UHRIN ANDRÁS. Bevezetés
|
|
- Gergő Molnár
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 UHRIN ANDRÁS A Pannon-tó feltöltődési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a délalföldi részmedencékre Házi dolgozat A Kárpát-Pannon térség fejlődése a tercierben c. doktori kurzushoz Bevezetés A Pannon-medencét kitöltő, ekkor még a Paratethys részét képező víztömeg világtengerekkel fennálló kapcsolata először a kora-oligocénben, majd a kora-miocénben szűnt meg átmenetileg. A szarmata végén, mintegy 12 millió évvel ezelőtt bekövetkezett elzáródás azonban már véglegesnek bizonyult: ettől az eseménytől kezdve beszélhetünk a tulajdonképpeni Pannon-tó fejlődéstörténetéről. Az elzáródás lehetséges okai között meg kell említeni az ekkor bekövetkezett eusztatikus tengerszintesést (VAKARCS et al., 1998), de tektonikai tényezők elsősorban az inverzió kezdete a medence egyes területein (HORVÁTH, 1995) szintén kiválthatták ezt az eseményt. A tavi üledékképződés kezdete A kialakuló tó eleinte viszonylag sekély lehetett (MAGYAR et al., 1999), sőt ekkoriban nagy kiterjedésű szigetek kerültek szárazra (1. ábra), amit a szarmata pannóniai határon a rétegsorokban sok helyütt megjelenő üledékhézag jelez. A medence északkeleti peremén (a mai Kelet-Szlovákia területén) már ekkor megjelentek a tavat feltöltő deltarendszerek, melyek a későbbiekben medenceszerte igen fontos szerepet játszottak az üledék-felhalmozásban. Ezzel egyidőben egyes részmedencék így a Derecskei- és a Makói-árok, valamint a Békési-medence (2. ábra) igen erőteljesen süllyedni kezdtek, ami a szarmatában még viszonylag kiegyenlített aljzatot egyre tagoltabbá tette. A leggyorsabban süllyedő területeken a vízmélység 1 2 millió év alatt elérte az 1000 métert (cf. MAGYAR et al., 1999). Ugyanakkor a kiemeltebb hátakat is egyre nagyobb mértékben borította el a tó vize. A szigetek, így a Battonyai-hát, az Algyői-hát és az Endrőd környékén található magaslat partjai mentén olykor a hátak meredek lejtőin gravitációsan áthalmozva az aljzat helyi anyagából képződő abráziós kavics és homok halmozódott fel. Ez a képződmény (Békési Formáció) a hátságok tetőzónája felé haladva jellemzően egyre fiatalabb korúnak bizonyul, felette pedig már nyíltvízi üledékek települnek (3. ábra; MAGYAR et al., 2004). 1
2 1. ábra: A Pannon-tó kiterjedésének rekonstrukciója (MAGYAR et al., 1999) 2
3 2. ábra: A pannóniai s.l. képződmények talpmélységtérképe (CSÍKY et al., 1987 nyomán, in: JUHÁSZ GY., 1992). 1: Makói-árok, 2: Békési-medence, 3: Derecskei-árok, [4: Jászsági-medence] 3. ábra: A mészmárga képződésének szedimentációs modellje a Battonya pusztaföldvári-hátságon. 1: mészmárga, 2: homok és kavics, 3: medencealjzat (MAGYAR et al., 2004) Mivel ebben az időszakban a medence nagy részén a sziliciklasztos behordás még alig éreztette hatását, a nyíltvizű területeken általában viszonylag kondenzált üledékképződés zajlott. A peremekhez közelebb márga, a medence belsejében (ahová még csak kevesebb törmelék jutott el) mészmárga (az Endrődi Formáció Tótkomlósi Mészmárga Tagozata), sőt a Battonya Pusztaföldvári-háton amelynek legmagasabban fekvő részein az üledékképződés csak mintegy 8 3
4 millió évvel ezelőtt kezdődött el (MAGYAR et al., 2004) mészkőnek minősíthető üledékes kőzet képződött (JUHÁSZ GY., 1994). A rétegsorban felfelé haladva az agyagtartalom már fokozatosan növekszik, megjelennek az Endrődi Formáció túlnyomó részét alkotó mélyvízi agyagmárgák. Jelentős váltás azonban akkor történt az üledékképződésben, amikor az üledékbehordás fokozódásával a medence belseje felé tartó zagyárak elértek egy-egy területet, az addiginál jóval durvább üledékeket (Szolnoki Formáció) lerakva. Ez az esemény természetesen a törmelék forrásától a medence peremén folyamatosan emelkedő Alpoktól ill. Kárpátoktól távolodva egyre később történt meg: a Dél-Alföldön az Endrődi Formáció átlagosan m (de helyenként csak néhány tíz m) vastagságú üledékei akár több millió éves időintervallumot is képviselhetnek (JUHÁSZ GY., 1998). MAGYAR el al. (1999) dinoflagellata- és molluszkazonációra alapozott becslése alapján a tó legnagyobb kiterjedését mintegy 9,5 millió évvel ezelőtt érte el. Ezt követően a partvonal progradálni kezdett, és az üledékképződést a tó egyre nagyobb részén a hegységkeret felől érkező nagy mennyiségű törmelék határozta meg. Mivel a biosztratigráfia alkalmazási lehetőségei az endemikus, gyakran inkább fáciesfüggő pannóniai fauna miatt korlátozottak (MAGYAR & RÉVÉSZ, 1976), a feltöltődés menetéről alkotott képünk az 1980-as évektől kezdve vált jóval pontosabbá, javarészt a szénhidrogénkutatásban ekkortól elterjedten alkalmazott szeizmikus szelvények elemzésének köszönhetően. POGÁCSÁS (1984) és MATTICK et al. (1985) mutattak rá, hogy a korábban karotázsadatok tehát litológiai jellemzők alapján elkülönített mélyvízi fáciesű alsópannon és sekélyvízi felső-pannon határa a medence különböző részein más-más időpontnak feleltethető meg. Nevezettek munkáikban a fúrásokból korábban leírt litosztratigráfiai egységeket a szelvényekben jól meghatározható szeizmikus fáciesekkel azonosították. A már említett pelágikus márgákat és a közéjük települő abráziós törmelékeket néhány, az aljzatra rálapolódó horizont jelzi (4. ábra). A rálapolódás azonban olykor csak látszólagos, annak következtében áll elő, hogy az egység vastagsága többnyire a kiemelt hátak lejtőin a szeizmikus felbontóképesség alá csökken (MAGYAR et al., 2004). Erre az egységre rendszerint konkordánsan települnek a mélyvízi turbiditekkel (a Szolnoki Formációval) azonosított erőteljes reflexiók. A Pannon-tó turbidites üledékképződésének több sajátossága a szeizmikus szelvények és a fúrási rétegsorok együttes elemzése nyomán vált ismertté. Turbidites üledékképződés A Békési-medence turbidites összletét vizsgáló PHILLIPS et al. (1994) megállapítása szerint a Szolnoki Formáció alsó kétharmadát %-ban homoktestek alkotják, felfelé viszont ezek aránya és vastagsága egyaránt csökken. Ez meglepőnek tűnhet, hiszen elméletileg a zagyárak forrásául szolgáló lejtők közelében tehát azok progradációja esetén a rétegsorban felfelé 4
5 várhatnánk homokosabb turbiditeket. MOLENAAR et al. (1994) szerint azonban kezdetben jóval több durva törmelék szállítódott be a mélymedencékbe, emiatt a kezdeti zagyárak forrásuktól távolabb is több homokot rakhattak le, mint a későbbi, pélitesebb deltákhoz immár közelebbről kapcsolódó társaik. Azonban az Alföld más részmedencéiben BÉRCZI és PHILLIPS (1985), valamint JUHÁSZ GY. (1992) megfigyelései szerint kezdetben valóban disztális jellegű turbiditek keletkeztek, és ezt követően kezdett növekedni a homoktartalom. Az egyes részmedencék között a Szolnoki Formáció vastagság-eloszlásában is jelentős különbség mutatkozik. A Derecskei-árokban csak a mélyedés tengelyvonala mentén rakódott le nagy vastagságban a képződmény, miközben a határoló lejtőkön továbbra is pelágikus üledékképződés volt jellemző. Az Alföld nyugatabbi részein (illetve a Dráva-medencében SAFTIC et al., 2003) ugyanakkor jóval nagyobb területen követhető üledékcsomagokat alkotnak a turbiditek. Ezek az egységek az aljzat kiemelkedései felett is gyakran áthaladnak. Ilyen esetekben megfigyelhető, hogy a magaslatoknak az üledékbeszállítás irányával szemben dőlő lejtőjén ahol a zagyárak felfelé haladva lelassulhattak, és több üledéket rakhattak le a csomag kivastagodik (pl. Endrőd, Üllés, Algyő, Orosháza térségében), míg a magaslat túloldalán a felgyorsuló zagyárak nagyobb energiája nyomán elvékonyodik (JUHÁSZ GY., 1992). Deltarendszerek Az északkeleti (ld. Derecskei-árok) és az északnyugatias (pl. a Duna Tisza közén ill. a Makói-árokban jellemző) behordási irányokból származó turbidites összlet jellegében mutatkozó különbségek előrevetítik, hogy a két irányból beérkező delták tulajdonságai is eltérőek lehettek. JUHÁSZ GY. (1992) a felvázolt eltérések alapján azt valószínűsítette, hogy északkeleti irányból az üledék egyetlen, nagyméretű, uralkodóan pélites deltából jutott a medencébe, míg északnyugat felől több, egyidejűleg aktív, összességében nagyobb mennyiségű és durvább szemcseméretű üledéket szolgáltató forrás létezhetett. MATTICK és szerzőtársai (1985) viszont az Alföld jelentős részét lefedő szeizmikus szelvényháló vizsgálata alapján területi helyett időbeli váltást ismertek fel a deltaüledékeken belül. A szelvényeken a delták üledékei igen jellegzetes, szigmoidális horizontokból álló egységeket alkotnak (4. ábra). A szigmoidális formák topset -jei a deltasíkság szintjét, bottomset -jei a delta lábánál lévő medencealjzatot képviselik, míg a lejtő melyet litológiailag főleg agyag, agyagmárga épít fel az előbbiekhez képest néhány fokos szögben a medence belseje felé dőlő szakaszként jelenik meg. A topset -ek és bottomset -ek közötti szintkülönbség (természetesen az utólagos kompakciót ill. deformációt számításba véve) megmutatja, milyen mélységű víztömegben progradált az egykori delta. A szerzők ez alapján különítettek el egy alsó, még méter mélységű tóban épülő mélyvízi, elsősorban felfelé gyarapodó deltasorozatot, illetve efelett a méter mély vízben progradáló sekélyvízi deltákból álló egységet. 5
6 Szerintük a kétféle deltatípus időben egymást követő képződése eredményezte, hogy a korábban feltöltődött Derecskei-árokban a mélyvízi delták is megjelentek, a délebbre fekvő Békésimedencében és Makói-árokban azonban, ahová később jutottak el a deltarendszerek, már csak azok sekélyvízi formájával találkozhatunk. 4. ábra: Szeizmikus szelvény a Békési-medencében mélyvízi üledékekkel (BRU&RU), progradáló deltalebenyekkel (2N-8N) és deltasíksági ill. folyóvízi üledékek (PU 2 ) horizontjaival (MATTICK et al., 1994) A másik lényeges különbség a két fő behordási irány között szintén a szeizmikus szelvények vizsgálata és az egyre pontosabb ősföldrajzi rekonstrukciók során mutatkozott meg. Utóbbiak (1. ábra) jól mutatják, hogy mialatt az északnyugat felől érkező üledék a mai Duna Tisza köze nagy részét feltöltötte, északkelet felől alig progradált a Pannon-tó partvonala. Máig nem eldöntött kérdés, hogy ez milyen mértékben utal a két irányból érkező üledék mennyisége közötti különbségre. Mivel az északkeleti delták épülhettek mélyebb vízben, illetve az ottani medencerész vélhetően gyorsabban süllyedt (MAGYAR et al., 1999) biztosítva a nagyobb kitölthető teret, ott ugyanakkora térfogatú üledék beáramlása is jóval lassúbb progradációval járhatott. Azonban az eltérő üledékmennyiség mellett is szólnak érvek: valószínű például, hogy északnyugatról jóval nagyobb a Nyugati-Kárpátok mellett az Alpok egy részét is magában foglaló vízgyűjtő kapcsolódhatott a Pannon-tóhoz. Természetesen akár a süllyedési sebesség, akár az üledékbehordás változása nemcsak térben, hanem időben is megtörténhetett, így az egymást követő mélyvízi és sekélyvízi deltaciklusok kialakulására is hasonló jellegű magyarázatokat kell keresnünk. Az északnyugatról, illetve északkeletről érkező deltarendszerek végül a Dél-Alföld utolsóként feltöltődő területén, a Békési-medencében fogazódtak össze egymással, sőt, az itteni rétegsorban már délkelet (az Erdélyi-középhegység déli része, illetve a Déli-Kárpátok) felől épülő deltákkal is találkozunk (MATTICK et al. 1985, 1994; 5. ábra). Egyúttal miután feltöltődését követően a Makói-árok már nem jelentett számottevő üledékcsapdát a nyugat délnyugat felől progradáló deltalebenyek is megjelentek a területen (MATTICK et al., 1994). A deltaüledékek fedőjeként az Alföld nagy részén vastag deltasíksági, majd folyóvízi összlet települt, mely azonban JUHÁSZ GY. (1992) szerint a Duna Tisza köze északi részén és a Tiszántúlt átszelő keskeny sávban azon a területen, ahol a delták aggradáló jellege a legerőteljesebb volt, és üledékeik a legnagyobb vastagságot érték el kiékelődik (6. ábra). 6
7 5. ábra: A Békési-medencében különböző irányokból progradáló deltalebenyek helyzete térképen és szelvényeken (MATTICK et al., 1994) 6. ábra: A pannóniai fluvio-lakusztris üledékeket tartalmazó Zagyvai Formáció vastagságtérképe (JUHÁSZ GY., 1992) Szekvenciák a pannóniai üledékekben A pannóniai üledékek medencén belüli pontosabb korrelálhatósága érdekében több próbálkozás is történt a teljes medencében követhető, vízszintváltozásokhoz köthető ciklusok azonosítására tehát a szekvenciasztratigráfia alkalmazására a Pannon-tó üledékeiben. Már 7
8 MATTICK et al. (1985) munkájában nyilvánvalóvá válik, hogy a szeizmikus szelvényekben látott deltaüledékek kötegekre tagolódnak (4. ábra). A kötegekről azonban a kellően sűrű szelvényháló alapján a szerzők megállapították, hogy csapásirányban jellemzően mintegy 30 km távolságon át követhetők (5. ábra). A köztük lévő felületek ez alapján semmiképp sem medenceméretű folyamatokhoz köthetőek, sokkal inkább a deltalebenyek autociklikus váltakozásának eredményei lehetnek. A már említett, mélyvízi, illetve sekélyvízi deltákkal jellemezhető egyenként legalább tucatnyi deltalebenyből felépülő ciklust azonban az általuk vizsgált medencerész egészében el tudták különíteni egymástól; sőt, a két ciklus üledékei között egy nagymértékű erózióra (akár több száz méteres vízszintesésre, jelentős területek szárazra kerülésére) utaló, a szeizmikus képen is észlelhető üledékes deformációkkal, csuszamlásokkal jellemezhető egységet ismertek fel. POGÁCSÁS et al. (1989) alapvetően egyetértettek azzal a kijelentéssel, hogy a deltaüledékeken belül felismerhető üledékhiányok nagy része lokális, autociklikus jelenség eredménye. Néhány határfelület azonban jóval nagyobb távolságban is követhetőnek bizonyult, illetve a szeizmikus kép alapján jelentős mértékben erodálta az alatta lévő deltalebenyeket. A szelvények mentén lévő fúrások rétegsorának magnetosztratigráfiai elemzése lehetővé tette, hogy az említett jelentősebb üledékhézagokhoz koradatokat rendeljenek. (Ezek a felületek a hozzájuk tartozó időintervallum nagyságrendje alapján harmadrendű ciklushatároknak tekinthetők, míg az egyes deltalebenyek által felépített egységek épülésének időtartama a negyedrendű ciklusok nagyságrendjébe eshet.) A szerzők megállapítása szerint a kapott korok jó egyezést mutatnak a HAQ et al. (1987) által meghatározott globális eusztatikus vízszintesési ciklusokkal. MÜLLER & MAGYAR (1992) a fauna mindvégig fennálló endemizmusa kapcsán ellenérvekkel szolgáltak a világtengerekkel való esetleges közvetlen kapcsolatra, de a vízszintváltozási ciklusok esetleges egybeesésére így is több magyarázat kínálkozott. VAKARCS et al. (1994) elképzelése szerint például a tengerszint csökkenése (különösképpen a Földközi-tengernél lévő erózióbázist igen jelentősen lesüllyesztő messinai sókrízis) a Pannon-tavat övező hegységkeretben előidézheti a folyómedrek mélyebbre vágódását, ezáltal pedig a tó vizének jelentős lefolyását. További alföldi szelvények elemzése, illetve a globális tengerszintváltozási görbék időközbeni pontosítása után POGÁCSÁS et al. (1992) némileg módosított koradatokat tettek közzé, ám ismét a Pannon-tó és a világtengerek vízszintingadozása közötti kapcsolatot valószínűsítették. Hasonló következtetésre jutott VAKARCS & VÁRNAI (1991) is a Derecskei-árokban felismert harmad- és negyedrendű szekvenciák alapján. VAKARCS et al. (1994) az immár az Alföld egészére meghatározott harmadrendű szekvenciák globális görbékkel való korrelálása mellett felvetették a 100 ezer éves nagyságrendű Milanković-féle klímaciklusok lehetséges szerepét a negyedrendű szekvenciák kialakulásával kapcsolatban. VAKARCS (1997) a magnetosztratigráfiai skála időközben megtörtént revíziója miatt ismét felülvizsgálta a szekvenciahatárokra korábban meghatározott koradatokat, de az új értékek alapján is jó egyezéseket talált a világméretű tengerszintváltozásokkal. 8
9 Más szerzők azonban ezzel ellenkező eredményre jutottak. Így JUHÁSZ E. et al. (1996) a Dunántúlról és a Duna-Tisza közéről vett fúrási rétegsorok magnetosztratigráfiai, szedimentológiai és őslénytani elemzése során mindössze egy felső-miocén és egy pliocén harmadrendű ciklust azonosítottak a Pannon-tavat feltöltő üledékekben. Ezek határát ugyanakkor amely mentén 1,5 2 millió évnyi üledékhézagot találtak ők is a messinai sókrízishez kapcsolták. Az említett két cikluson belül csak egészen kis léptékű, a különböző üledékképződési környezetek (zagyárak, deltalejtők, delta- ill. alluviális síkságok) autociklikus változásaihoz köthető, medenceméretekben korrelálhatatlan egységeket jelöltek ki. LEMBERKOVICS (2000) az Algyő térségében készült 3D-s szeizmikus blokk értelmezése során hasonló nagyságrendű egységeket határozott meg, bár a közöttük esetlegesen jelenlévő magasabb rendű szekvenciahatárok kijelölésére a vizsgált terület kis mérete miatt nem nyílt lehetősége. TÓTH-MAKK (2003) 29 Duna-Tisza közi fúrás üledékciklusainak korát határozta meg magnetosztratigráfiai, illetve dinoflagellata-vizsgálatok alapján. Eredményei szerint tizenegy szekvencia követhető a terület nagy részén, habár mivel a jelentős sziliciklasztos behordás dél felé egyre később jutott érvényre a legkorábbi egységhatárok ebben az irányban eltűnnek, beleolvadva a homogén pelágikus üledékekbe. Az első hat szekvencia egyenként mintegy 0,8 0,6 millió éves időszakot fed le, a későbbiek már csak 0,3 0,4 millió éves időintervallumot képviselnek. A szekvenciahatárok közül több megfeleltethető a VAKARCS (1997) által leírt felületeknek, sőt azt is kijelenthetjük, hogy két VAKARCS-féle szekvenciahatár (Pa-3, Pa-4) közötti időszak az elsőként MATTICK et al. (1985) által említett mélyvízi, erősen aggradáló jellegű deltarendszerek épülésének intervallumát jelzi (JUHÁSZ GY. et al., 2006). Valószínű tehát, hogy a Pannon-tó feltöltődése során valóban bekövetkezett néhány jelentősebb vízszintesés, amely harmadrendű szekvenciahatárok kialakulásához vezetett. Az ezeket előidéző folyamatok meghatározásához, a tektonikai és klimatikus tényezők szerepének elválasztásához azonban további, még részletesebb vizsgálatok szükségesek. Szintén nyitott kérdés, hogy pontosan milyen mechanizmusokon keresztül befolyásolhatták a tó vízszintjét ezek a hatások, illetve a Pannonmedencében zajló folyamatok mennyiben kapcsolhatók a medence közelebbi környezetében vagy éppen világméretekben bekövetkezett változásokhoz. Irodalomjegyzék BÉRCZI I. & PHILLIPS R.L. (1985): Neogene delta formations in the depositional environments within Neogene deltaic-lacustrine sediments, Pannonian Basin, Southeast Hungary. Geophysical Transactions 31/1 3, HAQ B. U., HARDENBOL J. AND VAIL P. R. (1987): Chronology of fluctuating sea level since the Triassic (250 million years ago to present). Science 235, HORVÁTH, F. (1995): Phases of compression during the evolution of the Pannonian Basin and its bearing on hydrocarbon exploration. Mar. Pet. Geol. 12,
10 JUHÁSZ, E., MÜLLER, P., RICKETTS, B., TÓTH-MAKK, Á., HÁMOR, T., FARKAS-BULLA, J., AND SÜTŐ-SZENTAI, M. (1996): High resolution sedimentological and subsidence analysis of the Late Neogene in the Pannonian Basin, Hungary. Acta Geologica Hungarica 39/2, JUHÁSZ GY. (1992): A pannóniai s.l. formációk térképezése az Alföldön: elterjedés, fácies és üledékes környezet. Földtani Közlöny 122/2 4, JUHÁSZ GY. (1994): Magyarországi neogén medencerészek pannóniai s.l. üledéksorának összehasonlító elemzése. Földtani Közlöny 124/4, JUHÁSZ GY. (1998): A magyarországi neogén mélymedencék pannóniai képződményeinek litosztratigráfiája. In: Bérczi I. & Jámbor Á. (eds): Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt. MÁFI, Budapest, JUHÁSZ GY., POGÁCSÁS GY., MAGYAR I., VAKARCS G. (2006): Integrált-sztratigráfiai és fejlődéstörténeti vizsgálatok az Alföld pannóniai s.l. rétegsorában. Földtani Közlöny 136/1, LEMBERKOVICS V. (2000): Egy dél-alföldi terület részletes szekvenciasztratigráfiai elemzése karotázs görbék és szeizmikus szelvények segítségével. Diplomamunka, ELTE Általános és Történeti Földtani Tanszék, p.88 MAGYAR, I., GEARY, D.H., MÜLLER, P. (1999): Paleogeographic evolution of the Late Miocene Lake Pannon in Central Europe. Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology 147, MAGYAR I., JUHÁSZ GY., SZUROMINÉ KORECZ A., SÜTŐNÉ SZENTAI M. (2004): A pannóniai Tótkomlósi Mészmárga Tagozat kifejlődése és kora a Battonya pusztaföldvári-hátság környezetében. Földtani Közlöny 133/4, MAGYAR, L., RÉVÉSZ, I. (1976): Data on the classification of Pannonian sediments of the Algyő area. Acta Mineralogica et Petrographica, Szeged, Hungary, 22, MATTICK, R.E., RUMPLER, J., PHILLIPS, R.L. (1985): Seismic stratigraphy of the Pannonian Basin in Southeastern Hungary. Geophysical Transactions, 31/1 3, MATTICK R., RUMPLER J., UJFALUSY A., SZANYI B. AND NAGY I., (1994). Sequence stratigraphy of the Békés basin. In: TELEKI P. G., MATTICK R. AND KÓKAI J. (eds), Basin Analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, MOLENAAR M., RÉVÉSZ I., BÉRCZI I., KOVÁCS A., JUHÁSZ GY., GAJDOS I. & SZANYI B. (1994): Stratigraphic framework and sandstone facies distribution of the Pannonian Sequence in the Békés Basin. In: TELEKI P.G., MATTICK R.E. & KÓKAY J. (eds.): Basin analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, MÜLLER, P., MAGYAR, I. (1992): A Prosodacnomyak rétegtani jelentősége a Kötcse környeki pannóniai s.l. üledékekben. Földtani Közlöny 122, PHILLIPS, R.L., RÉVÉSZ, I., BÉRCZI, I. (1994): Lower Pannonian deltaic-lacustrine processes and sedimentation, Békés Basin. In: TELEKI, P.G., MATTICK, R.E. & KÓKAY, J. (eds): Basin analysis in petroleum exploration. A case study from the Békés Basin, Hungary. Kluwer Academic Publ., Dordrecht, POGÁCSÁS, Gy. (1984): Results of seismic stratigraphy in Hungary. Acta Geologica Hungarica 27/1 2, POGÁCSÁS GY., JÁMBOR Á., MATTICK R.E., ELSTON P., HÁMOR T., LAKATOS L., LANTOS M., SIMON E., VAKARCS G., VÁRKONYI L., VÁRNAI P. (1989): A nagyalföldi neogén képződmények kronosztratigráfiai viszonyai szeizmikus és paleomágneses adatok összevetése alapján. Magyar Geofizika, 30/2 3., POGÁCSÁS GY., SZABÓ A., SZALAY J. (1992): Az alföldi progradációs delta sorozatok kronosztratigráfiai viszonyai. Magyar Geofizika, 33/1., 1 13 SAFTIC, B., VELIC, J., SZTANÓ, O., JUHÁSZ, GY. & IVKOVIC, Z. (2003): Tertiary subsurface facies, source rocks and Hydrocarbon reservoirs in the SW part of the Pannonian Basin (Northern Croatia and South- Western Hungary). Geologica Croatica 56/1,
11 TÓTH-MAKK Á., Szekvenciasztratigráfiai vizsgálatok a Duna Tisza köze középső és déli részének későmiocén rétegsorában. Doktori értekezés, ELTE, p VAKARCS G. & VÁRNAI P. (1991): A Derecskei-árok környezetének szeizmosztratigráfiai modellje. Magyar Geofizika 32/1 2., VAKARCS G., VAIL P.R., TARI G., POGÁCSÁS GY., MATTICK R.E. & SZABÓ A. (1994): Third- order Middle Miocene Early Pliocene depositional sequences in the prograding delta complex of the Pannonian Basin. Tectonopysics 240, VAKARCS, G., HARDENBOL, J., ABREAU, V.S., VAIL, P.R., TARI, G., VÁRNAI, P. (1998): Correlation of the Oligocene Middle Miocene regional stages with depositional sequences, a case study from the Pannonian Basin, Hungary. In: De Graciansky, P-C., Hardenbol, J., Jacquin, T., Vail, P.R., Farley, M.B. (eds): Sequence Stratigraphy of European Basins. SEPM Spec. Publ. 57. VAKARCS G. (1997): Sequence stratigraphy of the Cenozoic Pannonian basin, Hungary. PhD thesis, Rice University, Houston, Texas, p
Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA FÖLDTAN GEOFIZIKA DOKTORI PROGRAM UHRIN ANDRÁS Vízszintváltozási ciklusok és kialakulásuk okai a későmiocén Pannon-tó egyes részmedencéiben DOKTORI
RészletesebbenA SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai és geostatisztikai
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenA Pannon-medence üledékeinek szeizmikus sztratigráfiai és tektonikai vizsgálata a Dél-Dunántúl és a Balaton területén
140/4, 391 418., Budapest, 2010 A Pannon-medence üledékeinek szeizmikus sztratigráfiai és tektonikai vizsgálata a Dél-Dunántúl és a Balaton területén HORVÁTH Ferenc 1 *, Marco SACCHI 2, DOMBRÁDI Endre
RészletesebbenŐsföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében
Ősföldrajzi változások vizsgálata a szulimáni feltárás környezetében Kis ÉVA 1 A vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a negyedidőszaki üledékek új módszerrel történő kutatása során minél több, a pleisztocénban
RészletesebbenAz atkári késő-miocén csontleletről 1
Földrajzi Értesítő 2008. LVII. évf. 3 4. füzet, pp. 249 255. Az atkári késő-miocén csontleletről 1 Fábián Szabolcs Ákos 2 Kovács János 2 Varga Gábor 2 Abstract On the Late Miocene fossil bone finds of
Részletesebben- Szekvenciasztratigráfia alapjai. - Szénhidrogén-kutatás: - csapdatípusok - CH-indikátorok
Szeizmikus értelmezés Tematika - Szerkezetföldtani értelmezés: - szerkezetek kijelölése szeizmikus szelvényeken - gyakorlatok: a főbb tektonikai stílusokhoz tartozó szerkezetek azonosítása - 2D/3D értelmezés
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenA PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA. Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis HORVÁTH FERENC
A PANNON-MEDENCE GEODINAMIKÁJA Eszmetörténeti tanulmány és geofizikai szintézis Akadémiai doktori értekezés tézisei HORVÁTH FERENC Budapest 2007 I. A kutatás célja és tematikája A kutatásokat összefoglaló
Részletesebben1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK
1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)
RészletesebbenSzeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
RészletesebbenA BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI 1 Virág Margit, 2 Dr. Szűcs Péter, 1 Lakatos Attila, Mikó Lajos 1 VIZITERV Environ
RészletesebbenA Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása
141/4, 383 392., Budapest, 2011 A Pannon-tó só- és vízháztartásának számítása UHRIN András 1 Magyar Állami Földtani Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. E-mail: uhrin@mafi.hu Salt and water budget calculations
RészletesebbenEgy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Egy egyedülálló dél-alföldi löszszelvény malakológiai vizsgálata és a terület felső-würm paleoklimatológiai rekonstrukciója
RészletesebbenA Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása
DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenA BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.
RészletesebbenSzerkezeti földtan és lemeztektonika
Szerkezeti földtan és lemeztektonika Globális tektonika Globális tektonika: az egész litoszférára kiható szerkezeti mozgásokat és jelenségeket foglalja össze, például óceáni medencék keletkezése, hegységek
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenKOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK PH.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI MISKOLC MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR KOLESZÁR ÁGNES A VÁLLALKOZÓ EGYETEM BELSŐ IRÁNYÍTÁSÁNAK ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ EMBERI ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS TERÜLETÉRE PH.D. ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése
A T43644 sz. OTKA-pályázat (2003-2006) szakmai zárójelentése 1. A kutatás körülményei, személyi kérdései, előrehaladása A négyéves OTKA-kutatás 2003 elején kezdődött. 2003-ban a projekt alapvető részét
RészletesebbenA Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből)
A Kárpát-medence geotermikus és hévízföldtani adottságai (a hasznosítások szemszögéből) Dr Dövényi Péter docens, MTA Geofizikai kutatócsoport Tóth György hidrogeológus, Magyar Állami Földtani Intézet IV.
RészletesebbenA Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója
A Mecsekalja Zóna kristályos komplexum posztmetamorf paleofluidum evolúciója Post-metamorphic palaeofluid evolution of the crystalline complex of the Mecsekalja Zone Dabi Gergely PhD értekezés tézisei
Részletesebben- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI
RészletesebbenLakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban
Lakotár Katalin Tizenévesek kognitív országképei szomszédainkról az egyes régiókban A kognitív térképek a világ megismerésének, abban való tájékozódásnak tudati eszközei. Az objektív földrajzi tér egyéni
RészletesebbenMegvalósíthatósági tanulmány
Megvalósíthatósági tanulmány Város geotermikus energiafelhasználási lehetőségeire vonatkozóan Az ENergy Efficiency and Renewables - SUPporting Policies in Local level for EnergY ENER-SUPPLY Energiahatékonyság
RészletesebbenÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT.
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÚTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 9/12. Dátum: 2012. május Megbízó: ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Tervező: PRO URBE MÉRNÖKI ÉS VÁROSRENDEZÉSI KFT. Ügyvezető igazgató: Felelős tervező:
RészletesebbenALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,
RészletesebbenJellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben
Jellegzetes hegy(lejtõ)csuszamlások a Bükkháton és az Upponyi-hegységben Dr. Hevesi Attila Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék A Bükk É-i hegylábfelszínének, Bükkhátnak és az Upponyi-hegység
RészletesebbenTermészeti viszonyok
Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt
RészletesebbenA HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN
A HOLD FEJLÔDÉSTÖRTÉNETE KÔZETMINTÁK ALAPJÁN Bérczi Szaniszló ELTE Anyagfizikai Tanszék Egy korábbi, szintén a Naprendszer anyagaival foglalkozó cikkben a kis égitestekrôl írtunk, és a kondritos kisbolygó
RészletesebbenSchell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései
Schell Péter: Az M0 útgyűrű Északi Duna-hídjának cölöp próbaterhelései Több ütemben, közel 10 éves munkával elkészültek az M0 útgyűrű Északi Duna hídjának ajánlati tervei, amelyek alapján jelenleg a kivitelezők
RészletesebbenRÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN
A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMI SZERVEZET MÚZEUMPEDAGÓGIAI FÜZETEI RÉGÉSZETI LELETEK KEVERMESEN ÉS KÖRNYÉKÉN PELLE FERENC BÉKÉSCSABA, 1978. A sorozatot szerkeszti SZ. KOZÁK MARIA Az eddig megjelent füzetek: 1.
RészletesebbenMÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ
MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános
RészletesebbenFolyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése
Folyóvízi övzátony testek mikro és makroléptékű 3D szedimentológiai modellezése OTKA Nyilvántartási szám: T43318 Témavezető: Dr.Geiger János Zárójelentés Vizsgálatunk tárgya a Tisza-folyó Algyő és Szeged
RészletesebbenNagyragadozó - adatbázis kiépítése
Nagyragadozó - adatbázis kiépítése A visszatelepülés folyamatának pontos és részletes megismerése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot a jövőben minél sikeresebben elő tudjuk segíteni. A
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenSzeged kerékpárforgalmi hálózati terve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:
RészletesebbenZ Á R Ó J E L E N T É S
Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenRészlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet)
Részlet a KvVM megrendelésére 2006-ban készített energiatakarékossági tanulmánykötetből (szerk. Beliczay Erzsébet) XI. fejezet Városvizsgálatok (Dr. Unger János, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattan és
RészletesebbenEducatio 2013/4 Fehérvári Anikó: Szakiskolások rekrutációja. pp. 516 528.
Szakiskolások rekrutációja Atársadalmat vizsgáló kutatók egyik célja annak meghatározása, hogy mely társadalmak nyitottabbak, illetve mekkora szerepet játszanak egy-egy társadalomban az öröklött (pl. család)
RészletesebbenKönyvek, könyvrészletek
Könyvek, könyvrészletek THAMÓNÉ BOZSÓ E., KERCSMÁR ZS. & NÁDOR A. 2002: Tectonic control on changes in sediment supply on Quaternary alluvial systems, Körös sub-basin, SE Hungary in: Jones, S. J., Frostick,
RészletesebbenA DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?
RészletesebbenA dél-dunántúli középső-triász karbonátos kőzetek ciklus-sztratigráfiai vizsgálata c. 37652 nyilvántartási számú OTKA pályázat.
A dél-dunántúli középső-triász karbonátos kőzetek ciklus-sztratigráfiai vizsgálata c. 37652 nyilvántartási számú OTKA pályázat Záró jelentése Összefoglalás A ciklus-sztatigráfiai elemzések alapján a délkelet-dunántúl
RészletesebbenOszvald Tamás Sycons Kft.
PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA Oszvald Tamás Sycons Kft. ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenKifutó termékek logisztikai menedzsmentje Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján
TÉZISGYŰJTEMÉNY Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Elbert Noémi Útfüggőség vizsgálata a termék-életciklusban az autóipar példáján c. PhD értekezéshez Témavezető: Dr. Kovács
RészletesebbenA Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok
Földrajzi Értesítő XLII. évf. 1993.1-4. füzet, pp. 111-140. A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok B ALLA ZOLTÁN-MAROSI SÁNDOR-SCHEUER GYULA- SCHWEITZER
RészletesebbenMAgYARORSZÁg FÖlDTANA
LESS GYÖRgY, MAgYARORSZÁg FÖlDTANA 5 V. A DÉl-AlPOK ÉS A DNARDÁK ÉSZAK-mAgYARORSZÁg FOlYTATÁSA (BÜKK, UPPONY- ÉS Szendrői-EgYSÉg) 1. AZ ÉSZAK-mAgYARORSZÁg PAlEOZOOS RÖgÖK (UPPONY- ÉS Szendrői-g.) Nagyszerkezeti
RészletesebbenA magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának tükrében PhD értekezés tézisei
Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola M I S K O L C I E G Y E T E M Gazdaságtudományi Kar Pál Zsolt A magyarországi bankközi klíringrendszer működésének vizsgálata az elszámolás modernizációjának
RészletesebbenSine praeteritis futura nulla (Múlt nélkül nincs jövő)
A tanszékünk első 93 éve bevezető gondolatok egy rendhagyó emlék- és köszöntő konferenciához, egy emlékező és köszöntő kötethez, mert a 2014-es esztendő a tanszéki kozmológiában egy különös bolygóegyüttállást
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
Részletesebbena turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés
FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,
RészletesebbenA Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői
A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése
RészletesebbenMIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés
MIBŐL ÉS HOGYAN VAN FELÉPÍTVE A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY? Rövid földtani áttekintés Felhasználható ásványi nyersanyagaink megismeréséhez szükséges általános képet kapnunk a nagyobb szerepet játszó képződmények
RészletesebbenA Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése
A Kiskunhalasi Sós-tó és környékének komplex tájökológiai-természetföldrajzi vizsgálata, hidrológiai egyensúlyának megőrzése Jelen tanulmány fő fókuszpontjában a kiskunhalasi Sós-tó van, de e tanulmány
Részletesebbenezetés a kőzettanba Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék
Bevezetés ezetés a kőzettanba 3.. A Föld belső felépítése Földtudományi BSc szak Dr. Harangi Szabolcs tanszékvezető egyetemi tanár ELTE FFI Kőzettan-Geokémiai Tanszék 0-502 szoba, e-mail: szabolcs.harangi@geology.elte.hu
RészletesebbenVízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben
Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04
Részletesebbenának tervezési és kivitelezési tapasztalatai
Magyarország első szalma panel házának ának tervezési és kivitelezési tapasztalatai Igaz Titusz, ügyvezető SZALMA-ÖKOBLOKK Kft. igaz.titusz@gmail.com Abstract Hazánkban jelenleg nem túl ismertek a szalmaházak,
RészletesebbenA DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN. Jakobi Ákos 1
A DIGITÁLIS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI FELÜLETEK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A HAZAI TERÜLETI KUTATÁSOKBAN Bevezetés Jakobi Ákos 1 A számítógépes alkalmazások felértékelődésével és egyre szélesebb körű elterjedésével
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenA Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN
A Pétervásárai-medence alacsony dombsági üledékeinek szedimentológiai vizsgálata UTASI ZOLTÁN INVESTIGATION OF SEDIMENTS OF LOW HILL AREA OF PÉTERVÁSÁRA BASIN Abstract The Pétervására Basin is situated
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenGEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA
2004julius.qxd 9/1/04 9:56 PM Page 3 GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 7. SZÁM A jelenkori függõleges felszínmozgások és három földtani jellemzõ kapcsolatának vizsgálata a Középsõ-Tisza környékén
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenEGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1
EGY ÚJ FÖLDRAJZI DISZCIPLÍNA? BEVEZETÉS A VALLÁSFÖLDRAJZBA Pete József 1 A keresztényeket nem különbözteti meg a többi embertől sem a táj, sem a nyelv, sem az életmód. Nem laknak ugyanis külön városokban,
RészletesebbenA TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007) A TERMÉSZETES VÍZÁRAMLÁS ÉS A TERMÁLIS GYÓGYVIZEK HŐMÉRSÉKLETÉNEK KAPCSOLATA AZ ÉK ALFÖLD PORÓZUS ÜLEDÉKEIBEN Dr. Székely Ferenc 1204
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenA Föld mélye a kéregtől a földmagig
A Föld mélye a kéregtől a földmagig Bevezető Az elmúlt évtizedek gyors technikai fejlődése lehetővé tette, hogy a Föld belső szerkezetét jobban megismerjük. Evvel sikerült a szilárd Földről olyan elképzelést
Részletesebbenc. kutatási programról
"!# %$$& ' )(* % + %,-. 0/1324 + 5 6 78 %$9 :+ ?, #)@ #A 9,A; c. kutatási programról készített Kutatási jelentésből 2003 BDCFEHGJI KML N6O CQP O KML LQKSR TVUXW Y I KMZ6[ E Kutatási jelentés
RészletesebbenTheodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2011 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 29: 41 49 Theodoxus prevostianus C. Pfeiffer, 1828 hidroökológiai viszonyainak változása a kácsi élõhelyen Ötvös Sándor & Varga János Abstract: Change
RészletesebbenGEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN. Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron
GEOFIZIKAI ÜLEDÉKVIZSGÁLATOK A FERTÕ MEDENCÉJÉBEN Szarka László és Wesztergom Viktor MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, Sopron ÁBRA NÉLKÜLI VÁLTOZAT Víz alatti talajok szerepe a tavak környezetvédelmében
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenFolyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenNegyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2000 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 18: 59 67 Negyedidõszaki éghajlati ciklusok a Mecsek környéki löszök puhatestû faunájának változása alapján Tóth Árpád Abstract: Qaternary Climatic
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenRUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) RUDABÁNYAI BÁNYATÓ HIDROLÓGIAI ÉS VÍZKÉMIAI VIZSGÁLATA Németh Ágnes 1, Kovács Balázs 2 1 doktorandusz, 2 egyetemi docens 1,2 Miskolci
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenFöldrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán
Földrengések a Rétsági-kismedencében 2013 nyarán Összefoglaló 2013.06.05-én helyi idő szerint (HLT) 20:45 körül közepes erősségű földrengés rázta meg Észak-Magyarországot. A rengés epicentruma Érsekvadkert
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez. Összeállította: Dr. Dulácska Endre
Magyar Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozat TÁJÉKOZTATÓ az MSZ EN 1998-5 (EC8-5) szerinti földrengésre történő alapozás tervezéshez Összeállította: Dr. Dulácska Endre A tájékoztatót a MMK-TT következő
RészletesebbenA holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1
Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in
RészletesebbenAz endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás
Az endogén erők felszínformáló hatásai-tektonikus mozgás A köpeny anyagának áramlása Lemez mozgások (tektonika) 1-10 cm/év Gravitációs hatás Kambrium (550m) Perm (270m) Eocén (50m) Az endogén erők felszínformáló
RészletesebbenLakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban
Széchenyi István Egyetem Regionális Gazdaságtudományi Doktori Iskola Doktori iskolavezető Prof. Dr. Rechnitzer János Schuchmann Júlia Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban Témavezető:
RészletesebbenA MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék A MAROS HORDALÉKKÚP FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI REKONSTRUKCIÓJA Doktori
RészletesebbenSZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE A telep több léptékű modellezése klasszikus szedimentológiai
RészletesebbenGEOFIZIKA / 10. OCEANOGRÁFIA (A VÍZFELSZÍN TOPOGRÁFIÁJA, TENGERÁRAMLÁSOK, TENGERRENGÉSEK)
MSc GEOFIZIKA / 10. BMEEOAFMFT3 OCEANOGRÁFIA (A VÍZFELSZÍN TOPOGRÁFIÁJA, TENGERÁRAMLÁSOK, TENGERRENGÉSEK) Az oceanográfia az óceánok és a tengerek fizikai-geofizikai, geológiai, kémiai és biológiai foglalkozó
Részletesebben1. Kutatási célok, elvégzett feladatok, felhasznált módszerek, vonatkozó publikációk: A) Célok I.: A Pannon-medence közép-dunavölgyi régiója
1. Kutatási célok, elvégzett feladatok, felhasznált módszerek, vonatkozó publikációk: A) Célok I.: A Pannon-medence közép-dunavölgyi régiója hidrogeológiai szempontból különleges helyzetű, mert itt az
RészletesebbenMegújuló energiaforrások vizsgálata. megyékben
www.huro-cbc.eu; www.hungary-romania-cbc.eu Megújuló energiaforrások vizsgálata Szabolcs-Szatmár-Bereg Szabolcs Szatmár Bereg és Szatmár megyék Satu Mare megyékben geotermikus atlasza Záhony Mándok Készítette:
RészletesebbenA nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai
PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)
RészletesebbenKÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben
RészletesebbenA középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján
Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,
RészletesebbenALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ (PHD) TÉZISEI ALKALMAZKODÁS A TERMÉSZETI KÖRNYEZETHEZ ÁRTÉRI SZŐLŐTERMESZTÉS AZ ALSÓ-TISZA MENTÉN MÓD LÁSZLÓ SZEGED-BUDAPEST 2009. I. A KUTATÁS CÉLKITŰZÉSEI, KÉRDÉSFELTEVÉSEI Doktori
Részletesebbenkülföldi tapasztalatok fényében Balla Zoltán, PhD földtani szakértő (általános földtan, szilárd ásványi nyersanyagok földtana)
Az NRHT telephelykutatásának értékelése külföldi tapasztalatok fényében Balla Zoltán, PhD földtani szakértő (általános földtan, szilárd ásványi nyersanyagok földtana) Az NRHT telephelykutatásának értékelése
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenMÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI
MIKOVINY SÁMUEL FÖLDTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Doktori értekezés tézisei MÉLYFÚRÁSI GEOFIZIKAI ADATOK ÉRTELMEZÉSÉNEK MODERN INVERZIÓS MÓDSZEREI Írta: SZABÓ NORBERT PÉTER Tudományos vezető: DR. DOBRÓKA MIHÁLY
Részletesebben