Néhány hónap választ el bennünket attól,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Néhány hónap választ el bennünket attól,"

Átírás

1 FÓRUM A radiológia jövôképe az EU-csatlakozás küszöbén Baranyai Tibor Néhány hónap választ el bennünket attól, hogy az Európai Unió (EU) tagjai legyünk. Reményeink szerint az európai államok közösségének modern országává válunk, ahol valóban az egyik legfontosabb érték az egészség. A célok elérésének tehát fontos feltétele, hogy javuljon az ország lakosságának egészségi állapota. Ha pedig megbetegszik valaki, akkor hatékony egészségügyi ellátás szolgálja elsôsorban a hazai lakosságot, de emellett elôtérbe kerül az EU állampolgárainak gyógyítása, az EU-n belül az egységes ellátási színvonalnak a biztosítása. Az egészségügyi és szociális kormányzat kiemelten fontos feladata egyebek mellett az egészségügyi reform, a népegészségügyi program, a nyugdíjreform, valamint a romákkal kapcsolatos teendôk végrehajtása. Az egészségügyi és szociálpolitikai kérdések az EU-ban nemzeti hatáskörbe tartoznak és csak azok a problémák jelennek meg közösségi szinten, amelyek az egészséges belsô piac kialakítását, fenntartását és fejlôdését segítik. Ebbôl következôen nincs és nem is lesz egységes uniós egészség- és szociálpolitika, nincs egységes egészségügyi és szociálpolitikai rendszer. Azonban az unió tagállamai szolidáris társadalmak és európai szociális modellben gondolkodnak, amelynek keretében a lakosság szociális és egészségügyi biztonsága és védelme alapvetô feladat. Az egészséget értéknek és befektetésnek tekintik, mivel a gazdaság versenyképessége csak egészséges munkaerôvel biztosítható. Széles körû norma- és intézkedési rendszer alakult ki az egészség védelmére a gazdaság minden területén, amely normákat jórészt már mi is teljesítettük. A népegészségügyi szempontok figyelembevételével megfogalmazódott az új népegészségügyi stratégia, amelynek fô céljai arra irányulnak, hogy a keleteurópai országokban tapasztalható az EUátlagnál rosszabb megbetegedési és halálozási adatok javuljanak. Ezenfelül a gyógyító ellátásban minden tagországnak biztosítania kell, hogy a közösségi normáknak megfelelô szolgáltatást nyújthasson minden uniós polgár számára. Az egészségügy és azon belül a radiológia jövôképét nagymértékben befolyásolhatják azok a közösen elfogadott irányelvek, amelyek biztosítják a személyek szabad áramlását (diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerése, munkavállalás, szociálpolitika stb.), a szolgáltatások nyújtásának szabadságát (szabadfoglalkozású tevékenységek), a fogyasztóvédelmet és a fogyasztók egészségének védelmét, együttmûködést a kutatásokban, tudományos tevékenységben és az ehhez kapcsolódó keretprogramokban. Az új kórháztörvény, az orvosok jogállását szabályozó törvénykezés olyan változtatásokat indukálhat, amelyek a tulajdonosi szerkezetben jelentôs módosulásokat okozhatnak, új mûködési formák jöhetnek létre, külsô tôke bevonása segítheti az egészségügyben tapasztalható lemaradás megszüntetését. Míg korábban bárki, bármilyen formában egészségügyi tevékenységet végezhetett, ha mûködési engedélye volt (azon az elven, amely szerint min- DR. BARANYAI TIBOR: Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztály; H-9400 Gyôri út Fórum

2 dent szabad, amit nem tilt jogszabály), s a közérdek védelmét szolgáló ésszerû szabályok rendszere hiányzott, addig a jelenlegi EU-konform rendeletek világos elveket fektetnek le. Az egészségügyi szolgáltatás bármilyen törvényesen megengedett szervezeti formában folytatható, segítséget nyújt az egészségügyi ellátórendszerünk felzárkóztatásához. Nem zár ki diszkriminatív módon egyetlen befektetôi kört sem, így a kormányprogram végrehajtásához szükséges források kiegészülhetnek az új befektetések révén. A radiológiai ellátást érintô új elem, hogy a tôkebevonással felgyorsulhat a gép- és mûszerfejlesztési program, az új technikák hamarabb és szélesebb körben kerülhetnek be a betegellátásba, kiszélesedhet a komfortosítási program is. A kialakuló versenyhelyzet dinamizálhatja az egészségügyi piacot. Hosszú távú, korrekt, átlátható és garantált feltételeket biztosító piac jöhet létre, amelyre szükség is van a kiszámíthatóság miatt. A radiológiai ellátásban az újabb és modernebb eszközök megkönnyítik a munkavállalók tevékenységét és csökkentik a munkahelyi ártalmakat. Nagyon fontos elem, hogy a szakmai képzettségtôl függô magasabb jövedelemszerzés lehetôsége is megteremtôdik rugalmasabb munkavállalási feltételek biztosítása mellett. A differenciált juttatások rendszerének kiépülése kívánatos, amely priorizálja a jobb munkavégzést. A vállalkozói tôke innovatív jellege miatt érdekelt az új technológiák bevezetésében. Ezt mutatja a már gyakorlatban megvalósult radiológiai vállalkozások viselkedése és felfogása, hiszen az egészségügy biztos és hosszú távú piac, de a befektetôk számára egyben erôs versenyterep is, ahol csak a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel lehet fennmaradni. A jogszabályok meghatározzák az egészségügyi ellátási kötelezettség különbözô szintjeit. Az új törvény szerint a tulajdonosnak módja lesz arra, hogy döntsön, kivel és hogyan kívánja ellátni ezeket a feladatokat, figyelembe véve a tulajdonos jelenlegi forráslehetôségét, amely nagyon sok egészségügyi intézménynél szûkös. Az egészségügyi tevékenység finanszírozásának javítása a társadalom teherbíró képességének figyelembevételével történhet. Az egészségügynek prioritást kell élveznie, hiszen nem korlátozható az eddigi egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, ehhez viszont új források ellenôrzött bevonása szükségessé válhat. Fô szempont az egészségügyi tevékenység szakmai színvonalának védelme. Mindezek a lehetôségek azonban számos veszélyforrást hordoznak, amivel számolni kell (profitszerzésbôl adódó pénzkivonás, kiszolgáltatottság). Vagyis a változtatás érdeksérelmekkel is járhat, de egy érdek mindenekfelett áll az egészségügyben, ez a betegellátás érdeke, benne a beteg és a rendszerben dolgozók érdekeivel egyaránt. A betegellátás biztonsága, a kórházi gyógyítómunkában folyó különbözô szakmai tevékenységek nem lehetnek pártpolitikai csatározás témái, tárgyai, hanem közös gondolkozással és cselekvéssel a betegek érdekét érvényesítô konszenzus kell, hogy vezérelje minden lépésünket. Miért is fontos tehát ez a lehetôség a magyar radiológiának? A kérdést összefoglalóan megválaszolva, a következôk emelhetôk ki: A radiológia jelentôs invesztíciót igénylô terület. Az elavult, amortizálódott eszközpark sürgôs megújítása szükséges. Gyors technológiai fejlôdést tesz lehetôvé. A szûkülô humán erôforrásból adódóan az átszervezés szükségessége (allokáció, teleradiológia) nyilvánvalóvá válik. Exportcikk lehet az egészségügy; a speciális radiológiai együttmûködés a telemedicina kiépítésével és alkalmazásával új távlatokat nyithat. Nemcsak a személyek, hanem a szolgáltatások szabad áramlására is lehetôség kínálkozik, a magyar radiológiának ez utóbbival kellene élnie. Aki élni tud az új szabályokkal, annak lehetôség, aki nem, annak korlát; a piac nemzetközivé válásával jelentkezô kihívás mindenkit érint. A magyarországi radiológiai kapacitás ismert, áraink versenyképesek. A kereslet valószínûleg bôvül, amelynek kielégítéséhez szabad forrás egyrészt állami, fôként magánforrás rendelkezésére áll a piacon. Igazi korlát a minôség és a szemlélet. Ezen a területen nagyon nagyot kell elôrelépnünk. A továbbképzések mellett sokat lendítene elôre az országos teleradiológia kiépítése. A Z EU-CSATLAKOZÁS UTÁN VÁRHATÓ REGIONÁLIS KÖRNYEZET Az elmúlt év során a csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció keretében világossá vált, hogy az egészségügy problémái erôteljesen hatnak a társadalom mûködésének legkülönfélébb területeire. Az M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):

3 is bebizonyosodott, hogy a problémák jelentôs részében csak közös fellépéstôl, a nemzeti határokon, sôt, az unió határain is túlnyúló intézkedésektôl, széles körû nemzetközi összefogástól várható eredmény. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az egységes európai piac, az alapvetô szabadságjogok (a munkaerô, a termékek, a szolgáltatások, a tôke szabad áramlása) akarva-akaratlanul is nagy hatást gyakorolnak az egészségügyi szolgáltatásokra, az egészségügyi ellátásra, ezen belül a radiológiai szolgáltatásra. A tagállamok önálló hatáskörének, az egységes piacnak és a gazdasági élet egyik legjelentôsebb szektorát alkotó egészségügyi szolgáltatásoknak az összefonódását és a kapcsolatok komplexitását könnyen felismerhetjük. Elegendô csupán az egészségügyi dolgozók munkaerôpiacának problémájára, az egészségügyi szolgáltatások határoktól független, határokon átnyúló igénybevételére, az ezzel kapcsolatos adatvédelemre és biztosítási kérdésekre vagy a gyógyszerek és az orvosi eszközök szabad forgalmára gondolnunk. (Bizonyos szakmákban komoly orvoshiány van Nyugaton is, így a radiológiában, pszichiátriában, patológiában stb.) Az európai együttmûködés meghatározó dokumentumai közül már a korábbiak, a Római Szerzôdés (1957) és az Egységes Európai Okmány (1986) is tartalmaztak egészségügyi vonatkozású követelményeket, például a munkahelyi biztonsággal, a négy alapvetô szabadságjoggal, az élelmiszer-védelemmel kapcsolatosan. Az egészségügy jelentôségéhez méltó kezelésének elsô jelei a Maastricht-i Szerzôdésben (1993) lelhetôk fel, igazi szemléletváltásnak, fordulópontnak azonban az 1997-ben megkötött Amsterdami Szerzôdést tekintjük, amelynek 152. cikkelye egyértelmûen és határozottan kötelezi a tagállamokat arra, hogy az egészség védelmének magas szintjét bármely közösségi politika kidolgozása és végrehajtása során fontos szempontként kezeljék és biztosítsák. Az EU és a felvételre váró országok között meglehetôsen széles szakadék tátong az általános jólét és a lakosság egészségi állapotát illetôen egyaránt. Az európai közösségbe felveendô országokban: a lakosság általános egészségi állapota roszszabb; a nem fertôzô betegségek halálozási mutatói jóval kedvezôtlenebbek; a csecsemôhalálozás értéke magasabb; a születéskor várható élettartam 2 8 évvel alacsonyabb; néhány fertôzô betegség, mint a tuberkulózis vagy egyes nemi úton terjedô betegségek például a szifilisz elôfordulása gyakoribb, mint az unió államaiban. Az EU-ban az eleve magasabb GDP jóval nagyobb hányadát fordítják az egészségügyre, mint a csatlakozó országokban, amelyekben általában súlyos gazdasági és strukturális problémákkal, állandó forráshiánnyal küzd az egészségügyi szektor. A csatlakozást követôen több körülménnyel számolni kell. Például azzal, hogy az uniós és a felvételre váró országokban különbözhetnek az egészségügy prioritásai. Számítanunk kell arra is, hogy megindulhat az egészségügyi dolgozók migrációja (többek között a jelentôs fizetésbeli eltérések miatt), ami a radiológiai ellátás területén is komoly problémákat okozhat. Ennek bizonyos mértékû kompenzálását eredményezheti az erdélyi, kárpátaljai orvosok bevándorlása. Azonban ezek az orvoskollégák általában frissen végzett diplomások, akiknek a munkavállalási engedély megszerzése idôigényes, a magyarországi rezidensi rendszerbe való beilleszkedésük is problematikus. A radiológiai szakmának sürgôsen el kellene gondolkoznia azon, hogy az orvosi erôforrás várható további csökkenését hogyan lehetne megállítani. A sokat vitatott funkcionális és teljes privatizáció gyakorlata azt mutatja, hogy a radiológus kollégákat ebben a rendszerben mind anyagilag, mind szakmailag sokkal jobban megbecsülik, folyamatos továbbképzésük fedezete biztosított. A technikai fejlesztés általában e mûködési formákban dinamikusabb, mint a közalkalmazotti jogviszonyban, mivel az egészségügyi intézmények tulajdonosai tisztelet a kivételnek nem jó gazdái a rendszernek. A fejlesztés, pótlás, beruházás esetleges, lokális lobbizás eredménye, s nem tudatos, tervszerû, szakmai alapon nyugvó visszapótlásról, szinten tartásról, fejlesztésrôl van szó. Hazánkban a radiológiai ellátás gyakorlatának nagy hibája, hogy évek óta nem sikerült meghatározni az egészségügyi piachoz, az ellátandó feladathoz igazodó szintû és allokációjú diagnosztikai szolgáltatást. A radiológiai ellátás biztonsága sokat javulhatna, ha az ágazati és informatikai minisztérium, az ezzel foglalkozó vállalatok bevonásával országosan kiépülne a teleradiológiai rendszer, amely egyrészt javítaná a diagnosztikai biztonságot, a diagnosztizálás pontosságát, másrészt az orvosi erôforrás jelentôs megtakarítását érhetnénk el. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a radiológiai értékelés je- 38 Fórum

4 lentôs részét a radiológusok saját otthonukban is elvégezhetnék, ami az ügyeleti ellátás szempontjából is nagy jelentôségû, különös tekintettel az erre vonatkozó újabb rendeletekre, illetve rendelettervezetekre. Új és másfajta betegség-ellenôrzési és prevenciós rendszerek válhatnak szükségessé. Arra is lehet számítani, hogy a jó színvonalú, megfelelô hotelszolgáltatású egészségügyi ellátórendszerek felé az EU-ból az olcsóbb ellátás miatt betegáramlás indul. Ehhez azonban megfelelô szakmai garanciákat kell biztosítani, és a gyakorlatban is be kell bizonyítani gyógyítótechnológiánk nyugatival azonos értékét, amelyre garancia a megfelelô protokollok alkalmazása. Nagyon fontos a PR-tevékenység, amelynek egyik fontos eleme a szakmánkat és az intézeteket reprezentáló honlapok elkészítése több nyelven. Vagyis külön kérdéskört jelent a páciensek szabad áramlása, amely komoly kihívást jelenthet minden intézmény számára pozitív és negatív értelemben egyaránt. Fokozott figyelmet kell fordítani többek között: az egészséget jelentôsen károsító dohányipari termékekkel kapcsolatos törvényekre; a fogyasztóvédelemre (például élelmiszerek); az elismert egészségügyi szakok, szakmák meghatározására, a szakmai képzés követelményeire, a szakmai ellenôrzés és a szakképzés minôségére (ismeretes, hogy a magyar orvosi diplomát az EU-ban elismerik); a szakorvosi nyilvántartások létrehozására és nyomon követésére; a hatósági jogkörrel rendelkezô egészségügyi intézmények megerôsítésére; az ISO-minôsítés megszerzésére; nemzeti szakmai kapcsolatok erôsítésére. A Z EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER HAZAI VISZONYAI Az ellátási szükségletet döntôen a lakosság egészségi állapota szabja meg, ami azonban a gazdasági és társadalmi hatások következményeként alakul ki és változik. Magyarországon a háziorvosi praxisok privatizációja után is magas maradt a kórházközpontú egészségügyi infrastruktúra fenntartására fordított relatív költség. Az orvosok és a szakdolgozók fizetése a közelmúltbeli 50%-os béremelés ellenére is megszégyenítôen alacsony az európai átlaghoz viszonyítva. Az egészségügyi rendszerben használt berendezések, felszerelések a legtöbb helyen elavultak, az ellátórendszer allokációja nem megfelelô. Felesleges párhuzamosságok észlelhetôk, máshol bizonyos speciális ellátás még regionálisan sincs biztosítva. A legtöbb helyen a magas szintû hotelszolgáltatás, az orvosi berendezések és technológia feltételei hiányoznak, az eszközök folyamatos pótlása, korszerûsítése, cseréje akadozik. Nincs megfelelô koncepció erre vonatkozóan. Az amortizáció a mai napig nem épült be az OEP-finanszírozásba, a tulajdonosok pedig általában nem rendelkeznek megfelelô beruházási forrással. A népesség rohamos elöregedése fokozza az egészségügy nehézségeit, mivel nincsenek jól elválasztható tiszta viszonyok az ezzel kapcsolatos gyógyító-szociális gondoskodó feladatok között. Az egészségügyi reform végrehajtása késik, illetve koncepciója nem kiforrott, hiányzik a társadalmi konszenzus. Jelentôs elôrehaladás a magyar egészségügyben és a radiológiai ellátásban is a 2001 júniusában elfogadott, tíz évre szabott népegészségügyi program. Végrehajtása során azonban nem elég következetes a rendszer, sem szakmai, sem szakmapolitikai szempontból, így az elvárható siker megkérdôjelezhetô. A program hatékonyságának mérésére elengedhetetlen egy összehasonlítást segítô szakmai mutatórendszer, amellyel nemzetközi szinten lehet öszszehasonlítani az adatokat. Ennek lényege, hogy az EU-n belül megvalósuló népegészségügyi programok hatékonyságát egységes szempontok szerint mérjük, figyelembe véve a végsô célt, az európai lakosság mortalitásának csökkentését. Tudomásul kell azonban venni, hogy a lakosság egészségének megtartása, megôrzése, a megromlott egészség helyreállítása pénzbe kerül, és ami költséges és pénzfedezetet igényel, arra vonatkoznak a piac törvényei. Az egészség a lakosság alapszükséglete. A finanszírozás terhe nem hárítható át teljes egészében a végsô fogyasztóra (a páciensre), de az ingyenes ellátás szemlélete helyett tudatosítani kell az emberekben az értéken történô szolgáltatás adatait. Ennek ismeretében társadalmi megegyezés szerint szóba jöhet az egészségügyi ellátás részleges payment és co-payment finanszírozása, de csak rendkívül indokolt esetben és az egészségügyi ellátás bizonyos szûk szférájában. Az egészségügyi szolgáltatások terén az alábbi tényezôk miatt nem érvényesülnek a versenypiaci feltételek: M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):

5 Az orvos monopolhelyzetben van, de alapvetôen kínálati a piac. A kínálat területileg korlátozott. A betegek informáltsága nem teljes körû, sem a betegségrôl, sem a szolgáltatás valós piaci értékérôl. A beteg differenciálatlan keresletet támaszt az orvossal szemben. A kínálatban megjelenô szolgáltatások homogenitásáról nem lehet beszélni. Az egészségügyi piacon a vevôk szuverenitása nem adott. A szolgáltatás rugalmas igénybevételére nincs lehetôség. Ilyen feltételek mellett a klasszikus mikrogazdasági haszonmaximalizálás nem vezet eredményre. Tovább bonyolítja az egészségügy finanszírozásának kérdését, hogy az elméletileg lehetséges négy finanszírozási mód közül (eseti önfinanszírozás, profitérdekelt magánbiztosítók nyújtotta támogatások, társadalombiztosítási rendszer és adókból fedezett egészségügyi ellátás) a központi elosztás javára történô eltolódás érzékelhetô. A közfinanszírozás iránti bizalom nem véletlen. A technikai fejlôdés, a gyors diagnosztizálás és a modern terápiás eszközök és módszerek túl drágává teszik az ellátást, s ha ezt a betegnek kellene fizetnie, akkor kevesen jutnának hozzá a magas szintû szolgáltatáshoz. A tisztán magánbiztosítási vagy vegyes rendszer sem biztosít mindenki számára ilyen jellegû hozzáférhetôséget. Egy piacorientált egészségügyben elengedhetetlen a finanszírozási rendszer átalakítása, a szektor alulfinanszírozottságának fokozatos megszüntetése, hiszen a mai hazai teljesítményfinanszírozás nincs szinkronban a különbözô szakmai és mûködési színvonalú kórházak tényleges teljesítményével (mennyiségi és minôségi teljesítmények). A zárt kassza közgazdaságilag értelmezhetetlen, hiszen a teljesítmény növekedésével párhuzamosan csökken az elvégzett munka értéke, miközben a ráfordítás jelentôsen nô. Ez az ellentmondás lehetetlenné teszi a progresszív elôremutató gondolkodást és cselekvést, veszélyezteti az elvárható tisztességes betegellátást. Természetesen a társadalom egészének figyelembe kell vennie, hogy mi az, ami szakmailag szükséges és kívánatos, illetve mi az, ami pénzügyileg lehetséges. A két szempont összhangjának megvalósítása kompromisszum nélkül nem képzelhetô el. Az állam az intézmények tulajdonosaként egyrészt fenntartja azok épületeit, mûszereit, tehát a vagyoni eszközöket, másrészt a költségvetés egészségbiztosítási alapjából az OEP-en keresztül finanszírozza azok mûködését, szigorúan szabályozza a pénzeszközök felhasználási módját. Amíg az OEP csak a mûködést finanszírozza, de a beruházásfedezet, hitelfedezet, az egyéb tôkeköltségek, amortizációs költségek nem a HBCS-ben és a járóbetegpontban teljesítményarányosan jutnak el az intézményekhez, addig nem valósul meg az a cél, hogy a pénzmozgás kövesse a beteg mozgását. Fontos szempont az EU-tagországok és Magyarország társadalombiztosítási rendszereinek összehangolása. Ennek érdekében szükséges a kétoldalú és többoldalú kapcsolatok erôsítése, az adminisztrációs struktúra megteremtése, összehangolása, az intézményi kapacitás regionális, multiregionális egyeztetés utáni meghatározása, fejlesztése. Sajnálatos módon Magyarországon a gazdaság jövedelemtermelô képességének növekedésével összhangban az egészségügyi ráfordítások nem növekedtek, hanem reálértékben folyamatosan csökkentek. A gazdasági átalakulással párhuzamosan megváltozott az egészségügyi forráskérdés és forráselosztás rendszere. Az egyik legnagyobb probléma az egészségügyi jogi környezet inkonzisztenciája. A legtöbb gondot a tulajdonlás és fenntartás egymástól való teljes elkülönülése okozza. A politikai és jogi környezet jelentôs hatást gyakorol az egészségügyre. Jóllehet az EU egészségügyi jogalkotása más területekhez képest szegényesnek tûnik, számos részkérdés, konkrét probléma megoldására született stratégia. Az esetek egy részében kötelezô érvényû jogszabályokat is elfogadtak, más esetekben az egységes szemlélet és összehangolt elvárások alapján cselekvési programokat, munkaterveket dolgoztak ki, illetve az utóbbi idôben több precedens értékû EU-bírósági döntés is napvilágot látott. (Például deklarálják, hogy az állampolgár szabadon dönthet arról, melyik határon túli egészségügyi szolgáltatást vagy terméket veszi igénybe, választja.) Az EU-ban napirenden szereplô egészségügyi vonatkozású feladatok túlnyomó többsége a magyar társadalom számára is súlyos nehézséget jelent, a megoldásuk érdekében tett erôfeszítés alapvetô érdekünk, nemzeti feladatunk. A munkajogi szabályainkat harmonizálni kell az EU munkajogi normáival, direktíváival, illetve az EU-bíróság gyakorlatával. A közösségi jog nem ír elô kötelezô törvényalkotást, így a normaalkotás mellett jelentôs szerepet kaphatnak a kollektív 40 Fórum

6 szerzôdések. A magyar munkajogi jogharmonizáció azonban elsôsorban törvényalkotás útján valósul meg (Munka törvénykönyve, közalkalmazotti törvény, köztisztviselôi törvény, egységes közszolgálati törvény stb.). Számolni kell azzal, hogy az EU-bíróság nemcsak jogalkalmazó, hanem jogalkotó is. A dolgozók közvetlenül nem fordulhatnak hozzá, nemzetközi bíróságok viszont igen, sôt, a Legfelsôbb Bíróság egyenesen köteles, ha az elôtte folyó vita közösségi joggal összefügg. A jogharmonizáció számos hatással van a magyar egészségügyre is: a szakképesítések kölcsönös elismerése terén; a munkaidôre és pihenôidôre vonatkozó rendelkezések tekintetében, munkajogi jogutódlás szabályai vonatkozásában. A négy alapszabadság közül az egyik a munkavállalók szabad áramlása, amelyhez a szakképesítések kölcsönös elismerése szükséges. Magyarországon 1994 óta a közösségi követelményeknek megfelelôen folyik a képzés. Ha a Római Szerzôdés letelepedési szabadságát is figyelembe vesszük, akkor az elôbbiek miatt komoly feladatunk lesz a munkaerô megtartása. A munkaidô és pihenôidô tekintetében a törvényben megfogalmazott irányelv a mérvadó (93/104. és 2000/32.). Magyarországon az általános szabályok mellett speciális szabályok, kormányrendeletek és kollektív szerzôdések tartalmazzák az irányelveket. Az EU-jog nem ismeri el az ügyelet és a készenlét fogalmát, hanem munkaidôrôl és pihenôidôrôl beszél, az ügyeletvégzést munkaidônek tekinti, a készenlétet pedig pihenôidônek. A dolgozók számára az éves munkaidôkeret meghatározása komoly gondot jelenthet az egészségügyi ellátásban, ezért javaslat van az irányelv módosítására (például arra, hogy az ügyelet ne teljes ideje legyen munkaidô). Az ellentmondások ismertek, de ha elvileg határozzuk meg az egészségügyi tevékenység végzésének feltételeit és a tevékenység végzésének alapvetô szabályait összhangban az uniós elvekkel és a Munka törvénykönyvével, akkor két alapkövetelmény fontos: a betegek joga a pihent egészségügyi dolgozóhoz; a dolgozónak a pihenéshez való joga. Ezzel kapcsolatosan felmerül az önként vállalható túlmunkakeret fogalma is, különösen a privát szférában. Mindezek értelmezéséhez meg kell teremteni az egészségügyi dolgozókat megilletô speciális kedvezményeket és a túlmunka kiemelt elismerésével kapcsolatos érdekeltségi rendszert. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem igen fontos kérdés. A radiológiai ellátás kapcsán számos alapvetô munkavédelmi direktívának kell megfelelni (például a képernyô elôtti munkavégzésre vonatkozóan, a biológiai expozíció, a kémiai és sugárvédelmi biztonság vonatkozásában). Az orvostechnikai eszközöknél a biztonsági és minôségi követelményeket elôíró irányelvek érvényesek annak érdekében, hogy az eszközök ne veszélyeztethessék a páciens, a kezelô vagy esetleg egy harmadik személy egészségét, biztonságát, életét. Mindezek ellenére az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kialakítása, mûködtetése, finanszírozása, a társadalombiztosítás módja deklaráltan nemzeti hatáskörbe tartozó és a jövôben nemzeti fennhatóság alatt maradó terület. Az egészségügyi ellátórendszer feladatait és mûködésének feltételeit tehát a gazdasági, jogi, szociális és egészségügyi tényezôk együttesen határozzák meg. Ebben a feltételrendszerben kell olyan változásokat elérni az egészségügy szerkezetében, amelyek jobban illeszkednek a lakosság valós szükségleteihez, jobban szolgálják az egészség megôrzését, és a megbetegedettek számára a gyógyulás lehetôségét, jobban hasznosítják a rendelkezésre álló szûkös forrásokat. A radiológia szempontjából mutatkozó pozitív és negatív hatások ismeretében a szakmának arra kell törekednie, hogy országosan jöjjön létre a radiológiai ellátás allokációs térképe, pontosan meghatározva az egyes egységek ellátási szintjét és feladatát. E térkép elkészítésekor figyelembe kell venni a különbözô tulajdonosi formában mûködô szolgáltatásokat, követve a szektorsemleges finanszírozás elvét. Ki kell építeni a teleradiológiai rendszert, amelynek az elôzôekben vázoltak szerint a szakmai okok mellett fontos szerepe van a munkaerô-megtakarításban. A radiológiai diagnosztika szolgálatában álló konvencionális és modern eszközök visszapótlásához, az amortizáció kezeléséhez központi forrás biztosítása szükséges céltámogatás formájában. A radiológiai szakma finanszírozásában ügyelni kell arra, hogy a szakmai fejlesztések következtében megjelenô új módszerek minél korábban kerüljenek be az elismert finanszírozási körbe, elôsegítve ezzel a modern eljárások elterjedését. M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):

7 Ha nem kerül sor az egészségügyben jelentôs, átfogó béremelésre, a hiányszakmák, illetve a hálapénzzel nem honorált szakterületek külön preferálása még akkor is szükséges, ha ez nehezen egyeztethetô össze a teljesítményfinanszírozási rendszerrel. Elképzelhetô az is, hogy ezeket a szakmákat jobban preferálják, magasabb szinten finanszírozzák, ezáltal nagyobb bértömeg elosztása válna lehetôvé. Ezek kényszermegoldások, de a szakma védelmét szolgálnák és az elvándorlást csökkentenék. A szakorvosképzés jelenlegi gyakorlata elviekben jó. A képzés szakmai tartalma is az európaival kompatibilis. A probléma az utánpótlás biztosítása szempontjából abból adódik, hogy nincs érdeklôdés a szakma iránt. Tudnunk kell azonban, hogy a radiológus szakképesítés a jövôben fel fog értékelôdni. Ennek tudatosítása szükséges lenne a medikusok körében. A szakdolgozói fôiskolai képzés nagyobb számban lenne kívánatos, tekintettel arra, hogy az asszisztensi kompetencia kiszélesítéséhez szélesebb körû tudás szükséges (például a multislice-ct-technika elterjedésével, gyári protokollok birtokában a kontrasztanyag beadásának felvétele az asszisztensi kompetencialistába). Tekintettel azonban arra, hogy évek óta a szakdolgozói létszám is csökken, fenn kell tartani a munka melletti kétéves asszisztensi képzést is. Ajánlott irodalom 1. Bodor Sz, ifj. Bodor Sz, Bordás I, Méreg G. Trendvonalak az egészségügyben. Budapest, Az évi CLIV. törvény az egészségügyrôl. Népjóléti Minisztérium /2002. (III. 28.) EüM rendelet az egészségügyi közintézmény szakmai fejlesztési programjának szakmai szabályairól évi CVII. törvény az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról. 5. Magyarország egészségügyi rendszere. Magyarország lakosságának egészségi állapota. WHO/Europe, HFA Database, CIA. The World Fact Book, Hidasi Zs. Az egészségügyi finanszírozás forrásképzési rendszerének alternatívái Magyarországon. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2001;39(4). MAMMOGRÁFIÁS EMLÔRÁKSZÛRÉS A Zala Megyei Kórház Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztálya március 23-án akkreditált regionális továbbképzést szervez Mammográfiás emlôrákszûrés a gyakorlatban címmel. A tanfolyamra az északnyugat-dunántúli emlôszûrô központok jelentkezését várjuk (maximum 25 fô). Helyszín: Zala Megyei Kórház, Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztály, 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Részvételi díj nincs. Jelentkezési határidô: március 9. Jelentkezés en: vagy írásban, postai úton: Zala Megyei Kórház Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztály, 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Étkezési igényét kérjük jelezze elôre! Ebéd ára: 312 Ft/fô. Program: : Az ÁNTSZ szerepe az emlôrákszûrés szervezésében dr. Belencsák Ágnes : Emlôrákszûrés szervezési tapasztalatai megyei kórházi keretek között dr. Nagy Gyöngyi : Minôségbiztosítás a mammográfiában, quality control a gyakorlatban dr. Milics Margit, dr. Szôke Jenôné : Hogyan fedezzük fel a kis emlôrákot a szûrés során? dr. Somogyi Rita : Mammográfiás szûrésben felfedezett emlôlaesiók analízise, differenciáldiagnosztikája dr. Milics Margit : Szûrésleolvasás gyakorlat. Vezeti: dr. Milics Margit, dr. Somogyi Rita : Kiemelt esetek elemzése dr. Gábor Valéria, dr. Nagy Gyöngyi, dr. Milics Margit, dr. Somogyi Rita 42 Fórum

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az orvosi jogviszony a munkavégz

Az orvosi jogviszony a munkavégz Az orvosi jogviszony a munkavégz gzésben Jogállási Törvény 2016.11.16. dr. Kereszty Éva 1 Az ellátórendszerre nincsenek EU előírások, a folyamatok eljárások minőségére és biztonságára vannak félszabad

Részletesebben

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.

Egészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak. Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI

HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E

Részletesebben

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához

A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1 315 független összesen intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 50 100 ezer alatt 106 100 ezer- 1 millió között

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL (ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE ) Gyöngyös, 2014. december 4-5. Az áttekintő vizsgálat

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből

Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Szakmai szervezet Általános javaslatok Forráselosztás 2013 orvos - szakdolgozó - egyéb eü.-s Egyéb pénzügyi javaslat Emberi erőforrás intézkedési

Részletesebben

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet

A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban

Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése TIOp-2.2.6-12/1a-2013-0002 A megvalósult Fejlesztés célja: olyan komprehenzív Regionális Onkológiai

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

Szy Ildikó DEMIN 2014.

Szy Ildikó DEMIN 2014. Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház Gondolatindító

Részletesebben

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.

A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT

IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások

A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek

Részletesebben

Egészségügyi ágazati humánerőforrás monitorng az adatok tükrében. Bélteki Zsolt 2015. október 20.

Egészségügyi ágazati humánerőforrás monitorng az adatok tükrében. Bélteki Zsolt 2015. október 20. Egészségügyi ágazati humánerőforrás monitorng az adatok tükrében Bélteki Zsolt 2015. október 20. Az egységes ágazati humánerőforrás rendszer Jogszabályi háttér: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-

Részletesebben

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök

Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság

Részletesebben

Uniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok. Szeged, 2011. április 27-28.

Uniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok. Szeged, 2011. április 27-28. Uniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok Szeged, 2011. április 27-28. HUMÁNERŐFORRÁS MEGBECSÜLÉS, MINT A KÓRHÁZ JÖVŐKÉP PROGRAMJÁNAK RÉSZE A humán erőforrás megléte és minősége

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Munkavédelem - kockázatértékelés

Munkavédelem - kockázatértékelés Munkavédelem - kockázatértékelés Simon Gábor államtitkár A munkavédelem mint érték és jövőkép A munkavállaló számára biztonságos és egészséges munkavégzés, hosszú távú munkavégző képesség mentális egészség,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március

Részletesebben

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK

A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi

Részletesebben

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok

Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)

Összefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló) Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról

Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról Szám: 07-7/470-3/2012. Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében

Részletesebben

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei

A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

A költségvetési szerv fogalma

A költségvetési szerv fogalma 2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,

Részletesebben

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március

ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:

Részletesebben

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva

Tendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ 3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM

Részletesebben

Dr. Kincses Gyula 1/12. Kincses Gyula

Dr. Kincses Gyula 1/12. Kincses Gyula Az egészs szségügyi gyi HR hiány Dr. 1/12 A probléma társadalmasodása Ma már úgy a lakosság, mint a politika napról napra jobban érzi azt, amit a szakemberek évek óta mondanak: az egészségügy erőforrás-hiányos,

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet

Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,

Részletesebben

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter

Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv Dr. Gaál Péter evita Szakmai Fórum, 2011. március 24. Helyszín: Nemzeti Innovációs Hivatal, Budapest Életvitelt segítő informatika és a Semmelweis terv

Részletesebben

Változóban a hazai alapellátás rendszere- Hogyan tovább otthonápolás? MOHE XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve, 2015. október 8-9.

Változóban a hazai alapellátás rendszere- Hogyan tovább otthonápolás? MOHE XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve, 2015. október 8-9. Változóban a hazai alapellátás rendszere- Hogyan tovább otthonápolás? MOHE XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve, 2015. október 8-9. 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról Előzmények

Részletesebben

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök

- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök - a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika

Részletesebben

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes

A koncessziós irányelv átültetésének kihívása. Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes A koncessziós irányelv átültetésének kihívása Dr. Várhomoki-Molnár Márta főosztályvezető-helyettes Az irányelv kapcsán több szinten vetődnek fel kérdések A nemzeti jogrendszerbe beillesztés jogiszabályozási

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke

Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke Molnár Attila Az EGVE jelölt elnöke 2003 járó díjcsökkentés, szabálykönyv szigorítás, teljesítmény határérték 2004 TVK, egynapos sebészet 2005 Járó és fekvő kassza összenyitása, díjharmonizáció 2006 Labor

Részletesebben

Jogszabályfigyelés január. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 1/2013.

Jogszabályfigyelés január. Jogszabály címe Megjelent Hatály Módosított jogszabály Tárgy MK 1/2013. január 1 Egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek az egészségügyi ágazati képzésekkel, az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanáccsal, valamint a szakorvos jelöltek felügyelet mellett

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján?

Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Hatékonyságnövelő program

Hatékonyságnövelő program Hatékonyságnövelő program LARSKOL Tanácsadók 1165 BUDAPEST, FARKASFA U. 21. +3620 931 7979 +3620 329 2651 email: info@larskol.hu web: www.larskol.hu Hatékonyságnövelés - költségcsökkentés A gazdasági környezet

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói

A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói A sürgősségi egészségügyi ellátás jelenlegi minőségi szabályozásának meghatározói Dr. Engelbrecht Imre főosztályvezető-helyettes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai Főosztály A minőség egészségügyi

Részletesebben

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia

Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak

Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú továbbképzési szak Emberi erőforrás gazdálkodás és közszolgálati életpálya Új Közszolgálati Életpálya ÁROP-2.2.17-2012-2013-0001 Képzési tartalmak fejlesztése felhasználói igények alapján Közszolgálati humán szervező szakirányú

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben