új ifjúsági szemle IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "új ifjúsági szemle IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL WWW.UISZ.HU"

Átírás

1 IFJÚSÁGSZAKMAI FOLYÓIRAT IX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2011 TÉL

2 Szerkesztõbizottság Bauer Béla Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás Nagy Ádám Spéder Zsolt Stumpf István Tibori Timea Vajda Zsuzsanna Kiadja az Új Ifjúsági Szemle Alapítvány Lapterv Petrovics Iván Tördelõszerkesztõ Krauter Tamás E számunkat Csécsi Péter fotói díszítik Felelõs kiadó az Új Ifjúsági Szemle Alapítvány kuratóriumának elnöke Olvasószerkesztõ Borzi Hajnalka Szerkesztõség szerkesztoseg@uisz.hu A lappal kapcsolatos észrevételeket a velemeny@uisz.hu címre várjuk. Szerkesztõség ISSN Társfõszerkesztõk Pillók Péter Székely Levente Támogatóink Rovatok Ifjúsági közélet Ifjúság és társadalom Ifjúság és környezet Életmód-élethelyzet Kitekintés Szerkesztõségi titkár Pillók Péter Domokos Tamás Diósi Pál Szabó András Bíró Edith Kölcseyné Balázs Mária Csécsi Réka

3 Tartalom Ifjúság és közélet Orosz Dániel A West Balkán tragédia közpolitikai elemzése / 5 Életmód élethelyzet Dorner László Ifjúsági közösségek egészségtudatosságvizsgálata / 81 Ifjúság és társadalom Kurucz Erika Magyar fiatalok európai identitása / 17 Kulcsár László Kovácsné Henye Lívia Pénzügyi kultúra: Kincs, ami nincs / 35 Ifjúság és környezet Benkovszky Ágota Új alapokon / 45 Horváth Ágnes Ifjúságsegítő képzés a közeli és a távoli jövőben / 64 Kitekintés Csécsiné Városi Réka NYRIS2011 Konferencia-beszámoló / 93 Németh C. Attila Úgy kivágnám a Reset és önkéntesség / 95 Az Online Ifjúsági Információszolgáltatás Alapelvei / 97 Trencsényi László: Az ezüstfokos őre (recenzió) / 99 Összefoglalás, szerzőink / 101 Summary, Authors / 104 Elek Tamás Döntéshozók és fiatalok / 71

4

5 Oross Dániel Ifjúsági közélet A West Balkán tragédia közpolitikai elemzése I Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, Az állam kapacitása - szakértők, hivatalnokok, politikusok műhelyben készült. Bevezető január 15-én, szombaton éjjel egy fővárosi szórakozóhelyen három tizenéves fiatal halálát okozta az üzemeltető gondatlansága. A szórakozni vágyó fiatalok ki- és bejutása szempontjából nem megfelelően kialakított épületben túlzsúfoltság keletkezett a biztonsági személyzet nem megfelelő létszáma, valamint az épület befogadóképességét meghaladó számban eladott belépőjegyek miatt. A West Balkánban történt katasztrófa nyomán az ügy büntetőpolitikai és hatósági ellenőrzési oldala vált dominánssá. Voltak azonban e narratívától eltérő megfogalmazások, melyekben a kérdés büntetőpolitikai hátterén túl az érintettek, így kiemelten a fiatalok szemszögéből tettek javaslatokat. Elemzésemben az ügyet a szórakozóhelyek látogatói, valamint a rendezvényszolgáltatók szempontjából vizsgálom, különös hangsúlyt fektetve a szolgáltatást igénybe vevő fiatal korosztály érdekeire. A kialakított kormányzati narratíva és társadalmi vita rávilágít arra, hogy hazánkban az ifjúságot továbbra is problémának tekintik. A döntéshozók az ilyen és hasonló ügyekben rendszeresen a kulturális és szociális devianciákkal kapcsolatos kérdések irányába terelik a közvélemény figyelmét. Az elemzés arra kíván rámutatni, hogy létezik egy másik, az Európai Unió ifjúságpolitikai célkitűzéseiben megfogalmazott koncepció, amely a generációk közötti együttműködésben és a fiatalok önálló társadalmi csoportként való megjelenésének biztosításában, a civil társadalom intézményeinek és az állam együttműködésének biztosításában látja a megoldást. Elméleti keret A hazai közpolitika-alkotás gyakorlatából, a közpolitika jogias értelmezéséből adódóan (Gajdu schek hajnal 2010:53) a döntéshozók az egy-egy társadalmi problémára adható válaszok tekintetében a jogalkotást a célok és eszközök tisztázását helyettesítő eszközként értékelik. A jogias szemlélet a jogszabály elfogadását követően a megvalósítást mintegy automatikusan bekövetkező dolognak tételezi fel. A közpolitikai elmélet ezzel szemben figyelembe veszi, hogy a megvalósítás korántsem automatikus: a közigazgatást olyan társadalmi alrendszernek fogja fel, amely megtalálhatja a társadalmi problémák kezelésének optimális módját, illetve a döntéshozót hozzásegítheti az optimális döntés meghozatalához (Gajduschek Hajnal 2002:12). Az ügy definiálásakor a Belügyminisztérium az üzletek hatósági engedélyezésének kérdését állította előtérbe. Ennek értelmében az üzemeltető gondatlansága azért okozhatta három tizenéves halálát, mert a vállalkozók a szabályok kijátszásával tettek szert haszonra. A Belügymi- 5

6 Ifjúsági közélet nisztérium által vázolt javaslat a korábbi szabályozás által nyitva hagyott kiskapuk bezárását, valamint olyan elrettentő büntetések kiszabását célozza, melyeket nem tudnak könnyen akár egy órai működéssel kitermelni a szórakozóhelyek üzemeltetői. A szabályozás harmadlagos célja azon intézmények körének bővítése, melyekben biztonságosan lehet rendezvényeket szervezni. Jelen elemzés kiindulópontja az, hogy a fiatalok szabadidő-töltését, szórakozóhely-látogatási szokásait illetően lehetséges volna egy, a Kormány megközelítésétől eltérő szabályozási környezet kialakítása. E megközelítésben az ügy épp az állam és a magánszolgáltatók közötti kapcsolatrendszer gyengeségére mutat rá. A fenti feladatok ellátásában az állam megfelelő szabályozási környezet kialakításával partnerként tekinthetne a piaci szolgáltatókra. Különösen fontos lenne mindez az állami szektor környezetének, valamint a szektor által ellátott feladatok körének elmúlt két évtizedben történt változását figyelembe véve (Angyal Domokos, 2008:151). A két megközelítés céljainak vizsgálatakor közel azonos kiindulópontot találunk: ez a fiatalok biztonságos, kulturált szórakozásának lehetővé tétele; a szórakozóhelyen kialakuló tragédiák megelőzése. A részcélok tekintetében azonban jelentős eltérés mutatkozik. Míg az első megközelítés a szabályozás szigorítását, a büntetési tételek növelését, a szolgáltatók jogszabály-követő magatartásának kikényszerítését célozza, addig az utóbbi esetben az ellenőrzés összehangolása, a civilek és a kamarák mozgásterének bővítése, a szolgáltatók érdekeltté tétele a cél. Az ügy nyomán meghozott intézkedések vizsgálatát a felmerült alternatíva fényében végzem. Állításom az, hogy a Kormány által meghozott döntés egy, a döntéshozókkal szemben támasztott elvárásoknak megfelelés látszatát keltő gyors reakció, ami azonban magát a problémát érdemben nem képes megoldani. A közpolitikai ciklus, avagy az ügy élettörténete Az ügy felmerülése Az ifjúsággal kapcsolatos ügyek meglehetősen ritkán kerülnek a magyar politikai napirendre. Ennek strukturális oka, hogy a rendszerváltást követően az ifjúságpolitikai intézményrendszer folyamatos átalakulása nem kedvezett az szervezetekkel való párbeszéd kialakulásának. Jelenleg nincs olyan ernyőszervezet, amely legitim kormányzati-civil párbeszéd folytatására alkalmas volna, így az egyes korosztályt érintő témák nem intézményesített struktúrán keresztül kerülnek a politikai napirendre. Ennek társadalmi oka, hogy gyenge a korosztály érdekérvényesítő képessége. Miután e korosztály tagjai ifjúságukat átmeneti életszakaszként élik meg, saját érdekeik képlékenysége folytán sokszor nem tekintik magukat valós érdekek hordozójának, ritkán állnak ki jogaikért. E mentalitás kialakulásában a felnőtt társadalom hozzáállása is meghatározó: az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2096/2008. számú jelentése megállapítja, hogy a felnőtt társadalom nem helyez hangsúlyt a gyermekek jogtudatosítására, a gyermekek jogairól szóló évi LXIV. törvény megismertetésének mechanizmusai és gyakorlata nem alakult ki hazánkban. A gyermekjogi sérelmek 99%-a látens marad, mert alanya nem tud jogérvényesítési lehetőségeivel élni. A fentiekből adódóan a fiatalokat érintő problémák politikai napirendre kerüléséhez tragédiának kellett történnie. Azon kérdés megértéséhez, miként válhatott a West Balkán ügy a politikai agenda meghatározó témájává, két szempontot fontos figyelembe venni. Egyfelől az ügyben megszólalási monopóliummal rendelkező Belügyminisztérium számára más szabályozási elképzeléseivel összefüggésben kapóra jött a jelenség: a Büntető törvénykönyv szigorításának társadalmi okait alátámasztó példaként szolgált a West Balkánt üzemeltető cég felelőtlensége. Másfelől a tragé- 6

