UHRIN ANDRÁS. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "UHRIN ANDRÁS. Bevezetés"

Átírás

1 UHRIN ANDRÁS A Pannon-tó feltöltődési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a délalföldi részmedencékre Házi dolgozat A Kárpát-Pannon térség fejlődése a tercierben c. doktori kurzushoz Bevezetés A Pannon-medencét kitöltő, ekkor még a Paratethys részét képező víztömeg világtengerekkel fennálló kapcsolata először a kora-oligocénben, majd a kora-miocénben szűnt meg átmenetileg. A szarmata végén, mintegy 12 millió évvel ezelőtt bekövetkezett elzáródás azonban már véglegesnek bizonyult: ettől az eseménytől kezdve beszélhetünk a tulajdonképpeni Pannon-tó fejlődéstörténetéről. Az elzáródás lehetséges okai között meg kell említeni az ekkor bekövetkezett eusztatikus tengerszintesést (VAKARCS et al., 1998), de tektonikai tényezők elsősorban az inverzió kezdete a medence egyes területein (HORVÁTH, 1995) szintén kiválthatták ezt az eseményt. A tavi üledékképződés kezdete A kialakuló tó eleinte viszonylag sekély lehetett (MAGYAR et al., 1999), sőt ekkoriban nagy kiterjedésű szigetek kerültek szárazra (1. ábra), amit a szarmata pannóniai határon a rétegsorokban sok helyütt megjelenő üledékhézag jelez. A medence északkeleti peremén (a mai Kelet-Szlovákia területén) már ekkor megjelentek a tavat feltöltő deltarendszerek, melyek a későbbiekben medenceszerte igen fontos szerepet játszottak az üledék-felhalmozásban. Ezzel egyidőben egyes részmedencék így a Derecskei- és a Makói-árok, valamint a Békési-medence (2. ábra) igen erőteljesen süllyedni kezdtek, ami a szarmatában még viszonylag kiegyenlített aljzatot egyre tagoltabbá tette. A leggyorsabban süllyedő területeken a vízmélység 1 2 millió év alatt elérte az 1000 métert (cf. MAGYAR et al., 1999). Ugyanakkor a kiemeltebb hátakat is egyre nagyobb mértékben borította el a tó vize. A szigetek, így a Battonyai-hát, az Algyői-hát és az Endrőd környékén található magaslat partjai mentén olykor a hátak meredek lejtőin gravitációsan áthalmozva az aljzat helyi anyagából képződő abráziós kavics és homok halmozódott fel. Ez a képződmény (Békési Formáció) a hátságok tetőzónája felé haladva jellemzően egyre fiatalabb korúnak bizonyul, felette pedig már nyíltvízi üledékek települnek (3. ábra; MAGYAR et al., 2004). 1

2 1. ábra: A Pannon-tó kiterjedésének rekonstrukciója (MAGYAR et al., 1999) 2

3 2. ábra: A pannóniai s.l. képződmények talpmélységtérképe (CSÍKY et al., 1987 nyomán, in: JUHÁSZ GY., 1992). 1: Makói-árok, 2: Békési-medence, 3: Derecskei-árok, [4: Jászsági-medence] 3. ábra: A mészmárga képződésének szedimentációs modellje a Battonya pusztaföldvári-hátságon. 1: mészmárga, 2: homok és kavics, 3: medencealjzat (MAGYAR et al., 2004) Mivel ebben az időszakban a medence nagy részén a sziliciklasztos behordás még alig éreztette hatását, a nyíltvizű területeken általában viszonylag kondenzált üledékképződés zajlott. A peremekhez közelebb márga, a medence belsejében (ahová még csak kevesebb törmelék jutott el) mészmárga (az Endrődi Formáció Tótkomlósi Mészmárga Tagozata), sőt a Battonya Pusztaföldvári-háton amelynek legmagasabban fekvő részein az üledékképződés csak mintegy 8 3

4 millió évvel ezelőtt kezdődött el (MAGYAR et al., 2004) mészkőnek minősíthető üledékes kőzet képződött (JUHÁSZ GY., 1994). A rétegsorban felfelé haladva az agyagtartalom már fokozatosan növekszik, megjelennek az Endrődi Formáció túlnyomó részét alkotó mélyvízi agyagmárgák. Jelentős váltás azonban akkor történt az üledékképződésben, amikor az üledékbehordás fokozódásával a medence belseje felé tartó zagyárak elértek egy-egy területet, az addiginál jóval durvább üledékeket (Szolnoki Formáció) lerakva. Ez az esemény természetesen a törmelék forrásától a medence peremén folyamatosan emelkedő Alpoktól ill. Kárpátoktól távolodva egyre később történt meg: a Dél-Alföldön az Endrődi Formáció átlagosan m (de helyenként csak néhány tíz m) vastagságú üledékei akár több millió éves időintervallumot is képviselhetnek (JUHÁSZ GY., 1998). MAGYAR el al. (1999) dinoflagellata- és molluszkazonációra alapozott becslése alapján a tó legnagyobb kiterjedését mintegy 9,5 millió évvel ezelőtt érte el. Ezt követően a partvonal progradálni kezdett, és az üledékképződést a tó egyre nagyobb részén a hegységkeret felől érkező nagy mennyiségű törmelék határozta meg. Mivel a biosztratigráfia alkalmazási lehetőségei az endemikus, gyakran inkább fáciesfüggő pannóniai fauna miatt korlátozottak (MAGYAR & RÉVÉSZ, 1976), a feltöltődés menetéről alkotott képünk az 1980-as évektől kezdve vált jóval pontosabbá, javarészt a szénhidrogénkutatásban ekkortól elterjedten alkalmazott szeizmikus szelvények elemzésének köszönhetően. POGÁCSÁS (1984) és MATTICK et al. (1985) mutattak rá, hogy a korábban karotázsadatok tehát litológiai jellemzők alapján elkülönített mélyvízi fáciesű alsópannon és sekélyvízi felső-pannon határa a medence különböző részein más-más időpontnak feleltethető meg. Nevezettek munkáikban a fúrásokból korábban leírt litosztratigráfiai egységeket a szelvényekben jól meghatározható szeizmikus fáciesekkel azonosították. A már említett pelágikus márgákat és a közéjük települő abráziós törmelékeket néhány, az aljzatra rálapolódó horizont jelzi (4. ábra). A rálapolódás azonban olykor csak látszólagos, annak következtében áll elő, hogy az egység vastagsága többnyire a kiemelt hátak lejtőin a szeizmikus felbontóképesség alá csökken (MAGYAR et al., 2004). Erre az egységre rendszerint konkordánsan települnek a mélyvízi turbiditekkel (a Szolnoki Formációval) azonosított erőteljes reflexiók. A Pannon-tó turbidites üledékképződésének több sajátossága a szeizmikus szelvények és a fúrási rétegsorok együttes elemzése nyomán vált ismertté. Turbidites üledékképződés A Békési-medence turbidites összletét vizsgáló PHILLIPS et al. (1994) megállapítása szerint a Szolnoki Formáció alsó kétharmadát %-ban homoktestek alkotják, felfelé viszont ezek aránya és vastagsága egyaránt csökken. Ez meglepőnek tűnhet, hiszen elméletileg a zagyárak forrásául szolgáló lejtők közelében tehát azok progradációja esetén a rétegsorban felfelé 4

5 várhatnánk homokosabb turbiditeket. MOLENAAR et al. (1994) szerint azonban kezdetben jóval több durva törmelék szállítódott be a mélymedencékbe, emiatt a kezdeti zagyárak forrásuktól távolabb is több homokot rakhattak le, mint a későbbi, pélitesebb deltákhoz immár közelebbről kapcsolódó társaik. Azonban az Alföld más részmedencéiben BÉRCZI és PHILLIPS (1985), valamint JUHÁSZ GY. (1992) megfigyelései szerint kezdetben valóban disztális jellegű turbiditek keletkeztek, és ezt követően kezdett növekedni a homoktartalom. Az egyes részmedencék között a Szolnoki Formáció vastagság-eloszlásában is jelentős különbség mutatkozik. A Derecskei-árokban csak a mélyedés tengelyvonala mentén rakódott le nagy vastagságban a képződmény, miközben a határoló lejtőkön továbbra is pelágikus üledékképződés volt jellemző. Az Alföld nyugatabbi részein (illetve a Dráva-medencében SAFTIC et al., 2003) ugyanakkor jóval nagyobb területen követhető üledékcsomagokat alkotnak a turbiditek. Ezek az egységek az aljzat kiemelkedései felett is gyakran áthaladnak. Ilyen esetekben megfigyelhető, hogy a magaslatoknak az üledékbeszállítás irányával szemben dőlő lejtőjén ahol a zagyárak felfelé haladva lelassulhattak, és több üledéket rakhattak le a csomag kivastagodik (pl. Endrőd, Üllés, Algyő, Orosháza térségében), míg a magaslat túloldalán a felgyorsuló zagyárak nagyobb energiája nyomán elvékonyodik (JUHÁSZ GY., 1992). Deltarendszerek Az északkeleti (ld. Derecskei-árok) és az északnyugatias (pl. a Duna Tisza közén ill. a Makói-árokban jellemző) behordási irányokból származó turbidites összlet jellegében mutatkozó különbségek előrevetítik, hogy a két irányból beérkező delták tulajdonságai is eltérőek lehettek. JUHÁSZ GY. (1992) a felvázolt eltérések alapján azt valószínűsítette, hogy északkeleti irányból az üledék egyetlen, nagyméretű, uralkodóan pélites deltából jutott a medencébe, míg északnyugat felől több, egyidejűleg aktív, összességében nagyobb mennyiségű és durvább szemcseméretű üledéket szolgáltató forrás létezhetett. MATTICK és szerzőtársai (1985) viszont az Alföld jelentős részét lefedő szeizmikus szelvényháló vizsgálata alapján területi helyett időbeli váltást ismertek fel a deltaüledékeken belül. A szelvényeken a delták üledékei igen jellegzetes, szigmoidális horizontokból álló egységeket alkotnak (4. ábra). A szigmoidális formák topset -jei a deltasíkság szintjét, bottomset -jei a delta lábánál lévő medencealjzatot képviselik, míg a lejtő melyet litológiailag főleg agyag, agyagmárga épít fel az előbbiekhez képest néhány fokos szögben a medence belseje felé dőlő szakaszként jelenik meg. A topset -ek és bottomset -ek közötti szintkülönbség (természetesen az utólagos kompakciót ill. deformációt számításba véve) megmutatja, milyen mélységű víztömegben progradált az egykori delta. A szerzők ez alapján különítettek el egy alsó, még méter mélységű tóban épülő mélyvízi, elsősorban felfelé gyarapodó deltasorozatot, illetve efelett a méter mély vízben progradáló sekélyvízi deltákból álló egységet. 5

6 Szerintük a kétféle deltatípus időben egymást követő képződése eredményezte, hogy a korábban feltöltődött Derecskei-árokban a mélyvízi delták is megjelentek, a délebbre fekvő Békésimedencében és Makói-árokban azonban, ahová később jutottak el a deltarendszerek, már csak azok sekélyvízi formájával találkozhatunk. 4. ábra: Szeizmikus szelvény a Békési-medencében mélyvízi üledékekkel (BRU&RU), progradáló deltalebenyekkel (2N-8N) és deltasíksági ill. folyóvízi üledékek (PU 2 ) horizontjaival (MATTICK et al., 1994) A másik lényeges különbség a két fő behordási irány között szintén a szeizmikus szelvények vizsgálata és az egyre pontosabb ősföldrajzi rekonstrukciók során mutatkozott meg. Utóbbiak (1. ábra) jól mutatják, hogy mialatt az északnyugat felől érkező üledék a mai Duna Tisza köze nagy részét feltöltötte, északkelet felől alig progradált a Pannon-tó partvonala. Máig nem eldöntött kérdés, hogy ez milyen mértékben utal a két irányból érkező üledék mennyisége közötti különbségre. Mivel az északkeleti delták épülhettek mélyebb vízben, illetve az ottani medencerész vélhetően gyorsabban süllyedt (MAGYAR et al., 1999) biztosítva a nagyobb kitölthető teret, ott ugyanakkora térfogatú üledék beáramlása is jóval lassúbb progradációval járhatott. Azonban az eltérő üledékmennyiség mellett is szólnak érvek: valószínű például, hogy északnyugatról jóval nagyobb a Nyugati-Kárpátok mellett az Alpok egy részét is magában foglaló vízgyűjtő kapcsolódhatott a Pannon-tóhoz. Természetesen akár a süllyedési sebesség, akár az üledékbehordás változása nemcsak térben, hanem időben is megtörténhetett, így az egymást követő mélyvízi és sekélyvízi deltaciklusok kialakulására is hasonló jellegű magyarázatokat kell keresnünk. Az északnyugatról, illetve északkeletről érkező deltarendszerek végül a Dél-Alföld utolsóként feltöltődő területén, a Békési-medencében fogazódtak össze egymással, sőt, az itteni rétegsorban már délkelet (az Erdélyi-középhegység déli része, illetve a Déli-Kárpátok) felől épülő deltákkal is találkozunk (MATTICK et al. 1985, 1994; 5. ábra). Egyúttal miután feltöltődését követően a Makói-árok már nem jelentett számottevő üledékcsapdát a nyugat délnyugat felől progradáló deltalebenyek is megjelentek a területen (MATTICK et al., 1994). A deltaüledékek fedőjeként az Alföld nagy részén vastag deltasíksági, majd folyóvízi összlet települt, mely azonban JUHÁSZ GY. (1992) szerint a Duna Tisza köze északi részén és a Tiszántúlt átszelő keskeny sávban azon a területen, ahol a delták aggradáló jellege a legerőteljesebb volt, és üledékeik a legnagyobb vastagságot érték el kiékelődik (6. ábra). 6

7 5. ábra: A Békési-medencében különböző irányokból progradáló deltalebenyek helyzete térképen és szelvényeken (MATTICK et al., 1994) 6. ábra: A pannóniai fluvio-lakusztris üledékeket tartalmazó Zagyvai Formáció vastagságtérképe (JUHÁSZ GY., 1992) Szekvenciák a pannóniai üledékekben A pannóniai üledékek medencén belüli pontosabb korrelálhatósága érdekében több próbálkozás is történt a teljes medencében követhető, vízszintváltozásokhoz köthető ciklusok azonosítására tehát a szekvenciasztratigráfia alkalmazására a Pannon-tó üledékeiben. Már 7

8 MATTICK et al. (1985) munkájában nyilvánvalóvá válik, hogy a szeizmikus szelvényekben látott deltaüledékek kötegekre tagolódnak (4. ábra). A kötegekről azonban a kellően sűrű szelvényháló alapján a szerzők megállapították, hogy csapásirányban jellemzően mintegy 30 km távolságon át követhetők (5. ábra). A köztük lévő felületek ez alapján semmiképp sem medenceméretű folyamatokhoz köthetőek, sokkal inkább a deltalebenyek autociklikus váltakozásának eredményei lehetnek. A már említett, mélyvízi, illetve sekélyvízi deltákkal jellemezhető egyenként legalább tucatnyi deltalebenyből felépülő ciklust azonban az általuk vizsgált medencerész egészében el tudták különíteni egymástól; sőt, a két ciklus üledékei között egy nagymértékű erózióra (akár több száz méteres vízszintesésre, jelentős területek szárazra kerülésére) utaló, a szeizmikus képen is észlelhető üledékes deformációkkal, csuszamlásokkal jellemezhető egységet ismertek fel. POGÁCSÁS et al. (1989) alapvetően egyetértettek azzal a kijelentéssel, hogy a deltaüledékeken belül felismerhető üledékhiányok nagy része lokális, autociklikus jelenség eredménye. Néhány határfelület azonban jóval nagyobb távolságban is követhetőnek bizonyult, illetve a szeizmikus kép alapján jelentős mértékben erodálta az alatta lévő deltalebenyeket. A szelvények mentén lévő fúrások rétegsorának magnetosztratigráfiai elemzése lehetővé tette, hogy az említett jelentősebb üledékhézagokhoz koradatokat rendeljenek. (Ezek a felületek a hozzájuk tartozó időintervallum nagyságrendje alapján harmadrendű ciklushatároknak tekinthetők, míg az egyes deltalebenyek által felépített egységek épülésének időtartama a negyedrendű ciklusok nagyságrendjébe eshet.) A szerzők megállapítása szerint a kapott korok jó egyezést mutatnak a HAQ et al. (1987) által meghatározott globális eusztatikus vízszintesési ciklusokkal. MÜLLER & MAGYAR (1992) a fauna mindvégig fennálló endemizmusa kapcsán ellenérvekkel szolgáltak a világtengerekkel való esetleges közvetlen kapcsolatra, de a vízszintváltozási ciklusok esetleges egybeesésére így is több magyarázat kínálkozott. VAKARCS et al. (1994) elképzelése szerint például a tengerszint csökkenése (különösképpen a Földközi-tengernél lévő erózióbázist igen jelentősen lesüllyesztő messinai sókrízis) a Pannon-tavat övező hegységkeretben előidézheti a folyómedrek mélyebbre vágódását, ezáltal pedig a tó vizének jelentős lefolyását. További alföldi szelvények elemzése, illetve a globális tengerszintváltozási görbék időközbeni pontosítása után POGÁCSÁS et al. (1992) némileg módosított koradatokat tettek közzé, ám ismét a Pannon-tó és a világtengerek vízszintingadozása közötti kapcsolatot valószínűsítették. Hasonló következtetésre jutott VAKARCS & VÁRNAI (1991) is a Derecskei-árokban felismert harmad- és negyedrendű szekvenciák alapján. VAKARCS et al. (1994) az immár az Alföld egészére meghatározott harmadrendű szekvenciák globális görbékkel való korrelálása mellett felvetették a 100 ezer éves nagyságrendű Milanković-féle klímaciklusok lehetséges szerepét a negyedrendű szekvenciák kialakulásával kapcsolatban. VAKARCS (1997) a magnetosztratigráfiai skála időközben megtörtént revíziója miatt ismét felülvizsgálta a szekvenciahatárokra korábban meghatározott koradatokat, de az új értékek alapján is jó egyezéseket talált a világméretű tengerszintváltozásokkal. 8

9 Más szerzők azonban ezzel ellenkező eredményre jutottak. Így JUHÁSZ E. et al. (1996) a Dunántúlról és a Duna-Tisza közéről vett fúrási rétegsorok magnetosztratigráfiai, szedimentológiai és őslénytani elemzése során mindössze egy felső-miocén és egy pliocén harmadrendű ciklust azonosítottak a Pannon-tavat feltöltő üledékekben. Ezek határát ugyanakkor amely mentén 1,5 2 millió évnyi üledékhézagot találtak ők is a messinai sókrízishez kapcsolták. Az említett két cikluson belül csak egészen kis léptékű, a különböző üledékképződési környezetek (zagyárak, deltalejtők, delta- ill. alluviális síkságok) autociklikus változásaihoz köthető, medenceméretekben korrelálhatatlan egységeket jelöltek ki. LEMBERKOVICS (2000) az Algyő térségében készült 3D-s szeizmikus blokk értelmezése során hasonló nagyságrendű egységeket határozott meg, bár a közöttük esetlegesen jelenlévő magasabb rendű szekvenciahatárok kijelölésére a vizsgált terület kis mérete miatt nem nyílt lehetősége. TÓTH-MAKK (2003) 29 Duna-Tisza közi fúrás üledékciklusainak korát határozta meg magnetosztratigráfiai, illetve dinoflagellata-vizsgálatok alapján. Eredményei szerint tizenegy szekvencia követhető a terület nagy részén, habár mivel a jelentős sziliciklasztos behordás dél felé egyre később jutott érvényre a legkorábbi egységhatárok ebben az irányban eltűnnek, beleolvadva a homogén pelágikus üledékekbe. Az első hat szekvencia egyenként mintegy 0,8 0,6 millió éves időszakot fed le, a későbbiek már csak 0,3 0,4 millió éves időintervallumot képviselnek. A szekvenciahatárok közül több megfeleltethető a VAKARCS (1997) által leírt felületeknek, sőt azt is kijelenthetjük, hogy két VAKARCS-féle szekvenciahatár (Pa-3, Pa-4) közötti időszak az elsőként MATTICK et al. (1985) által említett mélyvízi, erősen aggradáló jellegű deltarendszerek épülésének intervallumát jelzi (JUHÁSZ GY. et al., 2006). Valószínű tehát, hogy a Pannon-tó feltöltődése során valóban bekövetkezett néhány jelentősebb vízszintesés, amely harmadrendű szekvenciahatárok kialakulásához vezetett. Az ezeket előidéző folyamatok meghatározásához, a tektonikai és klimatikus tényezők szerepének elválasztásához azonban további, még részletesebb vizsgálatok szükségesek. Szintén nyitott kérdés, hogy pontosan milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolhatták a tó vízszintjét ezek a hatások, illetve a Pannonmedencében zajló folyamatok mennyiben kapcsolhatók a medence közelebbi környezetében vagy éppen világméretekben bekövetkezett változásokhoz. Irodalomjegyzék BÉRCZI I. & PHILLIPS R.L. (1985): Neogene delta formations in the depositional environments within Neogene deltaic-lacustrine sediments, Pannonian Basin, Southeast Hungary. Geophysical Transactions 31/1 3, HAQ B. U., HARDENBOL J. AND VAIL P. R. (1987): Chronology of fluctuating sea level since the Triassic (250 million years ago to present). Science 235, HORVÁTH, F. (1995): Phases of compression during the evolution of the Pannonian Basin and its bearing on hydrocarbon exploration. Mar. Pet. Geol. 12,

10 JUHÁSZ, E., MÜLLER, P., RICKETTS, B., TÓTH-MAKK, Á., HÁMOR, T., FARKAS-BULLA, J., AND SÜTŐ-SZENTAI, M. (1996): High resolution sedimentological and subsidence analysis of the Late Neogene in the Pannonian Basin, Hungary. Acta Geologica Hungarica 39/2, JUHÁSZ GY. (1992): A pannóniai s.l. formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. Földtani Közlöny 122/2 4, JUHÁSZ GY. (1994): Magyarországi neogén medencerészek pannóniai s.l. üledéksorának összehasonlító elemzése. Földtani Közlöny 124/4, JUHÁSZ GY. (1998): A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. In: Bérczi I. & Jámbor Á. (eds): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. MÁFI, Budapest, JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I., VAKARCS G. (2006): Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. Földtani Közlöny 136/1, LEMBERKOVICS V. (2000): Egy dél-alföldi terület részletes szekvenciasztratigráfiai elemzése karotázs görbék és szeizmikus szelvények segítségével. Diplomamunka, ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, p.88 MAGYAR, I., GEARY, D.H., MÜLLER, P. (1999): Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 147, MAGYAR I., JUHÁSZ GY., SZUROMINÉ KORECZ A., SÜTŐNÉ SZENTAI M. (2004): A pannóniai Tótkomlósi Mészmárga Tagozat kifejlődése és kora a Battonya pusztaföldvári-hátság környezetében. Földtani Közlöny 133/4, MAGYAR, L., RÉVÉSZ, I. (1976): Data on the classification of Pannonian sediments of the Algyő area. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, Hungary, 22, MATTICK, R.E., RUMPLER, J., PHILLIPS, R.L. (1985): Seismic stratigraphy of the Pannonian Basin in Southeastern Hungary. Geophysical Transactions, 31/1 3, MATTICK R., RUMPLER J., UJFALUSY A., SZANYI B. AND NAGY I., (1994). Sequence stratigraphy of the Békés basin. In: TELEKI P. G., MATTICK R. AND KÓKAI J. (eds), Basin Analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, MOLENAAR M., RÉVÉSZ I., BÉRCZI I., KOVÁCS A., JUHÁSZ GY., GAJDOS I. & SZANYI B. (1994): Stratigraphic framework and sandstone facies distribution of the Pannonian Sequence in the Békés Basin. In: TELEKI P.G., MATTICK R.E. & KÓKAY J. (eds.): Basin analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, MÜLLER, P., MAGYAR, I. (1992): A Prosodacnomyak rétegtani jelentősége a Kötcse környeki pannóniai s.l. üledékekben. Földtani Közlöny 122, PHILLIPS, R.L., RÉVÉSZ, I., BÉRCZI, I. (1994): Lower Pannonian deltaic-lacustrine processes and sedimentation, Békés Basin. In: TELEKI, P.G., MATTICK, R.E. & KÓKAY, J. (eds): Basin analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés Basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, POGÁCSÁS, Gy. (1984): Results of seismic stratigraphy in Hungary. Acta Geologica Hungarica 27/1 2, POGÁCSÁS GY., JÁMBOR Á., MATTICK R.E., ELSTON P., HÁMOR T., LAKATOS L., LANTOS M., SIMON E., VAKARCS G., VÁRKONYI L., VÁRNAI P. (1989): A nagyalföldi neogén képződmények kronosztratigráfiai viszonyai szeizmikus és paleomágneses adatok összevetése alapján. Magyar Geofizika, 30/2 3., POGÁCSÁS GY., SZABÓ A., SZALAY J. (1992): Az alföldi progradációs delta sorozatok kronosztratigráfiai viszonyai. Magyar Geofizika, 33/1., 1 13 SAFTIC, B., VELIC, J., SZTANÓ, O., JUHÁSZ, GY. & IVKOVIC, Z. (2003): Tertiary subsurface facies, source rocks and Hydrocarbon reservoirs in the SW part of the Pannonian Basin (Northern Croatia and South- Western Hungary). Geologica Croatica 56/1,

11 TÓTH-MAKK Á., Szekvenciasztratigráfiai vizsgálatok a Duna Tisza köze középső és déli részének későmiocén rétegsorában. Doktori értekezés, ELTE, p VAKARCS G. & VÁRNAI P. (1991): A Derecskei-árok környezetének szeizmosztratigráfiai modellje. Magyar Geofizika 32/1 2., VAKARCS G., VAIL P.R., TARI G., POGÁCSÁS GY., MATTICK R.E. & SZABÓ A. (1994): Third- order Middle Miocene Early Pliocene depositional sequences in the prograding delta complex of the Pannonian Basin. Tectonopysics 240, VAKARCS, G., HARDENBOL, J., ABREAU, V.S., VAIL, P.R., TARI, G., VÁRNAI, P. (1998): Correlation of the Oligocene Middle Miocene regional stages with depositional sequences, a case study from the Pannonian Basin, Hungary. In: De Graciansky, P-C., Hardenbol, J., Jacquin, T., Vail, P.R., Farley, M.B. (eds): Sequence Stratigraphy of European Basins. SEPM Spec. Publ. 57. VAKARCS G. (1997): Sequence stratigraphy of the Cenozoic Pannonian basin, Hungary. PhD thesis, Rice University, Houston, Texas, p

Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben

Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FÖLDTAN GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM UHRIN ANDRÁS Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben DOKTORI

Részletesebben

A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai és geostatisztikai

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

A Pannon-medence üledékeinek szeizmikus sztratigráfiai és tektonikai vizsgálata a Dél-Dunántúl és a Balaton területén

A Pannon-medence üledékeinek szeizmikus sztratigráfiai és tektonikai vizsgálata a Dél-Dunántúl és a Balaton területén 140/4, 391 418., Budapest, 2010 A Pannon-medence üledékeinek szeizmikus sztratigráfiai és tektonikai vizsgálata a Dél-Dunántúl és a Balaton területén HORVÁTH Ferenc 1 *, Marco SACCHI 2, DOMBRÁDI Endre

Részletesebben

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében

Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban

Részletesebben

Az atkári késő-miocén csontleletről 1

Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Földrajzi Értesítő 2008. LVII. évf. 3 4. füzet, pp. 249 255. Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Fábián Szabolcs Ákos 2 Kovács János 2 Varga Gábor 2 Abstract On the Late Miocene fossil bone finds of

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

- Szekvenciasztratigráfia alapjai. - Szénhidrogén-kutatás: - csapdatípusok - CH-indikátorok

- Szekvenciasztratigráfia alapjai. - Szénhidrogén-kutatás: - csapdatípusok - CH-indikátorok Szeizmikus értelmezés Tematika - Szerkezetföldtani értelmezés: - szerkezetek kijelölése szeizmikus szelvényeken - gyakorlatok: a főbb tektonikai stílusokhoz tartozó szerkezetek azonosítása - 2D/3D értelmezés

Részletesebben

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC

A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása

A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása 141/4, 383 392., Budapest, 2011 A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása UHRIN András 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. E-mail: uhrin@mafi.hu Salt and water budget calculations

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Szerkezeti földtan és lemeztektonika

Szerkezeti földtan és lemeztektonika Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek

Részletesebben

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ

Részletesebben

Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója

Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója

Részletesebben

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója

A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei

Részletesebben

A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)

A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) Dr Dövényi Péter docens, MTA Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar Állami Földtani Intézet IV.

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány

Megvalósíthatósági tanulmány Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság

Részletesebben

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN

A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN Bérczi Szaniszló ELTE Anyagfizikai Tanszék Egy korábbi, szintén a Naprendszer anyagaival foglalkozó cikkben a kis égitestekrôl írtunk, és a kondritos kisbolygó

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

A dél-dunántúli középső-triász karbonátos kőzetek ciklus-sztratigráfiai vizsgálata c. 37652 nyilvántartási számú OTKA pályázat.

A dél-dunántúli középső-triász karbonátos kőzetek ciklus-sztratigráfiai vizsgálata c. 37652 nyilvántartási számú OTKA pályázat. A dél-dunántúli középső-triász karbonátos kőzetek ciklus-sztratigráfiai vizsgálata c. 37652 nyilvántartási számú OTKA pályázat Záró jelentése Összefoglalás A ciklus-sztatigráfiai elemzések alapján a délkelet-dunántúl

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése

A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Könyvek, könyvrészletek

Könyvek, könyvrészletek Könyvek, könyvrészletek THAMÓNÉ BOZSÓ E., KERCSMÁR ZS. & NÁDOR A. 2002: Tectonic control on changes in sediment supply on Quaternary alluvial systems, Körös sub-basin, SE Hungary in: Jones, S. J., Frostick,

Részletesebben

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)

Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és

Részletesebben

ának tervezési és kivitelezési tapasztalatai

ának tervezési és kivitelezési tapasztalatai Magyarország első szalma panel házának ának tervezési és kivitelezési tapasztalatai Igaz Titusz, ügyvezető SZALMA-ÖKOBLOKK Kft. igaz.titusz@gmail.com Abstract Hazánkban jelenleg nem túl ismertek a szalmaházak,

Részletesebben

A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok

A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok Földrajzi Értesítő XLII. évf. 1993.1-4. füzet, pp. 111-140. A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok B ALLA ZOLTÁN-MAROSI SÁNDOR-SCHEUER GYULA- SCHWEITZER

Részletesebben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben

Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység

Részletesebben

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései

Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők

Részletesebben

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)

Sine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő) A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja

Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási

Részletesebben

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN

RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.

Részletesebben

Kifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján

Kifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Elbert Noémi Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján c. PhD értekezéshez Témavezető: Dr. Kovács

Részletesebben

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése

Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged

Részletesebben

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei

A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának

Részletesebben

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban

Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése

A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány

Részletesebben

Oszvald Tamás Sycons Kft.

Oszvald Tamás Sycons Kft. PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés

MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1

A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1 A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN Bevezetés Jakobi Ákos 1 A számítógépes alkalmazások felértékelődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével

Részletesebben

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése

Nagyragadozó - adatbázis kiépítése Nagyragadozó - adatbázis kiépítése A visszatelepülés folyamatának pontos és részletes megismerése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot a jövőben minél sikeresebben elő tudjuk segíteni. A

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN

A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN INVESTIGATION OF SEDIMENTS OF LOW HILL AREA OF PÉTERVÁSÁRA BASIN Abstract The Pétervására Basin is situated

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

Z Á R Ó J E L E N T É S

Z Á R Ó J E L E N T É S Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI

A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori

Részletesebben

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642)

Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Pestisjárványok a késő középkorban: Vallási és orvosi reakciók (PD 75642) Gecser Ottó A 14. századi, Fekete Halálként ismert nagy pestisjárvánnyal kezdődően az orvosi és vallási betegségfelfogás, illetve

Részletesebben

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján

Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic

Részletesebben

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN

A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék

ezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.

Educatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528. Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 2004julius.qxd 9/1/04 9:56 PM Page 3 GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 7. SZÁM A jelenkori függõleges felszínmozgások és három földtani jellemzõ kapcsolatának vizsgálata a Középsõ-Tisza környékén

Részletesebben

GEOFIZIKA / 10. OCEANOGRÁFIA (A VÍZFELSZÍN TOPOGRÁFIÁJA, TENGERÁRAMLÁSOK, TENGERRENGÉSEK)

GEOFIZIKA / 10. OCEANOGRÁFIA (A VÍZFELSZÍN TOPOGRÁFIÁJA, TENGERÁRAMLÁSOK, TENGERRENGÉSEK) MSc GEOFIZIKA / 10. BMEEOAFMFT3 OCEANOGRÁFIA (A VÍZFELSZÍN TOPOGRÁFIÁJA, TENGERÁRAMLÁSOK, TENGERRENGÉSEK) Az oceanográfia az óceánok és a tengerek fizikai-geofizikai, geológiai, kémiai és biológiai foglalkozó

Részletesebben

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán

Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert

Részletesebben

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás

Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló

Részletesebben

Megújuló energiaforrások vizsgálata. megyékben

Megújuló energiaforrások vizsgálata. megyékben www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs Szatmár Bereg és Szatmár megyék Satu Mare megyékben geotermikus atlasza Záhony Mándok Készítette:

Részletesebben

A Föld mélye a kéregtől a földmagig

A Föld mélye a kéregtől a földmagig A Föld mélye a kéregtől a földmagig Bevezető Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a Föld belső szerkezetét jobban megismerjük. Evvel sikerült a szilárd Földről olyan elképzelést

Részletesebben

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti

Részletesebben

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok

mikroflóra makrofauna elemek palinomorfa vizsgálatokra termikus érettsége rönt- gendiffrakciós, termikus és geokémiai nehézásvány vizsgálatok Zárójelentés OTKA azonosító: 62468 Típusa: K A pályázat címe: A Mecseki-és a Villány Bihari-zóna ősföldrajzi viszonyainak feltárása a felső-triász középső-kréta képződmények sokoldalú elemzése alapján

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen

Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change

Részletesebben

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve

Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:

Részletesebben

külföldi tapasztalatok fényében Balla Zoltán, PhD földtani szakértő (általános földtan, szilárd ásványi nyersanyagok földtana)

külföldi tapasztalatok fényében Balla Zoltán, PhD földtani szakértő (általános földtan, szilárd ásványi nyersanyagok földtana) Az NRHT telephelykutatásának értékelése külföldi tapasztalatok fényében Balla Zoltán, PhD földtani szakértő (általános földtan, szilárd ásványi nyersanyagok földtana) Az NRHT telephelykutatásának értékelése

Részletesebben

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron

GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében

Részletesebben

1. Kutatási célok, elvégzett feladatok, felhasznált módszerek, vonatkozó publikációk: A) Célok I.: A Pannon-medence közép-dunavölgyi régiója

1. Kutatási célok, elvégzett feladatok, felhasznált módszerek, vonatkozó publikációk: A) Célok I.: A Pannon-medence közép-dunavölgyi régiója 1. Kutatási célok, elvégzett feladatok, felhasznált módszerek, vonatkozó publikációk: A) Célok I.: A Pannon-medence közép-dunavölgyi régiója hidrogeológiai szempontból különleges helyzetű, mert itt az

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok

Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

c. kutatási programról

c. kutatási programról "!# %$$& ' )(* % + %,-. 0/1324 + 5 6 78 %$9 :+ ?, #)@ #A 9,A; c. kutatási programról készített Kutatási jelentésből 2003 BDCFEHGJI KML N6O CQP O KML LQKSR TVUXW Y I KMZ6[ E Kutatási jelentés

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

A GERECSE KARSZTJÁNAK FÖLDTANI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ. Magyar Állami Földtani Intézet sasdi@mafi.hu

A GERECSE KARSZTJÁNAK FÖLDTANI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ. Magyar Állami Földtani Intézet sasdi@mafi.hu A GERECSE KARSZTJÁNAK FÖLDTANI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE SÁSDI LÁSZLÓ Magyar Állami Földtani Intézet sasdi@mafi.hu KARSZTFEJLŐDÉS IX. Szzombathely, 2004. pp. 215-228. Abstract: After the Late Triassic Middle Cretaceous

Részletesebben

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI

MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori értekezés tézisei MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI Írta: SZABÓ NORBERT PÉTER Tudományos vezető: DR. DOBRÓKA MIHÁLY

Részletesebben

A mély medencék izosztatikus hatása

A mély medencék izosztatikus hatása MAGYAR GEOFIZIKA TANULMÁNY 51. évf. (2010) 3. szám, 150 162 A mély medencék izosztatikus hatása KISS JÁNOS @ Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 1145 Budapest, Kolumbusz utca 17 23. @ E-mail: kiss@elgi.hu

Részletesebben

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban

Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:

Részletesebben

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról

Mérnökgeológiai jelentés a Balatonakarattya volt MÁV üdülő területének tervezett beépítéséhez szükséges vizsgálatokról BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA TANSZÉK 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. Tel.: 463-2043 http://www.epito.bme.hu/geotechnika-es-mernokgeologia-tanszek Mérnökgeológiai

Részletesebben

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN

PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága PANELLÉT A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2006. április 28. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2006 ISBN 963 215 963 2 Igazgató: Végh Zoltán Tájékoztatási

Részletesebben

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA

RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci

Részletesebben

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése

Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Az erdők rekreációs értékmeghatározásának módszertana és az erdei turizmus jellemzése Írta: Puskás Lajos Sopron 2008. Doktori

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre

TÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2

A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2 A Margit híd pillérszobrának 3D-s digitális alakzatrekonstrukciója Nagy Zoltán 1 Túri Zoltán 2 1 hallgató, Debreceni Egyetem TTK, e-mail: zoli0425@gmail.com 2 egyetemi tanársegéd, Debreceni Egyetem Természetföldrajzi

Részletesebben

Soós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary.

Soós Józsefné. Key words: Geology, Middle-Miocene, Budafa Sandstone, Mecsek Mountains, Hungary. e-acta Naturalia Pannonica 7: 173 182. (2014) 173 A Mecsek hegység budafai kőbányájának története és földtani jellemzése History and geological characteristics of a querry in Budafa (Mánfa) of the Mecsek

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI

A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A MISKOLCI EGYETEM KÖZLEMÉNYEI A Sorozat BÁNYÁSZAT 50. KÖTET A Miskolci Egyetem fennállásának 260. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Tudományos Konferencia Bányászati és Műszaki földtudományi

Részletesebben

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE

A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE A SIÓFOKI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI TERVE Helyzetfeltárás Stratégiai Program Operatív Program Siófok Budapest 2005. november 2006. július Megrendelő: Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben