Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 MIGRÁCIÓS NYOMÁS-NÖVEKVŐ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 MIGRÁCIÓS NYOMÁS-NÖVEKVŐ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS *"

Átírás

1 Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011 Közigazgatástudományi Kar TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR KOVÁCS ÉVA MARGIT MIGRÁCIÓS NYOMÁS-NÖVEKVŐ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS * Bevezető Az elmúlt évtizedekben világszerte jelentősen megnőtt a migráció aránya 1. A munkaerő mobilitásában tapasztalható folyamatos növekedéshez hozzájárultak a fejlett és a fejlődő országok közötti gazdasági különbségek, az országokon belüli demográfiai változások, illetve mindezek mellett a kereskedelem, a származási országok politikai problémái és instabilitása. Az Európai Unión belüli migráció és a határon átnyúló munkavállalás komplex megközelítést igényel. Gazdasági, társadalmi, jogalkotási és közigazgatás-szervezési kérdéseket is felvet mind közösségi, mind tagállami szinten. Jelen tanulmány célja, hogy nemzeti szinten vizsgálja a közigazgatás-szervezéssel kapcsolatos feladatokat és lezajló folyamatokat a munkavállalási célú migráció és az ezzel összefüggő szociális jogok garantálása tekintetében. Az jelenkori közigazgatási reformok meghatározó iránya a túlméretezett, integrált központi kormányzati rendszerek lebontása és ezzel párhuzamosan az egy igazgatási célt ellátó, feladat specifikus szervezetek létrehozása, amelyek a felelős minisztériumoktól szervezetileg elkülönülve látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat 2. Az így létrejövő ügynöki típusú szervezetek kitűzött célja - A hatékonyság növelése, - A professzionális menedzsment erősítése, - A szolgáltatások állampolgárokhoz közeli megszervezése, * Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a Közigazgatási szervezet és e-kormányzás műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Tamás András egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi tanársegéd (BCE Közigazgatás-tudományi Kar); elérhetősége: 1 Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2004-es jelentése; Világbank 2005-ös jelentése; EU gazdaság ös áttekintése. 2 MOYNOHAN, D. P. (2006), AMBIGUITY IN POLICY LESSONS: THE AGENCIFICATION EXPERIENCE. Public Administration, pp.84

2 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A politikai befolyás csökkentése, - A minisztériumok tehermentesítése, ezzel lehetővé téve,hogy fő feladatukra, az átfogó tervezésre koncentráljanak. 3 Habár a poszt-szocialista közép-kelet európai országok bizonyos mértékű hasonlóságot mutatnak a szervezeti reformok céljai tekintetében, mégis minden országban eltérő sajátosságokkal valósultak meg ezek az átszervezések és jelentős eltérések figyelhetőek meg a kialakított rendszerek működésében. 4 A magyar közigazgatási szervezetváltozást sokan vizsgálták a rendszerváltást követően napjainkig jogi és strukturális megközelítésben (pl. Verebélyi 1998, Tóth 2003., Balázs 2004., Kilényi 2006., Hajnal 2011.). A kapcsolódó irodalmak elemzik a korábbi közigazgatási reformok hatásait. Az egyes szerzők rámutatnak az Európai Uniós elvárásokból fakadó szervezeti átalakításokra (Pulay 2007., Végh 2008., Wetzel 2009.) és a közigazgatási reformok eredményeként az ügynöki típusú szervezetek terjedésére. (Hajnal és Kádár 2008, Hajnal, 2010.). A következőkben a migránsokkal foglalkozó közigazgatási szervezetek változását kívánom bemutatni Magyarországon. A vizsgálandó szervezetek kiválasztásánál két aspektust határoztam meg: - funkcionálisan részt vesz a munkavállalók szociális jogainak közösségi szintű koordinációjából eredő feladatok ellátásában - strukturálisan az Európai Uniós csatlakozás jegyében átszervezésen ment keresztül. Az uniós csatlakozásból fakadó elvárások és az erre adott válaszként végbement gyakorlat közötti összefüggések feltárásának fókusza az, hogy egy dinamikusan változó környezetben hogyan érhető el egy optimálisnak tűnő egyensúlyi állapot a szervezeti struktúrában, mely egyszerre biztosítja a nemzeti sajátosságokból fakadó szervezeti struktúrát, és a változó kihívásokhoz való alkalmazkodás képességét. A következő pontokban foglalkozom a migráció és a tagállami integráció kérdésével (1), ahol rámutatatok arra, hogy a munkaerő áramlás miként tette szükségessé a szociális jogok terén történő összehangolás szükségességét. A Munkavállalási célú migráció értelmezésével (2) operacionalizálom a jelenséget és magyarázatot adok arra kérdésre, hogy miért szükséges a migráció kapcsán az intézményi struktúravizsgálat hangsúlyozása. Az európai uniós szabályozási rendszer rövid áttekintésével összefoglalom a munkavállalási célú bevándorlók szociális jogait az Unióban (3) és a tagállamok közötti koordináció lényeges elemeit (4) ezen a területen. A szabályozási és társadalmi környezet bemutatása után -,ami tekinthető a tagállamokkal szembeni elvárásoknak- a Magyarországi viszonyokkal foglalkozom. Statisztikai adatokkal bemutatom a bevándorlók számának alakulását Magyaror- 3 POLLITT C. (et al.) (2004) How governments do things through Semi-Autonomous Organizations, Palgrave Macmillan, New York, pp HAJNAL GY. (2010.) The Agency Landscape in Hungary, , In: Laegreid, Per and Koen Verhoest (2010) (ed.): Governance of public sector organizations. Autonomy, control and performance, Houndmills / New York: Palgrave Macmillan pp

3 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR szágon (5), majd áttérek a migránsokkal is foglalkozó ügynöki típusú szervezeteke(6), melyek az újkori állami kihívásokra adott szervezeti megoldás lehet Magyarországon. Majd nyomon követem két szakigazgatási ágazat szervezeti változásain keresztül, hogy a növekvő nyomásra és változó kihívásokra, milyen strukturális modellek kerültek bevezetésre. 1. A migráció és a tagállami integráció A bevándorlók hozzáférése a szociális biztonságot jelentő ellátásokhoz függ a munkaerő piaci részvételüktől, a foglalkoztatás ágazattól és a társadalombiztosítási járulék fizetésétől. Ennek függvényében fenn áll a valószínűsége, hogy bevándorlók nem élvezik ugyanazokat a társadalombiztosítási előnyöket, mint az ország állampolgárai. 5 Az integráció mélyítésével, a társadalmakat érintő kihívások például a munkanélküliség és az elöregedés megjelenésével és hatásuk súlyosbodásával párhuzamosan fogalmazódott meg a tagállamok közötti egyre intenzívebb együttműködés igénye a szociálpolitika területén. A szociálpolitika célrendszere szoros kapcsolatban áll a közösségi foglalkoztatás politikával, mivel a megfelelő szintű foglalkoztatás számos szociális probléma ki alakulásának megelőzését és csökkentését szolgálhatja. Az egységes piac megteremtése megsokszorozta a más tagállamban munkát vállalók számát és kikényszerítette az egyes területek integrációját. Az Európai Unióban a szociális jog nem egyenlő a hagyományos szociális ellátásokkal, inkább a munka világával kapcsolatos kérdéseket öleli fel. Harmonizáció célja a tagállamok rendszereinek másodlagos jogalkotás útján történő közelítése és annak elkerülése, hogy a szociális ellátások tekintetében a migráns munkavállaló és családja hátrányt szenvedjen. 2. A Munkavállalási célú migráció klasszikus értelmezései Funkcionális megközelítés A népességmozgás funkcionális megközelítése a modernizációs elméleten és a neoklaszszikus közgazdaságtanon alapszik, amely úgy írja le a migrációt, mint egy eszközt, amely a többlet munkaerőt áthelyezi a főleg agrárgazdasági területekről az iparosodott városi területekre, és ezzel hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a pszichoszociális irányváltáshoz a migrációs folyamaton keresztül. Az elmélet feltételezi, hogy a migráció az egyének racionális, haszonmaximalizáló döntésén alapul az általuk ismert objektív keretek, lehetőségek között. Ez alapján a migráció 5 PARROTT, T. M., KENNEDY, L. D. AND SCOTT, C. G. (1998) Noncitizens and the Supplemental Security Income, Program, Social Security Bulletin pp GOSS J. ÉS LINDQUIST L. (1993) Conceptualizing International Labor Migration: A Structuration Perspective International Migration Review, Vol. 29, No. 2 (Summer, 1995), pp

4 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR értelmezhető a munkavállalók válaszaként a különböző földrajzi területeken jelentkező bérkülönbségekre A migráció előnyei: - Rövidtávon megoldás nyújthat a munkanélküliségre, ezáltal politikai biztonsági szelep funkcióját is ellátja. - A származási ország gazdaságát erősíti a hazautalt pénzösszegeken keresztül. - Hosszú távon a belföldi megtakarítások aránya nő és a haza térő munkaerő új készségeket, technológiákat hoz magával, ami hozzájárul munkahelyteremtő befektetések ösztönzéséhez Motiváló tényező: - Magasabb fizetés külföldön. - Annak a lehetősége, hogy összegyűjtse azt a tőkét, amivel később, ha hazatér megteremtheti az otthonát és saját vállalkozásának alapjait. 2.2 Strukturális megközelítés A strukturalista megközelítés a migrációt a kizsákmányoló gazdaságpolitikai kapcsolatok szempontjából magyarázza a küldő és a fogadó társadalmak között. Így nem annyira a migráció demográfiai vagy akár a szociogazdasági sajátosságaira koncentrál, ami a nemzetközi népvándorlást magyarázza, hanem a társadalmi osztályok között elfoglalt pozíciójára. Ebben a makrotársadalmi megközelítésben, a migráció megfigyelt mintái nem csak az egyéni döntések és cselekvések, de magába foglal objektív társadalmi és térbeli struktúrákat, amelyek megteremtik a szükséges feltételeit a munkavállalási célú migrációnak. 2.3 Az institucionalista megközelítés Ez felfogás szerint a migrációt leírhatjuk, mint intézményesült jelenséget. A nemzetközi migráció intézménye viszonylagosan állandó jellemzője a társadalomnak, ami társadalmi interakciók szabályozottságából ered. E szabályozás célja a határokon átívelő foglalkoztatás elősegítése a intézményi működési szabályokon és az erőforrások elosztásán keresztül.ez a szabályozási keretrendszer meghatározza a munkavállalási célú migránsok struktúrákhoz való hozzáférésének lehetőségeit. Ez általában egy komplex intézmény, amely jól felkészült egyéneket, ügynöki típusú szervezeteket (a idegenrendészeti,bevándorlási szervezeteken keresztül a multinacionális vállalatokig ) és más civil és állami szervezeteket foglal magában. 7 7 MASSEY, D. et al. (1993) "Theories of International Migration: A Review and Appraisal," Population and Development Review, 19 (3):

5 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Az institucionalista felfogás integratív megközelítéséből kiindulva vizsgálom azon nemzeti és nemzetközi intézményi kereteket, melyek a munkavállalási célú migránsok lehetőségeit meghatározzák. A vizsgálat nem teljes körű. Kiterjed az Európai Unió által meghatározott szabályozási keretekre és az egyes magyarországi szakigazgatási szervezetekre (Munkaügyi Szakigazgatás és Egészségügyi biztosítási Szakigazgatás). 3. A munkavállalási célú bevándorlók szociális jogai 8 A munkavállalók szociális jogainak közösségi szintű koordinációja tagállamok munkavállalóival szembeni egyenlőtlenséget hivatott kiküszöbölni a szociális ellátások terén. A koordináció gondolata levezethető a korlátoktól mentes belső piac létrehozására irányuló közösségi törekvésből. 9 Az alapító szerződések mögött húzódó gazdaságfilozófia - a korlátoktól mentes, szabadpiaci gazdaság megteremtésének igénye- a "négy alapszabadság"garantálásáról szóló cikkekben körvonalazódik leginkább. A gazdasági szempontok alapján vezérelt integráció más területek összehangolását (harmonizálását vagy koordinálását) is szükségessé tette. A szociális ellátások kapcsán felmerül a kérdés, hogy az egységes piac milyen szociális dimenzió kialakítását várja el? A szociális jogok biztosítása terén milyen szoros tagállami együttműködésre, harmonizációra van szükség? 10 A munkaerő szabad mozgásának a munkavállalók migrációjának alapvető jogként való deklarálása azonban nem érheti el valós célját mindaddig, amíg annak gyakorlása, a munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságok megszerzése, valamint a munkavégzéssel összefüggő kötelezettségek teljesítése védelem, illetve elismerés nélkül marad. A probléma abban gyökeredzik, hogy minden tagállam -, ugyan eltérő formában és mértékig a szociális ellátások és támogatások révén szociális biztonsági hálót épített ki, mely a társadalom munkanélküli, munkaképtelen vagy nyugdíjas rétegeit segíti. Az állampolgárok az által vállnak bizonyos ellátásokra jogosulttá, hogy milyen mértékig járultak hozzá befizetéseik révén a szociális alaphoz. A munkavállalók Európai Unión belüli szabad mozgása felveti azt a kérdést, hogyan mely ország garantálja a munkavállaló szociális jogait, ha egyszerre több országban, vagy ha nem az állampolgársága szerinti országban végez munkát. Ebben az estben munkavállaló azzal a tagállami szabályok koordinációja nélkül hátrányosabb helyzetbe kerülne, vagy jogosulatlanul előnyre tenne szert, mint az, aki megszakítás nélkül egy ország szociális rendszeréhez tartozik. Az új munkahelye szerinti országban bizonyos szociális ellátások megszerzéséhez (pl. egészségügyi ellátás) bizonyos várakozási idő leteltével juthatna csak hozzá, vagy két országban kellene járulékokat fizetnie, vagy éppen ellenkezőleg egyik országban sem terjedne ki rá a szociális biztonsági 8 HAJDÚ J. (2004) A szociális védelem alapkérdései az Európai Unióban. In: Gyulavári T. (Ed.): Az Európai Unió szociális dimenziója. Budapest /68/EGK Rendelet (1968. október 15.) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról 10 ROOM, G. (2008) Social policy in Europe: paradigms of change. Journal of European Social Policy November : , doi: /

6 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ellátásokat biztosító járulékfizetési kötelezettség. 11 Védelem nélkül maradna az a munkavállaló, aki egy olyan tagállamban dolgozik, amelyben a szociális ellátó rendszer az állandó lakóhellyel rendelkezőkre terjed ki és olyan államban él, melynek biztosítási rendszere az adott országban munkát vállalókat látja el. Másik, irracionális eset, mikor kettős védelem terjed ki a munkavállalóra, ugyanis mind a munkavégzése szerinti állam, mind az állampolgársága szerinti állam szociális ellátásaira jogosult Tagállamok közötti koordináció A tagállamok szociális ellátó rendszerei nem harmonizáltak. A jogosultság feltételeiről, az ellátások köréről, azok színvonaláról, illetve a finanszírozási források meghatározásról, a járulékok mértékéről a tagállamok szabadon döntenek. E szuverenitásukról a tagállamok nem kívánnak lemondani. Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy szigorúan ragaszkodnak a hagyományokon alapuló jogintézményeikhez. A harmonizáció helyett a szociális biztonság területén a koordináció elve érvényesül. Az Európai Unió szociális jogok terén tett koordinációs törekvése a szabad mozgás és munkavállalás jogának gyakorlását korlátozó tényezők kiiktatását szolgálja. Elsődleges célja, hogy erősítse az Unió területén a munkavállalók mobilitását, a nemzetközi jogi háttér megteremtésével hozzájáruljon, hogy az unió egyik alapjoga, a szabad mozgáshoz való jog objektív mérce szerint szabadon és méltósággal legyen gyakorolható. 13 Az Európai Unió szociális jogok terén bevezetett koordinációja rendeleti úton került meghatározásra. Ez a szabályozási forma lehetővé teszi a szabályok közvetlen és kötelező alkalmazását a tagállamokra nézve, és elsőbbséget biztosít a belső joggal szemben a jogalkalmazás során. A tagállamokon belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról az 1408/71 (EGK) sz. Tanácsi Rendelet, illetve az annak végrehajtására kiadott 574/72 (EGK) sz. Tanácsi Rendelet (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szól. A rendelet tartalmát már számos szerző feldolgozta, értelmezte, 14 ezért a rendelet csak azon pontjait emelem ki, amely bemutatja, hogy milyen megoldásokat alkalmaz a tanács a tagállami ellátórendszerek összehangolása érdekben, és mely ellátásokra (tárgyi hatály) terjed ki az uniós koordináció. 4.1 A koordinációs szabályozás lényegi elemei GYULAVÁRI T. (2000) Az egyenlő bánásmód elvének dogmatikai és gyakorlati jelentősége. In: Kiss György (Ed.): Az Európai Unió munkajoga. Osiris, Budapest,pp A migráns munkavállalók szociális biztonságának szabályozása az Európai Unióban, /68/EGK Rendelet 14 lásd. DR. PÁKOZDY I., (2003.), Dr. Lengyel B., Dr. Gellérné dr. Lukács É. Rézműves J. (2003.) /71/EGK rendelet, A munkavégzéssel összefüggő szociális jogosultságok köre

7 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR A tagállamok teljesen szabadon döntik el, hogy milyen járulékokért, befizetett adókért, milyen ellátásokat nyújtanak az állampolgáraik számára, milyen hogyan építik ki a szociális hálót. Ebből adódóan, a szociális biztonsági rendszerek EU által megvalósuló koordinációja a tagállamok eltérő jogszabályi hátteréből adódó és a gyakorlatban tényleges hátrányt előidéző akadályok elhárítását szolgálja Az EU előírja a tagállamok számára, hogy a szociális jogok és ellátások biztosításával összefüggésben egyenlő bánásmódot biztosítsanak az Európai Gazdasági Térség (későbbiekben EGT) tagállamok állampolgárai számára a jogalkotásban és a jogalkalmazásban egyaránt. Ez mind a jogosultságok, mind pedig a kötelezettségek szempontjából érvényesülő szabály. (Egyenlő elbánás elve) A koordinációs rendeletek szerint főszabályként a munkavállalás helye szerinti tagállam szociális biztonsági jogszabályai alkalmazandók akkor is, ha a munkavállaló vagy önálló vállalkozó máshol rendelkezik lakóhellyel. (Bizonyos személyi körben, illetve helyzetekben speciális szabályok irányadók.) Az alapelv célja, hogy kiküszöbölje az egyidejűleg fennálló többes biztosítási kötelezettséget, valamint azt a nemkívánatos helyzetet, amelyben valaki biztosítás nélkül marad. Erre azért van szükség, mert a tagállamok szociális biztonsági rendszerei különféle biztosítási elvekre épülnek. Van, ahol a biztosítás a helyben lakáshoz (tartózkodáshoz) kötődik, míg más országokban a kereső tevékenység folytatása keletkeztet biztosítási kötelezettséget Annak érdekében, hogy egy tagállamban a munkaviszonyban töltött idő ne vesszen el a jogosultság számításánál az összeszámítás elve kimondja, hogy az életpálya során szerzett biztosítási időket együtt kell számítani, azaz az a tagállam, ahol az igényérvényesítésre sor kerül, köteles figyelembe a más tagállamban szerzett biztosítási időt Ellátások exportálhatóságának elve lehetővé teszi, hogy az egyszer már valamely tagállam területén megszerzett és elismert szociális jogosultságokat az Európai Unió és az EGT területén korlátozás nélkül élvezhesse a jogosult. Ez az elv a szerzett jogok megtarthatóságának elve a hosszú távú ellátásoknál, mint pl. a nyugellátások releváns. 4.2 A szociális biztonsági rendszerek koordinációjának tárgyi hatálya A tárgyi hatály azon ellátásokat sorolja fel, amelyeket a tagállamoknak minden potenciális igénylőnek biztosítani kell az előbb az alapelvek között említett nemzeti elbánás alap-

8 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR ján, ha arra az érintett jogosultságot szerzett. Ezen ellátások köréből, csak azok maradnak ki, amelyek szociális segélynek minősülnek, hiszen ezek az azt folyósító, biztosító hatóság döntésétől függnek, ún. diszkrecionális elemet tartalmaznak. Így a rendeletek tárgyi hatálya alá tartoznak: - a betegségi és anyasági ellátások, - a rokkantsági ellátások, - az öregségi nyugdíj, - a hozzátartozói nyugellátások, - az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén járó ellátások, - a halál esetére járó ellátások, - a munkanélküli ellátások, valamint - a családi ellátások. Az úgynevezett speciális, nem járulékalapú (nem járulékfizetéshez kötött) ellátások ugyancsak a tárgyi hatály alá tartoznak, azaz a rendeletek ez esetekben is alkalmazandók. Ezek a következők: - a fenti ellátásokat kiegészítő, azokat pótló vagy felváltó ellátások, valamint - a fogyatékkal élő személyeknek járó speciális ellátások. 5. A bevándorlók számának alakulása Magyarországon a 2000-es években Magyarország elhelyezkedése miatt potenciális célországnak számított és számít ma is a menekültek számára. Különösen kimutatható ez az elhúzódó dél-szláv konfliktusok idején,amikor tömegesen érkeztek hazánkba, mint első biztonságos országnak minősülő területre a menekült és menedékes státusz kérő legális és illegális migránsok. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai alátámasztják, hogy hazánk növekvő menekült nyomásnak van kitéve a 2000-es években is (1. táblázat és 1. ábra). A menekültek nemzetiségük szerint többségében koszovóiak, szerbek, afgánok, vietnámiak és nigériaiak. A menekült státuszt kérelmezőkkel kapcsolatban az államnak elszállásolási, ellátási kötelezettsége van, biztosítani kell számukra a nemzetközi szerződésekben rögzített menekültnyi eljárást. 1. Táblázat: A Magyarországon regisztrált menedékkérők számának alakulása között Regisztrált menedékkérők Európai Év Európán kívüli száma összesen fő % fő % , , , ,56

9 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR , , , , , , , , , ,02 Forrás: A BÁH statisztikai kiadványfüzete, 1. Ábra: A Magyarországon regisztrált menedékkérők számának alakulása között Forrás: A BÁH statisztikai kiadványfüzete adatai alapján, Hazánk, a 2004-es csatlakozást követően a közép-kelet európai országokból érkező munkavállalási célú bevándorlók számára is vonzó célországgá vált. Nagy számban érkeztek után a román és ukrán munkavállalók Magyarországra, az Európai Unió keleti határ országába. Az alábbi diagram (2. ábra) a kiadott tartózkodási engedélyek számának alakulását mutatja. A tartózkodási engedélyek 50-60%-a munkavállalási célra kiadott engedély volt. A kérelmezők többségében román, ukrán és kínai nemzetiségű állampolgárok voltak ben egy marginális visszaesés figyelhető meg a kiadott engedélyek számában. Ez nem a migránsok tényleges visszaesését jelenti, hanem Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásával magyarázható. A két ország állampolgárai a csatlakozástól számítva EGT állampolgárnak minősülnek, így számukra megszűnt a tartózkodási engedélykérési kötelezettség az EGT tagállamok területén. 2. Ábra: A Magyarországon harmadik országbelieknek kiadott tartózkodási engedélyek számának alakulása között

10 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Forrás: A BÁH statisztikai kiadványfüzete adatai alapján, Azáltal, hogy a román és bolgár bevándorlók státusza megváltozott, jogosulttá váltak az EGK állampolgárokat megillető szociális ellátások és szolgáltatások körére. A magyar hatóságoknak eleget kell tenniük ezen jogok biztosításának a közösségi előírásoknak megfelelően. A munkaerő-migráció hatása a magyar munkaerőpiacra összességében kicsi, bár vannak régiók, foglalkozások és ágazatok, ahol nem elhanyagolható. Ha munkavállalási célú bevándorlók által betöltött foglalkozások típusait elemezzük, (a FEOR kategóriái szerint) a kiadott általános engedélyek körülbelül 60%-a egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozásokra, ezen belül kb. kétharmada elsősorban egyéb segédmunkásokra vonatkozott (pl. alkalmi munkás). A további betöltött foglalkozások tipikusan a következők voltak: kézi anyagmozgató, csomagoló, egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (pl. napszámos, mezőőr), szakács, tehergépkocsi-vezető, konyhai kisegítő. A magyar munkaerőpiacról nem állítható, hogy nem tud több külföldi munkaerőt felvenni. Sőt, van jele annak, hogy a kereslet (a hiányszakmák létszámigénye) és a külföldi munkaerő (legális) alkalmazása jól illeszkedik egymáshoz. A külföldiek jelentős része hagyományosan szakképzetlen, egyszerű szolgáltató, illetve mezőgazdasági szektorokban vállal munkát, továbbá a kereskedelemben dolgozik, melyek hiányszakmáknak számítanak Magyarországon, így a külföldi munka iránti kereslet és a kínálat megfelel egymásnak. A FMM foglalkozási prognózisa is a vállalatok külföldi munkaerő iránti növekvő keresletét támasztja alá (Munkaerő-piaci, 2006) Ábra: A Magyarországon kiadott regisztrációk, engedélyek, illetve bejelentések és zöldkártyaigazolások 2007.I-XII. és 2008.I-XII.hó között 16 HÁRS Á.- SIK E.(2006): Szempontok a román-bolgár EU csatlakozás magyar munkaerőpiacra gyakorolt hatásának értékeléséhez,

11 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Forrás: Adatok a külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásáról a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nyilvántartásai alapján, Időszak: 2008, Ha a 2008-ban kibocsátott engedélyek, bejelentések számát viszonyítjuk a 2007-es adatokhoz, akkor megállapítható, hogy a 2008-ban kiadott engedélyek száma 2007-hez képest 27%-kal csökkent. Csökkenés mutatható ki (3. ábra) a legnagyobb létszámban előforduló nemzetek külföldi munkavállalói körében (román, szlovák, ukrán). Viszont bizonyos állampolgárságú (olasz, horvát, vietnámi) munkavállalók körében, akik ugyan lényegesen kisebb létszámú állományt képeznek, de a kiadott engedélyek számának változása 2007-hez viszonyítva kiemelkedően pozitív irányba mozdult el. 4. Ábra: Magyarországon legálisan tartózkodó külföldiek számának éves alakulása között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, A Központi Statisztikai Hivatal adatai összesítve jelzik a különböző státuszú legálisan Magyarországon tartózkodó külföldiek számának éves alakulását (4. ábra) óta nö-

12 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR vekvő tendenciát figyelhetünk meg a bevándorlók számában. Ami a nettó migrációt illet (Magyarországra bevándorlók száma elvándorlók száma) 2001 óta pozitív adatot mutatnak a statisztikai összesítések (5. Ábra). 5. Ábra: Magyarországon legálisan tartózkodó külföldiek számának éves alakulása között Forrás: Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, A bevándorlás társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatása összetett, diverzifikált. Annak megítélése, hogy hogyan befolyásolja a munkaerő-piaci helyzet alakulását vagy a bérek változását, mindig az adott gazdasági helyzettől, a foglalkoztatási szektortól függ. Az állami szerepvállalás viszont megkérdőjelezhetetlen a migránsokkal összefüggésben. A bevándorlási politika megvalósítása több szakigazgatási ágazat összehangolt cselekvését igényli. Átöleli a rendészeti, bevándorlási, szociális- és egészségügyi, foglalkoztatáspolitikai, oktatásügyi igazgatási területet. 6. Az ügynöki típusú szervezetek Magyarországon Magyarország Unióhoz való csatlakozása jelentős kihívást jelentett a hazai közigazgatási szervezetrendszerre, adminisztratív kultúrára. Nemcsak a jogalkotás terén vált szükségessé a harmonizáció, de a jogalkotói akarat eredményes végrehajtásához újra kellett gondolni a hatósági jogalkalmazás szervezeti struktúráját. Az európai uniós csatlakozást megelőző években jelentős szervezeti változások történtek közigazgatgatás terén. 6.1 Funkcionális nyomás 2000 elején az Európai Unió Bizottsága a négy stratégiai célkitűzés egyikeként jelölte meg az európai kormányzás reformját. Azonban az európai integrációtól függetlenül is lezajlottak olyan politikai folyamatok, amelyek az ügynöki típusú közigazgatási szerve-

13 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR zetek felértékelődéséhez vezettek. Ennek oka az államra nehezedő funkcionális nyomás a közszolgáltatás-szervezési feladatok területén, amely az alábbiakat jelenti: - Az egyes szabályozási területek komplexitása, - politikai törekvés, hogy a kevésbé népszerű közfeladatok ellátásának felelősségét átruházzák, - és az úgynevezett hihető elkötelezettség az egyes közpolitikák végrehajtása iránt Horizontális struktúra kiépítése iránti igény A funkcionális nyomás mellett a térfolyamatok is egyre erőteljesebb szerepet játszanak a politikai intézményrendszer formálódásában, a horizontális struktúrák kiépülésében. A központi és helyi szint közötti mező az új kormányzási, illetve érdekartikulációs formák (tripartizmus, korporatizmus) megjelenésével, alkudozási tereppé, az ún. governance típusú irányítás helyszínévé vált. 18 A fenti elvárásokra válaszként jött létre az ügynöki típusú szervezet, melyek lényege az alábbi jellemzőkben foglalható össze: Viszonylagos autonómiával rendelkező, állami intézmények, melyek szervezetileg a minisztériumoktól elkülönülve, de jogilag a minisztériumok felügyelete alatt működnek és egy specifikus igazgatási funkció ellátására hozták létre, annak érdekében, - hogy csökkentsék a politikai beavatkozást a szakigazgatási feladatok ellátása terén, - A szolgáltatások közelebb kerüljenek az állampolgárokhoz, - A szervezeteket jól körülhatárolható funkciók szerint különítsék el az átláthatóság érdekében, - A specializáció révén növeljék a szaktudást, - Növeljék a szervezet alkalmazkodóképességét, flexibilitást a változó környezeti elvárásokhoz 19. A változó társadalmi és intézményi környezet teremtette meg az egyes szakigazgatási intézményrendszerek átalakításának szükségességét. A vizsgált szervezetalakítások magukon viselik az ügynöki modell strukturális sajátosságait. Az alábbiakban a munkaügyi és egészségbiztosítási szakigazgatási szervezetrendszer átalakítását követem végig a rendszerváltást követően napjainkig. Ez a két terület meghatározó szerepet játszik a munkavállalási céllal érkezű uniós állampolgárok szociális ellátásinak biztosításában. 17 HAJNAL GY. (2010) The agency landscape in Hungary, , In: Laegreid, Per and Koen Verhoest (2010) (ed.): Governance of public sector organizations. Autonomy, control and performance, Houndmills / New York: Palgrave Macmillan pp PÁLNÉ K. I. (2005) Regionalizmus és decentralizáció: dél-dunántúli párhuzamok. ECHO, október 4-5. pp POLLITT C. (et al.) (2004) How governments do things through Semi-Autonomous Organizations, Palgrave Macmillan, New York, pp. 10.,

14 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Először az egyes szakigazgatatási ágazatokat definiálom, majd a rendszerváltástól kezdődően bemutatom azokat az átszervezési folyamatokat, amelyeket a társadalmi, politikai, nemzetközi, gazdasági körülményekben bekövetkezett változás indukált. Véleményem szerint 3 szakaszra bontható a szakigazgatási szerveztek strukturális folyamata: - Decentralizáció időszaka. Amikor az erősen központosított állami feladatellátás lebontásának igénye jelenik meg a rendszerváltást követően az egyes szakigazgatási területeken is. A demokratizmus és az önkormányzatiság jegyében a feladatok növekvő számban kerülnek helyi, illetve területi hatáskörbe. Megjelenik a helyi érdekképviselet bevonásának igénye és a szolgáltatások ellátásának állampolgárokhoz közeli szintre történő megszervezése. - Regionalizmus: Az Európai Unióhoz való csatlakozás az egyes igazgatási struktúrák regionális szintű megszervezését tették szükségessé a forrás allokáció megvalósítása és a hatékonyabb feladatellátás érdekében. - Központosítás: A megyei kormányhivatalok megszervezésével és a feladatok egy szervezetbe történő integrálásával egy erős feladat koncentráció megy végbe a szakigazgatás területén. Ennek célja az erős kormányzati kontroll biztosítása, az egyablakos ügyintézés lehetőségének megteremtése, illetve a költségtakarékossági szempontok érvényre juttatása. 7. A munkavállalási célú migránsokra vonatkozó szabályozási struktúra 7.1 Munkaügyi Igazgatás meghatározása Általános meghatározás A munkaügyi igazgatás kifejezés a nemzeti munkaügyi politika területén végzett közigazgatási tevékenységekre vonatkozik. A munkaügyi igazgatás rendszere a munkaügyi igazgatásért felelős és/vagy abban részt vevő közigazgatási testületeket integrálja. Idetartoznak a részben állami és regionális vagy helyi szervezetek, vagy a decentralizált igazgatás bármely egyéb formája. Magában foglalja továbbá az ilyen testületek tevékenységének koordinálására, és a munkáltatókkal és munkavállalókkal, valamint szervezeteikkel történő konzultációra szolgáló és részvételükkel együtt megvalósuló bármely intézményi keretet Hazai szabályozási intézményi struktúra A hazai Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, országos hatáskörű szervként kettős feladatot végez a munkavállalási céllal érkezű uniós állampolgárok tekintetében. Egyik alapvető feladata a nyilvántartás, és a foglalkoztatáspolitikai stratégia megalapozása céljából éves 20 Munkaügyi igazgatásról szóló Ajánlás, 1978.,www.afsz.hu

15 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR statisztikai jelentést készít a külföldi munkavállalókról. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek Magyarországon történő foglalkoztatását a 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szabályozza. A rendelet 6. értelmében a munkáltató a foglalkoztatni kívánt személy alkalmazását az illetékes munkaügyi központnak köteles bejelenteni. A külföldiek magyarországi munkavállalására vonatkozó szabályozási rendszer alapja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt) 2. és 7. -a. Az Flt. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik Egészségbiztosítási szakigazgatás meghatározása Általános meghatározás Az Egészségbiztosítás - a társadalombiztosítás alrendszereként- a nemzetgazdaság autonóm, elkülönült társadalmi kockázatközösségen alapuló, szolidaritási elven állami garanciával működő, önálló gazdasági alapokkal rendelkező alrendszere Az Alkotmány rendelkezései szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legteljesebb testi és lelki egészséghez, továbbá a magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, rokkantság, betegség, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az állam az ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósítja meg Hazai szabályozási intézményi struktúra 22 Társadalombiztosítási szempontból a külföldiek köre nem kizárólag a külföldi állampolgárságot jelenti, hanem külföldinek minősül mindenki, akit nem kell belföldinek tekinteni, tehát a magyar állampolgár is, ha nem rendelkezik állandó magyarországi lakóhely- 21 LUKÁCS, É. (2002) A külföldiek foglalkoztatásának európai közösségi jogi vonatkozásai. In Berke Gyula Gyulavári Tamás Kiss György (szerk.): Külföldiek foglalkoztatása Magyarországon. Budapest, KJK Kerszöv évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény végrehajtásáról évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

16 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lyel. Az egészségügyi ellátásokra egyes jogviszonyok esetén csak a társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősülő személyek jogosultak. A társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül - többek között - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és itt bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek (három hónapot meghaladó tartózkodás esetén az uniós munkavállaló is, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik) az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosultakká válhatnak, hiszen járulékot fizetnek. Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltétel megszűnését követően még meghatározott ideig fennáll, ez az ún. passzív jogon való jogosultság Az Országos Egészségügyi Pénztár feladata A szervezet finanszírozási feladatokat végez az egészségbiztosítás és az egészségpolitika céljainak megvalósulása érdekében. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során alapvető érdek, hogy a biztosítottak esélyegyenlősége érvényesüljön (összhangban egyenlő bánásmód elvével az Európai Gazdasági Térség (későbbiekben EGT) tagállamok állampolgárai számára), és ésszerű egyensúly alakuljon ki az alapellátás és szakellátás között. Az OEP természetbeni és pénzbeli ellátásokat nyújt a biztosítottaknak. A természetbeni ellátások tartalmazzák az egészségügyi szolgáltatásokat (pl a megelőzés célú vizsgálatok, az egészségügyi alapellátás, fekvőbeteg ellátás, járóbeteg ellátás, betegszállítás és baleseti ellátás) és az ártámogatásokat (pl. gyógyszerár-támogatás). Bizonyos szolgáltatások esetében a biztosítottak térítési díjat fizetnek. Az OEP által nyújtott pénzbeli ellátások a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, a baleseti ellátások (például baleseti táppénz). Az OEP szerződéses kapcsolatban áll az egészségügyi szolgáltatókkal. Az egészségügyi intézmények beruházási- és fejlesztési kötelezettségei nem az OEP-et terhelik. Ezekről az intézmények tulajdonosai (helyi önkormányzatok, egyetemek, vagy az országos intézetek esetében az állam) kötelesek gondoskodni. Magyarországon napjainkban az egészségügyi intézmények túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van. Az OEP - az egészségbiztosítást érintően - a más országokkal kötött szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezmények végrehajtó szerve. Nemzetközi együttműködésekből fakadó kötelezettségeként közreműködik a társadalombiztosítással kapcsolatos nemzetközi szerződések előkészítésében, gondoskodik azok végrehajtásáról, összekötő szervként és illetékes intézményként hajtja végre az európai uniós tagságból adódó, valamint az európai közösségi rendeletek által előírt feladatokat, továbbá részt vesz az uniós szakbizottságok, nemzetközi szerveztek szakmai munkájában, ellátja hatáskörébe tartozó nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatokat Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Alapító okirata,

17 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR Szervezeti struktúraváltás szakaszai 8.1 Decentralizáció a rendszerváltás jegyében A munkaügyi szakigazgatási feladatok decentralizációja január 1-ig a munkaügyi igazgatás kétséget kizáróan government típusú. Legfőbb jellemzője a centralizáció, a központi irányítás, a Munkaügyi Minisztérium, majd az Állami Bér es Munkaügyi Hivatal (ÁBMH) által. A helyi hatalomban való megtestesülését a megyei tanácsok munkaügyi osztályai jelentették. A gazdasági szerkezetváltás elősegítő folyamatok életre hívták a területi érdekegyeztetés csiráit, mely a támogatások megítélésének mechanizmusában, technikáját és szervezeti formáját tekintve is újdonságot jelentett (Regionális Fejlesztési Bizottság). Az 1990 es évek végére az ország térszerkezete, térségi és területi tagoltsága lényegesen eltér a rendszerváltás előtti helyzettől, amelyben meghatározó szerepet játszanak a piacgazdálkodásra jellemző elemek. A gazdasági, társadalmi szerkezetváltás hatásai a munkaerő-piaci folyamatokban is tükröződnek. Már az 1994-es és 2002-es közigazgatás reformok előkészítését szolgáló tanulmányban is felmerült a munkaügyi szakigazgatás szervezetrendszerének átalakításának szükségessége, profiljának tisztítása. Az uniós csatlakozásból fakadó új feladatok, harmonizációs kötelezettségek (pl. munkavállalók szabad áramlásának biztosítása, egyenlő elbánás elvének érvényesítése, uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási programok végrehajtása) elkerülhetetlenné tették a szakigazgatási feladat ellátásának decentralizált típusú megszervezését ben felmerült már a hatósági feladatok leválasztásának és önkormányzatokhoz rendelésének, illetve az ellenőrzés biztosítása érdekében a szolgáltatások és a pénzelosztó funkcióik szétválasztásának terve. A reform azonban elmaradt. Az 1995-ben elkezdett szervezetkorszerűsítés éppen a hatósági és szolgáltatási feladatok harmonizálására irányult az egységes szolgáltatási színvonal biztosítása érdekében. Így a kilencvenes évek végére a szervezeten belüli munkamegosztást a feladatok decentralizálása kirendeltségekhez való telepítése - jelentette. A szakmai döntési folyamatokban a kirendeltségek önállóságot kaptak. A kirendeltségek e viszonylagos önállósága az a szakmai alap, amelyre a regionális átszervezést a későbbiekben építeni lehetett Az önkormányzati felügyelet évei Egészségbiztosításban A rendszerváltást követően a társadalombiztosítás több átalakuláson ment keresztül es A társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatairól elnevezésű törvény a költségvetéstől még 1989-ben elkülönített Társada- 24 PULAY GY. (2006) Nincs időnk, hogy siessünk, nincs okunk, hogy várjunk (Gondolatok a 15 éves központi közigazgatásról). Magyar közigazgatás, 56. évf. 2006/3-4. sz. pp

18 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR lombiztosítási Alapot két részre osztotta: Egészségbiztosítási Alapra és Nyugdíjbiztosítási Alapra. Irányításukat az alapok szerint szerveződő önkormányzatokra bízta ban alakult meg az Egészségbiztosítási és Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, s ezzel megszűnt az országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság. Az önkormányzatok létrejöttével az ország második legnagyobb elosztórendszere - ha jelentős korlátozásokkal is - önkormányzati irányítás és felügyelet alá került. Az önkormányzatok megalakulásával egyidejűleg három fontos változás történt a társadalombiztosítás irányításában: - Korlátozott felügyeleti jogkörrel rendelkező felügyelő bizottságok helyébe a biztosítottakat közvetlenül képviselő Nyugdíjbiztosítási és Egészségbiztosítási Önkormányzat lépett, azaz a társadalombiztosítás a tulajdonosok - a járulékfizetők - biztosítottak irányítása alá került. - Az Önkormányzat irányítására történő áttéréssel a társadalombiztosítás igazgatási szervezete kivált az államigazgatásból és az önkormányzatok közvetlen felügyelete alá került. - A korábbi egységes szervezet kettévált, létrejött az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) és egyidejűleg megtörtént a területi szervek szétválása is (Megyei Egészségbiztosítási Pénztárak, továbbiakban:mep) ig az Alap működése felett a társadalmi kontrolt az Önkormányzatok gyakorolták. Az Önkormányzatokat 1998-ban feloszlatták. Az alapok felügyelete közvetlenül a Kormány alá került. Az OEP irányítását a Kormány az illetékes miniszter útján látja el Regionalizmus Az Európai Uniós csatlakozására történő felkészülés időszakában megjelenő új feladatok tovább erősítették az ügynöki típusú igazgatás szükségességét a szakigazgatások területén. Ez a megvalósulásban az alábbi kihívásokat jelentette: - A intézményrendszereknek fel kellett készülnie a Strukturális Alapok fogadására, az általuk finanszírozott programok szervezésére, - ki kellett építeniük a megvalósításukra hivatott szervezeteket, azok intézményi kereteit - meg kellett teremteni az uniós elvárások (szociális jogok diszkrimináció mentes garantálása, nyilvántartási feladatok) végrehajtásának intézményes garanciáit A Munkaügyi feladatok regionalizálása A foglalkoztatáspolitikai feladatokat ellátó szervezet, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) alá tartozó fővárosi és megyei munkaügyi központok helyébe 2007-ben a regionális munkaügyi központok léptek. A regionális kirendeltség hatásköre kiterjed a mun- 25 A magyar társadalombiztosítás története (2011),

19 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR kanélküli ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására az illetékességi területén. A középirányító szerepkört betöltő Foglalkoztatási Hivatal Foglalkoztatási és Szociális Hivatallá alakult át, tekintettel arra, hogy tevékenységét az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint ifjúsági feladatok ellátására is kiterjesztették. A kormány célja a szervezeti átalakítással a döntési szintek csökkentése, ezáltal az átlátható és ellenőrizhetőbb támogatási célok érvényre juttatása. A pénzügyi, számviteli, a hatósági engedélyezés, az egyes tevékenységek folytatásához szükséges nyilvántartások vezetése, továbbá az adatszolgáltatási feladatok a regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységeihez kerültek, ez lehetővé tette az adat- és információ igények egyszerű szolgáltatását. A munkaügyi központok régiós szintű átalakításával csökkent a vezetők száma, és a 20 százalékos létszámleépítés hozzájárult a költségvetési kiadások csökkentéséhez. A régió kialakításával a munkafolyamatokat támogató integrált informatikai rendszer bevezetésével egységes gyakorlat, és gyorsabb kommunikáció valósítható meg. Az ÁFSZ rugalmasabb, a munkaerő-piaci változásokhoz gyorsabban igazodó szolgáltatásorientált szervezetként, az ügyfelekkel való internetes kapcsolat megvalósításával (internetes állásbejelentés, önéletrajzok elhelyezése, ezekben való szabad keresés lehetőségével) közelebb kerülhet a munkaadókhoz és a munkát keresőkhöz is Centralizáció és dekoncentráció az egészségbiztosításban január 1-jétől szervezetileg is egy centralizációs folyamat indult el. A területi igazgatási szervek egyszemélyes vezetése megszűnt. A Megyei Egészségügyi Pénztárak (MEP) szervezeti egységeit négy szakterület - általános, közgazdasági, egészségügyi és informatikai - alá sorolták, az egyes szakterületeket régiónként (3 megye) főosztályvezető vezette. A területi főosztályok szervezete nem volt, csak vezetője. A döntési szintek szervezeten kívülre kerültek, két - helyileg egymás mellett dolgozó - osztály hivatalos kapcsolata csak a főosztályvezetőn keresztül jöhetett létre, akinek székhelye nem mindig a MEP székhelyén volt. A területi főosztályi rendszer kísérlete másfél évig tartott, majd a MEP-ek élére ismét egyszemélyi felelős vezetőket neveztek ki. Ezzel párhuzamosan kialakították a főkoordinátori rendszert, amely elvileg a regionális kapcsolatok fenntartását szolgálta ugyanakkor, pl. a főigazgatói főkoordinátor illetékességi területén kötelezettségvállalási jogosultsággal rendelkezett a gyógyító, megelőző ellátások keretében nyújtott szolgáltatások finanszírozására. A Pénztáraknál lefolytatott vizsgálatok alapján az ÁSZ megállapította 26 a koordinátori rendszer nem illeszkedik szervesen az OEP szervezeti struktúrájába. A főigazgatói főkoordinátor, illetve az informatikai koordinátor feladat- és hatáskörére vonatkozó főigazgatói utasítások a helyszín i vizsgálat lezártáig hatályban voltak január elsejével felállításra került az OEP regionális szintű igazgatási struktúrája. A regionális egészségbiztosítási pénztárak (továbbiakban: REP) az OEP irányítása alatt álló, 26 ÁSZ jelentés az Egészségbiztosítási Alap működésének ellenőrzéséről (2003)

20 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR önálló jogi személyiséggel rendelkező igazgatási szervek voltak. A REP illetékessége a területéhez tartozó megyék közigazgatási területére terjedt ki (országos illetékességgel gyakorolt hatáskörök kivételével). A REP élén egyszemélyi felelős vezetőként az OEP főigazgatója által kinevezett igazgató állt. A REP illetékességi területén az uniós állampolgárok tekintetében ellátta a TAJ-számot igazoló hatósági igazolvány, a nemzetközi egyezmények, illetve a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet szerinti formanyomtatvány, továbbá az Európai Egészségbiztosítási Kártya kibocsátásával kapcsolatosan a hatáskörébe tartozó feladatokat. 27 A REP székhelyén, illetve kirendeltségei központjában ügyfélszolgálati irodákat működtetett. 8.3 Költséghatékonyság és a koncentráció A január 1-ével felállított megyei kormányhivatalok a korábbi területi államigazgatási szervek jelentős többségét integrálják magukba. 28 Többek között a hivatal szervezetéhez tartozik az Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv és a Munkaügyi Központ a korábbi regionális ágazati szervezek jogutódjaként. 29 Az összevonással megszűnt az érintett hivatalok önálló gazdálkodása. Az átalakítástól olcsóbb és hatékonyabb közigazgatást remélnek, azáltal, hogy fölszámolják az államigazgatás párhuzamosságait, az egyablakos ügyintézés bevezetésével átláthatóbbá, hatékonyabbá teszik az ügyintézést, az ügyfeleket számára. 30 A hivatal élén a kormánymegbízott áll. Az OEP központi hivatala megmaradt az egészségbiztosításért felelős miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szervként. A regionális egészségbiztosítási pénztárai viszont január 1-vel megszűntek. Az ügyfélszolgálatokat év elejétől a Kormányhivatalok Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervei működtetik. 9. Konklúzió Jelen cikk fókuszában az állami szerepvállalás vizsgálata állt a munkavállalási migrációval és a szociális jogok biztosításával összefüggésben. A közigazgatási szervezetek strukturális vizsgálatával arra kerestem a választ, hogy az egyes környezeti változások (politikai rendszerváltozás, Európai Unióhoz való csatlakozás, a munkavállalási célú migránsok szabad áramlása) hogyan befolyásolja a szociális ellátásokkal összefüggő szakigazga- 27 OEP SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (2010.), évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról /2010. (XII. 21.) Korm. rend. 30 Szabó Erika államtitkár, 2010.augusztus, MTI

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ

Dr. Horesnyi Julianna BÉMKH Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központ Külföldi és ezen belül román - állampolgárok a magyar munkaerőpiacon Uniós munkavállalók szabad mozgása magyar és román tapasztalatok Szeminárium Szeged, 2011.04.27-04.28. 04.28. Dr. Horesnyi Julianna

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem

Somogy Megyei Levéltár. Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Egészségbiztosítási Pénztár iratai 1959-2000 XXIV.1021. Terjedelem Raktári egységek száma Terjedelem ifm. 64 kisdoboz 18 kötet 2 csomó Kötetek: 1,00 ifm Csomók: 0,40

Részletesebben

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása

A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A munkafelügyeleti rendszer szervezeti átalakítása Előadó: dr. H. Nagy Judit főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések

ALAPÍTÓ OKIRATA. I. Általános rendelkezések Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Miniszter Szám: 4740-2/2003. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések 1. A munkaügyi központ jogállása A Csongrád

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben

AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ALAPÍTÓ OKIRATA egységes szerkezetben Jelen alapító okirat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK KÜLFÖLDI MUNKAVÉGZÉS BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE ÉS HATÁSA A NYUGDÍJRA Budapest, 2015 Szerzők: Széll Zoltánné dr. Asztalos Zsuzsa Sorozatszerkesztő: Kökényesiné Pintér Ilona ISBN 978-963-638-481-4

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI

A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI A KIKÜLDETÉS SZABÁLYAI KIKÜLDETÉS AZ EGT TERÜLETÉRE 883/2004, 987/2009.EK rendelet - Koordináció, nem harmonizáció! Alapelvek: - Egy ország joghatósága - Azonos elbírálás - Szerzett jogok megtartása -

Részletesebben

érvénytelenítéséről Nyilvántartási Főosztály

érvénytelenítéséről Nyilvántartási Főosztály Az EGT tagállamokban biztosítottak TAJ kártya érvénytelenítéséről Dr. Farkasinszki Ildikó Nyilvántartási Főosztály Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2009. szeptember 12. Balatonfüred Jogszabályi háttér

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen!

Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Jogszerűen, szakszerűen, következetesen, emberségesen! Szolnok 2012. december 04. Harhai Zsolt igazgató Előzmények Hazánk 1989-ben területi korlátozással csatlakozik a a menekültek helyzetéről szóló 1951.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA ALAPELEMEI AKTUÁLIS GAZDASÁGPOLITIKAI ESETTANULMÁNYOK 6. ELŐADÁS BEVEZETÉS Gazdaságpolitika a politikának a gazdaságra vonatkozó ráhatása mindenféle kormányzati

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere

Tematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es

Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es Az emberi erőforrás Tudatos humánerőforrás-gazdálkodás nélkül nem megy! - látják be a közgazdászok, pedig őket csak a számok győzik meg. A CFO Magazine 2001-es felmérésének eredménye: a cégek pénzügyi

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

2. A magyar társadalombiztosítás története

2. A magyar társadalombiztosítás története 2. A magyar társadalombiztosítás története Hazánkban az állam által működtetett társadalombiztosítási rendszer kialakítása több évszázados hagyományra nyúlik vissza. Már a XIII. században is voltak a bányászok

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése

A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése A jó fejezeti struktúra kialakítása, a feladatfelosztás hatékonyságának növelése Bartók Péter főosztályvezető helyettes BM Pénzügyi Erőforrás gazdálkodási Főosztály A BM fejezeti kezelésű előirányzatainak

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGOSULTSÁG AZ UNIÓ MÁS TAGÁLLAMAIBAN A társadalombiztosítási rendszerek összehangolására a személyek Unión belüli szabad mozgásának támogatása érdekében van szükség. A munkavállalókra

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK A SZERVEZETFEJLESZTÉS ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA DMJV ÖNKORMÁNYZATÁNÁL BEVEZETÉS FOLYAMATOS KIHÍVÁS: ÁLLANDÓ VÁLTOZÁS MAI KÖZIGAZGATÁSSAL

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám

1968.10.19. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 257. szám A TANÁCS 1968. október 15-i 68/360/EGK IRÁNYELVE a tagállami munkavállalók és családtagjaik Közösségen belüli mozgására és tartózkodására vonatkozó korlátozások eltörléséről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv 2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai Szervezeti egységeinek

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó

Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Országos Egészségbiztosítási Pénztár F Ő I G A Z G A T Ó Nyt. szám: S01/ /2014. AZ ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR 2015. ÉVI ORSZÁGOS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSI TERVE a fővárosi /megyei kormányhivataloknak

Részletesebben

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály

FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály FEJÉR MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Koordinációs, Humánpolitikai és Szervezési Főosztály Cím: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Telefon: (22) 514-761 Fax: (22) 526-942, 526-905 E-mail: szervezes@fejer.gov.hu

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR IGÉNYLŐLAP BIZTOSÍTÁS IGAZOLÁSHOZ Magyarországon és egy másik államban párhuzamos an folytatott kereső tevékenység esetén A magyarországi kereső tevékenység mellett

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén)

Munkáltató / egyéni vállalkozó / őstermelő adatai. Cég neve Állampolgárság (természetes személy esetén) Kérelem az illetékes hatóságok megegyezése iránt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok további alkalmazásáról (a Magyarországon fennálló biztosítási jogviszony igazolása) Munkavállaló, társas vállalkozó

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Európai Menekültügyi Alap 2008.

Európai Menekültügyi Alap 2008. Európai Menekültügyi Alap 2008. A 2008. évi pályázati célkitűzések és prioritások Az új menedékjogról szóló törvény Jogi háttér (EU): 2007/573/EK európai parlamenti és tanácsi határozat a Szolidaritás

Részletesebben

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG

2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG 2006.9.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 270/67 BIZOTTSÁG EU SVÁJCI VEGYES BIZOTTSÁG 1/2006 HATÁROZATA (2006. július 6.) az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai és másrészről a Svájci Államszövetség

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Békés Megyei Kormányhivatal

Békés Megyei Kormányhivatal A JÖVŐ BIZTONSÁGA TB Oktatási Mintaprogram Békés megyében Békés Megyei Kormányhivatal Ellenőrzési Szakosztály Szociális biztonság Magyarország Alaptörvénye szerint Magyarország arra törekszik, hogy minden

Részletesebben

a Kormány részére az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról

a Kormány részére az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról Szociális és Munkaügyi Miniszter 13678 /2006-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról Budapest, 2006. december

Részletesebben

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról

A rendelet hatálya. Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról Esztergom Város Önkormányzatának 29/2007. (IV.27.) ör. rendelete az idősek támogatásáról (Egységes szerkezetben a 26/2008.(III.20.)* esztergomi ör. rendelettel) Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:...

KÉRELEM. az ápolási díj megállapítására. 1.1.1. Neve:... 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19.

A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. A KÖZBESZERZÉSEK HELYZETÉNEK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, LEHETŐSÉGEK ÉS KIHÍVÁSOK RIGÓ CSABA BALÁZS KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG 2015. NOVEMBER 19. Tartalom I.) A Közbeszerzések helyzetének alakulása Magyarországon

Részletesebben

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása

A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása A nem állami nyugdíjrendszerek európai szabályozása Párniczky Tibor IX. Pénztárkonferencia - Eger - 2006. november 8.-9. Tájékoztató Melyik Európa? A szabályozás területeiről Tagok jogai Intézményi szabályozás

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

K É R E L E M ápolási díj megállapításához

K É R E L E M ápolási díj megállapításához K É R E L E M ápolási díj megállapításához I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyi adatok: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely:

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei

A támogatott lakhatás jogszabályi keretei A támogatott lakhatás jogszabályi keretei Csicsely Ágnes Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya Stratégia a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

(2) A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) A támogatás ugyanazon lakóingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Tótvázsony Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 3. (6) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

Részletesebben