ieliemére és iratai ra Észrevételek.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ieliemére és iratai ra Észrevételek."

Átírás

1 Milton J. ieliemére és iratai ra..j Észrevételek. vonatkozó l;;i'lc!iczés a kcresz tény bljrói. Ki~ál'ólag a szcntil'ús alapján. hla Milton J. A latin c r cd c t i ből fol'ditotta Sumner Cb. E. l3o sto n *) Milton egy oly művének fölfedezése mely az ő korában még ismeretlen volt!jem jelentéktelen esemény az irodalomtörténetre uézve. A'I a gol1!lolat hogy ezt az értekezést mi olvashatjuk e lő ször anilak e l őttün k természetesen l;:ii!önös ~él'deket kölcsönöz ; mintha ez által közelebb jutnúnk a szerzőhöz s oly viszonyba lépnéllk vele a minőben kortársai állottak irataihoz. A mú üdvözlettel kezd ő(lik a mely másnál mindenkinél a kérkedés szinében tünik fel ; dc lviiltonnal szemben érezzül;: hogy az ő szellemének tel'mé Sí:etcs és hoz)'; LÍ illő nyilatkozata. Fell'llházva a lélek oly adom~í nyaival miket közöttünk csak kevesen birhatnak 'l e mellett nyu godt levén az iránt hogy ő egész életét Istennek és az emberiségnek szentelte mil1tlen kérkedés és magahánytis néll{ül emelkedhetett egy apostol álláspontjára igy szólván : "M i l t o n J.. b é k é t é s fl 'I i g a z s á g n a Ir i s ill e r e t é t é s ö r ö Ir li cl v ö t I s t e n b e ll a z a t y á b a II é s a m i li r II II k J é z u s K r i s z t II s b II n ID i n d e n k e r e s í: t é n y e g y h á z II a k é s m i n d a z o k nak kik az e gész világon a }{crcsztény hitet v a ll j á k. " Mi halljuk először ezt az üdvözletet és nekünk ugytetszik mintha az nem is valamely meszsze korból jutna füleinkbe hanem inkább l{özvetlen a szentlélek sugallatából származnék. A nélkül hogy ez által a. "keresztény tan"-ról szóló értekezés becsét ldcsinyelni akarnók kimondhatjuk hogy azt a figyelmet *) A Treat.ise on Christian Doctrine compiled from the Holy Scriptures alone. By John Milton Translated from the ori gin al by Charles R. ~umner From the London edition. Boston vol. 8. ' -

2 -..' -. i. liiuiton J. melyet e munka magára vont; leginkább szerzője hirnevének lehet tulajdonitanl Mi e müvet főleg azért becsüljük nagyra mert abból Miltonnak egy oly tárgy feletti gondolkoz{lsmódját ismerjük meg a mely a komolyan gondolkozó és mélyórzelmü egyénel<et minden más tárgyak felett foglalkoztatja. Ohajtjuk megtudni hogy minő. végkövetkeztetéseken nyugodott meg egy oly férfiu mint Milton a ki egy egész életet a legmélyebb buvárlatoknak szentelt a szabadságért és hazajáért mindvégig nemesen l{üzdött és kora valamint az azt megelőzött idők legnemesebb szellemeivel állott folyt.onos érintkezésben. 'A szóban levő könyvnek t.ehát főérd eket szerzője ad ennélfogva alkalomszerünek tetszik előttünk it feletti észrevétcleinlret a M i l t. o n j e II e m é l' e vonatkozó nehány megjegyzéssel kezdeni meg. Egyébaránt. arról sem kezeskedünk hogy érintetlen )lagytulr volna-e ezt a tárgyat még akkor is ha e kisérletre ily jó mentséget nem találtnnk volna is. Egy nagy ember értelmi és erkölcsi tulajdonai oly vonzerővel biniak hogyannalr az ember nem könynyen állhat ellent és nehezen tudnánk jobb szolgálatot tenni ugy ~ másoknak rrlint magunknak mint midőn reá irányoz zuk figyelmünket melyet oly gyaluan alárendelt s csekély j e l entőségü tárgyakra vesztegetünk. Milton é r t e l m i tulajdonairólakarván szólani 'azzal a megjegyzéssel kezdjük hogy költői hirnevének fénye maga nem kis mél'tékben befolyt arra hogy lelkének nagyságát tehetségeinek so!déleségét és az ezekből szúrmazó eredményt elhomályositsa és elrejtse. So!mlr előtt ő csak költőn ek látsúk lenni holott valóban nagy t II d ó s erős fejü az ó és újkor mindcn ismel'eteivel alaposan fölfegyverzett férfiu volt a ki szélcs és solmemü ismereteit gotldollrozó ereje által rendezni idomítani és gyümölcsöztetrlí tudta. Milton nem sajátitotta el a közelebbi kornak ama felületes tanát bogy a Mltészet jobbára mív eletlen földben virágzik és hogya képzelődő tehetség a maga legfényesebb alakjait egy babonás korszak liomályából nyeri; attól sem félt hogy ismeretek gyüjtése által szellel1l ét ll1egterhelni és meggyengiteni fogja. () érezte magában azt az erőt mely a megszerzett ismereteknek életet adhat fi azokat tapintattal és sikerrel felhasználhatja; mely a régi igaz í:;ágokat új köntösbe öltözteti és az egymással ellenkező go ndolatok kc?'ött ÖS? hangzást hozhat létre s a mely végre a legtávolabbi kor felfede- zései között életteljes egybeköttetést és ben ső titokteljes ]'okon s <~gat talál és a más lcll{ek által öszszegyüjtött durva anyagokboi

3 .. MrLTON J. 125 szép és kitünő múvet állit öszsze. lvlilton birt azzal az e g y e t e m i e s s é g g e l a mely a legelső rendü szellemek ismertető jegye. Jóllehet gyermekkorától fogva ahoz volt szokva hogy a klassikai irodalom forrúsaiból táplálja lelkét mindazáltal nem volt oly tudákos és ldilöncz hogy minden mús forrást megvessen. Az ő egészséges lelke örömet lelt a szellemnek bárhol és bármikor történt megvillanásábau s annak gazdag ldömlésében. Jobban ismerte a képzelő tehetség teremtő erejének jogait méltóságát és büszkeségét mint hogy azokat a görög és római iskola törvényei alá igyekezett volna VOIl- ni. Előtte nem a Parnassus volt a szellem egyedüli szent földje O érezte hogy a költészet olyan mint az egyetemes jelenlét. A nagy lelkekkel mindenütt rokonsttgban állott. f:rezte a keleti mesék bí.íbúját örömest mulatta magát "áldott Arabia " csudálatos terményeivel s még inkább gyönyörködött a lovagkor romantikus szellemében és azokbml a csudaelbeszéllésekben a melyekben az meg vall testesitve. Az ű költészete e szerint a tengerre emlékeztet a rncly bál' maga is kimerithetetlen mégis magába veszi az ég alatt minden tájék foly[lmait. S nem is cs[lk a lépzelődé s világában volt [lz ő lelke oly gazdag; hanem bejárta a tudományok minden mezejét a menynyiben azok korában ismertek voltak Solmemü nyelvészeti tanulultínyai által a bölcseség mindazon kincseit megszerezte llhtgllual{ a melyeket különböző országok mivelt szellemei öszszegyüjtöttek Természettudomány metaphysijm ethika történelem theologia az újkori és régebbi államtudomány ok egyaránt ismerve voltak clőtte s azokban alapos készültséggcl birt. Soha sem volt a maga széles munkásságában kevésbbé Jmrlátolt lélek mint a Miltoné a ld gyakorlati lléldául szolgálhat azon egyetemes miveltség jótékully befolyúsát illetőleg amely korunk egyik jellemző vonása t~s ti melytől mégis solmn félneir mint olyantól a mi az eredeti gondolaterőre nézve hátrányos. E7.elmek azonban jusson eszébe hogy a lélek természctszcr'iien gyarapodásra terjgdésre törekszik. Tárgya a világegyetem a mely szorosan véve e g y' vag)' m'egszámllilhatatlall kötelékek által e g y g y é olvad öszsze s ehez képest fl lélek a maga természctes f(~j]őtlésébell a gondolatok egyik mezejéről a má sikra megy és mimleniltt a hol teremtő szellemet valódi erőt talál távol attó] hogy igy szerzett ismereteinek kűlönfélesége miatt el" csellcvészllc vagy lcroskaclna még jobban íítlátja azolmt a közös VOlHísokat azoli:at az elrejtett llicglcpo hasonlatosságokat melyek az ismeret tctl'bryai lrözött valmalr; meggyőződésére jut annak hogy

4 .'. ~:ron; J. egyil igazság a másikra lrölcsö;nösen fényt vet és mintegy királyi hatalommal fog rendelkezni minden ldfejtendő tárgy megállítására kimagyarázására és felvilágositására az ehez megldvántató segédeszközöklel. Milton főleg a k ö l t é s z e t mez~jén szerzett magának hirnevet ; ugyanazért először is ez oldalról veszszük őt vizsgálat alá. A Idk a költői művel{et a löllynyü olvasmányok közé szokták sorolni azok meglehet ugy vélel{ednek hogy Milton e telüntetben csak ldtünő helyet érdemel azok között a ldk a közön s(~g gyönyörlödtetés ére befoly tak. Milton nem ugy gondolkozott. Isten minden adom(lil vai l{özött legtöbbre becsülte és legfelségesebbnek 'tartotta a l{öltő i tehetséget. Önmagában is ugy tpldntette azt mint az ihletés egy nemét és nagy műv e it egy próféta méltóságának ünlmlatával irta. Mi tökéletesen egyetértünk Miltonnak a költészet r ől való nézetével. Minden művészete k között mi is ezt tartjuk a legistenibbnek ; mivel ez azon erőnek vagy éi'zésnek a ldfcjezése vngy kisugárzása a mely a legfelségesebb és legmélyebb az emberben; értjük a léleknek azt a szomját azt a vágyát amely egés7en senld e lőtt sem ismeretlen midőn t. i. valami tisztább és nemesebb valami nagyobb felségesebb és lényünket áthatóbb után törekedünk mint a mit a lözönséges életben találunk. A keresztények ]{özött niitcs közönségesebb tan ahalhatatlanságnál ; de azt még levescn tlhljlk (Ol:i fogják fel hogy az ember jövő létének elveit már most magá\ al ho rdja: éppen ugy mint a hogyabuzaszemben már benne vn.1l a bnzaszú! csil'ája. Lelkünk ilyetén alkotásának szül{séges következés e már hogy az ezen hatalmas habár még csak gyermekállapotban l evő erőktől elevenitve és inditva s z Ü n t e l e n a z o II i g Y e Ir s z i k h o g.y a j el e nvalón és látható n feljülemelkedjék s l el'<í zva magáról a földi lét nyűg e it egy l útllatatl all és eszm é nyi lét ön a lkotta v ilágában sz abauságot és ürömet k er essen. Természetünlmek ily(}téll szemlélése a mely még soha scm volt teljesen kifejt ve IJedig a legallmjil1<lsaljlj az e1l1beri életlll'll t.alálható ellenmondások megfejtésél'e a költész-ct v lt l ó II i It] a II j ú II o Z él:i fo r r á s a i h 'o z vezet. A ki saját erejénél fogva nem tudja kimagyaráz ni azt a mit most mondottunk az nem bit ja a szellem lilüvcilwz megkivílntató kulcsot. Az ilyen e1l1bet liem hatott bé a Wek azolj lliélyeibe a hol a l\öltérzct születik és tlí.pláléldt. talúlja a hol it halhatatlan é l eterő t magáb a. szivja és szúl'iiyakat ölt Jt1dydd:d log felé emelledik Egy értdm c ~ lényben 'a ld fejl üd (:sl'l' é~ : lk\' JIlIt-

5 MILTON J. 127 o'asabb renrhi létre van hivatva szü]{ség hogy teremtő szellem e. eredeti s folyton növekvő gondolkozási erő legyen s a Mltészet az a hol ezek a tehetségek leginkább nyilatkoznak. Ezen Ill!!sterség fönséges előjoga hogy az isteni hajlam kielégitésére mindeneket meglljit. A maga anyag:ít ugyan a költészet is abban találja fel a mit lát és tapasztal az anyag és szellem világában; de a feltalált anyagnak új formát ád az alkotó elemeket új rokonsági törvények szerint ájlitjrt öszsze; a költészet ha szabad igy szólrtllunk félrelöki útjából it természet korlátait és akadályait; az II ny a g b a életet érzést és tevékenységet lehel és a lelket a kül ső vilá '" '" erejével és fényével rtlházza fel; a költészet a minket lörülölelő min - denséget az011 szinnel festi a milyent alta a szenvedélyek vetnek és a lelket a nyugalom vagy felindulás a gyöngéd érzelmek vagy llellles szenvedélyek azon állapotában mutatja II mely egy tökélyesebb és örömteljesebb lét utáni szomjat árul el. A prózai lelkületu és betühöz ragaszkodó ember előtt a szellemnek ezen müködése tán törvénytelennek tiinhetik fel; pedig csak magasabb törvényeknek engedelmeskedik mint a minők et áthág t. i. a halhatatlan értelem törvényeinek; és a midőn ezt teszi legszebb tehetségeit gyakorolja és fejti és azon tárgyakban a melyeket leir és azon érzelmekben a melyeket fölébreszt a gyarapuló erő nek) szépségnek és boldogságnak azon állapotát előlegezi a. melyre teremtve van. Ezek szerint mi azt hiszszük hogy a k ö l t é s z e t távol attól ) hogy a társadalomra nézve veszélyes lenne e g y i k e a z o II f o n t o s eszközöknek a m e lyek befolynak annak finomitására és n e ld e s b i t é s é l' e. A költészet feljülemeli a lelket a közönséges életen hablí1' pillanat.okra is megszabadit a földhöz nyomó gondoktól és fölébreszti az emberben a rokonságérzetet minden iránt a mi szép és llemes. A maga valódi és magasabb alakjában a költészetnek is ugyanazolliránya és czélja vall a mi a k e r e s z t é n y s é g n e It; azaz h o g y t e r ll1 é s z e t ü II k e t s z c II e m i t s e. Igaz hogy az emberek a költészetet is felhasználtik ti. vétek eszközéül és a rosz szenvedélyek kerit ő jéül ; de ti. midőn a szellem igy alásülyed al{kor elhomúiyoslll rajta az égi 8zilua és ereje lehanyatlik; sőt ti. költészet még akkor se felejtkezhetik meg egészen valódi rendeltetéséről a midőn az erkölcstelenség éf5 gylilőlködés szolgilatába lép. Még egy erkölcstelen műb e n ih gyakran találl\ozunk a nemes érzésnek egy-egy yonásil val a gyöngéll szeretetne!!: egy-egy szavánal találkozunk képek..

6 I M'LTO'N J..... kel melyek a boldog ádatlanságot festik a szenvedő erény iránrokonszenvet mutatnak; találkozunk a világ igazságtalansága feletti kifakadásoldml és erkölcsi természetünk hú leirásával a melyek mindazt bizonyit ják hogy az isteni ajándékokkal gazdag szellemnek nagyon nehéz teljesen eli5zakitani magát attól a mi jó.. A k ö l t é s z e t t e rm é szetes szövetségben áll legnemesebb hajlamainkl(al. Örömét leli a külső világ és lélek szépségében és fönségében. Jóllehet a költészet iszonyu szinekkel festi a szenvedélyek tulzásait ; de vannak szenvedélyek a melyek egy hatalmasabb természetre nmtatnak a melyek a magok.. erejében tiszteletet parancsolnak s mély habár megdöbbentő rokonszenvet támasztanak. A költészet eredeti czélja feljülenielni a lelket a mindennapi élet. eltaposott. poros és fárasztó utján egy tisztább légkörbe és abban mélyebb és erősebb érzelmeket ébreszteni. A költészet feltárja előttünk a természet szépségét viszszavarázsolja keblünkbe az i~jukóri érzelmek. ü(~e ségét ujra fogékonyold(á tesz a legegyszerübb örömek iránt elevenségben tartja azt ll. lelkesedést a mely éltünk tavaszlwr{m hevitett megnemesiti az ifjui szerelmet megerősiti iránti érdeklődést az emberek az által hogy a legnemesebb és legtisztább érzelmeket eleven szinekkel rajzolja előnkbe ldteljeszti rokonérzelmünket a társadalom minden oszt{llyál'a új kötelékekkel fü z ;1 vi lágegyetemhez és látnoki képei fényénél megszilárditja cgy jövő élet iránti hitünket.. Tudjul( hogy a l(öltészetet azzal szokták vádolni hogy az é letről hamis nézeteket terjeszt és hiu várakozás okat támaszt hogy a lelket álomképekkel és ál'l1yalakokkal llépesiti bé és légvámit ft bölcseség romjain épiti fel. Nem tagadjuk hogy van fl bölcseségnek egy neme a mely ellen a költészet kemény harczot vív : az érzélüség bölcsesége mely az anyagi jóllétet és élvezetet a leg főbb jónal{ a gazdagságot az élet legfő bb érdekének tartja ; s hogy a költészet az emberi nemet e földhöz ragadt okosság rao igája alól felszabaditja ezt a szolgálatát még llrm is tartjuk a legkisebbnek. De m ellőzv e ezt meg kell jegyezll(ülk hogy a költé ~zct ellen felhozott amaz ellenvetés mintha az teljc~ volna ámittíssa! és csalással már m'agában ala.ptalan. Sok l(ölteménybell több i gnz~ úg van mint számos történelmi müben és bö!csózeti elmélkedésbell' A költői elméle termékei gyakran a legmagasztosabb igazságokat foglalják magol(ban gyakran a gondola.tok új tiíjait v i];ígitjúk meg és létünk titkaira új fényt dcritnúk A l\:öltészctbcn midőn il I]L'! il

7 . '~. : M"LTON u. '129 csak k ö J t e m é n y a szellem gyakran a legmélyebb i g a z s á g. Ésha a költö legjllerészebb festéseiben is fel lehet az igazságot találni mell)'jlyi vel in]nibb lehet erre sl':ámitani a költői életrajzoknál ; mert a j e I e n v al ó é I e t mely a halhatatlan léleknek első lépcsője b ő v i b e n van a kö l tő i an y ag o kn ak és a költő elhivatása abban all hog" fö ldi létiink fáradalmai él! érzéki örömei között is rámut.assoll ezen isteni elemekre. A jelen élet nem egészen prózai SZ1- goruan határozott nyomasztó és korlátolt. Az avatott szem abban sok \ költészetet hít. A S7.eretet ér7.ései a melyek saját magunkon meszsze tulcsapollganak és a tá vol i jövőbe elérnek ; a hatalmas szenvedélyek lüktetése i. melyek a lelket csaknem az emberi ' e rő t tulhaladó tevékenységgel látszanak felrnházni; a gyermekkor ártatlan (is el llejll fojtható örömei Hl ifjuság virágai örök jó kedve és fényes reménvei : a :;r.lv dobbanása m i dőn e lőször szeret és boldogságról állllodolík. a mely nem földi : a n ő a maga bájaival kedélyével és allgyaíi szelitlségével érzelmeinek telj ével szeretetének mélységérel sziizir's elpirulásával azokkal a pillantásokkal és mosolygásokkal. a melyek csak egy anyai sz ívből származhatnak minder. k öltői. X em igaz. hogy a költ ő oly életet fest a mely nem lételik. A kö ltő csak kivonja s bizonyos mértékben öszszesiti azt a mit a földi életben mennyeinek átherszerünek ismer fel leköti és megsüriti annak oly hirtelen elrepülő ' illatát öszszegyüjti elszórt szépségeit és nemes de eltünő örömeinek tartósságot kölcsönöz. És ezt igen helyesen cselekszi ; mert jó érezni hogy az élet nem csupán az önfentnrtás gondjáért és anyagi kielégittetésért van adva hanem megenged oly érzelmeket és örömeket a melyek egy maga sabb rendü életre hivott lényhe;t méltók s végtelenül kiterjeszthetök. A költészetnek ezen hatalma melylyel az az életről és boldogságról való nézeteinket megnemesiti annál szükségesebb minél. inkább halad a társadalom. S;tükség vall erre hogy ellensulyozva legyenek azok a hideg és mesterségesen teremtett szokások a melyejrnek uralma a civilisatiot már is oly bágyadttá és érdektelenné tették. Sz ükség van rá hogy a természettudomállyokkal szemben a melyeknek ir{mya most nem mint hajdan a szellem kielégítésében hanem a testi életre megkiválltató kényelem eszközeinek szaporitúsáb:m határozódik meg a képzelet az izlés és a költészet új lendületet nyp.!'jen hogy az emberek meg legyenek óva a földi auyagi epikureusi életbell való elsü l yedéstő J. A költészet igazolá Stnt szánt él:ll.revételeink tuhnelltek számitásunkon. Ennek eg'yéba- ~

8 - -..."~" ~ "'.. '.""".. """ '". -'I.'"... '"... ~. " '' " '- " " :.:.:'.:C :f-t ~' :':s-;~l~>.. i< - ". ':'.' 4~..~. ".; ~.\ ;:..;. " A"... ' \. 1 l'ánt magasabb c~é!javolti mint Miltonnak köllői méltóságát megállapitani czéltmk volt t.. i. ennek az isteni mü vészetnek becsét feltüntetni s a.zt mindenkinek ajánlani a ki saját terinészetét tiszteli és -azt mívelni és nemesiteni óhajtja. /. Milton ' k ö l t ő i jéllemét akarván körvonalozni nem kell meszsze keresnünk az őt kitüntető tulajdonságokat. Az ő neve majdnem azonositva van a f ö n s é g e s s e 1. Valóban ő a legfönségesebb az emberek között. Milton nem magamegerőlteté s vagy tanulmány hanem veleszületett hajlam és benső isteni ösztönnél fogva emelkedik fel nagy és tiszteletet parancsoló tárgyak fejtegetésére. Folytonosan öntudatos erély ly el dolgozik. Nincs oly nagy s félelmet gerjesztő 'tárgy a melytől ö viszszaborzadjoll vagy amely öt megrémitse. Ellenkezőleg valamely tárgy rendkivüli nagysága még tüzeli és vonzza őt magához. A pokol leirásához is minden félelem néjlül kezd nlintha érezné hogy neki magának elég ereje van arra hogy az elesett lelkek számára egy fogházat teremtsen ő k e t a míllt bűneik miatt megérdemlik tűzlán gg al és kinokkal környezze ; belőlök jajkiáltásokat csajjon ldl a melyek a pokol üregeit is képesek lennének szétrepeszteni és fejedelmökben az árkangyal tevékenységét és az ördög büszkeségét és gyülölségét megtestesitse. Magának a Sát.ánnak bámulásra méltó alakitása is ugy látszik soha sem hozza zavarba. Az erőnek ezen vonása Miltonnak minden müvén elhuzó- c1ik. Természeti leirásai szabad és merész kézre mutatnak. Neki nincs szüksége azon aprólékos gondosságra és részletes festésre _ a mit Cowpernél és Crabbenél magasztalunk. Egy nehány e rős vagy szelid vouással mintegy rálehelli lelkét azon eseményre a melyet leirni szándékszik és olvasójának képzelőd ő tehetségét oda emeli hogy azt ugyanazon fénylő szinbe öltöztesse a melyben az ő lelke előtt feltünt.. Hogy Miltont az erő n ek eme tulajdonsága jellemzi azt közönségesen érezzük. Az ő fönségességéről b e ~z é l mindenki. De vajjon azt érzi-e mindenki hogy az ő kőltészetéből oly fi II o m s á g é s gyö n gé d s é g sugárzik a melyet föllségessége is aligha feljü1- mul? Mi tartunk től e hogy Milton szellemének nagysága az ő gyöngédebb szépségeire homályt vetett; és ez megtörtént J1emc ak azért mert amaz jóval megkapóbb és parancsolóbb hanem azért is mert a lélek ha az igen nagy szellemi erőve l rendelkezik a szelidebb érzelmek festését hajlandó m e llő zn i. A nagy szellem mindig uralkodik saját lelkesültségén és nem gyakran tör ld

9 'J' vm1l0lf ;r.... ~... f rt] 1&1 l\ gz8nyerlél~ - ek ama hangján a melyet sokan mély megindulás je- - Jének t.'nt.anak. Érzelmessége jóllehet bensőleg erősebb és tartó- - sabb. mindazáltal az önuralom á.ltal inkább korlátozva van és ke Y~sbé jő lázas forrongásba" mint más embereknél s éppen ezért azt. kevesebben is veszik észre kevesebben ismerik fel. kivéve ha. " &aját tapasztalatukból ismerik az igazi érzelem hatását és nyilatkozatát. Hüzhatnánk fel helyeket fi melyek feltüntetik előttünk nzon tullljdollságokat a melyeket mi most Miltonban meglenni állitottunk. Vegyük például Oomust egyikét az ő legkorábbi [termékemek. Mily nnom érzelmesség ömlik el a leíráson a melyet mus és II Szellem nyujtanak az éjt ől meglepett szüz énekéről! C o III II s. Hogyan lehelhet földi por szülötte I~y égi kéjjel áradó gyönyört?. Bizonynyal Isten trónol e kebelben S a da.llamos lég elbüvölve kél Hírt adni II titkos szentély felől. Az édes hangok a csend szárnyain Repesnek szét a hallgató nagy éjben A vak sötét komor hollóarczát is Vidám mosoly fényével öntve bé! Oirce anyámat gyakran ballgatám Versenyt dalolni a három Szirénnel Vírágövezte Najadok sergében Gyógyerejü füvek szedése közben ; S a mint daloltak. II foglyul esett - Lelket ragadták égbe ; Scylla sirt S a habokat balk figyelemre inté Tetszést mormol a vad Oharybdis is. Mi lőn azonban énekök hatása? Kéjes álomba ringaták az érzést S a kábultat megfoszták önmagától ; De ily magasztos isteni gyönyört Ily bizonyos voltát 8. percz üdvének N em éldelém én mostanig soha"_. ' -." S z e II e lll. S végül szelid és ünnepélyes dallam Emelkedék mint édes illat füstje Ömölve szét olyhalkkal észf~:vétteu Hogy a mereng6 Hallgatás maga" Alig 6szmélve még el vou ragadta -..;' '.'- -.. ' * -.'..' :'... ' "'->..' '.. ' :.-.) ".' -»...

10 . '.".! ; t '..' '.... ". "~~"..'. '.. " -. -'..'.. "....' '. : '.' '...~..:>::''.i<. ~ : " '.' -'.. :... - ': ' ~... : lidltolf J.. "'. 1\>. ' : ohajtá vajha megmásitni tudná.:;."d:i!'l' SlijátváI6ját S ne léteznék többé >! :.. L. Őr.ökre igy leendvén kipótolva... '.. Egészen. fül valék s benső gyönyörrel.... Szivám magamba a bájéneket ".. j ' Melya fagyos halál sziv ébe is.. '... Élet tüzét birná varázsiani «. 555 li63 sor. Milton gyöngéd érzelmének bizonyságául kiválasztjuk csak úgy találomra e helyet: "Immár a Hajnal rózsaujjival Gyöngéden nyitja kelet ajtaját Hintvén a földre drága gyöngyei t. Ádám is ébred. Éz szokott órája: Mert álma mindig légi könnyedségü Mint folytonos jó egészség gyümölcse S csendes szelid az ép erő lehétől; Mit már a lombzörej s patak csörgése S madarkák hajnali üdvözlete Oly könnyüden elrezzenthet szeméből. Annál nagyobb megütközése hogy Évát még mindig mélyen alva látja. ~ Hajfürteit kuszálva arczát égve Mintegy jeiéül a zavart álomnak. Ö félig ülve oldalvást pillant rá Belémerülten gyönyörérzetébe S szemléli ott soká hevülv én lelke A legtisztább szerelmi lángolástól Aszépséget melyémetten vagy alva Sajátos kelleme t sugárza szét. Aztán kezét gyöngéden megérintve. Susogá halkan oly édes szózattal Mikéntha' Zephir sugdos Flórájának : Kelj fel én szépem lelkem egy szerelme Az ifju földön egy legdrágább kincsem Utolsó legjobb áldása az égnek! Ébredj én mátkám én szép üdvességem!

11 :MII.TON J. 133 Pirul a hajnal a mező mosolyg Legszebb időnket hagyjuk élvezetlen? Jer nézzük meg kertünk virágait Miként hasad ki a czitromvirág Mint illatoznak myn'ha s balzsamos nád S a természet mint festi szincit ; Csókdos sa már virágát a méhecske Sziván l{ebléből a folyékony édet". Elveszt. Parad. V "Ekként vidítá kedves életpárját S ez ujra vidámult ; de szép szeméből Titkon nehány szelid köny hullt alá S hajfürtivel letörlé. Két más ilyen Tündöklő ceeppet mely már készen állt A ln'istály vizrekeszben Ádám ajka Kicsókola még mielőtt szeméből Legörgenének mint bájos jelvényét Édes bánat s szemérem érzetének Mely félve gondolt rá hogy vétkezett". *) Elveszt. ' Parad. V A Milton költészete jellemének e kevéssé kimeritő vizsgálatáró! az ő nagy müvére sietünk átmenni ' "A z E l v e s z t e t t P litr a d i c s o m r a" mely tán egyike az emberi lángész legnemesebb emlékeinek. Átalános vélemény szerint a két első könyv magasztossága által tünik ki. A pokol és a pokol királya közt rettentő öszhang van s mentől tovább vizsgáljuk őket mind újabb nagyszerüséget és iszonyitóbb hatalmat öltenek magokra. A költő egyik elemből a "szilárd és folyékony tüzből" a rémület és szen-. vedésnek oly világát alkotta meg a milyenen át a képzelem.még soha sem járt. De iszony!ltosabb láng ég az ő lelkében annál a milyen a Sátánt környezi. A boszu az elkeseredett kevélység a nagyravágyás a mely bár lebukott de még a Mindenható mennydörgései által nincs meghódítva sőt még most is a mindenség fe-. letti uralkodásra törekszik ezek magasztosabb és rettenetesebb képet nyujtanak a pokolnál. A pokol háttérbe lép a szellem előtt a ---_.- *) A verses-helyeket forditotta Kriza J...

12 -.."" -" - - ' ~.. _ ";".\" c-' 0' ":.'- \. melyet börtönében tart. Tüzének nagyllííga & Sát.ánnak még hatalmasabb akatatát ~.' égőbb szen yedélyeit jelenti ki: s a bukott árkangyal magába gyüjti az 6t környékező jelenetnek fónség~t. Ez alkotja ama könyvek borzasztó érdeke ségét. Látjuk IlLlgy a lélt'k diadalmaskodik a természet leg-iettenetesebb erő in. L ~Hjuk. hogy a lélek ~rélye elnyomja a leirhatatlan halál küzdelmét. ~int'5enek meg ugyan a Sátánban ti. szenvedélynek ama kitörései fl melyek Learnek valamint lelkét tépdesik úgy külső alakját szétszaggatják: de oly mély a szenvedély a minő t csak egy ;1fk-angyal tan\! sithatott. A Sátánnak mindent eltü r ő. mindent kihiy6 keyélvsé-. - ge a mely oly fónségesen ' veszi igénybe ti. pokol égő trónját. s ugy eseng ama diadem ut.án amely mennyk ő - d ult a homlokát égeti ez oly alkotás a mely szerzőj étől majdnem azt az erélyt kiyánin. meg. a melylyel ő a bukott s?eri fot. fel ruházza. Sokan létséglje hozták ha vajjon a lélek rettentő. müködései és viharai ilyen rajzainak erkölcsi hatása jó-e ; vajjon egy oly átalában véw ro:;:z szellem iránt érzett érd-ekeltség a milyen a Sátán kedvez-e az erény iránti rokonszenvüdknek? Azonban mi ez és hasonló esetekben az iránt érdeklődünk a mi nem rosz. Mi a Satánra azzal az iszonyattal tekintünk a mely nincs némi {titokszerü gyönyör nélkül mint n s z e 119 m e r ej é n e k csodálatos nyilvánulására. A mi nlíuket :.l:illtegy ellenállhatatlan varázszsal bilincsel le egy ily jellemben. :lz l szellemi erély mely a kfnszenyedésekben nyilvánul ll. melyeket I~győz. Van valami bátoritó és nemesitő II bármint föl ébredt erély tudatában a mely a lélekben fészkel ; és sok erényes ember Jl!'ert új erőt a gonoszok erélyéből szilárdságáb61 és rettenthetetlen bátorságáb61. ő Miltonn~k a Sátánról adott leirása Mkféleképp bizonyit jn /I Z lángelméjének erejét. A birálók gyakran megjegyezték miszerint az ő munkájának főnehézsége abban állott hogy természetfeletti lényeinek szellemi tulajdonait megegyeztesse azon ('lllberi létczé8- módokkal a melyekkel őket fell'uházni kényszerítve yojt. Ez a nehézség sokkal nagyobb hogysem a legkitün6bh ]f! Tlgelme is egé- szen legyőzhetné s el kell ismernünk hogy a köl temény némely részében a mi lelkesedésünket bizonyos érzete zayarja meg az ÖS:l szeférhetlenségnek mely a cselekvő szellem és annak míí1';idési köre és módja közt van: Azonban mi nem találunk ily lehangojó kétséget és aggodalmat a Sátánnak a pokolban való leírásában. A kéll zelet itt a maga legnagyobb diadalát érte el az által hogy legllle-

13 mll'on T. 135 rés7.cljb aj kotlísait a vajórli 'ág 6s iga7.s:í.g jell emébe öltöztctt. A horílnjmak HI1l 'L világa ámbár anyarfi mégis oly távol áll a mi rcnd 's tr! J'l I I e Wnkt ő l ho"y a szell emo l'sr.:ígnak egy lényc ar. égb ő l szhrmar.vfl li ozr.í jll ő hat.:á.t találhat ott. Sátáll. zemélye 1eil'lt :-;1íbn II van bi?'onyor határozatlan. án' is mely ft k 6 pt.:előd st izgatja a nélkül hogy azt H ;rtené s arra fi rrit hogy róla való kép:r.etlinkben az lnberi alakot az ő term észetfeletti tulajdonaival mege ye7.tessük. E teldntetben sok függ az el ső benyomá.stól a mit a költő reánk tesz; mert ez minket ar. egész munkcín végig kbér; és az ugy hi sz zük Miltonllak kitü nő l eg sikerült. Az első képze Let melyet fl {Ltánról vesz ünk 1L k övetkező versek mutatják nekün}< a melyek mig okkal határ zatlal1abbak annál hogy az é.-7. ViZH" ';U ódúsát kihivnák é.. sokkal fens ;ge o' ebbck hogy. cm a:tt megeng du ék ar. ol vt\só l<épzeletét oly alakkal töltik be a Jn Iyet alig lehet abból ldil'tani. "Igy szója Sátán l(edves párthivébez Fejét fell1.lo l'dva hullámtornyokon S tüzzel 'zi luúzó szemeit fol'gatva; Mig tö bbi ré 'ze teste nagy zömének 'ok hold nyi tenger JI eltel'jcszkedvén A Ján.lmllámok öbliben fetrengett". Elves:tt. Parad. 1. k » l~.y sz e n e 'l'ü ménl ek felnyomul az égő tóból mindkét oldahín A visz zavert Jáno'ok lövel1il< szelte Tllwyilaik'.' hömpölygve hullámokban hir.onytató völgyet hagynitk l<özévben". Ugyanott. I. k 22] 22/.1 sor. Tö hb 'L ih.'ziv s 'n Il10nllanánk fl. 'átho leil'á áról l;ülönös8 11 il i'. ol<r ó I ~L jlilllll tlso kl" l a mcly Ic itt ott az ő mély bánatát éh 1«:1i:i '!;h 'e~t(~ L mjr.olják. 11 j01>b él'ze llll >J;: amaz illeté 'iről it l1iely<:1 iigy S n v(innak a 'ötét képb odavetve. alimlmaok alta' II gy ll:írnllltttllnkkal ij ed 'lmünl<kel é rémületiinkkel öszszckössék " rérzvét \:-; ét'del ltsé o' amil ))1 rtél ét II m lylyel minden élö ~ olldolk '/.6 léllyt tcldnlolli )<.011 s ft mcl y nélkül mílldcll J1Hí ' II'7.e I 'ln Mnl'e Öfl "'yötrelemro fo "na vc'/. 'tili. De e y IJ1:\S dolog j vall lili t érintetl en ;I. II 11\ llllgyhatllnk. /I liokojijól mcgyiink a pal'adi ' f; O lllij l~ íulm tttrtományba a lilejy éppen oly gyönyöl'telj mint It

14 .. :.. : '. ";~!;'.' ':V.'. *U'ffi:.~_": ~ '~.:~;~ -. "' '0' O" ;... )")}~::. i'o:'. '" _'"" " >'. " O' ""-- -"' " '~'-.. '. '.. C"":".J. :~'~ '.".. -" I mily l'ettenetes a : pokol s a mely azoknak a kik a valódi lángész egyetemességét nem ismerik kétszeresen bámulatosnak fog fcltüllni meggondolván hogy az ugyanazon szellemnek a teremtése melyaz alvilágot alkotta. A paradicsom és lakói a legnyájasabb egyetértésben vannak s együtt oly csendes boldogság jelenetét mutatják fl mel} valamint megnyugtatja és enyhiti ugy gyönyörködteti a képzeletet. A(Um és Éva kiket Isten keze csak most alkota s lehellete most clevellitett fel valamint arcz ok és alakjokon 1 ugy lell\öken is [Ih Ő alkotójo].; értelmét jóságát és boldogságát tükröztetik viszsza. nj lételöl{bcll megvan a harmatos reggel üdesége és békéje. Kielégitetlen és mocsoktalan lelkeik ártatlan örömet találnak az ifju teremtésben a mely körültök áradoz és mosolyog. Egymás iránti szerclmök mély mert az ifju ki nem fáradt ki nem merült szivek szeretete az a kik egymásban egyedül találják fel azon emberi tárgyakat a meo Iyekre vonzalmuk teljességét kiönthetik ; és e szerelem mégis tiszta és vidám mert ez a boldog lények szeretete a kik a szenvedést. még nevéről sem ismerik. a kiknek ártatlansága a féltékenység ös szégyennek nem csák zaját de még gondolatát is kizárja a kik paradicsomukat egymás karjaiban lelvén fel alig álmodnak a jöv ő ről oly boldog jelenlételök! Nem akarjuk azt mondani " hogy elsií szüleinket irigyeljük ; mert mi ugy érezzük hogy az öréknél magasabb rendü boldogság is van boldogság a melyet kül és bel ellenségekkel való harcz által nyerünk az erő és er!{öl csi győzelem boldogsága az önzetlen áldozatok és meszsze kiterj e(w szeretet boldogsága. a határtalan remény és "az örökkévalóságot bejáró gondolatok" boldogsága. Mindazáltal van ülő midőn II fájdal om Ló I elnyomott a munkában kimerült a világ zaja miatt kifliradt a v(-tek és gonoszság látásában megbetegült szeretetében megsebyett 1'em~nyében lamb-szárnyak után eseng hogy elrepülhessen " s "ah árnyas [om bok" közé" "a tavaszi légbe" a "tövistelcn rózsák kö7. é" és az Éden örömébe szépségébe és csendjébe menekül. A paradicsom.mély békéje s 'az élet viharai között való ellentét az a mely oly ellentállhatatlan bájt ad e költemény negyedik és ötödi Ic megszégyenült és hitében megrendült lélek esaknem gil. könyvl\ nek hogy sokan inkább lemondanának a két e l ső küny vr'd mill den magasztosságával együtt hogysem eze ktől IlIcgváljallulL Többször mondották hogy angol nyelven nines jó páflztoj'í köl temény. Szeretnők megkérdezni melyik korszakban. vagy országban

15 fújt a pásztorsíp oly édes hangokat a milyenek Milton paradicsoljiiból "a gyönge szellők illatos szárnyain" felénk szállanak? Nem tennéilk eleget kötelességünknek ha egy pár szót nem i; 7.ólanánk arról a mit méltán magasztaltunk t. i. Milton verselésélink ös7.hangjárój. Verseiben megvan a kifejezési teljességnek ere (Ieti bája. Bennök it mélység gyöngédség és fenség váltakoznak de pg'yszersmincl meg is felelnek az ő felfogása mélységének gyöngédségének vagy fen ségének és szoros viszonyban állanak a lélekkel. Miként Angelo Mihály kiről a7.t mondják hogy ke7.eiben a márvány hajlékonynyá lett ugy ő is nyelvünket a melyet az idegenek durvasággal vállolnak nl'l'a az alakra hajlitja a melyet tárgya kiván Az édes és ünnepélyes hang n1índen kincse rendelkezésére áll. Azok a szavak a melyek kisebb tehetségü emberek irataiban keményeknek és ros7. hangzásuaknak tünnek fel az ő költészetén it az öszhang teljével folylfak N em kell a nyelv feletti eme hatalmat a l\1ilton zeneértő fülének tulaj donitani Ez az ő lelkének sajátja. Ez a lángelme adománya vagy gyakorlata' a mely mindarra rá tudja magát nyomni a mit megérint és saját forró érzelmeinek és gondolatainak megfelelő öszhangot talál vagy alkot a hangokban mozgásokban és anyagi alakokban. Milton költésretére tett észrevételeinket azzal a megjegyzéssel zárjuk bé hogy azt a k o m o l y s á g jellemzi. Bál' nagyszel'ü és többféle jeles tulajdonai vannak még sem tálja fel a lángelmének minda7.on solmemüségét a mit Shakspeareben feltalálunk kinek képzelődése most rémeket idézve elé majd tündérekkel játszva majd meg "a feltalálás legfels ő egébe emelkedve" egyformán bébarangoita az öröm szépség és borzalom regióit. Milton sokkal komolyabb és eseménydúsabb időb en született sokkal veszélyesebb vitákban kellett részt vennie és sokkal huzamosabban volt szüksége magasztos eszmékre és rugókra mint hogy könynyü- ' és vidámszel'ü művek irására aclhatta volna magát még akkor is ha elméje fürgébb és játszibb lett volna. Azonb~n a NIilton keltészete habár tel'mészeténél fogva komoly mindazáltal.mindig egészséges világos és e rőteljes. Nincs benne semmi sötétes. Ö nem gyönyörködött alban hogy az életet fekete színekkel fesse ; mert ő tapasztalásból tudta hogy a léleknek tehetségében áll a szerencsétlenséget az erkölcsi erő és diadalmaskodó erény forrásává táplálékává változtatni. Irataiban sehol sem találjuk fel azt a nyögdécselő érzelgést s a beteges érzelemnek azon tulzásait melyek a~

16 .. :..'.. '... '... '.'.. "' '" "......' ;HILTONJ. ; újabb költészetnek tetemes részét oly elpuhitóv:í teszik. Ö ha nem vidam is de nemtőrött lelkü. "L' Allegroja" azt bizonyit ja hogy ő teljesen ismerte a természet kies és derüs ld látásait; s "Penserosbjából" a melyben kedve és módja lehetett volna homályos képek öszszehalmozására azt látjuk hogy legszomorubb képei miket ő a teremtésről vett olyanok a melyek csak mély érzelemnek Yagy emelkedett szemlélődésnek lehetnek ihletései... Milton költészetéről az Ő p r ó z áj á l' a térünk. Orvendünk azon hogy apor kezd eltakarodni az Ő prózai iratairól és hogy a közönség kezdi átlátni azt a mit az avatottak rég tudtal< hogy oly helyek vannak ezekben a melyek alig állanak alább az ő legjobb költői müveinéj s hogy ezeket átalában ugyanaz az é l ete rő ~ szellem jellemzi mely "az Elvesztett Paradicsolllot" alkotta E mullkáktól az emberek figyelm ét némely ~llenvetések vonták el il me J yekre némi észrevételt fogunk tenni; Először is azt hozták fel az ő prózai iratai ellen hogy irályuk nehéz és homályos teli levén közbe szúrt mondatokkal áttétele.kkel és latinismussal; hogy hoszszadalmas körmondatai l<imeritik és kifáraszt ják a lelket s igen gyakran csak zavaros és tisztátalan fogalmakat nyujtanak. Nem akaljuk tagadni hogy e vádakllak némi alapj~ van; de nekünk ugy tetszik hogy ezek nagyoll tulzottak; s ha telöntetbe veszszük hogy Milton irályának nehézségei majdnem bépecsételt könyvvé tették az ő prózai iratait akkor l:sak fájlalhat juk az újabbkori olvasók úrias fitymálkodását és elpuhultságát. Tudjuk hogy az irálynak fén yes tulajdonai az egyszerűség és tisztaság; de ezeknél sokkal nemesebb és fontosabb tulajdonai is vannak melyek: az erőtelje sség és gazdags<tg Cl~ekben pedig senki sem rp.ulta feljül Miltont. Nem az a legjobb irály mely az olvasót Jegkönynyebben és leghamarább birtokába helyezi az iró ~neztelen gondolatainak hanem az a III e l y e g y n a g y e lm c J c g Igaz a bb kép e s egy mély és emelkedett szellem érzelmeit és eszméit egész teljökben közli s legmeszszébb juttatja a mások lei IwiLe. Hogy valakinek irálya átajánosan érthető legyen még nem a legnagyobb érdem. A nagy szellem önmagát sé rtő e rő s zak nél- 1ül nem szabhat ja magát a közönséges szenvedöleges olvasók felfogásához. Annak természetes mozgása szabad l merész és Illt;ltóságteljes. s nem volna szabad azt kíválllli hogy e tulnj- - donokról lemo ndjon azért l JlOgy ll tömeg lépést tartltassoll vde. A gazdag lélek igen termé::;zetesen hoszszu momlatokban fog ára-

17 JjilTON J. 139 elozni. és midőn az ihletés pillanatában eszmék és képek nllgy bősége halmozódik öszsze bensejében gyakran ragyogó zavarossigban önt! ki azo kat a mely elkábitja a közönséges olvasókat a rokon szellemeket pedig lángra gyujtja. Vannak iratok a melyek feliiletességöknél fogva tiszták. N em kell azt várnunk a tengertől hogy oly átlátszó legyen mint a csendes szárazföldi patak. A mi minket illet mi tán felette igenis sze-retjük a könynyü olvasmányt főleg pihenési óráinkban; azonban azt is szeretjük ha tebetségeinket mester-szellemek fogl alkoztatják Mi gyönyörködünk a hoszszu mondatokban a ml'1yekben valamely nagy igazság több mondatra tagolás nélkül. a maga teljes mértékviszonyaiban előterjesztve különb öző képek gazdagságával vijágositva ragyogó nyelven van.előad YIL s ugy foly mint egy áradt folyó. fület és lelket egyi ránt megtöltyén fenséges öszhangjával. Az ily mondatok becses és nemes nyilatkozatai II nagy és meszsze látó szellemnel( a mely e g y píllantással yégtelen g ondolat -m ezőt fog fel miként a természetes szem egy pillanatra meszszire belátja a nagyszerüséget és szépséget. ~em s ze r etnő k azonban ba minden mü ilj jellemü volna. Legyen bő ]<észlete a közönséges értelemn ek is. Hadd "szállitsák le" oly tisztelt nev ü irók mint Actdiiion ~ a bölcsészetet az égből a földre. De teljesítse magasabb rendü feladatát a lángelme is az által hogy az arra előképzett szellemet a földr ő l az égbe emeli. Azt semmi tön énynyel nem kell megszoritl\ni mert ő maga mllgának legjobb tönénye. Engedjétek őt saját nyelvén beszélni ll. maga. füléhez való hatlgokkal. Ne tegye félre saját természete!! tartá ~át vagy ne törpíts e el magát azért hogy il körülálló tömeg felfoghassa. Ha most Dem értik is meg és a kor izlésének nem tet ~Iik. helyezzen nemes bizalmat más korszakokba s szóljon jós igéket a. meljeket a jövő fejtend meg. Mi nem csupán Milton igazolásáért tettük ez észrevételeket hanem azért mert ugy látszik hogy korunk ett megkivánja. Félünk hogy az irodalom igenis népszerü kezd lenni. Az egész társadalom olvasóvá kezdett válni s mi ezen szivünkbill öryendünk ; azon is örvendünk hogy oly sok jeles tehetség foglalkozik azzal hogya tudományt és ismeretet mindenki előtt hozzáférhetőyé tegye. Mi az értelmesség átalános kiterjedését a jelenkor legszebb vonása gyanánt üdvözöljük. Azonban a jó és rosz soha sincsenek elkülönitve; s az olvasók tömegének az az egyik rosz eredménye hogy a tehetséges emberek igen is nagyon töl'ekednek azon hogy a tömegnek tessenek s a. népszeliiség jelen öl'ömkiáltá-

18 -.. l '."1 - MiITON J... sát elébb becsülik a dicsőség istennőjének ama l{evésbbé zajos ue mélyeb b áthatóbb szavánál a mely minden jövő korszakban VhlZ- hangzik s tisztábbá és hangosabbá lesz. Most a Milton prózai iratai ellen felhozni szokott ellenvetések sokkal" fontósabbikára térünk arra tudniillik hogy azokat pártszellem gorombá meg támadások és vitázó élesség jellemzik; Ól itt készek vagyunlr kimondani hogy vannak e munlní.kban oly helycl< a melyeknek kitörlését az ő jelleme minden bámulója a legörömefite bb óhajthatná. Miltonnak felhozot.t élessége a flzemélyes éfl közö H ellenségek irányában nyilvánult. Az' előbbiek mint Salmasius ér Morus nem is érdemeltek szánalmat. Ezek rágalom-árt fizórtak az ő mocsoktalan jellemére s őt a legfelwtébb vétkekkel fi a Icgaljafmbl) érzülettel vádolták. Ehez még azt is hozzá tehetjük hogy Milton korának szelleme és modora igazolta az ily megtámadók ellenében a viszszatorlást melyet a mai kor udvariasabb s fizeretjük rcmélni keresztényibb szelleme el nem tür. A7.onhan nem ftkarunl< e részben neki szószólóivá lenni. Milton korának fölibe emo1kedvén s nagyszerü erények öntudatával birván neki valamint saját korára ugy a jövő időkre nézve is a keresztény egykedvüség mintaképem kellett volna szolgálnia. A mi nyilvánoö d lenségeit illeti a kiket ő megtámadott ezek alatt értvén az egy ház han (is ill am ban levő kényurakat fl megromlott intézményeket ; )J)(:lyd< a polgárháborut előidézék : az ő iratainak átalánofi hangulata ;írnb<ír erös és durva mindazáltalolykori hevessége da (~7á ra is nmn lehet hogy őt a polgári és vallásos szabadság harátai ctött. nagyrabecsültté ne tegye. Ez a szabadság ve~zélyben forgott. A nagy ros;'ak fenmaradásukért vivtak fl ezeket csak nar;y hatalommal ldwtctt megtörni. lyiilton érezte ) hogy végtelen fonto sságu érdekek voltak veszélynek kitéve; s ki vádolná őt a7.ért hogy nagy Jelkénel egösy- erélyével csatlakozott hozzájok s azokat tüzz(~ l és lu;vv(:l v(\drd - mezte? Nem szabau félreértenünk II keres;'tén.ri jl'j t t: ko n ys'íj-io/. mintha ennek cöak egy í:lzava volna t. i. a gyiingéd kön:s. Az ;ít. ható és rémületet okr!zrí haflgon j ~ szújhat. --- A mi világtmkb[l.ti szüntelenül fúly a harc;' II jó és rosz közt. ügyének mindig harczolni kell ellenst;gckkel. Az emberi termés;'ef. Minden r~jijhajadá s egy-egy oly gydzelem a mel y küzdelmek árán v;tn megnyr;rvf:. A z az igazság különöseu áll azokról a nagy korszakokról melyek az ;.íjlamban és vallásban támadt forradalmak által tiinnek ki l s lj. me l ye ktől fogva a szellem leggyorsabb mozgalmait 'lzámitjllk hogy

19 MILTOJr J. Hl azokat küzdelem tüntette ki. Ilyen formán a keresztény vallás megrázta a világot s viharok közt nőtt nagyra. A Luther reformatioja jel volt egy egyetemes harcz ra. S a szabadság mind két világban oly ellenszegjilésre talált a melyen csak halhatatlan erélye által győze delmesk edett. A gondolat nagy erejével és az érzelem fenköltségével megáldott emberek különösen fel vannak hiva ily korszakokban a roszszal való harczl a. Ök mintegy saját lelkök fönségében és nemes vágyódásaikban hallják az istenség szózatát; s igy megbizva s az igazság és szabadságért való s~ellvedélyes buzgalom tüzétől égve az erkölcsi boszankodás erélyével fognak szólani és őket nem kell a közönséges idők köznapias szellemeinek mértékével mérni. A természetöknél fogva gyöngéd és félénk az. őszinte de aszszonyos erény ü emberek hajlandók mm'észebb és keményebb szellemeket erőszakosoknak zavargóknak és szeretetlenek- nek tekinteni ; és vádjok nem is lesz egészen alaptalan. De a fogyatkozások és igazságtalanságok mély érzete mely az ellenök való folytonos harczra szükséges s a mely Istennek az emberekhez küldött leghatalmasabb követeit jellemzi nem szólhat gyöngéd és szelid hangokon. A mélyen megindult lélek erélyesen szól s úgy kell szólania hogy nemzeteket mozditson meg és rázzon fel. Előadtuk e megjegyzéseinket mert azok kiválólag alkalmazhatók Miltonra. Ö az emberi természetet tisztelte és szerette s annak nagy érdekeihez akkora hévvel [ragaszkodott amilyenre csak ily lélek alkalmas. 6 ama korszakok egyikében élt a melyek a jövő évszázak jellemét meghatározzák. Kedélyét a veszély jelenléte a legbensejéig felrázta. Ö a harcz tüzében élt. Hogy lelkének heve néha túllépett a bölcseség és szeretet határain s igaztalan megtámadásokat követett el azt látjuk és sajnáljuk. De lelki fönsége és tisztasága az ő )egkeserübb megtámadásai közül is előtör Mí mégis látjuk a nemes természetet. Látjuk hogy nála igazság és szabadság iránti színlelt szeretet nem szolgált az önzés és gonoszság takarójául. Ö valóban tisztelte és szerette l!- meg nem romlott vallást és ~zellemí szabadságot s legyen azért az ő neve beirva ezek leghi~ebb harczosai közé. Milton elbeszélte nékünk az ' ő " saját ne~es irályában hogy Ő akaratlanul s csak kötelességéről való mély meggyőződéssel bocsátkozott II püspökség feletti nagy vitájába. Az "Egyházi kormányzat alapja" czimü müve második könyvének bevezetése mutatja az ő l(ilkének e tárgygyal való komoly foglalkozását egyszersmind legjobban igazolja őt ama yá!l el~. lenében a melyet mi most viszsza akarunk útasitani. Ö igy szól;.'

20 .. '. 1I 10 1'OK J. ~ Valóban minden jó és békeszerető emberre nézve a dolog tennészeténél fogva valami igen kellemetlen dolognak kell lenni hogy ezerek nyugalmának háborgatója legyen; kétségkivo.l sokkal örömestebb lenne ő öröm és béke hirnöke mi czéljához képest sajátképpi hivatásr is az egész emberiség ' k 'őzt nem pedig a~ hogya... emberiség valódi boldogságának ellene álljon. ' De midőn Isten azt parancsolja. hogy vegye kezébe a trombitát s fujjon egy bús. vagy harsogó nótát akkor az embet'nek Bem áll hatalmában az hogy mit mondjon vagy nüt hallgasson el.... Én elől'e látom u t hogy ha az egyhá. nehéz elnymatásnak lenne kitéve s Isten telo:ctséget adott volna r;ekem arra hogy én az alatt amaz ember ellen lépjek sorompóba a ki ily gonosz tények oka.; vagy ha az egyház onnan feljülről a bd 'ern berek szorgalmára éll bátol'ságára nyert áldás által szomoru helyzetét jobbra változtatná a nélkül hogy én legkevésbljé is támogatllám és előre segitném azzal a kevés tehetséggel a melyet hten ez idő szerint nekem adott; előre látom milyen leverő dorgáló szavakat hullanék én magamban egész későbbi életem alatt: "Te félénk és hálátlan az l sten egyháza most ismét ujjongó ellenségei lábai előtt fekszik és te jajgatsz? mi köze annak veled és a te jajgatásoddal? :Midőn ideje lett volnu -egy szótagot sem tudtál kimondani az ö felsegéllésére mindabból a mit ol vastál és tanultál. És pedig más omberek veritéke elég nyugalmat és üres időt szerzett neked a te magános elmélkedéseid re. Ha egy esekélysz erü tárgyat fel kellett ékesiteni és szé.piteni akkor te birtál egy férfiu szorgal mával képességeivel és nyelvével; de Vlidőn Istennek és az ő egyhá~lín9.k Ügyét lell vala védelmezned mely czélra nyerte d nzt a nyelvet a melylyel birsz Isten figyel emmel várta ha vajjon meghallhatja-e a te szavaidat az ő buzgó szolgái közt; de te néma voltál mint egy állat; légy azzá ezután II mivé állati hallgatásod tett.... Most azonban láthatják minő előj ogo t nyertem e kis igyekezet által a jó embereklel és szentekkel együtt t. i. ha az egyház szenvedne szabad nekem az ő szomorn helyzete felelt sllj nálkoznom mig azok a kik az ő érdekében semmit sem tettek nem része sülnek abban a szerencsében hogya kesergők között lehessenek. De La Itr. egyház hanyatló fejét felemeli és viráglani fog alkor birtokomban lesz ah öröm kiváltságlevele és élvezésjoga a magam és örököseim részére azok közt a kik annak érdekében valamivel többet tettek a jóllét kivánásnál ". 3Á. mi tehát ezt a főpapsággal való ügybajt illeti a melynek érintése anynyira nincs inyére és oly nyugtalanitónsk tűnik fel némelyeknek élj azok után a miket mondottam. tán megérdemlem hogy a kegyes olvasók higyjék el nekem miszerint Dem irigységből nem is haragból kezdettem e vitához hanem csupán lelküsmeretem sugallatából éi lion ónkodó féj c-

21 MII.'l'ON J mb l nehogy köt l g nl mul ellenem zólnljon akkor. a midőn II k ' lír:\im g 'ümöl eit óhrjtnnnm el l'akni '. r. köt *) EZllüin b z ' I azon Ilag. költői t h t OTŐ! a. III hnek birá Si ról t ~i Öntuda.tlt y It a. m lyet ő minden iíron művelni tör k d tt. " 1'l' ~ 1 ily f II n o'z ő z f\"al~ball f jezi ki magá.t: E mlínyo fl III ly ly I b 1'h l logyen i található Is! llnek fen öbb zerü ado ritkán uayall. de mégis key sek t minden nemzetben HI gf\jálld \oz habár l gtübben vi z zaélnek vele; enn k meavan z az erej ': ho y g.\' nagy II 'pbeu az l"nr ' kötmíireltséer magvait elbi t e es fi l zsz a I I k izglmait' hábol'\!u ait elo' zl Ir 's az érzelmei t he n htlllg lja; hogy Lt n mind llhntóságliual trónj1t ' s rendel teit magils z to ~ di ' óit valamint flzt fl mit ~ munkál és megfou uattlt Illn böl'sesé által III ly ner d történni yházfl.ban; hogy meg'nekelje il r értflnuk é zentek diadalma hnrczá.t iga z ó l>egye nemzetek dicső t tt 't s gyözed Im ji; a kik hitöktöl ihlet r e MtJ'an ]íüzdenek Krisztus 1'llensé.. i II ll ; h 2)" ilj n fi bil'oda!mnkul\k és állam knnk I ten i gm '! é h ly S im dastl.tói \'oló t Um s elszakadá fi felett ' végre hogy mindaz t. alupo fill. ért Im en é ziv\' hatólflg lót Ijeszze és I írjn. ft mi ft rnljnsbon t é nhl fyflsztos. az réjlb II ér!lzteletre méltó fl m.i r?y' tünket \ Rtti b ful "agy nz emberi I lek ' s gondolotok b II - vi I. g.lnok hulliimz:sábn1l". ' l. köt. 1 F U6 lapok. Ezuhín nt r Ikölti fl I;ülszel'enr. e mi nd en nutoz!í- 'l'íu y 'n II gy.. ó '" T un a kölöi lill1vet tüzött ma &. t'i 'be. " íry liliiv t" III J:. ugyidulid : nem l h t az ifjukor h v~n ~. k n y a bor gózéllek szüleménye mint I il III Ir valnm ly közllnpin mül; el- n k toll'ból y gr rimfnrag ' élő 8- din k mohó h géböl haloulra foly és u III I)' nem is lun lu '. 'n sag é az - T II le:ioyttinuk e it egül hiya áml kiyihelú hanem amaz " l'lik ~ z ellembe z ol It ima eg ' lr ' ypl. 1\ ki a zólá ri isme!' t t-. " fl rst'\gl\t troumtjn olt. nmnk t tüzé\" l küldi I szenljja.i h OfI\' ~. ' l -t. lap.. tis tit az knak njkait a kikét neki l Iszik". L köt. E. nmu b ez;i rj;~ gy helyly L a lu Iyb II kiruu t ja. bo"' mino okokból h)gyott fel ez előtte k d 'e'. aull1uhhlyaiyal. II :ey 'lz akk ri \it.. ikbill\ - ).'l'he yerut'ultln" :... i' k ll. y~btl 1316 b.'\" t'. ~ S le-'liou (rum hl! Eugli~clJ I>ro"e "\01'" oi J hn il! o. B stou. 1. k (. 1" "th. hlpji\lrol. honu!ul minden id.iz<! ~ <! \-:W.

22 . -'.... "..'. "Remélem hogy ezzel egyszersmind kimutathattam mily 9.karatlanul tudom elviselni a fen'nebb elöadottaknál nem lüsebh reményeim utáni törekvésem féjbeszakitását s hagyom el a vidám és meghitt gondolatokkal táplálkozó nyugalmas és kellemes magányt. hogy a zajos és éles viták tengerére szálljak a midőn én az igazság fényes arczát csak az imént szemléltem vala gyönyörködtető tanulmányok csendes és nyugodt légkörében. De:volna bár az a legalsóbb rendü szolgálat ha Isten az ő titoitnoka -- a lelkiismeret ájt!1l teszi azt feladatommá szomoru dolog volna reám nézve ha viszszahuz6dnám különösen most midőn minden ember felajánlja szol gálatát hogy támogassa és könynyebbitse az egyházat nehéz munlájban II fnclynek szolgálatára szüleim és barátaim akaratából gyermek koromban én is szánva voltam mig saját határozatomból érett korra jutva és észrevéve azt hogy minő zsarnokság hatott bé az egyházba ugy hogy aki pap akar lenni annak alája kell irnia saját rabszolgaságát s esküt tenni reá a' melyet ha csak igen tág lelkiismerettel nem birt. nem lehetett volna a nélkül hogy vagy éppeen hamis esküt tegyen le vagy önnön hitét megsemmisitse; minélfogva én feljebb becsültem a feddlletetlen hallgatást a szónoki szent bivatalnál a melyet szolgasággal és hamis esküvel kell megvisárolni és elkezdeni" I. köt. 149 L Ezek a helyek a melyek ~Iilton lángelméjével és lelki nagyságával tele vannak megmutatják nekünk azt hogy ő minő befolyások alatt- és indok okból írta prózai művei t egyszersmind köny Ilyebbitik némely helyek megmagyarázását a melyek külön véve; igazolhatnák hogy neki zabolátlan mérges és haragos természetet tulajdonitsunk. Miltonnak leghiresebb prózai müve az ő " Areopagitica-ja" vagy a korlátlan sajtószabadság érdekében irt beszéde valóban nemes mű a szabadságnak becses kézikönyve és fegyvertára az ember legfensőbb rendü előjoga szellemi szabadsága halhatatlan fegyvereinek. Az ő )' Anglia l'eformatiójáról " és az "Egyházi kormányzat alapjától" irt művei a legfontosabb theologiai értekezések a melyeket az ő életében kiadtak Ezek voltak az ő legelső prózai szel'zeményei a melyeket ő nagygyort:lan vetett papirra; minélfogva ezeket az irály szempontjából hiányos baknak lehet tekinteni bármely más iratainál. Azonban ezek minden hiányaik mellett is gazdagok erős -és emelkedett gondolatokban s e rőtelj es és úkerült kifejezésekben. Főhibá:jok abban áll hogy az irályuk llem egy e nlő gyalu'an egy hangból az ellenkező re átsz ök ellő a behatások harcza éi:; ellentéte miatt a melyek alatt irt. Gyakori dolog : bogy gazdag

23 1\']. "'l'onj 14~ ' ltíngejmöie ugyana7.on mondatban pompás képeket és ldfejezéseket adván elli hirtelen mély megvetésselfordnl ellenei elleni h~ályá;nak szépségét glíl1ynyal és oly lealacsonyító hasonlatokkal vegyitvén a Illclyek cgy:1.talában nem illenek öszsr.e annak átalános hangjával.' E:t. ol\ljól s részint gondatlansága miatt prózai iratainak némely ha~á.iyos helyei tiktelenitve vannak méftatlan czélzások és kifejezések egybe nelll iiiű vegyülélw ;il tal. Az»Anglia refol'matiojár61" czimü munkíjtl végén a fű lény segítségül hivásában és imádásában tör ld. EbIJiJI kür.liink egy helyet rt mely figyelemre méltó ujjmutatást ad :trrúl llogy Ő kora ifjuságától fogva valami nagy költői művön gon <101ko:t.ott s it lllelylwn a gondolat és nyelvezet azonnagyszerüségének telje:;; reményével biztat II mely [lz "Elvesztett Paradicsomot".idlt'tllxi. " I\.cr.cit a kegyelemnek és örökkévalóságnak ama királyi szé!(qw:t. feleliicivén ll. hol kegyelemnél és menedéiméi semmi sem áll késr.eljbcll a. segítségért esdő halandók inségének enyhítésére" s kénéu IstCllt hogy vigye tökéletességre az Angliában megkezdett l'ol gíl'i PS vallásos megszabaditás munjuíját igy folytatja: "Akkor a szentek magasztaló dicséretei és haljelujái közt tán meg-. ImJlgatásrn. talál val alt i It ld új és fens6ges mél'télben magasztos hangokkal áldozik hogy mcgénckelje 6s dicsőítse C2 országban minden id ő b e n II te isteni keg)!elmedet és tasusitott csodálatra méltó ítéletidet a. melyek által e nagy és ltal'czius nemzet DZ igazság buzgó és állhatatos gyakorlatára megtaníttatván s clhányvn magától régi vétkeinek rongynit teljes lelké hől ráadja mag(~t arra a felemelő ós boldog pályafutásra melynélfogva a. legjúzanahb legbölcsebb és lrgkereszténycbb nópnek találtassék ama napon midőn Tc örökkévaló és röv id időn várt király. kinyitod a fellegeket hogy 1\ világ különböző birodalmait megitéld s a ke!l'yes és igaz löztársa ságokuak nemzeti tisztességeket és jutalmakat osztogatván véget vetsz minden földi zsarnol{sígllak Idhirdetvéll az égben és földön II te egyetemes és szelid uruhnndnt ; a hol azok II ldk tetteik tanácsaik és imáik által komolyan muukálttík a vallás és hazájok közjnvm \;:étségkivül meg fogják nyerni a boldogok alsóbb osztálya felett az ő diosőséges czimeik mellé még a birodalma){ urasúgok és trónolt ldrályi adomá.nyát s boldogitó látomlísaikoll túl II végetlen öri\kkévalóság körébe jutvón örölu'e elválaszthatatlanul ltezet fognuk az örömmel és boldogsággal". r. köt. 69 ' 70 l. Ninc~ időnk arra hogy Milton politikai él'tekezéséröl szóljunk. Bezilt'juk telutt!tr. li pr6zai irataira tett megjegyzésünket avai hogy mi ezeket milluazojmak i~tl.nljuk it kik a nagy szépségekben I ' a... nagy hibl'tk mellett is gy ünyörködni tudnak s it kik az angol 10.".. '~: "" :." ';.~:.

24 - ic. "". 7'. '' - - nyelvnek ~rjedélm.év:el -erejl3vel és gazdagságával meg akarnak ismerktldni; méginkább! ajánljuk- azoknak a kik keblökben az érzelemnek -fenségét és a szabadság kiolthatatlan szeretetét táplálni óhajtj~.ez irntok()nrajta van ama pecsét mely által a langeime a maga termékeit a tudósság és izlés munkáitól megkülönbözteti. A g.ep.i\l&nak 'vagy lángelmének nagy és elhatározó bizonyitéka hqgyőmások lelkeiben erőt támaszt. Nem csak ismere. tet nyujt hanem erélyt is ébreszt. Vannak szerzők s ezek közt Milton & legelső helyen áll a kikhez midőn közeledünk ér ezzük hogy szellemileg erősödünk. Ezektől "erény árad szét". Nem azért látunk tiszt..'íbban mert a tárgyak új világitásban tiinnek fel; hanem azért mert látásunk erősödött. Néha a genilis által kimondott egyetlen szó mélyen béhat a szh'be. Egy jel egy gondolat a kifejezésnek bizonyos kimagyarázhatlan finomsága többre t.anit minket annál a mit kevésbbé tehetséges emberek munkáiból JIlerltünk. Nem azokat a könyveket kellene nekünk fő képpen tanulmányoznunk a melyek az ismeretek legnagyobb gazdagságát foglalják magukban hanem azokat a melyek bennünk a szer- -- ző értelmi ereje iránt rokonszenvet ébresztenek s a melyek által egy nagy lélek mintegy sokszorozza magát az olvasókban. niiltonnak prózai muukáit ha nem hasonló mértékben is ugyanazon felemelő erő hatja át a mi költői műveit s gazdagon megjutalmaz 'zák azokat a kik fogékonyak az ő befolyása iránt. - - Félben hagyjuk már Milton iratait azért hogy néhány észrevételt tehessünk az ő e r k ö l cs i tulajdonaira. E r l;: ö l c s i jelleme színtoly erősen kitűnik lélekfónségnek nevezhető. mint é r t e l m i természete s egy szóval Ez öszhangban állott az ő költészetével. Ö szenvedélyesen szerette a nagyobb szabásu fensőbb tekintélyii és méltóságu erényeket s ifjukori lelke az ember tökéletesitése feletti elmélkedésekkel táplálkozott. Az erényre való törekvésének ez eleyen képét látjuk egy levélben melyet harmincz éves kora el ő tt egy olasz barátjához irt s melyet Hayley leforditott.: "Egyéb dolgokra nézve mit rendelhetett Isten számomra azt én nem tudom j azt azonban tudom hogy ha ő valaki npk keblébe erős szeretetet oltott az erkölcsi szépség iránt azt az enyémbe belé oltotta. Ceres nem kereste a mesében nagyobb buzgalommal leányát mint én éjjel és nappal a tökéletesség eszméjét. Inuen a hol csak oiy embert találok a ld a köznapiság lillmis tiszteletét megveti s elég bátor érzelmeivel szavaival és ma gaviseletével arra törekedni; a mit nekünk II Irgfőbb bölcseség minden idő

25 ..~.). M'IItrON lj47. ben legjelesebbnek tanított én bizonyos szükségszerü ragaszkodásnálfó:gva egyesülök vele; s ha a természet vagy sorsom akkora befolyással lesznek " is reám hogy minden törekvésem és munkálkodásaim daczára sem tudok ' ar. érdem és tisztesség eme magaslatára felemelkedni mindazáltal az ég és a föld minden hatalma sem fog engemet megakadályozni abban hogy tisztelettel és szeretettel ne tekintsek azokra a kik e dicsőséges tottak vagy eljutások sikerültnek látszott".' czélhoz. eljn~ ' "Comusát" huszonhat éves korában irta s' midőn e jeles mun. leát olvassnk nem anynyira azon bámulunk miként szállott le reá oly ifju korában a költészet egész lelke mint. inkábbb azon mily nagyoll áthatotta megragadta és felemelte ifjui lelkét az ' isteni erénynek komoly szépsége "sugárzó világa" legyőzhetetlen ereje és égi békéje. Ö az erköl esi tisztaságot és fönséget nem csak saját magáért tisztelte hanem ugy is mint a mely az értelm e t s k ü l ö n ö s e II a k ö l t é s z e t f ö n s é g e s e b b t ö r e k v é s e i t m e g i h l e t i.. "Én meggyőződtem " igy szól szokott nemes ' irályában "Én meggy őző dtem hogy annak a ki nem akarja magát azon re ménytől megfosztani hogy később helyesen irjon a dicséretre méltó dol-. gokban fi a g á II a k val ó d i k ö l t e m é n y n ek k c II l e n n i e ; azaz a legjobb és legtiszteletreméltóbb dolgok öszszetételének és mintaképének nem merészkedvén hős szivü férfiak és hires városok dicsőségét megéne- - kelni ha csak magában nem tapasztalta és gyakorolta mindazt a mi ma gasztalásra méltó". I. köt. 23'7 283 l. ' Munkáiból látjuk miként ő sokoldalu olvasottságát arra használta hogy önmagában ezt az erény iránti tiszteletet kiképezze. Az ó kor története PlátÓl fenséges szemlélődései s. a lovagkor hősi önodaadása mind egyesitették befolyásukat a próféták és apostolokéval hogy őt kész hódolattal örökre hozzá bilincseljék ahoz a mi az ember jellemében nagyszeru nemes és szeretett:eméltó. E tekintetben egy nevezetes helyet idézünk az ő ifju koráról értel" sitő elbeszélés éből : "Átadtam magamat aztán ama fellengző regéknek és románczoknak a melyek ünnepélyes dalokban a lovagrend tetteit sorolják elé mely a nii győzelmes királyainktól alapitva azóta az egész kereszténységben elhire-. sedett. Én minden lovag eskiljéből azt olvastam hogy ő legjobb vérének vagy szükség esetében életének feláldozásával is védelmezni fogja a szdzel vagy hölgyek becsületét és tisztaságát; a honnan azt is megtanultam.. mily nemes erénynek kell. lenni a tisztaságnak a melynekvéd'elmére. ~1Y" '".

26 ' ".":...-'.. ' sojt der~l( 'élet~ 'fel'flldozltsn. árúin is es!cüvei szentelte magát.... Ugy bogy ezek' o. köíiyvék is II melyek sol mns emberre nézve II!\önnyelmllség ésiíesle:t.i. Met rljg6i gyanánt szolgáuak ' én nem tudom elgondolni bogy miként.hacsak nem isteni kegyelemből '. II mint ön hnllottn reúm nézve az erény szeretetére és állandó követésére mcganynyi ingerlö eszhö. 7.ö1mekbizonyultak be" ".1. kőt D l. Miltonnak minden szokása finom és önmegtagadó j elkmr ő l tanuslwdott. Midőn elvtelen rágalmazói őt kicsapongó s7.ol\:ísoldml viídolták. őmaga eld{ént ad számot reggeli óníil'ól:.. "Azok II szokott reggeli mulatóhelyek ott vannak n hollenniöl licli otthon j nem aluva vagy valamely ron de tlen lakoma túlterheltségeit eméezt. vc töltöm én időmet hanem felkelve és t.evékenységben télben gyakt'an még mielőtt a harang az embereket munliára vagy imára szólitaníl; nyárban a hányszor csak lehet az első éneidő madárral vagy ncm sol<1<ul k (~ sőbben hogy j6 ir61mt olvassak vagy ol\'ustassak mindalldig mig fi gyelmcm kifárad vagy emlékező tehetségem egészen meg Vl111 terhcive; eldl0!' aztán hasznos és nemes munlákkal s7.ilárditom II test egésségét és erej ét hogy ar. vidáman tisztán minden neh ézség néllül viseltessék ellgedelmessúggr.l ll. lélek a vall~s Ugye és hazánk szabadsága iránt midőn ép testben e r ős lólelre ;van szf1ksóg azért hogy szilárdan megállja helyét és inliább elessél.: a maga őráljásán mint lássa a mi protestáns szabadságunk romlását és egy rnbszolga élet rendszerét". I Iöt I. Hosszl:).san időztünk Milton cl\ényeinek s:dgo l'u és emelkedett voltánál ncm azért mert e tárgy Jllinket. énlckel hajh'1ll nzlíl't hog'y megszégyenitsük és elhallgattl1ssnk azolwt a kik it g l ~ liitl St it vétek szószólójává teszik s a:ü a szent tüzet It melyct Isten bellnök táplál alta használják hogy a7. cmberek szenvedélycit fdtüzeljék: s egyahivaló érzékiségllok szojglíjjamk. Mi Milton lelkének nagyságá.t abban hit j nk hogy ő it ~ Z:lb a d s á g h o z hőn és rettenthetetlenül r:t g it S z k O d O t t A szabadság minden alaljáball és ágaibnrj kedves volt. előtte; dc kiilüllii S ( ~ 1I drága volt előtte a gondolat n. Leszéd rt lelkiismeret és istcni tisztelet szabadsága az igazság JWl'csésénck valllisúnak és tcrjesztésének szabadsága. A közönséges politikusok s7.ahadsú.gn lll üly HZ emberek ' külső jogait védelmezi s il. birtok (JS l<iilsü ja vak ~zt' )'z é Rének akadályait elháritja elenyészik mlla szabad slíg elütt a liielyért Milton élt és Ir6sz volt llleghalni. Ö azt IL ZSIU'1I0ks;í; ot. "')' ii -. n n lülte leginkább mely il tári:iadalolll sze Jl clliét és el'külcsi el'ejd üszszetöl'te. Az intézményeknek a lllojyel«-t ií lllcgttuhlllott nil volt H

27 ". -..."'. -. -'.-'.... }lill /ron J.. (i11119 leggonoszabb alal(ja mely a lelket elbékózta. Ö érezte magában 110gy az emberi lélekben benne van ll. folytonos fejlődés elve hogy az tel'mészeténél fogva kiterjedésre törekszik és haladásl'a van te-. l'emtve s ő njínden lánczot szét kivánt törni h6gy az növekedo buzgalommal és sikerrel futhassa meg az igazság és erény pályáját. A szellemi és tisztább szabadsághoz való eme ragaszkodás a mely ő t a leghevesebb hurczokban sem hagyta el soha sokat tett arra hogy az ő lángelméjét k épzelőtehetségét ízlését. és értelmességét védje rt nyilvános állásnak és a pártok dühénel senyvesztő ' I és rontó befolytsa ellen. Ez költői szinezetet adott a politikának s magasabb tekintetet a köztársaság érdekében tett szolgálatának. Az a tény hogy Milton ama viharos napokon és a hivatalos. pálya kisértetei közt is romlatlanul megtartotta kitünő tehetségeit nem lözönséges nagyság bizonysága. A p o l i t i k a habár bizonyos hatáskörben tevékenynyé élessé és találékonynyá teszi is az értelmet mindazáltal k i o l t j a belőle az e g y e t e m e s i g a z s á g s z o m- j á t megbénitja az értelmet és lcépzelődést megrontja a lélek ősz inte ségét és egyszerüségét megrenditi azt az erény iránti bizalmat mely az emberszeretetnek és nemes áldozatoknak alapjául szolgál s a hideg okosság önzésében vé g ződik. Milton oly forradalmat élt át a mely legvégső fokozatain és kimenetelében kül ün ösen alkalmas volt arra hogy a lelkesedést elfojtsa a remény úlomképeit eloszlassa s az erény erejének valódisága iránt kétséget támaszszon; és mégis mindezek daczára ifju korának buzgalma erkölcsi érzelme és lelkesedése sértetlenül sőt emelkedetten bontakozott ki a megpróbáltatásol< közül. }Iiclőtt Milton szabadság iránti szeretetének szemlélését félbehagynók meg kell még említenünk hogy ő "Az angol nép V é delme" czimü műv é t aldwl' irta miután orvosai előre hatí.rozottan tudatták vele hogy megeröitetése teljesen meg fogja fosztani szeme világától. Élettörténetének e mozzanatáról való emlékezése egy rövid k ö ltő i ömlengésben sokkal jellemzőbb hogysem el lehesstm hallgatni. Ez barátjához Skinner Cyriac-hoz van intézve II Idre a mint látszik az újabbi id őben felfedezett "A keresztény tan feletti értekezés" czimü uni vét bizta volt".. '. "Több éve már Czirjék hogy e szemek.' Bár mindenik ép világosnak tetszik ' A fény miroltát is majd elfelejtik; S a látérzék kihalt tekéinek....~.. ". ' '.....

28 - lllío Nap hold és csillagok nem fénylenek. De nem panaszlok. Bál' felhők elrejtik A szép eget de szivem meg nem ejtik Hitem kőszirt jén meg nem retten ek A vész dagály tól. Hát mi támogat S emel fel engem a bús éjszakában. Kérded barátom? a jó öntudat Hogy a szabadság legnemesb harczában Vesztém It drága fényt; e gondolat Enyhitne mindig jobb vigasz híj {Lb an ". XXII. Sonnet Miltonnak léleknagyságát látjuk azokban a ]örüllllényelrben is melyek közt az "Elvesztett Paraclicsomot" írta. Ö ezen művét nem kedvező anyagi helyzetben nem tisztesség és díarlalok közepette irta hanem mostoha sorsban elhagyatottság s a világ szerint gyalázat állapotában. Az ügy a melylyel magát azonositotta megbulwtt. Barátai szétszórva a szabadság lábbal tiporva s legbuzgóbb híve gúny tárgya a diadalmaskodó királypártiak között. Azonban a val6di nagyságnak e lőjoga hogy magát a szerencsétlenségben m egd i cső iti s nagy vállalatokat gondol ki és létesit a veszteség alatt. Milton külhelyzetében megbukva vaksággal sujtolva legszebb reményeiben csalódva j ellemz ő erélylyel adta rá magát a szellem legmagasztosabb munkájára vigaszt keresve önmagának nagy gondolatokban fényes alkotásokban s ama prófétai bizalomban hogy babár kora m e Ilőzi is mindazáltal müveibell egy jobb kor Demes szellemeivel való egyesség és közösség kapcsán munkált. Nekünk örömünk telik őt magányában és utolsó éveiben szemlélni. Ö a mellette elhaladó szemlélő e l őtt elesettnel és elfeledettnek látszott s val{ságát isten itélete gyanánt vetették s7.emére. De ha Illeg volt is fosztva szeme világától ő mégis Yihígosságban élt. Benső szeme áthatolt az egyetemes természeten s képz e l ő d ése arra a napnál fényesebb sugarakat deritett. Előtte nyitva állottak az ég a pokol és a paradicsom. Meglátogatta az elmult idők e t s maga körül hajdankori bölcseket és höseket prófétákat és apostolokat Mtol' 10- yagokat ~s szellemdús dalnokol<at gyüjtött..a mint előre liéílett tekintete e lőtt a szabadsá.g korszakának napja derült és kelt fel s ugy érezte hogy ő annak oly szellemi örökséget hagyom:í1tyo7. "t mely el nem hervad" sőt élni fog a ]f ' gk éső bbi nemzedék emlékében tiszteletében és szeretetében.

29 - MIloTON J....' Hoszszasabban időztünk Milton jelleménél nemcsak azétti illett örömünkre szolgál a szent tartozást lerónunk a melylyel a. lélek annak tartozik a ld őt éltette és gyönyörködtette hanem azért is meit félő bogy Milton nem nyerte el még a becsülés és tisztelet méltó aratását. Az a homály a melyet Johnson előítélete és vakbuzgósága az ő tiszta nevére boritott bár sietve tünik tova de még nem oszlott el egészen. Mi nem akarjuk Jobnsont kisebbiteni. Semmi örömet nem találunk abban bogy' egy nagy embert egy másik árnyainak feláldozzunk. De mind Milton mind más jeles emberek iránt tartozunk auynyival hogy kimondjuk miszerint johnson eltévesztette az életirat nemes czélját a melyabban áll hogy az iró halhatatlanitsa az erényt s ébreszszen élénk csodálatot azok iránt a ldk a: muura fényt áni.sztottak. Azonban mi nem vádoljuk Johnsont szándékos ferditéssel. Ö Miltonnak becs ét sem fel nem fogta sem felfogni nem tudta. Kételkedünk azon hogy a magasabb irodalom terén oly két más szellemet lehetne találni a kiknek oly kevés közös érintkezési pontja legyen mint az imént emlitetteknek. Johnson nagy volt a maga - körében de ez a kör az előbbiével öszszehasonlitva "földies" volt mig a lviiltoné csak kevéssel volt alsóbb az angyalok énál. A Johnson dic s ő ségf~ nek napjaiban szokott dolog volt hőgy őt óriásnak nevezzék s őt egy hatalmas de mégis földi fajhoz sorozzák.. Nekünk l\fi1tont a szeráfok közé kellene soroznunk. Johnsonnak lelke főleg az ember jelenlegi állapotával az élet valódiságaival az - emberi cselekvés rugói val és azon szenvedélyekkel foglalkozott a melyek most a társadalmat mozgásban tartják s ugy látszott hogy neki távolról sem volt sejtelme az emberi szellemnek magasabb rendü állapotáról annál a milyen akkor mutatkozott. Másfelől Miltont az erkölcsi nagyság és égi tisztaság mély de higgadt szeretetehevitette. Ö nem anynyira arra gondolt hogy mi az ember hanem arra hogy mivé lehetne. Előtte saját lelke -az emberi lény magasabb rendü fejlödésének kijelentése volt s hogy ezt előmozdítsa szabad;. ságért szomjazott és munkált mint saját természete növekedésének és tökéletesedésének feltételéért. Johnson a vallásra nézve homályban volt és babonaságra hajlott á ko1'miínyformát illetőleg- pe dig a korlátlan hatalomhoz ragaszlwdott; s ezek bármelyikének 1'eformálása soha sem jutott eszébe másként mint hogynyugtalanit-. ' -... ~ sa és ellentállásra felhívja őt. Előtte. az egyház. és. a. polgári kormányzás a mely alatt ő élt tökéletesnek -látszott ~Jl.. neta.lán ~em. ' " ~.

30 ...".' 't." "."'". -. M!!"fON:. " )volt még ~abbana hitben hogy az elébbit a római egyház szertar.~ 'Úsainak és tan;aipák nagyobb mérvü adalékával az utóbbit pedig a királyi előjogok kiszélesbitésével töléletesiteni lehetne. Innen az ő munkáit a vallás és konpányzás jelen alakjaiban való hunyászkodó ' megnyúgvás bélyegzi. Innen van az is hogy az ő munkáiban keveset találunk olyant a mi a lelket felvillauyozza és lángra gyulaszt ja s a mi azzal a tudattal tölti el az olvasót hogy a jelen nél emellredettebb. gondolatok és érzelmek állapota számára volt irva Ellenben Miltonnak egész lelke fellázadt az örökölt hatalom örökölt hit és a létező uralkodás iránti szolgai tisztelet szabályelvei ellen. Ő nem tudta eltürni azt a szolgaságot a mely előtt az emberek századokon át meghajoltak. A "reformatio" volt az első szó a mely _az ő ifju ajkairól a közönség intésére ellebbent s az ebben vetett reménye volt hajlott korának vigasza. A Milton és Johnson között levő különbséget nemcsak a szellemnek eme nagyszerü vonásaiban lehet nyomozni hanem nyomozni lehet egész jellemökben is. Milton miveit és szellemi volt az ő szokásaiban mértékletes egész az önmegtartóztatásig s magát a szellemi munkálkodás után zenével üditette fel. Johnson inkább az érzéki gyönyörökre hajlott. Miltonnak rendkivül élénk fogékonysága volt a külső természet a hangok a változások az alakok a természeti szépség és fönséges iránt. Johnsonnak hiányos természeti szervezeténél hacsak ne~ mélyebb hiányosságnál fogva kevés fogékonysiga volt e tisz- ta és szelid örömek iránt s a Strand-et *) el nem cserélte volna a Teinpe völgyével vagy a Hesperidák kel'tjével Miként Iehetett Johnson igazságos Milton iriínt! Az itt végbevitt. öszszehasonlitá:; arra vezetett minket hogy Johnsouuak hiányait e lőadjuk. De azért nem vagyunk vakok az ő érdemei iránt. Az ő diszes magatartása nyelvezetének pompája és hatalma gondolkozllsának ereje az erény és vallás iránti tisztelete erős logikája gyakorlati bölcsesége az emberi cselekvések rugóiba való belátása s az az ül1líepélycs hangulat a mely olykor életiratait és saját történetére vonatkozó adatait átlengi önként bámulatra inditnak. Hogy nála a lelkesedés a teremtő képzelet és az emelkedett érzelem hüínyzott az nem az ő hibája. Nem hibáztat juk azért bogy ő nem volt Milton. Mi a ::;zellemi erőt minden nyilvínulttsában szeretjük s gyönyörködünk a *) Egy tágas utcza Londonban a ThaOl es balpal'üáboz közül a Cltariug Cross és Temple Bar közt a Waterloo (~S Hllngerforu hidak átellené. ben. S. D.

31 MIloTON ;r. 153 szellem különböző alalijában Mi csak azért hibáz.tatjuk őt hogy 'zemedélyei elő ítél etei vakbuzgósága alta a nem illő tetfre vezették hogy a legtehetségesebb és legel'ény~sebb emberek egyikéllek tisztább dic. őségére homályt boritson. Mi arra is hajlandók vagyunk hogy tisztelettel határos gyöngédséggel bánjunk azokkal a miket a Johnson hibáinak tartunk; mert azok egy bizonyos meg nem határozható fokig a beteges ingerlékeny' ideges szerencsétlen véralkat. kifolyásai voltak s inkább a test l mint a lélek saiátai valának Mi csak arra kéljük a genílls barátait ne helyezzenek bizalmat Johnsonnak arról készitett rajza.iba Az ő életirati munkái sajáttudvalevőleg erős elő ítéleteivel vannak beszinezve s minden "életiratai " közt a Miltonét tartjuk legapokrifebbnek. Bezárjuk már itt a Milton értelmi és erkölcsi tulajdonaira tett átalános észrevételeinket. Mi őt mipt lángelméjü férfiut tisztelj ük; de okkal inkább tiszteljitk őt mint oly embert a ki nagy lélekkel és keresztényi erényekkel hírt it ki a lángelmét és Mltészetet í teni adományoknak tekintette olyanoknak a melyek nem azért adattak neki hogy azok által az embereket mulatta a Yagy magának hirnevet szei'ezzen hanem hogy felébreszsze é létre hívja erubertársaiban azt a mi azokban nagy és isteni l maga l'ézére bíztositsa az egyedtili igaz hirnevet a zellemek bámulaw a melyet irataiml táplálni és. emelni fogna. Most az ő nem rég felfedezett "Keresztény tan feletti é-rtekezé " czimii mlmkájának vizsgálá ára térünk. Mondottuk hogy ennek legnagyobb érdeket szerzőj ének jelleme kölcsönöz. Ez a m11 - ga "aját ~ ágo természeténél fogva nem alkalmas arra hogy az átafigyelmet fo lalkoztassu. é lekösse. Ez inkább ö"zszeszedeu ze.lltin1sbeli belyekből tm a miket bár III ily lélekemel ők legyenek is azok a magok helyén az emberek csekély figyelemmel é megindujá _al olva nak ha zokott kapcsolata.ikból hi vannak szakítva és rende fejezetek alá vannak orozva ~1iltonIlak az il czélja hogy nekünk a kijelentés tanait annak aját zavaival adja. Mi azokat itt egy már rég megszokott zólá"formában olva suk és n1- rakozásunkban c"alód"a érezzük magunkat; mert mi azokat nem II biblia nyelvén "zeretti.lk volna látni.hanem úgy a mint azok a Milton lelkében éltek az ő aját á os értelme é érzelme által módositva gazdag ismereteível kapcsolatba hozva és felruházva haonlatokkal fel amaz új világos"ág által felderitre é amaz környezve a melyekkel e nagysze.rü em-

32 . '. ~. -.. ;I 'MlLTON J. - ber 3:zokatkötüh:aÍi.:ta. Mi e tanokat úgy reméltük látni a mint ltzokat Milton.. egész lelkét átható és mozgató szent érzelmei és mély elmélkedése pillanataiban tekintette. Mindazáltal vannak helyek a melyekben Milton -lelke nyitva áll előttünk. Értjük munmjának azt a részét a hol nézeteinek sajátságos volta kényszeriti őt azon okainak eléadására melynélfogva azokat elfogadta és mi - ezeket nagyra becsüljük amaz értelmi függetlenségért és elevenségért a mely azokban nyilatkozik. E műnek irálya tiszta és ke-.'... resetlen; jellemző vonásai nyugodt komolyság és ama mély tisztelet a szentírás iránt; a melyet bizonyos keresztény felekezetek saját egyedüli birtokuk gyanánt látszanak igénybe venni a melyelmek különben kevés rokonságuk van Miltonnal. Bévezetése mint az emberi természet legdrágább jogának a szabad vizsgálódásnak megfontolt gyöngéd védelme minden ember figyelmére méltó: "Ha én átal ában a világgal közlöm vizsgálódásaim eredményét; ha Isten a tanum az emberiség iránti barátságos és jó indulatból a legnagyobb Iészséggel mentől szélesebb körben terjesztem el azt a mit én legjobb és legdrágább t~lajdonomnak tekintek akkor remélem hogy Iönyvem minden párt részéről szives fogadtatásra fog találni s legalább scnl\í sem fog ja igaztalan megtámadásnak venni ha szintén sok oly dolog jőne is [lz által világosságra a minek bizonyos általánosan elfogadott véleményektő l való l(ülönbözése azonnal észrevehető. Én az igazság minden barátját 1(0- molyan felkérem ne kiáltsák ki azonnal hogy az egyház zavarba van sodorva ama szabad vizsgálódás és vitatás által a mely az iskoláknak meg van engedve s a melyet valóban egy hivőnek dem volna szabad megtiltani anynyival inkább mert az a parancsolatunk van lwgy m i n d e II e k e t m e g p r 6 b á lj u n k s mert az igazság világának naponként való haladása tenyésztő erővel bir nem arra t'\ézve hogy az egyházat felzavarja hanem r. hogy felvilágositsa és felépitse". "' I{öt. 5 6 L "Czélom volt az is hogy azon véleményekből a hova én cjjutotta m legyenek bár újak vagy régiek kimutassam mily fontos következmónyü a szabadság a keresztény vallásra nézve nemcsak azért hogy minden tant megszórnánk és Idválogatnánk hanem azért is hogy egyéni hitünk és meggyöződésünk szerint irnánk ós gondolkoznánk felőlök; ez oly eredmélly amely anllál erösebb lesz minél nagyobb e vélemények fontossága és jelentősége vagy a szentírás tekintélyén a melynek számtalan bizonyitélwin azol alapulnak. E szabadság nélkül sem vallás scm evangelium nincs; egyedül erőszak létezik; holott szégyen a keresztény vallásra nézhe hogy

33 MII.TON J ez ált~1 kelljen fentartatnia. E szabadság nélkül valóban újra rabszolgák a vagyunk nem ugyan miként korábban; az isteni törvény alatt hanem mi sokkal roszabb az ember tör'lénye alatt vagy hogy igazabban szóljunk egy barbar zsarnokság alatt". L köt I.. Milton ama nagy tárgyra az Isten. természetére s lényegére nézve f;emmi kiilönös figyelemre méltó megjegyzést nem tett ldvéve hogy ő a keresztényeknél átalában véve hajlandóbb arra hogy fl fő lénynek emberi alakot és emberi indulatot tulajdonitson : "Ha Isten magának szüntelen emberi tagokat 6s emberi alakol<at lu- lajdonit miért félnénk m i azt tulajdonitani neki a mit ő magának tulajdonit akkor a mikor azt a mi bennünk tökéletlenség és gyarlóság a legtökéletesebbnek és legjelesebbnek tekintjük mid ő n Istennek tulajdonitjuk. " I. köt. 23 I. Milton nem az első keresztény a ki abban a gondolatban volt hogy a í ő lényt aldwr teszi érdekesebbé midőn őt emberi alakkal ruházza fel. Mi ez eszlöz bölcs voltán kételkedünk. Előttün Ic I s t e n n e l val ó b e TI s Ő v i s z o n y n D k s z i l á r d i t á s á r a a z l á t s z i k II e l yes m ó d 11 a k hogy róla való fogalmainkat sz e II e In i t s II k; mert csak ez úton gondolhatjuk azt bogy ő l e lkiinkben közvetl e nül j elen van. lviihelyt emberi alak- - kal ruházzuk fel egyszersmind egy helyet is ki kell neki jelölniink s annak a helynek majdnem szükségesképpen távolinak [I\:e11 lenni és igy ú1í eltávolitjuk őt a l é l e ktől a m e l yaz ő valódi t e m p lom a. E mellett egy meghatározott alak ellenkezik Isten végtelenségével a mi az ő legfőbb jellemvonása s a mit semmi szin alatt nem kell elhomályositani; mert bár különösnek. látszik ez azok előtt a kik saját természetöket nem isméik e felfoghatatlan tulajdon a v é g t e l e 11 s é g az a mi mindenek felett I s t e II n e k a z e m b e ri l é l e k k e l val ó k ö z l e k e d é s é t vag y h a s z a b a cl ú g y s z ó l a n om ö s z s z e i II é s é t a lll: o t j a. Midőn lenében. Milton Istennek munkásságát tárgyalja szilárdan ragaszkodik az emberi szabadságbóz az eleve-elrelldelési tan eiu ' O azt álli t j a hogy I s t ennek végzései n em serti li: a z e r k Ö l c s i s z a b a d s á g o t ; mert a mi szabad tevékenységünk éppen az a c z é I a III Í t a t e r e III t ő e l e v e e l b a tározott és elrendelt. Ö azt vitatja bogy a szentírás némely helyei alatt a melyek az elválasztásról szólanak nem az örök életre hanem kiilső e l őjo gokra való elválaszt{lst kell érteni; és bogy az emlitett elválasztás más szentirásbeli helyekben a melyek. a.

34 . jövő életre vonatkoznak nem az egyének Ö n k é n yes k i v á l a s z t á s á t hanem ama s z e m é l Y e k o s z t á l Y cí. II a k választását jelenti a kik a z il d v ö s s é g k i s z a. b o t tf e l t é t e l e i n e k m e g f e l e l n e k; mcí.s szavakkal az el választi\s feltételes nem. általános még pedig olyan a melyben minden ember benne foglaltathatik ha akar. Enynyiben Milton igazat mondott nekünk. Öhajtanók ha azt is hozzátehetnök hogy ő új világot _ deri- tett az emberek szabad munkásságára. Valóban eme nagy kérdés eddigelé a legmélyebb gondolkozásuak fáradságát is meglliusitotta s ugy látszik hogy ~ost it "metaphysika" fellen gző neve alatt más magasztos tárgygkkal együtt átahinos mell őzés l'e yan kárhoztatva. Azonban nem kell azért e kérdés megoldása iránt kétségbeesni. Eljőn az idő midőn az emberi értelem új mezőr e fog lép- " ni s magát a teremtőt és a világegyetemet új álláspontról szemlélni; s mi hiszszük hogy lassanként eloszlik az a sötétség mely oly sokáig lebegett erkölcsi természetünk felett. A szabad cselekvési erőnek eme tulajdona a mely által egy gondolkozó lény a szónak szoros és sajátképpí értelmében az e r k ö l c s i j ó II a k vagy e rkölcsi rosznak oka tényezője és szerzője nem l1e-. dig csupa gép a melyet külső befolyisok vagy Istennek titkos de ellentállhatatlan munkl:í.ssí.ga szabályoz nak a mely őt és eslipln öt teszi az emberi cselekedetek egyedüli szerz őjévé -- n z e r k ö l c s i s z a b a d s á g a mely az i s t e n s é g t e r e III t ő i III Ü li: ö d é s é n e k l e g t i s z t II b b k é P m á s a előtt ünk a bölcsészeti nyolllozás legnemesebb tárgyának tetszik. Ezen erkölcsi szabads l g búrmenynyiszer kétségbe Yomn elhomllyositvn egy sere;:: metaphysikus által mégis minden emberi lény közös. tll(lltábm l'l ran ismene. Ez a fel elősség alapja és az erkölcsi meggyőződés kútfeje. Ez minden erkölcsi itélettel érzelelllmel és lwjlamlllal öszsze van vegyülve s igy 11 tcí.rsas életnek minden érdeket ez köl csönöz; mí.sfelől pedig ez a fő kapocs a lélek é:3 teremtöje közt. Az a tény lllelfzerint philosophusok oda törekedtek hogy az erkölcsi jelenségekről '-' tett mao'vanlzataikból az emberi müködés sza- oj badságát kízáljiik s minden emberi cselekedetet a szükségességnek. gépies okoknak vagy m<1.s bu ső befoly<1soknak vessenek alája elég bizonyítéka aunai" hogy n lélek tudománya ll10strmig még 1(l'IL;sse! ha'tott alább a felszinnél és hogy alélek mélységei llíllcsene! még kíkutatva. Milton a fő lényt tlrgyazó fejezetrül természcte::;ell megy át

35 ama tárgyak vizsgálására a melyek a theologiának e részével' min- (Iig kapcsolatban állottak; értjük Jézu;; Krisztus jellemét és a szentlél ek természetét Valósziniileg minden olvasónk tudja hogy MiItolJ magát itt MromságeIIenesnek nyilvánitotta s szilárdan ragaszkodott az Isten szoros és tnlajdonképpi egységéhez. Müvében az Is- " ten nit 'c fej ezete II leggondosabban kidojgozottak egyike. "Bévezető megjegyzései" kiváló érdekkel bírnak a menynyiben sajiit jogának férfiits védelmével ama forró óhaját párosít ják hogy azon keresztényeket kibékitse a kiktől ő nézeteire nézve ]ülönbözött. "Nem bocsátkozl1utom oly sok nehézséggel járó tárgyak viz sgálásá. ba milyenek az I s t e n fi a és a S z e n t I é l ek a nélkül ho~y bóv('zetósül egy pár szót ismét előre ne bocsássak. Ha én valóban a római egyház tagja volnék a mely a hit minden llontjára vonatkozólag sajút hitformája iránt feltétlen engedelmességet Idván akkor ucvel és vagy szokúsnúl fogva megnyugod tam volna annak egyszerü rendeletén és tekintélyén még nkkor is ha tnga ~ljn hogyaháromság tanát úgy a mint most el van fogadva a szent. irás egy hely ébő l sem lehet bébi zonyitani. De miután én magamat azok közé sorozom a kik csak Isten szavát ismerik el a hit sino rm értékéllek s szabad lélekkel elfogadom uzt a mi előttem soidmi tisztábban kihúzhatónak látszik a szentirásból a közönségeseu elfogadott tannál nem látok seldmi okot arra nézve hogy bárki is a ki ugyanazon protestáns vagy reformált egyházhoz tartozil" a melynek én tagja vagyok s ugyanazon kitszabályokat ismeri el a melyeket ón sértve érezhetné magát szabadságom miatt külöllősen miután én tekintélyemet senkire scm erőszakolom hanem csu-' pán előadom azt a mit én hitelre méltóbbllak vélek a közönségesen elioga- dott hitformánál. Csak arfa kérem olvasóimat hogy előitélettől mellt lélekhi és oly szellemben vegyék fontolóra s vhsgálják meg állitásaimat fl mely csupán az igazságot Idvánja felfedezni. Mert a nélkül hogy elvitatni szándékoznám a szentirás tekintélyét a melyet sérthetetlenül szentnek tartok én csak az emberi mn;;yarázatok czáfolására szoritkozom és ezt jogomból vagyis inláljlj mint embernek kö.telességemből kifolyólag mind anynyiszor mcgteszem valahányszor az alkal(\m megkivánja. Valóban ba azok a kikkel I;üzdenem lell az égből egyenes bizonyítványt tudnának elő mutatni az általok védett tnn igazsága mellett akkor nem kevesebb mint istentelenség volna n~m mondom lármát ütnöm de a leggyöngébb hangot ha1jatnom ellene. Dc miután ők semmi egyébre nem tudnak támaszkodni azoknál az emberi tehetségeknél a mejyelet a mindnyájunkkal közös szel lemi felvilágositás támogat nem oktalanság azt ldvánni hogy a magok ré széről ők is engedjék meg a szorgalmas kutatás és szabad vitatás előjogát

36 m-;0i~';: ". (\-'> 'M....TON J. ' egy másik a ki éppen azon esz!özökkel s azon az úton keresi vizsgál6nakj az igazságot a melyen öl" s a kinek az emberiség boldogi tá ára czélz6 óhajtása egyenlö az övékkel ".. r. köt. l 03 l 05. lapok. Milton azt tanit ja hogy a7. Isten na Iste ntől külön álló és nálánál alsóbb rang u lény hogy ö a világ teremté e előtt létezett hogy Isten legelőször öt t.eremtette és hogy azután minden egyéb dolgot ő teremtett mint az ő atyj:lnak e 'zköze vagy szolg.íja. Ü Dr. Clarke-nl megegyezőleg azt vitatja hogy a szentlélek személy értelmes lény ugyan dc teremtetett és Istennél alsóbb remlii. Míltonnak eme véleménye anyllyíval figyelemre méltóbb mert ö elismeri hogy Ml' a zsidók Krisztns ideje előtt holz.í voltak szoha a szentlélek kifejezéshez millllazáltal soha sem kötötték öszsze ezzel a szelllélyist-g eszméjét és hogy mind az ó miml az új testamentum gyakran használja ezt magának az IstenHek vagy az ő erejének és mi.u{ödésének kifejezésére. Különös hogy ez engeümények után nehézséget tajálhatott abban hogy néhány új testamelltumi helyet képesen magyarázzon a melyek a sze ntlél ekr ő l mint sze mélyről szólanak. Ez értekezésünk korlátain belől nem tudjuk ní.zolni niiltonnak a Jézus Krisztus istensége elleni ~rős okoskodását. Azonban pillanatra meg kell állapodnullk hogy Istennek h.llát adjnnk azért. hogy e jeles szószólót a hoszszas ideig homályba borit.ott I st.enegység tanúnak védelmére feltctmnsztotta. Mi itt az újabb 1;:o1'l1:\k sőt azt is hozzátehetjük hogy a keresztény lwl'szaknak Mromlegnagyobb és legnemesebb szellem ét bozhajjuk fel ama nagy igazság - tanui gyanánt; a melynek mi: habil' szerényebb és kisebb körbcu védői kívánunk lenni. Trinital'ius ellenfeleink szüntelen hangoztatják az atyák és l'efol'matorok neveit. Mi l'i1iltont Locket ös Newtont emlitjük meg s helyezzük it mi élüllkl'e és többre nincs sz ükségünk arra nézve hogy ai ellenpárt nagy lleveinek egösz scrgével szembeszáljjunk. Az önnutgát orthodoxiának n evező egyhiíz csillagai "elrejtik" az értelem eme napjai előtt "kisebbedett fejeiket". Isten oly szokatlan mértékben közölte e kitünő férfiakkal a vil.t- gosságot és szellemi erőt hogy ezeknek nevei öllkéllytelenül eszünkbe jutnak valahányszor természetünk nagyságáról akarunk gondolkozni vagy beszélni. Theologiai meggyőzö dés e ik a szentints ldtmt? mély és tiszteletteljes tanulmlí.nyozásániik gyülllölcsei voltak. Ök ' oly szellemmel fogtak e munkálloz a mely bizonyos hivatalt'a irányzott nevelés. által nem volt korltítolva hanelll szabadel-

37 MII.TÖN vii nézetekhez és a legszélesebb gondolat-j{örhöz szokva. Őket semmi pártviszony nem tartotta lekötve semmi papi nagyravágyás meg nem ingatta és semmi papi félénkség le nem igázta. Ők a vizsgálódás eme tárgy ához szellemi erejök teljességével az igazság előtt nyitva álló szabad lélekkel és mocsoktalan tiszta élettel fogtak; még pedig abban az időben fogtak ehez midőn a szentháromságot nevelés által csepegtették belé a lelkekbe s az egyház tekintélye és büntető törvények által tartották fenn És mit fedeztek fel e nagy és jó férfiak kiknek értelmi ereje és igazság iránti szeretete őket az emberiség legnagyobb jóltevőivé tette kérdjük mit fedeztek fel ezek a szentirásban? egy hármas istenséget? három végtelen lényt? az im~tdás három végtelen tárgyát? három. oly sze-. mély t a kik közül mindeniknek megvan a maga külön hivatala s mégis a többivel egyenlő része van az istenségben? N~m! A szentirás a természethez és a szivnek ama titkos szózatához.csatlakozott a melyet még a bálványimádás sem tudott míndig elfojtani és arra tanitotta őket bogy tisztelettel hajoljanak meg az Egy. végetlen Atya előtt s csak neki egyedül tulajdonítsanak 'legfőbb önmagától létező istenséget. Ez észrevételeknél főczélunk volt ldmutatni bogyamenynyiben a nagy nevek érvek gyanánt szolgálnak az antitrinitarismus ügye vagyis Isten tulajdonképpi Egységének tanai mellett a legerősebb érvek állanak. Azonban az igazság iránt tartozunk azzal hogy ldmondjuk miszerint mi kevés bizalmat belyeztetünk az érvelés eme felszines modorába. A nagy neveknek a vallásos vitákb:;!1 való legjobb szolgálata abban áll hogy egymást ellensulyozzák és semlegesitsék azért hogy a meg nem félemlített és le nem lánczolt lélek önmaga iránti kellő tisztelettel s az Isten iránt egyedül tartozó felelősség komoly érzetével gon- dolkozhassék és itélhessen.. Mi ~1iltont antítrinitariusnak neveztük. Azonban mi őt egyik felekezettel sem akarjuk azonosítani. Lelke sokkal függetlenebb és egyetemesebb volt annál hogysem magát emberi hitformák és pártok korlátai közé szorithatta volna. Közbiedelem hogy ő utóbbi éveiben minden körülötte levő felekezettől különvált ; s ha most élne nem volnánk bizollyosak abban hogy vajjoll találna-e olyant a melyhez szorosan' csatlakozzék. Ő valószinül~g első helyen állana a keresztényeknek a III a z osztályábau a mely számosabb mint az emberek vélik s reméljük szaporodik a kik sokkal félté]{enyebbek a lélek jogaira és ookkal elégedetlenebbek a kor egymás-..

38 . -'.- >~ _-..:.'.. "1..- <.. - sal hatció}ó )rend:szeteivé1' mint hogy bármely párthoz is szorosan csatlakozzanak; akikben a theologiának jelen előhaladott álláspontjainltább a hiány tudatát mint a nyeremény diadalát ébresz~ tette fel; a kik bár saját hitformáik iránt előszeretettel -. viseltet- nel{ mindazáltal nem tudják elhitetni magokkal hogy ez az utolsó vívmánya az emberi léleknek és hogya távoli századok oly tisztelettel fogják után-mondani ennek bitformáit mint a lmtholikusok a tridenti zsinat határozatait; a kik nem azért küzdenek a szabad vizsgálódásél't ll1ert azok a kik vizsgálódnak mind ugy fognak ;gondolkozni a hogy ők hanem azért mert végre talán valald megelőzi őket és magasabb rendü. igazsághoz vezető lesz. Mi c névtelen és terjedő osztály inint erős rokonszenvvel viseltetünk. Nekünk új világosságra van szükségünk s nem búnjuk aktírhonnan jöjjön is az. Nekünk oly l'eformatol'ok kellenek a kik méltók e név.re s örömmel üdvözölnők a keresztény vallásnak oly nyilvánulását amely minden jelenleg lét ező rendszert elhomályositna. Mi most oly tárgyra térünk a melynél Milton valószinüleg megbotránkoztat ja az olvasók többségét. Miként a hajdankori phi-. losophusok úgy ő is teljesen ellene mond ama tannak mely szerint Isten a világegyetemet semmiből teremtette. 6 abban a nézetben van hogy tevékenység nem létezhetik egy szenvedőleges anyag nélkül a melyen a tevékenység végrehajtatik és hogy ennélfogva a világ egy eleve létező anyagból alkottatott. Arra a kérdésre: mi és honnan létezik ez az ősanyag? azt feleli: ez I ste ntől van "az istenség kifolyása". "El I ste ntől jött létre" s következőleg a teremtés semmmi új léteit nem hozott elő s az anyago t nem is lehet megsemmisiteni. A következő idézet mutatvány t ad e tárgy feletti szemlélődéséről : "Világos tehát hogy a világ egy vagy más nemü anyagból teremtetett. Mert miután cselekvés és szenvedés viszollyos fogalmak és következőleg semmi erő sem működhetik l\ülsőleg ha csak nincs valami s zenvedő miut p. o. az anyag lehetetlennek látszik hogy Isten ezt a világot ~ emmihől teremthette volna; nem azért mintha neki arra az erő hiányzanék hanem azért mert szükség hogy létezett legyen valami korábban II mi alkalmas volt arra hogy az isteni munkásság hatását szenvedőleg béfogadja. A midőn tehát mind a szentirás mind az ész azt tanítja hogy minden dolgok nem semmibő]; hanem anyagból teremtettek ebből szükséges]óppen j.övetkezik az hogy az anyagnak vagy I ste ntől fü ggetlenül kellett miudíg léteznie vagy egy bizonyos id ő ben Istentől kellett származnia Hogy az

39 lv! nirolor' :r. anyag Istentől függetlenül mindig létezett volna (látva hogy ez csupán csak egy szclivedő elem mely az isten ségtő l függ s neki alatta áll; s. megfontolva czenkivül hogyelvontan tekintve valamint a számban ugy az időben vagy örökkévalóságban sincs önnön lényében fennálló vagy benmaradó crő vagy tevékenység).- hogy mondom az anyag önmagától öröktűl fogva léte zhetett volna azt felfogni nem lehet. Ellenben ha öröktől fogva nem létezett alkor nehéz megérteni honnan származik. A nehézségnek cllnélfogva csupán egyetlen egy megoldása marad fenn a melyre né~ve egyébiránt kezünkben van a szentirás tejüntélye t. i. hogy minden Qolog I ste ntől van". I l.. E nézet J\t1iltont természetesen egy másikra vezette t. i. hogy cl test és lélek közt levő vélt különbségnek semmi alapja nincs; mert ha az anyag az "istenség kifolyása" akkor nyilván fogékony az értelmi müködések iránt. fu;el'zőnk e szerint állit j a "Hogy az ember élő lény bensőleg és sajátképpen egy és oszthatatlan; nem öszszetett vagy elválasztható; nem miként a közvélemény. tartja két különbö ző és külön álló természetből öszszeállitott és alko- tott milyenek a lélek és test hanem az egész ember lélek és a lélek em ber azaz egy test vagy állag mely egyéni lelkes é rző és okosan gondolkodó". Ebből. I. löt lapok. azt látjuk. hogy Milton "Elvesztett Paradicsomának" egyik helyét a melyet mint költe~ényt bámultunk józan philoso. phiának tartotta: -- 6h Adám a Mindenható csak Egy Kitől jő mi11'1en s ismét viszszatér Ha nem fajul el ősi jellemétőj Mert nlinden a tökélyre van teremtve: A mindens ég azonegy ösanyag Alak s erő nagy különségivel A lét ezernyi lépcsőit mutatván; De finomabb tis~tább és szellemibb A mint közelb áll a Magasságoshoz S szorosbban óhajt egyesülni Véle Saját kitűzött helyén mindenik Míglen a test szellemmé nemesül Különuemü határain belül.. Igy a sötét gyökből világos zölden Bajtnak ki a sarjak még légiebben KönDyűk a. galyak s levelek mig végül II

40 {... -' :. ". '.:.. ~ ~- ~ - - ' " ":o": '\~:: ;.. i.. ' -.' "'; '.-:';.\~...:'...-.:'-;... '..'.. '" " ' ".~~. "... ~.. J ~;'r..;~ "" - -. _... "... ~. ~')' '...._-.-. -' ' " _. ''."'"-".. "0 " >"'".. "... ' '" '.. -. '.'""'.. -.'. " ''O.' ".. ~~. 'r ' "L' ".. t.... _' "'_ :. '-' 0"- ':.'. " ''"'.'.:.'. ~:~'.t.j ;~ ". ".".. '.. '. '.". _'_ ' "" --' ''O ''..': ' l"- " i; -' _" o";.;;-ic: ":. -"':.' _.C. '.' 'Yl.!<'. " o'... "... " ' "." " " '''''"'''' '-\.. "... '-.'.." " '..'; _ _' '.. '_.. '''.: 'o" :.. ". ".... " _' o. "". :."..j ':'... "..... ''' M.mo '. ;.:I. "- ~'."' "'./.:' ': ' 0"~"'. ~r ~t :~":;~"'/' ". ". It' '.; Teljes diszében mosolygó virág ~C : ' ' :..' 't;' Lehelli léleik illatát fény-árban; -... ' ".;' : Virág s gyümölcs az ember tápszere.' Fokonként finomabb alakot öltve Lesz.. élet lelkivé és finomul Érző s gondolkozó lény szellemévé - Elveszt. Par. V. k sorok. Az emberek a mai lwrban több kedvezéssel' vagy kevesebb idegénkedéssel fogadják Miltonnak eme szemlélődéseit mint az ő idejébell ; mert Locke korától ' fogva a bölcsészek vizsgálódásai oda voltak irányozva hogy az anyagról való képzeteinket megin- " ' gassák és senki sem elég merész jelenleg erősiteni hogy mi az anyag vagy mi nem lehet az. A Berkeley idealismusa llabár soha sem alapitott iskol~it mégis érezhető befolyást gyakorolt a meta~ pbysikusok gondolkozásmódjára s e rendszernek némely ind philosophusok elméletével való öszhangzása arra a gyanura vezethet minket hogy az valami nagy elrejtett igazságot foglal magában a melynek az egymás~ól rendesen oly nagyon különböző európai és ind értelem némely sugarait felfogta. Valóban az anyag egy Proteus *) a mely abban a pillanatban tiínik el előlünk midőn azt véljük hogy ' megfogtük. Priestley oda törekedett hogy a lelket valami anyagszerüvé tegye; de e czélból kénytelen "olt az anyagot az állagból erővé változtatni azaz olyasmi ré mi átalában nem anyag többé ugy hogy midőn azt ki akarta terjeszteni öszszerontotta. Ez észrevételeket azért tettük hogy megmentsük Milton emlékét az Isten iránti tiszteletlenség vádjától a melyre néz\'e ő a legeslegutolsó férfi a ki azt megérdemelte: mert némelyek yétkesnek tartják őt a miatt hogy az anyagoi az istenségig nunt annak forrásáig nyomozta. Még most is titokteli homályba yan burkolva az a nyag a mi az emberek előtt közönségesen oly érthetőllek Játszik. Mi azt csak II lélekhez yaló viszonyából isllleljük lllilltaz er ő k nek oly egyesülését mely bizonyos érzéseket fel ébreszt. Kimondhatjuk hogy annak Istenhez "aló viszonyáról senllllit sem tudunk. A mint a tudomány előltalad üln fel fogjuk fedezni hog.\" a te *) Az olvasó közönség ama. része kedyeért a kik tán nem tudnák megjegyzem hogy Proteus egy tengeristen volt Pharos szigetén a ki jósolni és minden alt\lrot felölteni tudott. S. D

41 ?t11 r~on J. 163 remt ő erősebb és bensőbb kapcsok által van munmihoz fűzve mi ut [l llogy most képzeljük.!iii tehát nem vetekediink oly tanok knl mint a Miltoné ámbár csak bámulbatunk azon a komolyságón n melylyel ő ily kétes szemlélődéseit keresztül viszi.. ;:~lijton ezután az embernek paradicsomi állapota megvizsgálására tér s mivel akkor a h á z a s s á g volt az egyedüli társadalmi élet. ő itt amaz intézményről a soknejüségről és az elválásról "illó nézeteit ndja elé. E nézetek lelkének ha nem is helyes itéletét de mindenesetre jellemző függetienségét mutatják. Könyvének egy része sem okozott any nyi botránkoiást mint a soknejüség tönénye sségé r ől szóló tana s mégis sehol sem lehet oly kevéssé kárhoztatni mint itt. Világos hogy e hibája a szentirás iránti tiszteletén alapul. 6 látta hogy az ó tesamentumban a soknejüség meg yolt engedve a l egl;:iw n őbb férfiaknak a törvény előtt a pátriárkáknak a kik a mint ő megjegyzi Isten különös gondviselésének tárgyai yoltak toyábm más jeles egyéneknpk a következő századokban; és miután e tekintetben semmi tilalmat nem talált az új testarnentumban azt hitte hogy ennek erkölcsi roszszá nyil Yclnitlsa nemcsak a szent férfiakat gyalázná meg hanem a szentirást is bemocskolná. Tudjuk hogy némelyek azt fogják mondani miszerint ennek gyakorlata kárhoztatva van az új testamentumban; és megengedjük hogy az el van itélve Krisztusnak eme szavaiban r ejl ő czélzása által: na ki nejét paráználkodásnál egyéb okból elbocsátja és mást veszen nöül házasságtörést követ el ""-). De mi azt hiszszük miszerint elvitázh'l tatbn tény bogy jóllehet a kere'sztény vallást el őszö r Ázsiában hirdették a mely a legrégibb időtől fogva a soknejüség fészke yolt mindazáltal az apostolok soha sem kárhoztatták azt mint "étl(et s az úttértektől soha sem kiv:ínták hogy nejeiket egyen ldyül elbocsássák. Hát mit? mondhatják némelyek.»önök is _ a sokne'jüség törvényességének szószólói?" Mi azt feleljük: Nem. ~i azt tartjuk hogy ami vallásunk szelleme e gyakorlatot határozottan ellenzi; sőt azt is hozzáteszszük a mi előttünk nagy fontosságunak látszik hogy ez ellenséges szellem nem keyésbbé határozot t azért mert az új testnmelltuml-an nem lehet egyenes tilalmat találni a soknejüséget illetőleg; mert a k e r e s z t é II Y y a II á s n e m s z a b a t o s t ö r v é n y r e n d- s z e r amely betüsze1'inti pontossággal kijelöl mindent a mit *) Mát Eredeti szöveg. - S. 1> "

42 - l ~ l nélkül A. lli< o :t"z. h i r ' Z ~ - ll' " l termész tc'n '. hozha ni fel hog 'Y t az új oly köz ~ rrekb hatot ld bili mind ' ll szhl a kény ur l ln H.)' lill:i\. is liu d>;{t ~lh\t [\'('. gött ezek 01 viszszael.ck il llll'lyoktól \';llhlsunl' '. 'll' il' :lllynyira. irt zik min bármely lll; st l 'l nl 'lj t n \'CII l II 'L ll' '.ni. lilillda'lslt.'\l Ho k r s~ t II Wtl"t~ 11 IH OHtl : '11 '1 k hll " '" rab~olo'ájá t ~z alnuli It fl "'l~.:l k n) n'lu\'k II. l\'n Ut':\ lmi tr6njától zálljou le ' lhulrm 111('g: l I 'c tt:'t t nyfül lió~' di ~Ó ( '(\ ~' "okat hira s n I tejl aty:1i j011t'lllct'(' (~ kol'lli:t n ' ; $ l' \ :<:\ elek d t nag és neme Iv 'l' VOlltltkoi\ }3:' c 'lm\ lli \; Il lt (V~ fokozato b n ~ö ellent.tlllulh\uii\l lpf lyl í~ :Utol. " \. \ \ '\5 (IJllh(li'( nem elideo'ellith t tl II jo?iüho 1. ( lelljp". (g'y nló c~úh c~ \' 1)10 raga zkodá áltnl minden hlll C1.0t ~ y. tl'i lj Cll (']t NeHI Iw:\'yh:\tjtlk r( I be e táro'yat a HélI ül hoc' : II I h\ n'y il k n\i ~ )I 1'1 11 l n \ 1Il ';ink ~iltonnak a oknejü ~ ég f löli t v Ol: C htín III jo' 'll k ll\: ~ :\1't: I l a t ved s i onnan z;ímhl7.0tt I It o ö ' \' rt l ( r ( :-< ~ l (t II v \' I l l ;Í s t a z Ő n k r e. z t n y.\' It t Y. It (t il t. II t { ll i t J t l t I II e I mintha '!HI volna a II i t lj ' l' 1\ lj l \ ll\ i II t t~ k 1> ( IH itd Ita mindaz a mi ott me volt cn o' dv bök> ' j (101 ó v llltl udulha :1 vallá akkor tt ma 'a 'l'0j hrll l ~ l}. I( U

43 N IftrON.J..... """<"' c... '''''''li''''-'." o" r ~ ~. '..' -'$" '. ".."...1_: ~J.' ".~ ::"" r.' ' -i.....". ~:.... volna fejtve. Allynyi igaz hogya k e l' e s z t é n y. v a llá s. ~":1~; Je o l' a m a g a c s e c s e m ő k o l' á t é l t e. Az apostolok közöltél\ alljjak nagy igazságait a zsidók és pogányok míveletlen Jelkeivel ; (le az ős egybáz 'mindazt nem értette és nem él'thette a mi amaz elvekben rejlett nem értette mindazt az alkalmazást a melyre azok képesek azt az egész befolyást a melyet az emberi lélekre gya- kol'olniok kellett azon öszszeköttetése!et' a melyeket az idő által kifejtendő új igazságokkal allwtniok kellett azon új viiágosságot i a melynek közepette nekik helyet kellett foglalniok s azt a hajlékollyságot it melylyel magukat alkalmazniok kellett az emberi természethez és a társadalom e l őhaladottabb álláspont jához a melyet nekik fokozatosall kelle előidézni. Az első korban a keresztény vallást nz azt elfogadók tehetségeihez való okos és szelid alkalmazással közöltéll A z é r t e l e m II a l a d á s á val é s a z e r k ö l c s i e r ő k f e j l ő d é s é vel m e g s z a b a d u l a k e r. vall á s é s m e g.. k e II s z a b a cl u l n i a g y e r m e k k o r a h e l y i i d ő s z e r li é s e s e t l e g e s j á r u l é k a i t ó l. Nngy eivei tisztábban és világosabban e l őtünuek s elítélik a viszszaéléseket és hibákat a melyek századokon át érvényben voltak. Milton nem fogta fel kellőleg ezt a nagy igazságot mert mi ilyennek tartjuk azt h ö g y a k e r e s z t é n y vall á s n ö v ek e cl ő v il ágo s s ág s h ogy az t ki s ebb II a g y o b b m é r t é k b en m i n d e II k o r s z a le önmaga számára köteles kifejteni ; s ma sem értik úgy ez igazságot mint egykor érteni fogják s e felfogási hiánya miatt a keresztény vallást még most is inkább ama századok nyomán hirdetik a melyekben semmi sem létezett a mi il'odalmunkbói philosophiánkból és korunk haladási szelleméből; s félő hogy éppen.ez okból nem gyakorolja. erős és müveit lelkekre azt a teljes és kiváló hatalmat a mely őt megilleti s a melyet egy!wr el kell él'llie.. Milton a soknejüséggel kapcsolatba hozta az elválás feletti vizsgálódc1st is a melyre nézve az ő nézetei mint tudjuk sok kere sz tényekétől eltér. Ö az ismertetés alatti munkában különösen:. pedig más él'tekezéseiben erősen állit j a hogy a házassági ágy meg- ' sél'tése nem egyedüli oka az elválásnak hanem hogy "a házi békének és vonzalomnak kölcsönös komorkedvüség s czivódás~k általi folytonos hábori'tása elégséges ok" a házassági frigy felbontására... E tárgyra bővebben nem terjeszkedhetünlr ki.. Most ~Iilton miiv éuek azon részéhez jutunk amelyben az ember azt várt.a volna hogy az ő hatalmas lelke korának diy.atosc '. '.. :

44 . _I '.v ' '~' < _ '... ~'..p." " '... ' ".~ "... ~ '. -.". ~"'.. -~' ' < ' ' "..-- y' ~ '... _"O ~?>_....:. -:"'. "'C' 0":': ".' mil'on Jó. \ " v~lcményein túl tekintsen de a melyben ő majdnem minden eltérés nélldrl a vert útíit }öveti" s ritkán veszi észre az azon előforduló nehézségeket. sőt alig látszik hogy azok léteiéről valamit. tudott volna. ÉrtjÜk az e ID b e r i s é g e r k ö l c fl i á lia p o t á n a k ' s. J é z II S ' K r i s z t n s á l t a l val ó m e g v á l t á s á n a k nagy tárgyait. Az eredendő bűn tanát ő igaznak ismerte el s a l~leknek a testtel való azonosságáiól szóló tanja kétségkivül erősitette őt e hitébena minek következtében azt tanit ja hogy a lelkek nem közetlen I~tentől származnak hanem a szülék adják át a gyermekek- nek és hogy azoké szerint örökölt bünnel születnek éppen ugy miliént a test örökölt ljetegséget kap. Lealázó dolog ehez még azt is hozzátenni miszerint ő a bűnnek physikai ragályosság általi terjedés éről szóló tanát azzal támogatja; hogy ez felmenti IStent ama vád alól mely szerint tőle származott volna az a romlottság. a melylyel a mint mondják a világra jöttünk; mintha a végtelenü! tiszta és jó Isten titlws müködés útján a csecsemő szenvedőleges és tehetetlen lellrét erkölcsi roszszal megfertőztethetné és aztán az által hogy azt saját rendelte eszközeinek számit ja bé felmenthetné magát a rettentő mivelet alól. :Nlilton azonban nem hiszen a teljes megromlottságban ' érezvén hogy ez az embert minden ereje elvéteiével egyszersmind minden vétektől is felmentené ; és ő ennélfogva meghagyja az isteni kép egy r é s z é t a mely nem elégséges arra hogy nekünk az erényre juthatás reményét nyujt8a de elég arra hogy. a bűntől a mentséget elvegye. Ez a theologia "szelid kegyelme és nngy irgalmassága l" A mi Krisztus közbenjárását illeti ő ugy vélel<edik miszerint Krisztus az (dtal szabadit meg minket hogy büntetésünket magára veszi s ez (dtal Isten igazságának eleget teszen. Valóban ö nézeteit nem fejezte ki elég szabatossággal sőt ugy látszik hogy azokat k e llő vizsgálódás nélkül állapította n1c'g. Megvalljuk hogy a csalódás érzetével látjuk mikép Milton szelleme az emberi természet és megvájtés eme nagy tárgyait illetőleg megelégedett a körülte uralkodó leal{tzó nézelekkel. De eszünl<be jut hogya gondviselés iutézkedése az miszerint a legnagyobb szellemek sok 'tekintetben ro]wi1flzenveznek korukkal érzésben és gondolkozásban és hogyannál inkábh elöscgit.ik az emberiség haladását ha nem haladnak na gyon sebcsen s ncm HZ ÚI' nyalják rendldvül túl a velök cgykorual<ut lviiitoll mllukáj:inak c. részében azt ál li t j a hogy a vétek miatt fen yege tő hajúl ('gyforjllún kiterjed a testre és lélekre a mit ő valóban kénytelen volt áljitajli

45 MIhTON ;r. '.' ""~''' ' _' '''' 'A'... ': '_ to o'.." _"."'. i "-.'" ".." '~".t..<>:~.:.:. '.' 'o ~..' ~"Mt."v.'~':;-' "' -:~-.~.. ' ~V " ~.R-.'o~;~.- ~. -'. '.. -c '... minthogy szerinte a lélek és test egy; s' ezután szokott erélyével ama sziikségképpi követj;:ezmény védelmére kel hogy a halál és ' feltámadás közt az öntudat szünetel. Mi e tant nem hiszszük de tiszteljük azt a bátorságot a melylyel ő mindazt megengedi és állit ja a mi nézetéiből okszerüen kihúzható. " Milton a megváltásról szóló fejezetet béfejezvén arra tér a mit ő "az ember ú j j á s z ü l e t é s é n e k vagy ama változásnak nevez mely által a bűnös kegyelmi állapotba jut;" s bál' őt e ponton nem lehet mindig megérteni mindazáltal ritkán tér el attól a mi akkor vert út volt. Azzal azonban tartozunk Miltonnak hogy kimondjuk miszerint ha olykor közeledett; is a kálvinizmushoz' de azt soha sem fogadta el. Ö ama hitforma kiváló czikkeit milyenek: a teljes megromlottság elválasztás és elvetés hogy Krisztus csupán a választottakért halt meg az ellentállhatatlan kegyelem a szenteknek a kegyelemben való megmaradása ' és a puszta hit általi megigazulás mind tagadta sőt némelyik ellen keményen kikeit. Bár Miltonra is befolyást gyakorolt az a kor a melyben élt mindazáltal a genfi iskola szivet hervasztó hite nem tudta elnyomni az ő szellem ét. Most oly tárgybóz érünk a mely iránt Milton mély érdekkel viseltetett; értjük a k e r e s z t é n y s z a b a d s á g o t mely általános nevezet alá sorozni lehet az egyház fegyelmét a papok hatalmát és az egyh<iztagok jogait. Hogy a li:eresztények szabadságát oltalmazza s őket mipden külső erős'zak és rendszabályók ellen bizto-. sitsa azt állítja hogy az egész m ó z e s i t ö r v é n y e l van t ö- l' Ö l v e anynyira hogy ennek egy része sem kötelezi a keresztényeket; ez oly tan mely sok embert bámulatba ejt a kik azt hiszik" ) hogy ama törvény erkölcsi parancsai 'ma is oly kötelezők mint valaha. De ezek v.alósággal keveset különbözilek Mntontól a kinek valóm véleménye oda megy ki hogy e parancsok kötelezik a keresztényeket nem a Mózes tekintélyéért a mi teljesen oda van hanem a.zért mert ezek be vannak ' véve és kebejezve a keresztény vallásba mint a ]l1i egyedüli törvényünkbe a mejy töke Jetesebb alakban és hatalmaeabb szantesitéssei' mindazt előadta mi a zsidó vallásban maradandólag becses volt. ' A keresztény szabadságnak egy másik ága gyanánt tartja Ő a miként ezt mi is gondolhatjnk; míllden hivő nek ait a j <> g át; melynéjf.ogva a s z e II t i r á s t m e g v i z s g á J n i s a z t a. m a g li ' részére megitélni szabadsága van. EZ2íel neinejég~dveílr. ;.... "..

46 MlltrQll Z. meg a quackerismus álláspontját veszi elé s azt állit ja horn' a kereszténynek a szentiráson kivül még' egy b e n ő bb vezetője van a melybe semmi embeii tekintély belé nem szólhat: - "Az evangeiium neve alatt kétféle szentirás van a mi birtokunkban az egyik külsö az irott sz6 a másik pedig bel s ő 'a' szentlélek a maly a hivők szívébe van irva Istennek igérete és amaz akarata szerint hogy azt semmi szin alatt sem kell elbanyagolni.«-- n. köt 172. lap. "A. külső szentírás.. gyakori megrontatásnak volt kitéve s némely esetekben meg is rontotta azon emberek nagy száma és olykor hütelensége is a kik ezt hátrahagy ták továbbá az eredeti kéziratok közt levő s a későbbi márolatok és nyomtatott kiadások által előidézett De az igazsághoz ve zérlő különbség és eltérés eltérések. szellemet megrontani nem lehet azt az embert sem lehet megcsal ni a ki valósággal ihletve van s zentl élektől. cl 173. lap. "Nehéz kitalálni hogy a gondviselés minő czélb6\ bizta ily bizony talao és változékony felügyeletre az új testamentumi iratokat. ha épp p-n e köruimény által nem arra akart minket megtanitani hogy a nekünk adott szellem biztosabb vezető a szentirílsnál a kit ennélfogva követni kötelességünk." 174. lap. "Ebből az következik hogy midőn a z ok tó J; a kiket egyénileg az I sten lelke vezérel akár az egyház) akár a keresztény hatóság nevében a vallás dolgában emberi véleményekbe val6 belényugvást vagy emberi tekintély iránti engedelmességet követelnek ez voltaképpen oly járom a mi nem az emberre hanem magára a szentlélekre van téve.«176 lap_ Ez más szavakkal valódi quackerismus; azon c::akl1gyan kételkedünk) hogy Milton a szentlélek alatt azt a ir ö z e t l e II 'Jdje- lentést értette a mejy ama hitvallásnak alaptanát képezi. E tan ellenében azt lehet felhozni) s hiszszük miszednt ezt az ellenv~tést Miltonnak is éreznie kel1et~ hogy ez szellemi tehet égeinket me" gyengíti és zsibbaszt ja a lelket tétlenségre líárhoztatja s az embereket arra vezeti hogy az égből gy hjrtelen való vjjiámlástól várják azt az igazságot" a melyet saját tehetségeink helyes használata által kell keresnünk. i\fi ugy képzeljük miszerint :Milton hitte h o g y a s z e n t l é l e k é r t e l m ü n k k e l é s é r t el m ü n k á l t a l m fi k ö d i k s a h e l y e t t hogy a.z észt elnyomná éppenélénkíti erősiti és kiterjeszti Azonban ez nem az egyetlen hely a melyben szabatos nézeteit átalános kifejezésekkel va.gy a. targyak hirteleni és felületes vizsgálatával homályba borítja. " Miltonnak az egyházra és a paps:'óra vonatkozo nezetejt JJletőleg más bizonyitékaínk is vannak arra. nézve hogy ő a szent-

47 MJ'TOK J... irást oly lllódon értelmezte mi a keresztény szabadság i.lányábal'\ il legkedve z őbb. Ö azt tanit ja hogy az egyeteme egyluíznak K r i s 7. t II S II ci l II i n c s 111 á s f e j e és hogy ot.romba jogbitorlás az <L hat.alolll a lilit a pápík zsinatok és püspökök löv e t eln e~\. Az e g}' e s egyházakat. ill e t ő leg ő szorosan függetlenségpú.rti (congre. gationalista). Azt mondja hogy minden egyház jogosult. arra hogy ll1agát kormúnyozza s ezeket csupán a szeretet Impcsa füzi egyll1ílshoz. Egy más egyház sincs feljogositva arra hogy annak ügyeibe miís módon beléavatkozzék mint csupán a testvéries tanács útján: "M i n d e II egyházat mely a fennebbi alkatrészekből (aisz ]ellőleg oktatott hivőlböl") áll ha levés számból áll is annak vallásos jogait ill e tőleg magában e g é s z é s t ö k é l e t e s e g y II áz n a k kell teldnteni; és e földö n magánál fen II e b b val ó t sem egyénben sem gyillekezetben sem egyetemes gyiilésben nem ismer el a melynek magát törvényesen ájája kellene rendelnie miután annak J;:eretén l;ivül sem egyik másik hiv ő ne!" sem r endnek sem taná.csnak nincs nálánál nagyobb joga arra nézve hogy az il'ott szóban és az ígéretelben Krisztus jelonlétében a szentlélek vezetii befojyásában és ama l\ egyajándékokban r észesülhessen a melyek az egyesit ett. íma jutalmai ". II. löt lap. ' A papdl asztás igy szól a n é p hatáskör é be tarto ;/ i k. A pap ha lehet szolgálja ingyen az egyházat s éljen saját keze llluukája után. Milton ezt a meg nem fizetett szolgálatot nemesebbnek s Urunk és az apostolok példáival megegyezőbbneknyil vánitja. E llé;/etekkel öszhangzólag ő inkább szereti egy oly egy M z eszméjét a mely kevés tag ból Úll: - "Mindazt a mi az istenitisz teletre és a hivők üdvösségél'e tartozik szóval mindazt a mi egy egyház alkctására szükséges kellőleg és rendszeresen egyes egyházban egy magános ház falain belől és II hol az egybegyültek száma nem tetemes lehet létesíteni. Sőt midőn egy i1yegybáz papja magán-érdek sugalta kivállatának engedve. a kellő n é l nagyobb száron szaporodást enge.d meg ez által nagy mértékben megfosztja magát azon e l ö nyöktől melyek a közös öszszegy ülé se kb ő l származnak " II. köt. I 04. lap.. Milton továbbit azzal tart hogy a papoknak nem kell kizárólag a magok részére tartani fenn a közoktatltst és a szertartások kiszolgáltatúsí.t; hanem minden k e r esz ténynek részt ke'll v e II II i e e s z o l g á l a t o k II a n it kinek k ellő tehetsége van:. ') Az istenitiszteleti gyüléstartás s'~okásá.t illetőleg nem a jelenleg le '. ' ". -. ~ -

48 ' ;:' '.'j' ';'" " "..... ~ )1_' M'IIírON J.. tező m&d4al kén 'íahimi hanem az. apostoli intézménynyel a mely nem rendelte;hógy 'egy' égyém'iiil. s éppen egy flzetéses egyénnek kezében le-' o gyen a kiválóbb helyről beszélés egyedüli joga hanem hogy viszont minden... hivő legye~ feljógositva arra hogy tehetsége szerint beszélhessen prófé- tálhasson tanithasson vagy inthessen j elanynyira hogy még a leggyendébb at.yafinak is- légyen meg az a kiváltsága hogy kérdéseket tehessen s a gyűlekezet idősebb és tapasztaltabb tagjaitól tanácsot kérhessen". II. köt I. "Bármelyik hivő is illetékes arra hogy midőn az alkalom úgy... kivánja r e n d e s p a p k é n t működjék feltéve hogy II kellő adományokkal bir j ez adományok.az ő küldetését képezik".. i " Ha tehát bár- mely hivő illetékes az evangelium hirdetésére feltéve ha kellő adományokkal fel van ruházva akkor arra is illetékes hogy a keresztelési szertartást. végbevigye; mert ez utóbbi teendő alsóbb rendü az előbbinél" l. "A mi az uri vacsorát illeti erre nézve az elébbi fejezetbim ki volt mutat- va miszerint ama szertartásban mindenki részt vehet és. hogya szent je- gyek kiszolgáltatásának előjoga nem lehet egyes ember vagy rend tulajdo- '. na" lap.. Mi teljesen egyetértünk a szabad szellemmel mely e helyeket átlengi;. azonban némely egyes l1ézetektől eltérünk. Miltonnak nagy tévedése abban áll miszerint ő azt hiszi hogy az ősegyház minden korszakra nézve külső mintakép gyanánt létezett. De feltehetjük-e hogy az egyház születése all\almával midőn szegény volt üldözte- tett. zsidóságtól és pogányságtól volt körülvéve irott szabályoldml és történeti ' feljegyzésekkel i1agyon szüken volt ellátva a tanitást illetőleg főreg ihletett tanitóktól függött s oly áttéríekből állott a kik a zsidó és pogány tévelygések közepette növekedtek és azokba belé voltak merülve képzelhetjük-e hogy az egyház ily körülmények közt oly alakot vehetett fel a melyet mint szentet és. másithatatlant diadalaiban szerencséjében s a magasabb felvilágo. sodás és müvelődés korszakában is fenn kelljen tartania? Tudjuk hogy az első évszázadokban sem fizetéses papok sem köz imahelyek nem voltak. A keresztények magán-házakban gyültek öszsze 1 s néha a legszegényebb a legelrejtettebb helyeken a melyekre csak szert.tehettek. Ily alkalmakkor a szolgálatot nem egy egyén gya }{orolta kizárólag hanem osztoztak benne. az atyafiak; egy szó sincs is. az új testam~ntumban arról hogy az uri vacsorát és a keresztséget csak a pap s.zolgáltatta volna ki. De mindezekben semmi szabályt nem találunk a mai idő számára. Valóban előttunk m e r ő b e n ellen}mzni látszik egy egyetemes vallás es7.méjével a me]y a világ

49 " ' ti MIIorON J. itt végéig minden kor és nemzet s a társadalom minden ' fejletis~gi fokozata számára volt szánva az miszerint az c secsemő korában oly im:íd ko z~ís i tanitási és fegyelmi rendszabályokat állapított meg a mely minden jövő korban sértetlenül maradjon. Előttünk egy változhatatlan al aj{l'ó I szóló tan szolgainak babonásnak és a keresztény vallásra nézve lealázónak Iátszilc A ni i vall á s II n k s o k k a l s z e II e III i b b é s b e Ji s ő b b é s s o k k a l le e ves e b b e t t ö l' Ő ri i Je a Je ti l s ő s é g g e I It o g y s e m m a g á t e z ö r ö k ö s l á n c z r a y e r j e. Az új testamentumnak e tárgyra vonatkozó elismert határozatianstíga eléggé bizonyit ja a keresztény vallás alapitójának széles és e l ő r elátó böl cseségét. Mi azt hiszszük ' hogy a szabad irányu nézetek tetjedésével ama kérdés is felmerül vajjon vallásunkat nem lehetl1e-e szellemének és nagy czéljának az emberi természet elveinek s a társadalom kivánalmainak és helyzetének megfe l e l ő bb módon tanitani és gyakorlani annál a hogy jelenleg történik. Azonban mi azon változások közt a melyek e vita nyomán támadhatnak nem teszszük fel elő r e Milton ama tervének elfogadását melynélfogva li a papokat arra itélte hogy arczájok veritékéyel szerezzék meg kenyeröket; ső t inkább azt hiszszük hogy a tudomtíny és ismeretek tetjedésében elégséges okok vannak a melyek azt ta micso lj~ik az egymznak hogy lelkészeik részére a tanulm:lllyaik és értelmi mi ve l ő d ésö kr e kell ő módolmt és eszközöket még dúsabb mért.ékben szolgáltassák ki a végett. hogy a keresztény igazságoknak miveltebb és feh'ihígosultabb szellemben terjesztése inint növ e k edő kivánalmaknak megfelelhessenek. Egyúttal azt sem Htjuk valószillütlenllek hogy Milton nézeteivel öszhangzólag a közoktatást. a helyett hogy az továbbra is a papok egyedáruja légyen egykor ki fogjlik terjeszteni magasabb értelmiséggel és kegyességgel biró emberekre is s ez intézkodés eredménye az lesz hogy fi vallásos tanitás új életet e r őt és gyakorlati bölcseséget nyer s némely tárgyal~ gppies és cgyhangu kezelése helyét mely ill ost gyakran és oly makacson öszszefügg akathedrai működés se l természetesebb szabadabb és változatosabb ékesszóhís foglalja ej. _. Ismét mi az alakok és lüil ső isteni tisztelet változásai közt nem. várj ul azt hogy a keresztények csak azért hogy sze rzőnk nézeteivel öszhangzólag cselekedjenek bezálják templomaikat és magános házakban gy üljenek öszsze; mert e l őtt ünk a nagy vallásos épüle-' tek és nagy gy iilekezetek fontos eszközöknek látszanak a végre hogy II társadalom zömét öszszeszedjük és a kere.'iltény vallás iránt.. ;. "'~. '. ~ ~ '-"1'..-"".... :... -."1f:.g

50 " 172 Mj!4'OB J. érdekeltté tegyük. De talán kisebb kőrü társulatokat is lel1et' al~ kotni a vallásos fejlődés eszközlésérc a melyekben a nyilvános isteni tisztelet formaságaiból valamit el lehet hagyni s a keresztények inkább élvezhetik az őskori hivő k családiasabb és bizalmasabb É!o"Ybegyülésének előnyeit. Valóban fontos kérdés hof'y miként lehessen a keresztény va nyilvános gyakorlását beleértve a fegyelem tanitás és i teni tisztelet módjait. hatásosabbá és f'yűmőcsőzőbbé tenni. Th a tér majdnem egészen műveletlen ; azonban ha az idők jeleit helyesen olvassuk közele(4k a nap midőn e kérdést meg kell oldani. F.'ennebb azt ' mondók hogy mi' a kérdés alatti tárgyat illetőleg Miltonnak némely nézeteivel nem értünk ef.'yet addig 'azok 'zellemére nézve megegyezünk. Neki minden gondolatainak tisztán " az volt a czélja hogy az ugynevezett papsácl'ot megfoszsza attól a különös mesterséges s z entségtől a melylyel azt a babonasá!! régen felruházta 8 mely annak egyszelii jótékony hivatalát a n11bryravágyás és kényuralom legt;tonoszb eszközévé tette. Mi azt hiszhogy ez intézmény soha sem fogja az egyházra és a világra a maga valódi és teljes hatalmát ~ryakorolni mindaddi' mig az a gyermeki bec ~üléssé a melylyel ezt eddig tekintették felvilá.gosúlt nem válik 8 mig az emberek a helyett hogy attól bizonyos titokszeiii határozatlan befolyásokat várnának azt oly észzern intézvénynek tekintik melynek rendeltetése az erényt és boldogságot terjeszteni nem magikai müvelet~k hanem oly eszközök ál. tal melyek az emberi természet változhatatlan törvényeivel megegyeznek. A. "Keresztény tanról való értekezés" többi ré.:.zemég néhány oly tárgygyal foglalkozik a mikre szívesen megtennők a maf'tink é~ zrevételeit; de csupán fi yflyi időnk van hogy futólag érintsük meg a vél(ill}ényeket a elyekre néve Milton az tmberek na 0'obb rész étől eltér. Ö a kh!dedek keresztelését elveti s az ehen érvei szokott kamolyságával és erejével harczol: _ emcsak azt erősíti több keres7.tényekkel együtt hogy a.;zombatra vonatlrozó negyedik p{ira csolat a móze:.i rend Zel' többi részével efrytitt el van törölve hanem a mit kevesen tettek azt is 6.llitja hogy az evan"clium alatt semmi idő kítiízve a liiyílvános isteni tísztcjet számára a Mt ebő hapjállltk meganneplése esui>án annak czélirií nyo~ságán b a keresztények közmeaegye/.é'!én alapul M:t hi ~zi bfg}" KrisztuE.lltható alakban jő el a. víláo meg"télés': e é.

51 .... ".. - '.....' " ::.... <irdek ltté tegy.ttlt. De talán kisebb köl'i\ tru:su)o.tolmt. is lehet l\!- lwtui ti. vallá os fejlődés eszlcözléstjl'c amelyekbell Hl\yilvnl1os isteni tisztelet fol'lrittslíga.i.ból valttmit el lehet hagyni is CI keros7tények inlníbb élvezhetik nz őskori hiv ők csnhídinsnbb és biznlmasabb egybegyltlésének el()nyeit \lnlóhnll font.os \(él'dés hogy miklmt lehesen n keresztény. vn.liás nyilv/ionos gynkorltísn.t beleértve 1\ fegyelem tanítá.s és isteni tisztolet IlH)(Iiuit. htttttsosflbbít é:; gy iimüesözőbbé tenni. Ez a tél' III IIj dn CHI egészen III Ü veletl en ; IIzonbltll ha az idők jeleit helye en olvassuk kü7.ell'!lik II Imp Jllidiíll e kórdést meg kell oldani.. l~ ennebb allt mondók hogy mig' It Mnlés njatti tírgynt. illetőleg lv1iltonnai~ némely Ilélloteivel nellj értünk egyet addig 'ltilo]< sllellemél'e nézve megegyezünk. Nelei minden gollllolatainnl< tisztrín n.z volt II czéljn hogy az ngynevezett pnpslíhot lii eg ro ~IISZ lt attól n l~ülönö - mesterséges szentségtő l a melylyel azt It uah01uu:lttg régen fcll'llhíillta s mely auunk egyszeru jótékony Jlivntal{tt It lingyravlígylts és kényul'n.lom leggolloszh llszkiizé\'(~ t.ettü. :Mi azt. his:t. szüle hogy oz intézmény sohn. Hom fogj Ct al'. egyh;izm ér a vihí ~l'tl. It maga valódi és teljes hatalrmít gy n.líol'oljli mil\(ln.llllig mig Itlo a gyermeki tisztelet It melylyel ClIt ndllig telüllteltúk felvil:í.go i5ult. becsüléssé l1em Y(tlik s luig az I\mhcrl'k H. helyett. hogy at.tól ui SZCl'it intézvényne]{ tclduti1< melynek l'('ihleltetése H" erlí llyt 1;15 zonyos titokszeril hntúl'ozntlan bcfolylí ~ olmt v<í.l'wí.wtk azt oly (:-;/ holdog ágot terjeszteni liem mngilmi IIIÜ veletek hajlom oly eszhü"ök :íl - taj melyek nl. emberi tcnoészet v;'dto;llmtatjnll t.i\l'v ö lly( ~ ivd meg CgyCZllclc A "Keresíltény t.alll'ól való érlekezés" (öhlji rl-;:;ze 'w ég néhlluy oly tiíl'gygyal foglalkozilt l\. nlikl'e SlIivesell llleglellnök il. Jlmguuk észrevételeit ; dc e:mptluanyliyi ülöjlkvltll hogy futólag \:.iu(;sük meg u. véleményeket It lllelyekre!lévo MiItoll nz; ember!'! lhlgyobh l'ésllétöl elt.ér. () fi ldsdcdck küj'csztoléf'ét dvcti }; a.;i ellen l'n'ei SloOlwtt kollloly stígllval és crejóvel huitwj. NCllI(;};il.k od erii:-;it i több kercsztéllyckkel együtt hogy II i:lzombat.m vo ual.kozó lil'gyedik pal'ancsolttt it luóze::;i l' en!l ~ ;I o ) tiiljbi ('(~};z(ív d együtt ld Vl\ll tiirö!ve hanem II lilit lhiveson tettnl< 11;1( i ~.íliitju hogy az CYó1l1gl' lium Il.la.tt f'eullui idő i'iine:-; kitii zvl~ u. liyilviillo ~ i ~ t.('lii li ~z (l'ld ~z ;í mtíra s l'\. hét 01::;0 IlItjlÍlíllak nwgiillllepll:::;(' csup/i.n : ('úlinínyosságú.n és a kej'mizt:éll)'uj\ ki\wlc ge~yl' i \!s t:jl ainpili.. \ zl. Iii t$:t.i hogy I l'isztus hí.tllató Itlnkhllll jő ld II v ihí ~ 1I1l' 1-d[.d\ ; :-q ; n ~ ( ' ~.

52 ) '" " : j '."".'. :" "! \. I'IlIlIfON 'J. 113 (j ezer évig fog e földön uralkodni mely időnek végével a Sátán számtalan szövetséges sereggel. támadja meg az egyházat és örök veszedelem fogja őt érni. Ez az itélet; ugy mond Krisztus második eljövetelével k ez dődik s valamint az ő ezer éven át tartó uratkodását ugy azt a bezáró jelenetet is magában foglalj a amelyben az itélet a gonosz angyalok és az egész emberi nem felett kihirdettetik. -- Azt hiszszük hogy most már Milton hitének minden sajátságát e lőadtuk. A mi munkájának nagy részét illeti amelyben szentirásbeli bizonyító belyeket halmozott öszsze ama tanokat és parancsolatokat illetől eg aémelyekre nézve minden keresztény megegyezik e résznek átalános tartaimát minden további észrevétel nélkül meg lehet érteni. Most már azt lehetne kérdeni: Min ő becse vai1 e könyvnek átalában? Mi ez t főleg azért becsüljük mert Miltonnak a keresztény vallás iránti mély tiszteletét bizonyit ja s a szellem jogait és szabadságát védelmezi. Kénytelenek vagyunk kim ou dani hogy a munka kevés új világot derit azon nagy tárgyakra a melyekkel foglalkozik. Némelyek azt fogják mondani erre hogy ezen. nem kell megütközniink mert a theologia terén nem kell új világosságot várni. De ha ez áll akkor vallásunkat azzal a hiánynyal lehet vádolni bogy egy lényeges pontban nem illik öszsze saját természetünkkel ; mert az emberi lélek legkiválóbb jellemvonásainak egyike az hogy az ismeretek folytonos öregbitésére szomjazik s nem hajlandó elveszteni az érdekeltséget oly tárgyak iránt a melyeket kimeritett. Milton ebbeli tévedésének fő oka az volt h o g Y ő a z i g a z s á g o t i g e n i s k i z á r ó Li g a m u l t b a n a h a lot t a k k öz t Ir e r e s t e. Ö egy embert sem nevezett ugyan mesterének és az egyházi atyák tekintélyét megtagadta s egyátalában kevéssé volt megelégedve mindazon felekezetekkel a melyek előtte léteztek vagy körülte el voltak trrjedvc. Azonban hitte mégis az ' őskori. egyháznak tökéletes voltát s ehezképest azt tartotta hogya ' keresztény vallást a helyett hogy előrevinnők v i s z s z a kell vinni ' eredeti tisztaságára. Hógy az ő elmés kifejezését használjuk - "az emberek a keresztények által először e]fog-adott igazságnak szeretetreméltó alakját Osiris *) szétszakgatott testének módjára ~zer meg ezer darabra vágták és a világ négy tája felé szélnek eresz *) A hajdankori egypt"miakuála legfőbb istenanap j6mkony batal-. mának s2;emélyesitése. S. D.. :.. ':"'''. ';;' lf.:" '' "... ~. '. :.:.; ~ I <~i~:

53 !UIIrON "3'.. '.: tették ll i ' S követke;?;őleg azt hitte miszerint az igazság banítainak az a kötelessége "hogy annak.tagjait öszszeszedjék s mi~den ízét és tagot összerakjanak". 6 c tan értelmében inkább egy ekkletikus theologus *) módszerét követte valamit lllinden felckezetböl kiválasztván s oda törekedvén hogy "a világ négy t'tí.jál'ól" gyűjtött anyagot.egy öszhangzó rendszerré alkossa. Sokkal jobban tette volna~ ha az igazságot nem anynyira a m..tsok lelkeiben. kc reste volna mint inkább sajttt lelkének a szentírással a termé- ' szettel Istennel és önmagával való közösségében. Tény h o g y az egyház kezdettől íogva tökélytelcll volt a tudományban és életbeusa mi teendőnk 11 em az hogya mult-. nál megállapodjunk hanem az hogy azt egy ti szui bb ~s jobb j 'ővő eszközéül felhasználjnk. A kercsztény vallás mát keletkeztek or megkezdett romlani s földies elemekkel való. vegyülés által elfajlllni mihelyt a földet érinté. A mint az apostolok leveleiből olvassuk ama romlottság magvai melyek a pípai Róma észhomályositó kénynralm<iv:1 fejlődtek ki és növekedtek fel már az apostolo~( korában lőn ek elhintve ; s az akkori világ állapotából azt húzzuk ki hogy eme csirák fejlődését senllni sem tudta volna megakadályozni mint csupán egy az emberi lélek minden törvényeit felforgató Mmulatraméltó erkölcsi csoda. Azok közül a kik az emberi természetet ismerik ki nem tudja hogy a régi társulatok nem bomlottak fel egy pillanatra; hogy a tévelyek éjjelébe merült lélek előtt az igazságnak a viracló naphoz hasonlóan fokozatosan kell megnyilni ; hogy a régi nézetek nz újakkal öszszevegyülnek ; hogy régi eszmék a nielyeket sz:1müzni akarunk ragaszkodnak ama i'égi szavakhoz a melyekhez korábban csatolva voltak; és hogy a régi megrögzött tévelyeknek hirtelen való és teljes kiirtása egyenlő volna egy új értelmi erő teremtésével'? Mily hoszszas ideig állottak ellent az apostolok Krisztus közvetlen vezetése alatt az ő tanitásainak! Sőt még Péter is tüdatlanuak maradt a pünköstnapi csodaszerü felvilágositc1s után is egészen a Oorneliustól küldött követ megérkeztéig a keresztény vallísnak ama legdicsőbb jelleuívoná~á t illetőleg mely szerint (l zsidó különlegesség lerontatván a pogány a zsidóval egyenlően részesül!letett a messiás áldásaiban. Mihelyt a keresztény vallást hirdetni ~) EkklektikuB the ologus az a ki minden theol. rendszerb ő l ki ~álabztja. magának azt a mit jónak vél. S. D.

54 " '. - 't'. i~'.'- -' l "":'."''''"'at~ '_"'0 "dh'- '''''~. ' '. ' ~ '). o;'... ~. '".'..- '~.'.~. " ". MIlJrON J. " 115 " - kezdették azonnal egyesült -az a zsidó vallással a mely elég erős volt arra hogy Pálnak tekintélyét némely egyházakban semlegeritse. Hasonló módon a philosophia és hamisan ugynevezett tudomány csakhamar meg kezdette fosztani Krisztus vallását egyszerűségétől s a pogány szertartások túl kezdették terhelni. Az első " keresztények valóban "bámulatos világosságra" jutottak akkor ha a keresztény állapotot azzal a sötétséggel hasonlitjuk öszsze amelyből kiszabadultak ; de korántsem akkor ha az i s m e r e t n e k a m a t ö k é l y é vel h a s o n l i t j n k Ö s z s z e a m e l y r e K r i s z t u s a z e m b e r i n e m e t f e l e m e l n i j ö t t. A legkorábbi atyák mint munkáikból tudjuk nem voltak fogékonyak az igazság nagy mérvű!{özlése iránt. Irataik gyermekes felfogásokkal és gyermeki hiszékenység nyomaival vannak teli s látásaiknak ama tisztátalanságát árúlják el a melyet azok az emberek tapasztalnak a kik sürű " sötétségből hirtelen vihígos napra mennek. A keresztény vallás a barbarismusnak a római birodalom hanyatlását l\övető korszakaiban bár megfelelt a gondviselés hölcs czéljainak mindazáltal inkább meg inkább el volt ferditve és homályositva. A reformatio valóban dicső korszak volt azonban inkább a7.ért volt eli cső. hogy a pápai és papi hatalmat alább szállitotta fl a lelket némi részben felszabaditotta mint azért hogy az embereknek a keresztény vállásról való " felfogásait közetlen javitotta volna. N émely reformátorok éppen oly ártalmas tévelyeket találtak fel és állitottak viszsza mint a milyeneket eldobtak. A Luther c o n substantiatiója *) csak egy szótaggal különbözött a pápa t r a n s substantiátiójától *~) ez volt minden nyeremény; és mi biztosan kimondhatjuk hogy a transsubstantiatio nem " volt oly szörnyű tan mint Kalvin öt pontja. Mily hasztalan fáradott tehát Milton "u szétdarabol t Osiris" és "az igazság halhatatlan vonásai és szeretetreméltó alakja" után az egyház történetében! Ne értsenek minket félre mintha mi a jelent a multtól el akarnók vágni. Mi nem akarjuk azt mondani bogy lviiltonnak mellőzni kellett volna elődeinek müködéseit. Neki igaza volt midőn azt hitte hogy minden korszak és az emberinem családjának minden nemzedéke egy benső kötelék által van egymással öszszekötve és hogy minden kornak bölcsesége főleg az azt megelőzött korszakok -) C o n s u b 8 t a n t i a t i o Krisztus testének a kenyérrel való egyesülés e " az uri vacsorában. S. D. *') T l' a n s s u b s t an t i a t i o átlényegülés vagy az urvacsorai kenyérnek és bornak: a papi megszentelés "által Krisztus valóságos testévé és vérév é való csodálatos átváltozásii. S. D.. " " " " " " " ".. 0..:.:.

55 1I11Jft))f ~. szál1nazél-a éppen "Úgy mik 'nt sót leoszélesebb folyásánál Í neme folyó egébz terjedelmében fennt.artja az érintkezést kisdedkori fornisaival a melyek tán valamely erdő mélyéböl vagy magánosan álló hegyek tetejéből buzognak ki. ak azt akarjuk mondani hogy II "ahá o i~meret folyójának e g é z pályafutá. a alat növekedni és dagadni kell s új a d a l é k o k a. k II m a a á b a f o g a d n i t het ége lelkektől az eaymá t követő nemzed é k e k n L C~ak azt sajnáljuk hogy Milton nem hozot létre rbbe az ö lelkének mély é teije~ kú ["'jéből azt kivánjuk megmu atni h gy a hajdankor fajunknak c ee emókora vol II annak vivmányai a helyett hogy azoknál megállapodnánk oda irányulnak bogy minket az igaz::' g é erény új magaslatára emeljenek. Nem ak'ullllk Milton ellen panaszkodni azér hogy ő többet nem e t. kkal nagyobb ~zo)gálatot tett az ember' égnek annál mi egy javított theologia anitója tehe. Ö az értelmi ~zabadság ama szellem ét tanitotta é az igazs.'g minden na példázta a mely által egyedül VÍvmányai megszerezhe ök a mely által egyedül juthat az emberi lélek ~aját fen éges ' ehet~égeinek új ön- tudat.ára magtt új erővel éle ztheti s órokre pithatja. I bezárjuk Mil on feletti észrevételeinke. E tartozásunk b ezél lebegett előttünk annál hogy egy ki ünő - ember irán' bámula unknak kifejezé t adjunk. Mi azt hi.lsziik hogy e g y f e l v il á o- o s o d {) é e m e l k e d e l é l e k z e b b nyih-ánulá a I ennek min a kül enné zet én mi eléadtuk a menynyire -Jünk lehe e t amagan ágq Isten egyik jelen szolgájának érdemeit bogy általa ti zte ég dicnőségrz<ljljon a minden lelkek a yjára a minden böj e ég é magaszto erény kútfejére. öt mi :tzt hiszszük hogy Miltonnak ki ÜllŐ l<plekereje neid CSlIpán sajá magáért "ült adva hanem azért is hogy más lelkekben rokon erényt é nagysá ot Távol legyen tőlünk hogy mi Ö egyedülinek - ill o-közelithete ennek ekin sük sot az hlszsmk hogy ő világo példája annak II mivé azok II kík erm ' hivek lényök fejlödésével lenni fognak; s mi nem azér mutattnk fel - hogy ha ' y alan bámula o ébreszse"üllk hanem hogy az értelem és erény magaszto fulytono an növekedő VÍvmán ai utált '~rekvé tám'8sz Zlmk magunk én keb iében.

56 'M '''TON ~. szárllmzéka. \Így miként egr nemes folyó ('~és z teljedelméht'll. sőt legszélesebb foly.l!tull.1 is fenntn djn. nz érinthlést kisded.kori fol'l'iísnival a melyek t.án valamely erdli mélyéböl vag')" ll1tlgllnosnn álló hegyek tetejéből buzognak ld. Csak.lzt nkarjnk mondani h (\~y It yailil- o ismeret foly6júnak e g ti s 7. p:ílynfutásn alatt. II th ekt'd ni és dagadni kell s (lj n d II l é k o k il t k (' II m a g ~í Ll il. f o g :1 II II i t. e II e t s é g' e s l e l k e k t ő l fl Z e g y III ;Í s t k ö y e t ó 11 e III '/. l' d é li: e k II é l. sak nt sajniljjuk }Jl)gy Milton nem hozott h;trt többet!iz ö lelkének mély és tt'ljes kútfl~kbü l. s esnk azt kiylíl\ínk megmutatni; hogy n hajdan kor fljnnknn];: l'seesell16klll':1 Y olt. és hogy annak yjymán)'ri n helyet.t hogy :lzoknál llll'g:íllnpodnállk. odn irányulnak bogy minket. ilz igazság és l'1'0ny új lll:lg:lslat:ir:l emeljenek. Nem akanmk l\lilton ellell pnllazkodni nz0rt. h ll?~ ' li többet nem tett. Ö sokkal nagyobb szolg:í.iatot tdt az enllwrisl'glll'k.. Hnllál fl mit egy jntitott t.beologia tanitój;). t l'll l't.. O az értelmi ~ Z :lbadság ama szellernét tanit otta és péjdáztn amely :íltnl egyedüi az igazslg minden nagy Yinnányai llll'gszcl'l'zhet.ök a. llll'ly :iltaj egyedül jut.hat az emberi lélek snját fl' Jlst>gt's tehctsl;gl'íjlek új öntudatára. s magilt új erőrel óle.ztheti s lil'okn' gyarapitluüjn. Itt bezi.hjuk ~filtol\ fel etti észl'l'yételeinket. Ji: tnrtoz;ísllllk lerovásá.nál magasabb ezél lebegett előttünk mlluíl. hl\~'y l'g'}' kit.ünó ember iránti bámulatunknnk kifejt'zést ndjllllk Mi nzt hi~z s z iik. hog)' e g y f e l v i l tí g o s o fl o t t é s e III c l k e ti e t t. l 6 l e k s z II II II nyil v án ulá.s a. I s ten II e k min t it k ü ltcl'lll és z et; é~ mi ('!t adtul" a menynyire tőlünk lehetett a magassígos Isten egyik.ieh'~ szolgájá.nak érdemeit. hogy Utal a tisztesst~g díl's(is(;g- s z ál~joll II minden lelkek atyjára a minden bölcseség és mng:1sztos en'll)' kútfejére. Sőt mi a.zt hiszszük bogy l\filtolluak kit.üll li ldeken~j(' nem csupán saját magáért yolt adva hanem azért is hogy lilás Jdliekben rokon erényt és nagyságot ébreszs7.cjl. 'l\hol ll'gycji túliillk bogy mi öt egyedülinek és megközelithetetlemwk tddntsiik sót azt. hiszszük hogy ö világos példája anuak It mivé nzok 11. ldk tl11'1llészetökhez hivek lényök fejlőd éséve l lenni fogunk; s mi Hew :l Y. II rt. mulattuk fel őt hogy ha.tálytalan Mlllulatot ébreszsziillk hall('lll hogy az értelem és erény magasztos és folyto110sun uövl'ledli \' i\' mányai után vidor törekyést támaszszunk n lllugullk és mások kebel~ben..

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET

ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET ÉVKÖZI IDİ ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ Immár hoz hasznos magvakat, díszíti ékes,

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Függelék. 2. Unitárius hitvallás.

Függelék. 2. Unitárius hitvallás. Függelék. 2. Unitárius hitvallás... Hiszek egy Istenben a világ teremtőjében fenntartójában és az emberiség szeret'ő atyjában;.. Hiszek az ember Jézusban" az ő isteni kulde. tésében az ő tanainak udvözítő

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ. 44. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. már ci us 17., hétfõ 44. szám TARTALOMJEGYZÉK 2008:

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

ó ü ĺ ó Ĺ ő ľ ó í í í ľ ź ő ó ĺľ ő ö ö ö ö í ľ ő ę ö ö ó ő ľ ů ü ĺ ĺ ű ó ó ü ĺ ö ü í í í í ő ü Í ľ ó ó ő ő ý í ď ľ ł ł ö ő ű ö ő ź ö ĺ ő ö ťĺ ő Ĺ ő ĺ ő ń ő ö í ę ü ó ť ű ő ő ú ő ü ó ę ü ó ő ĺ ú ő ľ ő ö

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

AZ ELVESZETT ÉDEST. Igy szólt, igy esdett hevülettel, S a nő hallgatta szent gyönyörrel. Igy érzett ő is. Kebelét: Titkos érzések fölverek.

AZ ELVESZETT ÉDEST. Igy szólt, igy esdett hevülettel, S a nő hallgatta szent gyönyörrel. Igy érzett ő is. Kebelét: Titkos érzések fölverek. AZ ELVESZETT ÉDEN. Legenda.*) Legyen!" szóllott az Ur hatalma És lett azonnal, a mi van! A zűrzavar kibontakozva Feltűnt csodás pompáiban... S mi eddig rejtve szunnyadott: Alakra kelt, törvényt kapott.

Részletesebben

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete

A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete 2009/96. sz m M A G Y A R K Z L N Y 24407 A f ldm vel s gyi s vid kfejleszt si miniszter 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelete a k lcs n s megfeleltet s k r be tartoz ellenдrz sek lefolytat s val, valamint

Részletesebben

ć Ľ ö ú ľ ľ ľ ú ľ Ö ő Đ í ú ľ ł Ęą ę ą ů Ü ú ľ ľ ő ü ĺ ü ľ ľ íĺ ľ ľ ľ ĺź úö í íľ ĺ ö ĺ ĺ ź ĺ í ĺ ú Í ĺ ĺ ĺ Íľ ő Á ő ľ ĺ ľ ő ĺ ĺĺ ő ě ĺ ú ľ ő ü ő ń ú ö ľ ő í ľ ú ľü ľö ń ú ö ĺ Ź ľ í ĺ ćí Á Á Ú Á Á Á ő ź

Részletesebben

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, 1965. évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM BELÜGYMINISZTÉRIUM SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! 10-26/4/1965. Hatályon kívül helyezve: 17/73. min. par. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú KÖZÖS UTASÍTÁSA Budapest, 1965. évi március

Részletesebben

ę ó ľ ő ő ő ü ü ő ľ ľ ĺí ľ ý ü ő í Ĺ É Í É É ó Á ĺ ľé É É Íľ ľá óé Íľ ł É Íľ ľ Ü ĺľ ľ ł ľ ö É Ő ĺ ľé ĺ ľ Éľ Ü É ľ É żä Ł ľľ ľĺ ď ľ ĺ ľé ľ ľ ůĺ ĺ ĺ ĺ ő Ĺ ő ę ĺ ő ó ľ Ĺ ľ ľ ő ó ľ ľü É í źů ő ő ő ĺ íö í ó

Részletesebben

ő ü ó Ö ő ź ü ę ő ľ ő ľ ő ő í É ĺ ĺ ľ ü ó ľ ľ ľ ľĺ ó í ľ ľ ó í ĺ ő ő ő í Ü í ó í ü ő ľ ü ľ ö ĺ ó ö í ľ ü ő ő ű ź Ę ö ö ó ó í ó ó ĺź ó ť ĺź ó ö ö ü ö ü í ó í ő ź ű ź ú ö ö ó í ł ó ö ü í í ł ą í ó ł ö ü

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET

SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET SZENT BERNÁT APÁT ESTI DICSÉRET Istenem, jöjj segítségemre! Uram, segíts meg engem! Dicsıség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben most és mindörökké. Amen. HIMNUSZ 2 SZENT BERNÁT

Részletesebben

ú ľ ľę ľ ú Ż Ż ü ľ ľ ľ ü ú Ö ľ ü ú ľ ö ľ í ű ľ ľ ľ ľ ľ ő ľ ľ ľ ľ í ő ő ľ öľ ö ľ ő ľ ő ľ ö ö ĺ ö ľ ľ ľ ľ ö ľő ő ľ ő ľ ľ Í ő Ź ö ľ ö ľ Í Í í ľ ü ö ľ Í ľ őł ü ľ ü ö ľ ö ľ ľ ę ő ę ĺľ ľü ü ľ ľ ľ ő ľ ő ľ ľ í

Részletesebben

Több világosságot" Egyházi beszéd.*

Több világosságot Egyházi beszéd.* Több világosságot" Egyházi beszéd.* Alapige: Ezs. 59. r. 9. v. Várjuk a világosságot, de ime nagy homályosságban járunk, Legyen világosság." Mózes próféta előadása szerint így szólott az Ur a teremtés

Részletesebben

Hamis és igaz békesség

Hamis és igaz békesség Hamis és igaz békesség Lectio: Jer 1,1-15 Textus: Jer 1,14 A lelkipásztor így szólt egy asszonyhoz: - Asszonyom, szokta önt kínozni a Sátán? - Engem? Soha! - No, akkor ez annak a jele, hogy ön még a Sátáné,

Részletesebben

A PAPI ÁLLÁS SZÜKSÉGES VOLTA.

A PAPI ÁLLÁS SZÜKSÉGES VOLTA. A PAPI ÁLLÁS SZÜKSÉGES VOLTA. A pap nem az többé, mint régen volt. Az a mystikus csodálatos légkör, mely egykor körülövezte, kortársaink szemében mindinkább vészit bűbájából. Az egyedül igazhivő' egyház

Részletesebben

ó ľ ľ ę ź ĺ ĺ ĺ Ĺ ü ó ĺ ľĺ ü ú üö ź ü í ü ĺí ĺ źů ö ĺ ĺ ľ É É ó ľ Á Ü ľ Ü ĺ Í É Íľ ľ Ü ľĺľé ľ ľ ą ĺá É Ü Éľ ĺ É ľ ł Á ą ąó Ö É É É ľ ü ĺ ĺ ł Í ĺľ Ü Ü Ü ź ľ ü ď ĺ ę ź ĺ ü ź ú ź Í ľ ü í źú ó ö ü ö ó ó ű

Részletesebben

A berendezkedés programja

A berendezkedés programja DÉLVIDÉK VISSZATÉRT A berendezkedés programja 1 9 4 1 k o r a t a v a s z á n H it le r t e r v e a S z o v j e t u n ió le r o h a - n á s á r a, a z is m e r t F a li B a r b a r o s s a e lő k é s z

Részletesebben

NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *)

NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *) NYUGALOMBA LÉPÉSKOR MONDOTT PAPI BÚCSÚBESZÉD. *) 2. Kor. 18, 11. Végezetre Atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vigasztaltassatok meg, egy értelemben legyetek, békeségben lakjatok, és a szeretetnek

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

ő ú Ö ő ü ę ő Í í ü ú ü ő ü Á ő ő Ĺ í í ő ő ő Ĺ ü ő ö ő ö ö Ę ő ü ö ő ü ő í ü í ü ü í ő ö ü ő ö í ő Á ő ö í őĺ ú ő ú ő ö ĺ ő í ő ę í đ í í í ę ę ő í í ü ő í ú ő ü ú ő í í ĺ ő ö ő í ő í í ű ő ő ę í ę ü

Részletesebben

ü ú Ö ő ü ľ óľ ĺ ő ć ĺ ü ő ü ĺ ö ľ ľ ő ü ő Í ő ü ő ó ő ő ú ü ó ő ü ü ő ú ő ó ľ ő ő ő ö ö ĺ ľ ü ő ü ő ő ü ü ü ű ü ő ö đ ú ľ Í Í ó ö ľ ű ő ú ó ó ü ő ö ü ö ö ö ĺő ó ó ő ľ ő ó ó ľ ĺ ö ó ľ ü ź ü ź ľ ľ ĺö ľ

Részletesebben

Á ó ľ Á Á Ü ľéľ Ü ľá ľ í ľ ľ É Í ľ đ ő ü ó ü Ü ĺ ľ í ĺ ü í ľ ü Ü í ĺ í ü ľ í ź ó í Ü ö ó ĺ ő ĺ ö ó í ó ź ó ź ő ő ź ź ő ó ö ö ü ü ľ óü ľ ó ĺ Ü ĺí ő ľ ĺ ő Íő ő ĺ ĺ ľ ď ő í ő ő ü ľ ľ ő ĺ ü ő ő ĺóĺ ľ ő ő ĺ

Részletesebben

ľ ľ ő ľ ő ĺ ő ť ő ź ľ ľ Í ő ľ ĺ ź ő ő ĺ ő ü ú ú ű ĺ ő ľ Ű ľú ů Ú Ĺ ľ Ąź ź ź ú ľú ĺ ľ Ł ő Í ľ ĺ Í ú đ ź ľ ľ ľ ű ő ő ĺ ę ľ ü ü ľ ő ő ü ú Í ź ź ľ ź ź ő ź ő ĺ ő ő ő ĺ ő ľ ĺ ő Ĺ ľ ĺ ĺ Íľ É Ü É ő ü ú ĺ ú đ ű

Részletesebben

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto)

(Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) A borítóillusztráció Gruber Ferenc fotójának felhasználásával készült (Margitszigeti sétány, 1940 körül; MNM) A borító Kiss László munkája. Copyright Márai Sándor jogutódai L. C. Gaal (Toronto) Kiadja

Részletesebben

ő Ĺ ó ľ ő ü ü ľ ü ü ľ É ľ ó ü ľ ő í ő ź ő ě í Ĺ ľ ö ü ó Í ö ő ö Ĺ ĺ ľ í ő ő ľ ľ ő ü ő ó ü ő Ĺ ő ó őö ö í ĺ ü ö ľ ľü ö ý ő ü ö ľ ő Í ö ő ľ ö ó ó ĺ ę ľ ő ü í ő ź ú ń í Ź ó ľ ľ ó ő í ó ó Ł ľ ő ľ ź ó ö ó ź

Részletesebben

ó ľ ľ ü ü ó ľ ó ó ĺ ö ľ ü í ü ĺľ ĺ ů í É Í É ó Á Á Í ľ ľ ľ ĺá Á Á Ü Á É Íľ ľ Á ą ĺ ĺ ľ É ĺéľ ľó ľę ľ ł Ü ľĺľé É Ü É É ą Á ĺ É ĺ ó É ĺáľł ł ľ ĺ ł ł ą Ą ľ ĺ É ľ ü ľ ü źę ź ü źú ü ľ Ĺ ó ľ ź ű ĺ ö ľ ó Ó ó

Részletesebben

ĺ ĺ Ą ľ ĺ ü ł ľú ľ ľ ĺ ĺ ľ ü Đ É Íľ ĺá É Íľ ľ í ü łĺ ľ źů í ö É Ü É É Á ĺ ľ É ľ ł É ĺ ľ ĺá ĺ ü ľ ľ ľľ źí í ź Í ĺá Á Á Ü ľá ü ĺ ľ í ĺ ź í Á ŕ ĺ ü ľ ĺ ľ ö ö ź ľ ĺ ľ ľĺ ľ ľ ö ö ľ ú ź ź ľ ľ ź ľ ľ ö ľĺ ľ ü

Részletesebben

ę ó ĺ ü ĺ íĺ ĺ ü ý ź ĺ ö ĺĺ ö É Í É É ó ł Á Á Ü Á Á É Í Ü É ć É ĺ Ü É Ľ Á ą Ü ĺ É Ą ĺ É Á ł Á ł ü ź ź ĺ ű ź ö ö ó ö ű ĺ ó ó í ź đö ö ó ö ö ö źń í ź ó ó źú ź ó ü ö Í Á ó ó í Ü ĺ ú ó í ó ĺĺ ö ĺĺ ö ó ó ö

Részletesebben

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret

Örvendjetek, mert Isten úgy szeret Örvendjetek, mert Isten úgy szeret il 4,4; Jn 3,16; Mt 24,42 Sz: r. Pálhegyi erenc : Pálhegyi ávid m é- két a- kar, Ör- vend- je- tek, m mert Is- ten úgy sze- ret. m m nem zord í- vend- té- le- tet! m

Részletesebben

Öľ ü ú Ö ü ę ę ó Í ľ ü ü ĺ ü ľ ö ľ ó ó ü ä ö ö ü ö ó ľ É ó ü ű ü Ó Á ó ó ö ó ó ó ĺ ö ó ü Ú ę ę ö ö ü ó Á ü ę ę ę ü ü ľ ü ö ó ü ó ö ę ę ę ź ę ö ę ľ ł ľ ľ ľ ü ö ó ľó ľ Ö ę ŕó ł ü ĺ ö ľ ź ľ Ĺ ü ó ľ ľ ľ ö

Részletesebben

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21

IZSÁK FELESÉGET KAP. Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) Horváth Géza. Lekció: 1Mózes 24,1-21 Pasarét, 2012. február 12. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza IZSÁK FELESÉGET KAP Lekció: 1Mózes 24,1-21 Alapige: 1Mózes 24,7 Az Úr, az ég Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom

Részletesebben

ú ľ ú ľ Ż ł ľ ľ ő ľ ľ ő ü ü í ü ö ľ í ő Á ľ Íö ő ü ő ö ľ ő í ö ľ őí ľ ę Í öí Í ő í ő ľ ö ú ű ő ö ľ ę í ľ ľ ő ő Í í ľ ö ľ í őö ő ľ ľ í ľ ő ő ü ľ ľ ö ú ő ť ł ľ ű Í ő ö ö ő Í ć ö ő ř Í ę Ż ä ł ö ł đ ął É

Részletesebben

Á ó ľ ľ é ő ü ő ľ ő é ĺ é ń ő ö ĺ é é í é éľő í ü é ľ ĺ Ĺ é É Íľ É ł Á É Ü É Ü Á É ĺ ľľľľ ł É Ü É Á ł ĺĺ ľé ł ľ é é ü é é é éĺ ź é é ü é ő ő ľ ĺé é ő ü ő é é ő ü ź ű ź é ú ö ö é é é ó í é é é ő í ö é é

Részletesebben

Kemény Zsigmond: Szerelem és hiúság

Kemény Zsigmond: Szerelem és hiúság Kemény Zsigmond: Szerelem és hiúság Kemény Zsigmond Szerelem és hiúság (Részlet) Regény (Részlet) Fapadoskonyv.hu Kft. Fapadoskonyv.hu Kft. honlap: www.fapadoskonyv.hu e-mail: info@fapadoskonyv.hu Borító:

Részletesebben

Á Á Ü ľ ľ í ĺ ő ő ü ó ľ Ü ĺ í üĺ í Ü í ĺ ł Á Ü ö ó ĺ ĺ ź ĺ ő ő ĺĺ í ź ű ö ő ö ö ľ ó ľ ĺ ó ĺ ő ó öľ ľ ĺľ öľ ö ľő ő ő öľ ö ĺ ő ő ő ö öľ ĺ ő ő ő ö ö ü ő ó ľő ő ő ö ľó ő ő ö ľ ľ ö ľ ő ő ľ ľ ĺó ó ó ö ö ú ĺ

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

ő Öľ ü ú Ö ľ ő ü ó óľ ő ő ü ľ Á ę ö ő ó ę ő ľ ó ĺ ü í ę ę ő ő ó ő ö ö ő ö ó ő ó ü ő ü ő ü ő ę ľ ę í ľ ü ő É ó ó ľ ö ő ó ó Ó ő ó ę ő ö ó ü ő ú í ö ę ú ő ő ü ő ĺ ü ü ĺ í ü ü ö ę ó ľ ü ő ő ę í ő ę ę ő Á ü

Részletesebben

I. Mi a megtévesztés?

I. Mi a megtévesztés? I. Mi a megtévesztés? 1. Megtévesztés, félrevezetés, hitetés Mt 24,4-5 Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, hogy meg ne tévesszen /4005/ valaki titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt

Részletesebben

š ó ľ ĺ ľ ľ ľ ĺľ ü ľ ľ ľ ü óľ ú ĺ ľ ľ ľ đ í Ĺ ź ľ í ö É Íľ É Á Ü ľá É Í ľľ ľ ĺ Ú É Á É Ü É É Á ł ą Ĺ ĺ É ł ł ĺá ľ ü ľ ľ ľ ź źę ü ľ źú ľü ó ľ ó ľ ľó ó ó ľ ü í ó ó ó öľ đ í ö ľ ĺ ú ó ó ó ö ź ó ó ó ö ó ó

Részletesebben

ú ľ ľ ä ú ľł Łř äľľ ź ź ó ľ ú Ö ö ó ó ó ź ę ő ö ő ö ó ö ę ó ó óö ö óö ö ő ő ő ő ć ö ó ő ő ó ö Á ľ ö ó ő ő ü ö ű ö ő ö ó ľ ú Ö ü ű ö ö ö ń ź ü ľ ö ľő ő ü ę ö ő ó ö ö ö ę ľü ľ ö ü ö ö ó ü ľ ö ö ú ö ő ő ź

Részletesebben

ő ľĺ ó ľ ü ő ü ő ľ ő É ü ü ľ ó ó ó ó ő ő ó ü ő í ľ ő í ü ö ö ő ľ ü í ó ó Í í ó Ĺ ő ĺ ľ ĺ ź É ő ľ ľĺ ó Í ó ó ó í ľ ő ľő ő Ĺ öľ ő í ü ĺ ĺ ľ í ó ö ó ľ ľ ľ ü ű ö ö ő ľ ľü ó ľ ó ó ö ö ő í í ő ő Ĺ ľ ő ě ľ ó

Részletesebben

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal

148. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1701, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. de cem ber 5., kedd 148. szám Ára: 1701, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2006: C. t v. A kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé rõl szóló 2001.

Részletesebben

ó ľ Á Áĺ ľ ľ ĺ ĺó Éľ ľľ É Í Á ĺ ľ ĺ ĺó ó í í ĺ ć ö ĺ ĺ ü ó ú í ó ó ě ľ Á ĺ í ű í ú ú í ú ľú Á ĺí ú ú ľ ľ í ú ó ľ ĺ ľ ĺó í ö ľ Á ś í ĺ ś ź í ú ś ó ú ú ľ ĺ Á ü ó ł Ľł ó ľ ł ĺ ó ź ó ó Í ł ó ú ľ ľ ľ íĺ ú ó

Részletesebben

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS

VARÁZSLÓ TULAJ- DONSÁG- ÉRTÉK ERŐ ÜGY ÜGYESSÉG ÁLL INT INTELLIGENCIA BÖL KAR KARIZMA. Egyéb módosító ALAPTÁMADÁS KASZTFÜGGÉS VARÁZSLÓ A KARAKTER NEVE: FAJ: _ SZINT: NEM: _ JELLEM: TULAJ- DONSÁG- TULAJ- DONSÁG- IDŐLEGES IDŐLEGES TERMET: KOR: _ SÚLY: MAGASSÁG: HAJ: _ SZEM: VALLÁS: SZAKÉRTELMEK MAX. SZINT / ERŐ ERŐ

Részletesebben

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik

NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN. Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik NÖVÉNYTERMESZTÉSTAN Az egyes növények termesztésének a részleteivel foglalkozik Növénytermesztés irányzatai: Hagyományos vagy konvencionális Integrált (fenntartható, környezetbarát) Ökológiai, biotermesztés

Részletesebben

ú ľ ú ź Ż ľ ľ ľ Í Ó ú ľ Ö ő óľ ľ ő ľ í ó ű ő ĺő ľ í ő ó ä ő ó ő ó ĺ ó ľ ź ľ ő ő ľ ő ő ő ó ő ľ ő ľ í í ő ľ Źő í ó ł Í ő ú Í ĺ ĺ ó ź ó ó ó ľ ó í ľ ľ ĺ ł Đ ő ľ ĺ ľ ő ő í Ö í ő ĺź Ü Ü ó ń ý ĺ ľ í ľ ó ő ĺí

Részletesebben

ő ľ ü ó ľ ľ ő ź ő ő Ő É ź ü ü ľ üľ ĺ í ľ ő ő ó ő í ľ ĺ ĺ ó ő ü ĺ ú ö ĺ ź ź ü ľ ľ ő ľ üľ í ü Ĺ ź ú ö ú í ő ľ í ő í ü í ź ź ľ ó ü ľ ź ľ ý ź í ľ ä ü ú í ľ ö üľ ľ ź ľ ľ ő ú ľ ľ ľ ľ í í źú ü ó ĺ ź ź ő ú ó í

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

ő ü ő ó ĺ ö đ ź źą ö ľ ó ő ľ ő í ö ú ľ í ó ť ę Ĺ ü ö ö Í ő ľ ó ľ ö ĺĺ ľ öľ ó í ľ ĺ ľö ó ö ő ű ő ĺ ľ ľ ő ú ľ ĺ ľ ó ěĺ ö ö ľ ľ ő ő ó ű ľ ő ĺ í í ľ ó ź í öľö ý ő ő í ę ľ í Í í ő ľ ĺ ĺ ő í ó í ő ý ľ ő ľ ľ

Részletesebben

ü ú Ö ű ĺ ú ö ö ü ĺ ű ú ö ę ö ö ę ĺ í ę Á ö Ó Á ę ú ŕ ö ę ö ö ö ĺ ť Á í ü Ĺ ü ö ü í í í í í ĺ Ö ű ú ĺ ł ö ü ö ű ĺ í ü ę ö í í ę ę ö ę ĺ ö ö ĺ ĺ ö ö í Ę ĺ ĺ ź ś ą ĺ ĺĺ ćą ĺ ĺ ĺ í í Áĺ ö í ö ü ű ö ü ď í

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 18/2009. (III. 6.) FVM rendelete. 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 2009/27. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5065 1. (1) A ren de let cél ja a mo ni tor ing ada tok egy sé ges rend - szer alap ján tör té nõ adat szol gál ta tá si ke re te i nek meg ha tá - ro zá sa. (2)

Részletesebben

ó ľ ő ü ő ľ ő ő ü ő ľ ľ ő í ľáľĺ ĺ ĺ ó ľ ł í ź ü ę ő í ü ľó É Áľ Ü ľá ľĺ É ąĺ Á Ą É Íľ Á ĺł ĺ É Ü É ľ ĺ Éľ ľ ą Á ą ĺ ę É É É ĺ É Á ł ĺ ľ ľ ĺĺ ó ľ ů ź ź ü ý ź ő ő źú ő ü ú ľ í ę ľá ĺ ó í ő ĺ ę ő đí đ ő

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Ő ľ ü ľ Ĺ ľ í ľ ľ ľ ĺ ľ ľĺ Ĺ ľ ĺ ľ ź Á ľ ĺ ĺ ö ö ľ ę ľ í ľ ĺ ľ ľ ę ľ ľ ľ ľ ü ĺ ľ ľ Ü đ ĺ đ ľ ľ í Ü ź íĺ í ĺ Ü Ü ł đ ĺ ľ í Ĺ ľ ĺ í ł ľ í ľ ľ ľ ľ ź ĺ ľ ü ľ í ľ Í ľ ľ ľ ľ í ü Á ľ ź ĺ ę Ĺ ü ź ü Ĺ ü ľ ĺ ĺ ľ

Részletesebben

ü ü đ ľ ó ľ ö ó ó ó í đ í ü ľ źú í ą Ę ę ü É Íľ ľ É É Ü Ü ľá É Íľ ľ Ü ĺ É ó ľ ľ Á ľĺ É ó ó łé É ĺ É Ü É ĺ É Ä ą ĺ Ąĺ ĺ ľ É ľ Á ü í í ľ ď źů ó ę źú ü ö ę ó ó ó í ü ö ĺ ó í ĺ ĺ ű ĺ ź ľ ĺ ó í ö Ĺ ň ťě ł ą

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv.

TARTALOMJEGYZÉK. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám. 2005. évi CLXIII. tv. Bu da pest, 2006. feb ru ár 14. Ára: 1518 Ft 3. szám 2002. december TARTALOMJEGYZÉK TÖRVÉNYEK 2005. évi CLXIII. tv. 2005. évi CLXXIV. tv. Az adózás rendjérõl szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról

Részletesebben

ó ĺ ľ ľ ľ É í ľ ď ľ Ĺ ö ľí Ę ü É Í É ľĺá Á Á Ü ĺ É É Í ó É ľ ł É Ü Á Á ĺá ľľ ĺ ł É Ü É É ł Á ľ Ą É É É É ą ĺ ü Í Í źę ź ŕ ĺ ü ó ź ü ű ź ó ę Ĺ í í ö ö ľ ľ ľ ľ ľ ľ ó ľ ä ó í ó ö ź ź ź ó ó ó ü ĺ ĺ ü ű ö Í

Részletesebben

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től

Ajánlat. Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től Ajánlat Gyertyaláng III. Érvényes: 2015. január 1-től UNIQA Biztosító Zrt. 1134 Budapest, Károly krt. 70 74. Tel.: +36 1 5445-555 Fax: +36 1 2386-060 Gyertyaláng III. Temetési biztosítás Ajánlatszám: Ajánlat

Részletesebben

ó ľ ľ ő ü łĺ ĺ ő ľ ő ľ ő ü ő ľ ľ ő ü ľ ĺ ĺĺ ľó ó ó ľ ü ľ í ö ü É Íľ É Á É ĺľ ľ É É É É É Ü É Á ł ę ľ É ł řľł ł ĺá ĺ ł ĺ ő ĺĺ ő ő ü ä ľ Ĺ ü ü ú ö ő ő ő ű ö ľ ö ľ ő ő ő ö ľ ő ü ő ö ö ľ ĺĺ ö ő ő ő ľ ľ ľ ľ

Részletesebben

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27.

Nők és bor. 13. tanulmány. március 21 27. 13. tanulmány Nők és bor március 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Jób 29:15; Példabeszédek 8; 31; 1Korinthus 1:21; Jelenések 14:13 Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok

Részletesebben

Bérmálási vizsgakérdések

Bérmálási vizsgakérdések 1 Bérmálási vizsgakérdések 1. Miért bérmálkozol? Hogy a Szentlélek ajándékát elnyerjem. 2. Mire képesít a Szentlélek a bérmálkozásban? Hogy felnőtt keresztény legyek, vagyis saját akaratomból Jézus tanítványa

Részletesebben

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének

Ünnepi prédikáció 1. 1 Elhangzott a konferencia záróistentiszteletén, Magyarsároson. Körmöczi János beszédének Ünnepi prédikáció 1 Bölcsesség 4,8 9. Nem a hosszú idős vénség a tiszteletes vénség, sem pedig nem az, melyet esztendők száma határozott meg, hanem az embereknek vénségek a bölcsesség és a vénség a makula

Részletesebben

ó ľ ő ü ő ľ ő ľ ľ ĺ ő ü ü ĺ ő ľ ľ ő ĺ ľ íĺ ö ľő ó ĺíľ ľ ĺ ľ ľ ľ ű ľ ĺ í ó ĺľ ó í ľ ľ í ü í ő í ĺ ü É É É Íľ ľľ ĺ ĺ ľ ľ É ľ Íľ ĺ É Ü É ĺ Éľ ł Á ł ĺ ľé ľ ľ ĺ í ĺ ź ĺ ź ü ő ő ź ú ő ĺ ě í ő í íí ö ú ľ ĺ ö

Részletesebben

ú ú Í Ó ú ĺ ő ĺ ő ĺ ö ó ĺĺ ů ú í í ü ó Í ń ó ő ő ĺ ó ő ő ó ĺĺ ő ő ĺő ö ő ó í ł ő ő ö ö ő ő ő ő ů ő ó ů ĺ ő ů ő ö ź í ő Ę ő ő ĺĺ ö ő ó ő ő ó ź ĺ ő ö ź ó í ł ő ő ó í ő ő í ú íĺ ő ö ö ĺ ö ó ó ů ő ö ö í ł

Részletesebben

ľ Í ĺ ĺ ľ ú ľ ĺ ľ ľ ü ł ľ ĺ ĺľ ú ĺ ľ ľ Í ü ĺ ń ł ł ó ó ú ü í ó ľ ĺ í ĺĺ ü ź ö ó ó ö ü ó ú ů Ö Ĺ í ź ĺ ľ ü ö ź í ö í ľ í ź í ĺ ú ľ ä ľ Ę í ł üź ĺ ö Ż ű ö ń ú Í ĺ ĺ ó ú Ö ź Ĺ ú ź ź í ö ó ú ź ź ú ö í đö ú

Részletesebben

Ĺ ĺ Ĺ ĺ ĺ Ő É ę ü ĺ Í ńź ü ö ĺ ü ö ź ź ű ź ĺ ę ź ö ö ź ö ö ö ę ö ĺ ö ĺ Ú ĺ ĺĺ ĺ ź ö đ ź ď ź ź ę Ú ü ü ö ö ę ĺ ö ĺ ü ü ĺ ź ĺń ź ĺ ď ź đ ź ü ű źú Ĺ ź ź ź ź ź ĺ ĺ ź ü ĺ ö ú ö ę ú đ ö ö ö ü ö ö ü đ ĺ Í ę ę

Részletesebben

ú ľ Ę ú Ü ó Ą Í ő ź ť ö ľ í í ľ ú ý í ő ú ľ í ź ę í ľ ö ó Š źľ ĹÍ ö í ö ő ó ó ö í ú ł Á Á ľ Ü Ü ő í ő ú í ő ő Ó í Ü Ó Ü ú Ü Ö Ó Ö Ö Ö Ó í Ö í Ó Ö í Ü Ö Ó ó Ó ä Ö í Ö í Ü Ó í Ö Ü ö í ő Ö Ó Ü ó Ö Ó í Ó ó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap. 128. szám. Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap 128. szám Ára: 250, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. au gusz tus 31., vasárnap TARTALOMJEGYZÉK 24/2008.

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS!

AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! LVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1-120. OLDAL 2007. január 9. AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÁRA: 1113 FT FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Ol va só ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

ú ú Ö ő ú Ż ó ĺ ú ö ő ü ü íĺ ó ú ö ó ĺí í ö łő ź ĺź í ú ź ź ő í ő úĺ ő ő ź ő ú ó ł ő ó ĺ ő ĺ ő Í ź ó ą í ő ú ő í Í ő ő í ó ł ő ó Í ő í ú ĺí ú ü ő ú ű ö ö ő đ ó í ó ö ű ĺ ü ü ń Ĺ Íó ú ó í ő ő Ť ö ó ő ö

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

ő ĺ ó ľ ő ü ü ĺ ľ ĺ ĺĺ ľ í ľ ľü ĺ ľ ő ő í őľ ú ö ĺ ľ í ľ ő ő ź ľ ő í ő ö ü í ľ í ó í ó ő ľ ü ő ü ź ű ź Ĺ í ó ö ő ö ľ Ó ő ö źů ö Ĺ ő ź ó ő ö ľ í ź ő ö í ó ź ź ö ö ő ł ü ľ ó ő í ľ ö ó ó ĺí ü ü Á ź ű ú ö

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd. 31. szám I. kötet. Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet Ára: 895, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. feb ru ár 26., kedd 31. szám I. kötet TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

MÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258.

MÁRIA engesztelő népe 1 166, 257-258. MÁRIA engesztelő népe 1 MÁRIA öröksége: az engesztelő nép A magyarság önazonossága, mint engesztelő áldozat, szeretni, ahogy az Úr szeretett minket, Magyarország őrangyalának kezét fogva! Kedves Testvérek

Részletesebben

ą Ą ó ľ ő ü ő ő ő ü ő ú ü ľ ľ ü ĺ í ł ü É Í É ľ ľ É Á ľ ľ É ł É Íľ Á É Íľ Á ł É Ü ľľ ľ É ľ ľ É ĺ ľ ĺ ľé ľ ĺ ľ ł ĺ ĺ ł ľ ľő ľ ý ő ő ĺ ő ő ĺ ó ľ ľ ĺ đ ĺ ü ű ľ ó Ĺ ü ő ľ ľ ö ű ü ő í ő ü ü ü í Ĺ ő ý ľ ź ľ

Részletesebben

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS

Isten halott? SZEVERÉNYI JÁNOS SZEVERÉNYI JÁNOS Isten halott? Azokra való tekintettel adtam előadásomnak ezt a címet, akik mernek kérdezni, akik fenntartják maguk és embertársaik számára a kételkedés jogát, kockázatát, gyötrelmét és

Részletesebben

š ü ü ü ľ ľ ů ü ú íí ö í ü ĺ É Í ľ ł ĺ É Ü ą ł É Í ľ ł É Á ľ ź Ĺ ĺĺ ü ź ź ü ü í ź ö í í í ľ ĺ ú ö í Ą ö ę í ö ű ö ú ö í ľ ú ö ü ź ľ öľ źú ö íľ í ü ľ ľ Ą í ź ű öđ ý ľ ź ľ ľ ę ú í ľ ľ ű ö ű ü í ö ľ ĺ ĺ ľ

Részletesebben

Czél és ESZKÖZ. h é b e r ( z s i d ó ) írás titka. Ára 5 kr. 100-anként 4 frt. A KERESZTÉNYSÉG OKULÁSÁRA LEFORDÍTOTTA: EGY

Czél és ESZKÖZ. h é b e r ( z s i d ó ) írás titka. Ára 5 kr. 100-anként 4 frt. A KERESZTÉNYSÉG OKULÁSÁRA LEFORDÍTOTTA: EGY EGY h é b e r ( z s i d ó ) írás titka vagy Czél és ESZKÖZ A KERESZTÉNYSÉG OKULÁSÁRA LEFORDÍTOTTA: Ára 5 kr. 100-anként 4 frt. egy keresztény pap. ΝΥÍRΕGΥHÁZA, 1885. Nyomatott az Ébredjünk könyvnyomdájában

Részletesebben

ą ĺ ľę í ő ľ ó ő Ĺ ó ą ľä ľŕ ľ ĺ äíľ ľä ő ü ó ő Ü ö í ű ő ó ó ö í ó ó ó ó ö ö ó ó ó ĺ ü ö ó ő ő ö ó ó ó ľ ó Ö ó ĺ ó ö ő ľ í ó ő ó ĺ ő ř ü ý ę ö ő ĺ Ü ö ö Ö ő ó ó ű Ö ĺ ó ó ň ő ó í ó ő ő ó í ó ő ü ĺ ő Ö

Részletesebben

ó ľ ľ ő ĺ ő ő ó ü ő ő ő ü ő ó ź í ĺľ ĺ ó É Í ý ź ü ź ö í ő í ö É Í ľ Ö ó É É Ü É É Á ą É ł ĺł ĺ ľ ü ĺ ä ü ď ő ő ő ű ó ľü ĺ ú ľ íĺ ő ľ ő ű ú ö ö ű ő ź ľ í ó ó Ĺ ó ó íĺ ľü ő ó ĺíľ ľ źů ö ü ü ó ď ó í ľ ű

Részletesebben

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM!

ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Dr. Egresits Ferenc ISTEN NEM HALOTT! JÉZUS NEM HAL MEG SOHASEM! Kérdések és megfontolások Jézus passiója kapcsán az irgalmasság évében. - Az esetleges párhuzamok és áthallások nem a véletlen művei! -

Részletesebben

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK

ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Pasarét, 2013. június 27. (csütörtök) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László ISTEN MENNYEI ATYÁNK ÉS URUNK Alapige: Malakiás 1,6a A fiú tiszteli atyját, a szolga is az ő urát. És ha én atya

Részletesebben

ľ ľ ő ü ő ő ő ü ü ő ľ ń ő ő ü ľ ö ü É Íľ ľ É É ą Á É Ü É Ü ą Á É Í Ü É ľ É Ü É É ľ ľé ľ ü ź ź Í ő ő ľ ő ő ů ľ Ü ö ľ ö ź ö ö ő ľ ź ű ľ ö ö ö ő ő ľ ź ľ ő ť ľ ü ę ü ľ ľ ľ ľ ú ő ź ő ć úő ő ú ľ ú ť Ł Ż Á ľ

Részletesebben

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS!

SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! SZERETETLÁNG IMAÓRA 2011. november 2. DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS! Urunk, Jézus Krisztus, te azt mondtad:,,ahol ketten-hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok köztük.'' És az egyház így énekel:,,ahol

Részletesebben

ö ü Ĺ Ú É Á í ü í ę ű ö ú Í ö ö ö ű ö ü ű Á ű ö ö ü ű ü í ö ö ĺ ö ö ű ű ö ö ű ü ö ö ö ö í ö ö Ĺ ö ł ö ö ĺ ö ű ö ĺĺ ú Á ľ ĺ Á í ö ü í ö ę Ĺ ü ü ü ü Ö ü í í ö ü ú í ö ĺ ö ö íí ö ü ü Í ö ö ö ö ö í ú í ę ĺĺ

Részletesebben

ó ľ ü ľ ľ ľ ü ľ Í ľ ľ ľ ĺí ä ü ľ ĺą ĺ Í ü É ĺ É ĺ Á Ü Á É Íľ É Ü É É Á Ł ą Á ĺ łł ł Đ ĺ ĺ Ĺ Í ą ĺ ą ĺ ł ł Ľ ĺ ľ ů Í ý ź ź ĺ ü ó ó ö ź ĺ ĺ í ó ó ę ö Ĺĺ ó ę ű ó ö ó ľ ó ö ľó ó ó ľ ĺ ę ľ ó ľ ľ ú ö ľ ó ĺľ

Részletesebben

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.)

Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete. Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Napszaki Áhítatok Liturgikus Füzete Böjt idejére I. (Első két hét) (2016. február 10-20.) Erdélyi Gyülekezet Budapest, 2016 2 Tartalomjegyzék Napi változó részek a Reggeli áhítathoz - II.10 (Böjt 1. napja)

Részletesebben

ú ú Ę ć ô ř ú ł Ż Ż ó ú ü ű ó ú ö ó ó ö ó ó ĺí í ó ó í ĺ í ú ó ú ö ł úí ú ó íł í í ĺí íł ó ó ó ź ź í ł Í ű ô ú ó í ú í ű ó ř ř ć ü ö ü ö ę ö ä ö í ö ó ó É ą ó ź ú í íĺ ĺł ó í ó íł Ä ł ä í ć ź ú ó ó ó ó

Részletesebben