A Political Capital egészségpolitikai elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Political Capital egészségpolitikai elemzése"

Átírás

1 N Y O L C N A P O N T Ú L G Y Ó G Y U L Ó A Political Capital egészségpolitikai elemzése május 19. Tizenhat éve van napirenden az egészségügy reformja, tizenhat éve nincsen előrelépés a területen. A pártok előszeretettel nyúlnak a gyógyítás témájához, ha hangzatos kampányüzenetet keresnek, de átfogó javaslatokkal ritkán állnak elő. A politikából hiányzik a bátorság ahhoz, hogy hozzányúljon a sok ezermilliárd forintot elköltő egészségügyi rendszerhez, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi struktúrával nem érhetjük utol az ellátás európai színvonalát. A Political Capital elemzése azt járja körül, hogy milyen ellentmondások nehezítik a politikai konszenzus kialakítását és a reformokhoz szükséges döntések gyors keresztülvitelét. A világon mindenhol éles politikai viták tárgya az egészségügy. A szektor és az általa felemésztett költségvetési hányad folyamatosan növekszik részben a dráguló és egyre nagyobb mértékben fogyasztott gyógyszereknek köszönhetıen, az ellátás hiányosságai és friss technológiák mindenhol lehetıséget adnak újabb reformokra, a szolgáltatások mind szélesebb körő elérhetıségére vonatkozó igény pedig az alapvetı igazságossági, esélyegyenlıségi vitákhoz vezet. Magyarországon csakúgy, mint 2002-ben a választási kampány során ismét húzótéma volt az egészségügy. Nemcsak a kórház-privatizációs népszavazás kapcsán kialakult politikai arcvonalak felelevenítésére és markáns megjelenítésére alkalmas a kérdéskör, de az ágazat közismerten rossz helyzetére, és az emberek hétköznapi tapasztalataira hivatkozva egyszerően alakíthatóak ki kampányüzenetek. A nagy pártok a gyógyítás terén is több ezermilliárd forintot osztottak el bıkezően, míg a kicsik igyekeztek jól megkülönböztethetı üzenetekkel bekerülni a nyilvánosságba. HAT ÁLLÍTÁS A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRİL ÉS A POLITIKÁRÓL A legutóbbi két kampány központi témájaként az egészségügyrıl szóló viták valójában a pártokról, illetve azok társadalomképérıl szóltak: az egészségügy alárendelıdött a gondoskodó állam vagy piacgazdaság vitának. A határozatlan, konfliktuskerülı politikai döntéshozatal hátráltatja az egészségügy átalakítását, hatékonyabbá tételét. A pártok programjai lényeges kérdéseket kidolgozatlanul hagytak, miközben egyoldalúan emelik ki a kommunikációjukhoz illeszkedı elemeket. A betegek nem érzik magukat érdekeltnek az egészségügy átalakításában: az ingyenesen biztosított állami szolgáltatások mítosza akadályozza annak kimondását, hogy a szolgáltatásért most is fizetnek a felhasználók. Az egészségügyrıl szóló vita jelenlegi formájában nem teszi lehetıvé annak megvitatását, hogy mi tartozik az egyéni és mi a közös felelısségvállaláshoz, hogy mi az, amit az állam minden polgárának alanyi jogon kell, hogy biztosítson. A szakmai szervezetek az egészségügyi vitában a politikai szereplıknek alárendelten jelennek meg: saját álláspontjuk is politikai álláspontként jelenik meg a konfliktusokban.

2 Míg azonban kampány során elsısorban a politika által preferált, markánsan megfogalmazható témák kerülnek idırıl-idıre az érdeklıdés középpontjába ilyen például a tulajdonlás, az orvosok jogállásának, a dolgozók bérezésének a kérdése, vagy a biztosítási reform addig az ellátórendszer fennálló anomáliái, a gyors döntésekkel orvosolható problémák, és a fontos részletkérdések gyakran kidolgozatlanok, agyonhallgatottak maradnak. A gyógyítás területérıl szóló üzenetek azt mutatják, hogy még mindig a Kádár-rendszer öröksége köti a politikusok kezét: az egészségügy ingyenességének egyre kevésbé tartható mítosza nem engedi, hogy a szélesebb társadalmi szerepvállalás szükségessége mellett érveljenek a szektor rendbetétele érdekében. Pedig az utóbbi években rendre nagyobb figyelmet kapó hálapénz-kérdés azt példázza, hogy a betegek egyre fogékonyabbak a rendszert alapjaiban érintı beavatkozásra. Átfogó, a rendszer minden területén fellépı reformok megfogalmazásával egyetlen politikai erı sem próbálkozott: mindenki a társadalompolitikai üzeneteihez legjobban illeszkedı témát karolta fel az egészségügy területérıl. Míg az SZDSZ versengı biztosítóktól és magánszolgáltatóktól vár segítséget, az MSZP a jelenlegi tb-monopóliumot tartaná fenn, a tıkehiányt magánbefektetıkkel oldaná meg. A Fidesz a fizetıs egészségügyet elutasítva az állami szerepvállalást erısítené a kórházi rendszer fejlesztésében, és tovább bıvítené az ingyenes szolgáltatások körét. Az MDF is pártolja az egészségügy ingyenességét, de vizitdíjjal mérsékelné a rendszer felesleges leterheltségét. Arra nem kapunk választ a programokból, hogy mivel ösztönözzék a magántıke érkezését a jelenleg ellátáshiányos térségekbe, hogyan növelik a fiatal orvosok számát, mitıl lesznek érdekeltek a betegek az egészségtudatos életmódban, illetve hogyan váljanak valódi egészségügyi vállalkozóvá a körzeti orvosok. Az állami tb mellett érvelık nem nyilatkoznak arról, mitıl csökkenne a jelenlegi potyázás (éppen azok veszik igénybe a leginkább a rendszert, akik képtelenek a járulékok fizetésére), míg a többszintő egészségügy hívei nem biztosítják megnyugtatóan azt, hogy ne maradjanak tömegek ellátás nélkül, és mindenki megkapja a pénzéért, ami jár neki. Egészségügyi ígéretek a 2006-os kampányban FIDESZ MDF MSZP SZDSZ A három év alatti gyerekek a lázcsillapítókat és az allergiaellenes készítményeket ingyen kapják év között bizonyos orvosságokért csak százforintos dobozdíjat kell fizetni 75 év felett minden medicina ingyenesen jár A GDP 7 százalékát fordítják az egészségügyre A fogyatékosok ápolóit támogatják Hét nagy regionális egészségközpont létesül Egészségügyi Fejlesztési Alapot hoznak létre Új megállapodás a gyógyszergyártókkal Kifizetik a nıvérek hőségjutalmát Védınık köztisztviselıvé válnak Legalább 4 új kórház épül A mentı az ország bármely pontjára tizenöt perc alatt érjen oda Önkormányzati intézmények egy részét visszaállamosítják Egészségturizmus fejlesztése Idıs emberek támogatása rehabilitációs jegyekkel Orvosok tulajdonossá válása a háziorvosok és a járóbeteg-ellátók körében Munkahelyi balesetbiztosítás és az ápolás-biztosítás kidolgozása Vizitdíj bevezetése Ingyenes egészségügyi szolgáltatások Kórházfelújítások Regionális szakmai központok rendszerének kialakítása Egybiztosítós rendszer fejlesztése, egyéni járulékszámla bevezetése Orvosok bérét közötti idıszak végére az akkori uniós átlag kétharmadára emelik Olcsóbb fogamzásgátló eszközök fiataloknak Gyógy- és egészségturizmus fejlesztése A daganatos megbetegedések száma tíz év alatt tizenöt százalékkal csökken 1200 altató- és lélegeztetı gép beszerzése idén Az ország minden pontjára harminc percen belül érkezzen orvosi segítség Házi- és gyermekorvosi ellátás megerısítése, praxisok támogatása a hátrányos helyzető térségekben Ingyen gyógyszer a legnehezebb helyzetőeknek Forrás: Observer Budapest Médiafigyelı Kft. Több biztosítós rendszer megteremtése Privatizált ambuláns és fekvıbeteg szolgáltatások Gyógyszerpiac liberalizálása Hálapénz megszőntetése 2. oldal

3 Egészségügyi kórkép A rendszerváltás óta hangoztatott alaptétel, hogy az egészségügy súlyos helyzetben van, és sürgıs reformra szorul, a diagnózis azonban változatos óta a szektor számos területén történtek jelentıs beavatkozások, ugyanakkor az sem ritka, hogy 2-3 évente egy-egy döntéssel visszarendezıdés következik be a megkezdett lépések után. A szakmai érdekcsoportok, döntéshozók gyakran ellenérdekeltek az átalakulásban, maguk a jelenlegi szolgáltatók és tulajdonosok (döntıen az önkormányzatok) bizonytalanok a változásokat illetıen, a politikai pártok pedig nem mernek belekezdeni a nagyléptékő átalakításokba 1. A reformok megtervezését és végrehajtását nehezíti, hogy nemcsak a parlamenti pártok programjainak különbsége áll a konszenzus útjában, de a szakma is megosztott az átalakítás irányát illetıen. A négy ciklus alatt elfogyasztott kilenc miniszter azt jelzi: a terület konfliktusokkal és kudarcokkal terhes. Az egészségügy helyzetét röviden jellemezhetjük a szolgáltatás kimeneti oldala, azaz a lakosság egészségi állapota felıl, illetve a szektor egészének gazdasági adatainak szemrevételével is. A magyar lakosság egészségi állapotát összehasonlítva az EU 15-ök átlagával elsısorban a születéskor várható 73 éves életkor 6 éves elmaradása tőnik fel, míg az egészségben eltöltött évek száma 10 évvel van az Unió 15 legfejlettebb államának átlaga alatt. Szakértık felhívják a figyelmet arra, hogy az egészségi állapot jelentıs különbségéért az ellátórendszer minısége mintegy 25 százalékban okolható (például hazánkban jelenleg olyan betegségek is szerepelnek a vezetı halálokok listáján, melyek idıben diagnosztizálva gyógyíthatóak), ugyanakkor fontos tényezı az átfogó népegészségügyi koncepció hiánya és az egészségtudatos életmód népszerőtlensége is. 2 MI TÖRTÉNT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? 1989 A költségvetésrıl leválasztják a Társadalombiztosítási Alapot, megteremtik a lehetıséget egészségügyi magánvállalkozások létrehozására Megszőnik az egészségügy adóból történı finanszírozása, forrásává a járulékfizetés válik. Szétválasztják az állami és az önkormányzati feladatokat, az egészségügyi intézmények (néhány minisztériumi tulajdonú kórház, klinika kivételével) a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek Eltörlik az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást, életbe lép a biztosítási alapon járó jogosultság. A körzeti orvosok egyéni vállalkozást hozhatnak létre, munkájukat a hozzájuk bejelentkezett lakosok száma alapján fizeti az egészségbiztosító A nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzatok mőködése A Bokros-csomag éve. Megszőnik a fogmegtartó kezelések ingyenessége Egészségügyi pótköltségvetés: az E-alap hiánya a tervezett nyolcszorosa. Telkiben megnyílik az ország elsı magánkórháza A háziorvosi praxis adható-vehetı vagyoni joggá válik. Útjára indul az irányított betegellátási modellkísérlet (IBR) Az OEP a pénzügyi tárcától az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá kerül Ismét ingyenesek a fogmegtartó kezelések. A miniszter meghirdeti a népegészségügyi programot. Az Országgyőlés elfogadja az I. kórháztörvényt A Parlament többszöri nekifutásra elfogadja a II. kórháztörvényt, majd az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A gyógyszergyárak profitjuk egy részét befizetik az OEPkasszába A gyógyszerárak hatósági csökkentése. Decemberben eredménytelen népszavazást tartottak a kórház-privatizáció megakadályozásáról egészségügyi lépés bejelentése: egyéni betegszámlák bevezetése, 3 lépcsıs ellátási rendszer, járulék alapú ellátórendszer, nemzeti egészségügyi programok, szőrıvizsgálatok ösztönzése. 1 Ld. a Magyar Orvos összefoglalóját a témában: 005&szam=5&cikk=3 2 WHO: 10 Questions About The 10 - Hungary

