A Political Capital egészségpolitikai elemzése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Political Capital egészségpolitikai elemzése"

Átírás

1 N Y O L C N A P O N T Ú L G Y Ó G Y U L Ó A Political Capital egészségpolitikai elemzése május 19. Tizenhat éve van napirenden az egészségügy reformja, tizenhat éve nincsen előrelépés a területen. A pártok előszeretettel nyúlnak a gyógyítás témájához, ha hangzatos kampányüzenetet keresnek, de átfogó javaslatokkal ritkán állnak elő. A politikából hiányzik a bátorság ahhoz, hogy hozzányúljon a sok ezermilliárd forintot elköltő egészségügyi rendszerhez, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a jelenlegi struktúrával nem érhetjük utol az ellátás európai színvonalát. A Political Capital elemzése azt járja körül, hogy milyen ellentmondások nehezítik a politikai konszenzus kialakítását és a reformokhoz szükséges döntések gyors keresztülvitelét. A világon mindenhol éles politikai viták tárgya az egészségügy. A szektor és az általa felemésztett költségvetési hányad folyamatosan növekszik részben a dráguló és egyre nagyobb mértékben fogyasztott gyógyszereknek köszönhetıen, az ellátás hiányosságai és friss technológiák mindenhol lehetıséget adnak újabb reformokra, a szolgáltatások mind szélesebb körő elérhetıségére vonatkozó igény pedig az alapvetı igazságossági, esélyegyenlıségi vitákhoz vezet. Magyarországon csakúgy, mint 2002-ben a választási kampány során ismét húzótéma volt az egészségügy. Nemcsak a kórház-privatizációs népszavazás kapcsán kialakult politikai arcvonalak felelevenítésére és markáns megjelenítésére alkalmas a kérdéskör, de az ágazat közismerten rossz helyzetére, és az emberek hétköznapi tapasztalataira hivatkozva egyszerően alakíthatóak ki kampányüzenetek. A nagy pártok a gyógyítás terén is több ezermilliárd forintot osztottak el bıkezően, míg a kicsik igyekeztek jól megkülönböztethetı üzenetekkel bekerülni a nyilvánosságba. HAT ÁLLÍTÁS A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYRİL ÉS A POLITIKÁRÓL A legutóbbi két kampány központi témájaként az egészségügyrıl szóló viták valójában a pártokról, illetve azok társadalomképérıl szóltak: az egészségügy alárendelıdött a gondoskodó állam vagy piacgazdaság vitának. A határozatlan, konfliktuskerülı politikai döntéshozatal hátráltatja az egészségügy átalakítását, hatékonyabbá tételét. A pártok programjai lényeges kérdéseket kidolgozatlanul hagytak, miközben egyoldalúan emelik ki a kommunikációjukhoz illeszkedı elemeket. A betegek nem érzik magukat érdekeltnek az egészségügy átalakításában: az ingyenesen biztosított állami szolgáltatások mítosza akadályozza annak kimondását, hogy a szolgáltatásért most is fizetnek a felhasználók. Az egészségügyrıl szóló vita jelenlegi formájában nem teszi lehetıvé annak megvitatását, hogy mi tartozik az egyéni és mi a közös felelısségvállaláshoz, hogy mi az, amit az állam minden polgárának alanyi jogon kell, hogy biztosítson. A szakmai szervezetek az egészségügyi vitában a politikai szereplıknek alárendelten jelennek meg: saját álláspontjuk is politikai álláspontként jelenik meg a konfliktusokban.

2 Míg azonban kampány során elsısorban a politika által preferált, markánsan megfogalmazható témák kerülnek idırıl-idıre az érdeklıdés középpontjába ilyen például a tulajdonlás, az orvosok jogállásának, a dolgozók bérezésének a kérdése, vagy a biztosítási reform addig az ellátórendszer fennálló anomáliái, a gyors döntésekkel orvosolható problémák, és a fontos részletkérdések gyakran kidolgozatlanok, agyonhallgatottak maradnak. A gyógyítás területérıl szóló üzenetek azt mutatják, hogy még mindig a Kádár-rendszer öröksége köti a politikusok kezét: az egészségügy ingyenességének egyre kevésbé tartható mítosza nem engedi, hogy a szélesebb társadalmi szerepvállalás szükségessége mellett érveljenek a szektor rendbetétele érdekében. Pedig az utóbbi években rendre nagyobb figyelmet kapó hálapénz-kérdés azt példázza, hogy a betegek egyre fogékonyabbak a rendszert alapjaiban érintı beavatkozásra. Átfogó, a rendszer minden területén fellépı reformok megfogalmazásával egyetlen politikai erı sem próbálkozott: mindenki a társadalompolitikai üzeneteihez legjobban illeszkedı témát karolta fel az egészségügy területérıl. Míg az SZDSZ versengı biztosítóktól és magánszolgáltatóktól vár segítséget, az MSZP a jelenlegi tb-monopóliumot tartaná fenn, a tıkehiányt magánbefektetıkkel oldaná meg. A Fidesz a fizetıs egészségügyet elutasítva az állami szerepvállalást erısítené a kórházi rendszer fejlesztésében, és tovább bıvítené az ingyenes szolgáltatások körét. Az MDF is pártolja az egészségügy ingyenességét, de vizitdíjjal mérsékelné a rendszer felesleges leterheltségét. Arra nem kapunk választ a programokból, hogy mivel ösztönözzék a magántıke érkezését a jelenleg ellátáshiányos térségekbe, hogyan növelik a fiatal orvosok számát, mitıl lesznek érdekeltek a betegek az egészségtudatos életmódban, illetve hogyan váljanak valódi egészségügyi vállalkozóvá a körzeti orvosok. Az állami tb mellett érvelık nem nyilatkoznak arról, mitıl csökkenne a jelenlegi potyázás (éppen azok veszik igénybe a leginkább a rendszert, akik képtelenek a járulékok fizetésére), míg a többszintő egészségügy hívei nem biztosítják megnyugtatóan azt, hogy ne maradjanak tömegek ellátás nélkül, és mindenki megkapja a pénzéért, ami jár neki. Egészségügyi ígéretek a 2006-os kampányban FIDESZ MDF MSZP SZDSZ A három év alatti gyerekek a lázcsillapítókat és az allergiaellenes készítményeket ingyen kapják év között bizonyos orvosságokért csak százforintos dobozdíjat kell fizetni 75 év felett minden medicina ingyenesen jár A GDP 7 százalékát fordítják az egészségügyre A fogyatékosok ápolóit támogatják Hét nagy regionális egészségközpont létesül Egészségügyi Fejlesztési Alapot hoznak létre Új megállapodás a gyógyszergyártókkal Kifizetik a nıvérek hőségjutalmát Védınık köztisztviselıvé válnak Legalább 4 új kórház épül A mentı az ország bármely pontjára tizenöt perc alatt érjen oda Önkormányzati intézmények egy részét visszaállamosítják Egészségturizmus fejlesztése Idıs emberek támogatása rehabilitációs jegyekkel Orvosok tulajdonossá válása a háziorvosok és a járóbeteg-ellátók körében Munkahelyi balesetbiztosítás és az ápolás-biztosítás kidolgozása Vizitdíj bevezetése Ingyenes egészségügyi szolgáltatások Kórházfelújítások Regionális szakmai központok rendszerének kialakítása Egybiztosítós rendszer fejlesztése, egyéni járulékszámla bevezetése Orvosok bérét közötti idıszak végére az akkori uniós átlag kétharmadára emelik Olcsóbb fogamzásgátló eszközök fiataloknak Gyógy- és egészségturizmus fejlesztése A daganatos megbetegedések száma tíz év alatt tizenöt százalékkal csökken 1200 altató- és lélegeztetı gép beszerzése idén Az ország minden pontjára harminc percen belül érkezzen orvosi segítség Házi- és gyermekorvosi ellátás megerısítése, praxisok támogatása a hátrányos helyzető térségekben Ingyen gyógyszer a legnehezebb helyzetőeknek Forrás: Observer Budapest Médiafigyelı Kft. Több biztosítós rendszer megteremtése Privatizált ambuláns és fekvıbeteg szolgáltatások Gyógyszerpiac liberalizálása Hálapénz megszőntetése 2. oldal

3 Egészségügyi kórkép A rendszerváltás óta hangoztatott alaptétel, hogy az egészségügy súlyos helyzetben van, és sürgıs reformra szorul, a diagnózis azonban változatos óta a szektor számos területén történtek jelentıs beavatkozások, ugyanakkor az sem ritka, hogy 2-3 évente egy-egy döntéssel visszarendezıdés következik be a megkezdett lépések után. A szakmai érdekcsoportok, döntéshozók gyakran ellenérdekeltek az átalakulásban, maguk a jelenlegi szolgáltatók és tulajdonosok (döntıen az önkormányzatok) bizonytalanok a változásokat illetıen, a politikai pártok pedig nem mernek belekezdeni a nagyléptékő átalakításokba 1. A reformok megtervezését és végrehajtását nehezíti, hogy nemcsak a parlamenti pártok programjainak különbsége áll a konszenzus útjában, de a szakma is megosztott az átalakítás irányát illetıen. A négy ciklus alatt elfogyasztott kilenc miniszter azt jelzi: a terület konfliktusokkal és kudarcokkal terhes. Az egészségügy helyzetét röviden jellemezhetjük a szolgáltatás kimeneti oldala, azaz a lakosság egészségi állapota felıl, illetve a szektor egészének gazdasági adatainak szemrevételével is. A magyar lakosság egészségi állapotát összehasonlítva az EU 15-ök átlagával elsısorban a születéskor várható 73 éves életkor 6 éves elmaradása tőnik fel, míg az egészségben eltöltött évek száma 10 évvel van az Unió 15 legfejlettebb államának átlaga alatt. Szakértık felhívják a figyelmet arra, hogy az egészségi állapot jelentıs különbségéért az ellátórendszer minısége mintegy 25 százalékban okolható (például hazánkban jelenleg olyan betegségek is szerepelnek a vezetı halálokok listáján, melyek idıben diagnosztizálva gyógyíthatóak), ugyanakkor fontos tényezı az átfogó népegészségügyi koncepció hiánya és az egészségtudatos életmód népszerőtlensége is. 2 MI TÖRTÉNT AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? 1989 A költségvetésrıl leválasztják a Társadalombiztosítási Alapot, megteremtik a lehetıséget egészségügyi magánvállalkozások létrehozására Megszőnik az egészségügy adóból történı finanszírozása, forrásává a járulékfizetés válik. Szétválasztják az állami és az önkormányzati feladatokat, az egészségügyi intézmények (néhány minisztériumi tulajdonú kórház, klinika kivételével) a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülnek Eltörlik az állampolgári jogon járó egészségügyi ellátást, életbe lép a biztosítási alapon járó jogosultság. A körzeti orvosok egyéni vállalkozást hozhatnak létre, munkájukat a hozzájuk bejelentkezett lakosok száma alapján fizeti az egészségbiztosító A nyugdíj- és egészségbiztosítási önkormányzatok mőködése A Bokros-csomag éve. Megszőnik a fogmegtartó kezelések ingyenessége Egészségügyi pótköltségvetés: az E-alap hiánya a tervezett nyolcszorosa. Telkiben megnyílik az ország elsı magánkórháza A háziorvosi praxis adható-vehetı vagyoni joggá válik. Útjára indul az irányított betegellátási modellkísérlet (IBR) Az OEP a pénzügyi tárcától az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá kerül Ismét ingyenesek a fogmegtartó kezelések. A miniszter meghirdeti a népegészségügyi programot. Az Országgyőlés elfogadja az I. kórháztörvényt A Parlament többszöri nekifutásra elfogadja a II. kórháztörvényt, majd az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A gyógyszergyárak profitjuk egy részét befizetik az OEPkasszába A gyógyszerárak hatósági csökkentése. Decemberben eredménytelen népszavazást tartottak a kórház-privatizáció megakadályozásáról egészségügyi lépés bejelentése: egyéni betegszámlák bevezetése, 3 lépcsıs ellátási rendszer, járulék alapú ellátórendszer, nemzeti egészségügyi programok, szőrıvizsgálatok ösztönzése. 1 Ld. a Magyar Orvos összefoglalóját a témában: 005&szam=5&cikk=3 2 WHO: 10 Questions About The 10 - Hungary

4 Az egészségügyi rendszer méretét és az állami szerepvállalás mértékét vizsgálva elsısorban a GDP arányában az egészségügyre fordított összeg és a költségvetés által a szektornak juttatott források nyújtanak összehasonlítási alapot. A GDP-bıl az egészségügyre fordított arány nem marad el jelentısen az EU-15 átlaga mögött, illetve az állami szerepvállalás mértéke (az egészségügyi kiadások mértékének közel háromnegyede) is hozzávetıleg azonos. Ha azonban azt vizsgáljuk meg, hogy a teljes költségvetésbıl mekkora arányban részesül az egészségügyi ellátórendszer, akkor az EU-15-ök legalsó értékeihez közeli arányszámot kapunk. Az egészségügyi szolgáltatásokra költött összes pénztömeg összehasonlítása még beszédesebb: míg az EU 15- ökben 2002-ben 2340 USD/fı összeget költöttek egészségügyre, addig Magyarország 1078-at. Szakemberek szerint azonban a hazai egészségügy helyzetét nem a jelenlegi rendszer fenntartására fordított állami források növelése oldhatja meg a leghatékonyabban 3. Az egészségügy olyan problémákkal küzd, melyeket kizárólag strukturális reformokkal lehetne megoldani. Mind a finanszírozási helyzet megoldására, mind az ellátórendszer átalakítására számos javaslat született az elmúlt tizenhat évben. Abban nagyjából egyetértés van, hogy 1500 milliárd forintnyi fejlesztési tıkét kellene bevonni a szektorba. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen forrásból és milyen tulajdonosi szerkezet mellett történjen meg a tıkebevonás, illetve ebbıl az összegbıl milyen ellátórendszert mőködtessünk. Finanszírozás Ellátórendszer Egészségi mutatók Egyéni járulékfizetés Nemzeti kockázatközösség Állami garancia (OEP) Háziorvosi ellátás Járóbeteg rendelések Fekvıbeteg ellátás Egyéb speciális funkciók (pl. OMSZ) Az ellátórendszer kihatása a lakosság életminıségére A betegek nem érdekeltek a takarékosságban Kétcsatornás finanszírozás A fejlesztés forrásai hosszú távon hiányoznak Hálapénz útján kiváltságokhoz juthat a beteg Kórházi ágyak száma jóval az uniós átlag feletti Több orvosi beavatkozás a rendszer költségesebb pontjain Pazarlás Alacsony bérek Orvos és nıvérhiány Kevés a fiatal orvos Kórházban töltött idı rendkívül magas Életkilátások az EU átlag alatt Rák okozta halálozások számát tekintve a világelsık között vagyunk Szív és érrendszeri betegségekben kétszer annyian halnak meg, mint Európában Fontos kezelésekre hosszú várakozás Egyenlıtlen hozzáférés P r o b l é m á k 3 A Népszabadság összefoglalója:

5 Életminıségi mutatók és költségvetési számok Teljes egészségügyi költés (USD/fı) GDP-bıl egészségügyre fordított összeg (%) Kormányzati költségvetésbıl egészségügyre fordított pénz (%) Egyének szerepvállalása az egészségügyi kiadásokban* (%) Születéskor várható életkor (év) Svájc ,2 18,7 42,1 81 Ausztria ,7 10,5 30,1 79 Csehország ,0 13,9 8,9 76 Magyarország ,8 10,4 29,8 73 Lengyelország 657 6,1 10,2 28,8 75 Szerbia és Montenegró 305 8,1 10,7 37,2 73 Tádzsikisztán 47 3,3 2,9 72,3 61 EU , között 79 EU ,44 11, között 74 Forrás: WHO, OECD, EuroStat, 2002-es adatai nyomán *formális és informális kifizetések együtt Ki fizet az ellátásért? M agyarországon jelenleg a közös szolidaritás elvén alapuló állami egészségbiztosítási rendszer mőködik. Fontos tényezı a jelenlegi egészségügyi rendszerben az állami garancia, azaz, hogy a törvényben garantált szolgáltatásokat az állam akkor is biztosítja, ha az Egészségügyi Alap ezt nem tudja már finanszírozni. Az államszocializmusban a társadalombiztosítás a központi költségvetés része volt. A rendszerváltás után létrehozták a Társadalombiztosítási Alapot, amely magában foglalta az egészség- és a nyugdíjbiztosítást is egyaránt ben Surján László (KDNP) minisztersége alatt a tb-alapot Nyugdíjbiztosítási- és Egészségbiztosítási Alapra (E- Alap) bontották, amelyek irányítását az alapok szerint szervezıdı önkormányzatokra bízták, melyeket a szakszervezetek részvételével 1993-ban meg is választottak ig Az alapok felügyeleti szerve Országos Társadalombiztosítási Fıigazgatóság Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Országos Egészségbiztosítási Pénztár A társadalombiztosítás rendszere Az alapok irányítója Kinevezett fıigazgató irányítja Ideiglenes fıigazgató irányítja Választott Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatok irányítják Kinevezett igazgató irányítja Választott Egészségbiztosítási Önkormányzatok irányítják Kinevezett igazgató irányítja Az alapok struktúrája Társadalombiztosítási Alap Nyugdíjbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap Az alapok forrása Központi költségvetés része Központi költségvetéstıl elkülönülve / járulékokból Amellett, hogy tb-önkormányzatok által felügyelt alapok minden évben óriási hiánnyal zártak, számos korrupciógyanús ügy is körüllengte az intézmények mőködését. Az 1998-as kormányváltást megelızıen már az SZDSZ is aggályát fejezte ki a tb-önkormányzatokkal kapcsolatban, ugyanakkor a végsı döntést az Orbánkormány mondta ki: ezzel az E-alap és az NY-alap felügyelete ismét közvetlen kormányzati felügyelet alá került. A finanszírozási szisztéma mőködésének elve, hogy a mőködési kiadások az Országos Egészségbiztosítási

