Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban"

Átírás

1 Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban című, az ÁROP azonosító számú projekt keretein belül megvalósult Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági, illetve állami bevételt növelő alkalmazásának eredményességére irányuló hatásvizsgálat Infokommunikációért Felelős Államtitkárság Infokommunikációs Szervezési Főosztály május

2 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. Az IKT piac helyzetének bemutatása... 4 III. A feketegazdaság jellemzői, különös tekintettel az ÁFA körre... 8 III.1. Áfa csalás terén alkalmazott módszerek... 8 III.2. Áfa visszaélések az IKT területén... 8 III.3. Áfa csalással érintett vállalkozások... 9 IV. A fordított adózásról általában IV.1. A fordított adózás hazai bevezetése V. EU-s kitekintés, fordított adózás az Európai Unióban és tagállamaiban V.1. Eddigi kérelmek és gyakorlatok V.1.1. Mezőgazdasági ágazat V.1.2. Energia-, valamint IKT szektor V.2. A területet érintő további javaslatok, tárgyalás alatt lévő közösségi szabályozás VI. Fordított adózás hazánkban VI.1. Fordított áfa kiterjesztése a gabonafélék értékesítésére VI.2. Fordított áfa kiterjesztése a sertéságazatra VII. Fordított ÁFA bevezetésének előnyei és hátrányai az IKT szektorban VII.1. A fordított áfa bevezetésének előnyei az IKT szektorban VII.2. A fordított áfa bevezetésének hátrányai az IKT szektorban VIII. A feketegazdaság elleni fellépés egyéb eszközei, hazai és tagállami példákon keresztül VIII.1. Hazai kezdeményezések, jogi szabályozás, illetve gyakorlati intézkedések VIII.2. Adóregisztrációs eljárás VIII.3. Fokozott adóhatósági felügyelet VIII.4. A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban VIII.5. Adószám felfüggesztése, illetve törlése VIII.6. Adóbírság mértékének növekedése VIII.7. Nemzetközi kitekintés, tendenciák VIII.8. ÁFA csökkentése meghatározott termékkörre IX. Konklúzió, javaslatok X. Mellékletek ÁROP

3 I. Vezetői összefoglaló Jelen hatásvizsgálat az ÁROP Hatásvizsgálatok és stratégiák elkészítése kódszámú projekt keretében a Feketegazdaság elleni fellépés lehetséges adójogi eszközei gazdasági, illetve állami bevételt növelő alkalmazásának eredményességére irányuló hatásvizsgálat tárgyú feladathoz kapcsolódik és célja az IKT piac helyzetének rövid bemutatása, az IKT szektor tekintetében érvényesülő feketegazdaság elleni küzdelem eszköztárának, a feketegazdaság elleni fellépést akadályozó jogszabályi és nem jogszabályi akadályok feltárásának, az esetleges jogszabálysértések és ebből eredő károk enyhítésére vonatkozó lehetséges megoldásoknak a felvázolása külföldi, főként uniós, illetve tagállami példák bemutatásán keresztül. Az elemzés elsősorban a fordított adózás IKT szektorban történő bevezetésére koncentrál, vázolja annak folyamatát, illetve számba veszi bevezetésének feltételeit, annak útjában álló akadályokat. Bemutatásra kerülnek a jellemző adócsalási modellek, illetve az ellenőrző hatóság tapasztalatai a közelmúlt és a 2013-as év ellenőrzési irányai. Jelen tanulmány bemutatja továbbá a fordított áfa hazai bevezetésének eddigi példáit, az aktuális uniós irányvonalakat, tapasztalatokat. IKT szektorban történő alkalmazása esetén az egyes szereplőkre gyakorolt pozitív, illetve negatív hatásait. A hatásvizsgálat főbb megállapításai: - a fordított áfa IKT termékek nagykereskedelmére vonatkozó bevezetése alapvetően pozitív hatást fejthet ki és hozzájárulhat a piac kifehérítéséhez, hátránya azonban, hogy csak átmeneti megoldást nyújthat, hisz korlátozott ideig, maximálisan 2 évig alkalmazható, - esetleges bevezetése esetén javasolt a fordított adózás alkalmazását értékhatárhoz kötni és csak abban az esetben alkalmazni, amennyiben a beszerzés összértéke meghaladja a 3 millió forintot, ezen megkötéssel is biztosítva a kiskereskedelmi forgalomtól való elhatárolást, - a derogációs kérelem benyújtását a gyorsreagálási mechanizmusra és opcionális fordított adózásra vonatkozó javaslat egyeztetésének lezárásáig nem javasolt, - tekintettel arra, hogy az unió más tagállamiban hasonló termékkörre év végéig szólnak az engedélyek, vélhetően az Európai Bizottság Magyarország esetében sem engedélyezné a fordított áfa bevezetését ezen túlnyúlóan, az engedélyezési eljárás és a törvénymódosítás időtartamát figyelembe véve a fordított adózás mindössze pár hónapig lenne érvényben, mely időtartam nem elég az érdemi hatás kiváltására, - a NAV évi ellenőrzései irányainak tükrében javasolt elsősorban az ellenőrzési, illetve prevenciós intézkedések eredményét, illetve hatásait bevárni, és csak ezek sikertelensége esetén, végső eszközként alkalmazni a fordított adózást. - Alternatív lehetőségként felmerült az áfa-kulcs csökkentésének lehetősége, a jelenlegi adózási rendszerben azonban e termékek kedvezményes kulcsú besorolása nehezen védhető, illetve egy sor más termék, termékcsoport esetén nyitná meg az adókulcs csökkentésének igényét. ÁROP

4 II. Az IKT piac helyzetének bemutatása Az IKT gazdasági szerepe: Az információs és infokommunikációs technológiák (IKT) jelentős szerepet játszanak a gazdaságban. Az IKT szektor eredményeit világszerte a gazdaság egyik legfontosabb tényezőjének, hajtóerejének tekintik, amely szinte az összes, IKT eszközökkel, szolgáltatásokkal kiszolgált, támogatott ágazatban jelentősen növelni képes a hatékonyságot, termelékenységet, gyorsítja a gazdasági növekedést. Az összes ágazat közül kiemelkedik az IKT szektor versenyképességet fokozó, foglalkoztatást növelő hatása, az egészségesebb és egyre hosszabb ideig aktívan töltött élet lehetőségét megteremtő alkalmazási területeivel. Az IKT szektor gazdaságra gyakorolt hatása azonban sokkal nagyobb, mint magának az IKT szektornak közvetlenül (multiplikátor hatás). Az IKT szektor olyan új szolgáltatási formákat hoz létre, amelyek közvetett hatásuk révén serkentik a gazdaság fejlődését (e-kereskedelem, e-banking, e-government, e-health stb.). Az Európai Unió 2010-es digitális versenyképességi jelentése (European Digital Competitiveness Report) 1 szerint a magyar IKT szektornak a GDP-ben betöltött szerepe EU átlagban magasnak számít, e fontos mutatót tekintve az első ötben foglalunk helyet az EU tagállamai között. Forrás:Eurostat, IPTS (Institute for Prospective Technological Studies) Az ágazat multiplikátor hatását nehéz mérni, számszerűsíteni, azonban az OECD több tagországra módszertanilag megalapozottan értékeli az IKT munkatermelékenységre gyakorolt hatását. 1 ÁROP

5 A munkatermelékenység éves átlagos növekedése és ezen belül az IKT szektor hozzájárulása között (%) az alábbi képet mutatja az OECD kulcs indikátorai alapján mérve: Forrás: OECD key indicators, 2012 A diagram alapján a vizsgált országok körében a magyar érték felülmúlja az országok többségének hasonló mutatóját. A felmérés alapján a vizsgált időszakban Magyarországon a munkatermelékenység emelkedésének jelentős része az IKT szektor teljesítményének az eredménye. Az OECD becslései szerint a munkatermelékenység Magyarországon a 13 éves időszakra vetítve éves átlagban 3,1 százalékkal növekedett, amelynek közel hatoda az IKT szektor hatásainak köszönhető. A BSA (Business Software Alliance) felmérése szerint Magyarországon az IKT ipar versenyképességét az üzleti környezet és a jogi, szabályozási környezet kedvezően befolyásolja. Az infrastruktúra és az emberi erőforrások átlagosak, a K+F környezetet a keletközép európai régióban gyengének ítéli. Az összesített index 45,4 értéke középmezőnybeli helyet biztosít. Bruttó hozzáadott értéket tekintve, a kilencvenes évek közepén a teljes IKT szektor részesedése a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott értékből kevesebb, mint 4% volt, az ágazat részesedése 2011-re közel duplájára növekedett. Ennek a teljesítménynek közel háromnegyedét az IKT szolgáltatások adják. A növekedési trendet a 2008-ban kezdődő válság sem törte meg. A következő évben az ágazat bruttó hozzáadott értéke kis mértékben, de emelkedett. Részaránya is növekedett, amely elsősorban az IKT szolgáltatások növekedésének volt köszönhető ben az IKT szolgáltatások részesedése minimálisan csökkent, de a 2012-es előzetes GDP adatok alapján az IKT szolgáltatások teljesítménye ismét növekedést mutat. Hazai IKT vállalkozások: a hazai IKT szektorban a vállalkozások döntő többségét a kis- és közepes méretű vállalkozások adják. A NAV által feldolgozott társasági adó bevallásokról közzétett információk alapján a évi szektoros adókimutatás szerint az összes társas vállalkozás mintegy 5%-a, közel 20 ezer társaság sorolódik az Információ-kommunikáció szektorba, ugyanez az adat a KSH szerint mintegy 30 ezerre tehető. A szektorban az egy vállalkozásra jutó átlagos állományi létszám 4-5 fő, amely a mikro- és a kis-és középvállalkozások (KKV-k) magas arányára utal. A nettó árbevételen belül az export árbevétel aránya a évben 16 %-os volt. Ennek oka, hogy az informatikai, infokommunikációs cégek elsősorban itthonra termelnek, más gazdasági ágazatokba tartozó ÁROP

6 nagyvállalkozások megrendeléseire fejlesztik a rendszereket, illetve külföldre kisebb értékű bérmunkákat végeznek. Ugyanakkor a szektor adózás előtti eredményének egyenlege a társas vállalkozások által elért profit-tömeg több mint 17%-át adta. Ebben szerepet játszik az, hogy a szektoron belül különösen a szoftverfejlesztés viszonylag alacsony költséggel jár, kis eszközigény és nagy szellemi tőkebefektetés jellemzi, az EU átlaghoz képest jelenleg alacsony bérek, illetve megbízási díjak mellett. Az adóbevallásban szerepeltetett adatok szerint a szektorban igen jelentős a külföldi tőke szerepe, az IKT vállalkozásokban az összes jegyzett tőke kétharmada külföldi tulajdonban van. Az összes jegyzett tőke egyötödét belföldi társaságok, egytizedét belföldi magánszemélyek birtokolják. A vállalkozások számát tekintve ettől eltérő adatot kapnánk, mivel a legnagyobb telekommunikációs és szoftvergyártó cégek rendelkeznek többségi külföldi tulajdonossal, a sok kis és középvállalkozás van magyar tulajdonos kezében (NAV). A kockázati tőke szerepe: az elmúlt több mint 20 évben a kockázati tőke Magyarországon jelentős összeget fektetett be néhány jelentős növekedési ágazat vállalkozásaiba. Nagyságrendben a vegyipart és az egészségipart követi a kommunikációs vállalkozásokra fordított több mint 700 millió USD befektetés. Ez az összeg azonban a vállalati kivásárlások (buy-out, buy-in) nagy száma miatt elsősorban a nagyvállalkozásoknak jutott. Export- és import teljesítmény: Magyarországon az IKT ipar a feldolgozóipari export több mint negyedét teszi ki. Az IKT ipar a legjelentősebb feldolgozóipari exportágazat: 2011-ben a magyar feldolgozóipari export 26,6%-át adta. Még úgy is kimagaslik a többi feldolgozóipari ágazat közül, hogy 2011-re külkereskedelmi forgalma (és részaránya is) jelentősen csökkent. Ennek ellenére külkereskedelmi mérlegre gyakorolt pozitív hatása 2011-ben meghaladta az elmúlt években tapasztalt (már akkor is igen jelentős) mértéket. Az IKT export visszaesése az elektronikus fogyasztási cikkek exportcsökkenésének tulajdonítható, de a híradástechnikai eszközök, melyek az ágazat exportjának majdnem felét adják, 2010-hez hasonló részesedést mutattak fel 2011-ben is. Az IKT szempontjából szintén kulcsfontosságú számítógépek, perifériális eszközök exportja 2009 óta abszolút értékben egyenletes növekedést mutatott. Az import 2011-es visszaesése főként a (2011-ben 42,6%-os arányt képviselő) híradástechnikai eszközöknek, illetve a (22,6%-os aránnyal rendelkező) elektronikai alkatrészeknek tulajdonítható. Az IKT szektornak jelentős a többlete a külkereskedelmi mérlegben. Az IKT szolgáltatási szektor külkereskedelemben játszott szerepe a KSH által közölt kommunikációs szolgáltatások, valamint számítástechnikai és információs szolgáltatások adatainak segítségével viszonylag jól megragadható. A teljes magyar szolgáltatásexportból az IKT szektor 7,8, az importból 7,5%-kal részesedett 2011-ben, ezzel pozitív egyenlege több mint 82 milliárd Ft-ot tett ki. Vállalkozások IT használata: Az NGM által szerkesztett ASFK Fehér Könyv (2013) IKT szektorra vonatkozó elemzése szerint az IKT eszközök és használatuk KSH Gyorsjelentés alapján az előző évhez hasonlóan, 2011-ben a hazai vállalkozások 92%-a használt számítógépet és 89%-a vette igénybe az internetet üzleti ügyei intézéséhez. A 250 fős és afeletti vállalkozások közel mindegyike rendelkezik számítógéppel és internettel. Az üzleti célú internethasználat fejlettségi szintjét is jelzi a honlappal rendelkező vállalkozások aránya, illetve a honlapokon elérhető szolgáltatások sokfélesége ben a vállalkozások 60, az internetkapcsolattal rendelkezők 67%-ának volt saját honlapja. Az utóbbi arány 4 százalékponttal nagyobb, mint 2010-ben. Az előző évhez hasonlóan a honlapon igénybe vehető szolgáltatások első helyén a termék- és szolgáltatásinformációk megszerzésének lehetősége állt, amit a vállalkozások 88%-ának honlapja nyújtott. Online megrendelésre a vállalkozások honlapjának negyede adott lehetőséget 2011-ben, ami az elektronikus ÁROP

7 kereskedelem terjedésének hazai technikai korlátját jelenti. A termékek és szolgáltatások online megrendelhetősége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (62%) területén volt a legmagasabb. Az IVSZ felmérést végzett az IT piac szereplőinek körében. Az általuk kiválasztott nagykereskedők összforgalma az IVSZ tájékoztatása alapján az IT HW szegmensben 116 Mrd HUF az IDC által becsült kb. 170 Mrd teljes forgalomhoz képest. A nagykereskedők termékkategóriánként adtak becslést az általuk becsült tiszta, illetve adócsalt termékek forgalmi arányát illetően, mely forgalmi adatokat termékkategóriánként a vezető nemzetközi gyártók adataival összevetve pontosított az IVSZ, az alábbi eredménnyel. 2 Elöljáróban megjegyezzük, hogy adatok becslések, és jelentős hibaarányt tartalmazhatnak. Az adóhatóság ellenőrzéseinek alapján az áfa-csalások forintosított értéke más számadatokat eredményezett. Forgalom Mrd HUF (nem ÁFA csalt) ÁFA csalt termékek aránya becslés ÁFA csalt termékek forgalma becslés Mrd HUF Teljes forgalom becslés Mrd HUF 5 disztributor - 10MRD és 30MRD árbevétel Nyomtató kellék 5,8 90% 52,1 57,9 14,1 HP Processzor 1,6 90% 14,2 15,8 3,8 Intel Dobozos SW 7,3 35% 3,9 11,2 1,1 Microsoft Monitor 6,8 30% 2,9 9,8 0,8 OK - IDC Egyéb komponens (RAM etc) 4,2 40% 2,8 7,0 0,8 Alaplap 2,2 35% 1,2 3,4 0,3 Intel Összesen 28,0 73% 77,2 105,2 20,8 teljes forgalom 123,8 kieső ÁFA Mrd HUF Piaci ellenőrzés mobil telefon (smartphone) 88,3 15% 15,6 103,9 4,2 Samsung total forgalom 209,0 25,1 3 Az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai hosszú évek óta azt mutatják, hogy az adóelkerülés, adócsalás jelensége az áfa adónemet érinti a legnagyobb mértékben. 2 IVSZ év végi tájékoztatása alapján 3 IVSZ felmérése. ÁROP

8 III. A feketegazdaság jellemzői, különös tekintettel az ÁFA körre III.1. Áfa csalás terén alkalmazott módszerek Az áfa csalások két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak. Ezek főként valódi áruk termelése és kereskedelme során jelentkező adóköteles bevételek eltitkolására irányulnak. Az eladásokat nem könyvelik, vagy a tényleges árnál alacsonyabb árat, esetleg az értékesített mennyiségnél kevesebbet mutatnak ki. A második csoportba azok az adó visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre, fiktív tranzakciókra hivatkozva követnek el. Ezek során az adott ország költségvetéséből nettó pénzkiáramlás történik a bűntársak közötti többlépcsős papírtranzakciók eredményeképpen. Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések leggyakrabban használt nemzetközi módszerei a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő" eljárások. A szimulált export esetében az eladó papíron bonyolítja le a tranzakciót, nulla áfa kulcsot alkalmazva a kivitelre, ugyanakkor adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire. Valójában a termékeket a hazai piacon értékesíti számla nélkül, azaz a forgalmi adó megfizetése nélkül. A biztonságosabb változatban valódi exportra kerül sor, de a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel. A közösségen belüli kereskedelemben a határokon történő fizikai vámkezelés helyettesítése a VIES (VAT Information Exchange System, Áfa Információs Rendszer) rendszerrel megnehezíti ennek a csalástípusnak a felderítését. A bűnszervezetben megvalósított áfa csalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő" módszere. Ebben az esetben egymáshoz kapcsolódó fiktív tranzakciók sorát generálják, piaci árak felhasználásával. Az adásvételi lánc működtetése során a forgalmiadófizetési kötelezettség egy fantomcégnél akkumulálódik. A lánc jellemzően egy exportcéggel zárul. Még abban az esetben is, ha végül tényleges exportra kerül sor, a beszállítások értéke annyira felduzzad, hogy ez az exportőrt jelentős áfa-visszaigénylésre jogosítja fel. Az áfavisszatérítés befolyik a tényleges exportőrhöz még mielőtt az adóhivatal képes lenne felfedni, hogy van egy "hiányzó kereskedő" az adásvételi láncban, amely persze nem tett eleget az áfa fizetési kötelezettségeinek, így a beszállítások után járó forgalmi adó sohasem folyik be a költségvetésbe. Egy másik verzió a "hiányzó kereskedő" helyett a "fizetésképtelen cég" módszerét alkalmazza. Egy létező cégnél halmozódik fel az áfa fizetési kötelezettség amelynek nem tesz eleget, de mielőtt az adóhatóság elérné, a cég új tulajdonosokhoz, teljesen nincstelen, fél-analfabéta személyekhez kerül, akik semmilyen végrehajtás alá vonható vagyonnal nem rendelkeznek. Az egyes áfa-csalási modelleket részletesen bemutató leírást az 1. számú melléklet tartalmazza. III.2. Áfa visszaélések az IKT területén A beföldi, fiktív számlákon alapuló ÁFA csalások probematikája már az EU csatlakozás előtt is jelentős károkat okozott a amagyar költségvetésnek től, a csatlakozást követően a többi közösségi tagállamhoz hasonlóan a közösségi forgalomban rejlő lehetőségeket is kihasználó csalások is megkeződtek, így megnőtt a károkozás mértéke. ÁROP

9 Az áfa csalás főként kis helyigényű, nagy értékű termékek forgalmazásához kötődik. Az EUtagállamok közötti szállítás forgalmiadó-mentes. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a csalók nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik az elmaradt adóbevétel mellett, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik szereplője reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Az uniós csatlakozásunkat követően kezdetben többségében a számítógép alkatrészek, mobiltelefonok esetében alkalmazás az ún. karusszel típusú csalást, vagyis fiktív közösségi értékesítést vallottak, és ezzel párhuzamosan a számlázási lánc végén nem vallották be a közösségi beszerzést és a belföldi továbbértékesítést. Ezzel a csalási konstrukcióval jogtalan visszaigénylések benyújtására, illetve a piaci árnál alacsonyabb ár érvényesítésére van lehetőség, amely indokolatlan versenyelőnyhöz juttatja a csalárd cégeket. A csalási konstrukció azonban bármely terméktípus számlázási láncolatával végezhető, és az ellenőrzési tapasztalatok szerint a cégek akár egyszerre többféle termékkel is manipulálnak. A 2008-as cégliberalizáció következtében tovább romlott a helyzett. Jelentősen megemelkedett az évente jogelőd nélkül alakult cégek száma, melyek nem jelentéktelen hányadát kifejezetten csalási célból, fiktív számlák kiállítására, a körbeszámlázásban való részvételre hozták létre, és csak virtuálisn léteztek. Gyakorlattá vált, hogy csalárd láncolatokban szinte havonta, negyedévente cserélték a csalásban közreműködő cégeket. Az informatikai termékek kereskedelme során ugyanakkor jellemzőbb a harmadik országból vagy a Közösség valamely tagállamából illegálisan beszerzett termékek belföldön hasonló formában történő értékestése, mivel ebben az esetben az érintett adóalanyok az ügyeletek után adót nem állapítanak meg, azokról bevallást nem nyújtanak be, illetve azok után adót sem fizetnek Magyarországon. Az EU-n kívüli országokba, főleg Dubaiba irányult ez a fajta export, ahonnan visszaimportálták valamelyik EU-tagországba. Az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül, a forgalmi adót azonban a csalók nem fizetik be az illetékes kormánynak. További veszteség akkor keletkezik az elmaradt adóbevétel mellett, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik szereplője reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Ezt a "körhinta" csalásnak nevezett eljárást számos alkalommal megismételték, így növelve a profitot. Nemzetközi elemzések is felhívták a figyelmet arra, hogy szervezett bűnözői és terrorista csoportok bekapcsolódtak a fenti csalássorozatba az elérhető hatalmas nyereség miatt. Az elkövetők továbbfejlesztették módszerüket, számítógépen virtuális üzleteket hoznak létre, és ezek után igénylik vissza a forgalmi adót. III.3. Áfa csalással érintett vállalkozások A NAV tájékoztatása alapján, az érintett vállalkozások mérete vegyes képet mutat, közepes vállalkozásoktól egészen a nagyobb adóteljesítményű adózókig érintettek lehetnek. Az informatikai szektorban tapasztalható ÁFA csalás mértékére vonatkozóan az adóhatóság nem készít becsélt. Sajnálatos módon, az érintett termékkör sem szűkíthető le szignifikánsan, mivel az adóellenőr munkatársainak ellenőrzése során a processzoroktól az alaplapokon át egészen a háttértárolókig, szoftverekig mindenféle termékkel találkoznak. A korábbi évek tapasztalatai alapján az informatikai szektort érintően megállapított nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethez viszonyítva alacsony (számítógép, perifériás egység gyártása, valamint kiskereskedelmet érintő ellenőrzések esetén az összes adókülönbözethez képest még az 1%-ot sem éri el), összegét pedig jellemzően néhány kiugró tétel megállapítás generálja. Ezen nagy összegű megállapítások megtételére ÁROP

10 azonban iratanyag hiányában került sor. Tekintettel arra, hogy ezekben az esetekben az ellenőrzéssel érintett vállalkozás tevékenységével, működésével kapcsolatosan semmilyen dokumentum, számviteli, illetve egyéb bizonylat sem került az ellenőrzés részére átadásra, nem határozható meg pontosan a visszaélés jellege. A NAV-tol kapott további információ alapján, a csalás nem kizárólag egy-egy termékkör kereskedelmét érinti/érintette, így az adóhivatalon belül termék-specifikus stratégiák kidolgozására sem került sor. Mint a fentiekben is írtuk, az informatikai szektort érintően megállapított nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethez viszonyítva alacsony. Ez az arány években kizárólag a számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme esetében haladta meg az 1%-ot. A számítógép-, szoftver-, perifériás egység nagykereskedelmi tevékenységet bejelentő vállalkozásoknál végzett ellenőrzések alapján megállapítható, hogy az adónem vizsgálatra történő áttérés aránya és száma is évről-évre csökken (2008. évben 238 ellenőrzés, míg évben már csak 117 adóellenőrzés került elrendelésre). Ezen vizsgálatok eredményeképpen megállapított nettó adókülönbözet összege évben 7 762,19 millió forint pedig jellemzően néhány kiugró tételű megállapítás generálja, mely tételek kivétel nélkül iratanyag hiányában tett megállapítások. Hasonló tendencia jellemző a számítógép, szoftver, perifériás egység gyártása, illetve kiskereskedelmi tevékenységet bejelentő vállalkozásoknál végzett ellenőrzéseknél is. ÁROP

11 Az elmúlt években ( ) végzett IKT termékekre vonatkozó ellenőrzések eredményei a kis-, és középvállalkozások tekintetében 4 Számítógép, perifériás egység gyártása Ellenőrzése k száma (db) Ebből adóellenőrzé s (db) Nettó adókülönböze t összege (millió Ft) ÁFA adónemben nettó adókülönböze t (millió Ft) Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt nettó adókülönböze t (millió Ft/ vizsgálat) Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt ÁFA nettó adókülönböze t (millió Ft/ vizsgálat) Adóhatóság által feltárt nettó adókülönböze t összege (millió Ft) A nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözethe z (%) év ,11 778,64 26,9 26, ,87 0,2% év ,68 344,19 13,8 13, ,90 0,1% év , ,51 79,1 46, ,83 0,5% év ,80 614,73 24,6 24, ,79 0,2% év ,96 0,24 5,5 0, ,30 0,0% Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 2620 Számítógép, perifériás egység gyártása 4 forrás: NAV /2013. iktatószámú tájékoztató levele ÁROP

12 Ellenőrzések száma (db) Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme Egy ÁFA adóellenőrzés Nettó Ebből adónemben során átlagosan adókülönbözet adóellenőrzés nettó feltárt nettó összege (db) adókülönbözet adókülönbözet (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft/ vizsgálat) Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt ÁFA nettó adókülönbözet (millió Ft/ vizsgálat) Adóhatóság által feltárt nettó adókülönbö zet összege (millió Ft) A nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözeth ez (%) év , ,14 63,2 62, ,87 3,2% év , ,06 70,5 69, ,90 3,8% év , ,64 81,2 81, ,83 4,2% év , ,94 63,2 62, ,79 3,1% év , ,27 66,3 64, ,30 1,5% Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 4651 Számítógép, periféria, szoftver nagykereskedelme szolgáltatás (2008-ban volt 22 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 12 milliárd Ft összegben, a legnagyobb megállapítás 814 millió Ft) (2009-ben volt 27 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 14,2 milliárd Ft összegben, ezen belül 3 kiugró ellenőrzés: 1,1 milliárd Ft, egy másik 1,2 milliárd Ft, a legnagyobb 2,3 milliárd Ft nettó adókülönbözetet állapított meg. (2010-ben 30 db 200 millió Ft feletti megállapítást, összesen 17,2 milliárd Ft összegben, ezen belül 5 db kiugró, 1 milliárd feletti megállapítás. A legnagyobb 1,68 milliárd Ft összegű.) (2011-ben 17 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 9,1 milliárd Ft összegben, ezen belül két kiugró: 1,1 milliárd Ft, és 1,4 milliárd Ft adókülönbözet megállapítás.) (2012-ben 9 db 200 millió Ft feletti megállapítás, összesen 5,7 milliárd Ft összegben, ezen belül 2 db kiugró megállapítás: 1,07 milliárd Ft, és egy 1,2 milliárd Ft összegű) ÁROP

13 Ellenőrzések száma (db) Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme Egy adóellenőrzés ÁFA Nettó során Ebből adónemben adókülönbözet átlagosan adóellenőrzés nettó összege feltárt nettó (db) adókülönbözet (millió Ft) adókülönbözet (millió Ft) (millió Ft/ vizsgálat) Egy adóellenőrzés során átlagosan feltárt ÁFA nettó adókülönbözet (millió Ft/ vizsgálat) Adóhatóság által feltárt nettó adókülönbö zet összege (millió Ft) A nettó adókülönbözet aránya az összes megállapított adókülönbözeth ez (%) év ,21 196,91 2,4 2, ,87 0,0% év ,53 655,85 4,9 4, ,90 0,1% év , ,04 17,7 17, ,83 0,5% év ,76 700,65 4,7 4, ,79 0,2% év , ,66 18,3 18, ,30 0,5% Tartalmazza (TEÁOR 2008.): 4741 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme (2009-ben volt 255,9 millió Ft adókülönbözetet feltáró ellenőrzés) (2010-ben volt egy 344 millió Ft adókülönbözetet feltáró ellenőrzés és egy kiugró 1,68 milliárd Ft-os megállapítás) (2012. évben volt egy kiugró 1,1 milliárd Ft megállapítás, valamint egy 871 millió Ft, és egy 255 millió Ft megállapítás) A táblázatokban jelölt TEÁOR termékek szakágaiba tartozó termékeket a 2. sz. mellékletben rögzítettük. ÁROP

14 IV. A fordított adózásról általában Az áfa közösségi szinten harmonizált adónem, uniós szinten a közös hozzáadott értékadórendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv 5 (a továbbiakban: Héa irányelv) rögzíti az erre vonatkozó alapvető szabályokat. A tagállami szabályozásnak összhangban kell lennie a Héa irányelv rendelkezéseivel, így különösen azon alapelvvel, mely szerint a hasonló termékre és szolgáltatásra ugyanakkora adóterhet kell kivetni. Általános forgalmi adó mértéke az Európai Unió tagállamaiban: 6 Ország Általános Ausztria 20% 12% vagy 10% Belgium 21% 12% vagy 6% Bulgária 20% 7% Ciprus 15% 5% Csehország 21% 15% Dánia 25% Észtország 20% 9% Finnország 23% 13% vagy 9% Franciaország 19,6% 5,5 vagy 2,1% Kulcs Kedvezményes Görögország 23% 13% vagy 6,5% (a szigeteken ez további 30%-kal csökken 13%, 6% és 3% értékre) Hollandia 19% 6% Írország 21% 13,5% vagy 4,8% vagy 0% Lengyelország 23% 8%, 5% vagy 0% Lettország 22% 12% vagy 0% Litvánia 21% 9% vagy 5% Luxemburg 15% 12%, 9%, 6% vagy 3% Magyarország 27% 18% vagy 5% Málta 18% 5% Nagy-Britannia 20% 5% vagy 0% Németország 19% 7% Olaszország 20% 10%, 6% vagy 4% Portugália 23% 13% vagy 6% Románia 24% 9% és 5% Spanyolország 18% 8% vagy 4% Svédország 25% 12% vagy 6% Szlovákia 20% 10% Szlovénia 20% 8,5% ÁROP

15 Általános forgalmi adó mértéke egyéb országokban: 7 Ország Általános Argentína 21% 10,5 vagy 0% Ausztrália 10% 0% Bosznia és Hercegovina 17% 6% (AB), Kanada 11% SK 4,5% vagy 13% Chile 19% Ecuador 12% Horvátország 23% 10% Izland 24,5% 14% India 12,5% 4%, 1% vagy 0% Izrael 15,5% Japán 5% Kazahsztán 12% Makedónia 18% 5% Mexikó 15% 0% Új-Zéland 12,5% Norvégia 25% 14% vagy 8% Paraguay 10% 5% Peru 19% Oroszország 18% 10% vagy 0% Szingapúr 5% Svájc 8% 3,8% vagy 2,5% Korea 10% Thaiföld 7% Trinidad 15% Törökország 18% 8% vagy 1% Egyesült Arab Emírségek 0% Ukrajna 20% 0% Uruguay 23% 14% Vietnám 10% 5% vagy 0% Venezuela 11% 8% Kulcs Kedvezményes A Héa irányelv 193. cikke értelmében A cikkben és a 202. cikkben meghatározott esetek kivételével a Héa-t az adóztatandó termékértékesítést vagy szolgáltatást végző adóalany köteles megfizetni. Az általános forgalmi adó számlázásának és bevallásának alap esetétől eltérően a fordított áfa alkalmazásakor a számlát az eladó, szállító áfa nélkül állítja ki, a vevő ezt nem fizeti meg az eladó számára. Ebből adódóan az áfát sem az eladó, szállító fogja bevallani és befizetni az állam felé, ezen kötelezettségek a vevőt terhelik. 7 ÁROP

16 A fordított áfa bevezetésének jogalapját a Héa irányelv 395. cikke adja. A Héa irányelv 395. cikk (1) bekezdése értelmében: A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az ebben az irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket vezessen be az adóbeszedés egyszerűsítésére, vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére. Az adóbeszedés egyszerűsítését szolgáló intézkedések a végső fogyasztói szinten beszedett tagállami adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben befolyásolhatják.. A derogáció iránti kérelem azonban nem puszta formalitás, konkrétan meghatározott feltételei vannak. Így például: részletesen be kell mutatni az adott terület helyzetét, pontosan meg kell határozni a terméket, illetve termékkört, melyre a fordított adózást ki kívánja terjeszteni a tagállam (pl. Kereskedelmi Vámtarifaszám szerint), a bevezetés szükségességét részletesen indokolni kell, illetve azt megfelelően alá kell támasztani, a tagállamnak egyidejűleg vállalnia kell, hogy a fordított adózással érintett adóalanyok körében megfelelő adóbevallási kötelezettségeket ír elő az ellenőrzések hatékonyságának növelése érdekében, végül, tekintettel arra, hogy a fordított áfa csak átmeneti, korlátozott ideig alkalmazható különös rendelkezés egyfajta ultima ratio -, ki kell dolgoznia egy intézkedési csomagot az adott területen az adócsalások visszaszorítása érdekében. Nem elhanyagolható, alapvető szempont, hogy a bevezetésnek adócsalás kikerülésére, illetve megelőzésére kell irányulnia, csalás, illetve annak veszélye nélkül az intézkedés létjogosultsága a Bizottság, illetve a Tanács előtt nehezen védhető. A fordított adózás átmeneti intézkedés, csak korlátozott, maximum 2 éves időtartamra vezethető be. A Héa irányelv 395. cikke lényegében rögzíti az eljárás főbb vonalait is: (2) Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket bevezetni kívánó tagállam kérelmet küld a Bizottsághoz, és megad számára minden szükséges információt. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik minden szükséges információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítő információra van szüksége. Amint a Bizottság úgy véli, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ a rendelkezésére áll, egy hónapon belül értesíti a kérelmező tagállamot, és a kérelmet eredeti nyelven továbbítja a többi tagállamnak. (3) A (2) bekezdés második albekezdésében említett értesítéstől számított három hónapon belül a Bizottság benyújtja a Tanácshoz a megfelelő javaslatot vagy a kifogásait ismertető közleményt, ha ellenzi a kért eltérést. (4) A (2) és (3) bekezdésben megállapított eljárásnak a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül minden esetben be kell fejeződnie. Első lépésben a formai elbírálásra kerül sor, vagyis a Bizottság a kérelmet megvizsgálja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik az elbíráláshoz szükséges valamennyi információval, a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül felveszi a kapcsolatot az érintett tagállammal, és meghatározza, hogy milyen kiegészítést tart szükségesnek. ÁROP

17 Amennyiben a kérelem elbírálásához valamennyi információ rendelkezésére áll, úgy a Bizottság egy hónapon belül visszajelzést küld a kérelmező tagállami hatóságoknak, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérésről a többi tagállam képviselőit is. A Bizottság az értesítéstől számított legfeljebb három hónapon belül a kérelem szakmai értékelése alapján a Tanácshoz benyújtja az engedélyezésre vonatkozó javaslatot, vagy a kérelemmel kapcsolatos kifogásait. A fordított adózás bevezetésére irányuló derogációs kérelmekkel kapcsolatos döntése meghozatalában a Bizottság elsősorban a következő szempontokat veszi figyelembe, tehát a következő szempontok együttes teljesülése esetén terjeszti azt a Tanács elé: - azon termékek, melyre a tagállam a fordított adózást ki kívánja terjeszteni, ne érintsék a végső fogyasztást, - a fordított adózás bevezetésének következtében ne terelődhessen át a csalás a kiskereskedelmi/végső fogyasztói szektorra, - a fordított adózás bevezetésének következtében ne terelődhessen át a csalás más tagállamba. A benyújtást követően a Tanács soros elnöke rendszerint egy hónapnyi várakozási időt követően napirendre veszi a Bizottság derogációs javaslatát, melyet a Tanács munkacsoport ülésén megtárgyal. A fordított áfa bevezetéséhez a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges. Az eljárásnak a kérelem Bizottsághoz történő beérkezésétől számított 8 hónapon belül be kell fejeződnie. A fordított adózás Tanács felhatalmazása nélkül történő illetve bizonyos esetekben azt megelőző - bevezetése kötelezettségszegési eljárást von maga után. (Megjegyezzük, hogy lehetséges a felhatalmazás visszamenőleges hatályú beszerzése is ez történt a fordított áfa gabona-, olajosmag- és fehérjenövény ágazatra kiterjesztésekor is, ehhez a tagállamok azonban csak kivételes esetekben járulnak hozzá.) év végétől megfigyelhető, hogy a Bizottság sorra utasítja el a fordított adózás bevezetésére irányuló deregulációs kérelmeket. Ezekre, illetve az elutasítás vélhető indokaira a következő fejezetben térünk ki. IV.1. A fordított adózás hazai bevezetése A fordított adózás IKT szektorra való kiterjesztéséhez a derogációs kérelem előkészítésén és Bizottsághoz történő benyújtásán kívül az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény módosítása is szükséges. A derogációs kérelemhez szükséges előkészítő anyagok, javaslatok kidolgozása a szaktárca feladatkörébe (esetünkben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium), a kérelem benyújtása és koordinálása a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozik. A Tanácsi jóváhagyásra sor kerülhet a törvénymódosítás elfogadását és kihirdetését követően is (ahogy a gabonakereskedelem esetében is történt), azonban a rendelkezés hatályba léptetése ennek hiányában kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után, ha adott esetben a Tanács mégis elutasítaná a kérelmet. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 142. (1) bekezdésének kiegészítése szükséges, illetve a vonatkozó termékek pontos megjelölését (megnevezés és hozzá kapcsolódó Vtsz.) tartalmazó melléklet törvénybe építése. Az alábbi termékkörökben javasoljuk megfontolni a fordított adózás alkalmazását: ÁROP

18 asztali számítógép (Vtsz.: ; ) hordozható számítógép (laptop) (Vtsz.: ) kézi számítógép (pl. PDA) (Vtsz.: ) mágneslemez meghajtók (Vtsz.: ), félvezető (flash) tároló és más tárolóeszköz (Vtsz.: ; ) optikai lemezmeghajtó (pl. CD-RW, CD-ROM, DVD-ROM, DVD-RW) (Vtsz.: ) dobozos szoftver (Vtsz.: ; ; ; ; ; ; ; ) nyomtató (Vtsz.: ) nyomtató kellékek (Vtsz.: ) monitor (Vtsz.: ) billentyűzet (Vtsz.: ) egér, botkormány (joystick) (Vtsz.: ) letapogató (szkenner) (Vtsz.: ) mágneskártya-leolvasó (Vtsz.: ) számítógép-projektor (video kivetítő) (Vtsz.: ) mobil telefon (smartphone) (Vtsz.: ) Megjegyezzük, hogy tekintettel arra, hogy a fent felsorolt termékeket jellemzően már végső fogyasztásra szánt állapotukban értékesítik a nagykereskedelmi szakaszban is, annak kiskereskedelmi piaci értékesítésétől való elhatárolása miatt indokolt a megrendelés értékéhez kötni a fordított adózás alkalmazását. Figyelembe véve a termékek árát álláspontunk szerint minimum a hollandok által alkalmazott 3 millió forintos (10 ezer euró) összérték feletti megrendelések esetében célszerű azt alkalmazni. A törvénymódosítás előterjesztése a Nemzetgazdasági Minisztérium felelősségi körébe tartozik. Az Országgyűlés elé a tervezet a Kormány javaslataként kerül benyújtásra. A kormány-előterjesztések egyeztetésének, és elfogadásának menetét a 2. számú mellékletben foglalt ábra szemlélteti. 8 Az előterjesztés előkészítési, közigazgatási egyeztetési szakaszának időigénye: 1-3 hónap. Az Országgyűlési szakasz: átlagosan 2 hónap (figyelembe kell venni ugyanakkor az ülésszakok közötti szüneteket). 8 Törvényalkotási folyamatábra forrása: ÁROP

19 V. EU-s kitekintés, fordított adózás az Európai Unióban és tagállamaiban Az adócsalás problémájával már évekkel ezelőtt szembesültek a tagállamok. Az áruk, személyek és szolgáltatások szabad mozgásának 1993-ban történt bevezetése óta az egyes tagállamok számára egyre nehezebb a csalás elleni küzdelem megvalósítása. Bizottság adatai 9 szerint 2004-ben az adók és a kötelező társadalombiztosítási járulékok együttes összege a GDP 39,3 %-ának felel meg az Európai Unióban, amely 4 097,7 milliárd eurónak felel meg. Ezzel szemben a közgazdasági szakirodalom szerint, a csalások a GDPnek mintegy 2 2,5 %-át teszik ki. Ennek hatására készítette el és adta ki a Bizottság október 25-én Az adózási és a vámpolitika hozzájárulása a lisszaboni stratégiához című közleményt 10, melyben kifejtette, hogy szükség van egy közösségi szintű, koordináltabb megközelítésre, intézkedésre az adócsalás elleni küzdelemben. Ennek megfelelően készítette el és tette közzé a Bizottság az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről szóló közleményét májusában. A közlemény megvizsgálja a hozzáadott-érték adót, a jövedéki adót, valamint a közvetlen adókat. A hozzáadott érték adó (áfa) esetében a körhintacsalásokat 12 jelöli meg a legjelentősebb csalástípusnak, ami ellen szükséges fellépni. Számos megoldást javasol azokra a területekre, ahol a tagállamokkal folytatott konzultáció alapján hiányosságokat véltek felfedezni. Ilyen területek a tagállamok operatív együttműködésének javítása, segítségnyújtás a beszedéshez, jobb kockázatkezelés, közösségi szinten létrehozott állandó vitafórum, erőteljesebb együttműködés a harmadik országokkal, a bevételek védelme érdekében a tagállamok megosztott felelőssége, az információcsere javítása, a nyilatkozattételi kötelezettségek megerősítése. A hozzáadott értékadó tekintetében a Bizottság kiemelte, hogy érdemes lenne megfontolni azt a lehetőséget, hogy erősítsék az adó megfizetéséért való egyetemleges felelősséget. Ez viszont elég kényes kérdés és heves vitákat vált ki az adóhatóságok és a gazdasági szereplők között. A másik felmerült eszköz a csalás kezelésére a Bizottság elemzése szerint a fordított adókivetési mechanizmus bevezetése, mely szintén megosztotta a tagállamokat. A hozzáadott értékadó rendszerének bármilyen típusú módosításának feltétele, hogy az a következő követelményeknek megfeleljen: jelentősen csökkentenie kell a csalás lehetőségeit és ki kell zárnia a jelentősebb csalás újabb kialakulását; nem jelenthet aránytalan adminisztrációs terhet sem a vállalkozások sem az adóhatóságok számára; biztosítania kell az adósemlegességet; 9 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről COM (2006) A körhinta csalás módszere a következő: mivel az áruk és szolgáltatások tagállamok közti mozgása mentes a forgalmi adótól, az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor az eladásra kerül; az eladó azonban eltűnik és a forgalmi adót nem fizeti be az illetékes kormánynak, míg a vásárló ha egyébként jogosult az áfavisszaigénylésre teljesen jogszerűen kéri vissza az általa már kifizetett adót. ÁROP

20 biztosítania kell a tagállamokon belül a nemzeti szereplők és az ott nem letelepedett szereplők diszkriminációmentes kezelését. A stratégiában 13 kiemelte azt is a Bizottság, hogy a fordított adó mechanizmusa egyes ágazatokban, mint az építőiparban már bebizonyította a hatékonyságát, de emellett kockázattal is jár, mert a csalás új típusai jelenhetnek meg, alakulhatnak ki. Az Európai Bizottság szeptember 29-én új javaslatot mutatott be az unión belüli áfa csalás visszaszorítására. 14 A javaslat értelmében a tagállamok ideiglenesen fordított adózást alkalmazhatnak meghatározott áruk és szolgáltatások tekintetében. Ezt a Héa irányelv módosításával vagy a Héa irányelv 395. cikke alapján a tagállamok részére biztosított egyedi eltérésekkel valósítják meg a javaslatban felvázolt elképzelés szerint. Az említett cikk alapján a csalás elleni küzdelem (illetve az adóbeszedés egyszerűsítése) érdekében a tagállamok részére eltérés biztosítható. Ehhez, ahogy az előző fejezetben már bemutatásra került a Bizottság (pozitív tartalmú) javaslatára van szükség, amely a Héa irányelv 395. cikkének (4) bekezdése alapján a maximum 8 hónapig eltartó eljárás eredményeként születik meg, elfogadásához pedig a Bizottság előzetes elbírálását követően, annak pozitív véleménye esetén, a Tanács egyhangú döntésére van szükség. A Bizottság javaslatában eredetileg a mobiltelefonok, az integrált áramkörű eszközök, a parfümök, a nemesfémek, illetve az üvegházhatású gázok kereskedelmét javasolta bevonni a fordított adózás hatálya alá. A javaslat alapján a fordított adózás alá vonandó termékek az alábbiak: 1. mobiltelefonok, azaz olyan eszközök, amelyeket engedélyezett hálózatokhoz kapcsolódó használatra készítettek vagy alakítottak ki, és meghatározott frekvenciákon működtetnek, függetlenül attól, hogy van-e további felhasználási lehetőségük; 2. integrált áramkörű eszközök, úgy, mint mikroprocesszorok és központi egységek a végtermékbe való beépítés előtti állapotukban. A javaslat eredeti célja az volt, hogy a tagállamok szeptember 31-ig, legalább két évre vezessék be és alkalmazzák a fordított adózást a fent említett területeken. A hangsúly a tagállamok közös akciójának összehangoltságán, illetve a kezdeményezés tesztjellegén volt ben az európai pénzügyminiszterek elfogadták a fordított adózás bevezetését az Európai Unió széndioxid-kereskedelmi rendszerében használt kibocsátási egységekre az üvegháztartású gázok esetében 15. A döntés értelmében az új mechanizmust csak kísérleti jelleggel és csak átmeneti időre (2015. június 30-ig) vezetik be, és minden tagállam maga határozhat arról, hogy kívánja-e alkalmazni. 13 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adócsalás elleni küzdelem fokozására irányuló koordinált stratégia kialakításának szükségességéről COM (2006) A TANÁCS 2010/23/EU irányelve (2010. március 16.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról ÁROP

21 V.1. Eddigi kérelmek és gyakorlatok V.1.1. Mezőgazdasági ágazat 2012 októberében Románia felhatalmazást kér arra, hogy továbbra is alkalmazhassa az egyes gabonafélékre és olajos magvakra vonatkozó fordított adókivetési mechanizmust. A Tanács erre az engedélyt első alkalommal is csak nagyon különleges körülmények között adta meg. Az engedély feltételeként Románia vállalta, hogy a fordított adózás alkalmazási időszaka alatt reformokat hajt végre, amelyek az átmeneti időszak után lehetővé teszik a rendes adózási mechanizmushoz való visszatérést. A Magyarország hasonló feltételekkel kapott engedélyt a fordított adózás bevezetésére a mezőgazdasági termékek (gabona) vonatkozásában, ugyancsak pontosan 2 évre (és a Magyarország által kifejezetten elfogadott ugyanazon feltétel mellett, hogy nem kér megújítást). A két eltérés kezdete és lejárati időpontja azonban eltérő: Románia vonatkozásában június 1-jétől május 31-ig, Magyarország vonatkozásában pedig július 1-jétől június 30-ig tart. Románia szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha nem alkalmazhat fordított adót, akkor a csalás átterjed Romániára is, különösen mert a magyar eltérést a román eltérés lejártát követően továbbra is alkalmazni fogják. Először is a Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó áruk gabonafélék és olajos magvak fajtája olyan, hogy az ellenőrzés hagyományos ellenőrzési eszközökkel lefolytatható. Románia számára ezért különleges körülmények között engedélyezték az eltérést, hogy elegendő időt biztosítsanak Romániának egyes, csalás elleni reformok bevezetésére. Másodszor az intézkedés célja nem az, hogy hosszú távú megoldásként szolgáljon, vagy, hogy ellensúlyozza az adóalanyok nem megfelelő felügyeletét. Az eltérést 2011-ben azzal indokolták, hogy egy Románia által végrehajtandó intézkedéscsomag részét képezi, és ezzel párhuzamosan az eltérést egy meghatározott időszakra korlátozták azzal az elfogadott feltétellel, hogy nem kérik annak megújítását. A Magyarország számára engedélyezett eltérést pontosan ugyanilyen feltételek mellett biztosították. A jelek arra utalnak, hogy ezekben az ágazatokban a csalás átterjedt más, különösen a délkelet-európai tagállamokra is. A fentiek miatt a fordított adókivetés hosszabb időszakra való alkalmazása magában hordozná a csalás veszélyét e tagállamokra vonatkozóan január 7-i levelében Magyarország felhatalmazást kér, hogy a gabonatermékekhez hasonló a sertéságazatban is alkalmazhassa a fordított adózást. A Bizottság a derogációs kérelmet nem támogatta. A kérelem részletei, illetve annak elutasítási indokait a következő fejezetben részletesen bemutatásra kerülnek, így arra e fejezetben nem térünk ki bővebben. V.1.2. Energia-, valamint IKT szektor 2012 júniusában Hollandiában bevezették a mobiltelefonok és az integrált áramkörű eszközök termékcsoportokra a belföldi fordított adózást 10 ezer euró összérték fölött (az egy megrendeléshez tartozó számláknál az összértéket kell figyelembe venni). Az Európai Bizottság és a Tanács március 5-én adta hozzájárulását 16 ahhoz, hogy Hollandiában április 1-jétől bevezessék a fordított adózás rendszerét a mobiltelefonok és játékkonzolok, valamint a hordozható számítógépek/laptopok vonatkozásában. Ezen termékek /116/EU ÁROP

22 esetében az előző kérelemmel megegyező határidőig engedélyezték az eltérést, azaz 2013 év végéig. Infokommunikációs eszközök területére vonatkozóan Németország, Olaszország, Ausztria és az Egyesült Királyság kapott engedélyt arra, hogy integrált áramkörű eszközök és mobiltelefonok értékesítése során fordított adózást alkalmazhasson december 31-ig novemberében Franciaország eltérést kért, hogy elsősorban a hozzáadottérték-adóval (a továbbiakban: héa) kapcsolatos körhintacsalás veszélyének kezelésére bevezethesse az adóalanyok között a fordított adózási mechanizmust a földgáz és villamos energia belföldi értékesítésére és a távközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozóan. Németország és Ausztria is ekkor kért eltérést, hogy a héa csalás elleni intézkedésként, elsősorban a héával kapcsolatos körhintacsalás veszélyének kezelésére bevezethesse az adóalanyok között a fordított adózási mechanizmust a földgáz és villamos energia belföldi értékesítésére vonatkozóan. A Bizottság úgy vélte, hogy a Franciaországtól, Németországtól és Ausztriától kapott kérelmek nem tesznek eleget a Héa irányelv 395. cikk alapvető feltételeinek, így a javasolt különös intézkedés nem egyszerűsíti az eljárásokat az adóalanyok és/vagy az adóhatóság számára, és nem is akadályozza meg az adócsalás vagy adókikerülés bizonyos típusait. Franciaország és Ausztria sem szolgált bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy országukban a földgáz- és villamosenergia-értékesítés, valamint Franciaország esetében a távközlési szolgáltatások nyújtása kapcsán adócsalásra került volna sor. Míg a francia kérelemben említést tesznek egy Németországban felderített csalás ügyéről, a német kérelemben ez nem szerepel. Ezen felül a Bizottság véleménye szerint a fordított adózási mechanizmusnak a földgázés villamosenergia-értékesítésre, valamint távközlési szolgáltatások nyújtására történő alkalmazása számottevő negatív hatást gyakorolna a többi tagállamra és a belső piac egészére. Az ilyen típusú árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos csalás nagyon gyorsan áthelyeződhet az egyik tagállamból a másikba az ilyen típusú piacok páneurópai integrációja miatt és mivel számos tranzakció nagy távolságból is rövid idő alatt lebonyolítható, anélkül, hogy bármiféle fizikai kapcsolatot kellene létesíteni a szereplők között. A csalás fenti típusainak kezelésére irányuló egyetlen megfelelő és hatékony megközelítés a Héa irányelv ahhoz hasonló módosítása, mint ami a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló 2010/23/EU tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/23/EU tanácsi irányelv) szerint az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek tekintetében történt, amelynek révén valamennyi tagállam számára ugyanazokat a csalás elleni intézkedéseket biztosították, és lehetővé vált számukra a gyors reagálás, amennyiben és amikor a csalás e típusa több országot érint. Ezt a véleményt a 2010/23/EU tanácsi irányelv jegyzőkönyvében rögzített nyilatkozatban is megerősítve a Tanács is osztja. E nyilatkozatban a Tanács nemcsak elkötelezte magát a fordított adózásnak a bizonyos konkrét csalástípusok elleni küzdelem céljából történő alkalmazásáról szóló további megbeszélések folytatása mellett, de el is ismerte az eltérés kivételes jellegét, amely 17 COM (2012)733 ÁROP

23 lehetővé teszi ezen intézkedés bevezetését, hogy sürgősen elhárítható legyen az egyes tagállamokban jelentős veszteségeket okozó csalás. V.2. A területet érintő további javaslatok, tárgyalás alatt lévő közösségi szabályozás Többek között a technika hatására is az Európai Unióban az elméletileg lehetséges áfa bevételek mintegy 12 százaléka eltűnik, ami becslések szerint évente eléri a 100 milliárd eurót. A jelenleg is zajló vita során azonban a szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy egy általánosan alkalmazott fordított adózás esetén legalább két problémával kell megküzdeni. Egyrészt az áfa bevétel túlnyomó része az amúgy szétaprózott és ezáltal nehezen ellenőrizhető kiskereskedelemhez kapcsolódna, másrészt problémákat okozhatna az áfa adóalanyok által magáncélra beszerzett termékek, szolgáltatások elkülönítése. 18 Az EU tavaly nyáron további lépést tett a rugalmasság fokozása érdekében: javasolta az ún. gyorsreagálási mechanizmus (Quick Reaction Mechanism) bevezetését, melynek alkalmazása mellett a tagállamok rövid idő alatt választ kapnak arra, hogy az általuk az Európai Unió áfa direktívájának általános szabályaitól való eltérést az Európai Bizottság engedélyezi-e. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével összefüggésben 2008 júniusa és 2009 decembere között képződött mintegy 5 milliárd EUR veszteség. 19 Ezt az eredményt megfontolva merült fel az igény ennek az úgynevezett gyorsleágálási mechanizmusnak a létrehozására, bevezetésére. A javaslat szerint a gyorsreagálási mechanizmus hatálya az egyes tagállamok meghatározott gazdasági ágazatát (ágazatait) érintő súlyos és hirtelen csalási szituációkra terjed ki, amelyek a hagyományos ellenőrzési és jogérvényesítési eszközökkel nem állíthatók meg és helyreállíthatatlan veszteséget eredményezhetnek. Az eltérést kérelmező érintett tagállam számára valamilyen derogációnak minősülő csalás elleni intézkedést engedélyező végrehajtási határozatok elfogadása a vizsgálóbizottsági eljárás szerint történik. Kellően indokolt sürgősség alapján a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (Komitológiai rendelet) cikke szerinti azonnal alkalmazandó jogi aktusokat fogadhat majd el. Az egyes tagállamokban rövid idő alatt bevezetendő, eltérést biztosító intézkedés jogalapja ezzel a módszerrel teremthető meg a leggyorsabban. A gyorsreagálási mechanizmus szerint engedélyezhető eltérések tartalmával kapcsolatban a Bizottság a csalás elleni intézkedések jegyzékének meghatározását és az erről való megállapodást javasolja, mivel azt követően, hogy a gyorsreagálási mechanizmus keretében benyújtanak egy-egy kérelmet, nem lesz idő, vagy csak nagyon kevés idő áll majd a tagállamok rendelkezésére, hogy a csalás elleni intézkedések típusait érintő alapvető kérdésekről folytassanak vitát. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy jelentős részben már előre kidolgozott szövegek alapján dolgozzon, lerövidítve ezzel az ügykezeléshez és a fordításokhoz szükséges időt. A javaslat szerint a tagállamoknak meg kell küldeniük egy kérelmet a Bizottsághoz, amelyben felvázolják a gyorsreagálási mechanizmus keretében általuk bevezetni szándékozott eltérési intézkedést. A gyorsreagálási mechanizmus alkalmazásának alátámasztása céljából részletesen be kell mutatni a csalási szituáció kivételes körülményeit, indokolt esetben pedig a Bizottság kiegészítő információkat kérhet. Mihelyt minden szükséges információ február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet : HL L 55., , 13. o. ÁROP

24 rendelkezésre áll, a Bizottság vagy engedélyezi az intézkedést, vagy egy hónapon belül tájékoztatja az érintett tagállamot az intézkedés elutasításáról. A Tanácsnak tehát nem kellene egyhangúlag jóváhagynia a kérelmet, e helyett a Bizottság végrehajtási rendeletben hatalmazná fel a tagállamot az intézkedés bevezetésére, amelyhez csak a tagállamok minősített többsége szükséges. A gyorsreagálási mechanizmuson kívül az opcionális fordított adózás javaslatát is kidolgozta a Bizottság, mely alapján meghatározott termékekre, szolgáltatásokra vonatkozóan a tagállamok döntésétől függően lehetővé válna a fordított adózás alkalmazása. A Tanácsi munkacsoportülések, valamint a március 5-i ECOFIN miniszteri tanácsülés során elhangzott vélemények alapján összegezve elmondható, hogy a gyorsreagálási mechanizmusra irányuló javaslat számos tagállamnak (többek között: Egyesült Királyság, Németország, Luxemburg, Portugália, Svédország) nem megfelelő, mivel úgy vélik, hogy egy ilyen rendelkezéssel a Bizottság ezen a téren túl nagy hatáskörhöz jutna, méghozzá a tagállamok hatásköreinek gyengítésével. Az opcionális fordított adózásra vonatkozó javaslatot főképp Belgium és Olaszország ellenzi, mert véleményük szerint ez csak egy egyre nagyobb körben alkalmazandó eszközt jelentene, ami nem jelent megoldást hosszútávon, s nem egyeztethető össze az adónem lényegével sem. Magyarország ezzel szemben támogatta az opcionális fordított adózás bevezetésére irányuló kezdeményezést. A Bizottság a 2009-ben elkészített eredeti javaslatának megfelelően a legideálisabban azt tartaná, hogy az egész közösségre vonatkozóan vezessük be a fennmaradt 2 területen is a fordított adózást. Mivel ezt a tagállamok nem támogatják, így a gyorsreagálási mechanizmus és az opcionális fordított adózás csomagként való együttes elfogadását támogatja, sőt ezt erősítve az opcionális fordított adózás különállóan történő elfogadását nem is támogatja. Az utóbbi időben megfigyelhető a fordított adózás bevezetésére irányuló kérelmek Bizottsági elutasítása, mely álláspontunk szerint részben ezen javaslatokra is visszavezethető. ÁROP

25 VI. Fordított adózás hazánkban Magyarországon fordított áfa alkalmazása az építőipar területén, valamint 2006-tól a hulladéktermékek értékesítése terén jelent meg először a Héa irányelv adta kereteken belül, majd 2012 nyarán kiterjesztésre került a gabonakereskedelemre is. A fordított áfa sertéshúságazatra való kiterjesztése azonban a Bizottság által nem nyert támogatást. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: ÁFA tv.) a határozza meg azon szolgáltatásokat és termékköröket, melyek esetében az áfát az általános szabályokkal ellentétben nem a termék, illetve szolgáltatás eladója/nyújtója fizeti meg, hanem a termék beszerzője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője. Ilyen fordított adózás alá eső szolgáltatások és termékcsoportok például az ingatlannal kapcsolatos építési, illetve szerelési munkálatok, az ÁFA tv. 6. számú mellékletében rögzített termékek értékesítése (különböző fém és fémtörmelékek), valamint július 1-jétől az ÁFA tv. 6/A. mellékletében rögzített termékek (gabona) értékesítése. A fordított adózás feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyiküknek se legyen olyan, ÁFA tv-ben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Az ÁFA tv. 5. (1) bekezdése értelmébe Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Fentieknek megfelelően nem tartozik az adóalany fogalma alá a fogyasztó, illetve végfelhasználó, így rájuk nézve a fordított adó bevezetése nem ró többletkötelezettségeket, esetükben nem keletkezik adóbevallási, illetve befizetési kötelezettségét az áfá-t illetően. Azonban az ÁFA tv (4) bekezdése értelmében belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is, akikre a fordított áfa bevezetése hátrányos is lehet. (E kérdéskör a fordított áfa bevezetésének előnyeit és hátrányait elemző fejezetben bővebben bemutatásra kerül, így annak kifejtésére e fejezetben nem térünk ki külön.) Termék Közösségen belüli beszerzése esetében az adót a terméket beszerző adóalany fizeti meg, termék importja esetében az adót az importáló fizeti. VI.1. Fordított áfa kiterjesztése a gabonafélék értékesítésére A mezőgazdaságban előforduló áfa csalások visszaszorítása érdekében július 1-jétől a gabonafélék, az olajos magvak és a fehérjenövények értékesítésére is kiterjesztették a fordított adózás szabályait. Az eladó az adókötelesen értékesített termék után tehát nem számít fel áfát, és a forgalmi adót a vevő fizeti be. Magyarország kérelmét február 1-jén nyújtotta be a Bizottsághoz, melynek a Tanács október 4-i határozatával helyt adott, azzal a feltétellel, hogy Magyarország megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket, valamint beszámolási kötelezettségeket vezet be az érintett árukat értékesítő adóalanyokra vonatkozóan 21. (Magát a törvényjavaslatot május 14-én fogadta el az Országgyűlés.) A fordított adózás a gabonakereskedelem terén 2 éves átmeneti időszakra, július 1-jétől június 30-ig került bevezetésre. 21 A Tanács október 4-i 2012/624/EU végrehajtási határozata a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 193. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésének Magyarország részére történő engedélyezéséről (HL L 274., , 26. o.) ÁROP

26 Fordított adózás alá eső gabonafajták, termékek 22 : Sorszám Megnevezés Vtsz. 1. Kukorica Búza és kétszeres Árpa Rozs Zab Triticale Napraforgó-mag, törve is Repce- vagy olajrepcemag, törve is Szójabab, törve is 1201 A Szakértői becslések szerint Magyarországon a gabonaágazatban a feketegazdaság aránya 30 százalék körüli volt, az intézkedés pedig a VM várakozási szerint évente mintegy milliárd forinttal növeli majd a költségvetés bevételét. 23 A NAV tájékoztatása szerint a vámszakmai ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország egyes területein a gabonaszállítmányok száma a harmadára esett vissza, ezzel párhuzamosan azonban megnövekedett a tűzifa, fa- és fémáruk, illetve élelmiszerszállítmányok száma. Az áfa bevallási adatok is azt mutatják, hogy a gabona nagykereskedelem főtevékenységet bejelentő adózók esetében a közösségi értékesítés csökkent, továbbá a közösségi beszerzésre vonatkozó bevallási adatok és a tagállami adatszolgáltatás közötti különbözet is csökkent, ennek megfelelően tehát csökkent az eltitkolt közösségi beszerzés. VI.2. Fordított áfa kiterjesztése a sertéságazatra Az Országgyűlés november 19-én fogadta el az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvényt, amelyben szerepelt az élősertés, félsertés és takarmányok értékesítésére vonatkozó fordított áfa bevezetése, április 1-jei hatállyal. Magyarország derogációs kérelmét év végén nyújtott be az Európai Bizottságnak, melyet a Bizottság március 19-i közleményében elutasított 24. Az elutasítás indokaként a Bizottság az alábbiakat jelölte meg: 1. A Bizottság álláspontja szerint a szóban forgó áruk jellege olyan, hogy az ellenőrzés hagyományos ellenőrzési eszközökkel, a fordított adózási mechanizmus alkalmazása nélkül lefolytatható. 2. A gabonaértékesítéssel kapcsolatban Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy megfelelő és hatékony ellenőrzési intézkedéseket és beszámolási kötelezettséget vezet be, 22 ÁFA tv. 6/A. melléklet ÁROP

27 melyről a Bizottságot még nem tájékoztatta. Bizottság úgy véli, hogy ebben a szakaszban nem indokolt a fordított adózási mechanizmus alá tartozó áruk jegyzékének ily mértékű kiegészítése, hisz ezzel a mezőgazdasági szektor jelentős része fordított adózás alá esne. 3. Magyarország már sikeresen megkezdte a szükséges intézkedések megtételét annak érdekében, hogy eredményesen megakadályozza az észlelt csalási eseteket az érintett ágazatokban, ahogy kérelmében is kifejtette csaknem megkétszereződött az adóellenőrzések száma, és a felderítések eredményessége is jelentős mértékben nőtt. A Bizottság álláspontja szerint először a hagyományos ellenőrzési és csalás elleni módszereket kell kimeríteni és ezek eredménytelensége esetén folyamodhat a tagállam a fordított adózás bevezetésére. 4. Fentieken felül a Bizottság álláspontja szerint fennáll annak a veszélye, hogy a fordított adózás bevezetése kedvezőtlen hatást gyakorol a kiskereskedelmi forgalomra, a csalás a termékek jellegéből adódóan könnyen átterelődhet a termékek kiskereskedelmére. 5. Végezetül pedig a Bizottság az eset értékeléséből arra a megállapításra jutott, hogy ezekben az ágazatokban a csalás átterjedne más, különösen a délkelet-európai tagállamokra is, s ezen ágazatok térségben betöltött jelentős szerepére tekintettel ennek veszélye nem vállalható. A Bizottság elutasító döntése folytán az Országgyűlés - Dióssi Csaba, Fidesz-MPSZ képviselő úr, Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvény módosításáról szóló T/10518 számon benyújtott, képviselői önálló indítványa 25 alapján úgy döntött, hogy az élősertés, a félsertés és a takarmányok értékesítésére vonatkozóan a fordított adózás nem került bevezetésre április 1-jével. A évi XXIX. törvény az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLXXVIII. törvény módosításról a Magyar Közlöny 54. számában jelent meg március 29-én májusában a Vidékfejlesztési Minisztérium előterjesztést nyújtott be a Kormány elé az élősertés- és félsertés áfa-kulcsának 5%-ra történő csökkentése céljából. A jelenleg hatályos szabályozás értelmében az ÁFA tv. 3. mellékletében foglalt termékek (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyv, stb.), illetve szolgáltatások (pl.: távhőszolgáltatás) tartoznak az 5%-os áfa kulcsú termékek körébe. A 18%-os áfa kulcsos termék és szolgáltatásköröket az ÁFA tv. 3/A. melléklete tartalmazza (tejtermékek, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, stb.). A Kormány az egyes élelmiszerek esetében alkalmazandó áfa kulcs csökkentésre vonatkozó javaslatokról és azok hatásáról szóló előterjesztést, majd jelentést őszén, majd január 9-én megtárgyalta, és részletes terméklista elkészítését kérte az alapvető élelmiszerek tekintetében. A terméklista kialakításakor az előterjesztő tárca (Vidékfejlesztési Minisztérium) szociális és ágazati, szakmai szempontokat - a fogyasztásban betöltött szerepet, fogyasztói szokásokat és az egyes ágazatok feketegazdaságban való érintettség is - figyelembe véve a hús, hal, tej és tejtermék, liszt, kenyér, zöldség és gyümölcs termékkategóriákat vizsgálta. A Kormány április 10-én a jelentést megtárgyalta ÁROP

28 VII. Fordított ÁFA bevezetésének előnyei és hátrányai az IKT szektorban Általánosságban a fordított áfa bevezetésének előnyei között vehető számba, hogy az adóbeszedési folyamatot egyszerűsíti és csökkenti a csalás lehetőségét. Hátránya azonban, hogy csak átmeneti jelleggel alkalmazható. Gazdasági szempontból a fordított adózás alá eső termék kereskedelmében érintett szereplőkre gyakorolt hatás összetett. Minden szereplő esetében igaz, hogy javul a feketekereskedelem szereplőivel szembeni versenyhelyzet, csökken az importnyomás, mivel nem jelenik meg elcsalható áfa a rendszerben. Az állam oldaláról is kedvező a hatás, hisz növekszik az adóbevétel. Ugyanakkor azokra az adóalanyokra (termelőkre), akik az értékesítési láncban elsőként alkalmazzák a fordított adózást, az intézkedés negatív hatással lehet, likviditási problémákat generálhat. VII.1. A fordított áfa bevezetésének előnyei az IKT szektorban Állami oldalról pozitív hatásként jelentkezik az ágazat piac kifehéredése és az áfa-bevételek, illetve egyéb adóbevételek növekedése. Az áfa-bevételek növekedése mellett mindenképp pozitív hatást a gazdaságra, hisz teret nyerhetnek a tisztességesen versenyző, adózó vállalkozások, így az intézkedés a gazdasági növekedéshez a GDP általános emelkedéséhez, és a munkahelyek megtartásához, esetlegesen új munkahelyek létrejöttéhez is hozzájárulhat. A rendszer sokkal átláthatóbbá válik, egyszerűsödik az ellenőrzés, hisz nem kell nyomon követni a teljes értékesítési láncolatot, az adó megfizetésére és bevallására a (nagy)kereskedelmi értékesítési lánc végén kerül sor. Piaci szereplők, vállalkozások esetében is pozitívnak értékelhető az intézkedés, hisz javul a versenyhelyzet, csökken az importnyomás. A tisztességes piaci szereplők nagyobb részt nyernek a piacból annak kifehéredése által, piaci pozíciójuk stabilizálódik, mely lehetőséget teremt a hosszú távú növekedés, fejlesztés eléréséhez. Az állampolgárok, fogyasztók esetében közvetlen hatást az intézkedést nem gyakorol, lévén, hogy a fordított áfa kiskereskedelmi forgalomban, a végfelhasználókat érintően nem vezethető be. Tehát nem állhat elő az a helyzet, hogy a fogyasztónak kelljen az áfát bevallania és befizetnie. Közvetett pozitív hatásként említhető ugyanakkor, hogy stabilizálódik, illetve sokkal inkább a kereslethez igazodik a kínálat. A termékek viszonylag állandó jelleggel, és nem szezonálisan, kalkulálható piai árakon elérhetőek lesznek, megbízható értékesítési láncolaton keresztül. VII.2. A fordított áfa bevezetésének hátrányai az IKT szektorban Állami oldalról az intézkedés negatívumaként vehető számba, hogy az átmeneti jellegű, maximum két évre bevezethető. Ezen időszak alatt az ágazatot, illetve termékkört érintő áfa csalások ellen megfelelő és hatékonyan alkalmazható gyakorlati intézkedéscsomagot kell kidolgozni, mely a fordított adózást felválthatja. Fennáll a veszélye ezen felül, hogy az adócsalás más kapcsolódó termékek piacára tevődik át, így ezeken a területeken szükséges biztosítani a fokozottabb ellenőrzést. Mivel a fordított adózás csak áfa-adóalanyok közötti viszonyokban alkalmazható, az nem terjeszthető ki a kiskereskedelemre, ebben az esetben viszont fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a csalás ne tevődjön át erre a piacra (pl. a kiskereskedő a nagykereskedőnek nettó eladási árat ÁROP

29 fizet, az állam felé azonban már nem fizeti meg az adót, így a fogyasztó felé alacsonyabb áron értékesíthet, mint versenytársai). Piaci szereplők, vállalkozások esetében egyértelmű negatív hatással az intézkedés a nem jogkövető cégekre lesz, hisz a csalás lehetőségének szűkítésével ezek a cégek piaci versenyhelyzetben, jogszerű működés mellett nem maradnak életben. A gyártók esetében okozhat az intézkedés átmeneti likviditási problémákat, hisz ők az alapanyagokat, az előállításhoz szükséges erőforrásokat (pl.: energia) bruttó áron szerzik be. A felvásárlótól ők azonban kizárólag nettó árat fognak kapni a termékért, hisz az áfá-t majd a vevő fizeti meg. Áfa nélküli bevételre tesznek tehát szert, mialatt az előállításhoz szükséges költségeket bruttó összegben kell rendezniük. Ezen problémakör azonban álláspontunk szerint a pénzügyi folyamatok megfelelő átszervezésével orvosolható. (Például nagy mértékben befolyásolható a szereplők által alkalmazott fizetési határidőkkel, illetve ütemezéssel is. A negatív hatás csökkenthető, illetve megszüntethet gyakorított áfa bevallással, vagy szabad felhasználású forgóeszköz hitelekkel.) Az egyszerűsített vállalkozási adó (EVA) 27 körébe tartozó vállalkozókat szintén hátrányosan érintheti a rendelkezés a megnövekedett adminisztratív terhek miatt (amennyiben fordított áfá-s számlát bocsát ki, a nettó bevétel után így is keletkezik adóbevallási, illetve befizetési kötelezettsége, amennyiben fordított áfá-s számlát fogad be, az áfa miatt keletkezik bevallási és befizetési kötelezettsége). Az állampolgárok, illetve fogyasztók hátrányként élhetik meg az árak látszólagos emelkedését. Az adócsalásnak köszönhetően ugyanis a jogsértő kereskedők olcsóbban értékesítették a terméket. Az intézkedés társadalomra gyakorolt hatása egyértelműen pozitív, hisz a feketegazdaság kifehéredését eredményezi az érintett piacon. Az intézkedésnek egészségügyi, környezeti hatásai közvetlenül nincsenek, közvetve pozitív hatást fejt ki, hisz az adóbevételek és a GDP növekedésével az állam több forrást tud fordítani az egészségügyi ellátórendszer fenntartására, illetve a környezet védelmére egyaránt. 27 Az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók tartozhatnak ebbe a körbe. ÁROP

30 VIII. A feketegazdaság elleni fellépés egyéb eszközei, hazai és tagállami példákon keresztül VIII.1. Hazai kezdeményezések, jogi szabályozás, illetve gyakorlati intézkedések A Nemzeti Adó- és Vámhivatal évi ellenőrzési feladatainak végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési irányokról szóló tájékoztatójában 28 is hangsúlyozta, hogy a NAV évi feladati körében kiemelt szerepet kap a fekete-, illetve szürkegazdaság méretének csökkentése, a szándékos adóelkerülés feltárása és szankcionálása. Az ellenőrzési irányok közül a teljes körűség igénye nélkül az alábbiakat emeljük ki: ban hangsúlyosak lesznek az az egyes ágazatokban lefolytatott összehangolt operatív, adatgyűjtésre irányuló vizsgálatok (az áru útját a termelőtől/gyártótól végfelhasználóig végigkísérő vizsgálatok, termelési/kereskedelmi ciklusokra, termékpályákra specializáltan végzett adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések) - visszaigényelt általános forgalmi adó összegek kiutalás előtti ellenőrzése, mely a fiktív jogügyletek alapján történő jogosulatlan adóvisszaigénylések felgöngyölítését, megakadályozását célozza - a NAV fokozott figyelmet fordít ellenőrzései során az ún. adóminimalizáló adózók ellenőrzésére, különös tekintettel a magas forgalmat realizáló adózókra - a számlagyárak, fiktív ügyletek, körbeszámlázás, illetve bevétel eltitkolás felderítésében fontos szerepet kap a belföldi áfa összesítő jelentés - Uniós tagállamokkal, nemzetközi szervezetekkel való szoros együttműködés, tagállami adóhatósággal folytatott közös ellenőrzések, illetve kontroll adatok (pl. EUROFISC jelzések, nemzetközi információcsere keretében rendelkezésre álló adatok) megosztása, felhasználása idén is nagy szerepet kapnak, melyek elsősorban a határokon átnyúló csalások felderítésében nélkülözhetetlen A NAV a évben ellenőrizendő főbb tevékenységi körök között megjelölte a számítógép, szoftver-, elektronikus, híradás-technikai berendezés és alkatrészei nagykereskedelmét is. Az alábbiakban bemutatunk néhány, a NAV feketegazdaság elleni küzdelem érdekében végzett munkáját segítő eszközt. VIII.2. Adóregisztrációs eljárás29 Az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 24/C-24/E. -ai rögzítik. Az intézkedés január 1-jén lépett hatályba. Célja a nem jogkövető, adóelkerülő adózókkal szembeni hatékony és gyors fellépés. Vagyis azon személyek, akik korábban jelentős adótartozás felhalmozásában, jogsértés elkövetésében közreműködtek, avagy az adóhatóság számára elérhetetlenné váltak, új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt. 30 Az eljárás lényege, hogy az adószám kiadását megelőzően, illetve új vezető tisztségviselő, képviseletre jogosult tag, vagy 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tag, részvényes (a továbbiakban: tag) bejelentése esetén az adóhatóság a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi a vezető tisztségviselők és tagok adózási múltját, és amennyiben: ÁROP

31 az adózó alapítása kapcsán a törvényben meghatározott akadályt észlel, megtagadja az adószám kiadását, az új vezető tisztségviselőkkel és tagokkal kapcsolatosan olyan körülményt állapít meg, amely folytán az adószám kiadását meg kellene tagadni, az adózót az akadály elhárítására szólítja fel, ennek elmulasztása esetén felfüggesztés nélkül törli az adózó adószámát. VIII.3. Fokozott adóhatósági felügyelet Szintén 2012-ben bevezetésre került intézkedés. A fokozott adóhatósági felügyeletre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 24/F. -a rögzíti. Lényege, hogy az adózási szempontból kockázatosnak minősülő újonnan alakult vagy személyi változással érintett cégeket a NAV folyamatos kontroll alatt tartja legfeljebb egy évig. 31 VIII.4. A tételes belföldi összesítő jelentés az áfa bevallásban A január 1-jétől bevezetésre került intézkedés az áfa-csalások visszaszorítását célozza. A jelentések alapján létrehozott adatbázis ezután hatékony eszközt, illetve kiindulási alapot nyújt az ellenőrzésre való kiválasztásban, illetve eredményesen segítheti a NAV kockázatkezelési tevékenységét. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. -a szabályozza az intézkedést. Lényegét tekintve 2 millió forintot elérő, vagy meghaladó termék értékesítése/beszerzése, szolgáltatás nyújtása/igénybevétele esetén az adóalanyt nyilatkozattételre kötelezi a törvényben meghatározott adatok vonatkozásában. Mind eladóként, mind vevőként terheli tehát a nyilatkozattételi kötelezettség az adóalanyt (számlánként, illetve összesítve, számla módosítása, illetve érvénytelenítése esetén is). Az összesítő jelentés bevallásnak minősül, elmulasztása 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A számlakibocsátók és befogadók adatszolgáltatásainak összehasonlításával az eltérések alapján kiszűrhetőek a fiktív számlák, ügyletek és ezek résztvevői, lebonyolítói; belföldi termékértékesítéseiket közösségi értékesítésnek álcázók; beszerzéseiket és továbbértékesítéseiket eltitkolók. Részletes információk és tájékoztató a NAV honlapján találhatóak. 32 VIII.5. Adószám felfüggesztése, illetve törlése A feketegazdaság elleni küzdelem keretében került bevezetésre még 2006-ban az adószám alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatos eljárást, melynek szabályai január 1-től módosultak. Az adószám felfüggesztésével, illetve törlésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 24/A-24/B. -ai rögzítik. A NAV honlapján található tájékoztató összefoglalja ennek lényesebb elemeit, feltételeit, illetve jogkövetkezményeit. 31 das%c3%a1g 32 ÁROP

32 I. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 24/A. (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget. Az állami adóhatóság az adózó adószámát az Art. 24/A. (1) c) pontja alapján felfüggeszti, úgy január 1-jétől hatályba lépett rendelkezés szerint az adószám alkalmazását határozott időtartamra, a határozat jogerőre emelkedését követő 180. napig függeszti fel. II. Az állami adóhatóság az Art. 24/B. -a alapján az adószámot törli, ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelően szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentett be, c) az adózó ellenőrzés alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Az Art. 174/A. (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelen elteltét, illetve a céginformációs szolgálat által küldött, a közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítés beérkezésétől számított 30 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja adózót a kötelezettség teljesítésére. Ha adózó a felhívás szerinti határidőben kötelezettségének nem tesz eleget a határidő elteltét követő napon 60 napos határidő tűzésével mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja adózót kötelezettség teljesítésére. Ha az adózó beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az állami adóhatóság adózó adószámát az Art. 24/B. (2) bekezdése alapján január 1-jétől törli, ha az adózó az adószáma alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 napon belül a határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget. Az állami adóhatóságnak január 1-jétől abban az esetben is kezdeményezni kell a cégbíróságnál a cég megszüntetése iránti eljárást, ha az Art. 24/B. -a alapján elrendelt szankció céget érint. Amennyiben az állami adóhatóság az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül nem gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető ÁROP

33 határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően az adólevonási jog gyakorlásának, egyéb feltételeinek sérelme nélkül ismét gyakorolhatja. Abban az esetben, ha az állami adóhatóság - az Art. rendelkezései alapján az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 54. (5) bekezdés b) és c) pontja alapján, a honlapján közzéteszi azon adózók adószámát, melyek felfüggesztésre kerültek illetve felfüggesztést követően töröltek. 33 VIII.6. Adóbírság mértékének növekedése január 1-jétől nőtt a kiszabható adóbírság mértéke, ezzel is nagyobb visszatartó erőt megtestesítve az adócsalással szemben. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 170. (1) bekezdése értelmében: (1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. A NAV tájékoztatása szerint működtet egy olyan rendszert, melynek alapvető feladata az időszaki áfa bevallásban ugrásszerű forgalmat valló adóalanyok, gyanús tagállami partnerekkel kereskedelmi kapcsolatban álló adózók, jelentős tagállami kontrolladat-eltéréssel rendelkező vállalkozások ellenőrzésre történő kiválasztása. A kiválasztás havi gyakorisággal történik, figyelembe véve a bevallási gyakoriságukat is. 34 Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer (RADAR) egy kockázatelemző, döntéstámogató és modellező szoftver, melynek segítségével az áfa hatálya alá tartozó adózók kockázatosságának mértékét lehet rendszeresen és automatikusan matematikai-statisztikai és adatbányászati módszerekkel megbecsülni. (A szoftverfejlesztés 2009 novemberében zárult le, átadására november 20-án került sor. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai szerint a szoftver hatékonyan működik.) 35 A kötelezően és véletlenszerű kiválasztás alapján folytatott adóellenőrzések mellett, az adóhatóság célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával is kiválaszt adózókat ellenőrzésre, meghatározott kockázati szempontrendszer alapján. Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 90. (6) bekezdése alapján: Az állami adóhatóság az adózókat a kötelezően, illetőleg a kiválasztás alapján lefolytatandó ellenőrzéseken túl célzott kiválasztási rendszerek alkalmazásával választja ki ellenőrzésre. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság a) az adózó által benyújtott bevallások, 33 C3%A1g 34 NAV /2013. iktatószámú levele 35 ÁROP

34 b) az adatszolgáltatások, c) az adózó adófizetéseit, a részére teljesített kiutalásokat tartalmazó nyilvántartások, d) az adózónál korábban végzett ellenőrzések tapasztalatai, e) más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, adatállományok, valamint f) nyilvánosan elérhető adatok feldolgozásával és egybevetésével választja ki az adózót ellenőrzésre. VIII.7. Nemzetközi kitekintés, tendenciák Az Európai Unió is kiemelten kezeli a feketegazdaság elleni küzdelem kérdését. A Bizottság általános forgalmi adózás terén kifejtett feketegazdaság elleni tevékenységét és kezdeményezéseit a korábbiakban már bemutattuk, így erre e fejezet keretében már nem térünk ki. Az alábbiakban egyéb, a feketegazdaság, illetve csalás visszaszorítása érdekében tett néhány közösségi intézkedést, illetve kezdeményezést mutatunk be a jelen tanulmány adta kereteken belül a teljesség igénye nélkül ban hívták életre az Európai Bizottság Főtitkárságának részeként a Csalás Elleni Koordinációs Egységet (UCLAF), melynek feladat az volt, hogy a tagállami csalás elleni szervek munkáját a nemzetközi szervezett csalások elleni küzdelemhez szükséges koordinációs és támogató tevékenységgel segítse. Feladatköre az évek során fokozatosan bővült, majd 1999-ben az UCLAF jogutódjaként létrejött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 36 Az Európai Csalás Elleni Hivatal (a továbbiakban: OLAF) az Európai Bizottság részeként az adóügyért és a vámunióért, valamint az ellenőrzésért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos irányítása alá tartozik, mindezzel együtt költségvetési és igazgatási autonómiával rendelkező szerv. Az OLAF feladata: a csalás, a korrupció és más jogellenes cselekmények elleni küzdelem az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében; az európai intézmények tagjai és dolgozói által elkövetett, esetleg fegyelmi eljárást eredményező súlyos kötelességszegések kivizsgálása; az Európai Bizottság munkájának támogatása a csalások megelőzését, illetve felderítését szolgáló szakpolitikák kidolgozásában és végrehajtásában. E feladatok ellátása érdekében jogosult: belső vizsgálatokat lefolytatni bármely európai intézménynél, illetve minden, az EU költségvetéséből finanszírozott szervnél; külső vizsgálatokat lefolytatni a tagállamokban bárhol, ahol uniós pénzek forognak kockán. E célból az OLAF az adott tagállam, illetve harmadik ország illetékes hatóságaival szoros együttműködésben helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet a gazdasági szereplők telephelyein. Működését tekintve az alábbi négy ügykategória különböztethető meg: Belső vizsgálatok: ezek olyan igazgatási vizsgálatok, amelyek az Európai Unió intézményeinél, illetve szerveinél csalás, korrupció, illetve bármely más, az uniós pénzügyi érdekeket érintő jogsértő tevékenység felderítése céljából indulnak; ebbe a 36 ÁROP

35 kategóriába tartozik a hivatali kötelezettségekkel kapcsolatos súlyos mulasztások kivizsgálása is. Külső vizsgálatok: ezek olyan, az Európai Unió intézményeit és szerveit nem érintő igazgatási kivizsgálások, melyek természetes vagy jogi személy által elkövetett csalás vagy szabálysértő magatartás felderítését célozzák. Azok az esetek minősülnek külső kivizsgálásnak, melyekben az ügy kivizsgálását jelentő munka nagy részét az OLAF végzi. Koordinációs ügyek: ezekben az ügyekben az OLAF az információgyűjtés és -csere, valamint a kapcsolattartás elősegítésével támogatja a tagállami hatóságok vagy más uniós szervezeti egységek által végzett vizsgálatokat. Bűnügyi segítségnyújtási ügyek: Ezekben az ügyekben a tagállamok, illetve harmadik országok illetékes hatóságai folytatnak bűnügyi nyomozást az OLAF támogatásával. Fontos megjegyezni, hogy az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, az intézkedések nem ő foganatosítja. Az évek során újra és újra előtérbe került a csalás elleni küzdelem, s azon igény, hogy az unió, illetve a tagállamok munkáját segítő eszköztárat tovább bővítsék. A 2006-ban indított csalás elleni stratégia 37 egy rövid távú cselekvési tervet eredményezett, melyet a Bizottság 2008-ban tett közzé. 38 Azóta a cselekvési tervben megfogalmazott valamennyi javaslat előterjesztésre, majd a Tanács által elfogadásra került. Ilyen eredménynek tekinthető az Eurofisc létrehozása, automatikusabb információcsere megvalósítása. Az Eurofisc 39 a héa csalással kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére szolgáló decentralizált hálózat, amely minden egyes feladata tekintetében külön koordinálva működik, jogi személyiséggel nem rendelkezik. Feladata a héa csalás elleni küzdelmet segítő multilaterális gyorsriasztási rendszer létrehozása, valamint az információcsere és a figyelmeztetések nyomán a részt vevő tagállamok által tett lépések koordinálása. Működési alapelvei: valamennyi tagállam részt vehet a hálózat valamennyi feladatában; az információcserében való aktív részvétel; a megosztott információk bizalmas kezelése; a rendszer a gazdasági szereplőkre nem róhat többletterhet, Feladatait az adócsalás elleni küzdelem terén szakértőelemmel rendelkező összekötő tisztek látják el, a munkát a közülük kijelölt koordinátorok irányítják. Az Eurofisc feladatai a következők lennének: először is a héa csalás elleni küzdelmet segítő multilaterális gyorsriasztási rendszer létrehozása, valamint az információcsere és a figyelmeztetések nyomán a részt vevő tagállamok által tett lépések koordinálása. A Bizottság a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés erősítésére is törekszik. Döntő fontosságú, hogy automatikus legyen bizonyos adatok cseréje. A Fiscalis program 40 által finanszírozott számos fellépés már ennek megvalósítását szolgálja. 37 COM(2006) 254, ; COM(2007) 758, ÁROP

36 Az adócsalás elleni küzdelem jegyében került elfogadásra a Tanács 2008/117/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a Közösségen belüli ügyletekkel kapcsolatos adócsalás elleni küzdelem érdekében történő módosításáról, mely a következő intézkedéseket vezette be: egyhónapos határidőn belüli információszolgáltatás bevezetése az EU-n belüli termékértékesítésekről; az EU-n belüli ügyletek bevallásának vonatkozásában olyan adó-megállapítási időszak bevezetése, amely azonos egyfelől az eladó, illetve a szolgáltatást nyújtó, másfelől a vevő, illetve a szolgáltatást igénybe vevő részéről; az adminisztratív terhek csökkentése; annak engedélyezése, hogy a gazdasági szereplők az EU-n belüli termékértékesítésekre vonatkozó összesítő nyilatkozatokat negyedévente nyújthassák be ben a Tanács elfogadta a többéves stockholmi programot 41 a jogérvényesülés, a polgári szabadságjogok és a biztonság területére vonatkozó politikákra. A program felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a korrupció és a pénzügyi bűnözés más formáinak leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket. Ide tartozik a pénzügyi vizsgálatokat lehetővé tevő kapacitások kiépítése, valamint a felelősségi körök egyértelműbb elhatárolása. Nemzetközi szintéren az OECD adócsalás elleni tevékenysége emelhető ki, a szervezet szintén kiemelten kezeli a kérdéskört. Iránymutatásaival, ajánlásaival, elemzéseivel, aktív államok közötti interakciót ösztönző tevékenységével segíti a nemzetközi adóelkerülés visszaszorítására irányuló küzdelmet. 42 Így például úgynevezett Agresszív Adótervezési Irányító Csoportot (Aggressive Tax Planning (ATP) Steering Group) működtet, melynek feladata, hogy az OECD tagállamokat segítse az új adópolitikai sémák, modellek megismerésében, átvételében, a kockázatkezelési,- elemzési rendszerek hatékonyságának növelésében. Az egyes tagállami adóhatóságok által tapasztalt visszaéléseket, azok kezelésére kidolgozott sémákat, megoldásokat teszi hozzáférhetővé, tehát gyakorlatilag a tagállamok közötti információ-, illetve tapasztalatcserét, szabályozási legjobb gyakorlatok terjesztését biztosítja. 43 Olaszország, Hollandia, Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság ahogy már korábban említettük ugyancsak élt a fordított áfa bevezetésének lehetőségével. Az Egyesült Királyságban az adók (így a személyi jövedelemadó, társasági adó, örökösödési adó, jövedéki adó, hozzáadott-érték adó, stb.), illetve illetékek beszedéséért és adminisztrálásáért a HMRC 44 (Her Majesty's Revenue and Customs) felelős, de ő kezeli a különféle szociális alapokat és járulékokat is. Az Egyesült Királyság adóhatóságát, a HMRC-t 2005-ben hozták létre. Feladatai közé tartozik az adók beszedése mellett érthető módon az adócsalás, adóelkerülés elleni küzdelem is. Az adóhiányt es pénzügyi évben 32 billió fontra becsülte a HMRC, mely a teljes brit adóbevétel 6,7%-a, míg az adócsalás, adóelkerülés éves összegét 9 billió fontra. 45 A britek is a NAV, illetve az uniós tagállamok által alkalmazott módszereket követik, így például fokozottan támaszkodnak a korszerű technológiákra, adatelemzési módszerekre, 41 HL C 115., , 1. o https://www.gov.uk/government/policies/reducing-tax-evasion-and-avoidance ÁROP

37 hatékony kockázatelemzési rendszert alakítottak ki és szorosan együttműködnek más tagállamokkal novemberében országos kampányt indítottak, hogy az állampolgárokat rávegyék a jogkövető magatartásra. Szórólapokat, plakátokat, rádióhirdetéseket alkalmaznak annak érdekében, hogy az embereket rávegyék az általuk meg nem fizetett adó önkéntes bevallására és megfizetésére. Az akciótól a HMRC 2015 végéig 100 millió font adóelkerülés csökkenést vár. További érdekesség, hogy 24 órás forródrótot üzemeltet az adócsalás anonim bejelentésére. 47 VIII.8. ÁFA csökkentése meghatározott termékkörre Az IKT piacot érintő áfa csalási probléma orvoslására alternatív megoldásként felmerül az áfa kulcs csökkentése e termékkörök vonatkozásában. Magyarország alkalmazza az Európai Unióban a legmagasabb áfa kulcsot, de világviszonylatban mérve is előkelő helyet foglal el. Az áfa csökkentésével szűkülne az áfa csalással elérhető nyereségsáv is, így a megfelelő szintű csökkentéssel a tisztességesen működő piaci szereplők újra versenybe hozhatók lennének, az adócsalás már gyakorlatilag nem érné meg ezen a területen. Az intézkedés előnye, hogy gyorsan végrehajtható, és a problémát alapjaiban kezelné, hátránya viszont, hogy a jelenlegi áfa-rendszerbe nehezen beilleszthető kivételt képviselne (az informatikai termékek nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek közé, ahogy a legtöbb csökkentett áfa-kulcsú termék, illetve szolgáltatás), továbbá a jelenlegi kormányzati törekvésekkel is ellentétes https://www.gov.uk/report-vat-fraud ÁROP

38 IX. Konklúzió, javaslatok A fordított áfa IKT szektorbeli bevezetése alapvetően kedvező hatással lehet az IKT piac kifehérítésére, számos uniós tagállamban bevezetésre került az integrált áramkörű eszközök vonatkozásában (Hollandia, Németország, Olaszország, Ausztria, Egyesült Királyság), sőt Hollandia esetében a hordozható számítógépek/laptopok nagykereskedelmére is kiterjesztették (10 ezer euró összérték fölött). Hátránya azonban, hogy csak korlátozott ideig, maximum két éven keresztül alkalmazható és bevezetése is legalább fél éves engedélyezési folyamatot követően lehetséges. A Bizottság derogációs kérelmekhez való aktuális viszonyulását tekintve nagy valószínűséggel a kérelemnek nem adna helyt, több okból sem. Egyrészt a többi tagállam hasonló termékkörre bevezetett kérelmei alapján a fordított adózásra vonatkozó engedély egységesen december 31-ig él. A derogációs kérelmeknél fontos szempont, hogy a csalás ne terelődhessen át más piacokra, így például más tagállamok piacaira. Ennek elkerülésére egy lehetséges megoldás az IKT területét érintő fordított Áfa egységes bevezetése az EU tagállamaiban. Ugyanakkor figyelembe véve a kérelem benyújtásához kötött jogszabályi, gazdasági feltételeket, nem valószínű, hogy minden tagállam egyformán megfelel a kritériumoknak. A Bizottság vélhetően december 31-ig engedélyezné a fordított áfa bevezetését, ezen időpontig azonban még az engedélyezési eljárás sem zárulna le, illetve a törvénymódosítást sem célszerű néhány hónapnyi szabályozás érdekében véghezvinni. A kérelem elhalasztása mellett szól az is, hogy a Bizottság rendre visszautasít minden derogációs kérelmet, vélhetően a Tanács elé terjesztett tárgyalás alatt javaslatai miatt. Javasolt a Bizottság által a Tanács elé terjesztett gyorsreagálási mechanizmusról és opcionális fordított adózásról szóló javaslattal kapcsolatos döntés bevárása. Amennyiben ez elfogadásra kerül sokkal gyorsabb eljárásban megkérhető az engedély, és a Tanács egyhangú döntése sem szükséges hozzá, tehát nagyobb eséllyel kérelmezheti azt Magyarország is sikerrel. Amennyiben nem kerül elfogadásra, a jelenlegi feltételekkel a kérelem továbbra is benyújtható. A termékkör meghatározása mellett holland példára javasolt a megrendelés összértékéhez kötni a fordított adózást. Tekintettel arra, hogy jellemzően a már végső fogyasztásra szánt termékeket értékesítik a nagykereskedelmi szakaszban is, annak kiskereskedelmi piaci értékesítésétől való elhatárolása miatt is indokolt a megrendelés értékéhez kötni a fordított adózást. Álláspontunk szerint a hollandok által alkalmazott 3 millió forintos (10 ezer euró) összérték feletti megrendelések esetében célszerű azt alkalmazni. A NAV-tól nyert információk alapján az IKT piac tekintetében a csalást tényszerűen nem, illetve nehezen bizonyítható a kérelemnek azonban e nélkül nem ad helyt a Bizottság, illetve a Tanács. Alternatív megoldásként felmerül az áfa-kulcs csökkentése meghatározott termékkörök esetében, ezen intézkedés esetében azonban fennáll a veszélye, hogy az költségvetési bevételt csökkentő hatást vált ki, amennyiben az áfa-csökkentés mértékét a feketegazdaság kifehéredéséből eredő költségvetési többletbevétel nem egyenlíti ki. Nehezen védhető továbbá kizárólagosan ezen termékek, illetve szolgáltatások áfa-kulcsának csökkentése, lévén azok bár mindennapi életben betöltött szerepük korunk információs társadalmában egyre nagyobb hangsúlyt kép, és annak szerves részét képezik nem tartoznak az alapvető fogyasztási cikkek, illetve szolgáltatások körébe. Amennyiben ezen termékek körében csökken az áfakulcsa, számos egyéb termék esetében ugyanezen igény merülhet fel és jogosan a piac részéről. ÁROP

39 X. Mellékletek 1. sz. melléklet Jellemző csalási modellek a NAV /2013. iktatószámú tájékoztató levelének melléklete szerint: A LÁNCÉRTÉKESÍTÉSEK JELLEMZŐI A láncértékesítésen alapuló csalás lényege A láncértékesítéssel megvalósított csalások a fiktív ügyletek magasabb szinten szervezett változatát jelentik, amelynél az egymáshoz kapcsolódó ügyletek szorosan összejátszó szereplői - a haszon egymás közti elosztásával - jelentős adónyereségre tesznek szert adófizetési kötelezettség nem teljesítése, illetve jogtalan adó-visszaigénylés, és az elszámolandó adó csökkentése révén. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó ügyletek általában három, illetve négyszereplősek, de egyre gyakoriak a lánc kezdő és végpontja közé minél több szereplőt beiktató bonyolultabb konstrukciók vagy esetleg több láncolat összekapcsolása. Az értékesítési folyamatban alkalmazott fiktív ügyletek elrejtésére sok esetben tényleges gazdasági tevékenységet végző adóalanyokat szerepeltetnek, vagy a fiktív gazdasági események mellett az adott cég valós gazdasági eseményről is kiállít, illetve befogad számlát. Általános jellemzőként állapítható meg, hogy a lánc kiindulópontja egy valós tevékenységet nem folytató, fiktív számlázó szereplő, aki az értékesítést terhelő adót nem vallja be és nem fizeti meg, ugyanakkor a több közbeiktatott cégen keresztül átszámlázott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás láncolaton keresztül felduzzasztott adóját a folyamat végpontján található szereplő levonásba helyezi, adott esetben visszaigényli. A visszaélések egyszerűbb eseteinél általában a láncolat résztvevői kizárólag belföldi vállalkozások, míg az összetettebb, ebből adódóan nehezebben felderíthető ügyeknek számos külföldi résztvevője is van. Utóbbi konstrukció azért is gyakoribb, mert az elkövetők a bonyolultabb bizonyítás, valamint a nemzetközi információcsere korlátaiból adódóan nagyobb biztonságban érzik magukat, ugyanakkor az ezen ügyletek révén elérhető haszon jelentős. Az alkalmazott ügyletek lényege általában, hogy a lánc kiindulópontjánál lehetséges adómentes levonási joggal járó beszerzés (import, Közösségen belüli beszerzés) mellett, a végpontnál adómentes értékesítést (export, Közösségen belüli értékesítés) dokumentálnak. A konstrukcióban így, a lánc elejétől kiindulva a piaci árnál alacsonyabb árat érvényesíthetnek, majd több szereplőn keresztül az értékesítés adóalapjának és így adójának fokozatos növelésével a lánc végén már nagy összegű beszerzést terhelő adóval csökkenthetik az elszámolandó adóegyenleget és jelentős adó-visszaigénylést érvényesítenek. A láncértékesítésen alapuló csalások összetettebb eseteinél a nyílt lánc bezárul, és határon átnyúló körbeszámlázással az áru újból - sok esetben csak papíron - visszakerül a láncolat elejére. Az ügyletek ismétlésével, a szereplők további adóelőnyre tesznek szert a költségvetés terhére. Ez utóbbi esetben van szó körhinta-csalásról, ahol ráadásul az egyes szereplők sok esetben egyidejűleg több, egymásba kapcsolódó számlázási körben is részt vesznek (ez az ún. contra trading). Kifinomultabb adó-kijátszási módszerek esetén a puffer (közbeékelt) vállalkozás bevallásában adómentes értékesítés és belföldi beszerzés is szerepelhet, melynek célja sok esetben a ÁROP

40 közösségi beszerzésből, majd a termék értékesítéséből adódó befizetési kötelezettség eltüntetése. A vállalkozásnak lehet például Közösségen belülről történő beszerzése és belföldi értékesítése, azonban ennek okán nagy befizetendő adója keletkezne, melynek csökkentése érdekében színlelt belföldi beszerzés(eke)t tüntet fel bevallásában. Ez esetben viszont a beszerzések/értékesítések adóalapjai között nagy eltérés mutatkozna, mely eltérés kiküszöbölése végett, Közösségen belülre történő értékesítést szerepeltet bevallásában. A láncértékesítésen alapuló csalás általános jegyei A láncértékesítéssel elkövetett csalásoknál jellemző, hogy a folyamatot megszervező, a hasznot ténylegesen realizáló személyek rendkívül nehezen érhetők el, illetve leplezhetők le, hiszen a háttérből irányítják a folyamatot. Gyakori ezekben az esetekben a strómanok és fantom cégek felhasználása, melynek köszönhetően az irányítók (haszonhúzók) személye rejtve maradhat. A csalásban résztvevő cégek tulajdonosainál, képviselőinél gyakoriak a személyi azonosságok és összefonódások, ezért e vállalkozások szoros kapcsolatrendszerben, illetve közös érdekeltségi rendszerben működnek és jellemzően szakmailag jól felkészült szakértők (könyvelő, ügyvéd, adótanácsadó) állnak rendelkezésükre, akik a jogszabályokat, az esetleges joghézagokat, és az adóhatóság eljárását is ismerik. Éppen ezért rugalmasan, gyorsan képesek alkalmazkodni, és a láncolat adóhatósági vizsgálat alá vont szereplőjét mással pótolni, a csalási értékesítési lánc működtetését szüneteltetni, újraszervezni. A láncértékesítések történhetnek egyszeri vagy ismétlődő jelleggel. Az egyszeri alkalomra korlátozódó típusok a kisebb volumenű ügyletekre jellemzőek, míg a szervezettebb, és nagyobb költségvetési károkat okozó ügyeknél a folyamatok ismétlődése, és a felépített konstrukció folyamatos működése jellemző. A láncolatos és karusszel (körhinta) csalások leggyakrabban az építőipari szolgáltatásokkal, az ingatlan ügyletekkel, a könnyen mobilizálható és/vagy viszonylag nagyobb értékű, nehezen beazonosítható cikkekkel (cukor, toll, gabona, liszt, zúzott kő, tűzifa, sóder, textiláruk, gyümölcsök és sűrítmények stb.) történő kereskedéssel, valamint a gépjármű kereskedelemmel kapcsolatban fordulnak elő. A csalásban résztvevők nemcsak az állammal szemben gazdagodnak jogalap nélkül, hanem a gazdasági élet többi szereplőjével szemben is. A közvetlen költségvetési bevételkiesés mellett ugyanis jelentős összegű, gyorsan realizálható nyereség révén a lánc szereplői jogtalan előnyre tesznek szert a jogszerűen működő és adózási kötelezettséget teljesítő vállalkozásokkal szemben. A nem törvényes gazdasági folyamatokból nyert adóelőny ráadásul versenyelőnyt is biztosít, hiszen lehetővé teszi az alacsony, sokszor dömpingáron történő értékesítést. ÁROP

41 A csalási modellek és típusszereplők 1. A Közösségen belüli beszerzéssel való visszaélés 2. TAGÁLLAM VEVŐ 900+ÁFA "B" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ 1000 ÁFA MENTES ELADÓ 1. TAGÁLLAM A Közösségen belüli beszerzés alkalmazásával megvalósított csalás során, az Unión belüli adómentes kereskedés lehetőségét használják ki, és kombinálják a hagyományos belföldi fiktív számlázással. A Közösségen belüli beszerzési csalás legegyszerűbb esetében egy fiktív belföldi adózó (hiányzó kereskedő), vagy létező, de bevallási, befizetési kötelezettségét nem teljesítő vállalkozás (mulasztó kereskedő) Közösségen belüli beszerzést bonyolít és az árut, belföldön értékesíti. A nyereséget az általános forgalmi adó bevallási és befizetési kötelezettség elmulasztása miatt a hazai piacon érvényesíthető nagyon alacsony ár jelenti. A Közösségen belüli beszerzéses csalások fenti, többszereplős változatánál a láncolat belföldi oldalának legelején elhelyezkedő belföldi vállalkozás (hiányzó kereskedő) egy másik tagállambeli, ún. csatornavállalkozástól adómentesen szerez be árut. A láncolat belföldi részének első pontján szereplő, adókötelezettséget nem teljesítő társaság, ebben a változatban ÁROP

42 a terméket már egy vele összejátszó, szoros kapcsolatban álló belföldi vállalkozásnak (bróker) értékesíti, aki levonja a beszerzést terhelő adót - melyet a szállítója nem fizetett meg - majd a lánc végpontjaként a hazai piacon áfa felszámításával értékesíti a terméket. A hiányzó kereskedőtől történt fiktív beszerzésre alapított jogtalan levonásba helyezés megállapíthatóságának elkerülése érdekében nem közvetlenül, hanem több, ún. puffer cégen keresztül szerzi be a terméket a belföldi elosztó cég. 2. A Közösségen belüli adómentes értékesítéssel és exporttal való visszaélés 2. TAGÁLLAM / HARMADIK ORSZÁG A klasszikus körhinta csalás FIKTÍV KÜLFÖLDI VEVŐ BELFÖLDI KERESKEDŐ BELFÖLDI VEVŐ 1. TAGÁLLAM A csalási konstrukcióban valótlan Közösségen belüli értékesítést, vagy valótlan exportértékesítést tűntetnek fel a résztvevők. A cél, ezekben az esetekben az ügyletek áfa alóli mentesítése. Ehhez pedig hamis bizonylatokat, dokumentumokat készítenek (pl. szállítási bizonylatok, export kiviteli okmányok), vagy egy másik tagállamban bejegyzett vállalkozás áfa azonosító számát illetéktelenül felhasználva mentesítik a belföldi ügyleteiket. ÁROP

43 3. A klasszikus körhinta-csalás 2. TAGÁLLAM "C" VÁLLALKOZÁS 900+ÁFA PUFFER 910+ÁFA "B" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ "D" VÁLLALKOZÁS BRÓKER 1. TAGÁLLAM 1000 ÁFA MENTES "A" VÁLLALKOZÁS CSATORNAVÁLLALKOZÁS 950 ÁFA MENTES A karusszel (körhinta vagy körbeszámlázásos) csalás általános sémája rendszerint az alábbi folyamatot jelenti. Az 1. tagállamban bejegyzett A vállalkozás értékesít a 2. tagállamban működő B vállalkozás részére. Ez az értékesítés az A vállalkozás esetében Közösségen belüli adómentes értékesítést jelent. A B vállalkozás ezzel Közösségen belüli beszerzést végez, amely adófizetési kötelezettséget nem keletkeztet, hiszen a fizetési kötelezettséggel együtt a cég gyakorolhatja a levonási jogot is. Az így beszerzett terméket a belföldön bejegyzett és a folyamatba közbeiktatott egy, vagy több társaságnak ( C vállalkozás) értékesíti. A B vállalkozás a belföldi értékesítés révén keletkező adófizetési - gyakran bevallási - kötelezettségének azonban nem tesz eleget. A C vállalkozás/ok általában elérhetők, de az adóhatósággal való együttműködési készségük csak látszólagos. Valódi szerepük az ügylet törvényes látszatának erősítése, a folyamat bonyolultabbá tétele, ezáltal az ellenőrzés munkájának nehezítése, akadályozása. Ezek egyébként általában adóminimalizáló társaságok, akik az ugyancsak belföldi D társaság részére értékesítenek. A klasszikus karusszel esetében D vállalkozás Közösségen belülre értékesíti tovább a terméket, akár az A vállalkozás vagy annak érdekeltségi körébe tartozó más vállalkozás részére. Ennél a szereplőnél realizálódik az ügylet nyeresége, mert a belföldi beszerzés és a Közösségi értékesítés következtében, jellemzően nagy összegű adót igényel vissza. A láncolat pedig úgy zárul, hogy az értékesítés az 1. tagállamba bejegyzett (az esetek döntő részében éppen az A vagy annak érdekeltségébe tartozó) társaság részére történik, aki aztán ismét a 2. tagállamba értékesít és így forog a körhinta, mindaddig, amíg az adóhatósági fellépés ezt meg nem szakítja. Lényeges, hogy a klasszikus karusszel mechanizmus a gyakorlatban jellemzően a négy alapszereplőn felül több vállalkozást is érint, illetve több mint két ország (több tagállam, harmadik országok) is érintett, a fenti modell pusztán a csalás módszerét szemlélteti. Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a klasszikus csalási sémának nagyon sok variációja létezik mivel az alapeset további az előző pontokban bemutatott főleg hiányzó kereskedős - áfa csalási módokkal kombinálódhat. ÁROP

44 A karusszel csalás négy típus szereplője: I. HIÁNYZÓ KERESKEDŐ vagy MULASZTÓ KERESKEDŐ (missing/defaulting trader) B vállalkozás A láncolat elején szereplő társaság, amely nem teljesíti áfa kötelezettségeit. A klasszikus karusszel formánál jellemzően Közösségen belüli beszerzést végez (többnyire belföldi beszerzés mellett) és belföldön értékesít tipikusan közvetetten puffer cégeken keresztül, esetleg közvetlenül egy lánc végén álló disztribútorvállalkozásnak. Három alapvető típusa ismeretes. Bevallási kötelezettségét nem teljesítő vállalkozás Jellemzően fantom, vagy postafiók cég, amely nem érhető el, vagy csak kézbesítési meghatalmazottja van. Nem folytat legális gazdasági tevékenységet, nemcsak befizetési kötelezettségét nem teljesíti, hanem többnyire könyvelést sem vezet, és bevallást sem nyújt be, ezért viszonylag gyorsan kiválasztásra kerülhet. Az adóhatósági fellépés hatására általában megszűnteti tevékenységét. A vállalkozás képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem fellelhető, ismeretlen személyek, illetőleg azt csak névleg betöltő személyek, akik a tevékenységről semmilyen információval nem rendelkeznek. A tulajdonosok ismeretlen (sokszor külföldi, vagy külföldön élő magyar) természetes személyek, vagy offshore cégek. A vállalkozás iratanyagához az adóhatóság nem jut hozzá. Nullás, adattartalom nélküli bevallást benyújtó vállalkozás A hiányzó kereskedő ezen típusa számadatok nélküli bevallást ad be, vagy kifinomultabb formában kinullázott adatsorokkal nyújtják be a bevallást, elkerülendő, hogy azonnal az adóhatóság (adóellenőrzés) látókörébe kerüljön. Befizetési kötelezettséget elmulasztó vállalkozás (defaulting trader, mulasztó kereskedő) A hiányzó kereskedő típusú cégek egyik válfaját jelenti a mulasztó kereskedő. A vállalkozás bevallási kötelezettségét teljesíti, azonban adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, így adófolyószámlája hátralékos. A bevallási kötelezettségüknek ezek a vállalkozások eleget tesznek ugyan, azonban fizetési kötelezettségüket már nem teljesítik, ennek következtében nagy összegű áfa tartozást halmoznak fel. Az ilyen cégek egészen addig benyújtják bevallásaikat és működnek, amíg az ellenőrzés fel nem tárja az adófizetési kötelezettség elmulasztását, vagy felszámolás, illetve végrehajtás alá nem vonja a vállalkozást. A hiányzó kereskedő típusszereplő jellemzője, hogy a láncolatok szervezői többször használt, esetlegesen már az adóhatóság látókörébe került céget is ilyen tevékenységre használnak, ezért jellemző a tulajdonosok és a székhely gyakori változtatása. A szervezők ehhez a társadalom perifériájára szorult személyeket nyernek meg jelentéktelen díjazás, vagy minimális részesedés fejében, esetleg hamis személyazonosító adatokat tartalmazó, vagy lopott személyi igazolvány felhasználásával alapítanak hiányzó kereskedőként funkcionáló céget. A székhelyként bejegyzett cím gyakran csak levelezési cím székhelyszolgáltatást végző kézbesítési meghatalmazottal, fél évre előre kifizetett székhely-szolgáltatási díjjal. A névleges tulajdonos, képviselő stróman személy pár hónapon belül eltűnik, innen az eltűnt kereskedő kifejezés. ÁROP

45 II. PUFFER vagy BUFFER (ütköző, közbeékelt vállalkozás) C vállalkozás A karusszel feltárásának nehezítésére és a brókervállalkozásnál megállapítható fiktív beszerzés valósként való feltűntetése érdekében a szervezők a hiányzó kereskedő és a brókervállalkozás közé ütköző céget ékelnek be. Egy karusszel folyamatban, annak bonyolultságától függően több puffer vállalkozás is szerepelhet. A puffer vállalkozás a hiányzó kereskedőtől beszerzett árut a bróker részére értékesíti. Bevallási és befizetési kötelezettségüknek az ilyen cégek eleget tesznek. Mivel a karusszelben főként a befizetni elmulasztott áfából származik a szervező nyeresége, pufferek értékesítési láncolatában a piaci árnál alacsonyabb árat, és nagyon alacsony árrést alkalmaznak. A pufferek tipikus adóminimalizáló cégek, bevallásaikban a nagy forgalom mellett a fizetendő és a levonható adó mértéke közel azonos, így az adó-elszámolási időszakban minimális befizetendő adót szerepeltetnek. A nagy forgalom ellenére az ütköző cégeknél jellemző a gazdasági kapacitás hiánya, általában a tevékenység végzéséhez szükséges minimális feltételekkel sem rendelkeznek. A cégjegyzésre jogosultak a gazdasági tevékenység folytatása tekintetében képzetlenek, ők is gyakran a társadalom perifériájára szorult személyek. Ezek az ütköző, puffer vállalkozások csupán közvetítői tevékenységükről és szerepükről nyilatkoznak, ugyanakkor a befogadott és a kibocsátott számlákon, a teljesítési igazolásokon, vállalkozási szerződésekben, nem a közvetítés, hanem az adott ügylet megnevezése és annak teljes - adott esetben jelentős - értéke szerepel. A csalási konstrukcióban a szervezővel akár hallgatólagosan együttműködő puffer vállalkozások a revízió számára elérhetőek, mindaddig készségesen együttműködnek, amíg nem derül ki számukra, hogy szerepüket az ellenőrzés felismerte. Az adóhatósági fellépést követően hiányzó kereskedővé is válhatnak (pl. az ellenőrzésről szóló értesítést, a megbízólevél kézbesítését követően az átvételt megelőző időpontra visszadátumozott társasági szerződésmódosítással értékesítik a céget, az adóhatóság számára nem elérhető, ismeretlen helyen tartózkodó személynek). III. BROKER, vagy BRÓKER (nyereségszerző, disztribútor) D vállalkozás A brókervállalkozás a hiányzó kereskedőtől beszerző cégek, a pufferek egy speciális fajtája. A bróker az őt megelőző adóminimalizáló pufferektől annyiban különbözik, hogy az átszámlázás láncolatában ő az utolsó láncszem. A bróker típusú vállalkozást nyereségszerző cégnek is nevezik, mivel ez a vállalkozás húz hasznot a csalással elérhető alacsony árakból, illetve levonja az áfát a csalásban vele együttműködő cégektől, így a brókervállalkozás realizálja a profitot, amelynek érdekében a láncolatot felépítették. A folyamat végén ez a szereplő vásárolja meg a terméket a hiányzó kereskedőtől ritkábban közvetlenül többnyire átszámlázó puffer cégeken keresztül, majd a belföldi piacon közvetlenül értékesíti, vagy határon túlra (más tagállamba, esetleg harmadik országba) adómentesen számlázza ki. Bevallási, nyilvántartási kötelezettségét rendszerint teljesíti. Az adóhatóság számára jóhiszemű, és kellő körültekintő eljárását igyekszik bizonyítani a gazdasági események dokumentálásával, látszólag szabályszerűen vezetett könyveléssel. A konstrukcióból nyert haszon, realizálástól függően minimális befizető, vagy visszaigénylő pozícióban van. Ez ÁROP

46 utóbbi adóminimalizáló jegyek (a bevallásban nagy volumenű forgalom mellett alacsony fizetendő adó) vagy a jelentős összegű visszaigénylés miatt többnyire kiválasztásra kerül. A nem egyszeri alkalomra létrehozott csalási konstrukcióknál folyamatos, többszöri működés mellett a törvényesség látszatának keltése érdekében az egy-egy alkalommal nagy összegű visszaigénylés helyett sokszor inkább a fizetendő adó csökkentése, az adóminimalizálás a cél. IV. CSATORNA TÁRSASÁG (vezeték cég, conduit company) A vállalkozás Közösségen belüli körbeszámlázásos ügyletek esetén a láncolat negyedik típusú szereplőjét csatornacégnek nevezzük. Ez a társaság a fentebb említett három szereplőtől eltérő tagállamban működik. A csatornatársaság a haszonhúzó (Áfa-visszaigénylő, bróker) társaságtól vásárol árut, és azt a hiányzó kereskedőnek értékesíti tovább. Ez a társaság az adóbevallási kötelezettségeinek rendszerint eleget tesz, bevallásaiban Közösségen belüli beszerzést és értékesítést vall, így elszámolandó adója többnyire nulla, vagy minimálisan negatív előjelű (működési költségeinek adóját vonja le). Gyakran a csalás elősegítése érdekében hozzák létre, de előfordulhat, hogy jó hírnevű, ténylegesen működő cégről van szó, melynek nincs tudomása arról, hogy egy csalást megvalósító láncolat egyik szereplője. Az utóbbi időben egyre inkább terjed a láncértékesítésen alapuló csalások azon változata, melyben csatornacégként nem egy, a Közösség másik tagállamában működő társaságot iktatnak be, hanem harmadik országban illetőséggel bíró adózót. ÁROP

47 4. A fiktív belföldi értékesítő 2. TAGÁLLAM "C" VÁLLALKOZÁS 900+ÁFA PUFFER 910+ÁFA "B" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ "D" VÁLLALKOZÁS BRÓKER FIKTÍV BESZERZÉS 900+ÁFA 1. TAGÁLLAM "E" VÁLLALKOZÁS HIÁNYZÓ KERESKEDŐ 950 ÁFA MENTES "A" VÁLLALK OZÁS CSATORNA VÁLLALKOZÁS 3. TAGÁLLAM Ennél a csalási sémánál a belföldi értékesítési lánc kezdő pontján elhelyezkedő hiányzó kereskedő többnyire működő cég nevével visszaélve számláz belföldi cégeknek, de nem szerez be külföldről árut, mivel egyszerűbb a láncolatot szervezőnek belföldi céget vásárolni a fiktív számlázáshoz, mint külföldi szállítókat (csatorna céget, vagy külföldi brókert, elosztót) beszervezni. A hiányzó kereskedő több belföldi puffer vállalkozáson keresztül értékesít az elosztó, disztribútor cégnek nem létező, vagy a számlán nagy értékűként feltüntetett terméket, melyek áfa tartalmát visszaigényli, vagy csak levonja, majd Közösségen belül adómentesen értékesíti egy másik tagállambeli hiányzó kereskedőnek (aki tipikusan adóminimalizáló), vagy létező közvetítő cégnek (conduit). Ez utóbbi másik tagállambeli közvetítő pedig harmadik országba exportálja a terméket. Ebben a konstrukcióban a szállítás és fizetés formailag szabályos bizonylatai gyakran rendelkezésre állnak, a belföldi lánc végétől, a brókertől történő kiszállítást okmányokkal is alátámasztják. Más esetben előfordul nem létező partner feltüntetése, vagy az ügylet csupán bevallásban történő szerepeltetése. ÁROP

48 5. Keresztbeszámlázásos csalás 2. TAGÁLLAM FIKTÍV BELFÖLDI ELADÓ BELFÖLDI VEVŐ 900+ÁFA 1000+ÁFA KERESZTBE SZÁMLÁZÓ 1. TAGÁLLAM 900 ÁFAMENTES 1000 ÁFAMENTES KÜLFÖLDI ELADÓ FIKTÍV VEVŐ Az áfa mentesítési technika egyik fajtája a keresztbeszámlázási módszer, amelynek célja az adókötelezettséggel járó ügyletek (Közösségi beszerzés, belföldi értékesítés) leplezése, kiegyenlítése belföldi beszerzéssel, és adómentes Közösségi értékesítéssel. Ez a módszer gyakran kíséri a karusszel, illetve láncolatos csalási konstrukciókat. Az adókötelezettségeit a költségvetés felé nem teljesítő hiányzó kereskedő adókikerülő technikája a belföldre, illetve másik tagállamba irányuló egymást ellentételező számlázási mód. A számlázás lényege a Közösségen belüli beszerzések és a belföldi értékesítések fiktív számlával való lefedése. A Közösségen belüli beszerzést fiktív belföldi beszerzéssel, a belföldi értékesítést pedig fiktív Közösségen belüli értékesítéssel leplezik. 6. Háromszögügylet 3. TAGÁLLAM VEVŐ 2. TAGÁLLAM SZÁMLA KÖZVETÍTŐ VÁLLALAT ÁRU SZÁMLA BELFÖLDI ELADÓ 1. TAGÁLLAM A háromszögügylet jellemzője, hogy az értékesített termék esetében a tulajdonosváltozás nem követi a termék tényleges mozgását, mert az árut az első eladótól a közbenső szereplő érintése nélkül közvetlenül a végső vevőhöz szállítják. A háromszögügyletre vonatkozó speciális áfa szabály lényege, hogy a közbenső vevőnek nem kell a végső vevő országában adóalanyként bejelentkezni annak ellenére, hogy annak országában értékesít ha az adókötelezettséget helyette a végső vevő teljesíti a saját tagállamában. A háromszögügyletek tekintetében nem jellemző az adókikerülés, akkor tapasztalható az adóelkerülésre irányuló szándék megjelenése, ha a háromszögügylet valamely szereplője egyben csalásra épülő értékesítési láncolat tagja is. ÁROP

49 Törvénytervezet Kormányrendelet, korm. határozat Miniszteri rendelet 2/a.és 2/b sz. melléklet Az érintett szervezetekkel, főosztályokkal folytatott egyeztetés. Honlapra nem kerül fel a tervezet. Jogalkotási folyamatábra Kormány-előterjesztés Közigazgatási egyeztetés előtt legalább 8 nappal a KIM részére minden miniszteri rendelet, illetve kormány-előterjesztés szövegét meg kell küldeni. A közigazgatási egyeztetésre küldhetőségről a KIM dönt. Az egyeztetés célja az, hogy a széleskörű közigazgatási egyeztetésre csak olyan előterjesztés kerüljön, amely a kormányzat általános elveivel és elképzeléseivel összhangban áll. Ez előtt a tervezet nyilvánosságra sem hozható. Szakmai egyeztetés KIM előzetes egyeztetés (8 nap) Közigazgatási egyeztetésen a miniszterek, érintett kormányhivatalok és kormánybiztosok kapják meg az anyagot, illetve a szakmai szervezetek esetlegesen bíróság ügyészség, önkormányzatok stb. Ez az egyeztetés főszabály szerint nyilvános, a tervezet kikerül a minisztérium honlapjára Sürgős esetben 5 napos az egyeztetés. Az egyeztetésen beérkezett észrevételeket az egyeztetés ideje alatt ( nap) egyeztetni szükséges. Nagyobb horderejű vitás kérdések esetén a KIM közig államtitkár egyeztetést tart. Közigazgatási egyeztetés (10 nap, max 30nap) Észrevételek egyeztetése Miniszteri aláírás Miniszteri rendeletnél a folyamat véget ér, kihirdetést kezdeményezi a szaktárca a Kormányirodánál. A KÁT állást foglal a tervezet kormánydöntés alkalmasságáról, alkalmatlanságáról. Közigazgatási Államtitkári Értekezlet (csütörtök) A KÁT által napirendre javasolt előterjesztéseket tárgyal meg (soron kívüliség lehetséges). Kormányülés (szerda) A szakfőosztály és a parlamenti kapcsolatokért felelős főosztály a felelős. OGY elé benyújtás ÁROP

50 ÁROP

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE

A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE 2008.2.20. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 44/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 143/2008/EK RENDELETE (2008. február

Részletesebben

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról

T/6954. számú. törvényjavaslat. a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6954. számú törvényjavaslat a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.9.17. COM(2013) 633 final 2013/0312 (NLE) Javaslat A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA az Egyesült Királyságnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

Leövey Klára Gimnázium

Leövey Klára Gimnázium 4 Leövey Klára Gimnázium Az Önök iskolájára vontakozó egyedi adatok táblázatokban és grafikonokon 1. osztály matematika 1 Standardizált átlagos képességek matematikából Az Önök iskolájának átlagos standardizált

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1

PENTA UNIÓ ZRT. NÉV: Gálicza Zoltán Ottóné. Szak: Forgalmi adószakértő. Konzulens: Fábiánné Játékos Judit. Oldalszám: 1 PENTA UNIÓ ZRT. A fordított adózás alkalmazásának jogszabályi háttere, indokoltsága, valamint az ingatlanokkal kapcsolatok belföldi fordított ÁFA szabályozás részletes bemutatása Oldalszám: 1 NÉV: Gálicza

Részletesebben

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1036 JELENTÉS A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKRŐL

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015.

Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai. Miért (nem) Magyarországon? 2015. Nemzetközi web áruházak raktárválasztási szempontjai Miért (nem) Magyarországon? 53. Közgazdász vándorgyűlés Logisztikai szekció Miskolc, 2015. szeptember 4. 2015. Tartalom Az e-kereskedelem növekedési

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT

SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT SZÁLLÍTÁSI SZABÁLYZAT A DHANVANTARI Kft. a logisztikai szolgáltatást szerződött partnerei útján látja el. A termékek központi raktározása M5-Gyál Business Parkban (cím: 2360 Gyál, Bem J. u. 32.), az AUTÓKER

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től

SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től 2760 Nagykáta, Dózsa Gy. u. 10 SZOLGÁLTATÁSI ÓRAREND Érvényes: 2015. szeptember 7-től I. Belföldi forint fizetési ok JÓVÁÍRÁS Megbízás típusa GIRO-IG1 GIRO IG2 VIBER TERHELÉS Takarékszövetkezetünk nostro

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 Képviselő cég neve, címe:... Beadás dátuma: (OEP tölti ki) Ügyintéző neve, elérhetősége:... Munkahelyi telefon (fax, e-mail, mobiltel.):...

Részletesebben

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok

HU0201-04 sz. Phare projekt. Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok HU0201-04 sz. Phare projekt Segítség a program lebonyolításához: beszerzési szabályok Bevezetés Grant projektek: a Kedvezményezettek alkalmazzák a Phare szabályait 2002. tavasza óta új szabályozás: könnyítések

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet

Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet TÁJÉKOZTATÓ A devizában végzett műveletek teljesítési rendjéről Hatályos: 2012. január 2-től 1 I. Általános feltételek A Takarékszövetkezet csak tartalmi, nyelvi és alaki

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. a 77/388/EGK irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. a 77/388/EGK irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 19.7.2006 COM(2006) 404 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a 77/388/EGK irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével összhangban HU HU 1. HÁTTÉR A tagállamok

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

EKAER Kockázati biztosíték

EKAER Kockázati biztosíték EKAER _ A kockázati biztosíték EKAER Kockázati biztosíték Vörös Attila Szakmai Főigazgató-helyettes NAV KMRAFI Jogszabályi háttér Art 22/E. (5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti

Részletesebben

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása

T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása. K 496 Előirányzatok zárlati elszámolása Az év végi zárlati tételek könyvelési rendje 1. Előirányzat számlák zárása a) kiadási előirányzatok közgazdasági osztályozás szerint T 1, 2, 3, 4, 5 számlaosztályok előirányzat számlái K 496 Előirányzatok

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2

A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 1. oldal A Tolna Megyei Önkormányzat 10/2002. (IV. 24.) önkormányzati rendelete 1 a külföldi kiküldetésekről - a módosítással egységes szerkezetben - 2 A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary

Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés. Ilosvai Péter, IT Services Hungary Magyarország versenyképessége az IKT szektorban A tudás mint befektetés Ilosvai Péter, IT Services Hungary IT Services Hungary, a legnagyobb IT szolgáltató központ Magyarországon Tevékenységünk: Nemzetközi

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012

Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 2012 Infokommunikációs (IKT) eszközök és használatuk a háztartásokban és a vállalati (üzleti) szektorban, 12 Központi Statisztikai Hivatal 13. augusztus Tartalom Bevezető...2 I. Az IKT-eszközök és használatuk

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens EU indikátorok Magyarország Dr. Bakonyi Péter c. docens eeurope 2005 indikátorok Indikátorok INTERNET INDIKÁTOROK A. Az állampolgárok hozzáférési és használati jellemzıi A.1 Az otthoni internethozzáféréssel

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATÁRA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS HATÁROZATÁRA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.10.2004 COM(2004)662 végleges Javaslat A TANÁCS HATÁROZATÁRA amely módosítja a 2001/865/EK határozatot, mely utóbbi felhatalmazza a Spanyol Királyságot olyan

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása

Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Mintacím szerkesztése Általános forgalmi adó (Áfa) számviteli elszámolása Általános szabályok szerint Az általános forgalmi adóra vonatkozó adókötelezettséget tartalmazó jogszabályok: 2007. évi CXXVII.

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. február 9-i rendes nyílt ülésére Iktatószám: 3/22-3/3/2015. Tárgy: A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal 2015. évi költségvetésének jóváhagyása. ELŐTERJESZTÉS Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. február 9-i rendes

Részletesebben

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31.

Richter Csoport. 2013. 1-9. hó. 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Richter Csoport 2013. I-III. negyedévi jelentés 2013. október 31. Összefoglaló 2013. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: +5,2% ( ), +7,1% (Ft) + jó ütemű növekedés Kínában, az EU15 piacokon és

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Egy kereskedelmi tevékenységet végző társaság transzferár kiigazításaival kapcsolatos adóhatósági megállapítások

Egy kereskedelmi tevékenységet végző társaság transzferár kiigazításaival kapcsolatos adóhatósági megállapítások Egy kereskedelmi tevékenységet végző társaság transzferár kiigazításaival kapcsolatos adóhatósági megállapítások Kiss Tamás Szokásos Piaci Ár-megállapítási és Transzferár Ellenőrzési Főosztály Szokásos

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Magánnyugdíjpénztár nyilvántartásba vétele iránti kérelem

Magánnyugdíjpénztár nyilvántartásba vétele iránti kérelem A - Beküldő adatai Jelölje, ha a kérelmet hiánypótlás céljából nyújtja be. Ügyszám:.. Végzés száma: P k Beküldő adatai: Elektronikus beküldés esetén a Beküldő az a személy, akinek az ügyfélkapuján keresztül

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

2011-es ÁFA változások

2011-es ÁFA változások 2011-es ÁFA változások Kulturális, sportszolgáltatások teljesítési helye Idén nincs különbség az adóalanyoknak és a nem adóalanyoknak nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási

Részletesebben