Nemzeti ünnep Megemlékezés a Turulszobornál

Átírás

1 A szülőfaluért lehet sokat tenni, de eleget soha XIII. ÉVF. 2. SZÁM A HELYTÖRTÉNETI BARÁTI TÁRSULAT TÁJÉKOZTATÓJA ÁPRILIS Nemzeti ünnep Megemlékezés a Turulszobornál Tisztelt Ünneplő közönség! Nemzeti hőseinkre, elhunyt testvéreinkre emlékezünk. Március idusához kötődik a három nemzeti ünnepünk egyike. Őseink, március 15-én elindított szabadságharca hőseire emlékezünk, mint minden évben. Úgy érezzük, hogy itt kell lennünk, együtt emlékeznünk, imádkoznunk, ezzel is megbecsülésünket kifejeznünk és jóra való törekvésüket értünk, hazánkért meghálálnunk. Ezt tették szüleink és bízzunk a jövőben követik a példát gyermekeink. Bagon, az Újoncozó Bizottság szeptember 5- én kezdte meg munkáját, de előtte már az önkéntesek bevonultak (Könczöl István, Kis Antal, ifj. Katona János, Katona János, Bartók István, Könczöl Antal, Katona István, Mikk Mihály, Tóth Antal, Gergely István, Horváth János, Hajdú György és Lázár Lajos). Voltak, akik akaratuk ellenére nem váltak be. A családfenntartókat akkor nem vonultatták be. Közülük többen temetőnkben nyugszanak. Sírjaik, ki tudja, hogy hol domborulnak? Tudom, az emlékezés nem ismer határokat. Hőseinkre, Őseinkre nem csak meghatározott napokon illik emlékezni. Nap, mint nap eszünkbe jutnak szüleink nemes intelmei, cselekedetei. Milyen kimeríthetetlen kincses forrás! Bagi ünnepségen már a múlt század elején énekelték: Mit olvasol Édesfiam? / Egy gyönyörű tündérmesét. / Tedd le, tedd le, olvasgassad / Magyarország történetét! / Olvasgass ma Damjanichról, Kis Ernőről Szavalták: Meggyötört népem, talpra hát, talpra, / Rabság lánca nem való neked, / Ne tűrd a rozsdát! / Magyar a neved. Század végén hallhattuk Németh Ferencné, Juliska néni előadásában: Tudjátok-e mi a haza? / Mindnyájunknak szent bölcsője, / Őseinknek pihentető, szép

2 2 XIII. évf. 2. sz. virágos temetője, / Mindnyájunknak édesanyja, híven ölel kebelére, / Érte élünk, s ha kell haljunk, áldás minden kis rögére / Bárhová visz szerencsétek / Ezt a hazát szeressétek! Mécs László írja: Remény-ösvényen a négy égi tájról / Indulgatunk neki az új jövőnek / Szőlőt akarunk szedni bojtorjánról / s elhisszük, hogy tövisen fügék nőnek: / elhisszük most, mert élni akarunk! A fa, a tél zord kihívására gyökereivel válaszol. Ha gyökereit elvágják, a fa elpusztul. Ne hagyjuk, hogy gyökereinket elvágják, mert mi sem maradunk meg (Van ilyen törekvés, soha ne feledjük!). Aki embernek hitvány, magyarnak is alkalmatlan. Őseink emlékét, kiemelten a bagi 48-as hősökét, örökre őrizzük meg! Nyugodjanak békességben, és Isten világossága fényeskedjen nekik! A Bagi Gazdakör is elhelyezi koszorúját FOTÓ:TSINOM Bag, március 15-én. Katona Károly Carlopago Kutató munkánk során egy érdekességre bukkantunk a Pallas Nagylexikonában. Bár a nevezett városkának nem sok köze van községünkhöz, mégis a névazonosság miatt említésre érdemes. Carlopago (Bag, Carlobago, Karlopago), önálló város Horvát Szlavonországban, Lika Krbava vármegyében, (1891) 103 házzal és 661 horvát lakossal (köztük egy magyar sincs). A város a Morlakkák csatornájának partján, szép öbölben, a Velebit hegység tövében fekszik. Van I. oszt. vámhivatala, tengerészeti közegészségügyi- és révhivatala, erdészeti hivatala, gőzhajó-állomása, postaés táviróhivatala, postatakarékpénztára: kereskedelme jelentéktelen. A kapucinusok templomában Pellican de Juresoky Miksa osztrák tábornagy van eltemetve. Lakói leginkább parti hajózással és halászattal foglalkoznak. A város határa csak 14 hektár. C. vidékén a rómaiak idejében Lobsika város állott s lakói japigok voltak. A horvátok a VII. században szállták meg e vidéket; a középkorban Scrissia, utóbb Skrisa és (horvátul) Bag volt a neve; a C. nevet VI. Károly iránti hálából vette fel. A törökök elpusztították s ig, amidőn újra felépítették, romokban hevert aug. 14. az egyesült francia-spanyol hajóhad elfoglalta, ig francia kezekben volt szept. havában bombázták, kastélyát a levegőbe röpítették és a városi levéltárt elhamvasztották. A Pallas Nagy Lexikona 1897

3 2004. április 3 A jövőbeli hulladékártalmatlanítás problémái V. rész TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM Bag területét érintően legjelentősebb védett természeti érték az országos védelem alatt álló Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet ide tartozó része (mintegy 750 ha terület, túlnyomórészt dombvidéki erdő). A természetes és természetközeli állapotokat mutató növénytársulások szerencsére viszonylag nagy területeken maradtak meg, egyrészt az országos természeti védelem alatt álló, már említett, Gödöllői dombsághoz tartozó erdőkben ( tölgyes társulások ), a füves lejtőkön, valamint a patakok völgyeiben, árterében (nedves rétek, égeresek, füzesek). Bag erdősültsége az országos átlag több mint kétszerese (46 %-os). Védetté nyilvánítása 1990-ben történt, a rendelet főbb céljai : 1. A gödöllői dombvidék még egységes tájrészletének, a tájra jellemző természetes erdőtípusoknak, a források és vízfolyások tisztaságának megóvása. 2. Az őshonos vadállomány védelme 3. Kultúrtörténeti emlékek megőrzése 4. Pihenő- és kiránduló központok létrehozása. Az utóbbi években történt természeti értékeket feltáró kutató munkák során a védett területek határain kívül is több olyan értékes élőhelyet fedeztek fel, amelyek bizonyos szintű védelmet igényelnek. Ezek az úgynevezett természeti terület -nek minősülő részek. Bag területén ezek egyike a Nagyvölgy északkeleti végénél lévő erdő (kb. 90 ha), amely a tájvédelmi körzettel szomszédos így valószínű ahhoz való jövőbeli csatolása. A falu délnyugati szélén lévő meredek gyepes, parlagos domboldal (kb. 15 ha) szintén értékes növényfajok élőhelye. További három, természeti területnek minősíthető, 2-5 hektáros folt az Egres patak völgyében lévő vizes, nedves élőhely. Az Egres patak völgye tájképileg is értékes terület, csakúgy mint a Nagyvölgy és az autópálya közötti dombos, lankás mezőgazdasági területek. Érzékenynek minősülnek táj és településképi szempontból a belterület szomszédságában lévő domboldalak, dombhátak. A vízfolyásvölgyek ökológiai folyosóként is jelentősek. A külterületek egyes részein sajnálatosan illegális szemétlerakások találhatók, amelyek azon túl, hogy nem túl esztétikus látványt nyújtanak, környezetünkre is veszélyesek. Továbbá a tájvédelemhez tartozhat még, maga a község, mint tájelem védelme. Gondolván itt pontosan: a történelmileg kialakult településszerkezetre, telekstruktúrára, a kockakővel beépített közterületekre. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település területfelhasználása csaknem monofunkciójú lakóterület. A községben az alapellátási intézmények biztosítottak. Az intézmények koncentrált elhelyezése nem jellemző, így nem is alkotnak egységes településközpontot. A Szent Imre út (fő út) mentén elszórtan találhatók az Önkormányzat, a művelődési ház, az óvoda, a kereskedelem (csak a fontosabbakat megemlítve). Kisebb intézményi tömörülés megmaradt a történelmi magban, a templom előtti út elágazások tere körül, ahol a templom, a plébánia, az iskola a tornateremmel, valamint a temető alkotnak együttest. A település centrumában, az autópálya lehajtó tövében, mindkét oldalról sportterület alakult ki. Gazdasági, és szolgáltató területek a vasútvonal és a 3-as főút között helyezkednek el. A közlekedési folyosók közötti területek felhasználása mind a település, mind a vállalkozók szempontjából kedvező. Kiss Dániel

4 4 XIII. évf. 2. sz. A Galga menti népfőiskolák szerepe a felnőttek oktatásában VI. rész Mielőtt a magyar népfőiskolai mozgalom kezdetéről szólnánk, meg kell említenünk azokat a magyar kísérleteket is, amelyek ugyan nem voltak népfőiskolák, de megvalósításukban sok hasonló vonást mutatnak. Így van szó Tessedik Sámuelről, és báró Wesselényi Miklósról, Szarvas, illetve Makfalva székhellyel. Mindketten olyan haladó szellemiségű tanintézetet hoztak létre, mellyel a népet kívánták szellemileg, erkölcsileg és gazdaságilag felemelni. A későbbi népfőiskolai mozgalom úgy tekintett mindkét kísérletre, mint a hazai népfőiskola magyar gyökerére. Az eredetileg XIX. századi gondolat a századforduló tájékán érintette meg Magyarországot. A népfőiskola tényleges megvalósítására 1914-ben került sor Bajaszentivánon. Ekkor működött már ún. Országos Szabadoktatási Tanács is, amely a minisztérium támogatásával jött létre, a Kecskemétre tervezett népfőiskola megnyitását az első világháború kitörése megakadályozta. A Trianon utáni időből viszont már Kecskemét érdemel említést, ahol dr. Kovács Andor jogakadémiai igazgató vezetésével ban megindult a népfőiskola, s erről Értesítőt adtak ki. Az 1920-as évek utáni időkben mintegy 70 népfőiskola működött az országban, és ezek elsősorban az állampolgári nevelésről igyekeztek gondoskodni. Ilyenek az erdélyi, a felvidéki példák, valamint a hazaiak közül Mezőkövesd, Szanda, Ménfőcsanak és Pilis. A harmincas évek közepétől kezdődött a magyar népfőiskolai mozgalom leggazdagabb és legmaradandóbb periódusa. Az ifjúsági mozgalmak a 40-es évekre erőteljesen kibontakoztak, és sok haladó gondolat között felkarolói és megvalósítói lettek a népfőiskolának is. Ide tartozik a katolikus agrárifjúságot tömörítő KALOT és a leányokkal foglalkozó KALÁSZ, valamint a KIE protestáns vonalon. Meg kell említenünk a két protestáns diákmozgalmat, s Református Diákmozgalmat, a Soli Deo Gloriát (Egyedül Istené a dicsőség) és a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetséget, a MEKDESZ-t. Mindegyik mozgalomban már korábban előtérbe került a magyar falu kérdése. Ebben bizonyos szerepe volt a népi íróknak is, akik rendszeres előadók voltak az ifjúsági mozgalmak által szervezett konferenciákon. Nemcsak előadásokat vállaltak, hanem a Kelet Népében az es években csaknem minden jelentős képviselőjük cikket írt erről a kérdésről. Móricz Zsigmond, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Veres Péter, Féja Géza, Németh László, Bibó István és még sokan a népi írók közül felismerték ennek a gondolatnak a falumentő jelentőségét, és kiállnak mellette. Ilyen szellemben indult meg 1936-ban a magyar népfőiskolai mozgalomnak az a korszaka, amely méltán nevezhető a mozgalom virágkorának, és tartott 1948-ig, a megszüntetésig február 1-jén indult el Sárospatakon az első népfőiskolai tanfolyam. Nyomában néhány éven belül valóságos népfőiskola láz lepte el az országot. A nagytarcsai evangélikus népfőiskola (alapító Sztehló Gábor) elindulása november 15-én fontos állomás volt a magyar népfőiskola történetben. Ez az intézmény Tessedik Sámuel nevét vette fel, azzal az elgondolással, hogy a szarvason elkezdett munkát tekinti történelmi gyökerének, és az ott abbamaradt munkát kívánta folytatni a kor követelményeinek megfelelően. Részben országos gyűjtésből, de igen nagy részben a finnek adományaiból épültek fel az épületek. Nagytarcsa az első olyan intézmény, amelynek saját épületei voltak. A KALOT népfőiskolák: A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Testülete folytatója annak a mozgalomnak, amely Legényegyletek címen a múlt század közepétől egy Kolping nevű német lelkész munkássága révén alakult meg, és jutott el hozzánk is. Ezt szervezte újjá Szegeden két jezsuita szerzetes, Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm. A KALOT négyes programja így hangzott: Krisztusibb embert; Műveltebb falut; Életerős népet; Önérzetes magyart; Az első és egyben minta népfőiskola az ún. Szapáry-kastélyban jött létre, 1940 őszén Érden, ( itt folyt vezetőképzés papok, tanítók és laikusok részére). Érd után az egyik legismertebb népfőiskola Egyházasfalun létesült (Széchenyinépfőisk.; ig.: Tóth Imre). Sorban a többiek: Csík-

5 2004. április 5 somlyó, Jánosi, Eger, Vértesacsa, Balatonberény, Zírc, Kassa, Ungvár, Vágsellye, Szilágysomlyó, Szatmárnémeti, Endrőd, Hajdúdorog, Püspöknádasd, Csítz-fürdő, Kecskemét. A támogatók közül kiemelkedik: Apor Vilmos győri püspök. Az Egyházasfaluihoz hasonló módon folytatódott a munka csaknem minden népfőiskolán: többhetes és több hónapos tanfolyamok váltogatták egymást. Ugrin József az Érdi népfőiskola igazgatójának adatai szerint, mintegy harmic ezer fiatal fordult meg a KALOT, és KALÁSZ népfőiskolákon május 21-én megalakult a Népfőiskolai Tanács ( 7-7 taggal vett részt benne: KALOT, KALÁSZ, KLE, dr.szabó Zoltán elnök, Kerkai Jenő alelnök). A népfőiskola céljait így foglalták össze: a népfőiskola olyan intézmény, amely a felnőtt kor határán lévő ifjúságot 5 hónapon, de legalább két és fél hónapon át vallási és nemzeti hivatásbeli szolgálatra neveli. A népfőiskola pedagógiáját így sűrítették: az ifjúságot közösségbe gyűjtve, az élő szóból és nevelő személyiségből kiáradó erőkkel a legnagyobb gyakorlatiasságra neveli. A tananyagra nézve pedig kimondták: minden népfőiskola maga állapítja meg a feldolgozandó anyagot. Szükséges, hogy az állandó műveltségre vonatkozó nevelő tárgyak mellett megfelelő helyet kapjon a gazdasági képzés is. Népfőiskolának csak az nevezhető, ahol legalább két és fél hónapon át bentlakásos munka folyik. Szatmár úgy vonult be a népfőiskolai történetbe, mint a bujdosó iskola mert kezdte Szatmárököritón, folytatta Kocsordon és befejezte Tyukodon. Az iskola létrehozását az esperes G. Szabó Mihály kezdeményezte. Veszprémben nehéz küzdelemmel, szinte országos összefogással jött létre a népfőiskola Boda József lelkész munkája révén. Kecskeméten 1942-től erőteljes munka kezdődött az ban már megtartott népfőiskola továbbfejlődéseként. Móricz Zsigmond 1940 májusában előadást tartott. Kecskemét mint más népfőiskola is gondolt a visszatért részekre Erdélyből és Kárpátaljáról is hívott résztvevőket. Két és fél hónapnál hosszabb tanfolyamok voltak: Hódmezővásárhelyen, Pápán, Csurgón, Alsónyéken, Szeghalmon, Hajdúböszörményen és Rónafőn. Rövidebb tanfolyamok voltak: Debrecenben, Dombrádon, Fóton, Győrszemerén, Hajdúhadházán, Hajdúnánáson, Kiskunhalason, Kisvárdán, Komádiban, Köröstarcsán, Kunmadarason, Mezőtúron, Miskolcon, Nyíregyházán, Sajóecsegen, Sárbogárdon, és Törökszentmiklóson. A Dunántúlon az 1940-es évektől a következő népfőiskolák működtek: Celldömölk, Farád, Győr és Répcelak. A vezetők voltak: Sztehló Gábor, Csepregi Béla, Veöreös Imre. Keresztény Leányegyesületek (KLE) népfőiskolái: Tordas, Leléd (Szlovákia), Sajókaza, Miskolc, Nyíregyháza. Erdély és a Felvidék népfőiskolái: A KALOT a visszatért területeken mindenütt igyekezett népfőiskolát szervezni. Így volt ez protestáns vonalon is. A Felvidéken két csomópont kerül előtérbe: Csallóköz és Beregszász, Ungvár (Narancsik Imre) Erdélyben 10 népfőiskoláról tudunk: Ákosfalva, Barátka, Gyalu, Kőrösfő, Magyarkapus, Makfalva, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szilágycsehi, és Halmos. Az államilag támogatott és a népművelés által gondozott népfőiskolák is beletartoztak az 1948-ig terjedő időszak intézményhálózatába. Kétségtelenül az egyik legjelentősebb a Tatai Népfőiskola volt között. A Magyar Közigazgatástudományi Intézet Benda Kálmán és Magyari Zoltán igazgatásával elsősorban arra kívánta felkészíteni a résztvevőket, hogy a falujukban majd alkalmas vezetők lehessenek. Siófokon Molnár István vezetésével 1944-ig működött a Balatoni Népfőiskola után ha nehezen is, de újra életre kaptak az egyházi népfőiskolák a KALOT és a KIE szervezésében. Ekkor a vezető szerepet már a Szabadművelődés és a Parasztszövetség veszi át. Karácsony Sándor a Szabadművelődési Tanács elnöke, és Szathmáry Lajos a népfőiskolai ügyek vezetője. A Tanácsban helyet kap még: Szabó Zoltán, Újszászy Kálmán és Boda József is. Az 1946/500. sz. rendelet a szabadiskolák létesítését szabályozta. Ezek három fokozatban alakulhattak: alsó,- közép és felső. Szathmáry Lajos jelentése szerint 200 ilyen iskola volt, és ebből 30 felsőfokú, 50 középfokú és 120 alsófokú. Ez utóbbiak közé tartoztak a népfőiskolák. Az iskolák államosításával egyidejűleg ennek a népet igazán emelni akaró mozgalomnak sem volt helye az új elgondolások keretében. Hosszú évekre hallgatás vette körül ezt a kérdést, és csak néhány cikk törte meg a csendet, majd az 1972-ben megjelent Népi írók bibliográfiája adta közre az és az közötti időkre vonatkozó irodalmat. Csak 1983-ban szerveztek újra országos találkozót, és lassan éledt a mozgalom az ország különböző tájain Katonáné Palya Réka

6 6 XIII. évf. 2. sz. Helytörténeti források Bag múltjából V. rész BAG. Legjelentősebb feljegyezni valója a község utolsó tíz esztendejének a hatalmas nyolc-tantermes új iskola. A járás egyik legszebb épülete ez az új iskola. A községnek 1921-től villanyvilágítása és 1929-től egy artézikútja van. A hősök szobrát 1927-ben állították fel. A lélekszaporodás Bagon 18 százalékot tüntet fel az utolsó tíz esztendőben Pestvármegye Trianon után Szerkesztette: Dömjén Miklós Harmatcseppek V. rész Faska Margit közigazgatási irodatiszt A legidősebb a három lány közül. Hat éves volt, amikor Édesapja az első világháborúban hősi halált halt. Édesanyja magára maradt két lányával, vele és a tőle fiatalabb Erzsébettel. Édesanyja, hogy őket is felnevelhesse, férjhez ment apja bátyjához, aki szintén iparos, molnársegéd volt. Ezután született a féltestvér, Aranka, aki a legfiatalabb volt közülük. Iskoláit Bagon (négy elemi), Aszódon (további négy osztály) a Petőfi ág. h. Evangélikus Gimnáziumban, majd az aszódi Leánynevelő iskola I. gazdasági évfolyamán végezte.varrótanoncnak szerződött és 1925-ben felszabadult. A háború és következményei nehéz megélhetési helyzetbe sodorta családjukat.1925 végén megpályázta a bagi községháza írnoki állását és 1926-ban egyhangúlag megválasztották írnok végrehajtónak. Később közigazgatási irodatiszt lett, akinek a működése mind a hivatal és ami fontosabb: a lakosság elégedettségét és elismerését elnyerte. Itt dolgozott fáradhatatlanul nyugdíjba vonulásáig (1966), amely azonban nem szakította meg a falu lakosai ügyes-bajos dolgaiban való hasznos segítség nyújtását. BaGi Faska Margit TÁJÉKOZTATÓ megjelenik kéthavonta, kéziratként kiadja a Helytörténeti Baráti Társulat 2191 Bag, Malom út 14. Tel./ Fax: / Mobil: 06-30/ adószám: számlaszám: OTP honlap: bgusztav@dpg.hu elnök: id. Balázs Gusztáv tördelés: Katona Pál