4 Az egészségügyi rendszer méretét és az állami szerepvállalás mértékét vizsgálva elsısorban a GDP arányában az egészségügyre fordított összeg és a költségvetés által a szektornak juttatott források nyújtanak összehasonlítási alapot. A GDP-bıl az egészségügyre fordított arány nem marad el jelentısen az EU-15 átlaga mögött, illetve az állami szerepvállalás mértéke (az egészségügyi kiadások mértékének közel háromnegyede) is hozzávetıleg azonos. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy a teljes költségvetésbıl mekkora arányban részesül az egészségügyi ellátórendszer, akkor az EU-15-ök legalsó értékeihez közeli arányszámot kapunk. Az egészségügyi szolgáltatásokra költött összes pénztömeg összehasonlítása még beszédesebb: míg az EU 15- ökben 2002-ben 2340 USD/fı összeget költöttek egészségügyre, addig Magyarország 1078-at. Szakemberek szerint azonban a hazai egészségügy helyzetét nem a jelenlegi rendszer fenntartására fordított állami források növelése oldhatja meg a leghatékonyabban 3. Az egészségügy olyan problémákkal küzd, melyeket kizárólag strukturális reformokkal lehetne megoldani. Mind a finanszírozási helyzet megoldására, mind az ellátórendszer átalakítására számos javaslat született az elmúlt tizenhat évben. Abban nagyjából egyetértés van, hogy 1500 milliárd forintnyi fejlesztési tıkét kellene bevonni a szektorba. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen forrásból és milyen tulajdonosi szerkezet mellett történjen meg a tıkebevonás, illetve ebbıl az összegbıl milyen ellátórendszert mőködtessünk. Finanszírozás Ellátórendszer Egészségi mutatók Egyéni járulékfizetés Nemzeti kockázatközösség Állami garancia (OEP) Háziorvosi ellátás Járóbeteg rendelések Fekvıbeteg ellátás Egyéb speciális funkciók (pl. OMSZ) Az ellátórendszer kihatása a lakosság életminıségére A betegek nem érdekeltek a takarékosságban Kétcsatornás finanszírozás A fejlesztés forrásai hosszú távon hiányoznak Hálapénz útján kiváltságokhoz juthat a beteg Kórházi ágyak száma jóval az uniós átlag feletti Több orvosi beavatkozás a rendszer költségesebb pontjain Pazarlás Alacsony bérek Orvos és nıvérhiány Kevés a fiatal orvos Kórházban töltött idı rendkívül magas Életkilátások az EU átlag alatt Rák okozta halálozások számát tekintve a világelsık között vagyunk Szív és érrendszeri betegségekben kétszer annyian halnak meg, mint Európában Fontos kezelésekre hosszú várakozás Egyenlıtlen hozzáférés P r o b l é m á k 3 A Népszabadság összefoglalója:

5 Életminıségi mutatók és költségvetési számok Teljes egészségügyi költés (USD/fı) GDP-bıl egészségügyre fordított összeg (%) Kormányzati költségvetésbıl egészségügyre fordított pénz (%) Egyének szerepvállalása az egészségügyi kiadásokban* (%) Születéskor várható életkor (év) Svájc ,2 18,7 42,1 81 Ausztria ,7 10,5 30,1 79 Csehország ,0 13,9 8,9 76 Magyarország ,8 10,4 29,8 73 Lengyelország 657 6,1 10,2 28,8 75 Szerbia és Montenegró 305 8,1 10,7 37,2 73 Tádzsikisztán 47 3,3 2,9 72,3 61 EU , között 79 EU ,44 11, között 74 Forrás: WHO, OECD, EuroStat, 2002-es adatai nyomán *formális és informális kifizetések együtt Ki fizet az ellátásért? M agyarországon jelenleg a közös szolidaritás elvén alapuló állami egészségbiztosítási rendszer mőködik. Fontos tényezı a jelenlegi egészségügyi rendszerben az állami garancia, azaz, hogy a törvényben garantált szolgáltatásokat az állam akkor is biztosítja, ha az Egészségügyi Alap ezt nem tudja már finanszírozni. Az államszocializmusban a társadalombiztosítás a központi költségvetés része volt. A rendszerváltás után létrehozták a Társadalombiztosítási Alapot, amely magában foglalta az egészség- és a nyugdíjbiztosítást is egyaránt ben Surján László (KDNP) minisztersége alatt a tb-alapot Nyugdíjbiztosítási- és Egészségbiztosítási Alapra (E- Alap) bontották, amelyek irányítását az alapok szerint szervezıdı önkormányzatokra bízták, melyeket a szakszervezetek részvételével 1993-ban meg is választottak ig Az alapok felügyeleti szerve Országos Társadalombiztosítási Fıigazgatóság Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Országos Egészségbiztosítási Pénztár A társadalombiztosítás rendszere Az alapok irányítója Kinevezett fıigazgató irányítja Ideiglenes fıigazgató irányítja Választott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok irányítják Kinevezett igazgató irányítja Választott Egészségbiztosítási Önkormányzatok irányítják Kinevezett igazgató irányítja Az alapok struktúrája Társadalombiztosítási Alap Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Az alapok forrása Központi költségvetés része Központi költségvetéstıl elkülönülve / járulékokból Amellett, hogy tb-önkormányzatok által felügyelt alapok minden évben óriási hiánnyal zártak, számos korrupciógyanús ügy is körüllengte az intézmények mőködését. Az 1998-as kormányváltást megelızıen már az SZDSZ is aggályát fejezte ki a tb-önkormányzatokkal kapcsolatban, ugyanakkor a végsı döntést az Orbánkormány mondta ki: ezzel az E-alap és az NY-alap felügyelete ismét közvetlen kormányzati felügyelet alá került. A finanszírozási szisztéma mőködésének elve, hogy a mőködési kiadások az Országos Egészségbiztosítási

6 Pénztárat (OEP) terhelik, míg a felújítási és fejlesztési költségeket az ellátórendszer tulajdonosai (legtöbbször az önkormányzatok) viselik. Az egészségbiztosítási járulék fizetése mindenkinek kötelezı, amelyet az APEH szed be, majd az E-Alapba folyik (akinek ezt anyagi helyzete nem teszi lehetıvé, annak az állam fizeti be a közös kasszába a ráesı járulékterhet). Az egészségbiztosítási alap gazdálkodása (milliárd Ft/év) Bevételek Járulékokból befolyó bevétel 1022,5 1104,3 Költségvetési kiegészítés 60,9 66,1 Kiadások Természetbeni ellátások 998,6 1100,4 Pénzbeli ellátások 182,6 194 Nyugellátás 235,2 257,2 Hiány Nominálisan A költségvetési hiány százalékában Forrás: OEP A pártok egyetértenek abban, hogy a mostani egészségügy finanszírozási struktúrája rosszul bánik az állampolgárok által befizetett járulékokkal: az egészségügyi dolgozók bérezése nem megfelelı, a fejlesztésekre és beruházásokra nincsen elegendı forrás és az intézmények fenntartása nem elég hatékony. A parlamenti pártok választási programjai szolidaritáson és a közös kockázatvállaláson alapuló finanszírozási modellt képzelnek el (a befizetések jövedelemarányosak, melyekbıl a biztosított betegsége költségei mértékében részesül), azonban abban éles különbségek vannak, hogy az egészségügybe befolyt összeget milyen mechanizmus alapján osszák szét. Egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer átláthatósága nem megfelelı, mivel a beteg nem tudja azt, hogy az általa befizetett járulékot hogyan használja fel az egészségügyi rendszer, illetve azt sem vizsgálják, hogy valóban vannak-e befizetések a jogosultság mögött. (A jobb átláthatóság érdekében az ún. egyéni egészségügyi járulékfizetési számla a betegszámla bevezetését 2005-ben fogadta el az Országgyőlés, amely 2006 nyarától kerül majd be a mindennapi gyakorlatba.) A legélesebb vita a biztosító(k) szerepe kapcsán bontakozott ki, amely a koalíciós tárgyalások folyamán is az egyik ütközıpontja az egyeztetésnek. A szolgáltatásokat finanszírozó biztosítási rendszerrıl vallott elképzelésekben elsısorban ugyanis az SZDSZ álláspontja tér el a többi politikai erıtıl, hosszú ideje hangsúlyozva az egymással versengı magánbiztosítók nélkülözhetetlenségét, és az állami társadalombiztosítás lebontásának igényét. A párt programja továbbra is meghagyná az államnak a befizetés mértékét szabályozó és díjbeszedı funkcióját, azonban a befolyt összeggel az egyének által választott biztosítók gazdálkodnának, az OEP egy lenne a versenyzı felek közül, illetve ebben a program ellentmond önmagának ellenırzı funkciót töltene be. A pártok álláspontja egyes egészségügyi kérdésekben Kérdés MSZP Fidesz SZDSZ MDF A biztosítók szerepe Egyetlen állami biztosító / magánbiztosítók kiegészítı jelleggel Egyetlen állami biztosító Váltsák fel az állami biztosítót a magánbiztosítók Egyetlen állami biztosító / magánbiztosítók kiegészítı jelleggel Biztosítottak köre Teljes körő Teljes körő Teljes körő Teljes körő A díjfizetés Kötelezı / Kötelezı / Kötelezı / államilag Kötelezı / államilag felelıssége / a díj államilag államilag szabályozott szabályozott mértéke szabályozott szabályozott Kiegészítı szolgáltatások megvásárolhatósága Magántıke bevonása Hálapénz felszámolása Lehetséges, fizetés, vagy kiegészítı biztosítások útján Magántıke bevonása szükséges a tulajdonosi körben is Átlátható finanszírozás Lehetséges (nem részletezik) A tulajdonosi körben nem, a szolgáltatói körben mőködhessenek piaci szereplık Vállalkozó, szolgáltató orvosok Forrás: Observer Budapest Médiafigyelı Kft. Lehetséges, kiegészítı biztosítások útján Magántıke bevonása szükséges a tulajdonosi körben is Önkéntes biztosítók, legálisan megvásárolható többletszolgáltatások alulfinanszírozottság megoldása Ápolási- és munkahelyi balesetbiztosítás fejlesztése Mérsékelten privatizációpárti: ott lehessen beruházni magánszereplıknek, ahol feltétlenül szükséges Vizitdíj 6. oldal

7 Azokban a kelet-közép-európai államokban, ahol a rendszerváltás után a több-biztosítós rendszerrel próbálkoztak, vegyesek a tapasztalatok. Csehországban 1992-ben választották le az adórendszerrıl az egészségbiztosítást, és az állami társadalombiztosítás mellett engedélyezték az iparági magánbiztosítók mőködését is re 25 ilyen társaság lépett a piacra, azonban a folyamatos csıdök miatt mára 8 maradt életben. A lakosság kétharmada az Általános Egészségbiztosító Intézet (VZP) keretében részesül a szolgáltatásokból, és az esetleges csıdök következményeinek kivédésére szintén az állami VZP vállal felelısséget ennek következtében tetemes adósságot görget maga elıtt, illetve ı szedi és osztja újra a járulékokat. A kiegészítı biztosítások nem terjedtek el széles körben, mivel a magánbiztosítók nem nyújtanak ilyen szolgáltatást, erre külön cégek alakultak. Szakemberek szerint a magánbiztosítók megjelenése nem oldotta meg a szektor finanszírozási gondjait, a kötelezı járulék mértékére kiterjedı, non-profit alapon szedett biztosítási díj nem növeli a magánszektor szerepvállalását az egészségügy mőködtetésében. A hosszú ideje napirenden lévı reform legutóbb 2005 elején nyilvánosságra hozott tervezete is az állami szerepvállalás növelésében, illetve a biztosítótársaságok erısebb kontrolljában látja biztosítva a költséghatékonyság szempontjainak érvényesülését. Szlovákiában 1994-ben vezették be a párhuzamosan mőködı, de szintén a kötelezı járulékokból gazdálkodó biztosítók rendszerét. Az 1996-ra piacra lépett 12 biztosító nagy része rövid úton csıdbe jutott döntıen a rossz menedzsmentnek, a továbbra is élénk informális kifizetéseknek, illetve a hibás finanszírozási döntéseknek köszönhetıen, így jelenleg két állami és három magántársaság szedi a díjakat, és köt szerzıdést a szolgáltatókkal ben reformtörvényekkel igyekeztek a rendszer stabilitását megırizni. A két, száz százalékban állami biztosító mellett létezı melyek a lakosság több mint kétharmadát biztosítják magántársaságok kötelesek részvénytársasággá alakulni, melyek gazdálkodását és szakmai döntéseit szigorúan ellenırzi a felügyeleti hivatal. Ugyanakkor korlátozzák a betegek biztosítóválasztásának jogát is: évente egyszer lehet váltani, ezzel csökkenteni kívánják az évi 10 százalékos vándorlást. Problémát okozott az is, hogy nem definiálták kellı alapossággal azoknak az ellátásoknak a körét, melyekre az alapbiztosítások kiterjednek, ezért továbbra is zsebbıl fizettek a betegek a jobb ellátásért. A 2005-ben életbe lépett törvény e tekintetben átláthatóbb viszonyokat teremt, illetve egyszerőbb lehetıséget biztosít a kiegészítı biztosítások megkötésére. A finanszírozási rendszer sarkalatos kérdése, hogy kinek milyen szolgáltatásokra terjed ki a biztosítása, illetve hogyan biztosítható a rendszer igazságossága (tehát ne essenek el tömegek az ıket megilletı ellátásról fizetésképtelenség miatt). A pártok mindegyike a széles szolgáltatási bázist biztosító kötelezı biztosításban hisz. A mai rendszerben nem kellıen tisztázott az ellátástípusok finanszírozási háttere, ennek rendezésére az Egészségügyi Minisztérium háromszintő biztosítási modellt vezetne be: 1. szint - Minden Magyarországon tartózkodó embernek térítésmentesen járna az anya és csecsemıvédelem, a mentés, a vérellátás és az életmentı beavatkozások. 2. szint - A járulékfizetı biztosítottak számára minden olyan szolgáltatás jár, melyet a rendszerben felajánlanak számára. Ha ettıl el kíván térni (orvosválasztás, emelt szintő ellátások), akkor díjat kell fizetnie. 3. szint - Kiegészítı biztosítás vagy térítési díj ellenében, olyan extra szolgáltatásokat lehet igénybe venni, mint pl. a plasztikai sebészet vagy az extra komfortfokú kórházi szoba. Míg a Fidesz programja nem rendelkezik külön az emelt szintő orvosi ellátások finanszírozásáról (a párt programjának sarkaltos eleme az egészségügy ingyenessége), addig az MDF az önkéntes biztosítások fejlesztésével, míg az SZDSZ az egyébként is a számlákat vezetı versengı biztosítóknál megvásárolható csomagokkal képzelné el a komfortosabb körülmények vagy az orvosi többletszolgáltatások megváltását. Hogyan számoljuk fel a hálapénzt? M agyarországon az átláthatóság hiányának leglátványosabb problémája a hálapénz, amely tulajdonképpen az önrészfizetés egyik informális módja. A pártok mindegyike egyhangúlag elítéli ezt a térítési formát, melynek részesedését az egészségügyi költségekbıl évi közel 100 milliárd forintra becsülik, ám a megszüntetésére tett megoldási javaslataik szintén különböznek egymástól. Míg az MDF orvos-beteg találkozásonkénti vizitdíjat vezetne be ezzel a betegeket is távol tartanák a szolgáltatások felesleges igénybevételétıl, addig az SZDSZ a több pénzért többletszolgáltatást nyújtó magánbiztosítók megjelenésétıl, és az üzleti alapon mőködı szolgáltatások

8 által megemelt orvosi bérektıl várják a megoldást. (Európában változatosan szabályozzák a vizitdíj kérdését: míg Spanyolországban nem kell fizetni az ellátásért, addig Olaszországban ez alkalmanként akár 36 euró is lehet.) Az MSZP nem foglalkozik a kérdéssel önállóan Kökény Mihály (MSZP) szerint a rendszer átláthatósága a megoldás míg a Fidesz a Mikola-féle kórháztörvényben már korábban is javasolt szolgáltatói szerzıdéssel rendelkezı, a fenntartó felé számlázó, szellemi szabadfoglalkozású doktorokkal oldaná fel a helyzetet. EURÓPAI MEGOLDÁSOK Az egészségügyi költségeknek Európa szerte mindössze százalékát fedezi a társadalombiztosítás, a fennmaradó hányadot az önrészfizetés valamelyik formája biztosítja: míg a co-payment rendszere szerint a beteg kezelésenként fix átalánydíjat fizet, addig a co-insurance rendszere szerint a beteg minden kezelés elıre meghatározott százalékos részét fizeti ki. A közvetlen hozzájárulás legláthatóbb formában a gyógyszerköltségekben jelentkezik. A pénzügyi-biztosítási kultúra fejlettségétıl, a hagyományoktól és az alapbiztosítás kiterjedtségétıl függıen országonként eltérı azok aránya, akik saját (leendı) költségeikre önkéntes biztosítást kötnek. Európában a magánbiztosítók egészségügyi kiadásai Hollandiában a legmagasabbak (15,2%), az állami biztosítóé Norvégiában a legjelentısebb (88%), míg az igénybevételkor fizetett díj (out-of-pocket payment) részesedése Svájcban a legmagasabb (33%), és Luxemburgban a legkisebb (8%) az összköltségekbıl. Ki törıdik a szolgáltatásokkal? M íg az egészségügy finanszírozása folyamatosan a politikai viták kereszttüzébe kerül, addig az ellátórendszer felépítése döntıen csak az intézmények tulajdonosi szerkezete kapcsán kapott politikai színezetet. Pedig az ellátórendszer jelenlegi támogatási szerkezete minden mértékadó vélemény szerint sokkal inkább a pazarlást, mint a takarékosságot ösztönzi. Az ellátórendszer mőködésének legalsó szintjét a Surján László minisztersége alatt radikális lépéssel bevezetett szabad orvosválasztást biztosító háziorvosi rendszer adja, mely felváltotta a korábbi körzeti orvosi rendszert ben vezették be az önálló praxisjog intézményét, mely a praxisok szabad adásvételi lehetıségét biztosította az orvosoknak. Ennek következtében a háziorvosok döntıen (92 százalékban) vállalkozói formában végzik az alapvetı betegellátást, az OEP által nekik juttatott betegenkénti fejkvóta összegével szabadon gazdálkodva. Ugyanakkor éppen a fejkvóta az, ami megköti a vállalkozók kezét: kiegészítı szolgáltatásokért pénzt nem kérhetnek, és a minden beteg után ugyanúgy járó pénz nem teszi érdekeltté ıket a folyamatos fejlesztésben. A praxisok értékesítése nem mőködik gördülékenyen: általában száznál is több betöltetlen állás van évente, míg a nyugdíjba vonuló orvosok, gyakran évekig hiába árulják az évek munkájával felhalmozott szellemi értéket. Abban a szakmai közvélemény egyetért, hogy a neki szánt kapuıri funkciót nem látja el a háziorvosi rendszer: többszöri szigorítás ellenére még mindig túl sok szakellátást kereshetnek fel a betegek háziorvosi beutaló nélkül. A járóbeteg ellátás második szintjét a szakorvosi rendelések jelentik, melyek kisebb hányadban (egyes vizsgálatok, laborok) mőködnek vállalkozási formában. A szakorvosi rendeléseket 1993 óta pontrendszer szerint finanszírozzák (1999-tıl kezdıdıen minden fix díjat eltöröltek), melyben az egy-egy eseten végzett beavatkozásokat díjazza az OEP. A teljesítményarányos kifizetés megnövelte a beavatkozások számát: a bevezetést követı 4 évben 3,3-ról 5,3-ra növekedett az egy eseten végzett kezelések és vizsgálatok száma. A túlköltekezés és a kapuıri feladatok problémáját igyekezett megoldani a Gógl Árpád minisztersége alatt megkezdett, és azóta is a szakmai viták kereszttüzében álló Irányított Betegellátási Modellkísérlet (IBR). A kísérletben résztvevı térségekben az ellátásszervezı vállalkozás szerzıdik az OEP-pel a betegek teljes körő kiszolgálására. Az ı feladata, hogy megkösse a szerzıdést a szolgáltatókkal, és érdekelt abban, hogy hatékonyan gazdálkodjon az E-Alap pénzével. A kísérlet kezdetben 200 ezer ember részvételével indult, majd több lépcsıben 2004-ig 2 millióra emelték az ebben az ellátási formában kiszolgáltak számát. A minisztérium forrásai szerint akár 10 százalékos takarékosság is elérhetı a gyógyítás-szervezık bevonásával, ugyanakkor az Állami Számvevıszék (ÁSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az IBR kísérleti jellege ellenére a rendszeres számszerő értékelésre is lehetıséget teremtı monitorozás nem történik meg. A modell folyamatos és nagyarányú bıvítése mellett legmarkánsabban Kökény Mihály állt ki második minisztersége idején 2002-ben a kormányprogramba is bekerült, az SZDSZ-es szakértık kifogásai ellenére, a választásokat megelızı vitákban azonban mind a négy parlamenti párt úgy nyilatkozott, hogy a rendszer csak szigorúbb szabályozás mellett bıvíthetı tovább. 8. oldal

9 Kórházkérdések a politika kereszttüzében A z utóbbi évek legtöbb politikai vitát kiváltó egészségügyi kérdése a kórházak tulajdonviszonyainak átalakítása volt. A magántıke bevonása mellett érvelık a privatizáció útján kívánták megoldani a kórházak tartós forráshiányát. Az ÁSZ több vizsgálatot is végzett az elmúlt években, amelyekben megállapították, hogy az állami és egyházi fenntartású kórházak esetében hiányoznak a források az eszköz és mőszerbeszerzéshez. Kórházak fenntartók és elhelyezkedés szerint Fenntartók Kórházak Kórházi ágyak száma Önkormányzatok ebbıl: vidéki fıvárosi Szakminisztérium ebbıl: klinikák országos intézetek MÁV HM, BM IM Egyházi, alapítványi, és egyéb ebbıl: egyházi alapítványi egyéb 2 60 Magán 1 68 Összesen Forrás: Magyarország egészségügye és szociális rendszere, Medinfo A magyar kórházak nagyméretőek, elavult szerkezetben dolgoznak, a kórházi ágyszám indokolatlanul magas. Az európai átlagnál jóval nagyobb arányban történnek a beavatkozások az ellátórendszer alacsonyabb szintjeit megkerülve a költségesebb kórházi ellátásban. A fekvıbetegellátó intézmények elhelyezkedése nem tükrözi az ország demográfiai térképe által diktált területi struktúrát: a regionális központi intézményeken és a városi kórházakon kívül a szakellátó intézmények az indokoltnál erısebben koncentrálódnak a fıvárosba. A hazai kórházszektor jelenleg kettıs finanszírozású: a beruházásokért, fejlesztéséért, a körülmények biztosításért a tulajdonos a felelıs, a közvetlen teljesítmények ellentételezését végzi csak a társadalombiztosító. Egyes reformelképzelések szerint fontos lenne a mőködést és a beruházást egyaránt lehetıvé tevı finanszírozási rendszer kidolgozása. A privatizációpárti elképzelések a tulajdonosi felelısség növekedésétıl várják a beruházások melletti elkötelezettséget. A 2002-es, Csehák Judit vezetése alatt zajlott eddigi legnagyobb kórház-konszolidáció nemcsak a résztvevı 30 intézmény adósságkezelését tőzte ki célul (ez 17 esetében meg is valósult), ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonosi felelısségét is erısíteni kívánta bizonyos üzleti garanciák számonkérésével (pl. üzleti terv készítése, felkészülés az átalakulásra). Állami források hiányában a magántıke bevonásának szükségessége már az elsı kormányzati ciklus idején felmerült. Eltérıek az elképzelések azonban a tekintetben, hogy a magántıke a tulajdonosi struktúrában, vagy a szolgáltatások üzemeltetése terén jelenjen meg. A kórházak magánosítására elıször a Mikola István minisztersége idején elfogadott I. kórháztörvény adott lehetıséget. A 2001-ben életbe lépett jogszabály szakmai befektetık számára lehetıvé tette nonprofit jelleggel az egyes kórházi szolgáltatások privatizálását. Ellenzıi szerint ez a törvény a jövedelmezıbb osztályok, szolgáltatások privatizációjára, valamint az ingatlanspekulációra is lehetıséget teremtett, anélkül, hogy a kórházak finanszírozási gondját megoldotta volna. A szocialista vezetéső kormányzat 2003 ıszén hatályon kívül helyezte a jogszabályt, és elfogadta a II. kórháztörvényt. A törvény az ellátás biztonságát azzal szavatolta, hogy egyes szolgáltatások privatizációja helyett egész kórházak tulajdonosi jogokat is gyakorló Kht-vá alakulását támogatta, miközben a közalkalmazotti körbıl kilépı dolgozók helyzetét külön jogszabályban rendezte. A törvény garanciákat épített be az állami vagyon megırzésére, illetve a szakmai tulajdonosi kör elınyben részesítésére. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra a Parlamentnek, de a szocialista frakció még aznap újratárgyalás nélkül elfogadta. Az Alkotmánybíróság az elfogadás körülményeire hivatkozva 2003 decemberében megsemmisítette a törvényt anélkül, hogy a tartalmi kérdéseket vizsgálta volna. Ennek következtében erre a szaktárca elıszeretettel hívja fel a figyelmet jelenleg nem tiltja jogszabály az egészségügyi privatizációt, de nem is szabályozza azt kimerítıen. 4 Annak ellenére, hogy a törvény nem lépett életbe, a Munkáspárt a Fidesz támogatásával összegyőjtött több mint 200 ezer aláírást, így december 5-én népszavazásra került sor a kórházak állami 4 Senkit nem akarok üldözni (interjú Kökény Mihály miniszterrel), Magyar Narancs, január oldal

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén

Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén P7_TA(2011)0082 Együttmőködés a fejlıdı országokkal a jó adóügyi kormányzás elımozdítása terén Az Európai Parlament 2011. március 8-i állásfoglalása Adók és a fejlesztés Együttmőködés a fejlıdı országokkal

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes

EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet. térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes térítésmentes díjfizetés részleges díjfizetés sürgısség miatt térítésmentes EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK IGÉNYBEVÉTELE 1. sz. melléklet KLINIKA MAGÁN KLINIKA KÓRHÁZ SZAKRENDELİ SZAKRENDELİ MAGÁN SZAKRENDELÉS

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház

A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában. Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház A laboratórium és az ápolási egységek együttmőködése egy új betegellátási struktúrában Dr. Záray Gyuláné Ápolási igazgató Szent Imre Kórház Helyzetelemzés - Az egészségügyi ágazat az elmúlt évtizedben

Részletesebben

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások

A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: kiadások A magyar lakosság öngondoskodási attitűdje: hálapénz és egyéb egészségügyi célú kiadások dr. Lukács Marianna, Patika-csoport 211. február 7. Egészséggazdasági Monitor Konferencia Budapest, Aranytíz Művelődési

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik

Integrált rendszerek az Európai Unió országaiban Elınyeik és hátrányaik TÁMOP 1.3.1-07/1-2008-0002 kiemelt projekt A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként Stratégiai irányítás és regionális tervezés támogatása komponens

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2015.

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 5-i ülésére. pénzügyi irodavezetı

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 5-i ülésére. pénzügyi irodavezetı E L İ T E R J E S Z T É S 1. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. február 5-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselı Hölgyek és Urak! Tisztelt Miniszter Úr! Ülésnap Napirend Felszólaló Az Állami Számvevőszék elnökének expozéja - A Magyar Köztársaság 2011. 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról és a Domokos László szeptember 20.

Részletesebben

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban A járulékpolitika középpontjában az elmúlt húsz évben az a gondolat állt, hogy a járulékok csökkentése a foglalkoztatási

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK RÉSZÉRE 2008. ÁPRILIS Összeállította: HARASZTI PÁLNÉ Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálat

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Beszámoló a 2008. évi önkormányzati adózás tapasztalatairól Elıkészítette: dr. Csarnai Judit osztályvezetı Babinszki Szilárd ügyintézı Benczéné Simcsik Ágnes ügyintézı Csapó Lászlóné ügyintézı Lászlóné

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Zágráb HORVÁTORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY. Zágráb HORVÁTORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY Zágráb HORVÁTORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Budapest 2009 Tartalom Gazdasági- politikai háttér 2 Demográfia 2 Egészségügyi rendszer 3 Finanszírozás 3 Egészségügyi

Részletesebben

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett 30. számú melléklet Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása címő

Részletesebben

1994. évi I. törvény

1994. évi I. törvény 1994. évi I. törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérıl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete

A minıségirányítási program 6. sz. melléklete Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. Tel.: 283-0203 Fax:283-0203/117 Postacím: 1725 Budapest, Pf. 84 www.sisy.hu A KÖZALKALMAZOTTAK

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság

18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság 18. napirendi pont Megtárgyalta: Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság 01/555-2/2009. Pénzügyi és Vagyonkezelő Bizottság A Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosának előterjesztése

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e

ELİTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŐLÉS E L N Ö K E VI. 1817/2009. ELİTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2009. november 26-ai ü l é s é r e Tárgy: Tájékoztató a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések ERGO TGR Befektetési egységekhez kötött Életbiztosítás Különös Feltételei (alapbiztosítás) 1. sz. melléklet Kondíciós lista az ERGO Thébé és ERGO Io befektetési egységekhez kötött életbiztosításhoz Általános

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE MOVE REHABILITÁCIÓS IPARI ÉS SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KÖZHASZNÚ ZRT. (8500 Pápa, Komáromi u. 87.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2009. december 31. Mellékletek: I. Számviteli beszámoló II. Költségvetési támogatás

Részletesebben

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet)

TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 238. MELLÉKLET: - TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2010-2012. évi költségvetési koncepciója (tervezet) E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1

1996. évi LXXXI. törvény. a társasági adóról és az osztalékadóról 1 1. oldal 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1 Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvezı mőködési feltételeinek elısegítése,

Részletesebben

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı

Muhariné Mayer Piroska sk. aljegyzı Elıterjesztés 3. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2013. február 1-i ülésére Tárgy: Közösségi ellátások és pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek nappali ellátásának biztosítására

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI TANÁCS 2008. MÁJUS 20-I ÜLÉS 7. sz. napirendi pont Tájékoztató a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ feladatkörét érintı jogszabályváltozásokról Elıadó: dr. Brebán

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 12. elıadás A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei. 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés:

Részletesebben

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban

Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Gyakran feltett kérdések a gázszolgáltató-váltással kapcsolatban Már megszoktuk, hogy nem csak egy bank vagy távközlési szolgáltató létezik, itt az ideje, hogy azt is megszokjuk, hogy gázszolgáltatót is

Részletesebben

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) MKKSZ Akadémia zárórendezvénye a Parlamentben Budapest, 2009. december 8. Korszerő és modern államháztartás a kihívások és az el nem kerülhetı reformok tükrében (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék

Részletesebben

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9.

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. KTE Mérnöki Kamara MAÚT ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. Az államreform közlekedési szakterületet (különös tekintettel a közútra) érintı kérdései

Részletesebben

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu)

Az Egészségügy. Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) Az Egészségügy Dr. Dombi Ákos (dombi@finance.bme.hu) 1. A rendszer felépítése és sajátosságai 2. Az egészségügy finanszírozása: forrásteremtés 3. Az egészségügy finanszírozása: forrásallokáció 4. Verseny

Részletesebben

164/2012. (VII. 19.) Korm. rendelet

164/2012. (VII. 19.) Korm. rendelet 164/2012. (VII. 19.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történı finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet és az egészségügyi

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd

Részletesebben

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS

Plenárisülés-dokumentum. 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum 10.9.2014 cor01 HELYESBÍTÉS az Európai Parlament által 2014. április 17-én a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló,

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Informatikai biztonsági elvárások

Informatikai biztonsági elvárások Informatikai biztonsági elvárások dr. Dedinszky Ferenc kormány-fıtanácsadó informatikai biztonsági felügyelı 2008. július 2. Tartalom Átfogó helyzetkép Jogszabályi alapok és elıírások Ajánlások, a MIBA

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 11. elıadás A magyar egészségügyi rendszer Történeti áttekintés 1945-tıl napjainkig 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása

A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása A szociális ellátás foglalkoztatásra gyakorolt hatása (TÁMOP 1.3.1 projekt V. részfeladat) készítette: Mózer Péter, Simonyi Ágnes (A szerzık köszönik Gere Ilona lektor szakértı észrevételeit és javaslatait,

Részletesebben

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap

MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap MKB EURÓPA CSILLAGAI EURÓ Tıkevédett Származtatott Alap elnevezéső nyilvános, zártvégő értékpapír befektetési alap KEZELÉSI SZABÁLYZAT Alapkezelı: MKB Befektetési Alapkezelı zártkörően mőködı Rt. 1056

Részletesebben

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI

KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 1147. Budapest, Csömöri út 50-60. A KÉZMŐ FİVÁROSI KÉZMŐIPARI KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 2007. ÉVI K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S E BUDAPEST, 2008. MÁRCIUS

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság

A XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelısségő Társaság XIII. kerületi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú nonprfofit Korlátolt Felelısségő Társaság Ügyvezetı igazgató 1139 Budapest, Szegedi út 17. Tel: 452-4201 Ikt.sz.: 1654/9/2007. A XIII. kerületi Egészségügyi

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı- testületnek - Sárospatak Város

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497.

6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. 6. szám ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 497. ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS RENDELETE 13/2007. (V. 31.) HBMÖK A vagyongazdálkodásról valamint a beruházások rendjérıl szóló 13/2004.

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. november 26-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. november 26-i ülésére 16. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2015. november 26-i ülésére Tárgy: A jegyzı beszámolója az adóztatásról Az elıterjesztést készítette: Mezeiné Hrubos Henriette adócsoport

Részletesebben

Minıségirányítási Program

Minıségirányítási Program Minıségirányítási Program Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodái 2009-2014 Nagybajom, 2009. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetı.3 1.1. A minıségirányítási program módosításának indoklása.3

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról

HATÁROZAT-TERVEZET. Mór Város Önkormányzatának /2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot

Tisztelt Elnök Asszony! bizottsági módosító javaslatot orszagg l tala Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága romá. r i 1o931454 Érkezett: 2006 NOV 3 0. Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt

Részletesebben

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15.

PR riport. Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december. KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. PR riport Magyar Munkaerı-kölcsönzık Országos Szövetségének megjelenései 2010. október december KNK Média Bt. Knapcsek Katalin 2010. december 15. Tartalom Megjelenések a társszervezetek kiadványaiban MMOSZ

Részletesebben

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12.

Külföldiek egészségügyi ellátása. Egészségügyi ellátás az EU-ban. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Balatonfüred, 2009. szeptember 12. Külföldiek egészségügyi ellátása Magyarországon, Egészségügyi ellátás az EU-ban Dr. Lengyel Balázs Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztály Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség

Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség Dr. Vermes Attila: Szállítmánybiztosítás és felelısség A szállítmánybiztosítás alapvetıen három módozatot ölel fel, a fuvarozott áru biztosítását, a fuvareszköz biztosítását, valamint a fuvarozó, illetve

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI

A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A HB EURO KÁR- ÉS JOGVÉDELEM-BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI A biztosító jelen biztosítás keretében a biztosítási díj ellenében megtéríti a harmadik személy által a megjelölt országok területén okozott és a biztosított

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK

FELÜLVIZSGÁLT NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAM MAGYARORSZÁG MELLÉKLETEK MELLÉKLETEK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉSZREVÉTELEIT ÉS AZ EURÓPAI TANÁCS KÖVETKEZTETÉSEIT FIGYELEMBE VEVİ INTÉZKEDÉSEK TEMATIKUS ISMERTETÉSE A NEMZETI LISSZABONI AKCIÓPROGRAMBAN SZEREPLİ INTÉZKEDÉS hiány csökkentése

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei

A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei A flexicurity EU-s modelljeinek gyakorlati szempontú bemutatása, és a hazai megvalósítás lehetıségei Vojtek Éva, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék 2011. február 24. A

Részletesebben