7 Ifjúsági közélet dia bekövetkezésének tisztázatlan okaiból adódott, hogy az országos sajtó napokon keresztül napirenden tartotta az eseményt. A tragédia kialakulásának feltételezett okai között szerepelt a fiatalok közötti erőszak: számos forrás arról tudósított, hogy a kialakult pánik oka erőszak (késelés) volt. Emellett a fiatalok, valamint azok drog- és alkoholproblémái is megjelentek az első híradásokban. A kormányzati narratíva: A Belügyminiszter, Pintér Sándor szavai szerint az emberi felelőtlenség követelt három halálos áldozatot. Az üggyel kapcsolatos narratíva meghatározásakor Pintér megnevezte a szórakozó fiatalok droghasználatát, mint a tragédia kialakulásának további kiváltó okát. Bár a rendőrfőkapitány közleményében kizárta erőszakos cselekmény (késelés) megtörténtét, több médium is említette azt. Az ellenzék reakciója: Az ellenzék részéről kevés markáns megszólalás nyert teret. Ennek részben oka, hogy katasztrófa esetén a közvélemény a hatóságok, valamint a kormány véleményére figyel. Ezen túlmenően az ellenzék megosztottsága miatt a kormánypártoknak jelenleg nincs olyan kihívója, aki különböző eszközökkel (például árnyékkormány létrehozásával, tematikus megszólalásokkal) rendszeresen, gyorsan és könnyen azonosítható üzenetekkel reagálna a kormány nyilatkozataira. A legerősebb ellenzéki párt, az MSZP az áldozatokkal való együttérzés kifejezésén túl nem állt elő azonosítható, önálló narratívával az ügy kapcsán. A megjelenő ellenzéki vélemények közül a Jobbik rendpárti, további szigorításokat sürgető üzenete nem bizonyult markánsan megkülönbözethetőnek a Belügyminiszter állításaitól, így nem volt alkalmas arra, hogy önálló narratívává váljon. A párt a szórakozóhely-engedélyek kiadásának szigorítását, a biztonsági személyzet munkájával és a biztonsági berendezésekkel kapcsolatos előírások szigorú betartatását, gyakori ellenőrzését követelte. Az LMP által megfogalmazott narratíva középpontjában nem rendőrségi és engedélyezési szempontok, hanem ifjúságpolitikai megfontolások álltak. E narratíva szerint az államnak és az önkormányzatoknak minél több erőforrást kellene fordítania olyan közösségi terek megteremtésére, ahol a fiatalok biztonságban és kulturált körülmények között szórakozhatnak. Az érintettek megszólalásai: Az ügyben érintett önkormányzat (Terézváros) polgármestere a helyzet kialakulásának okaként egy 2009-es kormányrendeletet (1) nevezett meg: az önkormányzat gyakorlatilag automatikusan köteles regisztrálni a szórakozóhelyeket. A West-Balkán utoljára november 29-én kapott regisztrációs számot az önkormányzattól, ebben engedélyezték a 300 fős rendezvényeket este 10-ig. December 11-én azonban egy ellenőrzés során megállapították, hogy a feltételeket a szórakozóhely nem tartja be: éjjel 1 órakor 180 vendéget találtak a klubban. A hatóságok akkor kiürítették a szórakozóhelyet, de a polgármester szerint a jogszabályok nem tették lehetővé, hogy hosszú távra bezárják. A január 15-i rendezvényt öt nappal előre be kellett volna jelenteni. Bár nagy nyilvánosság előtt hirdették, sem az önkormányzat, sem a rendőrség nem tudott róla. A kerületi jegyző hozzátette, hogy a jogszabályok alapján akkor sem tudták volna megtiltani a rendezvényt, ha tudnak róla, de felkészülhettek volna rá, hogy este 10-kor ellenőrizzék, véget ért-e. A tulajdonos és a szervezők megszólalásaiból a felelősség hárítása olvasható ki. A rendezvényt szervező Noise Night Life csapata vasárnap délután közleményben jelezte, hogy a West-Balkánnal kötött szerződés szerint a rendezvényre való beléptetésért nem ők feleltek, hanem a hely üzemeltetője. A szervezők azt állították, hogy a szombati rendezvényre 2881 jegyet adtak el, de nem tudták, hogy a helynek nincs engedélye ennyi ember befogadására. A sajtó megkeresé- 7

8 Ifjúsági közélet seit a West-Balkán Kft. visszautasította, semmilyen kérdésre nem válaszoltak. A Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége önálló alternatívával állt elő az ügy kapcsán, annak megoldási lehetőségeként. Ebben a hatóságokkal való kapcsolattartást, az ügyintézést és szakmai koordinációt egy országos hálózat koordinálja. Így az állam egy belső szabályzatrendszerrel működő szakmai szervezettel együttműködve a jelenleginél olcsóbban és eredményesebben láthatja el a diszkók üzemeltetésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatait, továbbá bizonyos ösztönzők révén társadalompolitikai elképzeléseihez (pl. drogprevenció) civil partnerre tehet szert. A hálózat tagjai a belépési nyilatkozat aláírásával vállalják, hogy együttműködési megállapodást kötnek a helyi önkormányzattal, a rendőrséggel, a területen illetékes egészségügyi szolgáltatóval, az és a droghasználat megelőzésért tevékenykedő civil szervezetekkel. Az állam koordináló szerepkörében speciális kedvezményrendszert érvényesít a halózat tagjai számára (a helyi önkormányzatokat a halózat tagjai számára kedvezményes ingatlanhasználat lehetővé tételére ösztönzi), valamint átenged bizonyos hatósági engedélyeztetési feladatokat. Az átengedett hatósági feladatok ellátásáért a hálózat valamenynyi tagja viseli a felelősséget, az esetleges büntetési tételt az állam a hálózatra veti ki. Mindez speciális belső szabályok érvényesítésére is lehetőséget adna, például egy, a bulik előzetes bejelentését szolgáló nyilvános regisztrációs gyűjtőportál működtetésére vonatkozóan, ahol egy táblázatban látni lehetne a nyitvatartási időt, a férőhelyek számát, a kiürítési tervet. Ehhez a rendszerhez a szakhatóságok is hozzáférhetnének, ráadásul a szülő otthonról ellenőrizhetné, hová készül a gyereke. A hálózat logója idővel reklámértékkel bírhat, valamint a hálózat internetes portálja, ingyenes kiadványai is reklámfelületként szolgálhatnának. (2) Az ügyben leginkább érintettek, a szolgáltatást igénybe vevő fiatalok a történtek kapcsán rendre áldozatok, az eset passzív elszenvedői. Ekkor én csúsztam le a tömeggel, éreztem, hogy alattam emberek fekszenek és rám is estek. Ekkor kiabáltak, hogy: meg fogunk halni! Majd valaki azt kiabálta, hogy: megkéseltek valakit! Én ekkor végig azt hittem, hogy meg fogok halni, de próbáltam nyugodt maradni, nem kiabáltam, csak próbáltam a tömeg tetején maradni. (3) olvasható egy, a fiatalokkal készült interjúban. A korosztály érdekképviseletének gyengeségére világít rá, hogy a felsőoktatásban tanuló fiatalok képviseletében megszólaló Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája által az ügy kapcsán kiadott nyilatkozat egyetlen hírportálhoz sem jutott el. A nyolc pontos nyilatkozatban ifjúságvédelmi szempontok dominálnak, az ügyben azonosított legfőbb problémaként a 18 éven aluliak alkohol- és drogfogyasztását említi a dokumentum, míg célként az önkormányzatok szerepének növelésére helyezi a hangsúlyt. (4) A Döntéshozatal Előzmények: A Belügyminisztérium megközelítésében az ügy előzménye, hogy egy 2007-ben elfogadott, hazánkban 2009-ben életbe lépett EU irányelv miatt változott a szolgáltatások hatósági engedélyeztetésének korábban kialakult gyakorlata október 1-jéig Magyarországon az üzletek működésének megkezdéséhez a kereskedelmi hatóság feladatait ellátó települési jegyző által kiadott működési engedélyre volt szükség. Engedély hiányában az üzlet nem kezdhette meg működését október 1-jétől eltérő modell lépett életbe: ha egy cég minden szükséges dokumentumot bemutat az önkormányzatnál, a hivatal köteles regisztrálni a szórakozóhelyet, amely meg is kezdheti a működését. A szakhatóságok (pl. ÁNTSZ, tűzoltóság), csak a működés megkezdése után folytathatják le a vizsgálataikat. Ha pedig a regisztrációt egyes üzemeltetők rendre visszavonják, ezeket a vizsgálatokat sosem tudják elvégezni. A minisztérium értelmezésében a probléma megoldását a fenti rendelettel kapcsolatos szabályozási kérdések ragondolása jelenti. 8

9 Ifjúsági közélet A szórakozóhelyek önszabályozását célul tűző alternatíva egy 1998-ban indult projekttel vette kezdetét. A kitűzött cél az volt, hogy a 12 pontban összefoglalt javaslatok betartása érdekében alakuljanak úgynevezett biztonságos klubok az országban. Végül ennek csak egy szórakozóhely felelt meg, s 2000-ben leállt a program. (5) A fentihez hasonló, alulról szerveződő kezdeményezések kudarcának egyik fontos oka az ifjúságpolitika ciklusonkénti átalakítása, az intézményi és jogszabályi környezet kiszámíthatatlansága, az intézményrendszer folytonos változása. Mindez azzal jár, hogy a területen aktív szereplők számára nehezen követhető, kikkel, miben és milyen feltételek mentén volna lehetőség az együttműködésre. E megközelítésben a probléma megoldását az jelentené, ha a Kormány a West Balkán-ügyre az integrált ifjúságpolitika részeként tekintene, vagyis ha a fiatalokat nem a szakellátás (pl. oktatási, egészségügyi) és nem a család keretei között, hanem egyéb szabadidős közösségeiken keresztül támogatná törekvéseiben. Minden olyan tevékenység, amelyek során még nem jelenik meg a szakellátás, az ifjúságpolitika területére sorolható, azzal a kikötéssel, hogy ezen a területen végzett tevékenységek akkor eredményesek, ha más egyéb alrendszerekben (gazdaság, otthonteremtés, felsőoktatás, stb.) az elemek koherensek. E megközelítésben hasonló tragédiák elkerülése érdekében a fiatalok szabadidő-töltésére vonatkozó szociális, oktatási és rendészeti szempontú beavatkozásra az állami és önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó feladatok átfogó, törvényben rögzített szabályozása mentén volna lehetőség. A döntéshozatal folyamata A döntéshozatal meghatározó szereplője a Belügyminisztérium volt: a történteket követően különböző hatóságokkal (rendőrség, tűzoltóság), valamint Terézváros Önkormányzatának jegyzőjével folytatott egyeztetéseket. A fenti folyamaton túl egy külső szereplő, a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége jelent meg alternatív javaslattal. Az egyeztetéseket követően az alábbi alternatívák merültek fel: 1. A hatósági ellenőrzés szigorítása: A hatóságoknak együttműködve, egymást kölcsönösen tájékoztatva, kockázatelemzés alapján fokozott és arányos ellenőrzéseket kellene tartaniuk. A szabályozás célja, hogy a rendezvényszervezők a rendezvény előtt, időben kérjenek engedélyt tevékenységük folytatásához. Zenés, táncos rendezvényt csak előzetes engedéllyel lehet megtartani, amit az illetékes jegyzőnek kell kiadnia. A szórakozóhely biztonságának garantálása érdekében a 300 fő feletti rendezvényekhez biztonsági tervet kell készíteni. A tervezett szabályozás a 300 fő egyidejű befogadására alkalmas, zárt terű, zenés-táncos szórakozóhelyekre terjed ki, szabadtéri rendezvények esetében pedig az 1000 fő felettiekre. További cél, hogy fiatalkorúak este tíz és reggel hat között szórakozóhelyen ne tartózkodhassanak. 14 éven alul tilos a rendezvényeken való részvétel, a 14 és 18 év közöttiek pedig nem engedhetők be, ha részegek. Bár az önkormányzatoknak az üzletek működésének engedélyezésében nincs direkt hatáskörük, feladatuk és kötelességünk, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg, illetve ellenőrzéseket kérjenek az érintett államigazgatási szervektől. 2. A biztonságos és elérhető szórakozóhelyeket működtető szolgáltatók érdekvédelmi szövetségének támogatása: Az állam koordinációs szerepköréből adódóan megfelelő kedvezményekkel ösztönözheti azt, hogy a fiatalok számára nytott szolgáltatások megbízhatóak és elérhetőek legyenek. Ott, ahol piaci szereplők látják el a fiatalok szórakoztatását, az állam koordinációs feladataiban leginkább azzal segíthet, ha támogatja a szolgáltatók közötti együttműködést, egy speciális érdekvédelmi csoport kialakulását, és figyelembe veszi annak ajánlásait. 9