6 Pénztárat (OEP) terhelik, míg a felújítási és fejlesztési költségeket az ellátórendszer tulajdonosai (legtöbbször az önkormányzatok) viselik. Az egészségbiztosítási járulék fizetése mindenkinek kötelezı, amelyet az APEH szed be, majd az E-Alapba folyik (akinek ezt anyagi helyzete nem teszi lehetıvé, annak az állam fizeti be a közös kasszába a ráesı járulékterhet). Az egészségbiztosítási alap gazdálkodása (milliárd Ft/év) Bevételek Járulékokból befolyó bevétel 1022,5 1104,3 Költségvetési kiegészítés 60,9 66,1 Kiadások Természetbeni ellátások 998,6 1100,4 Pénzbeli ellátások 182,6 194 Nyugellátás 235,2 257,2 Hiány Nominálisan A költségvetési hiány százalékában Forrás: OEP A pártok egyetértenek abban, hogy a mostani egészségügy finanszírozási struktúrája rosszul bánik az állampolgárok által befizetett járulékokkal: az egészségügyi dolgozók bérezése nem megfelelı, a fejlesztésekre és beruházásokra nincsen elegendı forrás és az intézmények fenntartása nem elég hatékony. A parlamenti pártok választási programjai szolidaritáson és a közös kockázatvállaláson alapuló finanszírozási modellt képzelnek el (a befizetések jövedelemarányosak, melyekbıl a biztosított betegsége költségei mértékében részesül), azonban abban éles különbségek vannak, hogy az egészségügybe befolyt összeget milyen mechanizmus alapján osszák szét. Egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer átláthatósága nem megfelelı, mivel a beteg nem tudja azt, hogy az általa befizetett járulékot hogyan használja fel az egészségügyi rendszer, illetve azt sem vizsgálják, hogy valóban vannak-e befizetések a jogosultság mögött. (A jobb átláthatóság érdekében az ún. egyéni egészségügyi járulékfizetési számla a betegszámla bevezetését 2005-ben fogadta el az Országgyőlés, amely 2006 nyarától kerül majd be a mindennapi gyakorlatba.) A legélesebb vita a biztosító(k) szerepe kapcsán bontakozott ki, amely a koalíciós tárgyalások folyamán is az egyik ütközıpontja az egyeztetésnek. A szolgáltatásokat finanszírozó biztosítási rendszerrıl vallott elképzelésekben elsısorban ugyanis az SZDSZ álláspontja tér el a többi politikai erıtıl, hosszú ideje hangsúlyozva az egymással versengı magánbiztosítók nélkülözhetetlenségét, és az állami társadalombiztosítás lebontásának igényét. A párt programja továbbra is meghagyná az államnak a befizetés mértékét szabályozó és díjbeszedı funkcióját, azonban a befolyt összeggel az egyének által választott biztosítók gazdálkodnának, az OEP egy lenne a versenyzı felek közül, illetve ebben a program ellentmond önmagának ellenırzı funkciót töltene be. A pártok álláspontja egyes egészségügyi kérdésekben Kérdés MSZP Fidesz SZDSZ MDF A biztosítók szerepe Egyetlen állami biztosító / magánbiztosítók kiegészítı jelleggel Egyetlen állami biztosító Váltsák fel az állami biztosítót a magánbiztosítók Egyetlen állami biztosító / magánbiztosítók kiegészítı jelleggel Biztosítottak köre Teljes körő Teljes körő Teljes körő Teljes körő A díjfizetés Kötelezı / Kötelezı / Kötelezı / államilag Kötelezı / államilag felelıssége / a díj államilag államilag szabályozott szabályozott mértéke szabályozott szabályozott Kiegészítı szolgáltatások megvásárolhatósága Magántıke bevonása Hálapénz felszámolása Lehetséges, fizetés, vagy kiegészítı biztosítások útján Magántıke bevonása szükséges a tulajdonosi körben is Átlátható finanszírozás Lehetséges (nem részletezik) A tulajdonosi körben nem, a szolgáltatói körben mőködhessenek piaci szereplık Vállalkozó, szolgáltató orvosok Forrás: Observer Budapest Médiafigyelı Kft. Lehetséges, kiegészítı biztosítások útján Magántıke bevonása szükséges a tulajdonosi körben is Önkéntes biztosítók, legálisan megvásárolható többletszolgáltatások alulfinanszírozottság megoldása Ápolási- és munkahelyi balesetbiztosítás fejlesztése Mérsékelten privatizációpárti: ott lehessen beruházni magánszereplıknek, ahol feltétlenül szükséges Vizitdíj 6. oldal

7 Azokban a kelet-közép-európai államokban, ahol a rendszerváltás után a több-biztosítós rendszerrel próbálkoztak, vegyesek a tapasztalatok. Csehországban 1992-ben választották le az adórendszerrıl az egészségbiztosítást, és az állami társadalombiztosítás mellett engedélyezték az iparági magánbiztosítók mőködését is re 25 ilyen társaság lépett a piacra, azonban a folyamatos csıdök miatt mára 8 maradt életben. A lakosság kétharmada az Általános Egészségbiztosító Intézet (VZP) keretében részesül a szolgáltatásokból, és az esetleges csıdök következményeinek kivédésére szintén az állami VZP vállal felelısséget ennek következtében tetemes adósságot görget maga elıtt, illetve ı szedi és osztja újra a járulékokat. A kiegészítı biztosítások nem terjedtek el széles körben, mivel a magánbiztosítók nem nyújtanak ilyen szolgáltatást, erre külön cégek alakultak. Szakemberek szerint a magánbiztosítók megjelenése nem oldotta meg a szektor finanszírozási gondjait, a kötelezı járulék mértékére kiterjedı, non-profit alapon szedett biztosítási díj nem növeli a magánszektor szerepvállalását az egészségügy mőködtetésében. A hosszú ideje napirenden lévı reform legutóbb 2005 elején nyilvánosságra hozott tervezete is az állami szerepvállalás növelésében, illetve a biztosítótársaságok erısebb kontrolljában látja biztosítva a költséghatékonyság szempontjainak érvényesülését. Szlovákiában 1994-ben vezették be a párhuzamosan mőködı, de szintén a kötelezı járulékokból gazdálkodó biztosítók rendszerét. Az 1996-ra piacra lépett 12 biztosító nagy része rövid úton csıdbe jutott döntıen a rossz menedzsmentnek, a továbbra is élénk informális kifizetéseknek, illetve a hibás finanszírozási döntéseknek köszönhetıen, így jelenleg két állami és három magántársaság szedi a díjakat, és köt szerzıdést a szolgáltatókkal ben reformtörvényekkel igyekeztek a rendszer stabilitását megırizni. A két, száz százalékban állami biztosító mellett létezı melyek a lakosság több mint kétharmadát biztosítják magántársaságok kötelesek részvénytársasággá alakulni, melyek gazdálkodását és szakmai döntéseit szigorúan ellenırzi a felügyeleti hivatal. Ugyanakkor korlátozzák a betegek biztosítóválasztásának jogát is: évente egyszer lehet váltani, ezzel csökkenteni kívánják az évi 10 százalékos vándorlást. Problémát okozott az is, hogy nem definiálták kellı alapossággal azoknak az ellátásoknak a körét, melyekre az alapbiztosítások kiterjednek, ezért továbbra is zsebbıl fizettek a betegek a jobb ellátásért. A 2005-ben életbe lépett törvény e tekintetben átláthatóbb viszonyokat teremt, illetve egyszerőbb lehetıséget biztosít a kiegészítı biztosítások megkötésére. A finanszírozási rendszer sarkalatos kérdése, hogy kinek milyen szolgáltatásokra terjed ki a biztosítása, illetve hogyan biztosítható a rendszer igazságossága (tehát ne essenek el tömegek az ıket megilletı ellátásról fizetésképtelenség miatt). A pártok mindegyike a széles szolgáltatási bázist biztosító kötelezı biztosításban hisz. A mai rendszerben nem kellıen tisztázott az ellátástípusok finanszírozási háttere, ennek rendezésére az Egészségügyi Minisztérium háromszintő biztosítási modellt vezetne be: 1. szint - Minden Magyarországon tartózkodó embernek térítésmentesen járna az anya és csecsemıvédelem, a mentés, a vérellátás és az életmentı beavatkozások. 2. szint - A járulékfizetı biztosítottak számára minden olyan szolgáltatás jár, melyet a rendszerben felajánlanak számára. Ha ettıl el kíván térni (orvosválasztás, emelt szintő ellátások), akkor díjat kell fizetnie. 3. szint - Kiegészítı biztosítás vagy térítési díj ellenében, olyan extra szolgáltatásokat lehet igénybe venni, mint pl. a plasztikai sebészet vagy az extra komfortfokú kórházi szoba. Míg a Fidesz programja nem rendelkezik külön az emelt szintő orvosi ellátások finanszírozásáról (a párt programjának sarkaltos eleme az egészségügy ingyenessége), addig az MDF az önkéntes biztosítások fejlesztésével, míg az SZDSZ az egyébként is a számlákat vezetı versengı biztosítóknál megvásárolható csomagokkal képzelné el a komfortosabb körülmények vagy az orvosi többletszolgáltatások megváltását. Hogyan számoljuk fel a hálapénzt? M agyarországon az átláthatóság hiányának leglátványosabb problémája a hálapénz, amely tulajdonképpen az önrészfizetés egyik informális módja. A pártok mindegyike egyhangúlag elítéli ezt a térítési formát, melynek részesedését az egészségügyi költségekbıl évi közel 100 milliárd forintra becsülik, ám a megszüntetésére tett megoldási javaslataik szintén különböznek egymástól. Míg az MDF orvos-beteg találkozásonkénti vizitdíjat vezetne be ezzel a betegeket is távol tartanák a szolgáltatások felesleges igénybevételétıl, addig az SZDSZ a több pénzért többletszolgáltatást nyújtó magánbiztosítók megjelenésétıl, és az üzleti alapon mőködı szolgáltatások

8 által megemelt orvosi bérektıl várják a megoldást. (Európában változatosan szabályozzák a vizitdíj kérdését: míg Spanyolországban nem kell fizetni az ellátásért, addig Olaszországban ez alkalmanként akár 36 euró is lehet.) Az MSZP nem foglalkozik a kérdéssel önállóan Kökény Mihály (MSZP) szerint a rendszer átláthatósága a megoldás míg a Fidesz a Mikola-féle kórháztörvényben már korábban is javasolt szolgáltatói szerzıdéssel rendelkezı, a fenntartó felé számlázó, szellemi szabadfoglalkozású doktorokkal oldaná fel a helyzetet. EURÓPAI MEGOLDÁSOK Az egészségügyi költségeknek Európa szerte mindössze százalékát fedezi a társadalombiztosítás, a fennmaradó hányadot az önrészfizetés valamelyik formája biztosítja: míg a co-payment rendszere szerint a beteg kezelésenként fix átalánydíjat fizet, addig a co-insurance rendszere szerint a beteg minden kezelés elıre meghatározott százalékos részét fizeti ki. A közvetlen hozzájárulás legláthatóbb formában a gyógyszerköltségekben jelentkezik. A pénzügyi-biztosítási kultúra fejlettségétıl, a hagyományoktól és az alapbiztosítás kiterjedtségétıl függıen országonként eltérı azok aránya, akik saját (leendı) költségeikre önkéntes biztosítást kötnek. Európában a magánbiztosítók egészségügyi kiadásai Hollandiában a legmagasabbak (15,2%), az állami biztosítóé Norvégiában a legjelentısebb (88%), míg az igénybevételkor fizetett díj (out-of-pocket payment) részesedése Svájcban a legmagasabb (33%), és Luxemburgban a legkisebb (8%) az összköltségekbıl. Ki törıdik a szolgáltatásokkal? M íg az egészségügy finanszírozása folyamatosan a politikai viták kereszttüzébe kerül, addig az ellátórendszer felépítése döntıen csak az intézmények tulajdonosi szerkezete kapcsán kapott politikai színezetet. Pedig az ellátórendszer jelenlegi támogatási szerkezete minden mértékadó vélemény szerint sokkal inkább a pazarlást, mint a takarékosságot ösztönzi. Az ellátórendszer mőködésének legalsó szintjét a Surján László minisztersége alatt radikális lépéssel bevezetett szabad orvosválasztást biztosító háziorvosi rendszer adja, mely felváltotta a korábbi körzeti orvosi rendszert ben vezették be az önálló praxisjog intézményét, mely a praxisok szabad adásvételi lehetıségét biztosította az orvosoknak. Ennek következtében a háziorvosok döntıen (92 százalékban) vállalkozói formában végzik az alapvetı betegellátást, az OEP által nekik juttatott betegenkénti fejkvóta összegével szabadon gazdálkodva. Ugyanakkor éppen a fejkvóta az, ami megköti a vállalkozók kezét: kiegészítı szolgáltatásokért pénzt nem kérhetnek, és a minden beteg után ugyanúgy járó pénz nem teszi érdekeltté ıket a folyamatos fejlesztésben. A praxisok értékesítése nem mőködik gördülékenyen: általában száznál is több betöltetlen állás van évente, míg a nyugdíjba vonuló orvosok, gyakran évekig hiába árulják az évek munkájával felhalmozott szellemi értéket. Abban a szakmai közvélemény egyetért, hogy a neki szánt kapuıri funkciót nem látja el a háziorvosi rendszer: többszöri szigorítás ellenére még mindig túl sok szakellátást kereshetnek fel a betegek háziorvosi beutaló nélkül. A járóbeteg ellátás második szintjét a szakorvosi rendelések jelentik, melyek kisebb hányadban (egyes vizsgálatok, laborok) mőködnek vállalkozási formában. A szakorvosi rendeléseket 1993 óta pontrendszer szerint finanszírozzák (1999-tıl kezdıdıen minden fix díjat eltöröltek), melyben az egy-egy eseten végzett beavatkozásokat díjazza az OEP. A teljesítményarányos kifizetés megnövelte a beavatkozások számát: a bevezetést követı 4 évben 3,3-ról 5,3-ra növekedett az egy eseten végzett kezelések és vizsgálatok száma. A túlköltekezés és a kapuıri feladatok problémáját igyekezett megoldani a Gógl Árpád minisztersége alatt megkezdett, és azóta is a szakmai viták kereszttüzében álló Irányított Betegellátási Modellkísérlet (IBR). A kísérletben résztvevı térségekben az ellátásszervezı vállalkozás szerzıdik az OEP-pel a betegek teljes körő kiszolgálására. Az ı feladata, hogy megkösse a szerzıdést a szolgáltatókkal, és érdekelt abban, hogy hatékonyan gazdálkodjon az E-Alap pénzével. A kísérlet kezdetben 200 ezer ember részvételével indult, majd több lépcsıben 2004-ig 2 millióra emelték az ebben az ellátási formában kiszolgáltak számát. A minisztérium forrásai szerint akár 10 százalékos takarékosság is elérhetı a gyógyítás-szervezık bevonásával, ugyanakkor az Állami Számvevıszék (ÁSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy az IBR kísérleti jellege ellenére a rendszeres számszerő értékelésre is lehetıséget teremtı monitorozás nem történik meg. A modell folyamatos és nagyarányú bıvítése mellett legmarkánsabban Kökény Mihály állt ki második minisztersége idején 2002-ben a kormányprogramba is bekerült, az SZDSZ-es szakértık kifogásai ellenére, a választásokat megelızı vitákban azonban mind a négy parlamenti párt úgy nyilatkozott, hogy a rendszer csak szigorúbb szabályozás mellett bıvíthetı tovább. 8. oldal

9 Kórházkérdések a politika kereszttüzében A z utóbbi évek legtöbb politikai vitát kiváltó egészségügyi kérdése a kórházak tulajdonviszonyainak átalakítása volt. A magántıke bevonása mellett érvelık a privatizáció útján kívánták megoldani a kórházak tartós forráshiányát. Az ÁSZ több vizsgálatot is végzett az elmúlt években, amelyekben megállapították, hogy az állami és egyházi fenntartású kórházak esetében hiányoznak a források az eszköz és mőszerbeszerzéshez. Kórházak fenntartók és elhelyezkedés szerint Fenntartók Kórházak Kórházi ágyak száma Önkormányzatok ebbıl: vidéki fıvárosi Szakminisztérium ebbıl: klinikák országos intézetek MÁV HM, BM IM Egyházi, alapítványi, és egyéb ebbıl: egyházi alapítványi egyéb 2 60 Magán 1 68 Összesen Forrás: Magyarország egészségügye és szociális rendszere, Medinfo A magyar kórházak nagyméretőek, elavult szerkezetben dolgoznak, a kórházi ágyszám indokolatlanul magas. Az európai átlagnál jóval nagyobb arányban történnek a beavatkozások az ellátórendszer alacsonyabb szintjeit megkerülve a költségesebb kórházi ellátásban. A fekvıbetegellátó intézmények elhelyezkedése nem tükrözi az ország demográfiai térképe által diktált területi struktúrát: a regionális központi intézményeken és a városi kórházakon kívül a szakellátó intézmények az indokoltnál erısebben koncentrálódnak a fıvárosba. A hazai kórházszektor jelenleg kettıs finanszírozású: a beruházásokért, fejlesztéséért, a körülmények biztosításért a tulajdonos a felelıs, a közvetlen teljesítmények ellentételezését végzi csak a társadalombiztosító. Egyes reformelképzelések szerint fontos lenne a mőködést és a beruházást egyaránt lehetıvé tevı finanszírozási rendszer kidolgozása. A privatizációpárti elképzelések a tulajdonosi felelısség növekedésétıl várják a beruházások melletti elkötelezettséget. A 2002-es, Csehák Judit vezetése alatt zajlott eddigi legnagyobb kórház-konszolidáció nemcsak a résztvevı 30 intézmény adósságkezelését tőzte ki célul (ez 17 esetében meg is valósult), ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonosi felelısségét is erısíteni kívánta bizonyos üzleti garanciák számonkérésével (pl. üzleti terv készítése, felkészülés az átalakulásra). Állami források hiányában a magántıke bevonásának szükségessége már az elsı kormányzati ciklus idején felmerült. Eltérıek az elképzelések azonban a tekintetben, hogy a magántıke a tulajdonosi struktúrában, vagy a szolgáltatások üzemeltetése terén jelenjen meg. A kórházak magánosítására elıször a Mikola István minisztersége idején elfogadott I. kórháztörvény adott lehetıséget. A 2001-ben életbe lépett jogszabály szakmai befektetık számára lehetıvé tette nonprofit jelleggel az egyes kórházi szolgáltatások privatizálását. Ellenzıi szerint ez a törvény a jövedelmezıbb osztályok, szolgáltatások privatizációjára, valamint az ingatlanspekulációra is lehetıséget teremtett, anélkül, hogy a kórházak finanszírozási gondját megoldotta volna. A szocialista vezetéső kormányzat 2003 ıszén hatályon kívül helyezte a jogszabályt, és elfogadta a II. kórháztörvényt. A törvény az ellátás biztonságát azzal szavatolta, hogy egyes szolgáltatások privatizációja helyett egész kórházak tulajdonosi jogokat is gyakorló Kht-vá alakulását támogatta, miközben a közalkalmazotti körbıl kilépı dolgozók helyzetét külön jogszabályban rendezte. A törvény garanciákat épített be az állami vagyon megırzésére, illetve a szakmai tulajdonosi kör elınyben részesítésére. A törvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök visszaküldte megfontolásra a Parlamentnek, de a szocialista frakció még aznap újratárgyalás nélkül elfogadta. Az Alkotmánybíróság az elfogadás körülményeire hivatkozva 2003 decemberében megsemmisítette a törvényt anélkül, hogy a tartalmi kérdéseket vizsgálta volna. Ennek következtében erre a szaktárca elıszeretettel hívja fel a figyelmet jelenleg nem tiltja jogszabály az egészségügyi privatizációt, de nem is szabályozza azt kimerítıen. 4 Annak ellenére, hogy a törvény nem lépett életbe, a Munkáspárt a Fidesz támogatásával összegyőjtött több mint 200 ezer aláírást, így december 5-én népszavazásra került sor a kórházak állami 4 Senkit nem akarok üldözni (interjú Kökény Mihály miniszterrel), Magyar Narancs, január oldal

10 tulajdonban maradása érdekében. A népszavazás eredménytelen volt, azonban a politikai erıket állásfoglalásra kényszerítette a kérdésben. A Fidesz az egészségügyi privatizációt a fizetıs egészségügy felé vezetı lépésként értékeli ezért elutasítja: az egészség nem üzlet. A párt annak ellenére, hogy az egészségügy magánosításának témáját bevonta a privatizációellenes kommunikációba, nem tartaná teljesen távol a magántıkét a szektortól, csupán a funkcionális tehát a szolgáltatásokat érintı privatizációt tenné lehetıvé. Mikola István a kampány során tett nyilatkozataiban 5 amellett tört lándzsát, hogy a programjában ígért 7 regionális kórházi központ finanszírozását döntıen állami forrásból a kormány által létrehozott egészségügyi fejlesztési alapból kell megoldani, úgy, hogy az új támogatási struktúra tartalmazza a tıkehányad (pl. az eszközhasználat) díját is. A Fidesz egészségpolitikusa ezt a GDP 7 százalékának egészségügyre fordításával látná biztosítottnak (az OECD szerint Magyarország jelenleg 7,8 százalékot költ erre a célra, más források szerint akár 8,6 százalékot is). Míg az MSZP kitart a II. kórháztörvényben kialakított álláspontja mellett a kórházak helyzetét a tulajdonosi felelısség oldaná meg, ezért csak egészben lehessen privatizálni az intézményeket addig az SZDSZ programja a biztosítási és a szolgáltatási piacon is a versengı szereplık okozta minıségi javulásban hisz. Az MDF programja ott tenné lehetıvé a nonprofit jellegő privatizációt mind a fekvı- mind a járóbeteg ellátásban, ahol ez feltétlenül minıségi javulást hoz, de államilag szabályozott, a szakmai közösségeket elınyben részesítı módon. Új ciklus új esélyek A magyar egészségügyben az elmúlt tizenhat év reformtörekvésein végigtekintve a láthatóak kiegyensúlyozott folyamatok a magántıke fokozatos bevonása, lépések a biztosítási szemlélet és az egyéni felelısség elfogadtatására ugyanakkor hatalmas kilengések is a legtöbb módosítást az igazgatási és finanszírozási kérdések élték meg. Az orvoslás területén gyakran történtek ötletszerő lépések, melyeket szakmailag nehéz volt megmagyarázni. Ilyen volt például a fogmegtartó kezelések Bokroscsomag általi korlátozása, melyet a lakosság egészségi állapota nem indokolt, és jelentıs károkat okozott. Az Orbán-kormány radikális döntése a tbalapok visszaállamosításáról viszont éppen a szakma és a társadalom helyeslését hozta magával. A parlamenti pártok programjainak jelentıs különbsége elırevetíti, hogy éles vitákra számíthatunk ebben a ciklusban is. A jelentıs szakmai ellenállás, a társadalom alulinformáltsága, az importálható csodareceptek hiánya a döntéshozókat a reformok további elodázására kényszerítheti. Az átfogó reformhoz éves távlatban kellene gondolkodni, ehhez azonban vagy szélesebb konszenzus vagy határozottabb döntéshozatal szükséges a haladás irányát illetıen. NEMZETKÖZI PÉLDÁK Nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy nincsenek univerzális megoldások a szektor problémáira: a helyi egészségügyi rendszerek mőködésében sokszor nagyobb szerepe van a nemzeti hagyománynak, mint a racionalitásnak és a tudatos tervezésnek. Az Egyesült Államok a GDP 14 százalékát fordítja a gyógyításra, de a kötelezı biztosítás hiánya miatt a lakosság 15 százaléka ellátatlan. Svájcban 1996-ig nem volt kötelezı a biztosítás, ma kötelezı a választás a szolgáltatók között, ami 15 százalékkal csökkentette a versengı biztosítók bevételeit. Nagy- Britannia egészségügye szélsıségesen centralizált és államosított ugyanakkor a legjobb minıségő és szervezettségő szolgáltatást nyújtja. Ennek ellenére a folyamatos reformokkal igyekeznek megelızni a dolgozók 10 százalékának egyre sürgetıbb elbocsátását. Míg itt minden kezelés elindítói a körzeti orvosok, addig Skandináviában a szakorvosokhoz jut el elıször a beteg. Európában a kórházi ágyak mindössze 10 százaléka privát Dél-Európában ez az arány 20-30%. A magánbiztosítók szerepe Európában is változatos, de döntıen kiegészítı jellegő. Jelentıs az ingadozás a különbözı tagállamokban mőködı biztosítók számában (Ausztriában 9, Franciaországban 142 van). Németországban a vállalkozók, közszolgálatban dolgozók és bizonyos jövedelemküszöb fölött levı alkalmazottak kiléphetnek a tb-bıl, míg Spanyolországban a közszolgálatba dolgozók választhatnak alternatív rendszert, mely az eltartottaikat is biztosítja. 5 Interjú a Magyar Rádióban, április 7. (http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=177317&rid=pu V6TQ==) 10. oldal

11 Források Országos Egészségbiztosítási Pénztár: A társadalombiztosítás története 14&_dad=portal&_schema=PORTAL Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Az OEP és évi költségvetése 84&_dad=portal&_schema=PORTAL Önrészfizetés az EU-ban, Bp. 2005, Medinfo o/anyagok/onreszfizetes_javitott.doc Dr. Kincses Gyula (szerk.): Magyarország egészségügye és szociális rendszere, Bp. 2004, Medinfo - Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet Dr. Kincses Gyula (szerk.): A paraszolvencia kérdésérıl, Bp. 2004, Medinfo Borbás Ilona-Szirmai László-Verdes Norbert- Vilusz Lászlóné-Zelenkáné Lux Lilla: Egészségügyi rendszerek Kelet-Európában, Bp. 2005, Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet OECD Health Database _34631_ _1_1_1_1,00.html A WHO európai oldalai Health Care Systems in Transition/European Observatory on Health Care Systems, World Health Organization Regional Office for Europe European Social Statistics - Social Protection Expenditure And Receipts, EuroStat, /KS-DC /EN/KS-DC EN.PDF Privatising Peace Of Mind, The Economist, október 22. m?story_id= Questions About The 10 Hungary f Senkit nem akarok üldözni (interjú Kökény Mihály egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel), Magyar Narancs, január 15. Szirmai László-ifj. Dr. Vittay Pál: Az önkéntes egészségbiztosítás helyzete az Európai Unió tagállamaiban, Bp., 2005, Egészségügyi Rendszertudományi Iroda 11. oldal

Az egészségügyi rendszer

Az egészségügyi rendszer Az egészségügyi rendszer Egészséggazdaságtan és biztosítás, 2. elıadás Tantárgyi tematika- emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák 2. Az egészségügyi

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 4. elıadás: Az egészségügy finanszírozási kérdései forrásteremtés és forrásallokáció, közösségi finanszírozás Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA: FORRÁSALLOKÁCIÓ Módszerek: 1. Fejkvóta, 2. Költségvetési korlát, 3. Kórházi napok díjazása, 4. Szolgáltatásfinanszírozás, 5. Esetfinanszírozás A forrásallokáció két vezérelve:

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs

Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása. Dr. Hankó Balázs Egészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek, az egészségügy finanszírozása Dr. Hankó Balázs Semmelweis Egyetem, Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet 2014.

Részletesebben

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1

3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás. Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 3. Pénzügytan szeminárium Államháztartás Bárdos Máté Slánicz Melinda GK17 GK18 2010. március 24., 2010. március 31. 1 Miért van szükség államra? A tıkeáramlási mátrix elméleti keretében az állami szektor

Részletesebben

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE

TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE TB - EB (kiegészítés) Kovács Norbert SZE XIII. század ispotályok, kórházak: bányászok gyógyítása (1224: Selmec) 1496 az elsõ bányatársláda Thurzó János bányájában alakult 1840: két törvény is rendelkezik

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 12. elıadás A magyar egészségügyi rendszer szereplıi, egészségpolitikai alternatívák, egészségfinanszírozás pillérei. 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés:

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 8. elıadás Szolgáltatások értékelése az egészségügyben Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 11. elıadás A magyar egészségügyi rendszer Történeti áttekintés 1945-tıl napjainkig 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1 Egészséggazdaságtan és - biztosítás 1. elıadás - Az egészségügyi rendszer problematikája Tantárgyi tematika - emlékeztetı 2 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai és külföldi példák

Részletesebben

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága

Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága Külföldi diákok egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága dr. Gervai Nóra OEP Nyilvántartási és Szakigazgatási Fıosztály 1 Az elıadás tartalma Az egészségbiztosítás szervezete Jogszabályi háttér A

Részletesebben

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban

Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban Az egészségbiztosítási járulékpolitika és forrásteremtés nemzetközi összehasonlításban A járulékpolitika középpontjában az elmúlt húsz évben az a gondolat állt, hogy a járulékok csökkentése a foglalkoztatási

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája I.

Az Európai Unió regionális politikája I. Az Európai Unió regionális politikája I. Az európai regionális politika története Regionális politika tudományos segédmunkatárs MTA RKK NYUTI Az Európai Unió alapító atyjai Jean Monnet (1888-1979) Robert

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 7. elıadás Az állami szabályozás eszközei Forrásallokációs mechanizmusok Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület!

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Jegyzı Asszony! Tisztelt Képviselıtestület! Az alábbiakban kívánom összefoglalni a központi orvosi ügyelet mőködésének 2008. évi tapasztalatait. Egyúttal szeretném megköszönni

Részletesebben

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl

Mexikói Nyilatkozat a legfıbb ellenırzı intézmények függetlenségérıl ISSAI 10 A legfıbb ellenırzı intézmények nemzetközi standardjait (ISSAI) a Legfıbb Ellenırzı Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) adja ki. További információ: www.issai.org Mexikói Nyilatkozat a

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

hatályos: 2012.01.13-2012.01.14 4/2012. (I. 12.) NEFMI rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseirıl szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról 1 hatályos: 2012.01.13-2012.01.14

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 11. elıadás A magyar egészségügyi rendszer Történeti áttekintés 1945-tıl napjainkig 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

Forráskivonás a gyógyszeriparból

Forráskivonás a gyógyszeriparból Forráskivonás a gyógyszeriparból Napi Gazdaság konferencia 2010. szeptember 29. Bogsch Erik elnök MAGYOSZ Tartalomjegyzék Hazai gyógyszergyártók nemzetgazdasági szerepe Kormányzati célok Finanszírozás

Részletesebben

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9.

ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. KTE Mérnöki Kamara MAÚT ÁLLAMREFORM ÉS A KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Balatonföldvár, 2007. május 8-9. Az államreform közlekedési szakterületet (különös tekintettel a közútra) érintı kérdései

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója

A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 1 8 1 7 3 5 0 3-1 - 4 2 Adószám A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek beszámolója 2 0 0 2 év MAZSIHISZ Szeretetkórházért Közhasznú alapítvány egyéb szervezet megnevezése 1145 Budapest, Amerikai

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász

Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Dr. Menyhárt Szabolcs, PhD APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága jogász Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra, avagy kinek éri meg és miért 1. A jogintézmény mibenléte A klasszikus európai

Részletesebben

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése

Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése Védett foglalkoztatók menedzsment fejlesztése A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŐ SZEMÉLYEKET FOGLALKOZTATÓ SZERVEZETEK VEZETİINEK FEJLESZTÉSE A HATÉKONYAN MŐKÖDİ VÁLLALAT MENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA ÉRDEKÉBEN.

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei

Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Az egészségügyi rendszerek alapvető modelljei Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus 1/23 Kincses Gyula, 2011. Az egészségügyi rendszerek tipizálásának nehézségei Az egészségügyi rendszerek hihetetlenül

Részletesebben

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység NEMZETI ERİFORRÁS MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1356-06/3 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység idıtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.) SZMM

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselı-testületének 2014. október 1 - i rendkívüli nyilvános testületi ülésére az Tárgy: napirendi pont mellékletei 1. sz. napirendi

Részletesebben

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok

OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok OKTATÁSFINANSZÍROZÁS: nemzetközi trendek és hazai tapasztalatok Mit mondanak a tények az új közoktatási törvény küszöbén Mőhelykonferencia II. Pedagógus életpályamodell és oktatásfinanszírozás 2010. február

Részletesebben

Egészségügy. 1. Az egészségügyi ellátás színvonala a Szlovák Köztársaságban

Egészségügy. 1. Az egészségügyi ellátás színvonala a Szlovák Köztársaságban Egészségügy Az egészségügy olyan ágazat, amely komoly kihívások elé állítja az állam közpolitikáját. A fő cél a lakosság egészségi állapotának javítása, annak elérése, hogy a polgárok elégedettek legyenek

Részletesebben

Prof. Dr. Mihályi Péter

Prof. Dr. Mihályi Péter Biztosítás 2007 Üzleti biztosítók megjelenése az egészségügy finanszírozásában Prof. Dr. Mihályi Péter Egészségügyi reform 2. szakasz (2007-2008) Vázlat 1. A biztosítási reform keretfeltételei 2. Mi a

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések

ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben. 1. Általános rendelkezések ALAPSZABÁLY A Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Általános rendelkezések (1) A Franciaországi Ösztöndíjasok Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) nonprofit jogi személy. Alapítói az Alapszabály 1.

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából

A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról PROACTIVE MANAGEMENT CONSULTING. A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából A PMC esélyegyenlıségi társadalmi felelısségvállalásáról A Magyar Telekom Nyrt. Delfin díjának átvétele alkalmából Héjj Tibor ügyvezetı elıadása Budapest, 2009. június 22. Már a középkorban felismerték,

Részletesebben

Házi gyermekorvosi konferencia. 2012. november 23. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség, biztonság!

Házi gyermekorvosi konferencia. 2012. november 23. Országos Egészségbiztosítási Pénztár Egészség, biztonság! A vállalkozási formában mőködı egészségügyi szolgáltatók Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszközének felhasználásáról és annak nyilvántartásáról Házi gyermekorvosi konferencia 2012. november

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Mőködési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Mőködési Rend 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM NORMATÍV KUTATÁSTÁMOGATÁS FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010.

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól 21/2010. (V. 4.) EüM rendelet az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól Hatályosság: 2010.07.03 - A honvédelemrıl és a Magyar Honvédségrıl szóló 2004. évi CV. törvény 207. (6) bekezdésében kapott

Részletesebben

Közhasznúsági melléklet 2013

Közhasznúsági melléklet 2013 Adószám: 21886171-2-42 Cégbíróság: Fıvárosi Törvényszék Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-921653 Kıbányai Szivárvány Szociális Gondoskodást Nyújtó Közhasznú Nonprofit Kft 1108 Budapest, Sütöde utca 4.

Részletesebben

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban

A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban A nyitott koordináció módszerének tapasztalatai Magyarországon és a régióban Lannert Judit prezentációja Mőhelybeszélgetés 2009. február 19. Tempus Közalapítvány 1 A nyitott koordináció módszere A nyitott

Részletesebben

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata

A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság. Javadalmazási Politikájának Szabályzata A CODEX Tızsdeügynökség és Értéktár Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Javadalmazási Politikájának Szabályzata Hatálybalépés idıpontja: 2011.06.01. [jóváhagyta az igazgatóság: /2011.06.09/03. számú, 2011.06.09.

Részletesebben

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA

SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA SCHNEIDER ELECTRIC S Z A K S Z E R V E Z E T ALAPSZABÁLYA I. Általános meghatározások A szakszervezet neve: Rövidített neve: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet Székhelye: SCHNEIDER ELECTRIC Szakszervezet

Részletesebben

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél

A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél A prevenciós, kiegészítő és életmódjavító szolgáltatások az egészségpénztáraknál és az OEP-nél 2013. április 18. dr. Lukács Marianna Elnök, Független Pénztárszövetség iroda@penztarszovetseg.eu Önkéntes

Részletesebben

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl

Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete. a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testületének 13/2010. (XII. 16.) önkormányzati rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjérıl Alap Község Önkormányzata Képviselı-testülete a Magyar

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város. emihaly@salgotarjan.hu JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármesterétıl emihaly@salgotarjan.hu Szám: 81317/02/09. JAVASLAT az Észak-magyarországi Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet támogatására vonatkozó

Részletesebben

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ

PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ PUBLIC-PRIVATE PARTNERSHIP (PPP) KONSTRUKCIÓ A MAGYARORSZÁGI FELSİOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSÉBEN Dr. Magyar Bálint A PPP elınyei a felsıoktatásban 1. Forrásszegény gazdasági környezetben

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport

Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Államreform Bizottság (ÁRB) Egészségügyi Szakmai Munkacsoport Prof. Dr. MIHÁLYI Péter: Az egészségügyi reform fő irányai és az egészségpénztárak kapcsolata 2006. november 9. 1 Mi a baj a magyar egészségügyben?

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 6. elıadás: A biztosítási piac modellje, egészségbiztosítási piacmodellek Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája, hazai

Részletesebben

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT

BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT BANKGARANCIA ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A bankgarancia fogalma és általános szabályai... 3 3. A bankgarancia fajtái... 4 4. Bankgarancia nyújtás... 4 5. Hatálybalépés...

Részletesebben

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett

30. számú melléklet. Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett 30. számú melléklet Útmutató a kapacitásváltozásokkal kapcsolatos eljárásokról a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében meghirdetett Korszerő regionális onkológiai hálózat kialakítása címő

Részletesebben

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága

Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága Gazdasági szabályozás 13. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia

Részletesebben

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el;

FELISMERVE, hogy az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos kihívások mindkét Felet kölcsönös aggodalommal töltik el; MEGÁLLAPODÁS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ÉS IZRAEL ÁLLAM KORMÁNYA KÖZÖTT A MAGÁNSZEKTORBAN MEGVALÓSULÓ IPARI KUTATÁSBAN ÉS FEJLESZTÉSBEN TÖRTÉNİ KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŐKÖDÉSRİL A Magyar Köztársaság Kormánya

Részletesebben

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály

Jirkovszkyné Szép Mária főosztályvezető Egészségügyi, Családvédelmi és Foglalkoztatáspolitikai Főosztály MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ:746.272/2006. Javaslat a Semmelweis Kórház- Rendelőintézet és Egyetemi Oktató Kórház valamint a Diósgyőri Kórház - Rendelőintézet struktúrájának átalakítására,

Részletesebben

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke

Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV PONTBA N. dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. EGÉSZSÉGÜGYI AKCIÓTERV 18 PONTBA N dr. Csiba Gábor Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke 1. E-alap : Egységes, egy nemzeti kockázat közösségen

Részletesebben

Tisztelt Jogászgyőlés! Kedves Kollégák!

Tisztelt Jogászgyőlés! Kedves Kollégák! KILENCEDIK MAGYAR JOGÁSZGYŐLÉS AZ ÜZLETI BIZTOSÍTÁS, A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS ÉS AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS JOGI SZABÁLYOZÁSÁNAK PROBLÉMÁI Dr. Baráth Gábor fıigazgató Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság Tisztelt

Részletesebben

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás

2012. szeptember 13. napján tartandó. Rádpusztai idegenforgalmi centrum fejlesztéséhez benyújtandó támogatáshoz kapcsolódó együttmőködési megállapodás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 3499/2012. Sorszám: 6. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2012. szeptember 13.

Részletesebben

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF)

Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Pályázatkezelı Rendszere (NCSSZI-PR) Általános Szerzıdési Feltételek (ÁSZF) 1) Fogalmak: a) Pályázatkezelı: Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet b) Felhasználó:

Részletesebben

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.

Sárospatak Város Alpolgármesterétıl. 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak. Sárospatak Város Alpolgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. sz. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu ELİTERJESZTÉS - A Képviselı-testületnek - Az energetikai feladatok

Részletesebben

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz

ÜZLETI JELENTÉS. a 2010 évi éves beszámolóhoz ÜZLETI JELENTÉS a 2010 évi éves beszámolóhoz - 1 - 1. A Rábaközi Takarékszövetkezet mőködési környezete A 2010-es üzleti évben az általános gazdasági helyzet, a pénzpiaci fejlemények és a szabályozói környezet

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja.

Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. Körrllevéll Tisztelt Ügyfelünk! Körlevelünk a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének 2011. évi szabályait taglalja. A rehabilitációs hozzájárulás fizetése szektor semleges kötelezettség, mert minden munkáltatót

Részletesebben

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a jogviszony-ellenőrzés változásairól, és a külföldön biztosítottak magyarországi egészségügyi ellátásáról (Sajtóanyag 2009. június 25.) A kötelező

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. április 29-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. április 29-i ülésére. Az elıterjesztést készítette: intézményi referens 8. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2014. április 29-i ülésére Tárgy: Az alapellátásban dolgozó orvosok szakmai beszámolójának megvitatása Az elıterjesztést készítette:

Részletesebben

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár

HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT. CIB Nyugdíjpénztár HOZAMFELOSZTÁSI SZABÁLYZAT CIB Nyugdíjpénztár 2011 Hozamfelosztási Szabályzat Ezen szabályzat célja az, hogy egyértelmően és világosan meghatározza a Pénztár által elért hozamoknak a tagok egyéni, illetve

Részletesebben

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı

Kutasiné Nagy Katalin sk. jegyzı Elıterjesztés 9. Felsılajos Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. március 26-i ülésére Tárgy: BAUTIS Nonprofit Közhasznú Kft. kérelme Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı Intézményirányító

Részletesebben

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told

Igazgyöngy Alapítvány. Berettyóújfalu -Told Igazgyöngy Alapítvány Berettyóújfalu -Told (http://igazgyongy-alapitvany.hu/) Az országban közel 1 millió ember él a szegénységi határ alatt. A Dél- Baranyában, valamint az ország északi és keleti területeinek

Részletesebben

Versenyképesség vagy képességverseny?

Versenyképesség vagy képességverseny? Versenyképesség vagy képességverseny? Dr. Kóka János Gazdasági és Közlekedési Miniszter GKI Gazdaságkutató Rt. Gazdaságpolitikai választások konferencia Budapest Hotel Marriott, 2005. november 8. USA Hong

Részletesebben

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation

Az Indigo Network. Pénzügyi fejlesztı programok mélyszegénységben élık körében. http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Indigo Network http://www.indigo-asset-building.eu/ Levi Strauss Foundation Az Asset Building elvének nemzetközi népszerősítése A mikrohitelezés Grameen modellje A modell adaptációs problémái: Az adott

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

A rendelet célja. 3. Általános rendelkezések

A rendelet célja. 3. Általános rendelkezések Bucsa Község Önkormányzat Képviselı-testületének 3/2015. (II.25.) önkormányzati rendelet Bucsa Község Önkormányzata által nyújtott szociális ellátásokról Bucsa Község Önkormányzat képviselı-testülete a

Részletesebben

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT

Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti. 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete Nemti 27/2010.(VII.12.) Kt. szám HATÁROZAT Nemti Község Önkormányzatának Képviselı-testülete az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított, egységes szerkezetbe foglalt Alapító okirata Az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát az Egészségügyi,

Részletesebben

KERETMEGÁLLAPODÁS. - FELISMERVE az Európai Unió (EU) kibıvítésének fontosságát az európai stabilitás és jólét szempontjából;

KERETMEGÁLLAPODÁS. - FELISMERVE az Európai Unió (EU) kibıvítésének fontosságát az európai stabilitás és jólét szempontjából; A kibıvült Európai Unió gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségei csökkentését célzó, a Svájci Szövetségi Tanács és a Magyar Kormány között létrejött Svájci- Magyar Együttmőködési Program végrehajtásáról

Részletesebben

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Enying Város Önkormányzata 8130 Enying, Kossuth u. 26. Tel./Fax: 22/372-002 pmhiv@enying.eu ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL 2010. ÉV Beszámoló tartalma I. Pénzbeli

Részletesebben

TAGSÁGI VISZONYÁT MEGSZÜNTETİ TAGGAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA. CIB Nyugdíjpénztár

TAGSÁGI VISZONYÁT MEGSZÜNTETİ TAGGAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA. CIB Nyugdíjpénztár TAGSÁGI VISZONYÁT MEGSZÜNTETİ TAGGAL VALÓ ELSZÁMOLÁS SZABÁLYZATA CIB Nyugdíjpénztár 2010 BEVEZETÉS Jelen szabályzat célja, hogy egyértelmően és teljeskörően rendezze a tagsági viszonyukat megszüntetı pénztártagok

Részletesebben

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény

A jel melléklet Szolgáltatással kapcsolatos távközlési alapfogalmak Árprés: Egyéni el fizet Elektronikus hírközlési építmény 1. Árprés: olyan versenykorlátozó helyzet, amelyben egy hatékonyan mőködı szolgáltató az árrés szőkösségébıl következıen nem képes a hálózati szolgáltatás igénybevételével a hálózati szolgáltatást nyújtó

Részletesebben

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása

A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása A Web-alapú tudásbázis a logisztika és kereskedelem területén (WebLogTrade) projekt bemutatása Típus: Leonardo da Vinci projekt Innovációtranszfer Fıpályázó: TÜV Rheinland Akademie GmbH, Berlin, Németország

Részletesebben

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı

A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere. Múlt. Jelen. Jövı A Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Minıségügyi Rendszere Múlt Jelen Jövı Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Klinikai Diagnosztikai Laboratórium, Miskolc

Részletesebben

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT

FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT FAKTORING ÜZLETSZABÁLYZAT Tartalomjegyzék 1. Bevezetı rendelkezések... 3 2. A faktoring fogalma és általános szabályai... 3 3. Faktoring nyújtás feltételrendszere... 4 4. Hatálybalépés... 5 2 1. Bevezetı

Részletesebben

A magánbetegbiztosítás

A magánbetegbiztosítás A magánbetegbiztosítás A jogi keretfeltételek korlátozott felmondási lehetőségek a betegbiztosítási szerződések csak élethosszig köthetőek a biztosítottra, kivéve a rövid távú biztosításokat, amelyek futamideje

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére

Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés Elnöke VI. 235/2010 Elıterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2010. február 25-ei testületi ülésére Tárgy: Felterjesztés a szociális és munkaügyi miniszter részére

Részletesebben

377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról

377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról 377/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a katasztrófa-egészségügyi ellátásról hatályos: 2012.01.01 - A Kormány az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (1) bekezdés e) pontjában, valamint a katasztrófavédelemrıl

Részletesebben

Egészséggazdaságtan és - biztosítás

Egészséggazdaságtan és - biztosítás Egészséggazdaságtan és - biztosítás 9. elıadás Az egészségügyi közkiadások korlátozása A gyógyszerpiac sajátos vonásai. 1 Tantárgyi tematika - emlékeztetı 1. Bevezetés: az egészségügyi rendszer problematikája,

Részletesebben

MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS MAZSIHISZ SZERETETKÓRHÁZÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2005 Budapest, 2006. február 28. 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A Mazsihisz Szeretetkórházért Közhasznú Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány)

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

Mihályi Péter Pannon Egyetem (Veszprém) Pénzügytan tanszék és Közép-Európai Egyetem (Budapest) Közgazdaságtan Tanszék

Mihályi Péter Pannon Egyetem (Veszprém) Pénzügytan tanszék és Közép-Európai Egyetem (Budapest) Közgazdaságtan Tanszék Mihályi Péter Pannon Egyetem (Veszprém) Pénzügytan tanszék és Közép-Európai Egyetem (Budapest) Közgazdaságtan Tanszék 1 Mi történt az egészségügyben 2010 2012 között, avagy az egészségügy, mint mellékhadszíntér

Részletesebben

LXXII. Egészségbiztosítási Alap

LXXII. Egészségbiztosítási Alap LXXII. Egészségbiztosítási Alap I. Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetését megalapozó főbb tényezők Az Egészségbiztosítási Alap 2016. évi költségvetésének előirányzott bevételi főösszege

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben