JELENTÉS a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről november

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.1 Teljesítmény Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V-9-146/2003. Témaszám: 644 Vizsgálat-azonosító szám: V0088 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Kemény Emil főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Söveges Erika Katalin osztályvezető főtanácsos Molnár Istvánné mb. osztályvezető Az ellenőrzést végezték: Kriston-Vizi János számvevő Marosi Gyöngyi számvevő tanácsos Jakubcsák Jenő szávmevő Farkas Ildikó számvevő gyakornok Alexovics Ágota számvevő tanácsos dr. Lacó Bálintné számvevő tanácsos Laskai Ede számvevő dr. Csikai Zsolt számvevő tanácsos Harsányi Imréné számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe sorszáma Jelentés a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége gazdálkodásának ellenőrzéséről (1999.) Az ESzCsM (korábban EüM, NM) fejezet éves zárszámadásai Jelentés az Egészségügyi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzéséről Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 8 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek rendszere, jogi szabályozása A támogatási rendszer A súlyos mozgáskorlátozottság definíciójának tartalmi változásai, a jogosultság szabályozása A támogatásra jogosultak száma A pénzbeli támogatások forrása Az esélyegyenlőség érvényesülése a közlekedési kedvezmények igénybevételénél A súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító orvosszakértői tevékenység szabályozása A jogszabályban meghatározott előny-szempontok érvényesülése az igények kielégítése során A szerzési és átalakítási támogatás reálértékének csökkenése Az január 1. előtt szerzési támogatásra jogosultságot szerzett mozgáskorlátozott személyek helyzete A közlekedési kedvezmények rendszerének célszerűsége, eredményessége, a támogatások hasznosulása A továbbfejlesztés helyzete A parkolási igazolványok bevezetésének helyzete A támogatási rendszer ügyviteli háttere, a feladatok és források összhangja A mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek ügyintézése A Moneta Kft. tevékenysége Az ügyintézés költségeinek alakulása A támogatási folyamatban megvalósult ellenőrzések 40 1

4 MELLÉKLETEK 1. melléklet: Észrevételek 2. melléklet: A fogyatékos és a súlyosan mozgáskorlátozott személyek csoportjainak kapcsolatrendszere 3. melléklet: Mozgáskorlátozottak támogatása évi kiadásának megoszlása 4. melléklet: A szerzési és átalakítási támogatások évi keretei és teljesítési adatai 5. melléklet: A személygépkocsi szerzési támogatások évi igény és keret mennyiségei (az ESzCsM adatai alapján) 6. melléklet: A szerzési utalványok megyénkénti részarányai 2002-ben 7. melléklet: A évi járműbeszerzések megoszlása vételár szerint (az ESzCsM adatai alapján) 8. melléklet: A szerzési és átalakítási támogatások évi alakulása (a vizsgált közigazgatási hivatalok adatai alapján) 9. melléklet: A várakozási idők hossza évben (a kielégített igények nélkül) 10. melléklet: évben szerzési támogatásra várakozók száma (a vizsgált intézmények adatai alapján) 11. melléklet: Az igényelt és megállapított közlekedési támogatások jogosultsági formák szerint (vizsgált polgármesteri hivatalok, 2002.) 12. melléklet: A évben megállapított közlekedési támogatások megoszlása jogosultsági forma szerint, a vizsgált intézmények adatai alapján 13. melléklet: A súlyos mértékben mozgáskorlátozott személyek évi közlekedési kedvezmény kérelmeinek orvosi pontszámai a vizsgált polgármesteri hivataloknál összesen 14. melléklet: Kérdőív a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek ügyintézéséről a polgármesteri hivataloknál kiértékelés 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Áe. áfa ÁNTSZ APEH BM ESzCsM Fot. ISO KRESZ KSH MEOSZ Moneta Kft. OFP OOSZI OSAP SzCsM TÁH Kormányrendelet évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól általános forgalmi adó Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Belügyminisztérium Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról International Organisation for Standardisation (szabványosítással foglalkozó nemzetközi szervezet) Közlekedésrendészeti Szabályok (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) Központi Statisztikai Hivatal Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége MONETA Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft. Országos Fogyatékosügyi Program Országos Orvosszakértői Intézet Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Szociális és Családügyi Minisztérium Területi Államháztartási Hivatal 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 3

6 4

7 BEVEZETÉS JELENTÉS a mozgáskorlátozottak támogatására előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Európai Unióban az május 1-jén hatályba lépett Amszterdami Szerződés a közösségi jog részévé tette a társadalmilag hátrányos helyzetű rétegek, így a fogyatékos személyek jogainak védelmét. A diszkrimináció tilalma mellett kiemelt közösségi célként fogalmazta meg a fogyatékossággal élőket is sújtó társadalmi kirekesztettség elleni küzdelmet, és a munkaerőpiacról kirekedt személyek integrációjának segítését. A szociálpolitika ugyanakkor továbbra is a tagállamok döntési kompetenciája maradt, így az elfogadott célok megvalósításának módszereire nincsenek direktívák. A vizsgálatnak aktualitást ad, hogy az Európai Unió Tanácsa a évet a fogyatékos emberek évének nyilvánította az EU-ban. Magyarországon a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról elfogadott évi XXVI. törvény (a továbbiakban Fot.) az Európai Unióban honos szemléletnek megfelelően fogalmazta meg a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges feladatokat. A fogyatékos személyt megillető jogok közül amelyeket a törvény öt témacsoportba sorol a mozgáskorlátozott állampolgárok életkörülményeinek javítása szempontjából kiemelendő az akadálymentes épített környezethez, a közlekedéshez és a támogató szolgálat, segédeszköz igénybevételéhez való jog. Az ellenőrzés csak a közlekedési kedvezmények hasznosulására irányult, de a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai érintették az akadálymentesítés országosan megoldatlan problémakörét is. A KSH évi önkéntes adatszolgáltatáson alapuló népszámlálási adatai szerint az ország lakosságának 5,6%-át teszik ki a különböző típusú fogyatékossággal élők. A mozgássérült és egyéb testi fogyatékos személyek száma az összes fogyatékossággal élőkön belül 251 ezer fő, ami a lakosság 2,46%-a, tehát a mozgáskorlátozottak a fogyatékos népesség legnagyobb csoportját képezik (43,9%). Az orvosi szakvélemény alapján súlyos fokú mozgáskorlátozottnak minősülők száma ennél magasabb. A különféle pénzbeli közlekedési kedvezmények ben több mint 300 ezer állampolgárt érintettek. 5

8 BEVEZETÉS A mozgáskorlátozott emberek 1991-től (1994. január 1-től csak a súlyos mértékben mozgáskorlátozott személyek) négyféle közlekedési kedvezményt igényelhetnek: szerzési támogatást személygépkocsi, illetve rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlásához; átalakítási támogatást személygépkocsi speciális átalakításához; közlekedési támogatást közlekedési többletköltségeikhez; parkolási engedélyt, ami a KRESZ szerinti kedvezmények, valamint a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyek igénybevételére jogosít. A Mozgáskorlátozottak Egyesületének Országos Szövetségétől (a továbbiakban MEOSZ) kapott tájékoztatás szerint ilyen jellegű kedvezmények a parkolási jegy kivételével Európa csak néhány országában vehetők igénybe (szerzési és átalakítási támogatás működik Szlovákiában és Németországban, ez utóbbi esetében a támogatás a foglalkoztatási rehabilitációt segíti, összege munkába állás esetén kiegészül). A súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek forrása a szociális ellátásért felelős tárca, jelenleg az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a továbbiakban ESzCsM) költségvetésébe épült be. A módosítás nélkül túlléphető fejezeti kezelésű előirányzat teljesített kiadása öt éve gyakorlatilag változatlan, 4,0-4,1 Mrd Ft. A vizsgálat célja annak értékelése volt, hogy: a mozgáskorlátozott emberek közlekedési kedvezményeinek szabályozása, szervezeti és működési háttere, a feladatra elkülönített előirányzat összege megteremti-e a megfelelő hátteret a támogatási rendszer eredményes és célszerű működéséhez; a támogatás folyamataiban érintett intézményeknél átláthatók-e, megfelelően szabályozottak-e a közlekedési kedvezményekkel kapcsolatos ügyintézési folyamatok, továbbá rendelkezésre állnak-e a szükséges erőforrások a feladatok hatékony és eredményes ellátásához; a közlekedési kedvezmények jelenlegi rendszere megteremti-e a feltételeket a támogatások ésszerű felhasználásához, továbbá lehetővé teszi-e az előnyben részesítés jogszabályi követelményeinek betartását, a várólisták felállításakor objektív prioritási szempontok érvényesülését. A helyszíni ellenőrzés során áttekintettük a fejezeti kezelésű előirányzat felett rendelkező ESzCsM illetékes szervezeti egységei, illetve a szerzési és átalakítási támogatásokkal kapcsolatos ügymenetet a minisztérium megbízásából ellátó Moneta Kft. tevékenységét, továbbá a főváros és 6 megye közigazgatási hivatalainál, 1 fővárosi kerület, 5 megyei jogú város és Cegléd város polgármesteri hivatalaiban a mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos feladatellátást. A vizsgálatba bevont megyékben, illetve a fővárosban él a közlekedési támogatásra jogosultak 49%-a, a szerzési támogatásra

9 BEVEZETÉS ben jóváhagyott keret 53%-át e megyék közigazgatási hivatalai kapták, ami közel 50%-os átlagos mintának felel meg. Az ellenőrzés előkészítéséhez és megállapításaink értékeléséhez kikértük a MEOSZ véleményét. Kérdőívet juttattunk el a vizsgálatban érintett megyék mozgáskorlátozott szervezeteihez a támogatási rendszer működéséről és eredményességéről, valamint kérdőíveken keresztül tájékozódtunk a helyszíni ellenőrzésbe bevont polgármesteri hivataloknál az ügyfélszolgálatok polgárbarát működéséről. A támogatási folyamat egyes szakaszait értékeltük az esélyegyenlőség megvalósulása szempontjából is. Az ellenőrzés jogalapja az Állami Számvevőszékről szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény 2. (5) bekezdése volt. Az ellenőrzés a év folyamataira irányult, szükség szerint évi kitekintéssel. A jelentés-tervezetet észrevételezésre megküldtük az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek, a belügyminiszternek, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek és az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszternek. Leveleik és az arra adott válaszaink másolatát az 1/a, 1/b, 1/c, 1/d, 1/e, 1/f számú mellékletek tartalmazzák. 7

10 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési hátrányaik (részleges) ellensúlyozására háromféle pénzbeli szerzési, átalakítási és közlekedési támogatást, és a KRESZ-ben meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosító parkolási engedélyt igényelhetnek. A jelenlegi támogatási rendszer évi bevezetésekor az orvosi szakvéleménnyel igazolt mozgáskorlátozottság volt a kedvezmények igénybevételének feltétele. A jogosultsági feltételek január 1-től hatályos szigorítása miután a bevezetett új kategória, a súlyos mozgáskorlátozottság tartalmát a korábbi jogszabály mozgáskorlátozott minősítésével azonosan határozták meg nem vezetett a támogatásra jogosultak számának mérséklődéséhez. Az január 1-től hatályos szabályozás a súlyos mozgáskorlátozottságra új definíciót tartalmaz, amelynek része a közlekedőképesség minősítése is. Támogatásra az a súlyosan mozgáskorlátozott személy jogosult, aki közlekedőképességének minősítése során 7 vagy annál több pontot szerzett (a közlekedőképesség fokozatait és az ezekre adható pontszámot a rendelet melléklete tartalmazza). Az Országgyűlés a fogyatékosság problémakörének egységes szemléletű kezelése céljából 1998-ban törvényt fogadott el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. A törvény definiálta a súlyos fogyatékosság fogalmát, amely fogyatékossági támogatás igénybevételére jogosít. A súlyos mozgáskorlátozottság e törvény szerinti meghatározása jelentős tartalmi kérdésekben eltér a közlekedési kedvezményekről szóló kormányrendelet definíciójától. A törvény végrehajtásának segítésére az Országgyűlés által elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program (a továbbiakban OFP) célul tűzte ki a fogyatékossággal élők támogatásainak egységes rendszerbe integrálását. A Kormány 1999-ben határozatban rendelkezett a közlekedési kedvezmények átfogó felülvizsgálatáról, újraszabályozásáról és a közlekedési támogatás megszüntetéséről. A súlyos mozgáskorlátozottságra vonatkozó definíciók különbözősége, amelyben a támogatások eltérő célja és funkciója illetve ebből eredően a jogosulti kör eltérése nyilvánul meg, akadályozta a mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeinek és a fogyatékossági támogatásnak egy rendszerbe foglalását és kezelését. A Kormány ezért 2001-ben újabb határozatával visszavonta a közlekedési támogatást megszüntető rendelkezését és a szerzési, átalakítási támogatások korszerűsítését tűzte ki célul ben ezt a határozatát is hatályon kívül helyezte, és ezzel lekerült a napirendről a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeit szabályozó évi 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK kormányrendelet felülvizsgálata is. Az OFP módosítására nem került sor, a fogyatékossághoz kötődő támogatások egy rendszerbe integrálása továbbra is érvényes cél, de a megvalósítás módjára konkrétan körvonalazott elképzelések még nem alakultak ki. 1 A mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei szabályozásának, az erre fordítható pénzforrások meghatározásának feltétele az érintettek körének felmérése, pontos számbavétele. A fogyatékossággal élők ezen belül a mozgáskorlátozottak számáról a évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésre. A KSH az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében gyűjti a mozgássérült személyek támogatásaira vonatkozó adatokat. Ezen belül a gépkocsi szerzéshez és átalakításhoz adható támogatásra jogosultak számáról akiknek a tárgyévben támogatásra való jogosultságát jegyzői döntés alapján megállapították, továbbá a közlekedési támogatásban részesített személyek számáról és a kifizetett közlekedési támogatás összegéről szolgáltatnak adatokat a települési önkormányzatok. A jegyzői határozatokra épülő adatgyűjtés nem teljes körű. A szerzési és átalakítási támogatásra jogosultak száma nem tartalmazza azokat, akik jogosultságát első fokon nem a jegyzők, hanem a szabályozásnak megfelelően a közigazgatási hivatalok állapítják meg. A KSH-nak nem jelentik azokat az igénylőket sem, akiknek jogosultságát január 1. előtt állapították meg, mert rájuk a határozatok éves megújításának kötelezettsége nem vonatkozik. Az adatgyűjtés hiányosságai miatt a KSH adatai nem adnak megbízható alapot a támogatások tervezéséhez. A KSH évi adata szerint fő részesült közlekedési támogatásban. Szerzési támogatásra a KSH adata szerint 2002-ben fő volt jogosult. A szerzési támogatás igénybevételére jogosító utalványokat az ESzCsM megbízásából kezelő Moneta Kft fő igénylőt tartott nyilván ugyanerre az időszakra. Az ellenőrzés által érintett három évben ez az eltérés (2002-ben 5829 fő) közel azonos mértékben végig fennállt, ennek ellenére az eltérés okát nem vizsgálták. A jogosultak pontos száma csak tételes helyszíni vizsgálattal lett volna megállapítható, így mintavételen alapuló ellenőrzésünk sem tud választ adni a kérdésre. Szerzési támogatásra 2002-ben 5300 db-os keret állt rendelkezésre a nyilvántartott igénylő részére, ami a jogos igények 16%-ának kielégítését tette lehetővé. A keretszám meghatározásánál a költségvetés egyensúlyi követelményeit veszik figyelembe, a módosítás nélkül túlléphető előirányzat mellett a keret egyfajta belső korlátként működik. Az éves keretszámot a vizsgált időszak- 1 Az ESzCsM Családi és szociális ellátások főosztálya azt a tájékoztatást adta, hogy az OFP végrehajtásáról szóló középtávú intézkedési terv évi aktuális feladatai közé javasolják felvenni a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményrendszerének felülvizsgálatát és az újraszabályozására vonatkozó szakmai javaslat kidolgozását. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ban rendre meghaladta a jogosultak számának bővülése, a várakozók száma között több mint háromezer fővel emelkedett. A megkapott utalványok egy részét a jogosultak nem használták fel (az utalványok 3 hónapig érvényesek, utána kérésre újabb 3 hónapra meghosszabbítható az érvényességük). A fel nem használt utalványokat az érvényesség lejárta után felhasználni nem lehet, azok újabb igénylők részre ismételten kioszthatók. A fel nem használt utalványok száma 2000-től rendre 1000 felett volt, megmaradásuk okairól elemzés nem készült. A közlekedési kedvezmények (a parkolási engedély kivételével) pénzügyi forrását a szociális ellátásért felelős tárca jelenleg az ESzCsM - fejezeti kezelésű előirányzata mozgáskorlátozottak támogatása jogcímen tartalmazza. Az előirányzat nyújt fedezetet a három jogcímen fizetett közlekedési támogatáson kívül a jogszabály értelmében a jogorvoslati eljárás során szükségessé váló orvos-szakértői felülvizsgálat díjára, a háziorvosok szakvéleményezési tevékenységért járó átalánydíjra, továbbá a szerzési és átalakítási támogatás minisztériumi ügyvitelének ellátásával megbízott Moneta Kft. lebonyolítási díjára. A fő jogcímeken kívüli tevékenységek finanszírozására az összes források 2%-át fordították. A mozgáskorlátozott személyek támogatására elkülönített fejezeti kezelésű előirányzat tervezett összege a vizsgálat által érintett közötti években egységesen évi 4086 M Ft volt. A tervezés nem vette figyelembe sem az inflációs hatásokat, sem a jogos igények számát, illetve annak változását re 35%-kal csökkentett összeget 2600 M Ft-ot terveztek azzal az indokkal, hogy a Kormány a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatását a fogyatékossági támogatás rendszerébe illeszti. A határozatot a Kormány a végrehajtás előtt visszavonta ben a tervezett 2600 M Ft helyett továbbra is a korábbi évek előirányzatának megfelelő összeget (4084,7 M Ft-ot) használtak fel, amit az tett lehetővé, hogy a törvény értelmében az előirányzat módosítás nélkül túlléphető ra annak ellenére, hogy a közlekedési kedvezmények rendszere nem változott, így kiadáscsökkenésre nem lehetett számítani a Pénzügyminisztériummal folytatott többlépcsős egyeztetés eredményeként a évinek megfelelő csökkentett előirányzatot tervezték. Az alultervezett előirányzat és a módosítás nélküli előirányzat-túllépés lehetősége kockázatot jelent a költségvetés számára. Az esélyegyenlőség biztosítását törvény írja elő. A kormányszintű szabályozás a folyósítás feltételrendszerét, a támogatási folyamatban együttműködő szervezetek feladatait pontosan, egymással összhangban határozza meg, de tartalmában nem biztosítja minden területen az esélyegyenlőség érvényesülését. A kockázatot jelentő területek a következők: A súlyos mozgáskorlátozottság tényét megállapító orvosi szakvélemény tartalmának és kiadásának jelenlegi szabályozása a közlekedőképesség minősítését alapesetben a háziorvos vizsgálat vagy orvosi dokumentáció alapján kialakított megítélésére bízza. Az egyes mozgásfunkciók minősítési fokozatai 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tartalmának határozatlansága ( képtelen, súlyosan nehezített, nehéz ) nem segíti az egységes értelmezést. A háziorvosok által adott szakvélemények egy részét az igénylők nem fogadják el (a jegyzők által hozott elsőfokú határozatok 0,2%-ával szemben az orvosi szakvélemény kifogásolása miatt nyújtottak be fellebbezést), a támogatási döntést hozóban pedig felmerül, hogy a szakvéleményben foglalt minősítést befolyásolhatta a háziorvos és a beteg között kialakult korábbi kapcsolat. Az orvosi szakvélemény felülvizsgálatát csak a támogatást igénylő kérheti (ha nem ért egyet az orvosi szakvélemény alapján hozott jegyzői határozattal), a hatóságnak erre nincs jogosítványa akkor sem, ha a gyakorlat azt indokolttá tenné. 2 Az orvosi szakvélemény alapján a jegyző rögzíti határozatban a támogatási jogosultságot. E határozatok alapján a közigazgatási hivatalok döntenek az adott évben támogathatók köréről ben a vizsgált közigazgatási hivatalokban nyilvántartott igénylők 24,1%- ának 1998 előtt állapították meg első ízben a jogosultságát a támogatásra. A több éven át húzódó igénylések a jogosultak bizonytalan várakozásán túl a hivatalokat is hosszú ideig visszatérő feladatokkal terhelik. A jogszabály a döntés elősegítésére felsorolja azokat a szempontokat, amelyek alapján az igénylő előnyben részesíthető az igény-kielégítésnél, az előnyben részesítés szempontjai között azonban prioritási sorrendet nem határoz meg. Nem foglalkozik a nagyszámú várakozó igényének kezelésével, nem tér ki arra, hogy a várakozási idő miként viszonyul a többi előnyt nyújtó feltételhez. Az igényekhez képest igen alacsony keretszámok miatti erős szűrési kényszer és a szabályozás nyitottsága megyénként eltérő elbírálási elvek és módszerek alkalmazásához vezetett. Bár a kormányrendelet a várakozási időt nem sorolja fel az előnyben részesítés szempontjai között, több vizsgált közigazgatási hivatalnál eltérő súllyal ezt is mérlegelik. A szerzési támogatás esélye megyénként különböző. Nem készülnek olyan várólisták, amelyek alapján egyértelműen megállapítható az igénylők kielégítésének sorrendje, várható időpontja. Az alacsony keretszámok a jogosult igénylők közüli választásra kényszerítik a bíráló bizottságokat. A fogyatékossági törvényben megfogalmazott alapelvek szerint a támogatások célja a fogyatékosság miatt elszenvedett hátrányok kompenzációja. Mivel a támogatási összegek értékállóságát nem biztosította a jogszabály (a támogatási összeg emelésére 1997-től, illetve az átalakítási támogatás esetében 1993-tól nem került sor) a kompenzáció reálértéke egyre csökken. A szerzési támogatásoknál a támogatási összeg (a vásárolt jármű árának 60%-a, legfeljebb 300 E Ft) változatlansága a támogatás értékarányának csökkenéséhez vezetett. A 2002-ben beváltott utalványokkal belföldi forgalomban összesen A mozgáskorlátozottak egyesületei számára kiadott kérdőívekre érkezett válaszok 69 %-ában javasolták a háziorvosi szakvéleményezés rendszerének megváltoztatását. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK személygépkocsit vásároltak, amelyek átlagos beszerzési ára 1182 E Ft, az igénybe vett támogatás mértéke az átlagos beszerzési ár 25,2%-a volt. A reálérték folyamatos csökkenése következtében a rosszabb szociális helyzetben lévők megfelelő önerő hiányában kiszorulnak a szerzési támogatás igénybevételének lehetőségéből. A jogszabály szerint csak meghatározott jövedelmi szintig állapítható meg a jogosultság, tehát a szabályozás a szociálisan hátrányos helyzetűeket kívánta előnyhöz juttatni. A támogatások reálértékének csökkenése miatt a szabályozás nem a jogalkotó eredeti szándékának megfelelően hat ben a szerzési támogatásra kifizetett összeg több mint felét 1 M Ft vagy annál olcsóbb (használt, több éves) gépjármű vásárlására fordították. E használt és idős gépjárművek üzemben tartási és javítási költségei meghaladják egy új gépjármű hasonló költségeit. A támogatás aránya a 3 M Ft-ban maximált támogatott beszerzési árhoz viszonyítva 10 %, ami nem jelent hatékony segítséget új, vagy alacsony fenntartási költségű gépkocsik beszerzéséhez. A szerzési támogatásra 1994 előtt jogosultságot szerzett személyek helyzete rendezetlen. Az január 1-től bevezetett új szabályozás 1 évben határozta meg a korábban határozatlan ideig érvényes jegyzői határozatok hatályát, amelyek a jogosultsági feltételek fennállása esetén kérelemre évenként meghosszabbíthatók. A rendelet nem foglalkozott azokkal, akik a korábbi jogszabály alapján érvényes határozattal rendelkeznek, de támogatásban még nem részesültek. E személyek esetében a jogosultság felülvizsgálata (megújítása) jogszabályi előírás hiányában nem rendelhető el (miután nem mindegyikük felelne meg az új jogosultsági kritériumoknak). Igényeik kielégítésénél viszont hátrányba kerülnek azokkal szemben, akik megfelelnek a jelenleg érvényes előny-feltételeknek (a várakozási idő nem előnyfeltétel). Az 1994 előtti időszakból jogosultsággal rendelkezők pontos számáról nincs országos adat, és az sem ismert, hogy az eltelt időszakban hogyan változott az igénylők állapota, fenntartják-e még igényeiket, hányan haláloztak el közülük. A népjóléti tárca az évi vizsgálata során foglalkozott helyzetükkel, azonban a rendezésre intézményes megoldás nem született. 3 A szerzési támogatás rendszere 2001-ig bizalmi elvre épült, az utalványok felhasználását tételesen nem ellenőrizték. A Népjóléti, illetve a Szociális és Családügyi Minisztérium 1998-ban és 2000-ben reprezentatív hatásvizsgálatot végeztetett. Ez utóbbi a szerzési támogatások 29,1%-ánál állapított meg jogellenes használatot, nevezetesen, hogy a támogatással vásárolt jármű nem a kedvezményezett tulajdonában, használatában van, nem az arra rászoruló közlekedését segíti. A vizsgálat eredményeként 2001-től ismét bevezették az elidege- 3 Az ESzCsM a helyszíni vizsgálat befejezése után felkérte a közigazgatási hivatalokat a várakozók ezen belül az 1994 január 1. előtt jogosultságot szerzett mozgáskorlátozott személyek meghatározott csoportosítás szerinti felmérésére. Az összegzés folyamatban van. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nítési tilalmat. A szigorítás életbe lépése óta nem készült felmérés az esetleges visszaélésekről. A kedvezmények egyes fajtái közül a parkolási engedélyek érintik legnagyobb számban a mozgáskorlátozott embereket. A jelenlegi rendszerben parkolási engedélyekhez viszonylag könnyű hozzájutni, és a kiadott engedélyek országos nyilvántartása nem megoldott, visszaélésekre ad lehetőséget. A parkolási engedélyek új rendjének kialakítására az EU ajánlásainak figyelembe vételével több lépés is történt. A Fot. előírta, hogy a mozgásukban korlátozott személyek számára ez a megfogalmazás a jelenleg parkolási engedélyre jogosult mozgáskorlátozottaknál szélesebb kört érint biztosítani kell a parkolóhelyeket és korszerűsíteni kell a parkolási engedélyeket. Ezek az előkészítés alatt lévő kormányrendelet tervezete szerint a jövőben közokiratok és biztonsági okmányok lesznek. A bevezetés időpontja a már elfogadott törvény szerint július 1. A parkolási engedélyek kiadásával, nyilvántartásával kapcsolatos szabályozás a jövőben kiválik a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek rendszeréből, ezáltal a pénzbeli támogatások rendszere egységesebb lesz. A vizsgálat keretében kérdőíves felmérést végeztünk az érintett megyei, illetve fővárosi MEOSZ tagszervezetek körében a mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeinek jelenlegi rendszeréről. A 32 szervezet által megválaszolt kérdőívek alapján a mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek jelenlegi rendszere nem (62%), vagy csak részben (38%) éri el a törvényben megfogalmazott célkitűzéseket. Nem (50%), vagy csak részben (44%) elégíti ki a legrászorultabbak igényeit. Általános vélemény volt, hogy a rendszer alapvetően szociális támogatásként funkcionál. A vizsgálat tapasztalatait a szaktárca, az érintett intézmények és a MEOSZ képviselőivel értékelve, az az egységes vélemény fogalmazódott meg, hogy a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásainak rendszere átalakításra szorul, normális működése a támogatási célok, az erre épülő jogosultsági kritériumok és a költségvetésben biztosított források összhangjának megteremtését igényli. A rendszer átalakítása során figyelmet kell fordítani a jelenlegi szabályozás alapján szerzési támogatásra jogosultságot szerzett 33 ezer fő várakozó igényeinek kezelésére, amelyek kielégítése 10 Mrd Ft-os nagyságrendű kiadást jelent a költségvetés számára. A támogatási folyamatban közreműködő szervezeteknél (polgármesteri hivatalok, közigazgatási hivatalok) a mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos feladatellátás a hivatali tevékenység részeként megfelelően szabályozott. A munkafolyamatot külön nem elemzik, értékelése a személyre szóló teljesítmény-követelményrendszer, egyes hivatalokban az alkalmazott minőség-irányítási rendszer működtetése keretében valósul meg. Az ügyintézés költségeit a támogatási folyamat egyik szintjén sem figyelik, az erre vonatkozó adatokat elkülönítve nem gyűjtik, így nem is elemzik. A feladatellátás személyi és tárgyi feltételei biztosítottak, alkalmasak a jogszabályban előírt határidők betartatására. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az ügyfelekkel a polgármesteri hivatalok tartják a kapcsolatot. A feladatellátás szervezése az egyes vizsgált hivatalokban eltérő. Jellemző, hogy az ügyintézők az egyenletes munkaterhelés érdekében többféle segélyezési feladatot is ellátnak. A személyi feltételek, a képzettség megfelelő. Az egy főre jutó ügyiratok számának ingadozása nem tette szükségessé az ügyintézői létszám változtatását, a határidőkhöz kötődő egyenlőtlen munkaterhelést szervezési intézkedésekkel oldják meg. Az ügyfélszolgálatok akadálymentesítése a vizsgált hivatalokban megtörtént, de az ügyintézők irodáinak megközelítése kerekesszékkel nem mindenütt biztosított. A problémát azzal oldják meg, hogy az ügyintézők keresik meg az ügyfélszolgálaton megjelenő mozgáskorlátozott ügyfelet, és a hivatalon belül egy számára megközelíthető helyen intézik el ügyét. A mozgáskorlátozott emberek számára az ügyintézés a teljes hivatali időben lehetséges. A vizsgálat tapasztalatai megerősítik az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési terv megvalósulásának helyzetéről a Kormány számára készült beszámoló megállapításait, mely szerint a középületek akadálymentesítése pénzügyi és egyéb okok miatt egyes területeken elmarad a tervezett ütemtől. A vizsgálatba bevont megyék, illetve a főváros mozgáskorlátozott egyesületei az ügyintézés színvonalát 76%-ban tartották megfelelőnek, szervezettségével 20%-uk teljesen, 60%-uk részben elégedett. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a Kormánynak: 1. Tekintse át a mozgáskorlátozott emberek közlekedési hátrányai kompenzálásának rendszerét, összhangban a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvénnyel. A rendszer továbbfejlesztésénél fordítson figyelmet: a) b) c) az esélyegyenlőség érvényesülését gátló tényezők kiszűrésére; a jogosultsági feltételek olyan meghatározására, melyek alapján megállapított támogatások finanszírozásához a költségvetési források tartósan biztosíthatók; a jelenleg jogosultsággal rendelkező személyek igényeinek rendezésére. 2. Fontolja meg az OFP-ban megfogalmazott cél, a fogyatékossággal összefüggő támogatások egy rendszerbe történő integrálásának lehetőségét, és szükség esetén tegyen javaslatot az Országgyűlésnek a módosításra. az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: Tegyen javaslatot a támogatási rendszer általános felülvizsgálatáig a jelenlegi szabályozás módosítására. Ennek kapcsán: 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK a) b) c) d) e) f) fontolja meg az orvosi szakvéleményezés rendszerének átalakítását az OFP-ban meghatározott intézkedések keretében; intézkedjen, hogy a szerzési támogatást bármely (jogszerű) indokkal igénylők azonos feltételrendszerű elbírálásban részesüljenek. Ennek érdekében a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet olyan módosítására tegyen javaslatot, amely a határozathozatalt a 4/A. -ban szabályozott esetekben is a települési önkormányzatok jegyzőinek hatáskörébe utalja; vizsgálja felül az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében az előnyben részesítés szempontrendszerét, alakítsa ki az előnyfeltételek rangsorát, figyelemmel a jogosultság első megállapítása óta eltelt várakozási időre is; dolgoztasson ki törvényes megoldást azon mozgáskorlátozott személyek helyzetének rendezésére, akik január 1. előtt szereztek jogosultságot szerzési támogatásra, igényük kielégítésére azonban egyértelmű jogi szabályozás hiányában mindeddig nem került sor. Rendelje el az e körben kezelendő igények tételes felmérését; rendelje el olyan információs rendszer kialakítását, amely támogatja a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei rendszerével kapcsolatos stratégiai tervezést; gondoskodjon a pénzügyminiszterrel való együttműködése keretében a támogatások reálértékének megőrzéséről és a támogatási rendszer eredményes működéséhez szükséges forrás biztosításáról az éves költségvetésekben. a belügyminiszternek, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: 1. Segítse elő, hogy a szerzési támogatások odaítélése során a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendeletben megfogalmazott előnyfeltételek érvényesítésénél egységes gyakorlat szerint járjanak el a közigazgatási hivatalok. 2. Terjessze ki a közigazgatási hivatalok felügyeleti ellenőrzését, a gépjármű-szerzési támogatás odaítéléséről szóló határozatok szabályszerűségének ellenőrzése mellett, a kialakított egységes gyakorlat értékelésére. az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszternek: Kísérje figyelemmel és hatáskörében megfelelően segítse az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési tervről szóló 2062/2000. (III. 24.) Korm. határozat végrehajtását. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉ- NYEINEK RENDSZERE, JOGI SZABÁLYOZÁSA 1.1. A támogatási rendszer A mozgáskorlátozott személyek közlekedési gátoltságukra tekintettel 1981 óta részesülnek különböző közlekedési támogatásokban, kedvezményekben ig a támogatások személygépkocsi vásárlásához és üzemeltetéséhez (vámkedvezmény, üzemanyag támogatás, hozzájárulás a kötelező biztosításhoz) kötődtek. A 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelettel bevezetett támogatási rendszer kibővült a közlekedési támogatás bevezetésével, amely hozzájárulást jelent a gépkocsival nem rendelkező mozgáskorlátozott emberek közlekedési többletkiadásaihoz is. Az üzemanyag-támogatás megszűnt, a gépkocsi szerzés támogatása átalakult. A KSH adatai szerint 1990-ben 40 ezer mozgáskorlátozott ember részesült üzemanyag támogatásban, 2001-ben 275 ezer fő vette igénybe a súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési támogatását. A közlekedési kedvezmények 1991-ben bevezetett rendszere a jogosultság és a támogatási összegek szabályozásának többszöri módosítása mellett fő elemeit tekintve napjainkig változatlan maradt. A szabályozás néhány kisebb hiányosságtól eltekintve zárt, a folyósítás feltételrendszerét, a támogatási folyamatban együttműködő szervezetek feladatait pontosan, egymással összhangban határozza meg. Hiányolható, hogy nem tartalmaz előírást az alkalmazandó nyilvántartásokra vonatkozóan. A parkolási igazolványok nyilvántartására, érvénytelenítésére például semmiféle központi előírás nincs, ezért országos szintű számbavételük nem lehetséges. Tartalmában azonban a támogatási rendszer megújításra szorul, ennek okait az 1.5 pontban részletezzük. Jelenleg a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén 4 féle közlekedési kedvezményre tarthatnak igényt a súlyosan mozgáskorlátozott személyek: A szerzési támogatás belföldi kereskedelmi forgalomban 3 M Ft-ot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm 3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve 2000 cm 3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, segédmotoros rokkantkocsi és gépi meghajtású kerekes szék vásárlásához igényelhető. A szerzési támogatás ezen felül az előbb felsorolt eszközök vám- és áfa költségének kiegyenlítéséhez is felhasználható, ha azokat az ESzCsM előzetes engedélyével külföldről szerzik be. A támogatás adható összege a vételár 60%-a, 1997 óta változatlanul legfeljebb 300 E Ft. A 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelet a szerzési támogatás összegét 200 E Ft-ban, mértékét az ár 50%-ában határozta meg, az 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet ezt 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 240 E Ft-ra, illetve 60%-ra emelte. A 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 250 E Ftos felső határt határozott meg, majd az ezt módosító 225/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet január 1-től emelte 300 E Ft-ra a szerzési támogatás összegét. A 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint legfeljebb 2000 köbcenti lökettérfogatú benzinüzemű, illetve 2500 köbcentiméteres dízelüzemű gépjármű megvásárlása esetén járt a támogatás. Az árat felülről nem korlátozták. A 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendeletben 1610 cm 3 -ben maximálták a támogatással vásárolható benzinüzemű és 2000 cm 3 -ben a dízelüzemű gépjárművek hengerűrtartalmát. Ez azóta is változatlan. A 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet meghatározta a támogatható legmagasabb árat (1,5 M Ft), amit a jogszabály január 1- től hatályos módosítása 2 M Ft-ra, a 124/2001. (VII. 10.) Korm. rendelet 3 M Ft-ra emelt. Ezzel a támogatás aránya a legmagasabb támogatható árhoz viszonyítva az évi 16,7%-ról 10%-ra csökkent. Az átalakítási támogatás a gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve a gépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá igénybe vehető a gépjármű olyan átalakításához, speciális felszereléséhez is, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy gépkocsival történő biztonságos szállítását. Az átalakítási támogatás összege az átalakítás díja, de legfeljebb 30 E Ft. Az átalakítási támogatás eredeti összege a 91/1991. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint 25 E Ft volt, amelyet az 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet emelt 30 E Ft-ra. Közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges ellentételezésére igényelhető. A közlekedési támogatás egy alapösszegből jelenleg 7 E Ft/fő/év és a jogszabályban meghatározott feltételek (életkor, gazdasági aktivitás, eltartottak) szerint alkalmazandó szorzókból tevődik össze, legmagasabb összege 28 E Ft/fő/év. A közlekedési támogatás összege az eredeti 5 E Ft/év/főről 1992-ben 12 E Ft/év/főre módosult. A 179/1993. (XII. 29.) Korm. rendelet, életkor szerint differenciált összeget határozott meg, ez 6 illetve 12 E Ft/év/fő lett. A 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet vezette be az alapösszegből és szorzószám alkalmazásával számítható kiegészítésből álló támogatási formát. Az alapösszeget 5 E Ft-ban határozta meg, ami január 1-től 7 E Ft/év/főre emelkedett, azóta változatlan. Közlekedési támogatásra az a súlyos mértékben mozgáskorlátozott személy jogosult, aki megfelel a jövedelmi korlátoknak, és nem részesül fogyatékossági támogatásban. A parkolási engedély a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 15.) KPM-BM rendeletben (KRESZ) meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít. A támogatásokra vonatkozó igényt a települési önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni, aki a jogszabályban meghatározott kritériumok alapján államigazgatási határozatban állapítja meg a jogosultságot és a közlekedési támogatás, illetve a parkolási engedély esetében intézkedik az igény közvetlen kielégítéséről. 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A jegyzői határozatok 1 évig érvényesek, a ki nem elégített igények esetében az igénylési eljárást évente meg kell ismételni. A közlekedési támogatásokra kifizetett összeget az előirányzatot kezelő ESzCsM a TÁH-ok összegzése alapján az APEH közvetítésével (a többi normatív támogatással együtt) téríti vissza az önkormányzatok számára. A közlekedési kedvezményekre jogosultság alapvető feltétele az orvosi szakvéleménnyel igazolt súlyos mozgáskorlátozottság (a fogalom tartalmi változását, hatását a jogosultak számának alakulására az pont részletezi). Ezen kívül a parkolási engedély kivételével az igénylőnek igazolnia kell, hogy családjában a tárgyévet megelőző évben az egy főre jutó havi átlagos nettó jövedelem a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg. Az 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet hatályba lépéséig a jövedelmi korlát a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese volt. A szerzési és átalakítási támogatás esetében időbeli korlát is érvényesül: a jogosultság megállapításához igazolni kell, hogy az igénylő saját vagy más mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző 7 éven belül nem részesült szerzési támogatásban, vagy gépjármű behozatali vámmentességben. Az időbeli korlát eredetileg 3 év volt, de kiterjedt a kérelem benyújtását megelőző 3 éven belül újként saját erőből vásárolt személygépkocsira is. Az 53/1992. (III. 21.) Korm. rendelet ezt az időt öt évre, a 164/1995. (XII. 27). Korm. rendelet hét évre emelte, de csak a támogatás igénybevételével vásárolt gépkocsi szerepel korlátként. A szabályozás meghatározott esetekben lehetővé teszi, hogy a súlyosan mozgáskorlátozott személy szállítását vállaló közeli hozzátartozó szerzési/átalakítási támogatásban részesülhessen. Szerzési és átalakítási támogatásra jogosultsága fenti általános feltételek mellett annak a súlyosan mozgáskorlátozott személynek állapítható meg, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy ennek hiányában személygépkocsival történő szállítását vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa írásbeli nyilatkozatban vállalja. Ha a szállítást a mozgáskorlátozott személy nagykorú gyermeke, testvére vállalja, a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 4/A. -a értelmében a jogosultságot nem a jegyző, hanem a megyei közigazgatási hivatal állapíthatja meg. Az Országgyűlési Biztos OBH/4876/2001. nyilvántartási számú vizsgálatában megállapította, hogy ez a különbségtétel alkotmányos indok hiányában önkényes. Ugyancsak jogosultsága állapítható meg annak a személynek, aki írásbeli nyilatkozatban vállalja 3. életévét betöltött, súlyos mértékben mozgáskorlátozott kiskorú gyermekének személygépkocsival történő szállítását, ha az a gyermek tanulása, gyógykezelése rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt. A szerzési és átalakítási támogatás esetében a jegyző a határozatokat megküldi a megyei közigazgatási hivatalnak, ahol döntenek az igények tárgyévi kielé- 18