A segítő termékek támogatáspolitikájáról
|
|
- Donát Pásztor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A segítő termékek támogatáspolitikájáról A Rehabilitációs Szakmai Kollégium mintegy két évtized óta többször kezdeményezte a segédeszközök támogatási rendszerének módosítását. Javaslatainak logikája nem különbözött lényegesen a gyógyszerek, illetve egészségügyi technológiák támogatási rendszereivel kapcsolatos általános alapelvektől. Kiszámítható, méltányos, országosan gyűjtött adatok elemzésén alapuló, átlátható, rendszeresen karbantartott támogatási rendszer kialakítását, továbbá az ellátás minőségének ellenőrzését is szorgalmazta. Dr. Kullmann Lajos A kollégium egyúttal felhívta a figyelmet néhány, a segédeszközök jellegéből adódó sajátos szempontra is. Ilyen szempont a segédeszköz-használat várható időtartama. Egyes esetekben, főleg teljes gyógyulás lehetőségével járó balesetek után, a segédeszközök használata átmeneti ideig szükséges. Az eszközök bizonyos köre esetében tehát a kölcsönzés is megfelelő megoldás lehet. Szükségesnek tartotta az utalványozási jogosultság korlátozását, illetve megfelelő képzettség (pl. vizsgaköteles tanfolyam) megszerzéséhez kötését. Ritkán használt segédeszközök rendelése esetében a korlátozást a megfelelő gyakorlat megszerzése és karbantartása indokolhatja. Egyes esetekben azt is javasolta, hogy az utalványozást előzze meg multidiszciplináris team konzultációja, esetleg eszközök használatának próbája, illetve az elkészült eszközök átadását kövesse azok használatának megtanítása. A javaslatok egy része meghallgatásra talált. Így például lehetőség van bizonyos eszközök kölcsönzésére, bár a lehetőségek még korántsem kiaknázottak. Korábban elsősorban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szervezési és Módszertani Osztálya kezdeményezésére létesültek ortetikaiprotetikai teamek, szakrendelések. Jelentős részük később finanszírozási és munkaerőhiány miatt megszűnt. Az országos intézetek kompetenciáját a területi ellátás szervezésének támogatásában időközben egészségügyi miniszteri rendelet megszüntette. Megállapíthatjuk tehát, hogy a segédeszközök támogatási rendszerében különösen összehasonlítva a gyógyszerek támogatáspolitikájának szabályozottságával szerény fejlődés következett be. A jó megoldások keresését nehezíteni látszik a segédeszközök technológia elemzésének számtalan problémája is. Erről a problémakörről a közelmúltban számolt be Goreczky Péter, az ESKI munkatársa. (Goreczky 2008) Itt rá kell mutatnunk egy terminológiai problémára is. A közlemény összhangban a hazai jogalkotással, annak terminológiájával gyógyászati segédeszközökről beszél. Ez az elnevezés szerepel a támogatást szabályozó rendelet címében is. (EüM., 2007) A gyógyászati segédeszközök a szélesebben értelmezett segédeszközök körének, jelenleg elfogadott nemzetközi néven segítő termékeknek csak egy szűkebb csoportját jelentik. Tulajdonképpen a hazai támogatott termékkör is szélesebb, még ha a magyar jogalkotás eddig nem is vette át az új elnevezést. A továbbiakban jelen írásban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) terminológiáját fogjuk használni. (ISO 2007) A segítő termékek technológia elemzése és annak problémái Goreczky (2006) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet gyógyászati segédeszköz értékelési gyakorlatában szerzett tapasztalatait nyolc pontban összegezte. Ezek tartalmi lényegét még jobban sűrítve és a feltárt tapasztalatoknak a közleményben szereplő sorrendjét némileg megváltoztatva megállapításait az alábbi öt pontban foglaljuk össze: nincsenek epidemiológiai adatok, nem lehet megismerni, kik lesznek az új termékek jövőbeni felhasználói, kevés adat érhető el a komparátorokkal való összehasonlításhoz, nincs elegendő klinikai vizsgálat, még kötszerek esetében sem, illetve az egyes eszközökről elérhető információmennyisége jelentős különbségeket mutat, alig van elérhető egészség-gazdaságtani elemzés, hiányoznak az új technológiákra vonatkozó költséghatékonysági tanulmányok, publikációk, a jelenlegi befogadási rendszer nem alkalmas a minőségi különbségek vizsgálatára, az árviszonyok csak hasonló termékek esetében ismeretesek, újak esetében nem, az áremelési kérelmek nincsenek adatokkal kellően alátámasztva. A bemutatott problémalista nem kecsegtet a helyzet gyors 2 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.
2 1. ábra. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása koncepciójának ábrája. (WHO, 2001) EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT (betegség, rendellenesség) TEST funkció/struktúra (károsodások) TEVÉKENYSÉG (akadályozottság) RÉSZVÉTEL (korlátozottság) környezeti tényezők személyes tényezők javulásának valószínűségével. Jelen írás sem tud ilyen irányú biztatást adni. Inkább a problémák hátterére kíván rávilágítani, és a későbbi, igen jelentős munkaráfordítást feltételező elemzésekhez néhány támpontot adni. Bemutat továbbá néhány olyan korábbi kedvező tapasztalatot, amelyek felhasználása a támogatási rendszer továbbfejlesztése során mérlegelhető. A segítő termékek használói a fogyatékosság értelmezése Arra a kérdésre, hogy kik a felhasználók? egyértelműen lehet felelni. Fogyatékos embereknek van szükségük segítő termékekre. A magyarázatot megadja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). (WHO, 2004) Az FNO értelmezése szerint az emberi létnek három dimenziója van. (1. ábra) Minden ember biológiai lény, akinek testi funkciói és struktúrái vannak. A funkciók és struktúrák megléte, megfelelő működése szükséges mindennapi életünk zavartalan viteléhez, ám ezek elsősorban betegségek következtében (beleértve a baleseteket és fejlődési rendellenességeket is) károsodhatnak. Az ember azonban nemcsak biológiai lény, hanem sajátságos emberi jelenség is, akire leginkább az jellemző, hogy szinte folyamatosan tevékenykedik. Tevékenysége betölti mindennapjait. Különböző tényezők hatására ezekre alább visszatérünk az ember tevékenysége akadályozottá válhat. Végül, az ember egyúttal szociális lény is, életét, családi, munkatársi és más szerepeit szűkebb vagy tágabb emberi környezetében éli, részt vesz különböző életszituációkban. Ebből a szempontból, ebben a dimenzióban tehát, a részvétel jellemző az emberre. A részvétel különböző hatásokra korlátozottá válhat. Az FNO funkcióképességnek nevezi gyűjtőnéven a bemutatott három dimenzióban a zavartalanság állapotát. A fogyatékosság az emberi lét három dimenziójában keletkező zavarok, problémák gyűjtőneve. Témánk szempontjából szükséges még röviden ismertetni a fogyatékosság FNO szerinti értelmezésének két alapelvét. A fogyatékosságot nem egyszerűen az egészségi állapot megváltozása okozza. A fogyatékosság a megváltozott egészségi állapotú ember és környezete kölcsönhatásának eredményeképpen jön létre. Beláthatjuk ezt, ha arra gondolunk, hogy két azonos módon és mértékben kóros egészségi állapotú ember közül az egyik, aki támogató környezetben él, nem válik fogyatékossá, míg a másik, akinek környezete hátrányos, akadályozó (és/vagy, személyes tulajdonságai kedvezőtlenek) tevékenységeiben akadályozottá, részvételében korlátozottá válhat. Példaként említhetjük, hogy két csípőízületi porckopás miatt mozgásaiban azonos módon korlátozott ember közül az egyik támogató családban él, lakása liftes házban van, nagy valószínűséggel tevékenységei és részvétele nagy részét problémamentesen végzi. Hasonló korú és állapotú társa, aki egyedül él, lift nélküli ház harmadik emeletén, számtalan tevékenységében akadályozott (pl. háztartási tevékenységek, bevásárlás), részvételében korlátozottá válik (pl. társas kapcsolatai ápolása kedvéért sem indul el). A másik alapelv úgy szól, hogy a fogyatékosság olyan élettapasztalat, amely bárkivel, bármikor előfordulhat, mint pl. egy probléma az ember tevékenységében vagy a részvételében. Tehát lehet időleges, nem szükségszerűen végleges. Azaz, az átmenetileg szükséges segítő termékek használói is lehetnek fogyatékos emberek. A felhasználók köre tehát fogalmilag ismert. Goreczky megállapítása azonban igaz. Fogyatékossági epidemiológiai adatok gyűjtése hazánkban jelenleg rendszerszerűen nem történik, bár indokolt lenne. Az utolsó népszámlálásnak (a II. világháborút követően először) ismét voltak fogyatékosságra vonatkozó kérdései. Eredményei a cikk szerzője számára nem ismertek. Az OEP birtokában vannak a támogatással rendelt segítő termékeket felhasználó személyek életkori, diagnózis (BNO kód alapján, amint azonban fentebb láthattuk a fogyatékosság FNO alapú kódolása is szükséges lenne) és lakóhelyi adatai, az utalványozó szakorvos adatai, szakmai kódja, valamint a segédeszközök pontos megnevezése, a felírás, valamint a támogatás kifizetésének alapját képező kiszolgálás időpontja. Az ismételt ellátásra vonatkozó adatok ugyanígy. Noha ezek nem epidemiológiai adatok, hiszen a segítő termékekhez a hozzáférés is számtalan környezeti tényező által befolyásolt (lakóhely, szociális környezet, egészségügyi ellátórendszer elérhetősége a régióban stb.), feldolgozásuk értékes adatokat szolgáltathat a támogatási rendszer szabályozásához. A segítő termékek fogalma, nemzetközi osztályozása A segédeszköz, később technikai segédeszköz elnevezése az ISO nemzetközi szabványában segítő termékre változott. A szabvány új neve A fogyatékos emberek segítő termékei osztályozás és terminológia, jelzése: ISO 9999:2007 (ISO 2007). Az új szabvány kinyilvánítottan az FNO-n alapul, funkcionális szemléletű, tehát a termékeket funkció szerint kategorizálja. A segítő termék: bármely termék (beleértve bármilyen berendezést, felszerelést, eszközt, technológiát és szoftvert), EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 3
3 amelyet egyedileg készítettek vagy általánosságban elérhetők, és amelyeket a károsodások, a tevékenység akadályozottsága vagy a részvétel korlátozottságának megelőzése, kompenzálása, monitorozása, csökkentése vagy semlegesítése, céljából állítottak elő. (ISO 2007) Tehát ez a definíció is fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére alkalmas eszközökként definiálja a segítő termékeket. Az általánosságban elérhető termék, pl. a mobiltelefon, többségünk részére egy a választható termékek közül. Olyan ember részére, aki súlyos funkciókárosodásai miatt más módon nem tud kommunikálni, ugyanaz a mobiltelefon segédeszköz lehet. Nemcsak elküldeni tudja SMS-üzeneteit, hanem megmutathatja közvetlen környezetében lévő kommunikációs partnerének is. Az osztályozásba beletartoznak azok a segítő termékek is, amelyek használata során más személy segítsége is szükséges. Ezzel szemben kizárásra kerültek ebből a nemzetközi szabványból: a segítő termékek felszerelését célzó eszközök; ebben a nemzetközi osztályozásban szereplő termékek kombinációjából származó megoldások; a gyógyszerek; kizárólag az egészségügyi személyzet által használt segítő termékek; nem technikai megoldások, mint személyes segítés, vakvezető kutya vagy szájról olvasás; a szervezetbe ültetett eszközök; valamint az anyagi támogatás. Az osztályozás szerkezetének áttekintése is segítheti a rendszer megértését. (1. táblázat) Eredetileg minden osztály hármasával növekvő számozást kapott. Ezzel eleve lehetőséget kívántak teremteni későbbi módosításokra. Így az eredetileg 03 jelzésű osztály kettébontása után most 04, illetve 05-ös osztályokkal kezdődik azok sora. A korábban 21 jelzésű osztály pedig, tartalmi bővítése miatt kapott más számjelzést. Az osztályozás ilyen szerkezetét indokoló másik szempont az volt, hogy nemzeti sajátosságoknak is helyet kívántak adni. Magyarország élt is ezzel a lehetőséggel. Az eredendően nem a segítő termékek körébe tartozó kötszereket is technikai okok miatt az OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök ISO 9999:2003 alapú listájában helyezte el, 02 osztályjelöléssel. (EüM., 2007) Természetesen azt is minden ország szabadon döntheti el, hogy mely termékekhez nyújt anyagi támogatást. A támogatott segédeszközök hazai listája nemcsak az 1. táblázatban jelölt osztályokat nem tartalmazza, hanem pl. a fennmaradó osztályok egyes alosztályait, illetve csoportjait sem. Az így kimaradó eszközök természetesen a segítő termékek körének részét képezik. A segítő termékek használatának rendszerszemlélete A segítő termékek technológia értékelését több tényező is megnehezíti. Ezek egyike az, hogy a fogyatékos ember segítő termékével (termékeivel) egy adott környezetben, a környezet támogató vagy akadályozó jellegétől befolyásolva végzi tevékenységét, illetve vesz részt különböző élethelyzetekben. Az ember, a segédeszköz, valamint a környezet, mint a rendszer elemeinek az összhangját kell megteremteni a jó funkciók biztosításához. (Batavia és munkatársai, 2001) Gyógyszerek esetében általában csak az ember és a gyógyszer interakcióit kell figyelembe venni. (Kivétel azért van, hiszen pl. anyagi helyzete miatt nem mindenki váltja ki a felírt gyógyszerét.) Segítő termékek esetében ennél több szempontra is figyelemmel kell lenni. Az ember és segédeszköze között az illeszkedés okozhat problémát. (Egyszerű példa: nem szűk-e a művégtag tokja, nem töri-e az amputált személy végtagcsonkját? A segítő termék elfogadását, átvitt értelemben vett illeszkedését olyan további tényezők is befolyásolják, mint pl. a neveltetés.) A személy és környezete viszonya a funkcióképesség és fogyatékosság kérdését veti fel, ahogyan ezt már korábban bemutattuk. Végül a segédeszköz és a környezet kapcsolatában az elérhetőség a jellemző kérdéskör. (Pl. kerekes székével az egyén bejut-e a kívánt épületbe? Tud-e ott tevékenykedni? Elfogadja-e őt ebben az állapotában az ott tevékenykedő többi ember, pl. munkatársak, akik az adott szociális környezetet jelentik? Hallókészüléke az emberi hangokat vagy a túlzott környezeti zajokat erősíti-e jobban? Meghallja-e a hozzá intézett szavakat?) Minél jobban megfelelnek egymásnak a három elem: az egyén, a segítő termék, valamint a környezet, annál jobb, annál több lesz a funkció. (2. ábra) Itt jegyezzük meg, hogy ez a vázolt modell annak ellenére igaz, és az értékelés alapját képezi, hogy az FNO szerint a segítő termékek is a környezeti tényezők részét képezik. A röviden bemutatott modell nem teszi lehetetlenné a segítő termékek technológia elemzését, de rávilágít annak nehézségére. A több változó jelenléte miatt csak nagyobb megfigyelt elemszámra alapozva vonhatók le megbízható következtetések. Egyúttal részletesebb, több szempontú dokumentáció is szükséges. A nagyobb elemszám összegyűjtéséhez és megfigyeléséhez általában hosszabb idő szükséges. A hosszabb idő alatt viszont új segítő termékeket fejleszthetnek, lehet, hogy a korábbi megfigyelési sorozat befejezetlen marad. Ezek és hasonló szempontok okozzák, hogy nehéz megfelelő információhoz jutni az elemzések elvégzése céljából. A segítő termékek minőségértékelésének nehézségei Vizsgáljuk meg, miért nehéz a segítő termékek minőségének vizsgálata? Egyrészt a segítő termékek használatának rendszerszemléletéből fakadóan következik, hogy az ellátást, annak minőségét is többféle kontextusban kell vizsgálni. A másik, az értékelést nehezítő szempont az egészségügyi szolgáltatás minőségének fogalmából ered. Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, amely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le. (Belicza és Boján, 1996) Ha elfogadjuk, hogy a segítő termékekkel történő ellátás az egészségügyi szolgáltatások része, valamint elfogadjuk az egészségügyi szolgáltatás minőségének fenti definícióját, akkor logikusan következik, hogy a minőség értékelése során 1. táblázat. Az ISO 9999:2007 szabvány osztályai 04 A személyes orvosi kezelés segítő termékei (ST) 05 A képességek fejlesztésének ST 06 Ortézisek és protézisek 09 A személyes gondozás és védelem ST 12 A személyes mobilitás ST 15 A háztartás ST 18 Bútorok, lakások és más helyiségek adaptációi 22 A kommunikáció és információ ST 24 Tárgyak és eszközök kezelését célzó ST* 27 A környezet javítását szolgáló ST, szerszámok és gépek* 30 A szabadidő eltöltésének ST* * A jelölt osztályokban nem szerepelnek OEP-támogatást élvező termékek. 4 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.
4 figyelembe kell vennünk a fogyasztó valamint az ellátásban érdekelt többi szereplő elvárásait. A különböző elvárások a különböző szereplők, ki kell emeljük a segítő termékeket használó személyeket, különböző jelentőséggel bírhatnak, más-más súlyozással eshetnek latba. Általában a segítő termékekkel kapcsolatban az alábbi elvárások fogalmazódnak meg. Ezek nem mindegyike elsődlegesen fogyasztói szempont, de azért mindegyikben érdekeltek a többi szereplők is valamilyen mértékben. Mivel az egyik leggyakrabban használt segítő termék a szemüveg, az egyes elvárásokhoz csatlakozó gyakorlati példákat a szemüveghasználattal kapcsolatban hozzuk. A legelső szempont az optimális, rendeltetésszerű funkció. Elvárás, hogy a szemüveg korrigálja a látásélességet, akkor is, ha pl. a szem nem szférikus fénytörési hibával rendelkezik, azaz pl. a cilinderes üveg megfelelő szögben legyen beállítva. Ha ezt az elvárást a szemüveg nem elégíti ki, azt nem fogják használni. Hasonlóan fontos szempont, hogy a termék használata a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza. Vastagabb üvegből készült lencsék különösen szélesebb orrgyökű embereken okozhatnak kellemetlen nyomást, ami a használat megszakítását, a nyomásnak kitett bőr dörzsölgetését, vérkeringésének helyreállítását igényelheti. Másik példa: cilinderes szemüveglencsét viselők ismerik, hogy két egymást követő szemüveg esetében ritkán sikerül pontosan a megfelelő helyzet (szögérték) beállítása. Ilyenkor, ha az eltérés csak kismértékű, néhány hetes kényelmetlenséget okoz, amely idő alatt lehetséges az alkalmazkodás. A segítő termékek utalnak használójának fogyatékosságára. Talán ezért is, általában elvárás a kozmetikus, esztétikus kivitel. Ez a szempont szemüvegeknél elsősorban a keretekre vonatkozik. A szemüveghasználó emberek többsége igyekszik a változó divatot követni. Mások viszont divathóbort eredményeként készített feltűnő keretek viselésétől tartózkodnak. Mindkét álláspont megérthető, elfogadható. Ugyancsak fontos a biztonságos használat. Szemüvegnél problémát okozhat, ha a keret nem rögzít megfelelően a fülkagylón, a szemüveg ilyenkor kellemetlen helyzetekben váratlanul leeshet, akadályozva használóját a tevékenységében. Bifokális lencse esetében különösen a hozzászokás időszakában a látótér alsó területein a távolabbi tárgyakat, pl. lépcsőt, létrafokot nehéz pontosan észlelni, ez balesetveszélyt rejthet magában. Minden huzamosabb ideje segítő terméket használó személy igyekszik ragaszkodni eszközéhez, hiszen megszokta, tudja, hogy egy új eszköz kényelmetlenségekkel járhat, ezért elvárja, hogy a termék tartós is legyen. Ez természetesen nemcsak fogyasztói, hanem finanszírozói elvárás is. A műanyag szemüveglencse jóval kisebb súlyú, mint üvegből készült hasonmása. Ezért műanyag lencsék használatával a már említett kellemetlen nyomás az orrgyök feltámaszkodási pontjain csökkenhet. Ugyanakkor ezek a lencsék jóval sérülékenyebbek, kevésbé ellenállóak pl. a tisztítással járó mechanikai hatásokkal szemben, vagy oldószerrel való érintkezés során. A termék egyszerű kezelése, karbantartása különösen idős embereknél fontos, akik nehezebben alkalmazkodnak, nehezebben szoknak meg újdonságokat. Szemüveg esetében, pl. a műanyag lencsék tisztítása, az óvatosabb kezelés megszokása okozhat problémákat. Az összekarcolt lencse azután a megfelelő funkciót nem tudja megfelelően biztosítani. Végül mindenkinek elvárása, hogy a termék legyen lehetőség szerint olcsó is. Könnyen beláthatjuk, hogy a felsorolt elvárások mindegyikét szinte lehetetlen kielégíteni. Ha a korábbiakat mind tudja a szemüveg, akkor az várhatóan nem lesz olcsó. Az egymásnak ellentmondó szempontok között az egyensúly megtalálásában a fogyasztónak van döntő szerepe. Döntéséhez természetesen kellő mélységű, előképzettségének megfelelő tájékoztatásra van szüksége. Az ellátó team feladata a választás elősegítése. Ajánlás a segítő termékekkel történő ellátás megalapozottabbá tételéhez A fentiekből következően a segítő termékekkel való ellátás alapos vizsgálatot, sok türelmet és szükség esetén személyre szabott támogatást igénylő folyamat. A mindennapi gyakorlatban, talán részben azért, mert az alapos munkát a teljesítményfinanszírozás nem ismeri el, az ellátás olykor egyszerű utalványozássá silányul, annak mindenkire háruló hátrányos következményeivel. Vizsgáljuk meg a kerekesszék-ellátás során vizsgálandó területeket Routhier és munkatársai (2003) javaslata alapján. Ők a kerekes szék rendelésekor az alábbi öt terület vizsgálatát javasolják: A felhasználó személy. A környezet. A napi tevékenységek és szociális szerepek. A felmérés és gyakorlás. A kerekes szék tulajdonságai. A következőkben ezeket vesszük szemügyre, kissé részletesebben, továbbra is Routhier és munkatársaira hivatkozva. A felhasználó személy orvosi, biológiai paraméterei magukba foglalják többek között az életkort, a testméreteket, a károsodás természetét és súlyosságát, a fizikai állapotot, kondíciót, az ízületek mozgásterjedelmét, a törzsmozgásokat, az izomerőt és -tónust, a terhelhetőséget, a koordinációt, egyensúlyt, gyorsaságot, az érzékszervi működéseket, esetleges fájdalomérzést. Ezek mellett azonban vizsgálnunk kell személyiségét, attitűdjeit, így különösen felfogását és viselkedését, motivációját, analitikus és problémamegoldó képességét, megértését, reakcióit és adaptációképességét, és nem utolsósorban testképét, büszkeségét, türelemét, optimizmusát. A felhasználó személy vizsgálatához tartozik még a szociokulturális viszonyok és lelkiség, ezen belül az emberközi kapcsolatok (pl. család, barátok, közösség) felmérése, az élet értelmezése, hite és értékrendje. A környezetnek mind a fizikai, mind szociokulturális dimenzióit fontos vizsgálni. A fizikai dimenzióba tartozik a természetes és az épített környezet, különösen a lépcsők, lejtők, rámpák, járdák és útszéli letörések, az ajtók és küszöbök, a szokásosan szűk terek (pl. fürdőszobák, közlekedőutak az üzletek polcai között), szőnyegek, mélyedések, függőleges (pl. póznák, ajtók) és vízszintes akadályok (pl. asztalok, íróasztalok). A szociális és kulturális környezetből kiemelendők a jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők a segédeszközökkel és rendelésükkel kapcsolatban, valamint az emberi és anyagi erőforrások. A napi tevékenységek és szociális szerepek felmérése az FNO valamennyi kategóriájára kiterjed. Kerekes székekkel kapcsolatban a tevékenységek és szociális szerepek kivitelezéséhez szükséges helyváltoztatás, az önellátás, a háztartási EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 5
5 tevékenységek, a közösségi élet (pl. részvétel társadalmi szervezetekben), a tanulás, a munka és a szabadidő (pl. részvétel sport-, játék- vagy művészeti tevékenységben) képességeinek felmérése bír jelentőséggel. Ismételt ellátásnál az elsődleges ellátás során biztosított felmérés, annak alapossága, terjedelme, első ellátás esetében a gyakorlás lehetőségeinek ismerete fontos. A használat gyakorlatának tanítása előtt szóba jön funkcionális feladatok szimulálása. Meg kell tanítani a kerekes szék vezetését, az átszállást (gyakoriak a balesetek a befékezetlen kerekes székbe, székből átülés során), és más segédeszközök használatát, amelyekre a kerekes szék mellett még szükség lehet. A felhasználó személy adottságainak megfelelően szükséges meghatározni a gyakorlás időbeosztását és intenzitását. Végül a szóba jövő kerekes székek mechanikai és elektronikus tulajdonságainak és ergonómiai jellemzőinek ismerete is fontos, mint pl. a gördülési ellenállás, hajtási hatékonyság, manőverezhetőség, a súly, a hordozhatóság, elektromos kerekes szék esetében a sebesség, a gyorsulás és a fékezhetőség jellemzői, a biztonsági berendezések és az elektronikus kontrollrendszer. Az ergonómiai jellemzők közül különösen fontos pl. a vízszintes elrendezés (súlypont, tengelyek távolsága befolyásolja a hajtáshoz, irányításhoz szükséges erőkifejtést és figyelmet, valamint a kerekes szék stabilitását, mennyire könnyen borul esetleg fel) a háttámla, illetve az ülés magassága, szélessége, mélysége, döntése (hiszen ha nem megfelelőek, felfekvés, trombózis vagy gerincdeformitás kialakulásának kockázatát fokozhatják.) Azt gondolhatnánk, hogy a kerekes szék különlegesen bonyolult segítő termék, más esetekben ezek a szempontok nem ennyire fontosak. Kétségtelen, hogy a teendők a termékek, eszközök bonyolultságával is összefüggenek, de véleményünk szerint az ismertetett példa koránt sem egyedi. Talán a szemüveg példája is rávilágított a sokféle ellátási szempontra. Egy másik példa, a hallókészülék, igen vázlatosan felsorolunk néhány mérlegelendő szempontot, a kerekes székkel kapcsolatos öt pont alapján. A felhasználó személy jellemzői közül fontos pl. az életkor, az elfogadás, a türelem stb. A környezet tényezői közül a háttérzajok, zörejek, vagy a szokásos kommunikációs partnerek alkotta környezet. Nyilvánvalóan a hallókészüléknél is fontosak a felhasználás célterületei, a napi tevékenységek az ezekkel kapcsolatos potenciális zavaró hatások. Hallókészülékek használatát is segíti a megfelelő felkészítés és gyakorlás. Végül az egyre bővülő kínálat mellett a hallókészülékek tulajdonságainak ismerete is időszakos felfrissítést igényel. A segítő termékek árképzésének néhány sajátossága Egyetértésben Goreczkyvel (2008) mi is úgy gondoljuk, hogy a segítő termékek esetében nehéz az árképzés. Miért nehéz? Ennek, azon túl, hogy nyilvánvalóan nem tagadható az érdekek esetleges torzító szerepe sem, néhány a segítő termékek jellegéből adódó különbözősége is van, pl. a gyógyszerekkel szemben. Először is, jóval kisebbek a termelési volumenek. Néhány évtizeddel ezelőtt a termékek jelentős része még manufakturális módszerekkel készült. A gyógyszerek előállítását a globalizáció hamarabb elérte. A kisebb volumen előállításának másik oka, hogy egy-egy gyógyszert is különböző kiszerelésekben kell ugyan előállítani, a segítő termékek vonatkozásában azonban még a sorozatgyártásban készülő termékeket is nem csak típus-, hanem teljes méretválasztékban kell elkészíteni. Gondoljunk csak olyan egyszerű termékre, mint a lúdtalpbetét. Egy sor segítő terméket nem lehet sorozatgyártásban előállítani, még akkor sem, ha ilyen törekvések tapasztalhatók. Ma már a művégtag is sok előre gyártott alkotóelemet tartalmaz. A csonkágy, azaz a művégtag tokja azonban egyedi mintavétel alapján készül. Itt rá kell mutatni az egyedi előállítás egy másik sajátosságára is. A felhasználó és a készítő szakember között nyugodt, bizalmi légkört, jó kontaktust kell kialakítani. Ha ez nem történik meg vagy nem alakul megfelelően, a mintavétel, majd később a próbák során az amputált személy nem tudja a csonk izomzatát megfelelően ellazítani, így nem lehet igazán jó művégtagot készíteni, vagy ez csak a sokadik kísérletre sikerül. Sok lesz tehát a hulladék anyag, és természetesen a munkaidő-ráfordítás is. A kontaktus kialakításának eredménye, az ehhez szükséges idő nemcsak a szakember emberi tulajdonságaitól, hozzáállásától függ, hanem a fogyasztóétól is. Mindez a művégtag készítésének valós bekerülési költségét tág határok között tarthatja. Egy további különbséget jelent, hogy jelentős innovációt elősegítő profitot szemben a gyógyszeriparral általában csak kiegészítő tevékenységgel lehet elérni. Ma a művégtagkészítés egyik világszinten is vezető cége, az Otto Bock elsősorban az autóiparban tud jelentős termelési volument értékesíteni, ennek nyereségét forgatja vissza az ortézis-, protézisrendszerek fejlesztésébe. Ilyen jellegű árukapcsolásra azonban kevés lehetőség kínálkozik. Akinek ez nem sikerül, az esetleges fejlesztő tevékenységének költségeit a segítő termékek árában kénytelen érvényesíteni, amit azonban sem a fogyasztó, sem a nevében szolgáltatást vásárló biztosító nem ismer el egykönnyen. Gyakorlati példák, amelyek elősegíthetik a támogatási rendszer javítását A továbbiakban bemutatunk három gyakorlati példát, amelyek a segítő termékek ésszerű támogatáspolitikáját voltak, vannak hivatva elősegíteni. Az első ilyen a segítő termékek rendelésének, támogatásának norvég modellje. (Lorentsen, 1982) A programot az indokolta, hogy egy vizsgálat során megállapították, hogy a támogatással felírt és kiszolgáltatott segédeszközök jelentős hányadát a kedvezményezettek nem használták. Egyes termékek vonatkozásában ez elérte azok 90%-át is. Rögtön hozzá kell tennünk, hogy Norvégiában sokkal könnyebb volt segítő termékekhez biztosítói támogatással hozzájutni, mint hazánkban. Az okok vizsgálata során több fontos tényezőt is találtak. A segítő termékeket utalványozó szakorvosok képzettsége, naprakész ismeretei sok tekintetben hiányosak voltak. Nem volt kielégítő a kommunikáció, sem a felhasználó személy elvárásai, a használat célterületei, sem a környezeti tényezők feltárása során, sem pedig a használat ajánlott módjával kapcsolatban. Ezek fontosságára fentebb rámutattunk. Megoldásként segédeszköz-ellátó szakmai teamek felállítását kezdeményezték. A teamek összetétele széles körű volt. Az induláskor egységes képzést nyújtottak. Nemcsak különböző szakorvosok vettek részt bennük (általában részmunkaidőben), hanem a rehabilitációs team más fontos tagjai, pl. fizioterapeuták, ergoterapeuták is. A team 6 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.
6 2. ábra. A segítő termékkel történő ellátás rendszerszemléletének ábrája. (Batavia és munkatársa, 2001) EGYÉN illeszkedés SEGÍTŐ TERMÉK funkció fogyatékosság elérhetőség KÖRNYEZET segítő termékek széles választékával felszerelt járóbetegellátóhelyen működött. Biztosítani tudták a nem egyedileg előállított segítő termékek kipróbálását. Részletes tájékoztatást adtak, és ezen túl a szükség szerinti gyakorlás lehetőségét is megszervezték. A rendszer bevezetésének kedvező tapasztalatai alapján szórványosan lakott területeken mobil teameket szerveztek. Az 1970-es években vált ismertté az Otto Bock cég moduláris alsóvégtag-protéziseinek rendszere. Magas ára miatt Magyarországon nem volt hozzáférhető. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) pályázati forrásból száz művégtag készítéséhez szerzett be anyagokat, alkatrészeket, és biztosított kettős ellátást arra alkalmasnak ítélt, jól kooperáló alsóvégtag-amputált személyeknek. A társadalombiztosítás által támogatott protézis mellett, vagy ilyen ellátást követően, újabb ellátásként készített második művégtagot. Az ellátás előtt igen részletes felmérést, majd folyamatos követést biztosított, nemcsak a járásképesség vonatkozásában, hanem a közösségi életben való részvételről is. Az adatokat pontosan dokumentálta, és ennek alapján korlátozott indikációs kör részére javasolta támogatási befogadásra sikerrel. (László és Radnai 1981) Ezzel a vizsgálattal egy időben kezdődött meg az ortetikai-protetikai szakrendelések szervezése, létrehozása. Ebben szakorvos, az ortopéd műszerész és a használat betanítását végző gyógytornász vett részt, a művégtag-ellátás minden fázisában. Nemcsak átadták az elkészített protézist, hanem a szükségleteknek megfelelően a használatot is megtanították, közösen gyakoroltatták. Később az említett indikációs javaslat már nem volt feltétele a társadalombiztosítási támogatásnak, az Otto Bock protézishez bármely művégtagrendelésre jogosult szakorvos vénye alapján hozzá lehet jutni. Az ortetikai-protetikai teamek jelentős része megszűnt. Tipikus magyar történet? A harmadik példa szintén hazai. Súlyosan fogyatékos emberek részére a széria kerekes szék gyakran nem nyújt megfelelő támogatást a tevékenységekhez, részvételhez. Ilyen esetekben szóba jön a kerekes szék kiegészítése megfelelő eszközökkel, illetve az eszköz adaptációja, átalakítása. Mivel ennek lehetősége csak igen korlátozottan állt rendelkezésre, sikeres PHARE Access pályázati támogatással a Mozgássérültek Állami Intézete (MÁI) és az OORI az FNO kategóriáin alapuló felmérő rendszert fejlesztett ki súlyosan mozgássérült személyek szükségleteinek felmérése és kerekes szék adaptációjának megtervezése céljából. A fejlesztés irodalomkutatást és a gyakoribb problémák fókuszcsoport munkán alapuló feltárását foglalta magába. A kifejlesztett rendszer dokumentációját a MÁI munkatársai készítették el. A felmérés teammunkával történik, amelyben szakorvos, fizioterapeuta, esetleg más mozgásterapeuta, ergoterapeuta vesz részt. A team összetétele a szükségleteknek megfelelően, pl. pszichológussal, szociális munkással kiegészülhet. A felmérés rendszere és az ennek alapján megtervezett kerekes szék (és szabadidős-, sporteszközök) adaptációja a MÁI gyakorlatában bevált, működik. (Kullmann és munkatársai, 2006; Ilosvai, 2008 a, b) Elmondhatjuk tehát, hogy rendelkezünk olyan lehetőségekkel, módszerekkel, amelyek elősegíthetik egyik oldalról a technológiaelemzéshez használható célzott, pontos, kellően részletes adatgyűjtést, másik oldalról a fogyatékos embereknek azt a fajta támogatását, amely lehetővé teszi a gyakorlatban rendeltetésszerűen nem használt segítő termékek arányának csökkentését. A nem megfelelő termék helyett a rászoruló emberek általában újat igényelnek, a megfelelőt viszont megbecsülik. Ezek a megoldások tehát pazarlást szüntethetnek meg. E módszerek alkalmazásának befektetési szükséglete van, amely azonban hosszabb távon megtérülhet. Következtetések A segítő termékek támogatáspolitikáját megalapozó technológia értékelését célszerű azok használatának rendszerszemlélete alapján végezni. A segítő termékeket használó személyek funkcióképességének felmérése, életcéljainak, elvárásainak és környezetének figyelembevétele nélkül támogatással rendelt eszközök egy része a gyakorlatban nem hasznosul. A körültekintő felmérés szakértői team munkáját is igényelheti. Javasolt, különösen a bonyolultabb, költségesebb termékeket használó személyek adekvát felkészítését a technológiai ajánlások részévé tenni. Összefoglalás Segítő termékekre (segédeszközökre) fogyatékos embereknek van szükségük. A támogatáspolitika tervezését tehát fogyatékossági adatok gyűjtése segíthetné elő. Másik oldalról fontos támaszt jelenthet a technológiaelemzés. Ez segítő termékek esetében azok használatának rendszerszemléletén alapul, vagy azon kellene alapulnia. A technológiaelemzés részeként mind a minőség értelmezése, mind az árképzés sajátosságai eltérnek a gyógyszerek, illetve egyéb egészségügyi technológiák hasonló jellemzőitől. A segítő termékek minőségértékelésének a fogyasztói elvárásokat is magában kell foglalnia. További nehézséget jelenthet, hogy a rutin ellátás során nem mindig érvényesülnek a fogyatékosság WHO szerinti értelmezésén alapuló elvek. Az utalványozást, rendelést megalapozó vizsgálat sokszor nem kellően körültekintő, ennek eredményeként a technológiaértékelést esetleg nem adekvát ellátások adataira lehet csak alapozni. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 7
7 Végül a cikk ismertet néhány olyan, a gyakorlatban kipróbált megoldást, amelyek támogatást nyújtanak a fogyatékos embereknek a segítő termékek használatának megértésében, elsajátításában. E megoldások alkalmazása, bár befektetést igényel, a nem használt termékek arányának csökkentésén keresztül a finanszírozó részére megtakarítást eredményezhet. Irodalomjegyzék 1. Batavia M., Batavia A. I., Friedman R.: [2001] Changing chairs, anticipating problems in prescribing wheelchairs. Disability and Rehabilitation. 23. évf Belicza Éva, Boján Ferenc: [1996] Konszenzus konferencia a Minõség az egészségügyben magyarországi definíciójának megalkotására. Lege Artis Medicinae. 6. évf Egészségügyi minisztériumi rendelet 14/2007. (III. 14.) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl. 4. Egészségügyi Világszervezet: [2001] A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. EüM- OEP-Medicina. Budapest. 5. Goreczky Péter: [2008] Gyógyászati segédeszközök értékelése az ESKI-ben. IME 7. évf. Egészség-gazdaságtani különszám: Ilosvai Georgina Ilona: [2008] A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozásának (FNO) gyakorlati alkalmazása. Rehabilitáció 18. évf. 1. sz Ilosvai Georgina Ilona: [2008] Segéd- és sporteszköz adaptáció az FNO módszerének alkalmazásával. Rehabilitáció 18. évf. 1. sz International Organization for Standardization: [2007] Assistive products for people with disabilities. Classification and terminology. ISO 9999: Kullmann Lajos, Pauló Szilvia, Mészáros Edit, Ginzery Patrícia: [2006] Tanulmány a Kerekedj felül címû 2003/ /Makro számú PHARE Access Program állapotfelmérõ módszerének fejlesztéséhez. Kerekedj Felül Füzetek 1. ADDETUR, Budapest, László Gergely, Radnai László: [1981] Otto Bock csõvázas alsóvégtag-protézisek hazai tapasztalatai, indikációja, rendelhetõsége. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdõügy II. évf Lorentsen Øivind: [1982] Provision of technical aids for the handicapped in Norway. WHO EURO Reports and Studies. 12. Routhier F., Vincent C., Desrosiers J., Nadeau S.: [2003] Mobility of wheelchair users a proposed performance assessment framework. Disability and Rehabilitation 25. évf. 1. sz A szerző egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán. 8 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.
Kerekesszék. Kerekesszék kiegészítők. Az önhajtós kerekesszék ellátás indikációi a 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet szerint
Kerekesszék A kerekesszék - szerkezete, módosítások - rendeléskor vizsgálandó területek - és a környezet Az önhajtós kerekesszék ellátás indikációi a 19/2003. (IV. 29.) ESzCsM rendelet szerint Egy- és
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai
RészletesebbenRehabilitációs támogató technológiák. Jókai Erika
Rehabilitációs támogató technológiák Jókai Erika A könyv.. Még meg nem írt könyv egy le nem zárt témában.. Egységesítés, összehangolás folyamata Folyamatos változás, fejlődés Jelenlegi és jövőbe mutató
RészletesebbenA KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI
A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"
RészletesebbenA projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK
A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás
RészletesebbenSegédeszköz átalakítás a Támop projekt keretében. Szabó Gyula forgalmazási szakértő
Segédeszköz átalakítás a Támop 1.4.2 projekt keretében Szabó Gyula forgalmazási szakértő Célrendszer Mobilitás Minden nap Egész nap Önállóság Jól-lét Kényelem Költségek Pihenés és sport Iskola és munka
RészletesebbenFOREVER GURULÓ. Kogon Mihály
FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja
RészletesebbenBoros Erzsébet dr és Bódi Mariann
Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság
Részletesebben3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe:
Kérelem az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet (R.) szerint forgalmazott eszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásához a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 1. számú mellékletében
Részletesebbena 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott adattartalom alapján
Kérelem a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet szerint kölcsönzött eszközök társadalombiztosítási támogatással történő
RészletesebbenKogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY. A fogyatékos emberek és az FNO December 15
Kogon Mihály ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG MULTILATERÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELY A fogyatékos emberek és az FNO 2008. December 15 TARTALOM: A fogyatékosság politikai elméleti fejlődése A fogyatékosság társadalmi
RészletesebbenFOREVER GURULÓ XIII. FESZ Kongresszus Budapest, 2013. szeptember 27. Kogon Mihály igazgató MEREK - Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja
FOREVER GURULÓ XIII. FESZ Kongresszus Budapest, 2013. szeptember 27. Kogon Mihály igazgató MEREK - Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Guruló Műhelyhálózat A Guruló projekt bemutatása Regionális
RészletesebbenTÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.
TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,
RészletesebbenHOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI
HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság
RészletesebbenAktív kerekesszékek. Horváth Gergely, Otto Bock Hungaria Kft.
Aktív kerekesszékek Horváth Gergely, Otto Bock Hungaria Kft. 1. Mi az aktív kerekesszék? 2. Hazai aktív székes piac 3. Szabályozás 4. Ellátás menete 5. Kérdések 2 Kerekesszék az az eszköz, amelynek használatával
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenFOR EVER GURULÓ. XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály
FOR EVER GURULÓ XII. FESZ Kongresszus, Velence, 2012. szeptember 29. Kogon Mihály Tartalom 1. Szakmai hátér, a Merek szolgáltatásai 2. Alapelvek 3. A projekt célja 4. Kölcsönzés-Mit ért el a projekt? +
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenSEGÉDESZKÖZELLÁTÁS január 30.
SEGÉDESZKÖZELLÁTÁS 2012. január 30. Klauber András Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest EGÉSZSÉGÜGYI HASZNÁLATÚ INDIVIDUÁLIS TECHNIKAI SEGÉDESZKÖZÖK (Dr. László Gergely, 1997.) DEFINÍCIÓ: (ami
RészletesebbenFOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?
KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,
RészletesebbenMozgássérült emberek munkaképességének felmérése FNO használhatósága a gyakorlatban
Mozgássérült emberek munkaképességének felmérése FNO használhatósága a gyakorlatban Pataki Zsuzsa gyógytornász Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja OFA pályázat Időtartam: 2010.08.01 2011.07.31
RészletesebbenTeam munka és kommunikáció
Team munka és kommunikáció Betegbiztonsági t i Fórum 4. 2009. június 18., SE EMK lajos.kullmann@barczi.elte.hu Miért dolgozzunk teamben? ellátási hibák csökkentése érdekében jobb gyógyulási és/vagy rehabilitációs
RészletesebbenDr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat
Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs
RészletesebbenEgymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita
Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,
RészletesebbenTapasztalatunk, hogy a segédeszközt használó. Átalakítás, adaptáció
Tapasztalatunk, hogy a segédeszközt használó személyek nagy része nem tájékozott a forgalomban lévő újabb eszközökről, a kerekesszék felírása előtt nem jelzi, vagy nem képviseli elég határozottan speciális
RészletesebbenGyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja
Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.
RészletesebbenA funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) és felhasználása a hazai és a nemzetközi gyakorlatban
A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) és felhasználása a hazai és a nemzetközi gyakorlatban A fogyatékossági folyamat a WHO 1980-as értelmezése (ICIDH) szerint. betegség,
RészletesebbenSzy Ildikó DEMIN 2014.
Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg
RészletesebbenSZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.
A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.
RészletesebbenHidak építése a minőségügy és az egészségügy között
DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas
RészletesebbenKunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában
Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre
RészletesebbenA Rehabilitációs Ellátási Programok Szerinti Kódolásról Szóló Szabályzat
A Rehabilitációs Ellátási Programok Szerinti Kódolásról Szóló Szabályzat I. FEJEZET Bevezetés A szabályzat célja Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Rehabilitáció, Fizikális Medicina és Gyógyászati Segédeszköz
RészletesebbenA gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában
B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája
RészletesebbenSZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE
SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként
RészletesebbenDr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János
Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
RészletesebbenAZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE
AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése
RészletesebbenEGYÉNI GONDOZÁSI TERV
EGYÉNI TERV II/1. számú melléklet (2012) Név: Réthy Virág Kamilla Nyilvántartási szám: 2/2010 Törvényes képviselő neve: - Fogyatékosság típusa, mértéke: A gondozást befolyásoló - lakókörnyezet jellemzői,
RészletesebbenJoghelyek: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
Joghelyek: gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök 2/2008. (I. 8.) EüM rendelet» a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről 54/2007. (XII. 14.) EüM rendelet» vagy
RészletesebbenGyógyászati segédeszközök sajátosságai és új lehetőségek a befogadás-politikában
Gyógyászati segédeszközök sajátosságai és új lehetőségek a befogadás-politikában Goreczky Péter, Vincziczki Áron Fejlesztéspolitikai és Minőségügyi Főigazgatóság TEI FŐOSZTÁLY Az előadás tartalma Orvostechnikai
RészletesebbenA fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A fogyatékos személyek jogai- jogsérelmek Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő 2014 június 20 TÁMOP-557-08/1-2008-0001
RészletesebbenÉves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről
Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:
RészletesebbenHogyan feleljünk meg a rehabilitációs program dokumentációs kihívásainak? Dr. Simoncsics Eszter, Szász Katalin, Dr. FáyVeronika
Hogyan feleljünk meg a rehabilitációs program dokumentációs kihívásainak? Dr. Simoncsics Eszter, Szász Katalin, Dr. FáyVeronika Miért dokumentálunk? Törvényi kötelezettség Szakmai követelmény Minőségbiztosítás
RészletesebbenKapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.
Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia
RészletesebbenProjektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest
Projektek monitorozása. Elvek és módszerek dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Monitorozás, audit és értékelés Monitorozás: a projektre vagy programra vonatkozó információk rendszeres vagy időszakos
Részletesebbenidőpont helyszín időtartam tananyagegység neve Regisztráció SZÜNET 2. A kommunikációs képesség felmérésének alapjai
ÓRAREND Továbbképzés címe: AAK augmentatív és alternatív kommunikáció diagnoszta képzés Alapítási engedély száma: 12/13/2019 Továbbképzési csoport azonosítószáma: 7190121/1 1. A komplex kommunikációs igény
RészletesebbenÉPÍTÉSZETI PROGRAM. Rostás Zoltán. Eck Imre fotóművész épület- és városképeivel
ÉPÍTÉSZETI PROGRAM Rostás Zoltán Eck Imre fotóművész épület- és városképeivel Fotó: Eck Imre Fotó: Eck Imre Fotó: Eck Imre A tartalomjegyzék mellett a megrendelőt program készítőit a készítés kezdetét
RészletesebbenMikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek
Mikrocenzus 2016 Egészségproblémából fakadó akadályozottság kiegészítő felvétel Az elektronikus kérdőíven található kérdések és válaszlehetőségek A kérdőívre a válaszadás önkéntes, az egyes kérdésekre
RészletesebbenOEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban
OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök a stroke utáni rehabilitációban Ágoston Lajos FESZ Elnökségi tag Ortopédiai műszerész mester 1 Hazai előzmények Dr. Endres Mária nevéhez fűződik a téma első
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenEgy eset bemutatása komplex rehabilitációra
Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra Gyula 33 éves központi idegrendszeri ( cerebral paresis) sérült fiatal, aki egy integrált Szociális Intézményben lakik szintén mozgássérült párjával Pécsen.
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenAz osztályozás célja, felhasználói. Technikai segédeszközök ISO 9999-2007. Az osztályozás tartalma. Az osztályozás funkcionális alapelvű.
Technikai segédeszközök Osztályozás: ISO 9999: 1992 EN 29999: 1994 EÖTVÖS LORÁND Kullmann Lajos TUDOMÁNYEGYETEM lajos.kullmann@barczi.elte.hu BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR Az osztályozás
RészletesebbenM1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B
M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és
RészletesebbenPéley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika
Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:
RészletesebbenMIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN
MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit
RészletesebbenFUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM
FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK EGY INNOVÁCIÓS PROGRAM Dr. Professzor emeritus Szent István (korábban Budapesti Corvinus)Egyetem Élelmiszertudományi Kar 2016.szeptember 14 II. Big Food Konferencia, Budapest
RészletesebbenA kommunikáció profiljai az orvosi rehabilitációs munkában: Egy terepmegfigyelés tapasztalatai
Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXXI. Vándorgyu lése, Szombathely, 2012. szeptember 6-8. A kommunikáció profiljai az orvosi rehabilitációs munkában: Egy terepmegfigyelés
RészletesebbenA Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)
A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek
RészletesebbenESETBEMUTATÁS. Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár
ESETBEMUTATÁS Csekné Zsuzsa, Guruló Műhely Kaposvár Az eset egy CP, központi idegrendszeri sérült nő kerekesszékének lábtartó kialakítását írja le, melyet a kaposvári Guruló Műhely szakemberei végeztek.
RészletesebbenJó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenProf. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék
Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra
RészletesebbenEsélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek
Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő
RészletesebbenGyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla
Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos
RészletesebbenK i n c s e s G y u l a
Javaslat az egészs szségügyi gyi technológi giák egységes ges életciklus-esemény- rendszerének nek kialakítására Dr. Kincses Gyula 2005. - 2008. 1/12 A technológi giák k fogalmának jelentősége Az EBM alapú
RészletesebbenSegédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia
Segédeszközök használata a gyakorlatban Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia 1 Járás gyógyászati segédeszközeinek meghatározása A járás gyógyászati segédeszközén értjük azon testhez nem hozzáerősített
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenRokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban
Rokkantság és rehabilitáció az Európai Unióban Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010-2020: megújított elkötelezettség az akadálymentes Európa megvalósítása iránt Fő célok: A 20 64 évesek legalább 75
RészletesebbenA Kar FEUVE rendszere
4. sz. melléklet a 6/2016. (I. 1) sz. Dékáni utasításhoz A Kar FEUVE rendszere Az Államháztartási törvény alapján az (átfogó) szervezeti egység vezetője felelős: a feladatai ellátásához az (átfogó) szervezeti
RészletesebbenÚj szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés
Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000
RészletesebbenGyógyászati segédeszközök vs sporteszközök
Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal 1051 Budapest, Zrínyi utca 3. Gyógyászati segédeszközök vs sporteszközök P a r á d f ü r d ő, F E S Z K o n g r e s s z u s - 2 0 1 4. s z e p t e m
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenFoglalkozási napló a 20 /20. tanévre
Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók
RészletesebbenAz egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi
Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető
RészletesebbenA betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése
Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:
RészletesebbenEgy jó gyakorlat bemutatása. (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései)
Egy jó gyakorlat bemutatása (A kaposvári Guruló Műhely rehabilitációs együttműködései) A Guruló Műhely szakmai együttműködés a komplex rehabilitáció érdekében Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete
RészletesebbenFNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei
FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása
RészletesebbenIntézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:
Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után Intézmény neve: Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: 202461 Intézményvezető neve: Bendli Tiborné Intézményvezető oktatási azonosítója:
RészletesebbenIGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához
5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)
RészletesebbenFÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com
Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenTámogató szolgálatunk február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása.
unk 2005. február 01. óta működik, feladata a fogyatékkal élő személyek ellátásának biztosítása. A támogató szolgáltatás célja A fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson
RészletesebbenA középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató
A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Orosz nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,
RészletesebbenIskolai közétkeztetés környezeti nevelés
Iskolai közétkeztetés környezeti nevelés beszámoló a szekció munkájáról Czene Zsolt, Vidékfejlesztési Minisztérium Czippán Katalin, Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodája Pannonhalma 2011.09.17.
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenM1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B
M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt
RészletesebbenJavaslat. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének
Javaslat Dr., 2006. az egészségügyi technológiák egységes életciklus-eseményrendszerének kialakítására Dr. 2005. - 2006. Egészségügyi technológiák Dr., 2006. Gyógyító megelőző eljárások Orvosi eljárások
RészletesebbenAz Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei
RészletesebbenÁltalános rehabilitációs ismeretek
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje
RészletesebbenAkadálymentesség biztosítása és az egyetemes tervezés lehetőségei Magyarországon A közbeszerzés szerepe az egyetemes tervezés érvényesítésében
Akadálymentesség biztosítása és az egyetemes tervezés lehetőségei Magyarországon A közbeszerzés szerepe az egyetemes tervezés érvényesítésében FÖLDESI ERZSÉBET Wednesday, April 12, 2017 1 A MINDENKI SZÁMÁRA
RészletesebbenKlinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés. Katonai Zsolt
Klinikai kockázatelemzésre épülő folyamatfejlesztés Katonai Zsolt A szabvány alapú MIR logikája mérhető célok meghatározása folyamatok azonosítása kölcsönhatások elemzése a kívánt eredmény elérése és kockázatok
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
Részletesebbenorvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH
Biztosítás orvostanani i ismeretek 2012 január Dr. Székely Ildikó NRSZH A társadalombiztost rsadalombiztosítás s rendszere Egészségbiztosítás Természetbeni szolgáltatások (egészségügyi ellátások) Pénzbeli
RészletesebbenAz építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások
Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások Az építőipari tevékenységekre vonatkozó követelményeket, szervezett munkavégzés esetén alapvetően a 4/2002.
Részletesebben1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2017. (II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros
RészletesebbenSegéd- és sporteszköz-adaptáció az FNO módszerének alkalmazásával
Rehabilitációs továbbképzés Segéd- és sporteszköz-adaptáció az FNO módszerének alkalmazásával Ilosvai Georgina Ilona Mozgássérültek Állami Intézete, Addetur Alapítvány, Budapest A Mozgássérültek Állami
RészletesebbenAz orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van. Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta
Az orvosi kommunikáció mintázata a nagyviziten: A team-kommunikáció és ami mögötte van Hámornik Balázs Péter, Vén Ildikó, Juhász Márta Bevezető A BME Ergonómia és Pszichológiai Tanszékének Team Interakció
RészletesebbenAUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit
MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp
Részletesebben