T/1376/4. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "T/1376/4. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére"

Átírás

1 NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T/1376/4. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslathoz Budapest, október

2 2 TARTALOMJEGYZÉK ARÁNYOS EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE... 4 RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK... 5 I. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az arányos, egykulcsos adó, adójóváírás Családi kedvezmény Adókedvezmények Elkülönülten adózó jövedelmek Nem pénzben (természetben) adott juttatások, béren kívüli juttatások Tevékenységre jellemző kereset Befektetések ösztönzése Adminisztráció-csökkentés Egyéb módosítások Költségvetési hatás II. TÁRSASÁGI ADÓ Adókulcs Adóalanyok Egyéb módosítások III. EVA IV. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ Jogharmonizációs célú módosítás Egyéb jogharmonizációs célú módosítás Egyéb, jogalkalmazást segítő pontosítások V. JÖVEDÉKI ADÓ Jogharmonizációs kötelezettség Egyéb jogharmonizációs kötelezettség Jogszabály-pontosító, adminisztrációt könnyítő és egyéb módosítások VI. ENERGIAADÓ VII. VÁM VIII. HELYI ADÓK Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség-teljesítés egyszerűsítése Az adóalap-megosztási szabályok pontosítása, kiegészítése IX. ILLETÉKEK Egyes szervezeteket megillető személyes illetékmentesség érvényesítésének könnyítése Használatba vételi engedély jogerőre emelkedése lakóházépítésre vonatkozó illetékmentesség esetén A közigazgatási eljárási illeték megfizetése A bírósági eljárási illeték utólagos megfizetése engedélyezésének eljárásának egyszerűsítése Illetékfizetési határidők összehangolása az egyéb adófizetési kötelmek megfizetésére vonatkozó szabályokkal... 24

3 3 X. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS XI. GÉPJÁRMŰADÓ A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsiját megillető mentesség Adatszolgáltatási igény a járműnyilvántartásból XII. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA XIII. TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY XIV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS Egyéb módosítások XV. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS XVI. A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA XVII. SZÁMVITEL XVIII. KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARAI TÖRVÉNY XIX. A KÜLFÖLDI SZÉKHELYŰ VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPEIRŐL ÉS KERESKEDELMI KÉPVISELETEIRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY XX. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY... 29

4 4 ARÁNYOS EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE A hazai személyi jövedelemadóztatás rendszere az 1988-as bevezetése óta rendkívül összetett, a számos módosítást követően szerteágazó és nehezen áttekinthető. A tevékenységi és az un. egyéb jövedelmekre jelenleg két kulcsos rendszer működik (ezekből kell az összevont adóalapot képezni), a többi jövedelmek külön adóznak, ezért az adófizetők arra törekszenek, hogy jövedelmeiket az alacsonyabb adómérték alá tartozóként mutassák ki, sok esetben pedig eltitkolják. Ezzel szemben számos országban sikerrel egyszerűsítették az adórendszert és vezettek be egy adókulcsot. A világon ma már húsznál több ilyen ország van, például: Észtország, Ukrajna, Oroszország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Románia, Bulgária. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése számos előnnyel jár: a személyi jövedelemadóztatás bonyolult rendszere leegyszerűsödik, mert minden típusú jövedelem azonos terheléssel adózik. Az alacsonyabb adókulcs többletteljesítményre is ösztönöz, továbbá az adócsökkentés miatt bekövetkező jövedelem növekedés a fogyasztás és a megtakarítások növekedéséhez vezet. Az sem elhanyagolható, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az adóbevallás, az ellenőrzés és az adóadminisztráció. A vázolt előnyök mellett az átalakítás legfőbb indoka az, hogy Magyarországon az általános adóterhelés szintje túlzottan magas, különös tekintettel az élőmunka terhelésére. Lényegi szempont az is, hogy az európai adózási új hullám, azaz az egykulcsos adóztatás megjelenésével és gyors térnyerésével az adóverseny élesedett. A hazánkban alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke pedig igen magasnak tekinthető, különösen közvetlen versenytársainkkal való összehasonlításban. A bevezetni kívánt egységes és egyszerű adórendszer a hazai és a külföldi befektetőknek is vonzó, közvetlen pozitív hatással lehet a gazdasági versenyképességre. Az adókulcs csökkentése ellenére az új rendszer még új adóbevételt is eredményezhet az államnak, mivel növekedik az adóalap (vagy akár szélesedik az adózók köre), a jövedelmüket részben vagy egészben eltitkolók számának csökkenésével.

5 5 Mindezekre tekintettel a magyarországi adórendszer versenyképességének javítása céljából, az új gazdasági rendszer kialakításának részeként legfontosabb feladat az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, a gyermeket vállaló családok terheinek mérséklése érdekében a minden gyermekre kiterjedő kedvezmény bevezetésével a családi típusú adóztatás megteremtése, valamint az adóztatás jelentős egyszerűsítése. Mit várunk az arányos, egykulcsos adó bevezetéstől? A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása, az arányos egykulcsos adózás bevezetése révén nő a munkavállalók felhasználható jövedelme, csökken az élőmunka terhelése. A közterhek csökkenésének hatása már 2012-től meg fog jelenni, ez számításaink szerint évente mintegy 40 ezer plusz munkahely létrejöttét segíti. A következő három évben várható adóváltoztatások hatására nő a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, melynek hatására nőni fog a fogyasztás és a megtakarítások szintje. Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetése jelentősen egyszerűsíti és csökkenti az ügyintézési terheket és növeli az átláthatóságot. RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK A Tájékoztató a következőben az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/. számú törvényjavaslatban szereplő fontosabb változtatásokat tartalmazza. I. Személyi jövedelemadó 1. Az arányos, egykulcsos adó, adójóváírás Az adóalap megállapítás változatlansága mellett évtől az szja törvény általános rendelkezéseket tartalmazó része valamennyi jövedelem tekintetében kimondja, hogy az adó mértéke egységesen 16 százalék, amely vonatkozik az elkülönülten adózó jövedelmekre is (tőkejövedelmek, vagyonátruházásból származó jövedelmek). Az adójóváírás a évi szabályozáshoz képest csökken a bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi forint, amennyiben a magánszemély jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt, amelynek összege évi 2 millió 750 ezer forint, ezt követően az adójóváírás 12%-kal fut ki, ami azt jelenti, hogy az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelem felett nem érvényesíthető. Az adójóváírás jelenleg a bérjövedelem 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként forint, a jogosultsági határ évi 3 millió 188 ezer forint, ezt követően az adójóváírás 12%-kal fut ki, ami azt jelenti, hogy évi 4 millió 698 ezer forintos jövedelem felett adójóváírás egyáltalán nem érvényesíthető. A 2011-ben még megmarad a szuperbruttósítás intézménye, azaz a személyi jövedelemadó alapja az bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői 27 százalékos járulék-, illetve eho-mértékkel (adóalap-kiegészítéssel) növelt összege. A szuperbruttósítás fokozatosan 2013-ig megszűnik, oly módon, hogy 2012-ben a szuperbruttósítás mértéke a felére csökken (13,5%) és 2013-tól pedig nem lesz.

6 6 Nettó keresetek alakulása Az alkalmazottak bruttó keresetének 5%-os emelkedése mellett az alkalmazottak körében egyértelműen növekszik a nettó kereset. Ezt jól szemléltetik az alábbi példák. A nettó pozíció javulása már a minimálbér szintjén is ha csekély mértékben is megjelenik. Míg 2010-ben egy minimálbéren foglalkoztatott gyermektelen alkalmazott havi Ft-ot vihetett haza, addig ez 2011-ben Ft. Határozottabb a különbség a minimálbér kétszeresénél. Az e bérszinten foglalkoztatott gyermektelen alkalmazott havi Ft-ot vihetett haza 2010-ben, addig 2011-ben Ft lehet a borítékban. Az átlagkereset szintjén foglalkoztatott (gyermektelen) magánszemély nettó jövedelme 2010-ben havi Ft, 2011-ben a havi nettó jövedelem Ft. Az átlagkereset kétszeresén foglalkoztatott (gyermektelen) magánszemély nettó jövedelme 2010-ben havi Ft, 2011-ben a havi nettó jövedelem Ft. Az adómértékek csökkentése következtében a jelenleg adójóváírást nem érvényesítő adózóknál is egyértelműen mérséklődik az adóterhelés. Ebbe a körbe tartoznak, például a vállalkozói kivétet elszámoló egyéni vállalkozók (2009. évi létszámuk kb. 144 ezer fő), a mezőgazdasági őstermelésből jövedelmet kimutató magánszemélyek (2009. évi létszámuk kb. 12 ezer fő). Az adóterhet nem viselő járandóságok adómentes juttatássá válása kedvező változást jelent az említett jövedelemben részesülők számára, így például a nyugdíj mellett adóköteles jövedelmet bevalló magánszemélyeknek (2009. évi létszámuk kb. 486 ezer fő). 2. Családi kedvezmény 2011-től kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény és egyben megváltozik annak jellege, adókedvezmény helyett, adóalap kedvezmény formájában, jövedelem korlát nélkül lehet érvényesíteni. A javaslat szerint a házastársak együtt vagy közülük a kereső az egy- és kétgyermekesek esetén havonta és gyermekenként forinttal csökkentheti összevont adóalapját, ami azt jelenti, hogy havonta és gyermekenként forinttal csökken a fizetendő adó mértéke. A legalább három gyermeket nevelőknél az adóalap havonta és gyermekenként havi forinttal csökkenthető, ami gyermekenként és havonta forint adócsökkentést jelent. A személyi jövedelemadó rendszerének jelentős változása miatt újrafogalmazásra kerülnek a családi kedvezmény szabályai. Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult (kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot, vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

7 7 a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély érvényesítheti. Kedvezményezett eltartottnak minősül az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat (ikermagzatok) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott és az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. A kedvezmény jogosultsági hónapra jár, azaz amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményt egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható. A családi kedvezmény az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, függetlenül attól is megosztható, hogy évközben, az adóelőleg megállapításakor kinél, milyen megosztásban vették figyelembe. Aki az adóelőlegnél érvényesített családi kedvezmény megosztását nem kívánja módosítani és egyébként is megegyezik a levont adóelőlege a fizetendő adójával, annak adóbevallás vagy munkáltatói adómegállapítás helyett elegendő lesz adónyilatkozatot adnia. Ösztönzően hathat az ország demográfiai problémájának megoldására annak számbavétele, hogy 2011-től, ha egy családban 3 kedvezményezett eltartott van, akkor havonta Ft bruttó jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, és mivel a családi kedvezmény megosztható a házastársak/élettársak között, azok keresetétől függően, akár mindkét szülő mentesülhet az szja fizetése alól ben ezzel szemben egy családi adókedvezményre jogosult 3 gyermekes szülő az adott bértömegéből maximum Ft-nak megfelelő jövedelem után tud ilyen kedvezményt igénybe venni. Például egy két gyermeket nevelő, az átlagkereset szintjén foglalkoztatott magánszemély 2010-ben havi forint nettó jövedelmet szerzett, míg ez 2011-ben havi Ft. Három gyermek esetén a fenti összegek rendre Ft (2010), illetve Ft (2011). 3. Adókedvezmények Kedvezmények csak nagyon szűk körben érvényesíthetők, ilyenek: A forintban maximált őstermelői kedvezmény, az ennek igénybe vételéhez kapcsolódó jövedelem korlát megszűnik; személyi kedvezmény változatlan mértékben (a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától havonta a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg) Minden egyéb kedvezmény, átmeneti szabállyal a lejárat nélküli kedvezményekre irányadó öt éves kivezetést figyelembe véve legkésőbb 2015-ig kivezetésre kerül. Így 2015-ig végleg megszűnik a halasztott tandíjkedvezmény, a halasztott felnőttképzési-díj kedvezmény, a lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény, ez azt jelenti, hogy ezek a kedvezmények utoljára a év adójával szemben érvényesíthetők.

8 8 Rendelkezés az adóról Továbbra is fennmarad az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárba, valamint az önsegélyező pénztárba befizetett összeghez kapcsolódó adó feletti rendelkezési jog. A rendszer alapvetően változatlan, a személyi jövedelemadó kulcs változása miatt viszont a mérték változik. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba teljesített saját befizetések meghatározott összegig adó-visszatérítésre jogosítanak: önkéntes nyugdíjpénztár esetében a saját befizetés a korábban érvényes 30 százalék helyett 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 130 ezer forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében a saját befizetés a korábban érvényes 30 százalék helyett 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 130 ezer forint), de együttesen is legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 150 ezer forint) A támogatásra a magánszemély akkor és annyiban jogosult, ha és amennyiben a megmaradó kedvezmények érvényesítése után az adója a támogatásra fedezetet nyújt. Az adó 1 1 százalékáról való rendelkezés lehetősége is megmarad, az adónyilatkozat esetében is. 4. Elkülönülten adózó jövedelmek Az általános 16%-os kulcs nem csak az összevonandó jövedelmekre vonatkozik, hanem től valamennyi elkülönülten adózó jövedelem után, így a vagyonátruházásból származó- és tőkejövedelmek után is mérséklődik az adófizetési kötelezettség. Ez a legtöbb esetben 9%-os adócsökkenést és egyben komoly megtakarítást jelent az adózók részére. Megszűnik az ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó adózási módok közötti választás lehetőség, mivel az értelmét veszítette az egységes kulcs bevezetése révén, így az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint kell adózni. Adómentes marad azonban a hatályos szabályokkal azonos feltételek mellett a termőföld haszonbérbe-adásából származó bevétel. 5. Nem pénzben (természetben) adott juttatások, béren kívüli juttatások Egyes pénzbeli és nem pénzbeli béren kívüli juttatások közük néhány az un. cafeteria juttatás, meghatározott értékéig a kifizető fizeti 16 százalékos kulccsal az adót, de ezen juttatások járulékmentesek. Ezek esetében bevételnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti bevétel 1,19-szerese. A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg külön-külön a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága. Ilyen juttatás továbbá a nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel, szintén a kifizető fizeti a közterheket a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része után. A kifizetőt terhelő adó alapja ebben az esetben is az előzőek szerinti bevétel 1,19-szerese.

9 9 Az előbbiekben nem említett juttatások, akkor is, ha nem pénzbeliek, az összevont adóalap részeként adóalap-kiegészítéssel növelten adókötelesek. A juttatás utáni személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt terheli járulék vagy egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is. Az egyes juttatások adózása a következők szerint alakul: 1. A munkáltató által a munkavállaló részére kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások: üdülési csekk, vagy kedvezményes üdültetés maximálisan évente a minimálbért meg nem haladó értékben; az iskolakezdési támogatás gyermekenként és tanulónként a minimálbér 30 százalékáig; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel; étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott bevételből (ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi forintot meg nem haladó rész; a megújulási (rekreációs) kártya-számlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve maximálisan évente ezer forint támogatás; A megújulási (rekreációs) kártya új elem a béren kívüli juttatások között. A megújulási kártya egy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére külön jogszabályban meghatározott célú szolgáltatások vásárolhatóak a rendszerbe bevont szolgáltatóknál. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat, maximálisan havi 5 ezer forintig; munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára átutalt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba (max. a minimálbér 50%-a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba (együttvéve max. a minimálbér 30%-a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (max. a minimálbér 50%-a), től a következő juttatások nem adhatók kedvezményes adózás mellett, így ezek esetében a felek között fennálló jogviszony dönti el az adózás módját: az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész esetében is (a felettes rész is így adózik, de ez már 2010-ben sem adózik kedvezményesen); átmeneti rendelkezés szerint a már megkezdett iskolarendszerű képzések esetén a megkezdés időpontjában érvényes szabályokat kell alkalmazni; szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás;

10 10 3. Nem pénzbeli juttatások a juttató adókötelezettsége mellett kedvezményes adózású juttatások esetén az értékhatáron felül adott rész azok a nem pénzben megszerzett juttatások, amikor nem állapítható meg a juttatásban részesülő személye által megszerezett bevétel, a reprezentációs alkalomnak nem minősülő vendéglátás (résztvevő magánszemély utazási és szállás-költsége, részükre nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék költsége), a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része, az. un. cégtelefon használat adóztatása. 4. A felek közötti jogviszony határozza a következő korábban természetbeni juttatásoknak minősülő esetekben az adófizetési kötelezettséget: legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig; a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a munkáltató által meghatározott kör részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában, üdülési szolgáltatás révén a magánszemélynek jutatott adóköteles bevétel; a kifizető által sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a kizárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel akkor is, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem foglalkoztatója.

11 11 6. Tevékenységre jellemző kereset Az egyéni vállalkozóknak, illetve a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai után január 1-jétől a járulékfizetési kötelezettséget az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján kell teljesíteni, valamint, ha az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja után nem történt a tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetés, a hiányzó összeggel összefüggésben az adóévet követően egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezhet. A személyi jövedelemadó-szabályok adóév közben az előbbi személyi kör (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai) tekintetében nem írnak elő ugyan kötelezettséget, de ha az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó személyes közreműködésének ellenértéke nem éri el az adóévben a tevékenyégre jellemző keresetet, az osztalékalapnak, illetve a személyesen közreműködő tag osztalékának az a része, amely az említett érték eléréséhez még szükséges, utólagosan átminősül nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé. A szabályozás gyakorlati alkalmazása jelentős adminisztrációval jár, érdemi költségvetési bevételt nem eredményez, s mindemellett bizonytalan tartalmú. Az előbbiekre tekintettel a szabályozás a javaslat szerint 2011-től megszűnik. Az osztalék, osztalékalap átminősítésére a gyakorlatban csak a évet követően kerülhetne sor, így ezt az átminősítést már a 2010-es adóévvel kapcsolatban sem kell elvégezni. 7. Befektetések ösztönzése A személyi jövedelemadó rendszerében már jelenleg is számos megtakarítást, meghatározott jövedelem-felhasználást, öngondoskodást ösztönző konstrukció (önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, nyugdíj-előtakarékossági számla, élet- és nyugdíjbiztosítások, lakás-takarékpénztári megtakarítások) létezik. Kifejezetten a befektetésre, a megtakarításra ösztönző kedvezmény, az ún. tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabály, amely a pénz- és tőkepiacon kínált termékekbe történő befektetést ösztönzi. Ezek a szabályok kisebb, a 2011-től hatályba egykulcsos személyi jövedelemadózás miatt szükségessé váló módosításokkal továbbra is hatályban maradnak. 8. Adminisztráció-csökkentés Az egykulcsos adórendszer bevezetésével, a progresszió megszűnése miatt jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azok köre, akiknek bevallás helyett egy lényegesen egyszerűbb nyilatkozatot kell csak beadniuk. Az adóelőleg a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap 16 százaléka, amelyből levonható a magánszemély nyilatkozata alapján az adójóváírás és a személyi kedvezmény. Szintén az egykulcsos rendszer miatt egyszerűsödik a külföldön megfizetett adó beszámításának szabálya. Megszűnik a kisösszegű kifizetésekre irányadó szabályozás is. A 2011-es évről a magánszemélyek széles köre a bevallási kötelezettséget egy egyszerű, csekély adattartalmú adónyilatkozattal is teljesítheti. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. Az ezer forintos különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).

12 12 A nyilatkozat megtételének további feltétele is vannak. Az adónyilatkozat lehetőségéről és feltételeiről a munkáltatók, kifizetők kötelezően tájékoztatják azokat, akik a feltételeknek megfelelnek. Az adónyilatkozat az Art rendelkezése szerint papír alapon és elektronikusan is beadható. Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság kategóriája, így ez terheléscsökkentés és egyben adminisztrációs tehercsökkenést is jelent. Az idetartozó jövedelmek adómentessé válnak (nyugdíj, gyes, ösztöndíj-juttatások, lakáscélú munkáltatói támogatás stb.) Kivételt képez a jellemzően munkaviszonyból származó hallgatói munkadíj, amelynél indokolt a tevékenységekből származó jövedelmekkel azonos közteherviselés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összevont adóalap részeként az jogosít az adójóváírás, családi és más kedvezmények érvényesítésére, továbbá mint járulékalap, jogosít a társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére. 9. Egyéb módosítások Egységessé válik az elhunyt magánszemélyt életében megillető, de halála bekövetkezése után kifizetett jövedelmek adóügyi kezelése. A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt még az életében megillette, az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának az időpontjában szerezte volna meg. Elsősorban a hazai tőzsde részvényforgalmának élénkítésére került az Szja törvénybe az a rendelkezés, mely szerint az általános 25 százalékos adómértéktől eltérően 10 százalékos adó terheli bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. E célt jobban és tartósabban szolgálják az Szja törvény tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezései, ezért a 10 százalékos osztalékadó-kulcs 2011-től megszűnik. Ingatlan átruházás esetén pontosabbá válik az ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározása. o Ha az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történt, megszerzésre fordított összeg az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték. o Ha az illeték kiszabása nem történik meg a bevallás benyújtásáig, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, amely utólag, a kiszabás alapján önellenőrzéssel módosítható. o Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Az ingatlan örökléshez, ajándékozáshoz hasonlóan az előzőekben leírtak szerint kell az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír szerzési értékét is megállapítani. Az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók tevékenységének irodában történő folytatása esetén szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével járó kötelezettségek egyértelmű meghatározása, és az adó három év alatti megfizetésének választhatósága (hasonlóan az egyéni vállalkozók egyéni cég alapításakor alkalmazható szabályokhoz).

13 Költségvetési hatás A személyi jövedelemadó rendszer átalakításának évi költségvetési hatása 308 Mrd Ft, ennyivel marad több pénz a lakosságnál. Ez egy konzervatív becslés, mely nem számol a fehéredés potenciális adóbevételt növelő hatásával. II. Társasági adó A törvényjavaslatban megfogalmazott társasági adó törvényt érintő módosítások az évközben bevezetett 500 millió forint adóalapig alkalmazható 10 százalékos társasági adókulcs kedvezménye mellett koncepcionális jellegű módosítást nem tartalmaznak. 1. Adókulcs A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a törvényjavaslat szerint január 1-jétől általános jelleggel a 10 százalékos lesz a társasági adókulcs. 2. Adóalanyok Jogharmonizációs jellegű módosítás, hogy új adóalanyként jelenik meg az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). Az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében január 1-jétől megszűnik a külföldi szervezet kamat, jogdíj és szolgáltatási díj fizetésével összefüggő adókötelezettsége. Az intézkedés igen jelentős adminisztratív terhet ró a magyar kifizetőkre az illetőségigazolások (nyilatkozatok) beszerzése miatt, ugyanakkor az intézkedés révén várható költségvetési bevétel igen csekély lenne (2-3 Mrd forint), így az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében január 1-jétől a külföldi szervezet adókötelezettsége megszűnne. 3. Egyéb módosítások A szokásos piaci ár megállapítására szolgáló módszerek köre, összhangban a július 22- én elfogadott OECD Transzferár Irányelvben foglaltakkal, kibővül az ügyleti nettó nyereségen, valamint a nyereségmegosztáson alapuló módszerrel. III. Eva A törvényjavaslat január 1-jétől hatályba lépő módosításai elsősorban jogtechnikai jellegű, jogalkalmazást segítő módosítások. Módosítással lehetővé válik, hogy az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése ideje alatt a nem eva alany egyéni vállalkozóhoz hasonlóan ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie. IV. Általános forgalmi adó A törvényjavaslat elsősorban jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz, ezen túl a jogalkalmazást segítő apróbb pontosításokat tartalmaz. A jogharmonizációs célú módosítás a hozzáadottérték-adóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (HÉA-irányelv) január 1-jei hatállyal történő módosításainak az átültetését, valamint egyéb közösségi jogi értelmezéssel kapcsolatos kérdések kezelését takarja.

14 14 1. Jogharmonizációs célú módosítás Az Európai Bizottság (COM (2008) 807 final) közleményében vázolta, hogy milyen összehangolt intézkedéséket tart szükségesnek az áfa-csalás elleni fellépés során. Ennek egyik eleme az adómentes importhoz (ún. 42-es eljárás) kapcsolódó ellenőrzési feltételek összhangba hozása volt EU szinten. A HÉA-irányelv értelmében ugyanis mentesíteni kell az adó alól azt a termékimportot, amelynek közvetlen következményeként a terméket az importáló Közösségen belül adómentesen értékesíti (a termék az import tagállamától eltérő tagállamba kerül, és a rendeltetési tagállamban fizetik meg utána az áfát Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén), azonban a hatályos HÉA-irányelv teljes mértékben tagállami hatáskörben hagyja az adómentes termékimport feltételei teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges intézkedések meghatározását. A 2009/69/EK irányelv (2009/69/EK tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról) szakítva ezzel a gyakorlattal az adócsalás visszaszorítása érdekében meghatározza, hogy melyek azok az intézkedések, amelyet minden tagállamnak kötelezően el kell végeznie a mentesség ellenőrzéséhez. Ezen irányelv szerinti minimumfeltételek adatközlést takarnak. Ennek keretében az importőrnek az import időpontjáig az import szerinti tagállam illetékes hatóságával az irányelvben meghatározott adatszolgáltatást kell teljesítenie. A hatályos áfa-törvény lényegében tartalmazza az irányelvben lefektetett feltételeket, ezért csak kisebb mértékű pontosítás szükséges a törvény szövegében az irányelv szövegének történő megfelelés érdekében. A törvényjavaslat összhangban a 2009/162/EU irányelvvel (2009/162/EU tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv különböző rendelkezéseinek módosításáról) módosítja a vezetékes földgáz, villamos energia, távfűtés- és távhűtés értékesítés teljesítési helyét, valamint beiktatja az áfa-törvénybe a Közösségi szervek által történő beszerzések adómentességét. (A 2009/162/EU irányelv ezen túlmenően tartalmaz szabályokat a magán és üzleti célra egyaránt használt ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök beszerzése során áthárított áfát érintő levonási jog kezelésére vonatkozóan, azonban ezeknek a szabályoknak a hatályos áfa-törvény eleget tesz, így e tekintetben nem szükséges azt módosítani.) A vezetékes földgáz és a villamos energia értékesítése az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, amelynek teljesítési helyével kapcsolatban az áfa-törvény összhangban a hatályos HÉA-irányelvvel a főszabálytól eltérő speciális rendelkezéseket állapít meg, mivel itt olyan típusú termékekről van szó, amelyek fizikai holléte a hétköznapi értelemben vett termékekkel szemben nem vagy csak nehezen állapítható meg. A hatályos szabályok értelmében a vezetékes földgáz és a villamos-energia értékesítés esetében az adót lényegében ott kell megfizetni, ahol az azt beszerző személy, szervezett letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van. A gyakorlati alkalmazás kapcsán felmerült, hogy a vezetékes földgázon és a villamos energián kívül is vannak hasonló típusú, az áfa rendszer értelmében vett termékek, amelyre szintén ki kellene terjeszteni a különleges szabályt. Így a HÉA-irányelv módosítása nyomán a javaslat kiterjeszti ezen szabályokat a távfűtésre és a távhűtésre is, tehát a hő- vagy hűtési energia távfűtési vagy távhűtési hálózaton keresztül történő értékesítése esetén a teljesítési hely ugyanúgy alakul, mint vezetékes földgáz és villamosenergia értékesítés esetében. Tekintettel arra, hogy korábban nem volt egyértelmű, hogy

15 15 mely vezetékben lévő földgáz értékesítés esetén alkalmazhatóak a speciális teljesítési helyre vonatkozó szabályok, az irányelv módosítás, s ezáltal a javaslat is pontosítja, hogy egyrészt a földgázrendszerben lévő földgázra, másrészt ezek közül is csak a Közösség területén található földgázrendszeren, vagy az ilyen rendszerhez kapcsolt bármely hálózaton keresztül történő földgáz értékesítésére vonatkozik a speciális teljesítési helyre vonatkozó szabályozás. Ezen túlmenően földgázimport esetében a speciális rendelkezések érintik a gázszállító tartályhajóból a földgázrendszerbe vagy upstream vezetékbe betáplált földgázt is. Kifejezetten a közösségi intézményekre a HÉA-irányelv eddig nem tartalmazott külön rendelkezéseket. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, április 8-i jegyzőkönyv (a továbbiakban PPI) értelmében ezen intézmények által történő beszerzések azonban mentesek az áfa alól. Tekintettel arra, hogy a közösségi intézmények státuszuk szerint nem minősülnek a klasszikus értelemben vett nemzetközi szervezetnek (mivel nem kormányközi megállapodás alapján jöttek létre), ezen szervezetek beszerzéseinek áfa mentességét indokolt volt beemelni a HÉA-irányelvbe. Az irányelv módosítás értelmében a javaslat mentesíti az áfa alól azt a termékimportot, illetve termékbeszerzést és szolgáltatás igénybevételt, amelyet bármely, a PPI hatálya alá tartozó közösségi szerv, továbbá az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank eszközöl a PPI-ben és annak végrehajtásáról, vagy a székhelyegyezményről szóló jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint. A 2010/23/EU irányelv (2010/23/EU tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról) az adócsalás visszaszorítása érdekében június 30-ig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy fordított adózást írjanak elő a széndioxid kibocsátási kvóták értékesítésére. Amennyiben a tagállamok ezt a rendelkezést bevezetik, úgy azt legalább két éves időszakig fenn kell tartaniuk, és arról a Bizottságot tájékoztatniuk kell. Az irányelv elfogadásának hátterében az áll, hogy az elmúlt évben nagy összegű áfa csalásokat tártak fel a széndioxid kibocsátási kvótákkal kapcsolatban (egyes becslések szerint az ebből fakadó áfa bevétel kiesés EU szinten eléri a 827 millió eurót). A fordított adózás megfelelő technika az adócsalás visszaszorítására, mivel az adófizetésre és a levonásra kötelezett személye egybe esik, így nem fordulhat elő, hogy olyan összeg után érvényesítsenek adólevonási (adó-visszaigénylési) jogot, amelyet a költségvetésnek nem fizettek be. Bár Magyarországon az adóhatóság ezidáig ebben a körben nem tárt fel adócsalást, a csalás más tagállamokból történő átterelődésének kockázata miatt preventív jelleggel mindenképpen indokolt az intézkedés bevezetése. A javaslat ezért fordított adózást ír elő a forgalmazható széndioxid-kvóta kereskedelemre. A törvényjavaslat összhangban a 2008/8/EK tanácsi irányelv (2008/8/EK tanácsi irányelv a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításról) január 1-jétől hatályos 53. és 54. cikkével újraszabályozza az adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helyét január 1-jéig az irányelv egységesen szabályozta a teljesítési helyet az adóalanyok,

16 16 illetve a nem adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások esetén. Ezen időponttól kezdve azonban szétválik a teljesítési hely aszerint, hogy ezeket a szolgáltatásokat adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe. Amennyiben adóalany részére nyújtják a felsorolt szolgáltatásokat, annak teljesítési helye főszabály szerint alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt, rendezvényt megrendezik. Ennek oka, hogy az eseményekre, rendezvényekre történő belépéskor (jegyvételkor) nem lehet elkülöníteni (eldönteni), hogy adóalanyról vagy nem adóalanyról van-e szó, így ez esetben egyszerűbb megoldást jelent a szabályozás változatlanul hagyása. Egyebekben a nem adóalanyok részére nyújtott fentiekben felsorolt szolgáltatások teljesítési helye változatlanul ott van, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. A 2008/9/EK tanácsi irányelv módosította az EU-ban letelepedett, de a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok számára történő hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó eljárást azáltal, hogy a régi papíralapú rendszer helyébe elektronikus rendszer lépett. A január 1-jétől hatályba lépett új szabályok értelmében a visszatérítési kérelmeket legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig kell benyújtani a letelepedés helye szerinti tagállamnak. Az eljárás gyakorlati alkalmazása során több tagállamban problémák merültek fel. Annak érdekében, hogy az adóalanyok ne essenek el emiatt a visszatérítendő adó összegétől a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a visszatérítési irányelv olyan irányú módosításáról, melynek értelmében a 2009-es visszatérítési időszakra vonatkozó kérelmek benyújtásának határidejét kivételesen március 31-áig meghosszabbítják. A javaslat ezzel összhangban kitolja a kérelmek benyújtására előírt határidőt, továbbá rendelkezik arról is, hogy ne érje hátrány az adóalanyokat amiatt, hogy ezen irányelv, illetve javaslat elfogadásának időpontja későbbre esik, mint az eredeti szeptember 30-i benyújtási határidő. 2. Egyéb jogharmonizációs célú módosítás A javaslat a HÉA-irányelv alapján, az Európai Bizottság által adott iránymutatásnak megfelelően szabályozza az együttműködő közösségeket, valamint az általuk a tagjaik részére nyújtott szolgáltatás adómentességének feltételeit. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) jelezte, hogy a használt akkumulátorok és a használt elemek értékesítése terén komoly visszaélések tapasztalhatók, ezért kérték, hogy az áfa-törvény szerint fordítottan adózó hulladékok köre egészüljön ki ezen termékkörrel. Az Európai Bizottság korábbi álláspontjára tekintettel, miszerint a nevezett termékkör nem tartozik bele azon termékek listájába (HÉA-irányelv 199. cikk (1) bekezdés d) pontja és VI. számú melléklete), amelyre a tagállamok fordított adózást alkalmazhatnak, Magyarország szeptemberében derogációs kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy az ez irányú rendelkezés alkalmazására felhatalmazást kapjon a Tanácstól. A HOE által rendelkezésünkre bocsátott információkból azonban úgy tűnt, hogy nem minden tagállamban értelmezik a Bizottsági állásponttal azonosan az irányelv idézett szakaszát, így a kérdést a tagállami és Bizottsági szakértőkből álló Áfabizottságban is felvetettük. Az Áfa-bizottság májusában tartott ülésén olyan

17 17 iránymutatást fogadott el, melynek értelmében a kimerült akkumulátorok is beletartoznak a HÉA-irányelv 199. cikk (1) bekezdés d) pontja és VI. számú mellékletébe, azaz nincs szükség derogációra a fordított adózás alkalmazhatóságához ezen termékek tekintetében. A javaslat így előírja ezen termékekre a fordított adózást. A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendeletet tekintettel annak számos módosítására újrakodifikálták, helyébe a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK rendelet lépett. Az áfa-törvény az import mentességek meghatározása során visszahivatkozik a vámmentességi rendeletre, így a rendelet újrakodifikálásával szükségessé vált a hivatkozások lekövetése a törvényben. A törvényjavaslat az elszámolási időszakos ügyletek esetében a HÉA-irányelvben foglaltakkal összhangban változtatja meg a teljesítési időpontot. Ilyen ügyletek esetében tehát az elszámolási időszak vége minősül teljesítési időpontnak. Azonban a fizetendő adót ettől eltérően az ellenérték megtérítésének esedékességekor, vagy a teljesítéstől számított harmincadik napon kell megállapítani, attól függően, hogy melyik időpont következik be hamarabb. Az elszámolási időszak utolsó napján kell ugyanakkor a fizetendő adót megállapítani abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett a külföldről nyújtott szolgáltatás után. A törvényjavaslat eleget téve az ezirányú gazdasági igényeknek feloldja az előzetesen felszámított áfa levonási tilalmat abban az esetben, ha a beszerzett motorbenzint igazoltan kísérleti motorfejlesztéshez használják fel. A javaslat továbbá az egyszerűsített számla kötelező adattartalmát egészíti ki a vevő, igénybevevő adószámával azokban az esetekben, amikor a vevő, igénybevevő az adófizetésre kötelezett. 3. Egyéb, jogalkalmazást segítő pontosítások E körben az áfa-törvényt érintő apróbb szövegpontosításokon túl a törvényjavaslat az adó alapjának utólagos csökkenését eredményező esetek tágabb körében teszi lehetővé az önellenőrzés nélküli adóalap-korrekciót. A törvényjavaslat az utazásszervezőkre vonatkozó szabályozás kapcsán pontosítja, hogy amennyiben az utazási szolgáltatást nyújtó adóalany más által nyújtott szolgáltatást, értékesített terméket használ fel az utas részére történő szolgáltatásnyújtásához, az arra eső áfa nem vonható le függetlenül attól, hogy más által áthárított vagy fordított adózás keretében az igénybevevő által felszámítandó adóról van-e szó. Javaslat az áfa-törvényt egy kivételes visszatérítési eljárással egészíti ki. Ennek lényege, hogy ha a külföldi illetőségű adománytevő az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, a beszerzések áfa-ját a törvényben meghatározott kör részére, a törvényben meghatározott feltételek mellett az adóhatóság visszatéríti. A javaslat felhatalmazást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az áfavisszatérítési eljárás részletszabályait a közhasznú szervezeteket megillető visszatérítéssel egy rendeletbe foglalva az áfa-törvényben foglalt felhatalmazás alapján NGM rendelet szabályozza. Az áfa-törvényben bevezetett áfa-visszatérítési eljárás a január 1-jén vagy az azt követően történő adományozás esetén alkalmazandó először.

18 18 V. Jövedéki adó 1. Jogharmonizációs kötelezettség A jövedéki szabályozást érintően a módosítások elsősorban jogharmonizációs kötelezettségből fakadnak. A dohánygyártmányra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról, valamint a 2008/118/EK irányelv módosításáról szóló 2010/12/EU irányelv átültetése érdekében ugyanis változtatni kell egyes dohánytermékek (finomra vágott fogyasztási dohány, szivar, szivarka) meghatározásán. A cigarettát, és a cigarettával összefüggésben a fogyasztási dohányt érintően emelések szükségesek továbbá mind az adómértékek, mind az adóminimumok vonatkozásában. A cigaretta esetében a javasolt adóemelés az átlagos kiskereskedelmi cigarettaárra vonatkoztatva több mint 4 %-os jövedéki adóteher emelkedést jelent, ami csomagonként közel 15 Ft; a várható árnövekedés pedig 4 %, vagyis mintegy 23 Ft. Az adóminimum továbbá 4,3 %-kal nő. A fogyasztási dohány esetében annak érdekében, hogy az adóterhelés közelítsen a cigaretta adóterheléséhez az adóminimum 8 %-kal nő (a fogyasztási dohány és a cigaretta adóterhelése közötti különbség közel 1,5 %-ponttal csökken). Az emelés a fogyasztási dohány csomagonkénti (40gramm) átlagárára számolva 34 Ft-os, 6 %-osnál nagyobb árnövekedést eredményezne. A dohánytermékek adómértékének emelése várhatóan 10 Mrd forint körüli többletbevételt eredményez a jelenlegi adószinten beszedhető adóbevételhez képest. 2. Egyéb jogharmonizációs kötelezettség Egyéb szabályozási területek jogharmonizációjával (az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló évi XCV. törvény) összefüggésben megszűnik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos adómentesség eddigi rendszere. Az említett termékkör egy része az uniós szabályok szerint gyógyszernek fog minősülni, tehát továbbra is adómentességet fog élvezni. 3. Jogszabály-pontosító, adminisztrációt könnyítő és egyéb módosítások Az egyéb változások közül az alábbiak emelhetőek ki: a kísérleti motorfejlesztés adókedvezménye amely a 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) alapján projekttámogatásnak minősül lehetővé teszi, hogy az üzemanyagoknak a környezetet jobban kímélő motorok fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén való felhasználása után vissza lehessen igényelni a jövedéki adót, ezzel is segítve a K+F tevékenységet; változnak az adójegyek beszerzésének korlátozásra vonatkozó, az adóemelések előtti bespájzolás visszaszorítását célzó szabályok; a visszaélések korlátozása céljából szigorodnak a bejegyzett kereskedő fizetési halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelme benyújthatóságának követelményei;

19 19 a tagállamok gyakorlatának megfelelően pontosításra kerül a sör adóalapjául szolgáló Balling fok megállapításának szabálya, másrészt az alacsony alkoholtartalmú, ízesített sörökre a vonatkozó irányelv által lehetővé tett, alkoholtartalom szerinti adóztatást kerül bevezetésre; bejegyzett kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat is beszerezhet adófelfüggesztéses eljárás keretében; a szőlőbor szabadforgalomba bocsátása esetén a borkísérő okmányt kiválthatja más, a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelő dokumentum is, ezáltal az adminisztrációs terhek csökkennek; könnyítést jelent a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékánál a beszámítás lehetősége, ami arra az esetre vonatkozik, ha a bejegyzett feladó egyben importálói vagy adóraktári engedéllyel is rendelkezik, amely tevékenységre szintén kell biztosítékot nyújtania; a méltányosság alkalmazásának lehetősége kiterjesztésre kerül az üzemanyagtöltő állomások esetében elrendelhető üzletbezárások eseteire is. VI. Energiaadó Az energiaadó törvényt érintő módosítások a szabályozásban a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, az egyértelműbb jogalkalmazáshoz, illetve az energiaadó irányelvhez igazítás miatt szükséges pontosításokat, kiegészítéseket célozzák. A 2003/96/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban mentesítésre kerül az adó alól a szén nem tüzelő- vagy fűtőanyagkénti felhasználása. VII. Vám A Vám- és Pénzügyőrségről szóló évi XIX. törvény (VPtv.) módosítása a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3.cikke, 5. cikke, 9. cikke,13. cikke alapján, jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt szükséges. A módosítást követően a Vám- és Pénzügyőrség az általa kezelt adatokat, személyazonosításra alkalmatlan módon a statisztikai célú felhasználáson túl már történelmi vagy tudományos célra is felhasználhatja. A törvényjavaslat újra kodifikálja a VPtv. alapján bonyolított külföldi információcserét, a korábbi konkrét szervekre és jogszabályokra való hivatkozás helyett egy általánosabb, rugalmasabb, az információcsere gyakorlati megvalósításának könnyítését szolgáló szabályozás alkalmazását írja elő. Emellett a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi adatkezelési szabályait érintő, időközben szükségessé vált kisebb pontosításokat is tartalmaz, például az új szabályozás egyértelműen meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség VPtv a szerinti eljárások esetén az adatkezelés kezdő időpontját. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló évi CXXVI. törvény (Vtv.) módosításai a jogalkalmazásból adódó, jogalkotást igénylő problémák kezelését, illetve a vámmentességi közösségi rendelet újrakodifikálásából adódó hivatkozásbeli változások végrehajtására szolgálják.

20 20 Ezek közül legfontosabb a különböző jogcímeken fizetési kötelezettséget megállapító vámhatósági határozatok visszavonása, módosítása, megsemmisítése akár a vámhatóság saját kezdeményezésére, akár bírósági határozat alapján történik esetén a visszafizetési kötelezettség végrehajtásának korrekciójára vonatkozó rendelkezés. A javasolt módosítással visszatérítésről szóló határozathozatal kötelezettségéről szóló rendelkezés [59. (2) bekezdés] és a visszafizetési kötelezettséget terhelő kamatfizetésről szóló rendelkezés [59. (3)-(4) bekezdések] kiegészül a hitelkamatra, a késedelmi kamatra, illetve a vámigazgatási bírságra vonatkozó határozatokra vonatkozó szabályokkal is. A környezetvédelmi termékdíj összegére már nem kell biztosítékot nyújtani, mivel a környezetvédelmi termékdíjat a termékdíj törvény módosítása óta a termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója (kivéve a reklámhordozó papírnál) vagy saját célú felhasználója fizeti meg önadózással, azaz már nem vámhatósági kiszabás történik. Az önadózás lehetősége azt is jelenti, hogy a gazdálkodók által az előírt bevallási határidőkre benyújtott bevallások összesített adataiban szereplő mennyiségek után a konkrét vámkezelések alkalmával nem állapítható meg a fizetési kötelezettség pontos összege, így biztosítékadás sem elvárható. A gazdálkodókat közvetlenül érintő rendelkezéseket (visszafizetési kötelezettség szabályai, résteljesítés könyvelésére vonatkozó rendelkezés és a termékdíj fizetési kötelezettség biztosíték-mentessége) a folyamatban lévő ügyekben, azaz alapeljárásban vagy jogorvoslat során is, alkalmazni kell, ha az ügyfél számára ez kedvezőbb következményt, kötelezettséget eredményez. VIII. Helyi adók 1. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség-teljesítés egyszerűsítése Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három tényállási elemet foglal magában: a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet; az építőipari tevékenység-végzést, ha annak időtartama adóéven belül 30 napnál több, de 181 napnál kevesebb; (A hatályos szabályozás szerint, ha az építőipari tevékenységvégzés 180 napnál hosszabb, akkor az építkezés helye telephellyé válik.) a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenységvégzését. Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót pedig le lehet vonni a székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból. Az adókötelezettség-teljesítése (bejelentkezés, bevallás-benyújtás, adófizetés) és annak feldolgozása különösen piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység esetén ugyanakkor sokszor a bevételhez képest aránytalanul magas költséget jelent mind az adózók, mind az adóhatóságok számára. Ezért a törvényjavaslat csökkenti azoknak az eseteknek számát, amikor az adózónak ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettsége keletkezik.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012.

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 2012. Egyes juttatások adózásának szabályai 1. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, XIII. fejezet Az adó a kifizetőt terheli. [69. ] Az adó alapja:

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2010. január 1-től Adótábla: Új előírás: az adó alapját a munkából származó jövedelmeknél 27% adóalap

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011.

A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. A magánszemélyek által megszerzett jövedelmeket érintő adóváltozások 2011. Személyi jövedelemadó változások 1. Az adó mértéke Megszűnik a sávosan progresszív adózás! 2011-től 16 százalékos egységes személyi

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012

2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011.Évi CLVI. tv egyes adótörvények módosításáról Személyi jövedelemadó 2012 2011. december 8. 1 Összevont adóalap megállapítása Adóalap-kiegészítés (29 (3)) 2424 ezer forint éves jövedelemig 0% Éves

Részletesebben

Szatmári László főosztályvezető-helyettes. Jövedelem és forgalmi adók főosztály

Szatmári László főosztályvezető-helyettes. Jövedelem és forgalmi adók főosztály Szatmári László főosztályvezető-helyettes Jövedelem és forgalmi adók főosztály Személyi jövedelemadó Arányos, egykulcsos adó A személyi jövedelemadó mértéke valamennyi (összevont adóalapba tartozó és külön

Részletesebben

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról

Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról Minden, amit tudni érdemes a béren kívüli juttatásokról /Cafeteria/ 2014 A 2014. évi cafeteriát és az egyes meghatározott juttatásokat érintő legfontosabb adóváltozások nem sok újat hoztak a 2013. évi

Részletesebben

Vállalati Tervezés 2012

Vállalati Tervezés 2012 Vállalati Tervezés 2012 Adóváltozások(k) SZJA-t érintő változások, bérkompenzáció 2011. december 7. Radisson Blu Béke Hotel Főbb személyi jövedelemadó változások adóalap I. Az új szabályok szerint évi

Részletesebben

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS

KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS KÖNYVELÉS ÉS BÉRSZÁMFEJTÉS HÍRLEVÉL MÁJUS REPREZENTÁCIÓ, ÜZLETI AJÁNDÉK ÉS A TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK 2011-ES VÁLTOZÁSAI A korábbi években megszokott természetbeni juttatások fogalma 2011-től megszűnt,

Részletesebben

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011.

KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. KEDVEZMÉNYESEN ADÓZÓ BÉREN KÍVÜLI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA 2010 2011. 2010 2011 A kedvezményezett kategóriába tartozó pénzbeni és természetbeni juttatások után 25 %-os adót kellett (járulékot

Részletesebben

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások

Cafeteria 2011. Egyes meghatározott juttatások Cafeteria 2011 Egyes meghatározott juttatások Új szabályozás vonatkozik 2011-tıl egyes jellemzıen nem pénzbeli juttatásokra, és egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása [Szja

Részletesebben

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően

Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően Az Új egyensúly program legfőbb pontjai a munkavállalókat érintően ÁLLAMÁZTARTÁSI EGYENSÚLYT JAVÍTÓ KÜLÖNADÓ - Magánszemélyek különadója 2007-től. Az éves összevont jövedelem egyéni nyugdíjjárulék-fizetési

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően)

Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) Változások a személyi jövedelemadóban (2008. január 1-jét követően) 2008. január 1-jétől az étkeztetési szolgáltatások igénybevételére szóló utalványok havi adómentes értéke 10 000 forintról 12 000 forintra,

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011

REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 REGISZTRÁLT MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK TOVÁBBKÉPZÉSE 2011 Budapest, 2011 Szerzõ: Dr. Nagy Gábor Lektorok: Pölöskei Pálné Botka Erika ISBN 978 963 638 394 7 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai

Részletesebben

és egyéb változások 2015

és egyéb változások 2015 és egyéb változások 2015 A béren kívüli juttatások köre: Erzsébet utalvány - 8.000 Ft/hó Munkahelyi étkeztetés 12.500 Ft/hó Helyi közlekedési bérlet bérlet árának összegéig Iskolakezdési támogatás min.

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Személyi jövedelemadó 2013

Személyi jövedelemadó 2013 Összevont adóalap Személyi jövedelemadó 2013 Megszűnik az adóalap-kiegészítés, teljes egészében érvényesül a 16 százalékos adómérték. A kiszámított jövedelem 78 százaléka minősül adóalapnak akkor, ha a

Részletesebben

KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET:

KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET: Tisztelt Ügyfelünk! Üdvözlöm hírlevelünk december havi számának megjelenése alkalmából! Ismételten jelezzük Önnek az alábbi, KÜLÖNÖSEN FONTOS HATÁRIDŐKET: Az EVÁSoknak az evát december 20-ig fel kell tölteniük!

Részletesebben

Vállalkozásokat érintő változások

Vállalkozásokat érintő változások Vállalkozásokat érintő változások 1 Személyi jövedelemadó Egyéni vállalkozás: Veszteség elszámolási korlátozása: a veszteség csak a következő 5 adóévben határolható el. Átmeneti szabályok. A minimum jövedelemre

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

SZJA 2011. évi változásai

SZJA 2011. évi változásai SZJA 2011. évi változásai Az adó mértéke: egy kulcsos adó lesz, a magánszemély valamennyi jövedelme után 16% adót fizet. A szuperbruttó megmaradt 27% adóalap-kiegészítés az összevonat adóalapba tartozó

Részletesebben

ADÓZÁS Budapest, 2008

ADÓZÁS Budapest, 2008 ADÓZÁS Budapest, 2008 Szerző: Sztanó Imréné dr. Alkotó szerkesztő: Dr. Sugár Katalin Lektor: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 280 3 ISSN 1789-5103 Kiadja a SALDO Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. Felelős

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Adóváltozások

TÁJÉKOZTATÓ. Adóváltozások TÁJÉKOZTATÓ Adóváltozások 2011 SZJA Az adótábla jövőre egyetlen sávban adóztat, szuperbruttó /+27 százalékkal növelt/ alapra vetített 16 százalékos kulccsal (gyakorlatilag 20,3%) - összevont adóalapra,

Részletesebben

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl

Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl Tájékoztató a 2011. évi Cafeteria rendszer lehetséges elemeirıl 2011. január 1-jétıl megszőnik a természetbeni juttatás fogalma, és egy új a béren kívüli juttatásé lép hatályba. Számos, eddig ebbe a körbe

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs:

9. A nyilatkozatot tevő magánszemély aláírása: 8. Munkáltatóm, rendszeres bevételt juttató kifizetőm van: nincs: Adóelőleg-nyilatkozat a 2015. évben a családi kedvezmény (és járulékkedvezmény) érvényesítéséről (Kérjük, olvassa el a nyilatkozat kitöltési útmutatóját!) I. A nyilatkozatot adó magánszemély neve:.. adóazonosító

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től

VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től VENDÉGLÁTÓ ÉS TURISZTIKAI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZŐI ÉS VÁLTOZÁSAI 2015. január 1-től Személyi jövedelem adókulcs: 16% Minimálbér, bruttó: 105 000 Garantált bérminimum, bruttó

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Áfa 2010-2011. 1 Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Ingyenes átadás: a) Az adó levonható és nincs áfa-fizetés: Vállalkozási célú kisértékű termék Áruminta Adomány (feltéve, ha a beszerzéskor

Részletesebben

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft.

Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Bér-cafeteria segédlet 2012 Eurotantusz kft. Könyvelés- Bérszámfejtés www.eurotantusz.hu MINIMÁLBÉR SZAKKÉPZETTEK GARANTÁLT BÉRMINIMUMA M E G J E G Y Z É S Besorolási bér 2011 2012 2011 2012 78 000 93

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai

A cafetéria juttatások 2015. évi változásai H - 1 0 3 7 B u d a p e s t M o n t e v i d e o u. 3 / A T e l. : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 0 F a x : + 3 6 1 4 3 0-3 4 0 2 a b t @ a b t. h u w w w. a b t. h u Budapest, 2014. november 25. A cafetéria juttatások

Részletesebben

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó

EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI. A kifizetőt terhelő adó EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [70. ], valamint a béren kívüli juttatások [71. ] után az adó

Részletesebben

4.1. Étkezési hozzájárulás

4.1. Étkezési hozzájárulás 4.1. Étkezési hozzájárulás 4.2.1. Jogszabályi háttér Az Szja. tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes a munkáltató által a munkavállaló részére: vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Reprezentáció és üzleti ajándék

Reprezentáció és üzleti ajándék Reprezentáció és üzleti ajándék A társasági adóbevallások elkészítésénél fontos odafigyelni a reprezentáció és üzleti ajándék megváltozott szabályaira. 2010. január 1-jétıl a társasági adóalanyoknál a

Részletesebben

Magánszemélyek kommunális adója

Magánszemélyek kommunális adója 5/2000. (XI.20.) sz. Önkormányzati rendelet a helyi adókról (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A Pusztazámor Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a központi állami költségvetéstől független

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl

VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET. A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl VENDÉGLÁTÓ ÉS IDEGENFORGALMI SZAKSZERVEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FONTOSABB JELLEMZİI ÉS VÁLTOZÁSAI 2011. január 1-tıl Adótábla: Egykulcsos adó bevezetése, valamennyi összevont adóalapba tartozó, valamint

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény

Cafeteria 2015. Adómentes juttatások. Sportrendezvény Cafeteria 2015 Adómentes juttatások Sportrendezvény 2015-től a sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet juttatása továbbra is korlátlan értékben lesz adómentes, amennyiben az adott sportrendezvény a

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI

1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL. XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI 1995. ÉVI CXVII. TÖRVÉNY A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓRÓL XIII. Fejezet EGYES JUTTATÁSOK ADÓZÁSÁNAK SZABÁLYAI A kifizetőt terhelő adó 69. (1) Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások

Részletesebben

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány

Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Áfa 2010-2011. 1 Évközi változások Ingyenes átadások és adomány Ingyenes átadás: a) Az adó levonható és nincs áfa-fizetés: Vállalkozási célú kisértékű termék Áruminta Adomány (feltéve, ha a beszerzéskor

Részletesebben

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés

Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Áfa 2015. Köztisztasági Egyesülés Direktíva változásához kapcsolódó, kihirdetett Áfa tv. módosítás 2014. évi XXXIII. tv. Magyar Közlöny 94. szám, kihirdetve 2014. 07. 14. Hatályba lép 2015. január 1. Az

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2011/1-2. SZÁM

JOGI HÍRLEVÉL 2011/1-2. SZÁM JOGI HÍRLEVÉL 2011/1-2. SZÁM BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732 TARTALOM I. A 2011. évben is módosultak az adó-

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

A juttatás adhatóságának esetei:

A juttatás adhatóságának esetei: Cafetéria rendszer juttatási szabályzat ((Minta) A cafetéria rendszer a jelen szabályzatban meghatározott feltételekkel a következő szociális és jóléti juttatásokat tartalmazza: a) Erzsébet-utalvány (meleg

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára

Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai. Csehné Telek Klára Általános forgalmi adó törvény 2013. évközi és 2014. évi változásai Csehné Telek Klára Az Áfa tv. 2013. évközi változásai 2013.04.21-től hatályos Ingatlanok használatbavételi engedélyének változása. Engedély

Részletesebben

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései

A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései A 2013-as jövedelemadó változások legfontosabb kérdései Karácsony Imréné cégtárs 2013. január15. Jövedelmeket terhelő adók Bérterhek Egyes meghatározott juttatások Kafetéria Szociális hozzájárulási adó

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/

Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010.(XI. 15.) Ör. rendelete az iparűzési adóról /egységes szerkezetben/ Baks Község Önkormányzata a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi

Részletesebben

Hatályos: 2011.06.10.-től

Hatályos: 2011.06.10.-től 2011. évi LVII. törvény az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról1 Hatályos: 2011.06.10.-től

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz

Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz Tájékoztató a 10NY29 munkáltatói elszámoláshoz adható nyilatkozathoz (Részlet a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

A munkabér bruttó-nettóegyebek

A munkabér bruttó-nettóegyebek A munkabér bruttó-nettóegyebek Személyi jövedelemadó Egészségbiztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék Munkaerő-piaci járulék (régen munkavállalói járulék) Szociális hozzájárulási adó (régen 2011

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2013. január 31-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. január 31-i ülésére Tárgy: Cafeteria szabályzat elfogadása Előadó: Fiskál János polgármester Előterjesztés tartalma: határozat

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya

A rendelet célja. A rendelet hatálya. Adókötelezettség. Az adó alanya VIZSOLY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2007.(XI. 19.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Vizsoly község önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ CSALÁDI KEDVEZMÉNY 2015 A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta Egy és két eltartott esetén 62 500 Ft Három és több eltartott esetén 206 250 Ft. 2015.

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella

HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK. Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ ÉS ILLETÉK VÁLTOZÁSOK 2013 Dr. Gróf Gabriella HELYI ADÓ VÁLTOZÁSOK IPARŰZÉSI ADÓ 2012. Évi CLXXVIII. törvény Elábé és közvetített szolgáltatás (ksz) értékének együttes összege sávos progresszió

Részletesebben

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től

Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2011. január 1-től - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal. A NAV felügyeletét a miniszterelnök

Részletesebben

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN

VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN VÁLTOZÁS A JÁRULÉK-, EHO-, SZOCHO KÖTELEZETTSÉGBEN A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL KIZÁRT SZEMÉLYI KÖR BŐVÜLÉSE 2015. január 1-jétől nem terjed ki a biztosítási kötelezettség az Szja tv. 1/B. hatálya

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról1 Az egészségügyi szolgáltatásokra szolidaritási elv alapján jogosultak ellátásai pénzügyi fedezetének biztosítása és az arányos közteherviselés elvének

Részletesebben

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben

Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben Nagytarcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított Helyi adókról szóló 34/2005.(XII.14.) számú rendelete egységes szerkezetben Nagytarcsa Község Önkormányzat a költségvetésben meghatározott

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Adóváltozások. Hogyan segíti a jelenlegi adórendszer a kkv-k k fejlődését?

Adóváltozások. Hogyan segíti a jelenlegi adórendszer a kkv-k k fejlődését? Adóváltozások Hogyan segíti a jelenlegi adórendszer a kkv-k k fejlődését? A 2011. 01. 01-től életbelépő adózási rendszer segíti az üzleti szféra szereplőit, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat adócsökkentés

Részletesebben