KOMMENTÁR TARTALOM Békés Márton: Németh László politikai platonizmusa 3 Papp István: Népi-urbánus közeledés? 11

Átírás

1 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 1 KOMMENTÁR KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG TARTALOM NÉPIEK: ÚJ LÁTÓSZÖG Békés Márton: Németh László politikai platonizmusa 3 Papp István: Népi-urbánus közeledés? 11 TOTÁLIS MÚLT Rott Ferenc: Levelek a Gulágról 22 MÛHELY Premodern lény vagyok. Roger Scrutonnal Horkay Hörcher Ferenc beszélget 39 Szatmáry István: Gondolatok a társasági törvényhez 47 MAGYAR MÚLT Hatos Pál: Világ keresztényei, egyesüljetek 59 LELET Botos Máté: Keyserling és az arisztokratikus magyar ethosz a Spektrum Europas alapján 71 HONI FIGYELÕ Bartus Gábor: A gázlámpa alatt 84 MESSZELÁTÓ Vizi Balázs: Balkáni krétakör 93

2 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 2 K O M M E N T Á R T A R T A L O M Halm Tamás: Papp István: Salát Gergely: SZEMLE Objektivista példázatregény Ayn Rand könyvérõl 105 Pesti reformátusok A Reformátusok Budapesten c. könyvrõl 111 Az igazi Mao avagy a hattyú bosszúja Jung Chang és Jon Halliday könyvérõl 116 Számunk illusztrációi a Kósa László szerkesztette Reformátusok Budapesten címû kiadvány (Argumentum Kiadó) anyagából származnak. Köszönjük Kósa László professzor és Láng József kiadóvezetõ segítségét. Lapunk megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatja KOMMENTÁR kéthavonta megjelenõ közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztõbizottság: Ablonczy Balázs (fõszerkesztõ), Czibere Károly, Hatos Pál, Ötvös István, L. Simon László Fõmunkatárs: Pesti Sándor és Benkõ Levente Csongor Olvasószerkesztõ: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1085 Budapest, Baross utca 28.) Telefon/fax: (06-1) titkarsag@kommentar.info.hu Szerkesztõségi titkár: Dömötör Csaba Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai elõállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Elõfizethetõ postán, kézbesítõnél, ben: hirlapelofizetes@posta.hu, faxon: (06-1) ISSN

3 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 3 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G Békés Márton NÉMETH LÁSZLÓ POLITIKAI PLATONIZMUSA * Németh László a Tanú munkatervében írja, hogy számára az élet kérdéseiben való vizsgálódás egy körkörös úton halad: elõször metaforikusan jelenik meg egy-egy probléma, s rendszerint az irodalmi élet veti fel, majd ebbõl lesz tudományos kérdés; aztán valamilyen integrális rendszerben új enciklopédia ez számos más terület hasonló problémájával korrelálva alkotja meg az élet alapszerkezetére (Lét) vonatkozó kérdésfeltevéseket. 1 Némethnél a politika kérdései sem választhatóak el az élet többi területétõl, ahogyan az élettõl magától sem. A politikához 1934-ben került legközelebb, ekkor mondta a rádióban: a társadalmi kérdések, a nemzet politikai élete nem lehet idegen attól, aki azt akarja, hogy teljes ember legyen. 2 Hiszen az igazi, teljes, önmagához hû ember görög és keresztény értelemben vett személyiség, de egyszersmind kollektív és kozmikus lény is. 3 Metapolitika Németh Lászlónál a politika nem a szó reális vagy szokványos értelmében használt kifejezés, hanem mindig a metaforák világából leszivárgó magatartás, életpélda teremtõ ereje az emberi közösség életében. Németh ennek megfelelõen a hatalmat is etikai és szellemi úton értelmezi, amikor így ír: A hatalom elsõsorban szellemi befolyás, amelyet a példakép gyakorol. 4 VII. Gergely mondja Németh üdvösség-drámájában: A társadalom rendje: a szellem-egyház elsõbbsége minden világi jog, hatalom, intézmény fölött. 5 A fentiekbõl következik, hogy Németh Lászlónak csak metapolitikája van, a politika mögötti, vagy inkább afölötti normarendszer értelmében használva e *Ez az írás egy nagyobb tanulmány része. A dolgozat elkészítéséhez türelmével, tanácsaival, szakmai és nyelvi lektorálással, baráti beszélgetésekkel járult hozzá Gyurácz Ferenc (Vasi Szemle), akinek ehelyt köszönöm hálásan önzetlen, baráti segítségét. 1 A Tanú munkaterve (1932) = HH I., A fiatal Eötvös [rádióelõadás] (1934) = ÉK, Démonok, törvények, titkok (1936) = KN, Ortega y Gasset (1930) = EU, VII. Gergely (1937) = SZI,

4 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 4 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G szót. 6 A direktpolitizáló hangnem idegen tõle, helyette a finom metapolitikai árnyaltságot, a historizáló és irodalomtörténeti megközelítést kedveli, szívesen alkalmazza a szellemtörténeti utalásokat, politikája a moralizálás jegyében áll, alapja szintén a minõség, mint mindenre érvényes átfogó kategória, központi viszonyítási pont. Õ maga írja, hogy gondolkodónak és nem politikusnak érzi magát, célja egy kimondottan lefelé szivárgó karsztforrás elindítása, amely annyira tud szélesedni, amennyire a lenti mészkõréteg engedi. Így ír: [ ] a gondolat majd terjed, felszívódik, s egy idõ múlva meglátszik a politikán. A feladat: az adott társadalmi helyzethez a legjobb megoldást megtalálni, amely a korszellemnek is megfelel, s ezt, a meglevõ politikai irányzatokkal nem törõdve, politikai eszmékre fordítani. 7 Irracionális? Minden bizonnyal. De ha azt kérdezzük, hogy irreális-e, nem feltétlenül tudunk erre is egyértelmû választ adni. Németh számára a politika (meg)álmodás, a tiszta gondolati norma széleskörû intellektuális rendszeresítése, az élet forradalmának a kiterjesztése. 8 Németh Lászlót nyugodtan nevezhetjük politikai platonistának, hiszen az ideális normatartalom gyakorlatra való minél megfelelõbb átváltódását érti politika alatt. Éppen a Rákosi-korszakban írta az erre vonatkozó sorokat, akkor, amikor publikálásra nem volt lehetõsége: Az igazi szocializmus azonban éppúgy ott lebeg a megvalósult fölött, mint az igazi kereszténység a lent botladozó fölött s utolsó fórumként mindig lehet fellebbezni hozzá. 9 Ez a fellebbezés a metapolitika. S a szellem embere, majd az új nemesség, késõbb az értelmiség feladata az, hogy ezt a fellebbezést megtegye, hogy az aktuális problémákat mindig valami örökkel, a legjobbal, a legideálisabbal kapcsolja össze. 10 Németh politikai platonizmusa rövid idõre törik meg végétõl, 1934 elejétõl 1935 elejéig bízik a reformmozgalomban, az anyagi reformnak a belsõ, lelki, erkölcsi készülõdés elõtti megvalósulásában. Csakhamar azonban ráébred, 6Grezsa Ferenc szerint Németh László Eszmefuttatása gyakorlatra nyitott metapolitikaként jellemezhetõ. (GREZSA Ferenc: Németh László Tanú-korszaka, Szépirodalmi, Budapest, 1990, 218.) Németh politikához való viszonyát utoljára Kovács Zoltán vizsgálta (Kovács Zoltán, A politikus Németh László, I II., Havi Magyar Fórum, 2001/3., 4. szám). 7 Elõszó [1960-as évek közepe] = S, 6. Máshol úgy fogalmaz ennek variációjaként, hogy a betûk megmaradnak, s lassan talán kiolvad belõlük valami értékes a közösség számára. (Téli hadjárat [1940] = ÉSZ, 627.) 8 Elõszó, A líráról [1954] = MG (kiemelés tõlem). 10 A jobbak egységéért [1942] = S,

5 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 5 B É K É S M Á R T O N: N É M E T H L Á S Z L Ó P O L I T I K A I P L A T O N I Z M U S A hogy az Idea sugárzása nem elõzhetõ meg. Egyik versének magyarázatában jegyzi meg, hogy Plátoni pillanat 11 címû görög ritmusú verse a hazai reform-csalódás lecsapódása, ezt fejezi ki Sokrates alakja is a munkában, aki nagyra nevelt alacsony hazát / Bérül bürköt ivott. Németh versének idea-lykurg -ja valójában törzséért aggódik, de a szellemi világban-világnak alkot: S õ nem látja hová és kire száll szava. A földé maga, de mûve a szellemé, S mint jó maggal a szél, szét vele az fut. Németh platonizmusa mûvei alakjaival is jól szemléltethetõ világít rá Füzi László. 12 A regény Némethnél tanító mûfaj, a közösség nevelésére irányuló mû, a nemzetet reprezentáló alkotás; hõse, alanya: a szent akárcsak Az elsodort falu jellemzését hallanánk. Az író regényeirõl jegyzi meg Kerényi Károly, hogy azok valójában görög sorstragédiák, Illyés pedig úgy jellemzi azokat, mint amelyekben egy Idea száll a földre, és beköltözik egy emberbe. Németh drámái, regényei a világgal ütközõ egyén konfliktusainak tragikus realizálódásai és végigküzdései, valójában az elszigeteltségre, a magányra és a Lét válságának megoldhatatlanságára ráébredt idea-ember bukásai. A tanulmány talán a leginkább közösségi mûfaj Némethnél: tanulmányíróvá nem hajlamból, hanem közszükségletbõl lettem, népem sorsa fogott meg általa írja. 13 Németh maga nevezi tanulmányait patrióta tartalom hordozóinak, de ez is az idea, s nyomatékosan a politikai platonizmus hatása alatt keletkezik. Németh minden alakja idea-ember, ideáltipikus személyiség, valójában archetipikus, mítoszi lény: legyen regénybeli (Gyász: Kurátor Zsófi; Emberi színjáték: Boda Zoltán; Utolsó kísérlet: Joó Péter; Irgalom: Kertész Ágnes; az Égetõ Eszter fõhõse) 14 vagy drámai hõs (VII. Gergely; Széchenyi; Galilei) és tanulmányok központi, mitikus alakja, aki reprezentálja a nemzetet (Ady, Berzsenyi, Széchenyi, Kemény); s ne felejtsük el, hiszen enélkül semmit sem érne ez a felsorolás: idea-ember Németh maga is (Ember és szerep, Tanú-évek, a megszakadt Kisebbségben, Magam helyett, A megölt költõ) aki összes felsorolt alakjában végül is maga vergõdte végig mûveinek szerepeit Plátoni pillanat [1935] = A megölt költõ (1969), lásd HH II., Vö. FÜZI László: Alkat és mû. Németh László , Kalligram, Pozsony, Tanú-évek [1938] = HH I., 475, Vö. CS. VA RGAIstván: Németh László négy regénye: Emberi színjáték Gyász Irgalom Iszony = UÕ.: Tanújelek. Írások Németh Lászlóról, Magvetõ, Budapest, Németh így vall alakjairól: Minden életkorban szükségem volt egy barátra, aki az én akkori alaphangulatomban tud mellettem ülni. [ ] Most Berzsenyi [ ] lett az, ami valaha Antigoné és Ku- 5

6 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 6 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G A mûvek mitikus tartalmára, a bennük megjelenõ szerep és Németh alkata közötti szerves egységre álljon itt önvallomása: nem írhatok soha szívem szerintibb mûvet a Gyász-nál, melynek paraszthõsnõjében a bennem élõ Artemiszt szültem meg öntudatlan. 16 Az idea-ember magányosan, mert követhetetlenül ragyog írja Gyurácz Ferenc, 17 ugyanakkor ezzel valósítja meg legjobban önmagában és a világban családjában, a népi és a nemzeti közösségben, létezése egészében az Ideát. Az idea-ember csak magányos lehet, létének bizonyítéka a szent Egyedülvalóság (Berzsenyi), különben az bizonyosodna be, hogy nem nemesítette meg magát, nem került egyre közelebb az Ideához nem üdvözült. S hogy mi az Idea maga, mit kell megvalósítani belõle-általa? Ez Némethnél sokszor homályban marad, de megkönnyítve a magunk dolgát, olyan helyrõl idézünk, amellyel bizonyosan Németh is azonosulna vagy azonosult is. Berzsenyi írja egyik levelében: [ ] örök Ideal a görög. [ ] A Görögöknél minden játék volt, s az esztendõnek kétharmada vidám társalkodásnak, mulatságnak s örömnek ünnepe vala, s ezen játékbul folyt a legfõbb realitás a szép görög lélek. 18 A vidámság és a szépség görög erénye Keatscel, Hölderlinnel, Georgéval, Nietzschével 19 állítja párhuzamba Berzsenyit a görögség-fogalom és a görög létmód szemlélésében, de Kerényi, Hamvas, Németh is hasonlóan látta ezt. Németh, akárcsak Nietzsche, úgy tekintett a görögökre, mint akik közel állnak a szenthez (Nietzsche), tragédiáikban pedig az ember alaptípusait jelenítik meg. Az idea-ember közösségi feladata miatt Németh a metaforikus és sokszor nem konkretizálódó szövegek ellenére sem követi apolitikus kortársát, Hamvast abba a legbelsõbb Tibetbe (Ernst Jünger), amely a mitikus beavatás iránt nyitott szellem önszámûzése a kor mocska, alapokig deszakralizált valósága és tömegarc(talanság)a elõl. Németh kívülállósága inkább a szellemi- vagy sziget- rátor Zsófi. Bármilyen különbözõ is volt az alkatunk, a magányomon, az elzártságomon át megérthettem õket. Szinte gyönyörûség volt a dohukat, a mélabújukat fölvenni magamban. (Kisebbségben [önéletrajzi írás, 1944-ben félbemaradt] = HH I., 555.) 16 Utolszor Itália [1938] = EU, GYURÁCZ Ferenc: Németh László és az utópisztikus gondolkodás = ELTE Budaörsi Bölcsész Füzetek, , Budapest, 1983, Berzsenyi Dániel levele gróf Széchenyi Istvánnak és báró Wesselényi Miklósnak, Nikla, február 25. = BERZSENYI Dániel Ismeretlen és kiadatlan levelei, kiad., jegyz., bev. Merényi Oszkár, MTA Irodalomtörténeti Bizottság, Budapest, 1938, 82 (kiemelés tõlem). Berzsenyi platonizmusáról lásd KERÉNYI Károly: Az ismeretlen Berzsenyi, Budapest, Lásd Friedrich NIETZSCHE:Ifjúkori görög tárgyú írások, vál. Tatár György, ford. Molnár Anna, Európa, Budapest,

7 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 7 B É K É S M Á R T O N: N É M E T H L Á S Z L Ó P O L I T I K A I P L A T O N I Z M U S A Erdély tömörsége, az a vízzáró mészréteg, amelyen tisztulva szûrõdhet át a norma, ami társadalmi értékkategóriákká ezzel a politika részévé válhat, s ezzel a közösség szolgálatát (ha nem is közvetlenül, de) elláthatja. A metaforikus nyelvû vagy metafizikus szerzõknek a politikumhoz való viszonyát jól szemlélteti a Németh és Hamvas közti különbség. 20 A valóság megközelítésének módja tér el kettejük között igazán, ami a mély és a magas közti nézõpontbeli különbségbõl fakad. Németh belülrõl, a mélybõl várja a pozitív változást (immanens út), a fiatal Hamvas pedig jobbára Guénon és Evola nyomán a felülrõl származó szellem (transzcendencia, primordiális hagyomány, Tradíció) elhalványodásában találja meg a negatív tartalmak terjedésének (válság) okát. Különbségüket az általuk választott két metafora Erdély és Tibet másfélesége is jelzi. A cselekvõ elzártság, az ellenségtõl körülmosott sziget reménytelennek látszó erõfeszítése, a készülõdés utáni, morálisan alátámasztott tett ezt jelképezi Némethnél az archaikus népi létállapotból többet megõrzõ mélymagyar Erdély. Míg a cselekvés nélküli cselekvés (Julius Evola) szellemi magasfennsíkja, a felfelé vezetõ utat megnyitó határbirodalom hordozza a titokzatos lezártságot ez Tibet, Hamvas ideája. Más oldalról fogva meg a dolgot, nézzük a Kerényi, Németh és Hamvas által alkotott Sziget-körben 21 megtalálható eltérõ látásmódokat, hiszen hármójuk felfogása arról, hogy kell-e, és ha igen, miként cselekedni, jól szemléltetni fogja az eltérõ értelmiségi magatartásmodelleket. Hamvas Nietzsche és a George-kör címû, Szigetben közölt esszéjében 22 a metaforikus szigeten a süllyedõ Atlantisz papjait Hölderlint, Nietzschét, Georgét látja, a szöveg ezért nem az eljövendõ utópiának, hanem az elmúlt melankóliájának szól írja Szántó F. István. 23 Hamvas nem az aktivista utat választja, hanem várja az új ciklust, és teljesen a belsõ meditáció, az egyéni göröggé levés programjára koncentrál. Kerényi Károly sziget-mítosza emberi magatartásmodell, elsõsorban mûvészi, tudományos, esztétikai tartalom, s a társadalmi kérdésekhez ennek maximum annyi köze van, hogy esszéi egy részét a Válaszban jelentette meg, és erkölcsöt, etikai hozzáállást, egyéni nemese- 20 Németh Hamvas-kritikájáról lásd bõvebben Vita Hamvas Bélával [1934] = KN, ; Aranykor és farkasfogak [1936] = KN, A Sziget-körrõl lásd LACKÓ Miklós: Sziget és külvilág. Kerényi Károly és a magyar szellemi élet = UÕ.: Szerep és mû. Kultúrtörténeti tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1981; VINCZE Zsuzsa: Palackposta A szellem szigetérõl (A Sziget-kör és a Sziget-mozgalom), Jelenkor 1997/9.; LISZTÓCZKY László: Adj Ideákat az Idõnek! Németh László, Gulyás Pál és Kerényi Károly szellemi triásza, PoLíSz 2001/ HAMVAS Béla: Nietzsche és a George-kör = HAMVAS Béla Mûvei, 18. A láthatatlan történet Sziget, Medio, Szentendre, SZÁNTÓ F. István: Hamvas Béla görög-tárgyú írásai és a Sziget-mozgalom, Kortárs 2003/8. (kiemelés az eredetiben). 7

8 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 8 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G dést várt az arra méltóktól: A szigeti állapot maga néma lét: belsõ növekedés és gazdagodás írta Némethnek. 24 Kerényi egzisztenciális görögség-programjában Németh nem találhatott konkrét társadalmi célt, ezért írta Gulyás Pálnak, hogy Kerényi görög arisztokratizmusa számára túl elitista; másutt erõsebben fogalmazva úgy ír, hogy a klasszika-filológusnak semmi érzéke magyar dolgokhoz. 25 Németh sziget-eszménye szintén egyfelõl egyéni, belsõ, egzisztenciális program, de külsõvé tehetõ-teendõ társadalmi gyakorlat is, s ennyiben utópikus felhangoktól sem mentes. A Kapások címû utópikus novellában a falanszter Mestere aki valójában Németh így szól: Ha egypár ember igazán ki tud válni a többi közül, csapásukon elõbb-utóbb megindulnak a jobbak, s akkor a Sziget elönti a Tengert. 26 Hûség Németh László politikai elvei mögött egy szervezõ motívum húzódik meg: a jószándék a közösség iránt. Ahogyan a Tanú feladata a legjobb éleslátással elmondani azt, ami van, úgy írója számára inspiráló erõ ennek erkölcsi kategóriát alkotni ez a morális háttér pedig a hûség. Ami irányít a hûség, 27 az írónak egy gyökere van, a hûség 28 írja Németh, mégpedig hûség az õt kibocsátó közösséggel szemben, népi, nemzeti és európai szinten is. A többszintû kollektívumhoz nép, nemzet, Európa való hûség és a magunkhoz való hûség egymást feltételezi Némethnél, hiszen az egyes személy mélyrétege a közösség tömbjébõl táplálkozik. Ennek megfelelõen a lelki-szellemi gyökérmetszés morális halál lenne, a közösségrõl leválni pedig annyit jelentene, mint a skizofrénia amorf világába belépni ben írta: Hûség [ ] magunkhoz és helyünkhöz; hûség a lelkünkben felnyomuló természeti, történeti és isteni erõkhöz a szabadság szóval, a sors categoricus imperativusával megkötve. 29 A hûséget Németh a nemzeti életet reprezentáló emberek magatartása 24 Kerényi Károly Németh Lászlóhoz [1935] = Válasz , vál., szerk., utószó Széchenyi Ágnes, Magvetõ, Budapest, 1986, 111. Vö. MO NOSTORIImre: A mítosz tanít meg rá, hogy az igazi valóságban elférnek még az istenek is. Németh László és Kerényi Károly = Németh László Emlékkönyv, szerk. Monostori Imre Olasz Sándor, Németh László Társaság Tiszatáj Alapítvány, Szeged, Németh László Gulyás Pálnak írott két levele, Budapest, február 14. és 23. = Levelek, 292, Kapások [1935] = NÉ, 457, A Tanú második éve [1934] = HH I., Világnézet. 1. levél [1934] = ÉSZ, Szekfû Gyula [1940] = S,

9 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 9 B É K É S M Á R T O N: N É M E T H L Á S Z L Ó P O L I T I K A I P L A T O N I Z M U S A alapmotívumának tartja, s az egész magyar kultúráról is úgy nyilatkozik, mint hûségbõl született mûvek soráról. 30 A szellem emberének, késõbb az új nemességnek és az értelmiséginek a lelki alaprétege ez a hûség lesz, ami a jobbító szándékot diktálja. A nemzetért dolgozók ellenszélben való sikere, könnyebbsége pedig csak annyiban jelentkezik mondta 1940-ben Erdélyben, amennyiben ezen a hûségen lazítanak. 31 Az idea-ember egyéni példaadása oly erõsen jelentkezõ igény Némethnél, hogy ki is jelenti: a Tanú nem programot akart adni, hanem egy embert, aki avval, hogy olyan, amilyen már program, ha kell, politikai program is. 32 Másutt azt mondja: a Minõség-elvnek s a magam életének az összekapcsolása egy Példaéletben erkölcsi unszolássá vált. 33 Németh a Kisebbségben lapjain írja szinte önvallomásszerû azonosulással Kemény Zsigmondról, hogy a forradalom után a nemzeti tanulság megszemélyesüléseként állt elõ, s célja volt a maga útjára szorítani nemzedékét 34 Németh az életpélda erejével szintén ezt a szolgálatot akarta ellátni; már igen korán (1925), Osváthnak is azt írta híres levelében, hogy a magyar szellemi élet organizátora akar lenni. Hogy Németh politikai programja nagyon lassan születik meg, és több rétegen szûrõdik keresztül, azt ma már nem kell külön bizonyítani. Azok a lépcsõk, amelyeket egy-egy politikailag (is) értelmezhetõ szöveg megalkotásakor végigjár, a következõk: (1) a sorsfeladat realizálása, elõelmélet ; (2) készülõdés, belsõ átformálódás; (3) a döntés elszánása (akarat) és (4) a tett, amelynek iránya felõl Németh nem hagy kétséget, amikor így ír: A minõség forradalma: ez volt a tett. 35 Nagyjából ez lehetne a Tanú és tágabban Németh politikai munkaterve, hiszen az egész életmû politikailag értelmezhetõ részeinek megszületésére vonatkozik. Némethnél mindig nagy a kísértés metapolitikájának gyakorlatra váltására, hogy a metaforától az élet felé vezetõ utat teljes egészében végigjárja. Ezt már barátja, Gulyás Pál is észrevette, aki kritikus hajlamát Némethtel szemben érvényesítve nem sokat tévedett, amikor levelében így írt hozzá: A Te politikádban a fo- 30 Lásd: A magyar kultúrát, inkább mint bármely másikat, a hûség hozta létre. A legjellegzetesebben magyar mûveket nem a magyar társadalom követelte ki: hõségbõl születtek, Kultúra és hûség [1940] = ÉSZ I., Kisebbségbõl kisebbségbe [1940] = S, Tanú-évek, 493 (kiemelés tõlem). 33 Interjú az írói vállalkozásról [1969] = MG, Kisebbségben [1939] = S, 425. (A Kisebbségben említésekor ragadom meg az alkalmat, hogy az életmû egyik legjelentõsebb munkájának hitelesítését elvégzõ tanulmányra felhívjam a figyelmet: MÓROCZ Zsolt: A Kisebbségben üzenete. Egy életmû Achilles-sarka, Hitel 1995/1.) 35 Tanú redivivus [1940] = ÉSZ,

10 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 10 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G gaskerék a szellemé, a Történelemben a kerék tényleg fogas, agyaras, puskatusos. Így Te nem boldogulsz. Várnod kell, mint magnak a hó alatt. 36 A klasszikus Ady-metafora érvényességével Németh is tisztában volt, egyik görög ihletésû versében írja, hogy az Új Hellasz a magyar föld alatt csírázik, a magyar hó alatt. 37 Mint mondtam: Németh platonizmusa vertikálisan fordított, hiszen az Idea nem a magasságból, hanem a szintén metafizikailag értelmezett mélységbõl fog sugározni, pontosabban a fenti-felszíni világ itt találhatja meg gyökereit. Enynyiben nem transzcendens idealizmust vall, de ezzel az idõnek alá-nemvetett mély tartalom még nem lesz megfosztva a metafizikai jelentéstõl. Némethet a mélység iránti hûsége kötelezi az Idea megvalósítására, egyéni és közösségi (népi, nemzeti, európai) szinten is, amelyet nem választ el egymástól. Felhasznált irodalom NÉMETH László Munkái [életmûkiadás], Magvetõ Szépirodalmi, Budapest: EU = Európai utas (Tanulmányok), ÉK = Az én katedrám (Tanulmányok), ÉSZ = Életmû szilánkokban (Tanulmányok, kritikák, vallomások), I., HH = Homályból homályba (Életrajzi írások), I II KN = Két nemzedék (Tanulmányok), MG = Megmentett gondolatok (Tanulmányok), NÉ = Negyven év Horváthné meghal Gyász (Pályatörténet, novellák, regények), S = Sorskérdések, SZI = Szerettem az igazságot (Drámák), I., Levelek = Németh László élete levelekben, , szerk., s. a. r. Németh Ágnes, jegyz. Grezsa Ferenc, Szépirodalmi, Budapest, Versek = NÉMETH László: A feltámadott költõ. Versek, verses drámák (Németh László szépirodalmi munkái 2.), Kráter Mûhely Egyesület, Pomáz, Gulyás Pál Németh Lászlóhoz, Debrecen, május 24. = Levelek, Új Hellasz = Versek,

11 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 11 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G Papp István NÉPI-URBÁNUS KÖZELEDÉS? Állambiztonsági jelentés Tompa Kálmán 60. születésnapjáról 1 Tegnapelõtt egy társaságban megismerkedtem végre Tompa Kálmánnal, aki meleg barátsággal beszélt Rólad. Tisztességes, tehetséges, érdeklõdõ, mûvelt ember, talán még találkozhatnánk vele az életben más alkalommal is 2 Aligha gondolta az e sorokat író Remenyik Zsigmond, hogy a próféta szól belõle, és még három esztendõnek sem kell eltelnie, hogy a címzettel, Féja Gézával együtt jelen legyen Tompa 60. születésnapjára meghívott baráti-ismerõsi társaságban. Mi adott különleges jelentõséget ennek az eseménynek? Miért vált a népi írók orvosa, aki óvakodott irodalmi kérdésekben állást foglalni, mégis egy pillanatra fontos szereplõjévé az irodalmi életnek? A helyzet megértéséhez vissza kell kanyarodnunk a forradalom leverését követõ 1957-es esztendõhöz. 3 Az Írószövetség januárban történt kényszerû feloszlatását követõen a magyar irodalmárok összefogása jelentõs mértékben megnehezült, hiszen hiányoztak a puszta találkozást, véleménycserét lehetõvé tevõ intézmények. Az év elsõ felében több neves írót is letartóztattak, közülük Déry Tibor volt talán a legnagyobb név. Ugyanakkor Németh László és Szabó Lõrinc Kossuth-díjat kapott, vagyis a megtorlás és a megnyerés politikája egymással párhuzamosan érvényesült, ebben az idõszakban még igen csekély eredménnyel legalábbis a hatalmon lévõk szemszögébõl. Az 1950 és 1956 között megjelent Irodalmi Újság folytatásának szánták a március 15-én útjára induló Élet és Irodalmat, amelyet azonban mind a népi, mind pedig az urbánus irodalom jelesei bojkottáltak. 1957/58 fordulójáig ez az állapot nem is változott érdemben, egészen egyszerûen megfagyott az írók és a kormányzat viszonya. Ebben a helyzetben törvényszerû, hogy mindkét fél kereste a továbblépés, más szavakkal a konszolidáció útját. 1 Az alább közlendõ összefoglalót és Tompa Kálmán 60. születésnapjára vonatkozó egyéb állambiztonsági forrásokat korábban már elemezte egy tanulmányában Standeisky Éva: STANDEISKY 2005, Remenyik Zsigmond levele Féja Gézának, Budapest, május 23. = FÉJA 2003, Az irodalmi életben 1957-tõl 1962-ig bekövetkezett változásokat remekül összefoglalja KALMÁR 1998,

12 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 12 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G Az írók összefogását, esetleges közös fellépését nehezítette, hogy hiányzott az az intézmény, amelynek keretében legális módon, viszonylag nagy számban leülhettek volna közös teendõiket megbeszélni. Erre az alkalmat egy, az irodalom világán kívül álló, de szereplõket mégis jól ismerõ személy, Tompa Kálmán teremtette meg. Az ötlet tulajdonképpen pofonegyszerû, de mégis zseniális. Hiszen a saját születésnapjára azt hív meg az ember, akit csak akar, s módjában áll három napon keresztül is ünnepelni. Ez tette lehetõvé, hogy Tompa Kálmán Rákóczi úti lakásán találkozzanak a magyar irodalom, sõt a szélesebb mûvészvilág különbözõ eszméket valló képviselõi, és megvitassák ügyes-bajos dolgaikat. Természetesen a készülõdõ esemény nem maradhatott rejtve az állambiztonság éberen õrködõ vezetõi elõtt sem, de ahogyan a forrás szövegébõl is kitûnik, csupán részleges sikerrel jártak. Ugyanis az elsõ estérõl, ahol a legfajsúlyosabb egyéniségek, közöttük az Illyés Németh Veres trió voltak jelen, nem sikerült közvetlen információkat szerezni. Ennek oka, hogy nem tudtak az elsõ vonalba tartozó értelmiségiekbõl senkit sem ügynöknek beszervezni, nem így a második és harmadik este résztvevõi közül. Ebbõl adódik a szöveg nyilvánvaló aránytalansága: az állambiztonságot legjobban érdeklõdõ mondatok nyilvánvalóan az elsõ este hangzottak el, ám ezekrõl csupán morzsákat gyûjthettek össze. Milyen eredménnyel járt a csúcstalálkozó? Önmagában is figyelemre méltó az a tény, hogy egy rendkívül zaklatott, feszültséggel és gyanakvással teli korban a magyar irodalom minden irányzatának legalább egy-egy képviselõjét sikerült közös asztalhoz ültetni. Meghatározó szerepet a népiesek játszották, akiknek minden irányzata képviselve volt, de eljött az urbánus Grandpierre Emil, Illés Endre és Vas István, az Új Hold köréhez tartozó Hubay Miklós, a kádári konszolidációt támogató Szentiványi Kálmán és Szüdi György. A népi urbánus szembenállásról szép számmal lehet forrásokat idézni, a közeledésrõl bizony jóval kevesebbet. Ennek okán is figyelemre méltónak tarthatjuk ezt a jelentést. Természetesen nem kerülhetett sor valamilyen közös stratégia kidolgozására, hiszen nem szoros fegyelemben mûködõ politikai alakulat, hanem személyi ellentétektõl terhelt, igen érzékeny mûvészegyéniségek tarka társasága jött össze ezen a születésnapon. Nem tudjuk egyértelmûen bizonyítani, de okkal feltételezhetjük, hogy a találkozó létrejötte felgyorsította a politikai döntések meghozatalát. Errõl legékesebben a jelentés végén olvasható javaslatok sora árulkodik, melyek eltérõ taktikát követve, de lényegében az írói társadalom megnyerését, megtörését, megfélemlítését célozták. Az alábbiakban olvasható dokumentum az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található, az Ellenállók fedõnévvel ellátott, igen ter- 12

13 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 13 P A P P I S T V Á N: N É P I U R B Á N U S K Ö Z E L E D É S? jedelmes dossziésorozat elsõ kötetében. 4 A rendkívüli fantáziáról árulkodó nevet a Tompa Kálmán lakásán összegyûlt népes társaságon belül a Püski Sándorhoz közelebb álló népiek érdemelték ki. A születésnapot követõen még éveken keresztül folytatták ügynöki jelentések és telefonlehallgatás segítéségével ennek a társaságnak a figyelését. A szorgosan gyûjtött információkat végül felhasználták a Zsigmond Gyula és társai nevet viselõ eljárás során, 1962-ben. 5 A jelentést szöveghûen tesszük közzé, csupán az értelemzavaró helyesírási hibákat javítottuk ki. Belügyminisztérium II/5. osztálya /58 Szigorúan titkos! Tárgy: Dr. TOMPA KÁLMÁN orvos születésnapi vacsorájáról Jelentés Budapest, január októberében jelzéseink voltak arra, hogy az írók a népi írók szervezésében egy nagyarányú megbeszélésre készülnek. Akkor úgy tervezték, hogy Balatonfüreden jönnek össze, s oda a kulturpolitika hivatalos személyeit is meghívják. Ezt azonban az ellenforradalom évfordulójára tett biztonsági intézkedések, valamint félreérthetõsége miatt elszalasztották decemberében ismételten jelzéseink voltak, hogy elsõsorban Németh László kezdeményezésére 6 a népi írók megkívánják tartani a csucsértekezletüket, azonban az idõpontot nem tûzték ki. Bizonyos idõket meghatároztak, azonban a megbeszélést mindig elhalasztották. A Csucsmegbeszélés céljának tûzték ki: az urbánus írókkal való megbékélés megvalósítását. Már korábban felmerült az is, hogy az összejövetelt Tompa Kálmán lakásán tartják meg, azonban az idõpontot itt sem tûzték ki. 4 ÁBTL O-11803/1. Ellenállók. Jelentés Dr. Tompa Kálmán orvos születésnapi vacsorájáról, Az ügyrõl lásd STANDEISKY 2005, Németh László 1957 õszén magas vérnyomását kúrálta sajkodi házában. Gazdag levelezésében nem ejtett egyetlen szót sem a nevezetes születésnapról, igaz, ezt óvatosságból is megtehette. Élete során általában balul ütöttek ki azok a kísérletei, amikor csoportszervezõként lépett fel. Csalódott, bizalmatlan lelkiállapotát jól érzékelteti egy Illés Endréhez írott, október 18-án kelt levele: Itt egy hét alatt csodálatosan összeszedtem magam; az õsz is elképzelhetetlenül szép; a fák; amelyek együtt zöldellnek, a haldoklóban, sárgulóban mind különválnak, mintha most lepleznék le (mint öreg kortársaim) igazi jellemüket. (NÉMETH 2000, 457. levél.) 13

14 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 14 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G Az írói összejövetel megvalósítására Tompa Kálmán szokásos születésnapi ünnepségét használták fel. Ugyanis Tompa Kálmán minden évben megünnepli születésnapját, de egész szük körrel, kb. azokkal, akik most az elsõ napi összejövetelen voltak ott. Tompa Kálmán születésnapi ünnepségét január 3-án, 4-én és 5-én este és éjjel tartotta. A három este lakásán kb személy fordult meg. Tompa Kálmán a korábbiaktól eltérõ, több estére kiterjedõ és nagy létszámú születésnapi ünnepségét azzal indokolja, hogy elvégre az embernek egyszer van hatvanadik születésnapja, s õ nem tehet arról, hogy ilyen nagyarányú ismeretséggel rendelkezik. Tompa születésnapi ünnepségein eddigi adataink szerint a következõ személyek vettek részt: Elsõ nap: Barcsai Jenõ festõmûvész, Illés Endre író a Szépirodalmi Könyvkiadó irodalmi osztályának vezetõje, Borsos Miklós szobrász, Illyés Gyula, Németh László, Reményik Zsigmond, Szabó Pál, Tamási Áron, Veres Péter és Kereszthury Dezsõ írók. Második nap: Féja Géza író, Püski Sándor volt könyvkiadó, Szabó Lõrinczné Szabó Lõrincz költõ özvegye, Gáborjáni Klára énekesnõ, Németh Imre volt országgyûlési képviselõ, Hubai Miklós, Cseres Miklós 7 írók, Juhász Ferenc, F. Nagy László költõk, Szentkuty Miklós, Vas István költõ, lektor, Dallos Sándor, Tatay Sándor írók, Kucka Péter költõ, Szentiványi Kálmán író, Gombos Imre volt NPP politikus, Török Erzsi énekesnõ, Nagyajtay P. Teréz, Weörös Sándor, Károlyi Ami, Jékely Zoltán, Fodor József költõ, Szüdi György költõ, Grandpierre Emil író, Jankovich Ferenc költõ és általában ezek feleségei. Adataink szerint egy páran levélben mondták le a részvételt elfoglaltság miatt, s egyben kifejezték jókívánságukat, s együttérzésüket. Pld.: Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes költõk. Harmadik nap: Bihari József színmûvész, Tompa Sándor színmûvész, Kristó Nagy István kritikus, Pécsi Sándor színmûvész, Radnay Béla gyorsíró, az ország egyik legnagyobb magánkép-gyüjtemény tulajdonosa Kornis Dezsõ festõ, Banovich Tamás filmrendezõ, 8 Köpeci Bócz László, 9 Molnár C. Pál festõk és általában feleségeik. A születésnapon lehangzott ellenséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban eddig a következõket tudjuk: 7 Itt nyilvánvaló elírás történt, Cseres Tiborról van szó. 8 A zömmel írókból és képzõmûvészekbõl álló társaságba nagybátyja, Tompa Kálmán révén jutott be Banovich Tamás. 9 Helyesen Köpeczi Bócz István. A színházi világban jól ismert díszlet- és jelmeztervezõ 1956-tól a Madách Színházban dolgozott, Pécsi Sándor kollégájaként. 14

15 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 15 P A P P I S T V Á N: N É P I U R B Á N U S K Ö Z E L E D É S? Az elsõ napi összejövetel résztvevõinek kiválasztásánál Tompa elmondása szerint az játszott szerepet, hogy az írók nyugodtan megtudják beszélni problémáikat. Az itt lefolytakról megbízható értesüléseink nincsenek. A megbeszélés másodkézbõl szerzett értesüléseink szerint letört hangulatban folyt le amiatt, hogy nem látják az írói kibontakozást és a kezdeményezés lehetõségének utját. Illés Endre aki egyébként az urbánus írók egyik oszlopos tagja elmondotta bizalmas körben, hogy õt lényegileg azért hívták meg, hogy a népi írók régi könyveinek a kiadásához támogatását megnyerjék. Elmondotta továbbá Illés Endre, hogy a jelenlévõk mindannyian egyetértettek Tamási Áronnak az Élet és Irodalom karácsonyi számában megjelent Szellemi tisztesség címû írásával. 10 Ezután állítólag a jelenlévõ írók között vita támadt az írás, vagy nem írás kérdésében. Illyés Gyula mereven azt az álláspontot képviselte, hogy nem kell írni, a régi könyvek kiadását kell szorgalmazni, s õ a maga részérõl mai írások elhelyezését, megjelentetését meg sem kísérli. A jelenlévõk Illyésnek ezt az álláspontját elutasították, s ezzel szemben Németh László kifejtette, hogy az írónak írni kell, benne kell élni korában még akkor is, ha az mocsár, mert másképp elszakad a valóságtól, elszakad a tömegektõl, s ebben az esetben nem is tudja kifejezni a nép gondolatvilágát, annak gondját-baját. A többség Németh Lászlóval értett egyet. A második napi összejövetelrõl a következõ ellenséges megnyilvánulásokat ismerjük: Megbízható adataink szerint Féja Géza félrehívta Szentiványi Kálmán írót és a közelmúltban megjelent Völgy emberei címû regénye kapcsán azután érdeklõdött tõle, hogy õ tényleg kommunista-e, Szentiványi párttag vagy csak megjátsza magát. Végül ebben a kérdésben nyilatkoznia kell, mert õk Féjáék nem tudják, hová tegyék. Korábban népi író volt, most pedig kommunistának tartja magát. Kifejtette Féja, hogy az Szentiványinak is érdeke, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, mert íme solohovi mértékkel mérhetõ kommunista írása (a Völgy emberé -rõl van szó) több mint 3 hónapja, hogy megjelent és eddig egyetlen kritikai sor sem jelent meg róla sehol. Ha Szentiványi beáll közéjük, akkor õk gondoskodnak róla, hogy rövidesen a lehetõ legjobb kritika fog a könyvérõl napvilágot látni, s általában írásait és õt magát propagálni fogják. Ellenkezõ esetben éppugy el lesz hallgatva, mint eddig. A jelenlévõ társaság asztaloknál ülve, kisebb csoportokat alkotva szórakoztak. Féja Géza körül az egyik asztal végén kb. 15 fõs társaság alakult ki, amelyben részt vett Kuczka Péter költõ is. Féja Géza a közelmultban Szlovákiában járt rokoni látogatásra. Itt az asztaltársaságban szlovákiai tapasztalatairól számolt be. Beszámolójában kifejtette, hogy a magyar forradalmat a kinti magyarság nagy érdeklõdéssel figyelte és nem kell azt hin- 10 TAMÁSI Áron: Szellemi tisztesség, Élet és Irodalom 1957/25 26., 3. 15

16 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 16 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G ni, hogy ezek ellenforradalomnak tekintik. Egyébként a magyar forradalom pezsdítõ hatása ma is érezhetõ a szlovákiai magyarság között, elsõsorban az ifjúság soraiban. Elmondotta azt is, hogy a népi írók mûveit az ottani magyarság ismeri, olvassa és nagyon sokra tartja. (Megjegyzendõ; értesüléseink szerint Féja tett olyan kijelentéseket is, amivel a kormánnyal való együttmûködés helyessége mellett is síkra szállt) Egyoldalú, nem ellenõrzött adataink szerint Kuczka Péter költõ Féja beszámolója közben a magyar forradalom kitételeknél helyeselt, majd pedig a beszámoló közben ott a szûk körben poharat fogott és azt mondotta emeljük poharunkat Tompa Kálmán egészségére, valamint a dicsõséges magyar forradalomra, amely lehetõvé tette, hogy mi így együttesen beszélgethessük meg problémáinkat! Késõbb Weörös Sándor költõ belekötött a jelenlévõ Szüdi György és Fodor József költõkbe, s azokat a párt és a kormány mellett való kiállásuk miatt hazaárulóknak, muszkavezetõknek nevezte. Felesége Károlyi Ami költõnõ erre nagyon megijedt, sírógörcsöket kapott, férjét taxiba tette és azonnal hazavitte. Megbízható adataink szerint Tompa Kálmán orvos bizalmas körben elmondotta, hogy az esten borfogyasztás után volt pár disszonáns hang, de ezt senki nem vette komolyan, a jelenlévõ kommunista írók is mosolyogva napirendre tértek felette. Egyoldalú adataink szerint a második napi összejövetelen Tompa Kálmán rendelõszobájában a társaságtól külön egy pár úriemberbõl álló társaság volt, ahova a társaság tagjai közül egyet-egyet Tompa Kálmán idõnként behívott, így Féja Gézát, Németh Imrét, Kuczka Pétert és másokat is. Egyoldalú, nem ellenõrzött adataink szerint behívták ide Szentiványi Kálmán írót is. Szentiványit arra kérték, hogy mint párttag író a párt felé képviselje a volt párttag írókat, Benjamin Lászlót, Tamási Lajost, stb. valamint a népieseket, s azt az álláspontot képviselje, hogy a népiesekkel a kormány 80%-ig megtud egyezni és létre lehet hozni egy irodalmi egységfrontot a mostani párttag írókból, a volt párttag írókból és a népiesekbõl, azonban ebbõl az egységbõl ki kell maradnia Bölöni Györgynek, Goda Gábornak, Sándor Kálmánnak, Gergely Sándornak és társainak. Ezek szektánsok, irodalmi értéket nem képviselnek, ezekkel nem lehet együttmûködni. Egyoldalú, nem ellenõrzött adatunk szerint felvetették Szentiványinak azt is, hogy tapogatódzon a kormánynál, hogy az Új Hang-ot Simon István vezetése alatt lényegileg a régi gárdával nem lehetne-e reorganizálni. Arra vonatkozólag, hogy kik voltak ebben a külön szobában, egyenlõre adatokkal nem rendelkezünk. Tompa Kálmán egyébként elmondotta bizalmas körben, hogy tudta, hogy az összejövetelen társadalmilag és politikailag feltûnést kelthet, éppen ennek ellensúlyozására hívott meg baloldali embereket, hogy ezt nehogy valamilyen jobboldali tömörülésnek tekintsék. Így elsõ napra meghívta Veres Pétert és Szabó Pált, a második napra pedig Szentiványi Kálmánt, Szüdi Györgyöt és Fodor Józsefet. 16

17 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 17 P A P P I S T V Á N: N É P I U R B Á N U S K Ö Z E L E D É S? Az est megbízható adataink szerint a sokszínû társaság barátságának jegyében folyt le. Elsõsorban a népies és urbánus írók barátkozása érdemel említést. Meg kell azonban említeni, hogy volt egy pár író, aki láthatólag feszélyezve érezte magát, így Szüdi György és F. Nagy László. Maga Tompa is megemlíti, hogy volt bizonyos feszélyezettség. A születésnapi ünnepségre meghívták Kodolányi János írót is. Kodolányi ezzel kapcsolatban bizalmas körben elmondotta, hogy nem megy ilyen helyre, feleslegesnek tartja, nem érdekli a leittasodott emberek össze-vissza beszéde. Ha nekik népieseknek valami problémájuk van, elmehetnek illetékesekhez. Többen vannak, így Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes akik levélben mentették ki magukat. A harmadik napi összejövetelrõl, ahol elsõsorban mûvészek vettek részt a következõket ismerjük: Tompa Sándor színmûvész, Tompa Kálmán rokona mondott pohárköszöntõt. Pohárköszöntõjébõl az a rész említésre méltó, amelyben azzal foglalkozott, hogy a jelenlévõ mûvészek egyrésze erdélyi és az erdélyi származású emberek megtalálhatók a szellemi élet különbözõ frontján. 11 Pécsi Sándor, a Madách Színházban bemutatott A róka és a szõlõ címû darabról beszélt, amelynek szabadság-mondanivalóját kidomborítják, melyre a közönség olyan élesen reagál, hogy már-már a betiltástól kell tartani. Ez az est, ezeken tulmenõleg: ténylegesen születésnapi csevegés volt. Ez a nagy költséggel, alapos szervezéssel és tendenciózus személyi kiválogatással öszszehívott születésnapi vacsorasorozat véleményünk szerint meghatározott csoportok, meghatározott törekvéseinek fedezésére szolgált. Azoknak az íróknak és mûvészembereknek, akik ellenzéki módon viszonyultak és viszonyulnak még ma is a szocialista konszolidációhoz, igen aktív szerepet játszottak az ellenforradalmat elõkészítõ szellemi mozgalomban és az ellenforradalom alatt is ez a legszélesebb és legjelentõsebb megmozdulása az Írószövetség feloszlatása óta. A vacsora elõkészítése és lefolytatása beleillik abba a mûvelõdéspolitikai és politikai vonalba, amely elsõsorban is a népies írók irányításával mind erõteljesebben bontakozik ki: ismét összetömöríteni az óta a párttal szembeforduló irodalmi ellenzéki frontot, úgy beilleszkedni az irodalmi konszolidációba, hogy kisebb kompromisszumokkal az ellenzéki erõk megõrizzék elveiket, függetlenségüket, egységes erõt szegezzenek szembe a párt mai irodalmi politikájának megvalósítására törõ erõk elszigetelésére. Ez érezhetõ már jóideje Németh László erõteljes törekvésében; a népiesek és urbánusok, volt kommunista írók egységbe tömörítésére. (Erre adott felhívást a Nagyvilágban megjelent Lorca tanulmányában. 12 Tapasztalható, hogy az utóbbi idõben igen intenzíven foglalkozik az urbánus írókkal, az Új 11 Tompa Sándor más tekintetben nem állt élesen szemben a hatalommal, ezt bizonyítja Útibeszámoló helyett címû írása, amely az Élet és Irodalom hasábjain látott nyomdafestéket (1956/25 26., 22). Ebben a kis tudósításban Tompa a színészek szakszervezeti küldöttségének Szovjetunió-beli kirándulását írta le, igaz, alapvetõen szakmai szempontból. 12 NÉMETH László: García Lorca színpada, Nagyvilág 1957/6.,

18 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 18 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G Hold köréhez tartozó írókkal, s különösen a fiatalokkal, stb.) Jankovich Ferenc, 13 Tamási Áron Élet és Irodalomban megjelent irodalompolitikai cikkeiben, a népies írók Rózsadomb kávéházban kezdeményezett összejövetelein. Az imperialista és emigrációs sajtóban egyre több cikk jelenik meg, mely elsõsorban is Németh László és a népies írók nézeteihez, törekvéseihez fûz komoly reményeket a konszolidációba beilleszkedõ harmadik utas ellenzéki politika legális érvényesítése szempontjából. (Sulzberger cikke a New-York Timesben, Irodalmi Újság, Látóhatár, Bécsi Magyar Híradó, Nemzetõr, stb. cikkei) Az összejövetelt megrendezõ Tompa Kálmán orvos a népies írók régi barátja, az elmúlt években hallgató írók (Sinka, Erdélyi, Kodolányi, Féja, stb.) anyagi támogatója is volt. Otthona mindig a népies írók találkozóhelye volt, politikai jellegû megbeszéléseket tartottak ott évek óta, az õ lakásából indult többek között el az ellenforradalomban a Petõfi Párt szervezése is. Tompa Kálmán dr ben több hónapot tartózkodott Olaszországban, Ausztriában, (itt 2 hónapot töltött közvetlenül a születésnapi vacsorája megrendezése elõtti idõszakban) Feltehetõ, hogy kapcsolatai vannak a nyugati követségekhez. Feltûnõ nála rendkívül bõkezû költekezése, író ismerõsei rendszeres anyagi támogatása, nagykiadású összejövetelek rendezése. A népies íróknak ez az irodalmi és mûvészvilág ellenzéki részét tömörítõ kezdeményezése veszélyes abból a szempontból, hogy erõket tömöríthet a párt mûvelõdéspolitikájának és politikájának gátolására, közeljövõben várható belpolitikai események elleni fellépésekre. A külsõ és belsõ reakció manõvereibõl látható, hogy elsõsorban is a kulturális élet hazai és nemzetközi tekintélyeit (Kodály, Lukács György, Illyés, Németh László, Veres Péter, Szabó Pál, stb.) igyekszik megkörnyékezni, s bizonyos akciókba vinni. Ennek meggátolását, az elõkészítõ lépések megzavarását szükséges elsõrendû ügynek tekinteni! Az akciót ugyanakkor véleményünk szerint úgy kell végrehajtani, hogy a felénk hajló és lojalitást mutató írókat nehogy visszarettentsük, összetömörítsük a velük szemben álló akció kezdeményezõivel. Javaslatok: 1./ A vacsorán résztvett egyes felénk lojalitást mutató személyek semlegesítésére helyes lenne ha a Mûvelõdésügyi Minisztérium felsõ vezetõi beszélgetést kezdeményeznének Tamási Áron, Féja Géza, 14 Szabó Pál, Jankovich Ferenc, Nagy László, Juhász 13 JANKOVICH Ferenc: Kodály és a magyar dal, Élet és Irodalom 1958/1., Féja Géza valóban kapott Kállai Gyulától levélben egy baráti felszólítást, hogy véleményezze a MSZMP KB elméleti kulturális munkaközössége által a népi írókról készített állásfoglalást, lásd FÉJA 2003, 244. A levél csupán porhintésként szolgált, a pártvezetés nem volt kíváncsi az író véleményére. 18

19 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 19 P A P P I S T V Á N: N É P I U R B Á N U S K Ö Z E L E D É S? Ferenc meghívásával, ahol általános politikai és mûvelõdéspolitikai kérdések mellett felvetnék a legutóbbi összejövetelhez hasonló kezdeményezések károsságát, s baráti módon felszólítanák õket, hogy ilyen jellegû megmozdulásokat õk maguk akadályozzák meg, mert ezt nem engedhetjük meg Népköztársaságunk érdekei szempontjából. Ugyancsak szükséges lenne, ha a párt valamelyik vezetõje közvetlenül beszélne a vacsorán résztvett kommunista és szimpatizáns írókkal (Fodor József, Szüdi György, Szentiványi Kálmán) / Állambiztonsági vonalon a következõket javasoljuk tenni: a./ Kuczka Pétert, akit súlyos ellenforradalmi tevékenységéért a nyáron már rendõri figyelmeztetésben részesítettünk, de érdekeinket sértõ tevékenységét nem hagyja abba vegyük õrizetbe, s indítsunk eljárást ellene az ellenforradalom alatti, november 4-e utáni, s a szocialista konszolidációt ma is akadályozó magatartása miatt. 16 b./ A vacsorán tapasztalt ellenséges megnyilvánulások miatt hallgassuk ki a következõ személyeket: Tompa Kálmánt (a vacsora rendezõje, kihallgatásával igyekezzük napvilágra hozni a vacsora létrehozásának céljait, elõkészítését, lefolyásának részletes tartalmát). Weöres Sándort (Fodor Józsefet és Szüdi Györgyöt le hazaárulózta, megakarjuk tudni tõle a vacsora egyéb ellenséges megnyilvánulásait). Keresztury Dezsõt (kihallgatás alatt áll jelenleg egy kémgyanús ügyben, lehetõség nyílik nála az elsõ nap részleteinek pontosabb felderítésére). Borsos Miklóst (a Képzõmûvészek Forradalmi Bizottság -ának volt kompromittált vezetõje, ugyancsak az elsõ napról, a vezérkar összejövetelérõl nyerhetünk tõle részletesebb képet). Banovich Tamást (filmrendezõ, aki az ellenforradalom filmdokumentumai imperialistáknak átadásával gyanúsítható). S még további néhány személyt, akik elsõsorban is Kuczka Péter ellenséges kijelentéseinek bizonyítására szükségesek. c./ A Belügyminiszter elvtárs hívja be magához Veres Pétert, Illyés Gyulát és Németh Lászlót. A feltárt tények alapján figyelmeztesse õket, hogy nem vezet jóra, ha nevükkel 15 E három író neve és életmûve mára a feledés homályába merült. Közülük Fodor József életútja a legérdekesebb, aki 1932-tõl az Est-lapok munkatársa, majd az Athenaeum Könyvkiadó lektora volt öt követõen a polgári radikálisok kicsiny táborát erõsítette, a Világban és a Haladásban helyezte el publicisztikai írásait tõl kezdve kiszorult az irodalmi életbõl, így kisebb meglepetést keltett, amikor 1957-tõl a kiépülõben lévõ Kádár-rendszer mellé állt: az induló Élet és Irodalom szerkesztõbizottságában kapott helyet. Szüdi György mint munkásköltõ próbált helyet találni az irodalmi életben, ám két József Attila-díja ellenére is csupán mérsékelt sikerrel. 16 Bár Kuczka Pétert egy április 8-án készült BM-jelentés az eseményekért leginkább felelõsségre vonható írók sorában említi, végül nem tartóztatták le. Csupán több alkalommal is kihallgatták, például Lakatos István és Zelk Zoltán ügyében. Vö. STANDEISKY 1996, 211, 250,

20 kommentar_0702_belivkesz.qxd 4/20/07 3:09 PM Page 20 K O M M E N T Á R N É P I E K: Ú J L Á T Ó S Z Ö G hasonló megmozdulásokat fedeznek, s nem leszünk elnézõek a Népköztársaság érdekeit sértõ bármilyen tevékenységgel szemben sem. 17 Hollós Ervin 18 rny. alezredes, osztályvezetõ Bibliográfia CSEH KALMÁR PÓR 1999 = Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra , szerk. CSEH Gergõ Bendegúz Kalmár Melinda PÓR Edit, Osiris, Budapest, FÉJA 2003 = FÉJA Géza Levelezése, vál. és összeáll. Féja Endre, Nap, Budapest, KALMÁR 1998 = KALMÁR Melinda: Ennivaló és hozomány. A kora kádárizmus ideológiája, Magvetõ, Budapest, NÉMETH 2000 = Németh László élete levelekben, I , vál. és szerk. Németh Ágnes, utószó, jegyz. Domokos Mátyás, Osiris, Budapest, STANDEISKY 1996 = STANDEISKY Éva: Az írók és a hatalom , 1956-os Intézet, Budapest, STANDEISKY 2005 = STANDEISKY Éva: Gúzsba kötve. A kulturális elit és a hatalom, 1956-os Intézet Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Budapest, A három író fokozatosan adta fel a hatalommal szembeni dacos ellenállását. Veres Péter már 1958 áprilisában kifejezte készségét az irodalmi életbe való visszatérésre, vö. az MSZMP KB Tudományos és Kulturális Osztályának feljegyzésével a Veres Péterrel folytatott beszélgetésrõl, lásd CSEH KALMÁR PÓR 1999, Németh László 1959-ben, Illyés Gyula pedig 1960 tavaszán törte meg hallgatását és tért vissza az irodalom és közélet porondjára. 18 A jelentést aláíró Hollós Ervin 1923-ban született után az MKP Ifjúsági Titkárságán dolgozott, és élen járt a Nékosz vezetõi elleni támadásokban. Állambiztonsági karrierje után történészi pályára lépett, és 1956-ról írt az eseményeket ellenforradalomnak bélyegzõ, igen pártos hangvételû könyveket. Még napjainkban is aktív, Ságvári Endre emléktáblája ügyében emelte fel a szavát. 20