10 Ifjúsági közélet Amennyiben a hatóságokkal való kapcsolattartást, az ügyintézést és szakmai koordinációt egy országos hálózat (például a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége) koordinálja, úgy az állam egy belső szabályzatrendszerrel működő szakmai szervezettel együttműködve a jelenleginél olcsóbban és eredményesebben láthatja el a diszkók biztonságosabb üzemeltetésével, a hatékonyabb ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait, továbbá bizonyos ösztönzők révén társadalompolitikai elképzeléseihez (drogprevenció, ifjúságügy) civil partnerre tehet szert. Az alternatívák felmerülését követően a döntéshozatalban érintett szereplők viszonyai meghatározóak a végső döntésre nézve. Az alábbiakban ezt a viszonyrendszert tekintjük át. Közpolitikai hálózatok, a szereplők viszonyai A szakpolitikák formálása főként a nyugati demokráciákban egy komplex társadalmi folyamat, melyben az állam szervei szükséges, de nem döntő szerepet töltenek be. E folyamat során kormányzati szervek, érdekcsoportok, vállalatok, választott tisztviselők közötti egyeztetések keretében születnek döntések. E kiindulópontból vizsgálva a West Balkán-ügyet, az érintett minisztérium, a törvényhozás valamint a különböző érdekcsoportok viszonyát kell szemügyre vennünk. A Kormányon belül az ügyet a Belügyminisztérium vitte. A Belügyminiszter első bejelentésében szereplő szigorú engedélyeztetés helyett a Belügyminisztérium által készített rendelet-tervezetben már az EU 2007-ben elfogadott irányelvének megfelelő, a szolgáltatók helyett csupán a rendezvények engedélyezésére vonatkozó rendelkezések jelentek meg. Az üggyel kapcsolatos parlamenti megszólalásokhoz a biztonsági őrök képesítését is érintő, az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat szolgáltatott lehetőséget (más, az üggyel kapcsolatban beadott törvényjavaslatokat a kormánypárti többség nem engedett napirendre). A Kormány 2/3-os többsége, valamint az ellenzék megosztottsága miatt politikai vitán túl az ügy Parlament által hozott közpolitikai döntésben nem manifesztálódott. Az ügy kapcsán kialakult közpolitikai univerzumban nem jelentek meg a kormányzattal szemben sem explicit munkavállalói, sem szakszervezeti érdekeket képviselő szereplők. Nem találkozhattunk intézményesített tárgyalópartnerekkel, a kormányzat maga választotta ki tárgyalópartnereit. Miután az üggyel kapcsolatban társadalmi megmozdulás nem bontakozott ki, a minisztérium nem kényszerült reagálásra, illetve tárgyalópartneri körének bővítésére. Az önkormányzati érdekek egy partikuláris érdek képviseletében, Terézváros polgármesterének tolmácsolásában kerültek be a minisztériumi döntéshozatalba. Az önkormányzati érdekképviseleti szervekkel történő konzultációról egyetlen hír sem látott napvilágot. Civil oldalról a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetsége jelent meg a minisztérium előtt saját elképzeléssel, ám az egyeztetések eredménye végül a megszületett jogszabályban nem tükröződött. A fiatal korosztályokkal kapcsolatos konzultációra nem került sor, miután arra egyetlen jogszabály sem kötelezi az államot: a tárgykörhöz kapcsolódóan csupán egy-egy állami intézmény vagy állami pénzalap működésének szabályozása kapcsán bukkannak fel részvételi elemek. Az ifjúságpolitika alakításával kapcsolatos érdekvédelemre nincsen jogi szabályozás. Összefoglalóan elmondható, hogy a viszonyrendszer egészét a Kormány, ezen belül is a Belügyminisztérium egyértelmű túlsúlya határozta meg. A külső szereplők által megfogalmazott elképzelések a minisztérium belső szelekciós mechanizmusait követően nem kerültek sem egyes részeikben, sem önálló alternatívaként a minisztériumi rendelet-tervezettel párhuzamosan a Kormány elé. 10

11 Ifjúsági közélet A döntéshozatali folyamat eredményét a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Kormányrendelet tartalmazza. A végrehajtás Az elfogadott rendelet megvalósításában a kormányzati végrehajtó apparátusok kaptak szerepet. A központi igazgatás szervezetei részéről a Belügyminisztérium, helyi-területi szinten a települési jegyzői irodák láttak el különböző feladatokat, az ellenőrzések lefolytatását a rendőrség, a tűzoltóság, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság munkatársai végezték. A Belügyminisztérium Szabályozási Főosztályának vezetője, dr. Harsányi Zsolt nyilatkozatából kiderül, hogy a Belügyminiszter által bejelentett szigorítás az rendelet elfogadása előtt, vagyis a régi jogszabályok szerint, közvetlenül az ügy megtörténtét követően kezdetét vette. Ez a tény alátámasztja azt az állítást, miszerint a hatóságoknak a korábbi jogszabályok alapján is lett volna lehetőségük a szolgáltatók ellenőrzésére január 17. és március 31. között 1500 ellenőrzést hajtott végre a kormány a rendőrséggel, a fogyasztóvédelemmel és a hatósági engedélyt elbíráló jegyzőkkel. A nyilatkozat sommásan annyit közöl, hogy sok helyen súlyos hiányosságokat tapasztaltunk, így kénytelenek voltunk egyes szórakozóhelyeket bezáratni. (6) A megszűnésre vagy átalakításra ítélt szórakozóhelyek számát és konkrét példákat azonban a jelenlévők kérésére sem említett dr. Harsányi. A Belügyminisztérium vonatkozó rendelete március 16-án lépett életbe. A rendelet csak a rendezvényeket tette engedélykötelessé, majd elfogadását követően tovább módosították: az rendelkezések szerint a jogszabály hatálya lényegében csak a nyilvános diszkókra, klubokra és a több mint ezer vendéget fogadó zenei fesztiválokra, könnyűzenei koncertekre terjedt ki. Emellett eltekintettek a rendezvényszervezők szigorú képzettségi előírásaitól, s jelentősen csökkent az engedélyezési eljárásban résztvevő szakhatóságok száma. Így tovább puhult és egyben életszerűbbé is vált a rendelet. E felpuhulási folyamat alátámasztja azon állítás igazságát, miszerint egy szakpolitika tipikusan akkor fejlődik, amikor (ha egyáltalán) életbe léptetik. A gyakorlatba ültetve formálódik, s gyakran tervezői által nem várt hatásokat vált ki. (Hague, Harrop, Breslin, 1992:397). Az elfogadott rendelet értékelése Nemzeti sajátosságok (policy style): Richardson (1982:13.) definíciója alapján a policy style fogalma azt írja le, hogy a kormányzat egy-egy probléma megoldására alkalmazott eljárása során miként lép interakcióba más szereplőkkel. E viszony az interakció kezdeményezése szempontjából lehet konszenzusos vagy kényszerítő, míg a folyamat időbeli alakulását figyelembe véve lehet reaktív, azaz az eseményekre reagáló, valamint előrelátó, vagyis egyes események kialakulását megelőző. A Kormány által meghozott döntés e szempont alapján reaktív, egy katasztrófa-helyzetre adott, gyors és határozott válasz. Az intézkedések kényszerítő jellegűek: az állam mint külső hatósági szereplő avatkozik be az életviszonyokba. A kormányzat által alkalmazott eljárásokra vonatkozó nemzeti sajátosságokat említve nem hagyható említés nélkül két tény. Egyrészről az olcsóbb állam népszerű eszméje hatására a közigazgatás személyi állománya az elmúlt években folyamatosan szűkült és minőségileg is leromlott, másrészről nehéz megtalálni a szűk járható ösvényt az állampolgári jogvédelem és a gazdasági verseny támogatása között. Fontos mindezt megjegyezni azért, mert a hatóságoknak is van felelősségük az ügyben. A jegyző és a nevében eljáró köztisztviselők az általuk feltárt, de más hatóság vizsgálati körébe tartozó szabályszegéseket jelezhették volna a társhatóságoknak. A tűzoltóság, a közegészségügyi-, az adóhatóság széles körű ellenőrzési jogosítvá- 11

12 Ifjúsági közélet nyokkal rendelkeznek, amelyekkel élve ideiglenesen ők is bezárathatták volna a szórakozóhelyet. (7) A programok értékelésével kapcsolatos magyar kormányzati gyakorlatot kettősség jellemzi (GAJDUSCHEK-HAJNAL 2010:151). Egyfelől jogszabályok és alacsonyabb szintű kormányzati döntések sokasága deklarálja a programértékelés alkalmazásának célját és fontosságát; az utóbbi években ez a tendencia jelentős mértékben megerősödött az EU különböző alapjaiból finanszírozott programok értékelésének kötelezettsége révén. Az értékelés tényleges gyakorlatát tekintve azonban más kép tárul elénk. A nem európai uniós programok tekintetében a formális értékelés továbbra is fehér holló; az uniós finaszírozású projektek esetében pedig az értékelések szakmai színvonala az esetek nagy részében meg sem közelíti a nemzetközi standardokat. A rendeletbe foglalt intézkedések értékelésével kapcsolatos minisztériumi anyag nem került nyilvánosságra. E nemzeti sajátosságok ismertetését követően a végül elfogadott rendeletnek a felmerült alternatívákat is figyelembe vevő további értékelése az eredményesség- hatékonyság-hatásosság dimenziók figyelembe vételével történik (ÁGH, 2008). Eredményesség: Az eredményességre a bináris kód jellemző: az elemzés e ponton arra világít rá, az adott javaslat elérte-e a kitűzött eredményt, avagy sem. A javaslat a probléma megoldását a korábbi szabályozás kiskapuinak bezárásával, vagyis a jogszabályok módosításával, az ellenőrzés szigorításával tartotta elérhetőnek. Már a rendelet életbe léptetése előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a probléma korábban sem elsősorban a jogszabályokkal, hanem a szabályok betartásával és betartatásával volt. Az ügy kirobbanását követően a hatóságok a rendelet módosítása nélkül is el tudtak járni, így ez a lépés szükségtelennek és mint azt a végrehajtás során későbbi felpuhulása is bizonyítja eredménytelennek tekinthető. Hatékonyság: A hatékonyság vizsgálata arra irányul, hogy a közpolitika által elért eredményt milyen ráfordításokkal sikerül elérni. A fenti rendelet hatékonyság szempontjából történő elemzésekor nehézséget jelent, hogy a kitűzött célok a rendezvényszervezők a rendezvény előtt, időben kérjenek engedélyt tevékenységük folytatásához; a szórakozóhely biztonságának garantálása (létszámkorlátozás és kötelező biztonsági terv), a fiatalkorúak este tíz és reggel hat közötti kitiltása szórakozóhelyekről egyike sem tartalmaz olyan elemeket, amelyek hatékonyság-szempontú vizsgálata elvégezhető lenne. E célok kapcsán rendkívül nehéz megmondani, egységnyi ráfordítással mekkora eredményt sikerült elérni. A biztonságos működtetés szempontjából már rövidtávon iránymutató adat lehetne a diszkó-balesetek számának alakulása, a szórakozóhelyen elkövetett bűncselekmények száma, valamint a rendőrségi közbelépések számának változása, ám ezek az adatok a hazai rendőrségi statisztikák esetlegessége miatt nem megbízhatóak. Bizonyos adatok birtokában közelítő becslést lehetne végezni az intézkedések költségeiről. A Belügyminisztérium tájékoztatásából azonban nem derült ki sem a behajtott bírság összege, sem a bezárt szórakozóhelyek száma, ugyanakkor egyetlen összehangolt hatósági ellenőrzés költségei (kiszállási díj, munkabér) is százezer forintokban mérhetők, így az 1500 helyszínen folytatott ellenőrzések többtíz milliós nagyságrendű költségvetési forrást igényeltek. II Ha elfogadjuk is azt, hogy az ellenőrzések pusztán elrettentő hatásuk révén, rövidtávon eredményesek voltak, az ellenőrzések ilyen intenzitású, sűrű időközönként történő működtetése nyilvánvalóan nem kifizetődő. Ugyanakkor az ellenőrzéseket a rendeletben rögzített módon lefolytatva, évenként egyszeri kiszállás útján az alapprobléma 12

13 Ifjúsági közélet nem megoldható, ezért a szigorított ellenőrzések hosszú távú hatékonysága nem igazolható. Hatásosság: Az értékelés harmadik eleme, a hatásosság a társadalomban bekövetkező hatást vizsgálja, hiszen az eredményes, sőt hatékony akció is járhat számos kedvező és kedvezőtlen társadalmi hatással. Ez a terület a szervezett érdekképviseleteké, akiket a szaknyelv érintetteknek (stakeholders) nevez. (ÁGH, 2008). Az ellenőrzés szigorítását az érintettek és közvélemény egyöntetűen razziának titulálták, s a kifejezés jól rávilágít a folyamat elidegenítő hatására. A létszám bejelentés nélküli felmérése, valamint a hatóságok összehangolt megjelenése gyakran a szórakozók nyugalmát, a rendezvény zavartalan lebonyolítását zavaróan történt, s a szabályokat egyébként betartó szolgáltatók számára is bevételkiesést eredményezett Pálosi Boglárka, az Egyesület a Kulturált és Biztonságos Szórakozásért (EKBSZ) csoportosulás elnöke szerint a rendelettel a 3T (tiltott, tűrt, támogatott) korszaka köszönt vissza ra. Magyarország eddig is elmaradt az innovatív zenei életben, egy hazai zenekar számára a külföldi turné elérhetetlen. Miért célja az államnak eltiporni a kortárs kultúrát? teszi fel a kérdést. (8) A politikai döntéshozatal a látványosabb, gyors sikereket ígérő megoldásokat gyakran előnyben részesíti. A politikusok - szinte párthovatartozástól függetlenül hajlamosak azt gondolni, hogy a szigorú büntetésekkel és a rend társadalmának ígéretével növelhetik népszerűségüket. E felfogás azonban érzéketlen a büntetőpolitika társadalompolitikával való összefüggéseire. Közigazgatási szempontból fontos figyelembe venni azt, hogy a büntetések szigorítása, az ellenőrzések összehangolása több szereplő egyidejű cselekvését feltételezi, így mindez rávilágít rendészeti, biztonsági, közigazgatási szakpolitika, valamint egy arra épülő stratégia szükségességére. Az ellenőrzések helyben történő koordinációjára az egységes, integrált önkormányzati rendészet lehet a válasz. Egy ilyen rendészeti rendszerben többek között a végrehajtó hatalom osztozna a helyi önkormányzatokkal. (9) A büntetőpolitika társadalompolitikai összefüggéseinek ragondolásával, a hatalommegosztás szerepének hangsúlyozásával az előző kormányzati ciklusban elindult egy, a bűnmegelőzés társadalmiasítását célul tűző folyamat. 10) A közösségi, vagy társadalmi bűnmegelőzés arról szól, hogy az állam szakértelemmel motivál helyi kezdeményezéseket arra, hogy helyi összefogásokkal, a helyi bűnözésre találják meg a helyileg megfelelő válaszokat. Egy ilyen folyamatnak részét képezhetné a fiatalkorúak szórakozási szokásainak biztonságát ellenőrző program. Mindebben az integráció és a világos hatáskör egyformán fontos. E megközelítésben a West Balkánban 3 fiatal halálát követelő eset megelőzése érdekében tett lehetséges lépések köre a gyermek-és családsegítés vagy az iskolai konfliktuskezelés témájától egészen a büntetés-végrehajtás szintjéig áttekinthető. Ilyen felfogásban az ügy kapcsolódik az integrált ifjúságpolitika fontos célkitűzéseihez, hiszen az integrált ifjúságpolitikának nagyon erős koordinatív jellege van. A közpolitikák összekapcsolódása Szakpolitikai javaslatok Fontos, ám a Belügyminisztérium által hozott rendeletben nem tükröződő tény, hogy a szabályozni kívánt helyeket zömmel az ifjúságpolitika célcsoportjába tartozó, 30 év alatti korosztály tagjai látogatják. A rendelet arról is megfeledkezik, hogy e célcsoport tagjai számára számos településen nincs választék. A fiatalok lokális közösségei számára elsősorban a lakóhelyük közelében meglévő szolgáltatások, intézmények elérhetőek. A piac megfelelő ösztönzők híján nem lehet tekintettel ezekre a különbségekre, 13

14 Ifjúsági közélet ezért azokat az államnak kellene figyelembe vennie. A jelenleg uralkodó centralizált, államközpontú megközelítéssel gyökeresen szakító, egy, a korosztály tagjainak elérésére helyi közösségeiken keresztül fókuszáló koncepció a jelenleginél jelentősen nagyobb mértékben volna képes tekintetbe venni mindezt. A kiszolgáltatottságot erősíti, hogy a lehetőségek meghatározásából a fiatalok közösségeit gyakorta kizárják: fogyasztói, de nem kialakítói az általuk igénybe vett szolgáltatásoknak. A probléma megoldását a fiatalok közösségeinek erősítése, az önmaguk által szervezett és értékelt programok támogatása és a fogyasztói tudatosság növelése jelentheti. A fiatal korosztály önszerveződésének, az aktív állampolgárság folyamatának ösztönzésével a jelenleg domináns passzív fogyasztói kultúra helyett a fiatalok önnön érdekeik felismerésére, saját érdekeikért tenni képessé válhatnak. Az országos szolgáltató szórakozóhely-hálózat létrejötte hozzájárulhat a fiatal korosztály megszólításához, egyben lokalizálhatóvá és párbeszédképessé teheti az ifjúság szórakoztatásáért felelős piaci szereplőket az állam számára. Ennek kialakítása költségvetési forrásokat igényel, melyet a települési önkormányzatokon keresztül célszerű allokálni, az önkormányzatoknak biztosított normatívát úgy meghatározva, hogy annak igénybe vehetőségét bizonyos önkormányzati hozzájáruláshoz kötjük (így például önkormányzati ingatlan bérlésére vonatkozó kedvezmény, helyi adókedvezmény a hálózatba tartozó üzemeltetőnek). Figyelembe véve azt, hogy a hálózat kialakításával egyes társadalompolitikai célkitűzések is megvalósíthatóak, a költségvetésben drog-prevenciós programokra, valamint egyes hatósági feladatok ellátására elkülönített összegek részben e célokra átcsoportosíthatók. A fiatalok közösségeinek erősítése, az önszabályozás és a fogyasztói tudatosság ösztönzését szolgáló program egyfelől a költségvetés szociális ráfordításainak részeként, célzott önkormányzati támogatás keretében biztosítandó, másfelől az Európai Uniós pályázati források, így különösen a Társadalmi Megulás Operatív Program részeként finanszírozható. Jelen tanulmány a tragédia hátterében álló ifjúságpolitikai okok feltárására és azok orvoslására tett javaslatokat, alapelvként érvényesítve azt, hogy a korosztály érdekeinek legmegfelelőbb érvényesítői maguk az érintettek, valamint a számukra szolgáltatást nytó piaci szereplők. A közöttük kialakuló viszonyrendszerben az állami beavatkozás szükséges, ám annak meghatározásában az állami hatósági monopólium és annak kényszerítése helyett a szereplők közötti koordináció a kívánatos megközelítés. Jegyzetek I A tanulmány elkészültében nytott segítséget ezúton köszönöm Prof. Ágh Attilának és Sebők Miklósnak. II Mindehhez hozzá kell persze tenni, hogy a hatóságok bírságolási gyakorlatát jellemzően a felmerülő költségek ellenőrzött szórakozóhelyekre terhelése jellemzi. Internetes források 1 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2 E speciális javaslat a Magyarországi Rendezvényszervezők Szövetségének Belügyminisztériumhoz benytott tervezetéből származik. 3 hittem_meg_fogok_halni.html 4 szorakozas_diszkotorveny_riadolanc_west_balkan 5 diszkotragedia-%e2%80%93-megoldas-lehet-a- %E2%80%9Ebiztonsagos-klub%E2%80%9Dprogram.html 6 szorakozas_diszkotorveny_riadolanc_west_balkan 7 balkan 8 szorakozas_diszkotorveny_riadolanc_west_balkan lepes_a_helyes_irany_fele

15 Ifjúsági közélet Irodalom Könyvek, tanulmányok: Youth Policy in Hungary, Conclusions of the Council of Europe international review team, Council of Europe Publishing, Strasbourg, october. ÁGH, Attila [1999]: Közpolitika. In: GYURGYÁK, János (szerk.) [1999]: Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Budapest, Osiris Kiadó. BARDACH, Eugene [2009]: Practical Guide for Policy Analysis: The Eightfold Path to More Effective Problem Solving. Washington D.C., CQ Press FISCHER, Frank - MILLER, Gerald J. - SIDNEY, Mara S. [2007.]: Handbook of Public Policy Analysis. Boca Raton/ London/ New York, CRC Press. GAJDUSCHEK, György- HAJNAL, György [2002]: A közpolitika formálásának gyakorlata a brit és a magyar közigazgatásban. London / Budapest, Civil Service College - Magyar Közigazgatási Intézet. GAJDUSCHEK, György - HAJNAL, György [2010]: Közpolitika. Budapest, HVG Orac Kiadó. GAZSÓ, Ferenc LAKI, László [2004]: Fiatalok az Újkapitalizmusban. Budapest, Napvilág Kiadó HAGUE, Rod et al. [1992]: Comparative Government and Politics, Hampshire, Macmillan HART, Roger [1997]: The theory and practice of involving young citizens in community development and environmental care. London, Earthcan. KÁTAI, Gábor: [2006]: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről, Szeged, Belvedere Kiadó. Lindblom, Charles E. [1994]: A kis lépések tudománya in. Richard J. Stillman (szerk.): Közigazgatás, Osiris NAGY, Ádám (szerk.) [2008]: Ifjúságügy. Palócvilág Alapítvány, Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó. PESTI, Sándor A kormányzati döntéshozatal mechanizmusai Magyarországon, 2001, Közpolitika Szöveggyűjtemény, REJTJEL Politológia Könyvek 8. RICHARDSON GUSTAFSSON - JORDAN [1982]: The Concept of policy style. In: Policy styles in Western Europe, London, Allen &Urwin. SZABÓ, Andrea - BAUER, Béla LAKI, László (Szerk.): Ifjúság 2000, Tanulmányok I. kötet. [2001]: Budapest, 2002, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet. WEIMER, David L. VINING, Aidan R. [2005]: Policy Analysis: Concepts and Practice. New Jersey, Prentice-Hall. Cikkek, Folyóiratok: ÁGH, Attila [2008]: Európa felé félúton: A fejlesztéspolitika nagy kalandja. Közigazgatási Szemle, I. évfolyam 1. szám, ÁGH, Attila (2008): Társadalmi közép és társadalmi kapacitás. In Politikatudományi Szemle 17/3.szám, 7-33.o. ANGYAL, Szabolcs Domokos Tamás [2008]: Párbeszéd, érdekegyeztetés, civil forrásbevonás, együttműködés. Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 2-3. szám, BÖRÖCZ, Lívia [2008]: Ifjúsági források. Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 2-3. szám, JENEI, György [2007]: Adalékok a public policy szemlélet értelmezéséhez. In: Nemzeti Érdek, I. évfolyam I. szám KÁRPÁTI, Árpád [2008.]: Civil tevékenységek, ifjúságszakmai struktúrák. Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 2-3. szám, KŐMŰVES, Judit WÉBER, László [2008.]: Állami, regionális, helyi szintű feladatok, intézményrendszer. Új Ifjúsági Szemle VI. évfolyam 2-3. szám, nyár-ősz, LAKI, László [2008.]: A generációs reprodukció néhány jellemzője a magyar kapitalizmusban, Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 2-3. szám, nyár-ősz, Magyar nemzeti ifjúságpolitikai jelentés 2007, Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 1. szám, Új Mandátum Kiadó, 2008 tavasz NAGY, Ádám [2008.]: Ifjúságkutatás, monitoring az ifjúságkutatás műhelyei. VI. évfolyam 2-3. szám, NAGY, Ádám [2010.]: Magyarország ifjúságpolitikája a lauritzeni modell tükrében. Nemzetközi Közlöny, I. szám, oldal NAGY, Ádám Székely Levente [2008.]: Civil ifjúság szervezetek. Új Ifjúsági Szemle, VI. évfolyam 2-3. szám,

16 Ifjúsági közélet RÉNYI, Pál Dániel: A szórakozóhelyek szabályozása A legjobb otthon, Magyar Narancs, XXIII. évf. 11. szám SÁGVÁRI, Bence [2008.]: Közösség, politika, közélet. Új Ifjúsági Szemle VI. évfolyam 2-3. szám, TÓTH, Bálint: Ifjúsági célú nem állami források. Új Ifjúsági Szemle VI. évfolyam 2-3. szám, nyárősz, Internetes hivatkozások: Lansdown, Gerison [2001]: Promoting Children s participation in democratic decision making. UNI- CEF, Innocenti Research Centre, Florence. Rajzinger, Ágnes: Gyermekjogok és jogtudatosítás az oktatásban. Fordulópont, 47. szám. fordulopont.hu/fp-47_rajzinger.pdf letöltés dátuma: 2011 január 15. Szabó, Andrea - Bauer, Béla Laki, László (Szerk.): Ifjúság 2004 Gyorsjelentés, hu/controls/downloadedoc.aspx?attid=ed88ee38-8b90-4cd5-9f22-4e98bfc8bf78 letöltés dátuma szeptember 5. Szabó, Andrea - Bauer, Béla Laki, László (Szerk.): Ifjúság 2008 Gyorsjelentés, hu/index.php?option=com_content&view=ar ticle&id=15506%3amegjelent-az-ifjusag kutatas-gyorsjelentese&catid=135%3aifjusagihirek&itemid=604&lang=hu letöltés dátuma: január. 15. Williamson, Howard: Supporting young people in Europe: principles, policy and practice. The Council of Europe international reviews of national youth policy a synthesis report, Strasbourg 2002, Resources/Publications/Supporting_young_ people_en.pdf letöltés dátuma január 19. Források: 11 indicators of a (national) youth policy. (Lauritzen, Peter) documents/coe_indicators.pdf letöltés dátuma: január évi LXIV. törvény a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= tv letöltés dátuma: október /2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről A Kormány 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégia évekre vonatkozó cselekvési tervérõl, Magyar Közlöny, január 22. A Mobilitás honlapja: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 550/1998. számú jelentése. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának OBH 2096/2008. számú jelentése Az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról Az Országgyűlés 88/2009. (X.29.) OGY határozata a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról Magyar Közlöny 6. szám, január 22. Convention on the rights of the children. Adopted and opened for signature, ratification and accession by General Assembly resolution 44/25 of 20 November letöltés dátuma: január 14. Loi sur la politique de la jeunesse du 22 novembre letöltés dátuma: szeptember 13. Nemzeti Ifjúsági Stratégia Új Ifjúsági Szemle, nyár Revised European Charter on the Participation of Young People in Local and Regional Life adopted by the Congress of Local and Regional Authorities of Europe on 21 May 2003 (10th session - Appendix to the Recommendation 128) int/t/dg4/youth/source/coe_youth/participation/ COE_charter_participation_en.pdf letöltés dátuma: január szorakozohelyek balkan_komporszag_feluton tortentek_kovetkezmenye 16

17 Kurucz Erika Ifjúság és társadalom Magyar fiatalok európai identitása EMPIRIKUS IFJÚSÁGKUTATÁS Bevezető Nekem a Balaton a Riviéra, Napozni ott szeretek a homokon, Nekem csak jó estét a buona sera, nem töröm más szavakon a kobakom. /S. Nagy István/ Az alábbi tanulmány egy 2009-ben készült nemzetközi, összehasonlító empirikus kutatás magyarországi tapasztalatait foglalja össze, amely a nemzetközi RECON projekt 1 (Reconstituting Democracy in Europe) támogatásával valósult meg. A jelen kutatás 2 célja a német, magyar és lengyel főiskolás, egyetemista fiatalok európai identitásának vizsgálata volt. A évi EU csatlakozás óta a kutatásig eltelt öt év sok szempontból jelentős változásokat hozott Magyarországon, azonban viszonylag nehéz tetten érni azokat az identitásformáló tényezőket és eredményüket, amelyekkel a tényleges változást, a hatást meg lehetne ragadni az emberek identitásának alakulásában. Az elmúlt években számtalan kutatási projekt beleértve a RECON-t is próbálta megválaszolni azt a kérdést, hogy vajon az Európai Unióhoz való csatlakozással kialakult-e egy közös, kollektív európai identitás vagy egyáltalán kialakulóban van-e már, és vajon lesz-e majd egyszer egy ezen túlmutató, közös, kollektív globális identitás, globális felelősséggel, normákkal? És mindeközben vajon mi történik a nemzeti identitásunkkal? Kevesebb lesz-e nemzeti identitásunk azzal, hogy megjelenik mellette egy európai identitás, ez egy egyösszegű játszma-e, vagy esetleg gyökeresen megváltoztatja majd egyik a másikat? Az Unióhoz való csatlakozás, és az, hogy most már bentről látjuk a folyamatokat, vajon hogyan változtatta meg képünket, korábbi elképzelésünket Európáról, az EUról, hogyan alakult országunk most már mint teljes jogú EU tagállam politikai és gazdasági szerepe ebben a folyamatosan változó, formálódó nemzetközi térben és erőviszonyok között, hogyan változtak ténylegesen a külföldi tanulási illetve munkalehetőségeink, illetve a lehetőségünk egy másik Uniós országban az életre? Vagy esetleg, ha folytatjuk életünket itthon, most már mint európai uniós polgárok, ez vajon mennyire lesz más, mint korábbi életünk, lehetőségeink, életszínvonalunk? Hol vannak Európa határai, meddig bővülhet még az Unió, mit jelent európainak lenni? Megannyi kérdés, amelyre kutatások százai keresik a választ, jelen kutatásunk is egy ezek közül. A bevezetőt követően a tanulmány következő, 2. fejezetében az utóbbi évtized/ek legfontosabb vonatkozó hazai ifjúságkutatásait, valamint a kultúrával, értékrendszerrel, EU-val kapcsolatos fontosabb, releváns kutatásokat ismerhetik meg, amelyek fontos összefüggéseket világítanak meg a magyar viszonyokról a jelen kutatásban talált eredmények értelmezéséhez. Ezután a 3. fejezetben a kutatás hátterét ismerhetik meg a kedves olvasók, valamint a kiindulópontként szolgáló normatív elméleti modelleket. A 4. részben az általunk alkalmazott Magyarországon talán kevéssé ismert Q-módszert ismerhetik meg, amellyel a kutatást végeztük. Ezt követi a tanulmány talán legizgalmasabb része, az 5. fejezet, a kutatási eredményeink ismertetése, vagyis hogy milyen identitásmintázatokat találtunk ebben 17

18 Ifjúság és társadalom az kutatásban, és hogy ez mennyire nemzeti, európai vagy globális identitástudat. Mélyen gyökerező, átörökített kulturális értékek, tradíciók, politikai attitűdök a magyar fiatalok körében Az EU-csatlakozás küszöbén és azután A fiatalok értékrendszerét a számtalan hatás közül, amely őket éri, nagymértékben befolyásolja az a társadalom, amelyben élnek. Magyarország május 1-jén egy meglehetősen átpolitizált közhangulat közepette csatlakozott az Európai Unióhoz. Az EU-csatlakozás lakossági megítélését a belépéskor nagymértékben befolyásolták a pártpreferenciák. Politikai elemzők kiemelték (Fölsz Tóka 2004, hivatkozza Karácsony 2005:461), hogy Magyarországon pont az EU-csatlakozásról szóló népszavazást megelőzően éleződött ki a különbség az EU-tagság és a lehetséges előnyök-hátrányok megítélését illetően és ezért a szokásos utilitarista megfontolások mellett a politikai attitűdök is kiemelkedően fontos szerepet játszottak. A választók 83,76%-a voksolt az EU mellett, ami meglehetősen magas arány európai vonatkozásban is. Azonban, ha a választásra jogosult szavazók százalékos arányát is tekintjük, tehát azt, hogy mindösszesen 45,62%-uk szavazott, amely a csatlakozással kapcsolatos addigi népszavazások között a legalacsonyabb volt, akkor már valószínűleg sejtjük, hogy Magyarország EU-taggá válása a csatlakozás pillanatában nem általános lelkesedés közepette ment végbe, hanem jelentős negatív felhanggal, kétségekkel övezve, és meglehetősen megosztotta az egyébként sem túl optimista magyar társadalmat. Számtalan szociológiai és pszichológiai kutatás bizonyítja, hogy a magyar társadalom nemzeti büszkeségtudata egyfajta kisebbségi érzéssel is párosul. Az országnak számtalan, identitáskérdésen alapuló konfliktusa volt a múltban kisebbségekkel, nemzetiségekkel, a környező országokkal és lakosaikkal (Csepeli 1997; Csepeli, Örkény, Székelyi 2000). A rendszerváltást követő, átalakulásból adódó gazdasági problémák, nehézségek, anómiás állapotok, rendkívüli elvárások és azok be nem teljesülése még tovább mélyítették a társadalom egyes negatív jellemvonásait, mint például zárt gondolkodásmód, kisebbségekkel és etnikumokkal szembeni előítéletek, intoleráns attitűdök, amelyet szintén számtalan vizsgálat bizonyít (Enyedi, Erős, Fábián 2001, Kiss 2005, Csepeli, Örkény, Székelyi, Poór 2005). Az EU-csatlakozás ennek megfelelően felerősítette a magyar társadalom egy részében a reményt, hogy az EU számunkra majd gyors gazdasági fejlődést, az általános életkörülményekben, életszínvonalban történő gyors növekedést, az oktatás, egészségügy és munkaerő-piaci esélyeket tekintve pedig jobb lehetőségeket fog hozni (Lengyel, Göncz 2010, Heller 2010) ezek a remények azonban csak igen korlátozva igazolódtak be. A magyar mentalitás, gondolkodásmód, értékrendszer fő jellemzői Ma már nem donság, hanem egyre inkább elfogadott tény, hogy egy ország gazdasági teljesítménye és versenyképessége nagymértékben múlhat azon, hogy milyen az oktatási és egészségügyi rendszere, milyenek a társadalom széles értelemben vett kulturális értékei, vagy éppen hogyan sikerül a leszakadó csoportoknak felzárkózniuk. Egyre inkább nyilvánvaló ténnyé válik, hogy a társadalmak felemelkedése nem csak gazdasági, hanem társadalmi és politikai folyamatok függvénye. A TÁRKI 2009-ben a gazdasági felemelkedés társadalmi és kulturális feltételeit kutatta a Nemzetközi Összehasonlító Értékvizsgálat (World Value Survey) keretében elvégzett adatfelvételre épülő kutatásában, és a versenyképességre ható kulturális értékeinket és beidegződéseinket vizsgálta nemzetközi contextusban. Ennek a kutatásnak és a CIVID kutatásnak a legfontosabb megállapításai szerint a világ kulturális értéktérképét tekintve (TÁRKI, 2009): 18

19 Ifjúság és társadalom a magyar társadalom az önkifejezési értékek tekintetében egyfajta zárt gondolkodásmóddal jellemezhető, amely ráadásul meglehetősen stabil tulajdonsága a társadalmunknak; bár földrajzilag kelet és nyugat határán helyezkedünk el, de kultúránkat tekintve nemzetközi viszonylatban nem a nyugat-európai országok kultúrájához, hanem sokkal inkább az ortodox, keleti kultúrához vagyunk közel, tehát Bulgáriához, Moldovához, Ukrajnához illetve Oroszországhoz; a világi-racionális értékek viszonylatában a magyarokat a racionális/szekuláris gondolkodásmód jellemzi; nálunk a tradicionális közösségek korántsem olyan erősek, mint más hasonló fejlettségű országokban; a magyar társadalom sok tekintetben a nyugati keresztény kultúrkör szélén, egy zárt, magába forduló társadalomként jellemezhető; nálunk kevésbé tartják fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat; a magyarok kevésbé bíznak másokban. 1. ábra: A világ 44 társadalmának pozíciója a tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodás és a zárt/nyitott gondolkodás által kirajzolt értéktérben. Abramson and Inglehart (1995, hivatkozza Andorka, 2006: 577) nemzetközi kutatásukban fejlett és fejlődő országokat vizsgálva meglepő következtetésre jutottak hazánkat illetően. Kutatási eredményeik szerint, habár a materialisták számra jellemzően a nagyon szegény országokban magas, a posztmaterialisták aránya pedig tipikusan a gazdagabb országokban több, de Magyarország meglehetősen eltérő eredményeket mutat ebben a tekintetben. Nálunk ugyanis a legnagyobb a materialisták és legkisebb a posztmaterialisták aránya, annak ellenére, hogy nálunk jóval szegényebb és rosszabb körülmények között lévő országokban, mint például Indiában vagy Nigériában is sokkal többen választották a posztmodern értékeket, mint nálunk. Ebből következik, hogy nálunk az emberek többsége még mindig előrébb helyezi az anyagi javak, a jövedelem növekedését, és ezeket sokkal jobban értékeli, mintsem a karriert, a szabadság, vagy függetlenség lehetőségét, a kulturális értékeket avagy a szoros emberi kapcsolatokat. A European Social Survey (ESS) azonban ennél optimistább képet fest a jelenlegi helyzetről, és mutat némi pozitív elmozdulást. Ahogy azt az alábbi ábrán is láthatjuk, Magyarország az ESS felmérése szerint a társadalmi értékek tekintetében középen helyezkedik el, és a magyar fiatalok azokat az értékeket, mint amilyen az egyenlőség, a lojalitás, a környezetvédelem, a szociálisan hátrányos helyzetű embereknek nytott segítség sokkal fontosabbnak gondolják, mint más poszt-szocialista országban élő fiatalok (Aktív Állampolgárság Alapítvány, 2010). 2. ábra: A társadalmi-szociális faktor pontszámainak átlagértéke az egyes országokban 0,5 0,46 0,4 0,3 0,2 0,1 0 0,1 0,2 0,3 0,21 0,15 0,05 0,04 0 0,01 0,03 0,11 0,21 0,22 0,4 0,34 0,36 0,5 GR DE FI UK HU SK SE RL PT EE SK UA CZ Forrás: Keller, 2009 Forrás: European Social Survey (ESS) ( ) Aktív Állampolgárság Alapítvány,

20 Ifjúság és társadalom A magyar közgondolkodás zártságát jól mutatja a kisebbségekkel szembeni tolerancia hiánya is, a zsidókkal, cigányokkal és idegenekkel szembeni ellenséges attitűdök erős jelenléte Magyarországon. A csatlakozást megelőző évtizedben 1994 és 2002 között a TÁRKI kérdőíves adatfelvétellel hasonlította össze, hogy a felnőtt korú lakosság etnikai és politikai attitűdjei hogyan változtak közel egy évtized alatt. Az eredmények alapján elmondható, hogy az antiszemitizmus csökkenését nem lehetett bizonyítani a rendszerváltozáson is átívelő, az EU-csatlakozás felé haladó évtizedben, viszont jelentősen megnőtt a látencia, vagyis a kényes kérdések esetén nem válaszolók aránya. Ami meglepő volt még, hogy a politikai antiszemitizmus a fiatalabb korosztályra és a tanultabb, magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőkre is szinte éppolyan jellemző volt, mint az átlaglakosságra. A cigánysággal szemben kimutatható volt, hogy bár csökkent a nyílt diszkrimináció, azonban a negatív érzelmek, a társadalmi távolság megmaradt, és feltételezhető, hogy a cigányellenesség is, csak sokkal burkoltabb, kódolt formában. Az idegenellenesség, amelyet leginkább a menekültek, bevándorlók elfogadásával lehet mérni, szintén kiemelkedő volt hazánkban és 2004 között 26-43% volt azok aránya, akik senkit nem fogadnának be Magyarországra menekültként (Enyedi, Fábián, Sík 2004). Hasonló eredményekre jutott Vásárhelyi (2009) is az MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoportja által készített, évesekkel készült, 700 fős közvélemény-kutatásban. A kutatás azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a mai fiatalok Magyarországon a társadalmi előítéletek által leginkább stott két kisebbséghez, a roma népességhez és a zsidó emberekhez, toleránsabbak-e, mint a felnőtt társadalom. A politikai antiszemitizmust a fiatalok körében ebben a kutatásban is kimutatták (Vásárhelyi, 2009). A megkérdezettek 52 százaléka értett egyet azzal, hogy a zsidók túl nagy hatalommal rendelkeznek az üzleti világban. A zsidókhoz való viszonyulásuk alapján a fiatalokat lényegében 3 fő csoportba lehetett osztani. A fiatalok 30 százalékát a nyílt, kirekesztő antiszemitizmus jellemzi, 29 százalékuk pedig, ha nem is annyira végletesen, de negatív sztereotípiákkal rendelkezik és részben elfogadja a politikai antiszemitizmus bizonyos kliséit. A harmadik, toleránsabb csoportnak, ahová a megkérdezettek 38 százaléka tartozik, nincsenek előítéletei a zsidókkal szemben. A nyílt antiszemitizmus elsősorban a magasabb jövedelmű, önmagukat konzervatívnak nevező, a nemzeti radikalizmus gondolatkörével azonosuló és a Jobbikkal szimpatizálók körére jellemző. A romákhoz/cigányokhoz való viszonyulásuk alapján a fiatalokat itt is lényegében 3 fő csoportba lehetett osztani. Legtöbben, vagyis a megkérdezett fiatalok 47 százaléka a militáns cigányellenes csoportba tartozik, vagyis nyíltan kirekesztők, azonosulnak az összes cigányellenes sztereotípiával, a cigányok hátrányos helyzetének megítélésében elsősorban a cigányok felelősségét hangoztatják és a megoldást a szegregálásukban látják a társadalmi integráció helyett. A másik jelentős számossággal rendelkező csoportba a korosztály tagjainak harmada tartozik. Ez a meglehetősen vegyes öszszetételű csoport véleményében közelebb áll a militáns csoporthoz, mint a liberális gondolkodású harmadik típushoz. Míg ők egyetértenek a cigánysággal kapcsolatos negatív sztereotípiák többségével, és a cigányokat teszik felelőssé a helyzetükért, azonban a megoldást nem a szegregációban, hanem az erőltetett, kikényszerített alkalmazkodásban látják. Mindösszesen a megkérdezettek 17 százaléka mutat liberális, demokratikus attitűdöket, és utasítja el teljesen a cigányokkal szembeni negatív sztereotípiákat és tartja fontosnak a társadalmi felelősséget a kirekesztésük megszüntetésében, a hátrányos helyzetük javításában és a társadalmi mobilizációjuk elősegítésében. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a megkérdezett fiatalok közel 4/5-ét súlyos előítéletesség jellemzi, és széles körben elterjedtek a szélsőségesen radikális, kirekesztő megoldások is körükben. A diszkriminációra vonatkozó Eurobarometer (Special Eurobarometer 296, 2008) adatai sze- 20

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU

uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT új ifjúsáki szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 1 szemle V. ÉVFOLY AM 3. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 ÕSZ WWW.UISZ.HU uisz16 imp.qxd 2007. 09. 28. 13:17 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2008 TÉL WWW.UISZ.HU Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 új ifjúsáki szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007 TÉL WWW.UISZ.HU

uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 új ifjúsáki szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007 TÉL WWW.UISZ.HU uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 12:13 Page 1 szemle V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 TÉL WWW.UISZ.HU uisz17 eleje.qxd 2007. 12. 13. 13:01 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre

Részletesebben

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA

Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA Ligeti Miklós: A VÁLASZTÁSI KAMPÁNYOK FINANSZÍROZÁSA KAMPÁNYKORRUPCIÓ A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan probléma, egyben ez az

Részletesebben

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ WWW.UISZ.HU

új ifjúsági szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ WWW.UISZ.HU IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010 TAVASZ WWW.UISZ.HU UISZ-26.indb 1 2010.02.03. 19:26:53 Szerkesztõbizottság Bauer Béla Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: GAB/25-2/2014. GAB-9/2014. sz. ülés (GAB-9/2010-2014. sz. ülés)

Jegyzőkönyv. Ikt. sz.: GAB/25-2/2014. GAB-9/2014. sz. ülés (GAB-9/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: GAB/25-2/2014. GAB-9/2014. sz. ülés (GAB-9/2010-2014. sz. ülés) Jegyzőkönyv az Országgyűlés Gazdasági bizottságának 2014. október 13-án, hétfőn, 11 óra 5 perckor az Országház főemelet 37-38.

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V PÉNZÜGYI-ELLENŐRZŐ- KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA

J E G Y Z Ő K Ö N Y V PÉNZÜGYI-ELLENŐRZŐ- KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA XVII. Iktatószám: 4-12/2014. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Jászladány Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete PÉNZÜGYI-ELLENŐRZŐ- KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 2014. november 26-án megtartott, n y i l t s o r

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült Gomba Község Önkormányzati Képviselő-testületének 2008. november 13-án 15 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Jelen voltak: jelenléti ív alapján Üdvözölte az ülésen

Részletesebben

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.25. COM(2016) 289 final 2016/0152 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső

Részletesebben

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle

A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle Mitől parlament egy törvényhozó szerv? SZABÓ ZSOLT Mitől parlament egy törvényhozó szerv? A Törvénygyár vagy vitafórum? című konferencia és ami kimaradt belőle A fenti kérdés kapcsán néhány találó felvetés

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

5./ A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása.

5./ A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodásának módosítása. JEGYZŐKÖNYV Készült Polgárdi Város Képviselő-testület 2011. szeptember 26. napján 16.00 órakor megtartott testületi ülésén. Az ülés helye: Polgárdi Polgármesteri Hivatal Polgárdi, Batthyány u. 132. Jelen

Részletesebben

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből

Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Minőségi sztenderdek a szociális szolgáltatásokban a magyarországi hajléktalan-ellátó szervezetek szemszögéből Köszönet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Szervezetének, az Üdvhadseregnek, a

Részletesebben

Szociális párbeszéd új keretek között

Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Szociális párbeszéd új keretek között Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Társadalmi Párbeszéd Központ Szerkesztőbizottság: Herczog László Kaló József Lux Judit

Részletesebben

az Országgyűlés Költségvetési bizottságának 2014. szeptember 8-án, hétfőn 11 órára az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe összehívott üléséről

az Országgyűlés Költségvetési bizottságának 2014. szeptember 8-án, hétfőn 11 órára az Országház főemelet 64. számú tanácstermébe összehívott üléséről Ikt. sz. KVB/13-2/2014. KVB-4/2014. sz. ülés (KVB-4/2014-2018. sz. ülés) J e g y z ő k ö n y v az Országgyűlés Költségvetési bizottságának 2014. szeptember 8-án, hétfőn 11 órára az Országház főemelet 64.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1

A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 JUHÁSZ GÁBOR TALLER ÁGNES A társadalmi kirekesztõdés elleni küzdelem az EU új tagállamaiban 1 A tanulmány nyolc új kelet-közép-európai EU-tagállam társadalmi befogadásról szóló nemzeti cselekvési tervein

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...

TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása... 2 3 TARTALOM ÖSSZEFOGLALÓ... 5 BEVEZETÉS, A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI...14 A kvantitatív kutatás módszertana, a válaszok területi megoszlása...14 A dokumentumelemzés módszertana...16 AZ ÖNKORMÁNYZATOK VISZONYULÁSA

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998 (XII.15.) Kt. számú rendelet módosítására

RENDELETTERVEZET. az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998 (XII.15.) Kt. számú rendelet módosítására BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER RENDELETTERVEZET az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998 (XII.15.) Kt. számú rendelet módosítására Készítette: Vukovich Zoltán irodavezető

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. május 28-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő testület 2015. május 28-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Tel: 87/581-230 polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015. Előkészítő: dr. Tósoki Csilla ELŐTERJESZTÉS a Képviselő

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Szám: 80.470-11/2014/IHO

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Szám: 80.470-11/2014/IHO Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szám: 80.470-11/2014/IHO Jegyzőkönyv Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 22-én, a Szerencsi Polgármesteri Hivatal II. emeleti

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes, Balatonőszöd és Somogytúr Községi Önkormányzatok Képviselőtestületeinek 2013. április 23-án 16.00. órakor kezdődő, a Latinovits Zoltán Művelődési Ház földszinti kis

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

A kultúra menedzselése

A kultúra menedzselése A kultúra menedzselése Beszélgetés Pius Knüsellel Svájcban tavasztól őszig nagy rendezvénysorozaton mutatkozik be a négy visegrádi ország kultúrája. A programot, amely a Centrelyuropdriims összefoglaló

Részletesebben

Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására

Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására Városok és régiók egyezmény a gyermekek elleni szexuális erőszak megállítására A Kongresszus hozzájárulása az Európa Tanács számára ÖTBŐL EGY kampány A Kongresszusi Iroda 2012. szeptember 14-én megadott

Részletesebben

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE JEGYZŐKÖNYV

TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE JEGYZŐKÖNYV TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE Szám: 2-5/2010. JEGYZŐKÖNYV KÉSZÜLT: a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i nyílt üléséről. AZ ÜLÉS HELYE: Vármegyeháza díszterme, Szekszárd,

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Nádasd 28-11/2012. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V mely készült Nádasd Községi Önkormányzat Képviselő-testülete által 2012. április 26-án (csütörtökön) 17 órakor a Művelődési

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Beszámoló a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkájáról 2015. szeptember 9. I. A

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben

Biztonsági Szabályzat

Biztonsági Szabályzat Biztonsági Szabályzat Szabályzat kódja BSZ Hatálybalépés 2014.11.04. Utolsó módosítás 2015.07.07. Érvényesség Visszavonásig Verziószám 4/2015 Szabályozási szakmai felelős Szabályozási felelős és kibocsátó

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Ügyszám: 1/34-17/2012. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. július 12-én 15.00 órakor megtartott rendkívüli üléséről Ülés helye: Jelen vannak: Polgármesteri

Részletesebben

Szám: 362-20/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tengelic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 13-án megtartott üléséről.

