Botos Katalin Botos József [2006.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Botos Katalin Botos József [2006."

Átírás

1 Botos Katalin Botos József [ :09:28] Társadalombiztosítás és népesség A szerzôk állítják: nemcsak a népesedés hat a társadalombiztosításra, hanem a társadalombiztosítás rendszere is hat a népesedésre. Továbbá, hogy nem lehet alkalmas az a rendszer a mai problémák kezelésére, amelyet a múlt század elsô felére jellemzô gazdasági és demográfiai viszonyokra alakítottak ki. A társadalombiztosítás a társadalmi problémák egy részét megoldotta, de egyúttal amint egyre kiterjedtebbé vált újakat is hozott magával. Azt az illúziót keltette, hogy az egyén független lehet a társadalomtól, öreg korában nem szorul a következô generációk támogatására. Ezzel hozzájárult a korábbi korszakokban bevált családi gondoskodás fellazulásához, majd megszűnéséhez, végsô soron pedig a népesség csökkenéséhez. A modern kori társadalombiztosítás rendszere a XIX. század vége felé született, a szabad verseny okozta társadalmi problémák megoldására. A kapitalizmus fantasztikus gazdasági fejlődést hozott magával, ugyanakkor megfosztotta az emberek széles tömegeit a termelőeszközeitől. Proletárrá tette őket, megélhetésük a (napi, heti, havi) bértől és fizetéstől függött. Semmi tartalékuk nem lévén, a legkisebb vis major betegség, baleset is lehetetlen helyzetbe hozta őket. Az asz-szonyok sem maradhattak otthon, hiszen megszűnt a családi gazdaság, s a családfő fizetése szűkös volt a megélhetéshez. Így aztán egyre többen közülük is munkát vállaltak. Ha megérkezett a gyermekáldás, akkor bizony az asszony a munkából kiesett, s jövedelmét, esetleg állását is elvesztette. Harmadikként hazánkban Németországban a fokozódó társadalmi feszültségeket, a robbanásokat megelőzendő Bismarck bevezette a kötelező társadalombiztosítást (a tb-t) a munkahelyi baleseti ellátásra, a betegellátásra és az anyasági ellátásra, ha mégoly szerény szinten is. Németország és Ausztria után hazánk volt a harmadik ország, ahol létrehozták a kötelező társadalombiztosítás rendszerét 1891-t írunk. (Figyelemre méltó, hogy 1891-ben jelent meg XIII. Leó enciklikája a Rerum Novarum az egyház szociális tanításáról.) A társadalombiztosítás intézménye rövid időn belül elterjedt a fejlett világban. A rendszer a húszas évek végétől kiegészült a nyugdíjbiztosítással. A polgári demokráciákban a második világháború után a munkanélküli-biztosítás is megjelenik mint a társadalombiztosítás egyik ága. A XX. század első felében még jelentős arányban vergődtek kis egzisztenciák a csekélyke földvagyont működtetve, különösen a lassabban iparosodó országokban. A föld, amely a legfontosabb termelőerő az agrárgazdaságban, ha örökléssel szétosztatik márpedig a polgárosodó társadalmak jogrendjében erre nagy esély van, nem elég a megélhetésre. Kezdetben a nyugdíj csak mint kiegészítő jövedelem jelent meg a háztartásokban. Az idős családtag hozzájárult a saját ellátásához s ez a pénzjövedelem fontos volt a család egésze számára, de pusztán a nyugdíjból megélni két generációval ezelőtt még nem lehetett. Ma, a modern társadalmakban így hazánkban is elvárjuk, hogy egy nyugdíjas személy fenn tudjon tartani egy önálló háztartást, fizetni tudja a rezsit, s meg tudjon élni, ha szerényen is, a nyugdíjából. Ma a nyugdíj Nyugat-Európában polgári megélhetést biztosít. Az a tény, hogy az idős korú ember nincs rászorulva gyermekei jövedelmére, magánüggyé, fölösleges teherré tette a gyermekvállalást. Sarkítva: a gyermek költséges hobbivá vált. A hatvanas évektől a fogamzásgátlás fejlődése a születésszabályozást is lehetővé tette. Mindez megmutatkozik a demográfiai adatok alakulásában. Megoldást a népességfogyás megállítására csak az iparosodás, a fejlődés felgyorsulása hozhatott, amely felszívta a munkaerőt. Hazánkban ez a folyamat terelő- és tévutakon keresztül ment végbe a második világháború után. Ugyanakkor a tudatos szociálpolitikai lépések növelték hol adminisztratív kényszerekkel, hol gazdasági ösztönzők bevezetésével a gyermekvállalási kedvet. A hetvenes években kialakított magyar szociális rendszer, amely a maga nemében élenjáró volt a világban, feltétlenül pozitív hatású volt, még ha a demográfiai folyamatokat nem is csupán az alakította, határozta meg. A demográfiai szerkezetet alakító másik fontos tényező: az egészségügyi helyzet javulása. Ennek következtében meghosszabbodott az emberek élete.

2 Öregedő társadalom A társadalombiztosításnak a viszonylag rövid aktív (járulékfizető) életszakasz után igen hosszú ideig kell a nyugdíjat fizetnie. (Lásd keretes írásunkat! A szerk.) Természetesen, ez nem magyar sajátosság, Nyugat- Európában e szempontból még kedvezőtlenebb a helyzet. Hazánkban a szocializmus éveiben a dolgozó nők, a katonák és a rendvédelmi dolgozók stb. korábban mehettek nyugdíjba, s ez összességében csökkentette a járulékfizető éveket. A nők Nyugaton kisebb arányban vállaltak munkát, mint a szocialista táborban, s bár ott a nyugdíjkorhatár átlagosan magasabb volt, mint nálunk, azért a nyugdíjba menetel valóságos időpontjában nem volt sok különbség. (Azokon a területeken, ahol a technikai fejlődés gyors volt, vagy az éles verseny ellehetetlenítette a munkaadó vállalatot, munkahelyek szűntek meg, s a polgárok hamarabb visszavonultak, kivonultak a munkaerőpiacról.) És ehhez még hozzátehetjük: Európa boldogabbik felén az emberek a férfiak és a nők egyaránt magasabb kort élnek meg, mint nálunk. (A férfiak és a nők életkilátásbeli különbségének okait sokan kutatták, vizsgálták. Bizonyos, hogy ez kapcsolatban áll a férfiak rosszabb stressztűrő képességével.) Az elöregedő társadalomban az aktív korosztályra egyre nagyobb jövedelemtermelési feladat hárul. Válogatás népesedési adatainkból A XIX. század végén minden harmadik gyermek egyéves kora elôtt meghalt, ma csak minden százötvenedik (1. táblázat). Ettôl akár terebélyes is lehetne a korfa alsó ága! De, sajnos, nem az. Hazánkban mint a fejlett országok többségében, aki a világra jött, az jó eséllyel életben marad, ám kevés gyermek születik. Míg 1892-ben száz lakosból még minden harmincadik, addig 1968-ban már csak minden nyolcvanadik ember halt meg (2. táblázat). Vagyis az általános egészségügyi-gazdasági helyzet javulása következtében nem csupán a csecsemôhalandóság csökkent, hanem tovább élnek az emberek. Egy bizonyos ponton túl azonban már nem tolható ki a társadalmi átlagban megélhetô kor. A kilencvenes években alaposan átalakult a társadalom korszerkezete, s az idôsebb korosztályokból egyre többen érnek el életük végéhez. Ismét megnövekszik a halandóság, a mutató újfent a második világháború elôtti szintet közelíti. (Nem csoda, hogy a vállalkozó szféra felfedezte magának a temetkezési szolgáltatást.) A népességbôl többen halnak meg, de mégis sokan és hosszú ideig élnek inaktívan. Összehasonlítottuk a népesség kor szerinti megoszlásának a nyugdíjtörvény bevezetését (1929) megelôzô évi adatait napjaink adataival (3. táblázat). (A KSH hosszú idôsoraiban a táblázatban szereplô évekre álltak rendelkezésre adatok.) A változás drámai. A hatvanöt éven felüli férfiak részaránya megkétszerezôdött, a nôké megháromszorozódott a magyar nyugdíjtörvény bevezetésétôl napjainkig eltelt idôszak alatt! A húsz év alatti fiatalok aránya viszont mindkét nemnél csaknem megfelezôdött. Ha kevés gyermek születik, a társadalom menthetetlenül elöregszik...

3 A vizsgált évjáratból 1930-ban tízbôl öt ember érhette meg a hatvanadik évet, gyakorlatilag mindkét nemnél egyformán (4. és 5. táblázat). Napjainkra ez az adat valamivel több mint hétre emelkedett a férfiaknál. A nôknél még erôteljesebben javult a helyzet: tízbôl kilencen megérik a hatvan éves kort. Egyre többen érnek meg magasabb kort is, különösen a hölgyek közül. Sôt! 2004-ben a hatvan évet megélt nôk várható élettartama még majdnem huszonegy év volt! A XX. században gyökeresen megváltozott a gazdaság és a társadalom szerkezete is. Míg a század elején a bérből és fizetésből élők (a társadalombiztosítás csak rájuk vonatkozott) a magyar lakosságnak csak kis részét tették ki (a munkaképes lakosságnak mintegy 10 százaléka volt az Országos Társadalombiztosító Intézet tagja), addig napjainkra a munkaképes korúak túlnyomó többsége, majdnem 70 százaléka közéjük tartozik. (Valójában ez az arány még nagyobb, hiszen a közel egymillió kisvállalkozó is ide lenne sorolható: nagy részük gyakorlatilag önfoglalkoztató kényszervállalkozó.) Az ipari fejlődés, majd a szolgáltatótársadalom létrejötte egyre csökkentette azoknak a vidéken élőknek az arányát, akik hagyományos kertes házakban laknak, kisebb-nagyobb földterülettel rendelkeznek, s főként saját ellátásukra termelnek, tartanak állatokat. Az urbánus lakosság a bevásárlóközpontok árukínálatából vadászik és halászik, s örül, ha egy olcsó, akciós terméket sikerül kifognia. Ma a háztartásgazdaság nagyrészt erre korlátozódik: a család a beszerzett nyersanyagokból előállítja az ételt, kimossa a ruhát, maga tartja rendben az otthonát. Ez a tevékenység azonban nem termel jövedelmet, a megélhetéshez szükséges pénz gyakran kizárólag az államháztartás rendszereiből (családi pótlékból, nyugdíjból, segélyből) származik. A rendszerváltozás küszöbén a lakosság (nettó) megtakarítása gyakorlatilag a nulla felé tartott. Ami megtakarítás keletkezett, az nagyjából a lakáshitelek fedezetére szolgált. Nem volt olyan társadalmi réteg, amelynek a piacgazdaság viszonyai közepette tőkésíthető megtakarítása lett volna. A lakosság nem állt két lábon (nem volt munka- és tőkejövedelme, mint a fejlett társadalmak polgárainak), munkajövedelméből és az annak alapján biztosított nyugdíjból élt. A lakosság nagy részének, különösen az idős korúaknak a helyzete ma is az államháztartás alakulásától, a társadalombiztosítás lehetőségeitől függ. A rendszerváltás után a gazdaság szerkezetváltása nagy létszámú társadalmi csoportok élet- és munkakörülményeit változtatta meg drasztikusan. Sokan munka nélkül maradtak, s különösen a férfiaknak kilátásuk sem volt valamilyen értelmes, jövedelemtermelő elfoglaltságra. Ez a reménytelenség melegágya az alkoholizmusnak és az egészségrontó kábulatoknak, s mindenképpen a személyiség torzulásához vezet. A magát fölöslegesnek érző, perspektívát nem látó ember sokkal sérülékenyebb. Reformra várva A második világháború után a fejlett országokban a nyugdíjas korosztály a választások fontos tényezőjeként jött számításba. Kialakult egy licit: a pártok egymást felülígérték mindazon juttatások terén, amelyek az államháztartási rendszerekből voltak finanszírozhatók. Így próbálták mind több szavazó szimpátiáját maguk felé fordítani, s nem is eredménytelenül. Ám ahhoz, hogy ígéreteiket teljesíthessék, növelni kellett az adókat, járulékokat. Gyorsan emelkedett a jövedelem központosításának mértéke. Már a második világháború utáni években lehetett látni a demográfiai folyamatok irányát, s azt is, hogy a túlságosan nagyvonalú nyugdíjrendszer tarthatatlan lesz. Például a második világháború utáni első nyugatnémetországi választások idején dr. Wilfried Schreiber demográfus felhívta Adenauer figyelmét a várható gondokra. Azt javasolta, hogy csak kisebb nyugdíjakat ígérjenek (vegyék kisebbre a nyugdíjaknak a bérekhez viszonyított arányát), s vezessenek be ifjúsági járulékot. Az utóbbit mindenki fizetné, és ezt az összeget a gyermekes családok a gyermekek arányában kapnák meg. A politikus azonban nem érzékelte a javaslat súlyát, s azt válaszolta: Gyerekek így is, úgy is születnek a családokban. De kinek kell megnyernie a választásokat:

4 magának vagy nekem? A jelenkorban a társadalombiztosítás, ezen belül a nyugdíjrendszer a legtöbb fejlett országban finanszírozási gondokkal küzd. Sok szó esik ezért arról, hogy a társadalombiztosítás rendszere reformra szorul. Sokfelé áttértek az úgynevezett tőkefedezeti rendszerekre. Botos József már a kilencvenes évek közepén kifejtette, hogy ez a lépés az alapvető problémát nem oldja meg. Előbb-utóbb minden rendszer felosztó-kirovó rendszerré válik, amikor az érett szakaszába jut. Hasonló következtetésekre jutott Nicholas Barr, a kérdés kiemelkedő angol kutatója. Kellő gazdasági növekedés nélkül mindkét rendszer kudarcra van ítélve állapítja meg több munkájában hazánk egyik legismertebb szakértője, Augusztinovics Mária is. A nyugdíjak fedezete A nyugdíjrendszer fenntarthatósága a demográfiai folyamatokat is figyelembe véve alapvetően a gazdaság teljesítőképességével, a foglalkoztatottsággal, végső soron a bérek növekedésével függ össze. Ha csökken a munkaképes korú lakosság aránya, és nő az időseké, akkor a termelékenységnek (a járulék alapját jelentő bérszínvonalnak) kell emelkednie ahhoz, hogy a nyugdíjrendszerbe a járulékból (a járulék arányát nem növelve) kellő összeg folyjék be. Ám nem valószínű, hogy ez a szolgáltatótársadalmak -ban teljesül. (Aligha emelkedhet radikálisan például a személyi szolgáltatások termelékenysége. Ezek munkaigényes foglalatosságok, pontosan az a lényegük, hogy időt szánjunk egymásra...) Ebből következik, ha a járulékfizetők aránya csökken, a nyugdíjat igénybe vevőké pedig nő, az egyensúly csak a járulék emelésével teremthető meg. Azt is mondhatjuk: a demográfiai folyamat törvényszerűen maga után vonja a járulékok emelkedését. Egy viszonylag friss felmérés szerint 1965 és 2002 között az OECD-országokban a társadalombiztosítási járulékok aránya az összes adójellegű befizetésben 18 százalékról 25 százalékra emelkedett. Napjainkban e folyamat nem folytatódhat, sőt egyre inkább az adók és járulékok csökkentése kerül napirendre. A globalizálódó világban megjelentek az alacsonyabb bérrel és bérterhekkel versenyző gazdaságok, s ezek nemcsak nálunk, de Európa többi országában is a központi elvonások mérséklésére kényszerítenek. Napjainkban már nem csupán termékek és vállalatok, hanem társadalmi filozófiák, gazdasági rendszerek versenyeznek egymással. De hogyan teremthető elő ilyen körülmények között a nyugdíjak fedezete? A legutóbbi évtizedben mint már említettük meglehetősen széles körben terjed egy illúzió: a tőkefedezeti rendszer megoldja ezt a problémát. Ha a versenyző nyugdíjpénztárak jobban forgatják a rájuk bízott pénzt, akkor akár a kevesebb is több lehet, s talán a járulékszint is csökkenthető. Az 1998-ban bevezetett magyar nyugdíjreform is erre tett kísérletet. A változtatás azonban nem érdemi, inkább csak más pénzügytechnikai. Érdemi reformról akkor beszélhetnénk, ha a változtatás valóban növelné a gazdaság teljesítőképességét, s a demográfiai folyamatokat is pozitív irányba terelné. Önmagában egyébként egyik sem elegendő. A gazdasági fejlődés ütemétől ugyanis nagy valószínűséggel elmarad a bértömeg növekedése. Hiszen éppen az vonzza ide és nem máshova a globális piacon szabadon mozgó tőkét, hogy itt nagyobb profitra tehet szert, s ezt többnyire az élőmunka minőségéhez képest olcsó bérek segítik elő. Mindenképpen kívánatos az aktív és a passzív polgárok arányán javítani. Ha ezt munkaerőimporttal valósítjuk meg, akkor az asszimiláció, a kulturális beilleszkedés számos eszmei és anyagi nehézségével kell szembenéznünk. Az lenne tehát az üdvös, ha a gyermekvállalási kedv emelkedne, s egy egészségesebb korfa alakulhatna ki. Ha a járulék nem emelhető, sőt csökkentendő, akkor azzal kell számolni, hogy a nyugdíjak nem növekedhetnek

5 a bérekkel arányosan. Csakis ebben az esetben garantálható, hogy a beszedett járulék elegendő lesz a nyugdíjak fedezésére. Ebből következik, hogy vissza kell térnünk a jóléti társadalom előtti állapothoz; vagyis: a továbbiakban nem alapozhatjuk időskori megélhetésünket kizárólag a nyugdíjra. Az aktív korúak remélhetőleg megnövekvő magasabb reáljövedelme tehát korántsem lesz szabadon elkölthető, a bér egy részéből a saját jövőnkről kell gondoskodnunk. Vagy úgy, hogy a bérből e célra egy bizonyos összeget megtakarítunk, félreteszünk, vagy úgy, hogy gyermeket vállalunk, utódot nevelünk. Járulék és gyermekvállalás A jelenlegi nyugdíjrendszer égbe kiáltóan igazságtalan, mert nem veszi figyelembe a gyermeknevelés költségeit. Ma a társadalom költséges hobbinak, magánügynek tekinti a gyermekvállalást. Pedig az, aki maga helyett járulékfizető polgárt állít vagy más megfogalmazásban: megtakarított tőkéjét munkaerőbe fekteti, a saját biztosítási költségeit részben már le is rótta. Úgy véljük, nem csupán a demográfiai helyzet hat a társadalombiztosítás pénzügyeire, hanem a társadalombiztosítási rendszer aktuális paraméterei is hatnak a demográfiai helyzetre. Ha a gyermeknevelésutódállítás költségeit elismerjük a járulékokban, egyebek között érdekeltté tesszük a munkáltatókat a gyermekes munkavállalók foglalkoztatásában, de legalábbis mérsékeljük az ellenérdekeltséget. És többen mernek gyermeket vállalni; a költséges hobbit a felmérések szerint ma sok fiatal leginkább azért nem vállalja, mert családosként különösen a fiatal hölgyek esetében nehéz elhelyezkedni, hát még karriert befutni. Azt várni, hogy a tőke önmagától, a társadalmi előrelátás és gondoskodás jegyében egy számára költségesebb (kedvezőtlenebb) foglalkoztatást felvállaljon, illúzió. A jogállami szabályozásnak kell levonnia a megfelelő konzekvenciákat. A terheket újra el kell osztania! Az össztársadalmilag ésszerű teherelosztás segíthet tompítani a társadalombiztosítási rendszerben a kedvezőtlen demográfiai folyamatok hatását, s ezzel nemzetpolitikailag is hasznos célt szolgálhatna. (2006/13-as szám)

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék

A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Madár István Gazdaságpolitika Tanszék A magyar nyugdíjrendszer 1. rész: a reform és a felosztó kirovó rendszer Nyugdíjrendszerek Felosztó-kirovó (generációk szolidaritása) Tőkefedezeti (öngondoskodás) 1 Felosztó-kirovó rendszer Közgazdasági

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context

Helye: Genf, Svájc. Ideje: Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context Helye: Genf, Ideje: 2013.06.05-06.15. Célja: ILO, 102. ülés, Employment and Social Protection in the New Demographic Context A 2013. június 5. napjától két héten át tartó ILO ülés 4 területre fókuszált:

Részletesebben

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás

A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Relax nyugdíjbiztosítás A céljaink valóra válhatnak, csak tennünk kell értük! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Relax nyugdíjbiztosítás Az Aegon Relax nyugdíjbiztosítással megalapozhatja kiegyensúlyozott, nyugodt jövőjét!

Részletesebben

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak

SZKA211_21. megöregszünk. Elöregedő társadalmak SZKA211_21 Lassan megöregszünk Elöregedő társadalmak tanulói Lassan megöregszünk 11. évfolyam 247 21/1 Feketemunka feketegazdaság Újságszemelvények A) Feketemunka Átfogó ellenőrzések kezdődnek szeptembertől

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András

Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András Nyugdíjvilágvége? Dr. Farkas András demográfiai CUNAMI MATUZSÁLEM ÖSSZEESKÜVÉS? Az EU népességének várható alakulása 2005 és 2050 között Teljes népesség - 1, 9% 0-14 évesek - 18, 6% 15-24 évesek - 24,

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON

AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON AZ EGÉSZSÉGESEN ÉS A FOGYATÉKOSSÁG NÉLKÜL LEÉLT ÉVEK VÁRHATÓ SZÁMA MAGYARORSZÁGON DR. PAKSY ANDRÁS A lakosság egészségi állapotát jellemző morbiditási és mortalitási mutatók közül a halandósági tábla alapján

Részletesebben

Tények hazugságok helyett

Tények hazugságok helyett Tények hazugságok helyett Azt állítja a FIDESZ: hogy nyomorog az ország, szétporladóban van a szociális biztonság. A GDP hány százalékát költjük a fontosabb jóléti kiadásokra idén, és mennyit költöttünk

Részletesebben

Salamin Géza 2014.11.11. 2

Salamin Géza 2014.11.11. 2 GAZDASÁG DEMOGRÁFIA TERÜLETI FEJLŐDÉS Salamin Géza főosztályvezető Magyar Nemzeti Bank Gazdaságstratégiai Igazgatóság Népesedési Kerekasztal Jubileumi Konferencia KSH, 2014.11.11. 1 Demográfiai átrendeződés

Részletesebben

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében

Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében Vukovich György Harcsa István: A magyar társadalom a jelzőszámok tükrében (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich György Harcsa István (1998): A

Részletesebben

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19.

A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője. A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A magyar nyugdíj-modell jelene és jövője A magánnyugdíjpénztárak államosításának elvi és elméleti kérdései 2010. október 19. A nyugdíjrendszerek típusai A járadékok / kifizetések finanszírozásának módja

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ I. NEGYEDÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2015. I. NEGYEDÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését 2015. I. negyedévben

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2013 Gyógyszerészeti és Minõség- és Szervezetfejlesztési Intézet Informatikai és Rendszerelemzési Fõigazgatóság AZ EMBERI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Vezetõi összefoglaló

Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika ágazat Vezetõi összefoglaló 2014 ENKK Nyilvántartási és Képzési Központ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2014. ÉV VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Adatszolgáltatói

Részletesebben

Gyermektelenek és egygyermekesek

Gyermektelenek és egygyermekesek Adócsökkentés: kiszámoltuk, mennyivel marad több a zsebedben 2015.05.02 13:38 A kormány múlt héten bejelentett tervei szerint jövőre a mostani 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07.

A Fidesz társadalompolitikájának csődje. Sajtótájékoztató 2012. 02.07. A Fidesz társadalompolitikájának csődje Sajtótájékoztató 2012. 02.07. Soha ennyi szegény ember nem volt Magyarországon, mint most! Közel 4 millió ember él a létminimum alatt! Legalább 50 ezer gyermek éhezik!

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ IV. NEGYEDÉVES ÉS ÉVES ADATOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN DOLGOZÓK LÉTSZÁM ÉS BÉRHELYZETÉRŐL 2013. IV. NEGYEDÉVES ÉS 2013. ÉVES ADATOK A feldolgozás mintája: Azon intézmények létszám és béradatai, amelyek bérszámfejtését

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

H I R L E V É L. Vészes arányok

H I R L E V É L. Vészes arányok 2012. szeptember 17. Tudta Ön, hogy 2050-re feleannyi munkaképes korú ember jut majd az időskorúakra, mint ma? Bár a megfigyelések azt mutatják, a születésszám, a népesség néhány emberöltő alatt stabilizálódik,

Részletesebben

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között

A kutya vacsorája. Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között A kutya vacsorája Az E-alap bevételeinek alakulása 1993 és 2009 között Magyarországon az E-alap a 2010-es évben 1376 milliárd forintot kezel, amiből az ország egészségügyi közkiadásainak tetemes része

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás!

Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás. Aegon Nyugdíjbiztosítás. 20% adójóváírás! Aegon Baba-Mama Program életbiztosítás Aegon Nyugdíjbiztosítás 20% adójóváírás! Ma tegyünk a holnapért! Van, akinek már csak pár éve van hátra a nyugdíjazásig, és vannak olyanok, akiknek olyan távolinak

Részletesebben

Nyugdíj Fokozódó társadalmi teher vagy fenntartható időskori ellátás?

Nyugdíj Fokozódó társadalmi teher vagy fenntartható időskori ellátás? Nyugdíj Fokozódó társadalmi teher vagy fenntartható időskori ellátás? Tartalom Meddig tart ki a mai magyar nyugdíjrendszer? Nyugdíj mire lesz elég? Van-e kiút az időskori elszegényedésből és kiszolgáltatottságból?

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

! "! # $ $ % " $ & "

! ! # $ $ %  $ & ! "! # $ $% " $ & " 60 50 40 30 20 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 % A mezgazdaságban dolgozók

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I

Összehasonlító példák. 2016/2017 II. Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I Összehasonlító példák Hol tartunk? Családi állapothoz igazodó kedvezmények Adójóváírások és hitelek Ki mennyit fizet? Kína Egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózása Példa bér adójának kiszámítására

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?)

Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) Kérjük vigyázzanak, az ajtók záródnak (?) A nyugdíjhiány mértéke Európában és Magyarországon Bartók János elnök-vezérigazgató Demográfiai szökőár Európában Időskorúak aránya az egyes országokban 200 8

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Lesz e újabb. nyugdíjreform?

Lesz e újabb. nyugdíjreform? Fidesz Magyar Polgári Szövetség Országgyűlés Képviselőcsoport Gazdasági Kabinet Lesz e újabb 12 1 8 6 4 2-2 nyugdíjreform? Munkanélküliség 5,6 5,6 GDP 4,3 Infláció 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó

Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Az adócsökkentés logikája és a helyi iparűzési adó Dr. Fellegi Miklós PhD BGE PSZK Vigvári András Közpénzügyi Műhely Az önkormányzati gazdálkodás aktuális problémái Kutatói Napok: Alkalmazott tudományok

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős

Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Nemcsak a kivándorlás, de a belső migráció is jelentős Magyarország lakossága nyolc év alatt 2%-kal (215 ezer fővel) csökkent a KSH adatai szerint. (Amennyiben hozzávesszük az olyan külföldön élőket vagy

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

T/3812. számú. törvényjavaslat

T/3812. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK

A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései. Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK A női erőforrás menedzsment fontossága és aktuális kérdései Dr. Vámosi Tamás egyetemi adjunktus PTE FEEK Bevezető gondolatok A nők esélyegyenlőségi törekvései már régóta a társadalmigazdasági rendszer

Részletesebben

Munkahely, megélhetőségi tervek

Munkahely, megélhetőségi tervek Munkahely, megélhetőségi tervek Tartalom Szerbia/Vajdaság munkaerő-piaca A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos meglátásai empirikus kutatás A magyar fiatalok

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai

A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai A nyugdíjrendszer közgazdasági vonatkozásai 2014. november 24. dr. Lukács Marianna marianna.lukacs@uni-corvinus.hu lukacs@patikapenztar.hu az előadás letölthető: www.patikapenztar.hu/magánszemélyeknek/

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége 2. Munkabér Bérköltség 3. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső

Részletesebben

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség

18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek. 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. 2. Munkabér Bérköltség 18. Szállodák személyi ráfordításai Személyi költségek 1 1. Személyi ráfordítások Költségek költsége. Munkabér Bérköltség. Motivációs rendszerek Motiválás 4. Személyzet kiváltási lehetőségei Külső munkaerő.

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta? Molnár Tamás Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet MKT Vándorgyűlés, Kecskemét 2016 szeptember 16. Tartalom! Trendek a foglalkoztatottsági adatokban!

Részletesebben

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}

FEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!

Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! 2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Új napirendi pont 28. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26 i rendes ülésére Tárgy: Beszámoló az Állami Számvevőszék

Részletesebben

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI

EDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok teljes anyaga letölthető

Részletesebben

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév

HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK. CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév HÁZTARTÁSOK TELEPÜLÉSGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK CZABADAI LILLA URBÁNNÉ MALOMSOKI MÓNIKA SZIE GTK RGVI 2013/14. tanév tavaszi félév Háztartás - család A háztartás azoknak a személyeknek az összessége, akik

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ. Vezetői összefoglaló VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM OSAP 1626/06 NYILVÁNTARTÁSI SZÁMÚ ADATGYŰJTÉSE, EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT LÉTSZÁM ÉS BÉRSTATISZTIKA, 2009. ÉV Adatszolgáltatói kör: Az egészségügyi ágazat létszám-

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28.

A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. A MIDAS_HU eredményeinek elemzése, továbbfejlesztési javaslatok HORVÁTH GYULA 2015. MÁJUS 28. 1 A projekt céljai Az Unió ajánlatkérése és az ONYF pályázata a következő célokat tűzte ki: Preparation of

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Higgy abban, kézbe veheted

Higgy abban, kézbe veheted Higgy abban, kézbe veheted hogy ajövőd. Nyugdíjbiztosítás Jövőkulcs 2 Higgy magadban. Nyugdíj? Ugyan, hol van az még! Talán még bele sem gondolt, vagy igyekszik elhessegetni a nyugdíjas lét anyagi kérdéseit.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben