A VÁROSVÉDÔ REJTÕZKÖDÕ, ELTÛNÕ ÉRTÉKEINK A NYÚLFARKFÛ NYOMÁBAN. IV. évfolyam 4. szám április

Átírás

1 IV. évfolyam 4. szám Megjelenik havonta április A VÁROSVÉDÔ honlap: drótposta: avarosvedo@fre .hu REJTÕZKÖDÕ, ELTÛNÕ ÉRTÉKEINK A NYÚLFARKFÛ NYOMÁBAN Érd környékének utolsó, még be nem épített természeti területeit már több írás is bemutatta az elmúlt években. A közvélemény megismerhette a Fundoklia-völgy értékei mellett a terület problémáit is, örülhetett a Kakukk-hegy védetté nyilvánításának, szót emelhetett a sziget érdekében is. Az érdi táj legnagyobb és Állandó lakó a leánykökörcsin legfontosabb mozaikjai ezek, amelyek beépítésének, bármilyen tönkretételének megakadályozása, a természeti értékek megõrzése elsõdleges feladatunk. Hiszen nem mindegy, hogy milyen lakókörnyezetet hagyunk örökül unokáink számára. Nos az egyre zsúfoltabb lakhatás már meg van - igaz a körülmények némelyike a borsodi állapotokkal vetekszik -, de az azt övezõ környezettel még adósok vagyunk. Bizony jelentõs természeti területek épültek be az elmúlt évtizedekben, számos védett érték pusztult el a lakossági vágyaknak megfelelni akaró hatósági közöny miatt. Elég, ha csak a Sóskúti út külsõ részeinek, napjainkban zajló beépítésére gondolok: gyakorlatilag a Büntetõ Törvénykönyv hatálya alá tartozó növény (tavaszi hérics = Adonis vernalis) és más védett fajok élõhelyének elpusztítása zajlik, látszólagos jogszerûséggel hiszen védett növényt lehet irtani de csak természetvédelmi hatósági engedéllyel. (Ez jelenleg biztos nincs meg.) Folytatás a 3. oldalon A Föld napja Érden április 22-én, kedden 9.30 órától ASZFALTRAJZVERSENY a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ elõtt, a Terra Mater Kör szervezésében. * * * április 22-én, kedden 18 órakor FOTÓKIÁLLÍTÁS MÁDAI ATTILA természetfotóiból álló kiállítást megnyitja Kállayné Szerényi Júlia botanikus A Duna Art Fotóklub és a Környezetvédõ Egyesület közös rendezvénye. * * * Április 26-án, szombaton (esõ esetén 27-én) 9 órától TAKARÍTÁSRA VÁRUNK MINDENKIT A FUNDOKLIA-VÖLGYBEN ÉS A BELICZAY- SZIGETEN Találkozás a völgyben, illetve a Thermál Hotel elõtt (itt egész nap ügyelet lesz). Mindkét helyszínen kesztyût, zsákot, ásványvizet és kora délután egy közös ebédet biztosítunk. Civil szervezetek, közösségek jelentkezését is várjuk. Bõvebben: jkovacs@erd.hu avarosvedo@fre .hu Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Bizottsága Környezetvédõ Egyesület Érd Civil ÉRDek Meggyesek ÁNTSZ érdi munkatársai Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete Szent Mihály Alapítvány Pincetulajdonosokkal Érd-Ófaluért Egyesület Környezetvédõ Egyesület Érd Adószám: Adóbevallása elkészítésekor kérjük az 1%-ot ajánlja közhasznú egyesületünknek! Illegális hulladéklerakók fölszámolására fogjuk fordítani. Támogatóink: ÉRD M EGYEI J OGÚ V ÁROS N EMZETI C IVIL A LAP KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS V ÍZÜGYI M INISZTÉRIUM

2 2 KÖZLEMÉNYEK 2008/4 ÉRD TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Az érdi Környezetvédõ Egyesület november 1-jétõl november 1. idõszakban ZöldÉrd címmel adatgyûjtést szervez az Érd közigazgatási határain belül fellelhetõ természeti értékek felmérésére. Olyan magán- vagy köztulajdonban levõ (1) idõs fák, fasorok, parkok (pl. közintézmények, templomok udvarai), kertek, telkek, utcák, kert-, telek-, utcarészletek, útszélek, mezsgyék, vasúti töltések; (2) erdõk, gyepek, erdõ-, gyepmaradványok, vizes élõhelyek (pl. tó, patak, forrás, árokpart, patakpart, mocsárrét); (3) magángyûjtemények (pl. kaktusz-, pozsgásgyûjtemény, stb.) (4) geológiai alakzatok, stb. pontos elõfordulási adatait várjuk, amelyek eddig elkerülték a természetvédelem figyelmét, de megóvásra érdemesek. A jelentkezéshez az alábbi adatok szükségesek: 1. adatszolgáltató neve, telefonszáma, címe, 2. tulajdonos (amennyiben nem azonos az adatszolgáltatóval) neve, telefonszáma, címe, postacíme, 3. természeti érték rövid bemutatása (Ön miért tartja értékesnek?) 4. természeti érték pontos címe, helyrajzi száma, elhelyezkedése. A beérkezett adatokat a helyszínen szakemberek bevonásával felmérjük, bemérjük, archiváljuk (fénykép- és videofelvétel készül), majd adatbázisban rendezzük, értékeljük és a a honlapunkon ( kiadványainkban, kiállításokon, illetve a médián keresztül közkinccsé tesszük. A továbbiakban a legértékesebb természetvédelmi értékek helyi védelem alá helyezését kezdeményezzük a tulajdonos egyetértésével. A program koordinátorai: dr. Kállayné Szerényi Júlia, dr. Szerényi Gábor, Ispány Judit, Czabai Balázs és az Egyesület elnöke. Az adatlap kitölthetõ november 15-étõl a honlapunkon, illetve elküldhetõ címünkre: avarosvedo@fre .hu, postacímünkre: 2030 Érd, Bölömbika u 6., további információ: , illetve személyesen minden hónap elsõ keddjén óráig a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. A VÁROSVÉDÕ IV. évfolyam 4. szám Kiadó: Környezetvédõ Egyesület Érd Felelõs kiadó az Egyesület elnöke Szerkesztõ: Bartos Kornélia Csilla drótposta: avarosvedo@fre .hu Telefon: KÉRJÜK ADÓJA 1 SZÁZALÉKÁT Az ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET 2006-ban Ft-ot kapott az adózók 1 százalékos felajánlásából, amelyet ez úton is köszönünk. Az összeget Ökojátszóházunk gyarapítására fordítottuk. * * * A hivatalos és kötelezõ közleményen túl azonban ennek kapcsán el kell mondanunk néhány tényt. Városunk majdnem 70 ezres lélekszámához képest nagyon kevés ez az összeg. Nyilvánvalóan mi hibáztunk, amikor kevés energiát (és pénzt) fordítottunk a kampányra. Azt is tudjuk, hogy nagyon sok egyesület, alapítvány kéri az 1 százalékot sokan hatékonyabban mint mi. Senkitõl nem sajnáljuk, biztosan jó célokra használják. Az azonban tény, hogy még mindig nagyon sokan nem használják fel ezt a lehetõséget. Nem tudjuk miért tudatlanságból vagy nemtörõdömségbõl? hiszen ez senkinek nem kerül pénzébe, csupán ötperces elfoglaltságába. Akinek a munkáltatója készíti az adóbevallást, azt is megteheti nyilatkozatát, aki maga írja adóbevallását, az se sajnáljon még egy kis idõt. Önöknek semmiség, nekünk civileknek pedig nagyon sokat számíthat ez az összeg, amely ha nem rendelkeznek róla, visszakerül az államkasszába. Környezetvédõ Egyesület Érd Adószám: Köszönjük! Sün-lesen Az ELTE Természettudományi Karának hallgatója, Széplaki Szilvia, aki egyébként Érd-Parkvárosban lakik, szakdolgozata témájának Érd-Parkváros területén a sünök urbanizációjának megfigyelését választotta. A minél eredményesebb lebonyolításhoz mindenek elõtt szükség lenne a lakosság segítségére is, a sünpopuláció felméréséhez, elterjedési területének vizsgálatához, amely nagyban elõsegítené a kutatáshoz szükséges kapcsolatteremtést a lakossággal, és számos adatot szolgáltatna hozzá. Kérjük, ha valaki sünöket észlel a kertjében Érd- Parkváros területén, legyen szíves felvenni a kapcsolatot Széplaki Szilviával a skorpio.szilvi@gmail.com címen, ezzel segítve a kutatást. Az ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET minden hónap elsõ keddjén, óráig várja az érdeklõdõket a Szepes Gyula Mûvelõdési Központban. Kérdése, problémája, javaslata, felvetése van? Ossza meg velünk, keressük együtt a megoldást! Szeretettel várunk mindenkit!

3 2008/4 A VÁROSVÉDÕ 3 A NYÚLFARKFÛ NYOMÁBAN Folytatás az 1. oldalról Sesleria sadleriana Hármashatár És persze sok-sok terület beépült már jogszerûen. Azonban még ezeken a megkíméltebb állapotú - ingatlanokon is számos védett érték lapulhat. Ezeket igyekszik az érdi Környezetvédõ Egyesület felmérni, vagy ezekrõl vár adatokat a ZöldÉrd elnevezésû programjában. Én is egy ilyen nyomozásra hívom az olvasókat 1874-ben, Tauscher udvari orvos botanizált Érdliget térségében. Egyik herbáriumi lapján a budai nyúlfarkfû látható Kutyavár lelõhellyel. A budai nyúlfarkfû (Sesleria sadleriana) õsei a jégkorszakokban, a lehûlésekkor (glaciális) ereszkedtek le a Kárpát-medence belsejébe. A szülõfaj (-ok?) napjainkban a havasokban és a magasabb hegyvidéki zónákban látható. A jégkorszak elmúltával, a felmelegedés során e gyepek viszszahúzódtak északnak, vagy a magasabb tengerszint feletti zónákba. A Magyar-középhegységben a széljárta sziklafalakon és az északias lejtõkön húzták ki legtovább. Az éghajlat folytatódó felmelegedése során, a hegylábi területeken kialakuló lombhullató erdõk - mint meleg tenger a hideg szigetet - vették körbe a hegy hidegzugnak számító északi-keleti lejtõjét, és ott csapdába esett a nyúlfarkfû-populációkat. Innét nincs tovább: a populációk törzsállománya, a hidegkedvelõ többség lassan kipusztult, míg a melegtûrés mutációját hordozó egyedek fennmaradtak, elszaporodtak. A Dunazug-hegység hidegebb sziklafalain, az utóbbi 10 ezer évben, a havasi-alhavasi nyúlfarkfûbõl kialakult egy dombvidéki faj ez a budai nyúlfarkfû. Kékes-lilás bugáit márciusban (ritkábban április elején) láthatjuk kiemelkedni a még sárgálló levelek közül. Majd hamar kipattannak az aranyló porzók, amelyeket folyamatosan lengetnek tavaszi szelek. Így a beporzás is mindig megtörténik, és bõséges termést hoznak a nyúlfarkfüvek. Magát a fajt, Janka Viktor katonatiszt, a Monarchia és a Balkán híres kutatója fedezte fel a budai Sas-hegyen. Késõbb, a budai térségben több helyrõl is elõkerült, sõt átmeneti alakjai a Felvidéken és a Keleti-Alpok szélein is élnek. Magyarországi lelõhelyei a környezetüknél jóval hidegebb, széljárta, északias lejtõk sziklagyepei. A Kutyavár jelenlegi területét bejárva, a növény élõhelyének ismeretében nyilvánvaló, hogy nem ott, de valahol a közelben kellett lennie annak a sziklás lejtõnek, ahol annakidején megtalálta. A törökbálinti kavicsplató felöl lerobogó állandó és Sesleria sadleriana Sas idõszakos vizek meredek völgyekkel törték át magukat Érdliget-Diósd térségének vastag mészkõrétegei közt. Feltehetõ, hogy valamelyik Kutyavárra nézõ, meredek ingatlanon még a közelmúltig élt néhány tõ. Évtizedekig láthatók voltak a környéken ilyen fekete fenyõvel beültetett, sziklakibúvásos telkek. Azonban az utóbbi évtized, sziklákra felültetett megaépítményei lehet, hogy megsemmisítették az utolsó töveket is. Jó lenne, ha a Kutyavár feletti utcák elsõsorban a Kaktusz, Kutyavári, Facélia, Szép Ilonka utcák lakói megnéznék, hogy maradt-e még a kertjükben valami természetesnek tûnõ, északnak nézõ sziklakibúvás, és van-e ilyen ecsetre, vagy nyúlfarkincára hasonlító, csillogó, metálkék-lilás bugájú fûcsomó. Ha elõkerül, akkor a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai számára kérjük jelezni (Bíró Sándor , Halász Antal ), akik néhány továbbszaporításra alkalmas egyedet elvisznek a budapesti Füvészkertbe, hogy az esetleges érdi populáció génkészlete fennmaradjon. Halász Antal Környezetvédõ Egyesület Érd Adószám: Adóbevallása elkészítésekor kérjük az 1%-ot ajánlja Egyesületünknek.

4 4 A VÁROSVÉDÕ 2008/4 ÉRDKÖRBE 2008 FÕVEL Környezetvédõ Egyesület Érd Adószám: Adóbevallása elkészítésekor kérjük az 1%-ot ajánlja közhasznú egyesületünknek! Illegális hulladéklerakók fölszámolására fogjuk fordítani. Idén 6. éve a Föld Napja és az Autómentes Nap alkalmából szervezõdik az Érd Körbe tavasszal és õszszel. A tavalyi rendezvény jelmondata volt az Érd a célod el, mellyel a kerékpárutak építésére, az egymásra figyelésre és a biztonságos közlekedésre próbáltuk felhívni a figyelmet, mondta el az ÉrdCenternek Csengeri Attila az Érdi Tekergõ Egyesület vezetõje. A rendezvényhez 2007-ben csatlakozott az érdi nagycsaládosok (Ága-Boga Nagycsaládosok Érdi Egyesülete), a százhalombattai triatlonosok és a Civil Érdek Egyesület is. A rendezvény lebonyolításában pedig készségesen segített az érdi rendõrség és polgárõrség. Az idei rendezvény szlogenje Mindenkit meghívunk egy körre! Idén azt szeretnénk hangsúlyozni amit sajnos a városvezetõk Érden sem, de az országban is csak nagyon kevesen fogadnak el hogy a kerékpár egy közlekedési eszköz. Sajnos olyan visszajelzéseket is hallottunk, hogy a kerékpárutak építésére csak nagyon szûk csoportnak van szüksége. Én a tavalyi példa alapján több mint félezer résztvevõ volt az Érd Körbén - mégis úgy gondolom, hogy ez nem egy szûk réteg, s bár van hova még fejlõdnünk - a városvezetésnek megmutatnunk - azért fel kell figyelni arra, hogy ha több száz ember bringázik egyszerre, akkor mennyien bicikliznek önállóan naponta. Jó lenne, ha legalább az intézmények öszsze lennének kapcsolva, így a gyermekeink is járhatnának biztonságosan kerékpárral iskolába, hiszen az érdi tömegközlekedés sincs igazán megoldva, gyorsabban lehetne közlekedni rövid távon kerékpárral, mint autóval. Célunk és tervünk egy olyan kerékpárút hálózat létrehozása - melyet szintén hirdetünk az Érd Körbe megrendezésével -, amellyel Érd intézményeit össze lehetne kapcsolni, egyben elkülönítve a gyalogos és autós közlekedési partnerektõl. Ezzel sok baleset is megelõzhetõ lenne, egyre többen kerékpároznának, csökkenne a dugó, a környezetszennyezés - osztotta meg velünk gondolatait Csengeri Attila. Az Érd Körbe szervezõi tehát meghívnak mindenkit egy körre!" április 27.-én vasárnap 10 órakor a Stop Shop parkolójából induló 30 km-es, illetve gondolva a gyermekekre és családokra 10 km-es kerékpározásra. Dévai Szent Ferenc Alapítvány Adószám: Bankszámlaszám:

5 2008/4 DÖNTÉSHOZATAL 5 Rendelet-tervezet a tehergépkocsikról Érd Város közlekedésének, úthálózatának és nem utolsósorban lakókörnyezetének kiemelt problémát jelent a nehéz-tehergépkocsik megnövekedett forgalma. Indokolatlanul nagy számban haladnak át a több tonnás teherautók, megnehezítve a közlekedést és terhelve a helyi utakat. Ennek a problémának az orvoslására született meg a tehergépkocsik közlekedését korlátozó rendeletünk, mely a 7,5 tonnát meghaladó tehergépkocsik számára a helyi közutakon célforgalomi okokból történõ közlekedést engedélyez. E szabályozás azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket, ugyanis rendkívül nehezen érvényesíthetõ. Ennek oka, hogy a tehergépkocsik vezetõi célforgalmi okokra hivatkozva gyakorlatilag folyamatosan igénybe vették az utakat, azt kihasználva, hogy aki most célforgalomként érdi címet rögzít a menetlevélben, probléma nélkül áthaladhat a városon, hiszen a közúti ellenõrzés során nem lehet annak utánajárni, hogy valóban a megjelölt címre megy-e, vagy az átmenõ forgalmat növelve csak áthajt a városon. Mindezeket újragondolva a korábbi koncepció szemléletével szakítva egy szigorúbb, de a lakosság érdekeit, valamint a helyi közúthálózat teherbíró képességét, állapotát jobban szem elé helyezõ új szabályozás bevezetését javasolom melynek fõbb elemei a következõk: A megengedett legnagyobb 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsik az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló helyi közutakra csak közútkezelõi hozzájárulás birtokában hajthatnak be. A hozzájárulást a Polgármester - a helyi közút tulajdonosa és kezelõje nevében- adja ki. A közútkezelõi hozzájárulás egy napra, vagy legfeljebb harminc napig terjedõ idõtartamra, érdi telephellyel rendelkezõknek egy évre adható ki. Az Érden telephellyel rendelkezõ vállalkozó a tulajdonában illetve üzemeltetésében lévõ tehergépjármûre, kedvezményesen, naptári évre válthat ki behajtási engedélyt. Év közbeni engedélykérelmek esetén a vállalkozó idõarányos részt köteles megfizetni, de minimum hat hónapra vonatkozóan. Bejelentési kötelezettség teljesítése mellett mentesül a díjfizetés alól a közfeladatot ellátó gépjármû tulajdonosa illetve üzemeltetõje. Érd Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a közúti közlekedésrõl szóló évi I. törvény 3. (1) és 34. (2) bekezdésére az Önkormányzat törzsvagyonának részét képezõ helyi közutak és mûtárgyaik állagának megóvása, fenntartása, a helyi közutakon a biztonságos közlekedés biztosítása céljából az alábbi rendeletet alkotja: 1. A rendelet hatálya Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévõ, az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló helyi közutakra (a továbbiakban: helyi közút) terjed ki. 2. (1) A megengedett legnagyobb 7,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsiknak (továbbiakban: tehergépkocsi) az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében álló helyi közutakra történõ behajtásához közútkezelõi hozzájárulás szükséges. (2) A hozzájárulást az Polgármester - a helyi közút tulajdonosa és kezelõje nevében- adja ki. (3) A közútkezelõi hozzájárulás megtagadható, ha a) a megengedett legnagyobb össztömeget túllépõ tehergépkocsi szállítmánya megbontható, b) a helyi közút teherbírása és állapota alapján nem alkalmas arra, hogy a megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi azon közlekedjék, c) a kérelmezõ nem az övezetbe tartozó címet/telephelyet jelöl meg a behajtási engedély indoklásában. (4) A közútkezelõi hozzájárulásban elõ kell írni azt az útvonalat, amelyen a tehergépkocsinak közlekednie kell és azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a tehergépkocsi közlekedése során a helyi közút és tartozékainak védelmét. A hozzájárulásban fel kell hívni a kérelmezõ figyelmét arra, hogy a behajtással a közútban és tartozékaiban okozott károkat kártérítési felelõsséggel tartozik. 3. (1) A közútkezelõi hozzájárulás iránti kérelmet a tehergépkocsi tulajdonosának (üzembentartójának), vagy a telephely tulajdonosának, üzemeltetõjének jelen rendelet 1. számú függeléke szerinti e célra rendszeresített nyomtatványon kell a polgármesteri hivatalban benyújtania. (2) A közútkezelõi hozzájárulás egy napra, vagy legfeljebb harminc napig terjedõ idõtartamra, érdi telephellyel rendelkezõknek egy évre adható ki. (3) A közútkezelõi hozzájárulás rendszám(ok) hoz kötve adható ki az útvonalengedéllyel együtt. (4) A helyi közútra történõ behajtás díját össztömegre és igénybevétel napjára vetítve az alábbiakban kell meghatározni: tonna Ft/nap tonna Ft/nap tonna Ft/nap tonna Ft/nap tonna Ft/nap tonna Ft/nap (5) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén telephellyel rendelkezõ vállalkozó a tulajdonában illetve üzemeltetésében lévõ tehergépjármûre, naptári évre válthat ki behajtási engedélyt minden év január 15.-ig. az alábbiak szerint: tonna Ft/év tonna Ft/év tonna Ft/év tonna Ft/év tonna Ft/év tonna Ft/év (6) Év közbeni engedélykérelem esetén idõarányos részt köteles a vállalkozó megfizetni, de minimum hat hónapra vonatkozóan. (7) A behajtási díjat a közútkezelõi hozzájárulásban elõírt módon és idõpontig kell megfizetni. (8) Bejelentési kötelezettség teljesítése mellett mentesül a díjfizetés alól a közfeladatot ellátó gépjármû tulajdonosa illetve üzemeltetõje. 4. A közútkezelõi hozzájárulás iránti kérelem elutasításáról, -illetve amennyiben a kérelem jelen rendeletben foglalt elõírásoknak megfelel annak kiadásáról- a kérelem benyújtását követõ öt munkanapon belül kell intézkedni. 5. (1) Jelen rendelet lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépése után induló ügyekben kell alkalmazni. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a tehergépkocsik közlekedésének súlykorlátozásáról szóló 35/2003. (XI.10.) ÖK. számú rendelet hatályát veszti. (3) A 40 tonna össztömeget vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlméretes, valamint lánctalpas jármûvek és jármûszerelvények helyi közúton történõ közlekedéséhez szükséges közútkezelõi hozzájárulás kiadására a külön jogszabályokban foglaltak az irányadóak. Dr. Szabolcs Mária T. Mészáros András jegyzõ polgármester

6 6 EZ + AZ 2008/4 A VILÁG LEGNAGYOBB NAPERÕMÛVE Az ausztráliai Victoria államban létesül a világ legnagyobb naperõmûve, amely 45 ezer háztartást fog ellátni villamos energiával. A környezetbarát erõmû nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, miközben egy hasonló nagyságrendû széntüzelésû erõmû évi 396 ezer tonna káros anyagot bocsát a levegõbe. Az építést, a kivitelezést a hongkongi CLP közüzemi csoport ausztrál leányvállalata végzi. A beruházáshoz 81 millió euró állami támogatást kapnak. Ausztrália 2050-re az ország energiaigényének 20 százalékát tervezi megújuló energiaforrásból fedezni. Jóval kisebb mértékben már itthon is élünk a Nap nyújtotta "ingyen energiával". Magyarországon elsõként, Újbuda Önkormányzata az irodáinak tetejére napelemeket helyeztetett el. Így saját áramellátását részben a maga által termelt árammal fedezik, sõt munkaidõn kívül a rendszer jelentõs mennyiségû plusz áramot is termel, amelyet az áramszolgáltató megvásárol. A lehetõségek ennél nagyobbak. A Dunakanyarban lévõ települések energiaszükségletének felét a tetõkön elhelyezett napelemek fedezhetnék, a melegvíz-igény döntõ hányadát napkollektorokkal biztosítani lehetne állítják légifelvételek alapján az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének szakemberei. A napenergiát hasznosító berendezések telepítését eu-s pénzek is ösztönzik. *** AZ ALFÖLD VIZEIT IS VESZÉLYEZTETI A KLÍMAVÁLTOZÁS Hivatalosan is véglegesítették az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatását elemzõ IPCC jelentést (Climate Change and Water Technical Paper) a Klímaváltozási Kormányközi Testület 28. ülésszakán, Budapesten. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja az alkalmazkodásra való felkészülést a hazai vízellátás biztonságának növelése érdekében. A Föld éghajlatának melegedése az elmúlt évtizedekben több kimutatható változást okozott a vízkörforgásban, ami várhatóan fokozódni fog. Európa déli, keleti és középsõ területein fõként a nyári idõszakban egyre kevesebb csapadék és hosszabb aszályok várhatóak, míg az északi területeken többnyire növekszik a csapadék mennyisége. Egyre gyakoribbak a heves esõzések, így a 21. században várhatóan nõ az esõeredetû árvizek kockázata. Magyarország az egyik legveszélyeztetettebb ország a kontinensen. Ami világviszonylatban egy fokos melegedés, az nálunk 1,5-2 fokot is jelent. A szárazodás a nyári idõszakban folytatódik, különösen érintve az Alföld, az Alpokalja és a Dél-Dunántúl területeit. A vizes élõhelyek átalakulása miatt számos, vízhez kötött életmódot folytató növény- és állatfaj fennmaradása kerül veszélybe, nem beszélve az ivóvízellátásról és az öntözésrõl. A vízgazdálkodás jelenlegi eszközei nem biztos, hogy elegendõek lesznek az éghajlatváltozás hatásainak kivédésére. A WWF Magyarország rendkívül fontosnak tartja a kibocsátás csökkentésen túl az adaptációra, azaz az alkalmazkodásra való felkészülést, melyet a múltbeli tapasztalatok is segíthetnek. A természetvédelmi szervezet kiemeli, hogy Magyarország klímaváltozásra való felkészülése során a most folyó és 2009 végén záruló vízgyûjtõ-gazdálkodási tervezésben az ehhez szükséges átfogó intézkedések megtervezésének is most van itt az ideje. Kiváló példa erre a Tisza és az Alföld esete, ahol komplex megoldást kell találni mind az árvizek és a nyári aszályok okozta kár csökkentésére, mind pedig a folyó és a folyó menti területek ökológiai állapotának javítására. Tározók és nagy költségû töltésrendszerek építése nélkül, a tiszai Alföld természetes mélyedéseiben biztonságosan tárolható a Tisza és mellékfolyói tavaszi víztöbblete vallja a WWF. Itt az ideje, hogy komolyan vegyük az éghajlatváltozásból következõ feladatainkat nyilatkozta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország természetvédelmi igazgatója. Kezdjük meg az alkalmazkodást és segítsünk ebben természeti környezetünknek is, hiszen e nélkül saját biztonságunk, megélhetésünk is veszélyben foroghat. A természetes domborzat adta víztározási és tájgazdálkodási lehetõségek kihasználása mindezekre megoldást nyújt Alföldünkön mondta a szakember. A vízellátás biztonságának növelése a jövõben kulcsfontosságú lesz hazánkban, különösen a korábbi emberi beavatkozások okozta, szárazodást mutató területeken. Az Alföld természetes medencéiben való vízelhelyezés hatékonyan csökkenti az árvízszintet, és kétszer annyi vizet tárolhatnánk így, mint a VTT mesterséges tározóiban. Nem beszélve arról, hogy ennek a megoldásnak a beruházásigénye is sokkal kedvezõbb. A cél olyan komplex megoldás kidolgozása, amely ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból is kedvezõ. *** PIK-TÚRA Biciklis, illetve gyalogos/tömegközlekedéses túrák elsõsorban, a szabadban rajzolni, festegetni szeretõk figyelmébe ajánljuk. A kirándulások célja leginkább egy kicsit hosszabb idõ eltöltése érdekes helyeken, semmint egy-egy hosszabb táv megtétele. A túrák ingyenesek. Mindenki szállítja a maga kellékeit, uzsonnáját stb., illetve mindenki maga fizeti az esetleges belépõket. Nincs túraköltség, tagdíj stb. A túrák az Érdi Tekergõ Egyesület "színeiben" szervezõdnek. További információk: 06-20/ as telefonszámon, valamint a oldalon május 3., Martonvásár, Kastélypark, bringás túra (kb. 25km oda-vissza) május 17. Budapest, Füvészkert, gyalogos/tömegközlekedéses túra Belépõ felnõtt: 500 Ft diák: 250 Ft május 24. Alcsútdoboz, Arborétum, bringás túra (Etyeket érintve, kb. 68 km odavissza) Belépõ: 500 Ft

7 2008/4 MUSTÁRMAG 7 Új elnök vezeti az érdi Rákellenes Ligát Április 8-án tartotta Közgyûlését a Magyar Rákellenes Liga Mustármag Érdi Szervezete, amely azért is fontos volt az civil szervezet életében, mert a korábbi elnök és helyettese lemondott tisztségérõl. A lemondás okairól, illetve az új vezetõségrõl tájékoztatjuk olvasóinkat. BARTOS CSILLA (korábbi elnök) A tisztújítást én kértem, egyszerû, prózai okból: elfogyott az idõm és az energiám erre az egyesületre. Amikor elvállaltam ezt a tisztséget, szabadúszó voltam, most van egy munkahelyem és van a Környezetvédõ Egyesület, amelyet már 5. éve vezetek. Nem utolsó sorban két kis unokám van, és a lányaim azt mondják, szenteljek többet a nagymama szerepnek. A Mustármag szép, komoly dolgokat végzett az elmúlt években, én sajnos már nem tudok elég idõt fordítani rá, amit pedig megérdemel. Utódom, KOPOR TIHAMÉR lelkes, hozzáértõ, jó szervezõ, örömmel vállalta a szolgálatot. Helyettese KAPUVÁRI MÁRIA lett, aki alapító tagja az érdi szervezetnek, gazdasági szakember és nyugdíjas. Szakmai elnök továbbra is DR. KARÁCSONY ISTVÁN onkológus, aki szintén alapító és emberségét, szakmai tudását, sõt idejét és energiáját szívesen áldozta eddig is, ezután is az érdi betegek, érdeklõdök szolgálatában. És természetesen én is tagja maradok a Ligának, az országos egyesület etikai bizottságának is tagja vagyok és ötleteim is vannak, amit ha befogadnak, meg is valósítok majd. Az új vezetõséget, élén Kopor Tihamérral, szeretettel ajánlom, segítsék, keressék õket az alábbi elérhetõségeken, hiszen csak összefogással lehetünk eredményesek. VIII. Egészség-nap A Szepes Gyula Mûvelõdési Központban Egészség-napot szervezett a Szakorvosi Rendelõintézet, a Tüdõgondozó, az ÁNTSZ, a Mustármag Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezete, a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ Vitalitás Klubja, immár nyolcadik alkalommal Érden, igaz nem mindig ebben a felállásban. Az ötletgazda MAKAI JÓZSEF személye és a Mûvelõdési Központ az állandó ebben a tételsorban. Szerencsére az évek során mind többen csatlakoztak a kezdeményezéshez, és mára elfogadottá vált, hogy az ÁNTSZ vércukor- és vérzsír mérést végez, a Tüdõgondozó allergia-szûrést, a hivatásos orvosok tanácsokat adnak, szûrnek, a természetgyógyászok masszíroznak, akupresszúrával vagy színterápiával igyekeznek kiegészíteni Dr. Karácsony István onkológus állandó, népszerû szereplõje az Egészség-napnak, minthogy a Tüdõgondozó allergia-szûrése nélkül sem lenne már teljes. MUSTÁRMAG Magyar Rákellenes Liga Érdi Szervezet telefon: kopor.tihamer@fre .hu számlaszám: kiemelkedõen közhasznú egyesület adománya 150 százalékát levonhatja az adóalapból Lelkisegély telefonszolgálat a ös ingyenes zöld számon hétfõtõl szombatig 9-21 óráig. JÁR, ADHATÓ, MÉLTÁNYOSSÁG, Betegjogi tanácsadás interneten. Dr. Bánki Endre jogász válaszol az érintettek leveleire. A rakasz@rakliga.hu ( cím védett a spamkeresõktõl, engedélyezni kell a Javascript használatát a megtekintéshez). internetes címre várjuk a kérdéseket.

8 8 SZÍVES FIGYELMÜKBE 2008/4 Sirius Állat és Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány Telefon: (Böjtös Andrea) (Böjtös Éva) Bankszámlaszám: S ZENNYVÍZSZIPPANTÁS DUGULÁSELHÁRÍTÁS, CSATORNATISZTÍTÁS NAGYNYOMÁSÚ W OMA AUTÓVAL. F ÜLÖP S ÁNDOR VÁRJA MEGRENDELÉSEIKET! Telefon: , KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS sitt kommunális hulladék lomtalanítás HÁZ ÉS LAKÁSFELÚJÍTÁS ács, tetõfedõ, bádogos munkák hõ és hangszigetelés gipszkarton szerelés víz-, gáz-, gázkészülék és fûtésszerelés burkolás, kõmûvesmunkák festés, mázolás épületek és vasszerkezetek bontása gépi földmunka I + M UNIVERSAL Bt Érd, Kossuth L. u Telefon: 06-20/ , 06-30/ , 06-70/ Fax: 06-23/ Hirdetésével az érdi Környezetvédõ Egyesületet támogatja! A VÁROSVÉDÕ HIRDETÉSSZERVEZÕT KERES. JELENTKEZNI: avarosvedo@fre .hu MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕ TELEFON: HAGYOMÁNY, KÉZMÛVESSÉG, NÉPMÛVÉSZET Egyedi kerámiák igényes kivitelben, nagy választékban a készítõtõl. SZÛCS LÁSZLÓNÉ keramikus 2030 Érd, Fürdõ utca 32. Telefon, fax: