MAGYARORSZÁG ÁLLAMHÁZTARTÁSA ÉS ADÓRENDSZERE A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN I. A Habsburg Birodalom államháztartása sohasem volt mentes pénzügyi zavaroktól,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYARORSZÁG ÁLLAMHÁZTARTÁSA ÉS ADÓRENDSZERE A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN I. A Habsburg Birodalom államháztartása sohasem volt mentes pénzügyi zavaroktól,"

Átírás

1 FAZEKAS RÓZSA MAGYARORSZÁG ÁLLAMHÁZTARTÁSA ÉS ADÓRENDSZERE A XIX. SZ. ELSŐ FELÉBEN I. A Habsburg Birdalm államháztartása shasem vlt mentes pénzügyi zavarktól, de a XVIII. századra különösen megnőttek kiadásai. Az európai nagyhatalmi álláshz szükséges nagy hadsereg és a növekvő bürkratikus apparátus költségeit a bevételek békeidőben is a l i g, hábrúban pedig egyáltalán nem fedezték, ami az államadósság hihetetlen méretű felduzzadását eredményezte. A rekrdt a napóleni hábrúk idején érte e l. 80-ben a Habsburg Mnarchia évi bevétele kereken 20 millió, az államadósság pedig 500 mi - ió frint vlt. Ilyen körülmények között természetesen a krmányzat minden eszközzel az állami jövedelmek növelésére törekedett. Magyarrszág és a Mnarchia másik felének adórendszere a XIX. század elején már lényegesen különbözött egymástól. Míg Magyarrszágn 848-ig fennmaradtak a feudális-rendi krszak adózási visznyai, addig az sztrák és cseh tartmánykban a XIX. század első felében már egy plgári típusú, differenciált adórendszer vlt érvényben, amelynek alapvető pillérei, a földadó és a közvetett adók vltak.2 Magyarrszágn a nemesség ellenállása miatt nem lehetett áttérni egy mdernebb adózási rendszerre. 3 i t t a kincstár bevételeit tvábbra is az ún. rendes, i l l e t v e rendkívüli jövedelmek alktták, 4 amelyeknek beszedésével és felhasználásával több hatóság is fglalkztt. Az államháztartás bevételeinek legnagybb részét a Magyar Kamara kezelte. A hatáskörébe tartzó jövedelmek több csprtba srlhatók. Az első kettőbe a kamarai és a krnabirtkkn flyó gazdálkdásból származók, i l l e t v e a királyi felségjg alapján szedett jövedelmek tartztak: a sóregále és a harmincadvám. A harmadik csprtt a különböző jgcímen kivetett adók képezték. A zsidókat a XVIII. század közepétől kötelezték arra, hgy különadót, ún. tlerenciális taksát fizessenek. Az adót Mária Terézia eredetileg rendkívüli hadisegélyként vetette ki az örökösödési hábrú idején, annak fejében, hgy a zsidóság nem teljesített katnai szlgálatt. I I. József uralkdásától, a z s i dók katnáskdásától kezdve aznban elvesztette hadiadó jellegét. Ekkrtól nem keresztény mivltuk miatt, megtűrésük fejében rótták ki rájuk a tleranciáiis taksát. Az , majd az évi rszággyűlésen is határ-

2 zat született a türelmi adó eltörléséről, de az uralkdó nem jár u l t hzzá. Végül V. Ferdinánd 846-ban teljesítette a zsidók kérését azzal a feltétellel, ha k i f i z e t i k az évek alatt felhalmzódtt adóhátralékt. A 2,5 millió frint tartzást sikerült a tárgyaláskn,2 millióra lefaragni.5 A katlikus püspökök és apátk ún. egyházi segélypénzt f i z e t tek, amely hsszú ideig a "vérépítési segedelem" nevet viselte, utalva arra, hgy bevezetésekr, a XVII. században mire frdíttták. Valójában az egyházi vagyn megadóztatását jelentette. A következő adófajta a szabad királyi vársk és a szepesi vársk taksája, amely a királynak mint földesuruknak járt. A kamarai kezelésben lévő jövedelmek negyedik csprtját a pstából, a lttóból, és a különböző illetékekből beflyó bevételek képezték. Az ötödik csprtba a rendkívüli jövedelmeket srltam. A legjelentősebbek a magyar udvari kancelláriánál és a váltótörvényszékeknél f i z e t e t t taksák, a magszakadási örökségek, a megürült római és görög katlikus püspökségek és érsekségek jövedelm e i, a k a m a r a i bírságk és kbztatásk, és az e l admányztt k a marai jószágk jövedelmei. Külön szólunk a bányászatról és a pénzverésről, a hadiadóról, a háziadóról, valamint a deperditáről, mivel ezek a jövedelmek nem tartztak a Magyar Kamara hatáskörébe." Az 790. évi rszággyűlés fglalkztt a bányászatból származó jövedelmek kezelésének kérdésével. Az elfgadtt 22. törvénycikk aznban súlys ellentmndást tartalmaztt. Egyrészt kimndta a bányajövedelemnek a Magyar Kamara alá rendelését, másrészt v i sznt fönntarttta az uralkdónak azt a jgát, hgy a bányaügy gazdasági szabályzását, mint királyi jgkörhöz tartzót, saját elhatárzása szerint végezze. Az uralkdó élve jgéval a magyarrszági bányászat jövedelmének kezelésére a bécsi Bányakamarát jelölte k i. A hadiadót 850-ig ismert frmájában 75-ben vezették be, amikr a rendek az udvar kívánságára megszavazták az állandó hadsereg felállításáról szóló 8. törvénycikket. A nemesség hzzájár u l t az állandó hadsereg intézményének létrehzásáhz, de adómentességéről nem mndtt le, ezért nem maradt más megldás, minthgy a hadsereg fenntartásénak minden terhét - beleértve a katnai szlgálatt is - a jbbágyk és a vársk vállaira helyezték. A hadiadó összegének meghatárzása, kivetése, i l l e t v e beszedése csak az rszággyűlés beleegyezésével történhetett. A hadiadót a törvényhatóságk hajttták be, a kivetéssel és beszedéssel kapcslats ügyeket, számadáskat a Helytartótanács ellenőrizte. Az adó felhasználásáról a birdalmi katnai igazgatás magyarrszági szervei, a hadbiztsságk és a hadipénztárak döntöttek. A hadiadó összege a XVIII. század e l e j i 2,5 millió frintról

3 a század végére 4 millió fölé emelkedett, és ezen a szinten stabilizálódtt. Az évi rszággyűlésen a rendek f r i n t hadiadót és tbrzásra 75 ezer f r i n t t ajánlttak meg. Ezt az összeget fgadták el a későbbi rszággyűlések is egészen 848-ig, de a megszavaztt adómennyiséget nem fglalták törvénybe. 7 Az állandó hadsereg fenntartáséhz Magyarrszág aznban nemcsak a pénzben f i z e t e t t hadiadóval járult hzzá, hanem kaszárnyák híján a jbbágyknak és a vársknak k e l l e t t gndskdniuk az rszágban állmászó katnaság elszálláslásáról és ellátásáról i s. Az 683 óta kiadtt hadi regulamentum szerint a jbbágyk a katnák ellátására szükséges cikkeket biznys meghatárztt árn tartztak szállítani, tekintet nélkül a flyó árakra. Az 75. évi regulamentum alapján - amely csekély váltztatással 848-ig érvényben maradt fnt kenyéradagért 2 krajcárt, 6 fnt zabért 4,8 fnt szénéért 2 krajcárt f i z e t e t t a kincstár a jbbágyknak.^a kincstár által térített és a reális ár között időnként nagy vlt a különbség. A jbbágynak ebből a számára hátránys e l számlásból származó vesztesége az ún. deperdita, amely lykr megközelítette a pénzben kirótt hadiadó összegét. Magyarrszági sajátsság, hgy az államháztartás bevételeiből csak a felsőszintű igazgatás költségeit biztsíttták, a megyei közigazgatás és a szabad királyi vársk kiadásait a törvényhatóságk által megállapíttt, k i v e t e t t és behajttt háziadőból fedezték. A háziadóval kapcslats ügyek ellenőrzése is a Helytartótanács feladatai közé t a r t z t t, tudta és jóváhagyása nélkül az adó összegét nem emelhették. A törvényhatóságk a háziadóból f i zették a tisztségviselőket és az alkalmazttaikat, a közigazgatás, az igazságszlgáltatás, a közlekedés stb. költségeit. 9 A bevételek áttekintése után meg k e l l vizsgálnunk, mire frdíttták a beflyt jövedelmeket. A közvetlenül a birdalmi krmányszervek pénztáraiba kerülő bányajövedelmeket és a hadiadót, valamint a Magyar Kamara bevételeinek egy jelentős részét, amely a közpnti krmányzat kiadásaihz való hzzájárulás címén a birdalmi kincstárba "vándrlt", a hadsereg fenntartáséra, a bécsi udvartartás céljára és az államadósságk fedezésére frdítttáklo A Magyar Kamara bevételeinek másik - a közös költségekhez való hzzájárulás összegével vetekedő - részét a jövedelmek kezelési költsége v i t t e e l. A fentebb említett felsőszintű igazgatás - a Helytartótanács, a Magyar Kamara, a Királyi Kúria, a Kerületi Táblák és a Számvevőség. - működtetésére frdíttt pénz a bevételeknek csak egy kis töredékét j e l e n t e t t e.

4 A középszintű közigazgatás, igazságszlgáltatás, és az ktatás költségeit pedig nem a kamarai bevételekből, hanem az előbbit a háziadéból, az utóbbit a tanulmányi és vallásalapból, a szerzetes rendek vagynából, valamint a községi jövedelmekből finanszírzták. Mivel a Magyar Kamara iratanyagéból minden költségvetést, számvevőségi és pénztári kimutatást kise ejteztek 2 ezért a magyar államháztartás bevételeinek és kiadásainak számszerű, egy hsszabb időre kiterjedő bemutatása a Tafeln zur S t a t i s t i k der Oesterreichischen Mnarchie 3 alapján lehetséges, amelyet a 30-as évek elejétől rendszeresen minden évben kiadtak. A Tafeln szerint 328 és 846 között Magyarrszág államháztartásának bruttó bevétele knvenciós frintról re nőtt. A mindenkri bevétel 50 és 60 % közötti részét a kezelési költség tette k i, a felsőszintű igazgatásra frdíttt öszszeg 3-4 % körül mzgtt, a közpnti krmányzat kiadásaihz való hzzájárulás mértéke pedig % között a l a k u l t. 4 A bécsi udvar és a magyar rszággyűlés között állandó vita f l y t a pénzügyek miatt. A magyar plitikusk a pénzügy önállótlanságét, és az állami jövedelmek kisajátítását sérelmezték, és többek között ebben látták az rszág gazdasági elmaradttságénak két. Ezzel szemben a bécsi udvar azt hangztatta, hgy Magyarrszág az örökös tartmánykhz visznyítva aránytalanul kevéssel járul hzzá - főleg a nemesség adómentessége miatt - a Mnarchia közös költségeihez. 5 Weninger Vince számításai szerint a közös kiadáskhz 827-ben az örökös tartmányk , Magyarrszág f r i n t t a l járult hzzá, vagyis 2.2 %-kt v i s e l t e a közös költségeknek, 847-ben az örökös tartmányk , Magyarrszág f r i n t t f i z e t e t t be a közös kasszába. Az sztrák tartmányk aznban a b e f i z e t e t t összegből 24 milliót sztrák vasúti részvények vásárlására frdítttak, amit nem lehet közös költségnek nevezni. Enélkül Magyarrszág 847-ben a közös kiadásk közel egyharmadát állta. 5 Weninger adatai azt mutatják, hgy az örökös tartmányk l a kssága több adót f i z e t e t t ugyan, mint a magyar krna rszágainak nem nemes népessége, de ebből többet is kaptt vissza. Az örökös tartmánykban az állami adóból fedezték az egész közigazgatás, a közktatás nagy részének költségeit, ebből építették az utakat és j u t t t belőle még a gazdasági élet fejlesztésére i s. Ezzel szemben Magyarrszág (a nemesség adómentessége, a f e j l e t l e nebb gazdaság miatt) kisebb jövedelemmel rendelkezett ugyan, de t i s z t a bevételének nagy részét a Mnarchia közös költségeire, és nem az rszág intézményhálózatának és infrastruktúrájának kiépítésére, bővítésére használta.* 7 Magyarrszág gazdasági fejlődésére kedvezőtlenül hattt az i s, hgy a magyar állami jövedelmek nagy része - a közös birdalmi költségekhez való hzzájárulás frmájában - k i f l y t az r-

5 szagból, és az örökös tartmányk gazdasági vérkeringésébe került. Ausztria iparát nemcsak a vámplitika f e j l e s z t e t t e, hanem az i s, hgy a közpnti birdalmi igazgatásra, az udvartartásra szánt összeget nagyrészt Ausztriában költötték e l, s a hadsereg f e l s z e relését is az örökös tartmányk ipara szlgáltattaj8 Magyarrszág legfeljebb a hadsereg élelmezéséhez járulhattt hzzá, és azknak a hadfelszerelési cikkeknek a pótlásáhz, amiket a céhek is elő tudtak állítani. II. Az állami, önkrmányzati és községi adókat a XIX. század első felében csaknem kizárólag a nem nemesek fizették. 9 Az 330-as, 40-es években a liberális plitikusk a plgári átalakulást a nemesség és a jbbágyság érdekeinek egyeztetésével képzelték e l. A feudalizmusból a kapitalizmusba való békés átmenet prgramjának egyik fnts eleme a közteherviselés megvalósítása vlt. A refrmrszággyűéseken aznban csak kisebb eredményeket sikerült elérni. Az 836. évi. törvénycikk leszögezte, hgy a jbbágytelken ülő nemeseknek úrbéri természetű vágyntárgyaik után a földesúri szlgáltatáskn kívül hadi- és háziadét is fizetniük k e l l. Ezt aznban 848-ig nem tudták általánsítani. Ugyancsak az évi diétán fgadták el a rendek, hgy ezentúl az rszággyűlési követek költségeit a megyék nemessége fedezze. A nemesi adómentességen ütött újabb rést az a határzat, amely szerint a Pest-Buda között felépülő hídn mindenki köteles majd hídvámt f i z e t n i. Tvábblépésre csak 848 márciusában került sr, amikr a rendek lemndtak feudális kiváltságaikról, így az adómentességről i s. X Az 850-ig alkalmaztt adórendszer 772-ben nyerte el végleges frmáját, a krábbi gyakrlat alapvető elemeinek megőrzése mellett. Ettől kezdve az adóbevallás, - kivetés és - behajtás módja szinte semmit sem váltztt. A XVIII. század eleje óta az egy összegben megajánltt hadiadót nem közvetlenül vetették ki az adózó háztartásra, hanem hárm lépcsőben. Először az rszággyűlés vagy a nádri cncursusk egy mesterséges adókulcs, a prta 20aapján felszttták az egész rszágra meghatárztt adót a törvényhatóságk között. Az egyes törvényhatóságk prtaszámának megállapítása rendkívül kényes feladat vlt, mert nem lehetett mindenki megelégedésére dönteni. Mindig akadtak lyan megyék, vársk - nem is kevesen -, amelyek

6 skallták prtaszámukat, és ebből következően a rájuk eső adó hányadát. Több próbálkzás történt az rszág, i l l e t v e az egyes közigazgatási egységek prtaszámának bjektív szempntk szerinti meghatárzására, vagyis az adózó személyek és adótárgyak pnts számbavételére, de valamennyi vállalkzás kudarct v a l l t t. (696., 75., 720., 828. évi prtalis összeírásk). A prtalis összeírásk sikertelenségét a közpnti krmányszervek és a magyar nemesség érdekellentéte kzta. A közpnti hatalm arra törekedett, hgy minél több adóhz jussn, hiszen állandó pénzügyi nehézségekkel küszködött a hábrúk, a hadsereg, az államapparátus fenntartásának növekvő költségei miatt. Ezzel szemben a vármegyék nemességének az érdeke azt diktálta, hgy necsak saját adómentességét óvja, hanem tegyen meg mindent a jbbágyait sújtó állami adóterhek csökkentéséárt i s. Ennek legegyszerűbb módja az vlt, hgy az rszágs és megyei összeírásk srán eltitklták az adózó személyek és az adótárgyak - leginkább az állatállmány - számának növekedését, és a Helytartótanácshz rendszeresen beterjesztett jelentéseikben sötét színekkel ecsetelték a megye teherbíró képességének rmlását. A cnscriptiók használhatatlansága miatt a nádri cncursusk az rszágt jól ismerő hadbiztsk jelentései alapján alkttak képet a megyék adózóinak állaptáról és így határzták meg a prtaszámt. 2 Magyarrszág (Hrvátrszággal együtt) prtáinak számát utljára 79-ben 6346-ban állapíttták meg. 2 2 Az rszágra kivet e t t hadiadó összege ekkr frint -vlt, egy prtára tehát 692 frint esett. Ezek után az egyes megyék adójának kiszámítása egyszerű szrzási műveletre egyszerűsödött. (Szatmár megye prtaszáma79, hadiadója: f r i n t. A megye persze nem mindig tudta behajtani a kivetett adó teljes összegét. Az egyre növekvő hátralék miatt aztán váltztt az adó végösszege.) A következő lépcsőben a megyék a rájuk szintén egy összegben kivetett adót a dicának nevezett adókulcs szerint szttták f e l a kebelükben található községek között. A dica (rvás) a jbbágy vagynának és jövedelmének a mértékegysége vlt. A megyei felsztás alapját azk a d i c a l i s cnscriptiók képezték, amelyeket minden évben a szlgabírák és esküdtjeik állítttak össze. 772 előtt a megyei közgyűlési utasításk írták elő, hgy hány darab állat, hány köböl gabnatermés, hány frint jövedelem képezzen egy dicát. Az adókivetés szempntjai nemcsak megyénként, hanem egy megyén belül időszaknként is váltztak, valahányszr a közgyűlés indkltnak látta a váltztt visznykhz jbban alkalmazkdó új adókirvási utasításk kiadását. 2 3

7 Az úrbérrendezés után Mária Terézia szükségesnek t a r t t t a, hgy az egész rszág területén egységes elvek szerint történjen az adózók teherbíró képességének megállapítása. Utasítására a Helytartótanács 772. július 30-án adta ki 330. számú rendeletét, amelyben részletesen szabályzta az adókivetési eljárást, meghatárzta az adó alá es adótárgyak körét, i l l e t v e azt, hgy a különböző adótárgyak közül mennyi számítsn egy dicénak. 2 4 Az egy dicát képező adótárgyak száma természetesen az idők flyamán váltztt. Az 772. évi adókivetési szabályzat a szlgabírék feladatává t e t t e a községekre egy összegben kirótt adónak jbbágycsaládk s z e r i n t i szétsztását i s. Ezt a munkát aznban a gyakrlatban a községek elöljárósága végezte, a földesurak ellenőrzése mellett. A községi bírók vagy a szlgabíró által ősszel elkészített bevallás, vagy a saját ún. házi összeírásuk alapján vetették ki az adót. Erre az újabb adatfelvételre azért vlt szükség, mert a dical i s összeírásk az rszágs p r t a l i s cnscriptiókhz hasnlóan nem a valós helyzetet rögzítették. Heves megye t i s z t i főügyésze az 840-es évek elején egy úriszéki tárgyalásn kemény szavakkal i l l e t t e krának adórendszerét. "Hazánkban az egész adóügy s annak kivetési módja rendszertelen, s biznytalan alapn nyugvó. A helységekben egyedi bemndás után jegyeztetnek f e l a megrvandó czikkek, s jól tudjuk, miként minden egyes adózó önkönnyebbségét keresve, shasem mndja be a valót, hanem amit lehet e l t i t k l, csakhgy kevesebb adóval rvattassék meg, úgy hgy el lehet mndani bízvást, hgy egész adóztatási rendszerünk valótlanságn s csalékny alapn épül."25 Arra aznban nem tért ki a főügyész, hgy az ellenőrizhetetlen, váltzó adótárgyak csökkentését saját tiszttársai is elősegítették. Néhány évtizeddel krábban Berzeviczy Gergely "A parasztnak állaptáról és természetéről Magyarrszágn" című munkájában ezt sem hallgatta e l. A d i c a l i s összeírás "általáns hazugságra törekszik, mert adózási képességük és hasznélvezeteik önkéntes bevallása közben a parasztk shasem mndják meg az igazat, ami az összeírk előtt igen jól tudva van.( ) így történik, hgy az ly községben, ahl hármszáz ökör vagy tehén vagy ló létezik, tt az összeírás alkalmával a l i g ötvenet találnak. Azt mndják ezen művelet makacs védelmezői, hgy magukban a hazugságkban igazságs arány létezik,, mivel mindenütt hazudnak. Hanem ez a kifgás nagyn gyermekes, mert hát ki fg szabad hazudásban igazságs arányt feltétel e z n i, és miképp tudhatja az A. községbeli paraszt, hgy a B. községbeli minő mértékét fgja a hazugságnak alkalmazni? Vagy hgyan tudja az összeíró szlgabíró eltalálni, hgy társa a szmszéd járásban ezen hazugságt miképp mérlegeli? Mert hiszen mind-

8 kettőnek kötelessége vigyázni, nehgy járásának adófizetői túlterheltessenek. Nem akarm fejtegetni, hgy mennyire felfrgatja a laksk erkölcseit, gyengíti a hatóságk iránti t i s z t e l e t e t, és megsemmisíti a közbizalmat, ha látják, hgy ezek a nyilvánvaló hazugságk, melyek hivatalból állíttatnak elő, közszentesítés ált a l erősíttetnek meg."26 Ha frrásérték szempntjából vizsgáljuk az adókivetés alapjául szlgáló cnscriptiókat, megállapíthatjuk, hgy a községi jegyző vagy bíró által készített "házi" összeírásk rögzítették legpntsabban az adózó személyek számát és vagyni helyzetét. De ezek sem "tökéletesek"! A rknsági és egyéb kapcslatk ebben az esetben is nagymértékben beflyáslták az adatfelvételt. Az adózás rendjét meghatárzó 772. évi rendelet lényegében 850-ig érvényben maradt. A császári krmányzat 85-től vezette be az sztrák mintájú adóztatási eljárást. Az egyenes adókkal - föld-, ház-, házbér-, jövedelem-, kereseti adó - a jövedelemfrrást, i l l e t v e magát a jövedelmet, a közvetett adókkal a só, a cukr, a hús, a dhány, a br, a sör és a szesz fgyasztását adóztatták, emellett bélyeg és illeték lervásának kötelezettségével terhelték a jgi és gazdasági ügyleteket. Az egyenes adók kivetésének alapjául a bevallás, i l l e t v e a jövedelembecslés szlgált.27

9 J e g y z e t e k./ Magyarrszág története Főszerk., Mérei Gyula, V/l. kötet. Bp Ausztria az első állam Európában, amely 78-ban a birdalmhz tartzó Lmbardiában hzzákezdett a földadókataszter elkészítéséhez. A munkálatk lassan haladtak előre és csak 760-ban készültek e l. Az sztrák örökös tartmánykban Mária Terézia 756-ban fejeztette be a földadó refrmját, amely aznban még nem felmérésen, hanem az érdekeltek saját becslésén alapult, és különbséget tett a paraszti és a nemesi birtk között. I I. József földadószabályzása az első, amely a t i s z t a jövedelmet vette alapul, s a megadóztatás egyenlőségének elvét mndta k i. Életbeléptetését Ausztriában is megakadályzták a földbirtksk. Ilyen előzmények után a XIX.század első évtizedeiben tértek át a földadóra. 3. / Magyarrszágn I I I. Kárly tett először kísérletet az évi, majd az évi rszággyűlésen arra, hgy e l fgadtassa a rendekkel a nemesi és nem nemesi földek azns elbírálás alá eső felmérésének, i l l e t v e megadóztatásának tervét. A nemesség tiltakzása aznban visszavnulásra késztette a közpnti hatalmat. Hsszú szünet után majd I I. József tért vissza a terv megvalósításáhz között erőszakkal keresztülvitte a kataszteri felmérést, de mint ismeretes a l kalmazására nem került sr. 4. / A magyar államháztartás helyzetének alakulásáról a XIX. század első felében lásd: Fényes Elek: Magyarrszág leírása I. rész Pest, (A tvábbiakban: Fényes, 847.) Gyimesi Sándr: Magyar gazdaságtörténet 848-ig. Bp Nagy István: A Magyar Kamara Bp (A tvábbiakban: Nagy, 97.) Benda Kálmán: Pénzügyi válság és devalváció Magyarrszágn 8-ben. In: Emberbarát vagy hazafi? Bp Schwarcz Katalin: Magyarrszág államháztartása ben a Tafeln adatai alapján. Történelmi Szemle, sz., (A tvábbiakban: Schwarcz, 98.) 5. / Gnda László: A zsidóság Magyarrszágn Bp

10 6. / A bányászatból és a pénzverésből származó bevétel egyébként a királyi felségjg alapján szedett jövedelmek közé tartztt,a hadiadó és a háziadó pedig a legjelentősebb és legnagybb tételű adófajtának számíttt. 7. / Grünwald Béla: A régi Magyarrszág Bp / U / Szatmár megyében az 829/30. katnai évben (nvember l-jétől któber 3-ig tart) a háziadó knvenciós frintt tett k i. Ebből a tisztviselők fizetésére 05, a szlgálatban lévők bérére 6 256, napibérekre 6 820, íróeszközökre 330, a rabk tartására 969, a vármegye épületére 462, az utakra, hidakra 70, a katnai épületekre és a katnatartásból származó veszteségekre 3 248, t i s z t i szekerezésre 4 822, a szlgálatban lévők öltözetére 2 687, egyebekre 889 frintt frdítttak. Szablcs-Szatmár-Bereg megyei önkrmányzat Levéltára (A tvábbiakban: SZSZBMÖL.) IV. A évi közgyűlési jegyzőkönyv számú bejegyzése. A megyei tisztviselők és alkalmazttak hatásköréről lásd: Vörös Kárly: A feudális megye bürkráciája. História, sz /Nagy, /Fényes, 847. I /Nagy, /Ferenc császár 829. április 6-i l e i r a t a alapján a Legfőbb Számvevőségi Hatóság vn Metzburg vezetésével 829 nvemberében állíttta össze a Tafeln első kötetét. Az adatk fntssága miatt az évkönyvek államtitkt képeztek, az elkészített száz példányból csak hat kötet tartalmazta a költségvetésre és a hadseregre vnatkzó táblákat. A Tafeln kötetek 842-től elvesztették titks jellegüket, az adatk hzzáférhetővé váltak. A Tafeln köteteiben összegyűjtött s t a t i s z t i kai adatk a Habsburg Birdalm minden lényeges eredményét tükrözték. 4. /Schwarcz, /Nagy, /U. 34.

11 7. /U /U /A vármegyéknek először Mátyás 486. évi dekrétuma engedélyezett adószedési jgt, az rszággyűlésre küldött nemesek e l látására. Ebből a törvényes alapból kiindulva a XVI. században a vármegyék általáns jellegű adózási jghz jutttak, s közszükségleteik fedezésére adót vethettek k i, amelyet a nemesek és a nem nemesek f i z e t n i tartztak. A birtks nemeseket az 723. évi 6. tc. - a Hármaskönyv I. rész 9. cikke a- lapján - felmentette a háziadó fizetése alól. Az armális nemesek tvábbra is kötelesek vltak f i z e t n i. A XVIII. századtól a vársk zöme is adót vetett ki plgáraira közkiadásai fedezésére. A birtks nemesség saját akaratából időnként felajánláskat t e t t, hzzájárult például a hadviselés költségeihez pénzzel és személyes felkeléssel a napóleni hábrúk idején, vagy a 30-as, 40-es években anyagi áldzatt is hztt a nagy nemzeti vállalkzásk - MTA, Ludvika, Nemzeti Színház, Híd - sikeréért. 20. /A XIV. század közepe óta a prta vlt az állami adó egysége. 342-től 598-ig az egy jbbágycsalád birtkában lévő sztatlan belső telek (fundus, prta, a hzzátartzó földterület nélkül) számíttt egy prtának. A telekaprőzódás következtében fkzatsan megszűnt a kapu és a telek aznssága, egy telekhez ugyanis több kapu, több ház tartztt. Egy rövid i - dőre 598 és 606 között az adó alapja a laktt ház l e t t, a benne élő családk és személyek számától, és a hzzátartzó telkiéilmány nagyságától függetlenül. Az 609. évi 62. tc. hsszú időre meghatárzta a prta tartalmát. Ettől kezdve 4 jbbágy, i l l e t v e 2 zsellérgazdaságt számítttak egy prtára. A XVIII. század elejétől a prtaszém teljesen független lett a tényleges jbbágyháztartásk számától, mesterséges a- dószámítási kulccsá váltztt. 2. /Dávid Zltán: Az évi összeírás. In: A történeti s t a t i s z t i k a frrásai (Szerk.: Kvacsics József) Bp /Magyarrszág története Főszerk.: Mérei Gyula, Szerk.: Vörös Kárly V/l. kötet Bp /Sós Imre: Heves és Külső-Szlnk megye évi rvásadó összeírása. Eger, /U /U. 34.

12 26. /Berzeviczy Gergely: A parasztnak állaptáról és természetéről Magyarrszágn. In: Tessedik Sámuel - Berzeviczy Gergely: A parasztk állaptáról Magyarrszágn. Bp /Magyarrszág története Főszerk.: Kvács Endre, Szerk.: Katus László VI/. kötet. Bp /Egy mázsa ekkr mintegy 56 kg vlt. 29. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a. 3. kötet őrmező helység évi összeírása és adófelsztása. 30. /Kapás: kapás az ember által nap alatt munkaeszközeivel megművelhető szőlőterület. A leggyakribb kapásk 750 m-től 200 m 2 -ig terjedtek. 3. /A bérelt mészárszék vagy krcsma jövedelméből 60 váltófrint képez egy dicát. 32. /A közös legelőre járó nagybb marhából 56, a kisebb marhából 04 darab számíttt egy dicának. 33. /Vátófrint: egy ún.knvenciós ezüst frint 2,5 ún. váltófrintt ért hivatalsan, s ténylegesen ez elégítette ki a mindennapi pénzfrgalmi igényeket a XIX. század első felében. Rövidítése: Vft. ( Vft = 60 krajcár) 34. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a 3. kötet 524. Őrmező 35. /SZSZBMÖL. IV. A. 7/a 4. kötet 527. Trnyspálca

13 Az egy dicát kitevő adótárgyak számának váltzása Egy dicát képező adótárgyak száma 772. évi Szablcs megyében Adótárgyak megnevezése rendelet 84/5. 829/30. I. Személyekből; jbbágyfő fiú 6 éven felüli lány 6 éven felüli testvér házas zsellér hazátlan zsellér szlga szlgáló I I. Állatkból: saját igásökör kölcsönvett igásökör h i z l a l t ökör fejőstehén meddő tehén harmadfű tinó másdfű tinó brjú háms ló ménesbeli ló harmadfű csikó másdfű csikó sertés juh

14 Egy dicát képező adótárgyak száma Adótárgyak megnevezése 772. évi Szablcs megyében rendelet 84/5. 829/30. I I I. Ingatlankból: I ház II. rendű I I I I szántó I I. sztály (hld) I I I IV I rét II.. (kaszás) I I I I. 24 szőlő..(kapás) I I I sziivás (pzsnyi mérő) fejet termő kápsztásból egy mázsát28 termő dhányföldből I. 2 _ - vízi I I. sztályú malm I I I I. 4 száraz II. sztályú malm I I I. 6 - Srnkívüli jövedelmekből: - a brsajtő, malm, kcsma, mészárszék és egyéb árenda bérleti díja

15 Egy dicát képező adótárgyak száma 772. évi Szablcs megyében Adótárgyak megnevezése rendelet 84/5. 829/30. - a bérelt kcsmából, mészárszékből, egyéb árendából származó j övedelem mesterség I. I I. sztályú I I I. I. keres- II. sztályú kedés I I I. kalmárság V. Közös hasznvételekből: /4 2/4 2 I. I I. sztályú I I I. _ - közös legelőre járó nagybb marhák száma (Ökör, tehén, ló) I. I I. I I I. sztályú - közös legelőre járó kisebb marhák száma (sertés, juh, kecske) I. I I. I I I. sztályú

16 Frráshely:. / Sós Imre: Heves és külső- Szlnk megye évi rvásadó összeírása. Eger, / Szablcs-Szatmár-Bereg megyei önkrmányzat Levéltára IV. A.. Fasc. 5. N / IV. A csmó 775. darab 838.

17 2. sz. melléklet őrmező község dicalis összeírása az 847/48. katnai évből " I. Dicák kulcsa i c Fizet 3 3 N VI t- O V) Adózók neve > O) «X) % n- 6 ( íven fel i l i r >, C Testvér Zsellér Hazátlan zselllr O CO Szlgáló i- :0 :0 Tehén» a> 4- CD Tinó </> > <*> t/v cu > «z>, S- c t/> Ml> 4-> S- <y =3 Ház 3.rendű "a " :0»t- O +-> «a N <S> Cl ÍO ÍO IM / t/l «0 CL jy; M'> fsl (/) re S- E vrd t/l tsl U tn I- «a> r." -V (/> «t < c CL Q (d l- i/i Wl r 7. «a> Legelü. JZ O (O >,sz n e kisebb marha Vft X. Kleszár József , Pilcsák Mihály 2 I Zubály Mihály Lesku György Debrei András Ragyák György Ariczu György Demeter Mihály Dudás Jáns Pilcsák Györgyné 2 I 0 4 I 7 8. Rakncza Jáns Kurucz Jénsné Kurucz András Janyu Mihály Estők Jáns Geczi Jáns Babjak Jáns ki: bírí /ac ómer tesy 8. Kertész Mihály Angyal György Tóth István Debrei István Szántó András Lakats György Angyal Mihály Sikra Mihály Hrebenkó Györgyné

18 Dicák kulcsa Fizet 3 3 Srszám Adózók neve >. > r XJ % 6 ^ven fel i l i 4- r >> C «Testvér Zsallár Hazátlan zsellér r C" IM tn «WO D> N / s- :0.V :0 Tehén t/> ; tv 4- XT E Tir ló t/> 0» > c> tn > ru CM > < > u r tn *[> +J L. CL) Cl,e r> r> Ház 3.rendű Szántóföld/hld/ S IM tn tn \r O- r r>i 3á -0) N t/> rc i- C «ro V N Cl tn U»QJ O tn s-c WOX < C CL 0 r S- tn <_><-\ tn r _sí Legells. XJ O <C >,X x: CT>.t. <a r r <= e 27: Szakszón Mihál}! f 2 8! Szakszón Mihály Ander András Makszin Jáns Pilcsák Jáns Babjak György Falkusóczki Ján; Lakats Jáns Rakncza Mihály Kleszár Mihály f őbíi ó /«dőrm nteí / 37. Geczi Pál Hatrák Mihály Kleszár György Zajácz András Takács György Ruszki Jáns Ander Jáns Rakncza Jánsné, Kleszőr Mihály Szenes Mihály Puszta Jáns Bernát Jánsné Czifa András Pribilvics Józsc f Dahyilák György be kter /cs 5sz - a< ómer tes/ 52. Pásztr Mihály 8 36 kisebb marha Vft X

19 Dicák kulcsa I Fizet 3 3 Srszám Adőzők neve >» > «0 -Q f t <«- 6 fel ven i l i (O >, C WO s_ CD > +-> CO CD r í- CD 00 Hazátlan zsellér < CD r-j c < «u C" N CO 5- :0 Zi. O Tehén Tir 0 i/> a> 4- * TD "CT CD c CU > WJJ U CD > Ol CSJ i- CO V) «.D +-> t- CD CO Z3 ~V> X3 c a> t. M WO ír: Szántóföld/hld/ ) s SO N t /) vo CL ro r>> MM M CO rc i- E WO ts f*vl CJ CO S- <gi IE c wx; < c CL Q (O C- c C_)C\ 0 <t> sr. MD Leg«. i l jo JZt < >,x: (O < c E kisebb marha Vft X Ander Mihály Veréb István Demeter István Adler Mendli Adler Herschli Adler Hiczhag Szántó István Hderman András 20 0 I Adótárgyak összesen: Dicák összesen: ,20,50 55 Úl l Q C" ' 3 8Ö 65 ís» ,

20 Ezen összeírást az adózó laksság és a helység közös pásztrai alkalmazásával vittök véghez, melynek a mindenekben! tökéletességéről felelünk. Kelt őrmezőn, 847. december 28-án. Kleszár Mihály főbíró Ruszki Jáns főesküdt Angyal Mihály Estók György Ferku Mihály Rakcza Mihály és a helység pásztrai A hadi és a házi pénztárba fizetni kellő összeg 78 váltófrint A jegyző készpénz fizetése 30 A helység egyveleges költségeire állapíttattt 35 Az összesen felsztattt summa véltófrint, melyet felsztván az összes 30^-rvatkkal, kitűnik, miszerint egy fő adónak / l rvás után/ 4 váltőfrint 42 krajcárnak kelletett lennie. Kelt Őrmezőn, 848. május 6-án. Jegyzetté Bukvinszky Jáns jegyző

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika:

Európai modellek Kontinentális modell Angolszász model Mediterrán model Skandináv modell A közpénzügyek Pénzügyi politika: 02.26. Európai mdellek 4 fő mdell: - Kntinentális, német-francia mdell - Liberális, anglszász mdell - Mediterrán, déli mdell - Skandináv mdell Kntinentális mdell - Nagyvnalú ellátás - Szigrú munkajgi szabályk

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója

Velem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII.

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Jgi személyek és jgi személyiséggel nem rendelkező személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei

Részletesebben

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április

Kutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. Egy jó szó Zuglóban 2013. április Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest

Részletesebben

Az alábbiakban összefoglaljuk az idei évben elfogadott - főként a jövő évet érintő - adóváltozásokat.

Az alábbiakban összefoglaljuk az idei évben elfogadott - főként a jövő évet érintő - adóváltozásokat. Tisztelt Ügyfelünk! Az alábbiakban összefglaljuk az idei évben elfgadtt - főként a jövő évet érintő - adóváltzáskat. I. AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK Időszaks elszámlású ügyletek Időszaks

Részletesebben

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.

FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció. Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely

Részletesebben

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív

EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Megfelelési kérdőív Üzletszabályzat 6. sz. melléklete EURÓPA BRÓKERHÁZ BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Megfelelési kérdőív EURÓPA BRÓKERHÁZ ZRT. Oldal 1 Ügyfél neve: Ügyfélkód: Jelen kérdőív kifejezett

Részletesebben

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL

ZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-1.2.0/09-11. Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a örnyezet és Energia Operatív Prgram EOP-1.2.0/09-11 Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása című knstrukcióhz érvényes: 2011. február 10-től 1 Tartalm A. A TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS

Részletesebben

ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ECSEGFALVI ÓVODA 5515 Ecsegfalva, Árpád utca 8. Telefn: 06-66/487-326 E-mail: vda@ecsegfalva.hu ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készült: 2013. július 3. 1 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 Általáns

Részletesebben

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján

ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján ALKALMASSÁGI ÉS MEGFELELÉSI KÉRDŐÍV Természetes személyek részére A 2007.évi CXXXVIII. törvény alapján 1 Jelen kérdőív a befektetési vállalkzáskról és az árutőzsdei szlgáltatókról, valamint az általuk

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére Budapest Fővárs IX. Kerület Ferencvárs Önkrmányzata Iktató szám: 14/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2014. január 23-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat az önkrmányzat adósságának

Részletesebben

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE

Gyömrő Város Önkormányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE Gyömrő Várs Önkrmányzat 2010. évi EGYSZERŰsíTETT MÉRLEGE ezer Ft-ban ESZKÖZÖK Előző évi költségvetési beszámló (+,-) Előző évi auditált beszámló Tárgyévi költségvetési beszámló (+,-) Tárgyévi auditált

Részletesebben

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap)

NYILATKOZAT. Egyesülés, szétválás ideje: (év) (hónap) (nap) NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támgatáskra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizttsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24.,

Részletesebben

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása

620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása 620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.

Részletesebben

1/5. Hirdetmény. Akciók kondíciói. 3/2010. Eszköz Forrás Bizottsági határozattal elfogadva, érvényes 2010.02.23-tól A JÖVŐRE TERVEZVE!

1/5. Hirdetmény. Akciók kondíciói. 3/2010. Eszköz Forrás Bizottsági határozattal elfogadva, érvényes 2010.02.23-tól A JÖVŐRE TERVEZVE! 1/5 Hirdetmény Akciók kndíciói 3/2010. Eszköz Frrás Bizttsági határzattal elfgadva, érvényes 2010.02.23-tól A JÖVŐRE TERVEZVE! 2/5 Fókusz Takarékszövetkezet Lakssági akciós betétek 1. Hárm hónaps, váltzó,

Részletesebben

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata

Pénzügyi folyamatok felülvizsgálata BUDAPEST XII. KERÜLET HEGYVIDÉKI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA ÁROP Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata (WP3) 2010.02.11. Pénzügyi flyamatk felülvizsgálata ÁROP 3.A.1/B pályázat - szervezetfejlesztés

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT ( módosításokkal egységes szerkezetben )

ALAPÍTÓ OKIRAT ( módosításokkal egységes szerkezetben ) ALAPÍTÓ OKIRAT ( módsításkkal egységes szerkezetben ) Amely abból a célból készült, hgy az 1. pntban megjelölt alapítók az 1959. évi IV. törvény a Plgári Törvénykönyv 74/A -a és a közhasznú szervezetekről

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2013. április 17. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre Készítette: Müller Kinga Intézményi irdavezető Tárgy: Javaslat a szciális

Részletesebben

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.

Nők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek. Nők szlgálata A nők szlgálatának a kérdése az elmúlt évtizedekben sk vitára adtt kt. Egyes közösségekben egyáltalán nem engedik a nők szlgálatát, míg más közösségekben, főleg a XX. század női egyenjgúsági

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől. U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándorné

Szentes Város Polgármesterétől. U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándorné Szentes Várs Plgármesterétől U-1420-3/2013. Témafelelős: Krajsóczki Sándrné Tárgy: Tájékztató az önkrmányzati adósságátvállalásról Mell.: 1 db nyilatkzat Szentes Várs Önkrmányzata Képviselő-testülete Szentes

Részletesebben

CIN-BORA túracsoport Alapszabálya

CIN-BORA túracsoport Alapszabálya CIN-BORA túracsprt Alapszabálya 1. Általáns rendelkezések 1) A társadalmi szervezet neve: CIN-BORA túracsprt Rövidített neve: CIN-BORA. 2) Székhelye: BKV Zrt. Cinkta Autóbusz telephely 1165- Budapest,

Részletesebben

Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására.

Kérem a Képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Készült a Képviselő-testület 2014. szeptember 10-i ülésére Készítette: dr. Kzma Enikő alplgármesteri jgi referens Tárgy: Tájékztató a XIV. kerületi

Részletesebben

IV. rész. Az élettársi kapcsolat

IV. rész. Az élettársi kapcsolat IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2016. (V. 13.) önkormányzati rendelete

Balatonrendes Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2016. (V. 13.) önkormányzati rendelete Balatnrendes Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2016. (V. 13.) önkrmányzati rendelete a helyi adókról szóló 7/2014. (X. 9.) önkrmányzati rendelet módsításáról Balatnrendes Község Önkrmányzata

Részletesebben

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról

HIRDETMÉNY. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról HIRDETMÉNY A pénzmsás és a terrrizmus finanszírzása megelőzéséről és megakadályzásáról szóló törvény követelményeinek betartásáról Az Erste Bank Hungary Zrt. (tvábbiakban Bank), mint a 2007. évi CXXXVI.

Részletesebben

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI

A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A klasszikus értelemben vett médián kívül száms eszköz szlgálja az üzenetek célba juttatását. Az infrmáció-, és tudásalapú társadalm megváltztatja az infrmáció áramlás

Részletesebben

1. Értelmező rendelkezés (1) Jelen rendelet alkalmazásában:

1. Értelmező rendelkezés (1) Jelen rendelet alkalmazásában: BALMAZÚJVÁROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 12/2016. (IV. 27.) önkrmányzati rendelete a helyi adókról szóló 29/2012. (XI. 29.) rendelet módsításáról Balmazújvárs Várs Önkrmányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. június 20-i változásáról

Tájékoztató az Általános Szerződési Feltételek 2012. június 20-i változásáról Tájékztató az Általáns Szerződési Feltételek 2012. június 20-i váltzásáról Tisztelt Ügyfelünk! Tájékztatjuk Önt, hgy a Betét Üzletszabályzat és annak mellékletei (az egyes betéti termékek általáns szerződési

Részletesebben

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 30/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról

NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK. 30/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 30/2015.(XII.18.) önkrmányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Nyíregyháza Megyei Jgú Várs Önkrmányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk

Részletesebben

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon

A fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,

Részletesebben

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport

Általános Üzleti Feltételek - Könyvelési szolgáltatás B-Top cégcsoport Általáns Üzleti Feltételek - Könyvelési szlgáltatás B-Tp cégcsprt A jelen Általáns Üzleti Feltételek a B-Tp cégcsprt által nyújttt könyvelési (könyvviteli, könyvvezetési) szlgáltatáskra vnatkznak, függetlenül

Részletesebben

A Szociális Műhely ajánlásai

A Szociális Műhely ajánlásai A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,

Részletesebben

Beszámoló. a Dévaványa Város Képviselő-testületének ei ülésére.

Beszámoló. a Dévaványa Város Képviselő-testületének ei ülésére. Beszámló a Daványa Várs Képviselő-testületének 2008. 03. 27-ei ülésére. A laksság szciális helyzetének értékelése, a Szciális és Egészségügyi Bizttság beszámlója a 2007 ben végzett munkájáról. A képviselő

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szent András Katolikus Általános Iskola

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Szent András Katolikus Általános Iskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szent András Katlikus Általáns Iskla Jóváhagyta:,. év. hónap. nap. fenntartó Szent András Katlikus Általáns Iskla Tartalm 1. Bevezető... 5 1.1. Jgszabályi háttér... 5

Részletesebben

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése

A SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése 3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is

Részletesebben

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.

TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,

Részletesebben

Varga Gyula Észak-Alföldi Regionális Folklórszövetség

Varga Gyula Észak-Alföldi Regionális Folklórszövetség A Varga Gyula Észak-Alföldi Reginális Flklórszövetség ALAPSZABÁLYA Debrecen 2005. július 11. ALAPSZABÁLY Az alapító tagk a Hajdú-Bihar Megyei Néptáncszövetség Alapszabályának módsításáról döntöttek, így

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tisztelt Képviselőtársaim! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a tvábbiakban: Áht.) előírásainak megfelelően elkészült a 2014.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. A Fővárosi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módosított és azzal egységes szerkezetbe foglalt szövege

ALAPSZABÁLY. A Fővárosi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módosított és azzal egységes szerkezetbe foglalt szövege ALAPSZABÁLY A Fővársi Törvényszék 9.Pk.60.002/2012./1. számú végzésének megfelelően módsíttt és azzal egységes szerkezetbe fglalt szövege 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve: Blue Dlphin -

Részletesebben

A Mastercard Magyarország 2010. téli PayPass nyereményjátékának hivatalos részvételi és játékszabályzata ( Játékszabályzat )

A Mastercard Magyarország 2010. téli PayPass nyereményjátékának hivatalos részvételi és játékszabályzata ( Játékszabályzat ) 1. Szervező MasterCard Eurpe Sprl Magyarrszági Kereskedelmi Képviselete 1062 Budapest, Váci út 1-3. C. ép. 4. em. A Mastercard Magyarrszág 2010. téli PayPass nyereményjátékának hivatals részvételi és játékszabályzata

Részletesebben

A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.

A Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni. Miért kell csökkenteni a minisztériumk kiadásait? A takaréksságt az állam magán kezdi. Nincs még egy krmány, amely ilyen kmly megszrítást hajttt vlna végre a plitikán és az államn, mint a másdik Gyurcsány-krmány.

Részletesebben

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950

V. 1029. Dunabogdány nagyközség iratai 1817-1950 Raktári helye: Mester utca, fszt. raktár, 115. állvány 16. polc-116. állvány, 2. polc A/ Feudális kori iratok 1817 1834 a/ Közhirdetményi jegyzőkönyv 1817 1834 0,01 fm B/ Polgári kori iratok 1854 b/ Elöljárósági

Részletesebben

Pécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése

Pécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése Pécs Uránvárs főterének és kapcslódó közterületeinek tervezése Tervpályázati dkumentáció Kiíró Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1. Lebnylító / Kapcslattartó Pécs2010 Menedzsment

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Vízgyűjtő-gazdálkdási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarrszági része 1-1. háttéranyag: Felszíni víztestek kijelölésének felülvizsgálata Felszíni víztestek kijelölése Módszertan Vízflyás víztestek felülvizsgálata

Részletesebben

LÁTVÁNYOS GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS

LÁTVÁNYOS GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS LÁTVÁNYOS GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS A GAZDASÁG HELYZETE 48-as alap: a plgári tulajdnvisznyk megteremtése a dualizmus kra: megteremti a gazdasági vállalkzás biztnságát prblémák: a hazai pénztőke hiánya a fejlődés

Részletesebben

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma

A Zsadányi Református Egyházközség presbitériuma A Zsadányi Refrmátus Egyházközség, a Zsadányi Refrmátus Általáns Iskla, mint ktatási intézménynek 15/2012. Számú presbitériumi alapító határzat alapján Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg:

Részletesebben

Pénzügyi jogi alapismeretek

Pénzügyi jogi alapismeretek 1 dr. Kertész Gábr Pénzügyi jgi alapismeretek Lektrálta: Prf. Dr. Sárközy Tamás egy. tanár Kézirat lezárva: 2009. december Budapest, 2009. 2. átdlgztt kiadás 2 I. fejezet: Bevezetés a pénzügyi jgba...

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Jóváhagyta Ellenőrizte Készítette Név Aláírás Dátum TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1. MINŐSÉG POLITIKA...4 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA 5 2.1. LEÍRÁS 5 2.2. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS.5

Részletesebben

2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Polgármesteri Hivatal Központi Iktató

2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Polgármesteri Hivatal Központi Iktató 2015/5 (érkezett: átvevő: ) Makói Plgármesteri Hivatal Közpnti Iktató Makói Plgármesteri Hivatal 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel.: +3662/511-800 D Makó, 20.. év..hó nap szám mell. Ügyintéző: Előszám:

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS &-3 ag/ 20/5 VÁLLALKOZÁSI KERETSZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (1015 Budapest, Ostrm utca 23-25.; adószáma: 15775883-2- 41; MÁK pénzfrgalmi számlaszáma: 10032000-00300939-00000017,

Részletesebben

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia

Pályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats

Részletesebben

&..1../ ~ ~ lj F~,I!;góné Széles Andrea R E G Y H Á Z A , ). "- "'- . \ I. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VÁROSÜZEMElTETÉSI OSZTÁLY

&..1../ ~ ~ lj F~,I!;góné Széles Andrea R E G Y H Á Z A , ). - '- . \ I. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VÁROSÜZEMElTETÉSI OSZTÁLY MÓDOsíTOTT! yíregyháza MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS VÁROSÜZEMElTETÉSI OSZTÁLY 4401 VIR[CYUÁV\, KOSSVTl ler l. PF.: 83. le.ufo:.3642 524 547; rax! 36 42 310 647 E-MAll.!VARO$fEJLESlTES@Y

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004. PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,

Részletesebben

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre

A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában

Részletesebben

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg Sprni Német Nemzetiségi Általáns Iskla Deutsche Natinalitätenschule Ödenburg SOPRON Szervezetiés Működési Szabályzat SZMSZ 2009. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉSE 1.1. Általáns rendelkezések,

Részletesebben

1/6. 1. A termék megnevezése Állami Otthonvédelmi program Gyűjtőszámlahitel. 2. A hitel célja:

1/6. 1. A termék megnevezése Állami Otthonvédelmi program Gyűjtőszámlahitel. 2. A hitel célja: 1. A termék megnevezése Állami Otthnvédelmi prgram Gyűjtőszámlahitel 2. A hitel célja: A Magyar Köztársaság területén lévő természetes személy részére nyújttt, Eger és Környéke Takarékszövetkezet nevére

Részletesebben

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212.

JELENTÉS. az önkormányzatok 1993. évi normatív állami hozzájárulás igénybevételének és elszámolásának ellenőrzési tapasztalatairól. 1994. július 212. JELENTÉS az önkrmányzatk 1993. évi nrmatív állami hzzájárulás igénybevételének és elszámlásának ellenőrzési tapasztalatairól 1994. július 212. Állami Számvevőszék V-1006-52/1994. Témaszám: 221 Jelentés

Részletesebben

Jelen módosításra az Alapító a 3. számú végzésre tekintettel az 1999. december 3 -án hozott közgyűlési határozata alapján került sor.

Jelen módosításra az Alapító a 3. számú végzésre tekintettel az 1999. december 3 -án hozott közgyűlési határozata alapján került sor. Készítette: dr. Trnyai Magdlna ügyvéd Amely a Magyar Bőrgyógyászk "Fekete Zltán" Alapítványa 1991. február 28-án létrehztt és 1998. május 29-én módsíttt egységes szerkezetű Alapító Okiratára vnatkzik,

Részletesebben

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere

A nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója Magánszemélyek kmmunális adója Magánszemélyek kmmunális adójával kapcslats ügyintézés Ügyintéző: Bali András (92-461-001) Ügyintézés: az ügyfél bejelentése alapján (lásd ügymenet leírás) Ügyintézés határideje:

Részletesebben

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata

A Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal

Normatív Határozat. Felelős: dr. Kelemen Márk polgármester Határidő: azonnal /2014. (XI.26.) sz. NORMATÍV Kth.: A stratégiai dkumentumk tartalmáról és szerkezetéről valamint a mutatószámk kialakításának módszertanáról szóló szabályzat elfgadása Nrmatív Határzat 1./ Kerekegyháza

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések

ALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések ALAPSZABÁLY Általáns Rendelkezések AZ EGYESÜLET NEVE: Pestszentimrei Nagycsaláds Egyesület AZ EGYESÜLET RÖVID NEVE: PNE. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: Budapest XVIII. Kerület, Slymász u. 3 AZ EGYESÜLET LEVELEZÉSI

Részletesebben

AZ ELSŐ MODERN ADÓRENDSZER BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON 1850-BEN. NÉHÁNY HELYI PÉLDÁVAL.

AZ ELSŐ MODERN ADÓRENDSZER BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON 1850-BEN. NÉHÁNY HELYI PÉLDÁVAL. Halász Imre AZ ELSŐ MODERN ADÓRENDSZER BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON 1850-BEN. NÉHÁNY HELYI PÉLDÁVAL. X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl. Nemzetközi tudományos konferencia. Gazdaságtörténet szekció.

Részletesebben

"A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS."

A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS. MADRIDI NYILATKOZAT "A BEFOGADÓ TÁRSADALOM ALAPJA A DISZKRIMINÁCIÓ-MENTESSÉGGEL PÁROSULÓ POZITÍV CSELEKVÉS." Mi, a Madridban összegyűlt Európai Fgyatéksügyi Kngresszus több mint 400 résztvevője melegen

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA

GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA GAZDASÁGI PROGRAM VELEM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ELKÉPZELÉSEI ÉS TERVEI A 2016-2020-AS ÖNKORMÁNYZATI IDŐSZAKRA! 1 Jgszabályi háttér Bevezetés Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

Részletesebben

Testépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7.

Testépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7. Testépítés Kvács Zltán (Nyíregyházi Főiskla Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kvacsz 2004. július 7. A címlapn látható csillagtest, a nagy ikzi-ddekaéder mdelljének elkészítésére a KöMaL 1981. évi nvemberi

Részletesebben

A MATASZ KÜLFÖLDÖN SZOLGÁLATOT TELJESÍTETTEK (MISSZIÓS) TAGOZATÁNAK ÉVI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSULÁSA

A MATASZ KÜLFÖLDÖN SZOLGÁLATOT TELJESÍTETTEK (MISSZIÓS) TAGOZATÁNAK ÉVI PROGRAMJÁNAK MEGVALÓSULÁSA Tájékztató a célkitűzések megvalósítási helyzetéről, a 2015. évben betervezett és végrehajttt feladatkról, tevékenységünkről, működésünk tapasztalatairól: A MATASZ KÜLFÖLDÖN SZOLGÁLATOT TELJESÍTETTEK (MISSZIÓS)

Részletesebben

B) A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY TÁRGYÁT KÉPZETŐ ÉPÜLET ADATAI

B) A HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLY TÁRGYÁT KÉPZETŐ ÉPÜLET ADATAI ÉPÍTÉSI, LAKÁSÜGYI KOMMUNÁLIS, MEZŐGAZDASÁGI, KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VAGYONJOGÜGYI OSZTÁLY Tplya Községi Közigazgatási Hivatala az építtető teljes neve (természetes személyként) teljes elnevezése (jgi személyként)

Részletesebben

Etikai Kódex Dometic Csoport

Etikai Kódex Dometic Csoport Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős

Részletesebben

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása

A Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása a Közép-Magyarországi Régióban Tükörprogram bemutatása A Fiatalk vállalkzóvá válásának támgatása a Közép-Magyarrszági Régióban Tükörprgram bemutatása Budapest. 2014. március 6. Előadó: Pákzdi Szablcs ügyvezető igazgató 1200000 Vállalkzás összesen 1.645.438

Részletesebben

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének valamint Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének valamint Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének Cibakháza Nagyközség Önkrmányzata Képviselő-testületének valamint Nagyrév Község Önkrmányzat Képviselő-testületének 2008. július 30. napján megtarttt rendkívüli együttes nyílt ülésének JEGYZŐKÖNYVE Tartalmból:

Részletesebben

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Fizika középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. któber 30. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A dlgzatkat az útmutató utasításai

Részletesebben

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232

Üi.: Dancsecs Roland Tel. szám: 06-96-516-232 Dr. Szakács Imre úr elnök Győr-Msn-Sprn Megyei Önkrmányzat Győr Árpád u. 32. 9021 Iktatószám: Üi.: Dancsecs Rland Tel. szám: 06-96-516-232 Tárgy: Nyugat-dunántúli Reginális Energia Stratégia és Sprn-Fertőd

Részletesebben

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése

Az Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának

Részletesebben

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve

LOGO-VIR Oktatási terv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Kontrolling (vezetői információs) rendszer oktatási terve PMJVÖ Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer LOGO-VIR Oktatási terv Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata Kntrlling (vezetői infrmációs) rendszer ktatási terve Daten-Kntr Számítástechnikai Fejlesztő és Szlgáltató

Részletesebben

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az

Részletesebben

FONTOS KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2015. február 1-től!

FONTOS KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2015. február 1-től! FONTOS KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSOK 2015. február 1-től! Tisztelt Partnerünk! E dkumentumban tájékztatjuk a Fgyasztónak nyújttt hitelről szóló (2009. évi CLXII.) törvény 2015. február 1-én hatályba

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajs király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 felnttkepzes@bkf.hu BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLET ÚJBUDA ÖNKORMÁNYZATA PROJEKTSZERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Tartalmjegyzék

Részletesebben

ILLETÉKEK 2014. (a felsorolás nem teljeskörű, lásd: Illetéktörvény 33. )

ILLETÉKEK 2014. (a felsorolás nem teljeskörű, lásd: Illetéktörvény 33. ) ILLETÉKEK 2014. Tájékztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hgy az illetékekről szóló többször módsíttt 1990. évi XCIII. törvény szerint egyes vagynszerzési és eljárási illetékek az alábbiak 1. Államigazgatási

Részletesebben

KISVÁLLALKOZÁSOK ÚJ ADÓZÁSI LEHETŐSÉGEI 1

KISVÁLLALKOZÁSOK ÚJ ADÓZÁSI LEHETŐSÉGEI 1 A KISVÁLLALKOZ LLALKOZÁSOK TÉTELES TELES ADÓJA A 2012.évi CXLVII. törvény teremtette meg a lehetőségét annak, hgy a törvényben meghatárztt vállalkzásk tételes adót, közismert nevén KATÁT válasszanak. 1

Részletesebben

1/5. Hirdetmény. Akciók kondíciói. 1/2010.03.23 Eszköz Forrás Bizottsági határozattal elfogadva, érvényes 2010.04.01-től A JÖVŐRE TERVEZVE!

1/5. Hirdetmény. Akciók kondíciói. 1/2010.03.23 Eszköz Forrás Bizottsági határozattal elfogadva, érvényes 2010.04.01-től A JÖVŐRE TERVEZVE! 1/5 Hirdetmény Akciók kndíciói 1/2010.03.23 Eszköz Frrás Bizttsági határzattal elfgadva, érvényes 2010.04.01-től A JÖVŐRE TERVEZVE! 2/5 Fókusz Takarékszövetkezet Lakssági akciós betétek 1. Hárm hónaps,

Részletesebben

A külföldön nyilvántartott tehergépjármű adóztatási feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el.

A külföldön nyilvántartott tehergépjármű adóztatási feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el. gencs A magyar hatósági rendszámtáblával elláttt gépjármű, pótkcsi, valamint a Magyar Köztársaság területén közlekedő, külföldön nyilvántarttt tehergépjármű (a tvábbiakban együtt: gépjármű) után kell gépjárműadót

Részletesebben

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS ESZTERGOM ÉS NYERGESÚJFALU TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS Nyílt ülésen tárgyalandó. 52/2011.09.08. A határzati javaslat elfgadásáhz egyszerű többség szükséges. Előterjesztés az Esztergm és Nyergesújfalu

Részletesebben

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk. 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti

Részletesebben

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT

A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT 02 A VÁLLALKOZÁSBARÁT ÖNKORMÁNYZAT Székesfehérvár Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 2006 któberében támgatást nyert az Európai uniós INTERREG IIIC prgram keretében a MODELE prjektben való részvételre, és alprjekt

Részletesebben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben

Nagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt

Részletesebben

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány

FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című

Részletesebben

Dr. Keresztury Gábor Farkasné Bangó Mária

Dr. Keresztury Gábor Farkasné Bangó Mária Bka/kar Index mérés az Érbeteg - Dr. Keresztury Gábr Farkasné Bangó Mária Bevezetés Köztudtt, hgy hazánkban és a világ többi rszágában is a szív- és érrendszeri betegségek mrtalitási mutatói vezetik a

Részletesebben

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés

Prototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a

Részletesebben

A magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek.

A magunk részéről szívből szorítunk azért, hogy az ellenőrzési gyakorlatban várt változások végre tényleg bekövetkezzenek. TISZTELT ÜGYFELEINK, KEDVES BARÁTAINK! A 2016 évben hatálys adó-jgszabálykat bemutató Hírlevelünk beköszöntőjében mit is írhatnánk mást: Új év, új szabálykkal..., de Új kezdet is, új esélyekkel A Bergmann

Részletesebben

Közgyógyellátás és a jogosultság nyilvántartása

Közgyógyellátás és a jogosultság nyilvántartása Közgyógyellátás Hatósági ügy neve: Közgyógyellátás és a jgsultság nyilvántartása A hatáskörrel Gyógyszerkeret megállapítására: jegyző székhelye szerinti MEP rendelkezdő szerv neve Közgyógyellátási igazlvány

Részletesebben

SZPONZORI KIAJÁNLÓ VIII. CORVIN JÓTÉKONYSÁGI BÁL JÓTÉKONYSÁGI KONCERT

SZPONZORI KIAJÁNLÓ VIII. CORVIN JÓTÉKONYSÁGI BÁL JÓTÉKONYSÁGI KONCERT SZPONZORI KIAJÁNLÓ VIII. CORVIN JÓTÉKONYSÁGI BÁL ÉS JÓTÉKONYSÁGI KONCERT TARTALOM A Mathias Crvinus Cllegium VIII. Crvin Jótéknysági Bál Jótéknysági kncert Támgattt szervezet Támgatóink az elmúlt években

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA. Tisztelt Jegyző Asszony/Tisztelt Jegyző Úr!

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA. Tisztelt Jegyző Asszony/Tisztelt Jegyző Úr! KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATALA Ügyszám: 09/101-1/2011. Ügyintéző: Körtvélyfáyné dr. Sztán Kinga Elérhetőség: 34/515-185 Tárgy: Tájékztatás jgszabály módsításról Valamennyi

Részletesebben

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA

ELSZÁMOLÓEGYSÉGES NYILVÁNTARTÁSI RENDSZER SZABÁLYZATA Budapest Országs Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár RENDSZER SZABÁLYZATA Hatálys: 2010. július 1. Elfgadva: 2010. június 28. Tartalm 1. Bevezetés... 3 2. Alapelvek... 3 2.1 Igazságsság... 3 2.2 Pntsság...

Részletesebben

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.

Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak. Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az

Részletesebben

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 18/2016.(XI.25.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 18/2016.(XI.25.) önkrmányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Jászdózsa Község Önkrmányzatának Képviselő-testülete a Magyarrszág Alaptörvénye 32.

Részletesebben

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe

1. Az ajánlatkérő neve, címe, telefon- és telefaxszáma; elektronikus levelezési címe és útfelújítás építési beruházás kivitelezői feladatainak ellátása AJÁNLATTÉTELI FELHÍVÁS - módsításkkal egységes szerkezetben II.- - Huszártelep területi és társadalmi reintegrációja (ÉAOP-5.1.1/B-09-2f-2012-0002-Szciális

Részletesebben