A segítő termékek támogatáspolitikájáról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A segítő termékek támogatáspolitikájáról"

Átírás

1 A segítő termékek támogatáspolitikájáról A Rehabilitációs Szakmai Kollégium mintegy két évtized óta többször kezdeményezte a segédeszközök támogatási rendszerének módosítását. Javaslatainak logikája nem különbözött lényegesen a gyógyszerek, illetve egészségügyi technológiák támogatási rendszereivel kapcsolatos általános alapelvektől. Kiszámítható, méltányos, országosan gyűjtött adatok elemzésén alapuló, átlátható, rendszeresen karbantartott támogatási rendszer kialakítását, továbbá az ellátás minőségének ellenőrzését is szorgalmazta. Dr. Kullmann Lajos A kollégium egyúttal felhívta a figyelmet néhány, a segédeszközök jellegéből adódó sajátos szempontra is. Ilyen szempont a segédeszköz-használat várható időtartama. Egyes esetekben, főleg teljes gyógyulás lehetőségével járó balesetek után, a segédeszközök használata átmeneti ideig szükséges. Az eszközök bizonyos köre esetében tehát a kölcsönzés is megfelelő megoldás lehet. Szükségesnek tartotta az utalványozási jogosultság korlátozását, illetve megfelelő képzettség (pl. vizsgaköteles tanfolyam) megszerzéséhez kötését. Ritkán használt segédeszközök rendelése esetében a korlátozást a megfelelő gyakorlat megszerzése és karbantartása indokolhatja. Egyes esetekben azt is javasolta, hogy az utalványozást előzze meg multidiszciplináris team konzultációja, esetleg eszközök használatának próbája, illetve az elkészült eszközök átadását kövesse azok használatának megtanítása. A javaslatok egy része meghallgatásra talált. Így például lehetőség van bizonyos eszközök kölcsönzésére, bár a lehetőségek még korántsem kiaknázottak. Korábban elsősorban az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Szervezési és Módszertani Osztálya kezdeményezésére létesültek ortetikaiprotetikai teamek, szakrendelések. Jelentős részük később finanszírozási és munkaerőhiány miatt megszűnt. Az országos intézetek kompetenciáját a területi ellátás szervezésének támogatásában időközben egészségügyi miniszteri rendelet megszüntette. Megállapíthatjuk tehát, hogy a segédeszközök támogatási rendszerében különösen összehasonlítva a gyógyszerek támogatáspolitikájának szabályozottságával szerény fejlődés következett be. A jó megoldások keresését nehezíteni látszik a segédeszközök technológia elemzésének számtalan problémája is. Erről a problémakörről a közelmúltban számolt be Goreczky Péter, az ESKI munkatársa. (Goreczky 2008) Itt rá kell mutatnunk egy terminológiai problémára is. A közlemény összhangban a hazai jogalkotással, annak terminológiájával gyógyászati segédeszközökről beszél. Ez az elnevezés szerepel a támogatást szabályozó rendelet címében is. (EüM., 2007) A gyógyászati segédeszközök a szélesebben értelmezett segédeszközök körének, jelenleg elfogadott nemzetközi néven segítő termékeknek csak egy szűkebb csoportját jelentik. Tulajdonképpen a hazai támogatott termékkör is szélesebb, még ha a magyar jogalkotás eddig nem is vette át az új elnevezést. A továbbiakban jelen írásban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization, ISO) terminológiáját fogjuk használni. (ISO 2007) A segítő termékek technológia elemzése és annak problémái Goreczky (2006) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet gyógyászati segédeszköz értékelési gyakorlatában szerzett tapasztalatait nyolc pontban összegezte. Ezek tartalmi lényegét még jobban sűrítve és a feltárt tapasztalatoknak a közleményben szereplő sorrendjét némileg megváltoztatva megállapításait az alábbi öt pontban foglaljuk össze: nincsenek epidemiológiai adatok, nem lehet megismerni, kik lesznek az új termékek jövőbeni felhasználói, kevés adat érhető el a komparátorokkal való összehasonlításhoz, nincs elegendő klinikai vizsgálat, még kötszerek esetében sem, illetve az egyes eszközökről elérhető információmennyisége jelentős különbségeket mutat, alig van elérhető egészség-gazdaságtani elemzés, hiányoznak az új technológiákra vonatkozó költséghatékonysági tanulmányok, publikációk, a jelenlegi befogadási rendszer nem alkalmas a minőségi különbségek vizsgálatára, az árviszonyok csak hasonló termékek esetében ismeretesek, újak esetében nem, az áremelési kérelmek nincsenek adatokkal kellően alátámasztva. A bemutatott problémalista nem kecsegtet a helyzet gyors 2 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.

2 1. ábra. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása koncepciójának ábrája. (WHO, 2001) EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT (betegség, rendellenesség) TEST funkció/struktúra (károsodások) TEVÉKENYSÉG (akadályozottság) RÉSZVÉTEL (korlátozottság) környezeti tényezők személyes tényezők javulásának valószínűségével. Jelen írás sem tud ilyen irányú biztatást adni. Inkább a problémák hátterére kíván rávilágítani, és a későbbi, igen jelentős munkaráfordítást feltételező elemzésekhez néhány támpontot adni. Bemutat továbbá néhány olyan korábbi kedvező tapasztalatot, amelyek felhasználása a támogatási rendszer továbbfejlesztése során mérlegelhető. A segítő termékek használói a fogyatékosság értelmezése Arra a kérdésre, hogy kik a felhasználók? egyértelműen lehet felelni. Fogyatékos embereknek van szükségük segítő termékekre. A magyarázatot megadja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO). (WHO, 2004) Az FNO értelmezése szerint az emberi létnek három dimenziója van. (1. ábra) Minden ember biológiai lény, akinek testi funkciói és struktúrái vannak. A funkciók és struktúrák megléte, megfelelő működése szükséges mindennapi életünk zavartalan viteléhez, ám ezek elsősorban betegségek következtében (beleértve a baleseteket és fejlődési rendellenességeket is) károsodhatnak. Az ember azonban nemcsak biológiai lény, hanem sajátságos emberi jelenség is, akire leginkább az jellemző, hogy szinte folyamatosan tevékenykedik. Tevékenysége betölti mindennapjait. Különböző tényezők hatására ezekre alább visszatérünk az ember tevékenysége akadályozottá válhat. Végül, az ember egyúttal szociális lény is, életét, családi, munkatársi és más szerepeit szűkebb vagy tágabb emberi környezetében éli, részt vesz különböző életszituációkban. Ebből a szempontból, ebben a dimenzióban tehát, a részvétel jellemző az emberre. A részvétel különböző hatásokra korlátozottá válhat. Az FNO funkcióképességnek nevezi gyűjtőnéven a bemutatott három dimenzióban a zavartalanság állapotát. A fogyatékosság az emberi lét három dimenziójában keletkező zavarok, problémák gyűjtőneve. Témánk szempontjából szükséges még röviden ismertetni a fogyatékosság FNO szerinti értelmezésének két alapelvét. A fogyatékosságot nem egyszerűen az egészségi állapot megváltozása okozza. A fogyatékosság a megváltozott egészségi állapotú ember és környezete kölcsönhatásának eredményeképpen jön létre. Beláthatjuk ezt, ha arra gondolunk, hogy két azonos módon és mértékben kóros egészségi állapotú ember közül az egyik, aki támogató környezetben él, nem válik fogyatékossá, míg a másik, akinek környezete hátrányos, akadályozó (és/vagy, személyes tulajdonságai kedvezőtlenek) tevékenységeiben akadályozottá, részvételében korlátozottá válhat. Példaként említhetjük, hogy két csípőízületi porckopás miatt mozgásaiban azonos módon korlátozott ember közül az egyik támogató családban él, lakása liftes házban van, nagy valószínűséggel tevékenységei és részvétele nagy részét problémamentesen végzi. Hasonló korú és állapotú társa, aki egyedül él, lift nélküli ház harmadik emeletén, számtalan tevékenységében akadályozott (pl. háztartási tevékenységek, bevásárlás), részvételében korlátozottá válik (pl. társas kapcsolatai ápolása kedvéért sem indul el). A másik alapelv úgy szól, hogy a fogyatékosság olyan élettapasztalat, amely bárkivel, bármikor előfordulhat, mint pl. egy probléma az ember tevékenységében vagy a részvételében. Tehát lehet időleges, nem szükségszerűen végleges. Azaz, az átmenetileg szükséges segítő termékek használói is lehetnek fogyatékos emberek. A felhasználók köre tehát fogalmilag ismert. Goreczky megállapítása azonban igaz. Fogyatékossági epidemiológiai adatok gyűjtése hazánkban jelenleg rendszerszerűen nem történik, bár indokolt lenne. Az utolsó népszámlálásnak (a II. világháborút követően először) ismét voltak fogyatékosságra vonatkozó kérdései. Eredményei a cikk szerzője számára nem ismertek. Az OEP birtokában vannak a támogatással rendelt segítő termékeket felhasználó személyek életkori, diagnózis (BNO kód alapján, amint azonban fentebb láthattuk a fogyatékosság FNO alapú kódolása is szükséges lenne) és lakóhelyi adatai, az utalványozó szakorvos adatai, szakmai kódja, valamint a segédeszközök pontos megnevezése, a felírás, valamint a támogatás kifizetésének alapját képező kiszolgálás időpontja. Az ismételt ellátásra vonatkozó adatok ugyanígy. Noha ezek nem epidemiológiai adatok, hiszen a segítő termékekhez a hozzáférés is számtalan környezeti tényező által befolyásolt (lakóhely, szociális környezet, egészségügyi ellátórendszer elérhetősége a régióban stb.), feldolgozásuk értékes adatokat szolgáltathat a támogatási rendszer szabályozásához. A segítő termékek fogalma, nemzetközi osztályozása A segédeszköz, később technikai segédeszköz elnevezése az ISO nemzetközi szabványában segítő termékre változott. A szabvány új neve A fogyatékos emberek segítő termékei osztályozás és terminológia, jelzése: ISO 9999:2007 (ISO 2007). Az új szabvány kinyilvánítottan az FNO-n alapul, funkcionális szemléletű, tehát a termékeket funkció szerint kategorizálja. A segítő termék: bármely termék (beleértve bármilyen berendezést, felszerelést, eszközt, technológiát és szoftvert), EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 3