Szám: 362-20/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tengelic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 13-án megtartott üléséről. Szám: 362-20/2011. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. december 13-án megtartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tengelic Község Önkormányzata

Részletesebben

J/3359. B E S Z Á M O L Ó

J/3359. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/3359. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2006. január

Részletesebben

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány

A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén. Összegző tanulmány A fejlesztési tervekben való illeszkedés vizsgálata a hagyományőrzést illetően a Tokaji Borvidék területén Összegző tanulmány Készítette: Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács Tokaj-Budapest, 2015. október

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén.

Jegyzőkönyv. Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jegyzőkönyv Készült: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Oktatási Bizottságának 2013. 05. 15-én tartott ülésén. Jelen vannak: Pocsai Blanka, a bizottság elnöke, Dr. Révész Mihály, a bizottság alelnöke,

Részletesebben

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu

Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu Ügyszám: Ságvár Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8654 Ságvár, Fő u. 16. 84/580-022 Fax: 84/380-256 E-mail: hivatal@sagvar.hu JEGYZŐKÖNYV mely készült Ságvár község képviselő-testületének 2011. április

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. február 25-én 17,05 órai kezdettel. tartott üléséről

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. február 25-én 17,05 órai kezdettel. tartott üléséről 7 / 2013. szám J E G Y Z Ő K Ö N Y V 2013. február 25-én 17,05 órai kezdettel tartott üléséről A képviselő-testületi ülés helyszíne: Városháza nagyterme Jelen vannak: - a képviselő-testület tagjai közül:

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

Összefoglaló Jelentés a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. A. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása

Összefoglaló Jelentés a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. A. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása Gosztola Község Önkormányzata képviselő-testületének 29/2015.(V.26.) határozata a 2014. évi belső ellenőrzésről Gosztola Község Önkormányzati Képviselő-testülete a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020 EURÓPAI BIZOTTSÁG Pályázati felhívás EAC/A05/2014 Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány 2015 2020 1. Bevezetés E pályázati felhívás jogalapját az Erasmus+ elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági

Részletesebben

Budapest 2004. november

Budapest 2004. november J E L E N T É S az Országgyű lés részére a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája és cselekvési programja végrehajtásáról 2003-2004 Budapest 2004. november Tartalom Bevezetés 2 I. Beszámoló az OBmB

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám MAGYAR KÖZLÖNY 171. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. november 12., csütörtök Tartalomjegyzék 9/2015. (XI. 12.) MEKH rendelet Az új földgáz árszabályozási ciklus megállapításáról 21588 50/2015. (XI.

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA)

Középpontban az adatok 1. jelentés A romák EU-MIDIS. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) Középpontban az adatok 1. jelentés: A romák 01 EU-MIDIS Az Európai Unió felmérése a kisebbségekről és a hátrányos megkülönböztetésről Magyar 2009 Középpontban az adatok 1. jelentés A romák Az Európai Unió

Részletesebben

A. Hírek B. Program C. A hírlevélről

A. Hírek B. Program C. A hírlevélről A. Hírek B. Program C. A hírlevélről **************************************** Csatlakozzon a Platformhoz! Lásd HÍVOGATÓ című cikkünket **************************************** A. Hírek 2013: A POLGÁROK

Részletesebben

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai Unión belül Útmutató jogászoknak Jogérvényesülés 2 Útmutató jogászoknak A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az Európai

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 92/2005. (IV.27.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 92/2005. (IV.27.) számú h a t á r o z a t a Beszámoló az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáráról A Közgyűlés Az Önkormányzat

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. december 16. napján tartott ülésén 6. napirendi pont Tárgy: Beszámoló a Közös Hivatal tevékenységéről Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Nyáregyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 17. napján délután 17.00 órai kezdettel megtartott soron következő nyilvános üléséről, Nyáregyháza, Nyáry

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

AKTUÁLIS. RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás. Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák

AKTUÁLIS. RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás. Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák AKTUÁLIS RENDÕRSÉGI HÍREK Garázdaság, betörés, sírrongálás Büntetés helyett ajándék kerékpárlámpák Cserényi Iván õrsparancsnok jelentése alapján: Január 1-jén egy Virág úti lakossal szemben garázdaság

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV mely készült a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsüléséről

JEGYZŐKÖNYV mely készült a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsüléséről JEGYZŐKÖNYV mely készült a Győri Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsüléséről Időpont: 2009. október 05. 09:00 óra Helyszín: Győri Többcélú Kistérségi Társulás tanácsterme (9024 Győr, Baross G. u. 61-63.)

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben KÖZKINCS Program a harmadik évezredben 163 KÖZKINCS Program a harmadik évezredben A Közkultúra fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Konferencia Tatabányán, 2006. szeptember 24. A Nemzeti

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Gyányi Irén igazgatási főelőadó. Szociális Földprogram irányító

JEGYZŐKÖNYV. Gyányi Irén igazgatási főelőadó. Szociális Földprogram irányító II-2/455-2/2011. ikt. sz. JEGYZŐKÖNYV Készült: Dévaványa Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában 2011. március 22-én megtartott Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Egészségügyi

Részletesebben

Csalásellenes irányelv

Csalásellenes irányelv Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikája AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK TEVÉKENYSÉGÉBEN TILTOTT MAGATARTÁS MEGELŐZÉSÉRE

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Hajdu László http://hajdu15.hu/~hajduhu/news.php?item.27 Oldal 1/6

Hajdu László http://hajdu15.hu/~hajduhu/news.php?item.27 Oldal 1/6 Oldal 1/6 Jegyzőkönyv 2009.07.03. Hajdu László, 2009 dec 13 v - 15:33:18 Amely készült 2009. július 3-án 9.00-kor a Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége rendes ülésén a Budapest Főváros

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS

ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. A Szociális és Munkaügyi M i n i s z t é r i u m szakmai kiadványsorozata Budapest, 2007 A kötet szerkesztői: Dr. Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn Felelős

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A TARTALOMBÓL. XIII. évf. 11. szám 2004. november. Önkormányzati hírek. Népszavazás.

PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A TARTALOMBÓL. XIII. évf. 11. szám 2004. november. Önkormányzati hírek. Népszavazás. PÁTYI KURÍR PÁTY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA PÁTY XIII. évf. 11. szám 2004. november A TARTALOMBÓL Önkormányzati hírek Népszavazás Talentis sajtó Mûvelõdési ház mûsora Keksz helyett Egyházi hírek Anyakönyv

Részletesebben

Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu

Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu Sárisápi Polgármesteri Hivatal 2523 Sárisáp, Fő utca 123. Telefon: 33/518-310; fax: 33/518-311; e-mail: hivatal@sarisap.hu J E G Y Z Ő K Ö N Y V Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013.

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2. MEGHÍVÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2. MEGHÍVÓ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2. MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2015. június

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról

ALPOLGÁRMESTER. BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA ALPOLGÁRMESTER BESZÁMOLÓ a 2008. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról Összeállította: Fatérné Rothbart Mária Gyámügyi Iroda, irodavezető Juhászné Végi Edit

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat )

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.7.16. COM(2012) 362 final 2012/0195 (CNS) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról ( tengerentúli társulási határozat

Részletesebben

Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k

Projekt azonosító: NCTA-2013-4196-M1. T á m o g a t ó k A Dro osultság - Egy kirekesztett társadalmi csoport kirekesztett segítőinek érdekképviselete című projektbe bevont szervezetek 2014. október 1. és 2015. január 31. közötti tevékenységére vonatkozó monitoring

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL A Mentál Klub iránti igényt felmérő kérdőívet, mely 9 kérdésből állt 2012. január végén küldtük el annak a 637 főnek, akik az elmúlt évben végeztek

Részletesebben

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata

Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában. WP3 - Költségvetéstervezés. felülvizsgálata Hatékony szervezeti működés kialakítása Heves Önkormányzati Hivatalában WP3 - Költségvetéstervezés felülvizsgálata munkacsomag Projekt azonosító: ÁROP 2007-1-A-2/ 2009. november 9. TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETŐ

Részletesebben

az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének 2015. évi tevékenységéről

az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének 2015. évi tevékenységéről Beszámoló az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya Megyei Szervezetének 2015. évi tevékenységéről Munkánk során találkoztunk olyan problémákkal, melyek orvoslását feltétlenül szükségesnek tartanánk

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y 1 Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 8-án (kedden) du. 14 órai

Részletesebben

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA

A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZATA Hatályba lépés napja: 2015. október 19. 1 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028

Tanulmány ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tanulmány ÁROP 1.A.5 számú pályázat keretében, a Polgármesteri Hivatalok szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2 pályázatban vállalt intézkedések felülvizsgálata ÁROP-1.A.5-2013-2013-0028 Tartalom 1. Bevezetés...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről

Jegyzőkönyv. Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Jegyzőkönyv Készült: Besenyszög Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 14-én megtartott üléséről Mutató: Határozat tárgya: Határozat száma: Old. Beszámoló két ülés között történt fontosabb

Részletesebben