uisz17 eleje.qxd :13 Page 1 új ifjúsáki szemle IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007 TÉL

Átírás

1 uisz17 eleje.qxd :13 Page 1 szemle V. ÉVFOLYAM 4. SZÁM IFJÚSÁGELMÉLETI FOLYÓIRAT 2007 TÉL

2 uisz17 eleje.qxd :01 Page 2 Szerkesztõbizottság Beke Pál Bíró Endre Bodor Tibor Földes György Gábor Kálmán Gazsó Ferenc Herczog Mária Hunyady György Kozma Tamás Nagy Ádám Spéder Zsolt Stumpf István Tibori Timea Vajda Zsuzsa Kiadja az Új Mandátum Kiadó Lapterv Tördelõszerkesztõ E számunkat Felelõs kiadó Olvasószerkesztõ Petrovics Iván Rácz György Kotsis Orsolya fotói díszítik. Németh István Nemeskéry Artúr Szerkesztõség: 1149 Budapest, Fráter György tér 11. Tel./fax: (+36 1) , szerkesztoseg@uisz.hu Társfõszerkesztõk Szerkesztõség Bauer Béla Komássy Ákos A lappal kapcsolatos észrevételeket a velemeny@uisz.hu címre várjuk. ISSN Alapító társfõszerkesztõ Nagy Ádám Rovatok Ifjúsági közélet Pillók Péter Ifjúság és társadalom Székely Levente Ifjúság és környezet Diósi Pál Életmód-élethelyzet Szabó András Kitekintés Bíró Edith Csata Zsombor Kölcseyné Balázs Mária Nyitrai Imre Szentirmai Judit Szerkesztõségi titkár Ladencsics Virág Támogatóink Szociális és Munkaügyi Minisztérium Az ifjúságügy szakértõinek társasága Kiss Gyula Kulturális Egyesület

3 uisz17 eleje.qxd :13 Page 3 Tartalom Ifjúsáki közélet Böröcz Lívia Ifjú-kor Pécsváradon / 5 Életmód-élethelyzet Szikulai István Rácz Andrea Gyermek-védelem / 87 Ifjúsák és társadalom Diósi Pál Lépéskényszer / 19 Kitekintés Kassai Katalin Gyökerek, értékek, normák / 107 Ifjúsák és környezet Kárpáti Árpád Közösségi védelem / 67 Kertész Anna Társadalmi folyamatok és az ifjúság / 126 Összefoglalás / 131 Summary / 133

4 uisz17 eleje.qxd :13 Page 4

5 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 5 Böröcz Lívia Ifjúsáki közélet Ifjú-kor Pécsváradon Bevezetõ Mi végre vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne! Tamási Áron: Ábel a rengetegben Pécsváradon mind a középkorú generáció mind a fiatalok esetében az tapasztalható hogy a közösségi színtereket nem veszik igénybe. Fiatal mûvelõdésszervezõként fontosnak tartom, hogy miként lehet ra megszólítani a passzív, különbözõ jelen esetben inkább a fiatalabb korosztályt érdeklõdésû csoportokat, mi az, amivel vonzóvá lehet tenni számukra a közösségi mûvelõdést, a közös cselekvést, ezzel talán megismertetve és megszeretetve a helyi közösséget és annak hagyományait. Hipotézis Kit nevezhetünk ifjúságnak? Tudják-e, tudjuk-e, hogyan érzik jól magukat? Meg tudják-e fogalmazni a fiatalok az igényeiket? Van-e igényük azoknak képviseletére? Tudják-e hol és hogyan tehetik meg ezt? Van-e joga és eszköze a fiataloknak a véleménynyilvánításra? Mi történik, ha a fiatalok kinyilvánítják a véleményüket? Megértjük-e egyáltalán õket, kíváncsiak vagyunk-e az õ más világukra? Más az õ világuk? Mi az, amitõl a fiatalok magukat jobban és környezetüket komfortosabbnak érzik? Mi az, amit ezért a(z ön)kormányzat tehet, és mit kell tenniük a fiataloknak? A helyi fiatalság aktív alakítójává válik szûkebb környezetének, és növeli a település megtartóerejét, ha megfelelõen szólítjuk meg õket, illetve biztosítjuk számukra az õket érintõ (róluk szóló) döntéshozatalban a részvételt. Ha a fiatalok megismerik lakóhelyüket, annak történelmét, kulturális, természeti értékeit, kötõdésük erõsödhet. A helyben maradó fiatalokkal együtt lehet és kell gondolkodnunk a település szolgáltatásainak javításán, amely mind a város, mind a lakosság érdeke, hogy végül egy összetartó közösségben, itthon otthon legyünk. Indoklás A probléma, vagy a megoldás része vagy? 1 Mi az a részvétel? A fiatalokat érintõ kérdések, folyamatok fiatalok által való befolyásolása, figyelemmel kísérése, a döntésekben való részvétel mind a fogalomtárába tartoznak. Aktuális téma, hiszen az ország ifjúsági törvénye immár egy évtizedes próbálkozás után sem készült el, formálódik. idõközben számos kutatás készült, a szakemberek terveznek. Reményteli idõszakot élünk? Munkám során a megfigyelés módszerét alkalmaztam, amely fõként kvalitatív adatokra, magatartások tanulmányozására, folyamatok idõbeli lefolyásának vizsgálatára szorítkozik. A terepkutatás elõnye, hogy a vizsgálat rugalmas és folyamata során gondolataink, terveink változtathatóak. A módszer hátránya ha a kérdõíves vizsgálathoz hasonlítjuk a nehezebb általánosíthatóság és a provincializmus (lehetünk-e elég objektívek?). Különbözõ kutatási módszerekkel tanulmányoztam és összehasonlítottam a meglévõ statisztikákat, írott forrásokat. Számos eredeti forrást találtam, amelyet összevetettem különbözõ területen dolgozó szakemberek véleményével. A javaslatok elõkészítéséhez a brain / tél szemle

6 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 6 Ifjúsáki közélet storming és a fókuszcsoportos beszélgetést is alkalmaztam. Elõnye, hogy a speciális kérdésekre a terület szakemberei kis csoportos beszélgetés keretén belül véleményükkel és ötleteikkel szabadon hozzájárulnak a koncepció elõkészületeihez. Alapvetések Annak érdekében, hogy a fiatalok megtapasztalhassák az önkormányzás mibenlétét, a»miértjét és a hogyanját«közel kell, hogy legyenek ahhoz, látniuk kell a képviseleti demokrácia eszközrendszerének mûködési mechanizmusát (válasz a hogyanra) ez viszont csak akkor érhetõ el (azaz csak akkor fognak a fiatalok a szûkös szabadidejükbõl áldozni erre), ha van miért közel kerülniük, ha van tétje annak, hogy õk közel kerülnek-e vagy távol maradnak-e a testületi döntések meghozatalának folyamatától (válasz a miértre). 2 Az ifjúsági szakmának még nem alakult ki az egységes definíciós rendszere, ezért bemutatok néhány megközelítést, amelyeket a dolgozatom során felhasználok. Az ifjúság fogalma igen tág, többféle szempont alapján lehet behatárolni. Az életkori határokat meghúzhatjuk a középiskola befejezésére, családalapítás kezdetére, vagy egyszerûen életkortól függetlenül a munkába állás idejére, hiszen az ifjúság definíciója ezzel a társadalmiszociális önállósulással függ össze. A dolgozat során hogy minden kategóriát sorra vegyünk az ifjúság fogalma alatt a éves korosztályt értem ezen belül a éveseket fiatal felnõttként használom. Ifjúsági korszakváltásról beszélünk 3 amikor is a fiatalkor tovább tart. A tanulmányok befejezése, a munkába állás, családalapítás mind inkább kitolódik. Fontos, hogy mindezek nem lineárisan követik egymást, hanem a tanuló, hallgató szerep párhuzamosan létezhet a felelõs családtag, vagy felelõs munkahelyi pozícióval együtt. Ehhez még az intézményekbe vetett bizalom megrendülése is párosul, tehát azt vehetjük észre, hogy fiataljaink és ezzel jómagam is szokatlan kihívások elé kerülnek. Közösségi terek: olyan önkormányzati vagy társadalmi kezdeményezések eredményeként 6 szemle 2007 / tél létrejött közösségi terek, ahol a településen vagy környezetében élõ állampolgárok formális és informális csoportjai helyet és lehetõséget kapnak közösségi tevékenységeik gyakorlására. Civil közösségi terek: civil szervezetek által fenntartott olyan társadalmi kezdeményezések eredményeként létrejött közösségi színterek, ahol a településen vagy környezetében élõ állampolgárok és csoportjaik, közösségeik lehetõséget kapnak különbözõ szabadidõs és mûvelõdési tevékenységek gyakorlására. Irányjelzõk Európában A ifjúság ügye az Európai Unióban a közösségi politika része, ami azt jelenti, hogy az ezzel kapcsolatos jogok és döntések a tagállamok hatókörébe tartoznak. Mindezek mellett az államokra vonatkozó ajánlásokat és véleményeket tehet az Unió, ezeket soft law -nak, vagyis puha jogoknak nevezzük. Ezek az ajánlások iránymutatóak a tervezés során. Mi a helyzet Magyarországon? Az Alkotmány meghatározza a társadalmi és állami rend fõbb szabályait, a gazdasági, jogi mûködési alapelveket, az állampolgári jogokat és kötelességeket, az állami szerepvállalást és kötelezettségeket. Kimondja, hogy az állam különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, továbbá védelmezi a gyermekek és ifjúság érdekeit. A rendszerváltás utáni 13 évben egyik kormányzati ifjúsági stratégia és struktúra sem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Bár fontos az ifjúságügy egységes kezelése, a gyakorlat nem bizonyította, hogy azt egy önálló tárca látja el a legeredményesebben. Az ifjúságügyet, mint horizontális szakmapolitikát ugyanakkor lehetõség szerint egységesen és miniszteriális szinten kell kezelni. 4 Az országos érdekképviseleti-érdekegyeztetési rendszerek kialakulása kialakítása tekintetében is voltak próbálkozások az elmúlt 13 évben: Beke Márton szerint két jellemzõ formát különíthetünk el. A két forma az országban mûködõ helyi, illetve területi szervezetek együttmûködése, illetve az állam által

7 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 7 biztosított keretek közötti érdekegyeztetés. Mindkét formára láttunk már példát: az állam által biztosított keretek között mûködött a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztetõ Tanács, míg a civil alapon szervezõdõ érdekképviselet kialakulása állomásainak tekinthetjük a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Ifjúsági Tanács, az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Szövetség, majd a Gyermek és Ifjúsági Konferencia megalakulását. 5 Az ifjúsági munka állami kerete regionális szinten a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. A módszertani központ célja 1995 óta, hogy a fiatalok könnyebben kapcsolódjanak be a társadalmi együttmûködésekbe, pontosabban találják meg helyüket a gyorsan változó világban. Az ifjúsági munka legelterjedtebb módszere, a közösségekkel való együttmûködés, a fiatalok csoportjaival, szervezeteivel való közös munka. A mindenkori kormány kijelölt minisztériumának felügyeletével ezt a munkát koordinálja és fejleszti Magyarországon a Mobilitás. A kistérségi társulások megalakulásukkor választhatnak a feladatok közül, amelyeknek a részleteit minimum feltételeit az ágazati törvények határozzák meg. Az fiatalok ügye az oktatás, nevelés, közmûvelõdés, család-, gyermek-, ifjúságvédelem, szociális ellátás kategóriák alatt mind értelmezhetõ, viszont mit jelent igazán a törvényi háttér, ha nincs ifjúsági törvény? A Pécsváradi Kistérségben jó példa erre az immár egy éve mûködõ Pécsváradi Kistérségi Ifjúsági Érdekegyeztetõ Fórum (PKIF). A kistérségi társulás pályázatot nytott be a Déldunántúli Regionális Ifjúsági Tanács felhívására, Kistér-erõ a Zengõalján címmel egy kistérségi ifjúsági fórum létrehozására. A pályázat célja olyan ifjúsági szervezetek együttmûködésével megvalósuló kistérségi érdekképviseleti fórum létrejötte volt, amely hozzájárul a kistérség ifjúságának legitim képviseletéhez, közös cselekvési tervek megfogalmazásához és kivitelezéséhez. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint az ifjúsági feladatok ellátása bekerült az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe. Az elnagyolt törvényi megfogalmazás, illetve Ifjúsáki közélet a kormányzati koncepció hiánya miatt, nincs konkrét feladat meghatározás, forrásallokáció és a feladat ellátásához szükséges szervezeti környezet kialakításának és biztosításának kötelezettsége. 6 Természetesen sosem lehetséges a településeken elõforduló összes ifjúsági részvételi formát bemutatni, Beke Márton 7 így definálja a legjellemzõbbeket: Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok a településen lakó gyermekek és fiatalok által, és közülük választott, a választók érdekeit képviselõ és mindennapjaikat szervezõ önkormányzati testületek. Települési diákönkormányzatok a település általános és középiskolái diákönkormányzatainak települési szövetségei, melyeknek csak egy része vállalja a fiatalok és/vagy a diákok érdekeinek képviseletét a település önkormányzata döntéseinek kialakításában. Gyermek- és ifjúsági érdekegyeztetõ fórumok/tanácsok jellemzõen a Gyermek- és Ifjúsági Érdekegyeztetõ Tanács (GyIÉT) mintájára megalakult helyi, háromoldalú érdekegyeztetõ szervezetek. Céljuk a településen a fiatalokkal foglalkozó önkormányzati és civil szereplõk folyamatos párbeszédének kialakítása és fenntartása. Jellemzõjük, hogy a döntéshozatalban szabályozott keretek között egy, az önkormányzattal kötött megállapodás keretében vesznek részt. Kerekasztalok: hasonlóan az érdekegyeztetõ fórumokhoz/tanácsokhoz fõ céljuk a párbeszéd kialakítása és fenntartása, de az önkormányzatokkal való együttmûködésük általában nem annyira szabályozott, mint az érdekegyeztetõ fórumoké/tanácsoké. Ifjúsági egyesületek, országos szervezetek helyi csoportjai: e szervezetek jellemzõen a kistelepüléseken játszanak nagyon fontos szerepet. Néhány ritka kivételtõl eltekintve nincsen semmilyen megállapodásuk a helyi önkormányzattal, de a helyi fiatalok érdekeinek védelmében és mindennapjaiknak szervezésében mivel sokszor ezek a település egyetlen ifjúsági szervezetei csak õk cselekszenek / tél szemle

8 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 8 Ifjúsáki közélet 1. ábra. A részvételi formák viszonya ÉRDEKEGYEZTETÕ FÓRUM Támogatói oldal ( felnõttek) Korosztályi oldal ( gyerekek ) Önkormányzati oldal (képviselõk) IFJÚSÁGI KEREKASZTAL Formális csoportok (nonprofit, civil) Informális csoportok (GYIÖK, egyéb) TELEPÜLÉSI GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI ÖNKORMÁNYZATOK Iskolai diákönkormányzatok Iskolán kívüli egyéb csoportok Természetesen ezek a formák egymás mellett is létezhetnek, de mégis alapvetõ különbség, hogy az elsõ két keret esetében (gyermekés ifjúsági önkormányzat, valamint diákönkormányzat) képviselõ szerepet hordoz, míg a következõ formák (fórum, tanács, kerekasztal) már többoldalúak és párbeszéd valósulhat meg a különbözõ belsõ csoportok között. Az 1. ábrával szemléltetem ezt a megfigyelésemet, ahol a települési gyermek és ifjúsági önkormányzat, diákönkormányzat része a két vagy háromoldalú kerekasztalnak, és ez a kerekasztal jelenhet meg a magasabb szintû érdekegyeztetõ fórumon. Pécsvárad néhány történeti adat Györffy György szerint már Géza fejedelem idején udvarhely állt itt, utak futottak össze, vásároshely volt. Az államalapítás idején az ország második legnagyobb térítõközpontjaként fontos stratégiai pontja volt az állam és egyházszervezés kelet és dél felé történõ továbbterjeszkedésében is. A települést a monostorról és a Vashegyrõl nevezték el, elõször 1212-ben warad-ként, majd 1316-ban Anjou Károly Róbert levelében Pechwarad-ként írták le. A török idõk után a pécsváradi apátok megkezdték a nagybirtok raszervezését, németek 8 szemle 2007 / tél betelepítését. A pécsváradi németség katolikus vallású. A nagybirtokot Mária Terézia ban közalapítványi uradalommá alakította. Pécsváradon 1848-ig uradalom, valamint földesúri törvényszék volt. Italmérési, mészárszéki, téglaégetési, vám- és halászati jogokkal is rendelkezett, vagyis önálló település volt ig a Baranyában lévõ 10 mezõváros (oppodium) egyike volt, vásártartási joggal és önkormányzattal tõl a közigazgatási változásokkal Pécsvárad járássá alakul, amely 1966-ig áll fenn. A legnépesebb iparos céh a molnárság volt évszázadokon keresztül, 1948-ig mûködtette vízimalmait. Hagyományaik, ünnepi és temetkezési szokásaik fennmaradtak, mint közösségi tradíciók ban alakult meg az Iparos Olvasókör, a ma is mûködõ Ipartestület jogelõdje. A helyi társadalmi élet másik meghatározója az 1890-ben megalakult Tûzoltótestület volt. A tûzoltó bálok, színielõadások, seregszemlék, versenyek, mint társas alkalmak jelentõsek voltak a település életében. A helyi értelmiség az Arany Ló fogadóban lévõ kaszinóban találkozott és jelen volt az egyesületekben, azok programjain. A két világháború pusztításai megkímélték a települést, mégis 1945 után a társadalom átrendezõdött: mintegy 180 fõ veszítette életét a háborúban és a deportálásokban. A helyi sváb fiatalokat oroszországi munkaszolgálatra vitték, 86 polgárt minõsítettek volksbundistának és földjeiket elvették tõlük. Ugyanekkor Délvidékrõl, az Alföldrõl és a felvidékrõl érkeztek magyar családok. A község keleti határában az ötvenes évektõl családi házas rész épült, ahová elsõsorban a környezõ településekrõl érkezõk népesítettek be ben gimnázium nyílt Pécsváradon amely 1975-ban megszünt. A hatvanas évek elején mûvelõdési központ épült, amely között Kígyós Sándor szobrászmûvész vezetésével jelentõs szellemi központtá vált. Emlékét barátai, tanítványai, kollégái máig is õrzik és évente összehívott találkozóból immár hagyomány lett. Az ünnepélyes városavatásra augusztus 20-án, Szent István szobra elõtt, a vár udvarán került sor. A városi rang lendületet hozott a helyi szellemi és

9 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 9 gazdasági életben, de a változtatások igénye már az elõzõ évtizedben megfogalmazódott ban, a bencés rend magyarországi megalapításának évfordulója alkalmával és a magyar honfoglalás évfordulóján dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi fõapát ra szentelte az egykori pécsváradi bencés monostornak a török óta nem egyházi célra használt, ezer éves kápolnáját. Ifjúsáki közélet 2. ábra. Pécsvárad lakosságának összetételének alakulása között Néhány demográfiai adat 8 A nyugati trendekkel együtt, Magyarországon is csökken a népesség száma. A csökkenés az 1980-as években kezdõdött és a helyzet tovább romlott. Ennek hátterében több tényezõ is állhat: a házasságok számának csökkenése, a szingli lét elterjedése, gyermekvállalási kedv csökkenése, illetve a családalapítás késõbbre tolódása, az alternatív együttélési formák térnyerése. A népesség csökkenése mellett jelentõs kimagaslóan rossz a mortalitás, ez az aktív korúak halandóságának is köszönhetõ. A környezõ országokból történõ bevándorlás csak kis mértékben enyhíti a fogyást. A lakosság egészségtudata gyenge, remélhetõleg hamarosan felértékelõdik a rekreációra fordított idõ és energia értéke. A 2. ábra bemutatja, hogy Pécsváradon is megfigyelhetõ a lakosság számának csökkenése. A megvizsgált 15 év alatt ha nem is jelentõsen de csökkent a városban lakók létszáma. Ha a korosztályokat tekintjük, akkor fõleg a fiatalok számának csökkenése a legfeltûnõbb. Egy korábbi vizsgálatomban (3. ábra) összehasonlítottam a 15 és 29 év közötti fiatalok számának alakulását egy egészen rövid idõn belül, mégis meglepõ eredményeket kaptam. Természetesen tisztában kell lennünk azzal, hogy ebben az idõszakban lépik át a éves korosztályt a Ratkó-unokák, és ez Pécsváradon is tapasztalható. Ettõl a megállapítástól függetlenül így is szembe tûnõ a fiatalok számának csökkenése. A vidéken végzett diplomás fiatalok szívesen vándorolnak el nagyobb városba, a fõvárosba, valamint külföldre. Pécsvárad esetében a fiatalok Pécsett, egyre többször Budapesten próbálnak szerencsét. Sajnos az a tapasztalat, 3. ábra. A éves korosztály számának alakulása Pécsváradon hogy a fõvárosba költözött fiatalok berendezkednek a budapesti életre és nem szeretnének vagy ha mégis, lehetõség hiányában nem térnek vissza szülõvárosukba / tél szemle

10 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 10 Ifjúsáki közélet Gazdaság A város jelenleg inkább a szolgáltató iparból tartja fenn magát. Ipari tevékenységet is csak néhány vállalat folytat, és azok is inkább könnyûiparit (gyógyszergyár, mûanyag-fröccsöntõ üzem, fémszerkezet gyártó cég, sütõipari-, húsfeldolgozó cég, erdészet, mezõgazdasági vállalkozás, kerámiakészítõ üzem, teagyár). Az iparban és a szolgáltató szektorban adott munkaerõ szükséges, így munkalehetõség ritkán adódik, ezért többen magánvállalkozásból próbálnak megélni. Az ifjúság részére nytott oktatási, szociális szolgáltatások bemutatása Kodolányi János Általános Iskola és Tanuszoda A Kodolányi János Általános Iskola két épületébe jelenleg mintegy 380 tanuló jár. Az iskolában kéttannyelvû, nemzetiségi oktatás zajlik. Idegen nyelvként elsõdleges a német, második nyelvként az angol választható. A tanuszoda 25 m-es, 6 sávos medencével 2006 augusztusában nyitotta meg kapuit. Napközben a kistérség iskolái, délután fõként edzések, tanfolyamok és magánszemélyek veszik igénybe a medencét. Városunk fiataljai egy abb lehetõséghez jutottak az egészségmegõrzés, sportolás területén, valamint egy kultúrát ismerhetnek meg. II. Béla Szakközépiskola Mezõgazdasági Szakmunkásképzõ Intézetként 1966-tól mûködik a településen, majd 1999-ben nevet vett fel, mivel képzési köre is kibõvült az elmúlt években. Az intézmény neve II. Béla Középiskola. A középiskolai oktatásban két lehetõség közül választhatnak az ide jelentkezõk: gimnáziumi képzést közbiztonsági, illetve szakközépiskolai képzést határrendészeti specializációval. A Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona 1967-tõl mûködik a településen Kisegítõ és Gyógypedagógiai Iskola és Kollégium állami gondozott gyerekek részére. Jelenlegi neve: Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona. A speciális képzésben oktatott szakmák a gombatermesztõ, ápolási asszisztens, virágkötõ, bolti eladó, famûves, mind szerepelnek az Országos Képzési Jegyzékben. A tanulólétszám 145 fõ, mely speciális szakiskolásokból, kisegítõ tagozatosokból, foglalkoztató tagozatosokból, diákotthonosokból és állami gondozottakból áll. Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálat A Pécsváradi Többcélú Kistérségi társulás 19- bõl 12 településén (gesztortelepülés Pécsvárad, társult települések: Berkesd, Erzsébet, Fazekasboda, Kátoly, Kékesd, Martonfa, Nagypall, Pereked, Szellõ, Szilágy, Zengõvárkony) a gyermekjóléti szolgáltatást a Pécsváradi Szociális Gondozási Központ Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálata Közmûvelõdési téri keretek 9 Mûvelõdési Központ Pécsvárad Mûvelõdési Központja 1964-ben épült. Az intézményben a 400 fõs nagyterem mellett több klubhelység és iroda szolgálja máig a lakosság kulturális igényeit. Kezdetekben a honismereti szakkör, az irodalmi színpad, az ifjúsági klub és a kézimunkaszakkör mûködött sikeresen. A mûvelõdési központ között Kígyós Sándor szobrászmûvész vezetésével jelentõs szellemi mûhellyé vált ban rendezték meg az elsõ abbkori leányvásár elnevezésû hagyományõrzõ rendezvényt (néptáncbemutatók, kézmûves-vásár) szemle / tél

11 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page január 1-tõl a mûvelõdési központ és a könyvtár különálló részegységként, de szervezeti összevonás következményeként közös vezetéssel mûködött tovább. Az 1995-ben felépült sportcsarnok, majd az 1997-ben megnyitott Tourinform iroda mûködtetése is az intézmény feladata lett. Továbbá a város kiállítótermeinek (vár, hegyi iskola, városháza, könyvtár) mûködtetése, gondozása is a mûvelõdési központ feladatkörébe került. Az intézmény lakóhelyi és vonzáskörzeti, területi feladatokat ellátó mûvelõdési otthon. Munkája a település és vonzáskörzetének lakóinak érdekeire, érdeklõdésére építve, az alkotókedv felkeltésével, az alkotókészség kialakításával és fejlesztésével az egyénekbõl csoportokat, közösségeket szervezni, segíteni az önmûvelést. Az intézmény mellett, illetve annak segítségével három amatõr csoport mûködött a rendszerváltás elõtti idõszakban: Nõi Kamarakórus, Önkéntes Tûzoltó Egyesület Fúvószenekara, Zengõ Néptáncegyüttes, amelyeknek több fellépése volt helyben ill. bel- és külföldön. A 70-es évek elején a mûvelõdési központban mûködött az ország egyik legjobb irodalmi színpada. A mûvelõdési ház elõtere közösségi térként szolgál. A társközségekrõl bejáró diákoknak is ez a tér nyt kulturált várakozóhelyet buszuk indulásáig. Könyvtár 1949-ben a két olvasókör egyesítésével hozták létre a Pécsváradi Népkönyvtárat ban nyerte vissza városi rangját a település, így a könyvtár neve Vörösmarty Mihály Városi Könyvtárrá módosult, ekkortól igazgatásilag a helyi Fülep Lajos Mûvelõdési Központhoz tartozik. Zeneiskola Pécsváradon kiemelt szerepe van a zenének, hiszen gyökerei a történelembe nyúlnak, illetve közösségteremtõ ereje miatt is. A mûvelõdési központban 1971-ben indítottak elõször zenetanfolyamot, amelyre 17 gyermek jelentkezett ban a már 136-os gyereklétszámmal és 6 pedagógussal mûködõ tagozat önálló épületbe költözött, majd önállósult, neve: Pécsváradi Zeneiskola tól hagyományossá váltak a nyári zenei rendezvények a várban, templomban ban alapították a Zengõ Énekegyüttest, amelynek utóda a Nõi Kamarakórus ma is mûködik ben indult magyar és német gyermeknéptánc oktatás is és valamint a zeneóvodai nevelés, ahol a zeneiskolai oktatásra készítik fel a kisgyerekeket. több kamaraegyüttest (klarinét, szaxofon és többféle rézfúvós), Reneszánsz Együttest, Ifjúsági Fúvószenekart és Városi Fúvószenekart is támogat, illetve mûködtet az iskola. Múzeumok, kiállítások A helyi múzeumoknak, kiállításoknak fontos szerepe van az identitástudat megtartásához, megerõsítéséhez. Általuk megismerhetjük múltunkat, elõdeink alkotásait, kulturális értékeit, az idelátogatóknak büszkén dicsekedhetünk településünk kulturális gazdagságával. Tûz-fészek ifjúsági klub Ifjúsáki közélet A legabb közösségi tér funkciót ellátó épület az átalakított tûzoltószertár, amely önkormányzati-pályázati forrásból került felításra 2006 tavaszán. A klub mûködtetésével megvalósulhat a civil közösségi tér gondolata, ami azt jelenti, hogy egy civil szervezet tartja fent az adott épületet, amely jelenleg az ifjúsági önkormányzat. Egy éve adták át a fiataloknak a kéttraktusú házat, amelynek egyik helyiségében a pécsváradi amatõr zenekarok tartják hangszereiket és próbáikat, a másikban pedig egyelõre nem rendszeres- foglalkozások, alkalmak vannak. Ebben a teremben mindenek elõtt az ifjúsági önkormányzat tartja üléseit, programjait, de volt már példa, hogy helyi fiatal kibérelte a születésnapi bulijára. Az ifjúsági klub, a közelében lévõ könyvtár és annak néhány helyisége abb ötletekre és tervekre ad lehetõséget. Európa szerte találunk olyan ifjúsági közösségi tereket, amelyek mellé ifjúsági klub, ifjúsági szállás társul. Az ifjúsági cserék, önkéntesek foglalkoztatása és / tél szemle

12 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 12 Ifjúsáki közélet egyéb tevékenységek beindítására nyílhat lehetõség. Az ifjúsági önkormányzatot foglalkoztatja a gondolat, hogy rendszeres alkalmakat, klubéletet lenne szükséges beindítani, egyelõre még keresik az önkéntes segítõket ehhez a munkához. A település közmûvelõdési terei közül számos alkalmas közösségi teret is találunk. A legtöbb helyen problémának találom az alkalmazottak alacsony számát, hiszen ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék a teret, alternatív módokat szükséges találni, hogy bevonzzuk õket. Ha a fiatalok megtalálták a teret, felügyeletre, animátorokra, ifjúságsegítõkre is szükség van, amelyet a jelenlegi alacsony létszámokkal (legyen szó a könyvtárról, mûvelõdési központról, vagy a kiállítóterekrõl) nem lehet megoldani. A civil szféra helyi szervezetei Komoly szerepet játszanak a városban meglévõ informális csoportok: a szerep nagysága összefüggésben áll az adott település nagyságával, és pontosan fordítottan arányos: minél nagyobb egy település, annál kisebb a szerep. Gondoljunk csak bele: egy négyezer fõs kisváros kulturális életét egy kreatív asztaltársaság spontán ötletei a megvalósítás során alakíthatnak, míg ugyanez egy nagyvárosban fuvallatnyi jelentõséggel sem bír. A civil szervezetek sokat tettek és tehetnek a lokális tudat kialakulásában, a hatalom és a lakosság közötti párbeszédben. A civil társadalom megerõsítésében, a hatóság és a lakosság különbözõ közösségeinek jobb együttmûködésében. Az egyik legfontosabb feladat talán: a helyi társadalom értékeinek ápolása, illeszkedés a helyi kultúra rendszerébe. A civil szervezetek segítése a mûvelõdési központ tevékenységének egy részét jelenti. A civil szervezetekkel kötött megállapodás az intézménynek hasznos, mert rajtuk keresztül szélesedik az intézmény hatóköre és kapcsolatrendszere. A rendszerváltás után Pécsváradon is megsokszorozódott a civil szervezetek száma. Nézzük õket felsorolásképpen: Önkéntes Tûzoltó Egyesület, Zengõ Néptáncegyüttes, Pécsváradi Ipartestület, Pécsváradi Várbaráti Kör, Pécsváradi Németek Baráti Köre, Magyar 12 szemle 2007 / tél Máltai Szeretetszolgálat, Pécsváradi Kolping Család-, Lakásszövetkezet, Nyugdíjasok Körzeti Egyesülete, Család és Közösség Alapítvány, Sportkör, Sportbarátok Köre, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Felvidékiek Klubja, Vadásztársaság, Segítõkéz Alapítvány, Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat, legabban a Tarkabarka Alapítvány és a Várad 2015). Egyházak tevékenységei A településen református és római katolikus hívõk élnek. Fontos megemlítenem, az iskolán kívüli hitoktatás tevékenységeként a cserkész mozgalmat. Az egykor mûködött helyi Zengõ Cserkészcsoport raélesztését tûzte céljául a település jelenlegi címzetes apátja, katolikus plébánosa. A Magyar Cserkész Szövetséghez tartozó pécsváradi csoport lassan öt éve mûködik, de még nem vált önálló csoporttá. A helyi mozgalom fõ célja a természet megismerése, megértése. Minden szombaton találkoznak a római katolikus plébánián, ahol elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. Az elméletben elsajátított ismereteket kirándulásokon, a gyakorlatban is alkalmazhatják. Így többek között növény- és állatismeretet, térképészetet is tanulnak. Az utóbbi években aktívan részt vállalnak a helyi ünnepségeken, szabadidõs programok elõkészítésében is. A református parókia közösségi termében pár éve még rendszeresen találkoztak helyi fiatalok. Ide vallási hovatartozás nélkül többen eljártak, beszélgettek, énekeltek, zenéltek. Alkalmanként ünnepi mûsort is adnak különbözõ rendezvényeken a város intézményeiben (gondozási központ karácsonyán, idõsek napján, kiállítás megnyitón stb.). Sajnos idõvel felnõttek a társaság tagjai és munkahelyi, valamint iskolai elfoglaltságuk miatt már nem járnak össze. Kitekintés a kistérségre 10 A már közel egy évtizedes múltra visszatekintõ Zengõaljai Kistérség jászervezõdött a Pécsváradi Többcélú Területfejlesztési Társulás neve alatt. A társulás 19 települést fog össze, amelyek központja Pécsvárad, a jó közlekedési kapcso-

13 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 13 latokkal rendelkezõ kisváros. Az egész kistérséget kedvezõ fekvése, történelmi-kulturális öröksége, fejlett kultúrája, hagyományszeretete és természetközelsége elsõrangú turisztikai célterületté emeli. A kistérség gazdaságában nincs jelen a külföldi nagytõke, a gazdálkodást az általános tõkeszegénység jellemzi. A kistérség nem tartozik az ország fejlett agrárgazdálkodási területei közé, viszont erdõ- és fafeldolgozása kiváló helyi adottságokra épül. Az állattartás visszaszorulása kedvezõtlen folyamatot jelez, hiszen ezen a téren korábban jelentõs tapasztalatokkal rendelkeztek az itt lakók. Megerõsödõben van a borvertikum, amelynek szintén évszázados hagyományai vannak a kistérségben. A PIFÖ Ifjúsáki közélet A Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat (PIFÖ) demokratikus módon, önkormányzati elven mûködõ szervezet. Célja, a helyi fiatalok érdekképviselete, számukra programok szervezése. Vállalja, hogy közvetíti a város képviselõtestülete felé a helyi fiatalok véleményét, javaslatait, igényeit, közremûködik a város hagyományainak ápolásában, továbbá aktív szerepet vállal Pécsvárad közéletében. Mindezt a kétévente (a éves korosztályból) megválasztott 10 fõ állandó létszámmal és programonként változó létszámú segítõkkel. A PIFÖ mûködése ösztönzi a helyi fiatalokat, hogy tényleges alakítói legyenek szûkebb környezetüknek és az ebben zajló társadalmi életnek. A fiatalok közösségi életbe való szervezett bekapcsolódása Európa szerte elismert igény, meg kell ismerniük a felnõttek által mûködtetett demokratikus intézményrendszert, mûködtetését, hiszen elõbb utóbb õk is felnõtté válnak, és nekik kell mûködtetniük a helyi társadalom rendszereit. Az ifjúsági önkormányzat tevékenysége követendõ példát mutathat a felnövekvõ gyermekeknek is, akik folyamatosan és szervesen bekapcsolódva a szervezet munkájába, (ezen keresztül pedig a település életébe) továbbvihetik és gazdagíthatják a helyi kultúrát, aktívan alakíthatják életüket. A PIFÖ Pécsváradon kívül gyümölcsözõ kapcsolatokat alakított ki a régió és az ország, valamint a szûkebb környezet ifjúsági szervezeteivel: például csatlakozott a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatok Társaságának Dél- Dunántúli Regionális Tagozatához, évente részt vesz a országos és regionális képzéseken, az utóbbi években a regionális találkozó szervezõje, segítette abb ifjúsági önkormányzatok létrejöttét, például Berkesden és Szilágyon. Annak ellenére, hogy az ifjúsági önkormányzat nem az elsõk között alakult meg példaértékû a folyamatos, kiegyensúlyozott civil ifjúsági munka, hiszen számos példa van, amikor az ifjúsági önkormányzat megszakította tevékenységét akár a fiatalok inaktivitása, akár a felnõtt segítõ hiánya miatt. Az infrastrukturális hátteret a mûvelõdési központ adta, amely nélkülözhetetlen volt, éppúgy, mint a személyes szakmai segítség. Szerencsés, hogy a városi önkormányzat támogatást nyert ifjúsági referensi álláshely létesítésére és az így alkalmazott referens elsõdleges feladata így az ifjúsági önkormányzat segítése lett, számtalan más tevékenysége mellett. Pécsvárad ifjúsági referense eddig háromszor készített felmérést a fiatalok körében. 11 A felmérés érinti a társadalmi részvétel általános és helyi kérdését is. A 2002-es és es felmérésekbõl a 2006-os felmérés értékelése még nem készült el néhány kérdést szeretnék összevetni. Nem szándékozom részletesen elemezni a kapott eredményeket, hiszen ez már egy abb dolgozat témája, csupán a két adatot vetek össze. Elsõként a fiatalok megítélését a helyi önkormányzat ifjúsági ügyekben jártasságát illetõen: 4. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2002-bõl / tél szemle

14 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 14 Ifjúsáki közélet 2002-ben a megkérdezett fiatalok 14 és 40, azaz összesen 54%-a nyilatkozott úgy, hogy az önkormányzat nincs tisztában a helyi fiatalok igényeivel és csupán 26%-uk, hogy az önkormányzat nagyrészt ismeri ezeket az igényeket. Ez elgondolkodtató, hiszen ahogy korábban említettem a fiatal korosztály majdnem egyharmadát teszi ki a város lakosságának. Ekkora csoport igényeit nem ismerni, vagy legalábbis hagyni, hogy ekként vélekedjen az adott társaság, motiváló erõként hathat mind a fiatalok érdekérvényesítése, mind annak figyelembe vétele terén. Az ifjúsági önkormányzat munkájára és programjaira vonatkozó kérdéseket is szeretném bemutatni, elsõként a programokról alkotott véleményeket. 6. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2002-bõl 5. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2004-bõl A PIFÖ rendezvényeinek látogatottságára vonatkozó kérdésbõl az derül ki, hogy ben a megkérdezettek 11%-a még nem vett részt PIFÖ rendezvényen. Ekkor a PIFÖ még csak egy éve mûködött, és az adatok szerint még nem sikerült mindenkit elérnie; legyen szó információról, vagy az érdeklõdési területnek megfelelõ programról ben a megkérdezettek 42%-a mondta azt, hogy a helyi önkormányzat nincs tisztában az igényekkel, viszont már 43%-uk szerint tudja az önkormányzat az igényeket, feladatokat. Az adatokat összevetve úgy tûnik közeledtek az állások: a fiatalok úgy érzik, az önkormányzat jobban tudja, mik is a fiatalok problémái, igényei, és, hogy kevesebb a sötét folt a fiatalok ismeretével kapcsolatban. A Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat létrejöttével megnyílt egy olyan tér, amely mindkét oldal felé nyitott: felméri, mi is az ifjúság valós igénye, közvetíti ezt a helyi felnõtt önkormányzat felé, valamint a felnõtt önkormányzat mûködését, terveit megismerteti a fiatalokkal, ezzel annak megismerését, megértését segíti elõ. Továbbra is közelíteni kell a véleményeket, igényeket és ebben minden szereplõnek: az önkormányzatnak, a PIFÖ-nek, és az ifjúsági referensnek is nagy szerepe van. 7. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2004-bõl 2004-ben a megkérdezettek között nem volt olyan, aki ne vett volna részt PIFÖ rendezvényen. Az elõzõ diagram adatainak ismeretében, ez azt jelenti, hogy szélesebb körben lett ismert az ifjúsági önkormányzat, valamint sikeresebb a különbözõ érdeklõdésû csoportok szemle / tél

15 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 15 igényeinek kielégítése, számukra szabadidõs vagy egyéb program megszervezése. Mindkét kutatásban külön kérdés irányult az ifjúsági önkormányzat mûködésére is. 8. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2002-bõl 9. ábra. Kiemelt kérdés az Ifjúságkutatás 2004-bõl Ifjúsáki közélet Az ifjúsági önkormányzat létrejöttével az érdekképviselet mellett a programszervezést vállalta fel, és az elsõ idõkben leginkább ezzel a tevékenységével ismertethette meg magát. Az elsõ alkalommal készült felmérés alapján a fiatalok 11%-a tartotta nagyon jónak ezt munkát, 75%-uk jónak, szintén 11% rossznak és a megkérdezettek 3%-a pedig nagyon rossznak. A kérdõívezésig elért eredményeket másképpen ítélik meg a képviselõk és másképpen a képviselt fiatalok. E véleménykülönbségbõl adódhat az a 3%-os nagyon rossz megítélés. (9. ábra) A következõ felmérés alkalmával ezek a számok némiképpen változtak: ugyanúgy 11% tartja nagyon jónak a mûködést, 71% jónak, rossznak 18% és a nagyon rosszul vélekedõk nem képviseltették magukat, vagy megszûntek, gondoljunk az utóbbira. A számok összevetésébõl elsõ körben arra gondolok, hogy az egész munka megítélése romlott, a számok szerint 4%-kal. A két kutatás közt eltelt idõszak nagyon vegyes: az ifjúsági önkormányzat donsága nyilván csökkent az állandó jelenléttel, a programok szerûsége szintén átívelt megszokott rendszerességbe és ennél fogva szintén csökkenhetett az élmények, mint felmutatható munka értéke. Az utóbbi évek munkája finomítások, speciálisabb igények felmérése és a feladatok megoldásával telt. Mindenképpen elgondolkodtató, hogy mit is lehetne másképpen végezni, mik azok a feltárt vagy még fel sem tárt területek, feladatok, melyeket a PIFÖ magára tud vállalni és meg tud oldani. Az ifjúsági önkormányzat folyamatosan bõvíti feladatkörét, hiszen az érdekérvényesítést csak ízlelgette eddig. Fontos volt, hogy a város ifjúságával megismertesse és elismertesse tevékenységét, hogy valóban a pécsváradi fiatalok érdekérvényesítéséért jött létre, hogy ezeket az érdekeket szem elõtt tartva képviselje azt a helyi és magasabb szinteken is. Az igények feltérképezése, az ismertség és a bizalom megszerzése az elsõ nagy lépések között voltak. Mára már definiálta önmagát a szervezet, az elméletek közül kialakult a valós gyakorlat, a helyi igényekkel összeforrva. A város ifjúságpolitikai koncepciója mellé készülõdõ cselekvési tervbõl már fontos szerepeket tudhat magáénak az ifjúsági önkormányzat. Pontosan a feladatok vállalásával és azok színvonalas megoldásával lehet a fiatalság és összességében a helyi társadalom hasznára. Összegzés Munkám során arra kerestem a választ, hogy a fiatalok hogyan válnak a környezetük aktív alakítójává, illetve a részvételükkel nagyobb kedvük lesz-e Pécsváradon élni / tél szemle

16 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 16 Ifjúsáki közélet Kultúrával, mûvelõdéssel foglalkozó szakemberek szerint az egyre inkább globalizálódó gazdasági-technológiai, környezeti, politikai hatások közepette gondolkodásmódra, fajta észlelésre és látásmódra kell törekednünk valamennyiünknek, azaz kultúrára van szükségünk, amelynek kulcsfogalmai a kreativitás, a problémamegoldó képesség és az információ. 12 Az ifjúsági önkormányzat annak idején azért jött létre fiatalok kezdeményezésére, felnõtt és szakember segítségével hogy egyfajta hiányt pótoljon: a programok, ifjúsági civil szervezetek hiányát enyhítse. A meglévõ közmûvelõdési téri keretek nem vonzóak, nem nytanak megfelelõ szolgáltatást, hogy a fiatalok igazán elõforduljanak bennük. A Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat ezekre a kihívásokra keresi a választ, sokszínû és sokrétû tevékenységével, programjaival. A két kutatás kérdéseinek összevetésébõl is kiderült, hogy a PIFÖ munkája nemcsak a PIFÖ képviselõk politikai társadalmi szocializációja, hanem a helyben élõ fiatalok szabadidõs lehetõségeinek, véleményének, igényeinek becsatornázása szempontjából is fontos; ezáltal a település fiataljai komfortosabban érezhetik magukat, vagyis a város megtartóereje nõ. Jegyzetek 1 Ismeretlen szerzõ 2 Beke Márton: A közelségrõl és a tétrõl, Új Ifjúsági Szemle, II. évf. 1. szám, Gábor Kálmán: Ifjúsági korszakváltás. Új Ifjúsági Szemle, II. évf. 4. sz Komássy Ákos Kucsera Tamás Gergely: 13 év Kormányzati ifjúságpolitikák a rendszerváltás rendszerváltoztatás után. Új Ifjúsági Szemle, I. évf. 1. szám, Beke Márton: A gyermek és ifjúsági civil szektor. Új Ifjúsági Szemle, IV. évf. 4. sz Komássy Ákos Kucsera Tamás Gergely: 13 év Kormányzati ifjúságpolitikák a rendszerváltás rendszerváltoztatás után. Új Ifjúsági Szemle, I. évf. 1. szám, Beke Márton: A közelségrõl és a tétrõl. 8 A demográfiai adatokat Pécsvárad város jegyzõjétõl kaptam, januárban szemle / tél 9 Az intézmények bemutatásához felhasználtam az Ébredj város! címû diplomamunkámat. Pécs: PTE FEEK, A Pécsváradi Kistérség Turizmusfejlesztési Programja. Pécs: Cliens Kft A 2002-ben és 2004-ben végzett kutatás során 200 fõ, 15 és 29 év közötti pécsváradi fiatal lett kérdezve. A településen élõ korcsoporthoz viszonyítva (2002-ben kb. 900 fõ, 2004-ben 825 fõ) a kutatás. 12 Filó Csilla Koltai Dénes: Baranya megye kistérségeinek kulturális helyzete Irodalom Balázs Péter Beke Márton Majoróczki István (szerk.): Települési gyermek és ifjúsági önkormányzatokról. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium, Balipap Ferenc: Települések ifjúság(politika)i koncepciója Ifjúságsegítés az évezred küszöbén. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium, Bauer Béla Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság Gyorsjelentés. Mobilitás, Beke Márton: A közelségrõl és a tétrõl. A települési gyermek és ifjúsági érdekegyeztetõ rendszerekrõl. Új Ifjúság Szemle, 2004/1. Beke Pál: Ifjúsági fejlesztõmunka a településeken. Különlenyomat. Budapest: Ifjúságért Önkormányzati Szövetség, Bokor Béla Koltai Dénes (szerk.): Szociokulturális animáció. Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem, Csefkó Ferenc: A helyi önkormányzati rendszer. Budapest Pécs: Dialóg Campus, Gyermek és ifjúsági feladatok önkormányzatokban. Budapest: Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány, Állampolgári Tanulmányok Központja, Hidy Péter: A közmûvelõdésrõl a mûvelõdési otthonok ürügyén és fordítva. Társadalmi Szemle, szám. Kárpáti Árpád: A jövõre nyitott város. Pécsi Tudományegyetem, Kárpáti Árpád: Ifjúságkutatás Pécsvárad, Makkos Viktória Patai Péter Kátai Gábor Horváth László (szerk.): Dél-Dunántúli Regionális Helyzetelemzés Belvedere Meridionale, Nagy Ádám: Civil a pályán? Az ifjúsági intézményrendszer struktúrái a rendszerváltás után: a civil részvétel. Politikatudományi Szemle, szám.

17 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 17 T. Kiss Tamás: A népmûvelõtõl a kulturális menedzserig. Fejezetek a népmûvelõképzés fejlõdéstörténetébõl. Budapest: Új Mandátum, T. Kiss Tamás: Fordulatok, folyamatok. Fejezetek a magyarországi kormányok kultúrpolitikáiról Budapest: Új Mandátum, Trencsényi Imre: Települési gyermek- és ifjúsági önkormányzatok Franciaországban. Budapest: Települési Gyermekönkormányzatokat Segítõk Egyesülete, Ványi Bálint Földi László (szerk.): Az Európai Bizottság Fehér Könyve Új lendület Európa Fiataljai Számára. Budapest, Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Közösségfejlesztés. Budapest, Ifjúsáki közélet Varga A. Tamás Vercseg Ilona: Település, közösség, fejlesztés. Tapasztalataink a helyi társadalmi-kulturális fejlesztésrõl. Budapest: Országos Közmûvelõdési Központ, Vass Andrea (szerk.): Gyermek és ifjúsági önkormányzatok. Budapest: Ifjúsági és Sportminisztérium, Vitányi Iván: Inspirációk Tanulságok a jelen kultúrszociológiai, szabadidõ- és életmód-szociológiai megközelítésébõl. Budapest, Vitányi Iván: Kultúraelméleti és mûvelõdésszociológiai írások. Pécs: PTE FEEK, Zeller Gyula: Bevezetés a menedzsmentbe. Pécs: PTE, 2001.

18 uisz17-1 kozelet.qxd :14 Page 18

19 uisz17-2 tarsdlm.qxd :18 Page 19 Diósi Pál Ifjúsák és társadalom Lépéskényszer KUTATÁSI ZÁRÓTANULMÁNY A ZUGLÓBAN ÉLÕ ÉVES FIATALOKRÓL A kutatásról A DIÓDATA Szociológiai Kutató és Tanácsadó Iroda Budapest XIV. kerület Zugló Önkormányzatának megbízásából szociológiai kutatást végzett a Zuglóban élõ éves fiatalok körében azzal a céllal, hogy eredményei segítsék elõ a kerület Ifjúsági cselekvési tervének kidolgozását. A standard kérdõíves felvételt kérdezõbiztosaink április 4. és május 4. között a megkérdezettek lakásán, személyes megkeresés során készítették. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a kutatáshoz használt 600 személyes mintát úgy készítette el, hogy az a Zuglóban állandó lakosként élõ év közötti fiatalt nemek és életkor szerint arányosan képviselje. A megkérdezendõk kétszer 100 százalékos pótcímet tartalmazó listája az érintett évjáratokhoz tartozó fiatalokat 3,2 százalékos arányban képviseli. A véletlen leválogatás révén az alapsokaság bármely tagjának egyenlõ esélye volt arra, hogy a mintába vagy a pótmintákba bekerüljön. A minta belsõ hibája 2-3 százalék, így munkánk eredményei közül csak az ennél nagyobb eltéréseknek tulajdoníthatunk jelentõséget. A kutatás témablokkjainak sorába a DIÓDATA javaslatai közül a Megbízóval történt egyeztetés nyomán az alábbiakat vettük fel: a megkérdezett (és felmenõinek) esetleges zuglói kötõdése; a megkérdezett családháztartásának öszszetevõi, havi nettó bevétele; lakásuk jellemzõi; a megkérdezett saját generációjának határai, kortárs baráti körének terjedelme, forrásai; a megkérdezett elvárásai és elégedettsége a lokális társas terepek kapcsán; vannak-e stabil találkozóhelyei a megkérdezettnek, ezek elérhetõsége, fontosabb jellemzõi; tanulás-munkavégzés, tények, elképzelések a külföldi tanulás, munkavégzés kapcsán; Tíz lehetséges önkormányzati intézkedés hasznossága, szerepük a felnõtté válásban; Tájékozódás a helyi képviselõtestület üléseirõl, döntéseirõl. A kutatás kérdõívében e témablokkok eltérõ részletességgel szerepeltek. A próbakérdezés nyomán eredeti elképzeléseinket kissé szûkítettük, annak érdekében, hogy az interjú ne lépje túl a tervezett hozzávetõleg percet. A felsorolt témablokkokat a legfontosabb szocio-demográfiai adatokat rögzítõ személyi kérdések egészítették ki. Kérdõívünk egy panelszervezõ blokkot is tartalmazott, amely egy címlistát eredményezett azokról, akik egy késõbbi megkeresést vállalnak. Befejezésként a kérdezõbiztosok jellemezték azt a házat, amelyben a megkérdezettek lakása található. Eredményeinkrõl számot adó dolgozatunkban az egymáshoz kapcsolódó témablokkokat együtt kezeljük, esetenként utalunk a tanulmány más részeire. Ahol az tartalmilag indokolt, ott tapasztalatainkat egybevetjük évi kutatásunkkal, amelyet a 18 és 29 év közötti zuglói fiatalok körében készítettünk. Az összehasonlításokban a jelen kutatásban megkérdezettek közül elhagyjuk a 14 és 17 év közötti négy legfiatalabb évjáratot, így az egybevetések a két kutatás azonos életkori metszethez tartozó 12 évjáratára érvényesek. Elsõ lépésként bemutatjuk a megkérdezettek szocio-demográfiai összetételét, hogy átlátható legyen, mi jellemzi a megkérdezett fiatalokat / tél szemle

20 uisz17-2 tarsdlm.qxd :18 Page 20 Ifjúsák és társadalom Nemek szerint: % férfiak 49 nõk 51 S 100 Életkor szerint: % év év év év 39 S 100 Családi állapot szerint: % nõtlen, hajadon 77 házas, élettársi kapcsolatban él 22 elvált 1 S 100 Legmagasabb iskolai végzettség szerint: % 8 általánosnál kevesebb 4 8 általános 24 szakmunkás képzõ 13 középiskola 43 fõiskola, egyetem 16 S 100 Jogállás szerint: % tanuló 43 dolgozik 51 munkanélküli 2 GYES, GYED 3 htb, egyéb 1 S 100 Jelenlegi, vagy utolsó foglalkozás a tanulók nélkül (N = 345) % vezetõ beosztású, értelmiségi 17 középf. szellemi fogl., irodai alkalmazott 31 szakmunkás 37 szakképzetlen fizikai munkás 9 önálló foglalkozású 2 még nem dolgozott 3 nem válaszolt 1 S 100 Milyen iskolába jár (csak a tanulók, N = 255) % általános iskola 8 szakmunkás képzõ 3 szakközépiskola 28 gimnázium 23 fõiskola, egyetem 35 egyéb iskolarendszerû képzés 3 S szemle 2007 / tél Háztartásában élõ gyermekei % nincs 88 egy gyermeke 9 kettõ vagy több 2 S 100 A megkérdezett 600 személy nemek és életkor szerinti összetétele az alapsokaság és a minta belsõ arányait 1 százalékos eltéréseken belül követi, így alkalmas az alapsokaság elfogadható szintû jellemzésére. Kérdezõinknek a felvételt a fõmintában szereplõ címeken 57 százalékban sikerült megoldaniuk, 43 százalékot pótcím használatával oldottak meg. A évi felvételnél ugyanezek az adatok 58 és 42 százalék voltak. Ezek nyomán azt mondhatjuk, hogy a két kutatás során hozzávetõlegesen azonos mértékben kellett a második, harmadik címsorozatra támaszkodnunk. Voltak olyan témák, amelyeknél a megkérdezettek éltek a válaszmegtagadás lehetõségével, elsõsorban a jövedelemre vonatkozó kérdéseknél. A háztartások együttes nettó jövedelmérõl a megkérdezettek 35 százaléka számolt be, saját bevételérõl praktikusan azonos szinten: 34% közölt feldolgozható információt. Az arányok csak kevéssel magasabbak, mint 2001-ben, amikor a megfelelõ adatok 28, illetve 30% voltak. Ezek nyomán azt gondoljuk, hogy a jövedelemrõl szóló kérdéseket most is hasonlóan kényes témának tekintették, mint hat évvel korábban. A panelszervezõ kérdéseknél a évi kutatásnál lényegesen kevesebben mutatkoztak késznek egy késõbbi kutatás támogatására. Mindössze 21% vállalta az adatlap kitöltését, míg hat éve a megkérdezettek 35 százaléka bízta ránk adatait néhány évre. Úgy látjuk, hogy ezek a címek megfelelõen felépített kvótával kiegészítve lehetõvé tesznek egy késõbbi felvételt, amely egyetlen témára összpontosítva, információhoz juttathatja az Önkormányzatot. Dolgozatunk további fejezeteiben, az adatok összefüggéseinek vizsgálata során alkalmanként nem az összes megkérdezett válaszaira építünk, ilyen esetekben az elemszámot jelzõ N után megadjuk az éppen érvényes elemszámot. Az adatok, táblázatok címe után az elemszám mellett feltûntetjük, hogy gyakoriság, vagy % adatokat, esetenként súlyozott átlagot (x) közlünk. A keresztösszefüggé-