3 amelyet egyedileg készítettek vagy általánosságban elérhetők, és amelyeket a károsodások, a tevékenység akadályozottsága vagy a részvétel korlátozottságának megelőzése, kompenzálása, monitorozása, csökkentése vagy semlegesítése, céljából állítottak elő. (ISO 2007) Tehát ez a definíció is fogyatékos emberek szükségleteinek kielégítésére alkalmas eszközökként definiálja a segítő termékeket. Az általánosságban elérhető termék, pl. a mobiltelefon, többségünk részére egy a választható termékek közül. Olyan ember részére, aki súlyos funkciókárosodásai miatt más módon nem tud kommunikálni, ugyanaz a mobiltelefon segédeszköz lehet. Nemcsak elküldeni tudja SMS-üzeneteit, hanem megmutathatja közvetlen környezetében lévő kommunikációs partnerének is. Az osztályozásba beletartoznak azok a segítő termékek is, amelyek használata során más személy segítsége is szükséges. Ezzel szemben kizárásra kerültek ebből a nemzetközi szabványból: a segítő termékek felszerelését célzó eszközök; ebben a nemzetközi osztályozásban szereplő termékek kombinációjából származó megoldások; a gyógyszerek; kizárólag az egészségügyi személyzet által használt segítő termékek; nem technikai megoldások, mint személyes segítés, vakvezető kutya vagy szájról olvasás; a szervezetbe ültetett eszközök; valamint az anyagi támogatás. Az osztályozás szerkezetének áttekintése is segítheti a rendszer megértését. (1. táblázat) Eredetileg minden osztály hármasával növekvő számozást kapott. Ezzel eleve lehetőséget kívántak teremteni későbbi módosításokra. Így az eredetileg 03 jelzésű osztály kettébontása után most 04, illetve 05-ös osztályokkal kezdődik azok sora. A korábban 21 jelzésű osztály pedig, tartalmi bővítése miatt kapott más számjelzést. Az osztályozás ilyen szerkezetét indokoló másik szempont az volt, hogy nemzeti sajátosságoknak is helyet kívántak adni. Magyarország élt is ezzel a lehetőséggel. Az eredendően nem a segítő termékek körébe tartozó kötszereket is technikai okok miatt az OEP által támogatott gyógyászati segédeszközök ISO 9999:2003 alapú listájában helyezte el, 02 osztályjelöléssel. (EüM., 2007) Természetesen azt is minden ország szabadon döntheti el, hogy mely termékekhez nyújt anyagi támogatást. A támogatott segédeszközök hazai listája nemcsak az 1. táblázatban jelölt osztályokat nem tartalmazza, hanem pl. a fennmaradó osztályok egyes alosztályait, illetve csoportjait sem. Az így kimaradó eszközök természetesen a segítő termékek körének részét képezik. A segítő termékek használatának rendszerszemlélete A segítő termékek technológia értékelését több tényező is megnehezíti. Ezek egyike az, hogy a fogyatékos ember segítő termékével (termékeivel) egy adott környezetben, a környezet támogató vagy akadályozó jellegétől befolyásolva végzi tevékenységét, illetve vesz részt különböző élethelyzetekben. Az ember, a segédeszköz, valamint a környezet, mint a rendszer elemeinek az összhangját kell megteremteni a jó funkciók biztosításához. (Batavia és munkatársai, 2001) Gyógyszerek esetében általában csak az ember és a gyógyszer interakcióit kell figyelembe venni. (Kivétel azért van, hiszen pl. anyagi helyzete miatt nem mindenki váltja ki a felírt gyógyszerét.) Segítő termékek esetében ennél több szempontra is figyelemmel kell lenni. Az ember és segédeszköze között az illeszkedés okozhat problémát. (Egyszerű példa: nem szűk-e a művégtag tokja, nem töri-e az amputált személy végtagcsonkját? A segítő termék elfogadását, átvitt értelemben vett illeszkedését olyan további tényezők is befolyásolják, mint pl. a neveltetés.) A személy és környezete viszonya a funkcióképesség és fogyatékosság kérdését veti fel, ahogyan ezt már korábban bemutattuk. Végül a segédeszköz és a környezet kapcsolatában az elérhetőség a jellemző kérdéskör. (Pl. kerekes székével az egyén bejut-e a kívánt épületbe? Tud-e ott tevékenykedni? Elfogadja-e őt ebben az állapotában az ott tevékenykedő többi ember, pl. munkatársak, akik az adott szociális környezetet jelentik? Hallókészüléke az emberi hangokat vagy a túlzott környezeti zajokat erősíti-e jobban? Meghallja-e a hozzá intézett szavakat?) Minél jobban megfelelnek egymásnak a három elem: az egyén, a segítő termék, valamint a környezet, annál jobb, annál több lesz a funkció. (2. ábra) Itt jegyezzük meg, hogy ez a vázolt modell annak ellenére igaz, és az értékelés alapját képezi, hogy az FNO szerint a segítő termékek is a környezeti tényezők részét képezik. A röviden bemutatott modell nem teszi lehetetlenné a segítő termékek technológia elemzését, de rávilágít annak nehézségére. A több változó jelenléte miatt csak nagyobb megfigyelt elemszámra alapozva vonhatók le megbízható következtetések. Egyúttal részletesebb, több szempontú dokumentáció is szükséges. A nagyobb elemszám összegyűjtéséhez és megfigyeléséhez általában hosszabb idő szükséges. A hosszabb idő alatt viszont új segítő termékeket fejleszthetnek, lehet, hogy a korábbi megfigyelési sorozat befejezetlen marad. Ezek és hasonló szempontok okozzák, hogy nehéz megfelelő információhoz jutni az elemzések elvégzése céljából. A segítő termékek minőségértékelésének nehézségei Vizsgáljuk meg, miért nehéz a segítő termékek minőségének vizsgálata? Egyrészt a segítő termékek használatának rendszerszemléletéből fakadóan következik, hogy az ellátást, annak minőségét is többféle kontextusban kell vizsgálni. A másik, az értékelést nehezítő szempont az egészségügyi szolgáltatás minőségének fogalmából ered. Az egészségügyi szolgáltatás minősége olyan értékítélet, amely az egészség megőrzésében, helyreállításában és fenntartásában részt vevők által kinyilvánított, elvárható igények megvalósulásának mértékét fejezi ki. A megvalósulás mértéke minden egyes komponens tekintetében az arra jellemző mutatóval írható le. (Belicza és Boján, 1996) Ha elfogadjuk, hogy a segítő termékekkel történő ellátás az egészségügyi szolgáltatások része, valamint elfogadjuk az egészségügyi szolgáltatás minőségének fenti definícióját, akkor logikusan következik, hogy a minőség értékelése során 1. táblázat. Az ISO 9999:2007 szabvány osztályai 04 A személyes orvosi kezelés segítő termékei (ST) 05 A képességek fejlesztésének ST 06 Ortézisek és protézisek 09 A személyes gondozás és védelem ST 12 A személyes mobilitás ST 15 A háztartás ST 18 Bútorok, lakások és más helyiségek adaptációi 22 A kommunikáció és információ ST 24 Tárgyak és eszközök kezelését célzó ST* 27 A környezet javítását szolgáló ST, szerszámok és gépek* 30 A szabadidő eltöltésének ST* * A jelölt osztályokban nem szerepelnek OEP-támogatást élvező termékek. 4 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.

4 figyelembe kell vennünk a fogyasztó valamint az ellátásban érdekelt többi szereplő elvárásait. A különböző elvárások a különböző szereplők, ki kell emeljük a segítő termékeket használó személyeket, különböző jelentőséggel bírhatnak, más-más súlyozással eshetnek latba. Általában a segítő termékekkel kapcsolatban az alábbi elvárások fogalmazódnak meg. Ezek nem mindegyike elsődlegesen fogyasztói szempont, de azért mindegyikben érdekeltek a többi szereplők is valamilyen mértékben. Mivel az egyik leggyakrabban használt segítő termék a szemüveg, az egyes elvárásokhoz csatlakozó gyakorlati példákat a szemüveghasználattal kapcsolatban hozzuk. A legelső szempont az optimális, rendeltetésszerű funkció. Elvárás, hogy a szemüveg korrigálja a látásélességet, akkor is, ha pl. a szem nem szférikus fénytörési hibával rendelkezik, azaz pl. a cilinderes üveg megfelelő szögben legyen beállítva. Ha ezt az elvárást a szemüveg nem elégíti ki, azt nem fogják használni. Hasonlóan fontos szempont, hogy a termék használata a lehető legkevesebb kényelmetlenséget okozza. Vastagabb üvegből készült lencsék különösen szélesebb orrgyökű embereken okozhatnak kellemetlen nyomást, ami a használat megszakítását, a nyomásnak kitett bőr dörzsölgetését, vérkeringésének helyreállítását igényelheti. Másik példa: cilinderes szemüveglencsét viselők ismerik, hogy két egymást követő szemüveg esetében ritkán sikerül pontosan a megfelelő helyzet (szögérték) beállítása. Ilyenkor, ha az eltérés csak kismértékű, néhány hetes kényelmetlenséget okoz, amely idő alatt lehetséges az alkalmazkodás. A segítő termékek utalnak használójának fogyatékosságára. Talán ezért is, általában elvárás a kozmetikus, esztétikus kivitel. Ez a szempont szemüvegeknél elsősorban a keretekre vonatkozik. A szemüveghasználó emberek többsége igyekszik a változó divatot követni. Mások viszont divathóbort eredményeként készített feltűnő keretek viselésétől tartózkodnak. Mindkét álláspont megérthető, elfogadható. Ugyancsak fontos a biztonságos használat. Szemüvegnél problémát okozhat, ha a keret nem rögzít megfelelően a fülkagylón, a szemüveg ilyenkor kellemetlen helyzetekben váratlanul leeshet, akadályozva használóját a tevékenységében. Bifokális lencse esetében különösen a hozzászokás időszakában a látótér alsó területein a távolabbi tárgyakat, pl. lépcsőt, létrafokot nehéz pontosan észlelni, ez balesetveszélyt rejthet magában. Minden huzamosabb ideje segítő terméket használó személy igyekszik ragaszkodni eszközéhez, hiszen megszokta, tudja, hogy egy új eszköz kényelmetlenségekkel járhat, ezért elvárja, hogy a termék tartós is legyen. Ez természetesen nemcsak fogyasztói, hanem finanszírozói elvárás is. A műanyag szemüveglencse jóval kisebb súlyú, mint üvegből készült hasonmása. Ezért műanyag lencsék használatával a már említett kellemetlen nyomás az orrgyök feltámaszkodási pontjain csökkenhet. Ugyanakkor ezek a lencsék jóval sérülékenyebbek, kevésbé ellenállóak pl. a tisztítással járó mechanikai hatásokkal szemben, vagy oldószerrel való érintkezés során. A termék egyszerű kezelése, karbantartása különösen idős embereknél fontos, akik nehezebben alkalmazkodnak, nehezebben szoknak meg újdonságokat. Szemüveg esetében, pl. a műanyag lencsék tisztítása, az óvatosabb kezelés megszokása okozhat problémákat. Az összekarcolt lencse azután a megfelelő funkciót nem tudja megfelelően biztosítani. Végül mindenkinek elvárása, hogy a termék legyen lehetőség szerint olcsó is. Könnyen beláthatjuk, hogy a felsorolt elvárások mindegyikét szinte lehetetlen kielégíteni. Ha a korábbiakat mind tudja a szemüveg, akkor az várhatóan nem lesz olcsó. Az egymásnak ellentmondó szempontok között az egyensúly megtalálásában a fogyasztónak van döntő szerepe. Döntéséhez természetesen kellő mélységű, előképzettségének megfelelő tájékoztatásra van szüksége. Az ellátó team feladata a választás elősegítése. Ajánlás a segítő termékekkel történő ellátás megalapozottabbá tételéhez A fentiekből következően a segítő termékekkel való ellátás alapos vizsgálatot, sok türelmet és szükség esetén személyre szabott támogatást igénylő folyamat. A mindennapi gyakorlatban, talán részben azért, mert az alapos munkát a teljesítményfinanszírozás nem ismeri el, az ellátás olykor egyszerű utalványozássá silányul, annak mindenkire háruló hátrányos következményeivel. Vizsgáljuk meg a kerekesszék-ellátás során vizsgálandó területeket Routhier és munkatársai (2003) javaslata alapján. Ők a kerekes szék rendelésekor az alábbi öt terület vizsgálatát javasolják: A felhasználó személy. A környezet. A napi tevékenységek és szociális szerepek. A felmérés és gyakorlás. A kerekes szék tulajdonságai. A következőkben ezeket vesszük szemügyre, kissé részletesebben, továbbra is Routhier és munkatársaira hivatkozva. A felhasználó személy orvosi, biológiai paraméterei magukba foglalják többek között az életkort, a testméreteket, a károsodás természetét és súlyosságát, a fizikai állapotot, kondíciót, az ízületek mozgásterjedelmét, a törzsmozgásokat, az izomerőt és -tónust, a terhelhetőséget, a koordinációt, egyensúlyt, gyorsaságot, az érzékszervi működéseket, esetleges fájdalomérzést. Ezek mellett azonban vizsgálnunk kell személyiségét, attitűdjeit, így különösen felfogását és viselkedését, motivációját, analitikus és problémamegoldó képességét, megértését, reakcióit és adaptációképességét, és nem utolsósorban testképét, büszkeségét, türelemét, optimizmusát. A felhasználó személy vizsgálatához tartozik még a szociokulturális viszonyok és lelkiség, ezen belül az emberközi kapcsolatok (pl. család, barátok, közösség) felmérése, az élet értelmezése, hite és értékrendje. A környezetnek mind a fizikai, mind szociokulturális dimenzióit fontos vizsgálni. A fizikai dimenzióba tartozik a természetes és az épített környezet, különösen a lépcsők, lejtők, rámpák, járdák és útszéli letörések, az ajtók és küszöbök, a szokásosan szűk terek (pl. fürdőszobák, közlekedőutak az üzletek polcai között), szőnyegek, mélyedések, függőleges (pl. póznák, ajtók) és vízszintes akadályok (pl. asztalok, íróasztalok). A szociális és kulturális környezetből kiemelendők a jogi, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők a segédeszközökkel és rendelésükkel kapcsolatban, valamint az emberi és anyagi erőforrások. A napi tevékenységek és szociális szerepek felmérése az FNO valamennyi kategóriájára kiterjed. Kerekes székekkel kapcsolatban a tevékenységek és szociális szerepek kivitelezéséhez szükséges helyváltoztatás, az önellátás, a háztartási EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 5

5 tevékenységek, a közösségi élet (pl. részvétel társadalmi szervezetekben), a tanulás, a munka és a szabadidő (pl. részvétel sport-, játék- vagy művészeti tevékenységben) képességeinek felmérése bír jelentőséggel. Ismételt ellátásnál az elsődleges ellátás során biztosított felmérés, annak alapossága, terjedelme, első ellátás esetében a gyakorlás lehetőségeinek ismerete fontos. A használat gyakorlatának tanítása előtt szóba jön funkcionális feladatok szimulálása. Meg kell tanítani a kerekes szék vezetését, az átszállást (gyakoriak a balesetek a befékezetlen kerekes székbe, székből átülés során), és más segédeszközök használatát, amelyekre a kerekes szék mellett még szükség lehet. A felhasználó személy adottságainak megfelelően szükséges meghatározni a gyakorlás időbeosztását és intenzitását. Végül a szóba jövő kerekes székek mechanikai és elektronikus tulajdonságainak és ergonómiai jellemzőinek ismerete is fontos, mint pl. a gördülési ellenállás, hajtási hatékonyság, manőverezhetőség, a súly, a hordozhatóság, elektromos kerekes szék esetében a sebesség, a gyorsulás és a fékezhetőség jellemzői, a biztonsági berendezések és az elektronikus kontrollrendszer. Az ergonómiai jellemzők közül különösen fontos pl. a vízszintes elrendezés (súlypont, tengelyek távolsága befolyásolja a hajtáshoz, irányításhoz szükséges erőkifejtést és figyelmet, valamint a kerekes szék stabilitását, mennyire könnyen borul esetleg fel) a háttámla, illetve az ülés magassága, szélessége, mélysége, döntése (hiszen ha nem megfelelőek, felfekvés, trombózis vagy gerincdeformitás kialakulásának kockázatát fokozhatják.) Azt gondolhatnánk, hogy a kerekes szék különlegesen bonyolult segítő termék, más esetekben ezek a szempontok nem ennyire fontosak. Kétségtelen, hogy a teendők a termékek, eszközök bonyolultságával is összefüggenek, de véleményünk szerint az ismertetett példa koránt sem egyedi. Talán a szemüveg példája is rávilágított a sokféle ellátási szempontra. Egy másik példa, a hallókészülék, igen vázlatosan felsorolunk néhány mérlegelendő szempontot, a kerekes székkel kapcsolatos öt pont alapján. A felhasználó személy jellemzői közül fontos pl. az életkor, az elfogadás, a türelem stb. A környezet tényezői közül a háttérzajok, zörejek, vagy a szokásos kommunikációs partnerek alkotta környezet. Nyilvánvalóan a hallókészüléknél is fontosak a felhasználás célterületei, a napi tevékenységek az ezekkel kapcsolatos potenciális zavaró hatások. Hallókészülékek használatát is segíti a megfelelő felkészítés és gyakorlás. Végül az egyre bővülő kínálat mellett a hallókészülékek tulajdonságainak ismerete is időszakos felfrissítést igényel. A segítő termékek árképzésének néhány sajátossága Egyetértésben Goreczkyvel (2008) mi is úgy gondoljuk, hogy a segítő termékek esetében nehéz az árképzés. Miért nehéz? Ennek, azon túl, hogy nyilvánvalóan nem tagadható az érdekek esetleges torzító szerepe sem, néhány a segítő termékek jellegéből adódó különbözősége is van, pl. a gyógyszerekkel szemben. Először is, jóval kisebbek a termelési volumenek. Néhány évtizeddel ezelőtt a termékek jelentős része még manufakturális módszerekkel készült. A gyógyszerek előállítását a globalizáció hamarabb elérte. A kisebb volumen előállításának másik oka, hogy egy-egy gyógyszert is különböző kiszerelésekben kell ugyan előállítani, a segítő termékek vonatkozásában azonban még a sorozatgyártásban készülő termékeket is nem csak típus-, hanem teljes méretválasztékban kell elkészíteni. Gondoljunk csak olyan egyszerű termékre, mint a lúdtalpbetét. Egy sor segítő terméket nem lehet sorozatgyártásban előállítani, még akkor sem, ha ilyen törekvések tapasztalhatók. Ma már a művégtag is sok előre gyártott alkotóelemet tartalmaz. A csonkágy, azaz a művégtag tokja azonban egyedi mintavétel alapján készül. Itt rá kell mutatni az egyedi előállítás egy másik sajátosságára is. A felhasználó és a készítő szakember között nyugodt, bizalmi légkört, jó kontaktust kell kialakítani. Ha ez nem történik meg vagy nem alakul megfelelően, a mintavétel, majd később a próbák során az amputált személy nem tudja a csonk izomzatát megfelelően ellazítani, így nem lehet igazán jó művégtagot készíteni, vagy ez csak a sokadik kísérletre sikerül. Sok lesz tehát a hulladék anyag, és természetesen a munkaidő-ráfordítás is. A kontaktus kialakításának eredménye, az ehhez szükséges idő nemcsak a szakember emberi tulajdonságaitól, hozzáállásától függ, hanem a fogyasztóétól is. Mindez a művégtag készítésének valós bekerülési költségét tág határok között tarthatja. Egy további különbséget jelent, hogy jelentős innovációt elősegítő profitot szemben a gyógyszeriparral általában csak kiegészítő tevékenységgel lehet elérni. Ma a művégtagkészítés egyik világszinten is vezető cége, az Otto Bock elsősorban az autóiparban tud jelentős termelési volument értékesíteni, ennek nyereségét forgatja vissza az ortézis-, protézisrendszerek fejlesztésébe. Ilyen jellegű árukapcsolásra azonban kevés lehetőség kínálkozik. Akinek ez nem sikerül, az esetleges fejlesztő tevékenységének költségeit a segítő termékek árában kénytelen érvényesíteni, amit azonban sem a fogyasztó, sem a nevében szolgáltatást vásárló biztosító nem ismer el egykönnyen. Gyakorlati példák, amelyek elősegíthetik a támogatási rendszer javítását A továbbiakban bemutatunk három gyakorlati példát, amelyek a segítő termékek ésszerű támogatáspolitikáját voltak, vannak hivatva elősegíteni. Az első ilyen a segítő termékek rendelésének, támogatásának norvég modellje. (Lorentsen, 1982) A programot az indokolta, hogy egy vizsgálat során megállapították, hogy a támogatással felírt és kiszolgáltatott segédeszközök jelentős hányadát a kedvezményezettek nem használták. Egyes termékek vonatkozásában ez elérte azok 90%-át is. Rögtön hozzá kell tennünk, hogy Norvégiában sokkal könnyebb volt segítő termékekhez biztosítói támogatással hozzájutni, mint hazánkban. Az okok vizsgálata során több fontos tényezőt is találtak. A segítő termékeket utalványozó szakorvosok képzettsége, naprakész ismeretei sok tekintetben hiányosak voltak. Nem volt kielégítő a kommunikáció, sem a felhasználó személy elvárásai, a használat célterületei, sem a környezeti tényezők feltárása során, sem pedig a használat ajánlott módjával kapcsolatban. Ezek fontosságára fentebb rámutattunk. Megoldásként segédeszköz-ellátó szakmai teamek felállítását kezdeményezték. A teamek összetétele széles körű volt. Az induláskor egységes képzést nyújtottak. Nemcsak különböző szakorvosok vettek részt bennük (általában részmunkaidőben), hanem a rehabilitációs team más fontos tagjai, pl. fizioterapeuták, ergoterapeuták is. A team 6 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.

6 2. ábra. A segítő termékkel történő ellátás rendszerszemléletének ábrája. (Batavia és munkatársa, 2001) EGYÉN illeszkedés SEGÍTŐ TERMÉK funkció fogyatékosság elérhetőség KÖRNYEZET segítő termékek széles választékával felszerelt járóbetegellátóhelyen működött. Biztosítani tudták a nem egyedileg előállított segítő termékek kipróbálását. Részletes tájékoztatást adtak, és ezen túl a szükség szerinti gyakorlás lehetőségét is megszervezték. A rendszer bevezetésének kedvező tapasztalatai alapján szórványosan lakott területeken mobil teameket szerveztek. Az 1970-es években vált ismertté az Otto Bock cég moduláris alsóvégtag-protéziseinek rendszere. Magas ára miatt Magyarországon nem volt hozzáférhető. Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) pályázati forrásból száz művégtag készítéséhez szerzett be anyagokat, alkatrészeket, és biztosított kettős ellátást arra alkalmasnak ítélt, jól kooperáló alsóvégtag-amputált személyeknek. A társadalombiztosítás által támogatott protézis mellett, vagy ilyen ellátást követően, újabb ellátásként készített második művégtagot. Az ellátás előtt igen részletes felmérést, majd folyamatos követést biztosított, nemcsak a járásképesség vonatkozásában, hanem a közösségi életben való részvételről is. Az adatokat pontosan dokumentálta, és ennek alapján korlátozott indikációs kör részére javasolta támogatási befogadásra sikerrel. (László és Radnai 1981) Ezzel a vizsgálattal egy időben kezdődött meg az ortetikai-protetikai szakrendelések szervezése, létrehozása. Ebben szakorvos, az ortopéd műszerész és a használat betanítását végző gyógytornász vett részt, a művégtag-ellátás minden fázisában. Nemcsak átadták az elkészített protézist, hanem a szükségleteknek megfelelően a használatot is megtanították, közösen gyakoroltatták. Később az említett indikációs javaslat már nem volt feltétele a társadalombiztosítási támogatásnak, az Otto Bock protézishez bármely művégtagrendelésre jogosult szakorvos vénye alapján hozzá lehet jutni. Az ortetikai-protetikai teamek jelentős része megszűnt. Tipikus magyar történet? A harmadik példa szintén hazai. Súlyosan fogyatékos emberek részére a széria kerekes szék gyakran nem nyújt megfelelő támogatást a tevékenységekhez, részvételhez. Ilyen esetekben szóba jön a kerekes szék kiegészítése megfelelő eszközökkel, illetve az eszköz adaptációja, átalakítása. Mivel ennek lehetősége csak igen korlátozottan állt rendelkezésre, sikeres PHARE Access pályázati támogatással a Mozgássérültek Állami Intézete (MÁI) és az OORI az FNO kategóriáin alapuló felmérő rendszert fejlesztett ki súlyosan mozgássérült személyek szükségleteinek felmérése és kerekes szék adaptációjának megtervezése céljából. A fejlesztés irodalomkutatást és a gyakoribb problémák fókuszcsoport munkán alapuló feltárását foglalta magába. A kifejlesztett rendszer dokumentációját a MÁI munkatársai készítették el. A felmérés teammunkával történik, amelyben szakorvos, fizioterapeuta, esetleg más mozgásterapeuta, ergoterapeuta vesz részt. A team összetétele a szükségleteknek megfelelően, pl. pszichológussal, szociális munkással kiegészülhet. A felmérés rendszere és az ennek alapján megtervezett kerekes szék (és szabadidős-, sporteszközök) adaptációja a MÁI gyakorlatában bevált, működik. (Kullmann és munkatársai, 2006; Ilosvai, 2008 a, b) Elmondhatjuk tehát, hogy rendelkezünk olyan lehetőségekkel, módszerekkel, amelyek elősegíthetik egyik oldalról a technológiaelemzéshez használható célzott, pontos, kellően részletes adatgyűjtést, másik oldalról a fogyatékos embereknek azt a fajta támogatását, amely lehetővé teszi a gyakorlatban rendeltetésszerűen nem használt segítő termékek arányának csökkentését. A nem megfelelő termék helyett a rászoruló emberek általában újat igényelnek, a megfelelőt viszont megbecsülik. Ezek a megoldások tehát pazarlást szüntethetnek meg. E módszerek alkalmazásának befektetési szükséglete van, amely azonban hosszabb távon megtérülhet. Következtetések A segítő termékek támogatáspolitikáját megalapozó technológia értékelését célszerű azok használatának rendszerszemlélete alapján végezni. A segítő termékeket használó személyek funkcióképességének felmérése, életcéljainak, elvárásainak és környezetének figyelembevétele nélkül támogatással rendelt eszközök egy része a gyakorlatban nem hasznosul. A körültekintő felmérés szakértői team munkáját is igényelheti. Javasolt, különösen a bonyolultabb, költségesebb termékeket használó személyek adekvát felkészítését a technológiai ajánlások részévé tenni. Összefoglalás Segítő termékekre (segédeszközökre) fogyatékos embereknek van szükségük. A támogatáspolitika tervezését tehát fogyatékossági adatok gyűjtése segíthetné elő. Másik oldalról fontos támaszt jelenthet a technológiaelemzés. Ez segítő termékek esetében azok használatának rendszerszemléletén alapul, vagy azon kellene alapulnia. A technológiaelemzés részeként mind a minőség értelmezése, mind az árképzés sajátosságai eltérnek a gyógyszerek, illetve egyéb egészségügyi technológiák hasonló jellemzőitől. A segítő termékek minőségértékelésének a fogyasztói elvárásokat is magában kell foglalnia. További nehézséget jelenthet, hogy a rutin ellátás során nem mindig érvényesülnek a fogyatékosság WHO szerinti értelmezésén alapuló elvek. Az utalványozást, rendelést megalapozó vizsgálat sokszor nem kellően körültekintő, ennek eredményeként a technológiaértékelést esetleg nem adekvát ellátások adataira lehet csak alapozni. EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1. 7

7 Végül a cikk ismertet néhány olyan, a gyakorlatban kipróbált megoldást, amelyek támogatást nyújtanak a fogyatékos embereknek a segítő termékek használatának megértésében, elsajátításában. E megoldások alkalmazása, bár befektetést igényel, a nem használt termékek arányának csökkentésén keresztül a finanszírozó részére megtakarítást eredményezhet. Irodalomjegyzék 1. Batavia M., Batavia A. I., Friedman R.: [2001] Changing chairs, anticipating problems in prescribing wheelchairs. Disability and Rehabilitation. 23. évf Belicza Éva, Boján Ferenc: [1996] Konszenzus konferencia a Minõség az egészségügyben magyarországi definíciójának megalkotására. Lege Artis Medicinae. 6. évf Egészségügyi minisztériumi rendelet 14/2007. (III. 14.) a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történõ befogadásáról, támogatással történõ rendelésérõl, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzésérõl. 4. Egészségügyi Világszervezet: [2001] A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. EüM- OEP-Medicina. Budapest. 5. Goreczky Péter: [2008] Gyógyászati segédeszközök értékelése az ESKI-ben. IME 7. évf. Egészség-gazdaságtani különszám: Ilosvai Georgina Ilona: [2008] A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozásának (FNO) gyakorlati alkalmazása. Rehabilitáció 18. évf. 1. sz Ilosvai Georgina Ilona: [2008] Segéd- és sporteszköz adaptáció az FNO módszerének alkalmazásával. Rehabilitáció 18. évf. 1. sz International Organization for Standardization: [2007] Assistive products for people with disabilities. Classification and terminology. ISO 9999: Kullmann Lajos, Pauló Szilvia, Mészáros Edit, Ginzery Patrícia: [2006] Tanulmány a Kerekedj felül címû 2003/ /Makro számú PHARE Access Program állapotfelmérõ módszerének fejlesztéséhez. Kerekedj Felül Füzetek 1. ADDETUR, Budapest, László Gergely, Radnai László: [1981] Otto Bock csõvázas alsóvégtag-protézisek hazai tapasztalatai, indikációja, rendelhetõsége. Balneológia, Rehabilitáció, Gyógyfürdõügy II. évf Lorentsen Øivind: [1982] Provision of technical aids for the handicapped in Norway. WHO EURO Reports and Studies. 12. Routhier F., Vincent C., Desrosiers J., Nadeau S.: [2003] Mobility of wheelchair users a proposed performance assessment framework. Disability and Rehabilitation 25. évf. 1. sz A szerző egyetemi tanár az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karán. 8 EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI SZEMLE 2009/1.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására. NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetének javítására NYÍREGYHÁZA 2010. december 14. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja Ahogy a fogyatékosságról gondolkozunk,

Részletesebben

Rehabilitációs támogató technológiák. Jókai Erika

Rehabilitációs támogató technológiák. Jókai Erika Rehabilitációs támogató technológiák Jókai Erika A könyv.. Még meg nem írt könyv egy le nem zárt témában.. Egységesítés, összehangolás folyamata Folyamatos változás, fejlődés Jelenlegi és jövőbe mutató

Részletesebben

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI

A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI NEMZETKÖZI KITEKINTÉS A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBEREK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ ALAPVETŐ SZABÁLYOK (STANDARD RULES) 1993 A "rehabilitáció"

Részletesebben

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe:

3.1.3. Kapcsolattartó neve, elérhetősége, telefon/faxszáma, e mail címe: Kérelem az orvostechnikai eszközökről szóló miniszteri rendelet (R.) szerint forgalmazott eszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásához a 14/2007. (III. 14.) EüM rendelet 1. számú mellékletében

Részletesebben

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann

Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann Boros Erzsébet dr és Bódi Mariann e.boros@rehabint.hu FESZ kongresszus 2012. szept. 28-30. Velence Téma fontossága Rehabilitáció folyamat Ellátás minősége folyamatosság, egyenletes színvonal Gazdaságosság

Részletesebben

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4.

Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon. M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. Kapuk vagy falak? Afáziások a munkaerőpiacon M É S Z Á R O S G A B R I E L L A M U N K A S Z A K P S Z I C H O L Ó G U S M L S Z S Z K O N F E R E N C I A 2 0 1 2. á p r i l i s 1 4. A munkapszichológia

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

Az osztályozás célja, felhasználói. Technikai segédeszközök ISO 9999-2007. Az osztályozás tartalma. Az osztályozás funkcionális alapelvű.

Az osztályozás célja, felhasználói. Technikai segédeszközök ISO 9999-2007. Az osztályozás tartalma. Az osztályozás funkcionális alapelvű. Technikai segédeszközök Osztályozás: ISO 9999: 1992 EN 29999: 1994 EÖTVÖS LORÁND Kullmann Lajos TUDOMÁNYEGYETEM lajos.kullmann@barczi.elte.hu BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI FŐISKOLAI KAR Az osztályozás

Részletesebben

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja

Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja Gyógyászati segédeszközök műszaki dokumentációja B u d a p e s t, 2 0 1 3. s z e p t e m b e r 2 7. Orvostechnikai eszköz vs. Gyógyászati segédeszköz Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.

Részletesebben

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve

Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve 6252 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 28. szám 1. melléklet az 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozathoz Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési terve I. Fogyatékossággal

Részletesebben

FOREVER GURULÓ XIII. FESZ Kongresszus Budapest, 2013. szeptember 27. Kogon Mihály igazgató MEREK - Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

FOREVER GURULÓ XIII. FESZ Kongresszus Budapest, 2013. szeptember 27. Kogon Mihály igazgató MEREK - Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja FOREVER GURULÓ XIII. FESZ Kongresszus Budapest, 2013. szeptember 27. Kogon Mihály igazgató MEREK - Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Guruló Műhelyhálózat A Guruló projekt bemutatása Regionális

Részletesebben

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika

Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika Neurológiai kórképek rehabilitációja - neurorehabilitáció Péley Iván dr. Idegsebészeti és Neurológiai Klinika WHO meghatározások (1980-2013) Károsodás impairment: a szervezet biológiai működés zavara (pl.:

Részletesebben

Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra

Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra Egy eset bemutatása komplex rehabilitációra Gyula 33 éves központi idegrendszeri ( cerebral paresis) sérült fiatal, aki egy integrált Szociális Intézményben lakik szintén mozgássérült párjával Pécsen.

Részletesebben

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG?

FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? KRASZNÁRNÉ ERDŐS FELICIA FOGYATÉKOSSÁG-E A BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG? MFFLT KONFERENCIÁJA 2009. BUDAPEST Milyen választ adnak a kérdésre Az érintettek és családjuk A segítő szakemberek (rehabilitáció, gyógypedagógia,

Részletesebben

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla

Gyógypedagógiai alapismeretek. Mede Perla Gyógypedagógiai alapismeretek Mede Perla A téma aktualitása társadalmi szinten és a többségi oktatásban Az előadással kapcsolatos hallgatói elvárások A témával kapcsolatos előismeretek A témával kapcsolatos

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei

FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei FNO osztályozás, kardiológiai rehabilitáció szakmai és szervezeti minimumfeltételei Dr. Simon Attila Állami Szívk vkórház, Balatonfüred c. egyetemi docens, PTE 2001 Az ICF célja Tudományos adatbázis létrehozása

Részletesebben

Rehabilitációs szakemberképzés a BME-n. Mischinger Gábor BME EPT 2011. március

Rehabilitációs szakemberképzés a BME-n. Mischinger Gábor BME EPT 2011. március Rehabilitációs szakemberképzés a BME-n Mischinger Gábor BME EPT 2011. március 1 Mi kell a rehabilitációhoz? Helyzet adott, ismert igény Szándék érintettség, motiváció egyéni, szervezeti Infrastruktúra

Részletesebben

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI

AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI AUTIZMUS SPEKTRUM ZAVAROK ELLÁTÁSÁNAK IRÁNYELVEI Dr.Balázs Anna Autizmus Alapítvány, Budapest e-mail: abalazs@autizmus.hu www.autizmus.hu 2008.01.18. ALAPFOGALMAK, ALAPINFORMÁCIÓK ASD és autizmus: Lényege

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól!

Műhelymunka óvoda. Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! Műhelymunka óvoda TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása és az egységes gyógypedagógiai módszertani

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

Kulcsszavak: FNO, ICF, az FNO alkalmazása, felépítése, kódolása

Kulcsszavak: FNO, ICF, az FNO alkalmazása, felépítése, kódolása A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása FNO ICF Dr. Besze Tibor ortopéd és baleseti sebész szakorvos Mozgássérültek Állami Intézete Kulcsszavak: FNO, ICF, az FNO alkalmazása,

Részletesebben

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:.

SZAKÉRTŐI BIZOTTSÁGI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ... település,... irányító sz. (Előző név, ha van:. ) Születési hely:..., év: hó:. nap:.. Anyja neve:. A kérelmező intézmény neve: A kérelmező intézmény címe:.... település,... irányító sz.... utca, hsz., Tel.: Fax.:.. E-mail cím:. Tisztelt Bizottság! Kérem, hogy a nevű igénybe vevő (Előző név, ha van:.

Részletesebben

31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1

31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 31/2015. (VI. 12.) EMMI rendelet egyes egészségbiztosítási és gyógyszerészeti tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról 1 hatályos: 2015.06.13-2015.06.14 Tartalom: Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről

1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1056/2012. (III. 9.) Korm. határozat az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2012 2013. évekre vonatkozó intézkedési tervéről 1. A Kormány a) elfogadja az új Országos Fogyatékosügyi Programról

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia

Segédeszközök használata a gyakorlatban. Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia Segédeszközök használata a gyakorlatban Készítette: Szabó Tünde Dakos Zsófia 1 Járás gyógyászati segédeszközeinek meghatározása A járás gyógyászati segédeszközén értjük azon testhez nem hozzáerősített

Részletesebben

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban

Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Fogyatékos emberek az egészségügyi ellátásban Tarjányiné Dr. Molnár Zsuzsanna 2013.12.06.. Kik a mozgássérültek?

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Keywords: daily living equipment, special tricycle, individual adaptation, ICF, reduced working capacity, employment,

Keywords: daily living equipment, special tricycle, individual adaptation, ICF, reduced working capacity, employment, Háromkerekű kerékpár egyedi kialakítása ESETBEMUTATÁS Csek Tamásné Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja TÁMOP.4.2-07/-2008-000, Guruló Műhely Kaposvár Összegzés: A tanulmány egy olyan esetet mutat

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló Komplex szakmai vizsga A vizsgafeladat megnevezése: A bentlakásos szociális intézményben ellátott napi ápolási-gondozási feladatok

Részletesebben

Kulcsszavak életvitelt segítő eszköz, foglalkoztatás, funkcióképesség, fogyatékosság, FNO (ICF) Bevezetés

Kulcsszavak életvitelt segítő eszköz, foglalkoztatás, funkcióképesség, fogyatékosság, FNO (ICF) Bevezetés Ilosvai Georgina Ilona: Életvitel segítő eszközök átalakításának módszertana (összefoglaló) Összefoglalás A cikk célja, hogy tájékoztatást adjon arról, hogy a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja,

Részletesebben

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE

TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE TÁMOGATOTT LAKHATÁS SEGÍTŐK KÉPZÉSE Képzést végző szervezet: DOWN ALAPÍTVÁNY Székhely: 1145 Budapest, Amerikai út 14. Tel: 061 363 6353 Képzés helye: Lágymányosi Foglalkoztató Centrum, 1111 Budapest, Lágymányosi

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN. Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT

KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT KÁROLYI ISTVÁN GYERMEKKÖZPONT KÜLÖNLEGES GYERMEKOTTHON FÓT A hely, ahol nemcsak szeretik a gyermeket -bár az sem árt nekihanem a szükségleteihez igazodó viszonyulásban részesítik: ez az igazi otthon (

Részletesebben

KÉRELEM gyógyszer-kiadási támogatás. 1.1. Neve: 1.2. Születési neve:. 1.3. Anyja neve:.. 1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):..

KÉRELEM gyógyszer-kiadási támogatás. 1.1. Neve: 1.2. Születési neve:. 1.3. Anyja neve:.. 1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):.. KÉRELEM gyógyszer-kiadási támogatás 1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1. Neve: 1.2. Születési neve:. 1.3. Anyja neve:.. 1.4. Születési helye, ideje (év, hó, nap):.. 1.5. Lakóhelye:... 1.6. Tartózkodási

Részletesebben

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése

A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben: a kommunikáció minőségi elemzése Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina Magyarországi Társasága XXIX. Vándorgyűlése Szeged, 2010. szeptember 2-4. A betegség reprezentáció tartalmi jellemzői és annak dimenziói a rehabilitációs teamben:

Részletesebben

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök

A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig. Földesi Erzsébet. MEOSZ, alelnök EDF, alelnök A mozgássérült személyek többszintű érdekképviselete a helyi szintektől az Európai szintig Földesi Erzsébet MEOSZ, alelnök EDF, alelnök Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) számokban

Részletesebben

FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUM A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ SPECIÁLIS ÁRTALMAK KEZELÉSE 2010.11.17.

FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUM A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ SPECIÁLIS ÁRTALMAK KEZELÉSE 2010.11.17. FOGLALKOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI FÓRUM A MUNKAVÁLLALÓKAT ÉRŐ SPECIÁLIS ÁRTALMAK KEZELÉSE 2010.11.17. 1 Általános iskolai oktatás : nappali tagozatos 8. oszt. : 96 700 és felnőtt tagozatos : 2 035 tanuló Középiskolai

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához

IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához 5. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához I. Igazolom, hogy (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.)

Részletesebben

A rheumatoid arthritises (RA) betegek ellátásának standard követelményei

A rheumatoid arthritises (RA) betegek ellátásának standard követelményei A rheumatoid arthritises (RA) betegek ellátásának standard követelményei Translation into: Completed by: Email: SOC 1 SOC 2 HUNGARIAN Dr. Géza BÁLINT bjd@t-online.hu Az RA tüneteivel jelentkező betegnek

Részletesebben

GHS kérdések és válaszok

GHS kérdések és válaszok Gyakori kérdések és válaszok Az alább összegyűjtött kérdések és válaszok segítenek Önnek a Castrol 2014-re és 2015- re tervezett GHS-hez kapcsolódó lépéseire vonatkozó vevői kérdések megválaszolásában.

Részletesebben

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata

A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A dohányszárítás elmélete és gyakorlata A mezôgazdaság mûszaki fejlesztésének tudományos kérdései 92. Gondozza Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrármûszaki Bizottsága Szerkesztô Sembery Péter egyetemi

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. György Annamária ETI-2011. Egészség (WHO): www.lemtrener.hu 1 György Annamária ETI-2011. 1 Egészség (WHO): 2 www.lemtrener.hu 1 Betegség: 3 Rehabilitáció, habilitáció Megváltozott egészségi állapotú egyén testi, lelki, és szociális körülményeinek minimalizálása Participáció!

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot.

e.) Megállapítja, megszünteti az ápolási díjat és kétévente legalább egyszer felülvizsgálja az ápolási díjra való jogosultságot. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 3/2002.(02.15.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 50/1999.(11.25.) számú

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók PSZI-INT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV PSZI-INT PSZICHIÁTRIAI BETEGEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYI ELLÁTÁS IRÁNYELV Készítették: Bugarszki Zsolt Dr. Gárdos Júlia Gordos Erika Marketti Judit PSZI-INT.doc Létrehozás dátuma: 2007.01.13.

Részletesebben

Biztosításközvetítés elektronikus felületen

Biztosításközvetítés elektronikus felületen Biztosításközvetítés elektronikus felületen Az MNB 5/2015. (V.5.). számú ajánlásának átültetése a gyakorlatba Elméleti és gyakorlati kihívások Sebestyén László vezérigazgató (Netrisk.hu Zrt.) online szekció

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő

54 761 02 0010 54 01 Gyermekotthoni asszisztens Gyermekgondozó-nevelő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

EGY ÚJ TUDOMÁNYÁG BEVEZETÉSE KUTATÁSI ÉS TEVÉKENYSÉGI TERV A CHARLES SIMONYI ÖSZTÖNDÍJ IDŐSZAKÁRA (KÖNCZEI GYÖRGY) ELŐZETES

EGY ÚJ TUDOMÁNYÁG BEVEZETÉSE KUTATÁSI ÉS TEVÉKENYSÉGI TERV A CHARLES SIMONYI ÖSZTÖNDÍJ IDŐSZAKÁRA (KÖNCZEI GYÖRGY) ELŐZETES EGY ÚJ TUDOMÁNYÁG BEVEZETÉSE KUTATÁSI ÉS TEVÉKENYSÉGI TERV A CHARLES SIMONYI ÖSZTÖNDÍJ IDŐSZAKÁRA (KÖNCZEI GYÖRGY) ELŐZETES Fogyatékosságtudománnyal (Disability Studies) mintegy 25 évvel ezelőtt kezdtem

Részletesebben

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont

Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER. Vitrai József TÁRKI Egészség Tudásközpont EGÉSZSÉG INFORMÁCIÓ RENDSZER Vitrai József TÁRKI MIÉRT KELL TÖBB/JOBB EGÉSZSÉGSTATISZTIKA? A köz igénye kormányok és nemzetközi szervezetek elszámoltathatóságának javítására, tevékenységük monitorozására

Részletesebben

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások. 2004. február 19.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások. 2004. február 19. Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások 2004. február 19. Témák I. Szabályozás célja és elvei II. Önsegélyező pénztárak szolgáltatásai III. Egészségpénztári szolgáltatások

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel

KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS. A minta és mintavétel KUTATÁSMÓDSZERTAN 4. ELŐADÁS A minta és mintavétel 1 1. A MINTA ÉS A POPULÁCIÓ VISZONYA Populáció: tágabb halmaz, alapsokaság a vizsgálandó csoport egésze Minta: részhalmaz, az alapsokaság azon része,

Részletesebben

a) Képzők képzése keretében választható képzési programok

a) Képzők képzése keretében választható képzési programok a) Képzők képzése keretében választható képzési Az ség és egyetemes építészeti (építész szakirány) Az ség és egyetemes belsőépítészeti (belsőépítész szakirány) Az ség és egyetemes épületgépészeti (épületgépész

Részletesebben

Jogalkotás és rehabilitáció

Jogalkotás és rehabilitáció Jogalkotás és rehabilitáció Dr. Molnár Angéla VESZ Egészségügyi Kht. Jogforrások Országgyűlés Kormány Kormány elnöke, tagjai önkormányzat Alkotmány, törvény rendelet rendelet rendelet autonóm jogalkotás

Részletesebben

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján

A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A 2013-as kompetenciamérés eredményeinek elemzése FI T-jelentés alapján A sikeres életvitelhez, a társadalmi folyamatokba való beilleszkedéshez is folyamatosan megújuló tudásra van szükség. Tudásunk egy

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

a) Képzők képzése keretében választható képzési programok

a) Képzők képzése keretében választható képzési programok a) Képzők képzése keretében választható képzési Az ség és egyetemes építészeti szempontjai, műszaki követelményei (építész szakirány) Az ség és egyetemes belsőépítészeti szempontjai, műszaki követelményei

Részletesebben

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról

Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Tájékoztató a Szülők a Gyermekekért Alapítvány önkormányzati támogatásainak felhasználásáról Jegyzőlakás ingyenes használatbavételének engedélyezése Rendszeresen tartunk sérült illetve gerinc-, vagy tartásproblémákkal

Részletesebben

Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi,

Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi, képek Egy betegszervezet hozzájárulása az egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltató-rendszerhez Értelmi fogyatékos gyermek családban nevelkedését és önálló felnőtt életét támogató holisztikus szemléletű

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során

Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Az összehangolási kötelezettség az építőipari kivitelezés során Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN

MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A MODELL ALKALMAZÁSA A SZERVEZET, A MENEDZSMENT, A VEZETŐ SZAKEMBEREK, A TEAM, A SEGÍTŐK ÉS A TÁMOGATÁST IGÉNYBE VEVŐK SZINTJÉN MIT JELENT A PROGRAM A SZERVEZET OLDALÁRÓL? SZASZÁK TIBOR Mit

Részletesebben

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest

Projektek monitorozása. Elvek és módszerek. dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Projektek monitorozása. Elvek és módszerek dr. Koós Tamás 2013. szeptember 18. Budapest Monitorozás, audit és értékelés Monitorozás: a projektre vagy programra vonatkozó információk rendszeres vagy időszakos

Részletesebben

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát az Egészségügyi,

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye

Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Fogyatékos személyek adó-kedvezménye Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magán-személynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot

Részletesebben

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése

Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Téglás Város Önkormányzat környezeti teljesítmény értékelése Hatások értékelése Bevezetés Téglás Város Önkormányzata elkötelezett a fenntartható fejlődés gondolatisága és gyakorlata mellett, ezért vállalta,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ STAKEHOLDER (ÉRINTETT) ELEMZÉS EGYSZERŰSÍTETT MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ Dunaújváros MJV Önkormányzata Polgármesteri Hivatala részére ÁROP szervezetfejlesztési projekt 2010. 09.22. 2 / 11 Tartalomjegyzék 1.

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Finanszírozási szerződés II. számú melléklete 2012. év Kötelezően vezetendő és csatolandó dokumentációk Közösségi ellátás-szenvedélybetegek

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

OEP által finanszírozott implantátumok protetikai rehabilitáció céljából történő behelyezésének várólista protokollja MP 031.ST

OEP által finanszírozott implantátumok protetikai rehabilitáció céljából történő behelyezésének várólista protokollja MP 031.ST Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: OEP által finanszírozott implantátumok protetikai rehabilitáció céljából történő behelyezésének várólista protokollja

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására

4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására 4. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok az ápolási díj megállapítására 1. Személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:...

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelelő adatok figyelembevételével töltendő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1

6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 6/a. számú melléklet a 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez 1 Képviselő cég neve, címe:... Beadás dátuma: (OEP tölti ki) Ügyintéző neve, elérhetősége:... Munkahelyi telefon (fax, e-mail, mobiltel.):...

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05.

Gyakorló ápoló képzés 2012.06.05. Jellemzők, rehabilitáció A hallási fogyatékos emberek Halláskárosodás- a populáció 10%-a Hanghullámok gyakorisága, frekvenciája = Hz; Hangerő = db Az emberi fül 20-20 000 Hz-t érzékel, Emberi beszéd kb.

Részletesebben

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez A (A formanyomtatvány az igényelt szociális ellátás típusának megfelel ő adatok figyelembevételével töltend ő ki.) 1. Az ellátást

Részletesebben