MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

Átírás

1 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/6234. számú törvényjavaslat egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról Előadó: Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter Budapest, október évi.. törvény egyes törvények környezetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseinek módosításáról I. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosítása 1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 12. -ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és -igénybevétel, a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére. 2. A Kvtv a helyébe a következő rendelkezés lép: 18. (1) A víz védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és

2 partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan jogszabályban vagy hatósági határozatban kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre. (2) A vizek természetes hozamát, lefolyását, áramlási viszonyait, medrét és partját csak a vízparti élővilág megfelelő arányainak megtartásával és működőképességük biztosításával szabad megváltoztatni, úgy, hogy az a környezeti célkitűzések teljesítését nem veszélyeztetheti. (3) A (1) bekezdés alkalmazásában védett területnek kell tekinteni a) a 20. -ban foglalt célok elérését szolgáló védőterületeket, b) a külön jogszabály szerint gazdasági szempontból fontos vízi fajok védelmére kijelölt területeket, c) a települési szennyvizek tisztítás utáni bebocsátása és a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területeket, d) a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelmére kijelölt területeket. (4) A védett területekről a 49. (1) bekezdése szerinti Információs Rendszer részeként nyilvántartást kell vezetni. (5) A környezet igénybevételét és használatát úgy kell megszervezni és végezni, hogy a vizek állapotára vonatkozó környezeti célkitűzések teljesüljenek, így különösen: a) a felszíni, és a felszín alatti vizek állapota ne romoljon, b) a felszíni és felszín alatti vizek jó állapota a külön jogszabály szerinti környezeti követelmények teljesítése révén megvalósuljon. (6) Ha a vizek egy elkülönített részére több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény vonatkozik, akkor a legszigorúbbat kell alkalmazni. (7) A jó állapot eléréséhez szükséges intézkedéseket vízgyűjtő gazdálkodási tervben kell meghatározni. 3. A Kvtv a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A környezet igénybevétele így különösen a vízviszonyokba történő beavatkozások esetén gondoskodni kell arról, hogy/ b) a vízi és vízközeli, továbbá a felszín alatti víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek, valamint /ne romoljanak./ 4. A Kvtv ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: 2

3 /A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik/ f) a környezet védelmét és javítását szolgáló intézkedések, programok állami feladatainak végrehajtása. 5. A Kvtv a (1) bekezdésének b) és c) pontjában a [72/A. (1) bekezdés a) pontja] szövegrész helyébe a [72/A. (1) bekezdése] szövegrész lép. 6. A Kvtv a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: (3) Az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. (1) bekezdés b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül. 7. A Kvtv a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: /A felülvizsgálat szempontjából: / "b) érdekelt az a) pontban meghatározott tevékenység gyakorlója vagy amennyiben az nem ismert, annak az ingatlannak a tulajdonosa, amelyen a műveletet (technológiát) folytatták, vagy folytatják. Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti." 8. A Kvtv a helyébe a következő rendelkezés lép: 80.. A 74. (2) bekezdésének c) pontja esetén a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében a felügyelőség köteles közmeghallgatást tartani. 9. A Kvtv ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A felügyelőség hivatalból is vizsgálja a környezetvédelmi engedélyben, illetőleg a 66. (1) bekezdés b) és c), valamint e) pontja szerinti határozatban alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, a környezetvédelmi hatóság felülvizsgálatot rendel el, amelynek elbírálásáig a tevékenység folytatását részlegesen vagy teljesen korlátozhatja, felfüggesztheti, illetőleg az erre hatáskörrel rendelkező szervnél ezt kezdeményezi. Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet. 10. A Kvtv a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /A jogsértő tevékenység folytatója köteles/ 3

4 "c) a tevékenységet megelőző vagy a külön jogszabály szerint meghatározott környezeti állapotot helyreállítani." 11. A Kvtv ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki: A 18. (1) bekezdés szerinti védett területekre vonatkozóan december 22-éig a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést teljesíteni kell, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították. 12. A Kvtv ának (7) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki: /Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/ o) e törvényben, valamint a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvényben foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat." 13. A Kvtv a a következő (12) bekezdéssel egészül ki: (12) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki. 14. A Kvtv. a következő sal egészül ki: 111. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16- án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -val összhangban, az emberi fogyasztásra igénye vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a vízpolitika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz." II. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény módosítása 15. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 2. (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: /Az állami feladatok:/ a) a vízgazdálkodás országos koncepciójának és ezen koncepció egyes részterületeit érintő, a vizek külön jogszabályban megfogalmazott jó 4

5 állapotának elérését szolgáló intézkedések programjának, valamint a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló finanszírozási és költséggazdálkodási politikának, az árpolitikának a kialakítása, továbbá a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal összhangban lévő nemzeti programok kialakítása, jóváhagyása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése; b) az állami vízgazdálkodási közfeladatok tekintetében az a) pontban említettek végrehajtásának megszervezése; 16. A Vgtv. 3. -ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A vízügyi igazgatási szervezet feladat- és hatáskörét a Kormány, az illetékességi, illetve működési területét a miniszter rendeletben állapítja meg." 17. A Vgtv. 14. (1) bekezdése a következő f)-i) pontokkal egészül ki: /A vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére/ "f) a vizek jellemzőinek megfigyelésével, állapotának értékelésével, g) az emberi beavatkozások, a felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt hatások elemzésével, h) a vízhasználatok gazdasági elemzésével, i) a vízkészletek ésszerű használatára ösztönző jogi, és közgazdasági eszközrendszer kialakításával" /kell törekedni./ 18. A Vgtv. 15. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A felszín alatti vizet az e törvényben foglaltak figyelembevételével csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel és a vízutánpótlás egyensúlya minőségi károsodás nélkül megmaradjon, és teljesüljenek a külön jogszabály szerinti, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzések elérését biztosító követelmények." 19. A Vgtv. 15. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint vissza kell táplálni. " 20. A Vgtv a új (7) bekezdéssel egészül ki, az eredeti (7) és (8) bekezdés számozása (8) és (9) bekezdésre változik: "(7) Az árpolitika kialakítása során érvényesíteni kell a vízszolgáltatások, a vízigénybevétel céljától függő költségek megtérülésének elvét (megkülönböztetve legalább a háztartási, ipari, mezőgazdasági igényeket), figyelembe véve a környezet- és vízkészlet-védelemmel összefüggő költségeket, a szennyező fizet elvet. Az árak megállapítása során figyelemmel kell lenni a megtérülés társadalmi, környezeti és gazdasági hatásaira. 5

6 21. A Vgtv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(3) Az ingatlan tulajdonosa (használója) az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, védősávon a külön jogszabályban, illetőleg a védőterületet megállapító hatósági határozatban meghatározott, vízbázist veszélyeztető tevékenységet nem végezhet, továbbá a kártalanításra vonatkozó rendelkezések mellett köteles tűrni az ezzel összefüggő közérdekű használati jogok gyakorlását, illetőleg az ingatlan használat meghatározott körű korlátozását." 22. A Vgtv a helyébe a következő rendelkezés lép: "27. Az e törvény 20. (1) és (2) bekezdése, valamint a 23. (1) bekezdése alapján megállapított tulajdoni és használati korlátozásokat, továbbá a 25. (3) bekezdése szerinti védőterület tényét a vízügyi hatóság határozata alapján (a település nevének és a helyrajzi számnak a megjelölésével) az ingatlannyilvántartásba külön törvény szerint be kell jegyezni." 23. A Vgtv a (7) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /Felhatalmazást kap a Kormány:/ i) az ivóvízminőség-javító program megvalósítását szolgáló célelőirányzat igénybevételére, folyósítására, felhasználására, a felhasználás ellenőrzésére és a program teljesítését ellátó szervezetre, továbbá a települési szennyvízelvezetési és -tisztítási nemzeti program támogatási rendszerére vonatkozó szabályok, /rendeletben történő megállapítására./ 24. A Vgtv ának (8) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: /Felhatalmazást kap a miniszter/ h) az ivóvízminőség-javító program forrását szolgáló célelőirányzat terhére történő költségvetési támogatás mértékére és igénybevételére vonatkozó szabályok /rendeletben történő megállapítására./ 25. A Vgtv a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: (10) A 15. (7) bekezdése szerinti rendelkezést legkésőbb december 22- ig kell végrehajtani. 26. A Vgtv. 45/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: "45/A. Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, december 16-6

7 án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető évi I. törvény 3. -ával összhangban a) a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalmak tekintetében, b) az emberi fogyasztást szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvvel, c) a közösségi cselekvés kereteinek a víz-politika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelvvel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. 27. A Vgtv. 1. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul. III. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény módosítása 28. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.): 23. -a az alábbi g) ponttal egészül ki: /23. A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:/ g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. 29. (1) A Hgt a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(2) A Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség első fokon jár el:/ c) abban az esetben, ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul. (2) A Hgt a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) és (4) bekezdés számozása (4) és (5) bekezdésre változik: (3) Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti, az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi 7

8 Főfelügyelőség 15 napon belül jelöli ki. A kijelölést a kérelem benyújtásától számított 3 napon belül az a felügyelőség kezdeményezi, amelyhez a kérelmet benyújtották. IV. A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosítása 30. (1) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény 19. -ának (1) bekezdésében a Vízügyi Levéltár szövegrész helyébe a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár szövegrész lép. (2) A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény 19. -ának (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: /(2) A szaklevéltár illetékességi köre az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kivételével c) a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek, /levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári anyagára terjed ki./ V. Záró és átmeneti rendelkezések 31. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az e törvény 6. -ával megállapított Kvtv. 72. (3) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 8

9 MELLÉKLET a évi. törvényhez A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 1.sz. mellékletében szereplő fogalom-meghatározások 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a fogalom-meghatározások az alábbi ponttal egészülnek ki: 20. vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt terület, illetőleg felszín alatti térrész és az onnan emberi fogyasztásra, illetve hasznosításra kitermelhető vízkészlet a meglévő vagy a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt; 31. vízszolgáltatások: az állam, illetve a helyi önkormányzatok közfeladataival összefüggő, különösen a vízigények kielégítésére, a szennyvizek elvezetésére, illetőleg a használt vizek ártalommentes elhelyezésére, a vízkészletek védelmére irányuló közfeladatok, különösen a) a felszíni vagy felszín alatti víz kitermelése, duzzasztása, tárolása, kezelése, és elosztása, b) a szennyvíz összegyűjtése és kezelése, amelyet ezt követően a felszíni vizekbe juttatnak; 32. lakott terület: a település közigazgatási területének belterületi része, valamint az övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol a nyilvántartott földrészleteket (ingatlanokat) tekintve legalább 50 %-ban állandó tartózkodási hely szerint bejelentett (nyilvántartott) lakosság él, és a területfelhasználás, valamint az infrastruktúra-hálózat kialakítása a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési tervekkel összhangban lévő település-rendezési eszközöknek megfelel; 33. ivóvízminőség javító program (intézkedési terv): az emberi fogyasztásra szolgáló vízre (ivóvízre) vonatkozó jogszabályban meghatározott minőségi követelményeket kielégítő cél megvalósítására irányuló feladatok összessége. 9

10 ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS I. A 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, amely a víz-politika területén a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szól (a továbbiakban: VKI), december 22-én lépett hatályba. A VKI jogharmonizációs feladatainak megkezdéséről a Kormány először a 2329/2001. (XI.21.) Korm. határozatban döntött. A Kormány az új kormányzati munkamegosztásnak megfelelően a határozatot a 1189/2002. (XI.7.) Korm. határozattal hatályon kívül helyezte. Az új kormányhatározat a VKI előírásainak megfelelően meghatározta a végrehajtandó feladatok ütemezését. A kormányhatározat mellékletét képezi a keretirányelv végrehajtásának hazai stratégiai dokumentuma. Az időpontokat a végrehajtás tekintetében a kormányhatározat úgy határozza meg, hogy a VKI-ban előírt határidők teljesíthetők legyenek. A VKI alapvető célkitűzése, hogy a vizek év végére jó állapotúak legyenek. A célkitűzés teljesítéséhez intézkedési programokat kell megfogalmazni és végrehajtani, és az intézkedéseknek a vizek állapotára gyakorolt hatását monitoring rendszerek működtetésével kell folyamatosan ellenőrizni. Az intézkedések közül alapintézkedéseknek tekinti a VKI a vizekkel kapcsolatos, hatályban lévő európai szabályozásból eredő intézkedési programokat (így pl. a települési szennyvíz irányelv nemzeti megvalósítási programja, a mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni akcióprogram). Amennyiben az alapintézkedések nem eredményezik teljes mértékben a jó állapotot, kiegészítő intézkedéseket kell hozni. A kiépítendő monitoring rendszerre alapozott állapotértékelést, a környezeti célkitűzéseket, az intézkedési programokat, és azok várható hatását a vízgyűjtőgazdálkodási tervben kell bemutatni. A célkitűzések megvalósítása csak a társadalom egészének közreműködésével lehetséges, ezért nagy hangsúlyt kap a VKI-ban a társadalom bevonása a nyílt tervezési folyamatba. Ugyanilyen fontosságú eleme a VKI-nak az észszerűség és gazdaságosság szem előtt tartása a végrehajtás egész folyamatában. Ez azt jelenti, hogy egyes vizek esetében kivételeket lehet tenni, akár a környezeti célkitűzésekben, akár a határidők tekintetében, de ezeket az eseteket részletesen indokolni kell. 10

11 A VKI előírásait a vízügyi és környezetvédelmi jogszabályalkotási folyamatban részben már eddig is érvényesítettük, de egyes elemei még hiányoznak. Jelen törvényjavaslat ezen hiányok pótlását célozza. A Stratégiai Dokumentummal összhangban készítettük el az érintett törvények legszükségesebb jogharmonizációs módosítását célzó törvényjavaslat tervezetét. A munka során a Víz Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (VKSKTB) bevonásával az állandó meghívott Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) és a szakmai szervezetek közreműködésével készített törvényjavaslat-tervezetbe az egyéb szükséges szövegpontosításokat is beépítettük. Az előkészítés során egyetértés alakult ki abban, hogy az érintett törvényeket a lehető legkisebb mértékben módosítsuk úgy, hogy eközben a törvényeken belüli és az azok közötti egyensúly megmaradjon. A kellő jogközelítés megvalósítható a környezetvédelmi (Kvtv.) és a vízgazdálkodási (Vgtv.) törvények módosításával. A természetvédelmi törvény módosítása nem szükséges. A Kvtv. módosítás lényege a vizek védelmére vonatkozó, a törvény aiban levő szabályok kiegészítése a VKI-ben levő környezeti célkitűzésekkel, melyek a vizek jó állapotának megőrzését, illetve elérését írják elő. A jó állapotra vonatkozó sajátos szabályokat a javaslat nem tartalmazza, mert azokat elegendő alacsonyabb szintű jogszabályokba foglalni. A VKI előírásainak többsége kormányrendeleti szinten épül be a hazai joganyagba egyrészt a vizek védelmére vonatkozó követelményeket tartalmazó 33/2000. (III. 17.) Korm. és a 203/2001. (XI. 25.) Korm. rendeletek módosításával, másrészt egy, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről szóló új kormányrendelet kiadásával. A VKI egyik sarkalatos követelménye az, hogy a jó állapotot 2015 év végére kivétel nélkül el kell érni a védett területeken legalább abban a vonatkozásban, amiért azt a területet ilyen kategóriába sorolták. Ezért a Kvtv. módosítása kimondja, hogy a vizek védelme kiterjed a védett területekre, és meghatározza a VKI-ben foglaltakkal összhangban, hogy melyek ezek a védett területek. A védett területek magukba foglalják egyrészt azokat a területeket, amelyeken az általános követelményeken felüli speciális előírásokat a vizek jó kémiai állapotának védelme, illetve elérése érdekében kell megtenni (így pl. nitrátérzékeny területeken a jó mezőgazdasági gyakorlat kötelező megvalósítása, ivóvízbázisok védőterületein a fokozott biztonság megvalósítása). Másrészt a védett területek közé kell sorolni mindazokat a területeket, ahol a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi ökoszisztémák jó ökológiai állapota megtartásának, elérésének kitüntetett jelentősége van az élőlények és élőhelyek fennmaradása szempontjából, és ez speciális követelményeket támaszt a vizek állapotára vonatkozóan. Így tekintve a VKI-ban együttesen jelzett védett területek fogalma kettős funkciót tölt be: egyik esetben területet védünk, a másik esetben pedig területtel történő védelemről van szó. A Javaslat tartalmazza a Kvtv.-ben levő minden olyan törvényhely módosítására vonatkozó javaslatot, amely szükséges ahhoz, hogy a VKI-ben levő előírások, és eszközrendszerek integrálódjanak a környezetvédelem meglevő eszközrendszerébe. 11

12 II. A Javaslatnak a Vgtv. módosítására vonatkozó része a VKI-nek az ésszerű vízhasználatok kialakítására és fenntartására vonatkozó alapvető előírásait emeli be a törvénybe. Az állami feladatok közé ezért kerül be a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló árpolitika és a Kvtv. módosításában előírt jó állapot elérését szolgáló intézkedési programok kialakítása, valamint a vízgyűjtő gazdálkodási terv készítése. A törvénymódosítási javaslattal a Vgtv. V. fejezete, amely a "Gazdálkodás a vízkészletekkel" címet viseli, a fentieknek megfelelően egészül ki a vizek állapotának értékelésére, az emberi beavatkozások hatásának elemzésére, a vízhasználatok gazdasági elemzésére és a mindezekhez szükséges jogi és közgazdasági eszközrendszer kialakítására vonatkozó előírásokkal. A Vgtv ának (1) bekezdése, amely a felszín alatti vizekre vonatkozó speciális előírást tartalmazza, a Javaslat szerint kiegészül a Kvtv.-ben előírt jó állapot elérésére vonatkozó előírással. A Vgtv ára vonatkozó javasolt kiegészítések szolgálják a VKI-nek a vízkészletek védelmével és általában a környezet védelmével kapcsolatos költségviselési kötelezettségeket, valamint a vízszolgáltatások tekintetében a költség-megtérülés elvének érvényesítését. A VKI-nek az ivóvíz kitermelésére használt vizekre vonatkozó előírásai a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet megfelelő mértékben tartalmazza, tehát ezek az előírások harmonizáltnak tekinthetők. Az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelmében kijelölt védőterületek ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését a meghatározott területhasználati korlátozásokkal együtt a Vgtv. eddig nem tartalmazta. Ennek pótlását szolgálja a Javaslat a Vgtv. 25. (3) bekezdésében, valamint a Vgtv. új 27. -ában megfogalmazottakkal. A Javaslat melléklete az említetteknek megfelelően tartalmazza a Vgtv. 1. számú Fogalom-meghatározások c. mellékletének kiegészítését. A Javaslat a melléklet 20. pontjában a vízbázis fogalmat pontosítja. Az új fogalom nagyobb összhangot teremt a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásaival, továbbá összhangba kerül a VKI-nek az ivóvíz kitermelésére használt vizekre vonatkozó előírásaival is. Az eddigi szöveg ugyanis általában írta le a vízbázis fogalmát, amely szinte minden főként felszín alatti vízhasználatot megvalósító vízhasználat fajtára értelmezhető volt. A Javaslat a Keretirányelvvel kapcsolatos módosítás mellett a Vgtv.-vel kapcsolatos jogharmonizáció keretében kiegészül a 98/83/EK, az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló irányelv harmonizációja keretében szükséges törvénymódosítással is a következő rendelkezéseket érintve. 12

13 A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) szerint "a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvíz ellátásról " (8. (4) bekezdés). Az "egészséges" ivóvízellátás mint kötelező önkormányzati feladat gyakorlatilag azt jelentette és jelenti, hogy ennek a követelménynek minden települési önkormányzat tegyen eleget, függetlenül a település lakosságának számától, az önkormányzat teljesítőképességétől és a közfeladat körét behatároló egyéb körülménytől. A közüzemi vízellátásban részesülő fogyasztók aránya az ezredfordulóra elérte a 98 %-ot. A vízellátási problémák sokkal inkább a szolgáltatott víz minőségével kapcsolatban jelentkeztek és jelentkeznek, amely a közösségi jognak az ivóvízre vonatkozó elvárásait, konkrét szabályozását nézve is szembetűnő. A csatlakozásra irányuló tárgyalások során Magyarország úgy döntött, hogy a 98/83/EK irányelv teljesítésére nem kér átmeneti mentességet, de élni kíván az irányelv 15. cikkében megfogalmazott lehetőséggel. Eszerint figyelemmel a kivételes rendkívüli körülményekre és a földrajzilag meghatározható területekre az irányelv 14. cikkében előírt december 25-i határidőn túli teljesítéshez 2 3 év hosszabbítást kíván igénybe venni. Az irányelvben biztosított felkészülési időt nézve nincs lehetőség arra, hogy annak kezdő időpontját a csatlakozás időpontjától számítsuk, mert magában az irányelvben megjelölt időszaktól, illetve határidőktől történő eltérés elvileg átmeneti mentességet kívánna és jelentene. Miután ilyen igényt Magyarország nem jelentett be az irányelvben meghatározott és a már érintett rendkívüli körülményekre figyelemmel a jogharmonizációs keretében, ezért az irányelvben előírtak végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket, szabályozási feladatokat el kell végezni. III. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt (a továbbiakban: Hgt.) az Országgyűlés a május 23-i ülésnapján fogadta el. A Hgt. hatálybalépése óta az alábbi pontokban merült fel a módosítás igénye: - egyrészt egy arra vonatkozó felhatalmazás megalkotása, hogy a települési önkormányzat rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok körét, illetve a kezelésükre vonatkozó felhatalmazást, - másrészt, hogy több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érintő hatósági ügyben az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jelölje ki. A közszolgáltató a fogyasztókkal kötendő közszolgáltatási szerződéshez rendszeresen kéri az ügyfelek személyes adatait, ezért felmerült egy arra vonatkozó felhatalmazásnak az igénye, hogy a települési önkormányzat 13

14 rendeletben állapítsa meg a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok körét, illetve a kezelésükre vonatkozó felhatalmazást. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló évi LXIII. tv. 3. (1) bekezdése értelmében adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete elrendeli. A probléma azonban az, hogy jelen esetben törvény nem ad ilyen felhatalmazást az önkormányzatnak, a Hgt.-ben ilyen felhatalmazás nem szerepel, így az önkormányzat rendeletével nem jogosíthatja fel a közszolgáltatót arra, hogy személyes adatokat kezeljen. Az adóazonosító jelet illetően a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény további megszorításokat tartalmaz, melynek 18. és 20. -a meghatározza, hogy kik használhatják, illetve kik ismerhetik meg az adóazonosító jelet. Meghatározza továbbá azt is, hogy azt kik kezelhetik és ezek között gazdálkodó szervezet mint jelen esetben a közszolgáltató nincs megemlítve. A Hgt. jelenleg hatályos rendelkezése alapján a több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érintő ügyekben első fokon a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jár el. A Hgt. módosításával az ügyfélcentrikusabb hatósági ügyintézés megvalósítása érdekében lehetővé válik, hogy ezekben az ügyekben a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség által kijelölt környezetvédelmi felügyelőség járjon el, ezzel is tehermentesítve a Főfelügyelőséget. IV. A Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény (VMLK) szervezeti keretei között működő Vízügyi Levéltár alapítása óta (1973) őrzi a kezelésére bízott vízügyi államigazgatási és társulati szervek levéltári anyagait (kb folyóméter terjedelemben). Gyűjtőköre között a környezetvédelmi tematikára is kiterjedt, de ezt a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény megszüntette. A kormányzati munkamegosztás keretében 2002-ben a környezetvédelem és a vízügy egy tárca felügyelete alá került, amely időszerűvé teszi a levéltári alapfeladatok, illetve az abból fakadó teendők átgondolását annál is inkább, mert a környezetvédelmi levéltári anyagokat illetően 2003-tól új helyzet áll elő. A területi környezet- és természetvédelmi szervek (így pl: felügyelőségek, nemzeti parkok) fennállásukat tekintve most kerülnek abba a helyzetbe, hogy alakuláskori iratanyagaik levéltári érettségűvé válnak, amiknek elhelyezése, folyamatos karbantartása, feldolgozása gondot jelenthet számukra. A levéltári törvény értelmében a minisztériumok 15 évnél régibb iratait az Országos Levéltár őrzi, a megyehatárokhoz igazodó területi szervek iratait pedig a megyei levéltáraknak kell átvenniük. Tekintettel azonban arra, hogy a felügyelőségek és nemzeti park igazgatóságok működési területe nem esik egybe a közigazgatási határokkal, indokolt, hogy anyagaikat hasonlóan a vízügyi igazgatóságokhoz 14

15 az között már egyszer e feladattal megbízott Vízügyi Levéltár, illetőleg a Javaslat szerint Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár vegye át. RÉSZLETES INDOKOLÁS I. A Javaslat 1. -ához A Javaslat 1. -a a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. (a továbbiakban: Kvtv.) tájékoztatással és nyilvánossággal foglalkozó 12. (1) bekezdését egészíti ki a vizek állapotának javítását szolgáló programoknak és terveknek megismerhetőségére vonatkozó állampolgári jogokkal, amely az általános indokolásban említett vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamat nyíltságát biztosítja. A Javaslat 2. -ához A Kvtv. vizek védelmével kapcsolatos fejezetének 18. (1) bekezdése érdemben változatlan marad. Az új (3) bekezdés a VKI-vel összhangban felsorolja, hogy melyek azok a védett területek, melyekre vonatkozóan a környezeti célkitűzések 2015-re történő elérése alól nem lehet kivételt tenni. A határidőt a Javaslat a Kvtv (3) bekezdésének kiegészítésére vonatkozóan tartalmazza. Az új 18. (2) bekezdés kiszélesíti a vizek védelmének eddigi értelmezését. Kimondja egyrészt azt, hogy a felszín alatti vizek védelméhez elválaszthatatlanul hozzá tartozik a talaj, a kőzetek védelme is abból adódóan, hogy a felszín alatti vizek állapota jelentős mértékben függ attól, hogy milyen állapotban van az a talaj, illetve kőzet, amelyen a víz átszivárog, mielőtt a felszín alatti vízbe jut. (A jogszabályi előírások szerint ugyanis felszín alatti víznek csak az un. telített zónában levő víz minősül.) Másrészt követve a VKI célját kiterjeszti a vizek védelmére irányuló tevékenységet a védett területekre. Ennek különösen a vízi, vízközeli és a felszín alatti víztől jelentősen függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek védelme szempontjából van nagy jelentősége. A Kvtv ának új (4) bekezdése kimondja, hogy a védett területekről nyilvántartást kell vezetni. Ez a VKI-ből következik. A Kvtv. 18.-ának új (5) bekezdése a VKI környezeti célkitűzésének átvétele. Az új (6) bekezdés a több azonos tárgyú környezeti célkitűzést szolgáló követelmény közül a legszigorúbb alkalmazását rendeli el. A (7) bekezdés a célkitűzések elérését szolgáló, a VKI által az EK jogba bevezetett új eszköz, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv alkalmazását írja elő. (A VKI más eszközök alkalmazását is kötelezővé teszi, így pl. a vizek állapotának rendszeres monitoringját. Az erre vonatkozó törvényi alapok azonban már benne vannak a Kvtv.-ben, és azok újra fogalmazására nincs szükség.) 15

16 A Javaslat 3. -ához A Kvtv. 19. (3) bekezdés b) pontjának kiegészítését az teszi szükségessé, hogy a VKI a vízi és vízközeli élőhelyek és élő szervezetek védelmének figyelembe vételén kívül (ami eddig is része volt a Kvtv. követelményeinek) előírja a felszín alatti vizektől közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák védelmét is. A Javaslat 4. -ához A Kvtv ának kiegészítését az indokolja, hogy a környezetvédelmi igazgatásnak nemcsak egyedi döntésekben kell megtestesülnie, hanem a különféle környezethasználatokból, környezet-igénybevételekből adódó környezeti veszélyekkel, szennyezésekkel, károsításokkal szemben programokba foglalt, összehangolt intézkedés sorozattal kell fellépni. (Ilyen pl. a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni intézkedéseket tartalmazó un. nitrát akcióprogram.) Az igazgatási intézkedések programokba történő foglalásának nemcsak a vizek védelme, hanem a többi környezeti elem védelme szempontjából is egyre növekvő jelentősége van. A Javaslat 5. -ához A Javaslat 5. -ában a Kvtv. 66. (1) bekezdés b) és c) pontjában a 72/A. (1) bekezdés a) pontjára való utalás téves, melyet 72/A. (1) bekezdésre kell módosítani, mert a jogszabályhely alpontot nem tartalmaz. A Javaslat 6. -ához A Javaslat 6. -a a Kvtv át egészíti ki azzal a rendelkezéssel, amely szerint az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg a 66. (1) bekezdésének b) és c) pontjai szerint kiadott egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül. A Javaslat 7. -ához A Kvtv ának módosítását a környezeti hatásvizsgálatokkal kapcsolatos államigazgatási eljárások eddigi tapasztalatai teszik szükségessé. A (2) bekezdés b) pontja kiegészül azzal, hogy a tárgyi tevékenységet folytató érdekelt ismerete hiányában az érintett ingatlan tulajdonosát kell érdekeltnek tekinteni. Ha a tevékenység gyakorlója nem azonos az ingatlan tulajdonosával, akkor a hatóság az eljárás megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát egyidejűleg értesíti. A Javaslat 8. -ához A Javaslat 8. -a a Kvtv ában szereplő utaló szabályt pontosítja, mert a nyilvánosság bevonásának biztosítása érdekében a felügyelőség által 16

17 kötelezően megtartott közmeghallgatást a hatályos szöveg a vonatkozó c) pont helyett tévesen az a) pontban meghatározott esethez köti. A Javaslat 9. -ához A Javaslat 9. -a a Kvtv ának (2) bekezdésében szereplő utaló szabályt pontosítja, mert a 66. (1) bekezdés b) és c) pontja mellett az e) pont szerinti határozatban alapul vett körülmények változását is hivatalból vizsgálnia kell a felügyelőségnek. A Javaslat 10. -ához A Kvtv (2) bekezdés c) pontjának kiegészítését a jelenlegi, nagyon szigorú, számos esetben betarthatatlan követelmény feloldása indokolja. Gyakori eset ugyanis az, hogy egy bekövetkezett szennyezés, károsodás előtti állapot a legjobb kárelhárítási vagy kármentesítési gyakorlat alkalmazásával sem állítható helyre. Ezt az ellentmondást oldja fel a külön jogszabályra való utalás. Ezek a vízminőségi kárelhárításra vonatkozó, illetve a kármentesítés szabályait tartalmazó kormányrendeletek, melyek a Kvtv., illetve a Vgtv január 1-jei hatályba lépését követően kerültek kidolgozásra és kiadásra a Kvtv.-ben, illetve a Vgtv.-ben kapott felhatalmazások alapján. A Javaslat 11. -ához A Javaslat 11. -a a Kvtv.18. -ában a védett területekre vonatkozó, a vizek jó állapotának elérését szolgáló minden olyan környezetvédelmi előírást és környezeti célkitűzést 2015-ig teljesíteni rendel, amelyek érdekében az egyes védett területeket kialakították. A Javaslat 12. -ához A Javaslat 12. -a felhatalmazást ad a Kormány részére ahhoz, hogy a Kvtv.- ben, valamint a Vgtv.-ben foglaltakkal összhangban megállapítsa a vízgyűjtőgazdálkodási tervezésre és a jó vízállapotok eléréséhez szükséges intézkedések programjának kialakítására vonatkozó szabályokat. A Javaslat 13. -ához A Javaslat 13. -a a miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet rendelettel hirdesse ki. A Javaslat 14. -ához A Javaslat 14. -a a Kvtv.-hez jogharmonizációs záradékot illeszt, amely szerint a törvény az emberi fogyasztásra igénybe vett vizek minőségéről szóló 98/83/EK, valamint a közösségi cselekvés kereteinek a víz-politika területén 17

18 történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. II. A Javaslat 15. -ához A Javaslat 15. -a a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. (a továbbiakban: Vgtv.) 2. (1) bekezdés a) pontját egészíti ki azzal, hogy a Kvtv. felhatalmazása alapján születő külön jogszabályban meghatározott jó állapot elérését szolgáló intézkedések programjának kialakítását, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítését állami feladattá teszi. A VKI egyik lényeges alapelve az ésszerűség és a gazdaságosság érvényesítése a vizek jó állapotának elérésére tett intézkedések kialakításakor. Az ésszerűség alapelvének érvényesítését szolgálja az állami feladatok tekintetében a Vgtv. 2. a) pontjában a vízkészletek védelmét és fenntartható használatát szolgáló árpolitika kialakítására vonatkozó előírás. A Javaslat szerinti b) pont ennek az állami feladatnak a végrehajtását írja elő. A Javaslat 16. -ához A Javaslat 16. -a a Vgtv. 3. -ának (4) bekezdését pontosítja annak érdekében, hogy a vízügyi szolgálat alapegységét jelentő vízügyi igazgatóságok illetékességi, illetőleg működési területét a miniszter rendelettel állapíthassa meg, mert az egyéb hasonló tárcaszervek illetékességi, illetve működési területét is a miniszter határozza meg. A Javaslat 17. -ához A Vgtv. vízkészletekkel való gazdálkodással foglalkozó előírásai eddig is meghatároztak a vizek hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére vonatkozó előírásokat, amelyek a VKI szellemével összhangban vannak. Nem tartalmazza azonban a hatályban lévő törvény a vízhasználatokra vonatkozó gazdasági elemzésekkel kapcsolatos konkrét előírásokat, amelyeket a VKI az ésszerűen fenntartható vízhasználatok kialakítása érdekében fogalmaz meg. Ennek érdekében tartalmazza a Javaslat a Vgtv. 14. (1) bekezdésére vonatkozó kiegészítéseket, amelyek a vizek jellemzőinek megfigyelésével és állapotának értékelésével, az emberi beavatkozásoknak a vizekre gyakorolt hatásai elemzésével, valamint a vízhasználatok gazdasági elemzésével kapcsolatos előírásokat jelentik. 18

19 A Javaslat 18. -ához A Vgtv a új (1) bekezdésének megfogalmazására vonatkozóan a Javaslat az eddigi igénybevételi korlátozást a felszín alatti vizek tekintetében azzal egészíti ki, hogy ennek az előírásnak az is célja, hogy a Kvtv.-ben előírt, a vizek jó állapotára vonatkozó célkitűzés is teljesüljön. A Javaslat 19. -ához A Javaslat 19. -a a Vgtv a (3) bekezdésének az eddig hatályban lévő előírását egészíti ki a termál vízkészletek energetikai felhasználására vonatkozó speciális előírással. A Javaslat a 33/2000. (III.17.) Korm. rendeletre alapozva fogalmazza meg a termálvizek visszapótlási szabályait. A javasolt szabályozás a felszín alatti vízkészletek általános védelmét szolgálja. A Javaslat 20. -ához A VKI az ésszerű vízhasználatok kialakításának kötelezettsége körében a vízszolgáltatásokra vonatkozóan a költség-megtérítés alapelvét fogalmazza meg. A Javaslat ennek a szabálynak a Vgtv ának új (7) bekezdésében foglaltak alapján a normaszövegben való megfogalmazását célozza. A Javaslat 21. -ához A VKI-nak az ivóvíz kitermelésére, a használt vizekre vonatkozó előírásait a Vgtv., valamint a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Az ivóvízbázisok, vízkivételi művek védelmére kijelölt védőterületek ingatlannyilvántartásba való bejegyzését a meghatározott területhasználati korlátozásokkal együtt a Vgtv. eddig nem tartalmazta. A Javaslat 21. -a a VKI alapján ezt pótolja. A Javaslat 22. -ához Az ivóvízbázisok védőterületén létesített megfigyelési helyek megközelítéséhez való jog, mint közérdekű használati jog gyakorlásának az ingatlan tulajdonosa által való tűrési kötelezettsége sem jelent meg eddig törvényi szinten. A Javaslat ezt szolgálja a Vgtv a (3) bekezdésének módosítására vonatkozóan, konkrétan azzal, hogy a védőterület tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A Javaslat 23. -ához A Javaslat 23. -a a Vgtv a (7) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazást egészíti ki az ivóvízminőség-javító program továbbfejlesztéséhez szükséges jogszabályok megalkotását lehetővé tevő konkrét felhatalmazások megtételével a szervezet, a finanszírozás és az ellenőrzés tekintetében. 19

20 A Javaslat 24. -ához A Javaslat 24. -a a Vgtv a (8) bekezdését h) ponttal egészíti ki az ivóvízminőség javító program továbbfejlesztéséhez szükséges jogszabály megalkotásához szükséges konkrét felhatalmazás megadásával a támogatások és igénybevételük tekintetében. A Javaslat 25. -ához A Javaslat 25. -a vízigénnyel kapcsolatban az árak megállapításáról szóló törvény szerinti árhatósági jogkörgyakorlás keretében meghatározott szolgáltatási, illetőleg vízátadási díjakba történő költségérvényesítést ír elő az EK jognak megfelelő december 22-ei határidővel. A Javaslat 26. -ához A Javaslat 26. -a a vonatkozó három irányelvnek megfelelően alpontokra tagolva tartalmazza a törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítését, aktualizálását a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK tanácsi irányelvvel az agglomeráció és a lakosegyenérték fogalma, az emberi fogyasztás szolgáló víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv, továbbá a közösségi cselekvés kereteinek a víz-politika területén történő meghatározásáról szóló 2000/60/EK parlamenti és tanácsi irányelv tekintetében. A Javaslat 27. -ához A Javaslat 27. -a a Vgtv. 1.sz. mellékletét e törvény melléklete szerint módosítja, meghatározva a vízbázis fogalmát, és a mellékletben szereplő fogalom-meghatározásokat a vízszolgáltatások, a lakott terület és az ivóvízminőség-javító program fogalom-meghatározással egészíti ki. III. A Javaslat ához A Javaslat 28. és 29. -a a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény felhatalmazási rendszerét, illetőleg 41. -át egészíti ki, a környezet- és természetvédelmi főfelügyelőséghez telepítve azt a hatáskört, amely arra az esetre vonatkozik, amikor a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem az ország egész területére kiterjedő tevékenységre irányul. Ha a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági engedély megszerzése iránti kérelem több környezetvédelmi felügyelőség illetékességi területét érinti, az eljáró környezetvédelmi felügyelőséget a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség jelöli ki. 20

21 IV. A Javaslat 30. -ához A Javaslat 30. -a a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár tekintetében módosítja az un. levéltári, a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvényt. A Javaslat 31. -ához A Javaslat 31. -a a hatályba léptető és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, elrendelve, hogy a Javaslat 6. -ával meghatározott, a Kvtv. 72. (3) bekezdés szerint az előzetes környezeti tanulmány vagy részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg az egységes környezethasználati engedély, az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül és ezt a rendelkezést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A Javaslat mellékletéhez A Javaslat melléklete a Vgtv. Fogalom-meghatározások című mellékletének 9. és 20. pontját egészíti ki, illetőleg pontosítja, továbbá a vízszolgáltatások, a lakott terület és az ivóvízminőség-javító program tekintetében új fogalommeghatározásokkal egészíti ki a Vgtv. 1. sz. mellékletét. 21