Néhány hónap választ el bennünket attól,
|
|
- Emília Fehérné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 FÓRUM A radiológia jövôképe az EU-csatlakozás küszöbén Baranyai Tibor Néhány hónap választ el bennünket attól, hogy az Európai Unió (EU) tagjai legyünk. Reményeink szerint az európai államok közösségének modern országává válunk, ahol valóban az egyik legfontosabb érték az egészség. A célok elérésének tehát fontos feltétele, hogy javuljon az ország lakosságának egészségi állapota. Ha pedig megbetegszik valaki, akkor hatékony egészségügyi ellátás szolgálja elsôsorban a hazai lakosságot, de emellett elôtérbe kerül az EU állampolgárainak gyógyítása, az EU-n belül az egységes ellátási színvonalnak a biztosítása. Az egészségügyi és szociális kormányzat kiemelten fontos feladata egyebek mellett az egészségügyi reform, a népegészségügyi program, a nyugdíjreform, valamint a romákkal kapcsolatos teendôk végrehajtása. Az egészségügyi és szociálpolitikai kérdések az EU-ban nemzeti hatáskörbe tartoznak és csak azok a problémák jelennek meg közösségi szinten, amelyek az egészséges belsô piac kialakítását, fenntartását és fejlôdését segítik. Ebbôl következôen nincs és nem is lesz egységes uniós egészség- és szociálpolitika, nincs egységes egészségügyi és szociálpolitikai rendszer. Azonban az unió tagállamai szolidáris társadalmak és európai szociális modellben gondolkodnak, amelynek keretében a lakosság szociális és egészségügyi biztonsága és védelme alapvetô feladat. Az egészséget értéknek és befektetésnek tekintik, mivel a gazdaság versenyképessége csak egészséges munkaerôvel biztosítható. Széles körû norma- és intézkedési rendszer alakult ki az egészség védelmére a gazdaság minden területén, amely normákat jórészt már mi is teljesítettük. A népegészségügyi szempontok figyelembevételével megfogalmazódott az új népegészségügyi stratégia, amelynek fô céljai arra irányulnak, hogy a keleteurópai országokban tapasztalható az EUátlagnál rosszabb megbetegedési és halálozási adatok javuljanak. Ezenfelül a gyógyító ellátásban minden tagországnak biztosítania kell, hogy a közösségi normáknak megfelelô szolgáltatást nyújthasson minden uniós polgár számára. Az egészségügy és azon belül a radiológia jövôképét nagymértékben befolyásolhatják azok a közösen elfogadott irányelvek, amelyek biztosítják a személyek szabad áramlását (diplomák, szakképesítések kölcsönös elismerése, munkavállalás, szociálpolitika stb.), a szolgáltatások nyújtásának szabadságát (szabadfoglalkozású tevékenységek), a fogyasztóvédelmet és a fogyasztók egészségének védelmét, együttmûködést a kutatásokban, tudományos tevékenységben és az ehhez kapcsolódó keretprogramokban. Az új kórháztörvény, az orvosok jogállását szabályozó törvénykezés olyan változtatásokat indukálhat, amelyek a tulajdonosi szerkezetben jelentôs módosulásokat okozhatnak, új mûködési formák jöhetnek létre, külsô tôke bevonása segítheti az egészségügyben tapasztalható lemaradás megszüntetését. Míg korábban bárki, bármilyen formában egészségügyi tevékenységet végezhetett, ha mûködési engedélye volt (azon az elven, amely szerint min- DR. BARANYAI TIBOR: Sopron Megyei Jogú Város Erzsébet Kórház, Röntgen- és Izotópdiagnosztikai Osztály; H-9400 Gyôri út baranyait@sopkorh.elender.h 36 Fórum
2 dent szabad, amit nem tilt jogszabály), s a közérdek védelmét szolgáló ésszerû szabályok rendszere hiányzott, addig a jelenlegi EU-konform rendeletek világos elveket fektetnek le. Az egészségügyi szolgáltatás bármilyen törvényesen megengedett szervezeti formában folytatható, segítséget nyújt az egészségügyi ellátórendszerünk felzárkóztatásához. Nem zár ki diszkriminatív módon egyetlen befektetôi kört sem, így a kormányprogram végrehajtásához szükséges források kiegészülhetnek az új befektetések révén. A radiológiai ellátást érintô új elem, hogy a tôkebevonással felgyorsulhat a gép- és mûszerfejlesztési program, az új technikák hamarabb és szélesebb körben kerülhetnek be a betegellátásba, kiszélesedhet a komfortosítási program is. A kialakuló versenyhelyzet dinamizálhatja az egészségügyi piacot. Hosszú távú, korrekt, átlátható és garantált feltételeket biztosító piac jöhet létre, amelyre szükség is van a kiszámíthatóság miatt. A radiológiai ellátásban az újabb és modernebb eszközök megkönnyítik a munkavállalók tevékenységét és csökkentik a munkahelyi ártalmakat. Nagyon fontos elem, hogy a szakmai képzettségtôl függô magasabb jövedelemszerzés lehetôsége is megteremtôdik rugalmasabb munkavállalási feltételek biztosítása mellett. A differenciált juttatások rendszerének kiépülése kívánatos, amely priorizálja a jobb munkavégzést. A vállalkozói tôke innovatív jellege miatt érdekelt az új technológiák bevezetésében. Ezt mutatja a már gyakorlatban megvalósult radiológiai vállalkozások viselkedése és felfogása, hiszen az egészségügy biztos és hosszú távú piac, de a befektetôk számára egyben erôs versenyterep is, ahol csak a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel lehet fennmaradni. A jogszabályok meghatározzák az egészségügyi ellátási kötelezettség különbözô szintjeit. Az új törvény szerint a tulajdonosnak módja lesz arra, hogy döntsön, kivel és hogyan kívánja ellátni ezeket a feladatokat, figyelembe véve a tulajdonos jelenlegi forráslehetôségét, amely nagyon sok egészségügyi intézménynél szûkös. Az egészségügyi tevékenység finanszírozásának javítása a társadalom teherbíró képességének figyelembevételével történhet. Az egészségügynek prioritást kell élveznie, hiszen nem korlátozható az eddigi egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, ehhez viszont új források ellenôrzött bevonása szükségessé válhat. Fô szempont az egészségügyi tevékenység szakmai színvonalának védelme. Mindezek a lehetôségek azonban számos veszélyforrást hordoznak, amivel számolni kell (profitszerzésbôl adódó pénzkivonás, kiszolgáltatottság). Vagyis a változtatás érdeksérelmekkel is járhat, de egy érdek mindenekfelett áll az egészségügyben, ez a betegellátás érdeke, benne a beteg és a rendszerben dolgozók érdekeivel egyaránt. A betegellátás biztonsága, a kórházi gyógyítómunkában folyó különbözô szakmai tevékenységek nem lehetnek pártpolitikai csatározás témái, tárgyai, hanem közös gondolkozással és cselekvéssel a betegek érdekét érvényesítô konszenzus kell, hogy vezérelje minden lépésünket. Miért is fontos tehát ez a lehetôség a magyar radiológiának? A kérdést összefoglalóan megválaszolva, a következôk emelhetôk ki: A radiológia jelentôs invesztíciót igénylô terület. Az elavult, amortizálódott eszközpark sürgôs megújítása szükséges. Gyors technológiai fejlôdést tesz lehetôvé. A szûkülô humán erôforrásból adódóan az átszervezés szükségessége (allokáció, teleradiológia) nyilvánvalóvá válik. Exportcikk lehet az egészségügy; a speciális radiológiai együttmûködés a telemedicina kiépítésével és alkalmazásával új távlatokat nyithat. Nemcsak a személyek, hanem a szolgáltatások szabad áramlására is lehetôség kínálkozik, a magyar radiológiának ez utóbbival kellene élnie. Aki élni tud az új szabályokkal, annak lehetôség, aki nem, annak korlát; a piac nemzetközivé válásával jelentkezô kihívás mindenkit érint. A magyarországi radiológiai kapacitás ismert, áraink versenyképesek. A kereslet valószínûleg bôvül, amelynek kielégítéséhez szabad forrás egyrészt állami, fôként magánforrás rendelkezésére áll a piacon. Igazi korlát a minôség és a szemlélet. Ezen a területen nagyon nagyot kell elôrelépnünk. A továbbképzések mellett sokat lendítene elôre az országos teleradiológia kiépítése. A Z EU-CSATLAKOZÁS UTÁN VÁRHATÓ REGIONÁLIS KÖRNYEZET Az elmúlt év során a csatlakozással kapcsolatos jogharmonizáció keretében világossá vált, hogy az egészségügy problémái erôteljesen hatnak a társadalom mûködésének legkülönfélébb területeire. Az M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):
3 is bebizonyosodott, hogy a problémák jelentôs részében csak közös fellépéstôl, a nemzeti határokon, sôt, az unió határain is túlnyúló intézkedésektôl, széles körû nemzetközi összefogástól várható eredmény. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az egységes európai piac, az alapvetô szabadságjogok (a munkaerô, a termékek, a szolgáltatások, a tôke szabad áramlása) akarva-akaratlanul is nagy hatást gyakorolnak az egészségügyi szolgáltatásokra, az egészségügyi ellátásra, ezen belül a radiológiai szolgáltatásra. A tagállamok önálló hatáskörének, az egységes piacnak és a gazdasági élet egyik legjelentôsebb szektorát alkotó egészségügyi szolgáltatásoknak az összefonódását és a kapcsolatok komplexitását könnyen felismerhetjük. Elegendô csupán az egészségügyi dolgozók munkaerôpiacának problémájára, az egészségügyi szolgáltatások határoktól független, határokon átnyúló igénybevételére, az ezzel kapcsolatos adatvédelemre és biztosítási kérdésekre vagy a gyógyszerek és az orvosi eszközök szabad forgalmára gondolnunk. (Bizonyos szakmákban komoly orvoshiány van Nyugaton is, így a radiológiában, pszichiátriában, patológiában stb.) Az európai együttmûködés meghatározó dokumentumai közül már a korábbiak, a Római Szerzôdés (1957) és az Egységes Európai Okmány (1986) is tartalmaztak egészségügyi vonatkozású követelményeket, például a munkahelyi biztonsággal, a négy alapvetô szabadságjoggal, az élelmiszer-védelemmel kapcsolatosan. Az egészségügy jelentôségéhez méltó kezelésének elsô jelei a Maastricht-i Szerzôdésben (1993) lelhetôk fel, igazi szemléletváltásnak, fordulópontnak azonban az 1997-ben megkötött Amsterdami Szerzôdést tekintjük, amelynek 152. cikkelye egyértelmûen és határozottan kötelezi a tagállamokat arra, hogy az egészség védelmének magas szintjét bármely közösségi politika kidolgozása és végrehajtása során fontos szempontként kezeljék és biztosítsák. Az EU és a felvételre váró országok között meglehetôsen széles szakadék tátong az általános jólét és a lakosság egészségi állapotát illetôen egyaránt. Az európai közösségbe felveendô országokban: a lakosság általános egészségi állapota roszszabb; a nem fertôzô betegségek halálozási mutatói jóval kedvezôtlenebbek; a csecsemôhalálozás értéke magasabb; a születéskor várható élettartam 2 8 évvel alacsonyabb; néhány fertôzô betegség, mint a tuberkulózis vagy egyes nemi úton terjedô betegségek például a szifilisz elôfordulása gyakoribb, mint az unió államaiban. Az EU-ban az eleve magasabb GDP jóval nagyobb hányadát fordítják az egészségügyre, mint a csatlakozó országokban, amelyekben általában súlyos gazdasági és strukturális problémákkal, állandó forráshiánnyal küzd az egészségügyi szektor. A csatlakozást követôen több körülménnyel számolni kell. Például azzal, hogy az uniós és a felvételre váró országokban különbözhetnek az egészségügy prioritásai. Számítanunk kell arra is, hogy megindulhat az egészségügyi dolgozók migrációja (többek között a jelentôs fizetésbeli eltérések miatt), ami a radiológiai ellátás területén is komoly problémákat okozhat. Ennek bizonyos mértékû kompenzálását eredményezheti az erdélyi, kárpátaljai orvosok bevándorlása. Azonban ezek az orvoskollégák általában frissen végzett diplomások, akiknek a munkavállalási engedély megszerzése idôigényes, a magyarországi rezidensi rendszerbe való beilleszkedésük is problematikus. A radiológiai szakmának sürgôsen el kellene gondolkoznia azon, hogy az orvosi erôforrás várható további csökkenését hogyan lehetne megállítani. A sokat vitatott funkcionális és teljes privatizáció gyakorlata azt mutatja, hogy a radiológus kollégákat ebben a rendszerben mind anyagilag, mind szakmailag sokkal jobban megbecsülik, folyamatos továbbképzésük fedezete biztosított. A technikai fejlesztés általában e mûködési formákban dinamikusabb, mint a közalkalmazotti jogviszonyban, mivel az egészségügyi intézmények tulajdonosai tisztelet a kivételnek nem jó gazdái a rendszernek. A fejlesztés, pótlás, beruházás esetleges, lokális lobbizás eredménye, s nem tudatos, tervszerû, szakmai alapon nyugvó visszapótlásról, szinten tartásról, fejlesztésrôl van szó. Hazánkban a radiológiai ellátás gyakorlatának nagy hibája, hogy évek óta nem sikerült meghatározni az egészségügyi piachoz, az ellátandó feladathoz igazodó szintû és allokációjú diagnosztikai szolgáltatást. A radiológiai ellátás biztonsága sokat javulhatna, ha az ágazati és informatikai minisztérium, az ezzel foglalkozó vállalatok bevonásával országosan kiépülne a teleradiológiai rendszer, amely egyrészt javítaná a diagnosztikai biztonságot, a diagnosztizálás pontosságát, másrészt az orvosi erôforrás jelentôs megtakarítását érhetnénk el. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a radiológiai értékelés je- 38 Fórum
4 lentôs részét a radiológusok saját otthonukban is elvégezhetnék, ami az ügyeleti ellátás szempontjából is nagy jelentôségû, különös tekintettel az erre vonatkozó újabb rendeletekre, illetve rendelettervezetekre. Új és másfajta betegség-ellenôrzési és prevenciós rendszerek válhatnak szükségessé. Arra is lehet számítani, hogy a jó színvonalú, megfelelô hotelszolgáltatású egészségügyi ellátórendszerek felé az EU-ból az olcsóbb ellátás miatt betegáramlás indul. Ehhez azonban megfelelô szakmai garanciákat kell biztosítani, és a gyakorlatban is be kell bizonyítani gyógyítótechnológiánk nyugatival azonos értékét, amelyre garancia a megfelelô protokollok alkalmazása. Nagyon fontos a PR-tevékenység, amelynek egyik fontos eleme a szakmánkat és az intézeteket reprezentáló honlapok elkészítése több nyelven. Vagyis külön kérdéskört jelent a páciensek szabad áramlása, amely komoly kihívást jelenthet minden intézmény számára pozitív és negatív értelemben egyaránt. Fokozott figyelmet kell fordítani többek között: az egészséget jelentôsen károsító dohányipari termékekkel kapcsolatos törvényekre; a fogyasztóvédelemre (például élelmiszerek); az elismert egészségügyi szakok, szakmák meghatározására, a szakmai képzés követelményeire, a szakmai ellenôrzés és a szakképzés minôségére (ismeretes, hogy a magyar orvosi diplomát az EU-ban elismerik); a szakorvosi nyilvántartások létrehozására és nyomon követésére; a hatósági jogkörrel rendelkezô egészségügyi intézmények megerôsítésére; az ISO-minôsítés megszerzésére; nemzeti szakmai kapcsolatok erôsítésére. A Z EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER HAZAI VISZONYAI Az ellátási szükségletet döntôen a lakosság egészségi állapota szabja meg, ami azonban a gazdasági és társadalmi hatások következményeként alakul ki és változik. Magyarországon a háziorvosi praxisok privatizációja után is magas maradt a kórházközpontú egészségügyi infrastruktúra fenntartására fordított relatív költség. Az orvosok és a szakdolgozók fizetése a közelmúltbeli 50%-os béremelés ellenére is megszégyenítôen alacsony az európai átlaghoz viszonyítva. Az egészségügyi rendszerben használt berendezések, felszerelések a legtöbb helyen elavultak, az ellátórendszer allokációja nem megfelelô. Felesleges párhuzamosságok észlelhetôk, máshol bizonyos speciális ellátás még regionálisan sincs biztosítva. A legtöbb helyen a magas szintû hotelszolgáltatás, az orvosi berendezések és technológia feltételei hiányoznak, az eszközök folyamatos pótlása, korszerûsítése, cseréje akadozik. Nincs megfelelô koncepció erre vonatkozóan. Az amortizáció a mai napig nem épült be az OEP-finanszírozásba, a tulajdonosok pedig általában nem rendelkeznek megfelelô beruházási forrással. A népesség rohamos elöregedése fokozza az egészségügy nehézségeit, mivel nincsenek jól elválasztható tiszta viszonyok az ezzel kapcsolatos gyógyító-szociális gondoskodó feladatok között. Az egészségügyi reform végrehajtása késik, illetve koncepciója nem kiforrott, hiányzik a társadalmi konszenzus. Jelentôs elôrehaladás a magyar egészségügyben és a radiológiai ellátásban is a 2001 júniusában elfogadott, tíz évre szabott népegészségügyi program. Végrehajtása során azonban nem elég következetes a rendszer, sem szakmai, sem szakmapolitikai szempontból, így az elvárható siker megkérdôjelezhetô. A program hatékonyságának mérésére elengedhetetlen egy összehasonlítást segítô szakmai mutatórendszer, amellyel nemzetközi szinten lehet öszszehasonlítani az adatokat. Ennek lényege, hogy az EU-n belül megvalósuló népegészségügyi programok hatékonyságát egységes szempontok szerint mérjük, figyelembe véve a végsô célt, az európai lakosság mortalitásának csökkentését. Tudomásul kell azonban venni, hogy a lakosság egészségének megtartása, megôrzése, a megromlott egészség helyreállítása pénzbe kerül, és ami költséges és pénzfedezetet igényel, arra vonatkoznak a piac törvényei. Az egészség a lakosság alapszükséglete. A finanszírozás terhe nem hárítható át teljes egészében a végsô fogyasztóra (a páciensre), de az ingyenes ellátás szemlélete helyett tudatosítani kell az emberekben az értéken történô szolgáltatás adatait. Ennek ismeretében társadalmi megegyezés szerint szóba jöhet az egészségügyi ellátás részleges payment és co-payment finanszírozása, de csak rendkívül indokolt esetben és az egészségügyi ellátás bizonyos szûk szférájában. Az egészségügyi szolgáltatások terén az alábbi tényezôk miatt nem érvényesülnek a versenypiaci feltételek: M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):
5 Az orvos monopolhelyzetben van, de alapvetôen kínálati a piac. A kínálat területileg korlátozott. A betegek informáltsága nem teljes körû, sem a betegségrôl, sem a szolgáltatás valós piaci értékérôl. A beteg differenciálatlan keresletet támaszt az orvossal szemben. A kínálatban megjelenô szolgáltatások homogenitásáról nem lehet beszélni. Az egészségügyi piacon a vevôk szuverenitása nem adott. A szolgáltatás rugalmas igénybevételére nincs lehetôség. Ilyen feltételek mellett a klasszikus mikrogazdasági haszonmaximalizálás nem vezet eredményre. Tovább bonyolítja az egészségügy finanszírozásának kérdését, hogy az elméletileg lehetséges négy finanszírozási mód közül (eseti önfinanszírozás, profitérdekelt magánbiztosítók nyújtotta támogatások, társadalombiztosítási rendszer és adókból fedezett egészségügyi ellátás) a központi elosztás javára történô eltolódás érzékelhetô. A közfinanszírozás iránti bizalom nem véletlen. A technikai fejlôdés, a gyors diagnosztizálás és a modern terápiás eszközök és módszerek túl drágává teszik az ellátást, s ha ezt a betegnek kellene fizetnie, akkor kevesen jutnának hozzá a magas szintû szolgáltatáshoz. A tisztán magánbiztosítási vagy vegyes rendszer sem biztosít mindenki számára ilyen jellegû hozzáférhetôséget. Egy piacorientált egészségügyben elengedhetetlen a finanszírozási rendszer átalakítása, a szektor alulfinanszírozottságának fokozatos megszüntetése, hiszen a mai hazai teljesítményfinanszírozás nincs szinkronban a különbözô szakmai és mûködési színvonalú kórházak tényleges teljesítményével (mennyiségi és minôségi teljesítmények). A zárt kassza közgazdaságilag értelmezhetetlen, hiszen a teljesítmény növekedésével párhuzamosan csökken az elvégzett munka értéke, miközben a ráfordítás jelentôsen nô. Ez az ellentmondás lehetetlenné teszi a progresszív elôremutató gondolkodást és cselekvést, veszélyezteti az elvárható tisztességes betegellátást. Természetesen a társadalom egészének figyelembe kell vennie, hogy mi az, ami szakmailag szükséges és kívánatos, illetve mi az, ami pénzügyileg lehetséges. A két szempont összhangjának megvalósítása kompromisszum nélkül nem képzelhetô el. Az állam az intézmények tulajdonosaként egyrészt fenntartja azok épületeit, mûszereit, tehát a vagyoni eszközöket, másrészt a költségvetés egészségbiztosítási alapjából az OEP-en keresztül finanszírozza azok mûködését, szigorúan szabályozza a pénzeszközök felhasználási módját. Amíg az OEP csak a mûködést finanszírozza, de a beruházásfedezet, hitelfedezet, az egyéb tôkeköltségek, amortizációs költségek nem a HBCS-ben és a járóbetegpontban teljesítményarányosan jutnak el az intézményekhez, addig nem valósul meg az a cél, hogy a pénzmozgás kövesse a beteg mozgását. Fontos szempont az EU-tagországok és Magyarország társadalombiztosítási rendszereinek összehangolása. Ennek érdekében szükséges a kétoldalú és többoldalú kapcsolatok erôsítése, az adminisztrációs struktúra megteremtése, összehangolása, az intézményi kapacitás regionális, multiregionális egyeztetés utáni meghatározása, fejlesztése. Sajnálatos módon Magyarországon a gazdaság jövedelemtermelô képességének növekedésével összhangban az egészségügyi ráfordítások nem növekedtek, hanem reálértékben folyamatosan csökkentek. A gazdasági átalakulással párhuzamosan megváltozott az egészségügyi forráskérdés és forráselosztás rendszere. Az egyik legnagyobb probléma az egészségügyi jogi környezet inkonzisztenciája. A legtöbb gondot a tulajdonlás és fenntartás egymástól való teljes elkülönülése okozza. A politikai és jogi környezet jelentôs hatást gyakorol az egészségügyre. Jóllehet az EU egészségügyi jogalkotása más területekhez képest szegényesnek tûnik, számos részkérdés, konkrét probléma megoldására született stratégia. Az esetek egy részében kötelezô érvényû jogszabályokat is elfogadtak, más esetekben az egységes szemlélet és összehangolt elvárások alapján cselekvési programokat, munkaterveket dolgoztak ki, illetve az utóbbi idôben több precedens értékû EU-bírósági döntés is napvilágot látott. (Például deklarálják, hogy az állampolgár szabadon dönthet arról, melyik határon túli egészségügyi szolgáltatást vagy terméket veszi igénybe, választja.) Az EU-ban napirenden szereplô egészségügyi vonatkozású feladatok túlnyomó többsége a magyar társadalom számára is súlyos nehézséget jelent, a megoldásuk érdekében tett erôfeszítés alapvetô érdekünk, nemzeti feladatunk. A munkajogi szabályainkat harmonizálni kell az EU munkajogi normáival, direktíváival, illetve az EU-bíróság gyakorlatával. A közösségi jog nem ír elô kötelezô törvényalkotást, így a normaalkotás mellett jelentôs szerepet kaphatnak a kollektív 40 Fórum
6 szerzôdések. A magyar munkajogi jogharmonizáció azonban elsôsorban törvényalkotás útján valósul meg (Munka törvénykönyve, közalkalmazotti törvény, köztisztviselôi törvény, egységes közszolgálati törvény stb.). Számolni kell azzal, hogy az EU-bíróság nemcsak jogalkalmazó, hanem jogalkotó is. A dolgozók közvetlenül nem fordulhatnak hozzá, nemzetközi bíróságok viszont igen, sôt, a Legfelsôbb Bíróság egyenesen köteles, ha az elôtte folyó vita közösségi joggal összefügg. A jogharmonizáció számos hatással van a magyar egészségügyre is: a szakképesítések kölcsönös elismerése terén; a munkaidôre és pihenôidôre vonatkozó rendelkezések tekintetében, munkajogi jogutódlás szabályai vonatkozásában. A négy alapszabadság közül az egyik a munkavállalók szabad áramlása, amelyhez a szakképesítések kölcsönös elismerése szükséges. Magyarországon 1994 óta a közösségi követelményeknek megfelelôen folyik a képzés. Ha a Római Szerzôdés letelepedési szabadságát is figyelembe vesszük, akkor az elôbbiek miatt komoly feladatunk lesz a munkaerô megtartása. A munkaidô és pihenôidô tekintetében a törvényben megfogalmazott irányelv a mérvadó (93/104. és 2000/32.). Magyarországon az általános szabályok mellett speciális szabályok, kormányrendeletek és kollektív szerzôdések tartalmazzák az irányelveket. Az EU-jog nem ismeri el az ügyelet és a készenlét fogalmát, hanem munkaidôrôl és pihenôidôrôl beszél, az ügyeletvégzést munkaidônek tekinti, a készenlétet pedig pihenôidônek. A dolgozók számára az éves munkaidôkeret meghatározása komoly gondot jelenthet az egészségügyi ellátásban, ezért javaslat van az irányelv módosítására (például arra, hogy az ügyelet ne teljes ideje legyen munkaidô). Az ellentmondások ismertek, de ha elvileg határozzuk meg az egészségügyi tevékenység végzésének feltételeit és a tevékenység végzésének alapvetô szabályait összhangban az uniós elvekkel és a Munka törvénykönyvével, akkor két alapkövetelmény fontos: a betegek joga a pihent egészségügyi dolgozóhoz; a dolgozónak a pihenéshez való joga. Ezzel kapcsolatosan felmerül az önként vállalható túlmunkakeret fogalma is, különösen a privát szférában. Mindezek értelmezéséhez meg kell teremteni az egészségügyi dolgozókat megilletô speciális kedvezményeket és a túlmunka kiemelt elismerésével kapcsolatos érdekeltségi rendszert. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem igen fontos kérdés. A radiológiai ellátás kapcsán számos alapvetô munkavédelmi direktívának kell megfelelni (például a képernyô elôtti munkavégzésre vonatkozóan, a biológiai expozíció, a kémiai és sugárvédelmi biztonság vonatkozásában). Az orvostechnikai eszközöknél a biztonsági és minôségi követelményeket elôíró irányelvek érvényesek annak érdekében, hogy az eszközök ne veszélyeztethessék a páciens, a kezelô vagy esetleg egy harmadik személy egészségét, biztonságát, életét. Mindezek ellenére az egészségügyi ellátórendszer struktúrájának kialakítása, mûködtetése, finanszírozása, a társadalombiztosítás módja deklaráltan nemzeti hatáskörbe tartozó és a jövôben nemzeti fennhatóság alatt maradó terület. Az egészségügyi ellátórendszer feladatait és mûködésének feltételeit tehát a gazdasági, jogi, szociális és egészségügyi tényezôk együttesen határozzák meg. Ebben a feltételrendszerben kell olyan változásokat elérni az egészségügy szerkezetében, amelyek jobban illeszkednek a lakosság valós szükségleteihez, jobban szolgálják az egészség megôrzését, és a megbetegedettek számára a gyógyulás lehetôségét, jobban hasznosítják a rendelkezésre álló szûkös forrásokat. A radiológia szempontjából mutatkozó pozitív és negatív hatások ismeretében a szakmának arra kell törekednie, hogy országosan jöjjön létre a radiológiai ellátás allokációs térképe, pontosan meghatározva az egyes egységek ellátási szintjét és feladatát. E térkép elkészítésekor figyelembe kell venni a különbözô tulajdonosi formában mûködô szolgáltatásokat, követve a szektorsemleges finanszírozás elvét. Ki kell építeni a teleradiológiai rendszert, amelynek az elôzôekben vázoltak szerint a szakmai okok mellett fontos szerepe van a munkaerô-megtakarításban. A radiológiai diagnosztika szolgálatában álló konvencionális és modern eszközök visszapótlásához, az amortizáció kezeléséhez központi forrás biztosítása szükséges céltámogatás formájában. A radiológiai szakma finanszírozásában ügyelni kell arra, hogy a szakmai fejlesztések következtében megjelenô új módszerek minél korábban kerüljenek be az elismert finanszírozási körbe, elôsegítve ezzel a modern eljárások elterjedését. M AGYAR R ADIOLÓGIA 2004;78(1):
7 Ha nem kerül sor az egészségügyben jelentôs, átfogó béremelésre, a hiányszakmák, illetve a hálapénzzel nem honorált szakterületek külön preferálása még akkor is szükséges, ha ez nehezen egyeztethetô össze a teljesítményfinanszírozási rendszerrel. Elképzelhetô az is, hogy ezeket a szakmákat jobban preferálják, magasabb szinten finanszírozzák, ezáltal nagyobb bértömeg elosztása válna lehetôvé. Ezek kényszermegoldások, de a szakma védelmét szolgálnák és az elvándorlást csökkentenék. A szakorvosképzés jelenlegi gyakorlata elviekben jó. A képzés szakmai tartalma is az európaival kompatibilis. A probléma az utánpótlás biztosítása szempontjából abból adódik, hogy nincs érdeklôdés a szakma iránt. Tudnunk kell azonban, hogy a radiológus szakképesítés a jövôben fel fog értékelôdni. Ennek tudatosítása szükséges lenne a medikusok körében. A szakdolgozói fôiskolai képzés nagyobb számban lenne kívánatos, tekintettel arra, hogy az asszisztensi kompetencia kiszélesítéséhez szélesebb körû tudás szükséges (például a multislice-ct-technika elterjedésével, gyári protokollok birtokában a kontrasztanyag beadásának felvétele az asszisztensi kompetencialistába). Tekintettel azonban arra, hogy évek óta a szakdolgozói létszám is csökken, fenn kell tartani a munka melletti kétéves asszisztensi képzést is. Ajánlott irodalom 1. Bodor Sz, ifj. Bodor Sz, Bordás I, Méreg G. Trendvonalak az egészségügyben. Budapest, Az évi CLIV. törvény az egészségügyrôl. Népjóléti Minisztérium /2002. (III. 28.) EüM rendelet az egészségügyi közintézmény szakmai fejlesztési programjának szakmai szabályairól évi CVII. törvény az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról. 5. Magyarország egészségügyi rendszere. Magyarország lakosságának egészségi állapota. WHO/Europe, HFA Database, CIA. The World Fact Book, Hidasi Zs. Az egészségügyi finanszírozás forrásképzési rendszerének alternatívái Magyarországon. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2001;39(4). MAMMOGRÁFIÁS EMLÔRÁKSZÛRÉS A Zala Megyei Kórház Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztálya március 23-án akkreditált regionális továbbképzést szervez Mammográfiás emlôrákszûrés a gyakorlatban címmel. A tanfolyamra az északnyugat-dunántúli emlôszûrô központok jelentkezését várjuk (maximum 25 fô). Helyszín: Zala Megyei Kórház, Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztály, 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Részvételi díj nincs. Jelentkezési határidô: március 9. Jelentkezés en: radiologia.rad@zmkorhaz.hu vagy írásban, postai úton: Zala Megyei Kórház Radiológia és Izotópdiagnosztikai Osztály, 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi u. 1. Étkezési igényét kérjük jelezze elôre! Ebéd ára: 312 Ft/fô. Program: : Az ÁNTSZ szerepe az emlôrákszûrés szervezésében dr. Belencsák Ágnes : Emlôrákszûrés szervezési tapasztalatai megyei kórházi keretek között dr. Nagy Gyöngyi : Minôségbiztosítás a mammográfiában, quality control a gyakorlatban dr. Milics Margit, dr. Szôke Jenôné : Hogyan fedezzük fel a kis emlôrákot a szûrés során? dr. Somogyi Rita : Mammográfiás szûrésben felfedezett emlôlaesiók analízise, differenciáldiagnosztikája dr. Milics Margit : Szûrésleolvasás gyakorlat. Vezeti: dr. Milics Margit, dr. Somogyi Rita : Kiemelt esetek elemzése dr. Gábor Valéria, dr. Nagy Gyöngyi, dr. Milics Margit, dr. Somogyi Rita 42 Fórum
hatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenEgészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága
Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy
RészletesebbenLisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség
Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai
Részletesebben(Táv)leletezés munkamanagement minőségbiztosítás
(Táv)leletezés munkamanagement minőségbiztosítás Bágyi Péter KenézyGyula Kórház és Rendelőintézet, Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály Debrecen 2 Alapok a (tele)radiológia mentőöv a magyar egészségügy
RészletesebbenAz orvosi jogviszony a munkavégz
Az orvosi jogviszony a munkavégz gzésben Jogállási Törvény 2016.11.16. dr. Kereszty Éva 1 Az ellátórendszerre nincsenek EU előírások, a folyamatok eljárások minőségére és biztonságára vannak félszabad
RészletesebbenAz EFOP az alábbi 7 fő beavatkozási irány szolgálja társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésére: Társadalmi felzárkózás
AZ EFOP- 2.2.19-17-2017-00054 JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÓ SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSE A FEJÉR MEGYEI SZENT GYÖRGY EGYETEMI OKTATÓ KÓRHÁZBAN PROJEKT CÉLJA: A Fejér megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház Fejér
RészletesebbenKórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE
Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális
RészletesebbenDEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
DEMIN XI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS, A SZOCÁLIS ELLÁTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGIPAR MINŐSÉGI HELYZETÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Ahhoz, hogy valami megváltozzon: valamit meg kell változtatni. ( Hegel) DEMIN X. - DEMIN
RészletesebbenDr. Baráth Lajos mester oktató november 16.
Dr. Baráth Lajos mester oktató 2017. november 16. 1 Nincs egészségfejlesztési terv, szakmai,pénzügyi válság Alacsony GDP ráfordítás Nem terjedt el és nem alkalmazzák az egészségügyi gazdaságtant Jelen
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenRégi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét?
Régi célok új szabályok. Hogyan növeljük Magyarország közlekedési rendszerének versenyképességét? Holnapy László főosztályvezető, titkárságvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárság
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenTUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN
TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai
RészletesebbenEgészségpolitika. Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek. hatnak.
Dr. Stubnya Gusztáv Egészségpolitika Az egészségpolitika azon szabályok és szervezett cselekedetek összessége, amelyek az egészség (gyógyításon kívüli) feltételeinek biztosítására, a lakosok és a közösségek
RészletesebbenA Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)
C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak
RészletesebbenAz információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár
Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs
RészletesebbenA járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához
A járóbeteg szakellátás szempontjai HR policy kialakításához Dr Pásztélyi Zsolt M.Sc. elnök 1 315 független összesen intézmény, (db) TVK (német pont/hó) 50 100 ezer alatt 106 100 ezer- 1 millió között
RészletesebbenA tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban
MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli
Részletesebben1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes
1. A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes alacsony keresetek, a rossz munkakörülmények, a szervezeti kultúra hiánya miatt jelentős munkaerőhiány van, amely az állampolgárok számára különösen
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013
RészletesebbenHRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI
HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E
RészletesebbenFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs
FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenSTRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL
STRATÉGIAI EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL (ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE ) Gyöngyös, 2014. december 4-5. Az áttekintő vizsgálat
RészletesebbenBérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből
Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Szakmai szervezet Általános javaslatok Forráselosztás 2013 orvos - szakdolgozó - egyéb eü.-s Egyéb pénzügyi javaslat Emberi erőforrás intézkedési
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenRegionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban
Regionális onkológiai centrum fejlesztése a markusovszky kórházban Regionális onkológiai centrum fejlesztése TIOp-2.2.6-12/1a-2013-0002 A megvalósult Fejlesztés célja: olyan komprehenzív Regionális Onkológiai
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben Dr. Baráth Lajos SZTE címzetes docens Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház Gondolatindító
RészletesebbenSzakmai tanácskozás. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése. Salgótarján, 2008 december 16.
Szakmai tanácskozás Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Salgótarján, 2008 december 16. Szakmai továbbképzési rendszer fejlesztése Minőségbiztosítás jelentősége a Készítette: Dr. Mikli Éva PTE Szociális
RészletesebbenA kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II.
A kórházak XXI. századi kihívásai, innováció, és a korszerű menedzsment-technika szükségessége a vezetésben II. dr. Baráth Lajos SZTE mesteroktató Gazdasági igazgató Károlyi Sándor Kórház MEN Debrecen
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020
ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes
Részletesebben14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT
14. EGÉSZSÉGÜGYI MENEDZSMENT SZAKMACSOPORT 14.A. Egészségbiztosítás 14.1. Egészségbiztosítási szak 14.4. Egészségügyi operátor () 14.. Egészségügyi operátor (4) 14.8. Egészségügyi ügyvitelszervező 14.9.
RészletesebbenA magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet
A magyar egészségügy szervezete és finanszírozása. Dr. Balázs Péter Semmelweis Egyetem ÁOK Népegészségtani Intézet 1 Egészségügyi Rendszer HATALMI FUNKCIÓK EÜ. SZOLGÁLTATÁSOK 1. Parlament (eü. jogalkotás)
Részletesebben0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról
0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenTendenciák a segélyezésben. Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva
Tendenciák a segélyezésben Hajdúszoboszló 2010. június Kőnig Éva Mit is vizsgálunk? időszak: 2004-2008/2009 ebben az időszakban történtek lényeges átalakítások ellátások: nem mindegyik támogatás, csak
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2009. február 19. (25.02) (OR. en) 6669/09 JEUN 12 EDUC 35 SOC 124 POLGEN 27 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Ülés: Tanács Dátum: 2009. február 16. Tárgy: Kulcsfontosságú üzenetek
RészletesebbenSzy Ildikó DEMIN 2014.
Szy Ildikó DEMIN 2014. Az azonos bánásmód és a szolidaritás elvének megfelelően a ritka betegségek multidiszciplináris megközelítésű diagnosztikájának és kezelésének fejlesztése, a racionalizált beteg
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenStratégiai döntés előkészítő
DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési
RészletesebbenÉlelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság
RészletesebbenMagyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)
Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési
RészletesebbenIRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT
IRÁNYELVFEJLESZTÉS ÉS KLINIKAI AUDIT dr. Safadi Heléna REGISZTRÁLT JOGVÉDŐK ÉVES TOVÁBBKÉPZÉSE 2015. december 07. Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van
RészletesebbenIII. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK
III. Fejezet AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE IRÁNYULÓ EGYES JOGVISZONYOK 7. (1) Az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére - ide nem értve a sürgős szükség esetén ellátási kötelezettség
RészletesebbenMezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01
Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából
RészletesebbenAz egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból
Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4
RészletesebbenMűködés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet. PTE ÁOK Alapellátási Intézet
Működés optimalizálás, Merre, hogyan tovább alapellátás? Törvény- alaphelyzet PTE ÁOK Alapellátási Intézet ALAPELVEK Az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része, az egészségfejlesztés,
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenSopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. Dr. Simon István alpolgármester
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 58285/2010. CÍM: ELŐTERJESZTÉS A TIOP-2.2.4/09/1 KÓDSZÁMÚ, STRUKTÚRAVÁLTOZTATÁST TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS A FEKVŐBETEG-
RészletesebbenHelyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig
Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés
RészletesebbenSchindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.
Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
RészletesebbenVáltozóban a hazai alapellátás rendszere- Hogyan tovább otthonápolás? MOHE XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve, 2015. október 8-9.
Változóban a hazai alapellátás rendszere- Hogyan tovább otthonápolás? MOHE XVII. Otthoni Szakápolási Kongresszus Ráckeve, 2015. október 8-9. 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról Előzmények
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL. (2007. III. negyedév) Budapest, március
ÉVKÖZI MINTA AZ EGÉSZSÉGÜGYI BÉR- ÉS LÉTSZÁMSTATISZTIKÁBÓL (2007. III. negyedév) Budapest, 2008. március Évközi minta az egészségügyi bér- és létszámstatisztikából Vezetői összefoglaló Módszertan Táblázatok:
RészletesebbenORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR. Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez
ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR Adatlap eszközt nem igénylő* új eljárás előzetes befogadási kérelméhez *az új eljárás nem igényli az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről
RészletesebbenGazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai. 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök
Gazdaság és felsőoktatás Egymásrautaltság együttműködés lehetőségei, távlatai 2013. Április 18-19. Bihall Tamás MKIK alelnök Életszínvonal, életminőség Magyarország versenypozícióját a magyar gazdaság
RészletesebbenFeladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról
Szám: 07-7/470-3/2012. Feladat-ellátási szerződés a 48. számú háziorvosi körzet ellátásáról amely létrejött egyrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) képviseletében
RészletesebbenÖsszefoglaló. 1. 1. A teljes mintából származó reprezentatív adatok (vezetői összefoglaló)
Összefoglaló Az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének felméréséről a gazdasági- műszaki terület dolgozói elvándorlásának alakulásáról (2012. november) I. Általános megállapítások 1. 1. A teljes
RészletesebbenINFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár
INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA 2019 Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár IPAR 4.0 az informatikai képzés átalakulása Az Ipar 4.0 megjelenésével minden foglalkozás átalakul Forrás: McKinsey (2018)
RészletesebbenA költségvetési szerv fogalma
2 3. Közintézmények A négy szektor 3 A költségvetési szerv fogalma Az államháztartás részét képező jogi személy, amely közfeladatot alaptevékenységként haszonszerzési cél nélkül, ellátási kötelezettséggel,
RészletesebbenA népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei
A népegészségügyi célból végzett szűrővizsgálatok tapasztalatai és a jövő tervei Dr. Budai András Országos Tisztifőorvosi Hivatal Budapest, 2010. június 14. Daganatok Rosszindulatú daganatos megbetegedés
RészletesebbenDr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János
Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági
RészletesebbenUniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok. Szeged, 2011. április 27-28.
Uniós munkavállalók szabad mozgása Magyar és Román tapasztalatok Szeged, 2011. április 27-28. HUMÁNERŐFORRÁS MEGBECSÜLÉS, MINT A KÓRHÁZ JÖVŐKÉP PROGRAMJÁNAK RÉSZE A humán erőforrás megléte és minősége
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
RészletesebbenBetegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban
Betegelégedettségi vizsgálatok helye az alapellátásban Prof. Dr. Varga Albert, Prof. Dr. Hajnal Ferenc, Dr. Nagyvári Péter, Dr. Ágoston Gergely SZTE ÁOK Családorvosi Intézet Kihívások az intézményes eü-ben
RészletesebbenA betegjogvédelem jövője
A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám
RészletesebbenVIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS
VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő
RészletesebbenMunkavállalókkal kapcsolatos feladatok
dr.henczi Lajos, dr. Horváth István, dr. Molnár-Hidassy Dóra, Molnárné dr.balogh Márta Munkavállalókkal kapcsolatos feladatok TARTALOM Előszó I. A munkaerőpiac szereplői 1. Piac 2. Munkaerőpiac 2.1 Munkaerő-kereslet
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenPÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN
PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ
3. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 Fax: 212-9626 Ökoszféra- Projekt Kft PARTNERSÉG 2007-13 KONZORCIUM
RészletesebbenOSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
Részletesebben- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége. dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök
- a kisvállalkozások feltőkésítésének szükségessége dr. Csuhaj V. Imre Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, elnök 1. Jövőkép és koncepció hiánya Hazánkban a Széchenyi Terv volt az első és utolsó gazdaságpolitika
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenA foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén
A foglalkozás-egészségügyi és a háziorvos együttműködése a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések felderítése és gondozása területén Dr. Sárkány Csaba háziorvos, üzemorvos MIÉRT? TÉNYEK, SZÁMOK,
RészletesebbenVezetõi összefoglaló
OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenMEDICINA 2000 XX. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA BALATONFÜRED, SZEPTEMBER 21. DR. KISS MARIANNA KREJCÁRNÉ ANDREA XVI.
MEDICINA 2000 XX. ORSZÁGOS JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA BALATONFÜRED, 2018. SZEPTEMBER 21. DR. KISS MARIANNA KREJCÁRNÉ ANDREA XVI. KERÜLET KESZ 89,19% 90,00% 80,00% 70,00% 60,00% 8,11% 2,70% 0,00%
RészletesebbenKecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata
Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.
RészletesebbenLehet-e gyorsan haladni az ország útján?
Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Lehet-e gyorsan haladni az ország útján? Az Uniós csatlakozást megelőző helyzet főbb jellemzői A tevékenységi környezet újdonságai A csatlakozás nyomán bekövetkezett
RészletesebbenEgészségügyi ágazati humánerőforrás monitorng az adatok tükrében. Bélteki Zsolt 2015. október 20.
Egészségügyi ágazati humánerőforrás monitorng az adatok tükrében Bélteki Zsolt 2015. október 20. Az egységes ágazati humánerőforrás rendszer Jogszabályi háttér: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény
RészletesebbenDr. Kincses Gyula 1/12. Kincses Gyula
Az egészs szségügyi gyi HR hiány Dr. 1/12 A probléma társadalmasodása Ma már úgy a lakosság, mint a politika napról napra jobban érzi azt, amit a szakemberek évek óta mondanak: az egészségügy erőforrás-hiányos,
RészletesebbenOrszágos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program
Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)
RészletesebbenA segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna
A segédeszközellátó-rendszer egészségpolitikai haszna 1 Társadalombiztosítás Magyarországon történelmi kitekintés 1854: az osztrák bányatörvény elrendelte, hogy minden bányabirtokos köteles társpénztárat
RészletesebbenA 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei
A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus
RészletesebbenA magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer. Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások
A magyar adórendszer nemzetközi szemmel avagy versenyben az adórendszer Dr. Lőcsei Tamás Üzletágvezető, Adó- és jogi szolgáltatások Egy sikeres országhoz erős, kompetitív vállalkozások kellenek. Ennek
RészletesebbenReform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése
Reform: a finanszírozható közellátás létrehozása és működtetése A szerzők közleményükben felvázolják az egészségügyi reformhoz kapcsolódó legfontosabb lépéseket, a strukturális változásokat, benne az un.
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK
A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSRA VONATKOZÓ BETEGJOGOKRÓL SZÓLÓ IRÁNYELV ÁTÜLTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEK Konferencia 2013. November 14. Dr. Gellérné dr. Lukács Éva A 2011/24/EU irányelv fő elvi
RészletesebbenHU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében
21.10.2015 A8-0307/2 2 3 a bekezdés (új) 3a. sajnálatosnak tartja, hogy nem történt általános utalás az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos célkitűzésére;
RészletesebbenRegionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?
Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb
RészletesebbenTudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es
Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi
Részletesebben