A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások)

Átírás

1 A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) Beszámoló az Elektrotechnika centenáriumi ülésérõl A világítástechnikában alkalmazott új, újabb alumínium anyagok minõségi paraméterei és azok hatása a fénytechnikai jellemzõkre Hova lett a magyar villamosgépipar? Középfeszültségû univerzális kábelhálózatok Beszélgetés Pap Sándorral, a GANZ KK Kft. nyugdíjas mûszaki igazgatójával

2 Vezetékelrendezési rendszerek Az Ackermann és Dahl termékek integrációjával jelentôsen bôvül az OBO termékválasztéka. WDK vezetékcsatornák LKM fém vezetékcsatornák SKLpadlószegély-csatornák VK huzalozó csatornák (Dahl) GEK-K és GEK-K Rapid 45 mûanyag parapetcsatornák GEK-S acéllemez parapetcsatornák GEK-A és GEK-A Rapid45 alumínium parapetcsatornák ISS energiaoszlopok

3 Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: és Telefax: Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: HUISSN: Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: CIKKEK Dr. Bürger László, Decsi Tamás, Gölöncsér Péter, Kovács Péter, Molnár Csaba, Olasz Ferenc, Sulyok Zoltán: A magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési terve Dr. Szunyogh István: Villamos fogyasztásmérõk rosszhiszemû befolyásolása (áramlopások) 7 ÉRTÉKEINK 3 HÍREK 10, 11, 13, 14, 31, 32 EGYESÜLETI ÉLET 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 SZEMLE 29, 30 KÖNYVAJÁNLÓ 27, 32 ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET 15 VILLAMOS GÉPEK 20 VILÁGÍTÁSTECHNIKA 18, 23 PR CIKK TARTALOM 24 PORTRÉ 28 Pap Sándor GONDOLATOK 30 HÍRDETÔINK: CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., Pap Sándor OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT. Elektrotechnika - centenáriumi ülése Kandó mozdony Articles Dr. László Bürger, Tamás Decsi, Péter Gölöncsér, Péter Kovács, Csaba Molnár, Ferenc Olasz, Zoltán Sulyok: Network Development Plan of the Hungarian Power System Dr. István Szunyogh: Unlawful manipulation of household electricity meters (electricity theft) 7 Our Values 3 News 10, 11, 13, 14, 31, 32 From our correspondents 10, 11, 12, 20, 21, 22, 26, 31 Review 29, 30 Books Recommendation 27, 32 History of Electrotechnics 15 Electrical appliances 20 Lighting 18, 23 PR Article 24 Portrait CONTENTS 28 Sándor Pap Thoughts 30 Summaries 32 Advertisers: CAE-PLAN KFT., C+D AUTOMATIKA KFT., ENSTO ELSTO KFT., GEOMETRIA KFT., OBO BETTERMANN KFT., OSRAM, RAPAS KFT.

4 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T - F Ô T I T K Á R I Ü Z E N E T BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓK! Szerencsések vagyunk! Ritka esemény tanúi lehetünk, mind akik írunk lapunk e számában, és mind azok akik kézbe vehetik, forgathatják e számot. Ezzel a számmal indul útjára az Elektrotechnika centenáriumi, 100. évfolyama. Adózzunk nagy tisztelettel õseink elõtt, megérdemlik! Mindannyian olvashattuk az Elektrotechnika ez év januári számában új Elnökségünk bemutatkozását, melyben minden elnökségi tag, - legyen az új, vagy újraválasztott - néhány mondatban elmondja célját, hitvallását, ars poetikáját. Ha netán ezeket valaki nem olvasta volna el, javasolom vegye elõ januári számunkat, és abban a 4. és 5. oldalon olvassa el. Megéri! Megtudhatja, hogy elnökségi tagjaink közül, ki milyen lendülettel, ki milyen céllal indul, hogy eleget tegyen tagságunk bizalmának. Címszavakban összefoglalva, - az én olvasatomban - az alábbi fõbb célkitûzések fogalmazódtak meg: megújulás, szervezetkorszerûsítés, társadalmi megbecsülés erõsítése, érdekérvényesítés, jelentõsebb hangsúly az oktatáson, aktívabb társadalmi szerepvállalás, nyitás a társadalom felé, szakmaiság erõsítése, vállalati célok támogatása, fiatalítás. Az Elnökség azonban hamar túllépett a megválasztását követõ célok megjelölésén, és dicséretes módon már a január 12-i Elnökségi Ülésén - a fentiek megvalósítására - cselekvési programot fogadott el. A programot Dervarics Attila elnökünk terjesztette elõ. A programnak 5 fõ pillére van, nevezetesen: a szakmaiság elõsegítése, biztosítása, aktív szerepvállalás a honi elektrotechnika alakításában, a tagság, olyan feltételek teremtése, hogy érdemes legyen tagnak lenni, a tagság egyben elismertséget jelentsen, hasznosítani partneri kapcsolatainkat, mindehhez forrást kompetenciánk és adottságaink hasznosítása jelentsen, egy hatékony átlátható szervezet keretében. A program megjelöli a cselekvési irányokat, részletes - határidõs - munkatervet tartalmaz, továbbá munkabizottságokat hívott életre, a feladatok végrehajtására, felelõsök megjelölésével. Kívánjuk, hogy többszöri elhatározást követõen, az Egyesület valóban meginduljon - a kor kihívásainak megfelelõ - új úton. Szilárd meggyõzõdésem, hogy ez mindannyiunk közös érdeke, ez a jövõnk! Azt itt csak zárójelben jegyzem meg, hogy - amint mindenki látja, aki lapunkat kézbe veszi - Elnökségi döntés született lapunk megjelenési formáját érintõen is. Ezentúl ismét 210x297 mm-es formátumban jelenünk meg. Ez természetesen a lap tartalmi elemeit nem érinti, a lap értékén nem változtat, a fizikai kezelhetõséget egyszerûsíti. Visszatérve az alapkérdésre, határozottan bizakodom, hogy az Egyesület általam már többször és több helyen gebinesedésnek nevezett folyamata megtorpan, és ha nem is egyik napról a másikra, de elnyeri méltó helyét a hazai közéletben, a hazai társadalomban. Dr. Bencze János Lernyei Péter fõszerkesztõ felelõs kiadó TISZTELT OLVASÓK! Mint az bizonyára szembeötlõ volt az Elektrotechnika legújabb számának kézbe vételénél, ismét megváltozott az újság formátuma. Joggal merül fel bárkiben a kérdés, vajon miért? Talán ez lett volna az újonnan megválasztott Egyesületi Elnökség legfontosabb feladata? Hasonló kérdés fogalmazódott meg bennem is, amikor a karácsonyi ünnepek elõtt összesítettem az elnökségi tagok észrevételeit. Szeretném azonnal eloszlatni a kétséget: nem az újság formátuma a legizgalmasabb kérdés. Az elõzõ idõszak elnöksége mát több ízben tárgyalta a témát, a megújult újságról készített közvélemény-kutatás összességében kedvezõ értékeléssel zárult. Azok a tagtársaink, akik beköttetik az Elektrotechnika évfolyamait, nehezményezték a formátum szélesítését. Megnéztük okoz-e szerkesztési, tipográfiai nehézséget, ha visszatérünk az A/4 méretre. Nem találtunk nyomós okot, így az Egyesületi Elnökség január 12-i ülésén többségi szavazással döntött a formátum módosítása mellett. A dolognak ezzel vége lehetne, azonban korántsem ez a helyzet. Az Elektrotechnika arculat váltásával színesebb, olvasmányosabb lett, azonban a szakmai tartalom terén még jelentõsek a tartalékok. Az újságot mi, az Elektrotechnikai Egyesület tagjai tehetjük tartalmasabbá, írásainkkal, munkánk, eredményeink bemutatásával. A 100. évfordulóját ünneplõ Elektrotechnika akkor érheti meg következõ 100 évét, ha mi, az Egyesület tagjai teszünk is érte. 2 Felhívással fordulok tehát mindenkihez, aki az elektrotechnika, energetika területén dolgozik, segítse publikációival ismereteink fejlõdését, tájékozottságunk növekedését. Kovács András fõtitkár ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

5 F Ô S Z E R K E S Z T Ô I Ü Z E N E T E K É R T É K E I N K KEDVES OLVASÓK! Az Elektrotechnika folyóiratban új rovat indul, Elektrotechnikai értékeink címmel. A rovat célja olyan országos értékeink - értve ezalatt a jól- és kevésbé ismert helyeink, tárgyaink - bemutatása, melyre méltán lehet büszke az elektrotechnika társadalma. Legyen az a Kandó mozdony, a Budapesti és Szegedi Elektrotechnikai Múzeum, vagy esetleg a Világítás Háza - sorolhatnám még, a lista végtelen. Szükségünk van értékeinkre, emlékeinkre - azok ápolására, megtartására és megismertetésére. Sok esetben ezek a gyöngyszemek nem ismertek, esetleg hallunk róluk, de bõvebb ismereteink nincsenek. Ezúton kérem Olvasóinkat, amennyiben az ország bármely részében ilyen értékünk lapul, és arról tudomásuk van, érdemesnek tartják bemutatásra, forduljanak lapunk Szerkesztõségéhez. Legyünk büszkék értékeinkre, és mutassuk meg milyen rejtett tartalékokkal rendelkezünk! Horváth Zoltán Felelõs szerkesztô ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK Sorozatunk elsõ részében a Budapesti Mûszaki Fõiskola elõtti Kandó mozdonyt mutatjuk be. A mozdony november 18-án került ma is meglévõ helyére, a Bécsi úton található Budapesti Mûszaki Fõiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karának egyik épülete elé. Az avató beszédet az a Bakos István - fõiskolai tanár, az Erõsáramú Kar akkori igazgatója - mondta, aki a mozdonyt a szétbontástól és a beolvasztástól az utolsó pillanatban mentette meg. A gépezet az akkor érvényes szabályok szerint a Közlekedési Múzeum leltárába került. A mozdonyt 2001-ben felújították, újrafestették azonban az idõ újra fogott rajta, a mozdony ismételt felújításra vár. (A Fõiskola Rektorának ígérete szerint az ehhez szükséges pénzösszeg bármikor rendelkezésre áll.) Napjaink szomorú szenzációja, hogy a "malaclábú", 60-as sorozatú megmentett mozdonyt (amibõl a szakemberek ismeretei szerint összesen három darab készült), a közlekedési emlékekért felelõsséget érzõk hatására a Közlekedési Múzeum a Magyar Vasúttörténeti Parkba kívánja áthelyezni. Az aggódás jogos, de! Kijelenthetõ, hogy ez a vasúttörténeti emlék jelenlegi helyén jó és biztos kezekben van. KANDÓ KÁLMÁN (1869. július január 13.) Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is, mint a váltakozó áramú villamos vasúti vontatás szakértõjét tartották és tartják számon. Számos mozdony modell tervezése és fejlesztése kötõdik személyéhez, köztük a fázisváltós mozdonyé is, amely halála után szeptember 12-én - Budapest Keleti pályaudvaráról gördült ki. A MOZDONYRÓL Kandó - más nézetekkel szembeni - meggyõzõdése volt, hogy a vasút csak villamos hajtással mûködhet gazdaságosan: a vasútnak egyszerû nagyfogyasztóként kell az ország villamos energia hálózatába illeszkedni. Az elv egyszerû és logikus volt, az 1930-ra elkészült fázisváltós mozdony képében öltött testet. A fázisváltó egy szinkrongép, ami fogadja a nagyfeszültségû (16kV), egyfázisú 50Hz frekvenciájú feszültséget. A szinkron gépnek nincs indító nyomatéka, ezért vele közös tengelyen egy indító motor foglalt helyet, ami a szinkron fordulatszám közelébe gyorsította azt. Itt a gép szinkronba ugrik és mindaddig forog, amíg áramkörét meg nem szakítják. Az indító motor szerepét egy kétfázisú aszinkron motor látta el. A tápfeszültséget a szinkron gép megcsapolt állórész tekercseirõl nyerte. A rendszer része egy egyenáramú gerjesztõ gép, ami a szinkrongép póluskerekének gerjesztését látta el. A gerjesztés változtatásával lehetõség nyílott a tápvezeték felé állandó cosfi=1 fázistényezõvel járatni a mozdonyt. A fázisváltó állórészén egy többfázisú tekercsrendszer foglalt helyet, ami a leírtak szerint szinkron generátorként szolgáltatott állandó frekvenciájú, 3, 4 vagy 6 fázisú feszültséget. A mozdony egyetlen hajtó motorja a választott négy sebesség fokozatnak megfelelõen 4 különbözõ pólusszámra (72, 36, 24, 18) kapcsolható aszinkron gép volt. A primer tekercselés a motor forgórészén helyezkedett el, 16 csúszógyûrûn keresztül táplálható. A csúszógyûrûkhöz a sebességfokozatnak megfelelõen kellett hozzákapcsolni a fázisváltó 8 kivezetése közül a szükséges csoportot. A motor szekunder tekercselése az állórészen nyert elhelyezést, 48 kivezetése vízellenállásba merülõ lemezekhez csatlakozott. Sajnos mire az egyfázisú, 16kV-os, 50Hz frekvenciájú vasút elkészült, Európa jelentõs hányada már kiépítette 16 2/3Hz-es vasútjait. Bár az 50Hz-es rendszer kitûnõen bevált, alkalmazása Magyarország határain belül maradt. A Budapest-Komárom szakaszt 1932-ben adták át, amit két évvel késõbb Hegyeshalomig meghosszabbítottak. Horváth Zoltán A sorozat elsõ részéhez nagy segítséget nyújtott Hevesi György, a BMF-KVK Automatika Intézetének igazgatóhelyettese szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

6 V I L L A M O S E N E R G I A A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER HÁLÓZATFEJLESZTÉSI TERVE Dr. Bürger László - Decsi Tamás - Gölöncsér Péter - Kovács Péter - Molnár Csaba - - Olasz Ferenc - Sulyok Zoltán A villamosenergia-törvény a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési terv elkészítését. A tervet a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. A tervben rögzített fejlesztések, mint közcélú beruházások meg kell, hogy valósuljanak. A szerzõk ezen tervezés keretében elvégzett munkák eredményeit tárgyalják kivonatosan, 2012-ig elõretekintve. Bevezetés A VET január 1-jétõl a Rendszerirányító kötelességévé teszi a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervek elkészítését - a hálózati engedélyesek által készített tervek figyelembevételével - valamint a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony mûködéséhez szükséges hálózatfejlesztések kezdeményezését a villamosenergia-rendszer hosszú távú megbízható üzeme fenntartása érdekében. A tervezés során cél az elosztói engedélyesek által készített (elosztói) hálózatfejlesztési tervek összehangolása és a MAVIR saját (átviteli) hálózatfejlesztési elképzelései mellett a villamosenergia-rendszer hosszú távú koncepcionális fejlesztési elképzeléseibe (hálózatfejlesztési stratégiájába) legjobban illeszkedõ fejlesztések megvalósításának kezdeményezése. Nem része a tervnek az elosztói engedélyesek hálózatfejlesztési tevékenységének gazdasági elemzése, a kiadások, bevételek vállalati szintû optimalizációja. Nem része a tervnek a jövedelmezõség mértékének meghatározása, a beruházások megtérülésének, finanszírozásának vizsgálata, a pénzügyi kockázatok elemzése. Nem része és nem is lehet része a tervnek a hálózatfejlesztések tarifális kihatásainak vizsgálata. A magyar villamosenergia-rendszer 120 kv-os elosztó- és átviteli hálózata közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája A közép- és hosszú távú hálózatfejlesztés tervezése keretében 3-10 és évre kitekintve kell megvizsgálni és megteremtetni azon rendszerfeltételeket, amelyek a folyamatos, megbízható és minõségi villamosenergia-ellátást biztosítják a változó energetikai és piaci körülmények között. Olyan hálózati infrastruktúrát kell kialakítani, mely minden rendszerhasználó számára a hálózathoz való szabad hozzáférést teszi lehetõvé, diszkrimináció mentes feltételekkel. A MAVIR ZRt. hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban meghatározott ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára, az európai villamosenergia-rendszerrel az együttmûködõképesség fenntartása, és a rendszerhasználók hálózattal szemben támasztott igényeinek kielégítése. önmagában kell kielégítenie az (n-1) biztonsági elvet ig a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatát figyelembe lehet venni az (n-1) kritérium teljesítéséhez. Az átviteli hálózat csak korlátozott feltételekkel és átmeneti ideig támaszkodhat a szomszédos villamosenergia-rendszerek hálózatára és a 120kV-os elosztóhálózatra, ez azonban az import/export/tranzit tevékenységet nem korlátozhatja. Az átviteli hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia átviteli hálózati táppontokba való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. Átviteli hálózati táppont sûrítéssel, hurkoltsági fok növeléssel, a belsõ szûkületek feloldásával kell növelni a hálózat átviteli kapacitását a rendszer biztonsága érdekében, tekintettel a nemzetközi kereskedelmi tevékenység által a piaci mechanizmus sajátosságai miatt jelentett kockázatokra. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az erõmûvi termelés betáplálási pontjaitól függetlenül biztosítsa a megtermelt, importált villamos energia fogyasztói körzetekbe való eljuttatását az elõírt minõségi szint mellett. A 120kV-os elosztóhálózatot úgy kell fejleszteni, kialakítani (szükség esetén lazítani), hogy az elosztóhálózat érdemben ne legyen érintett (és ezáltal üzemzavari esetben veszélyeztetett) az átviteli hálózaton lebonyolított villamosenergia-forgalom által. Javasolt hálózatfejlesztések A számítások, szimulációk alapján 2020-ig elõretekintve, az alábbi hálózatfejlesztések megvalósulásával számolunk. Átviteli hálózat esetén 2012-ig, elosztói hálózat esetén 2010-ig elõretekintve az így megvalósuló hálózati elemeket közcélú hálózati elemeknek, a folytatott elõkészítõ munkálatokat közcélúaknak javasoljuk minõsíteni. Átviteli hálózat: 2006 (szeptember 28-án hivatalosan felavatásra került) Szombathely 400kV-os alállomás 400/120kV-os, 2x250 MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, és Gyõr-Szombathely kétrendszerû 400kV-os összeköttetés (második rendszer felszerelve). 4 A hálózatfejlesztési stratégiában meghatározott fõbb távlati célok A hazai párhuzamosan üzemelõ 400kV-os és a 220kV-os átviteli hálózatnak (gyakorlatilag csak a 400kV-ot fejlesztve) 2007 (folyamatban) Meglévõ, jelenleg tartósan üzemen kívül lévõ Göd-Zugló 220 kv-os távvezeték üzembevétele gödi 220/120kV-os transzformációval együtt ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

7 V I L L A M O S E N E R G I A Szombathely - Hévíz kétrendszerû 400kV-os összeköttetés Békéscsaba - Nadab 400kV-os kétrendszerû összeköttetés 2010-ig Pécs - Ernestinovo kétrendszerû 400kV-os összeköttetés létesítése Tisztázni kell a 750kV további sorsát, mert a felújítás 2010 utánra nem halasztható. A döntéselõkészítõ munkákat meg kell kezdeni. (Végleges döntést a következõ tervciklusban kell meghozni.) Sajóivánka - Rimaszombat kétrendszerû 400kV-os összeköttetés elõkészítõ munkáinak folytatása a minimálisan szükséges szinten a végleges döntés meghozataláig a szlovák oldali fogadókészség függvényében Hálózati engedélyesek együttmûködésével folytatni kell a hálózatlazítás, körzetesítés kapcsán megkezdett vizsgálatokat, munkákat, különös tekintettel a 120kV-os bontási lehetõségek megteremtésére, a körzetek kialakíthatóságára Vizsgálni kell az átviteli hálózatra csatlakozó erõmûvek jövõképének (HTM-ek felülvizsgálata, engedélyek lejárta) az átviteli hálózatra gyakorolt hatását Rendszerszintû U/Q stratégia keretében kell hosszú távra elõre meghatározni a feszültség-meddõteljesítmény szabályozás keretében rendelkezésre álló mozgásteret, korlátokat, kényszereket valamint az esetlegesen szükséges fejlesztéseket. 120kV-os elosztóhálózat: 2010-ig E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Dorog - Pomáz: felhasítás Esztergom állomásba Gyõr - Pápa: felhasítás Tét állomásba (megvalósult) Inota - Pét: felhasítás Várpalota állomásba Lenti - Szentgotthárd: felhasítás Kerkafalva állomásba Székesfehérvár térségének vezetékrendezése Kimle - Mosonmagyaróvár távvezeték átépítése, keresztmetszetének növelése Sopron-Kelet alállomás felfûzése a Sopronkövesd - Sopron-Nyugat vezetékre E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató ZRt. Paks - Szekszárd: felhasítás Tolna állomásba ELMÛ Budaközép - Vérmezõ I-II.: új THPE 2*300 mm 2 Dunakeszi - Fót: 500 mm 2 áttérítés 20kV-ról 120kV-ra Budaközép - Kaszásdûlõ: átépítés THPE 630mm 2 Csarnok tér - Erzsébetváros: átépítés THPE 500mm 2 Kõtér - Katona József utca: átépítés THPE 500mm 2 Soroksár - Üllõ: szabványosítás Zugló - Kõbánya (Rákosfalva T) I-II.: szabványosítás Angyalföld - Kõtér: kábel átépítése THPE 500mm 2 Kõbánya - (Kispest -) Népliget 120kV-os távvezeték bekapcsolása (körzetkialakítás módosítása) 2012-ig Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr 220kV-os távvezetékek átépítése Gyõr és Martonvásár között kétrendszerû 400kV-osra (melynek egyik rendszerén ezt követõen is 220kV-on üzemel az Oroszlány - Dunamenti és Oroszlány - Gyõr összeköttetés) Bicske térségében 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval. Martonvásár - Gyõr 400kV-os távvezeték felhasítása Bicske 400kV-os alállomásba. Bicske - Biatorbágy és Bánhida - Hûvösvölgy 120kV-os távvezetékek felhasítása és beforgatása (2x2 rendszer) Bicske 120kV-os gyûjtõsínhez Albertirsa - Martonvásár 400kV-os távvezeték II. rendszere hiányzó szakaszainak felszerelése, a vezeték kétrendszerûként való üzembevétele Detk 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, a Sajószöged - Göd 400kV-os távvezeték felhasítása Detk 400kV-os alállomásba Szolnok 400kV-os alállomás létesítése 400/120kV-os, 2x250MVA-es transzformátorral, 2x70MVAr tercier söntfojtóval, az Albertirsa - Békéscsaba 400kV-os távvezeték felhasítása Szolnok 400kV-os alállomásba. Vizsgálni kell egy Bicske - Pomáz - Göd 400kV-os összeköttetés (távvezeték, kábel) nyomvonal-, területbiztosítási lehetõségeit DÉMÁSZ Szeged Cserepes sor 120/10kV-os alállomás 120kV-os csatlakozásának kiépítése Szeged Ovit alállomásba ÉMÁSZ Eger Dél - Füzesabony MÁV: rekonstrukció Füzesabony MÁV - Mezõkövesd: rekonstrukció Mezõkövesd - Bükkábrány: rekonstrukció Bükkábrány - DAM: rekonstrukció DAM - BÉM: rekonstrukció Detk - Gyöngyös: rekonstrukció Lõrinci - Nagykáta: 120mm 2 -es szakaszok átépítése, rekonstrukció E.ON Tisztántúli Áramszolgáltató Zrt. Szolnok MAVIR - Szolnok Dél: kettõs T leágazás Szolnok Ipari Park transzformátorállomásba Debrecen Központi új transzformátorállomás, kétrendszerû kábeles kapcsolattal Debrecen MAVIR állomásba Békéscsaba - Szarvas: felhasítás Gyomaendrõd transzformátorállomásba Debrecen Keleti csáp (Létavértes): felhasítás a Debrecen 132kV-os kapcsolóállomásba Debrecen 132kV-os kapcsolóállomás - Debrecen Déli Ipartelep: új kétrendszerû vezeték Debrecen Déli Ipartelep transzformátorállomásba Debrecen MAVIR - Nyíradony: felhasítás Téglás transzformátorállomásba szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

8 V I L L A M O S E N E R G I A A felsorolt elosztói hálózati elemeket 2010-ig, átviteli hálózati elem esetén 2012-ig elõretekintve a január elsejével induló tervciklusban mely ciklus az elosztói engedélyesek tervezési ciklusa mint megvalósult illetve kötelezõen megvalósítandó hálózati beruházásokat kell figyelembe venni adott idõütemezés szerint. A megvalósulás idõütemezésében bekövetkezõ csúszás olyan lényeges körülményváltozásnak tekinthetõ, mely a rendszerszintû hálózatfejlesztési tervbe való azonnali beavatkozást, a tervezés ciklikus tevékenységének idõ elõtti újraindítását jelentheti. Nem kell a tervezési tevékenységet újraindítani, amennyiben a csúszás a korábban prognosztizált, a beavatkozás mûszaki indokát képezõ fogyasztói igénynövekedés késése vagy elmaradása miatt következik be, és a Rendszerirányító megítélése alapján üzembiztonsági kockázatot nem jelent. Jelenleg a magyar villamosenergia-behozatal legjelentõsebb részét a szlovák import fedezi, MW-tal. Ezt követi az ukrán (450MW), román-szerb irányú mintegy 300MW-tal és az esetleges osztrák irányú beszállítások ( MW). A számítások azt mutatják, hogy ezekben az irányokban a késõbbi idõszakokban sem csökkennek a rendelkezésre álló import kapacitások. A szlovák irány MW NTC-vel marad továbbra is a meghatározó, ukrán viszonylatban pedig ukrán belsõ fejlesztések eredményeként MW import irányú NTC a prognosztizált (stabilitás korlát). Román és a szerb viszonylatban átlagosan mintegy 1500, 2000MW körüli az import irányú hálózati kapacitás. Osztrák viszonylatban reálisan azzal lehet számolni, hogy néhány száz MW ebbõl az irányból is biztosan behozható. (Ezen NTC értékek a tervezett és nemtervezett rendelkezésre nem állások miatt idõszakonként csökkenhetnek.) ÖSSZEFOGLALÁS 6 A MAVIR ZRt. középtávú hálózatfejlesztési célkitûzése a törvényben, szabályzatokban, szerzõdésekben meghatározott maximális ellátás-, és üzembiztonság megteremtése a rendszerhasználók számára. Az átviteli és a 120kV-os hálózat olyan mértékû kiépítése (kiépíttetése), mely lehetõvé teszi a villamosenergia-piac egésze számára a legnagyobb közös haszon (hasznosság) érvényre juttatását. Hosszú távra kitekintve a mindenkori középtávú célkitûzések szem elõtt tartásával biztosítani kell a magyar villamosenergiarendszer jogszabályokban, szabályzatokban, szerzõdésekben rögzített elveknek való megfelelését, és együtt kell mûködni - arányos A magyar villamosenergia-rendszer átviteli hálózata 2012-ben és tervezett fejlesztései 2020-ig módon - az európai villamosenergia-rendszer mûködõképességének fenntartásában. A teljes terv a MAVIR honlapjáról letölthetõ: DR. BÜRGER LÁSZLÓ erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO* fõmunkatárs, buerger@mavir.hu DECSI TAMÁS erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, decsit@mavir.hu GÖLÖNCSÉR PÉTER erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, goloncser@mavir.hu KOVÁCS PÉTER erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, kovacsp@mavir.hu MOLNÁR CSABA erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO fõmunkatárs, molnarcs@mavir.hu OLASZ FERENC erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO munkatárs, olasz@mavir.hu SULYOK ZOLTÁN erõsáramú villamosmérnök, MAVIR RTO osztályvezetõ, sulyok@mavir.hu *RTO = Rendszerszintû Hálózattervezési és -elemzési Osztály A szerzôk fényképei balról jobbra a fenti névsort követik. A zárlati szilárdság szükségessé váló növelése a zárlati teljesítmény-növekedést okozó fejlesztési lépések üzembehelyezésének idõpontjáig kötelezõen elvégzendõ - a szükségességét kiváltó beruházás függvényében közcélú - feladatok, általában új berendezések üzembehelyezésének is feltétele lehet. Az így szükségessé váló kiegészítõ fejlesztések a csatlakozást elõkészítõ Csatlakozási Terv részét kell, hogy képezzék. Más esetben, amikor a zárlati igénybevétel esetleg több fejlesztési lépés következményeként növekedik meg, célszerû az együttmûködõ felek között a zárlati szilárdság növelésének teendõit, a kötelezettségvállalást, vagy a zárlati szintet korlátozó intézkedések részleteit - csatlakozási szerzõdésben, üzemviteli megállapodásban - rögzíteni. A magyar villamosenergia-rendszer szumma import kapacitása (hálózati szempontból) a megvizsgált téli és nyári csúcsterhelési állapotokra MW, ami azt jelenti, hogy a teljesítményegyensúly megõrzéséhez szükséges import 2020-ig elõretekintve, biztonságosan beszállítható, a csúcsterhelésen kívüli idõszakokban pedig még szabad kapacitások is maradhatnak további kereskedelmi ügyletek céljaira. ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

9 V I L L A M O S E N E R G I A VILLAMOS FOGYASZTÁSMÉRÕK ROSSZHISZEMÛ BEFOLYÁSOLÁSA (ÁRAMLOPÁSOK) Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértõ, OMH mérésügyi vezetõ fõtanácsos Csak elsõ pillanatban tûnik úgy, hogy a lopótök és az erõs mágnesek megjelenése - a szolgáltatók szempontjából - katasztrofális következményekkel járó eszközöket adott a rosszhiszemû fogyasztók kezébe. A módszereket megvizsgálva azonban látható, hogy a lopótökös áramlopással mindig együtt járó méretlen vezeték megcsapolásnak a bíróságok elõtt is helytálló bizonyítékai és szigorú büntetõ szankciói vannak. Az erõs mágnesekkel manipuláló fogyasztók pedig, minden esetben önmagukat károsítják meg, és ezt felismerve, kénytelenek feladni magukat. Mindkét befolyásolási típusnak megvannak azok a tipikus jelei, amelyek elkövetésükre felhívják a figyelmet a fogyasztói helyszíneken történõ gyors ellenõrzéseknél. Az erõs mágneses befolyásolások felderítésének elõsegítésére indikátor fóliák is rendelkezésre állnak. 1. BEVEZETÉS Az elszámolási célú villamos fogyasztásmérõk fogyasztók által történõ rosszhiszemû befolyásolása nem új jelenség hazai környezetben sem. A 80-as évek végéig az áramlopásokkal kapcsolatos szakértõi vizsgálatokat az Országos Mérésügyi Hivatal központi laboratóriuma végezte, éves szinten 6-8 eset fordult elõ. A villamos energia árának növekedésével és az áramszolgáltatók privatizációját követõen a hálózati veszteségek leszorítására tett erõfeszítések eredményeképpen, ma ezres nagyságrendben vannak ilyen ügyek. Az Országos Mérésügyi Hivatal nem gyõzte, és nem is tekintette feladatának az ezzel kapcsolatos szakértõi munkát, ezért ennek döntõ többségét ma független szakértõk (igazságügyi szakértõk) végzik. Megváltoztak a fogyasztásmérõk befolyásolásának módszerei is. Az eddigi legelterjedtebb módszer elkövetését - a ragasztott leolvasó üvegablakos mérõfedelek ablakszéleinél erõszakos úton kialakított réseken keresztül becsúsztatott filmszalaggal, mûanyag csíkkal fékezni az alumínium tárcsák forgását - a teljes egészében átlátszó mûanyagból készült mérõfedelek megakadályozzák. A durva sérüléssel járó beavatkozások helyett pedig finomabb módszereket alkalmaznak. A cikk ezek közül a két leggyakrabban elkövetett módszert mutatja be; a népszerûen lopótökös -nek elnevezett áramlopást és az erõs mágneses befolyásolást. 2. LOPÓTÖKÖS ÁRAMLOPÁS A lopótökös áramlopás elvi vázlatát az 1. ábra szemlélteti. A lopótök egy egyszerû kéttekercses vasmagos transzformátor. A primer oldali N 1 tekercs sokmenetes vékony huzalból készül. A tekercsvégek a hálózati feszültség fázis és nulla vezetéke közé vannak kötve. Az N 2 jelû szekunder tekercs néhány menetes vastag huzalból áll. Kimenetei a fázisvezetéknek a befolyásolt fogyasztásmérõ elõtti és utáni pontjaira vannak kötve, olyan módon, hogy a benne indukált feszültség a fogyasztásmérõ áramtekercsén a fázisvezetékben folyó fogyasztói terhelõ árammal (I teher ) ellentétes fázishelyzetû (I lopó ) áramot hajtson át. A fogyasztásmérõ áramtekercsén eredõben a kettõ különbsége (I teher -I lopó ) folyik. Az áramtekercsen ellentétes irányban átvezetett áram (I lopó ) ellentétes irányú nyomatékot hoz létre a mérõ hajtórendszerében. Ha nincs visszaforgás gátló szerkezet beépítve a mérõbe, amíg I teher <I lopó, addig a mérõ visszafelé forog, és visszatekeri a fogyasztásmérõ számláló szerkezetét. A visszaforgásgátlóval ellátott mérõtípusok pedig állnak, nem mérik a fogyasztást. A fogyasztásmérõk vastag huzalból készült néhány menetes áramtekercseinek minimális ellenállása van, ezért kis potenciálkülönbségek is elegendõek, akár több tíz amperes lopó áramok létrehozásához. Egy rosszhiszemû fogyasztónál lefoglalt lopótököt az egyik leggyakoribb hazai egyfázisú mérõtípusra kapcsolva, az áramtekercsen 40A-es áramot hajtott vissza. Ez azt jelenti, hogy a mérõ terheletlen állapotában a számlálómûvet óránként 9,2kWh-val forgatja vissza. A fogyasztói terhelést fokozatosan emelve 9,2kW-ig, a mérõ egyre lassabban forog visszafelé, majd megáll. Ennél nagyobb terheléseken is csak a 9,2kW-t feletti energiaszintre esõ fogyasztást fizeti meg a fogyasztó, a többit ellopja. Ha a lopótök egy háromfázisú fogyasztásmérõ egyik fázisába van bekötve, akkor a háromfázisú összteljesítménybõl lopja el a 9,2kW-ot, ennél kisebb összteljesítménynél pedig visszafelé forgatja a mérõ számlálómûvét. Fogyasztói helyszíneken, az elkövetésre leggyakrabban a mérõhely közelébe szerelt, megjelölt fázisú dugaszoló aljzat és a mérõ elõtti kismegszakítón található sérülések hívják fel a figyelmet. A dugaszoló aljzat a szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

10 V I L L A M O S E N E R G I A lopótök fázishelyes bekötésére szolgál, a méretlen fázis vezetékhez pedig legkönnyebben a kismegszakítóknál férnek hozzá a mérõk mellett. A kismegszakítók megbontásával együtt járó szakértõi vizsgálatok hitelt érdemlõen igazolják a megszakítókba történõ behatolásokat. A billenõ nyelve alatti illesztési résen keresztül becsúsztatott réz vagy bronz lemezcsík, a feszültség alatt álló belsõ szerkezeti elemeken bizonytalan kontaktust létesít, amelyen a több tíz amperes lopó áramok átvezetésének hatására ívek, beégések, a környezõ szerkezeti elemeken koromlerakódások keletkeznek. A felmelegedett lemezcsík olvadásos égésnyomokat hagy a billenõ nyelv alatti kitágított illesztési résen és a mûanyag billenõ nyelv alsó felületén. Esetenként a kismegszakítók áramkapcsainál csatlakoznak a méretlen vezetékre. Ennek elkövetésérõl a lefaragott szigetelésû bekötõ huzalok; sérült, összeégett vezetékek és csatlakozó tuskók; illetve a felfeszegetett, összeolvadt és kitördelt külsõ záró fedelek tanúskodnak. A lopótökös áramlopást a törvény elõtt egyértelmûen bizonyítani nehéz, csak tetten érés esetében lehetséges. Az ilyen típusú befolyásolás elkövetéséhez azonban, mindig hozzá kell férni a méretlen vezetékhez, és ez jól látható sérüléseket hagy maga után. A méretlen vezeték bizonyított megcsapolásának pedig súlyos, büntetõ szankciói vannak. több száz százalékos pozitív hibával mér - sok esetben szabadon fut - függetlenül attól, hogy a befolyásoló erõs mágnes a mérõ fedelén van, vagy már eltávolították róla. Ezek a mágnesek ugyanis elég erõsek ahhoz, hogy tönkretegyék a fékmágneseket, de nem elég erõsek ahhoz, hogy annak szûk légréseiben üzemszerûen jelenlévõ fluxust a mérõfedélrõl a forgótárcsára szórják. A mérõk hibagörbéinek önmagukkal történõ durva pozitív irányú eltolódása a mágneses befolyásolás egyértelmû bizonyítéka FOGYASZTÁSMÉRÕK ERÕS MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁSA Az elmúlt években jelentek meg a kereskedelmi forgalomban a neodimium-vas-bór (NeFeB) és a szamárium-kobalt (SmCo17) típusú, ritkaföldfém alapú mágnesek, amelyek nagyságrenddel meghaladják minden eddigi permanens mágnes koercitív erejét és energia szorzatát. Koercitív erejük (Hc) nagyobb, mint Oersted, maximális energia szorzatuk (BHmax) pedig megközelíti a 40MGOe-et (2. ábra). A fogyasztók között gyorsan elterjedt a hír, hogy elszámolási célú villamos fogyasztásmérõik látszólag nyomok hagyása nélkül könnyen befolyásolhatók ezekkel a mágnesekkel anélkül, hogy a mérõiken elhelyezett mérésügyi vagy szolgáltatói zárópecséteket meg kellene bontani. Az elektromechanikus felépítésû fogyasztásmérõk fedeleinek külsõ felületeire helyezett zavaró mágnesek drasztikus módon befolyásolják a mûködést és mérési hibát. A hibagörbék szétesnek, a mérõk sok esetben mechanikai károsodásokat szenvednek. Az erõs mágnesek több úton fejtik ki hatásukat ezekre a mérõtípusokra. Tönkreteszik a mérõk fékmágneseit. A mérõfedél elsõ megközelítésénél, az erõs mágnesnek az alumínium forgótárcsára jutó fluxusai többlet fékezõnyomatékot hoznak létre, és a forgótárcsa szemmel követhetõen lelassul. A manipuláló fogyasztók a forgást figyelve, igyekszenek a mágnes legnagyobb befolyásolási pozícióját megtalálni. A fedél különbözõ pontjaira helyezik, megfordítják a pólusait, eljutnak a fékmágnes közelébe is, ahol a zavaró mágnes a fedélnek ütközve erõsen feltapad. Mindez a fékmágnes gyors lemágnesezéséhez vezet. Egyetlen, a mágneses erõhatástól kézbõl kiragadott erõs mágnesnek a mérõfedél fékmágnes felõli oldalára történõ felcsapódása is elegendõ lehet a lemágnesezéshez. Ezt követõen a fékezõ nyomatékát vesztett mérõ A mérõfedelekre felhelyezett erõs mágnesek a mérõk minden mágneses körére hatnak, befolyásolják a hajtónyomatékokat is. A hajtórendszerek vasmagjaiban a sinusos üzemi fluxus a zavaró mágnes permanens fluxusára rakódik, a vasmagok telítési szakaszba jutnak, ezért csökkennek a hajtónyomatékok. Háromfázisú mérõk esetében, a mérõfedélen egy feszültségtekercs közelébe helyezett zavaró mágnesnek olyan erõs hatása lehet, amelyet a mérõbe épített fázisszakadás jelzõ fáziskimaradásként érzékel. Az így létrejövõ hajtónyomaték csökkenés mértéke azonban nem elég nagy ahhoz, hogy az erejét vesztett fék mágnesû mérõk durva pozitív hibáját számottevõen mérsékelje. A mérõfedelekre felcsapódó mágnesek olyan erõs ütéseket visznek a mérõk szerkezeti elemeire, amelyek maradandó mechanikai sérüléseket okoznak. Ezen túlmenõen elektrodinamikus erõhatások is létrejönnek. A fedélre felcsapódó erõs mágnes impulzusszerû fluxus változást visz a hajtórendszerekbe és az alumínium forgótárcsákra egyaránt. Az így létrejövõ, egymásnak feszülõ nagy fékezõ és hajtó nyomaték löketek szinte szétrobbantják a mérõt. Megsérülnek a mérõk csapágyai. A vizsgálatok során találtunk olyan háromfázisú mérõket, amelyek tengelye durván elgörbült, a forgótárcsák belefeszültek a légrésekbe. Más esetekben a forgótengelyrõl tépte le az alumínium tárcsákat. Az erõs mágnesek befolyásolják a mérõk kompenzáló elemeit és belsõ fázisszögét is. Leültetik a mérõk mágneses alsócsapágyait. Elektromechanikus fogyasztásmérõjük új típusú erõs ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

11 V I L L A M O S E N E R G I A mágnesekkel történõ befolyásolásával kísérletezõ fogyasztók minden esetben önmagukat károsítják meg, mert mérõjüknek maradandóan nagy pozitív hibája lesz. Többszörösére nõtt villanyszámlájukból erre hamarosan maguk is rájönnek, és önmagukat fedik fel azzal, hogy a szolgáltatóknál túlszámlázást reklamálva jelentkeznek, és visszatérítést követelnek. A pozitív irányba durván eltolt hibagörbe, a poros mérõfedélrõl lehúzott zavaró mágnes által hagyott karcolási nyomok a fedél fékmágnes felõli oldalán, a fékmágnes csavarhúzóval történõ megközelítésénél tapasztalt mágneses vonzerõ hiánya, és a mérõ kézzel meglökött forgórészének fékezés nélküli hosszú futása egyértelmûen bizonyítják a mágneses befolyásolást. A fékmágnesek ilyen mértékû lemágnesezése természetes körülmények között nem történhet meg. Ha ez esetleg villámcsapás következménye, akkor az látványos égési sérülésekkel jár együtt. Különbözõ konstrukciós megoldásokkal csökkenteni lehet a befolyásolást, de az elektromechanikus mérõszerkezetek nem védhetõk meg az erõs mágnesekkel szemben. Az elektronikus felépítésû (statikus) fogyasztásmérõk régebbi típusainak mûködését és mérési hibáját is befolyásolják a mérõfedelekre helyezett erõs mágnesek. Hatásukat itt is többféle módon fejtik ki. Befolyásolják az áramági bemenetek légmagos áramváltóinak mûködését: durva áttételi és szöghibákat okoznak. Egy szimmetrikusan terhelt háromfázisú fogyasztásmérõbe beépített vektormérõ a 3. ábrán bemutatott elektromechanikus számlálómûvel szerelt hibridmérõk léptetõmotorjainak mûködését. A mérõk konfigurálását, számlázási értékeket, a regiszterekbe és adatbázisokba írt adatokat az erõs mágnesek nem tudják befolyásolni. A kisfogyasztóknál használt egyszerûbb, áram söntös, feszültségosztós, vagy normál ellenállásos bemenettel és hagyományos tápegységgel ellátott mérõket sem befolyásolják. Az elektronikus mérõtípusok viszonylag könnyen rezisztensé tehetõk az erõs mágneses befolyásolással szemben. A befolyásoló hatás eléréséhez ugyanis, a kritikus szerkezeti elemeket legalább 1,5 2,0cm-re meg kell közelíteni az erõs mágnessel. A gyártók régebbi mérõtípusaikat úgy alakítják át, illetve új típusaikat úgy konstruálják, hogy ez ne történhessen meg. A kritikus alkatrészeket a mérõfedelek oldal és homlok felületeitõl távolabbra vagy a hátsó alaplapon helyezik el, ahol szerelt állapotban nem közelíthetõk meg a mágnessel. Eredményesen alkalmazzák a mágneses árnyékoló lemezeket is. 4. MÁGNESES BEFOLYÁSOLÁST JELZÕ INDIKÁTOR FÓLIÁK A mágneses befolyásolások gyors felderítésére és a bíróságok elõtti bizonyítási eljárások megerõsítésére, hazai vállalkozók olyan mágneses fóliákat fejlesztettek ki, amelyek a mérõk fedeleire ragasztva érzékelik, és visszafordíthatatlanul jelzik a mágneses befolyásolásra tett kísérletet. A fóliacsíkok sávonkénti ismételt felmágnesezésével, sokpólusú mûanyag mágnest hoznak létre, a 4. ábrán bemutatott módon. Az eljáráshoz tartozik egy Hall-szondás szenzor is, amely a mágneses befolyásolási kísérletek fogyasztói helyszíneken történõ gyors felderítésére szolgál. A szenzort sértetlen indikátor lapkán végighúzva, az egymást követõ É-D-i pólusok felett elhaladva, piros és kék fényforrásait felváltva villogtatja. Ha a fényforrások nem villognak folyamatosan egymást váltva, akkor a mágneses befolyásolási kísérlet megtörtént, amelynek eredményességét laboratóriumi szakértõi vizsgálattal lehet egyértelmûen bizonyítani. módon látja a mérõfedelén, az R fázisú bemeneti áramváltó közelébe elhelyezett erõs mágnes hatását. Az R fázisú mérõrendszer durván meghamisított terhelést mér. Az erõs mágnesek befolyásolják a ferrit magos kapcsoló üzemû tápegységek mûködését és a Hall-szondás szorzóegységek pontosságát. Zavarják a relés jel és impulzusadókat, és az DR. SZUNYOGH ISTVÁN (1939-) Budapesti Mûszaki Egyetem, villamosmérnök, irányítástechnikai szakmérnök, egyetemi doktor. Munkahely: Országos Mérésügyi Hivatal, Nyugdíjas (2001-), ZSG-Hungária Kft. - mûszaki tanácsadó, minõségirányítási vezetõ szunyoghistvan@t-online.hu szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

12 H Í R E K - E G Y E S Ü L E T I É L E T FELHÍVÁS TISZTELT JOGI TAGJAINK! Az Ipar Napjai 2007 rendezvény keretében május között bemutatkozó ElectroSalon Nemzetközi elektrotechnikai, elektronikai, és automatizálási szakkiállítás várja T. Jogi Tagjaink jelentkezését az ágazat szakmai találkozójára. A Hungexpo Zrt.-vel évek óta jól mûködõ kapcsolatunknak köszönhetõen, tagjaink a területbérleti díjból 10% kedvezményt kapnak. Jelentkezésüknél, kérjük tüntessék fel MEE tagságukat. Bõvebb információ és jelentkezés: Kissné Horvát Katalin Tel.: 1/ HÚZÓÁGAZATOK SZAKKIÁLLÍTÁSA AZ IPAR NAPJAIN: ELECTROSALON május Május között másodszor rendezi a HUNGEXPO Zrt. az Ipar Napjait a Budapesti Vásárközpontban. Ebben az évben az Industria keretein túlnövõ ElectroSalon - az elektrotechnika, elektronika és automatizálás sikerágazatainak bemutatkozásával - átfogó, önálló szakkiállítássá válik. Az újonnan kialakult önállóság nem jelenti a hagyományoktól való elszakadást, hiszen az ElectroSalon mindazokat az értékeket megörökölte az Industria-tól, amelyek az ágazat bemutatkozásának sikerét korábban biztosították. A hagyományok megtartásával a bemutatkozás újabb lehetõségét kapják azok a húzóágazatok, amelyeknek ipari háttere évente képes piaci újdonságokkal elõállni, s az új termékekre a keresleti oldalon is folyamatos az igény. Az ElectroSalon tematikájában a világítástechnika is külön hangsúlyt kapott, az elektrotechnika, ipari elektronika, gyártás- és szereléstechnológia, automatizálás mellett. Az ElectroSalon társrendezvénye a Mach-Tech gépipari szakkiállítás. Az Industria legközelebb 2008-ban kerül megrendezésre. Az elektrotechnika-elektronika ágazat számára a Hungexpo Zrt. egy nemzetközi rangú új, önálló szakkiállítást hozott létre, amely nemcsak Magyarországon, de a közép-keleteurópai régióban is meghatározó szerepet tölthet be. Az ElectroSalon több mint kiállítás, egy olyan szakmai találkozóhely, amihez az üzletkötésen, kapcsolat-teremtésen túl színvonalas konferenciák és kísérõ események is kapcsolódnak. Hagyomány, hogy a MEE is minden alkalommal megrendezi Szakmai Napját, valamilyen nagy érdeklõdésre számot tartó szakmai témában. Ez évben május 8. - a nyitó nap - rendezvényünk napja. Az IPAR NAPJAI 2007 szakmai programjairól már a kiállítás elõtt érdemes tájékozódni a kiállítás honlapján: Találkozzon partnereivel az új ElectroSalonon! Tóth Éva KMB elnök MEE BÁL fotó: HZ fotó: Rácz Enikô Rita fotó: HZ február 2-án, a BW Grand Hotel Hungária báltermében került sor a budapesti MEE Bálra. A vendégsereg egy pohár pezsgõ vagy rövidital után az ízletes vacsorát Kemény Kázmér és a Canada Dry zenekar közremûködése mellett fogyasztotta el. Ezt követõen hamar megtelt a táncparkett, a hangulatot Aradszky László elõadómûvész mûsora is tovább fokozta. Éjfél után következett a legizgalmasabb pillanat: a tombolasorsolás! A villamosipari cégek kitettek magukért, bõséges munkát adva a nyeremények sorsolását végzõ Asbóth Zsuzsának. Az ezután felszolgált korhelyleves elfogyasztása után újra a táncé, illetve a hangulatos asztaltársasági beszélgetéseké lett a fõszerep. A szervezõk munkáját dicséri, hogy az idei MEE Bál is kiválóan sikerült - bátran ajánlható figyelmébe mindazoknak, akik egy jó hangulatú, baráti közösségben eltöltött estét szeretnének. Horváth Zoltán Egy lelkes bálozó ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

13 E G Y E S Ü L E T I É L E T - H Í R E K BESZÁMOLÓ AZ ELEKTROTECHNIKA CENTENÁRIUMI ÜLÉSÉRÕL február 1-jén - mintegy 100 látogató érdeklõdése mellett - az Elektrotechnikai Múzeum adott otthont a 100 éves Elektrotechnika centenáriumának tiszteletére rendezett tudományos ülésnek. A lap Szerkesztõsége, illetve az ETE - MEE Szenior Klub (E-M SC) által szervezett rendezvényt követõen a lap 100 évét bemutató idõszaki kiállítás nyílt. Az ünnepélyes megnyitót Mászáros László, az E-M SC Elnöke tartotta, kiemelve az ETE és MEE közötti kapcsolatot. Ezután Dr. Antal Ildikó az Elektrotechnika kezdeti lépéseirõl, gyermekéveirõl és azt követõ változásairól beszélt, elõadása kivetített képekkel tette színesebbé az újsághoz kapcsolódó érdekes történeteket. Dr. Bencze János, a lap jelenlegi fõszerkesztõje, a folyóirat rendszerváltást követõ éveit vázolta fel. Az 1992-tõl tevékenykedõ fõszerkesztõk rövid bemutatása mellett szó esett a lap múltjáról, jelenérõl és jövõképérõl is. Az elõadások utáni hozzászólások mindegyike méltatta azon szép kort, amelyet a lap az idén megért. A kiállítást - melyet Dr. Szentpéteri Erzsébet, Országos Mûszaki Múzeum fõigazgató, és Kovács András, MEE fõtitkár szavai nyitottak meg - vetítéssel egybekötött állófogadás követte, miután az érdeklõdõk közelrõl is megismerkedhettek a lap 100 éves múltjának emléket állító tárgyi emlékekkel. A kiállítás várhatóan 2 hónapon keresztül tekinthetõ meg jelenlegi állapotában, a 1075 Budapest, Kazinczy u. 21. szám alatt található Múzeumban. Horváth Zoltán ELÕZETES TÁJÉKOZTATÁS Az Intelligens Épület szaklap és az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület szervezésében március 30-án ötödször kerül megrendezésre az INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA. Az épülettechnika, az épületüzemeltetési rendszerek rohamos fejlõdése és hatása az épületgépészeti, az építészeti és épületvillamos-megoldásokra indokolttá teszi, hogy a hazai szakembereknek bemutassák a legújabb módszereket, hazánkban is terjesszék az össz-szakágat érintõ rendszereket. Az idei konferencia az eddigiektõl eltérõen a technológiai ismertetésen túl kitekintést kíván adni az egyes, élenjáró cégek rendszereire. Ezekrõl külön felkérés alapján a cégek képviselõi tartanak elõadást. Az egész napos konferenciára gépész- és villamos tervezõket és kivitelezõket, rendszer-technikusokat, építészeket, beruházókat és üzemeltetõket, illetve minden érdeklõdõt szeretettel várnak. A konferencia szakmai elõadásai a következõ témákat fogják felölelni: - az épületautomatizálásban használt különbözõ buszrendszerek áttekintõ összehasonlítása, - az egyes buszrendszerek részletes bemutatása a forgalmazó cégek által, - gépészeti rendszerek és berendezések által használt buszrendszerek, - szolár berendezések és hõszivattyús rendszerek szabályozásának kérdései. A konferencia helyszíne: Hunguest Hotel Platánus, Budapest terem (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 44.) A rendezvény szakmai támogatói: Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége Magyar Elektrotechnikai Egyesület Konnex Association Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség Magyar Épületgépészek Szövetsége Építéstudományi Egyesület További információ: Kulcsár Ilka marketingmenedzser, Magyar Mediprint Szakkiadó Kft. Telefon: (1) Fax: (1) kulcsari@mediprint.hu Internet: szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

14 E G Y E S Ü L E T I É L E T KEDVES OLVASÓ! A centenárium mindig jó alkalom - talán mondhatjuk kötelesség arra, hogy visszaemlékezzünk. Megemlékezzünk mindazokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a tiszteletre méltó évforduló megszülethessen. Ha valakik ebben érdemet szereztek, akkor õk az Egyesület mindenkori elnökei. Tisztelettel adózunk emlékeiknek, illetve köszönjük mindazoknak, akik ma is közöttünk vannak. Arcképeiket ezúton adjuk közre. Szerkesztõség 12 ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

15 H Í R E K AZ UKRÁN ÉS EGYÉB HOSSZÚ TÁVÚ VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁSOK JELENTÕSÉGÉRÕL A HAZAI KEDVEZÕ ÁRÚ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS ÉRDEKÉBEN Az MVM és kereskedelmi partnere, a System Consulting Rt. évek óta folytat eredményes együttmûködést, amelynek keretében versenyképes árú, megbízható áramszállítás valósul meg Ukrajnából. A jelentõs beruházások eredményeként megnyíló kereskedelmi lehetõségek további kiaknázása valamennyi magyarországi villamosenergia-fogyasztó érdeke. ELÕZMÉNYEK 1993 végén a közép-kelet európai gazdasági és politikai változások hatására megszûnt az orosz-ukrán és a magyar villamosenergia-rendszer párhuzamos mûködése. Ezzel megszakadt a villamosenergia-import lehetõsége is. Magyarországnak a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozását követõen viszont célszerûnek tûnt az Ukrajnából történõ újbóli áramimport mûszaki-technikai feltételeinek megteremtése. A több lépcsõben megvalósult fejlesztések (a 750 kv-os távvezeték ismételt üzembe helyezése és jelentõs további hálózati beruházások) eredményeként jelenleg Ukrajnából stabilan, megbízhatóan 500 MW villamos energia szállítható Magyarországra. A fenti eredmények eléréséhez meghatározó jelentõségû volt a Magyar Villamos Mûvek (MVM) Társaságcsoport és a System Consulting ZRt. szerepvállalása, melynek során az ukrán villamosenergia-rendszer rendszerirányítójával együttmûködve kidolgozták az ukrán villamosenergia-rendszer csatlakozási feltételeit. A felek ezen túlmenõen több tízmillió dolláros beruházással megteremtették a csatlakozás mûszaki feltételeit is. Komoly szerepet vállalt az MVM annak érdekében, hogy Nyugat-Ukrajnában ki lehessen alakítani olyan ún. szigetet, amely megbízhatóan együtt tud mûködni a nyugat-európai villamosenergia-rendszerrel, és biztosított legyen a hosszú távú biztonságos és kiegyensúlyozott villamosenergiaszállítás. AZ UKRÁN VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁS JELENTÕSÉGE A MAGYAR ENERGIARENDSZER SZÁMÁRA A fentiekben említett sikeres együttmûködés fenntartása kiemelt hangsúlyt kap amiatt, hogy az Ukrajnából az MVM által magyarországi közüzembe beszállított villamos energia a rendelkezésre álló beszerzési források között kifejezetten kedvezõ. Ez a versenyképesség és stabilitás is biztosítéka annak, hogy a magyarországi közüzemi (lakossági) villamos energia fogyasztói árak és az ellátásbiztonság az európai tagállamok közötti összehasonlításban is megállja a helyét. Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportja, az MVM elkötelezett a lakossági és kisfogyasztói árak - európai viszonylatban is - kedvezõ szinten tartása mellett. Az MVM felelõs közüzemi nagykereskedõként ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a helyzet továbbra is fennmaradjon, a beszerzési forrásai közül megõrizze mindazon rugalmas és versenyképes lehetõségeket, amelyek lehetõvé teszik a közüzem (lakosság) biztonságos, kiszámítható villamosenergia-ellátását. Az MVM rendkívül hatékonyan mûködik együtt a magyar kormányzati és az európai uniós szervekkel annak érdekében, hogy a magyar lakosság részére fenntartott 350 MW ukrán import szállítás stabilan lebonyolítható legyen, és a fent említett beruházások megtérüljenek. Különös jelentõséget nyernek az említett szállítások annak fényében, hogy a gyorsan változó regionális és hazai árampiacon a közelmúltban igen erõteljes áringadozások voltak tapasztalhatók. Mind a keleti irányból folytatott villamosenergia-import, mind az MVM portfolióban meglévõ egyéb hosszú távú beszerzési megállapodások nagymértékben járulhatnak hozzá ahhoz, hogy a hazai villamosenergia-fogyasztókat megkíméljük az Európaszerte tapasztalható jelentõs árváltozásoktól és fenntartsuk az ellátás biztonságát. Az MVM sajtóközleménye alapján összeállította: Horváth Zoltán ÉVZÁRÁS A MEE ELMÛ NYRT. SZERVEZETÉNÉL A MEE ELMÛ NyRt. Szervezete ez év január 3-án - az ELMÛ Sporttelepén - tartotta 2006-os évadzáróját. Ujfalusi László megnyitóját követõen, Lernyei Péter néhány szóban beszélt az elmúlt év sikereirõl és a jövõre vonatkozó tervekrõl. Fodor István E rendezvény keretében kerültek átadásra az ELMÛ Szervezet által 2003-ban alapított Fodordíjak is. A megalapított díj a szervezet tagjai között kerül kiosztásra az egyesületben végzett kiemelkedõ tevékenységért. A évi díjazottak a különbözõ kategóriákban: Mátyás Józsefné (szervezési munkáért) Humayer Károly (szakmai publikációkért, elõadásokért) Dr. Kövesdi Zoltán (kiemelkedõ szakmai munkáért). A könnyû és finom ebéd elfogyasztása, és egy kis beszélgetést követõen a rendezvény, ahogy a 2006-os év is, lezárásra került. Tóbiás János a MEE ELMÛ NyRt. Szervezet titkára szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

16 H Í R E K - H I R D E T É S ME-NERGIÁK - A MEGÚJULÓ ENERGIÁK VILÁGÁNAK RÖVID HÍREI AZ EDDIG LEGHATÉKONYABB NAPELEM A Boeing repülõgépgyár Spectrolab mérnökei olyan napelem-prototípust fejlesztettek ki, amely a beérkezõ napsugarak 40,7 százalékát képes árammá alakítani az eddigi százalékhoz képest. A Boeing két technológia ötvözésével érte el az iparban bûvösnek számító 40 százalékos határt. A fejlesztõk a napelemre egy olyan réteget is felvittek, amely a napsugarakat koncentrálva jobban kihasználja a felület befogadóképességét. A másik megoldás, hogy többféle anyagot alkalmaztak, a csak egy bizonyos fénytartományt hasznosító szilíciumalapú elemek mellett a más spektrumban is mûködõ galliumarzenid-alapú rétegek is helyet kaptak. Ez a megoldás bár drágább, de a teljesítményük is nagyobb. A Boeing napeleme élettartama alatt körülbelül 3 dollárért állít elõ egy wattnyi elektromos áramot, amiben benne foglaltatik az elem telepítési és elõállítási költsége is. A jelenleg gyártott szilíciumalapú termékek körülbelül 8 dollárért teszik ugyanezt, a cél az 1 dolláros álomhatár elérése - a napelemek ugyanis ekkor lennének igazán gazdaságosak. NÉMETORSZÁG - MEGÚJULÓ ENERGIÁK A Bundesverband Erneuerbare Energie (BEE) szakmai szervezet adatai szerint tavaly 15,2%-kal nõtt a megújuló forrásból származó energia termelése. A felhasználáson belül így 7,7%-ra nõtt a részarány a 2005-ös 6,8%-ról. A legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a napenergia termelés nõtt. A bioenergia termelés 20 százalékkal, a szélenergia termelés pedig 10 százalékkal nõtt. A 2006-os évben felhasznált elektromos energia megújuló részaránya 11,6%-ra bõvült az elõzõ évi 10,5%-ról. NÖVEKEDÉS A SZÉLENERGIA PIACÁN A szélenergia globális piaca, köszönhetõen az amerikai, német, spanyol, indiai és kínai kapacitások növekedésének, a tavalyi év folyamán rekord mértékben nõtt - közölte a német VDMA gépipari szakmai szövetség ban MW új kapacitás lépett be a termelésbe, ami az elõzõ évhez képest 32 százalékos növekedést jelent. Horváth Zoltán Forrás: A visszaszámlálás megkezdôdött Már csak néhány hét és Magyarországon is bevezetésre kerül a nemzetközi piacon már bizonyított EPLAN Electric P8 szoftver, az EPLAN termékcsalád legújabb terméke. Világraszóló újdonsággal jelentkezett az EPLAN Software & Service GmbH. a 2006-os hannoveri kiállításon. Több, mint 50 országban forgalmazott termékük, az EPLAN erôsáramú és irányítástechnikai CAD rendszer legújabb verziója az EPLAN Electric P8 rendszer forradalmian átalakult a korábbi EPLAN rendszerekhez képest. A megváltozott design, a megnövekedett funkcionalitás, és az a rengeteg praktikus újítás, ami nemcsak az EPLAN Electric P8-at - mint alaprendszert -, hanem a kapcsolódó egyéb modulokat (mûszeres modul, hidraulikai és pneumatikai modul, 3 dimenziós kapcsolószekrény elrendezô modul) is jellemzi, a szakma részérôl elismerô fogadtatásban részesült, a kapcsolatos hírek világszenzációról szólnak! A Nyugat - Európában már fél éve megvásárolható új EPLAN rendszer magyar nyelvû változatának bemutatására márciusában, egy reprezentatív környezetben megtartandó EPLAN konferencia keretében kerül sor, ahol a kizárólagos hazai forgalmazó, a CAE - PLAN Mérnöki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. egyúttal az EPLAN magyarországi megjelenésének 15. születésnapját is ünnepli. Ezt követõen a március végén megrendezendô REGULA kiállításon - az F/801. számú standunkon - már megvásárolható lesz az új, EPLAN Electrical P8 elnevezésû CAD rendszer és annak kiegészítô moduljai. 14 Elérhetôségeink: Cím: 2045 Törökbálint, Tó park - Ipari park Telefon: (23) , (23) Mobil: (30) info@eplan.hu Weboldal: ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

17 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T AZ ELEKTROTECHNIKA ELSÕ TÍZ ÉVE (1908. február február) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos közlönye az Elektrotechnika, február 1-jén jelent meg elõször. A lap küldetésének négy alappillérét a szerkesztõség az olvasókhoz írott üdvözlõ sorokban fogalmazta meg: Az Egyesület lapjának fõfeladata az, hogy a központból a tagok felé kiinduló és az onnan visszaáramló szellemi kölcsönhatásnak hû közvetítõje legyen.,...kérjük olvasóinktól, hogy lapunk tartalmát szellemük termékeivel gazdagítsák és mások czikkeit kritika tárgyává tegyék, elektromos iparnak és karunknak érdekeit czéltudatosan elõmozdítsuk, s végül a külföldi szakkörök legalább kivonatosan megismerjék a lapunkban megjelenõ eredeti czikkeket és híreket. Az Elektrotechnika fõszerkesztõje Stark Lipót lett. A lap megindulásakor az egyik legégetõbb probléma az elektromos energiával kapcsolatos állami és hatósági intézkedések kezdeményezése volt: Stark Lipót és Jakobovits Dániel gépészmérnök tagjaink a törvényhozás útján való szabályozása ügyében a kereskedelemügyi miniszter úrhoz felterjesztést intéztek... (Elektromosságügyi törvényhozás o.) Két évvel késõbb egy cikkben megjegyzik: a kereskedelmi minisztérium még csak nem is foglalkozik ez idõ szerint e törvénytervezet elõkészítésével. (Elektrotechnikai jogesetek o.) Magyarország a század elején csekély mértékben képviseltette magát nemzetközi kiállításokon. Ennek a közönynek az okát elemzik a lap hasábjain, s egyben felhívják a figyelmet a kiállítások fontosságára. Egyáltalán ideje volna, hogy a világkiállítások nagy költségeit végre skartba helyezzük és ha a világversenyek tetszetõs eszméje még galvanizálható, szorítsuk azt elsõsorban nagyszabású nemzetközi szakkiállításokra. Tagadhatatlan, hogy egy budapesti nemzetközi elektrotechnikai kiállítás a magyar elektrotechnikai iparnak nagy erkölcsi és anyagi sikert juttatna (Elektromos kiállítás Budapesten o.). A nagyvasúti vontatás kérdése is erõsen foglalkoztatta a szakembereket: A vontatás jelentõsége emelkedni fog elõttünk, ha lehetséges oly megoldást találni, hogy a vasúti hálózat a vontatáson kívül a környék ipari és világítási energia-szükségletét is ellátni képes legyen. (Weltzl Károly: Nagyvasutak elektrifikálása o.) A lapban megjelentek a szakmabeli cégek hirdetései. Ennek még nagyobb súlyt adva, az Elektrotechnika kiadója kérte a választmányt, hozzon olyan határozatot, hogy az egyesület tagjai szíveskedjenek az egyesület hivatalos lapját hirdetéseikkel intenzívebben támogatni. (Egyesületi hírek o.) A századvégi reklámkezdeményezések is megjelentek a rovatokban. Egy fõvárosi divatáru kereskedõ azt indítványozza, hogy a kereskedõk vasárnap is tartsák nyitva és világítsák ki üzleteik kirakatait.. Budapesten vasárnap a legszebb üzleti utcák sötétek. (Az üzletek kivilágítása o.) Egy másik cikk megemlíti, hogy három amerikai nagy cég részben a reklámnak köszönheti sikerét az export terén. Úgy gondoljuk, hogy azok az eljárások, a melyeket eme czégek az üzletben, hirdetéseikben követnek, célszerû tanulságokat rejtenek magukban hazai gyárosaink részére is. (Modern hirdetések o.) Hirdetés 1909-bôl Az Egyesület erõsáramú elektromos berendezésekre vonatkozó szabályzata 1904-bõl eredt, de hatósági jóváhagyást egyáltalán nem nyert. A Felten és Guilleaume kábelgyár igazgatójának szavaival: Igen sajnálatra méltó jelenség, hogy az évrõl évre szaporodó elektromos telepek dacára Magyarországon ma sincs még általános érvényességû elektromos szabályzatunk (Erõsáramú elektromos berendezések szabályzata o.) A hazai vezetés iparpártoló politikája, a magyarországi gyártók, szakemberek itthoni elismertetése, a hazai anyagszükséglet osztrák importtól óvása érzõdött az egyes cikkeken is. Perci Károly felhívná körlevél útján a magyar mûépítészek figyelmét, hogy egyrészt a hazai ipar megvédése érdekében, másrészt pedig saját érdekükben, szabványszerû anyagok szereltessenek be. Ha ez sikerülne, akkor egy csapással megtisztulna a hazai piac az osztrák anyagtól, ami különben közgazdasági érdek is. (Perci Károly: A szigetelt vezetõdrótok és kábelek színes fonalakkal való kötelezõ jelzése o.). Modern hirdetés A visszajelzések alapján az olvasók is élénk érdeklõdést tanúsítottak a hirdetésügy iránt: Az Elektrotechnika hirdetései közül a legsikerültebb egyikének a Magyar Gázizzófény Rt. hirdetését tartjuk. A klisé fotografia után készült; a lámpába kapaszkodó gyermek Lange (Beck-társaság) igazgató fiacskája. Mint látja, modellekért soha sem kell olyan messzire fáradni. (Szerkesztõi üzenetek o.) A témához kapcsolódóan írja az újság: Amíg nálunk a központi elektromos telepek hirdetését sehol sem láthatni, Angliában külön társaság foglalkozik azzal, hogy az elektromosság használatának szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

18 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T minél inkább való elterjedését elõsegítse. (Modern hirdetések. Angol hirdetési módszerek o.) így ez közölni fogja a Magyar Elektrotechnikai Egyesületre vonatkozó híreket. (Az Egyesületre vonatkozó hírszolgálat o.) Fodor István meghívására Edison ellátogatott Magyarországra: egy napot töltött Budapesten, mely alkalomból napilapjaink részletes tudósításokat közöltek érdekes személyiségérõl és ismertették világraszóló találmányait. (Thomas A. Edison Budapesten o.) 16 A Magyar Gázizzófény hirdetése Az Egyesület 1911-ben új jelvényt kapott A Lapszemle rovatban külföldi, többnyire erõsárammal foglalkozó szaklapokból közöltek fordításokat. Gáti Béla szerkesztõségi tag 1910-ben egy külön gyengeáramú rovatot indított el. Felmerült egy országos ipari kísérleti intézet felállításának gondolata is. Példaként említi a lap a bécsi mûszaki kísérleti hivatalt: Sajnos, technikai téren Magyarországnak ilyen intézményei nincsenek..örvendenénk, ha ilyen kísérleti állomások létesítésére irányuló mozgalom hazánkban is mielõbb megindíttatnék. (Mûszaki kísérleti hivatal Bécsben o.) Egy másik cikkben is sürgetik e kísérleti állomás létesítését. Míg gyáriparosaink a kérdésen még csak vitatkoznak, a magyar posta már cselekszik is. A posta távirda intézet kísérleti állomásának ez az új épülete valószínûleg még ben fölépül. (Az ipari kísérleti állomás o.) Stark Lipót konstantinápolyi elektromos mûvek vezérigazgatói kinevezése folytán a megüresedett Elektrotechnika fõszerkesztõi állást 1911-tõl Jakobovits Dániel töltötte be. Az Egyesület életében súlyponti kérdés lett az elektromossággal kapcsolatos szabványok, elõírások megalkotása tõl az Elektrotechnikában megjelentették az Egyesület megbízásából készített elõadói tervezeteket, melyek az elektrotechnika egyes szabványainak, biztonsági elõírásainak kidolgozására tettek javaslatot. Reméljük, hogy a biztonsági elõírások megalkotásával meg fognak szûnni az erõsáramú szerelõi ipar terén tapasztalt anomáliák és bizonyára meg fog szûnni az ezen iparágban igen gyakran észlelt tisztességtelen verseny is (Díszközgyûlés o.) A lap olyan társadalmi problémákra is felhívja az olvasók figyelmét, ahol az elektrotechnikai ipar vívmányainak alkalmazása megoldást jelenthet. Kéri a szakembereket, hogy: az elektrotechnikai ipart, a közérdeket és a közegészségügyet egyaránt elõmozdító mozgalmunkban tehetségükhöz képest részt venni szíveskedjenek. (Az ózon szerepe a kolera elleni védekezésben o.) Az Egyesület fontosnak tartotta, hogy a beléletre vonatkozó hírek, elõadások, összejövetelek ne csak a lap hasábjain és posta útján jussanak el a tagokhoz: Sikerült megállapodásra jutnunk a Telefon Hírmondó szerkesztõségével, s A lap leközölte Edison és családjának aláírását Kultúrtörténeti furcsaságok is helyet kaptak a lap hasábjain: Amikor szóba került az utcák megvilágítása, a Kölnische Zeitung év április 23-án ez ellen a legerélyesebben kikelt teológiai okokból. Szerinte meg nem engedett dolog, hogy az Isten által sötétnek rendelt éjszaka megvilágítassék. (A Zunkunft c. folyóirat alapján, o.) Az Egyesület megbízásából Straub Sándor elkészítette Magyarország és Horvát-Szlavon országok közcélra szolgáló elektromos áramfejlesztõ telepeinek és elektromosan megvilágított helységeinek statisztikáját. A statisztika adatai most már rendelkezésünkre állanak és rajtunk a sor, hogy ezeket feldolgozzuk és értékesítsük. (Jakobovits Dániel: A magyar elektromos központi telepek statisztikája o.) 1910-ben a szerkesztõség megnyitotta Pályázat rovatát. A kiindulási pont az volt, hogy a magyar elektrotechnikusok is informálódjanak és részt vegyenek a pályázatokon. Sajnos, a pályanyertesek sorában magyarokra, eltekintve a kis összegû belföldi pályázóktól, egyáltalán nem akadtunk....a balsiker okát abban keressük, hogy a pályázatok kiírásai hazánkfiai elõtt ismeretlenek maradnak. (Vegyes. Pályázatok márc o.) A 19. század nagymérvû fejlõdése, mely szociális, gazdasági, tudományos és mûszaki tekintetben is éreztette hatását, a mezõgazdaságot sem hagyhatta érintetlenül. A hazai mérnöki és szakembergárda ezt felismerve jelentõs lépéseket és kezdeményezéseket tett a kritikus helyzetbe jutott mezõgazdaság fellendítésére. Több szakcikk jelent meg ennek a témának a feldolgozására és elemzésére jelezve, hogy az Egyesület programjának egyik sarkalatos pontja az elektromosság alkalmazásának propagálása a mezõgazdaságban. Zachara Lajos: Az elektromosság a mezõgazdaságban címû tanulmánya az 1912-es év legjobb cikke lett, mely elsõként részesült a Zipernowsky-díjban. A díjról a következõt tudhatjuk meg: Zipernowsky Károly az Egyesület 10 éves fennállása alkalmából 5000 koronás alapítványt tesz, melynek mindenkori évi kamatja jubileumi díj gyanánt az Elektrotechnikában megjelent ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

19 E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T legjobb cikknek ítéltessék oda (Egyesületi élet o.) A lapon keresztül számos neves szaktekintély tett javaslatot egy mûszaki múzeum létrehozására. Tihanyi Nándor a müncheni Deutsches Museumban tett tanulmányútjának beszámolójában részletesen megemlékezik a múzeumban felhalmozott óriási mennyiségû elektromos berendezésrõl. Felvetette azon eszmét, hogy az Egyesület és az Országos Iparegyesület karöltve tegyék meg a kezdeményezõ lépést egy hasonló magyar múzeum felállítására, ahol a magyar elektrotechnikai ipar fokozatos fejlõdése meg lenne örökítve, de ahol képviselve volna a világ összes elektrotechnikai ipara is. (Ifj. Stern Sándor: Tanulmányúti jelentés o.) Az Egyesület alapszabályában leszögezte egy könyvtár és egy szakmúzeum létesítését is. A gondos kutatómunka és gyûjtés eredményeként a Magyar Elektrotechnikai Múzeum és szakkönyvtára ennek ellenére csak közel 60 évvel késõbb, ben nyitotta meg kapuit a látogatók elõtt tõl a lapban elindult a Szabadalmi rovat, melyben a Szabadalmi Közlöny elektrotechnikai vonatkozású bejelentéseit, valamint a megadott szabadalmakat közölték. Az 1907-ben elkezdõdött gazdasági fellendülés 1912-ben véget ért, és a következõ évben a gazdasági válság jelei is mutatkoztak. Ezt támasztják alá a lap hírei, a cégek üzleti jelentései. Példának említve a kábelipart: a kábelgyárak a múlt esztendõbõl megrendeléseket alig hoztak át az új esztendõre és még most is szûkölködnek megrendelésekben. (Perci Károly: A magyar kábelipar 1913-ban o.) A közelgõ háború is éreztette hatását, ez az Egyesület életére is kihatott. Az elektrotechnikai vállalatok átiratot intéztek az Egyesülethez, hogy a jelenlegi külpolitikai helyzetre való tekintettel interveniáljunk a kereskedelemügyi miniszternél, hogy a villamos telepek üzembiztonsága szempontjából háború esetén az üzem fenntartásához nélkülözhetetlen személyzet ne hivassék be katonai szolgálattételre. A kereskedelemügyi miniszter arról értesített bennünket, hogy a honvédelmi miniszternél történt eljárása negatív eredménnyel végzõdött. (Egyesületi hírek Feb o) 1913-tól Dr. Szilas Oszkár lett a lap fõszerkesztõje. Ebben az idõszakban elõtérbe került az elektrotechnikai iparnak az oktatás révén való terjesztése, valamint az iskola és ipar közvetlen együttmûködése. Felmerült a középiskolai oktatás reformjával kapcsolatosan a szakoktatás kérdése, melyhez felvetik az Egyesület által rendezendõ szerelõi tanfolyamok szervezését is. (Egyesületi hírek o.) céltudatos közgazdasági tevékenységnek éljen.. A lap beszámol, hogy az Egyesület a maga módján kivette a részét a háború okozta károk, feszültségek enyhítésében: otthont adott a bevonuló katonáknak, gyûjtést indítottak a harctéri sebesült katonák ellátására, kivette részét a Mûegyetemen felállított hadikórház berendezésében. Bizakodóan zárja a lapot: És ha a fegyverek elvégezték munkájukat, ha a vérzõ sebek behegedtek, mi is visszatérünk régi kötelezettségeink körébe, a csendes és tudományos tevékenységhez, a közgazdasági munkálkodáshoz és lelkesedéssel hordjuk majd mi is a köveket egy erõben meggyarapodott, tekintélyes, megnövekedett új Magyarország felépítéséhez. (1914. dec. 24.) Hadikórház a Mûegyetemen A remény, hogy a háborúnak hamarosan vége szakad, tévesnek bizonyult március 1-jén az újraindított lap a háborús feladatokra összpontosított. A hadianyagként használt réz, alumínium, gumi behozatala korlátozódott, így az Egyesület más szervezetekkel szükségesnek látta, hogy ezen anyagokat a legtakarékosabban, csak a legszükségesebb esetekre szorítkozva alkalmazzuk. Így a kereskedelmi miniszter felkérésére szabványmódosítási javaslatokat készítettek a réz és gumi helyettesítésére. (Ideiglenes intézkedések szigetelt vezetékekre és készülékekre és átmeneti szabványmódosítások sz.) Végül az elsõ évtized befejezéseként, Zipernowszky Ferenc szavai éreztetik már a háború befejezését, de az elkövetkezõ évek nehézségeit is, melyek a szakemberekre hárulnak majd: az a tudat vezéreljen bennünket, hogy a harctéri küzdelmek befejezése után ha nem is lesz kimondott gazdasági háború, lesz határozott gazdasági küzdelem, amelyben Magyarországnak nem lesz egyetlen egy õszinte szövetségese sem, akire támaszkodhatnék. Ezért vagyunk a gazdasági tevékenység minden ágában a legnagyobb intenzivitásra utalva. Mi elektrotechnikusok tehát az ország érdekeit szolgáljuk, amidõn a remélhetõleg mihamarabb eljövendõ átmeneti gazdaságban a magunk munkarészét kivesszük. (Z.F.:Az átmeneti gazdaság az elektrotechnikában, különös tekintettel villamos mûveinkre jan o.) A háború kitörése után az Elektrotechnika megjelentetését felfüggesztették december 24-én egy szám erejéig újra megjelent a lap, melyben sajnálattal közlik, hogy nincsen lehetõség arra, hogy a Magyar Elektrotechnikai Egyesület rendes hivatásának, a csendes, tudományos munkálkodásnak, a Dr. Antal Ildikó A cikk kibõvített, teljes terjedelmû változata a MEE honlapján lesz olvasható. HZ szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

20 V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A A VILÁGÍTÁSTECHNIKÁBAN ALKALMAZOTT ÚJ, ÚJABB ALUMÍNIUM ANYAGOK MINÕSÉGI PARAMÉTEREI ÉS AZOK HATÁSA A FÉNYTECHNIKAI JELLEMZÕKRE A MEE VTT havi szemináriumi sorozatában október 18-án, a Világítás Házában Diter Albrecht, Detlef Düe és Matthias Weigert mutatta be az ALANOD cég alumínium tükrökkel kapcsolatos legújabb fejlesztési irányait. Jelen cikk az ott elhangzott elsõ elõadás szerkesztett változata. A bevezetõben az elõadó ismertette a cég rövid történetét, majd rátért a különbözõ alumíniumok alkalmazásának problémájára 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK AZ ALUMÍNIUM HASZNÁLATÁRÓL A világítástechnikai iparban - elsõsorban költségszempontok miatt - még mindig gyártanak alumíniumrácsokat nyers szalagból. Ezek a nem védett felületek számos hátrányt és kockázatot jelentenek. Ha az alumínium nem anódizált, felülete levegõvel érintkezik, az a levegõ oxigénjével kötésbe lép, alumíniumoxiddá alakul át. Az eredetileg fényes alumíniumfelület az idõ folyamán mattá válik és elveszíti fényét, megnõ a diffúz reflexió, az összreflexió - észrevehetõen - lecsökken. A nyers alumíniumfelület igen puha. Ha nem védi elox réteg, nagyon érzékeny lesz mechanikai behatásokkal szemben. Már a szerelés során adódó enyhe mechanikai behatások is karcokat okoznak a rácsok felületén. Ha a felület a megmunkálás során szennyezõdik, nem lehet tisztítani, mivel a tisztítás dörzsnyomokat és karcokat eredményezne. A vizsgálatok szerint a nem anódizált alumíniumrácsok rendszeres tisztítása az összfényreflexiót több mint 20%-kal csökkentheti. Meglévõ világítóberendezések esetében ez azt jelenti, hogy a megvilágítás a helyiségben az öregedés és a rácsok tisztítása következtében a tervezési érték alá csökkenhet, így az EN szabvány követelményei nem teljesülnek. Az anódizált alumíniumszalag kemény védõrétegével tartós minõségû, nagy értékû termékeket biztosít. A felület tisztítása esetleges szennyezõdéskor nem befolyásolja az optikai tulajdonságokat. A fémes alumínium természetes atmoszférában ugyan is saját védelmére egy nagyon vékony oxidréteget hoz létre. A folyamatosan mûködõ szalageloxáló berendezésen ezt a folyamatot mesterségesen leutánozzák. A cél az, hogy a vezérelt módon elõállított alumíniumoxid réteg segítségével mind a mechanikai keménységet, mind pedig a kémiai és UV ellenálló képességet megnöveljék, és így maximális, hosszú idejû stabilitást érjenek el. 1. ábra: Eloxáló berendezés 1250 mm-es szalagszélességhez Az anyag reflexiós értékeinek, és ezzel a lámpatestek hatásfokának további növelése érdekében a MIRO kifejlesztésével kapcsolatos fizikai felismeréseket már 1994-ben alkalmazták nagyüzemi szalaggyártási eljárásban. Az ún. PVD eljárásban (PVD = Physical Vapor Depostion = fizikai gõzölési bevonás) nagyvákuumban visznek fel speciális rétegeket. (2. ábra) AZ ELOXÁLÁSI FOLYAMAT A folyamatos eloxálási (anódizálási) folyamatot nedves-kémiai eljárással hozzák létre. A hengerlõ zsír eltávolítása után a szalagot elektrokémiai úton fényezik, és kénsavas-egyenáramú eljárással anódizálják. Ily módon a szalagon védõ oxidréteg jön létre, melynek vastagsága legalább 1,5 Um. Ezzel az anódizált nemesített felületû, mechanikailag és kémiailag védett alumíniumszalag további megmunkálásra alkalmas formában áll rendelkezésre. Ez az anyag legalább 87%-os összfényreflexiót biztosít és fényes, valamint reflektor-matt kivitelben is szállítható. (1. ábra) 2. ábra: ALBAII. vákuumbevonó berendezés Ha az eloxált alumínium fényvisszaverését 87% fölé kívánják növelni, ezt csak két, kis mértékben elnyelõ, nagy áteresztésû dielektromos réteggel lehet elérni. Az interferenciás rétegek fizikájából ismeretes, hogy a két alkalmazott réteg között különösen nagy törésmutató különbségnek kell fennállnia, hogy a reflexiót nagymértékben lehessen növelni. A MIRO esetében ezt valósítják meg, amikor ezután egy nagy tisztaságú, 99,99%-os alumíniumréteget gõzölnek fel. Ezen helyezkednek el a SiO 2 és TiO 2 -bõl álló reflexiónövelõ rétegek. (3. ábra) Mivel a PVD rétegek vastagsága csupán 0,2-0,3 Um, tükrös ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

21 V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A és diffúzan reflektáló felületek egyaránt létrehoztatók 95%-os fényvisszaverési tényezõvel. A diffúz reflexiós tényezõ alsó határa tipikusan 5%, míg felfelé a határ kb. 90% az összvisszaverési tényezõ diffúz hányadára. 1. sz. táblázat. Paraméterek MIRO Standard Megjegyzés reflektor eloxált tükör Beépített teljesítmény, W Szükséges Standard eloxált darabszám, db tükrös 10 db lámpatest esetén Megvilágítás, lx E=264 lx Káprázáskorlátozás Szabványos Szabványos 3. ÚJABB IRÁNYZAT: A MIRO-SILVER 3. ábra: A MIRO rétegszerkezete Szuperreflektáló oxidréteg rendszer; nagy tisztaságú, 99,99%-os alumínium kötõ réteg; ALANOD alapanyag További megtakarítási lehetõség adódik az új generációjú MIRO-SILVER alkalmazásával. Ez az anyag 98%-os összreflexiót biztosít. A világítási iparban alkalmazott speciális megoldások mellett az új generációjú MIRO-SILVER alkalmazható továbbá a természetes fényt felhasználó berendezésekben, pl. fényvezetõ csatornákban, illetve fényterelõ lamelláknál. (6. ábra). 4. ábra: Osztályterem megvilágítás eloszlása MIRO reflektoros lámpatestekkel 6. ábra: A MIRO-SILVER rétegszerkezete szuperreflektáló oxidréteg-rendszer, nagytisztaságú ezüst kötõréteg ALANOD alapanyag 5. ábra: Ugyanazon osztályterem megvilágítás eloszlása standard eloxált tükrös lámpatestekkel A gyakorlatban ez lehetõvé teszi, hogy kevesebb lámpatesttel, kisebb szerelési költséggel dolgozzunk és még energia-megtakarítást is elkönyvelhessünk. Erre mutat példát a 4. ábra és 5. ábra., valamint az eredményeket összefoglaló 1. sz. táblázat. Ha egy osztályterem világítását szélesen sugárzó lámpatestekkel, 1x58W TL fénycsõvel kívánjuk megoldani, akkor MIRO reflektoros illetve standard eloxalt tükrös megoldások eredményei a következõk: A tükrös rácsos lámpatestek folyamatos miniatürizálási trendje következtében a többszörös reflexiók száma a lámpatest belsejében egyre nagyobb. Ennek célzott ellensúlyozására maximális reflexiójú tüköranyagot kell alkalmazni. Erre a célra kínálkozik a MIRO- SILVER, amelynek összreflexiója 98%-os. A jelentõs anyagmegtakarítás, ami a tükör miniatürizálásából adódik, a nagy értékû reflektoranyag többletköltségét ellensúlyozza. A MIRO-SILVER minden beesési szög esetében maximális irányított reflexiót ad, és ezzel egyértelmûen megnöveli a lámpatest üzemi hatásfokát, ami kisméretû tükrök esetében a többszörös reflexiók számának megnövelésével is növekszik. A MIRO-SILVER alkalmazásával a lámpatest hatásfoka a MIRO -hoz viszonyítva újabb, több mint 10%-kal növelhetõ. A növekedés anódizált alumínium-tükrös lámpatestekhez viszonyítva, mikroraszterek esetében a 30%-ot is meghaladja. Elõbbiek alapján belátható, hogy a nagy értékû tüköranyagok alkalmazása a világítástechnikai iparban jelentõs és ma már nem elhanyagolható tényezõ a költségmegtakarításban. A fordítás Poppe Kornélné munkája szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

22 V I L L A M O S G É P E K - E G Y E S Ü L E T I É L E T HOVA LETT A MAGYAR VILLAMOSGÉPIPAR? 20 A múltba visszatekintve a magyar gép- és készülékgyártó ipar az innovációt és technológiát tekintve Európában az élvonalhoz tartozott. Az innovációs eredményeket számos nagy jelentõségû találmány igazolta, úgymint a transzformátor, a villamos forgó generátor, az izzólámpagyártás, a villamos fogyasztásmérõ, a váltakozó áramú nagyvasúti vontatás és számos más általánosan hasznosult találmány. A villamos gép- és készülékgyártó ipar fejlettségét a múltban a foglalkoztatottak viszonylagos nagy létszáma is jellemezte, amely létszám a rendszerváltozáskor mintegy negyvenezerre volt tehetõ. Kiemelkedõk a korábbi években neves eredményt elért vállalatok. A Ganz Villamossági Gyár az európai ipari versenyben az óriások közé tartozott, úgy mûszaki fejlettségben, mint teljesítésben. A VBKM villamossági nagyvállalat, amely több középvállalat egyesülésével jött létre, mintegy tizenötezer fõs alkalmazotti létszámával európai szintû nagyvállalattá szervezõdött. Világhírû nagyvállalat volt az Egyesült Izzó és kiemelkedõ exportsikereket ért el a motorgyártásra szakosodott EVIG is. A fejlesztési feladatok megoldásában jelentõs hátteret adott a Villamosipari Kutató, laboratóriumaival és szakértõivel. A rendszerváltozás alapvetõen váratlan új helyzet elé állította a villamos ipari vállalatokat is. A privatizáció a különbözõ, de korábban együttmûködve termelõ vállalatokat egymástól eltérõ érdekcsoportokhoz kapcsolta. Felborultak a korábbi együttmûködési formák. A legnagyobb meglepetést azonban a külföldi vállalatoknak a magyarországi értékesítési piacon való megjelenése jelentette. A rendszerváltozást követõen az akkor még érvényes vámszabályok bizonyos támaszt jelentettek a piaci versenyben. A világgazdaságban való részvételünk érdekében a védõvámok folyamatosan lebomlottak. A hazai a villamos gép és készülékek piacán mind élesebb verseny alakult ki, és a külföldi vállalatok értékesítõi pozíciói folyamatosan erõsödtek. A rendszerváltozást követõen körbetartozás és pénzügyi bizonytalanság alakult ki, amit a bankok érzékeltek, s így a hitelnyújtástól lehetõleg tartózkodtak. Finanszírozási bizonytalanság jellemezte a hazai tulajdonban maradt és a külföldi tulajdonba került gyártóvállalatokat. E hátrányos helyzet következménye lett a hazai villamos gépés készülékgyártás lehetõségeinek beszûkülése. A gyártók szûkös anyagi helyzetbe kerültek, és egymást követték a felszámolások. A válságos helyzetben segítséget jelentettek a külföldi vállalatok által kínált bérmunka és beszállítói munkavállalások, melyek mentesítették a fejlesztési és értékesítési feladatoktól a termelõi vállalatokat. Ezen kényelmi helyzetnek azonban nagy volt az ára: feleslegessé váltak a vállalatokon belüli fejlesztési és értékesítõ szervezetek. A bérmunka és beszállítói munkavállalás azt jellemzi, hogy a megbízó fejlesztési és értékesítési költség nélkül a kihelyezett munkafeladatokkal járó bérköltséget, rezsit és leírást fizeti meg. Jelenleg is a hazai villamos gép- és készülékgyártó ipar mûködését nagyrészt ez a kihelyezett termelõi forma jellemzi, amelyet a külföldi kereskedelmi nyelvben angolul outsourcingnak neveznek. A ma mûködõ villamos gép- és készülékgyártók mûködése és gyakorlata vállalatonként igen eltérõ lehet. Elõforduló eset, hogy a kihelyezett feladat nem csak a termelésre, hanem a tervezésre is vonatkozik. Az autóiparban és más gyorsan fejlõdõ iparágakban a bõvüléssel járó beruházási költségeket a nagy külföldi vállalatok azzal is csökkentették, hogy gyártmányaik egyes alkatrészeit vagy a részegységeket külsõ vállalatnál rendelték meg. A piaci lehetõségeket megismerve mind több hazai gépipari vállalat rendezkedett be ilyen feladatra, sõt, számos e feladatra alapított új termelõi vállalat is létesült. E gyártmányok többségükben autovillamossági alkatrészek vagy részegységek, ezért az ilyen termelés a villamos ipar eredményeihez sorolható. Ezek a kihelyezett termelési feladatok igen sokat segítettek az elmúlt évtizedben a villamos ipar fennmaradásában. Megállapítható, hogy a magyar villamos ipar egyik része változatlan formában, de kisebb teljesítménnyel megmaradt, a másik része kihelyezett munkavállalás formájában, így megváltozott körülmények mellett mûködik. A mûszaki fejlesztési feladatkörök sajnálatosan összeszûkültek, vagy megszûntek. A fejlõdés és javulás érdekében nehéz lenne általános érvényû javaslatot megfogalmazni, de célszerû lehet az a törekvés, hogy keressük a hazai és a külföldi termelõ vállalatokkal való együttmûködés lehetõségét, hogy bizonyos feladatok vállalásával a globalizált európai termelési rendben, megfelelõ mértékben részt vehessünk. A MEE, mint társadalmi szervezet azzal tudna segíteni, ha rendezvényein, vándorgyûlésein a magyar villamos gép- és készülék ipar aktualitásaival az eddigiekhez képest többet foglalkozna. Dr. Szemerey Zoltán NEMZETKÖZI MÉRNÖKKÉPZÉSI KONGRESSZUS A MISKOLCI EGYETEMEN JÚLIUS 1-4. A brüsszeli székhelyû Európai Mérnökképzési Társaság (SEFI) és az osztrák-svájci székhelyû Nemzetközi Mérnökképzési Társaság (IGIP) a Miskolci Egyetem közremûködésével "Erõink Egyesítése a Mérnökképzésben a Kiválóság Megteremtése Érdekében" címmel rendezi meg a közös nemzetközi kongresszusát. Az elõadások témavázlatának beküldési határideje: március 30. (Angol nyelven, lehetõleg 2 A/4 oldal terjedelemben.) További részletek a internetes honlapon érhetõek el. Dr. Szentirmai László és Dr. Váradiné Szarka Angéla A Szervezõbizottság tagjai ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

23 E G Y E S Ü L E T I É L E T ILCSIK FERENC Feri bácsi, a MEE Esztergomi Szervezetének jelenleg is aktív tagja december 16-án született Komáromban, ahol 5 éves koráig élt. Édesapja az elsõ világháborúban elesett, majd édesanyja is rövidesen elhunyt, így kisgyermekként került Esztergomba keresztszüleihez tól 1926-ig villanyszerelõ tanonc (ipari tanuló) volt, a városi villamosmûvet üzemeltetõ Esztergomi Közüzemi Részvénytársaságnál (EKRT). Kiváló minõsítéssel szerzett villanyszerelõ szakképesítést, ezért az EKRT azonnal állományába vette. Mint fiatal villanyszerelõ részt vett a részvénytársaság teljes ellátási területén (Dömös, Szob, Pilismarót Zebegény és Esztergom stb.) végzett villamosítási munkákban ben a város a villamosmû üzemeltetését átadta a Hungária Villamossági Rt.-nek, a teljes szakszemélyzettel együtt. Mivel a Hungária kezelésébe került a korábbi Dorog-vidéki Villamossági Rt. ellátási területe is, Feri bácsi tevékenységi területe kibõvült Dorog, Csolnok, Zsámbék és Budajenõ villamoshálózatainak bõvítési és üzemeltetési feladataival. A Hungária Rt. idõszakában Feri bácsi az üzemviteli részleghez került, így Dunabogdánytól Budajenõig terjedõ területen folytatta üzemviteli, üzemzavarelhárítási tevékenységét, melynek során rendkívül nagy hálózati helyismeretre tett szert. A negyvenes évek elején Esztergom város és annak közvetlen környékén lévõ villamos berendezéseken dolgozott. Az 1948-ban bekövetkezett államosítást követõen ismét munkahely változtatás nélkül az AVESZ NV Esztergomi Üzletigazgatósága, majd 1951-tõl az ÉDÁSZ V. Esztergomi Üzletigazgatóságának lett dolgozója ban nagy tapasztalata, helyismerete és vezetõkészsége alapján, az ÉDÁSZ V. akkor alakított dorogi üzemvezetõségének lett a mûvezetõje, majd ben az esztergomi kirendeltségre került fõmûvezetõi beosztásba, mely munkakört 1971-ig nyugdíjba vonulásáig betöltötte. Azonban nem vált meg a cégtõl, mert néhány hónap elteltével nyugdíjasként, 4 órás munkarendben elvállalta az esztergomi kirendeltség anyag és mérõraktárának kezelését, melyet a rá jellemzõ nagy gondossággal és szakértelemmel végzett ig. Feri bácsi legemlékezetesebb munkája a háború idõszakához kapcsolódik: december 15-én, a város elsõ szovjet megszállása idején, a várost ellátó Dorog-Esztergom 15kV-os távvezetéket szétbombázták és a helyreállításról szó sem lehetett, mert a távvezeték nyomvonalában húzódott a front elsõ vonala. A KÓRHÁZ és a VÍZMÛ üzemeltetéséhez azonban villany kellett. Feri bácsi és Novák István vezetõszerelõ (késõbbi üzletigazgató) irányításával, 4-5 fõ önkéntes szerelõtársukkal és néhány katona közremûködésével oldották meg a feladatot. A Dorogi Szénbánya 5500V-os hálózatáról a dunai szénrakodónál ideiglenes 5500/3000V-os transzformátorállomást létesítettek, s onnan 2-2,5 km hosszú, 3000V-os vezetéket építettek ki a városi un. Szentkirálykúti vízmûhöz, s innen a vízmû 3000V-os szabadvezetékén visszafelé táplálva jutott be a villamosenergia a villanytelepre, ahol 15kV-ra feltranszformálva adták tovább a várost és a kórházat ellátó vezetékrendszerre. Mivel a munka a frontvonaltól 2-3 km-re volt, ezért csak sötétedés után, éjszaka lehetett dolgozni. Feri bácsi errõl nevetve annyit mond: hehe, hát egy kicsit féltünk, mert nagyon lõttek géppuskával és világító rakétával, de karácsonykor már volt villany a városban és ez volt a fõ! (Ez az ideiglenes létesítmény egészen április 14-ig, a Dorog-Esztergom 15kV-os távvezeték újjáépítéséig üzemelt.) Másik emlékezetes munkájaként emlegeti a megrongálódott dömösi 15kV-os Duna-átfeszítés helyreállítását 1945-ben, majd 1946-ban, speciális szerszámok, berendezések és elõzetes tapasztalatok nélkül. Esztergom város hálózatát úgy ismerte, hogy hálózati rajz, leltár nélkül pontosan tudta, hogy a földkábeleken hol van összekötõ karmantyú, hol halad a nyomvonal, szabadvezetéken hol és milyen keresztmetszetû vezetõ van, a szakaszbiztosítók milyen értékûek. Nem félt, de nem is érzékelte az áramot. Volt kollégái is mondják: szerelés közben úgy állapította meg hogy melyik a fázisvezetõ, hogy megnyálazta ujját és így ért a vezetékhez, s amelyik szerinte kicsit csípett, az volt a fázis. A mai napig büszke arra, hogy sok éves munkája során több száz ipari tanulóval, fiatal szerelõvel ismertette meg a villanyszerelõ szakma rejtelmeit és tanította meg õket az áramszolgáltatói munka szeretetére. Aktívan részt vesz a MEE Esztergomi Szervezetének rendezvényein, tanulmányútjain. Az ÉDÁSZ esztergomi nyugdíjas klubjának állandó résztvevõje, minden egyes kiránduláson és rendezvényen ma is részt vesz. Hobbija a várostól 5km-re (Csenkei-hídnál) lévõ kiskertje, ahová minden nap kijár (pár éve még kerékpárral), ma már csak autóbusszal. Legnagyobb problémája, hogy a barátok sorban eltávoztak, korosztályából már senki sem maradt, akivel elbeszélgethetne, felidézhetnék az elmúlt évtizedek eseményeit. Sosem szerette a feltûnést, a munkahelyén valamint nyugdíjasként is megmaradt szerénynek, õszintének, segítõkésznek. Kedved Feri bácsi! Jó egészséget kívánunk, hogy még sokáig láthassuk, amint a városban minden nap megteszi szokásos sétáját, és még sokáig vegyen részt rendezvényeinken! Isten éltesse 97. születésnapján! u.i. Fiatal korában egy életre szóló barátságot kötött Novák Istvánnal, aki 1926-ban jött az Esztergomi Közüzemi Rt.- hez. Hosszú éveken keresztül egymás mellett, együtt dolgoztak, közös munkasikereik, közös élményeik voltak ban Novák István üzletigazgató lett, de a barátság ekkor sem szakadt meg, sõt a nyugdíjas években is folytatódott. Hosszú éveken keresztül a város egyik érdekessége volt, hogy nap, mint nap délelõtt, négy öregúr a városközpontban sétálgatott, vagy jó idõ esetén az bank elõtti padon üldögélt (egy késes-mûköszörûs - Fandl János, egy órásmester - Szigeti Gábor, és két áramszolgáltatós - Ilcsik Ferenc és Novák István) A barátok sorban eltávoztak, ma már csak Feri-bácsi sétálgat vagy üldögél ott! Monostori Sándor - MEE Esztergomi Szervezet titkára szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

24 E G Y E S Ü L E T I É L E T ÉVÉRTÉKELÉS, ÉVZÁRÁS SZÖGEDI ÍZEKKEL Lakatos István, a nyugdíjas csoport vezetõje: Az év elején meghatározott feladatokat maradéktalanul végre hajtottuk. Úgy a tervezett szakmai, mint az egyéb szabadidõs vállalásainknak eleget tettünk. Dobi László, a Szegedi MEE Szervezet elnöke: Nyugdíjas csoportunk jó munkája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szegedi Szervezetünk eredményesen zárta a évet. Sok éves hagyományainknak megfelelõen december 15-én került sor a MEE Szegedi Szervezet nyugdíjasainak évértékelõ, évzáró rendezvényére. A rendezvényen - ugyancsak hagyományosan - nyugdíjasaink ez évben is szép számban vettek részt, melynek eredményeként a Szegedi MTESZ székház nagyterme megtelt. A meghívóban mindössze egy napirendi pont szerepelt: a év munkájának értékelése és a következõ év munkatervének összeállítása. Elõször Lakatos István, a nyugdíjas csoport vezetõje beszélt a 2006-os év tevékenységeirôl. Értékelésében elismeréssel szólt nyugdíjas tagtársaink példamutató aktivitásáról, fáradhatatlanságáról. Szólt arról, hogy rájuk minden helyzetben lehet számítani és támaszkodni, biztos pontjai a szervezeti életnek. Elmondta, hogy az év elején meghatározott feladatokat maradéktalanul végrehajtották, úgy a tervezett szakmai, mint az egyéb szabadidõs vállalásoknak eleget tettek. A szakmai jellegû elõadások és bemutatók megfelelõ színvonalát a meghívott elõadók lelkiismeretes felkészülésükkel és hozzáértésükkel, valamint korszerû szemléltetõ eszközök felhasználásával biztosították minden esetben. Mindezért, ezúton is köszönetünket fejezzük ki a meghívott elõadóknak. Ami pedig a szabadidõs programokat illeti, ott a lelkes szervezõk alapos és minden részletre kiterjedõ elõkészítõ munkája tette emlékezetessé, mind a belföldi, mind a külföldi szakmai és kulturális rendezvényeket egyaránt. Lakatos István végezetül megköszönte valamennyi tagtárs aktív, példamutató munkáját azzal, hogy a következõ év végén is hasonló munkáról szeretne számot adni, illetve beszámolni. Egyben kellemes karácsonyi ünnepeket, boldog új évet, további munkájukhoz pedig erõt, egészséget kívánt. Ezt követõen a MEE Szervezet vezetõsége nevében Dobi László elnök köszönte meg a nyugdíjasok munkáját, mellyel nagymértékben hozzájárultak a szervezet eredményes munkájához. A résztvevõk tapssal köszönték meg a dicsérõ és elismerõ szavakat, amellyel egyben a teljes tagság ez évi sikeres munkáját is köszöntötték. Ezt követõen került sor a évi munkaterv pontosítására, megbeszélésére. Az ismertetett tervezet kiegészítéséhez még jó néhány további ötlet és javaslat is elhangzott, melyek programba építése feltétele lehet a következõ idõszak hasonlóan eredményes munkájának. A hivatalos rész méltó befejezéseként, immár kötetlen formában beszéltük meg a nyugdíjas élet örömeit és bánatait. Mindezt hangulatosabbá tették az utolérhetetlen szögedi ízeket tartalmazó, saját készítésû sütemények és italok. Utóbbiak között is kiemelhetõek voltak a vérpezsdítõ fehér és vörös színû, otthon készült üdítõk. Arany László SZAKMAI KIRÁNDULÁS 22 A PTE - PMMK villamos szak és a MEE Pollack Ifjúsági Társasága (MEE-PIT) 2007 márciusában közös szakmai kirándulást szervez. A tervek szerint a háromnapos kirándulás keretein belül több magyarországi és egy szlovákiai helyszínre is ellátogatnak. Programterv: 1. nap: Paks - Paksi Atomerõm üzemlátogatása, kulturális program (ismerkedés Paks nevezetességeivel, Paksi Borpincészet). 2. nap: Esztergom, üzemlátogatása, kulturális program (Bazilika megtekintése idegenvezetéssel), 3. nap: Gabcikovo, Szlovákia (Bõsi vízi erõmû) Zalaegerszeg, Schneider Electric Hungária Vill. ZRt. Üzemlátogatása Fõ szervezõk: Helmich József - PTE - PMMK tanszékvezetõ, Sass Róbert - MEE PIT elnök Érdeklõdni Kiss Róbertnél lehet (Telefon: 70/ , sass.rob@gmail.com). ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

25 V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A PRO LUMINE DÍJ - AZ ÉV VILÁGÍTÁSTERVEZÕJE 1. A hazai világítási kultúra színvonalának emelése céljából a díjat -minden évbenmeghirdeti és átadja: A MEE Világítástechnikai Társasága, a Magyar Világítástechnikáért Alapítvány és a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata. 2. A díj pályázat útján nyerhetõ el, két kategóriában: belsõtéri világítás, kültéri világítás 3. Díjazásban olyan pályamûvek részesülhetnek, amelyek a világítási feladatot gondosan és helyesen határozzák meg, azt elõremutató és gazdaságos mûszaki megoldásokkal oldják meg, valamint ezen túlmenõen további innovatív értékeket is felmutatnak. 4. A pályázaton 2007-ben részt vehetnek a és évben kivitelezett és üzembevett világítási berendezések tervezõi. 5. A pályázatot benyújthatja az a természetes személy(ek), aki(k) az alábbi követelményeknek egyidejûleg eleget tesznek: a MEE Világítástechnikai Társaság egyéni tagja(i) a Magyar Mérnöki Kamara tagja(i) és a pályázat tárgyát képezõ világítás felelõs tervezõje(i). 6. A pályázati anyagnak a következõket kell tartalmaznia: 6.1. Belsõtéri világítás esetén: Az épület egy nagyobb, kiemelt helyiségének vagy néhány funkcionálisan szorosan összefüggõ helyiségének világítására vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a.) mûszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezõket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, mûszaki adatainak közlését. b.) a helyiség vagy helyiségek megvalósulással egyezõ, kiviteli színtû, legalább 1:100 léptékû tervrajzokból álló világítási tervdokumentációját, melybõl a tervezõ neve, cége nem azonosítható. c.) a megvalósult berendezés világítási (átlagos megvilágítás, egyenletesség, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és mûszaki gazdaságossági jellemzõit (fajlagos beépített teljesítmény, mûködtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Minden jellemzõ ismertetése során fel kell tüntetni annak eredetét, nevezetesen a számított, mért vagy katalógus adatát. Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. d.) a megvalósult világításról készült olyan fényképeket, amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött vizuális környezetet mutatják be, azaz berendezett helyiségeket világítási berendezéssel együtt. A fotók mérete A4 (kb. 21X30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a helyiséget vagy helyiségeket, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, elõzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e.) két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika címû folyóiratban való megjelenése céljából. 6.2 Külsõtéri világítás esetén: Az út-, alagút- vagy térvilágítási, épülethomlokzati, szobor, szoborcsoport, dísz-, díszítõ-, stb. világításra vonatkozó dokumentációját az alábbiak szerint: a.) mûszaki leírást, amely tartalmazza a világítási feladatot, a figyelembe vett követelményeket és befolyásoló tényezõket, a megoldás módját, a tervezett és megvalósult berendezés indoklását, mûszaki adatainak közlését. b.) a megvalósulással egyezõ, kiviteli szintû világítási tervdokumentációt, melybõl a tervezõ neve, cége nem azonosítható c.) a megvalósult berendezés világítási (fénysûrûség, fénysûrûség arányok, fényszín, színvisszaadás, káprázás korlátozás stb.) és mûszaki gazdaságossági jellemzõit (fajlagos beépített teljesítmény, mûködtetési mód, fenntartási és üzemeltetési költségek stb.) Minden jellemzõ ismertetése során fel kell tüntetni annak eredetét, nevezetesen a számított, mért vagy katalógus adatát. Amennyiben ilyen van, ki kell térni a tervezett és megvalósult berendezés közötti különbségekre. d.) a megvalósult világításról készült olyan fényképeket, amelyek a tervezett világítás eredményeként létrejött világítást a környezetével együtt mutatják be. A fotók mérete A4 (kb. 21X30 cm)! Annyi fényképen kell bemutatni a világítást, hogy azok teljes áttekintést szolgáltassanak. Ha van, elõzetes vizualizációt (látványtervet) szintén mellékelni kell. e.) két oldalas összefoglalót és egy oldal fénykép anyagot, a nyertes pályázat Elektrotechnika címû folyóiratban való megjelenése céljából. 7. A pályázati anyag beküldése: 7.1 A pályázatot jelige alatt kell beküldeni. Külön zárt boríték tartalmazza a pályázó adatait. Másik zárt borítékban Nyilatkozat felirattal kérjük az alábbiakat csatolni: - a tervdokumentáció megbízójának, valamint a tervezõ munkáltatójának hozzájárulását, hogy a projekttel a tervezõ pályázhat, - nyilatkozatot, melyben a pályázó(k) nyilatkozik(nak), hogy részvételével (részvételükkel) a pályázat szabályait elfogadja(ák), a meghozott döntést elismeri(k), - nyilatkozatot, hogy a pályázat a saját szellemi terméke(ük). 7.2 A pályázatot a MEE Világítástechnikai Társaság címére, kizárólag postai úton kell eljuttatni, PRO LUMINE pályázat jeligével. A VTT címe: 1042 Budapest, Árpád út 67., Világítás Háza A benyújtott pályázati anyagot nem adjuk vissza. 7.3 A postára adási határidõ: június A 7.1 és 7.3. pontban felsorolt feltételek hiányos teljesítése kizáró ok. 8. Díjazás: 8.1 A díjak neve kategóriánként: Pro Lumine díj belsõtéri világítás tervezõje Pro Lumine díj külsõtéri világítás tervezõje 8.2 A díjazás kategóriánként történik, minden kategóriában egy díj kerülhet kiadásra. Abban az esetben, ha a beérkezett pályamûvek között az adott kategóriában nincs a zsûri által díjra érdemesnek ítélt pályázat, akkor az érintett kategóriában nem ítélik oda ezt a díjat. 8.3 A díj összege kategóriánként: bruttó Ft 8.4 A díjátadásra a MEE Világítástechnikai Társaság Õszi Világítástechnikai Ankétján, októberben kerül sor. 9. A pályázatot 5 tagú zsûri bírálja, amelynek egyik tagja építész. 10. A zsûri tagjait a Világítástechnikai Társaság elnöke hívja meg az Elnökség jóváhagyásával. MEE VTT Budapest, január szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

26 P R C I K K KORSZERÛ SZABADVEZETÉK-SODRONY KIFEJLESZTÉSE MISKOLCON A FUX ZRt.-BEN Dr Barkóczi István - Monostory László BEVEZETÉS Korunk alapvetõ feladata az energia megtermelése, célszerû szállítása és gazdaságos felhasználása. A jelentõs ráfordításokkal megtermelt energiát minimális veszteséggel kell a fogyasztóhoz eljuttatni. E célra szolgálnak az országrészeket behálózó, és több országot is átszelõ nagyfeszültségû távvezetékek és távvezeték rendszerek. A technika gyors fejlõdése, a növekvõ energiaigény és ezen igények kielégítésének egyre növekvõ nehézségei, jó villamos és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezõ nagy élettartamú gazdaságos villamosenergia-átvitelt biztosító szabadvezetékeket igényelnek. Világszerte általánosan felmerülõ igény a régi szabadvezetékek átviteli kapacitásának növelése. Tekintettel arra, hogy minden átépítés jelentõs költségráfordítással jár, az adott feladat megoldása kiterjedt mûszaki-gazdasági optimalizációs számításokat igényel. Figyelembe véve, hogy az új nyomvonalak kiépítése igén költséges és gyakran tulajdonjogi akadályokba ütközik, kézenfekvõnek látszik a már meglévõ távvezetékek átviteli kapacitásának növelése. Ennek egyik módja lehet a meglévõ, leginkább ACSR típusú sodronyok helyett nagyobb átmérõjû és keresztmetszetû ACSR sodronyok felszerelése, a meglévõ oszlopok változatlanul hagyásával, ha azok mechanikai terhelhetõségében vannak tartalékok. A másik megoldás az oszlopok és tartószerkezetek változatlanul hagyásával az átviteli kapacitás növelés nagyobb mechanikai szilárdságú, nagyobb terhelhetõségû, kisebb tömegû korszerû sodronytípusok alkalmazásával. E lehetõségek kihasználása nemcsak szorosan vett gazdasági érdek, hanem a liberalizált villamos energia piac kihívása és a környezetvédelem igényeinek és az energia ellátás biztonságának összeegyeztetése is. TÁVVEZETÉKEK ÁTVITELI KAPACITÁSÁNAK NÖVELÉSE KORSZERÛ VEZETÉKSODRONY ALKALMAZÁSÁVAL A dinamikusan fejlõdõ gazdaságban az ipaszerkezet gyors változása miatt gyakran helyezõdnek át egyik területrõl a másikra a villamosenergia igények súlypontjai, amelyek egyrészt a távvezeték építés költségessége, másrészt az idõtényezõ miatt nehezen követhetõk. Az idõszakos terhelésnövekedések, vagy az iparszerkezet változása miatt egyes területeken tartósan jelentkezõ terhelésnövekedések kezelésére a környezet megóvása érdekében sem célszerû új nyomvonalakat létesíteni, hanem a meglévõ vezeték folyosók jobb kihasználását kell elérni azáltal, hogy lehetõleg az oszlopszerkezetek változtatása nélkül, korszerûbb vezetéksodronyok alkalmazása történjen meg. Ezeknek az összetett igényeknek a kielégítésére dolgozták ki a FUX ZRt.-ben azt a szabadvezeték típust, amely jelentõs elõrelépést jelent a szabadvezeték sodratok fejlõdésében. ÚJ SODRONYSZERKEZETEK A villamos távvezetékek céljára szolgáló sodronyok jellemzõ tulajdonsága, hogy a sodrony egyes rétegeiben a menetemelkedés ellentétes irányú és ellentétes mértékû. Egy másik jellegzetességük, hogy az egész sodronyban általában azonos átmérõjû és anyagú huzalokat alkalmaznak, és ezek a huzalok a kész sodronyban is kör keresztmetszetûek. Ezeknél a sodronyszerkezeteknél az elõbb említett sodrási körülmények és adottságok folytán az egy rétegben szomszédos vezetõk, valamint a szomszédos rétegek vezetõi pontszerûen érintkeznek. Az ilyen elrendezési forma nem kedvezõ, mert a sodrony tömörsége kicsi. Úgy is lehetne mondani, hogy túl levegõs a sodrony. Ez azt jelenti, hogy egy sodrony bizonyos fajlagos vezetõképességéhez viszonylag nagy a sodrony névleges átmérõje, ami a keresztmetszeti burkolókör átmérõjét jelenti. Egy hagyományos sodrony keresztmetszeti képét az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra: Hagyományos sodrony keresztmetszet A sodrony tömörségének megváltoztatásához egyrészt a sodrony szerkezetén kell változtatni, másrészt ha a fajlagos vezetõképességet kívánjuk javítani, akkor a tömörséget, illetve a sodrási viszonyokat kell befolyásolni. A változás abban áll, hogy a sodrony egyes rétegeiben egymástól eltérõ átmérõjû vezetõket alkalmazunk, másrészt mindegyik rétegben azonos irányú és mértékû menetemelkedést biztosítunk, harmadsorban pedig a sodronyt úgy tömörítjük, hogy az eredetileg kör keresztmetszetû vezetõk tömörítés után megközelítõen trapéz keresztmetszetûvé válnak és ennek megfelelõen felületeik mentén érintkeznek az egy rétegben szomszédos vezetõk, valamint a szomszédos rétegek egymással érintkezõ vezetõi is. Megjegyezzük, hogy a tömörítés húzószerszámon való áthúzást jelent, ami a kerület mentén egyenletes szûkítést ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

27 P R C I K K eredményez, mégpedig annak folytán, hogy az egyes vezetõket deformálja megközelítõen trapéz keresztmetszetûek, ahogy ezt a 2. és 3. ábra mutatja. Ilyen sodratszerkezet mellett jelentõsen csökken a szomszédos vezetõk közötti légtér, vagyis a sodrony tömörebbé válik. A tömörebb kivitel nagyobb átviteli kapacitást biztosít, azonos vezetõ keresztmetszetnél kisebb a sodronyátmérõ, aminek következtében a szél-, hó-, zúzmaraterhelés is csökken. További mûszaki elõnyök: 2. ábra: tömörítés elötti sodrony keresztmetszet 3. ábra: tömörítés utáni A tömörítés nagy elõnye az is, hogy a sodrony külsõ felülete szinte sima, összefüggõ a hengeres palástot megközelítõ felületté alakul, ennek megfelelõen a zúzmaraterhelés, valamint a hóterhelés is csökken adott esetben, és ez igen kedvezõ a sodrony mechanikai igénybevétele szempontjából. Tekintettel arra, hogy a tömörítés következtében a sodrony névleges átmérõje csökken, így a szél által okozott fajlagos érték is kisebb lesz. A bemutatott sodronyszerkezet újdonsága azon alapul, hogy a sodrony vezetõit több rétegben, egy-egy rétegen belül menetszerûen sodorva rendezzük el, a vezetõk azonos irányban sodrottak, menetemelkedésük azonos, továbbá a vezetõk alkotta rétegek a sodrony tömörítésébõl adódóan deformáltak, és egymással felületük mentén érintkeznek. A sodronyszerkezet tömörségét tovább növelhetjük azzal a konstrukciós újítással, hogy egy-egy rétegben egymástól különbözõ keresztmetszetû vezetõket rendezünk el, és legalább két egymás felett elhelyezkedõ szomszédos réteg vezetõi is különbözõ keresztmetszetû vezetõk (3.ábra). Az üzemi kísérletek, a próbagyártás és az elemzõ vizsgálatok szerint 8-10 %-os tömörségnövekedés érhetõ el ezzel az ún. töltõhuzalos tömörített szerkezettel. - homogénabb szerkezet, egyenletes szálfeszesség, nagyobb a felületi érintkezés - az elõírt villamos követelmények teljesülése mellett kisebb az anyagfelhasználás. Ennek értéke közel 10%-ra tehetõ - magasabb a sodronyszerkezet zárlati szilárdsága - alacsonyabb a rugalmassági tényezõje - kisebb a sodrony kúszási értéke Gazdasági elõnyök: - termékskála bõvítés - EU-s piacon is versenyképes termék - Növekvõ export lehetõségek - Munkahely teremtés - Versenyképesség növekedés - PVC vagy polietilén szigeteléssel ellátva alkalmazható szigetelt szabadvezetékként Az alábbi táblázatban egy 240 mm 2 új típusú tömörített töltõhuzalos szerkezetû sodrony mûszaki és villamos tulajdonságait hasonlítottuk össze a hagyományos alumínium és acélalumínium sodronyok paramétereivel, ahol ASC-TT 240 tömörített, töltõhuzalos alumínium sodrony. FUX Zrt Miskolc, Vásártéri út 8. Telefon: 36-46/ fux@axelero.hu. Internet: Tevékenység: Szigetelt- és szigeteletlen légvezetékek gyártása; acél- és mûanyag emelõeszközök gyártása; rakományrögzítõk, szerelvények gyártása, forgalmazása Típus Szerkezet Külsõ Ø Szám. Szám. Tömeg Vill.ellenállás mm kereszt. Szak. erõ Kg/km Ohm/km mm 2 N ASC x2,89 20,23 242, ,121 AASC x2, , ,139 ACSR 250/40 7x2,8+26x3,5 22,4 250, ,117 ASC-TT240 4,06+6x4,06+ 18,3 242, ,119 6x1,8+12x4,06 (X) Kérjük kedves tagjainkat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet! Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adószám: szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA

28 E G Y E S Ü L E T I É L E T KÖZÉPFESZÜLTSÉGÛ UNIVERZÁLIS KÁBELHÁLÓZATOK Lakatos Tibor, Ensto Elsto Kft. EGY ÚJ HÁLÓZATÉPÍTÉSI LEHETÕSÉG Az univerzális kábel egy új és költségkímélõ lehetõséget biztosít a 10 és 20 kv-os erõsáramú elosztó hálózatok létesítésére. Ebben az új alkalmazásban a teljes vonalon ugyanaz a kábel használható, mely a vonal minden egyes szakaszán, az ott legcélszerûbbnek tartott módon fektethetõ. A kábelt elhelyezhetõ földbe, illetve víz alá, vagy alkalmazható önhordó légkábelként. Így a teljes vonal a lehetõ legkisebb költségûre tervezhetõ, és lehetõség van a gazdaságossági- és üzembiztonsági optimum elérésére. Többek között a következõ elõnyöket nyújtja: Nagyobb szabadság a nyomvonal kiválasztásában Univerzális használhatóság, vagyis földben, vízben és levegõben Egyedül álló üzembiztonság (a közvetlen villámcsapás veszélye nagymértékben csökken) A kisfeszültségû és távközlési hálózatokkal közös nyomvonal lehetõsége Önhordó, kiváló teherbíró képesség (például hálózatra dõlt fa esetén) Alacsonyabb üzemeltetési költségek (kapacitív jellegû hálózat) Alacsonyabb karbantartási költségek Esztétikus megjelenés, környezetbarát, kisebb erdõnyiladék szükséges Kiváló biztonsági jellemzõk, teljesen szigetelt, árnyékolt 53. VÁNDORGYÛLÉS Nem veszi körül villamos tér, a mágneses tér is gyenge rendszer UNIVERZÁLIS KÁBELEK TULAJDONSÁGAI a különbözõ rétegek ne csúszhassanak el egymáson és az árnyékolás szálai ne nyomódhassanak bele az érszigetelés feletti vezetõképes rétegbe. A hagyományos földkábelek ezeket a követelményeket nem elégítik ki. UNIVERZÁLIS KÁBELHÁLÓZATOK TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE, ELÕNYEI A tervezés során a következõ tényezõket kell figyelembe venni: közös nyomvonalon történõ építés lehetõsége nagyobb szabadság a transzformátorok tervezett telepítési helyének kiválasztásában nincs szükség túlfeszültség-korlátozókra kisebb érzékenység a légköri túlfeszültségekre, mint a csupasz és burkolt vezetõk esetén Egy kábelhálózat más villamos tulajdonságokkal rendelkezik, mint a csupasz, vagy burkolt szabadvezeték. Az oszlopokon vezetett kábel villamos szempontból ugyanolyannak tekinthetõ, mint a földbe fektetett kábel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az univerzális kábelvonalakat sokkal kevésbé érinti a villám által keltett túlfeszültség problémája, mint a csupasz, illetve a burkolt légvezetékeket. A légvezetékként alkalmazott univerzális kábelnél a közvetlen villámcsapás valószínûsége gyakorlatilag nem nagyobb, mint a földbe fektetett kábeleknél. Ez annak tulajdonítható, hogy az univerzális kábeleket földpotenciálú árnyékolás veszi körül. A kábel körül a levegõ nem ionizálódik, a villám nem látja a kábelt, úgy mint az ugyanazon nyomvonalon haladó csupasz, illetve burkolt vezetõt. Már a tervezési szakaszban meg kell fontolni bizonyos szempontokat, amelyek gördülékennyé tehetik a hálózat építését. A leágazások és kötések készítéséhez több módszer áll rendelkezésre, melyekbõl az adott helyre illõ megoldás kiválasztása a cél. 26 Az univerzális kábelkoncepció nem csak a kábelt és annak leírását, hanem a tartozékok, és technológiai utasítások teljes rendszerét jelenti. Az univerzális kábelek rendelkeznek néhány fontos közös tulajdonsággal. Ellen kell állniuk a különféle szerelési környezetben (föld alatt, vízben, levegõben) jelentkezõ hatásoknak. A földalatti fektetéshez a kábeleknek teherbírónak és könnyen fektethetõnek kell lenniük. A vízbe való fektetésnél fontos, hogy a kábel fajsúlya nagyobb legyen a vízénél. A legnagyobb igénybevétel az oszlopokra felfüggesztett kábeleket éri. Mivel a lengõtartóknál és a végfeszítõ spiráloknál a kábel hosszú idõn keresztül nagy igénybevételnek van kitéve, a kábelt úgy kell kialakítani, hogy A szélterhelés vizsgálatok azt mutatják, hogy az univerzális kábelen a szélerõ kb. fele akkora a hasonló méretû kör keresztmetszetû csupasz vezetõ esetén fellépõ szélerõnek. Az univerzális kábelek teljesen szigetelt, árnyékolt kábelek, ezért nincs szükség széles erdõnyiladékokra. A nyiladékot több okból is célszerû keskenyre kialakítani: Jelentõsen csökken a kivágandó erdõrész A közelebb álló fák egymást védik, így kisebb a veszélye annak, hogy fa dõl a vonalra zord idõjárási viszonyok esetén. Az univerzális kábeleknél jó lehetõség van a középfeszültségû, a kisfeszültségû-, a távközlési hálózatok és a közvilágítás közös oszlopsoron történõ megépítésére. Ez jelentõsen csökkenti a hálózatok teljes építési költségét. Az univerzális kábelhálózatok építését megfelelõ szerelvények könnyítik, végfeszítõként spirál használható. A végfeszítõ ELEKTROTECHNIKA 100. évfolyam szám

29 E G Y E S Ü L E T I É L E T - K Ö N Y V A J Á N L Ó spirálok olyan esetekben is alkalmazhatóak, amikor bármely okból a hálózat mechanikai tehermentesítésére van szükség. 53. VÁNDORGYÛLÉS A speciális lengõtartók egyben a szereléskor használt görgõsort is magukban hordozzák. A kábelek kötéséhez a már nálunk is jól ismert nem húzószilárd kötõelemek alkalmazhatók úgy, hogy tehermentesítõ spirálokat alkalmaznak a hálózaton. Ha az univerzális kábelt légkábelként terítik, akkor a belógási táblázatok használata megfelelõ segítséget nyújt. A kábelt legalább 15 percen keresztül a táblázatokban használt megfelelõ húzóerõvel túl kell feszíteni, hogy csökkenthetõ legyen a kábeldobon kialakult alakváltozás. Érintésvédelmi szempontból az univerzális kábelrendszer hasonló a hagyományos földkábel rendszerhez - a kábelek teljesen szigeteltek és kockázat nélkül érinthetõk. Mechanikai sérülés ellen a kábelt ugyanúgy védeni kell, mint a hagyományos kábeleket. Az univerzális kábel tömege és külsõ átmérõje az átlagos középfeszültségû kábelekhez viszonyítva kicsi. Ezen jellemzõk és a nagyon masszív felépítés miatt a kábel nagyon alkalmas tartalék kábelként való alkalmazásra, ahol ideiglenes bekötésre van szükség. Ilyen alkalmazás lehet például egy másik hibás kábel, vagy sérült légvezeték kiváltása. Az univerzális kábel elterjedését a tulajdonságaiból adódó elõnyök, és az energiabiztonsági szempontok tették lehetõvé az északi országokban. A magyarországi elterjedését a fentiek mellett, az engedélyeztetési eljárás jelentõs lerövidülése is felgyorsíthatja. ÉPÍTÔIPARI GÉPEK ÁRKALKULÁCIÓS RENDSZERE AZ ÉPÍTÔGÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK BÉR- LETI ÉS MUNKÁK SZERINTI KALKULÁ- CIÓJÁHOZ, KÖLTSÉGGAZDÁLKODÁSÁHOZ KÍVÁN SEGÍTSÉGET NYÚJTANI AZ EURÓPA FEJLETTEBB GAZDASÁGAIBAN HASZNÁLT MÓDSZEREK ALAPULVÉTELÉVEL KÉSZÜLT SZAKKÖNYV. A jelenleg használatos rendszer konkrét gyártmányokra határoz meg mûszakóra díjakat. Ezek nagyrészt már nem gyártott, forgalmazott típusgépeket tartalmaznak, melyek alkalmatlanok a ténylegesen üzemelô, forgalmazott gépek bérleti, illetve mûszakóra díjának megállapítására. Az építôipari gépek típusszáma ugyanis hazánkban sokszorosára növekedett az elmúlt évben, ami a típusokhoz rendelt díjtételek alkalmazását ellehetetleníti. Jelen összeállítás teljesen újszerû megközelítést alkalmaz. Az új értékek kialakításánál az azonos célt szolgáló gépek mûszaki sajátosságai alapján közepes értéket határoz meg, ahol ez nem lehetséges, ott a beszerzési ár és a teljesítmény alapja a kalkulációnak. A mûszakóra díjakat üzemanyaggal és gépkezelôvel kalkulálja. A kalkulációkhoz használt paraméterek évente szakmai egyeztetéssel kerülnek felülvizsgálatra és korszerûsítésre. A szerzôk arra törekedtek, hogy a jelenleg használatos építôipari gépek illetve berendezések döntô többségének árait reprezentatív jelleggel, gépcsoportonként tartalmazza a kiadvány. Az összeállításban szakmai segítséget nyújtott az Építôgépész Vállalkozók Szakszövetsége és a kiadványt támogatta az Építés Fejlôdéséért Alapítvány. Reméljük, hogy a könyv elôsegíti az építôiparban - ezen belül az építésgépesítési szakterületeken - dolgozó kivitelezôk, tervezôk és beruházók munkáját. A kiadványt a KONTROLL Kft. (1033 Bp. Vöröskereszt u. 11., tel: ) forgalmazza. Szerkesztôség szám 100. évfolyam ELEKTROTECHNIKA