Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi Intézet Az I. osztályú magyar motocrossozók verseny közbeni terhelésének vizsgálata Polar Team System által, a 2011-es Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokság 2. fordulóján (The exercise intensity of Hungarian A- level motocross riders, during the 2 nd round of the Hungarian International Motocross Championship, by Polar Team System) Témavezető: Vári Beáta Készítette: Nagy Arnold NAAQAGF.SZE Testnevelő- edző Szeged 2011

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Témaválasztás indoklása Irodalmi áttekintés A motocross meghatározása A magyar MX története A pulzus és a célzónák Kutatások és publikációk A vizsgálat Kutatási célok és kérdések Hipotézisek Vizsgálati módszerek Eredmények Összegzés Köszönetnyilvánítás Irodalomjegyzék

3 Por, sár, repülések, huppanások, elcsúszások és hatalmas bukások, háromezer lóerő a rajtnál, tolakodás, küzdelem, izzadság, gyötrelem és GYŐZELEM. Ez a motocross Itt, a poros domboldalakon nincs szubjektivitás, pontozás, összbenyomás és kűrruha. (Kökényesy György) 1

4 1. Bevezetés Számtalan, népszerű sport versenyszerű formájáról mondható el, hogy a tűréshatárokon túli teljesítményeket kívánnak. Az állóképesség próbáit, a fizikai terhelést legtöbbször és legkönnyebben az ember saját teljesítményéből megtett útból, vagy a megmozgatott tömegekből határozzuk meg. Nagy fizikai terhelést, valamint magas sportteljesítményt jelent tehát 5000 m lefutása egy atlétika, vagy egy 30 km-es egyéni időfutam teljesítése egy kerékpár versenyen. A technikai sportok magas szintű koncentrációt, gyors reflexeket, alacsony reakcióidőt igényelnek, főleg akkor, ha valamilyen motorsportról beszélünk, hiszen a sportolók az emberi teljesítményeken felüli sebességgel haladnak. Sokan nem is gondolják, hogy a terepmotor sportokban a fent felsoroltakon túl ugyanakkora, néha még nagyobb fizikai megterhelés éri a sportolókat, mint a fent említett atlétika vagy kerékpár sportágakban. Ilyen igénybevételnek vannak kitéve a motocross versenyzők is, sőt A 2011-es szezonban a MAMS Motocross szakága 32 db I. osztályú felnőtt nemzeti (N), illetve nemzetközi (I) licencet adott ki. Ez a szám jól mutatja, hogy a csúcs mezőny nem túl népes, de egyáltalán nem elhanyagolható, az utánpótlást és a közösség összetartását tekintve. Azok a versenyzők, akik N és I licenccel rendelkeznek, részt vehetnek minden hazai és külföldi I. osztályú versenyen. A magyar motocross évről- évre fejlődik. A versenyzők a hazai versenyeken kívül, a fejlődés érdekében, nyílt külföldi bajnokságokon is indulnak, például a Nyílt Német -, vagy Cseh bajnokságon, de van olyan versenyzőnk is Ifj. Németh Kornél személyében, aki a Kanadai Bajnokság 2. helyezettje lett 2010-ben. Ezen kívül a legjobbak európa-, és világbajnoki futamokon is részt vesznek. A fejlődés leglátványosabb mutatója, hogy a es szezonban Szvoboda Bence több MX2-es, míg Déczi Balázs egy MX3-as világbajnoki futamon is pontszerző helyen tudott végezni. A korábbi években egyetlen pontszerző versenyzőnk, Ifj. Németh Kornél volt. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a megfelelő háttérrel országunk sportolói utolérhetik az igen magas szintű nemzetközi élmezőnyt, és az elkövetkező évtizedekben akár a Világbajnoki címért is harcolhat egy magyar versenyző. Ehhez szükség van friss szakirodalmakra, hiszen a legfrissebb, és egyben az egyetlen, a témában megjelent magyar könyv, Kökényesy György - Porban az igazság című könyve, mely 1985-ben íródott. A könyv 2

5 több fejezeten keresztül foglalkozik edzéselméleti kérdésekkel, speciális edzésgyakorlatokkal, valamint ezek fiziológiai hátterével. Mivel a motocross egy terepen végzett, igen bonyolult összetevőkkel rendelkező sport, így sportszakmai és orvosi vizsgálata sem egyszerű, hiszen nem lehet egyes részeit kiragadni és azokat laboratóriumi körülmények közé helyezni, majd úgy vizsgálni. Talán ez a válasz a világszinten is csekély tudományos munkák számára. A modern tudomány fejlődésével azonban megjelentek a professzionális pulzusmérő eszközök, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy több versenyzőt egy időben vizsgálhassunk verseny vagy edzésszituációban és az eredményeket elmentve, azokat később elemezzük, vagy más adatokkal összehasonlítsuk. A legfejlettebb és egyben vezető ország ebben a sportban az Amerika Egyesült Államok. Nem csak remek sportmenedzseri tevékenységüknek és gazdasági helyzetüknek, de fejlett sportelméleti és módszertani megvalósításaiknak, kutatásaiknak is köszönhető ez. Irodalmi kutatásaim során ezért találkozhattam nagyrészt amerikai tudományos anyagokkal, amelyek együtt is kevésnek bizonyulnak egy ilyen összetett sportág megfelelő feltárásához és fejlesztéséhez. k 1 : Rajt után 3

6 2. Témaválasztás indoklása A motocrosshoz való kötődésem már jóval az én, de még szüleim megszületése előtt megalapozódott, hiszen anyai ágon, nagyapám Czuczi Győző és édesapám nagybátyja Técsi Sándor a magyar motocross úttörői közé tartoztak, és természetesen a történet ezzel közel sem ért véget. Mint ahogy a mesterségek is, így a sport is apáról fiúra szállt a családban. A Técsi családban motorozni kezdtek a gyerekek, a szoros családi köteléknek köszönhetően édesapám Nagy László is így tett, nagybátyámmal, Czuczi Rolanddal egyetemben. Apa és Roland a sport kiválóságainak számítottak, mindketten többszörös magyar válogatott versenyzők. A szüleim is a sportnak köszönhetően ismerték meg egymást. Én 1992 karácsonyán két évesen kaptam első motoromat egy Yamaha PW50- t, amelyet később öcsém Alex örökölt. Még négy éves sem voltam mikor első versenyemen részt vettem. A tényleges utánpótlás nevelés akkoriban még igencsak gyerekcipőben járt Magyarországon, így én is javarészt külföldi versenyeken indultam. Első nagy sikerem volt 50ccm es kategóriában egy Duna Kupa összetett 3. hely, amely egy közép-európai országok közötti versenysorozat volt. A későbbiekben 60ccm- es kategóriában egy Országos Bajnoki címet is elhódítottam, azonban a es szezon megkezdése után egy hirtelen döntéssel abbahagytam ezt a sportot. A kötődés ezzel a lépéssel sem szűnt meg, mert Alex öcsém a mai napig I. osztályú szinten folytatja a családi hagyománynak is mondható motocrosst. Alex az évek során 5 egyéni és 3 csapatbajnoki címet szerzett. A motocross pályafutásom befejezése után nem hagytam abba a sportolást, mivel 1996-tól alapozásként Tae Kwon-Do edzésekre jártunk öcsémmel, amit a motorozás után is még jó pár évig folytattam. De az ember élete nem maradhat technikai sport nélkül, így BMX- Crossozni kezdtem, amely csupán annyiban különbözik a Motocrosstól, hogy rövidebb a pálya és tekerni kell a kerékpárt. BMX- Crossban lehetőségem volt válogatott szinten külföldi és hazai edzőtáborokban részt venni és emellett természetesen klub szinten is komoly edzésmunkát folytattunk, aminek egyik legfontosabb mutatója és visszajelző berendezése a pulzusmérő óra volt. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően megismertem a pulzustartományokkal, pulzusmunkával kapcsolatos tudnivalókat és megértettem, hogy mennyire fontosak ezek a magas szintű sport szempontjából. Ezeket az ismereteimet az egyetemi tanulmányaim folyamán is bővíteni tudtam. 4

7 2009 óta a Chronomoto Timing Team tagjaként, majdnem minden hazai motocross, és számos más motorsport eseményen jelen vagyok, így nyomon tudom követni annak változásait. Remek látni a versenyzők fejlődését szezonról- szezonra, amelyet a változatlan pályák köridejének folyamatos javulása és a nemzetközi eseményeken elért egyre jobb eredmények mutatnak. Tudományos munkámmal szeretném bemutatni magát a motocross sportot, annak rövid történetét, és hogy milyen fizikai igénybevételt jelent a sportolóknak, ezzel talán háttérbe szorítva azt, a laikusok által alkotott tévhitet, hogy a munka jelentős részét a gép végzi, a sportoló pedig csak a gázt húzza. A látvány mögé tekintve rögtön szembetűnhet, hogy ez az állítás alaptalan, ha azt vesszük, hogy a versenyzők a szezon több mint felét a nyári, akár 40 C os hőségben, délután 1 és 3 óra között teszik meg teljes védőfelszerelésben, mindezt egy kb. 100 kg-os motorkerékpár nyergében, lóerőt uralva, teljes sebességgel, buckákon, lyukakon, ugrókon, domboldalakon, porban vagy sárban, akár 40 métereket is repülve. Mindehhez tudni való az is, hogy a versenyzőknek a hibázási lehetőségek kiküszöbölése, az akár súlyos bukások elkerülése és a megfelelő energia beosztás és felhasználás érdekében az elsőtől az utolsó pillanatig a maximálisnál is nagyobb koncentráció igényeltetik, amely többek között az ívek megválasztásában, az ugrások hosszában, az elugrási szögekben, a motorkezelésében és a testtartásban nyilvánul meg. A speciális öltözékhez tartozik a sisak, védőszemüveg, nyakvédő, a karokat, felsőtestet és gerincoszlopot védő páncélok, valamint a lábakon a térdvédők és a speciális csizma, amely a bokáknak és a lábfejeknek nyújt biztonságot. Mindezeket borítja a különleges ruha és kesztyű, amelyek a jobban igénybevett helyeken erősített, olykor szakadás- vagy hőálló anyagból készülnek. Ezek együttesen, még akkor is, ha a legmodernebb technikának köszönhetően extra könnyűre készülnek, akár 6-8 kg-ot is nyomhatnak. A fent említett tényezők véleményem szerint kellőképpen szemléltetik, hogy a motocross az egyik legnagyobb igénybevétellel járó sport. Ezen felül a versenyzők időt, pénzt és energiát nem kímélve, mindent beleadva készülnek, edzenek, hogy a legjobbak lehessenek és ezzel nem csak saját maguk, de a magyar motocross fejlődésében és nevének öregbítésében is nagy szerepet játszanak. Tudományos kutatásommal hozzájárulva, szeretnék egy közelebbi képet adni a teljesítményükről a pályán, pulzusmunkájukon keresztül, és azokat más nemzetközi kutatásokkal is összehasonlítani, így talán friss és használható információt adva arról, hogy mely területekre szükséges nagyobb hangsúlyt fektetni a nemzetközi élmezőny utoléréséhez. 5

8 Nem okozott problémát kitalálni, hogy milyen eszközzel is lehetne megfelelően felmérni és később látványosan bemutatni egy motcrossozó terhelését. Egész eddigi életem I. osztályú sportolással telt, amihez a sporteszközök ismerete is hozzátartozik. A kutatáshoz az új, professzionális pulzusmérő berendezések remek eszköznek bizonyultak, hiszen azok egy mérés során 5 másodperces mintavételezéssel egy folyamatos görbét képesek adni a sportolók pulzusáról, akár verseny körülmények között is. A következő részben ezen információk ismeretében szeretném bemutatni a témához kapcsolódó szakirodalmi hátteret, kutatási eredményeket. k 2 : Szvoboda Bence (#242) és takarásban Hugyecz Erik (#141) 6

9 3. Irodalmi áttekintés 3.1. A motocross meghatározása Por, sár, repülések, huppanások, elcsúszások és hatalmas bukások, háromezer lóerő a rajtnál, tolakodás, küzdelem, izzadtság, gyötrelem és GYŐZELEM. Ez a motocross. A motocross, gyorsasági terepverseny. A pálya m hosszú, min. 5 m széles, teljesen lezárt, önmagába visszatérő, természetes és mesterséges akadályokkal nehezített körpálya Itt, a poros domboldalakon nincs szubjektivitás, pontozás, összbenyomás és kűrruha. Itt a résztvevők egyszerre elrajtolnak és aki a leggyorsabban megy, az nyeri a versenyt. 1 A hatályos Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) szabályai szerint az I. osztályú motocross versenyeken két, egyenként 25 perc plusz 2 kör hosszú futam van a délutáni programban, amelyet egy 25 perces szabadedzés és egy szintén 25 perces kvalifikációs edzés előz meg a délelőtt folyamán. Tehát a rajthoz állva már egyórányi terhelésen lehetnek túl a versenyzők, így nekivágva a motorsportok közül legkihívóbb terepviszonyokat nyújtó motocross versenynek. A pontszerzést illetően egy fordulón két- két versenyfutamon van lehetőség a pontok szerzésére. Minden futamon az első helyezett 25 pontot, a második 22-t, a harmadik 20-at, a negyedik 18-at, az ötödik 16-ot, a hatodik 15-öt, és onnan minden helyezés eggyel kevesebbet kap, így az utolsó pontszerző versenyző, a huszadik helyezett, 1 pontot kap A magyar MX története A motocross kialakulásáról megoszlanak a szakirodalmi vélemények. Kökényesy(1985): Valahol Angliában született a háború után, egy-két forróbb vérű szigetországi hosszútávú terepmotoros bizarr ötleteként. Czuczi Győző saját honlapján így ír a motocross eredetéről: Mi azonban azt a verziót fogadjuk el, miszerint a kezdeteket az jelentette, hogy a háború előtti időkben az unatkozó angol katonák a laktanyákban motorokkal bravúroskodtak, mindenféle akadályokon átmotoroztak, kipróbálva gödröket, 1 (Kökényesy, 1985) 7

10 dombokat, mi több még a lépcsőházat is. A kitűnő szórakozást még izgalmasabbá tette a versengés és némi szabályalkotás után már kész is volt az új sportág: a motocross. 2 A kezdeti időkből tehát a biztos pont az Első Világháború környéke, illetve, hogy az angolszász szigetország adta az első talajt az újdonsült sportnak. Ezt erősíti meg az Európai Motoros Szövetség (Union Européenne de Motocyclisme) hivatalos honlapján található történet is, miszerint a motocrossnak, mint különálló sportágnak egészen az Első Világháború végéig kellett várnia az első ilyen versenyre, amelyet 1919-ben rendeztek scramble néven Dél- Skóciában. 3 A hazai sport átfogó történetét Czuczi Győző online cikke remekül bemutatja: A magyarországi motocross kezdetét az egyes források más-más évszámhoz kötik. Kökényesi könyvében Sztankovics Sándor szakértő táblázata 58-ban hozza az első motocross bajnoki eredményeket, Rózsa György neves sportújságíró 1964-ben kiadott könyvében viszont az 1957-es év motocross bajnokságának eredményeit ismerteti. Az erősen Budapest bázisú motorsport vidéken is fejlődésnek indult, már 1960-ban megtört a fővárosi hegemónia, hiszen Máté és Harangvölgyi mellett a vidék is bajnoki címeket szerzett a szabolcsi Nemes és a vásárhelyi Técsy Sándor személyében. Király kategóriában ben megtört a jég, melyről a 66-ban kiadott "MHS Bajnokok" című könyv igy ír: Az év nagy eredménye a hódmezővásárhelyi Técsy Sándor nevéhez fűződik, aki megtörte az 1958 óta veretlen bajnok Máté Sándor (Újpesti Dózsa) győzelmi sorozatát. A következő évtized Simon és Mohácsi Jenő meghatározó szerepével folytatódott, majd jelentkeztek a későbbi bajnokok, egy- egy kivételes tehetség, mint pl. Kiss László, Czuni László, Nátó János, Závodni István ra azonban a sportág átélte első nagy válságát, megszűnt az addig biztonságot nyújtó támogatási struktúra, neves klubok szűntek meg és sok helyen szélnek eresztették a versenyzőket. A 70-es évek végére azonban feltűnnek azok az új tehetségek, akik a következő évtized meghatározó szereplői lesznek, Németh Kornél, Borka János, Halász László, Gyurászik és a többiek. A sportág kiheverte a nehézségeket, cégek és vállalatok álltak a sportklubok mögé, jelentős támogatásokat biztosítva. A szakágnak első alkalommal áll az élére igazán hozzáértő sportember, a 77 és 78- évi 500-as motocross bajnok Kökényesi György személyében, aki nagy lendülettel építi a versenyrendszert és a válogatott csapatot. Ehhez még hozzá vehetjük, hogy erre az időszakra esett a két legjobb magyar crossozó csúcsteljesítménye. Németh Kornél és Gyurászik László képes volt arra, hogy méltó ellenfelei legyenek a nemzetközi élvonal elején motorozó 2 (Czuczi, 2001) 3 (UEM, 2011) 8

11 csehszlovák és szovjet versenyzőknek. Időközben kialakult a legfiatalabb korosztályból egy tehetséges utánpótlás gárda és 1982-ben kiírásra kerülhetett a 125-ös géposztály bajnoksága is. Az évtized végén ismét két meghatározó, kivételes tehetség tartja lázban a szurkolókat, Kamrás Károly és Balogi Zoltán. Mellettük feltűnt újabb tehetséges gárda ellenére sajnos ismét mélypont következik a szakág történetében. A távozó kemény mag az MMSz keretein belül alakít szakágat és beindítja az ún. amatőr versenyrendszert. Az időközben történt politikai rendszerváltás csak súlyosbítja a sport helyzetét, már azok a cégek is megszűnnek, akik eddig némi hátteret jelenthettek a kluboknak. Így nem maradt más lehetőség, minthogy a versenyzők maguk, ill. családjuk vállalja fel a versenyzés anyagi terheit. Mégis, furcsa módon egynéhány kivételes motocross ünnepnek örvendhet a hazai motorsport kedvelő publikum; a kaposvári Surján RT. jóvoltából zsinórban négy világbajnoki futamra is sor kerül Cserénfán. A konfliktus az egykor sikeres szakágvezető körül csúcsosodik ki, aki 1995 őszén lemond. A szakág romokban hever, eladósodva, mindössze 17 klubbal és alig 50 licences versenyzővel vág neki az 96-os szezonnak. Új szakágvezetőnek Czuczi Győzőt választják meg, aki 1960-tól maga is crossozott néhány évig, majd később a Szakági Bizottságban ténykedett és valamennyi hazai EB. és VB. futam technikai igazgatója volt. Ha lassan is, de a fejlődés megindult, egyre több klub vállalkozott versenyrendezésre. Közben az élsportban ismét sikeres neveket ismerhetett meg a cross kedvelő közönség, többek között Grillmayer Gábor, Tóth Ádám, Soóky Zsolt, Ivánfi Kornél, Hujber Péter mellett felragyogott egy új csillag: ifj. Németh Kornél neve. Németh Kornél sikeresen járja kivételes útját, megszerezte hazánk számára az első motocross EB érmet és VB pontokat. Soha sem szünetelt az a törekvés, hogy a motocross sport megosztottsága megszűnjön, és újra együtt meneteljen a gárda. Sok sikertelen egyeztetés, tárgyalás után, évek multán mégis eljött az idő, amikor a motocrossozók nagy családja egymásra talált ápr án létrejött az a verseny Kőszárhegyen, amely az egyesülést jelentette és azóta is békében és zavartalanul működik az amatőr gárda versenyrendszere, a III. osztályú bajnokság. Ma már 60 egyesület, 24 versenypálya, több mint 400 aktív versenyző bizonyítja a szakág életképességét és ad hitet ahhoz, hogy eredményes jövő, számtalan jelentős siker előtt áll a magyar motocross sport (Czuczi, 2001) 9

12 A fenti sorok 2001 ben születtek Czuczi Győző tollából, aki egészen 2006-ig volt a MAMS Motocross szakágának vezetője. A folyamatos utánpótlás nevelésnek köszönhetően a 2000-es évek elejére a nagy öregek gyermekei is crossos babérokra törtek, illetve új nevek is beírták magukat a sport nagykönyvébe például ifj. Borka János, ifj. Czuni László vagy Bencsik István is harcoltak a bajnoki címekért. A 2000-es évek végére frissült a felnőtt mezőny a legfiatalabb versenyzőkkel. Az újak kemény edzése, a nemzetközi színvonal fejlődése, a győzni akarás és a márkacsapatok támogatása együttesen viszi előre és fejleszti a sportot. Déczi Balázs, Firtosvári Gábor, Hugyecz Erik, Lécz Gergely, Nagy Alex, ifj. Németh Kornél, Szőke Márk és Szvoboda Bence alkotják a mai élmezőnyt. k 3 : Czuczi Győző (#411) és Técsy Sándor (#404) 1961-ben 10

13 3.3. A pulzus és a célzónák A pulzus (angolul: heart rate) avagy szívfrekvencia az egy perc alatt bekövetkező szívverések számát jelenti. Egy átlagos nő nyugalmi pulzusa kb. 72/perc, míg egy férfié kb. 70/perc. Ez az érték természetesen az edzettségtől függően akár 40/perc re is lecsökkenhet, ezáltal a különböző pulzus értékek jól mutatják az egyén fittségét. 5 Az amatőr vagy az első osztályú sportban nélkülözhetetlen, de még hobbi szinten is nagy hasznát vehetjük a pulzusmérésnek és az általa meghatározható célzónáknak. Célzónának azt a pulzusintervallumot nevezzük, amelynek két szélsőértéke között kell az edzéseink bizonyos szakaszait elvégezni. A célzónák meghatározásához szükséges a maximális pulzus ismerete, amelyet legpontosabban egy terheléses teszten, kevésbé pontosan pedig előre meghatározott képletek alapján számolhatunk ki. 6 Laura Sachs IDEA Fitness Journal júniusi számában megjelent célzónákkal foglalkozó cikke alapján 5 zónát különböztethetünk meg. Az első zóna a maximális pulzus 50-60%-án történő mozgás során biztosítja többek között a koleszterin szint és mindennapi stressz csökkenését. A második zóna a maximális pulzus 60-70%-a. Ebben a tartományban már megkezdődik az izzadás, a kalória vesztés nagy része a zsírokból történik. A harmadik zóna az aerob zóna. Itt 70-80%-os maximális pulzus mellett lehetőség nyílik a fittségi szint fejlesztésére a mitokondriális sűrűség növelésével, valamint a fokozott zsírégetéssel. A negyedik, a küszöb zóna. A maximális pulzushoz képest 80-90% -os tartományban végezve az edzésmunkát növeli az aerob kapacitást és az állóképességet, tejsavképződés jelenlétében. Az ötödik zóna %-os maximális pulzust jelent. Ezen tartomány alsó határán dolgozva a legedzettebb sportolók is csak percet képesek dolgozni, míg egy kevésbé edzett egyén mindössze 2-5 percet tud teljesíteni. 7 5 (Gyetvai, Kecskemétiné, & Szatmári, 2008) 6 (Glázer, 2010) 7 (Sachs, 2011) 11

14 3.4. Kutatások és publikációk Mivel a motocross megjelenése óta igen népszerű sportág a világ vezető országaiban, így azokon a területeken a tudományos kutatások és publikációk is jelentősen nagyobb számban vannak jelen, de még így is nagyon csekély azon tudományos munkák száma, amely betekintést engednek a terepmotoros sportok kardiovaszkuláris igénybevételébe. Saltin egy négyszeres világbajnok pulzusát mérte meg egy 45 perces futamon. A rajt pillanatában a pulzusa 120/perc volt, amely a futam első percében 180/percre, majd a futam második percében 195/percre emelkedett. A futam hátralevő részében a pulzusa /perc között változott. 8 Az átlagos pulzus motocross közben a maximális pulzus %-a. 9 A finn Jyväskyläi Egyetemen végzett kutatás során kilenc I. osztályú finn motocross versenyzőt vizsgáltak egy kb. 15 perces motorozás és egy laboratóriumi terheléses teszt során. A pályán való teszten 6 kört motoroztak az alanyok 100%-os teljesítménnyel, miközben a pulzusukat és a gázcseréjüket, illetve a futam előtt és után vér laktát koncentrációjukat is mérték. A laboratóriumi teszt során VO 2max t (a tüdő maximális oxigén felvevő képessége) mértek kerékpáros ergo méteren. A laboratóriumi mérés során a mért maximális pulzusszámokból az átlagos maximális pulzust 192/perc ben határozták meg, míg a motorozás során az átlag pulzus értéket mértek, amit 184/perc volt, így az átlagos pulzus a maximális 95%-a volt a motoros mérés során. 10 Egy elismert motocross edzéssel foglalkozó amerikai internetes lapon jelent meg nemrégiben Dr. Augustine, S; a Floridai Egyetem tanárának és munkatársainak, tudományos munkája a motocross és supercross (motcross rövidpályás változata) élettani hatásairól. A kutatás során 26 profi versenyző vállalta a mérésben való részvételt, melyeket különböző supercross és a számomra fontos motocross versenyeken, Unadilla-ban és Broome- Tioga-ban végezték. A magyarországi szabályoktól eltérően az amerikai versenyzők 30 perc plusz 2 kört teljesítettek egy futam alatt. A mérést Polar S-610-es pulzusmérők tették lehetővé számukra, amelyek 5 másodperces mintavételezéssel mentették az adatokat. A versenyek folyamán a maximális és átlag pulzus adatokat gyűjtötték be a versenyzők mindkét futamáról. Később ezekből állapították meg a versenyzők valódi maximális pulzusát, valamint átlagos maximális pulzusát, az összevont átlagpulzust és az átlagpulzus százalékos értékét a maximális pulzus tükrében. 8 (Saltin, 1975) 9 (Collins, Doherty, & Talbot, 1993) 10 (Konttinen, Hakkinen, & Kyrölainen, 2007) 12

15 A feladások és technikai hibák miatt összesen kilenc teljes futamot tudtak belevonni az értékelésbe. A futamok összesítése alapján az első futamok átlag pulzusa 177/perc, a maximális pulzus 185/perc volt. A második futamok átlagpulzusa 177/perc, míg a maximális pulzusa 183/perc volt. Ezek alapján az első futamokban a maximális pulzus 94%-át, a második futamokban 96%-át teljesítették a versenyzők. 11 A finn és amerikai mérések közötti hasonlóságok bíztatóak a saját méréseimet tekintve, hiszen, ha a maximális és átlagos pulzust tekintve vannak is eltérések, amelyek adódhatnak például életkori különbségekből, a maximális pulzus tekintetében vett százalékos pulzusmutatók igen közeli értéket mutatnak. Már a bevezetésemben említettem, hogy véleményem szerint egy kerékpáros versenyen megtett km-es egyéni időfutam kb. ugyanolyan kardiorespiratorikus teljesítményt igényel, mint egy motocross verseny. Ha a kerékpáros időfutam megtételét 45 km/h s átlagsebességgel számoljuk, akkor 33 perc alatt teljesíthető a táv, ami időtartamban igen közeli egy motocross futamhoz. Ezt az összehasonlítást Sabino Padilla és munkatársainak vizsgálati eredményei teszik lehetővé dolgozatomban. Ők 18 világklasszis kerékpáros laboratóriumi körülmények közötti vizsgálatát végezték el, ahol a maximális erőkifejtés, a tejsavképződés kezdete és a laktát küszöb mellett a pulzus értékek alapján azt is kiszámolták, hogy a kerékpárosok átlagosan hány százalékon teljesítették a távokat maximális pulzusuk tükrében. A mérések időtartamát tekintve a motocross futam időtartamához legközelebb eső két mért távolság, <10km és <40km, eredményei százalékos arányban a maximális pulzust tekintve: 89 ± 3% és 85 ± 5% voltak. 12 Ezen adatok tükrében fogalmazódtak meg bennem kérdéseim és hipotéziseim, amelyek megválaszolását tűztem ki kutatásaim céljául. 11 (Augustine, és mtsai., 2011) 12 (Padilla, Mujika, Orbananos, & Angulo, 2000) 13

16 4. A vizsgálat 4.1. Kutatási célok és kérdések A szakirodalmi áttekintésben számba vett kutatások, publikációk, eredmények alapján tevődött fel bennem a legfontosabb kérdés, érdeklődési körömet és a magyar motocross társadalom fejlődését tekintve, hogy a magyar motocrossozók vajon a pulzus által mérhető teljesítmény tényezőket tekintve le vannak- e maradva a külföldi világklasszis (az amerikai kutatást figyelembe véve) versenyzőktől? A témaválasztásom indoklásánál említett tévhit megcáfolása, miszerint a munka jelentős részét a gép végzi, a sportoló pedig csak a gázt húzza, valamint azon felvetésem, hogy a motocross a legnagyobb igénybevételt szükségelő sportok egyike, együttesen adják következő kérdésemet. Vajon az igen kemény és embert próbáló edzéseket és versenyeket igénylő profi kerékpársport nagyobb teljesítmény igényel-e a pulzusértékek tükrében, mint egy I. osztályú motocross futam? Továbbá vizsgálom azt a kérdést is, amelyhez hasonlóval a prezentált munkákban nem találkoztam, hogy a sportolók futam közbeni pulzus teljesítménye és helyezésük között van-e összefüggés? 14

17 4.2. Hipotézisek H 1 : A hazai I. osztályú motocross versenyzők a pulzus értékeket tekintve, hasonló teljesítményre képesek, mint a külföldi élvonalba tartozó versenyzők. H 2 : Az élvonalbeli motocrossozók versenykörülmények között, nagyobb teljesítménnyel dolgoznak a pulzus tekintetében, mint a hasonló szintű kerékpárversenyzők. H 3 : A legjobb eredményt elérő versenyző futambeli százalékos pulzusértékei, a maximális pulzus tekintetében, hasonlóak, mint a gyengébb eredményt elérőé, mivel ha az előrébb végző versenyző technikai megvalósításai jobbak is, ő ugyan úgy maximálisan teljesít, mint az a versenyző, aki hátrébb végez a versenyben. k 4 : Ugrás után a motor teljes körű kihasználtsága (ifj. Németh Kornél #108) 15

18 y=0. 13 Az alanyok az eredményeken, táblázatokon, grafikonokon és a vizsgálat leírásban is 4.3. Vizsgálati módszerek A kutatásomhoz szükséges mérést a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Testnevelési és Sporttudományi Intézete biztosította, a rendelkezésemre bocsátott professzionális pulzusmérő berendezésének, a Polar Team Systemnek köszönhetően. Ez a rendszer 10 alany egyidejű pulzusmérését teszi lehetővé akár 24 órán át. Minden adatot a pulzusmérő pántban elhelyezett memóriába mentve ad lehetőséget az óra nélküli viseletre, a későbbi adatbevitelre, valamint a terepen (nem labor körülmények között) végzett vizsgálatokra. Minden pánt 5 másodperces mintavételezéssel képes egy folyamatos pulzusgörbét adni a mért időszakról. Az eredményeket később a dokkoló és adatkábel segítségével számítógépre áthelyezve, a Polar Team Systemhez tartozó szoftverrel, a Polar Pro Trainer, legfrissebb, 5-ös verziójával tudtam grafikusan is megjeleníteni és elemezni a mért adatokat. Ahhoz, hogy az adatok valós időben történő mérése és megjelenítése hibátlan legyen, a nap elején a Chronomoto Timing Team csapatvezetőjével, aki a verseny hivatalos időmérésének vezetője, összehangoltuk az időmérésért felelős rendszer és a Polar Team System óráját, ezzel biztosítva a későbbi pontos visszakeresést. A kiértékeléshez szükséges maximális pulzust meghatározandó eljáráshoz, a laboratóriumi terheléses teszt lehetőségének hiányában, több szakirodalom által is elfogadott ; egyenletet választottam, amelyben ha az egyén nőnemű, akkor x=5, ha férfi, akkor x=0, és ha I. osztályú sportoló, akkor y=5, ha nem I. osztályú sportoló, akkor név nélkül szerepelnek, így kerülve el bármilyen pozitív vagy akár negatív megkülönböztetést, hiszen a dolgozat célja a motocross sportág segítése, nem pedig egyes sportolók kiemelése. Természetesen azok a versenyzők, akik kérték saját mérésük eredményét, azt számukra elektronikus úton eljuttattam, de erre a későbbiekben is lehetőség van. 13 (Glázer, 2010) 16

19 A dolgozatom alapjául szolgáló méréseimet május 15 én végeztem a hódmezővásárhelyi Rolandringen, amely a Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokság 2. fordulójának adott otthont. A pálya nyomvonalát és akadályait a k 5 ös kép szemlélteti. A rendezvény egész napos kora nyári napsütésben zajlott, a versenyzéshez már nem túl ideális kb. 30 C os, szélcsendes, felhőtlen időben. A Rolandringen található pálya hossza 1540 méter és 13 ugró akadály tarkítja annak egyeneseit. Így a pálya vonalvezetésének, adottságainak és a megjelent kiváló sportolóknak köszönhetően egy izgalmas verseny volt várható, aminek hatására jómagam is nagyobb elvárásokkal álltam méréseim elé. k 5 : a hódmezővásárhelyi Rolandring A mérés és az eredmények szempontjából fontos tényező a bajnoki rendszer, amelyben a 2011-es szezon folyamán 7 fordulót rendeztek meg. Tehát a bajnoki szezon kezdete óta ez a második forduló, amiből arra lehet következtetni, hogy ezt a versenyt, mint bajnoki fordulót, jelentős tétversenynek tekintik a sportolók, felkészülésüket és csúcsformájukat így ide összpontosítva. A versenynapon a két, egyenként 25 perces szabadés időmérő edzést követően délután kerül lebonyolításra mindkét versenyfutam, amelyek 25 perc plusz kétkörösek. A mérés napján az I. osztályú Pro Open kategóriába nevezett 20 versenyzőből 16 volt MAMS licenccel rendelkező magyar motocrossozó. A nevezés után a papírforma 17

20 szerinti 10 legjobb versenyzőt kérdeztem meg, hogy részt vennének-e a mérésben és ezzel hozzájárulnának-e kutatásom és szakdolgozatom megvalósulásához. Egy teljeskörű szóbeli ismertetés után, amelynek során bemutattam a mérőeszközt, a kutatásom indíttatásait valamint az elérni kívánt célokat, 9 versenyző egyezett bele a részvételbe, akik 16 és 28 év közötti férfiak, I. osztályú motocross versenyzők, 250cm3 es vagy 450cm3 es négyütemű (MX2 es vagy MX1 es) motorokkal. Ezután felvettem a méréshez legfontosabb adataikat, és tájékoztattam őket a további teendőkről, amely csupán annyi volt, hogy mindkét futam előtt tegyék fel a pulzusmérő övet a mellkasukra és a futam után csak minimum 5-10 perc elteltével vegyék azt le. A következő t 1 es táblázat a mérésben résztvevők adatait mutatja be név nélkül. Az ebben a táblázatban szereplő, véletlenszerűen a sorszámok mellé rendelt versenyzők a későbbiekben ugyanazzal a sorszámmal lesznek jelezve. Sportoló Születési év Magasság Testtömeg Számolt max. pulzus Motor cm 67kg 202/perc MX cm 78kg 197/perc MX cm 96kg 195/perc MX cm 73kg 199/perc MX cm 80kg 202/perc MX cm 74kg 201/perc MX cm 76kg 197/perc MX cm 76kg 195/perc MX cm 59kg 201/perc MX2 t 1 : A résztvevők adatai 18

21 5. Eredmények A május 15 én megrendezett Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokság 2. fordulóján a 9 felmérésben résztvevő sportolótól egyenként 2 teljes futam eredményét vártam. Első eredménynek tekinthető, hogy ebből a várt 18 teljes mérésből csupán 6 első és 3 második futam, tehát összesen 9 tekinthető érvényesnek, és a kutatásba belevonhatónak. Ennek oka a már általam is kinyilvánított vélemény, miszerint a motocross az egyik legösszetettebb és legembertpróbálóbb technikai sport mindközül. A versenyzők közül többen kiállni kényszerültek a futamok során technikai hibák miatt, volt olyan, aki egy óriási bukásból bokatörést szenvedve kényszerül a verseny feladására, volt, akinek ismeretlen okok miatt nem lett teljes a pulzusgörbéje és volt olyan is aki már az edzések alatt feladni kényszerült a versenyt. A hivatalos időmérőrendszerben szereplő adatok alapján, az első futam 13:57 kor rajtolt el, amelyet a győztes pontosan 29perc és 5 másodperc teljesített kb. 54km/h ás átlagsebességgel. A második futam rajtjának időpontja 16:55 volt, amelynek győztese (megegyezik az első futam győztesével) 29perc és 47 másodperc alatt teljesítette azt, kb. 53 km/h ás átlagsebességgel. A vizsgálatban résztvevő sportolók sikeres méréseit és a futamokban elért helyezéseit a t 2 es táblázat mutatja (csak a sikeres mérésekhez tartozó eredményeket megjelenítve). Sportoló 1. futam 2. futam hely hely hely hely 7. hely hely 3. hely hely 2. hely t 2 : Sikeres mérések futamaiban elért helyezések 19

22 A t3 as táblázat foglalja össze azokat az adatokat, amelyeket a Polar Pro Trainer által megjelenített pulzusgörbékből és a hozzájuk tartozó információkból tudtam megállapítani. Ezen adatok segítségével tudtam elvégezni a szükséges számításaimat. A táblázat segít összefoglalni és nyomon követni a következő oldalakon látható grafikonokat, azok értékeit és kutatási eredményeimet. Sportoló/ futam Számolt Max. Pulz. (ütés/perc) Mért Max. Pulz. (ütés/perc) Mért Átl. Pulz. (ütés/perc) Átlagpulzus a számolt max. pulzus tükrében Átlagpulzus a mért max. pulzus tükrében 1./ % 96% 2./ % 96% 3./ % 97% 4./ % 96% 4./ % 96% 5./ % 97% 5./ % 97% 6./ % 98% 6./ % 96% t3: A versenyzők számolt és mért pulzusértékei, százalékai Néhány versenyző esetében kitűnik a számolt és mért maximális pulzusok, valamint a százalékos értékek közötti jelentős vagy csekély eltérés. A következő grafikonok látványosan szemléltetik az eltéréseket, amelyek magyarázata a grafikonokat követő értékelésekben található. 20

23 A következő k 6 os kép az elemzések alapjául szolgáló pulzusgörbéket szemlélteti a Polar Pro Trainer 5 ös szoftverből. k 6 : 5. számú versenyző első futamának pulzusgörbéje és adatai A g 1 es grafikon a mérésben résztvevők futam közbeni átlagpulzusát és a futamban teljesített maximális pulzusát mutatja be Átl. Pulz. (ütés/perc) Max. Pulz. (ütés/perc) /1f 2./1f 3./1f 4./1f 4./2f 5./1f 5./2f 6./1f 6./2f g 1 : A sportolók egyéni átlag- és maximális pulzusa 21

24 A fenti grafikonon látható értékek azt mutatják, hogy a versenyzők pulzusértékei eltérőek, aminek oka lehet a versenyzők életkora, motiváltsága, genetikája, testi adottságai, sportmúltja (sportszív), habitusa. Az egyéni %-os értékeket a g 2 es grafikon ábrázolja, ahol x./1f, az adott versenyzők első, és ha van, akkor x./2f a második futamát jelzik. 98% 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 82% 80% 1./1f 2./1f 3./1f 4./1f 4./2f 5./1f 5./2f 6./1f 6./2f Átlagpulzus a számolt max. pulzus tükrében Átlagpulzus a mért max. pulzus tükrében g 2 : Százalékos pulzusértékek a számolt-, és futamok alatt mért maximális pulzus tükrében A versenyzők futamokban mért százalékos pulzusértékei között nem látható jelentős különbség. Ez alapján harmadik hipotézisem helytállónak bizonyul, miszerint a legelőkelőbb és leggyengébb helyezést elérő versenyzők százalékos pulzusértékeit tekintve nincs jelentős különbség. Az 1. számú versenyző kivételével, akinél teljesen megegyezik, minden versenyzőnél látható az eltérés a számolt és a valós értékek között. A 6. számú sportolónál, a képlet alapján kiszámolt, és a futamok közben teljesített maximális pulzushoz mért százalékos pulzusmutatói között jelentős különbségek figyelhetők meg. Ennek oka lehet a számításhoz használt képlet pontatlansága, illetve a sportoló többieknél is magasabb szintű edzettsége. A pulzusértékek összesített adatai alapján a sportolók futam közbeni átlag pulzusa 184/perc, míg az átlagos maximális pulzus 191/ perc volt. A futamban teljesített átlagpulzus 97% -a volt az általam mért átlagos maximális pulzusnak, és 92% -a a számolt maximális pulzus átlagának (200/perc). Ezen értékek alapján látható, hogy a becsült és a valós értékek között 5% -os eltérés van. Ez arra utal, hogy becsléssel valóban nem kaphatunk egészen 22

25 pontos eredményeket. Így a minél pontosabb összehasonlításához a fent prezentált két százalékos érték átlagát (95%) használtam. A Dr. Augustine és munkatársai által végzett kutatás során kapott 94%-os első futam és 96% -os második futam 14, valamint a finn Jyväskyläi Egyetemen végzett kutatás 95% -os eredményével összehasonlítva 15 a saját kutatásom 95% -os eredménye megfelel első hipotézisem bizonyításának, hiszen ezen értékek között nincs számottevő különbség. A magyar motocross versenyzők tehát az edzettséget és pulzusmunkát tekintve felveszik a versenyt a külföldi élversenyzőkkel. Valamint ugyanezen eredmények alapján második hipotézisem is beigazolódni látszik, miszerint az élvonalbeli motocrossozók versenykörülmények között, nagyobb teljesítménnyel dolgoznak a pulzus tekintetében, mint a hasonló szintű kerékpárversenyzők. Míg a Sabino Padilla és munkatársainak vizsgálatai során született kerékpáros, <10km és <40km, időfutam eredményei százalékos arányban a maximális pulzust tekintve: 89 ± 3% és 85 ± 5% voltak 16, addig saját méréseim 95% -os eredményt mutatnak. Így tehát a Padilla mérés legalacsonyabb értékét véve (80%) egy motocross futam akár 15% -kal nagyobb pulzusterhelést is jelenthet, mint egy kerékpáros időfutam. 14 (Augustine, és mtsai., 2011) 15 (Konttinen, Hakkinen, & Kyrölainen, 2007) 16 (Padilla, Mujika, Orbananos, & Angulo, 2000) 23

26 6. Összegzés A családi múlt és a későbbi rendszeres sport által kialakult erős kötődésem a motocross iránt ösztönzött egy, a sporttal kapcsolatos, tudományos munka kidolgozására. Remek lehetőség egy olyan területen dolgozni, amelyhez mind technikai, mind tudásbázis tekintetében megfelelő felkészültséggel és érdeklődéssel rendelkezik valaki. Mindemellett ez a terület egy tudományosan kevéssé feltárt sport, országos és világszinten egyaránt és a kutatás eredményei egy sporttársadalmat is segíthetnek a nemzetközi színtéren való fejlődésben. Mivel a pulzusmunkán keresztül szerettem volna elemezni és bemutatni a motocross versenyek sportolókra gyakorolt igénybevételét és azt más külföldi tudományos munkákkal összehasonlítani, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának Testnevelési és Sporttudományi Intézetének Polar Team System pulzusmérő berendezése remek lehetőséget nyújtott ehhez. Az eddigi, témához kapcsolódó nemzetközi tudományos munkák tükrében több kérdés is felmerült a kutatás célját és eredményeit illetően. Remek volt elismert szakemberek munkái nyomán dolgozni, hiszen az összehasonlítások és új idegen nyelvi ismeretek mellett egyfajta útmutatásként is szolgáltak egy jó dolgozat megírásához. A május 15 én Hódmezővásárhelyen a Rolandringen végzetem mérésemet, kilenc I. osztályú motocross versenyző részvételével, a Magyar Köztársaság Nemzetközi Motocross Bajnokság 2. fordulóján. A sikeres futamok pulzusadatainak kiértékelése és tanulmányozása után megállapítottam, hogy a magyar versenyzők pulzusmunkájuk százalékos értékét tekintve a maximális pulzus tükrében, átlagosan 95% -os teljesítményt nyújtanak egyegy motocross futam során. Ezen eredményeket a külföldi tudományos munkákkal összehasonlítva, arra a következtetésre jutottam, hogy a magyar motocross versenyzők ugyanolyan pulzus által mérhető teljesítményre képesek, mint a külföldi, akár világklasszis sportolók. Hiszen a finn Jyväskyläi Egyetemen végzett kutatással 17 teljesen megegyező, és az amerikai, Dr. Augustine által végzett kutatások 94 és 96% -os eredményéhez 18 nagyon közeli, mindössze 1%-os eltérést mutató eredményt kaptam. 17 (Konttinen, Hakkinen, & Kyrölainen, 2007) 18 (Augustine, és mtsai., 2011) 24

27 Továbbá a Sabino Padilla által végzett kerékpáros időfutamokat vizsgáló eredményekkel 19 való összehasonlításkor az is kiderül, hogy egy motocross futam terhelése a pulzus tekintetében akár 15%-kal is nagyobb lehet Így tehát a magyar motocross versenyzők fejlődését tekintve nem az atletikus felkészültségben keresendő a nemzetközi élmezőnytől való esetleges lemaradás oka. Lehetséges, hogy a motorok adottságaiban és a motorozástechnika tökéletesítésben található a megoldás. Az utóbbi, a dolgozatomban bemutatott tudományos munka továbbfejlesztésével együtt, egy remek kutatási terület. A visszajelzések fényében lehetőséget látok egy még komolyabb tudományos kutatásra, amely a magyar motocrossozók sikerét célul kitűzve, nem csak a teljesítménnyel kapcsolatos információkat tárná fel, de betekintést engedne a motocross biomechanikájába és motorozástechnikájába is. k 7 : Nagy Alex fordulóban 19 (Padilla, Mujika, Orbananos, & Angulo, 2000) 25

28 7. Köszönetnyilvánítás Szeretnék köszönetet mondani a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelési és Sporttudományi intézetének, amiért munkámhoz biztosította a megfelelő eszközöket. Köszönettel tartozom témavezető tanáromnak, Vári Beátának, hogy minden felmerülő problémámmal és kérdésemmel fordulhattam hozzá, minden motocross versenyzőnek, akik a mérésben való részvétellel hozzájárultak annak eredményességéhez, a Chronomoto Timing Team nek a remek időmérésért és segítségért, valamint családomnak a mindenkori támogatásért. k 8 : Rajt után 26

29 8. Irodalomjegyzék Augustine, S., Gay, D., Keen, J., Riel, R., Evans, M., Milek, M., és mtsai. (2011). The Exercise Intensity of MX and SX Racing. (TC Training LLC) Letöltés dátuma: 2011, forrás: Racer X Virtual Trainer - Motocross & Action Sports Training, Fitness & Nutrition: Collins, D., Doherty, M., & Talbot, S. (1993). Performance enhancement in motocross: A case study of the sport science team in action. Sport Psychology, old.: Czuczi, Gy. (2001). motocross.vasahely.hu. Letöltés dátuma: 2011, forrás: Glázer, T. (2010). Pulzusmérés. Budapest: Cser Kiadó. Gyetvai, Gy., Kecskemétiné, P. A., & Szatmári, Z. (2008). Testkultúra-elméleti és kutatásmódszertani alapismeretek. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó. Konttinen, T., Hakkinen, K., & Kyrölainen, H. (2007). Cardiopulmonary loading in motocross riding. Journal of Sports Sciences, old.: Kökényesy, Gy. (1985). Porban az igazság. Budapest: Sportpropaganda Vállalat. Padilla, S., Mujika, I., Orbananos, J., & Angulo, F. (2000). Exercise intensity during competition time trials in professional road cycling. Medicine & Science in Sports & Exercise, old.: Sachs, L. (2011). Heart Rate Training. IDEA Fitness Journal, old.: Saltin, B. (1975). Maximal oxygen uptake and heart rate of a motocross rider during riding. In Husqvarna CR owner s manual. Varnamo, Svédország: Bratts Tryckeri AB. UEM. (2011). UEM: European Motorcycle Union. Letöltés dátuma: 2011, forrás: Képforrások: