Értékelés. 1. Pedagógiai folyamatok

Átírás

1 Értékelés 1. Pedagógiai folyamatok 1.1. Hogyan valósul meg a stratégiai és operatív tervezés? Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását. Az intézmény vezetője és helyettesei irányítják és ellenőrzik a Pedagógiai Programban, SZMSZ-ben meghatározott célok és az erre épülő munkatervek koherenciáját. A célok, feladatok reálisak az intézmény feltételeihez igazodnak. A óvoda hatékony működését támogató vezetői értekezletek havi rendszerességűek. (munkaterv) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készülnek. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését. A Pedagógiai Program a munkatervek készítés, a helyben szokásos megfigyelések eredményeinek, a 6 éves kor utáni óvodában maradók mutatóinak, a HH és HHH intézményi mutatójának figyelembe vételével történik. Ezek támogatják az intézményről kialakított kép formálását, a reális jövőkép alakítását. (munkaterv, beszámolók, gyermekek fejlődésének nyomon követése) A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik. A stratégiai célok elérése érdekében a feladatok tervezése és értékelése a nevelőtestület együttműködésével történik. A tervek elkészítését megelőzi a nevelőtestülettel történő egyeztetés. Az intézményben működik dokumentum ellenőrző és módosító munkacsoport, amely támogatja a dokumentumok elkészítésének hatékonyságát. (PP. interjúk, munkatervek, beszámolók) Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés. A fenntartóval- Albertirsa Város Önkormányzatával- az együttműködés a jogszabályi előírásoknak megfelel, melyet a PP és az SZMSZ is tartalmaz Az intézményi önértékelési ciklust lezáró intézkedési terv és a stratégiai és operatív tervezés dokumentumainak összehangolása megtörténik. Még nincs lezárt intézményi önértékelési ciklus az óvodában. Az intézményi önértékelés részét képező pedagógusokkal szembeni elvárásokat, a PP is tartalmazza Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. Az éves munkaterv koherens a PP-ban meghatározott célokkal. A munkacsoportok tervei (BECS, dokumentum ellenőrző és módosító munkacsoport, gyermekvédelmi munkacsoport) ezek megvalósulását támogatják.

2 1.2. Milyen az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya; az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. A PP összhangban van az aktuális oktatáspolitikai célokkal. Nyomon követi az országos önértékelés elvárásrendszerét, továbbá az Óvodai Nevelés Országos Alap Programjának időszerű változásait Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Az éves munkatervek, munkacsoportok tervei- a humán erőforrás fejlesztéssel, ellenőrzés-értékelés rendszerével, az intézmény kapcsolatrendszerének folyamatos megerősítésével, fejlesztésével- támogatják az intézmény stratégiai céljainak megvalósulását Hogyan történik a tervek megvalósítása? A stratégiai tervek megvalósítása nevelési évekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv, stb. aktuális céljai, feladatai.) Az éves tervezés dokumentumaiban (munkaterv, továbbképzési terv) a PP meghatározott stratégiai célok, rövid távú célként lebontva jelennek meg, hozzácsatolt időszakos feladatokkal Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok és a munkaközösségek bevonásával történik. Az operatív tervezés gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület aktív közreműködésével történik. Több feladat megvalósításához (intézményi kapcsolattartó, pályázati figyelő, program szervező, faliújság felelős stb. ) felelős rendszert csatolnak, amely nyomon követhető a dokumentumokban (SZMSZ 19.o. ). A munkacsoportok jelenléte, mérvadó az intézményben. (beszámolók, interjúk) Az intézmény nevelési/tanítási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását. Az intézmény a nevelési/tanítási céljai eléréséhez legmegfelelőbb szervezeti kereteket, munkaformákat, módszereket alkalmaznak, a gyermekek harmonikus fejlődését szem előtt tartva. Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre Az intézményi pedagógiai folyamatok (például nevelési évre, gyermekcsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt nevelési, tanulási eredmények elérését, a szülők, gyermekek és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az intézményben folyó pedagógiai-szakmai munka a résztevevők és a közvetlen partnerek elégedettségével történik az interjúk alapján. Dokumentált elégedettségmérési eredmények nincsenek.

3 1.4. Milyen az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya? Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek. Az éves tervek és a beszámolók logikai egységet mutatnak, a célok és eredmények jól nyomon követhetőek A nevelési év végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő nevelési év tervezése. A nevelési évről készült beszámolók előrevetítik a következő év feladatait. Ezek megjelennek az aktuális év tervezési dokumentációjában A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez. Az intézményi önértékelési rendszer, még nem kialakult folyamat az intézményben a beszámolók szempontjai nem csatolhatóak vissza Milyen a pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya? Az óvodapedagógus tervező munkája során figyelembe veszi az intézménye vonatkozásában alkalmazott tartalmi és intézményi belső elvárásokat, valamint az általa nevelt/tanított gyermekek és csoportok fejlesztési céljait. Az intézményben a tervezőmunka a stratégiai dokumentumokban meghatározott elvárásokkal koherens. Az óvodapedagógusok gyermek- és csoportigényre vonatkozó tájékozottsága naprakész, tervezésnek ez az alappillére. (interjúk, csoportnaplók, fejlesztési tervek) A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak. Az éves és a napi tervezés tartalmi elemei koherensek egymással, lényegi eltérések nem lelhetőek fel A teljes pedagógiai folyamat követhető a tevékenységi tervben, a csoportnaplókban, valamint a gyermeki produktumokban. A csoportnaplókban található tevékenységi tervek szakmailag megalapozottak, időszakosan reflektáltak, amely a hatékonyság növelését támogatja. A gyermeki fejlődést nyomon követő dokumentáció tartalmazza a jogszabályban meghatározott elemeket. A dokumentumok egyértelműen tükrözik az intézményben folyó pedagógiai műveletet Hogyan működik az ellenőrzés az intézményben? Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek. A PP meghatározott célkitűzésének elérését támogatva a SZMSZ meghatározza az intézmény belső ellenőrzési rendszerét. Gyakorlati megvalósítása nem nyomon követhető Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

4 Az intézményben az ellenőrzés folyamata az SZMSZ-ben szabályozott és az éves munkatervek is tartalmazzák, de nem konkrét Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat. Az ellenőrzés cél és terület meghatározásánál szem előtt tartják az intézmény eredményességének és hatékonyságának növelését. Ezt támogatja a szaktanácsadók bevonása is Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben, és a pedagógusok önértékelése során is. Az ellenőrzések eredményei a pedagógusok önértékelésében fellelhetőek, az intézményi önértékelés még nem kialakult folyamat az óvodában Hogyan történik az intézményben az értékelés? Az értékelés tények és adatok alapján, tervezetten és objektíven történik, alapját az intézményi önértékelési rendszer jelenti. Az intézményi önértékelés részét képező pedagógus önértékelések elkezdődtek (2 fő óvodapedagógus) tervezetten, megvalósultak. Az intézményi önértékelés során évente szükséges elvárások vizsgálata, nem történt meg Az intézményi önértékelési rendszer működését az intézmény vezetése irányítja, az önértékelési folyamatban a nevelőtestület valamennyi tagja részt vesz. Az intézményben BECS működik - a vezető támogatásával, felügyeletével- és irányítja az önértékelési rendszert. Az önértékelés folyamatában, még nincs bevonva minden óvodapedagógus Milyen a pedagógiai programban meghatározott gyermeki értékelés működése a gyakorlatban? Az intézményben folyó nevelési munka alapjaként a gyermekek adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó megfigyelési/mérési rendszer működik. Az intézményben a közelmúltban dolgoztak ki egy az óvoda sajátosságaihoz igazodó, a gyermekek széleskörű megismerését szolgáló megfigyelési-mérési rendszert, melyet a gyermekek egyéni fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmaz A gyermekek értékelése az intézmény alapdokumentumaiban elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján történik. A gyermekek értékelése egységes intézményi megfigyelési rendszer mentén zajlik, összegző értékelés félévenként szövegesen történik Az intézményben a gyermeki fejlődést folyamatosan követik, a gyermeki fejlődést dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek. A gyermekek fejlődését a bemenettől folyamatosan nyomon követik és dokumentálják. A fejleszthető területeket tudatosan, személyre szabott feladatokkal korrigálják.

5 Az óvodapedagógusok a gyermekek eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak szüleinek/gondviselőjének és az életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő formában a gyermeknek. A szülők támogatása évente kettő alkalommal a gyermekek érdekeit szem előtt tartva történik. Az informálás ténye dokumentált Mi történik az ellenőrzés, megfigyelés, értékelés eredményeivel? (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés, pedagógusértékelés, gyermeki fejlődés megfigyelés, mérés, egyéb mérések.) Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések során feltárt információk felhasználása. Az intézményben működik dokumentum ellenőrző és módosító munkacsoport, melynek tagjai minden rendelkezésükre álló információt szem előtt tartanak munkájuk végzése során. (interjú, munkacsoport terv) Évente megtörténik az önértékelés keretében a helyben szokásos formában rögzített megfigyelési, mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési/értékelési eredmények függvényében szükség esetén korrekciót végez. Az átfogó intézményi önértékelési rendszer kiépítése, még folyamatban van a visszacsatolás nem nyomon követhető Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátására. Az intézmény stratégiai és operatív terveiben egyaránt fókuszált helye van a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelésének, fejlesztésének. Az intézmény sajátossága a teljes körű integrálás, befogadás. Az éves tervezésnél erre kitérnek. (PP, csoportnaplók, gyermek fejlődésének nyomon követése) A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek. Az intézményben gyakorlat egymás ötleteinek, tapasztalatainak felhasználása beépítése a pedagógiai gyakorlatba, továbbá szakmai támogatások (szaktanácsadók, előadók) igénybevétele, a nevelő-oktató munka fejlesztése és a hatékonyság növelése érdekében. (interjúk, beszámolók) 1. Pedagógiai folyamatok A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A belső ellenőrzési-értékelési rendszer, konkrét személyre szabott dokumentálása. Az intézményi önértékelés kiépítése, az évente szükséges elvárásterületek vizsgálata. Kiemelkedő területek: Az intézmény stratégiai és operatív tervezésében egyaránt kiemelt szerepe van a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztésének. A tervek egymásra épülnek,

6 melyek a nevelőtestület bevonásával történnek. A magas szintű szakmai munka jól nyomon követhető az óvodapedagógusok tervező munkájában. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés 2.1. Hogyan valósulnak meg a pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok? A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (például egyéni fejlesztés). A beszámolók iskolaérettségre utaló adatokat tartalmaznak, az intézményi önértékelés még nincs ebben a fázisban Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az óvodát. Az intézmény szervezeti kultúráját az összetartozás, egymás a szülők és a gyermekek támogatása, megsegítése jellemzi. Elsődleges céljuk a gyermekek képesség szerinti fejlesztése, elfogadó családias légkörben. (PP, interjúk) A gyermekek személyes és szociális képességeik felmérésére alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat alkalmaznak az óvodapedagógusok az intézményben. A bemeneti családlátogatáson felvett anamnézistől kezdve, folyamatos megfigyelés és intézményre specializált mérési eszközökkel történik az információszerzés, amelyek a gyermekek életkori és egyéni képességeinek figyelembevételével kellő körültekintéssel zajlik. (gyermeki fejlődés nyomon követése, csoportnapló, interjúk) 2.2. Hogyan fejlesztik az egyes gyermekek személyes és szociális képességeit (különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre)? Az óvodapedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a gyermekek személyes és szociális képességeinek fejlesztésére, és ez irányú módszertani tudásukat megosztják egymással. Az intézményben dolgozó pedagógusok küldetésüknek tekintik a gyermekek egyéni képességeik szerinti fejlesztést. Ennek támogatására lehetőségük szerint képzéseken vesznek részt. Jól működik az intézményben a tudásmegosztás, esetek megbeszélése, eszmecsere. (PP,interjúk) Jó gyakorlat erre az intézményben a portfólió készítő műhely működtetése, amely szintén tudásmegosztó funkcióval bír A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre. A mérésekhez csatolt fejlesztési terveket egy évre készítik, de félévenként(szükség esetén többször) átértékelik és korrigálják indokoltság esetén.( fejlesztési tervek, gyermekek fejlődésének nyomon követése) A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (óvodai és óvodán kívüli tevékenységek). A fejlesztés megvalósulása jól nyomon követhető a csoportnaplókban és a fejlesztési tervekhez csatolt értékelésekben, továbbá a szülők visszajelzéseiből. (interjú)

7 2.3. Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányainak enyhítése? A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek mindegyikénél rendelkeznek az óvodapedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő munkájukban. A bemeneti anamnézis felvételén túl, naprakész információkkal rendelkeznek az óvodapedagógusok a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek esetében is (szakértői vélemények, személyes tapasztalatok, szülőkkel való kapcsolattartás). A nevelés, fejlesztés ennek tudatában történik, amit a gyermek fejlődésének nyomon követéséből és fejlesztési tervekből is kitűnik Az intézmény vezetése és érintett óvodapedagógusa információkkal rendelkezik minden gyermek szociális helyzetéről. Az óvodapedagógusok és az intézmény vezetése is tájékozottak a gyermekek szociokulturális hátterével kapcsolatban. A bemeneti családlátogatások helyzetelemzésén túl, minden telephelyen vannak gyermekvédelmi, megbízottak. A gyermekvédelmi munkacsoport is segíti az információ szerzést, a kapcsolattartást a gyermekvédelmi és szociális háló szakembereivel. (munkatervek, munkacsoport terv, interjúk) Az intézmény támogató rendszert működtet: felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez, integrációs nevelési/tanítási- módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti, nevelési, képzési, tanítási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket, célzott programokat tár fel, kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Az intézmény specialitása a teljes körű integráció, befogadás a gyermekek speciális sajátosságának megfelelő körülmények között (normál óvodai csoportban, kis létszámú fejlesztő csoportban). Ehhez szoros kapcsolatot kell ápolniuk a szakmai támogató hálózattal, ahol kezdeményező szerepet vállal fel az intézmény. (PP, munkatervek, interjúk) 2.4. Hogyan támogatják az önálló tanulást, hogyan tanítják a tanulást? Az önálló, cselekvéshez kötött tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési/tanítási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása és azok bevezetésének megtervezése. Az tanulás támogatása az intézményi elvárásoknak megfelelően a csoport és a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével történik. (PP, csoportnaplók) A nevelhetőségi, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek megkülönböztetett figyelmet kapnak. A BTMN, SNI gyermekek integrációja az intézmény jó gyakorlata. A gyermekek egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlesztési tervekkel, speciális feladatokkal eszközökkel támogatják fejlődésüket. (fejlesztési tervek, csoportnapló, interjúk) Az óvodapedagógusok a tanuláshoz, cselekvéshez kötött ismeretszerzéshez (pl. játékhoz) szakszerű útmutatást és megfelelő eszközöket biztosítanak, alkalmazva a nevelés-tanítás-tanulás módszertanát. A játék az intézmény stratégiájában központi helyet foglal el, melyet a PP tartalmaz. A cselekvéshez kötött ismeretszerzéshez, támogatják a pedagógusok a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségét. Gazdag eszköztár áll rendelkezésre, melyet

8 szakszerűen használnak. Szükség esetén az óvodapedagógusok, speciális saját maguk által készített eszközökkel is támogatják a nevelés- tanítás- tanulás folyamatát. ( bejárás, PP, interjúk) 2.5. Hogyan történik a gyermekek egészséges és környezettudatos életmódra nevelése? Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelést támogató egészségfejlesztő program a PP része. Az elmélet támogatását szolgája, az óvodapedagógusok ilyen irányú továbbképzése. Az intézmény adaptálta a "Van más út!" drogprevenciós programot, mely szorosan kapcsolódik a területhez.(pp, továbbképzési terv, beszámolók) Az óvodán kívüli tevékenységek (megfigyelések, stb.) alkalmával a gyermekek a gyakorlatban tevékenységhez kötötten alkalmazzák a téma elemeit. A közvetlen tapasztalat útján történő ismeretszerzést, támogatja az intézmény. Az óvodán kívüli megfigyeléseket, beépítik a mindennapok gyakorlatába. A megfigyelés helyszíneinek szervezésébe, alkalmakként a szülők is bekapcsolódnak. (csoportnaplók, interjúk) 2.6. Hogyan segíti az intézmény a gyermekek együttműködését? Az óvodapedagógusok rendelkeznek a közösségfejlesztés folyamatának ismeretével, és az alapján valósítják meg a rájuk bízott óvodai csoportok, közösségek fejlesztését. A közösségépítő tevékenység példaértékű az intézményben. A másság elfogadása, a különböző képességű és szociális háttérrel rendelkező gyermekek csoportkohéziójának kialakítását, fontos feladatának tartja az intézmény. Mindezt támogatják a közösen szerzett élmények, közös programok(családi nap, tök-nap, mozi látogatás), rendezvények. (PP, munkaterv, csoportnaplók, interjúk) A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára. A beszámolók tartalmazzák a választható programok (Bozsik foci, angol, hittan, zeneovi) népszerűségi mutatóit, melyek az intézmény hagyományának részei. További kimutatásokat (tankötelezettség, logopédiai ellátás), eseménytárat is tartalmaznak a beszámolók, de nincsenek hozzá csatolt eredmények Az intézmény gondoskodik és támogatja az óvodapedagógusok, pedagógiai munkát segítők, valamint a gyermekek közötti folyamatos információcserét és együttműködést. A folyamatos információ cserének teret ad az intézmény (munkacsoportok, szakmai műhely, értekezletek). Az intézményvezető mindennapos látogatása az intézményekben, segíti az információk áramlását. (interjúk) 2.7. Az intézmény közösségépítő tevékenységei hogyan, milyen keretek között valósulnak meg? Az intézmény közösségi programokat szervez.

9 A hagyományápolás fontos része az intézmény szervezeti kultúrájának. A közösségépítő programok egy része intézményi szintén zajlik, de általában telephelyenként és csoportonként szervezik a megemlékezéseket. Ezek arculatának kialakítása az óvodapedagógusok módszertani szabadságának része. (PP, munkaterv, interjúk) A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben. Az intézmény támogatja a családokkal közösen szervezet programokat és a szülők is nyitottak erre. (interjúk) Bevonják a gyermekeket, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti, nevelési és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába. A szervezet nevelési, tanulási kultúráját fejlesztő intézkedésekbe bevonják a résztvevőket (gyermeke, szülők, intézmény dolgozói). Az alapdokumentumok jóváhagyása a jogszabályi előírásnak megfelelően a SZK bevonásával történik. A programok szervezése a résztvevők véleménye alapján és elégedettségével történik. (interjúk) A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással a gyermekek és a szülők elégedettek. Elégedettségmérési eredmények nincsenek, de az interjúk során szerzett információk alátámasztják a megelégedést. 2. Személyiség- és közösségfejlesztés A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A feladatok megvalósulásához az eredmények csatolása. Elégedettségmérési eredmények dokumentálása. Kiemelkedő területek: Egyes gyermekek szociális képességeinek fejlesztése, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre példaértékű az intézményben. Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés központi helyet foglal el a pedagógiai programban, melynek hatékonyságát növelik a pedagógusok ilyen irányú képzésével, továbbá kapcsolódó programok ("Van más út!") adaptálásával. A másság elfogadásán alapuló közösségépítő tevékenység kiemelkedő az intézményben. 3. Eredmények 3.1. Milyen eredményességi mutatókat tartanak nyilván az intézményben? Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulás-tanítás eredményessége. A Pedagógiai Program a célok elérését a tevékenységi területekhez kapcsolt várható gyermeki fejlődési jellemzőkkel definiálja. Részletesen vázolja a pedagógusokkal szembeni elvárásokat, figyelmet fordítva a HHH, SNI, BTMN gyermekek, többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez, egyéni fejlesztéséhez szükséges

10 megfelelő módszertani felkészültségre. A Pedagógiai Program meghatározza a tevékenységben megvalósuló tanulás, sikerkritériumait Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása. A Pedagógiai Program tartalmazza az SNI, ill. a BTMN gyermekek nevelésének irányelveit, konkrétan megfogalmazva a gyógypedagógus feladatait, a fejlesztőpedagógus feladatait, és az óvodapedagógus feladatait. Az óvodapedagógusok a szakemberekkel történő egyeztetések alapján differenciáltan terveznek és fejlesztenek.(pedagógia program, vezetői, pedagógus és szülői interjú alapján) Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket: helyben szokásos megfigyelésen, vagy más alapon megszervezett mérések eredményei, esetleges sport, más versenyeredmények: országos szint, megyei szint, települési szint elismerések, 6 éves kor után óvodában maradó mutatók, elégedettségmérés eredményei (szülő, óvodapedagógus, pedagógiai munkát segítők), neveltségi mutatók, stb. A 6 éves kor utáni óvodában maradó mutatók nyomon követhetőek a beszámolókban.partneri elégedettségmérési eredmények nem fellelhetőek. Az intézmény eredményeinek elemzése, az értékelés eredményének folyamatos visszacsatolása nem nyomon követhető (Vezetői, pedagógusi és szülői interjúk, dokumentumok elemzése alapján) Milyen szervezeti eredményeket tud felmutatni az intézményben? Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő. Az intézmény kiemelt célként kezeli az SNI gyermekek inkluzív nevelésének megvalósítását, ennek érdekében továbbképzéseken vesznek részt, egyéni fejlesztéseket valósítanak meg, a differenciálás gyakorlati módszereinek gazdagítására törekszenek. (Beszámolók, interjúk, látottak alapján.) Az intézmény nevelési/tanítási célrendszeréhez kapcsolódóan a kiemelt eredmények dokumentálhatóak, és dokumentáltak pl. a beszámolókban. Az eredmények eléréséhez az alkalmazotti közösség nagy többsége hozzájárul. A célrendszerhez kapcsolódó eredmények nem dokumentáltak de bizonyítottak. (bejárás, szülői, vezetői, pedagógusi interjúk) Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. Zöld Óvoda cím pályázat, nem járt sikerrel, így egyelőre nem rendelkezik az intézmény külső elismeréssel. (Vezetői interjú) 3.3. Hogyan hasznosítják a belső és külső mérési eredményeket? Az intézmény vezetése gondoskodik a nevelési, tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról. Nevelési -(alkalmazotti)- értekezletek, vezetői beszámolók adnak teret az eredményekről szóló információk belső nyilvánosságának.(szmsz, beszámolók, vezetői, pedagógusi interjúk alapján).

11 Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat. Az eredmények elemzése tanulságok levonása és a visszacsatolás csoport szinten megtörténik (fejlesztési tervek, gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció). Nevelőtestületi körben is megtörténik az egyeztetés (nevelőtestületi értekezletek, esetmegbeszélések), de ennek visszacsatolása dokumentációkban nem nyomon követhető A belső és külső mérési eredmények felhasználásra kerülnek az intézményi önértékelés eljárásában. Az önértékelés még nem kialakult az intézményben, így belső és külső mérési eredmények felhasználása nem nyomon követhető Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek iskolába lépését, tanulási útját? A gyermekek követésének kialakult rendje, eljárása van. Az intézményben a gyermekek után követésének kialakult rendje, hagyománya van, melyet támogat a jó óvoda-iskola kapcsolat. (munkaterv, vezetői interjú) A gyermekek további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. Az eredményeket visszacsatolása nem nyomon követhető. 3. Eredmények A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: Az intézmény sajátosságaihoz igazodó új mérési rendszer működtetése.. Az intézményi eredmények elemzése, az értékelés eredményének visszacsatolása, nyilvántartása. Tehetség ígéretek hatékony fejlesztése. Kiemelkedő területek: Az SNI, BTMN, kiemelt figyelmet igénylők iránti elköteleződés. Az intézmény kiemelt célként kezeli az SNI gyermekek inkluzív nevelésének megvalósítását, ennek érdekében továbbképzéseken vesznek részt, színvonalas nevelőmunkára törekszenek. Differenciálás a pedagógiai munkában. A szülők elégedettsége, elismerése az óvodai nevelőmunkát. Az eredmények szoros összhangban vannak a PP-ben megfogalmazott célkitűzésekkel, a csoportnaplók nevelési terveivel, értékelésével. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció 4.1. Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy szervezési egységben nevelő pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). Az intézményben szakmai munkacsoport működnek (dokumentum ellenőrző és módosító, gyermekvédelmi munkacsoport, belső ellenőrzési csoport). Jövőképük

12 része a munkacsoportok munkaközösséggé alakítása. ( SZMSZ, PP, munkacsoport terv, vezetői, pedagógus interjúk alapján.) Az óvodapedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg. A szakmai munkacsoportok az általuk készített éves munkaterv szerint dolgoznak. Terveik koherensek az intézményi célokkal, tartalmukban segítik a pedagógiai munkát. (Vezetői, pedagógus interjúk, dok. elemz. alapján) A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. A szakmai munkacsoportok működnek az intézményben.(szmsz, Beszámolók, vezetői, pedagógusi interjúk alapján) Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik. Csoportok közötti együttműködés teljes mértékben megvalósul. Segítik egymás munkáját egy un. portfólió készítő műhely keretében is.(vezetői, pedagógus interjúk) Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra. Az intézményvezető támogatja, ösztönzi a székhely és 3 telephely pedagógusai közötti együttműködést, jó kapcsolatot ápol az óvodapedagógusokkal, támaszkodik a munkájukra, kikéri véleményüket. (Beszámolók, vezetői, és pedagógusi interjúk alapján) A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. A pedagógiai folyamatok megvalósulásának folyamatát az intézményvezető ellenőrzi, időszakosan szaktanácsadó bevonásával. Az ellenőrzés tapasztalatairól többnyire szóban jelez vissza, nem dokumentált. Belső hospitálások is támogatják a betekintést.(vezetői, pedagógusi interjúk alapján) A gyermekek nevelése/tanítása érdekében a szakmai közösségek tevékenységén túl a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. Szakmailag sokat nyújtó együttgondolkodás jellemzi az intézményt. A pedagógusok kezdeményezően együtt működnek egymással és a pedagógiai munkát segítő szakemberekkel. Közös értékrend jellemzi az együttműködést. SNI gyermekek nevelése, Gyermekvédelmi esetek, Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolattartás, szaktanácsadók, előadók hívása, mind jellemző az intézményre. (SZMSZ, PP. Munkatervek, szülői, pedagógusi, vezetői interjúk alapján) 4.2. Hogyan történik a belső tudásmegosztás az intézményben? Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka. A nevelő/oktató munka érdekében tervszerűen működő folyamatos megújulásra képes, innovatív pedagógusok alkotják a nevelő testületet, belső tudásmegosztással, házi bemutatók szervezésével komoly feladatot vállalnak, koordinálják az óvodai fejlesztő munkát.(pl. Portfólió készítő műhely). Szakmailag elkötelezett

13 óvodapedagógusok, akiknek igényük van a továbbképzésekre. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a kollégákra.(munkatervek, beszámolók, vezetői és pedagógus interjú alapján) Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Az intézményben a belső tudásmegosztás jól működik, a továbbképzési tapasztalataik átadása folyamatos, nevelési értekezlet keretében szakmai megújulás, új módszerek megismerése is megvalósult. A belső hospitálások teret engednek egymás jó gyakorlatának megismerésére.(munkatervek, beszámolók, vezetői, pedagógusi interjúk alapján) A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak. Az intézményben a vezetőtársak feladata a belső tudásmegosztás szervezése (szakmai előadások, házi bemutatók), de a munkacsoportok részt vállalnak a folyamatban.(vezetői, pedagógusi interjúk alapján) Hogyan történik az információátadás az intézményben? Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki. Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert alakítottak ki (faliújság, heti megbeszélések, telefon, a pedagógusok csoportba, a pedagógiai asszisztensek csoportba stb.) Az SZMSZ- a kapcsolattartás formáit rögzíti minden partnerre külön-külön.(szmsz, vezetői, pedagógusi interjúk alapján) Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció. Rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás, a nevelőtestület tagjai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat. Az SZMSZ-ben jól szabályozott. (SZMSZ, vezetői, pedagógusi interjúk alapján) Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel. Az intézményben, előnyben részesítik a szóbeli információátadást, és az ben történő tájékoztatást. A vezető rendszeres látogatása a telephelyekre segíti az információ áramlását. (SZMSZ, vezetői, pedagógusi interjúk alapján.) Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Az intézmény munkatársai időben megkapják a munkájukhoz szükséges információkat, szóban, telefonon, olykor papíron, de leginkább ben. (Vezetői, pedagógusi interjúk alapján.) Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek. Az alkalmazotti, nevelőtestületi értekezletek előre tervezettek, a tematikája igazodik az aktuális feladatok elvégzéséhez. (Munkaterv, vezetői, pedagógusi interjúk)

14 A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. A munka értékelésével kapcsolatos információk szóban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. Feljegyzés ezekről nem készül. (Vezetői, pedagógusi interjúk) 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A Pedagógiai Program céljaihoz illeszkedő és a pedagógusok igényeinek megfelelő a szakmai munkacsoportokat kiterjesztő szakmai munkaközösség (ek) létrehozása. A belső ellenőrzés, értékelés eredményeinek dokumentálása. Kiemelkedő területek: Szakmailag sokat nyújtó együttgondolkodás jellemzi az intézményt. A gyermekek nevelése/oktatása érdekében a pedagógusok kezdeményezően együttműködnek egymással és a segítő szakemberekkel a felmerülő problémák megoldásában. Rendszeres, szervezett belső továbbképzés, jó gyakorlatok ismertetése, támogatása. Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció, mely szóbeli, papír alapú és digitális. 5. Az intézmény külső kapcsolatai 5.1. Melyek az intézmény legfontosabb partnerei? Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése. Az intézmény partnerei azonosítottak (PP., Munkaterv). A kulcsfontosságú partnerek kijelölése is megtörténik, melyet a beszámolók tartalmaznak A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára.(pedagógiai program,interjúk) 5.2. Mi az egyes partneri kapcsolatok tartalma? Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. A Pedagógiai Program meghatározza a kapcsolattartás tartalmát. A beszámolókban a kapcsolattartás tartalmi változása nyomon követhető. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz, szükségletekhez. (pedagógiai program,interjúk) Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel. A külső partnereket is érintő programok tervezésekor, egyeztet az intézmény az érdekeltekkel. (interjúk, beszámolók)

15 Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése. A kulcsfontosságú partnerekkel (szülők, fenntartó, iskola, bölcsőde gyermekjóléti szolgálat,) a szóbeli véleményegyeztetés folyamatos, de ennek eredménye nem dokumentált. Partneri elégedettségmérés nem végeznek az intézményben. (interjúk, beszámolók) Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. Az intézmény panaszkezelési szabályzattal rendelkezik, amely kidolgozott, rendszeres, jól követhető Hogyan kapnak tájékoztatást a partnerek az intézmény eredményeiről? Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek. Az intézmény honlappal rendelkezik, ahol a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz. Az intézményben a dokumentumok (házirend, SZMSZ, Pedagógiai Program) papír formában elérhető Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partnereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú). A külső partnereit az intézmény, szóban, digitális vagy papíralapon tájékoztatja. (faliújság, csoportok, telefon, személyes megkeresés) A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik. A partnerek véleményezése folyamatos, verbális kommunikációval valósul meg. A kapcsolattartás módjait vizsgálja az intézmény, az eredményeket felhasználják a fejlesztési folyamatba. (beszámolók, interjúk) 5.4. Hogyan vesz részt az intézmény a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)? Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben. Az óvodában több alapítvány is működik, melyek nyert pályázat útján beszerzett eszközökkel (pl. fényképezőgép, színes nyomtató,stb.) emelik az óvodai élet mindennapos nevelő-oktató munkájának színvonalát. Az óvodapedagógusok képviselve az intézményt pl. gyereknap kézműves foglalkozások tartása) bekapcsolódnak a helyi közéletbe. ( beszámolók, interjúk) Az óvodapedagógusok és a gyermekek részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken. Partnerek meghívásának eleget téve a város több rendezvényén (Télapó hangverseny, Betlehemes játék, színház, mozi, ) látogatnak el az óvodai csoportok. Lehetőség szerint részt vesznek rajzpályázaton, továbbá a Bozsik foci kupán is. (beszámolók, interjú) Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

16 Nem rendelkezik az intézmény szakmai és közéleti tevékenységét elismerő díjjal. (interjú) 5. Az intézmény külső kapcsolatai A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A partnerekkel történő véleményegyeztetés dokumentálása. Kiemelkedő területek: Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik. A kapcsolat a partnerekkel nem csak formális, hanem tartalmas is. 6. A pedagógiai munka feltételei 6.1. Hogyan felel meg az infrastruktúra az intézmény nevelési/tanítási struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé. A Pedagógiai Program tartalmazza a megvalósításhoz szükséges eszközök, kellékek listáját. Ennek felülvizsgálata folyamatos a változások figyelembevételével. A hiányokat jelzi az intézmény a fenntartó felé. (PP., beszámolók, interjúk) Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény nevelési/tanítási struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére szolgáló tervvel, ami az intézmény céljaihoz igazodik. (helyszíni dokumentumelemzés) 6.2. Hogyan felel meg az intézményi tárgyi környezet a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelésének, tanításának? Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel. Az intézményben naprakészen dokumentált a különleges bánásmódot igénylő gyermekek száma és a fejlesztés módja és eszközei Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek sajátosságának megfelelően, fejlesztési tervet készítenek az óvodapedagógusok, a szükséges eszközök megjelölésével. A szükséges tárgyi eszközök az intézmény rendelkezésére állnak, kisebb fejlesztő eszközöket, amelyek a fejlesztés hatékonyságát segítik a pedagógusok készítik. (Pedagógiai Program, bejárás, interjúk) 6.3. Milyen az IKT-eszközök kihasználtsága? Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő munkájában, az eszközök kihasználtsága, alkalmazásuk nyomon követhető.

17 Az IKT eszközök alkalmazása és kihasználtsága az intézmény elvárásrendszerével koherens. (pedagógiai Program, munkaterv, interjúk) 6.4. Hogyan felel meg a humánerőforrás az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak? Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő munka humánerőforrás-szükségletéről. Az intézmény vezetése reális képpel rendelkezik a humán erőforrás szükséglettel kapcsolatban. A pályázati kiírások óvodapedagógus munkakör betöltésére, az intézmény honlapján megtalálhatóak A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. A humánerőforrás hiányt az intézmény időben jelzi a fenntartónak. (interjúk) A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap. A pedagógiai munka tervezése során a vezető egyeztet a kollégákkal és törekszik az egyenletes feladat elosztásra. Jól ismeri munkatársai erősségeit amit figyelembe vesz a munkaszervezésnél. (Munkaterv, Beszámolók, interjúk) Az óvodapedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak. Az óvodapedagógusok munkakörük betöltéséhez megfelelő végzettséggel, képzettséggel rendelkeznek, megújulásra, folyamatos önképzésre nyitottak. (továbbképzési terv, SZMSZ, Munkaterv, Interjúk) Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki. Az intézmény pedagógus-továbbképzési programját az intézményi célok és szükségletek, az egyéni életpálya figyelembe vételével alakították ki. Jelenleg a sajátos nevelési igényű és a tehetségfejlesztés területeken történik továbbképzés. (Pedagógiai Program, Intézményi elvárásrendszer, vezetői interjú) A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. A vezetők megfelelő szakmai kompetenciával rendelkeznek, feladatuk ellátásához, felelős vezetői döntések meghozásához. (interjúk) 6.5. Milyen szervezeti kultúrája van az intézménynek, milyen szervezetfejlesztési eljárásokat, módszereket alkalmaz? Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében. Az intézmény vezetése fontosnak tartja a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztését. A vezető jelenléte napi szinten az intézményekben, a problémákban, sikerekben való aktív részvétel, támogatja a szervezeti kultúra korszerűsítését. A sok közös szakmai program (képzések, csapatépítő tréning), jó hatással van a szervezetre. (beszámolók, interjúk)

18 Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik. A székhely és a három telephely szoros együttműködése, a közösen meghatározott szabályok, egységes normák, egymás segítése, támogatása jellemzi az intézmény szervezeti kultúráját.(interjúk, bejárás) Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző. Az óvoda alkalmazotti közösségét jellemzi, az együttműködés, egymás munkájának tiszteletben tartása, igényesség munkájuk és környezetük iránt és a gyermekközpontúság, gyermekszeretet. (bejárás, interjúk) Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül. Az óvoda alkalmazotti közösség nyitott az innovációkra, megújulásra. Adaptálták a "Van más út!" drogprevenciós programok, továbbképzéseken vesznek részt korszerű pedagógiai módszerek területen, hospitálások és házi bemutatók alkalmával egymás jó gyakorlatait is begyűjtik alkalmazzák.(pedagógiai Program, Munkatervek, beszámolók, interjúk) 6.6. Milyen az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája? Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik. Az intézmény szervezeti kultúrájának részét képezi hagyományaik ápolása. Intézményi szinten (Mikulás, Karácsony) és telephelyenként (Tök-nap, Teadélután, családi napok,stb.) hagyományaik a nevelő-oktató munka részét képezik. Ezek megjelennek a Pedagógiai Programban, Munkatervekben, Beszámolókban és csoportszinten a naplókban Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére. Fontos az intézménynek és partnereiknek az intézmény tradícióinak ápolása (családi nap), de nyitottak az új közösen kialakított hagyományok teremtésére. (szülő-, pedagógus-, vezetői interjúk) 6.7. Hogyan történik az intézményben a feladatmegosztás, felelősség- és hatáskörmegosztás? A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak. A felelősség és hatáskör meghatározás egyértelmű az intézményben. A visszacsatolás szóban történik. (nevelőtestületi értekezletek) A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik. A feladatok megosztásánál fontos szempont a szakértelem és a terhek egyenletes elosztása. A humánerőforrás hiány nehezíti a feladatot. (munkatervek, beszámolók, interjúk).

19 A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SZMSZ) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. Az SZMSZ-ben meghatározott felelősség és hatáskörök, azonosak a gyakorlattal és segítik a célhoz rendelt feladatok megvalósulását. (SZMSZ, munkatervek, beszámolók, interjúk) 6.8. Hogyan történik a munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe (és milyen témákban), valamint a fejlesztésekbe? Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján. A dokumentum ellenőrző munkacsoport tagjai, a dokumentumok módosításával kapcsolatos döntés-előkészítésekben prioritást élveznek.a vezetőtársak véleményezési joga is egyértelműen nyomon követhető. A nevelő-oktató munkát érintő kérdésekben (kis létszámú fejlesztő csoport létrehozása) a döntés előkészítő egyeztetések, nevelőtestületi értekezleten történnek. (munkaterv, beszámolók, munkacsoportok tervei, interjúk) Ennek rendje kialakított és dokumentált. A döntés előkészítések rendje, részben dokumentált. (SZMSZ, Munkaterv) 6.9. Milyen az intézmény innovációs gyakorlata? Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést. Az óvoda munkatársai szakértelmük, képességeik szerint megfogalmazzák építő jellegű fejlesztő javaslataikat, melyre az intézmény vezetése nyitott, befogadó. (interjúk) Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra. Az intézmény támogatja a közös gondolkodásra serkentő műhely foglalkozásokat (portfólió készítő műhely), képzéseket A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. Az intézményben példaértékű az inkluzív nevelés, eredményeik bemutatására nyitott a nevelőtestület és a vezetőség. (interjúk) 6. A pedagógiai munka feltételei A kompetencia értékelése: Fejleszthető területek: A humánerőforrásban bekövetkezett óvodapedagógus hiány orvoslása. Kiemelkedő területek: A Drog-prevenciós program bevezetése, alkalmazása. Az intézményben található kis létszámú fejlesztő csoport működtetése. Az intézmény munkatársainak, gyermek centrikus, másság elfogadására nyitott pozitív személyisége. A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhely foglalkozásokra, fórumokra.

20 7. A Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott az Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott céloknak való megfelelés Hogyan jelennek meg a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogram céljai a pedagógiai programban? Az intézmény pedagógiai programja koherens a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban foglaltakkal. Az intézmény Pedagógiai Programja egységet mutat az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott célokkal. (Pedagógiai Program) A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési/tanulási feladatait, céljait. Az intézmény sajátos nevelési/tanulási céljainak meghatározása a jogszabályi előírások figyelembevételével történt Hogyan történik a pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása? Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását. Az Pedagógiai Program megvalósulásának nyomon követése folyamatos. A monitorozást segíti a dokumentum ellenőrző és módosító csoport munkája.(munkaterv, interjúk) Minden nevelési év tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül. Az intézmény tevékenységeinek tervezését az éves munkaterv tartalmazza. A csoportokra vonatkozó terveket a csoportnaplók és a fejlesztési tervek tartalmazzák.( munkatervek, csoportnaplók, fejlesztési tervek) A tervek nyilvánossága biztosított. A munkatervek nyilvánosak, elérhetőek az intézmény honlapján A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók. Az éves munkatervben meghatározott célok feladatok a pedagógiai program tartalmi elemeire épülnek. A pedagógiai Programban meghatározott stratégiai célokhoz, konkrét cselekvési lépéseket csatolnak. A tevékenységekhez, feladatokhoz felelőst rendelnek. (munkatervek, továbbképzési terv, beszámolók, interjúk) A humánerőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.