I. kötet: Megalapozó vizsgálat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I. kötet: Megalapozó vizsgálat"

Átírás

1 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok u. 14.

2 2 Megalapozó vizsgálat Bonyhád Integrált Településfejlesztési Stratégiájának teljes körű felülvizsgálatához és átdolgozásához kapcsolódóan Készítették: Terra Studió Kft., Med-Geo Kft., Pro Urbe Kft. Dulicz László, projektvezető dr. Kukely György, projektvezető, vezető tervező Rácz Andrea, megyei koordinátor Imecs Anikó, megyei koordinátor, közlekedés szakági tervező dr. Jeney László, felelős tervező Varga Ágnes, társadalompolitikai és gazdaságfejlesztési szakértő Zajovics András, közmű szakági tervező Szűts Orsolya, zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező, Zorgelné Sin Emília, településtervező Varga Zsolt, közlekedési szakági tervező Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

3 3 Tartalomjegyzék Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A település szerepe az országos településhálózatban A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban A település vonzáskörzete A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója Tolna megye Területfejlesztési Programja Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája A Bonyhádi kistérség fejlesztési programja A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos tervhierarchia és összefüggései Bonyhád az Országos Területrendezési Tervben Bonyhád a megyei területrendezési tervben A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek Bonyhád fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Aparhant Bonyhádvarasd Kisdorog Zomba Kakasd Grábóc Mőcsény Cikó Mecseknádasd Hidas Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

4 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei A település társadalma Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Háztartás, család Nemzetiségek Iskolai végzettség Foglalkoztatottság Jövedelmi viszonyok Életminőség Térbeli társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényező A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Köznevelés, közoktatás Egészségügy Szociális ellátás Kultúra Sport Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Ipar Turizmus, vendéglátás Egyéb szolgáltatások A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

5 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Vagyongazdálkodás Költségvetés Kiadások Gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Geológia és domborzat, talaj Vízrajz Klimatikus viszonyok Élővilág Tájhasználat, tájszerkezet Tájszerkezet történelmi alakulása Tájhasználat Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

6 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (slumosodott, degradálódott) terület Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Műemlék, műemlékegyüttes Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kötöttpályás Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés és elektronikus hírközlés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás Szennyvízelvezetés Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés Vezeték nélküli hírközlés Környezetvédelem Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj és rezgésterhelés Hulladékkezelés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

7 7 Környezetvédelmi konfliktusok Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület Vízeróziónak kitett terület Belvízveszélyes területek Egyéb korlátozó tényezők Ásványi nyersanyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Településhálózat Társadalom Gazdaság Táji és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem Épített környezet Közlekedés Közművek HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise A társadalom SWOT-analízise A gazdaság SWOT-analízise A táji- és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem SWOT-analízise Az épített környezet SWOT-analízise A közlekedés SWOT-analízise A közművek SWOT-analízise A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

8 Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Belváros Északkeleti városrész Északnyugati városrész Délkeleti városrész Délnyugati városrész Keleti városrész Majos városrész Egyéb külső belterületek és külterületek Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) MELLÉKLETEK A település társadalma A település gazdasága Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

9 9 BEVEZETÉS BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

10 10 A as programozási időszakban a magyarországi városok nagyjából kétharmada készítette el a 2007-ben megjelenő, majd 2009-ben felülvizsgált, a várospolitikáért felelős minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv útmutatásai alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az Integrált Városfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata, az azóta eltelt nagyjából 5 7 év után több szempontból is aktuálissá vált, illetve különösen fontos a stratégia elkészítése ott, ahol ilyen dokumentum még nem áll rendelkezésre. A fentiek figyelembe vételével a Belügyminisztérium júniusában közbeszerzési eljárást írt ki a járásszékhely városok IVS-ének felülvizsgálatára, Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elkészítésére. A Dél-dunántúli régióban az eljárást a Terra Studio Kft. nyerte meg. A nyertes ajánlattevő szakemberek bevonásával a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek megfelelően decemberében megkezdte a munkát. A megalapozó vizsgálat követte a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) mellékletében foglaltakat, így helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészt tartalmaz. A részletesebb és bővebb helyzetfeltáró munkarész fogja át Bonyhád város térségi kapcsolatait, a különféle tervekben, koncepciókban való megjelenését, a területrendezési tervekkel kapcsolatos magállapításokat, a szomszédos települések terveinek a vizsgált településre vonatkozó észrevételeit és a hatályos fejlesztési dokumentumokat. Részletes elemzések készültek a település társadalmáról, a gazdaságra vonatkozó fejezetben pedig kitértünk a gazdasági szerkezet jellemzőre és annak változására. Az önkormányzati gazdálkodás és a településüzemeltetési szolgáltatások vizsgálatánál törekedtünk azokra a tényezőkre felhívni a figyelmet, amelyek az önkormányzati kompetenciában és tevékenységben a településfejlesztésre, hangsúlyozottan a gazdaságfejlesztésre vonatkoznak. A táji, települési adottságokban és a zöldfelület kezelésében történt változásokat regisztráltuk. Alapos elemzésnek vettük alá az épített környezetet, támaszkodva a rendelkezésre álló dokumentumokra és a változásokra, az elmozdulásokra fókuszáltunk, kijelölve azokat a főbb megállapításokat, amelyek a település fejlesztésében a 2008-ban készült IVS-hez viszonyítva a napjainkig lezajlottak. Részletes elemzéseket és áttekintést végeztünk a város közlekedési hálózatával kapcsolatban. A leggyakrabban jelentkező problémákat és azok összefüggéseit vizsgálatuk, kitérve Bonyhád Város által elért eredményekre. A környezeti, katasztrófavédelmi összefüggéseket külön ismertettük. A városi tér a környezet vonatkozásában jelentős értékeket mutat, így külön hangsúlyt adtunk ezen tényező bemutatásának. A helyzetelemző és -értékelő munkarészben nagy hangsúlyt helyzetünk az összefoglalást jelentő SWOT elemzésre, amelyet kiegészítettünk egy rövid kockázatelemzéssel, így a fejlesztés kereteihez olyan információkat kínálhatunk, amelyek a gondolkodás kereteiként is számba vehetők. A településrészeket egyenként értékeltük, itt a Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

11 11 társadalmi, demográfiai paraméterek mellett a településszerkezeti elemeket is összefoglaltuk kijelölve a problémapontokat, felhívva a tervezők figyelmet a szükséges vagy kívánatos beavatkozásokra. A város tervellátottsága kedvezőnek mondható, folyamatosan készülnek elemzések a különféle funkciókra, ezeket az anyagokat a felméréshez felhasználtuk, megismertük. Elemzési szemléletünk volt, hogy a város és térségére is kitekintettünk, bemutatva azokat településeket, amelyek szoros kapcsolatban vannak a várossal, annak szolgáltatásait használják. Hasonlóan elemzési szempont és szemléletmód volt, hogy az Európai Unió tervezési időszak célrendszereire, valamint az Országos Fejlesztési- és Területfejlesztési Koncepció , illetve a Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója dokumentumok iránymutatásait is kövessük, hogy Bonyhád város fejlesztései éppen a helyzetfeltárás segítségével ezekhez jól illeszkedjenek. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

12 12 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

13 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Bonyhád a Dél-dunántúli régióban, Tolna megyében fekszik. A régió településszerkezete kedvezőtlen, arra egyrészt a városhálózat fejletlensége, másrészt az aprófalvak és kistelepülések nagy aránya jellemző. A Dél-dunántúli régiót 656 település alkotja, amelyből 41 városi jogállású (6,25 százalék) A városi népesség az ország összes régióját tekintve Észak-Magyarország után ebben a régióban a legalacsonyabb, a lakosság mindössze 58,3 százaléka él városokban. A régió társadalmi gazdasági életében, a lakossági szolgáltatások biztosításában meghatározó jelentősége van a megyékben központi szerepet betöltő nagyobb városoknak (Pécs, Szekszárd, Kaposvár). A régió városhálózatának gerincét tizenegy ezer fő közötti lakosságú város adja (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). Bonyhád is e körbe tartozik, jelentős megyén elüli, s a megyehatáron is túlnyúló vonzáskörzettel. A régióban a tízezer főnél kisebb népességű városok (27 db) ellátó intézményrendszere erősen hiányos, a nem mindennapos szolgáltatásokat az ott élők kénytelenek másutt igénybe venni. E városok saját települési infrastruktúrájának kiépítettsége is elmarad a nagyobb városok színvonalától. Mindezek mellett a térségben még jelenleg is vannak városhiányos területek, ilyenek Tolna megye középső részének vidékei, a Zselicség, az Ormánság vagy a Somogyi dombvidék. A városhiányos területek nagyrészt megegyeznek az aprófalvas területekkel. A régió településhálózatának körülbelül 55 százalékát aprófalvak alkotják, ezekben él a lakosság 10 százaléka. A falvak közül 361 számít aprófalunak, vagyis itt az 500 főt sem éri el a lakosság száma. Az aprófalvas településszerkezetet rendszerint kedvezőtlen gazdaságföldrajzi környezetben találjuk. A kimondottan aprófalvas Baranyában a községek közel 70 százaléka 500 lakos alatti falu (Tolnában 30 százalék körüli). A Duna menti területeken ugyanakkor jóval népesebb települések helyezkednek el, 500 fő alatti település nincs is, az átlagos népességszám pedig 2,5-szerese a belső területekének ábra: A városi ranggal rendelkező települések és az aprófalvak elhelyezkedése a Dél-dunántúlon Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

14 A település szerepe az országos településhálózatban Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK; elfogadva az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával) értelmében a városstratégiák célja a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózatok kialakulása, valamint a kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése. Mindezek szem előtt tartásával az OFTK olyan funkcionális térségeket határoz meg ( ábra), amelyek a jövőben egy-egy, nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladatot fognak ellátni, integrálódva a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. Bonyhád ábra: Funkcionális térségek Magyarországon Forrás: OFTK, pp A városok és térségeik az ország gazdasági növekedésében és területi fejlődésében is jelentős szerepet játszanak. A térségi szemlélet érdekében az OFTK kijelölte a növekedés elsődleges színtereit és hálózatait. Ezeket olyan városok alkotják, amelyek kiemelkedő telephelyi lehetőségeik, jelenlévő és potenciális befektetőik, vállalataik, térségi beágyazódottságuk révén a növekedés dinamikus térségeiként jelennek meg a hazai településszerkezetben ( ábra). Bonyhád városa jellemzően környezeti meghatározottságú, természet közeli gazdálkodást folytató területen található, a járás egésze is jó mezőgazdasági adottságú terület, ami a környező települések gazdasági életében a mai napig jelentős szerepet játszik; ugyanakkor az M6-os autópálya menti gazdasági technológiai magterület peremén fekszik. Bonyhád a belső (ipari logisztikai) és a külső (nagyvárosi) gyűrű között helyezkedik el, mivel a várost elkerülik a gyorsforgalmi tengelyek, csak részlegesen biztosítja az összeköttetést két gyűrű között. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

15 ábra: Városhálózati struktúra Magyarországon Forrás: OFTK, pp A település szerepe a regionális, a megyei és a járási településhálózatban A Dél-dunántúli régió Magyarország délnyugati részén, a Zalai-dombságtól a Dunáig húzódik. Északi határa a Balaton és a Mezőföld, déli részén a Dráva folyik. A tervezési statisztikai régió Baranya, Tolna, valamint Somogy megyéket foglalja magában. Tolna megye Magyarország déli részén, közelebbről a Dunántúl délkeleti részén terül el. Területe 3703 km 2, ezzel a nagysággal az ország tizenkilenc megyéje közül a tizenötödik helyet foglalja el. Népességszáma január 1.-jén 228 ezer fő volt, ezzel a második legkevésbé népes megye. Népsűrűsége ennek megfelelően alacsony, 62 fő/km2. A településhálózat szerkezete viszonylag kedvező, nem olyan elaprózott, mint a régió másik két megyéjében. A megyeszékhely hatása a Duna-völgyében lévő településeken érzékelhető a leginkább, a megye középső és nyugati felében hatása jóval kisebb, a kis- és aprófalvak koncentrációja inkább a belső dombvidéki térséget jellemzi. A Bonyhádi járást 25 település alkotja. A járás székhelye, valamint legnépesebb települése (közel 14 ezer fővel) is Bonyhád, ennek megfelelően az összes járási hatókörű igazgatási, oktatási, egészségügyi stb. szervezet is itt található. Ezen felül Nagymányok nyújt még városi jellegű szolgáltatást a járásban. A Bonyhádi járásban mindössze négy 1000 főnél népesebb falu található. Tehát a két városhoz egy dominánsan (1000 lakos alatti) kisfalvas térség kapcsolódik. Mindennek megfelelően foglalkoztatási központként is szolgál a város, a körülbelül 5600 helyben foglalkoztatott közel 40 százaléka más településről jár be Bonyhádra dolgozni. A járásszékhely a 2117 fős naponta bejáró ingázó létszám alapján Szekszárd és Paks után a 3. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

16 16 helyet foglalja el a megyén belül. Regionális, illetve megyei szerepköre nincsen a városnak, ezeket a szolgáltatásokat leginkább Pécsett és Szekszárdon lehet igénybe venni A település vonzáskörzete Bonyhád közvetlen vonzáskörzetét elsősorban a járás települései adják. Különböző szempontok szerint vizsgálva a város vonzáskörzete azonban többé-kevésbé eltérő területi képet mutat, s az egyes településekre a város vonzása különböző erősségű. Közlekedés Bonyhád és térségének közlekedése erősen kötődik a 6. sz. főút vonalához, amely jó eljutási lehetőséget nyújt északnyugat-délkeleti irányba. A közúthálózat sugaras elrendezésű: a 6. sz. főúton kívül Bonyhádról nyolc irányba indulnak utak, amelyek közül kettő összekötő út bonyolít le nagyobb forgalmat: észak felé Bonyhádvarasd, illetve nyugat felé Nagymányok irányába, más irányú kapcsolatok azonban jóval gyengébbek. Az említetteken felül hat irányba (Zomba, Grábóc, Mőcsény, Cikó, Hidas és Aparhant) indulnak további összekötő és bekötő utak, amelyek nem bonyolítanak le nagyobb forgalmat (mintegy egységjármű/nap átlagos napi forgalom). A közösségi közlekedésben a vasút nem játszik szerepet. A legközelebbi állomás Hidas Bonyhád már Hidas közigazgatási területén található az 50. sz. Dombóvár Bátaszék vonalon. Ez a vasútvonal ugyan érinti a járást, de annak déli szélén fut végig (három megállóhely is található a járásban), így a Bonyhádra való eljutást csak kevéssé segíti, ezért elsősorban az autóbuszjáratok biztosítják az eljutást a környéken. Kiváló ellátottsággal (napi legalább 30 járatpár) rendelkeznek azok a települések, amelyek a 6. sz. főút (Kakasd), illetve a Dombóvár felé vezető tengely (Kismányok, Nagymányok és Váralja) mentén helyezkednek el. Jó helyzetben (napi járatpár, perces menetidő) vannak az északnyugati és délkeleti sugárirányú utak menti települések. Azonban azon települések, amelyek már nem érhetők el közvetlenül sugárirányú utakkal, jelentősen rosszabb helyzettel néznek szembe (napi 1 6 járatpár, perces menetidő). A 65. sz. főúttól északra fekvő Felsőnána kötődése a leggyengébb, amelyet átszállás nélkül nem is lehet elérni, és csak egy órán túli utazással lehet oda eljutni. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

17 ábra: Bonyhád elérhetősége közösségi közlekedéssel a környező településekről Forrás: MÁV és Volán menetrendek, 2015, saját szerkesztés A helyi autóbuszjáratok a város közigazgatási területén belül maradnak, így a vonzáskörzeti kapcsolatok kiszolgálásában nem vesznek részt. Igazgatás A főbb igazgatási funkciók közül hét olyat választottunk ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a lakosság mindennapi életében: önkormányzati hivatal (Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal) okmányiroda (Tolna Megyei Kormányhivatal Bonyhádi Járási Hivatal Okmányiroda), körzeti földhivatal (Bonyhádi Járási Hivatal Földhivatali Osztály), városi gyámhivatal (Bonyhádi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály), városi bíróság (Bonyhádi Járásbíróság), rendőrkapitányság (Bonyhádi Rendőrkapitányság), munkaügyi központ kirendeltsége (Bonyhádi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége). A járásban a fentiekből mind hét funkció intézhető Bonyhádon. A járásszékhely szorosan vett vonzáskörzete nagyjából megegyezik a járás határaival, a Bonyhádi járáshoz tartozó 25 településből a Bonyháddal közös önkormányzati hivatalt fenntartó 8 falu (Bonyhádvarasd, Grábóc, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény és Váralja) kötődik a járásszékhelyhez legszorosabban igazgatási szempontból. 12 további település az önkormányzati funkció kivételével a hat többi igazgatási szerepkör esetében szintén Bonyhád irányába gravitál. Bonyhád járáson túlmutató kisugárzása viszont viszonylag gyenge. A járáson kívül csak 4 falu van (a Tamási járáshoz tartozó Dúzs, Hőgyész, Kalaznó és Mucsi), amelyeknek 2 igazgatási szerv (bíróság és a rendőrkapitányság) tekintetében is Bonyhád a központja (lásd ábra). BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

18 ábra: Bonyhád igazgatási vonzáskörzete (attól függően, hogy hány igazgatási funkció tekintetében vonzza az adott települést) Forrás: TEiR, saját szerkesztés Az önkormányzati hivatali funkció esetében Aparhant, Bátaapáti, Nagymányok, Tevel és Zomba képez alközpontként külön önálló körzetet a járáson belül. Lazább a Bonyhádhoz kötődés a Zomba székhelyű közös önkormányzati hivatalhoz tartozó 4 falu esetében (Felsőnána, Kéty, Murga és Zomba), amelyek már a járáson kívüli Szekszárdi Munkaügyi Központ Kirendeltséghez tartoznak. Foglalkoztatás Bonyhád gazdasági szerepénél térségi szinten jelentős foglalkoztatási központként is funkcionál, a 2011-es népszámlálási adatok alapján a közel 5600 helyben foglalkoztatottból több mint 2100-an naponta bejárók (lásd az ábra). Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

19 ábra: Bonyhád ingázási vonzása a környező településeken a naponta más településre dolgozni járók helyben lakó foglalkoztatottakon belüli aránya (%) alapján, 2011 Forrás: KSH népszámlálás, saját szerkesztés Kereskedelem Bonyhád nagyjából 300 kiskereskedelmi üzlete széleskörű kínálatot biztosít a helyi és környékbeli lakosságnak, az alapszintű ellátáson felül is sok kiskereskedelmi funkció megtalálható: heti kétszeri piac, bankfiókok, több szakáruház mellett még a nagyobb kiskereskedelmi láncok közül is van, amelyik egységet tart fenn a városban. Bonyhád egyúttal a legjobb ellátottsággal is büszkélkedhet, vagyis minden 48. lakosra jut egy üzlet. Bonyhád számára nem jelent konkurenciát a járás egyetlen települése sem, hiszen a járáson belül messze a legnagyobb értékkel rendelkezik. A rangsorban a járásszékhely után következő Zomba esetében a kiskereskedelmi üzletek száma kevesebb, mint egytizede a bonyhádi értéknek. Oktatás, közművelődés Bonyhád tankerületi központ, és mint ilyen, hozzá tartozik tíz környező település összes állami fenntartású iskolája, sőt még a járáson kívüli Harc és Tengelic oktatási intézményei is. KLIK fenntartású a Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola három bonyhádi és egy kakasdi intézménnyel. A három Bonyhádon működő intézmény a Széchenyi István Általános Iskola, Vörösmarty Mihály Általános Iskola, valamint az Arany János Gimnázium, melyek hivatalos beiskolázási körzetéhez a székhelyvároson kívül a járás hat faluja tartozik: Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke és Váralja. A járáson belül Aparhant, Cikó, Györe, Mórágy, Nagymányok, Tevel és Zomba rendelkezik még általános iskolai székhellyel, ezek közül a mórágyinak Bátaapátin, a zombainak pedig Felsőnánán, Harcon és Tengelicen is működik tagintézménye. A járás számos településén viszont nincs iskola: Bonyhádvarasdon, Grábócon, Izményben, Kétyen, Kisdorogon, Kismányokon, Kisvejkén, Lengyelen, Mőcsényben, Mucsfán, Murgán, Nagyvejkén, Váralján és Závodon. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

20 fő 20 A már említett Arany János Gimnázium mellett Bonyhád további középfokú oktatási intézményekkel is rendelkezik. Szintén KLIK fenntartású a Jókai Mór Szakképző Iskola és a Perczel Mór Szakközépiskola, ezek azonban a szekszárdi tankerülethez tartozó Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium tagiskolái. Ezen kívül Bonyhádon egyházi fenntartású gimnázium is megtalálható, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium. A más településekről bejáró diákok száma jelentősen eltér az egyes bonyhádi iskolák esetében. Általánosságban megfigyelhető, hogy az oktatási hierarchiában felfelé lépve egyre fontosabb a város szerepe. Messze a legnagyobb iskolai vonzáskörzettel a város megye szerte elismert, jó hírű evangélikus gimnáziuma rendelkezik, ahol a diákok többsége a járáshatáron túli településekről érkezik a kollégiummal is rendelkező intézménybe. A 485 nem bonyhádi gimnazista többségében a megye járáson kívüli településéről érkezik. Bár az általános iskolák általában nem rendelkeznek kiterjedt földrajzi vonzáskörzettel, a bonyhádi Széchenyi István Általános Iskola esetében mégis 172-en más településről járnak be, ebből a legnagyobb csoportot a város beiskolázási körzetéhez tartozó, általános iskolával nem rendelkező kistelepülések adják. A város szakközép- és szakiskolái szintén százas nagyságrendű más településről származó diákot fogadnak. Bonyhád megyehatár menti fekvéséből következik, hogy nem csak a járás települései, de a közel fekvő baranyai településekről is érkeznek diákok ezekbe az intézményekbe. A Vörösmarty Mihály Általános iskola és az Arany János Gimnázium mind földrajzi értelemben, mind pedig a bejáró diákok létszáma tekintetében jóval szűkebb beiskolázási körzettel rendelkezik, a bejárók inkább a járás településeiről érkeznek, azon belül is elsősorban a beiskolázási körzetből Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Általános Iskola 163 Jókai Mór Szakképző Iskola Bonyhád általános iskolai felvételi körzete Tolna megye többi járása Nincs adat Perczel Mór Szakközépiskola Bonyhádi járás többi települése Magyarország többi megyéje 47 Vörösmarty Mihály Általános Iskola Arany János Gimnázium ábra: A bonyhádi iskolák bejáró diákjainak száma földrajzi területtípusonként, 2014/2015-ös tanévben Adatforrás: önkormányzati adatszolgáltatás Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

21 21 A bonyhádi iskolák vonzáskörzetének földrajzi megjelenését erősen deformálja a közeli Szekszárd elszívó hatása és a járásszékhely megyehatár menti fekvése, amelyek következtében a bonyhádi iskolák elsőlegesen nyugati irányba fejtenek ki gravitációs hatást. A legerősebb a vonzás a város nyugati szomszédságában fekvő iskola nélküli kistelepülések irányába. Többé-kevésbé ezek a települések tartoznak Bonyhád általános iskolai felvételi körzetéhez. A körzet hat falujában a Bonyhádra bejárók az iskolás korúak (5 19 évesek) 35 százalékát teszik ki, Bonyhádvarasdon ez az érték 52 százalék, de 40 százalék feletti Kismányok és Izmény esetében is. Az ilyen települések elsősorban a bonyhádi általános iskolák bejáró diákjai körében felülreprezentáltak. A város vonzó hatása még néhány megyehatár túlsó oldalán fekvő falu esetében is erősen érvényesül: Óbánya, Máza és Hidas iskolás korúinak legalább 20, Tófű és Köblény esetében pedig legalább 10 százaléka Bonyhádi iskolákba bejáró. Viszonylag kicsi viszont Bonyhád iskolai kisugárzása a járás székhelytől távolabbi periferikus településein, különösen azokon, amelyektől Szekszárd jobban elérhető (pl. a 65. sz. főút mentén). A járás beiskolázási körzeten kívüli településeiről bejárók már inkább az Arany János Gimnázium és a Szent László Szakképző Iskola esetében felülreprezentáltak, míg az evangélikus gimnázium már inkább megyei kisugárzású, de Tolna megyén kívül Magyarország 34 településéről fogadott tanulókat (leginkább Baranyából, de még Pest megyéből is) ábra: Bonyhád iskolai vonzása a környező településeken a bonyhádi iskolába járó diákok 5 19 éves korosztályon belüli aránya (%) alapján, 2014 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, KSH népszámlálás, saját szerkesztés Óvoda Grábóc, Mőcsény, Murga és Nagyvejke kivételével a legtöbb településen jelen van, így Bonyhád központi szerepköre ezen a téren nem érvényesül erőteljesen. A Bonyhádi székhelyű Varázskapu Bölcsőde és Óvoda a hat bonyhádi telephely mellett az egyben a város beiskolázási körzetéhez is tartozó Izményben, Kisdorogon, Kismányokon, Kisvejkén és Váralján is működtet egy-egy tagintézményt. A járás közművelődésében is Bonyhád tekinthető központnak, amely sokrétű programokkal várja a környékbelieket. A város rendelkezik kulturális központtal (Vörösmarty BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

22 22 Mihály Ifjúsági és Művelődési Központ), amely rendszeres helyszíne színházi előadásoknak, és helyet ad a mozinak is. Ezen felül közművelődési könyvtárat is fenntart az önkormányzat (Solymár Imre Városi Könyvtár). Ekkora méretű városban ritkaság, hogy 2 múzeumot is felkereshetnek az idelátogatók (egyik a Völgységi Múzeum, a másik pedig a Tűzoltó Múzeum). Bonyhád mellett szinte minden településen van könyvtár, múzeum viszont csupán Lengyelben, Mórágyon és Nagymányokon működik a járásban. Egészségügy Az alapfokú egészségügyi ellátásban a járás településeinek csak kisebb része rendelkezik háziorvossal (Bonyhád mellett Aparhant, Györe, Kakasd, Kéty, Kisdorog, Lengyel, Mórágy, Nagymányok, Tevel és Zomba), gyógyszertárral pedig mindössze 4 település (Bonyhád, Nagymányok, Tevel és Zomba). Bonyhád kórházzal és járóbeteg-szakrendelővel is rendelkezik, ahol 27 szakterületen 1 látják el a betegeket. A járáson belül Bonyhád mellett Nagymányokon, Tevelen és Zombán működik járóbeteg-szakellátás, Mőcsényben pedig a Zsibriki Drogterápiás Intézetben fiatal szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása történik, mely egy kisebb kórházként van nyilvántartva. A járáson belül egyedül Bonyhádon van mentőállomás, azaz a járásszékhelyen az alaptól a felsőbb fokú egészségügyi ellátás széleskörűnek mondható. Közműellátás Bonyhád városa közműellátási szempontból is központi szerepet játszik, a vízellátást, szennyvízelvezetést és -tisztítást és hulladékszállítást is több környező településnek biztosítja. A Mezőföldvíz Kft. Bonyhádi Főmérnöksége a székhelyváros mellett a járás további 13 települését látja el ivóvízzel (sőt még a járáson kívüli Hidast és Mágocsot is), és Závod kivételével szennyvízelvezetéssel is. A járás többi települése az Egyesült Regionális Önkormányzati Víziközmű (ERÖV) Zrt. Bátaszéki, Gyönki, illetve Szekszárdi Üzemigazgatóságához tartozik. Bonyhádon a hulladékszállítást és egyéb településüzemeltetési feladatokat a helyi székhelyű Bonycom NKft. végzi. A Bonycom a járásszékhely mellett a járás további 15 településén, valamint a járáson kívüli Kurdon látja el a feladatokat. Bonyhád vonzáskörzete a közművek szempontjából leginkább a közelebb fekvő kilenc településre (Bonyhádvarasd, Cikó, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kisvejke, Lengyel, Mőcsény és Váralja) terjed ki, ezek mindhárom közművel Bonyhádhoz kapcsolódnak. Bonyhád vonzása a járás északi részén, a székhelytől távolabb fekvő települései esetében a leggyengébb a közművek szempontjából (lásd ábra). 1 A Bonyhádon működő járóbeteg-szakellátás a következő szakrendelésekkel rendelkezik: Anyagcsere betegségek gondozója, Belgyógyászat, Bőrgyógyászat, Család és Nővédelmi tanácsadó, Csontsűrűség mérés, Felnőtt ideggondozó, Fiziotherápia, Foglalkozás egészségügy, Fül orr gégészet, Gasztroenterológia, Gyógymasszázs, Gyógytorna, Ideggyógyászat, Kardiológia, Központi betegfelvétel, Laboratórium, Nőgyógyászat, Ortopédia, Proktológia, Reumatológia, Röntgen, Sebészet Traumatológia, Szemészet, Tüdőgondozó, Tüdőszűrés, Ultrahang valamint Urológia. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

23 ábra: Bonyhád közmű-agglomerációi (attól függően, hogy hány közmű esetében történik együttműködés Bonyháddal) Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás, saját szerkesztés Funkcionális vonzáskörzet A Bonyhád környékén található települések különböző mértékben kapcsolódnak a városhoz. A szorosan vett, elsődleges vonzáskörzetbe tíz település (Bonyhádvarasd, Cikó, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Mőcsény, Nagymányok és Váralja) tartozik, amelyek majd minden szempontból Bonyhádhoz integrálódnak. Ide tartoznak a járás délnyugati részében összefüggő tömbben elhelyezkedő települései, illetve a Bonyhádot közvetlenül határoló kistelepülések. Ezen kívül a járás hét távolabbi települése alkot egy gyengébben vonzott, másodlagos övet, Grábóc kivételével zömében a járás nyugati részén. A járás délkeleti és különösen 65. sz. főút tengelyében fekvő északkeleti perifériáján már gyengül a járásszékhely vonzása, amelyekre több szempontból már a tőlük jól elérhető Szekszárd is gravitációs hatást gyakorol. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

24 térkép: Bonyhád komplex vonzáskörzete (Saját szerkesztés) Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

25 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésének kereteit számos fejlesztéspolitikai dokumentum meghatározza, melyekhez igazodni, illeszkedni szükséges EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 százalékról legalább 75 százalékra növelését; a kutatás fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelését; az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának 450 ezer fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az OFTK felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

26 26 AZ OFTK az alábbi, Bonyhád készülő stratégiájában is meghatározó, főbb területpolitikai irányokat és teendőket határozza meg: hálózati szemlélettel működő, valamint települési adottságokat és lehetőségeket egyaránt figyelembe vevő területi tervezési folyamat kialakítása, amely decentralizált térszerkezet kialakulását és hálózatos térszerkezetet eredményez. városhálózati megközelítés, a térszerkezet funkcionális fejlesztése (részletesebben ld fejezet) a város vidék együttműködése, a kölcsönös előnyökön nyugvó, együttműködéseken alapuló kapcsolatrendszer kialakítása hatékonyan és fenntarthatóan működő gazdasági térszerkezet megvalósítása az adott térség valós potenciáljainak, igényeinek és kitörési lehetőségeinek felismerésével periférikus térségek felzárkóztatása a helyi adottságaik figyelembe vételével hátrányos helyzetű különös tekintettel a leromlott városrészekben koncentrálódó társadalmi csoportok szociális, oktatási és lakhatási helyzetének javítása, fejlesztése A Bonyhádi járás településszerkezetében dominánsak az aprófalvak, amely jelentős kihatással van a város által ellátott központi funkciók fejlesztésére is. Az OFTK a következő, Bonyhád fejlesztési stratégiája szempontjából is releváns megállapításokat teszi az Aprófalvas térségek fejlesztése kapcsán: A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedés fejlesztése, a hiányzó térségi kapcsolatok kiépítése különösen a zsáktelepülések esetében. A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mobil szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. A helyben élő tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal szükséges őket segíteni taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben tartásának segítése. Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése, a kultúrához való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása, kulturális örökség megőrzése. Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko- és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. Az OFTK megyei szinten a következő fejlesztési irányokat határozza meg, amely érinti Bonyhád környékét: Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása. Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil- és bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése. Közúti és vasúti közlekedés infrastruktúra fejlesztése (M9 autópálya), a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. A termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosítása. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

27 27 A turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál- és gyógyturizmus: Bonyhád). Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója A koncepció célja, hogy kijelölje Tolna megye lehetséges kitörési pontjait, meghatározza azokat a főbb fejlesztési irányokat, amelyekre a 2030-ig terjedő időszakban különös hangsúlyt érdemes fektetni. A megye jövőképe ( Itthon Tolnában ) 2030-ra célként fogalmazza meg, hogy a Tolna megyei emberek boldogok, elégedettek legyenek; aktívan, egészségesen és egészséges környezetben éljenek városban és a vidéki kistelepüléseken egyaránt; és ezáltal otthonuknak tekintsék Tolna megyét. A koncepció három terület fejlesztését kiemelt fontosságú átfogó célként jelöli meg, ezek: a gazdaságfejlesztés, a humánerőforrás-fejlesztés és a vidékfejlesztés. Az átfogó célokhoz fejlesztési területenként 2 4 stratégiai cél kapcsolódik, amelyek kifejtése főként általános irányokat fogalmaz meg, de néhány Bonyhádot is említi. Gazdaságfejlesztés: Új K+F+I és logisztikai központok kialakítása iparáganként és termékpályánként o A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása a megyét érintő jelentősebb vasúti, közúti, vízi közlekedési csomópontokban: (A termékek szállításához szükséges az országos, illetve nemzetközi folyosók mentén logisztikai főközpontok kialakítása, tekintettel a csomóponti helyzetre, valamint a termékek szállítási távolságára. Fontos a csomópontok (Bátaszék, Bonyhád, Dombóvár, Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Tolna) megközelíthetőségének, szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi javítása szárazföldön és vízen egyaránt.) Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése, valamint a kiemelten magas kézimunka igényű, elsősorban könnyűipari tevékenységek (gépgyártás, fémfeldolgozás, élelmiszeripar, textil- és bőripar). o A megyei (elsősorban Bátaszék, Bonyhád, Szekszárd, Tolna és térsége) bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével o A már működő ipari parkok és ipari övezetek fejlesztése, különös tekintettel az ágazati igényeket kiszolgáló infrastruktúrafejlesztésre, a városok és vonzáskörzetük igényeire épülő inkubáció- és szolgáltatásbővítés az ipari parkokban o A megyei gépgyártási kapacitások erősítése elsősorban az autóipari, szerszámgép gyártás területén és elektronikai iparban (Ki kell használni a jelentős német nemzetiségű, német ajkú lakosság, valamint a megye erős német gazdasági kapcsolataira épülő gazdaságfejlesztési lehetőségeket elsősorban a világhírű német gépgyártási tapasztalatokra alapozva. Támogatandó a városok ipari parkjaiba, ipari övezeteibe települő, illetve a főként Szekszárd és Bonyhád térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése.) A megye természeti erőforrásainak, táji és természeti értékeinek és épített környezetének védelme, szélesebb körű megismertetése, potenciáljának javítása, fenntartható hasznosítása és tematikus összekapcsolása BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

28 28 o Védett építészeti értékek gazdasági, turisztikai és közösségi célú hasznosításának elősegítése (A megyében található kúriák, kiskastélyok országos vagy helyi védettség alatt kihasználatlanul állnak. Állagromlásuk megállítható és visszafordítható lenne hasznosításukkal.) o Országos jelentőségű védett természeti területek (Feltáratlanok a megyében az országos hírű, de célállomásként még nem eléggé keresett védett területek. Ezekhez feltétlenül szükséges kialakítani látogató és információs központokat, valamint a terület bejárhatósága és megközelíthetősége sem optimálisan biztosított (pl. a Mecsek északkeleti (Váralja) feltárása látogatóközponttal.) o Termál- és gyógyturizmus megyei központjainak további fejlesztése, új központok létesítése (Két jelentősebb létesítmény működik a megyében, egyik Dombóváron a másik Tamásiban. Ugyanakkor fontos megemlítenünk és további fejlesztésékkel érintenünk a megyeszékhelyen kiépített szekszárdi, valamint a helyi jelentőségű bonyhádi termálfürdőt. A szálláslehetőségek mennyiségi és minőségi fejlesztése Bonyhád esetében is indokolt.) o Környezeti elemek fenntartható hasznosítására irányuló fejlesztések (Tolna megyében az elmúlt évtizedekben beszennyezett területek kármentesítése, az ebből adódó környezeti kockázatok csökkentése az előttünk álló tervezési, fejlesztési időszak feladatai közé tartozik (Szekszárd, Hidas, Bonyhád, Simontornya, Dunaföldvár térségében). A tervezett fejlesztések megvalósítása során az ipai múlttal rendelkező ún. barnamezős területek preferálása indokolt a zöldmezős beruházásokkal szemben.) Vállalkozások versenyképességének erősítése o Vállalkozások foglalkoztatási képességének erősítése o Vállalkozások tőkéhez jutási lehetőségeinek szélesítése Humánerőforrás-fejlesztés: Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítása o felnőttképzési (műszaki szakképzési) központok létrehozása: a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódóan a piaci igényekhez igazodó műszaki képzés kialakítása A kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérséklése Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése Humánerőforrás-fejlesztés: Oktatásfejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci esélyeinek javítása és a helyi közösségek megerősítése o A gazdasági igényekhez igazított, gyakorlatorientált szakképzési rendszer kialakítása, a szakképzési lehetőségek bővítése és a fiatalok képességeinek kibontakoztatása. o Felnőttképzési (műszaki szakképzési) központok létrehozása a megyében o Szociális ellátórendszer fejlesztése o Helyi identitás és kulturális élet fejlesztése közösségi terek és programok létrehozásával, közösségfejlesztő szakemberképzés indításával o Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkához jutásának elősegítése A kedvezőtlen demográfiai folyamatok negatív hatásainak mérséklése o Fiatal vállalkozók támogatása, vállalkozásösztönzés o Kulturális, sport és szabadidős-rekreációs lehetőségek bővítése városokban Települési infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

29 29 Vidékfejlesztés: Nagy hozzáadott értékű mezőgazdasági termékek előállítása, feldolgozása, piaci értékesítés és agrármarketing Vidéki életminőség javítása és a rurális térségek népességmegtartó képességének elősegítése o Vidékies jellegű városok fejlesztése o Helyi erőforrásokra támaszkodó energiahasznosítás Tolna megye Területfejlesztési Koncepciója a megyén belüli különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre is fejlesztési célrendszert határoz meg. Bonyhád A vidéki letelepedést segítő támogatások bevezetése, helyi adókedvezmények biztosítása területegységhez sorolható. Tolna megyében a Tamási járás területe szabad vállalkozási övezetté vált, mely területen gazdaságélénkítő támogatások várhatóak. Azonban a megye több kistérsége (Bonyhádi kistérség, Dombóvári kistérség) is küzd hasonló gondokkal (munkanélküliség, szakképzett munkaerő elvándorlása, elöregedés), ahol a gazdaságélénkítést célzó támogatások szintén szükségesek a fejlettségbeli lemaradásuk csökkentése érdekében. A koncepció a területfelhasználás alapelveit is rögzíti, bemutatva, hogy a megye térszerkezete nem kiegyensúlyozott. Bonyhád a megyehatáron helyezkedik el. Annak érdekében, hogy az autópályától távolabbi, gazdaságilag elmaradott kistérség, mint például a megye csaknem egyharmadát kitevő Tamási kistérség, illetve a Dombóvári és a Bonyhádi kistérség elsősorban apró- és kistelepüléseinek további gazdasági és társadalmi leszakadását mérsékeljük és felzárkóztatását elősegítsük, szükséges új, hatékony térségfejlesztési eszközöket alkalmazni. A fejletlen területeknek a fejlett területektől történő további leszakadását hivatott fékezni az a kormányzati szándék is, mely létrehozta a szabad vállalkozási zónákat az ország legfejletlenebb területeinek hatékony elsősorban gazdasági célú felzárkóztatására. Az országos szándék ellenére Tolna megye szempontjából további ösztönzőkre, önálló térségfejlesztési programra és Kiemelten fejlesztendő térség kijelölésére van szükség a területi különbségek mérséklésére, illetve a leszakadt térségek, települések felzárkóztatására. A már megépült és az országos tervben (OTrT) szereplő közlekedési hálózat szerint az M9-es gyorsforgalmi út továbbépítése szempontjából várható, hogy a Kaposvár és Bonyhád közötti szakasz készül el a következő ütemben, 2020-ig. Ezzel a fejlesztéssel a megyehatárhoz közel, részben Baranya megye területét is érintve, de létrejönne a megye keleti és nyugati része között egy valódi, eddig hiányzó gyorsforgalmi közúti kapcsolat. Ez jelentős fejlesztéseket eredményezhet a Bonyhádi kistérség területén. Az M9-es gyorsforgalmi út jelentősebb szakaszainak kiépítésével a meglevő dunai Szent László híd hálózatba kapcsolásával a megyét átszelő keresztirányú forgalom jelentősen megnő, és felértékelődik. Keleti irányban az M5 autópályához, nyugati irányban Szekszárd, Bonyhád, Dombóvár, Nagykanizsa összekötésével az M7 autópályához csatlakozik, így a Dunántúl és az Alföld déli részeinek összekapcsolását teremtheti meg. A koncepció összegzésként négy prioritást határoz meg. Az 1. prioritás (Megyei komplex térségfejlesztési programok) a területi részegységekre meghatározott célokat tömöríti, míg a 2 4. prioritás (2. Gazdaság; 3. Környezet, energetika, közlekedés; 4. Társadalom) a koncepció három átfogó céljához kapcsolódik. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

30 Tolna megye Területfejlesztési Programja Tolna megye átfogó célja: a megye népességmegtartó képessége a társadalom minden szegmensében javul. Az átfogó cél az alábbi specifikus célok mentén valósulnak meg: 1. Gazdaság Növekvő jövedelem, foglalkoztatás (vállalkozások versenyképességének erősödése, a megyei gazdasági lehetőségeket jobb kiaknázása az érintettek által és a helyi termék- és munkaerőpiac megerősödése); 2. Fenntarthatóság Élhető környezet (társadalmi viszonyok stabilizálása, a helyi közösségek megtartó erejének és kulturális életének megerősítése, a természeti környezet állapotának megóvása és az energiahatékonyság javítása); 3. Köztevékenységek Javuló közviszonyok (közösségi infrastruktúrák állapotának és a közszolgáltatások minőségének javítása); 4. Fejlesztések hasznos és hatékony intézményrendszerének kialakítása (megyei hősök, történetek megtalálása és támogatása, megyei fejlesztési központok kialakulásának stimulálása). Az átfogó cél és a specifikus célok elérése érdekében a Fejlesztési program a specifikus célokkal összhangban öt prioritást jelöl ki, melyekhez az operatív programban csupán általános irányelveket megfogalmazó intézkedéseket rendel. A Területfejlesztési Program kiemelt jelentőségű projekteket is meghatároz, amelyek között említi a Bonyhád esetében is releváns termálvízre alapozott turisztikai fejlesztéseket. A koncepció mellékletében informál a megyei fejlesztések járási dimenzióiról. A dokumentum felhívja a figyelmet a Bonyhádi járásban nagyszámú német és székely lakosság jelenlétére, valamint annak a kulturális sokszínűséghez (egész évben rendezvények, fesztiválok) is nagymértékben hozzájáruló jelentőségére. Kiemeli a jó adottságú termőföldek, az intenzív gyümölcstermesztés és feldolgozás mezőgazdasági ágazatban betöltött jelentőségét. Bonyhád központi szerepét széleskörű szolgáltatásai, jelentős ipari hagyományai és a folyamatosan fejlődő ipari parkja erősíti. A járás fejlesztési elképzelései között a geotermikus energiához köthető fejlesztések, a telephelyfejlesztések, váraljai turisztikai komplexum, a dél-dunántúli Szilvásvárad megteremtése, szálloda építése a termálfürdő mellé, nagymányoki Bányatelep (a városrész) rekonstrukciója és a selyemhernyó-tenyésztés Tolna megyei hagyományainak újraindítása kerültek megnevezésre Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szekszárd Integrált Településfejlesztési Stratégiájában központi szerepet tölt be a fejlesztési szempontból stabil város biztosítása, ezen belül is az közüzemi infrastruktúra fejlesztés és működtetése, amely kapcsolódási pontként jelenik meg a kerékpárút-hálózat belső és külső fejlesztése esetében is. Szekszárd életében nagyon fontos a turisztika. Ennek egyik kiemelt része a jelenlegi kerékpárút-hálózat további fejlesztése, amelynek egyik iránya a térség további településeihez kapcsolódás. Bonyhádot érinti a kerékpárút-fejlesztési kulcsprojekt egyik főnyomvonala alkotó Szekszárd Sötétvölgy Kakasd Bonyhád. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

31 A Bonyhádi kistérség fejlesztési programja 2 A Bonyhádi kistérség fejlesztési elképzelései alapján az alábbi fő projektcsomagok kerültek meghatározásra: Az aktív és egészséges élethez kapcsolódó közösségi infrastruktúrafejlesztés a kulturális és természeti értékek megóvásával A települési környezet integrált és környezettudatos megújítása Természeti környezet védelme, megújítása Kulturális környezet védelme, megújítása Települési vízrendezés, ivóvízminőség és szennyvízkezelés fejlesztése Kisléptékű közlekedési fejlesztések A települési infrastrukturális létesítményekben önkormányzati tulajdonú, közfeladatokat ellátó intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása Egészségügyi alapellátás és önkormányzati járóbeteg ellátás infrastrukturális fejlesztése Szociális szolgáltatások, szegénység sújtotta településrészek és civil szerveződések fejlesztése Egyéb, a TOP-ban és előreláthatólag az ágazati OP-k-ban sem nevesíthető projektek (felsorolja azokat a projekteket (5 db), amelyek sem a TOP sem az ágazati operatív programok nem támogatnak, azonban a kistérségben különösen fontosak lennének) 2 A Bonyhádi Kistérség Fejlesztési Programja (munkaváltozat), Készítette a Tolna Megyei Önkormányzat megbízásából a HOZAM 2001 Vidékfejlesztő és Gazdasági Szolgáltató Kft., november BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

32 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Országos tervhierarchia és összefüggései A tervhierarchia legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) áll, amelyet az országgyűlés a évi XXXVI. törvénnyel hagyott jóvá és 2008-ban, valamint 2013-ban módosított (a módosító jogszabályok: évi L. tv. és évi CCXXIX. törvény). Az OTrT határozza meg az ország egyes térségeinek térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. Az OTrT az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Bonyhád város Tolna megyében található, amely megyére vonatkozó területrendezési tervet Tolna Megye Közgyűlése a 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadott el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosított. A területrendezési intézkedéseket és ajánlásokat amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében határozattal fogadta el a Közgyűlés. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet szerint a településrendezési tervekben igazolni kell a tervezett fejlesztések területi terveknek való megfelelőségét. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (4) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. Fenti előírás következtében településrendezési terv készítés esetén az összhangot a területfelhasználási kategóriák és a megyei övezetek tekintetében a vonatkozó megyei területrendezési tervvel, az országos övezetek tekintetében az OTrT-vel is kell biztosítani. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. tv. 23/A. (2) bekezdése kimondja, hogy a településrendezési tervek készítése során: az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/ 5 százalékkal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat a nagyobb eltérést indokolja; az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/ 5 százalékkal változhat. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

33 Bonyhád az Országos Területrendezési Tervben Bonyhád városát az OTrT négy helyen is érinti: 1. A város a : számú Várdomb Mőcsény Bonyhád földgázszállító vezeték végpontjaként jelenik meg. 2. Bonyhád külterületét érintő országos jelentőségű gyorsforgalmi utak közé tartozik a Szombathelyet Szegeddel összekötő M9 autópálya tervezett Dombóvár és Szekszárd közötti szakasza. 3. Bonyhádon halad keresztül a szintén országos jelentőségű Budapest Dunaújváros Szekszárd Pécs Barcs Horvátország tengely menti 6. számú főút. 4. A város az országos kerékpárút törzshálózat elemét képező, a Balatont Péccsel összekötő 72. számú, Szántód Kőröshegy Tamási Hőgyész Bonyhád ábra: Bonyhád az Országos Szerkezeti Tervlapján Forrás: OTrT Mecseknádasd Pécsvárad Pécs Újpetre útvonalon haladó Külső-somogyi kerékpárút (a térképen rózsaszín pöttyözött vonallal) egyik állomásaként is megemlítésre kerül. Bonyhád a következő, az OTrT-ben rögzített övezetekbe tartozik bele: országos ökológiai hálózat övezete (Völgységi-patak menti területek, kiegészülve az Aparhanti- és a Mucsi Hidas-patak menti területekkel) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület (jelentős kiterjedésű a külterület nyugati részén) jó termőhelyi adottságú szántóterület (elsősorban a belterületet keletről határoló térségben) kiváló termőhelyi adottságú erdőterület (foltszerűen a város Rák-patakon túli legkeletebbi peremvidékén) térségi jelentőségű tájképvédelmi terület (főleg a belterülettől északabbra, a 6. számú főutat tágabban övező térségben) Bonyhád a megyei területrendezési tervben A megyei területrendezési tervben 3 Bonyhád elsősorban a közlekedési és közműhálózatok tekintetében jelenik meg: A közúti közlekedésben térségi jelentőségű mellékúthálózat tervezett szakasza a Bátaszék Mőcsény Bonyhád M9 (a 5603 j. út). A OTrT-nél már említett 72. sz. országos jelentőségű Külső-somogyi kerékpárúton kívül a térségi kerékpárút-hálózat elemét képezi a Völgységi patak völgyében végigfutó hálózat 3 Tolna Megye Közgyűlése az 1/2005. (II. 21.) számú rendelettel fogadta el és a 2/2012 (II. 17.) számú rendelettel módosította. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

34 34 (Sióagárd Kakasd Bonyhád Szekszárd felől), továbbá a Dombóvár Mágocs Egyházaskozár Aparhant Bonyhád Szálka Alsónyék Báta Dunaszekcső kerékpárút 3 szélerőmű-park Bonyhád északi külterületén. A megyei TrT Térségi Szerkezeti Terve hatféle térségi területfelhasználási egységet különböztet meg, ezek közül Bonyhád területén mind a hatféle megjelenik. Mezőgazdasági térség ábra: Bonyhád térségi területfelhasználási egységei Forrás: Tolna MTrT Térségi Szerkezeti Terv, A város belterületét körbevevő közigazgatási területének túlnyomó részén egybefüggő területen találhatók mezőgazdasági térségek. A terv leszögezi, hogy a megyében a termőhelyi adottságok a mezőgazdasági árutermelés szempontjából az országos átlagnál kedvezőbbek, és ahhoz, hogy a tájgazdálkodásában a mezőgazdaságnak a jövőben is meghatározó szerepe legyen, a jó minőségű termőföldek védelmét biztosítani kell. Azt a következő eszközökkel kívánják elérni: A termőföldek felaprózódásának megakadályozása és a jó minőségű termőföldek művelésből való kivonásának megakadályozása. A mezőgazdasági birtokközpontok, majorok mezőgazdaságtól eltérő célú hasznosításának megakadályozása érdekében biztosítani kell a hagyományos funkciójuknak megfelelő fejlesztési lehetőségét, új birtokközpontok kialakításának településrendezési feltételeit. A szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas területeken a gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás és ezzel összefüggő állattenyésztés elősegítése. A természetvédelmi oltalom alatt álló, az ökológiai hálózat részét képező, egyben a Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

35 35 Natura 2000 területeken lévő mezőgazdasági területeket a településrendezés eszközeiben korlátozott használatú mezőgazdasági területfelhasználási egységbe célszerű besorolni. Itt a gazdálkodást össze kell hangolni a természetvédelmi, ökológiai érdekekkel: biztosítani kell a védett természeti értékek megőrzését, a biológiai sokféleséget, a védett növénytársulásoknak a megőrzését. Olyan építmények kialakítása javasolt, amelyek a védett területek fenntartását szolgálják, a védelmi célokkal összhangban vannak. A gyepterületek, fás legelők fenntartását extenzív legeltetéses állattartással indokolt fenntartani. A környezetkímélő biogazdálkodás ösztönzése érdekében támogatni kell az integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárások alkalmazását. Meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, a vízerózió, defláció okozta károkat. Ennek érdekében a meglévő külterületi fasorokat, mezsgyéket meg kell őrizni, és a tájkép változatosságát is növelő, a talaj védelmét biztosító és vízháztartási viszonyait javító mezővédő erdősávokból, fasorokból álló zöldfolyosó hálózat kialakítását ösztönözni kell. A mezőgazdasági területek megközelíthetősége érdekében a külterületi dűlőutak rendszeres karbantartásáról, legalább az egyes határrészek megközelítését szolgáló fő feltáró utak stabilizálásáról, a vízelvezető árkok tisztán tartásáról gondoskodni kell. Vegyes területfelhasználású térség Bonyhádon két kisebb területen jelenik meg vegyes területfelhasználású térség: a város Rák-patakon (és Halastón) túli egykori ártéri területén, illetve a Tabód városrészen túli legészakabbi szegletében. Ezen a területeken a mezőgazdasági célú hasznosítás mellett az erdőgazdálkodásnak is jelentős szerepe van, vagy ilyen szerepet kellene betöltenie. Ennek megfelelően itt az erdőterületek arányának növelése az ökológiai hálózat fejlesztése, a vízminőség-védelem, a tájkép változatosabbá tétele, a hullámterek természetkímélő hasznosítása szempontjából egyaránt fontos; az építmények kialakítása során pedig fokozott hangsúlyt kell helyezni a tájba illesztésre. Erdőgazdálkodási térség Bonyhádon két kisebb periferikus területen koncentrálódnak erdőgazdálkodási térségek: egyrészt az előzőekben említett Rák-patakon túli vegyes felhasználású térségen belül, másrészt a belterülettől északra a Varasdi-víz déli partja mentén. Mivel az erdők környezetvédelmi jelentősége meghatározó (erózió érzékeny területek talajvédelme, a levegő minőségének és a települési környezet védelme), ezért a TrT szerint ösztönözni kell a települések kiemelten a városok közvetlen környezetében az erdőterületek növelését. Ennek keretében a következő intézkedéseket javasolja a TrT: Ösztönözni kell a honos erdőállományok megőrzését, a tájidegen erdőállományok fokozatos cseréjét honos erdőállományokra, és az állandó erdőborítást biztosító természetközeli erdőgazdálkodást. A megye területén az erdős térségek a bakancsos turizmus célterületei. Ezért az erdők közjóléti funkcióját is hangsúlyozni kell. A megye városainak, kirándulóközpontjainak, üdülőhelyeinek térségében az erdők turisztikai célú feltárását ösztönözni kell. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdők fenntartása és erdőtelepítés a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási módszerek figyelembe vételével BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

36 36 javasolt. Támogatni kell ezen erdőállományok esetében a természetes, illetve természetszerű erdők kialakítását. Tolna megyében fontos az erdőterületek vadgazdálkodási, vadász turisztikai jelentőségének hangsúlyozása is. Az erdők mozaikosságának összefüggő erdőrendszerré fejlesztése a vadeltartó képességet növelheti. Vízgazdálkodási térség Bonyhád külterületén több terület is a vízgazdálkodási térség besorolás alá esik: egyrészt közvetlen belterület északnyugati határán lévő Szecska-tó, másrészt ahol az Aparhanti-patak nyugatról belép a külterületre, harmadrészt a külterület északkeleti szegletében a Völgység-patak és a Völgységi-malomárok és a Mucsi Hidas-patak közötti halastavak, végül negyedrészt a Rák-patak menti tavak. A TrT szerint kisebb természetes vízfolyások, patakok esetén javasolt kerülni a mesterséges medrek kialakítását, és célszerű törekedni a meglévő mesterséges medrek és közvetlen környezetük természetközeli átalakítására (településen belül is). A meglévő kisvízfolyások vonalának revitalizációja lehetőséget ad az élővilág terjeszkedésére, újabb, kisebb léptékű (helyi jelentőségű) ökológiai folyosók kialakulására, a települési környezet javítására. A TrT javasolja, hogy a településrendezési tervek készítésekor: a települések csapadékvíz-elvezetési tervét is készítsék el, határozzák meg a vízgyűjtők várható távlati terhelését, építsék be a területet érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervek településrendezéssel összefüggő javaslatait és intézkedéseit. Települési térség Bonyhádon mind városias, mind pedig a hagyományosan vidéki települési térségek megtalálhatók. Előbbi a város központi belterülete, utóbbiba tartoznak az egyéb belterületek (ezek közül a legjelentősebb Majos, a többi Tabód, Tabódszerdahely, Ladomány, Börzsöny, Alsóbörzsöny) és külterületek (Bonyhádszerdahely, Hónigpuszta, a Hidas Bonyhád vasútállomás környéki téglagyár és agyagbánya környéke). Az OTrT rendelkezései alapján a települési térségek szabályozása során az alábbi irányelvek érvényesítése irányadó a megyei TrT szerint: A Duna-völgy és a megye többi része közötti, beépítéstől mentes ( zöld-folyosó jellegű) kapcsolatok fenntartása; A vidéki jelleg sajátos eleme a viszonylag nagy számú kertes mezőgazdasági térség. Ezek települési térséggé nyilvánítása kerülendő, javasolt olyan integrált vidékfejlesztési stratégiákat kidolgozni, melyek e kertes mezőgazdasági térségek elsődleges gazdálkodási célú hasznosítását megtartják. Biztosítani kell ugyanakkor a területi feltételeket olyan tevékenységekhez, melyek a tájértékek megőrzése mellett a lakosság több lábon állását egy diverzifikált vidékgazdaság feltételeit biztosítják. Bonyhád kertes területein elkerülhetetlenül megjelenő szuburbanizációs törekvéseknek csak a legmagasabb infrastrukturális és építészeti településépítészeti tájépítészeti arculati követelmények teljesítése mellett szabad strukturált módon, a belvárosra gyakorolt hatásokat is figyelembe véve teret engedni. A borvidékekhez tartozó településeken a szőlőtermesztés támogatása, a legjobb termőhelyek megőrzése alapvető cél. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

37 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat 37

38 38 Építmények által igénybe vett térség A műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak ebbe a kategóriába. Bonyhádot érintően a tervezett műszaki infrastruktúra része a térségi mellékúthálózat Bátaszék Mőcsény Bonyhád M9 szakasza (a 5603 j. út). A kerékpárúthálózat fejlesztésénél a TrT szerint mérlegelni kell az egyes mellékutak forgalomnagyságának ismeretében az önálló, közúti forgalomtól elválasztott kerékpárút létesítésének szükségességét. A térségi kerékpárút-hálózat kialakításának ütemezésénél elsődleges cél, hogy a már meglévő települési, helyi helyközi nyomvonalszakaszokat felhasználva regionális hálózatok alakuljanak ki. A terv országos és térségi jelentőségű egyedi építményt nem nevesít közvetlenül Bonyhád területén, ugyanakkor a város tőszomszédságában kijelölésre és megépítésre került Cikói térségi hulladéklerakó jelentős hatást gyakorol a Völgység fővárosára. Országos és térségi övezetek általi érintettség Bonyhádon a legtöbb típusú érintettség fennáll, amelyekre a megyei területrendezési terv részletes ajánlásokat is megfogalmaz. Országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó; Kiváló termőhelyi adottságú szántó- és erdőterület, Erdőtelepítésre alkalmas terület a Rák-patakon túl a grábóci határ közelében; Országos jelentőségű tájképvédelmi terület; Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület, mint történeti települési terület; Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület; Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület; Földtani veszélyforrás területe; Vízeróziónak és széleróziónak kitett terület. A Tolnai borvidék déli, völgységi területének részeként a megyei TrT szerint a turizmusfejlesztés magterületei és térségi központjai közé tartozik Bonyhád is, amely a természeti adottságok és a turisztikai szolgáltatások kínálata szempontjából és az ebből származó lehetséges jövedelemtermelés alapján legalább regionális jelentőséggel bír, vagy ilyenné fejlesztendő. Ezeken a területeken: A szálláskínálatot kialakítani, illetve bővíteni elsősorban a meglévő kultúrtörténeti értéket képviselő épületekben, azok korszerűsítésével, meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztésével, illetve meglévő belterületi településrészeken, azok értékeinek megőrzésével, érvényre juttatásával indokolt növelni. Új üdülőházas üdülőterületek kialakítása elsősorban termál- illetve gyógyfürdők, és tavak-víztározók térségében javasolt, és csak akkor indokolt, ha a kereslet a kínálatot tartósan meghaladta. A területek kijelölésénél a természet- és tájvédelem, illetve a településkép (sziluett) védelem szempontjait kiemelten javasolt figyelembe venni az új beépítésre szánt területek kijelölésénél. Új hétvégi házas üdülőterületek kijelölése nem indokolt. A táj- és természetvédelmi területek térségébe tartozó települések számára a térség természeti táji értékeihez kötődő, azok megőrzését előmozdító komplex táj- és Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

39 39 biogazdálkodás fejlesztése ajánlott, amely egyúttal az ökoturizmus és a szelíd turizmus számára is megfelelő környezetet biztosít. A turizmusfejlesztés magterületein belül a települések között javasolt egységes (összehangolt) kerékpárosút-arculat (burkolat, tájékoztatótáblák, növénykiültetés stb.), egységes bakancsos túra pihenőhelyek és tájékozató rendszer kialakítása. Javasolt továbbá a kerékpáros turizmus helyi bázisainak közös építészeti arculati tervezése, a kínálat összehangolása. Az épített örökség valamint a népi hagyományőrzés térségi jelentőségű központjaiban kiemelten támogatandó a településközpontok rehabilitációja és javasolt helyi értékvédelmi rendelethez kapcsolódó értékvédelmi alap létrehozása. Kiemelten támogatandó továbbá a rendezvényekkel érintett helyszínek környezeti minőségének, felszereltségének, turisztikai vonzerejének fejlesztése, megközelíthetőségi feltételeinek, az elérés komfortjának javítása (parkolás, kerékpáros, tömegközlekedési gyalogos elérhetőség). BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

40 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK BONYHÁD FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI Bonyhád városát nyolc Tolna megyei (valamennyi a Bonyhádi járásból) és két Baranya megyei (Pécsváradi járáshoz tartozó) település határolja Aparhant Aparhant településrendezési tervét 2005-ben készítette a Hübner Tervező Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 2/2005. (VIII. 15.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Bonyhádvarasd Bonyhádvarasd módosított településrendezési tervét 2009-ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 7/2009. (VIII. 6.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Kisdorog Kisdorog módosított településrendezési tervét 2008-ban készítette a Hübner Tervező Kft, amelyet a falu képviselőtestülete a 12/2004 (X. 20.) számú rendelettel fogadott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Zomba Zomba módosított rendezési tervét 2012-ben készítette a Völgyzugoly területfejlesztő és Tervező Műhely Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 11/2012 (XII. 10.) számú rendelettel fogadott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Kakasd Kakasd módosított településrendezési tervét 2014-ben készítette a Hübner Tervező Kft., amelyet a falu képviselőtestülete az 5/2014. (IX. 5.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Grábóc Grábóc településrendezési tervét 2007-ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 6/2007. (VIII. 24.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

41 Mőcsény Mőcsény településrendezési tervét 2007-ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 6/2007. (IX. 14.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Cikó Cikó településrendezési tervét 2005-ben készítette a Meridián Mérnöki Iroda Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 12/2005. (X. 18.) számú rendelettel fogatott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Mecseknádasd Mecseknádasd településszerkezeti tervét 2010-ben készítette a Pécsépterv Stúdió, amelyet a falu képviselőtestülete az 57/2010 (IX. 15.) számú határozattal fogadott el. A terv nem tartalmaz Bonyhád települést befolyásoló megállapításokat Hidas Hidas településrendezési tervét 2010-ben készítette a Hübner Tervező Kft., amelyet a falu képviselőtestülete a 137/2010 (X. 25) számú határozattal fogadott el. Két terület ipari hasznosítása veszélyeztetheti a bonyhádi vízbázist: egyrészt az egykori Budapesti Vegyiművek már kialakult, kiemelt fontossággal bíró telephelye, másrészt pedig a 6. sz. főút és a Hidas Bonyhád vasútállomáshoz vezető út közötti terület potenciális ipari célú hasznosítása. A terv szerint megnyugtató megoldást a bonyhádi ivóvíz kutak új helyen történő telepítése eredményezhet. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

42 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Az ITS jelen helyzetfeltáró munkarészének készítésekor történik Bonyhád hatályos településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálata. A helyzetfeltárás ezért a már meglehetősen régi, az önkormányzati képviselőtestület által a 88/2004. (VIII. 26.) számú határozattal elfogadott hatályos településfejlesztési koncepciójának megállapításait tárgyalja. A város településrendezési tervének Hübner Tervező Kft. által készített későbbi többszöri módosításai egyúttal módosították a Bonyhád Város településfejlesztési koncepcióját is, amelyet a város képviselőtestülete többször is jóváhagyott, pl. 35/2008. (III. 27.) számú határozatával. A későbbi tervmódosítások azonban nem érintik sőt inkább továbbra is megerősítik a várospolitika hangsúlyos hosszú távú céljait. A koncepció leszögezi, hogy Bonyhád városának hosszú távú városfejlesztési alapcélja a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen szerves fejlődés, fokozatos építkezés az erőltetett fejlesztések helyett. A hosszú távú cél elérést nyolc átfogó (stratégiai) cél szolgálja: 1. Konszenzuson alapuló várospolitika célok megfogalmazása 2. A város térségi funkcióinak kiegyensúlyozott fejlesztése, illetve erősítése 3. Bonyhád városias jellegének erősítése az épített környezet tekintetében 4. A város gazdaságának kiegyensúlyozott fejlesztése 5. Az életminőség javítása a környezet minőségének javításával (ez a cél a 2004-es koncepcióban még szerepel, a későbbi tervmódosítások azonban már nem sorolják fel a stratégiai célok között) 6. Bonyhád, mint turisztikai centrum 7. A város gazdaságának fejlődéséhez szükséges humán erőforrások fejlesztése 8. Bonyhád város marketingje, a város és környezete értékeinek eladása A dokumentum értelmében a javasolt várospolitikai célok megvalósulásának záloga az alábbi programok megvalósulása: a térségen belül jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel elősegíteni az általános gazdaságfejlődést javítani a gazdaság szerkezetét, kis és középvállalatok letelepítésével bővíteni a településeken a foglalkoztatottsági lehetőségeket minőségi termékek előállítására képes agrárgazdaságok kialakítása, a mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító élelmiszeripar fejlesztése az életminőség emelése a környezeti értékek megőrzésével, a környezet minőségének javításával az üzleti és termelő szolgáltatások körének és színvonalának bővítése, a komplex idegenforgalmi kínálat kialakítása. a térségi marketing munkával elősegíteni a térség adottságainak megismerését, a kapcsolatok bővítését. A város további dinamikus fejlődésének vannak külső feltételei is, melyeket Bonyhád közvetlenül nem tud alakítani, de aktív és kezdeményező szerepet játszhat (pl. térség Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

43 43 közlekedési viszonyainak, megközelíthetőségének a javítása, vagy a fejlesztésekhez szükséges tőke térségbe, városba csábítása ). A dokumentum a fenti célok eléréséhez öt fejlesztési célt (prioritást) nevesít, melyek az alábbiak: a közlekedési kapcsolatok javítása a humán ellátások fejlesztése versenyképes gazdaságszerkezet kialakítása az idegenforgalom komplex fejlesztése környezetfejlesztés, környezetvédelem Az Integrált Városfejlesztési Stratégia vonatkozó megállapításai Bonyhád átfogó jövőképe, hogy a gazdaság fenntartható, versenyképes fejlesztésével, egyidejűleg a természeti környezeti állapot megőrzésével és javításával polgárai számára egy vonzó, élhetőbb várost teremtsen, mellyel térségszervező ereje is gyarapodjon. Ehhez pedig a gazdaság, a környezet és a társadalom harmonikus egyensúlyának és fejlődési feltételeinek megteremtése és fenntartása szükséges. A jövőkép megvalósulása érdekében a város az alábbi évre szóló, hosszú távú átfogó fejlesztési célcsoportot fogalmazta meg: ésszerű és a természeti értékeket nem veszélyeztető területi terjeszkedés, ingatlanfejlesztés, zöldmezős helyett megfelelő helyen történő (barnamezős) iparfejlesztés, ingázók számára könnyen elérhető helyre irányuló, lakóövezeteket nem zavaró munkahelyteremtés, magas zöldfelületi arány elérése, elvándorlásra hajlamosabb végzett helyi fiatalokat és az alacsonyabban képzettet és időseket egyaránt foglalkoztatni képes gazdaságszerkezet kialakítása, a 6. számú főút, a munkahelyek és az intézmények elérhetőségének javítása, lakossági és környezeti igényeknek megfelelő közműfejlesztés, táji és természeti adottságokat környezettudatosan kiaknázó helyi turizmus és egyéb gazdasági tevékenységek elősegítése, esélyegyenlőség biztosítása, helyi identitás erősítése, szociális és egészségügyi hálózatfejlesztés. Az átfogó, hosszútávra érvényes célok alapján az elkövetkező 7 8 éves időtávra vonatkozóan az IVS az alábbi középtávú tematikus célokat rögzíti: Gazdaságfejlesztés Társadalomfejlesztés Fizikai környezet fejlesztése A város egészére vonatkozó hosszútávú átfogó és középtávú tematikus célokat városrészenként is rögzíti. 4 városrészt határoz meg, melyek kijelölése földrajzi elhelyezkedés alapján történt, ezért az egyes városrészek igen eltérő karakterű területeket tartalmaznak. Területi célok: BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

44 44 1. Városközpont: arculat karakteres fejlesztése, tőkevonzó képesség növelése, a fizikai környezet meghatározó elemeinek javítása, élhetőbb, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, funkcióbővítés, turizmus folyamatos komplex fejlesztése; 2. Majos: arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, ipari területek fejlesztése, új munkahelyek teremtése; 3. Börzsöny: arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe és a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, új munkahelyek teremtése; 4. Máshová nem sorolt területek (Tabód, Tabódszerdahely, Bonyhádszerdahely, Ladomány és Alsóbörzsöny): arculat karakteresebbé tétele, vonzóbb településrész kialakítása, a helyi társadalmi kohézió erősítése, bekapcsolódás a termálfürdőhöz kapcsolódó szolgáltatási körbe és a térségi szemléletű turisztikai termékek kifejlesztésébe, új munkahelyek teremtése. A során fejlesztendő akcióterületek kijelölésénél az integrált városfejlesztési stratégia figyelembe vette a városközpontnak nevezett városrész egyértelmű területi és demográfiai dominanciáját, így mindhárom városfejlesztési gócpontot azon belül alakították ki. A városközpont magterülete az egyik fejlesztési sűrűsödési terület, további ilyen terület a városközpont déli területe, mint ipari parki fejlesztések színtere, valamint a városközpont délkeleti, 6. számú főúton túli része, mint a termálkincs lelőhelye és komplex fejlesztési területe Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városnak jelenleg nincsenek településfejlesztési és településrendezési szerződései. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

45 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök A város jelenleg érvényes településrendezési terve ben készült, mely figyelembe vette mind Tolna megyére, mind a Völgység térségére készített területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint területrendezési terveket, mind pedig a városra készített településfejlesztési koncepciót. A tervet az önkormányzat először 2006 májusában módosította, majd alkalmazása során, valamint a befektetői, lakossági észrevételek alapján 2007-ben, 2008-ban, 2010-ben és 2011-ben 2/2011. (I. 28) ismét módosítást indított el. Az utolsó módosítást a 17/2012. (VIII. 31.) számú rendeletével állapította meg. Bonyhád város Településszerkezeti Tervét a 150/2013(XII.19.) határozattal fogadta el. Bonyhád Város Helyi Építési Szabályzatát a Képviselőtestület a 9/2004. (VIII. 27.) rendeletével hagyta jóvá, majd a 9/2008. (III.28.), 34/2009. (XII.18.), 2/2011 (I. 28.), 17/2012. (VIII. 31.) és 27/2013. (XII.20.) sz. módosító rendeleteivel egységes szerkezetbe foglalta. Bonyhád Város Külterületi Szabályozási Tervét és Belterületi Szabályozási Tervét a Képviselőtestület 9/2004 (VIII.27.) sz. rendeletének 9/2008(III.28.)sz., 34/2009.(XII.18.)sz., 2/2011.(I.28.)sz., 17/2012.(VIII.31.)sz. és 27/2013.(XII.20.)sz. módosító rendeleteivel egységes szerkezetbe foglalta. A szabályozási tervek és a vonatkozó (beépített) módosítások megtalálhatóak a város honlapján 4. A módosítások folyamatosan átvezetésre kerülnek a város térinformatikai rendszerében. Mivel Bonyhád településrendezési eszközei a városfejlesztési koncepciójával és integrált városfejlesztési stratégiájával teljes összhangban készültek, ezért megfelelő alapot biztosítanak a városfejlesztési akciók megvalósításához. A szerkezeti terv nagy gondot fektet a város egyedi adottságainak, értékeinek (mind a táji, mind az épített környezeti értékek) gondos kezelésére, megóvására az egyedi területfelhasználási kategóriák és előírások alkalmazásával A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A településszerkezeti terv összhangban az országos, a megyei és a térségi szintű tervekkel hosszú távra meghatározza Bonyhád fejlődésének térbeli irányait, lehetőségeit, korlátait, kialakítja a településszerkezet fejlesztésének újabb elemeit. Lakóterületek alakításának alapelvei A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (telepszerű, többszintes lakótelepek) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, jellemzően 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek 4 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

46 46 elhelyezésére szolgál. (a kialakult hagyományos családi, csoport- és társasházas lakóövezetek) A kertvárosias lakóterületek elsősorban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosság ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. Központrendszer, az intézményellátás fejlesztésének alapelvei (vegyes terület): A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A központi vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. Üdülőterület alakításának alapelvei: Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A gazdasági területek alakításának alapelvei: A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre nem szánt területen nem helyezhetők el. Különleges területek (turizmus, sport, rekreációs stb.) alakításának alapelvei A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek. (pincés területek, hulladékkezelő és -lerakó területek, bányaterületek, zöldfelület jellegű különleges területek, közlekedési- és közműépítmények területei, mezőgazdasági üzemi területek, kistermelői állattartásra szolgáló területek, állatmenhely területe). Közlekedési terület alapelvei: A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

47 47 Zöldterület-fejlesztés alapelvei, követelményei: A zöldterületként lehatárolt területek funkcionális és zöldterületi fejlesztésére, illetve rekonstrukciójára, valamint új ipari parkok, kertek létesítésére csak kertépítészeti tervek alapján van lehetőség. Erdőterület kialakításának alapelvei: Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének (védelmi, gazdasági, egészségügyiszociális, turisztikai) megfelelő építmények helyezhetők el az OTÉK 28. (3)-(4) bekezdésében foglalt korlátozások szerint. Mezőgazdasági terület: A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint turisztikai hasznosítás építményei helyezhetők. Vízgazdálkodási terület: A területfelhasználási egységbe az OTÉK szerinti vízgazdálkodási területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével külön jogszabályban foglaltak szerint lehet. Természetközeli terület: A természetközeli területek a város mocsár és nádas művelési ágban nyilvántartott területei. A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet A hatályos településszerkezeti terv megvalósult elemei Bonyhád Város településszerkezeti tervének módosítására 2013-ban került sor, ezért tervezett elemei korlátozott mértékben valósultak meg. Tervezett területi elemek: Kisvárosias lakóterület:családi házas építési telkek kialakítása a központi városrész északi részén a Móra F. és a Váczi M. utcákkal körülhatárolt területen, az Egyed A. utca Kertvárosias lakóterület: több helyen került kijelölésre o A Cikói u. nyugati oldalán a Sankoló-tó menti rekreációs fejlesztéshez kapcsolódva o A Fazekas M. u. déli oldalán, a Mátyás k. u. Bezerédj P. u. Dr Kolta L. u. Mészáros L. utcától nyugatabbra, illetve Kossuth a L. utcától délebbre a Vásártérrel szembeni területen o A központi belterület Móra F. utcától északabbra lévő részén (Szöcske) Üdülőházas és hétvégi házas üdülőterületek:az alsószéplaki Sankoló-tó rekreációs célú hasznosítása Ipari gazdasági terület:a 02/78 és 02/81 hrsz. Ipari Park további bővítéséhez új gazdasági területek kijelölése Bonyhád déli részén az állami tulajdonban lévő 05/11 hrsz. terület megszerzésével, jelű elkerülő út mentén a Mónus I. u. felé Mezőgazdasági üzemi területek: a Belterület északi részén a és sz. utak sarkánál lévő major esetében a beépítésre szánt terület kibővítése BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

48 48 Szennyvíztelep: új telep kijelölése a várostól távolabbi, a komposztáló telep melletti 0388/3 és 0388/4 hrsz. telkeken Hulladéktároló és kezelő telepek: rekultivált hulladéklerakó (I. ütemben megvalósult a rekultiváció, 2020-ig történik meg a teljes rekultiváció) Zöldterület jellegű különleges terület: Milleniumi Emlékpark rekonstrukciója a volt Strandfürdő területén, Perczel u. 44. parkjának, illetve az Ifjúsági park fejlesztése Közlekedéshálózati fejlesztési elemek: Az M9 autópálya OTrT szerinti nyomvonalának városkülterületén áthaladó szakasza A Belvárost északról tehermentesítő városi úthoz kapcsolódó fejlesztések (Forberger L. u. meghosszabbítása gyűjtőútként a Völgységi-patakon át bekötéssel a Völgység utcába és továbbvezetése 6-os úti csomópontba). Már elkészült a Forberger L. utca meghosszabbítása a Gyár utcáig. A tervezett Belvárost délről tehermentesítő városi úthoz kapcsolódó fejlesztések (Dr Kolta L. u. meghosszabbítása gyűjtőútként a Sport utcán át, a sportpálya déli szélét érintve a 6-os útra történő kikötése) Új körforgalmi és egyéb csomópontok kialakítása (tehermentesítő városi utak és a 6. sz. főút találkozásainál, illetve a városközpontban) Az Ipari Park bővítésével kapcsolatos közlekedési fejlesztések Az északkeleti ipartelepen a meglévő Gyár utca kiszélesítése A nyugati lakó és gazdasági övezetben feltáró utak létesítése A Budai Nagy A. u. folytatásában összekötő út építése Majos felé a sz. útig Sankoló-tó mellett kialakítandó üdülőterületekhez kapcsolódó úthálózat-fejlesztés Parkolóhelyek kialakítása a Belváros több területén (Vörösmarty tér, Forberger L. u., valamint a volt Strandfürdő környékén több helyen) Kerékpárút hálózat fejlesztés elemei o Baranya megye határától 6. sz. főút Zománcgyárig o Nagymányok felől Majosig (meglévő kerékpárútig) o Kossuth L. u. Perczel M. u. között o Majos, sz. út Szecskai halastavak között o Cikó felől a Deák F. utcáig (Lidl) o Kakasd felől Tesco-ig Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

49 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség képzettség, Demográfia, népesség Bonyhád Tolna megye kisebb lélekszámú járásszékhelyei közé tartozik, a megye negyedik legnépesebb városa. A lakónépességére vonatkozó adatok tanúsága szerint január 1-jén fő élt a településen, amely Tolna megye lakosságának 6 százalékát tette ki. A járásközpont 43 százalékos járásán belüli népességaránya nagyjából megfelel a tolna megyei átlagnak. Népsűrűségét tekintve (190,74 fő/km2) valamelyest meghaladja a megyei járásközpontok átlagát. Az alábbi ábráról ugyanakkor az is leolvasható, hogy a Paks Szekszárd Pécs tengely mentén fekvő települések magas népsűrűséggel rendelkeznek és viszonylag egyenletes sűrűsödés jellemzi őket ábra: A népsűrűség alakulása Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, fő/km Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés. 2 Az ország demográfiai trendje, vagyis a lakosságszám csökkenése összességében mind magára Bonyhádra, mind pedig a járására jellemző. A város a rendszerváltozás óta fogyó népességű, az 1990-es cenzus rekordértéke idején még meghaladta a 15 ezer főt. A népesség számának csökkenése 1990 és 2011 között fokozódott, az 1990-es években évente átlagosan 5, az ezredforduló után pedig már 8 ezrelékkel fogy Bonyhád lélekszáma. A veszteség súlyosságát jelzi, hogy az első modern kori népszámlálás óta a közötti időszakhoz képest csupán a II. világháborút magában foglaló 1940-es évek ( ) időszakában figyelhetünk meg nagyobb mértékű fogyást. Mindezek ellenére a lakónépesség változása tekintetében a többi megyei járásközpont településhez képest Bonyhád még így is kedvezőbb mutatókkal rendelkezett az elmúlt évek többségében. A Bonyhádi járás székhelyvároson kívüli részén még súlyosabb demográfiai változások zajlottak le az elmúlt évtizedekben. Bonyhád vidékén a lakosság száma már jóval hosszabb ideje egészen az 1960-as évek óta masszívan fogy. Az 1960-as népszámlálás idején a járás Bonyhádon kívüli részének a jelenlévő népessége még több mint 28 ezer fő volt, az utána következő fél évszázad során több mint 10 ezer fővel, azaz több mint egyharmadával (!) esett vissza, 2011-ben már csak fő volt a lakónépesség. Hozzá kell tenni, hogy a Bonyhádi járás néhány településén az utóbbi években népességgyarapodás figyelhető meg, de mindezek ellenére 2011-t leszámítva a lakosságszám folyamatos csökkenést mutat. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

50 ábra: A közötti évi átlagos népességnövekedés a év végi lakónépesség arányában a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2000 és 2013 év vége, Adatok forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés. A lakosságszám változását két tényező befolyásolja: egyrészről a természetes szaporodás (vagy fogyás), másrészről pedig a vándorlási egyenleg. Bonyhád népességszámának csökkenésében mind a természetes fogyás, mind pedig a negatív vándorlási különbözet szerepet játszik, a két tényező között azonban egy hangsúlyeltolódás figyelhető meg az utóbbi két évtizedben. A természetes szaporodás/fogyás az élveszületések és a halálozások számának különbségét mutatja. A születési ráta (születések 1000 lakosra jutó értéke) Bonyhád esetében a 2000-es években 7 9 ezrelék között hullámzik. Ez a tendencia valamivel elmarad az országos és a megyei szintű adatoktól. Ha a mutatót járás szintjén is megvizsgáljuk, látható, hogy a településeken igen szélsőséges értékeket eredményezett a vizsgált időszak alatt. Grábócon például 2012-ben 1000 lakosra 22 élveszületés (!) jutott, míg Kétyen ugyan ez a szám csupán 4 főt tesz ki. Az ezer főre jutó halálozások száma a városban az ezredforduló utáni években érte el csúcspontját, 2003 óta azonban fokozatosan csökken és 2011 óta 12 fő alatt alakul. Mindezeknek megfelelően Bonyhád az egyik legkedvezőbb mutatóval rendelkezik a térségében és mind az országos, mind a megyei adatoknál alacsonyabb halálozási adatokat produkált. Az ezredforduló utáni évtizedben egyre inkább a természetes fogyás játszik meghatározó szerepet a népességszám csökkenésében, és nem pedig a korábban meghatározó elvándorlás. Az 1990-es évekhez képest a 2000-es években miközben a születési ráta lecsökkent, a halálozási ráta megnövekedett. Az élveszületések és a halálozások számának alakulását összevetve megállapítható, hogy Bonyhádon az ezredforduló után a halálozások száma az országos átlagnál többnyire jelentősebb mértékben haladja meg az élveszületések számát, amelynek eredményeképpen a városra a természetes fogyás a jellemző. A fogyás súlyosabb mértékű, mint a megye többi járásközpont városainak vagy teljes Tolna megyének az átlaga, igaz 2010 óta javult a helyzet, akár országos, akár pedig a megyei szintet nézve Bonyhád jobban áll. A fogyás tényezői közül hasonlóan a járásszékhelyhez a Bonyhádi járás többi településén is kezdetben inkább a vándorlási veszteség volt a meghatározóbb, az ezredforduló után azonban a természetes népmozgalmi adatok tendenciózus romlása Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

51 51 erősödik fel. Ez Bonyhádhoz hasonlóan a migráns népesség sajátosan fiatalos korösszetételével függhet össze. A fiatalok hosszú ideje tartó elvándorlása miatt a települések elöregednek, lecsökken a szülőképes korosztályok aránya, amely a halálozási ráta növekedéséhez, a születési ráta csökkenéséhez vezet ábra: A közötti évi átlagos természetes szaporodási ráta a év végi lakónépesség arányában a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében,, 2000 és 2013 év vége Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés. A vándorlási egyenleg a településre beköltözők és a kiköltözők különbségét jelenti. Az odavándorlás tekintetében Bonyhád erős ingadozást mutat a vizsgált időszakban ig kisebb hullámzásoktól eltekintve fokozatosan nőtt a bevándorlási ráta, majd 2007 és 2010 között egyre jobban csökkent a település vonzása, a 2010-es mélypont után ismételten növekszik a városba beköltözők száma. Mindezek ellenére a 2000-es évek közepi időszakot leszámítva Bonyhád a beköltözések tekintetében még mindig elmarad a járás egészéhez vagy Tolna megye többi járásközpont városához viszonyítva. A városból történő elvándorlás vizsgálatánál szintén ingadozás tapasztalható között nőtt a településről elköltözők száma, majd 2008-tól kezdődően ez a folyamat mérséklődött. Kedvezőtlen azonban, hogy 2011-től újra felerősödött az évtized közepén tapasztalható tendencia, bár mindezek ellenére Bonyhád még mindig kedvezőbb értékeket produkál a kiköltözők tekintetében, mint járása többi településének vagy a megye járásszékhelyeinek átlaga. Az 1990-es években még az elvándorlás volt a meghatározóbb Bonyhád népességszámának fogyásában, pedig ebben az időszakban a tolna megyei járásszékhelyek többsége még pozitív vándorlási egyenlegű volt (ez alól Bonyhád mellett Szekszárd jelentett kivételt). A legsúlyosabb migrációs veszteség ( 34 ezrelék) épp Bonyhádot jellemezte. Az ezredforduló után alapvetően megfordult a kép: miközben valamennyi tolna megyei járásközpont vándorlási egyenlege leromlott (egységesen negatívvá vált), a völgységi járásszékhely esetében viszont épp ekkor javult a helyzet. Bár az elvándorlások száma ugyan között is meghaladta a bevándorlókét, a bonyhádi migrációs szaldó ekkor már csak 13 ezrelék. Ha az odavándorlást és az elvándorlást éves bontásban is összevetjük, akkor megállapítható, hogy Bonyhádon a vándorlási egyenleg az ezredforduló óta erősen hullámzó ig erős vándorlási veszteség után, a migrációs különbözet pozitívra változott, majd 2009 óta újra negatívba fordult, ha enyhébb mértékben is. Bonyhád ezzel mind a járásához tartozó többi településhez képest, mind pedig Tolna megye többi járásszékhelyéhez képest a legkedvezőbb helyzetben van. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

52 ábra: A közötti évi átlagos vándorlási egyenleg a év végi lakónépesség arányában a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2000 és 2013 év vége, Adatok forrása: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés. A vizsgált időszak alatt a város lakosságának nemi arányát a stabilitás jellemezte. A nők a város lakosságának 53 százalékát, a férfiak pedig a 47 százalékát teszik ki. A népesség korösszetételét tekintve általánosságban megállapítható, hogy az országos és megyei trendekhez hasonlóan Bonyhád városának és térségének a lakosságát is az elöregedés is jellemzi. A városban 2001 és 2013 között 2,1 százalékponttal csökkent a 0 14 év közötti és 7,9 százalékponttal nőtt a 60 év feletti népesség aránya. Ennek eredményeképpen január 1-jén az állandó népesség 12,6 százalékát alkották a 14 év alatti fiatalok és 26,7 százalékát a 60 évnél idősebbek. Az idősek arányának bővülése jelentősen meghaladja az országos, a megyei és a járási átlagot, amely nem annyira a legfiatalabbak (14 évesek és fiatalabbak) arányának csökkenéséből, hanem sokkal inkább a évesek részarányának jelentős visszaeséséből fakad. Tolna megye járásszékhelyei közül egyedül Szekszárd produkált kedvezőtlenebb arányokat a vizsgált időszak alatt az idős népesség tekintetében. Bonyhád esetében hátrányként jelenik meg, hogy a éves korosztály a népesség 60,7 százalékát teszi ki, amely járáson belül is az egyik legkedvezőtlenebb arányt jelenti, hiszen csupán négy település (Kisvejke, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok és Závod) esetében találhatunk alacsonyabb értéket. Az idős népesség számarányának növekedése és a fiatalok arányának csökkenése miatt az öregedési index jelentősen megnövekedett az ezredforduló utáni évtizedben, e tekintetben Bonyhád városa egyre rosszabb mutatókkal rendelkezik mind az országos, mind a járási összehasonlításban. Az alábbi ábráról is leolvasható, hogy Bonyhád 2000-ben még 128-as öregedési indexet produkált, szemben az országos 121-es mutatóval, 2013-ra a különbség már jelentősen megnövekedett (Bonyhád: 212; Magyarország: 167), amely Bonyhád számára igen kedvezőtlen tendenciára utal. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

53 ábra: 100 gyermekkorúra jutó időskorú az állandó népességből a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2013, fő Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés % Bonyhád Bonyhádi járás többi települése Tolna megye többi járásszékhelye Magyarország ábra: Az állandó népesség öregedési indexének alakulása Bonyhádon és térségében, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Háztartás, család Bonyhádon összesen 5453 háztartást regisztráltak a 2011-es népszámlálás során. A háztartások 70 százaléka (3819) családháztartást alkot, azaz egy vagy több családot foglal magába. A családháztartások túlnyomó többsége egy családból álló háztartás (3742), kisebb része, 77 háztartás pedig két családból álló háztartásként működik. Az egy családos háztartások 82 százalékát házaspárok, illetve élettársi kapcsolatban élők alkotják, a fennmaradó 18 százalék (664 háztartás) egyszülős háztartás, vagyis gyereküket egyedül nevelő szülőkből áll. A bonyhádi háztartások 30 százaléka nem alkot BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

54 54 családháztartást. A nem családháztartás túlnyomó részét az egyszemélyes, egyedül élő személyek alkotják (91 százalék). A vizsgált területi egységekben közel hasonlóak a háztartási jellemzők. A legszembetűnőbb különbség az egyszülős háztartások esetében figyelhető meg: míg országos átlagban az egy családos háztartásokon belül 20 százalék a gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya (ugyan ez Tolna megyében 18,5 százalék, a Bonyhádi járásban szintén az országos átlag 20 százalék), addig Bonyhádon 18 százalék, akárcsak Paks kivételével (16 százalék) a többi járásszékhely esetén Tolna megyében. A száz háztartásra jutó foglalkoztatottak tekintetében Bonyhád a járás középmezőnyébe sorolható, amely Dombóvár után a második legkedvezőtlenebb a többi járásközpont várost tekintve, viszont megegyezik az ország, illetve kicsit fölötte van a megye adatainak Nemzetiségek Bonyhádon a 2011-es népszámlálás során a népesség 18,1 százaléka (2470 fő) vallotta magát valamely hazai nemzetiséghez tartozónak, amely arányában kissé van fölötte a járási (16,7) értéknek, míg majdnem megduplázza a megyei (9,7) átlagot. A nemzetiséghez tartozók 83 százaléka német, 15 százaléka cigány. Hasonlóak az arányok, ha a nemzetiségeket a település teljes lakosságához viszonyítjuk. Ebben az esetben Bonyhádon a lakosság 15 százaléka a német, 2,6 százaléka a cigány nemzetiséghez tartozik. Ennek a két nemzetiségnek a jelenléte kimagaslik a járás többi településeinél is, bár arányuk néhol jelentős eltolódást mutat ábra: A cigány nemzetiségűek aránya a népességből a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011., saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

55 ábra: A német nemzetiségűek aránya a népességből a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés A fent említett két nemzetiség mellett bolgár, horvát, lengyel, román, ruszin, szerb és szlovák nemzetiségűek élnek a területen, de arányuk a teljes népességhez viszonyítva minimális. A 2001-es népszámlálás óta eltelt időszak alatt a Bonyhádon mind a német (1832ről 2038 főre), mind a cigány (203 főről 365 főre) népesség száma emelkedett, utóbbi arányait tekintve jelentős mértékben Iskolai végzettség A évi népszámlálás adatai alapján Bonyhád lakosságának képzettségi, végzettségi mutatói kedvezőbbek a járási és a megyei adatoknál, kivéve azok arányát, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el, viszont alatta maradnak az országos átlagnak (Mellékletek 4.1-1). A járás egészét tekintve hét olyan település van Bonyhád (1,0), Felsőnána (1,1), Kéty (0,8), Kisvejke (1,2), Mőcsény (0,9), Váralja (1,5) és Zomba (1,6), ahol az első osztályt el nem végzettek aránya meghaladja az országos átlagot (0,7). A járást alkotó települések leszakadása az érettségivel és felsőfokú oklevéllel rendelkezők esetében még inkább szembetűnő, kivételt képez ez alól Lengyel (15,2), amely meghaladja a dél-dunántúli átlaggal (14,9) jellemezhető Bonyhádot, és az alacsonyabb, de még mindig a járási átlagot (10,8) meghaladó Zombát (11,7). A többi településen ez az arány a 10 százalékot sem éri el, a legkedvezőtlenebb a helyzet Murgán (1,9). Régiós kitekintés esetében látványosan kirajzolódnak azok a gazdasági gócpontok, amely körül a magasabb végzettségűek nagyobb számban koncentrálódnak. Bonyhád ebből a szempontból szigetet képez a járásban. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

56 ábra: A 17 éven felüliek között a legalább érettségivel rendelkezők aránya a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés Ha a végzettséget a nemek közötti megoszlás alapján is megvizsgáljuk, akkor látszik, hogy a járástérség esetében a férfiakkal (0,5 százalék) szemben magasabb azoknak a nőknek (0,9 százalék) az aránya, akik az általános iskola első évfolyamát sem végezték el. Bonyhád esetében ez az arány mindkét nem esetén magasabb (férfiak:0,7 százalék; nők:1,2 százalék). A két nem közötti legnagyobb különbséget Kisvejke (férfiak: 0,5; nők: 1,9) és Váralja (férfiak: 0,8 százalék; nők: 2,1 százalék) esetén tapasztaljuk. A nyolc osztálynál alacsonyabb iskolai végzettségűek tekintetében a térség településein a nők felülreprezentáltak. A két nem közötti legnagyobb különbség Bonyhádvarasdon tapasztalható, ahol a nők 13,7 százaléka, a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskolát. Az érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében a nők mind a járási átlagban, mind Bonyhád esetében kedvezőbb mutatókkal rendelkeznek és a különbség a két nem között viszonylag kiegyensúlyozott Foglalkoztatottság Az ország népessége gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli), valamint gazdaságilag nem aktív (inaktív kereső, eltartott) népességből tevődik össze. A gazdaságilag aktív népesség aránya a 2011-es népszámlálási adatok alapján országos szinten 10 százalékponttal nőtt 2001 hasonló adataihoz képest, míg a gazdaságilag nem aktív népesség ugyan ezen időszak alatt közel 11 százalékponttal csökkent a teljes népességhez viszonyítva. Ez a tendencia érvényes mind a Dél-dunántúlra, mind pedig Tolna megyére. Bonyhádon a két népszámlálás között eltelt időszakban a foglalkoztatottak aránya a teljes lakosságon belül enyhén csökkent (0,5 százalék), míg a munkanélküliek aránya ugyan olyan arányban emelkedett. Ha a foglalkoztatottak számának változását vizsgáljuk, megállapítható, hogy Bonyhádon kevesebb foglalkoztatottat regisztráltak a 2011-es népszámláláskor (5172 fő), mint a tíz évvel korábban (5533 fő), amely a megyei tendenciát követi, akárcsak Tolna és Paks kivételével a többi járásszékhely településen, ugyanakkor a dél-dunántúli (102 százalék) és az országos adatok (107 százalék) kedvezőbb foglalkoztatottsági trendekre utalnak a vizsgált időszak alatt. A változások azt eredményezték, hogy 2011-ben Bonyhádon a foglalkoztatottak a teljes népesség 38 százalékát tették ki. Ez a mutató alatta marad az országos átlagnak (40 százalék), inkább a járási értékhez áll közelebb (37 százalék). Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

57 57 A gazdasági gócpontok akár csak a képzettség esetében itt is tisztán kirajzolódnak. Bonyhád esetében ez inkább a keleti járástérséget öleli fel ábra: A foglalkoztatottak aránya a teljes népességből a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés Ha a foglalkoztatottak nemek közötti megoszlását is megvizsgáljuk, akkor látható, hogy nagyobb hányadukat a férfiak teszik ki (53 százalék). Ez a tendencia lelhető fel országos és régiós távlatban is, ugyanakkor járási szinten jelentős egyenlőtlenséget tapasztalhatunk a nők hátrányára (45 százalék szemben a férfiak 55 százalékával). A munkanélküliek aránya 2001 és 2011 között csökkent mind országos, mind megyei, mind járási szinten. Bonyhádon 2001-hez képest 1,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliek lakosságon belüli aránya. Ennek eredményeképpen a 2011-es népszámláláskor a városban 539 főt tartottak nyilván munkanélküliként, amely a lakosság 4 százalékát tette ki. Járási szinten Bonyhádvarasdon (2 százalék) és Lengyelben (2,4 százalék) a legkedvezőbb a munkanélküliek aránya a lakosságon belül, míg a legkedvezőtlenebb értékkel Kisvejke (11,2 százalék) jellemezhető. Bonyhád a járási települések felső tercilisébe esik a vizsgált mutató tekintetében. A nemek közötti megoszlás alapján járási (nők: 44 százalék) és városi szinten (nők: 49 százalék) nem tapasztalunk szélsőségeket. Azonban Mőcsényben (67 százalék) és Györében (74 százalék) a nők, míg a férfiak Kisvejkén (72 százalék), Mucsfán (60 százalék), Izményben (63 százalék), Mórágyon (67 százalék), Závodon (67 százalék) és Zombán (64 százalék) erősen felülreprezentáltak a munkanélküliek körében. Az intaktív keresők aránya Bonyhádon 2001 és 2011 között 2 százalékkal emelkedett. Bonyhádon 2011-ben a lakosság 34,2 százalékát (4671 fő) az inaktív keresők tették ki. A mutató tekintetében a nők abszolút felülreprezentáltak (63,6 százalék). Az eltartottak aránya 10 év alatt 29,92 százalékponttal csökkent, amely jelentős visszaesés mind az országos, mind pedig a megyei adatokhoz képest, járási szinten viszont ezzel azonos tendencia figyelhető meg. Ennek hatására 2011-ben Bonyhádon 3248 eltartott személyt tartottak nyilván (a teljes lakosság 23,8 százalékát). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint év végén Bonyhádon 342 nyilvántartott álláskereső volt, amely a munkavállalási korú népesség 3,56 százalékát tette ki (Mellékletek 4.1-2). BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

58 ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a éves korúakon belül a Dél-Dunántúlon ill. Bonyhádon és térségében, december 20-án, % Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltat, saját szerkesztés Ez az arány 3,86 százalékponttal alacsonyabb az öt évvel korábbi aránynál, úgy, hogy közben szinte nem változott a munkavállalási korú népesség létszáma ábra: A nyilvántartott álláskeresők arányának változása között, december 20.=100% Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgáltat Bonyhádon majdnem minden negyedik nyilvántartott álláskereső számít tartós munkanélkülinek, vagyis több mint 365 napja nem rendelkezik állással. Ez az arány hasonló a megyei átlaghoz Jövedelmi viszonyok Bonyhádon között több mint 6 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó nettó jövedelem, amelynek eredményeképpen 2012-ben a város lakossága személyenként nettó forint jövedelmet realizálhatott. Ez a jövedelemszint a teljes vizsgált időszak alatt alacsonyabb volt az országos, illetve a többi megyei járásközpont átlaghoz viszonyítva, azonban meghaladta a járási átlagot. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

59 ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem, , Ft Forrás: Lechner Nonprofit Kft. Jövedelemnagyság tekintetében a járás települései nem alkotnak homogén egységet. Bátaapáti ( Ft/fő) és Zomba ( Ft/fő) megelőzik a járásközpontot az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem tekintetében 2012-ben, a legrosszabb jövedelmi helyzettel Kisvejke jellemezhető ábra: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a Bonyhádi járásban, 2012, Ft Forrás: Lechner Nonprofit Kft. A száz lakosra jutó adófizetők száma között enyhén csökkent, és az országos, és járási átlaghoz igazodik, amely jóval kedvezőtlenebb a járásközponti átlagok értékétől. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

60 ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma, , fő Forrás: Lechner Nonprofit Kft. A mutatót járási szinten megvizsgálva a kép eléggé mozaikos. A legmagasabb az adófizetők aránya Zombán, Kétyen és Murgán, legalacsonyabb pedig Kisvejkén, ahol 100 lakosból kevesebb, mint egyharmaduk fizet adót ábra: Száz lakosra jutó adófizetők száma a Bonyhádi járásban, 2012, fő Forrás: Lechner Nonprofit Kft. Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó (SZJA) Bonyhádon 2012-ben forint volt, ez 13 százalékkal alacsonyabb, mint 2007-ben. (Mellékletek táblázat). A járáson belül Bonyhád, Kakasd és Lengyel kivételével mindenhol nőtt az egy főre jutó befizetett SZJA a járásban, Závodon és Mucsfán több, mint duplájára ban Bonyhádvarasd, Kéty és Závod is meghaladta a járásközponti értéket a vizsgált mutató tekintetében ( ábra). Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

61 ábra: Egy állandó lakosra jutó befizetett személyi jövedelemadó a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2013, Ft Forrás: TeIR T-STAR, saját szerkesztés A jövedelmi viszonyok vizsgálatakor nem elégséges kizárólag a piacon szerzett jövedelmek alakulásának, valamint a jövedelemadónak a vizsgálata. A társadalom jelentős résznek számottevő bevételei származnak a különféle szociális ellátásokból. A KSH T-Star adatai alapján megállapítható, hogy a közötti időszakban az önkormányzat által megállapított, az aktív korúak ellátását szolgáló jogosultságok közül a rendszeres szociális segélyben (rszs) évente átlagosan 30 fő részesült (a rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül), a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (fht) pedig közel 150 fő. A évben havonta átlagosan 23-an részesültek az rszs-ből és 110-en az fht-ból. A Munkaügyi Központ adatai szerint 2013-ban a 105 nyilvántartott álláskereső részesült valamilyen ellátásban, ebből fele-fele arányban a munkaügyi szervezet passzív álláskeresési ellátásban (53 fő) és a szociális támogatásban (52 fő) hez képest jelentősen, kevesebb mint negyedére csökkent a különböző ellátásokban részesülők száma, azaz a rendszeres jövedelem nélkül élők egyre kisebb rétege képes hozzájutni a pénzbeli támogatásokhoz. Ebben természetesen szerepet játszik a passzív álláskeresési ellátás szabályozásának változása is (egyes álláskeresési segélyek megszűntek, az álláskeresési járadék maximális folyósítási ideje 270-ről 90 napra csökkent) Életminőség Bonyhádon 2001 óta 5,6 százalékkal nőtt a lakásállomány, 2013-ban 5567 db lakóingatlant tartottak nyilván a városban. Ez a növekedés megközelíti a szekszárdi ütemet, de a vizsgált időszakban voltak olyan közbülső évek, amikor nemcsak a megyei és régiós, hanem az országos átlagot is meghaladta a lakásállomány növekedési üteme. A lakásállomány alakulását a lakásépítések és -megszűnések egyenlege határozza meg. Az építkezési boom a járásban az évezred első éveiben volt, az évtized végére alábbhagyott a lakásépítési kedv a térségben, amelyet a gazdasági válság tovább mérsékelt. A lakásmegszűnések a városban az évezred elejére és 2009-re voltak jellemzőek. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

62 ábra: Lakásállomány változása, 2001=100% Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés Bonyhádon a lakásállomány 5,7 százaléka, mintegy 320 lakás nem lakott, amely igen kedvező értéknek számít bármilyen térségi szinten. A járás több településére is jellemző, hogy minden lakóegység üresen áll. Mindezen folyamatok eredményeképpen a 100 lakott lakásra jutó lakók száma Bonyhádon 2011-ben 250 fő volt, amellyel a közepes laksűrűségű települések közé tartozik a régióban. A Bonyhádi járás településein a lakóegységek kihasználtsága optimális, nem jellemző a zsúfoltság. Az utóbbi tíz évben Bonyhádon nem épült számottevő mennyiségű lakás. A lakások komfortfokozata messze meghaladja az országos és a megyei átlagot is. A lakások 96,3 százaléka komfortos és összkomfortos. A járás többi településén azonban nem ilyen kedvező a helyzet, csupán 10 településen érik el a komfortos és összkomfortos lakások a lakásállomány 90 százalékát ábra: A komfortos és összkomfortos lakások együttes aránya a Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás, 2011., saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

63 63 A 4 és több szobás lakások aránya a városban több mint 33 százalék, amely magasan az országos átlag fölött van (20 százalék) és a lakások átlagos nagysága igen nagynak mondható. A lakások 96 százaléka magánszemélyek birtokában van. Az önkormányzati tulajdonban álló lakások aránya ugyanakkor magasabb Tolna megye átlagánál. Bonyhádon a lakások közműellátottsága igen jó. Hálózati vízvezetékkel szinte az összes lakás (99 százalékuk) rendelkezik, míg közcsatornával is a lakások legnagyobb része el van látva (több, mint 94 százalék). Ezek az adatok messze meghaladják mind a megyei, mind az országos átlagot Térbeli társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A település térbeli és társadalmi rétegződéseit alapvetően határozzák meg a közigazgatási, intézményi szerepkörrel kapcsolatos társadalmi változások. Még Bonyhád 1977-es várossá nyilvánítását, majd a húsz településből álló városkörnyék hivatalos központjává válását megelőzően Bonyhád jelentős területi és társadalmi változásokon ment keresztül, amely többféle lehetséges konfliktusforrást rejt magában. A közigazgatási átszervezések, egyesülések nyomán emelkedett a város lakóinak száma ban Bonyhádhoz csatolták az addig önálló Majos és Tabód falvakat, amellyel a lakosság lélekszáma megközelítette a 15 ezer főt. Bonyhád belterületének egyik legjelentősebb változását a városmag leromlása, pusztulása jelentette a XX. század közepétől. Az 1960-as évek elején jelentős lakásépítések kezdődtek meg. Először a Béke tér és környéke kezdett épülni, majd a következő évtizedekben ettől nyugatra épült ki a Fáy lakótelep sajátos demográfiai, munkaerőpiaci, képzettségi jellemzőkkel és szociális igényekkel. Ez szintén potenciális társadalmi konfliktusforrásként jelenhet meg, amely megfelelő eszközök használatával mérsékelhető. Az alacsonyabb ingatlanárak miatt egyre növekedhet a külső városrészekbe (Börzsöny, Mőcsény, stb.) kiköltözöttek száma, akik a már régebb óta ott élőktől eltérő anyagi és szociális helyzetben vannak. Az Önkormányzat és a Központi Statisztikai Hivatal által elvégzett ezirányú vizsgálatok alapján elmondható, hogy sem a városközpontban, sem pedig a környékén nincsenek telepek, szegregátumok. Az aktív korú népességen belül ugyanis mind a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, mind pedig a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 50 százalék alatti, ezen felül szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek léte szintén nem jellemző. A településen belüli szegregált területek illeszkedése a szomszédos lakóterületekhez tehát nem jelent további konfliktusforrást. Az elmúlt években ugyanakkor már Bonyhádon is érzékelhetővé vált a városban élő szegényebb réteg eladósodása. Bonyhád 2013-ban készített Helyi Esélyegyenlőségi Programjában szereplő becslések szerint megközelítőleg családot érint a devizahitelek miatti eladósodás. A város foglalkoztatásában a könnyűipar évtizedeken keresztül folyamatosan meghatározó szerepet töltött be, a rendszerváltozás után azonban a piaci versenykörülmények között a régi üzemek bezártak vagy több részre bomlottak, ami a munkaerő jelentős létszámleépítésével járt. Mivel ezek a könnyűipari üzemek százalékban a nők foglalkoztatására építették termelésüket (pl. ruha- és cipőipar), a mai munkaerőpiacon hátrányt szenvednek a nők (végzettségtől függetlenül). Ráadásul a két nem BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

64 64 közötti olló tovább nyílik. Mindehhez bérfeszültség is társul. A férfiakon belül inkább a nem műszaki végzettségűek és az alacsonyan képzettek kerülnek hátrányosabb helyzetbe. Térségi szinten generálhat érdekellentétet, hogy a Bonyhád javára megnyilvánuló foglalkoztatási, jövedelmi és szociális különbségeket az M9 autópálya tervezett továbbépítése tovább fokozhatja. Ez a jelenség nem csupán a járási települések esetében figyelhető meg, hanem a városhálózat magasabb szintjén is megjelenhet az autópályával még tervek szerint sem érintett járásszékhelyekkel folytatott verseny esetében Települési identitást erősítő tényező Bonyhád identitásában földrajzi elhelyezkedése, a Perczel család történelmi öröksége, valamint a kultúrák találkozásából fakadó sokszínű nemzetiségi hagyományok egyaránt kiemelkedő szerephez jutnak. A város ennek megfelelően két szlogennel is büszkélkedik. Egyrészt a Völgység fővárosaként, másrészt a Perczelek városaként aposztrofálja önmagát. A Völgységben élő népcsoportok adják a térség jellegzetes, sokszínű arculatát. A németek, a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok népi kultúráját ma is őrzik az itt élő lakosok és a néprajzzal foglalkozó szakemberek, nagy figyelmet fordítva a hagyományőrzésre, az értékek ápolására. A város számos testvérvárossal ápol kapcsolatot, amelyek oszlopa a belvárosban található. A Perczelek 1743-tól voltak Bonyhád részbirtokosai. A német eredetű, de a XIX. század elejére elmagyarosodó, földbirtokos nemesi család több mint kétszáz évig kiemelkedő szerepet játszott Bonyhád történetében. A család több ágra szakadásával egyre több kúriát építettek a gyorsan fejlődő Bonyhádon. Bonyhád egyik fő jellegzetessége az etnikai-vallási- társadalmi elkülönülés, ami az építészetben is kimutatható. A katolikusok főutcájának meghatározó épületei a Perczel család barokk-klasszicista kúriái voltak. A Perczeleken kívül más hírességek is kötődnek a városhoz, akik hosszabb rövidebb ideig Bonyhádon éltek, fejtették ki tevékenységüket. Így többek között Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula és Lotz János jelenik meg a városról megjelent turisztikai prospektusban. Az utóbbi években jelentősen megnőtt a kulturális turizmus iránti érdeklődés, amit Bonyhád is ki tudna használni, azonban a turizmust kiszolgáló infrastruktúra még fejlesztésre szorul. A város és a nemzetiségek által szervezet hagyományosnak mondható fesztiválok, rendezvények nagyszerű felületet biztosítanak a város akár többszöri ábra: Bonyhád testvérvárosainak címeroszlopa Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis, saját szerkesztés felkeresésére is. A civil szervezetek aktívan részt vesznek többek között a hagyományok őrzésében és a kulturális rendezvények szervezésében, a helyi identitás erősítésében. ( fejezet) A helyi turisztikában fontos szerepet játszik a helyi termálfürdő. Azonban a fürdőbe látogatók igényeit kiszolgáló infrastruktúra (étkezési, parkolási lehetőségek) fejlesztése további potenciálokat rejt. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

65 65 Összességében érdemes lenne egy komplex turisztikai koncepció elkészítése, amely a város gazdag kulturális és aktív civil életére alapozva feltárná a lehetséges fejlesztési potenciálokat és irányokat. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

66 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások A lakó emberek életminőségét jelentős mértékben meghatározza az elérhető humán közszolgáltatások (oktatás, szociális ellátás, egészségügy, kultúra, sport, stb.) elérhetősége és azok minősége. Bonyhád a Bonyhádi járás központjaként térszervező, a humán közszolgáltatások tekintetében fontos feladatokat betöltő település. Oktatási, egészségügyi és szociális intézményei, a kulturális és sportlehetőségek a járásban fekvő 25 települést, a közel 32 ezer itt élő lakosságot egyaránt kiszolgálja Köznevelés, közoktatás A város funkciójához és a városhierarchiában betöltött szerepéhez illeszkedően az oktatási intézmények területén is teljes értékű funkciókkal bír. Iskolahálózatában megtalálható a bölcsődétől az általános iskolákon át, középfokú oktatásig a közoktatás minden eleme. Bölcsődék A három év alatti gyermekek számára egy önkormányzati fenntartású intézmény nyújt ellátást. Működő férőhelyeinek száma 2011 óta változatlan, 24 kiskorú gyermek napközbeni ellátását biztosítja két csoportban. Az itt élőknek emellett lehetőségük nyílik a családi napközi igénybevételére is a kisgyermekek napközbeni elhelyezésére. Utóbbi 15 gyermek befogadó kapacitással rendelkezik. A Bonyhádi Városkapu Bölcsőde és Óvoda fenntartója és működtetője Bonyhád Város Önkormányzata. Az épület a város Fáy-i lakótelepén található. A városnak bölcsődei ellátás tekintetében nincs feladat ellátási szerződése más településsel. A térségben más településen nem érhető el bölcsődei ellátás. Óvodai feladatellátás Bonyhádon az önkormányzat által fenntartott Bonyhádi Városkapu Bölcsőde és Óvoda Bonyhádon hat (Szélkakasos, Napsugár, Liget, Malom, Ficánka, Pitypang), a környező településeken pedig négy (Váralja, Izmény, Kisvejke, Kisdorog) további feladatellátási helyen fogadja a kiskorú gyerekeket. A bonyhádi óvodák kihasználtsága igen magas, a majosi Napsugár óvodáé a településrészen élő gyerekek száma szerint változik. Az épületek állapota eltérő, felújításra, energetikai korszerűsítésre a Malom, Pitypang, és Napsugár óvodák szorulnak. A Napsugár óvoda, a Ficánka óvoda és bölcsőde kivételével minden bonyhádi óvoda (legalább egy bejárata) akadálymentesített. Az óvodai férőhelyek száma jelentősen csökkent a vizsgált időszakban, amely követi az óvodai ellátásban résztvevő gyermekek számának alakulását, amely összefüggésben áll az országos demográfiai tendenciákkal, a népesség számának csökkenésével, az alacsony születésszámmal. Ez természetesen a gyermekcsoportok számának alakulásában is megmutatkozik. A legutolsó adatok szerint (2015, önkormányzati adatszolgáltatás) Bonyhádon 404 gyermek vett részt az óvodai és bölcsődei ellátásban (ebből 31 ellátási körzeten kívüli volt) ban a gyerekek 17,6 százaléka volt hátrányos helyzetű. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

67 67 Év Óvodai férőhelyek száma (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (fő) Óvodai gyermekcsoportok száma (db) Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (fő) Óvodai kapacitás kihasználtsága (%) n.a n.a n.a n.a n.a táblázat: Az óvodai ellátásban résztvevők számának alakulása Forrás: KSH, TeIR Bonyhád esetén az intézmények kihasználtsága viszonylag magas, 90 százalék körül mozog, amely jóval meghaladja az országos (87 százalék), a regionális (84 százalék) és a megyei (82 százalék) értékeket is ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, 2013, % Forrás: KSH, TeIR Járási szinten vizsgálva a város (egy-két kivételtől eltekintve) viszonylag kedvezőbb helyzetben van. Ez annak köszönhető, hogy a környező kistelepüléseken nagyobb a népességfogyás mértéke, amely a gyermekkorúak számának csökkenésében is megmutatkozik. Általános iskolai feladatellátás Bonyhádon a tanulói létszám 2001 és 2013 között 18 százalékkal esett vissza, amely szintén a kedvezőtlen demográfiai folyamatokkal, a gyermekek számának csökkenésével van összefüggésben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) fenntartásában, a Bonyhádi Tankerület illetékességi területéhez. 8 településen, 8 intézmény és 12 tagintézmény tarozik, 11 intézményegységben fenntartói, 9 esetében működtetői feladatokat is ellát a tankerület. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

68 ábra: A nemzetiségi oktatásban tanulók arányának alakulása az általános iskolákban, , % Forrás: Teir ábra: Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban, 2013, % Forrás: KSH, TeIR Középfokú oktatás A törvényi intézmény-átalakítás a középfokú oktatást is érintette. A városi középiskolák közül a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium a Magyar Evangélikus Egyház, az Arany János Gimnázium Intézményegység, a Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény valamint a Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény pedig a KLIK fenntartásába tartozik. A Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

69 69 járásszékhelyen kívül a Bonyhádi járásban a járásszékhelyen kívül nincs más település, ahol működve valamilyen középiskolai feladatellátási intézmény. A tanulói létszámot vizsgálva kiderül, hogy a gimnáziumokban növekszik, a szak- és szakközépiskolában pedig inkább csökken a tanulók száma, amely összefügg a csökkenő gyermeklétszámmal kapcsolatban jelentkező élesedő, intézmények közötti versenyhelyzettel és az abban való szerepléssel. Intézmény Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium Arany János Gimnázium Perczel Mór Szakközépiskola Jókai Mór Szakképző Iskola Szervezeti egység Középiskolai oktatás Tanulók száma Tanulócsoportok száma Pedagógus álláshelyek száma Összes álláshely Nem bonyhádi tanulók száma SNI Kapacitás -kihaszn. 627? 66? % Középiskolai oktatás ? % Középiskolai oktatás ? % Középiskolai oktatás ? % táblázat: A középfokú intézmények főbb jellemzői Bonyhádon a 2013/2014-es tanévben Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás és Oktatási Hivatal KIR honlapja 5, 2015 A fenti négy intézményből a legjobb, közel maximális kapacitáskihasználtsággal (91 százalék) a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium bír. Vonzáskörzete messze kiterjed a városon és a járáson túlra. Viszonylag jó kihasználtságú (59 százalék) az Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola gimnáziumi tagozata, amelynek utánpótlása az általános iskolából folyamatosan biztosított. A Perczel Mór Szakközépiskolában a ben meghirdetett gyermeklétszám ugyancsak 59 százalékát tették ki a felvett tanulók. A kihasználtsági mutatók a Jókai Mór Szakképző Iskolában a legkedvezőtlenebbek, ahol az érték csupán 16 százalékos. Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium: Az iskola Tolna megye egyetlen evangélikus iskolája, amely a Tolna Baranyai Egyházmegyéhez tartozik. Az intézmény 1992 óta működik az Evangélikus Egyház fenntartásában. A gimnázium jelenleg négy, öt illetve hat évfolyamos rendszerben működik igen magas színvonalon, önálló kollégiummal. Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola Szent Imre utcai Telephelye (BÁI Arany János Gimnáziumi Intézményegység): Elődje, az Aranya János Egységes Iskola 1961-ben épült, amely gimnáziummal kiegészülve az 2009/2010-es tanévtől működik Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény (BONI) Arany János Egységes Iskola székhelyintézményeként. A 2011/2012-tanévtől BONI Arany János Gimnázium lett, majd a 2013/2014-es tanévtől már a KLIK Bonyhádi Tankerületének fenntartásában működik a mai formájában. Évente egy 4 évfolyamos gimnáziumi osztályt indít (fél osztály normál tantervű, fél osztály emelt szintű angol képzésben). Az intézmény hivatalos beiskolázási körzetéhez tartozik Bonyhád mellett 6 további falu a járásból: Bonyhádvarasd, Izmény, Kisdorog, 5 si_kereso BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

70 70 Kismányok, Kisvejke és Váralja. Az iskolának nincs kollégiuma, a távolabbról járóknak vállalniuk kell az ingázást. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézménye: A bonyhádi Evangélikus Kereskedelmi Középiskola 1945-ben kezdte meg működését, 1953-ban vette fel a Perczel Mór nevet. 2008/2009-től a szakközépiskola a szekszárdi székhelyű Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma tagintézményévé vált (Térségi Integrált Szakképző Központ, TISZK), 2013/2014-es tanévtől már a KLIK a fenntartója. A négy évfolyamos szakközépiskola fő profilja a közgazdasági és informatikai képzés. A szakközépiskola földrajzilag kiterjedt beiskolázási körzettel rendelkezik, így egy kollégiumot is fenntart. A csökkenő gyerekszám elkerülésén kívül a színvonal megtartása is lényeges, és a bővülő vonzáskörzettel még mindig van merítési lehetőség. Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézménye: Az iskola elődjében a főleg bányaipari profilú képzés 1949-ben indult meg Nagymányokon. Az iskola 1970-ben Bonyhádra költözött profilját a helyi kulcsiparágakhoz igazította (cipőipari, könnyűipari, vas- és fémipari szakmák képzésével), amely 2001-től kiegészült az informatikai képzéssel. A fenntartása az 2008/2009-es tanévtől átkerült a megyei önkormányzathoz, a 2013/2014-es tanévtől pedig a KLIK megyeközponti tankerületéhez. Jelenleg a fenntartó KLIK jogosult az indítandó szakmák engedélyezésére. Az iskola három évfolyamos képzés struktúrája nem szorul alapvető változtatásra, továbbra is számos hiányszakmát oktatnak. A csökkenő gyermeklétszám a többi szakiskolához hasonlóan a Jókai Mór Szakképző Iskolát is nagyon negatívan érinti. A középiskolai fejlesztés-nevelés egyik meghatározó eleme a Pedagógiai Szakszolgálat, amely a Bonyhádi járásban lakó gyermekek és családjaik, valamint a térség pedagógiai intézményeinek ellátására fenntartott, ingyenesen igénybe vehető szakszolgálati intézmény. Fenntartását január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át szeptember 1-jétől tagintézményeivel együtt megalakult a Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat intézménye. Az intézményben gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyermekpszichiáter szakorvos, pszichopedagógus, szurdopedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus, tanító, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, (gyógy)pedagógiai asszisztens képzettségű munkatársak dolgoznak együtt. Az elmúlt 15 évben jentősen növekedett a más településről érkező (ingázó) középiskolás diákok aránya. Ez összefüggésben áll a képzési struktúrák átalakításával, az itt levő iskolák népszerűségével, könnyebb elérhetőségével is Egészségügy Bonyhádon hét háziorvos és három gyermek háziorvos biztosítja az alapfokú egészségügyi ellátást. Bonyhádon egy Kórház és rendelőintézet működik, területi ellátási kötelezettsége az ápolás, szakápolás tekintetében 98, krónikus belgyógyászat tekintetében 38, krónikus tüdőgyógyászat tekintetében 177 település tartozik hozzá. A 27 szakrendelést biztosító intézményben a TÁMOP /3 eredményeként létrejött Egészségfejlesztési Iroda, amelynek általános célja egy olyan egészségfejlesztési és egészség-megőrzési központ jön létre, mely központja lesz az országos, valamint a helyi népegészségügyi- és egészséges Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

71 71 életmódra nevelő programok megvalósításának, prevenciót segítő akciók lebonyolításának, kapcsolatot teremt és színteret biztosít a területen működő egészségügyi és szociális szolgáltatók és civil szervezetek kezdeményezéseihez, együttműködéséhez. A projekt átfogó célja a lakosság egészségi állapotának, életminőségének, ezen keresztül a járás versenyképességének javítása: egészségfejlesztést támogató intézményi rendszer kialakítása, egészségügyi rendszer és a járás egészségfejlesztési kapacitásainak fejlesztése, szervezett ágazatközi partnerségi együttműködések, járási fejlesztések összehangolása, mérés-értékelési rendszerek, információs rendszerek kialakítása, jó-gyakorlatok összegyűjtése, átadása, cseréje, a népegészségügyi intézményrendszer átfogó fejlesztése, egészségfejlesztés társadalmasítása felhasználásával. A projekt célja továbbá a színterek, intézmények, programok közötti partnerség, komplexitás elérése, mely a helyi források mobilizálását és bevonását is jelenti, következtében a helyi egészségfejlesztési potenciálok összeadódnak, komplex módon várható társadalmi szintű hatás, ami külső - nem helyi szintről érkező - támogatások hatékonyságának növekedését eredményezi. A programban résztvevő települések A Bonyhádi Járás a Dél-Dunántúlon, Tolna megyében a Völgység és a Mecsek határvidékén terül el, Tolna megye déli részén fekszik. A járásba 25 település (Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod, Murga, Kéty, Felsőnána, és Zomba) tartozik, a legnagyobb és központi település Bonyhád városa. A kórház korábbi átalakításának folytatásaként a TIOP /1B Struktúraváltás támogatása a járó- és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével projekt keretében 264 millió Ft-ból teljes körűen megújul a tüdőgyógyászati részleg (projekt időtartama: ). A tüdőgyógyászat mellett az egynapos sebészet is bővül. A műtéti eszközök fejlesztése hozzájárul, hogy a bonyhádi térség lakosainak gyorsabb és teljesebb körű legyen az ellátása. A többletfinanszírozással és a beszerzett új eszközökkel egyes műtéttípusoknál a várólisták rövidülését is remélik. A beruházással a struktúra- és funkcióváltás egészségpolitikai döntéseihez és átszervezési folyamatához a bonyhádi kórház újabb lépéssel kerül közelebb. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

72 72 Az egészségügyi ellátás egyéb irányú fejlesztéseit a táblázat tartalmazza: Alintézkedés DDOP 3.1.3/G-14 Egészségügyi alapellátás fejlesztése Kedvezményezett Bonyhád Város Önkormányzata Projekt Egészségügyi alapellátás fejlesztése Bonyhádon TÁMOP /3 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a kistérségekben TIOP /1B Struktúraváltás támogatása a járó- és fekvőbeteg ellátás fejlesztésével Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet Többszintű egészség- és életminőség fejlesztés a Völgységben Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet korszerűsítése TIOP /1 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet szakmai - infrastrukturális fejlesztése táblázat: Az egészségügyi ellátás egyéb irányú fejlesztései Forrás: Az országos mentőállomáshoz és hálózathoz tartozó bonyhádi mentőállomás területi ellátási kötelezettség alapján végez mentést, a mentőállomás a Perczel M. u. 46.-ban működik. A városban 9 fogorvos látja el a fogorvosi szolgáltatást. Bonyhádon összesen négy gyógyszertár működik (6-os Gyógyszertár, Aranysas Gyógyszertár, Melissa Gyógyszertár, Szent Imre Gyógyszertár). A járóbeteg-ellátás színvonala jelentősen emelkedett a 2003-ban átadott, 2 milliárd Ft bekerülési értékű rendelőintézetnek köszönhetően tavaszán az intézmény négy (a központi ügyelettel együtt öt) telephelyen végezte tevékenységét ben átadásra került a Rendelőintézettel egybeépített Gyógyászati Centrum épülete, ahová 2014 márciusában költöztek át a szakrendelések különféle telephelyekről Szociális ellátás A szociális ellátórendszer a pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodáson alapuló ellátásokat foglalja magában. Bonyhádon és térségében a személyes gondoskodás körébe tartozó feladatokat a Bonyhádi Gondozási Központ látja el. Az elmúlt időszakban megvalósult a szociális alapszolgáltatások integrációja Bonyhádon TÁMOPprojekt részeként. Pénzbeli és természetbeni ellátások Pénzbeli ellátások: időskorúak járadéka: az részesülhet benne, aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nem haladja meg a jogszabályban meghatározott értékhatárt. Helyi szabályozásra nincs módja az önkormányzatnak, összegét is az Sztv. szerint kell folyósítani. foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT): az aktív korúak ellátására való jogosult, FHT részesül, melynek havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka ( Ft). Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítható annak az aktív korú személynek, aki Sztv-ben meghatározott feltételek szerint egészségkárosodott, vagy álláskeresési támogatásra már nem jogosult munkanélküli, illetve a jogszabályban előírt együttműködési idővel rendelkezik, kereső tevékenységet nem folytat, és saját maga és családja megélhetése más módon nem biztosított. Aki az ellátásra való Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

73 73 jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel a jogszabályban előírt feltételek szerint nem FHT-ra, hanem rendszeres szociális segélyre jogosult (RSZS). Havi összege egyedileg számítandó, függ a család összjövedelemtől, de nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90 százalékát ( Ft). Az aktív korúak ellátására jogosultak vonhatók be a közfoglalkoztatásba, amely előnyös az önkormányzat számára, mert segélyezés helyett munkát biztosít, az ellátásra jogosult pedig magasabb keresményhez juthat. ápolási díj normatív alapon: ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó számára nyújt anyagi segítséget. Összege az éves központi költségvetésben meghatározott alapösszeg százakéka, az ápolt személy betegségétől függően. Alanyi jogon jár az ápolási díj súlyosan fogyatékos vagy a 18 éven aluli tartósan beteg személy gondozása, ápolása esetén. Az ellátás összegére tekintettel megélhetési forrásként nem használható, viszont a nyugdíjjogosultsághoz szükséges évekbe beszámít az ápolási díj folyósításának időszaka. települési támogatások: A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen o a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, o a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, o a gyógyszerkiadások viseléséhez, o a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. Természetbeni ellátások: köztemetés: az elhunyt közköltségen történő temetéséről az önkormányzat gondoskodik, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemetésére köteles személy, vagy az eltemetéséről köteles a temetésről nem gondoskodik. közgyógyellátás: szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. A Sztv. alapján normatív alapon jár (jövedelemhatárhoz kötött és a rendszeres gyógyító ellátás költségét szabályozza). A szükségletet a háziorvos igazolja, költségéről a MEP ad szakvéleményt. A kiállított közgyógyigazolványra megvásárolhatja az ellátásához szükséges gyógyszereket. egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság: egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából állapítható meg annak, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 százalékát, egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát nem haladja meg, és családjának vagyona nincs. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

74 74 Személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Bonyhádi Gondozási Központ látja el. Az Intézmény neve július 01.-től Bonyhádi Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ. (rövidített neve: Bonyhádi Gondozási Központ). Székhelye: 7150 Bonyhád, Perczel, M. u. 29. Telephelyek: I. Idősek Otthona, Bonyhád, Szabadság utca 2 II. Gyermekjóléti Szolgálati feladatokat is ellátó Családsegítő Központ, Bonyhád, Perczel M. u. 27. A Bonyhádi Gondozási Központ feladatait a jogszabályokban és az Alapító okiratban foglaltak alapján látja el. Alaptevékenysége: Az intézmény működési területén a szociális helyzetre, egészségi és mentális állapotra tekintettel a rászorulók teljes körű ellátása, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás. Az Intézmény által nyújtott alapszolgáltatások: házi segítségnyújtás (Bonyhád, Perczel M. u. 29.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Bonyhád, Szabadság u. 2.) szociális étkeztetés (Bonyhád, Perczel M. u. 29.) időskorúak nappali szociális ellátása Idősek Klubja o 1.sz. Bonyhád, Perczel M. u. 29. o 2.sz. Bonyhád, Szabadság u. 2. támogató szolgáltatás (Bonyhád, Perczel M. u. 29.) tanyagondnoki szolgáltatás (Bonyhád, Perczel M. u. 29.) családsegítés (Bonyhád, Perczel M. u. 27.) gyermekjóléti szolgáltatás (Bonyhád, Perczel M. u. 27.) Szakosított szolgáltatás: o ápolást, gondozást nyújtó ellátás Idősek Otthona Bonyhád, Szabadság u. 2. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások integrált formában működnek, az egyes ellátási formák önálló szakmai egységet képeznek, egymással alá - fölérendeltségi viszonyban nem állnak. Működési terület: családsegítés: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Nagyvejke támogató szolgáltatás: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Nagyvejke Idősek Otthona: Aparhant, Bonyhád, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Kisvejke, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagymányok, Tevel, Váralja, Závod, Aparhant, Nagyvejke Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

75 75 időskorúak nappali ellátása: Bonyhád házi segítségnyújtás: Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok, Tevel, Váralja jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Bonyhádvarasd, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Nagymányok, Tevel, Váralja Az étkezetést, a nappali ellátást Bonyhád városban szolgáltatja a Bonyhádi Gondozási Központ Év A tanyagondnoki szolgáltatás működési területe: Bonyhád város külterülete. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények működő férőhelyeinek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeine k gondozottak száma (fő) Szociális étkeztetésben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtás -ban részesülők száma (fő) Szociális alapszolgált. és nappali ellátásban foglalk.száma (fő) A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma (fő) táblázat: A szociális feladatellátás főbb jellemzői Bonyhádon Forrás: KSH TeIR A szociális segélyezés tekintetében a lakásfenntartási, az átmeneti, valamint a gyermekvédelmi támogatásban részesültek számát elemeztük. A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2005 és 2010 között folyamatosan csökkent, majd 2012-ig ugrásszerűen növekedett, míg 2013-ra újra visszaesett a 2010-es szintre. Az átmeneti segélyezésben részesültek száma 2006 óta stagnált, illetve 2011-től csökkent. A gyermekvédelmi támogatásban részesülők számának alakulása 2006 és 2012 között csökkenő tendenciát mutatott. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

76 ábra: Az önkormányzati segélyezések főbb adatai Bonyhádon Forrás: KSH TeIR Az önkormányzat ezeken kívül a következő támogatásokat folyósítja: Bursa Hungarica a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény alapján: o rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény o rendszeres gyermekvédelmi támogatás óvodáztatási támogatás szemétszállítási díj átvállalása (Bonyhád Város Önkormányzata 11/2013-as rendelet 9. alapján) Kultúra Bonyhádot egyrészt a német és székely nemzetiségi hagyományokon, valamint a Perczelek örökségén alapuló, másrészt az aktív civil életből fakadó gazdag és sokszínű kulturális élet jellemzi. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ a város és környéke kulturális és közösségi életének egyik legfontosabb színtere. Rendszeresek a felnőtt- és gyermekszínházi előadások, hangversenyek, alkotó- és képzőművészeti kiállítások, különféle táncos alkalmak a táncháztól a bálig. Az intézmény szervezi a nemzeti- és városi ünnepeket, a pünkösdi és karácsonyi jótékonysági koncerteket, nemzetiségi fesztiválokat, néptánc találkozókat, kézműves játszóházakat, konferenciákat, tanácskozásokat, városi farsangot, majálist, Tarka Fesztivált, szüreti napot, karácsonyváró ünnepséget stb. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

77 77 Az intézmény egyik fő erőssége a tartós közösségek viszonylag nagy száma és aktív tevékenysége. A művészeti csoportok mindegyike (néptánc együttesek, kórusok, zenekarok, színjátszó kör, alkotókörök, stb.) szervesen részt vesz a város kulturális életében, rendszeres szereplője a különféle művelődési alkalmaknak. A klubok és baráti körök igazi talajt jelentenek az ismeretterjesztés számára, hiszen az egészséges életmódra neveléstől a honismereten keresztül a speciális gazdasági ismeretekig (pl. méhészet) igen széles spektrumot fognak át. Az intézmény népi hagyományok ápolása iránti elkötelezettségét kiemelkedő országos nagyrendezvény is bizonyítja, az Országos Népzenei Találkozó. A művelődési központ által szervezett tanfolyamok, informális képzések a mindennapi élet diktálta igényekhez alkalmazkodnak. A tevékenységi kört szélesíti a Családi Iroda működtetése, melynek feladata az esküvők, névadók, állampolgári eskük lebonyolítása és ünnepélyessé tétele. A helyi társadalom kapcsolatrendszerének és érdekérvényesítésének segítése kiemelkedő fontosságú, ezért a művelődési ház nyitva áll minden olyan intézmény, társadalmi szervezet, civil közösség előtt, amely kulturális rendezvényét, társas összejövetelét itt kívánja megvalósítani. A központ éves látogatottsága eléri a főt. Közművelődési tevékenységek: szakkörök, klubok, alkotó- és művészeti csoportok működtetése fesztiválok, találkozók, konferenciák rendezése hagyományőrző és nemzetiségi programok szervezése színházi előadások, hangversenyek szervezése szabadidős programok és táborok szervezése báli rendezvények kiállítások rendezése városi ünnepségek szervezése tanfolyamok szervezése mozielőadások családi ünnepeket szervező iroda A Művelődési Központ az elmúlt időszakban sikerrel bonyolított le két az informális tanulást elősegítő projektet, zen kívül az önkormányzat két ízben valósított meg energetikai fejlesztést az épületen. Alintézkedés TÁMOP /2 "Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában TÁMOP /1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában Projekt "Kultúrával a közösségekért, közösségekkel a kultúráért." - A bonyhádi Vörösmarty Mihály ÁMK informális képzési programja Csengetés után táblázat: A Művelődési Központ által végrehajtott fejlesztések között Forrás: BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

78 78 A kulturális életet tovább színesíti a város gazdag rendezvény naptára. A Művelődési Központ által minden évben megrendezett nagyobb programok a Sváb bál, a Székely bál, a Tarka Fesztivál, páros években a Halmos Béla Országos Népzenei Találkozó. Továbbá helyet biztosít a minden páros évben a Német Nemzetiségi Önkormányzat által megrendezett Sommetfestnek, valamint a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége által megrendezett Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztiválnak. A városi kulturális élet egyik fontos helyszíne a Solymár Imre Városi Könyvtár, amely minden évben megrendezi a Völgységi Könyvfesztivált. Az elmúlt időszak fejlesztései az állománynövelést, informatikai rendszer hardveres és szoftveres fejlesztését (TIOP 1.2.3), valamint a nyílászárócseréket érintették. A Völgységi Múzeum kihasználtsága éves szinten közelíti a 6000 főt, amely a közgyűjtemény gondozásán kívül az élményszerű múzeumpedagógiára (TÁMOP 3.2.8/A )és az önkormányzaton keresztül egy iskolabarát fejlesztést (TIOP /1.) is megvalósított. Az uniós források mellett a Völgységi Kistérségi Társulásnál is nyertek egy Közkincs pályázaton. A múzeum által rendszeresen megrendezett programok: a Múzeumok éjszakája, a Múzeumok Őszi Fesztiválja és a Kulturális Örökség Napjai. A múzeum épületében működik a városi Tourinform Iroda, melynek üzemeltetője a Völgységi Tájkutató Alapítvány. Fő funkciója az információ szolgáltatás, valamint kiadvány prospektus ingyenes kiadása, helyi kézművesek ajándéktárgyainak értékesítése (képeslapok, borok, kerámiák). Kihasználtsága szezonális időben (jún. - aug.) kb 765 fő. Éves szinten kb 1280 fő. (Helyi kitelepülésekkel (programok, fesztiválok) együtt). Területi lefedettsége a környékbeli településeket (( Bonyhád, Aparhant, Bátaapáti, Nagymányok, Cikó, Grábóc, Györe, Izmény, Kakasd, Kisdorog, Kismányok, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Nagyvejke, Tevel, Váralja, Závod ) is érinti. A város turisztikai vonzerejeként tartják számon a Magyarország turisztikai információs honlapon 6 Bonyhádi Termálfürdőt, a Városi Fedett Uszodát, a Bonyhádi Evangélikus Gyűjteményt, a Perczel Mór Kiállítást, az Óvodamúzeumot, a műemléképületben található Völgységi Múzeumot, a Tűzoltó Múzeumot, Perczel Mór sírját és a mellette található Ermel- Vojnits kápolnát, a Római Katolikus Templomot, valamint a Bonyhádi Evangélikus Templomot. A város honlapja kiemeli még a látványosságok közül a Kálváriát, Perczel Mór szülőházát, a Székely emlékparkot, a Vörösmarty szoborcsoportot, a Nepomuki Szent János hidat, a Szentháromság oszlopot, valamint az Ortodox zsinagógát. A városban több zenekar is működik többek között a Corelli vonós kamarazenekar, és a tradícionális ír népzenei feldolgozásokat játszó Sally Gardens zenekar Bonyhádon jelentős a civil szervezetek tevékenysége. A legfontosabb civil szervezetek és tevékenységi körük: történelmi hagyományok/honvédség (56-os Szövetség Tolna-Megyei Szervezete, Honismereti Kör, Honvéd Hagyományőrző Egyesület (HOHE) Bonyhádi klubja, Magyar Nemzetőrség Tolna Megyei Szervezete Bonyhád, Magyar Tartalékosok Szövetsége (MATASZ) Bonyhád, Nemzetközi Szent György Lovagrend Bonyhádi Lovagi Kör, Völgységi Múzeum Baráti Köre) 6 Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

79 79 nyugdíjas klubok (Bonyhád és Vidéke Nyugdíjas Egyesület, közhasznú, Bonyhád Város Nyugdíjas Klub, Mecseki Bányászok Szakszervezete Nyugdíjas Tagozat Bonyhádi Alapszervezet, Nyugdíjas Köztisztviselők Klubja, Nyugdíjas Pedagógus Klub, Nők Klubja) sport (Bonyhádi Dolgozók Sporthorgász Egyesülete, Dobogó Egyesület, és további 18 sport egyesület működik, amelyek a Sport fejezetben kerülnek bemutatásra ) állattartás (Bonyhádi Galamb és Kisállattenyésztők Klubja, Kíra Völgységi Kutyamentő Egyesület) művészet/kultúra (Díszítőművész Szakkör, Foltmolyok, Képzőművész Kör, Könyv-Kultúra Közhasznú Egyesület, Kranzlein Néptánc Egyesület, Sárga Tulipán Néptáncegyüttes, Székely Szövőszakkör, Szövőszakkör, Titti Corsi Ifjúsági Moderntánc Egyesület, Vörösmarty Színjátszó Kör, Wass Albert Törzsasztal, XXI. Művészeti Műhely, Utazók Klubja) nemzetiségek hagyományápolása (Bonyhádi Székely Kör, Felvidékiek Egyesülete Bonyhád, Hochheim Baráti Kör (testvérvárossal kapcsolattartás), Max Nordau Magyar Izraeli Baráti Társaság, Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület) életmód/egészség/szociális (Dyslexiás Gyermekekért Tolnában Egyesület, Egészséges Életmód Klub (Vita Nova), Életút Kistérségi Közhasznú Családsegítő Egyesület, Kismama Klub, Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Bonyhád Csoportja, Magyar Vöröskereszt Városi-Területi Szervezete, Mozgássérültek Bonyhádi Egyesülete, Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete) borászat (Bonyhádi Borbarát Kör, Tolnai Borút Egyesület (Völgységi Körzet)) vallás (Bonyhádi Katolikus Ifjúsági Közösség) oktatás (Bonyhádi Öregdiák Szövetség, Völgységi Iskolaszövetség) Sport A városban összesen 18 sport egyesület létezik és összesen hét a város fenntartásában és tulajdonában lévő sportlétesítmény ben jelentősebb támogatásban a Bonyhádi Kosárlabdázók Sportegyesülete, a Bonyhád- Völgység Labdarúgó Club, a Majosi Sportegyesület és az Atlétikai Club Bonyhád részesült, az összes sportegyesület 24 millió Ftos támogatást kapott. Sportszervezet Anonym Triatlon és Szabadidő Sportegyesület Atlétikai Club Bonyhád Bonyhád- Börzsöny Sportegyesület Bonyhád- Völgység Labdarúgó Club Bonyhádi Kosárlabdázók Sportegyesülete Bonyhádi Ökölvívó Sportegyesület Bonyhádi Röplabda és Szabadidő Klub Bonyhádi Sakkozók Sportegyesülete Bonyhádi Vasas Asztalitenisz Club Bonyhádi Úszók Sportegyesülete Botond Diáksport Egyesület Extrém Body Fitnes Sportegyesület Majosi Sportegyesület Öregfiúk '73 Football Kör Bonyhád Perczel Mór Diáksport Egyesület Vörösmarty Diáksport Egyesület táblázat: Bonyhád sportegyesületei Forrás: Bonyhád Város honlapja, 2015 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

80 80 sportlétesítmény megnevezése tulajdonos/ fenntartó kapacitás/befogadóképesség kihasználtság Bonyhád Városi Sportcsarnok % Bonyhád Városi Sportpálya 2000 nincs adat Bonyhád Város Majosi Sportpálya Önkormányzata 1000 nincs adat Bonyhád-Börzsönyi Sportpálya 800 nincs adat Váraljai Ifjúsági Tábor 96 34% Bonyhád Város Önkormányzata / Óbányai Kulcsosház Petőfi Sándor nincs adat nincs adat Evangélikus Gimnázium és Kollégium Bonyhád Város Fonyód- Alsóbélatelepi ifjúsági tábor Önkormányzata/ nincs adat nincs adat Stagnum Kft táblázat: Sportlétesítmények és kihasználtsága Bonyhádon Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, Esélyegyenlőség biztosítása Bonyhád városa a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján készítette el. Az esélyegyenlőségi programban beazonosított problémák mellett a következő tényekkel kell szembenéznie Bonyhád városának: Célcsoport Cigányok és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel A tartós munkanélküliség megszüntetésére nincsenek megfelelő, működő intézkedések A pályakezdő álláskeresők számának növekedése ellen nincsenek megfelelő, működő intézkedések. A prevenciós és szűrőprogramokban a lakosság részvétele nem teljes körű. Az óvodában általában csak a gyerekek személyiségfejlődésével foglalkoznak, a környezettudatos viselkedés nem terjedt el a gyermekek körében. A gyermekek, fiatal koruknál fogva befolyásolhatóak, könnyen rossz társaságba keveredhetnek, így bűncselekmények (lopás, testi sértés, állatkínzás, emberölés) elkövetőivé válhatnak, ez negatív példa kortársaik Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Képzések tartása és tréningek, tanácsadás nyújtása a munkanélküliek körében a településen. Olyan intézkedéseket kell kezdeményezni, amelyek támogatják, és közvetítőkön, ellenőrzőkön keresztül segítik azokat a munkáltatókat, akik pályakezdő álláskeresőket alkalmaznának. A preventív módszerek elterjesztése mellett hangsúly helyezése a szűrőprogramokban való részvétel ösztönzésére és a szűrőprogramokra való eljuttatás segítésére. Szemétgyűjtési akciók ( Te szedd! önkéntesen a tisztább Bonyhádért) és a környezetvédelem gyakorlása minden óvodában (kisméretű szelektív hulladékgyűjtők (főként papír és műanyag, illetve elemgyűjtők) bel téren, ahova a gyerekek saját maguk szortírozzák szét a maguk szemetét. A fiatalok elkövetővé, áldozattá válásának elkerülése érdekében a gyermekek felkészítésében a helyi társadalom - a lakosság és a civil szervezetek - nagyobb mértékű bevonására lenne szükség (pl. a civil társadalom közreműködésével a szabadidős Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

81 81 Célcsoport Nők Idősek Fogyatékkal élők Következtetések problémák beazonosítása rövid megnevezéssel fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel számára, emellett a jó közbiztonság programok bővítése a kortárs- erőszakkal, ellenére a városban élő gyerekek ki vannak illetve a családon belül a gyermekekre téve az idegenek/átutazók általi irányuló erőszakkal kapcsolatban, a veszélyeknek. párkapcsolati erőszak felismerésének és kivédésének támogatására. Fiatalok kis száma, elvándorlása (a településen több az elvándorlás, mint az állandó jellegű odavándorlás, emellett a település öregedési indexe évről évre nő). Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedése nehéz, helyzetüket javítani szükséges. A bölcsődei férőhelyhiány megnehezíti az anyák munkaerő-piacra való visszatérését. A legtöbb idős ember nem ismeri az egészséges életmódot, nincsenek tisztában az elsődleges és másodlagos megelőzés mikéntjeivel, továbbá a testi és lelki egészség megőrzésével. A megfelelő közbiztonság ellenére az idősek gyakran válnak áldozattá egy nagyvárosban, mint fiatalabb, nem egyedül élő társaik. Az idősek számítástechnikai és informatikai jártassága nem kielégítő. A település intézményeinek akadálymentesítése nem teljes körű, vannak még hiányosságok. A fogyatékkal élők számára sok helyen nem rendelkezünk akadálymentes szolgáltatásokkal, tartalmakkal. A fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyei nem megfelelőek. A település vonzóvá tétele munkahelyteremtéssel, több szórakozási és művelődési lehetőséggel, élhető településkép kialakításával, parkok közterek, játszóterek építésével, családi vállalkozások támogatásával és letelepedési segély nyújtásával. Oktatási, képzési támogatások, felzárkóztató képzések, átképzések az anyák hatékony munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében. Bölcsődei férőhelyek kialakítása és a bölcsődék/óvodák nyitvatartási idejének szülői igényekhez való igazítása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az alkalomszerű szűrések, szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálatok biztosítására, amiken az idősek részvételét ösztönözni kell, a vizsgálatokra való eljuttatásukat biztosítani kell, ehhez eszköz lehet a településen életmód tanácsadások, egészségfejlesztő közösségi programok szervezése. Az idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése, mint például a polgárőrséggel és rendőrséggel való együttműködés kiterjesztése a lakosságra: Szomszédok Egymásért Mozgalom létrehozása Bonyhádon, ami egy olyan bűnmegelőzési program, amely a biztonságosabb környezet kialakítását célozza. Idősek számára számítástechnikai oktatások tartása, online ügyintézés megtanítása számukra és az internetes álláskeresési portálok bemutatása, használata. Fel kell készülnünk fogyatékkal élők fogadására, így szükséges az intézmények teljes körű akadálymentesítése, pályázati forrásból. Fel kell készülnünk fogyatékkal élők fogadására, így a weblapok, webes felületek és tartalmak akadálymentesítése épp olyan szükségszerű, mint az intézmények akadálymentesítése. A munkahelyek megkeresése és azok figyelmének felhívása a fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségére (pl. egy BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

82 82 Célcsoport problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel mozgáskorlátozott személy alkalmas távmunkára) táblázat: Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák és megoldási elképzelések Bonyhádon Forrás: Helyi Esélyegyenlőségi Program Bonyhád városa a fenti problémák beazonosítása mellett kialakította az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló intézkedési tervet, tehát egyértelműen elindultak a kezdeményezések. Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Ennek érdekében a város a jövőbeni fejlesztések során egyértelműen fókuszál a tartós munkanélküliek és pályakezdő álláskeresők munkába állási esélyeinek javítására, a nők gyes utáni munkába állására, a fiatalok környezettudatosságának növelésére és a bűnmegelőzésre, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, az idős korúak segítésére, valamint a fogyatékkal élők számára a szolgáltatások és intézmények akadálymentesítésére. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

83 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA Bonyhád gazdaságát hagyományosan a környék mezőgazdasági termékeit feldolgozó élelmiszeripar határozta meg, majd az utóbbi évtizedekig dominánssá váló Cipőgyár és Zománcgyár határozta meg. A két nagyvállalat azonban a rendszerváltozást követően nehéz helyzetbe került, helyettük a jelenlegi és távlati gazdaságfejlesztésekben egyre fontosabb szerepet tölt be a Bonyhádi Ipari Park A település gazdasági súlya, szerepköre Bonyhádon nincs az egész megye szintjén meghatározó vállalat, de a város az üzemei miatt jelentős szerepet játszik a járás gazdasági életében. Ez egyrészről hatalmas előnyt jelent a településnek, hiszen foglalkoztatást, gazdasági súlypontot és ehhez kapcsolódóan közvetett és közvetlen bevételt eredményez a városnak. A korábban jellemző ipari egypólusosság kiszolgáltatottá tette a települést, torzulást okozhat a foglalkoztatottság terén is, amely a rendszerváltozást követően munkanélküliség megnövekedéséhez vezetett. Bonyhád, mint gazdasági erőtér, elsősorban a város környéki, jó közlekedési ellátottsággal rendelkező településeken érezteti hatását. Ebből kifolyólag a járás kettészakad egy fejlettebb, jobb gazdasági és foglalkoztatottsági mutatókat produkáló keleti részre és egy valamivel hátrányosabb helyzetű nyugati területre. Bonyhádon 2013-ban 2022 regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, amely a járás összes vállalkozásának a 45 százaléka. A regisztrált vállalkozásokból 2012-ben 923 vállalkozás működött, amely az állomány 46 százalékát teszi ki. Bonyhádon 2012-ben a működő vállalkozások közel 80 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedett. Bonyhád ezzel az értékkel elmarad mind Tolna megye többi járásszékhelyének átlagától, mind pedig az országos átlagértéktől, csupán a járása többi településének átlagát előzi meg. Ipar tekintetében Bonyhád valamelyest elmarad Tolna megye többi járásszékhelyének átlagától, ugyanakkor a város felülreprezentált nem csupán a közvetlen járása, hanem az országos értékhez képest is, amelyben szerepet játszik az ipari park jelenléte is. A mezőgazdaság a járás többi településére jellemző leginkább. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

84 84 Bonyhád 2 Bonyhádi járás többi települése Tolna megye többi járásszékhelye Magyarország % 20% mezőgazdaság 40% ipar 60% 80% 100% szolgáltatás ábra: A működő vállalkozások megoszlása főbb nemzetgazdasági áganként, 2011, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A város térségen belüli gazdasági súlya jól szemléltethető a munkaerő ingázásával (elés odaingázás). A város a járásán belül pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatottsági jellemzőkre, de gazdasági vonzáskörzete és súlya jellemzően a járáson belül marad, legfeljebb Baranya megye irányába lépi át a járás határát ábra: Naponta ingázó foglalkoztatottak egyenlege Dél-Dunántúlon, ill. Bonyhádon és térségében, 2011, % Forrás: KSH, Népszámlálás 2011, saját szerkesztés A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Mezőgazdaság Bonyhádon 2012-ben 20 vállalkozás működött a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban, amely az összes vállalkozás 2,2 százalékát tette ki. Ez az Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

85 85 arány jelentősen elmarad a járás többi településétől. A városban működő jelentősebb 7 vállalkozások a következők: Cégnév Főtevékenység Értékesítés nettó árbevétele, eft (2013) Létszám Pannónia Zrt. Növénytermesztési szolgáltatás fő Kamagro Kft. Növénytermesztés fő Pannónia- Állattenyésztő Kft. Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése fő Pannónia-Halászati Kft. Édesvízihal-gazdálkodás fő Vinogrape Kft. Növénytermesztési szolgáltatás fő táblázat: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban működő fontosabb vállalkozások Bonyhádon Forrás: február Bonyhádon kiemelt szerepe van a településen a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek, de a táblázatból látható, hogy a növénytermesztés a fontosabb mezőgazdasági tevékenység. A vizsgált vezető agrárvállalkozások 2013-ban több mint 2 Mrd forint árbevételt termeltek. Az egykori tsz-ből 2001-ben átalakított Pannónia Mezőgazdasági Zrt. jelentős cég országos viszonylatban is. A ZRt. mezőgazdasági alaptevékenysége növénytermesztésből és állattenyésztésből áll, 2012-ben az összes árbevételének 52 százalékát az előbbi adta évben 2985 ha területen gazdálkodott. A Pannónia mintegy 1600 kitűnő magyar piros tarka szarvasmarhát tart. A bonyhádi sváb kisgazdák évszázadok alatt tenyésztették ki a bonyhádi tájfajta néven országos hírűvé vált állományt, amely tipikus kettőshasznosítású fajta: ötvözi magában a kiváló, magas beltartalmú tejtermelést és a minőségi hústermelést. A tehenészeti telep mellett a trágyát felhasználó a biogázüzem 2010-ben készült el. A 628 kwh kapacitású biogázüzem által termelt áramot az E-On-nak értékesítik, a 680 kwh hőenergiát a Zrt. telephelyein szociális és üzemi célokra használják fel évben a Pannónia Mezőgazdasági Zrt. Közgyűlése megalapította a Pannónia- Állattenyésztő Kft-t, mely 1642 ha területen gazdálkodik, a magyartarka tenyésztés és a biogáz üzem tartozik hozzá. Szántóterületein a magyartarka számára termeli meg a takarmányt. Bonyhádon és környékén többen foglalkoznak borászkodással. A 1991-ben alakult meg a borkereskedelemmel és borkészítéssel foglalkozó Danubiana Kft. Mára Magyarország egyik legnagyobb borexportőr cégévé nőtte ki magát (a Törley és a Tokaj Kereskedőház után a harmadik legnagyobb szőlőbortermelő cég), amely a termelés biztonsága és a széles fajtaválaszték biztosítása érdekében a Tolna borvidék völgységi része mellett a Mátraalján is jelen van, így jelentős feldolgozó és tároló kapacitású bonyhádi és gyöngyösi telephelyeket mondhat magáénak. A Gábor Pincészet szintén meghatározó a Tolna borvidéken, mely 140 ha szőlőterülettel és 10 ezer hl-es pincészettel rendelkezik. A Völgység-hegyhát mezőgazdasági tájkörzethez tartozó járás többi településén a mezőgazdasági vállalkozások nagyobb arányban képviselik magukat a gazdasági szervezetek között. A helyi szövetkezetek még az 1990-es évek közepén is Tolna megye nagyobb vállalatai közé tartoztak, mára azonban többségüket felszámolták. Napjainkban nagyobb növénytermesztő cégek működtek Aparhanton, Felsőnánán, Tevelen és Zombán, elsősorban a növénytermesztés területén. A nagyobb állattartó vállalkozás Aparhanton, Váralján 7 5 millió Ft alaptőke feletti vállalkozások BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

86 86 (szarvasmarha) és Kisdorogon (sertés) működik. Kisvejkén, Mőcsényben, Nagymányokon és Zombán foglalkozik vállalkozás a mezőgazdasághoz kapcsolódó szolgáltatással. A Bonyhádi járás a Dél-dunántúli szőlőtermő tájhoz tartozik, azon belül a településeinek többsége a Tolnai borvidék részét képezi, 3 falu (Kakasd, Kéty és Zomba) a Szekszárdi borvidékhez. 4 falu (Cikó, Felsőnána, Murga és Nagyvejke) nagy része egyik borvidéknek sem. Jelentősebb borászatok a Tűzkő Birtok Bátaapátiban és a Veres Pince Tevelen. Cégnév Település Főtevékenység Értékesítés nettó árbevétele, eft (2013) Létszám Teveli Zrt. Tevel Növénytermesztés fő Zom Kft. Zomba Növénytermesztés fő Nagymányoki Agromann Kft. Nagymányok Növénytermesztési szolgáltatás fő Felsőnánai Agrár Kft. Felsőnána Növényi szaporítóanyag termesztése fő Várfő Kft. Váralja Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése fő Aparhanti Szövetkezet Aparhant Növénytermesztés fő Misófarm Kft. Zomba Növénytermesztés fő Misagro Kft. Zomba Növénytermesztés fő Zombai Gazdaszövetkezet Zomba Betakarítást követő szolgáltatás fő Palatinca-Szőlő Kft. Mőcsény Növénytermesztési szolgáltatás fő Europig Farm Kft. Kisdorog Sertéstenyésztés fő Szénási Gyümölcs Kft. Kisvejke Növénytermesztési szolgáltatás fő Rosavin Kft. Zomba Szőlőtermesztés fő DJV-Agrárfarm Kft. Aparhant Egyéb szarvasmarha tenyésztése fő Agro-Hal Kft. Györe Vegyes gazdálkodás fő táblázat: A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban működő fontosabb vállalkozások a Bonyhádi járás többi településén Forrás: február Ipar Bonyhádon az ipari jellegű vállalkozások 2012-ben működő vállalkozások 22 százalékát tették ki (202 db vállalat). Ezzel az értékkel ugyan valamivel elmarad a saját járásától, amelyben szerepet játszik a szolgáltató szektor nagyobb súlya a járásszékhelyen. Ugyanakkor a bonyhádi érték meghaladja mind az országos átlagot, mind pedig Tolna megye járásszékhelyeinek átlagát. A később jelentőssé váló helyi ipar az 1910-es években szinte a semmiből nőtt ki. A zománcgyártás 1913-tól, a cipőgyártás pedig 1917-től indult el Bonyhádon. A szocializmus államosítási törekvései Bonyhádot sem kerülhették el (1948). Az államilag támogatott ipari szektor gyors fejlődésnek indult, a város gazdasági fejlődésében innentől kezdve évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be a nagy iparvállalatok. A nehéziparban a Zománcárugyár volt a legnagyobb munkáltató, a könnyűiparban pedig a Cipőgyár, mely utóbbi 1975-ben már 1838 főt alkalmazott, és 1,7 millió pár cipőt gyártottak évente. Márkanevük a Botond lett. A magánkisipar szövetkezetesítésével a régi bonyhádi cipőipar több részre bomlott ben a szakmában található képzett és gyakorlott munkaerő Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

87 87 hasznosítására települt Bonyhádra 1991-ben a Euro Jagd Vegyesipari Kft. Később a legjelentősebb cipőipari szövetkezet később Sabona Cipőipari Kft. újraegyesítette az erőket. A hagyományos iparvállalatok azonban nehéz helyzetbe kerültek a mai piaci versenyben. A zománcgyár Ema-Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. néven még ma is működik. Magyarország egyetlen működő zománcgyárában manapság alapvetően háztartási célú zománcozott főző, sütő és kisegítő ún. egyéb termékeket gyártanak ben 271 főt alkalmazott, termékeinek többségét külföldön értékesíti. A cipőgyártás több vállalkozás képviseli, az Aranykorona Ipari- Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a Goyser Schuh Kft. és a HG Cipő Kft., az LD Jagd Cipőgyártő Kft., foglalkozik lábbelik készítésével, az L-Corium Kft. cipőtalp-béléseket gyárt. Fontos szerepet játszik a város gazdasági életében a borászati és söripari berendezéseket, hulladékgyűjtőket gyártó Bogép Kft., amely újított termékein, értékesítési módszerein. Bonyhád és környéke tehát jó ipari potenciállal rendelkezik és erre a jövőben is építeni lehet bár ez az adottság ma egyelőre még nem párosul olyan erős vállalkozói kapacitásokkal, amelyek a megújulás szempontjából elvárhatóak lennének. Nagy előrelépést jelent Bonyhád gazdasági fejlődésében, hogy 2007-ben elnyerte az Ipari Park címet, amely a város számára kedvezőbb lehetőséget biztosít új iparágak, befektetők letelepítésére. Az önkormányzat Bonyhád délnyugati részén egy 16 ha-os korábban mezőgazdasági művelésből kivont területet igényelt meg zöldmezős beruházásként ipari park céljára a Nemzeti Földalapkezelőtől ben került átadásra az új ipari park két új üzemcsarnoka, amely elkészültük után azonnal bérbeadásra kerültek. A DDOP-1.1.1/AC azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt bérlési lehetőség. A 4000 m 2 -es csarnokban a prémium kategóriás német gépkocsik (Audi, BMW, Mercedes-Benz és Porsche) exkluzív típusaihoz bőrbevonatú beltéri alkatrészeket készítő Schäfer-Oesterle Kft., a 2000 m 2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrész-gyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt az ipari park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. A város a jövőben fokozni kívánja a térség gazdasági potenciáljára, szakképzett munkaerejére és modern ipari infrastruktúrájára alapuló promóciót, melynek eredményeként további 10 újabb betelepülő céggel tervez, és a már bent lévő vállalkozások számára is igazi segítséget jelentő szolgáltatáscsomagot kíván biztosítani. Az önerő biztosítását segítheti elő a Völgység Ipari Park Nonprofit Kft törzstőkéjének megemelése. A tágabb térségben Dombóvár Kaposszekcsőn, Dunaföldváron, Pakson és Szekszárdon található ipari park. A járáson többi települése közül Nagymányok jelentősebb iparterülettel. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

88 Turizmus, vendéglátás Termékkínálat ábra: A Dél-Dunántúl turisztikai magterületei (I. Dunamente; I/a. Dunaföldvár Paks; I/b. Szekszárd; I/c. Mohács Bóly; II. Drávamente; III. KisSomogyország ; IV. Kapos-völgy; V. Zselic; VI. Mecsek; VII. Pécs; VIII. Harkány-Siklós-Villány) Forrás: Magyarország turisztikai régiói (szerk: Aubert A. Pirkhoffer E. Szabó G., ), Dél-Dunántúl turisztikai szempontból nem alkot homogén egységet. Bonyhád a fenti ábra alapján a Dunamente magterület középső gócához (I/b Szekszárd) tartozik, ahol a megjelennek a természetközeli, aktív és tradicionális értékekre szerveződő kínálati elemek, kiegészülve a kulturális és rendezvény attrakciókkal. A Bonyhádi járásban nem jelentős a turizmus gazdasági szerepe. Bonyhád esetében ki kell emelni a kulturális turizmust, azon belül is a Völgységi Múzeumot, amely 1987-től egy XVIII. század végi épületben ben nyílt meg a helyi Tűzoltó Múzeum. Az intézmény a budapesti Tűzoltó Múzeum szakmai felügyeletével és támogatásával működik. A Varázskapu Óvodamúzeum bonyhádi óvodáztatás történetét mutatja bekorabeli tárgyai, dokumentumai és fényképei a felnőtt látogatók, összegyűjtött játékai pedig a gyerekek számára nyújtanak élményteli látogatást. A város kultúrtörténeti értékekben gazdag, melyek jelentős részben a Perczel-hagyatékhoz kötődnek. A helyi látnivalók közé tartozik pl. a Perczel-kúria és annak védett kertje, a kálvária Perczel-család sírkertjével és az Ermel-Vojnits család sírkápolnájával, a templomok, a zsinagóga. Bonyhád rendezvényei rendkívül színes képet mutatnak. E tekintetében kiemelkedik a Sommerfest és a Tarka Marhafesztivál. Megemlítendő még a Bukovinai Találkozások Nemzetközi Folklórfesztivál és a Nemzetközi Röplabdás Találkozó. A rendezvények többnyire a helyi lakosság, a város külföldi kapcsolatai (rokoni-ismerősi kapcsolatai révén a német vendégek vannak többségben) és a helyi népcsoportok bevonásával, részvételével zajlanak. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

89 89 Az utóbbi években jelentősek felértékelődik a vízi- és sportturizmus. A város és járása turizmusában mérföldkő a 2012-ben átadott Bonyhádi Termálfürdő. A 13 ezer m 2 -es területen fekvő fürdő 416 millió forintos beruházással készült el, amely időszakosan (időjárásnak megfelelően) májustól szeptemberig várja az többféle medencetípussal és élményelemekkel a vendégeket. A fürdőzés mellett több sportolási lehetőség is biztosított, mint pl.: a nemzetközi előírásoknak is megfelelő strandröplabda illetve strandfoci sportpálya. Az említett két pálya országos szinten is a legjobbak közé sorolható. Mindkét pályán rendeztek már helyi, régiós és országos versenyeket is. Bonyhádon a borászathoz kapcsolódó attrakció a Gábor Pincészet 40 fős hangulatos borháza vagy Danubiana Kft. pincészete a Schweitzer tanyán, ahol a vendégek megkóstolhatják a Tolnai borvidék völgységi részének borait. Szálláshelykínálat A Bonyhádi járásban 2013-ban 18 kereskedelmi szálláshely működött, összesen 396 férőhellyel. Ebből Bonyhádon egy szálloda (Hotel Rittinger***), egy panzió (Koller Panzió), valamint egy közösségi szálláshely 8 várta a vendégeket több mint 160 férőhellyel. Az elenyésző járási szálláshely-kínálaton 6 település osztozott, amelyek közül csupán Bonyhád rendelkezett szállodai férőhely-kapacitással. 37% 41% 22% Bonyhád Izmény Lengyel, Zomba, Bátaapáti (10 10%), Váralja (7%) ábra: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása a Bonyhádi járásban, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis 8 Közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy (Forrás: 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről) BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

90 90 A kereskedelmi szálláshelyek kihasználtsága Bonyhád elmarad szinte minden vizsgált területegység hasonló mutatójától. A városban 2013-ban egy kereskedelmi szállásférőhelyre 10 vendég jutott, amely jócskán elmarad az előző évektől, ez az arány éppenhogy még az országos átlag felét sem éri el (24 fő), és messze elmarad a járás többi településének átlagától is (39 fő). Bonyhádon a 2000 óta hosszabb távon egy fokozatos felfutás figyelhető meg a turizmus mennyiségi mutatóinak alakulásában, 2013-ban azonban jelentősen lecsökkent mind a belföldi, mind pedig a külföldi vendégek és vendégéjszakák száma ban Tolna megye járásai közül a Bonyhádiban volt a legalacsonyabb a vendégéjszakák száma. Az átlagos tartózkodási idő tekintetében viszont már a megyei középmezőnyhöz tartozott Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) ábra: A bonyhádi kereskedelmi szálláshelyek vendégszámának alakulása, , fő Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A Bonyhádi járásban az egyéb (2009-ig magán) szálláshelyeket a teveli Landhotel kivételével a falusi szálláshelyek jelentik. E tekintetben Nagymányokon van jelentősebb szállásférőhely-kapacitás (46 db, 2013), a járás 112 férőhelyének közel fele (41 százalék) itt található között a külföldi vendégek számának visszaesését kompenzálni tudta a belföldiek számának jelentős növekedése e szállástípus esetében. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

91 91 43% 41% 16% Nagymányok Tevel Bátaapáti, Cikó, Izmény, Kakasd, Kismányok, Mőcsény, Murga, Váralja (4 7%) ábra: Az egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek férőhelyeinek megoszlása a Bonyhádi járásban, 2013, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Egyéb szolgáltatások Bonyhádon a működő vállalkozások 76 százaléka a szolgáltató szektorban tevékenykedik, amely némileg elmarad az országos átlagtól (80 százalék). A tercier szektor ágazatai közül a városban a kereskedelem és gépjárműjavítás (34 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (15 százalék) a szektor vállalkozásainak közel felét felölelik (49 százalék). A kereskedelem és gépjárműjavítás messze felülreprezentálja mind az országos átlagot, mind a megye járásszékhelyeinek átlagát, és a bonyhádi járás átlagát is. Hasonló kimagasló értéket találhatunk a járás települései közül Aparhant, Bátaapáti, Felsőnána, Kismányok, Mucsfa, Váralja és Zomba esetében, amely Bonyhád mutatójánál is kedvezőbb. A szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek ugyanakkor, bár jelentősek Bonyhádon, a város elmarad a vizsgált térségek átlagától. Bonyhád esetében említést érdemel, hogy mind a pénzügyi tevékenységek (5,1 százalék), mind pedig a szállítás-raktározás (4,9 százalék) meghaladják az országos átlagot. Az üzleti szolgáltatások aránya egyrészt visszavezethető a város gazdasági súlyának megfelelő igényekre, az összes országos bank biztosít banki szolgáltatásokat a városban, másrészt kevésbé érvényesül Szekszárd elszívó hatására. Bonyhádi székhelyű a Hungária Takarék, amely 1960-ban Tevelen alakult, később Bonyhádra tette át a székhelyét. Az egykori Völgység Hegyhát Takarékszövetkezet az elmúlt években a Dél-Dunántúl meghatározó, a hazai takarékszövetkezeti szektor vezető pénzintézetei közé került: az általuk kezelt vagyon értéke meghaladja a 38 milliárd Ft-ot, jövedelmezősége országosan is kiemelkedő. Átlag feletti nagyságú működési körzetén 24 egységgel rendelkezik, 48 önkormányzat számlavezetését látja el. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

92 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése Bonyhádon a működő vállalkozások 45 százaléka társas vállalkozás formájában működik, amely megközelítőleg azonos a járási átlaggal, azonban elmarad a megye járásszékhelyeinek átlagától, és még inkább az országos átlagtól. Az egyéni vállalkozások magas aránya Bonyhád és járás esetében összefügg azzal, hogy az egyéni vállalkozások egy részük feltételezhetően kényszervállalkozásként üzemel. Bonyhádi járás többi települése 56% 44% Bonyhád 55% 45% Tolna megye többi járásszékhelye 51% 49% Magyarország 39% 61% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% egyéni vállalkozás társas vállalkozás ábra: Az egyéni és társas vállalkozások aránya a működő vállalkozások esetében, 2012,% Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Ha a működő társas vállalkozásokat lakosságszámra vetítjük ki, akkor a tényleges gazdasági aktivitás is mérhetővé válik. Ennek tekintetében a Bonyhádi járás igen alacsony mutatóval rendelkezik (19). Ez az állítás különösen igaz a járás a járásszékhelytől nyugatra és délkeletre, többé-kevésbé forgalmi árnyékban elhelyezkedő településeire. Bonyhád ugyan kiemelkedik a járásából (30), de nem haladja meg sem a többi megyei járásközpont átlagát (37), sem pedig az országos átlagértéket (40 vállalkozás / 1000 fő). A működő vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy Bonyhádon egyetlen cég sem haladja meg a 250 főt foglalkoztató méretet, így ( fős) kis- és középvállalkozások jóval nagyobb szerepet játszanak a város gazdasági életében, mint a vizsgált térségek esetében (az 1 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya mindenhol százalék között változik). A Bonyhádi járás települései esetében ugyanakkor a mikrovállalkozások dominálnak. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

93 93 Bonyhádi járás többi települése Bonyhád Tolna megye többi járásszékhelye Magyarország 0% 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% fő fő fő fő 500 fő felett ábra: A működő vállalkozások létszámkategória szerinti megoszlása (1-9 főt foglalkoztató vállalkozások nélkül), 2012, % Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis Bonyhád munkaerőpiacán ha a korábbihoz kisebb létszámban is, de még mindig meghatározóak a hagyományos iparágat képviselő vállalkozások. A legnagyobb foglalkoztató a térségben az Ema-Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. (kb. 300 alkalmazott), ami nem csak jelentős foglalkoztatási ereje miatt fontos, hanem ezen túl igen jelentős beszállítói, alvállalkozói tevékenységgel is bír, amely a térségben élők munkalehetőségét közvetetten is növeli. A cipőipar összesen nagyjából hasonló nagyságú munkaerőt foglalkoztat a zománcgyártáshoz, ez azonban ma már több vállalkozás formájában (HG Cipő, Goyser- Schuch vagy Semler-Velur stb.) Szintén a hagyományos foglalkoztatók közé tartozik a Pannónia, amely a hasonló nevű mezőgazdasági tsz-ből alakult át 2001-ben. A város jövőbeni foglalkoztatásában a tervek szerint várhatóan egyre nagyobb szerepet fog játszani a Bonyhádi Ipari Park. A betelepülő vállalkozások egyike az Schäfer-Oesterle Kft., amelyet az első években sajnos még éppen utolért a válság, így pl. az autóipari beszállító cég a 300 főt meghaladó létszámát felére csökkentette vissza, a jövőben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottak létszáma. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat, a Bonyhádi Ipari Park városon túlnyúló hatása a környező települések foglalkoztatására is kihat. Vállalkozás neve Létszám, fő Ema-Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. 285 Schäfer-Oesterle Kft. 137 Hungária Takarék 129 HG Cipő Kft. 107 Goyser-Schuh Kft. 73 Semler-Velur Kft. 61 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

94 94 Vállalkozás neve Létszám, fő Generál-Insped Kft. 59 Pannónia Zrt. 56 T-Clamp 1998 Kft Bonycom Nonprofit Kft táblázat: A legjelentősebb foglalkoztatók Bonyhádon, 2014 Forrás: Creditreform honlapja 9 A piaci körülmények között azonban számos azonban számos vállalkozás nehéz helyzetbe került között három viszonylag nagy foglalkoztató cég szűnt meg: Mebona Bőripari Kft (180 főt alkalmazott): 2008-ban felszámolási eljárás Aspöck Hungária Kft (32 főt alkalmazott): 2009-ben végelszámolás Pemac Kft (41 főt alkalmazott 2010-ben) elvitte a telephelyét 2013-ban Bonyhádon 30 vállalkozás nettó árbevétele haladta meg a 250 millió Ft-ot a évi adatok tanúsága szerint, amelyek jelentősen hozzájárulnak a város adóbevételeihez. Ezek közé elsősorban agrár-, cipőipari, fémipari, fuvarozási és kereskedelmi (három gyógyszerkiskereskedelmi) tevékenységet folytató vállalkozások tartoznak. A két legnagyobb árbevételű vállalkozás kiemelkedő eredményt ért el: a közúti áruszállítással foglalkozó Bogos-Trans (3,8 milliárd Ft) és a szőlőbor termeléssel és kereskedéssel foglalkozó Danubiana (3,6 milliárd Ft). Szintén magas értékkel rendelkezik az Ema-Lion Bonyhádi Zománcárúgyár, igaz ennek székhelye a szomszédos Hidasra van bejegyezve. Sorsz. Vállalkozás neve Sorsz. Vállalkozás neve 1. Hungária Takarék 16. HG Cipő Kft. 2. Ema-Lion Bonyhádi Zománcárúgyár Kft. 17. Tarr Kft. 3. Knipl Kft. 18. Lidl 4. Pannónia Zrt. 19. Comfotherm Csőszerelőipari és Kereskedelmi Kft. 5. Tesco 20. Baumgartner Tüzép Kft. 6. Schäfer-Oesterle Kft. 21. Metal-Work 2003 Kft. 7. Danubiana Kft. 22. Re-Kom Kft. 8. Bogos-Trans Kft. 23. Goyser-Schuh Kft. 9. Pannónia-Állattenyésztő Kft. 24. Tempomat2000 Kft. 10. Kite Zrt. 25. Treitz és Társa Bt. 11. OTP 26. Mezőföldvíz Kft. 12. Tolna Megyei Ruhaipari Szövetkezet 27. Pasz-Ker Kft. 13. Kabelit Kft. 28. Aldi 14. Bonycom Nonprofit Kft. 29. Bayer Fuvarozó Kft. 15. Kereskedelmi és Hitelbank 30. Csibi Hal Kft táblázat: A legtöbb iparűzési adót fizető 30 vállalkozás Bonyhádon, 2014 Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A Bonyhádi járás vállalkozásai közötti Európai Uniós időszakban 116 pályázatot valósítottak meg nettó 2,6 milliárd Ft összköltségben. A folyamatban lévő pályázatok száma 27 darab (nettó költsége 1,2 milliárd Ft). A legnépszerűebb pályázatnak a gazdaságfejlesztési operatív program kiírásai bizonyultak, igaz a nagyobb költségigényű projektjei miatt a finanszírozásban már DDOP képviselte a legnagyobb arányt. A lezárult projektek több mint 80 százalékát (72 db) ebből a 9 Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

95 95 GOP-ból programból finanszírozták, amely az összköltség közel 46 százalékát jelentette (665 millió Ft nettó költség). A projektek száma alapján hasonlólak az arányok a még folyamatban lévő pályázatok esetében is (kétharmaduk GOP-finanszírozású volt), de lezárultaktól eltérően itt a folyamatban lévő finanszírozásában a DDOP tette ki a legnagyobb hányadot (46 százalék) (46 százalék). A DDOP-ból finanszírozott projektek mennyiségükhöz mérten tehát nagyobb költséghányadot képviseltek mind a már lezárult, mind a még folyamatban lévő fejlesztések esetében. 100% 90% 80% 81% 70% 60% 50% 40% 30% 39% 46% 20% 10% 0% 10% 8% 9% 6% 1% DDOP GOP TÁMOP KEOP Darab, % Nettó költség, % ábra: A között lezárult projektek operatív programonkénti megoszlása a Bonyhádi járásban Forrás: EMIR BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

96 96 100% 90% 80% 70% 66% 60% 50% 40% 45% 40% 30% 20% 10% 0% 20% 11% 10% 3% 5% DDOP GOP TÁMOP KEOP Darab, % Nettó költség, % ábra: A folyamatban lévő projektek operatív programonkénti megoszlása a Bonyhádi járásban Forrás: EMIR A Bonyhádon megvalósult nagyobb fejlesztéseket tartalmazza a Mellékletek Hiba! A ivatkozási forrás nem található.a. A városban több mint 1,5 milliárd Ft értékű fejlesztést valósítottak meg a vállalkozások között, amelyek legnagyobb részét az üzleti infrastruktúra (ipari park és egyéb telephely) fejlesztések tették ki. Ezek közül kiemelkedett a város szempontjából fontos fejlesztésnek számító két modern infrastruktúrájú ipari csarnok létrehozása a Bonyhádi Ipari Park területén. Az ipari park bővítése 947 millió Ft-ba került, melyből 474 millió Ft Európai Uniós társfinanszírozás, 218 millió Ft a Magyar Fejlesztési Bank hitele, az önerő mértéke pedig 250 millió forint volt. A járás legnagyobb projektje Kismányok térségi elérhetőségének javítása volt az 5 számjegyű j. út fejlesztésével több mint 340 millió Ft-os nettó beruházási költséggel (Mellékletek Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) Ezen túlmenően piacorientált K+F evékenységek támogatása, valamint technológiai és telephelyfejlesztések valósultak meg A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Bonyhád gazdaságára eddig nem voltak jellemzőek a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok. A hagyományos helyi iparágak a rendszerváltozás utáni privatizáció révén ugyan még sikeresen alkalmazkodtak a piaci átálláshoz, az ezredforduló utáni nemzetközi válságkörülmények között azonban sajnos sokat veszítettek versenyképességéből. A város gazdasági versenyképességét azonban az Ipari Park megépítése döntően meghatározta és elősegítette a település fejlődését. Az új üzemcsarnokok kiépítésével a betelepülő vállalkozások számára újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére nyílt lehetőség, mely jelentősen növelheti ezen vállalkozások versenyképességét. Ezzel a fejlesztésével elsősorban a környék szakképzett munkaerejét foglalkoztató, jó fejlődési potenciállal rendelkező vállalkozásait kívánják helyzetbe hozni. Az innovatív munkahelyek számának Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

97 97 bővítése felértékeli a tudás értékét a munkaerőpiacon, amely egyrészt motiválja a tanulást, másrészt pedig helyben tarthatja a versenyképes tudású, képzett fiatalokat. A szakképzett munkaerő korábbi szintű foglalkoztatása, a magas műszaki kultúrájú termelés fenntartása Bonyhád szempontjából mindenképpen jelentős siker lehet. A város versenyképességét erősen befolyásolja, hogy a zománc- és cipőipari hagyományokra épülő helyi gazdaságot mennyire lesz képes ellensúlyozni más gazdasági tevékenységekkel. Ehhez jelent jó alternatívát az Ipari Park. Másik ilyen kiugrási pont lehet a mezőgazdaság, amelynek jelenléte elsősorban a járás többi településére jellemző. Ez azonban csak akkor jelenthet versenyelőnyt, ha a termékek nem elsődleges alapanyagként kerülnek értékesítésre, hanem a feldolgozásuk, ezáltal az abból realizált hozzáadott érték a térségben marad. Bonyhád versenyképességét kedvezően befolyásolja a 6. számú közlekedési folyosó menti fekvése, és azon belüli is fontos csomóponti helyzete. A termelés hatékonyságának fontos eleme a termékek szállítása. Az M9 autópálya megépítése a távlatokban tovább erősítheti a város potenciális helyi logisztikai főközponttá válását. Fontos az endogén fejlesztési potenciál tudatos, innovatív kiaknázása. Az új gyártási ötletek, technológiák, innovációk a Perczelek korában hozzájárulnak a korabeli Bonyhád gazdasági fejlődéséhez. A sokoldalú helyi áruk versenyképes minőséggel jelentek meg a piacon. Bonyhád emberi erőforrásban rejlő lehetőségei megyei szinten kedvezőnek mondhatók. A tradicionálisan szorgalmas, nagy munkabírású, idegen nyelvet beszélő, nemegyszer vállalkozó érzékkel és innovációs hajlammal megáldott helyi lakosság motivációjával ismételten fejlődési pályára állítható a város és vele együtt a járás gazdasága. A nemzetiségileg sokszínű helyi társadalom alkotó együttműködése, értékeinek megjelenítése, különösen a német kulturális és gazdasági kapcsolatok kialakítása, ápolása ma is nagy erőt jelenthet a város gazdasági, foglalkoztatási versenyképességi helyzetének javításában. Az országos, megyei és járási tervek nem egyelőre nem tartalmaznak konkrét, rövidtávú egyetemi együttműködést, de Bonyhád a kezdetektől részt vesz a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázatban, amellyel évente több fiatal főiskolai, egyetemi tanulmányait támogatja. Az önkormányzat, infokommunikációs piaci szereplők, vállalatok, valamint a civil szféra összefogásával a Digitális Magyarország -hoz csatlakozás előnyt jelente a városlakók számára, valamint vállalkozások és a település versenyképességének növelésében is. A város digitalizálódása révén elérhetővé válik, hogy a versenyképes, magasabb hozzáadott értéket teremtő cégeket is tudja fogadni a jövőben. A fejlesztések és csatlakozás célja, hogy minden háztartás számára elérhetővé váljon a szélessávú internet, (infrastrukturális hálózat kiépítése, szolgáltatás biztosítása) valamint a digitális kompetenciák fejlesztése, oktatása Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A járásban Bonyhádon a legmagasabb a lakóépületek négyzetméterenkénti átlagos ára. A Tolna megyei lakóépületek négyzetméter árai a 2004-os évben voltak a legmagasabbak, átlagosan 129 ezer Ft/m 2, mely szintről 2013-ra 94 ezer Ft/m 2 -re csökkentek le. Ezzel szemben a bonyhádi lakóépületek négyzetméterárai 2003-tól kisebb ingadozásokkal 2010-ig folyamatosan nőttek (170 ezer Ft/m 2 ) míg 2012 elejére érték el abszolút BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

98 98 mélypontjukat (110 ezer Ft/m 2 ). Egy év alatt viszont jelentősen emelkedtek az ingatlan árak, így 2013-ban már 154 ezer Ft/m 2 átlagáron keltek el az ingatlanok ábra: A négyzetméterenkénti átlagos ingatlanárak alakulása Bonyhádban és térségében, 2013 Forrás: Míg Bonyhád lakónépessége folyamatosan csökken, addig a lakásállomány folyamatosan nő. Ez azzal magyarázható, hogy az emberek nem a meglévő kiüresedő belvárosi üres lakásokba költöznek be, hanem újakat építenek a külső városrészeken. A belvárosi lakások felújítását ugyanis nagyban megnöveli azok sok esetben műemlék jellege ábra: Bonyhád lakásállományának változása Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A lakásállomány összetétele kedvező. Jelenleg a nagyobb szobaszámú lakások vannak túlsúlyban. A város lakásállományán belül a legjelentősebb részt (45 százalék) a háromszobás Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

99 99 lakások teszik ki. A négyszobás ingatlanok alkotják Bonyhád lakásállományának harmadát (34 százalék) ábra: A négyzetméterenkénti átlagos ingatlanárak alakulása Bonyhádban és térségében, 2013 Adatok forrása: KSH, Tájékoztatási adatbázis, BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

100 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Vagyongazdálkodás Az önkormányzat gazdálkodásáról, az éves költségvetés végrehajtásáról az Államháztartási törvény vonatkozó rendelkezései alapján a Képviselő-testület évente három alkalommal részletes tájékoztatást kapott. A teljesített kiadások az alábbiak szerint alakultak: Teljesített kiadás, ebből: működési kiadás fejlesztési kiadás táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának kiadásai (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzat költségvetésének főösszegét a központi és saját bevételi források, az önkormányzat által ellátandó feladatok határozzák meg. Évenként változó nagyságrendű emellett fejlesztési kiadásokat befolyásoló pályázati támogatások összege is. Az önkormányzati feladatellátást befolyásoló főbb szervezeti változások az alábbiak voltak: A központi döntések közül legjelentősebb a Városi Kórház és Rendelőintézet intézményének a fenntartói változása volt, amelyre a települési önkormányzatok fekvőbeteg szakellátó intézményeinek átvételéről, valamint az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi XXXVIII. törvény alapján került sor. Emiatt május 1-jétől az intézmény állami fenntartás alá került. A Hivatásos Tűzoltóság a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény 84. -ának előírásai következtében központi irányításúvá vált. A hivatali feladatellátás esetén döntő változást a Tolna Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalának létrejötte eredményezett. Az átrendezőssel a korábbi önkormányzati feladatok és hatáskörök egy része átkerült a Járási Hivatalhoz, ennek következtében a hivatal dolgozói létszáma 23 fővel csökkent január 1-jétől a hivatali épületben működő okmányiroda a Járási Hivatal keretei között működik. Ugyanezen időponttal megszűnt a Polgármesteri Hivatal intézménye, helyette létrejött a Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal, amelyhez a korábbi hat település helyett 8 település csatlakozott. A köznevelési intézmények közül a BONI intézménye január 1-jétől állami fenntartás alá került, amelynek keretében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint Bonyhád Város Önkormányzata megállapodásban rögzítette a létszám, a feladatellátáshoz szükséges vagyonelemek átadását. Ennek alapján 167 pedagógus, 2 szakmai feladatot ellátó, valamint 3 fő intézményüzemeltetéshez tartozó dolgozó került 10 Beszámoló a képviselő-testület gazdasági programjának (munkaprogramjának) végrehajtásáról, 122. sz. előterjesztés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

101 101 az intézményfenntartó állományába. Fenti átadáshoz kapcsolódóan a Képviselő-testület arról döntött, hogy az intézmény működtetését vállalja. A működtetés költségeinek önkormányzatot terhelő kiadásai a Gazdasági Ellátó Szervezet költségvetésébe kerültek beépítésre. Létrejött július 1-jétől a Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Fenntartója Társulása, amelynek keretében működik ezen időponttól kezdődően a Gondozási Központ Költségvetés Bevételek Az önkormányzati saját bevételek döntő részét a helyi adó bevételek képezik. Az önkormányzat által bevezetett adókat az önkormányzat 30/2013. (XII.20.) számú rendelete tartalmazza, amelyek az alábbiak: magánszemélyek kommunális adója idegenforgalmi adó helyi iparűzési adó (adó összege: Ft/ingatlan) (300 Ft/vendégéjszaka) (2 százalék) Az adóztatás rendszerében a beszámolási időszakban helyi döntés alapján a magánszemélyek kommunális adójában történt változás, amelynek alapján az adó 7500 Ft összegű tételét a Képviselő-testület Ft-ra emelte. A helyi adó bevételek évenként az alábbiak szerint alakultak: Adóbevételek összege táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának helyi adóbevételei (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A gépjárműadó a központi forrásszabályozás részeként az átengedett bevételek közé tartozik, a közölt adatok azt nem tartalmazzák. A központi forrásszabályozás változása A évtől átalakult önkormányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is. A korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. A változásokkal párhuzamosan, a megmaradó feladatok tekintetében a forrásszabályozás is átalakításra került. Új finanszírozási struktúra elszakadt az eddigi jellemzően normatív támogatási rendszertől. E szempontból kiemelkedő szerepe volt az ágazati feladatok meghatározásának, a kötelező önkormányzati feladatok és helyi közügyek szétválasztásának. A támogatások alapja a feladatokhoz tartozóan felmerült kiadások előző évi szerinti összege volt. Az új finanszírozási rendszer igazságosabb, a valós költségek összegét jobban megközelítő támogatási összegeket eredményezett. A feladatváltozást követő szabályozási struktúra alapján az önkormányzat bevételei figyelembe véve a normatív támogatás változását, a megszűnő személyi jövedelemadót és BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

102 102 annak kiegészítését, a gépjárműadó összegének 60 százalékos elvonását csökkentek, azonban a csökkenésével szemben nagy kiadási előirányzat csökkenést eredményező elemként a közoktatást folytató intézmények átszervezése, valamint a járási hivatal feladat és létszámátvétele miatti kiadáscsökkenés állt. Fentiek mellett azonban az önkormányzatok működésének kiegészítő támogatási rendszere fennmaradt, amelyre az önkormányzat folyamatosan pályázott, eredményeként az alábbi kiegészítő támogatásban részesült: Kiegészítő támogatás ( ÖNHIKI ) táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának kiegészítő támogatásai (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzat költségvetésének kiadásain belül évenként változó nagyságrendű a működési és fejlesztési kiadások összege és aránya. A teljesített kiadások döntő része minden évben a működési kiadásokkal kapcsolatban merült fel, a fejlesztési kiadásokra fordított arány 6 és 24 százalék között volt. Fejlesztési kiadások szempontjából rendkívül kedvező év a év volt, amelyben befejeződött az 1,1 milliárd Ft összköltségű, 775 millió Ft pályázati támogatással megvalósuló kórházi rekonstrukció. Az önkormányzat költségvetésében a Varázskapu Óvoda, a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ, a Solymár Imre Városi Könyvtár, a Völgységi Múzeum, a Gazdasági Ellátó Szervezet, a Közös Önkormányzati Hivatal, valamint az Önkormányzat címén kerültek kiadások és bevételek tervezésre. Fentiek mellett a Gondozási Központ fenntartásáról a Szociális Alapszolgáltatási Központ fenntartója Társulás gondoskodik, azzal, hogy az önkormányzati a működés költségeihez pénzátadást teljesít. Az önkormányzat adósságának év végi állománya az alábbiak szerint alakult: Megnevezés Hitel Kötvény Összesen: táblázat: Bonyhád Város Önkormányzatának adósságállománya (ezer Ft) Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzat kötelezettségállománya az útépítésekhez felvett hitelből, valamint a december hónapban kibocsátott, 1,3 milliárd Ft névértékű, CHF alapú kötvény kibocsátásból származik. Utóbbi tartozás évenkénti változását a CHF árfolyamának módosulása eredményezi. A Bonyhád Város Önkormányzata az fő feletti települések adósságkonszolidációjában érintett volt. Az adósságátvállalás I. ütemében 2013-ban megállapodás aláírására került sor a Magyar Állam, valamint Bonyhád Város Önkormányzata között. Az átvállalás az alábbi területeket érintette: Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

103 103 a fekvőbeteg-szakellátó intézmény részére az intézmény működtetéséhez biztosított támogatások, valamint az intézményi vagy fejlesztésére fordított, igazolt kiadások 100 százalékának megfelelő kiadásokat, eft összegben, az egyéb jogcímen fennálló kötelezettségek összegének 70 százalékát eft összegben. A tartozásátvállalás a folyószámla hitelt, a kötvénykibocsátásból származó tartozást, valamint az útépítésekhez tartozó hosszú lejáratú hitelt együttesen eft összegben érintette. A megállapodásban szereplő határnap szerint a pénzügyi rendezés június 28-án megtörtént, a kötvényokirat módosítása szeptember hónap folyamán elkészült. Az adósságkonszolidáció II. üteme keretében az állam február 28-áig teljes mértékben átvállalta a települési önkormányzatok a december 31-ei, az átvállalás időpontjában fennálló adósságelemeit és ezen adósságelemek járulékainak összegét. Az átvállalás a kötvénykibocsátásból, valamint az útépítési hitelből az I. ütemű átvállalást követően fennmaradt elemeket, valamint a december hónap folyamán a folyószámlahitelt kiváltó működési hitelt érintette, együttesen 467,6 millió Ft összegben. Az I., valamint a II. ütemű rendezés során a Magyar Állam együttesen 2,204 milliárd Ft összegű tartozást vállalt át a városi önkormányzattól, ezzel Bonyhád adóssága megszűnt Kiadások A 2013-as költségvetés kiadások rovatán 1.8 milliárd Ft szerepel. A kiadások legjelentősebb részét a működési költségek (1,6 milliárd Ft), azon belül is a dologi kiadások (643 millió Ft) teszik ki. A második legjelentősebb költségtétel a felhalmozási költségvetés kiadásai (155 millió Ft), amely azonban csak töredékét teszi ki a működési költségeknek Gazdasági program A közötti ciklusprogram alapgondolataként jelenik meg a térségben való gondolkodás. A város elsődleges célja, hogy a környező települések elfogadják Bonyhád vezető szerepét, hogy a falvak a segítő várost lássák a térségi központban. Ennek szellemében fontosnak tartották a folyamatos egyeztetést nemcsak a városban, hanem a környékükön élő és dolgozó vállalkozókkal, a Bonyhád Fejlesztéséért Kht. tagjaival, a különböző szakmai szervezetekkel, valamint a többi dél-dunántúli többcélú kistérségi társulással. A közötti ciklusprogram gazdaságpolitikai célkitűzése az önkormányzati szerepvállalás növelése a helyi gazdaság működtetésében és fejlesztésében a munkahelyek megtartásának és újak létesítésének érdekében. A gazdaságpolitikai gondolkodásban e mellett erős hangsúlyt kapott, hogy a helyben (környékben) megtermelt mezőgazdasági termékek helyben kerüljenek feldolgozásra és elfogyasztásra. A város a gazdaság fejlesztésére a következő célokat tűzte ki maga elé: város délnyugati részén lévő ipari park fejlesztése, vállalkozások odatelepítése, inkubátorház kialakítása vagyongazdálkodás egyszerűsítése: a növekvő számú, üres belvárosi önkormányzati üzletek újrahasznosítása, valamint a bérleti díjak csökkentésére van szükség a kiüresedés BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

104 104 további megakadályozása érdekében pénzügyi egyensúly megtartása: kötvényt nem szabad kibocsátani és nem szabad jelentős összegű hitelt felvenni termálfürdő-beruházás megindítása: gyógyászati és rehabilitációs részleg fejlesztése a rekreációs célok figyelembe vételével. a működési hatékonyság érdekében az Önkormányzat tulajdonhányadát teljessé kell tenni a Fűtőmű Kft-ben, majd egyesíteni kell a Bonycom Kft-vel, melyet be kell vonni a helyi és járásban megvalósuló beruházások kivitelezésébe. geotermikus energia hasznosításának előkészítésének folytatása olyan környezetvédelmi programok megvalósítása, amelyek a nem kommunális szilárdhulladék feldolgozását, hasznosítását szolgálják. Összességében megállapítható, hogy a 4 éves munkaprogramban meghatározott feladatok végrehajtása nagyrészt megvalósult. A évben az önkormányzat és intézményei összesen Ft pályázati támogatásban részesültek. Az ÖNHIKI pályázat és az Ipari Park támogatásának figyelembe vételével a ciklusban az önkormányzati érdekkörbe érkezett pályázati támogatások összege 1,4 milliárd Ft volt Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Bonyhádon az elmúlt évtized folyamán számos fejlesztés, beruházás valósult meg, amelyek nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez között 13 lezárt vagy jelenleg is futó európai uniós forrást felhasználó projektet valósított meg az önkormányzat, amelyek összesen 493 millió Ft-os támogatásban részesültek. Az elmúlt időszak legnagyobb beruházása a (KEOP / A.) Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal konstrukció keretében valósult meg Bonyhád Város Önkormányzata fenntartásában működő épületekre a megújuló energiaforrást felhasználó, napelemes épületenergetikai fejlesztések keretében 2014 folyamán. A beruházással rövid időtávon megtérülő, jelentős költségcsökkenés érhető el az intézmények áramfogyasztásában részben a saját energiaszükséglet közvetlen megtermelésével, részben a fel nem használt áram hálózatra történő visszatáplálásával. A beruházás vissza nem térítendő EU támogatás és a kormány által biztosított EU önerőalap segítségével, 100 százalékos támogatással valósult meg, közel 160 millió Ft értékben. A városban több 50 millió Ft-ot meghaladó értékű fejlesztést is megvalósított az önkormányzat, így felújításra került az idősek otthona (2014), amely célja új férőhelyek létesítése, az infrastrukturális feltételek javításával korszerű, családias és emberséges kialakítása, valamint a szakmai minőségjavítás. Továbbá a belterületi vízrendezés kapcsán bonyolítottak le (2012-ben) egy majdnem 84 millió Ft összköltségű projektet, melyből a megítélt támogatás meghaladta a 75 millió Ft-ot. Kompetencia alapú oktatás fejlesztése kapcsán egy 80 millió Ft összértékű támogatással valósítottak meg fejlesztést a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben (2010) ben egy nagyobb (51 millió forint) összegű fejlesztést valósít meg az önkormányzat az egészségügyi alapellátás fejlesztése terén, amely három önkormányzati rendelő felújítására vonatkozik. Egyéb, a település szempontjából lényeges fejlesztések: Szociális alapszolgáltatások integrációja Bonyhádon Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

105 105 Az Önkormányzati Hivatal Szervezetfejlesztése Bonyhádon Iskolabarát Völgységi Múzeum Iskolai könyvtár fejlesztése a Vörösmarty Mihály Általános Iskola tagintézményben Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése Bonyhádon A fejlesztésekért Bonyhád Város Önkormányzatának képviselő testülete felel. Munkájukat két bizottság (Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság és a Humán Bizottság) segíti. A Hivatal az alábbi belső szervezeti egységekre (osztályokra) tagozódik: Hatósági Osztály Pénzügyi Osztály o adócsoport o költségvetési csoport Titkársági Osztály Műszaki Osztály Városfejlesztési és Jogi Osztály Belső Ellenőrzés Gazdaságfejlesztési tevékenység A gazdaság fejlesztésénél a helyi ado ságokat kell számbavenni és a fejlesztéseket úgy pozícionálni, hogy azok az erőforrásokat fenntartható módon mozgósítsák. A helyi és térségi gazdaságfejlesztés központja a Bonyhádi Ipari Park, amelynek fő célja a térség gazdasági növekedésének motorjaként elősegíteni a működő tőke beáramlását, valamint annak növekedését, ezzel munkahelyeket teremtve, és azt hosszú távon megtartva. Ennek érdekében az Ipari Park további bővítését tűzte ki célul az Önkormányzat. A jövőben jelentős mezőgazdasági termelő és feldolgozó kapacitás kiépítésétől a helyi gazdaság egy újabb lábát kívánják megteremteni. Bonyhádi Ipari Park 11 Az ipari park (hrsz.: 02/78 és 02/81) további bővítési lehetősége a jelű elkerülő út mentén illetve a Mónus Illés u. felé adott. Az említett területen a művelés alóli kivonás, közművesítés és az infrastruktúra kiépítése után nyílik lehetőség új ipari üzemek elhelyezésére. Lehetőség szerint a város központi területein működő ipari üzemeket is célszerű az ipari parkba telepíteni és természetesen az új befektetőket is ide szeretnék vonzani, hiszen az ipari parkban megvalósuló fejlesztésekre több pályázati lehetőség nyílik. Az ipari parkon kívül még további két iparterületen kell az úthálózatot fejleszteni, illetve utat kialakítani: 1. Az északkeleti ipartelep területén (Gyár utca) a meglévő kis teherbírású 3 m széles út helyett kell kiépíteni a nagy teherbírású 6 m széles útszakaszt, 320 m-es hosszban. Ugyanis a befektetési kedvet jelentősen növelheti a geotermikus energia-hasznosításának ottani megvalósítása, melynek segítségével a nagyobb energiaigényű ipari üzemek részére a gáz áránál kedvezőbb árú és 100 százalékban természetes energiaforrás biztosítható. 11 Forrás: Bonyhád Város Önkormányzatának Gazdasági Programja BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

106 A nyugati lakó és gazdasági övezetben két, egymáshoz kapcsolódó feltáró út kialakítására lenne szükség. Nagy teherbírású 6 m széles út a Kossuth L. u. és Dr. Kolta L. u. között 350 m hosszban, valamint 460 m hosszban a Dr. Kolta L. u. és a Mátyás k. u. közötti szakaszon. Az ipari park fejlesztésével egyidejűleg a nagyobb üzemek kiszolgálása mellett szükséges a kisebb, kezdő vállalkozások lehetőségeinek kiszélesítése, a vállalkozások stabilizálása érdekében egy inkubátorház megépítése. A beruházás akár az Ipari Park területén ún. zöldmezős projektként, vagy a város területén kihasználatlan korábbi ipari létesítményben barnamezős beruházásként is megvalósítható. A fejlesztéssel egy olyan bázis alakítható ki, amely a jellemzően szolgáltató jellegű kisvállalkozások számára az együttműködés lehetőségét, egymás segítését is biztosítaná, amely mögé a szolgáltatások által érintett nagyobb ipari üzemek támogatása is könnyebben megszerezhető tavaszán a helyi vállalkozások segítésére, a folyamatos kommunikáció biztosítására és a kapcsolatok kiszélesítésére vállalkozói fórumot hozott létre Bonyhád Város Önkormányzata. Ezen kívül azon vállalkozások részére, melyek meghatározzák fejlesztési céljaikat az Önkormányzat térítésmentesen, együttműködési megállapodás keretében vállalja a pályázatok figyelését. Mezőgazdaság A 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft ben megkezdte a város tulajdonában álló területek művelését. A korábban másokkal kötött és még hatályos haszonbérleti szerződések lejártát követően 10 ha réten és kb. 50 ha szántón fog gazdálkodni a társaság, mely terület nagysága az állami tulajdonban lévő Bonyhád külterület 05/11 hrsz-ú területtel növelhető. Célul tűzték ki az említett állami tulajdonban lévő földterület 20 éves időtartamra haszonbérbe vételét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől. A vállalkozás, célul tűzte ki, hogy bérelt és saját eszközeivel szántóföldi, majd kertészeti terményeket állítson elő. A területek műveléséhez szükséges valamennyi mezőgazdasági gépet nem kell megvásárolni. A hiányzókat (vegyszerező, kombájn stb.) szolgáltatás keretében veszi igénybe a Kft. Vannak azonban olyan kisebb értékű eszközök, amelyek beszerzése mindenképp indokolt, tekintettel a Bonycom NKft. tulajdonában lévő 100 lóerős John Deere traktorra. Piaci igények és a rendelkezésre álló geotermia révén reális terv továbbá gyógynövények termesztése az egészség és szépségipar számára. A Kft. tervezett működése révén az alacsony iskolai végzettségű, jelenleg leginkább munkanélküli, vagy inaktív munkaerő számára biztosíthat elhelyezkedési lehetőséget. A járás aprófalvas településein főként mezőgazdasági vállalkozások működnek és jelentős mennyiségű szántóföldi terményt állítanak elő. A mezőgazdasági profilú cégek jelenleg is értékesítési, fenntarthatósági és fejlesztési problémákkal küzdenek, mert a megtermelt árut, annak alacsony feldolgozási szintje miatt, szinte az előállítási költségen tudják csak a felvásárlóknak eladni. Számukra a vevői függés oldása, valamint a hozzáadott érték növelése jelenthet előrelépést. Ezért Bonyhád Város Önkormányzata, együttműködésben a Bonyhád Városi Mezőgazdasági Kft-vel, zöldség-, és gyümölcsfeldolgozó kapacitás megteremtésére forrást keres, mellyel mind a saját, mind a környező mezőgazdasági vállalkozások által termelt Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

107 107 terményeket, magasabb hozzáadott értékű termékként értékesíteni tudja a piacon. A feldolgozóipari beruházás hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a gazdaságfejlesztéshez, és a térség képzett, fiatal korosztályának megtartó képességének növeléséhez Foglalkoztatáspolitika A város nem rendelkezik önálló foglalkoztatási stratégiával, azonban Bonyhád is elsődleges célkitűzésének tekinti a népességmegtartó képességének fokozását, amelyhez a foglalkoztatási helyzet javítása az elsődleges kulcs. Jelenleg a Bonyhádi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya fogadja az álláskeresőket és munkanélkülieket, amely feladatait 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet határozza meg. A közfoglalkoztatásban az önkormányzat vesz részt, között 211 fő vett részt a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatottak munkavégzésének helyszínei: óvodák Solymár Imre Városi Könyvtár Bonycom Nkft. Völgységi Múzeum Vörösmarty Mihály Művelődési Központ Városháza Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) Gondozási Központ Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat ingatlanvagyonát a Bonycom Kft. kezeli, és feladata közé tartozik a bérlakások hasznosítása, valamint a nem lakáscélú helyiségek kezelése. Bonyhád Város Önkormányzata tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlésének szabályait a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelete szabályozza. A rendelet értelmében Bonyhádi Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztálya folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról és a szociális bérlakást igénylőkről. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek nyilvántartását a vagyonreferens vezeti. A bérbeadásra kerülő lakások köre hasznosításuk módja szerint lehet: a.) szociális helyzet alapján b.) pályázat alapján piaci alapon c.) pályázat nélkül költségelven c.1.) közérdekű feladatok megvalósítására c.2.) jogszabályon, megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettség teljesítésére c.3.) lakáscsere alapján c.4.) a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény 136./A alapján, elővásárlási joggal megszerzett lakás esetén. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

108 108 A b.) és c.) pontban meghatározottak szerint hasznosítható lakás is bérbe adható szociális rászorultnak, azonnali intézkedést igénylő, súlyos válsághelyzetbe került személy vagy család elhelyezésének szükségessége esetén. A Széchenyi Terv keretében, állami támogatással megépült önkormányzati bérlakások csak szociálisan rászorultak részére adhatóak bérbe. Városi érdekből a piaci és költségelvű hasznosításra, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a szociális célú hasznosításra kijelölt lakás - meghatározott munkakört betöltő személy számára is - bérbe adható, de kizárólag a munkakör betöltésének idejére. 12 Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmet az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek: a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 százalékát, egyedülálló, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, illetve ha a családban tartósan beteg személy él a nyugdíjminimum 300 szzalékát, kivételes méltánylást érdemlő, súlyos válsághelyzetben lévő család vagy személy esetében a jövedelemhatár 50 százalékkal túlléphető, a saját, illetve a vele együttköltöző családtagjának tulajdonában, haszonélvezetében lakás, üdülő nincs, és 5 éven belül nem is volt, kivéve olyan kivételes méltánylást érdemlő körülményt, melynél fogva az igénylő saját ingatlana felett önhibáján kívül rendelkezni nem képes, saját és a vele költöző családtagja tulajdonában nincs a nyugdíjminimum 25-szeresét meghaladó vagyontárgy, Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi méretű lakás adható bérbe: 1 4 fő esetén: 2 szobás 5 6 fő esetén: 3 szobás Minden további költöző esetén + ½ szoba. A nem szociális jellegű lakásokat piaci alapon, árverési licit útján kell bérbe adni, határozatlan időtartamra. Városi érdekből határozott időtartamra is meghirdethető a bérleti jog. Az árverési licitet a bérbeadó értesítése alapján a Városfejlesztési és Jogi Osztály írja ki, a lakás megüresedését követő 15 napon belül. A kiírást közzé kell tenni az önkormányzat hirdető tábláján, a kábeltelevízióban, legalább 30 napig. A bérleti szerződést azzal a licitálóval köti meg a bérbeadó az árverésen készült jegyzőkönyv alapján aki a legmagasabb összegű lakbér fizetését vállalta. Az árverés sikertelensége esetén, vagy ha az árverésen bérleti jogot nyerő ajánlattevő az árverést követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést, és az árverést követő 3 12 orvos, egészségügyi szakdolgozó, pedagógus, főiskolai vagy egyetemi végzettségű köztisztviselő és közalkalmazott, hivatásos rendőr vagy katonatiszt, gondnok, házmester, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

109 109 hónapon belül nem veszik bérbe a lakást a kikiáltási áron, újabb árverést kell kiírni. Újabb kiírás esetén a minimum bérleti díj 20 százalékkal csökkenthető. Pályázaton kívül közérdekű feladatok végrehajtása érdekében adható bérbe lakás: a.) megsemmisült, vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén b.) önkormányzati rendeletek vagy határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (önkormányzat által kisajátított lakás, rendezési terv) c.) önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselők, közalkalmazottak, önkormányzat által alapított közszolgáltatási feladatot ellátó intézmény, vagy gazdasági társaság alkalmazottja d.) fegyveres és rendvédelmi szervek dolgozóinak. A c.) és d.) pont esetén a bérbeadást a munkáltató kezdeményezi. A bérleti díjak mértékét a 10/2007. (VI. 1.) önkormányzati rendelet 8. számú melléklet határozza meg azzal, hogy az Ltv. 34. (4) bekezdésére figyelemmel kell lenni Intézményfenntartás Bonyhád Város Önkormányzata a Szervezeti és Működési Szabályzat függelékében foglaltak szerint a következő intézmények fenntartását látja el, vagy vállal benne szerepet. Bonyhád Város Önkormányzata közszolgálati intézményei Oktatási intézmények: Bonyhádi Varázskapu Bölcsőde-Óvodai Intézményegység Tagóvodák: Malom tagóvoda Liget tagóvoda Pitypang tagóvoda Szélkakasos tagóvoda Ficánka tagóvoda Napsugár tagóvoda Kisvejkei Óvodai Tagintézménye Kisdorogi Óvodai Tagintézménye Váraljai Játszóház Óvodai Tagintézménye Izményi Napközi Otthonos Óvodai Tagintézménye Kismányoki Óvodai Tagintézménye Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény (BONI) fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Bonyhád Város Önkormányzata az alábbi tagintézmények tekintetében a működtetői feladatokat látja el: Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye Vörösmarty Mihály Általános Iskolai Tagintézménye 13 Bonyhád Város Önkormányzata 5/2015. (III.27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

110 110 Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézményegység, Arany János Gimnáziumi Intézményegység Művelődési intézmények Vörösmarty Mihály Általános Művelődési Központ Solymár Imre Városi Könyvtár Völgységi Múzeum Egészségügyi és szociális intézmények: Városi Bölcsőde Szociális Alapszolgáltatási Központként működő Gondozási Központ Egyéb: Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) Sportlétesítmények és Ifjúsági Táborok Energiagazdálkodás A város kiemelt projektjei közé tartozik az energiahatékonyság fokozása és a megújuló energiaforrások hasznosítása. Az előző ciklusban több energiahatékonysági projektet is lebonyolítottak a város intézményeiben: ben: Ficánka óvoda felújítása (BM pályázati támogatással) - nyílászáró (ablak, ajtó) cseréje, 1100 m 2 felületű homlokzat utólagos hőszigetelése, 1674 m 2 lapos tető víz elleni szigetelésének felújítása, 2 rétegű új szigetelés készítése bádogos szerkezetek cseréjével ben: a Tanuszoda felújítása folyamán energetikai szempontból az uszoda nyílászáróinak cseréje, a tetőszigetelés felújítása (Duna-Mecsek Alapítvány támogatásával) történt meg. A KEOP /A pályázat keretében önkormányzati épületek megújuló energiával való ellátása valósult meg a Sportcsarnok, Vörösmarty Mihály Művelődési Ház, BÁI Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Malom Óvoda, Szélkakas Óvoda, Ficánka Óvoda, Gondozási központ intézményekben és a Dózsa utcai nappali foglalkoztatóban. Az épületek villamosáram-ellátását támogatják a projekt keretében megépített napelemes rendszerek, jelentősen csökkentve a rezsiköltségeket ban valósult meg a Bolyai utcai Liget Óvoda energetikai korszerűsítési felújítása (BM támogatással). A beruházásból többek között az ablakok cseréje, napenergia hasznosító rendszer, a lapostető hőszigetelése, fűtési rendszer korszerűsítése, új szellőzőrendszer és a homlokzat utólagos hőszigetelése valósult meg. 14 Beszámoló a képviselő-testület gazdasági programjának (munkaprogramjának) végrehajtásáról, 122. sz. előterjesztés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

111 111 A TIOP / sz pályázatból a Bonyhád, Szabadság utca 2. szám alatti Bentlakásos Idősek Otthona felújítása valósult meg. A projekt energetikai részeként: homlokzati nyílászárók cseréje, utólagos hőszigetelés, fűtési és melegvíz ellátó rendszer korszerűsítésére került sor. Jelenleg elnyert, folyamatban lévő energetikai fejlesztés: Napelemes rendszer telepítése a Bonycom Nonprofit Kft épületeire (KEOP /N/14 Fotovoltaikus rendszerek kialakítása). Az önkormányzat a jövőben is elsődleges céljai között tartja számon az energiahatékonyság javítását, illetve a megújuló energiaforrások (szélenergia, geotermális, napenergia) integrálását az energia szolgáltató rendszerbe, amely a as gazdaságfejlesztési programnak is a részét képezi. A megújuló energiaforrások részarányának növelése terén nagy előrelépés a termálvízkincs több ütemben történő hasznosítása. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 7/2012.(I.26.) sz. határozatával támogatta a SWR Bauconsulting Kft-vel megkötött szándéknyilatkozatot, amely alapján a cég elkészítette Bonyhád város energetikai felmérését, figyelemmel a jelenlegi és a jövőben várható energiaigényre, és javaslatot tett a megújuló geotermikus energia hasznosítására. Az önkormányzati igényeket meghaladó mennyiségű geotermikus energia nyerhető ki a Bonyhád alatt lévő termálvízkincsből a város számára készült energetikai felmérés szerint. Egy méter mély termálkút 115 Celsius fokos vizét felhasználva a város évente közel 44 ezer gigajoule fűtési hőigénye biztonságosan ellátható olvasható az SWR Bauconsulting Kft. által készített jelentésben. Amennyiben a termálvíz hőkészletét a 115 és 95 Celsius fokos tartományban - áramtermelésre is felhasználják, úgy évi 21,7 gigawattnyi elektromos energia állítható elő, ami közel tízszerese a város áramigényének. A számítások egy 2010-es, szeizmikus vizsgálaton alapulnak, amelyet az önkormányzat a termálvizet rejtő mélykarsztréteg felderítése érdekében végeztetett el. A jelentés szerint az évi 1,4 millió köbméternyi vízhozamú termálkút a 14 ezer lakosú város intézményeinek áram- és hőigénye mellett mezőgazdasági, élelmiszeripari üzemek, turisztikai és gyógyászati intézmények hőigényét is kielégítheti. (Alternatív Energia honlapja) 15 Az energia hasznosításának érdekében a Pannon Geosolar Kft. és a bonyhádi önkormányzat projektcéget hozott létre. (SWR Bauconsulting Kft. honlapja) BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

112 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény értelmében az önkormányzat kötelezően ellátandó, településüzemeltetéssel összefüggő tevékenységei a következők: településüzemeltetés o köztemetők kialakítása és fenntartása o a közvilágításról való gondoskodás, o kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, o a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, o közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, o gépjárművek parkolásának biztosítása környezet-egészségügy o köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, o rovar- és rágcsálóirtás; helyi közösségi közlekedés biztosítása; hulladékgazdálkodás; távhőszolgáltatás; víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Bonyhádon a városüzemeltetés jól szervezett, minden idetartozó szegmens pl. köztisztaság, útfenntartás, közvilágítás, szemétszállítás, temető karbantartás, üzemeltetés szolgáltatásokkal lefedett. Az útfenntartási munkák minden évben jelentősen megterhelik a város költségvetését, ennek ellenére minden évben a kátyúzási, festési és táblakihelyezési munkák a szükséges szinten megvalósulnak. A helyi közutak és tartozékainak kialakítását és folyamatos karbantartását, felújítását az Önkormányzat Műszaki Osztálya látja el, és vállalkozásokkal kötött szerződések keretében biztosítja a gépjárművek parkolását, ellenőrzi a parkolási rend betartását. Jelentős számú városgazdálkodási feladatot (közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, hulladékgazdálkodás, települési környezet tisztaságának biztosítása) végez közszolgáltatási szerződés keretében az önkormányzati tulajdonban álló Bonycom Bonyhádi Közüzemi Nonprofit Kft végzi. Ugyancsak ez a cég felel a temetők kialakításáért, fenntartásáért, de az önkormányzati Bonyhádi Köztemető és Bonyhád Majos Köztemető mellett az egyházi tulajdonú Római Katolikus Temető esetében is. A közvilágítási feladatokról és a távhőszolgáltatásról a Fűtőmű Kft. Bonyhád, a kéményseprő-ipari szolgáltatásról pedig a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. gondoskodik. A víziközmű-szolgáltatást a Mezőföldvíz Kft., a helyi közösségi közlekedést pedig a Déldunántúli Közlekedési Központ Zrt. biztosítja több vonalon, továbbá a távolsági buszok egy része is igénybe vehető helyi közlekedés céljából is. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

113 A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Bonyhád belterülete a Völgység kistáj részét képező Bonyhádi-medencében található, míg a belterületétől keletre eső külterületek a Szekszárdi-dombság kistájhoz tartoznak. A város keleti részén folyik keresztül a Völgységi-patak. ( ábra) ábra: Földrajzi tájak elhelyezkedése Bonyhád területén Forrás: alapján saját szerkesztés ábra: Bonyhád domborzati adottságai Forrás: Geológia és domborzat, talaj Bonyhád domborzati viszonyait a löszös dombsorokkal övezett Bonyhádi-medence, poligenetikus süllyedéke határozza meg, melynek belsejét vastag lösztakaró (40 m) béleli ki, tszf-i magassága m. Alaktanilag a medencefelszínt alig tagol töbrös löszsíkság jellemzi. Felszínét rétekkel behintett, széles völgytalpú lankás völgyelések hálózzák be. A medence délkeleti irányba lejtősödik.17 ( ábra) Bonyhád területének földtani alapját túlnyomó részben löszös üledék adja, helyenként (patakok mentén) pedig glaciális és alluviális üledék képzi. ( ábra) 17 Forrás: Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Budapest: MTA FKI BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

114 ábra: Bonyhád és térségének földtani adottságai Forrás: Bonyhád és térségének legjellemzőbb talajfajtája az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. A Völgységi-patak alluviumán öntés réti talaj a jellemző. ( ábra) Vízrajz ábra: Genetikus talajtípusok Bonyhádon és térségében Forrás: A térség felszíni vizei a Duna jobb parti vízrendszeréhez tartoznak. A legjelentősebb vízfolyás a Völgységi-patak, népi nevén a Határárok. Vízgyűjtő területe 553,2 km 2. Valamikor mocsarak, bozótosok között, szabadon kanyargott a völgyben, néhol még medre sem volt. Az 1780-as években a szabályozási munkák során a költségeket felezték, így került ásott medre két falu, két földesúr birtoka közé, a határra, azóta Határárok. Területi kiterjedése azonban nem csak a Völgység, hanem az egész Keleti-Mecsek vízfolyásává teszi. Forrása Baranyában, Zobák közelében a Hármas-hegy északi oldalán, az ún. Takanyó-völgyben található. Összegyűjtve a környező vizeket, végigfolyik Magyaregregytől Szászvárig, az ún. Vízvölgyön. Közben vízhozama egyre bővül. Hidasnál magába fogadja az Óbánya és Mecseknádasd irányából jövő vizeket, Bonyhád alsó végénél a majosi és apari patakokét, Kakasdnál pedig a Rák-patakot. Az Alsóhidas-patak a lengyeli-mucsi erdőkben ered, a Hidas-patak Tevel és Kéty között. Előbbi Szentgátnál a Völgységi-patakba torkollik, utóbbi Kölesdnél a Sióba. A Lajvér-patak Szálkától északra ered, Mórágy előtt elkanyarodva Bátaszéknél ér ki a síkra. Átfolyó rendszerű mesterséges tavak, halastavak és záportározók több helyütt vannak, Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

115 115 így Hónigpusztától Ladományig, Paradicsompusztánál, Szálkánál stb. A Lajvér-patak szálkai tározója a legjelentősebb, hatvan hektáron mintegy kétmillió köbméter víz szolgálja az árvízcsúcs csökkentése mellett a horgászatot, turizmust. A vizek hasznosításának szép példája a váraljai völgyben kialakított tórendszer. Kiépített forrás alig van. Valamikor nevezetes volt a lengyeli Annafürdő, melyet az Apponyiak üzemeltettek Klimatikus viszonyok Bonyhád éghajlata átmenetet jelent az Alföldre jellemző kontinentális és a Dél-Dunántúl mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlata között. A dombsági, erősen felszabdalt felszíneken változatos mezo- és mikroklímák jöttek létre. Kialakulásukhoz a domborzat mellett, azzal szoros kölcsönhatásban a talajadottságok, növényzet (pl. az erdők), vízfelületek, valamint több más ökológiai tényező is hozzájárult. A Völgység napsütéses óráinak száma átlagosan óra körül alakul éves viszonylatban, 810 óra körüli nyári és 210 óra körüli téli napsütéssel. Az évi középhőmérséklet 9,7 10,5 C. Az átlagos évi hőingás 22,5 C. A fagymentes napok száma átlag 206, a téli (zord) napoké mintegy tíz. A csapadék mm ez mm-rel haladja meg az Alföldét. Ez az érték a terület nem túl száraz, de nem is túl csapadékos jellegére utal. A csapadékmaximum júniusra, a másodmaximum novemberre jellemző. A szélirány eloszlása elég egyenletes, némi dominanciája az északi és az északnyugati szélnek van Élővilág A Völgység kistájban közel 70 százalékos a szántók aránya és a 20 százalékot alig haladja meg az erdősültség. Az őshonos fajokból álló állományok az erdős területeknek csak a felét teszik ki, a többi ültetett fenyves és akácos a patakokat kísérő egykori sások helyén telepített nemesnyárasok is vannak. A természetes erdőtársulásokban nagyon kis területen bükkösöket is találunk, de az uralkodó társulások a gyertyános, és a cseres tölgyesek. Nagymányok és Bonyhád között a Völgységi-patakot égerligetek és füzesek kísérik. Bonyhád környékének erdőségei vadban gazdagok. Kis szerencsével láthatunk gímszarvast (Cervus elaphus), dámvadat (Cervus dama), vaddisznót (Sus scrofa), őzet (Capreolus capreolus), vörösrókát (Vulpes vulpes), mezei nyulat (Lepus europaeus), a védettek közül: mókust (Sciurus vulgaris), borzot (Meles meles), sünt (Erinaceus europaeus). Néha megtelepszik a horgász- és halastavakban a fokozottan védett vidra (Lutra lutra). BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

116 Tájhasználat, tájszerkezet Tájszerkezet történelmi alakulása ábra: Bonyhád és környékének tájszerkezete Forrás: Bonyhád tájszerkezetét alapvetően meghatározza a medence jelleg és a város térségben betöltött központi szerepe. A település nagy kiterjedésű határai annak köszönhetőek, hogy a török korban elpusztult szomszédos falvak (Fülöp-Szerdahely, Szent- Iván, Szent-Máriafalva, Szent-Demeter-falva) nem települtek újjá. Bonyhád XVIII. század közepén meginduló fejlődésének mindenekelőtt földrajzi okai vannak. A település földrajzi kapu szerepben van, fontos út halad át rajta, az átkelést az ingoványos völgyön, a Bonyhádi Bozót"-on két jelentős híd (északon a Mérges hídja, keleten a Szent János-híd) biztosította. Bonyhádról utak tartottak a szomszédos községekbe. További előnyt jelentett, hogy az 1700-as években számos falura kiterjedő földesúri központ lett. Igazán központi szerepkört Bonyhádnak azonban a közigazgatás adott október 16-án a simontornyai tisztújító megyegyűlésen a dunaföldvári és simontornyai járás mellé egy harmadik járás felállításáról határoztak. Az alsó avagy Völgységhi járás székhelye Bonyhád lett. A város- és tájszerkezetet a későbbiekben a központi jellegből adódó utak sűrűsödése, a mezőgazdasági tájhasználat, és a későn, de annál sikeresebben elinduló ipar határozta meg. A szocializmus idején Bonyhád ipari üzemeit és pénzintézeteit államosították és több lépcsőben tsz-esítették a mezőgazdaságot. A közlekedésben a 6. számú főközlekedési út ben történt megépülte lett meghatározó Bonyhád életében. A lakásépítések az 1960-as évek elején kezdődtek meg. Először a Béke tér és környéke kezdett épülni, ettől nyugatra épült ki a következő évtizedekben a Fáy lakótelep. A Budai Nagy Antal u. akkori végében Hahner József, neves tsz-elnök építette az első házat, róla neveztek el a környéket Hahner-telepnek. Később egész városrész épült mögé Szecska néven. A város belterületén kisajátították a volt Perczel-kastélyok parkjait. A felső kastély Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

117 117 körül lakónegyed épült tömbházakkal, a Perczel-kert. Beépült a volt Erzsébet-liget, a Vásártér, az Ifjúsági park környéke. Délkeleti irányban is bővült a város, a 6. sz. főútig, a Schweitzerhof felé. A belterületi változásokat a városmag leromlása, pusztulása jelentette kezdetben. Egyes épületszanálások máig érezhető sebeket hagytak hátra. Ezután megváltozott a szemlélet, felismerték a helyi értékeket. Példamutató rekonstrukciós tevékenység kezdődött, amely máig tart. A városból elszármazott Kráhling János révén műszaki egyetemisták építészeti felmérést végeztek Bonyhádon és Majoson, ami jelzi Bonyhád kisvárosi értékeit e téren is. Az 1970-es évek életmódváltozásával egy időben a városkörnyéken szép hétvégi házak, hobbikertek telepei épültek ki. Ezek közül leghíresebb a széplaki részen lévő, Gecsemáné és a szecskai-tó környéke Tájhasználat Bonyhád közigazgatási területének legnagyobb része külterület ( ábra), a központi nagyobb méretű belterülethez még azzal össze nem függő kisebb-nagyobb belterületi részek tartoznak. 87% 3% 10% belterület külterület zártkert ábra:bonyhád területének megoszlása belés külterület, illetve a zártkertes területek arányában ábra: Bonyhád területének művelési ágak szerinti megoszlása Adatforrás: A közigazgatási terület művelési ágak szerinti megoszlását a ábra szemlélteti. A földhivatali nyilvántartás szerint Bonyhád területének valamivel több mint fele művelés alól kivett terület. A művelt területek legnagyobb arányát a szántók (29 százalék) teszik ki. A szőlőművelés által érintett területek aránya kicsivel haladja meg a gyepek (legelő, rét) arányát, míg az erdőterületek aránya jóval az országos átlag alatt van (mindössze 2 százalék, kb. 503 ha, az országos átlag 2012-ben 22,1 százalék volt) Védett, védendő táji és természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek január 1-től módosult a területrendezési tervek tájképvédelmi övezeteinek rendszere. A korábbi két tájképvédelmi övezet országos jelentőségű, ill. térségi jelentőségű tájképvédelmi terület helyett egy tájképvédelmi övezet, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete lépett. 0% 29% 2% 5% 0% 2% 2% 1% 0% 56% 3% erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös halastó kert kivett nádas szántó szőlő 18 Történeti rész forrása: Bonyhád Településfejlesztési Koncepció, BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

118 118 BONYHÁD ábra: OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete által érintett területek Az övezet a közigazgatási terület mintegy egynegyedét, és azon belül is főként a külterületi részeket érinti. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Bonyhád közigazgatási területén egyaránt találhatók nemzetközi, országos és helyi védett, illetve védelemre érdemes természeti területek, értékek. Országosan védett, illetve védelemre tervezett természeti értékek Bonyhád közigazgatási területének ábrán feltüntetett részei az országos ökológiai hálózat részét képezik. Az országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes és természetközeli területek, valamint az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Bonyhád közigazgatási területét mind az ökológiai magterület, mind az ökofolyosó övezete érinti. Ez szabályozási szempontból azt jelenti a jelenleg hatályos OTrT szerint, hogy az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

119 ábra: Tolna megye TrT Országos ökológiai hálózat területe Forrás: Helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek, emlékek Bonyhád Város Önkormányzata 12/2013. (V. 31.) önkormányzati rendelete az épített és természeti környezet helyi védelméről tartalmazza a település helyi védelem alatt álló értékeit. Helyi védettségű természeti értékek a Bonyhádi Perczel Mór Szakközépiskola és Kollégium parkja, mely 1 ha kiterjedésű (tk.sz.:16/6/tt/75). A meglévő közparkok közül egyedi védettségben részesül a Perczel kert park területe. A város zöldterületi rendszerében 12 db egyedi tájérték 19 található. Az egyedi tájértékek jelenleg jogi védelem alatt nem álló táji értékek. Az alábbiakban bemutatásra kerülnek az egyedi tájértékek: védett facsoportok és faegyedek, illetve nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek. Védett facsoportok Istvánmajorban lévő fekete fenyők (Pinus nigra) 58 db, erdei fenyők (Pinus sylvestris) 3 db Evangélikus temetőben lévő hegyi juhar (Acer pseodoplatanus) 26 db Gimnázium és kollégium közötti területen vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 25 db Kossuth L. utcai vásártéri bejárat mellett vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) 10 db Perczel M. utcai gömbjuhar fasor 75 db Védett faegyedek Malomkastély előtt platánfa (Platanus occidentalis) Művelődési ház előtt kocsányos tölgy (Quercus robur) Plébániakertben és a Perczel M. u. 7. sz. udvarában páfrányfenyő (Ginko biloba), tiszafa 19 Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

120 120 (Taxus baccata) Római katolikus templom bejárata mellett Perczel M. u. 33. sz. udvarban liliomfa (Magnolia soulangeana) Perczel M. u. 13. sz. udvarban császárfa (Paulownia tomentosa) Gimnázium kollégiumánál magas kőris (Fraxinus excelsior) Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek Natura 2000 Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) kijelölésére az Európai Uniós csatlakozás kötelezte az országot 20. A jelenleg hatályos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet szerint Bonyhád közigazgatási területének egy része a mellékelt térképvázlaton ( ábra) jelölteknek megfelelően Natura 2000-es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDD Szekszárdi-dombvidék) ábra: A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek elhelyezkedése Bonyhádon és környezetében Forrás: Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A helyzetfeltárás alapján az látható, hogy az védelem alá tartozó területek főként a külterületen találhatóak, így a rájuk vonatkozó szabályozások nem jelentenek konfliktus forrást. 20 A területlehatárolást Európai Uniós irányelvek (a Természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló irányelv és a Madárvédelmi irányelv) határozták meg. Az egységes európai ökológiai hálózat kialakításának célja, hogy biztosítsa bizonyos természetes élőhelytípusok, valamint bizonyos fajok élőhelyei kedvező állapotának fenntartását, vagy adott esetben helyreállítását természetes kiterjedésükön, illetve elterjedési területükön belül. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

121 121 Általában a nem célzottan tájhasználati konfliktusok feloldását célzó fejlesztési beruházások minden erőfeszítés ellenére előbb-utóbb bizonyos fokú konfliktushoz vezetnek, melyek lehetnek területhasználati és funkcionális, tájökológiai vagy tájképi (vizuális) gyökerűek. A konfliktusok mértéke azonban összehangolt, átgondolt tervezéssel csökkenthetők. Leggyakoribb probléma az infrastruktúra fejlesztések, a beépített területek növelése és a természetvédelem, tájvédelem szempontjainak ütközése ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei A település zöldfelületi rendszerének elemei a közhasználatú zöldfelületek (közterületen vagy közhasználatra átadott területen lévő zöldfelület, közpark, közkert), a korlátozottan közhasználatú zöldfelületek (egyes intézmények, sport és szabadidős területek zöldfelületei), a nem közhasználatú zöldfelületek (lakó-, üdülő-, hétvégi házak és egyes intézmények kertjei), a vonalas, zöldhálózati összekötőelemek (utak, vízfolyások menti zöldfelület), továbbá a belterülethez kapcsolódó, jelentős zöldfelülettel rendelkező külterületi elemek (erdők, mezőgazdasági területek, vízpartok stb.). Bonyhád az összes zöldfelület nagysága az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) szerint m ábra: Zöldfelületek nagysága Bonyhádon és környékén (m2) Forrás: BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

122 122 Az önkormányzat 11/2008.(IV. 11.). sz. rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról mellékletében 32 közparkot nevesít a város területén. Ezek közül a négy legnagyobb területű ( táblázat) teszi ki a teljes zöldfelület 43 százalékát. Közpark neve Területe (m 2 ) Aránya a teljes zöldfelületből (%) Perczel kert ,5 Kőrősi u. Ny-i zöldterület ,3 Vásártér ,7 Milleniumi park , táblázat: Bonyhád legnagyobb közparkjainak területe Forrás: Bonyhád Város Önkormányzatának 11/2008.(IV.11.).sz. rendelete a helyi környezet védelméről, a település tisztaságáról 1. sz. melléklet A fentieken kívül húsz közpark területe haladja meg az 1 ha-t, amelyek közül hat 3 ha feletti (a zöldfelületek 22,2 százalékát teszi ki). Bonyhádon az egy főre jutó zöldfelületek aránya alacsony (8,9 m 2 /fő, ábra.) ábra: Egy főre jutó zöldfelületek aránya Bonyhádon és térségében Forrás: TeIR, A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer legnagyobb problémája, hogy a közparkok nagyon széttagoltak, és még a közeliek között sincs megfelelő kapcsolat kiépítve. A zöldfelületi rendszer elemei egyértelműen fejlesztésre szorulnak annak érdekében, hogy a mai kor igényeit kielégítő városi rekreációs terekként funkcionálhassanak. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

123 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település szerkezetét elsősorban a történelmi múlt határozza meg. A város központi belterülete körül elhelyezkedő kiterjedt belterületbe elszórtan kisebb belterületi részek tagolódnak. A központi belterület hat városrészre tagolódik. A város három jelentős hosszanti tengelye a Perczel Mór utca, amelyen a Perczelek kúriái és a családhoz tartozó épületek sorakoznak. A 6-os út, amely a várost keleten éri el, valamint a Gyár utca, ahol a kiterjedt barnamezős övezetek találhatók. A város központi jellegzetessége az egymást érintő két tér (Szabadság és Széchényi), ahol sok központi funkció sűrűsödik. A település jellegzetessége a sok, de jobbára elaprózott zöldfelület. Jellegzetes lakótelepi beépítettséggel a délnyugaton a Fáy ltp. és környékén találkozhatunk, amely közel esik a volt Zománcgyári területhez. A város északnyugati részén kiterjedt családiházas övezet van Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A városban a beépítésre nem szánt területek közé csak a közlekedés (közút, kötöttpályás) és az azzal kapcsolatos felületek (pályaudvar, töltőállomás stb.), a zöldfelületek, valamint a vízgazdálkodáshoz kötődő területek tartoznak Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Bonyhád funkcióellátottsága teljes körű, bár a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatási funkciók még fejlesztésre szorulnak. A vizsgált funkciók nagy része főként a belvárosi mag köré, és annak holdudvarába csoportosul. A gazdasági funkciók a belvároson kívül természetszerűleg az ipari területekre összpontosulnak. Majos kivételével a külső belterületek funkcióellátottsága gyér. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

124 ábra: Bonyhád központi belterületének funkciómegoszlása Forrás: saját szerkesztés Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

125 Alulhasznosított barnamezős területek Az alulhasznosított barnamezős területeknek kétféle megjelenési formája van a városban. Az egyik a nagy egybefüggő egykori iparterületek a Dózsa Gy. utcában és a Gyár utcában (régi Cipőgyár), valamint a Perczel utcában a Zománcgyár területe. A másik típus a városban, elszórtan a lakófunkcióval kevert ipari területek Konfliktussal terhelt (slumosodott, degradálódott) terület A belvárosban található impozáns műemlék jellegű házak sok esetben üresen állnak. Az épületállomány ennek következtében folyamatosan romlik Az épített környezet értékei Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Bonyhád határában, a feltárt sírok száma alapján az eddigi legnagyobb bronzkori, a dunántúli mészbetétes edények népe hagyatékát őrző temetőt tártak fel. A régészeti leletanyagok jegyzékét Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza Műemlék, műemlékegyüttes Bonyhád országos védettségű műemlékeit az alábbi táblázat tartalmazza: Név Település Cím HRSz. Evangélikus lelkészlak Bonyhád Dózsa Gy. u /1 Evangélikus templom Bonyhád Dózsa Gy. u. 402/3 Evangélikus iskola és tanítólakás Bonyhád Dózsa Gy. u /4 Ózsinagóga Bonyhád Mártírok tere 591 Lakóházak Bonyhád Perczel M. u /1; 1342/2; Perczel-kúria (irodaház és Aranysas Patika) Bonyhád Perczel M. u Perczel-kúria (Bouquet-, ún. Buki-ház) Bonyhád Perczel M. u Lakóház Bonyhád Perczel M. u Perczel-kúria (kollégium) Bonyhád Perczel M. u Református templom Bonyhád Petőfi u /2 Izraelita szeretetház és maceszsütöde Bonyhád Rákóczi u /2 és 599 Római katolikus templom Bonyhád Szabadság tér 59/1 Szentháromság oszlop Bonyhád Szabadság tér 59/5 Rinaldi-ház Bonyhád Szabadság tér 1. 78/1 Nunkovits-Honig ház (Völgységi Múzeum) Bonyhád Szabadság tér 2. 89/3. Római katolikus plébánia Bonyhád Szabadság tér /1. Kórház (orvosi rendelő) Bonyhád Szent I. u /1 Kálvária-kápolna Bonyhád Temető (Kálvária-domb) 2622/2 Ermel-Vojnits-mauzóleum Bonyhád Temető (Kálvária-domb) 2622/2 Perczel-kúria Alsóbörzsöny Major 3114/6 Római katolikus templom Ladomány 3235 Evangélikus templom Majos táblázat: Bonyhád műemlékeinek listája Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke Tolna Megye, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 2006 A helyi szintű védettséget élvező épületek listáját Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

126 Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet konfliktusai közé a belső városrészek slumosodása, és a barnamezős ipari területek lakófunkcióval történő keveredése okozza. A slumosodás elsősorban a város értékei közé tartozó értékes műemlék jellegű állományt érinti, amely más területekre (turizmus) is negatív hatást gyakorolhat. A kiterjedt barnamezős területek funkcióváltásának elhúzódása is problematikus területként jelenik meg. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

127 KÖZLEKEDÉS Hálózatok és hálózati kapcsolatok Bonyhád térségét nem érinti páneurópai közlekedési hálózati elem, csak a szomszédos településeket (Szekszárd környékén az M6 és a Duna, Dombóváron a 40. sz. vasútvonal). Az országos szintű kapcsolatok ezek felé biztosítanak közvetett elérést, a megyeszékhely közelsége miatt a különböző szintű térségi központok elérhetősége jónak mondhatók (pontos értékeket a táblázat tartalmazza). Bonyhád járás közlekedési hálózatát mutatja az alábbi ábra ábra: Bonyhádi járás közlekedési hálózata Forrás: utadat.hu BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

128 128 A kelet nyugati irányú országos közúti kapcsolatokon rendkívül sokat fog majd javítani az M9-es autópálya Szekszárd Kaposvár szakasza, amely északról fogja elkerülni a várost. Különböző szintű térségi központok elérhetősége személygépkocsival Térségi központok Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási idő sebesség Útvonal megyeszékhely Szekszárd 22,0 km 20 perc 66 km/h 6 régióközpont Pécs 39,6 km 33 perc 72 km/h 6 főváros Budapest 171,0 km 96 perc 107 km/h M6 Különböző szintű térségi központok elérhetősége távolsági autóbusz járattal Térségi központok Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám idő sebesség (oda-vissza) megyeszékhely Szekszárd 20,4 km 29 perc 42 km/h járat régióközpont Pécs 41,0 km 60 perc 41 km/h járat főváros Budapest 172,1 km 191 perc 54 km/h járat Különböző szintű térségi központok elérhetősége vasúttal Térségi központok Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám idő sebesség (oda-vissza) megyeszékhely Szekszárd 37,0 km 83 perc 27 km/h 4-4 járat (egy átszállással) régióközpont Pécs 106,0 km 115 perc 55 km/h 9-8 járat (egy átszállással) főváros Budapest 206,0 km 209 perc 59 km/h 6-6 járat (egy átszállással) táblázat: Különböző szintű térségi központok elérhetősége Közúti közlekedés A Bonyhádi járás területén található főbb közutak: Bonyhád területén vezet keresztül a 6. sz. I. rendű főút, mely kapcsolatot biztosít Szekszárd megyeszékhely (majd Budapest), valamint Pécs régióközpont (majd horvát országhatár) felé. A járás főbb útja még a 65. sz. II. rendű főút, amely egyik irányban szintén Szekszárd, míg a másik irányban Siófok felé biztosít kapcsolatot, de Bonyhádon nem érinti. A járás többi települését 16 db alsóbbrendű országos közút köti be a közlekedési hálózatba. Bonyhád közúti elérhetőségét a többi járási település felől mutatja a következő táblázat. Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Kakasd 8,6 km 9 perc 57 km/h Grábóc 9,5 km 15 perc 38 km/h Mőcsény 8,6 km 11 perc 47 km/h Mórágy 18,1 km 21 perc 52 km/h Bátaapáti 14,2 km 18 perc 47 km/h Cikó 7,1 km 11 perc 39 km/h Kismányok 7,7 km 11 perc 42 km/h Nagymányok 7,2 km 8 perc 54 km/h Váralja 10,1 km 13 perc 47 km/h Györe 13,2 km 14 perc 57 km/h Izmény 16,0 km 19 perc 51 km/h Aparhant 9,8 km 12 perc 49 km/h Bonyhádvarasd 9,6 km 10 perc 58 km/h Mucsfa 14,8 km 17 perc 52 km/h Kisvejke 17,6 km 20 perc 53 km/h Nagyvejke 15,6 km 20 perc 47 km/h Lengyel 21,8 km 25 perc 52 km/h Závod 19,4 km 22 perc 53 km/h Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

129 129 Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Tevel 16,0 km 17 perc 56 km/h Kisdorog 13,5 km 14 perc 58 km/h Kéty 19,6 km 21 perc 56 km/h Murga 23,4 km 27 perc 52 km/h Felsőnána 24,3 km 27 perc 54 km/h Zomba 14,9 km 17 perc 53 km/h Átlag 14,2 km 17 perc 51 km/h táblázat: Bonyhád járási központ közúti elérhetősége Településen található főbb közutak 21 A település területének közúti hálózatát a következő oldalon lévő térkép mutatja. 6. sz. I. rendű főút: A település keleti oldalán halad, kevésbé érintve a belterületet, ezért funkciója csak a településen túli kapcsolatok kiszolgálása. Bonyhád területén két jelzőlámpával szabályozott csomópontja van (Tesco bevásárló kp. kiszolgálóútja és Zrínyi u. csomópontoknál). Átlagos napi forgalma 7838 Ej/nap. Rákóczi F. u. Széchenyi I. tér Zrínyi M. u.: A sz. Bonyhád Tevel Murga összekötőút Bonyhád belterületi része, melynek elsődlegesen térségi és települési kapcsolat funkciója van, de jelentős a feltáró funkciója is. Átlagos napi forgalma 6210 Ej/nap. Deák F. u.: sz. Bátaszék-Bonyhád összekötőút településre eső része, térségi szinten kapcsolati, település szempontjából kiszolgáló és feltáró funkciója van, átlagos napi forgalma 2343 Ej/nap sz. Bonyhád Dombóvár összekötőút: Bonyhád déli oldalán halad, belterületi szakasza minimális, Majos városrész felé és térségi szinten biztosít kapcsolatot, átlagos napi forgalma 6539 Ej/nap. Majos I. Majos V. Majos X.: sz. Majos összekötő út és sz. Majos Lengyel Kurd összekötőút belterületi része, van térségi kapcsolati, feltáró és kiszolgáló funkciója is, átlagos napi forgalma 1179 Ej/nap. Település szempontjából fontosabb helyi gyűjtőutak: sz. Cikó bekötőút: Cikó település felé biztosít kapcsolatot, forgalma 955 Ej/nap Perczel Mór u.: sz. és sz. utak között vezet, több városrész összekapcsolásával és feltárásával Szent Imre u. Dózsa Gy. u.: településközpontban található főbb út Kossuth Lajos u. Bajcsy-Zsilinszky u.: több városrészt és főbb utat kapcsol össze és tár fel Dr. Kolta László u.: dél-nyugati városrész fő feltáró útja Budai Nagy A. u.-móricz Zs. u.-kőrösi Csoma S. u.: Észak-nyugati városrész fő feltáró útjai 21 A fejezetben szereplő forgalmi adatok forrása: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma, BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

130 ábra: Bonyhád belterület közúti hálózata A településhez tartozó országos közutak, valamint a helyi fő- és gyűjtőutak mind 2x1 forgalmi sávosak. Sebesség és súlykorlátozás a Zrínyi utcában van a Nepomuki Szent János híd műszaki állapota miatt, ahol a 20 km/h-s sebesség- és 3,5 t súlykorlátozás mellett a forgalom a hídon egy sávra szűkül, az áthaladást jelzőlámpák segítik. A szerkezeti terv és a Perczel terv tartalmazza a sz. összekötőút települést keletről elkerülő szakaszát, a sz. összekötőút Majost keletről elkerülő szakaszát, valamint három körforgalom kialakítását. Baleseti mutatók alakulása A közúti balesetek arányát tekintve romlott mind a járás, mind a település mutatója 2010 óta, ahogy az a következő ábrán látható ig a megyei, régiós és országos átlagnál Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

131 131 jóval kevesebb baleset történt Bonyhádon és javuló tendenciát mutattak, de 2011-re az előző évhez képest több mint megkétszereződött a közúti balesetek száma. 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, Országos közúti balesetek Régiós közúti balesetek Járási közúti balesetek Települési közúti balesetek Megyei közúti balesetek ábra: Személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 1000 főre vetítve Adatok forrása: KSH, 2013 Motorizációs mutatók alakulása A település motorizációs mutatói (355 személygépkocsi/1000 fő és 56 tehergépkocsi/1000 fő) jóval az országos (308 és 48), a régiós (341 és 55) valamint a megyei (332 és 58) átlag felettiek. Az elmúlt évek gazdasági recessziója visszavetette az évente forgalomba helyezett gépjárművek számát, Bonyhád viszonylatában ez az jelenti, hogy a évi 14 jármű/év/1000 főhöz képest évi mélypontban 6 jármű/év/1000 főre esett. Bonyhád esetén évi adatok ismét elérik a válság előtti szintet, szemben az országos és régiós értékekkel. Az elmúlt években a településen folyamatosan csökkent a benzinüzemű gépkocsik aránya (2007-ben 78,4 százalékról 2013-ben 70,3 százalékra) és emelkedett mind a gázolaj (21,5 százalékról 28,7 százalékra), mind az egyéb üzeműeké (0,1 százalékról 1,0 százalékra). Ez a tendencia megegyezik az országos, régiós és megyei tendenciákkal Közösségi közlekedés Közúti A helyi és helyközi autóbusz üzemeltető a Gemenc Volán Zrt. volt, január 1-jén létrejött a Dél-Dunántúli Közlekedési Központ Zrt. Az autóbusz flotta átlag életkora az elmúlt években folyamatosan növekszik 2013-ban 12,93 év volt (2011-ben 11,45 év, 2012-ben 12,45 év). A térségi autóbusz közlekedés központja a bonyhádi autóbusz állomás, amely a Zrínyi utcából nyíló úton közelíthető meg. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

132 132 A településen található autóbusz megállóhelyek többségén található menetrend, a forgalmasabb megállókban esőtől és széltől védett autóbusz váró és pad, de akadálymentesítés, egyéb utastájékoztató eszköz és kerékpártároló sehol nem található. A távolsági járatokkal a különböző szintű területi központok elérhetőek, az táblázat tartalmazza az ezekhez tartozó adatokat. Az autóbusz járatok ezeken kívül közlekednek Bátaszék, Dombóvár, Győr, Kaposvár, Mohács, Szeged és Tatabánya településekre is. Egy átlagos teljesárú menetjegy ára Ft, havi bérlet ezer Ft körüli a távolság függvényében. Az elmúlt évek során a szállított helyközi utasok száma kis mértékű (átlagosan évi 2 százalékos) csökkenést mutat, 2014-ben 2,8 millió utas volt. A helyközi közlekedés szolgáltatási színvonala eltérő, ezt mutatja a táblázat. Járás települései Távolság Átlagos utazási idő Átlagos utazási sebesség Átlagos napi járatszám (oda-vissza) Kakasd 7,7 km 11 perc 42 km/h járat Grábóc 5,3 km 15 perc 21 km/h 4-6 járat Mőcsény 7,9 km 18 perc 26 km/h járat Mórágy 11,2 km 45 perc 15 km/h 5-5 járat Bátaapáti 11,4 km 32 perc 21 km/h 6-7 járat Cikó 6,5 km 12 perc 33 km/h járat Kismányok 6,3 km 10 perc 38 km/h járat Nagymányok 7,4 km 13 perc 34 km/h járat Váralja 10,0 km 19 perc 32 km/h járat Györe 14,6 km 29 perc 30 km/h 10-9 járat Izmény 17,2 km 34 perc 30 km/h 10-9 járat Aparhant 11,3 km 17 perc 40 km/h járat Bonyhádvarasd 10,4 km 15 perc 42 km/h járat Mucsfa 15,1 km 28 perc 32 km/h járat Kisvejke 11,3 km 34 perc 20 km/h járat Nagyvejke 15,0 km 29 perc 31 km/h 7-7 járat Lengyel 22,0 km 40 perc 33 km/h járat Závod 13,3 km 38 perc 21 km/h 5-6 járat Tevel 16,7 km 30 perc 33 km/h járat Kisdorog 13,4 km 22 perc 37 km/h járat Kéty 19,7 km 26 perc 45 km/h 1-2 járat Murga 15,8 km 40 perc 24 km/h 6-6 járat Felsőnána 31,1 km 68 perc 27 km/h 10-8 járat (egy átszállással) Zomba 14,8 km 26 perc 34 km/h 7-8 járat Átlag 13,1 km 27 perc 31 km/h járat táblázat: Bonyhád elérhetősége a járás településeiről helyközi autóbusz járattal Bonyhádon öt viszonylat működik összesen 18 km hálózati hosszal. Az ábra mutatja, hogyan alakult az elmúlt évek alatt a viszonylatok és a szállított utasok száma. Látható, hogy között drasztikusan lecsökkent a viszonylatok száma, ami a szállított utasok csökkenését okozta. Ahogy azt azhiba! A hivatkozási forrás nem található. utatja, a hálózat a település szinte teljes területét lefedi. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

133 Autóbusz útviszonylatok száma, db Szállított utasok száma, 1000 fő ábra: Bonyhád helyi autóbusz viszonylatok számának és utasszámának alakulása Egy menetjegy ára 160 Ft, egy összvonalas helyi bérlet 3660 Ft-ba kerül teljes áron. A menetrend szerint az autóbuszok reggel 4 7 óra között és délután óra között közlekednek 2 7 járattal óránként. A település egyéb belterületeinek autóbuszos elérhetőségét a következő táblázat tartalmazza. Bonyhád egyéb Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám (odavissza) Távolság belterületei idő sebesség Börzsöny 3,1 km 5 perc 37 km/h 9-10 járat Alsóbörzsöny 1,1 km 2 perc 33 km/h 9-8 járat Bonyhádszerdahely 4,5 km 8 perc 34 km/h járat Ladomány nincs járat Tabód nincs járat Tabódszerdahely nincs járat Átlag 2,9 km 5 perc 35 km/h 8-8 járat táblázat: A település egyéb belterületeinek elérhetősége autóbusz járattal A tarifarendszer, hálózat és menetrend nincs összehangolva a különböző járattípusok között (helyközi helyi). Ugyanakkor a helyi buszjáratok száma megfelelő, ugyanis a helyi buszok a buszjáratokkal kapcsolatban évente elkészített igényfelmérés alapján közlekednek Kötöttpályás Autóbusz útviszonylatok száma, db Szállított utasok száma, 1000 fő A járás területén vezet át a 60. sz. Dombóvár Bátaszék vonal, amely egyvágányú 21 t engedélyezett tengelyterhelésű, 80 km/h pályasebességű nem villamosított regionális vasút. Bonyhád település déli határában található Hidas Bonyhád vasútállomás. Az állomás három vágánnyal és két sk+30 cm peronnal rendelkezik. Az állomás nem akadálymentes. Se az állomásépület se a peronok akadálymentesen nem közelíthetőek meg, nincs kijelölt akadálymentes parkoló, se taktilis jelzések. Az állomásról átszállási lehetőség van a bonyhádi helyi autóbuszjáratra, kerékpártároló és P+R parkoló nincs kialakítva, rendelkezésre álló terület van, de rendezetlen és nem biztonságos. A vonalon személyvonatok közlekednek, ütemesen naponta Bátaszék Dombóvár (2-1 járat), Dombóvár Baja (3 járatpár) között. A különböző szintű területi központok vasúti elérhetőségét az táblázat, míg a járás vasúti kapcsolattal rendelkező településekét az táblázat tartalmazza. Járás Távolság Átlagos utazási Átlagos utazási Átlagos napi járatszám (oda BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

134 134 települései idő sebesség vissza) Nagymányok 6,0 km 6 perc 60 km/h 5-4 járat Váralja 8,0 km 9 perc 53 km/h 5-4 járat Mőcsény 6,0 km 7 perc 51 km/h 4-5 járat Átlag 6,7 km 7 perc 55 km/h 5-4 járat táblázat: Bonyhád vasúti elérhetősége a járás vasúti kapcsolattal rendelkező településeiről Bonyhád belterületén (Sport u. környékén) található Bonyhád állomás, amely ma is alkalmanként bonyolít le teherforgalmat, de személyforgalmi funkciója csak között volt Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros infrastruktúra rendkívül hiányos, ugyanis se a járásban, se a település környékén nem található kerékpárút. A településnek van kerékpár hálózati fejlesztési terve, mely 2007-ben készült és jelenetős térségi hálózat tervét tartalmazza. A településen található gyalogos felületek nagysága (2013-ban 72,8 km járda) az országos átlaggal nagyjából megegyező mértékű és emelkedő tendenciát mutat Parkolás A településen összesen 2328 db parkolóhely található, amelyek közül 29 db mozgáskorlátozottak számára kialakított (elsősorban a boltok, közintézmények előtt). A parkolók 97 százalékánál megoldott a csapadékvíz elvezetés, 96 százalékánál a megvilágítás, 86 százaléka burkolt. Folyamatosan bővül a parkolók száma és javul minőségük, következő lépcsőben a Városi Művelődési Központ mögötti parkoló terület leburkolása a cél. Bonyhád egész területén ingyenes a parkolás, de a Szabadság téren ahol korábban kapacitásproblémák voltak 60 perces időkorláthoz kötött. A belvárosban található parkolók kiszolgálják a helyi igényeket, kapacitáshiány csak a reggeli és délutáni csúcsidőszakban fordul elő. A családi házas illetve ipari területeken a parkolás telken belül megoldott. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

135 KÖZMŰVESÍTÉS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás A korábbi fejlesztések eredményeként Bonyhád belterületén az ivóvíz ellátottság teljes körű és az északi vízbázis kiépítésével a szolgáltatás is biztonságossá vált. A vezetékes ivóvíz elosztóhálózat a beépített terület utcáiban 78,4 km hosszban épült ki, a vízvezeték kiépítettsége teljes körűnek tekinthető. Az ivóvízzel ellátott lakások száma 5320 volt, ez a település lakásállományának 2013-ban 96 százaléka volt, azaz az ellátottság közel településszintű a statisztikai nyilvántartás szerint. Külterületen ugyanakkor az egészséges ivóvíz ellátottság az igényekhez képest is nagyon kismértékű. Problémás területek: Beregalja ivóvíz ellátását a MÁV tulajdonában lévő ivóvízkút biztosítja, sajnos nem megfelelő egészségügyi paraméterekkel. Az egészséges vízellátás biztosítása új kút fúrásával, vagy közel 2,5 km hosszúságú gerinchálózat megépítésével oldható meg. Az Óhegy Kakasd felé eső hétvégi házas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését. A gerincvezeték megépítése után sem biztosítható a megfelelő ivóvíz szolgáltatás, a meglévő technikai adottságokkal nem biztosítható az előírt víznyomás. A Szecska tó feletti üdülőházas terület igényelné az ivóvíz ellátás kiépítését, de a domborzati és tulajdonosi viszonyok eddig ezt nem tették lehetővé db Lakásállomány Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma ábra: Az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása Bonyhádon között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A statisztikai nyilvántartás a közműfogyasztásokkal kapcsolatos értékelésekre is lehetőséget nyújt. A település közüzemi ivóvízhálózatával összes szolgáltatott víz mennyisége 2013-ban 512 ezer m³ volt, amelynek mintegy 4/5-ét 402,5 ezer m3 vizet BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

136 136 szolgáltattak a lakosság számára. Ez alapján a vízellátást igénybevevő lakókörnyezetben élőknek az egy főre jutó vízfogyasztása éves átlagban elérte a 81 l/fő/nap mértékét. A statisztikák szerint az elmúlt évtizedben fokozatosan csökkent, a tapasztalatok szerint azonban a jövőben az elvárható komfortos életvitel hatására, a lakossági és a kommunális szektor napi ivóvíz fogyasztása növekedni fog. A jelenlegi átlagos vízfogyasztási adatok figyelembe vételével, a meglevő fogyasztóknál a víztakarékosságra való törekvés ellenére is, számolni kell a vízigény növekedésével. Vízellátás műszaki hálózati rendszere (vízbázis, hidrogeológia, hálózati rendszer) A lakosság közérzetét javították az utóbbi évtizedek fejlesztései közé tartozó új ivóvízbázis építése. Bonyhád vezetékes vízellátása alapvetően két vízműtelepről történik. A szolgáltató tájékoztatója szerint az északi vízmű maximális kapacitása 2500, a délié pedig 800 m 3 /nap. A Bonyhádhoz tartozó Tabód és Tabódszerdahely településrészek közös, de önálló vízműrendszerrel rendelkeznek, amelyhez egy 38 m 3 /nap maximális kapacitású vízmű tartozik. A jelenleg érvényes 6051/05. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján a városi vízmű kútjaiból kitermelhető víz mennyisége 770 ezer m 3 /év, Tabód Tabódszerdahely esetében pedig m 3 /év a lekötött vízmennyiség, ami nagy biztonsággal kielégíti a jelentkező igényeket az üzemeltetés folyamatos fenntartása mellett. Bonyhádon a napi vízigény átlagosan 2110 m 3, csúcsidőszakban pedig naponta átlagosan 3000 m 3 víz kerül átadásra a fogyasztók felé, Tabód Tabódszerdahely esetében az átlagos napi vízigény 22 m 3, a csúcs vízigény pedig 35 m 3 /nap. A két bonyhádi vízműhöz 14 db mélyfúrású rétegvíz kút tartozik, amelyekből történik az ingatlanok ivóvíz ellátása. A tabódi tabódszerdahelyi vízműhöz 1 db mélyfuratú kút tartozik, amelyhez 59 db ingatlan van bekötve. A veszélyes anyaggal szennyezett talajok az ivóvízellátás szempontjából okozzák a legnagyobb gondot. A bonyhádi déli vízmű Völgységpatakhoz közeli, kismélységű kútjai sérülékeny első vízadó rétegre települtek. Bonyhádot nagy kár környezeti kár érte. A szomszédos Baranya megyei Hidas területén a Budapesti Vegyiművek gyáregységében egy veszélyes hulladékot helytelenül tároló telep elszennyezte a vízbázist és környékét. Az innen eredő, a déli vízműhöz közeledő klórbenzol-szennyeződés veszélyezteti Bonyhád város vízellátását. A bonyhádi déli vízműtelep néhány kútjában a nitrát is meghaladja a határértéket. A nitrát miatt külön figyelmet érdemel Mórágy, Fadd, Gerjen vízbázisa. A sérülékeny vízbázis védelmére fokozott figyelmet kell fordítani a tevékenységek engedélyezése során. Az elmúlt évtizedekben beszennyezett terület kármentesítése, az ebből adódó környezeti kockázatok csökkentése a közötti tervezési, fejlesztési időszak feladatai közé tartozik. A tervezett fejlesztések megvalósítása során az ipari múlttal rendelkező ún. barnamezős területek preferálása indokolt a zöldmezős beruházásokkal szemben. A telep felszámolására központi forrásokból került sor, az új vízbázis kialakítása nagy terhet rótt a bonyhádi önkormányzatra. A mára kialakított rendszerek folyamatos fejlesztése összhangban van az EU elvárásaival, hiszen egyrészt ivóvízminőség javító programokkal, másrészt vízbázisvédelemmel, harmadrészt környezetvédelmi intézkedésekkel tesz eleget a vízellátás szolgáltatója a kötelezettségeinek és a jogszabályi elvárásoknak. Bonyhádon ahogy egész Tolna megyében általában a rétegvizek vasban gazdagok, határérték feletti tartalmúak. Különösen az északi kutak mélyfuratú vize magas vastartalmú, ezért szükségessé vált egy Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

137 137 vastalanító építése. Mind az északi, mind pedig a déli vízbázishoz kapcsolódóan megépültek a vas és mangán eltávolítását szolgáló tisztító művek, így összességében elmondható, hogy az ivóvíz minősége mindenben megfelel a minőségi követelményeknek. A közelmúltban Magyarországon a víziközmű (víz- és szennyvíz) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási egységek létrehozására kötelezve, törvényi erővel átszervezték ben Bonyhád Város Önkormányzata az ivóvíz- (és csatornaszolgálat) ellátására a paksi székhelyű Mezőföldi Regionális Vízmű Kft-vel (Mezőföldvíz Kft.) kötött szerződést. A város vízellátását Mezőföldvíz Bonyhádi Főmérnöksége szolgáltatja. A Mezőföldvíz tájékoztatása alapján a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény értelmében minden településnek gördülő fejlesztési tervet kellett elkészítenie éves szakaszokra, amely elkészült és rendelkezésre áll. Ebben a hálózatfejlesztési és rekonstrukciós feladatok ütemezetten felsorolásra kerültek. A közüzemű vezetékes ivóvízhálózatra közterületi vízvételezésre 9 közterületi kifolyó áll rendelkezésre. A hálózatra az előírásoknak megfelelő távolságban és mennyiségben tüzivíz-csapok is elhelyezésre kerültek a szükséges tüzivízellátás biztosításához. A településen is jellemző a házi kutak használata, melyet jellemzően locsolásra használnak, ezzel az ivóvíz minőségű vízfogyasztás csökkenthető, s vele egyidejűleg a vízfogyasztás költségei is csökkennek Szennyvízelvezetés A helyben keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezése és kezelése a térség környezeti állapota és az életminőség szempontjából jelentős tényező. A város szennyvízközmű hálózattal és szennyvíztisztítóval rendelkezik. A közcsatornás szennyvízelvezetés kiépítése az 1960-as években indult ban a közcsatorna hálózat 76,8 km hosszú gerincvezetéke biztosította Bonyhád belterületi szennyvíz összegyűjtését és a továbbszállítását. Az üzemeltetési szabályzat alapján ebből Majos városrészen 11,14 km, Bonyhádszerdahelyen pedig 2,85 km a csatornahálózat hossza (házibekötő és nyomóvezetékkel együtt). A város szennyvízhálózata sem 2013-ban, sem 2014-ben nem bővült. A KSH 2013-ra vonatkozó adatainak tanúsága szerint a lakásállomány 81,6 százaléka, 4545 lakás kapcsolódott a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatra. A szennyvíz közcsatornával összegyűjtött szennyvizeket a helyi városi szennyvíztisztító telepen kezelik. A városi közcsatorna-hálózatba be nem kapcsolt ingatlanoknál keletkező szennyvizeket saját egyedi házi szennyvízgyűjtő medencékben gyűjtik, jobb esetben csak ideiglenesen tárolják, amelyek a hazai gyakorlatnak megfelelően sajnálatos módon legnagyobb részben még egyedi ülepítős, derítős szikkasztó rendszerként üzemelnek. Ezeknek az emésztőgödröknek a jelentős hányada azonban silány, hiányos kivitelezésük miatt a környezetvédelmi előírásoknak nem tesznek eleget, nem zárt rendszerű tárolóban történik a szennyvíz elhelyezése. Emiatt a tárolt szennyvíz jelentős része a talajba szivárog, és tisztítás nélkül jut az első vízadó rétegbe. A felvevő közegen kívül tehát a felszín alatti vizeket nagymértékben szennyezi, a szennyező-forrástól számottevő távolságba is eljutva. Ezen tárolók kiváltása sürgős feladat. A jelen állapot kedvező irányba mozdítása azonban rendkívüli anyagi áldozatokat kíván. Az érintett területek a város peremterületén találhatóak (Beregalja, Börzsöny, BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

138 138 Alsóbörzsöny, Ladomány, Tabód, Tabódszerdahely). A felsorolt helyeken esetleg megépülő új vezetékek a meglévő szennyvízhálózathoz történő csatlakoztatása jelentős többletköltséggel járna, a nagy távolság, illetve a domborzati adottságok miatt. A különkülön kialakítandó kis víztisztítók megépítése a kihasználtságuk csekély volta miatt sem gazdaságilag, sem szakmailag nem támogathatóak. A víz szennyvíz viszonylatában a közmű olló tehát még nem záródott. A szennyvíz okozta szennyezés elkerülése különös figyelmet érdemel a bonyhádi felszín alatti vizek védelme esetében, mivel a város a 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendeletében rögzítettek szerint a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából szennyeződésérzékenység alapján a B érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. Szennyvízelvezetés műszaki hálózati rendszere (szennyvízkezelés, hálózati rendszer) A bonyhádi szennyvíztisztító telepet két ütemben építették, az első ütem az 1960-as években, míg a második a 1986-ban épült meg, biológiai tisztítási fokozattal rendelkezik, 80 m³/nap szippantott és 3175 m 3 /nap csőhálózaton érkező szennyvíz fogadására alkalmas kapacitású, amely távlati fejlesztés esetén is elegendő. A regionális csatornarendszer évi megépítésével Bonyhád, Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok települések szennyvízelvezetését és -tisztítását valósítja meg a Bonyhádi Regionális Rendszer, amely a környékbeli települések csatornahálózatát csatlakoztatja be a bonyhádi telephelyre. A lakosság részére számlázott szennyvíz mennyisége 2014-ben 358,3 ezer m 3 volt, a közületi szennyvíz mennyisége ennek alig több mint egynegyedét tette ki (100,1 ezer m 3 ), ez utóbbiból ipari eredetű ezer m 3 volt. Ez az előtte lévő évekhez képest a legalacsonyabb befogadott szennyvíz mennyisége. Ebben szerepet játszhat a csapadékos hónapok számának alakulása. A csapadékhálózati és szennyvízhálózati rendszer teljes mértékben különválasztott rendszer. A kiépített csatornahálózat-rendszer gravitációs üzemű. A település topográfiai adottságai miatt a város mélypontjairól a szennyvíz továbbszállítását átemelő műtárgyak biztosítják. A város területén jelenleg 11 db szennyvízátemelő műtárgy üzemel. A telepről kikerülő, 100 százalékban tisztított elfolyó szennyvíz befogadója a Völgységi-patak. A megfelelően tisztított szennyvíz a legtöbb összetevő tekintetében a patakban kisebb vízminőség-javulást okoz. A szennyvíztisztító által kibocsátott tisztított szennyvizet a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség rendszeresen ellenőrzi. Az utóbbi években egyre ritkábban fordulnak elő dugulások a szennyvízhálózaton (jellemzően a házi bekötésen, gerincen ritkábban a gerincen) ben összesen 65 alkalommal történt dugulás-elhárítás, amely közel 40 százalékkal kevesebb, mint 2011-ben volt (105 esetben). A hálózaton előforduló dugulásokat a csatornarendszer nem rendeltetésszerű használata okozza. A csővezetékek átmérője mm között változik. Bonyhád ipari hulladékokkal közepesen terhelt, ennek jelentős része veszélyesnek minősül. Az ún. ipari egyéb hulladék mennyisége nem jelentős. A termelési hulladék elszállítása némely esetben azonban megoldott. A Danubiana Kft. és az Ema-Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. az ipari szennyvizet előkezelés után engedi be a hálózatba. Az állattenyésztő telepeken keletkezett hulladékot újrafelhasználják. Ez sok Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

139 139 esetben hasznos, de van olyan eset, ahol a hígtrágyát a településen keletkezett szennyvízzel összevegyítik, és így juttatják ki a művelt földekre. A városban kisebb-nagyobb állattartó létesítmények okoznak környezetterhelést. A város nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet követelményeit érvényesíteni kell, és be kell tartani a jogszabály előírásait és a mellékletében rögzített jó mezőgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől, ivóvíznyerőhelytől számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthető a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezőgazdasági területre. Több évtizedes probléma városban a szennyvíztelep üzemeléséből eredő bűzkibocsátás, valamint a korszerűtlen technológia miatti folyamatos vízvédelmi bírság kiszabása. A szennyvíztisztító telep 1. üteme nitrogén- és foszforeltávolításra nem alkalmas. Ezen paraméterek általában határérték felett vannak az elfolyó szennyvízben. A telep 1. üteme kb. 50 százalékban üzemképes a szennyvízcsövek és egyéb gépészeti berendezések elöregedése miatt. Ezek korszerűsítésére, rekonstrukciójára, valamint új szennyvíztisztító telep kialakítására nyújt lehetőséget a KEHOP sz. Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázati kiírás. Már a évben előkészítették az új szennyvíztelep megépítését. Az elkészült elvi engedélyezési terv egy új BIOCOS rendszerű, kombinált biológiai tisztító kapacitású szennyvíztisztító rendszert tartalmaz. A jelenlegi telep is több környező település szennyvizét fogadja be, a modern technológia segítségével az új telep további bővíthetősége is biztosítható. A beruházás a komposztáló telep melletti területen valósulhat meg, távolabb a várostól. 22 A tervek alapján az új szennyvíztisztító telep megvalósításának teljes költségvetése 1,6 milliárd Ft + ÁFA lett. A as uniós programozási időszak végére tekintettel a benyújtott beruházási igényt a következő ciklusra ütemezték át. Ezért a ben megjelent a KEHOP 2. prioritás Szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés program felhívásában Bonyhád Város Önkormányzata, mint a 1477/2014. (VIII. 27.) Korm. határozat 1. sz. mellékletében nevesített támogatást igénylő, a Szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés tárgyában támogatási kérelmet nyújthat be. A KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat keretein belül Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, Bonyhád és térségének- Cikó, Kakasd, Kismányok és Nagymányok- szennyvíztisztítása, új szennyvíztisztító telep megvalósításáról a 144/2014 (XI.13) sz. határozatában döntött. A beruházási munkálatokat követő helyreállítási tevékenységek, ennek részeként a megvalósult műtárgyak tájba illesztése a projekt részét kell, hogy képezzék. A vízellátásnál leírtakkal azonosan, a közelmúltban a víziközmű (víz- és szennyvíz) szolgáltatás rendszereit nagyobb szolgáltatási egységekbe átszervezték, amely valamennyi szolgáltatót érintette. A bonyhádi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését és karbantartását, valamint a szennyvíztelep működtetését az ez irányú törvény teljesítése érdekében létrehozott Mezőföldvíz Kft. Bonyhádi Főmérnökség óta végzi ban pályázati lehetőség nyílt a KEOP sz. kiírás alapján szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítására. A pályázat benyújtásához szükség volt elvi engedélyezési tervre, így az önkormányzat megbízta a BDL Környezetvédelmi Kft-t, hogy egy, új biológiai tisztító kapacitású szennyvíz tisztítótelepre vonatkozóan készítse el a terveket. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

140 közötti szennyvízelvezetési fejlesztések Bonyhád közigazgatási területén: ben a Petőfi S. utcában az utcaburkolat felújításakor a teljes víz és szennyvíz hálózat új bekötések kiépítésével rekonstrukciója megvalósult vezeték cserével, illetve a szennyvíz csatorna bélelésével. 230 m vezeték építés a Hársfa utcai bekötő vezeték átépítésével évben vezeték építés Bonyhád 2012 évben a Bonyhádi Termál Fürdő kivitelezéséhez,na150-as ellátó vezeték kiépítése a déli vízbázisról, amely a későbbi üdülőövezet ellátását és az alsó-széplaki övezet ellátás biztonságát (körvezeték megvalósulásával) is szolgálta 1800 m hosszban között tervezett fejlesztések Bonyhád közigazgatási területén: Új bonyhádi szennyvíztisztító telep fent említett építése a régi telepről nyomóvezeték kiépítésével Energiaközművek Energiagazdálkodás és energiaellátás Bonyhád nem számít az energiaszektor különösebben kiemelt településének. A városon áthalad a 400 kv-os villamos energia-átviteli hálózat Paks Pécs eleme, valamint ezzel párhuzamosan a térségi ellátást biztosító 120 kv-os elosztó hálózat egy eleme. A Tolna Megyei Területrendezési Terv három kiserőműt (szélerőmű park) jelöl meg ábra: Bonyhád Tolna Megye Területrendezési Tervében Forrás: Tolna Megye Területrendezési Terv Villamosenergia-ellátás A település lakásállományának 100 százaléka (illetve számszerűen több mint 100 százaléka) rendelkezik villamos energia ellátással. A 100 százalékos ellátottságot meghaladó statisztikai adatok, a villanyórák száma szerinti nyilvántartás okozza, amely az egy háztartásban előforduló több órából és a kiskertes területeken levő fogyasztók regisztrálásából ered. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

141 db Lakásállomány Háztartási villamosenergia fogyasztók száma ábra: A háztartási villamosenergia-fogyasztók számának alakulása Bonyhádon között, db Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége MWh volt 2013-ban. Az egy lakásra jutó havi átlagos villamos energia fogyasztása 199 kwh volt. Ez az érték jelzi, hogy a lakások felszereltsége bár országos átlag feletti, mégis várható még fejlesztési igény. Műszaki hálózati rendszere A település az országos energia rendszerhez a Bonyhád és Majos között lévő elosztó központon keresztül kapcsolódik, ellátási szempontból az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. területe június 20-tól a Perczel kerti szökőkút működtetését, valamint szeptember 01-től a Köz-, Dísz- és Díszítő világítás kezelési feladatokat a Fűtőmű Kft. látja el. A közvilágítás kiépítettsége lakott területen teljes körű. A közvilágítás terén 2004-ben történt korszerűsítés, valamint azóta folyamatosan bővül a rendszer (pl.: Madách utca). Szénhidrogén, földgázellátás Bonyhád csatlakozását az országos földgáz hálózathoz a Báta községnél létesített görény állomás és Bonyhád között létesített 64 bár nyomású távvezeték teszi lehetővé től 17 db korróziós jellegű meghibásodás volt, 72 km szakaszon. Bonyhád összesen 2 db gázfogadó- és nyomásszabályozó állomással rendelkezik, mindkettő felújított. A távvezetékről a vételezés a város déli részén található átadó/fogadó állomás közbeiktatásával történik. A Bonyhádi átadó állomás központi szerepet tölt be a térségben, számos Tolna és Baranya megyei település földgáz ellátását szolgálja. A város BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

142 142 belterületén és Majos valamennyi házas ingatlan csatlakozásának műszaki feltétele biztosított. Megvalósult/folyamatban lévő fejlesztések között: 7 utcában acél leágazók rekonstrukciója Közterületi elzárók rekonstrukciója Tervezett fejlesztések 2014 után: Közterületi elzárók rekonstrukciója Távhőellátás Bonyhádon 1992 óta a távhőszolgáltatási tevékenységet, 2000-től az önkormányzati intézményi egyéb hőszolgáltatásokat, 2002-től a Gázmotoros Kiserőmű üzemeltetését a Fűtőmű Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. látja el. Bonyhádon a távfűtéses lakások aránya 15,5 százalék. A városban a távhőszolgáltatást a Fűtőmű Kft. két hőközpontról biztosítja. I.sz. hőközpont: Fáy lakótelep, melynek szolgáltatási területe: Bezerédj u., Mátyás K. u., Fáy A. u. és Dr. Kolta L. u. által határolt területen II.sz. hőközpont: Széchenyi tér 16., melynek szolgáltatási területe: Gyár u számú, Széchenyi tér A számú épületek 2000-ben ESCO formában került megvalósításra mindkét fűtőműben, hőközpontokban, hőfogadókban és lakásokban egy korszerűsítési beruházás ban a Dr. Kolta L. utcai tömbösített hőközpontnál napenergia hasznosítási beruházás történt, majd ugyanitt ben használati melegvíz rendszer korszerűsítése is megvalósult ben a II. sz. Fűtőmű hőközponti részében használati melegvíz rendszer korszerűsítése valósult meg. A következő nagy, környezetvédelmi szempontból is előnyös beruházás és korszerűsítés a geotermális energia távhőszolgáltatás céljára történi felhasználása lesz. A megújuló energiára történő átállást elősegíti a már meglévő, kiépített rendszer megléte Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása nem újszerű, csak háttérbe szorult. Újra előtérbe kerülését a hagyományos energiahordozók fogyó készlete és hasznosításának környezetszennyező hatása indította el és az a felismerés, hogy a megújuló energiahordozók különösebb ráfordítási igény nélkül rendelkezésre állnak, használatuk nem okoz halmozódó káros hatásokat, környezeti terhelést. Ezekkel az adottságokkal a fenntartható fejlődés lehetőségét szolgálják. Szélenergia A topográfiai és légköri, meteorológiai viszonyok alapján kialakuló szélenergiát a szélkerék alkalmazásával közvetlen mechanikai erőátvitelre lehetett hasznosítani. Az ősi hasznosítású elvek alapján kialakított szélkerék -ből fejlesztett szélturbinával, amivel, mint szélerőművel közvetlen villamosenergia termelhető. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

143 143 Mivel a szélenergia előfordulási mértékét a topográfiai és légköri viszonyok befolyásolják, eltérő az ország területén a szélenergia hasznosíthatóság mértéke. A meteorológiai adatok és mérések alapján rögzítették a hasznosítás lehetőségének területi vetületét. Bonyhád és térsége a szélenergiát viszonylag kedvezően hasznosítható területen fekszik, a hasznosítási lehetősége adott. Szélerőmű létesítési szándékot azonban a település számára meghatározóbb szempontok alá kell vetni. A szélerőmű telepítése a település megjelenését, arculatát, látványát nem ronthatja, a település fejlődését biztosító távlati céljait nem korlátozhatja. Napenergia A meteorológiai és topográfiai viszonyok alapján rendelkezésre álló napenergia, mint megújuló energiaforrás, az ősi fekete hordó elvén kifejlesztett napkollektorok segítségével termikus célú energiaellátásra, elsődlegesen használati melegvíz termelésre, kisebb mértékben fűtésre alkalmas. A továbbfejlesztéssel kialakított napelemek közvetlen villamosenergia előállítására alkalmasak. A hasznosítható napenergia mértékét befolyásolják a földrajzi és meteorológiai adottságok, így ezek változóak az ország területén. A meteorológiai adatok és mérések alapján, a szélenergia hasznosítási lehetőségéhez hasonlóan a napenergia hasznosítás lehetőségének területi vetülete is rögzíthető. Bonyhád területén a maximálisan hasznosítható éves napos órák száma, amelynek hasznosíthatóságát célszerű igénybe venni. Hasznosítás lehetősége napkollektorokkal termikus célú energiaellátásra, naperőművel, napelemmel villamosenergia termelésre biztosított, de a hasznosításhoz szükséges beruházás megtérülését gyorsan nem lehet várni. A vizsgálatok szerint a napenergia hasznosítása helyi jelentőséggel, intézményi szinten és házi hasznosítással alkalmazásuk egyre növekszik. Nyilvántartás nem áll rendelkezésre az elhelyezett napkollektorokról, napelemekről. Ez az a megújuló energiahordozó, amelynek szélesebb, energiagazdálkodást is érintő hasznosítása várható Bonyhádon. A fotovoltarikus energiahasznosító berendezések tömeges gyártásának az elindulása által elért ár-eséssel a megtérülésében már javulás tapasztalható, így a hasznosításának intenzív terjedése várható. Hasznosítása továbbra is célorientált lesz, így helyi jelentőségű marad. Geotermikus energia A föld belső hőjéből hasznosítható a geotermikus energia. Geológiai adottságok befolyásolják előfordulásának mértékét. Hasznosítására részben a termálvíz kitermelésével, részben a földfő hőszivattyúval történő alkalmazásával nyílik lehetőség. A földhőből hőszivattyúval kitermelt hőenergia közvetlenül fűtésre, használati melegvíz előállítására hasznosítható, geoerőmű segítségével villamosenergia termelésre is alkalmas. A geológiai adottságok alapján a geológusok elkészítették a termikus energia várhatóan rendelkezésre állását bemutató térképet. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

144 144 A megújuló energiaforrások részarányának növelése terén nagy előrelépés a termálvízkincs több ütemben történő hasznosítása. Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 7/2012.(I. 26.) sz. határozatával támogatta a SWR Bauconsulting Kft-vel megkötött szándéknyilatkozatot, amely alapján a cég elkészítette Bonyhád város energetikai felmérését, figyelemmel a jelenlegi és a jövőben várható energiaigényre, és javaslatot tett a megújuló geotermikus energia hasznosítására. Az energetikai audit elkészítésével egyidejűleg figyelemmel a évben elvégeztetett geofizikai kutatások eredményére az önkormányzat megvásárolta azt a több mint 9 ha nagyságú ingatlant, amely az új termelő termálkút megépítéséhez biztosítja a szükséges területet. Első lépésként az új termelő termálkutat kell megépíteni. Az Önkormányzat tulajdonában lévő területen létesülő kút mélysége kb méter, várható kapacitása 4,2 m 3 /perc. Ezt követően kerülhet sor a hasznosításra, amelynek négy fő fázisa van, és az önkormányzat résztulajdonában lévő, de a város anyagi hozzájárulása nélkül működő Bonyhádi Geosolar Kft.(BGS Kft.) közreműködésével valósulna meg. Az első fázisban megépítendő villamos-erőmű működéséhez már hőmérsékletű termálvíz is elegendő, de a 2. fázis, a távfűtési rendszer ellátásához legalább 95 0 C szükséges. A tényleges hasznosítás 3. lépcsője a fűtőművekből távozó termálvíz direkt hasznosítása intézmények és gazdasági társaságok, így különösen az ipari létesítmények részére. Ezen 3. lépcső egyes elemei nem kerülnek jelenleg pontosításra, a csatlakozási lehetőséget biztosítja a BGS Kft. és a csatlakozni kívánó szervezetek akár külön pályázati támogatásból tudják megvalósítani a saját energetikai projektjüket. A hasznosítás 4. fázisa egy mezőgazdasági projekt, amelyet a korábbi fejezetben már említettünk Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzati intézmények energiaellátása vezetékes energiahordozók hasznosításával jelenleg megoldott. A villamosenergia ellátással az intézmények világítási és technológiai igényeit elégítik ki, a termikus célú energia ellátásuk pedig földgáz, vagy távhő hasznosításával biztosított, helyi hőbázis segítségével. Energiahatékonyság javítására, energiatakarékos fogyasztást eredményező beruházások, a szigetelések, homlokfali hőleadást csökkentő (falszigetelések, nyílászáró cserék, javítások) beruházások, épületgépészeti felújítások előfordultak, de az energiahatékonyság jelentősebb javítását szolgáló megújuló energiaforrás hasznosítása nem ismert, erről információ nem áll rendelkezésre Elektronikus hírközlés Vezetékes hírközlés Bonyhád vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. jogelődje építette ki. A pécsi szekunderközponthoz tartozó, primer központ a település vezetékes távközlési hálózatának bázisa. Bonyhád a 74-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. 0 C Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

145 145 Az ellátottság teljes körűnek tekinthető, mivel valamennyi vezetékes távközlési igény kielégített. Az ellátottság korábban jelentősebb volt, jelenleg a mobiltelefon rendszerek elterjedésének hatására a vezetékes távközlési igények száma csökkent. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. A kedvező műsorvétel számára a kábel TV szolgáltatást a múlt század utolsó éveiben építették ki. A távközléshez hasonlóan műsorelosztásra is több szolgáltató áll rendelkezésre. Az ágazat hét szolgáltatásra jogosult vezetékes műsorelosztó szolgáltatót tart nyilván. Természetesen közülük is van olyan, amelyik bár rendelkezésre áll, tényleges szolgáltatást nem végez Vezeték nélküli hírközlés A vezetékes szolgáltatást a vezeték nélküli szolgáltatók egészítik ki. A megfelelő vételi lehetőség biztosításához szükséges antennák részben településen belül, részben a környező településeken elhelyezésre kerültek, azokat a Magyar Telekom Távközlési Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt., Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. építette, üzemelteti. Jelenleg az ágazat által vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatóként a térségben hét szolgáltatót tartanak nyilván. Természetesen ezek bár rendelkezésre állnak, nem biztos, hogy igénybe veszik szolgáltatásukat. Ezek szolgáltatásukat a meglévő antennákon keresztül biztosítják BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

146 KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj A település földtani közeg, talajtani adottságai a fejezetben kerültek ismertetésre. E fejezetben a területfejlesztést, területhasználatot befolyásoló földtani, talajtani adottságok kerülnek bemutatásra. A mezőgazdasági művelés számára megtartandó térségben a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket és a jó termőhelyi adottságú szántóterületeket a területrendezési tervek határolják le. Az OTrT kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeket is lehatárol Bonyhád közigazgatási területén. A területrendezési tervek által kiváló termőhelyi adottságú területnek nyilvánított földrészletek teljesen körbeveszik Bonyhád városának belterületét. ( ábra) ábra: Bonyhád kiváló termőhelyi adottságú területei Forrás: ábra: Kivonat az OTrT (2014) jó termőhelyi adottságú szántóterület övezet tervlapból Forrás: A Bonyhádhoz tartozó területeken is vannak nyilvántartott nitrátérzékeny területi blokkok /43/2013. (V. 29.) VM rendelet 1. melléklet/, amelyre be kell tartani a vonatkozó rendeletek kötelező előírásait. Bonyhádon a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Országos Felszínmozgás Katasztere szerint felszínmozgással érintett terület nem található Felszíni és felszín alatti vizek A település vízrajzi adottságait az Természeti adottságok fejezet ismerteti. Felszíni vizek állapota Kisebb vízfolyásokban a megyében leggazdagabb a Völgység, amelynek vizeit a Völgységi-patak vezeti le. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

147 147 Az OTrT január 1-én hatályba lépett módosítása során megszüntette a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetét és a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetét, helyette bevezette az országos vízminőségvédelmi terület övezetét, ami a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területeket tartalmazza. Az OTrT Bonyhádon az országos vízminőség-védelmi terület övezetébe sorolja a település északi és déli területeit ( ábra) ábra: Kivonat az OTrT (2014) országos vízminőség-védelmi terület övezete tervlapból Forrás: A felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21). Kormányrendelet előírásait be kell tartani. A felszíni vízbefogadóba vezetett csapadékvíz minőségének mindenkor ki kell elégítenie a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21). Kormányrendeletet (a továbbiakban: FvR.) és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet (továbbiakban: Felvi.hat.R.) előírásait. 23 Felszín alatti vizek állapota Bonyhád a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen levő település. A bonyhádi közüzemi ivóvíz-ellátást a Mezőföldvíz Kft. biztosítja. A Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft. szolgáltatási területéhez tartozó települések vízigényét részben mélyfúrású, rétegvíz kutakból kitermelt vízből, részben partiszűrésű kutakból fedezi. A felszín alatti vízbázisokból kitermelt vizek a vízbázis védettségének köszönhetően, állandó minőségűnek tekinthetők, kevés és viszonylag könnyen, egyszerű víztisztítási eljárásokkal eltávolítható szennyezőanyagokat tartalmaz 24. A bonyhádi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését és karbantartását, valamint a szennyvíztelep működtetését a Mezőföldvíz Kft július 1. óta végzi. Bonyhád belterületi 23 Idézet a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi és Vízügyi Igazgatóság előzetes véleményező leveléből. 24 BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

148 148 szennyvíz elvezetését 76,8 km csatorna gerinc vezeték és 11 db átemelő biztosítja. Bonyhád város szennyvízhálózata sem 2013-ban, sem 2014-ben nem bővült. Az elfolyó szennyvíz befogadója a Völgységi- patak. A Danubiana Kft. és az Ema-Lion Bonyhádi Zománcáru Kft. az ipari szennyvizet előkezelés után engedi be a hálózatba. A szennyvíztisztító telep 1-es, 1986-ban átadott üteme nitrogén és foszforeltávolításra nem alkalmas. Ezen paraméterek általában határérték felett vannak az elfolyó szennyvízben. A telep 1. üteme kb. 50 százalékban üzemképes a csövek és egyéb gépészeti berendezések elöregedése miatt. Ezek korszerűsítésére, valamint új szennyvíztisztító telep kialakítására nyújt lehetőséget a KEHOP Települési vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése című pályázat. 25 Sérülékeny üzemelő vízbázisok Az ivóvízbázis-védelmi program célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében. Az Ivóvízbázis-védelmi Célprogram végrehajtása alapvetően állami feladat, azonban a diagnosztikai beruházások végrehajtására 2007-től a KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) biztosítja sikeres pályázatok esetén a keretet. Az Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata támogatási komponens célja a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisokon a vízbázis-védelmi biztonságba helyezési beruházások megalapozása valamint a diagnosztikai vizsgálatainak végrehajtása, abban az esetben, ha előzetes vizsgálatok a vízbázis tényleges sérülékenységét kimutatják. A diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a vízbázis állapotát, a vízkészlet megfigyelésére monitoring hálózatot kell kiépíteni a vízkivételek, valamint a szennyezőforrások környezetében, valamint meg kell határozni a vízbázis védelme érdekében kijelölendő védőterületet és az intézkedések körét. Bonyhádon a táblázatban feltüntetett vízbázis a VKKI által összeállított sérülékeny ivóvízbázisok listáján szerepel. Vízbázis VOR Vízbázis Vízbázis Vízbázis Védendő termelés Vízbázis neve kódja kódja üzemeltetője típusa (m 3 /nap ) AID Bonyhád Városi Mezőföldvíz Kft. rétegvíz 2110 Vízmű táblázat: Sérülékeny üzemelő vízbázis Bonyhádon Forrás: https://www.vizugy.hu/uploads/csatolmanyok/285/keop_svb_modositott_lista_2011_06_01.pdf Levegőtisztaság és védelme Bonyhádon régebben több ponton is volt manuális üzemelésű immisszió-mérő állomás, mára azonban csak a Perczel Mór u. 84.-ben működik és csupán az NO 2 szintet méri. A város légszennyező anyagokra vonatkozó összesített kibocsátási anyagainak alakulását a ábra mutatja. Az adatsorból látható, hogy az összes légszennyezőanyag kibocsátása 2009-től emelkedik, amit a széndioxid kibocsátás növekedése eredményezett. (Az adatsor változásai a szén-dioxid kibocsátás ingadozásait tükrözik.) 25 Bonyhád Város Önkormányzata Gazdaság Fejlesztési Program Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

149 adathiba ábra:bonyhád évenkénti légszennyezőanyag kibocsátásának alakulása (kg) Adatforrás: Bonyhádon összesen 21 bejelentett légszennyező telephely (ún. pontforrás) működik, melyek közül a Zománcgyár, az I. sz. fűtőmű és a Fűtőmű telephely szennyezőanyag kibocsátása szembeötlően magasabb a többinél. A légszennyező telephelyek sűrűsödése a Keleti városrészben figyelhető meg ( ábra). A város három legjelentősebb légszennyező telephelyének kibocsátása az alábbi: Rangsor Telephely megnevezése Cím Mennyiség (kg/év) 1. Edénygyártó üzem Perczel M. u I. sz. fűtőmű Fáy ltp Fűtőmű telephely Fáy u táblázat: Legtöbb szennyezőanyag kibocsátást eredményező légszennyező telephelyek Bonyhádon, 2013 Forrás: ábra: Légszennyező telephelyek elhelyezkedése Bonyhádon Forrás: BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

150 150 A közlekedésből származó levegőszennyezés a 6. sz. főút mentén okoz leginkább problémát. A fűtésből származó levegőszennyezés fajlagosan alacsony, mivel a városban a háztartások és az intézmények hőenergia szükségletüket jellemzően a vezetékes hálózatból fedezik. Légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny területnek (ahol szigorúbb légszennyezettségi határértékek betartása indokolt) tekinthetők az ökológiai hálózat magterületei és a Natura 2000 területek. Bonyhád város levegőtisztasága általában a kiváló ( táblázat) levegőtisztasági osztályba sorolható a nitrogén-dioxid alapján számított légszennyezettségi index szerint, amely a legnagyobb légszennyező telephelyén (Perczel M. u. 84.) elhelyezett mérőberendezés adatain alapszik. év légszennyezettségi index 2009 kiváló (1) 2010 kiváló (1) 2011 kiváló (1) 2012 kiváló (1) 2013 jó (2) táblázat: a nitrogén-dioxid mérési eredményekből meghatározott légszennyezettségi index Zaj és rezgésterhelés Bonyhádon a zajterhelés jónak mondható. A városban a közlekedés, az átmenő forgalom okoz zaj- és rezgésterhelést, a település belterületének keleti határán halad keresztül 6. sz. főútvonal. Az ipari zajforrások ott okoznak zajvédelmi problémát elsősorban, ahol a lakóterületek az ipari telephelyek közelébe kerültek, vagy a telephelyek a lakott területek közelében létesültek. A város 13/2009. (V.29.) számú a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapításáról szóló rendeletében meghatározza a település általános zajvédelmi szabályait, a zajforrások üzemeltetésére, a lakóépületek rendjére, a szórakozóhelyek, egyéb szolgáltatások, szabadtéri rendezvények tartására vonatkozó szabályokat. Megállapítja a zajkibocsátási határértékeket ben két zajjal kapcsolatos panasz érkezett a Polgármesteri Hivatalhoz, amelyben kivizsgálást kellett folytatni. Míg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséghez egy bejelentés érkezett, amely esetben zajkibocsátási határértéket kellett megállapítani Hulladékkezelés 26 A Bonycom NKft. tervezési területe a Kohéziós Alap (ISPA) támogatással megvalósult Dél-Balaton és Sióvölgye Regionális Önkormányzati Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer részét képezi. A Dél-Balaton és Sióvölgye térségi hulladékgazdálkodási rendszer Dél-Dunántúl 26 Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

151 151 három megyéjének (Baranya, Somogy, Tolna) 204 települését foglalja magába mintegy 373 ezer állandó lakóssal, ezer tonna hulladékkal. A program várható élettartama 25 év ábra. A Dél-Balaton és Sióvölgye hulladékgazdálkodási rendszer területe A rendszeren belül a régió önkormányzatai a Rekom NKft.-t jelölték ki a Program déli területein létesülő infrastrukturális elemek üzemeltetőjévé. A Bonycom NKft. szolgáltatási területe, azaz a tervezési terület a projekt keretein belül megépült Cikói Regionális Hulladéklerakó vonzási körzetébe tartozik, a térségben keletkező hulladékot a Regionális Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. (Rekom Nkft.) által üzemeltetett Cikói Regionális Hulladéklerakóba szállítják. A gyűjtési rendszer korszerűsítése a Rekom NKft.-vel való együttműködés eredményeképpen valósult meg. A közfeladat-ellátási szerződés keretében üzemelő NKft. által üzemeltetett cikói lerakóhoz 100 db település, és az ezeken található 450 szelektív gyűjtősziget, 10 db hulladékudvar, és 3 db átrakó állomás tartozik. Az együttműködés a helyi közszolgáltatókkal (így a Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft.-vel is) alvállalkozói szerződés alapján történik. A begyűjtéshez az újonnan beszerzett eszközöket a Rekom NKft. bocsátja a közszolgáltatók rendelkezésére (kukás autók bérlete). A tervezési területen jelentkező szelektív gyűjtési feladatok támogatására 1 db Lakossági Hulladékgyűjtő Udvar létesült, melyet a Bonycom üzemeltet. A begyűjtött és szállított hulladék mennyisége A tervezési területen a zöldhulladék gyűjtése, a Bonyhád, hrsz.-ú Komposztáló telepen történik. A zöldhulladékon kívüli a további gyűjtött hulladékfrakciók teljes mennyiségét a közszolgáltató a hulladékgazdálkodási rendszeren belül a Rekom Nkft. felé BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

152 152 adja tovább. A szolgáltatási területen kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő edényeket a Rekom Nkft. gyűjti be, és szállítja el. A évben a keletkezett és a Bonycom által begyűjtött hulladék mennyisége az ellátási területen: 5260 tonna volt. Begyűjtött hulladék Hulladék megnevezése begyűjtés/szállítás módja [kg] Nem veszélyes hulladék (kevert települési, a Cikói Regionális biológiailag lebomló, lom, beton, építkezési stb.) Hulladéklerakóba beszállított Begyűjtött veszélyes hulladékok (veszélyes kémiai A Lakossági Hulladékgyűjtő anyagok, vagy azokat tartalmazó berendezések, Udvarban begyűjtött és azokkal szennyezett anyagok) szakcégekkel elszállítatott Begyűjtött nem veszélyes (gumiabroncs, beton, tégla, Lakossági Hulladékgyűjtő cserép, lom, fém, műanyag, fa) Udvarban begyűjtött és Csomagolási hulladékok (papír, karton, műanyag, kiszállított fém, üveg) táblázat: A Bonycom NKft által 2012-ben begyűjtött és elszállított hulladék mennyisége Forrás: Bonycom Bonyhádi Közüzemi NKft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv A 438/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet nomenklatúrája szerinti fajlagos (lakosonként és éves időtartamra vonatkoztatott) begyűjtött mennyiségek ennek alapján: nem veszélyes hulladék: 293 kg/fő/év; veszélyes hulladék: 0,312 kg/fő/év; csomagolási hulladék: 0,293 kg/fő/év. Környezetvédelmi konfliktusok Bonyhád környezeti állapota összességében jónak minősíthető, akadnak azonban konfliktust okozó tényezők, melyek az alábbiak szerint foglalhatók össze: A kiváló minőségű termőföldek nem megfelelő termelési ággal történő hasznosítása. A szennyvíztisztító telep és a Cikói Regionális Hulladéklerakó telep bűzhatása a környező városrészekben. Nagyobb esőzések idején a csatornarendszer szűk keresztmetszete okozta csapadékvíz elvezetési problémák. A belvíz okozta környezetterhelések. A 6 sz. főútra történő csekély városon belüli áteresztőképesség, aminek következtében a közlekedésből származó lég és zajszennyezés tovább terheli a városi környezetet. A város valamennyi - a hatáskörébe tartozó - konfliktus megoldását célul tűzte ki maga elé az elkövetkező években. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

153 KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) BEÉPÍTÉST, BEFOLYÁSOLÓ VAGY Építésföldtani korlátok Az OTrT az egész települést Földtani veszélyforrás területe övezetbe sorolja (1.181.ábra). Az övezet területén új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul. A laza, löszös szerkezetű talajjal jellemezhető területeken, az (elvi) építési engedély kiadása előtt be kell szerezni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakmai véleményét ábra: Bonyhád építésföldtanilag veszélyeztetett területei Forrás: Vízrajzi veszélyeztetettség Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület27 A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. ( ábra) 27 Ugyan a OTrT január 1-én hatályba lépett módosítása során megszüntette e kategóriát, azonban a Katasztrófavédelmi Igazgatóság idézett jelenleg is hatályban lévő rendeletei még e kategóriára vonatkoznak. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

154 ábra: Kiemelten érzékeny felszín alatti vizek Bonyhád térségében Forrás: Bonyhád kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint Bonyhád település érinti a Bonyhád K- 60 kat. sz. hévízkút belső védőterületét, előzetesen lehatárolt belső, külső hidrogeológiai A és B védőidomát. Bonyhád település szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: favir) 7. (4) bek. alapuló 1: es méretarányú érzékenységi térkép alapján, a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny és fokozottan érzékeny terület. A felszín alatti vizek védelme érdekében a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani. A felszín alatti vízbe történő bevezetés esetén vonatkozó szabványokat a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet előírásait be kell tartani Vízeróziónak kitett terület A Tolna Megyei OTrT adatai szerint Bonyhád és tágabb térsége is vízeróziónak kitett területek közé tartozik ( ábra). Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

155 ábra: Bonyhád vízeróziónak kitett területei Forrás: A vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a vízerózió mértékét csökkenti. Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve, ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható. Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben a vízerózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén szőlőre változtatható Belvízveszélyes területek Bonyhád közigazgatási határán belül Tolna megyei területrendezési terve a Rendszeresen belvíz járta terület övezetben a 6. sz. főúttól a Völgységi-patak felé eső területrészeket, a Völgységi-patak és a Rákóczi F. u. közé eső területrészeket, valamint a 6. sz. út és Rákóczi F. u. kereszteződésétől délre eső területeket jelöli ( ábra). BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

156 ábra: Bonyhád rendszeresen belvíz által érintett területei Forrás: A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a település ár- és belvíz által veszélyeztetett területeire az állandó építési tilalom kiterjesztését indokoltnak látja Egyéb korlátozó tényezők A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet 1. számú melléklet értelmében Bonyhád város I-es katasztrófavédelmi osztályba sorolt a városban, illetve Hidas településen működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek alapján. Bonyhád városában egy alsó küszöbértékű (Kite Zrt. Bonyhád) és egy küszöbérték alatti (Pannónia-Állattenyésztő Kft. Biogáz Erőmű) veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működik. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az üzemekre vonatkozó katasztrófavédelmi engedélyek kiadásával egyidejűleg rendelkezett a veszélyességi övezetek kijelöléséről. A vonatkozó határozatokban foglaltakon túl további követelmények megfogalmazása nem indokolt. A katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében Bonyhád városban lebiztosítás szükséges. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerint a katasztrófavédelmi szempontból I. veszélyességi osztályba sorolt településeken az elégséges védelmi szint meglétéhez a következők szükségesek: Riasztás: A lakosság központi riasztása; Vészhelyzeti tájékoztatás feltételeinek biztosítása. Lakosságvédelmi módszer: kockázatbecslésben megállapítottaknak megfelelően Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

157 157 (elzárkózás, kitelepítés) Felkészítés: évente aktív tájékoztatás; passzív tájékoztatás; Felkészítés (riasztás, magatartási sz.) Védekezés: különleges felszerelések és kiképzett szakértők (önkéntes mentőszervezetek) bevonásának tervezése és begyakoroltatása; a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése és begyakoroltatása. Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte. A R. 9 melléklet alapján a polgári védelmi célú adatszolgáltatás a lebiztosított objektumokról és szolgáltatásokról a települési veszélyelhárítási terv mellékletét képező települési adattár alapján valósul meg. Az adattár elektronikus formában Bonyhád város közbiztonsági referensénél rendelkezésére áll. A helyi szabályozási terv számon tartja a kedvezőtlen építéshidrogeológiai adottságú beépítésre nem javasolt területet, amely jelenleg zöldfelületi rendszer részét képezi ( ábra) ábra: Kedvezőtlen építéshidrogeológiai adottságú terület Bonyhádon Forrás: Bonyhád Város Önkormányzata HÉSZ Egyéb építési tilalomra vonatkozó szabályozásokat Bonyhád Város Önkormányzatának Helyi Építési Szabályzata tartalmazza. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

158 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY Ugyan a Tolna Megyei OTrT övezeti lehatárolása alapján Bonyhádon és térségében ásványi nyersanyag gazdálkodási terület nincs ( ábra), azonban a Pécsi Bányakapitányság előzetes adatszolgáltatása szerint Bonyhád közigazgatási területén az alábbi nyersanyag gazdálkodási területek találhatók: - Bonyhád I.-agyag bányateleken kívül eső megkutatott blokktégla agyag ásványi nyersanyag lelőhely (lelőhely kód: ) - Tabód Paradicsom puszta nevű megkutatott vegyes tőzeg nyersanyaglelőhely felhagyott bánya ásványvagyona (lelőhely kód: ) Ásványi nyersanyagvagyon-terület övezetébe tartozó bányatelek ( ábra): - Bonyhád I. (agyagbánya) Agyag védnevű bányatelek A bányatelek jogosultja: ÖKONT 2008 Környezetvédelmi Kft. (1184 Budapest, Lakatos út BONYHÁD ábra: Bonyhád nyersanyag gazdálkodási terület ábra: Bonyhád területén működő bányák Forrás: Forrás: 28 A Pécsi Bányakapitányság PBK/ /2014. határozatával jóváhagyta a külszíni fejtéssel történő kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a 13801/2014. ügyszámú, 53289/2014. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában a Bonyhád I. (agyagbánya) agyag védnevű bányatelken üzemelő külszíni agyagbánya (KTJ száma: ) évi szüneteltetési műszaki üzemi tervéhez szakhatóságként hozzájárult. (Forrás:http://www.mbfh.hu/gcpdocs/201408/ _bonyhad_i_agyag_kitermeles_szuneteltetese.pdf) Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

159 VÁROSI KLÍMA Korunk egyik legjelentősebb globális kihívása a klímaváltozás, amely minden ember életminőségére hatással van. Az éghajlatváltozás okai és következményei legnagyobb arányban a települési területeken koncentrálódnak. A településeknek a klímaváltozás emberi életminőségre gyakorolt kedvezőtlen, káros és veszélyes hatásainak mérséklésére fel kell készülniük, azokra hatékony válaszlépéseket kell tenniük. A káros hatások mérséklése (mitigáció) és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (adaptáció) érdekében javasolt intézkedések az alábbi, egymással szoros kapcsolatban lévő területek köré csoportosíthatók 29 : klímabarát településszerkezet, területhasználat zöldfelületi rendszer klímatudatos építészeti megoldások klímabarát közlekedés energiagazdálkodás fenntartható vízgazdálkodás és települési kommunális infrastruktúra. A településszerkezet és területhasználat akkor mondható klímabarátnak, ha hozzájárul a kibocsátások csökkenéséhez, valamint mérsékelni képes a kedvezőtlen hatásokat, és segíti az adaptációt is. A klímabarát településszerkezet, területhasználat kialakításának módja a klímabarát elvek adaptálása a településrendezési eszközökbe, melyek az alábbiak: az utazási szükségletek mérséklése, közlekedési összekapcsoltság optimalizálása, közösségi közlekedés preferálása és hálózatainak területi optimalizálása, a légszennyezést okozó termelő tevékenységek távoltartása, illetve térbeli optimalizálása, a nagyobb fokú felmelegedést eredményező területhasználati formák arányának mérséklése, takarékos területhasználat, a városi funkciók, beépítés (környező rurális települések, természetközeli, illetve mezőgazdasági területek urbanizálódásának) területi terjeszkedésének mérséklése, megállítása illetve optimalizálása, többközpontúság erősítése, kompaktság, tagolás, átszellőzés biztosítása, magas biológiai aktivitásérték és kiterjedt zöldfelületi rendszer Bonyhád esetében a belterület központjában, a településközponti vegyes területeken, a Fáy lakótelepen, illetve az Ipartelepen várható városi hősziget kialakulása. A települést keletről elérő 6. sz. főút forgalomterhelése szintén kedvezőtlenül hat a terület hőháztartására. A város keleti határában folyó Völgységi-patak viszont a légáramlást segítő hideg folyosóként fejti ki jótékony hatását a városi klímára. A zöldfelületi rendszer főként az adaptációt segíti, de hozzájárul a mitigációhoz is. A zöldfelületek a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást az alábbiak szerint segítik elő: hűtési hatás, hideg levegő keletkezési helyeket jelentenek a városszövetben, 29 Forrás: Belügyminisztérium VÁTI Nonprofit Kft. 2011: Klímabarát városok Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről. Budapest: Belügyminisztérium VÁTI BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

160 160 hősziget-hatás csökkentése a párologtatásnak és árnyékolásnak köszönhetően, felüdülést biztosít a lakosok számára a meleg nyári napokon, átszellőztető hatás, csapadékvíz elszivárgásának elősegítése, hozzájárul az árvízvédelemhez, rekreációs, sportolási lehetőség, közösségi élet színtere. A települési zöldfelület a káros hatások csökkentéséhez az alábbiak szerint járul hozzá: a növényzet levegőtisztító hatása csökkenti az üvegházhatású gázok koncentrációját a levegőben: szén-dioxid, szálló por megkötése, oxigén-kibocsátás, hűtési hatása által csökken a környező területek hűtési energiaigénye természetes légkondicionálás, szemléletformáló hatás (környezetbarát közlekedési módok iránti igény növelése). A felsorolt pozitív hatások kellőképpen csak megfelelő nagyságú és egészséges zöldfelületek esetén jelentkeznek. Bonyhád zöldfelületi rendszer elemeit, hálózatosságát részletesen ismerteti az fejezet. A városi klíma alakulása szempontjából is kedvezőtlen, hogy egyes zöldfelületi elemek nem alkotnak összefüggő rendszert, ezáltal kevésbé tudják a város zöldfelületei a levegőáramlást és az egyes városrészek átszellőzését segíteni. A közparkhiányos városrészekben a közterületi zöldfelületek részarányának növelése a burkolt felületek helyett, továbbá a homlokzati zöldfelületek és tetőkertek kialakítása elősegítené kedvezőbb városi mikroklíma kialakulását. A klímatudatos építészeti megoldások alkalmazása keretében a helyi építészeti szabályozás és építészeti kultúra fejlesztése során a következőkre érdemes kiemelt hangsúlyt fektetni: energiatudatos építészet népszerűsítése (alacsony CO 2 kibocsátású épületek, passzívházak), háztartások energiafogyasztásának csökkentése, megújuló energiaforrások felhasználásának szorgalmazása, víztakarékossági, újrahasznosítási megoldások integrálása az építészetbe, környezetbarát építőanyagok alkalmazása, fűtési energiafogyasztás minimalizálása, energia-, költség- és káros anyag kibocsátás elemzés készítés az épületek teljes életciklusára vonatkozóan épületállomány felkészítése a szélsőséges időjárási viszonyokkal szemben (árvízbiztos építés, megfelelő szigetelés, beázás-veszély megszüntetése). A klímatudatos energetikai célú fejlesztések és a régi épületek energiahatékonysági korszerűsítése a városi fejlesztések homlokterébe került ( fejezet), de tudatos, koncepciózusan végiggondolt és a különböző szabályozási elemeken végigvezetett klímatudatos építészetről nem beszélhetünk egyelőre a város életében. Bonyhád települést érintő környezeti terhelés is jelentős részben a közlekedésből, azon belül is a közúti közlekedésből fakad. Fontos tehát, hogy ezen a területen is előrelépést érjünk el, ehhez alapvetően négy eszköz áll rendelkezésre: Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

161 161 Az első a közlekedők számának és azok utazási idejének csökkentése, ilyen megoldás többek között a jelenlegi városszerkezetet átalakítása, több kisebb központtal rendelkező, úgynevezett policentrikus városszerkezet létrehozása. A második a minőségi közösségi közlekedési szolgáltatások biztosítása elérhető áron. Egyértelmű tapasztalat, hogy ahol a lakóhelyekről a város nagy része gyorsan és kényelmesen elérhető közösségi közlekedési eszközökkel, ott az emberek szívesen választják ezt az alternatívát. A harmadik a minőségi közösségi közlekedési szolgáltatásokat elsősorban környezetbarát járműállománnyal célszerű biztosítani. Környezetbarát a vasúti közlekedésben a dízel vontatás helyett villamos vontatású járművek, míg az autóbusz közlekedés terén a korszerű (EURO6) dízelmotorral hajtott buszok beszerzése, illetve ha lehetséges hibrid vagy teljesen elektromos hajtású járművek alkalmazása. A negyedik a környezetbarát egyéni közlekedési módok ösztönzése ennek egyik fontos iránya a gyalogos és kerékpáros közlekedés minél kedvezőbb feltételinek kialakítása. Míg a másik irány a meglévő személygépkocsi állomány megújításának támogatása környezetbarát járművekre. Bonyhád már kialakult városszerkezetének átalakítása nem reális cél. A közösségi közlekedés egy része valamint környezetbarát járművek támogatási rendszere nem települési hatáskör, ezért ilyen célú fejlesztési elképzeléseit csak korlátozott mértékben tudja érvényre juttatni. A térségi és települési kerékpáros kapcsolatok kialakításával elősegíthető a klímabarát közlekedés. Az emberek biztonságos és kijelölt kerékpáros útvonalon szívesebben közlekednek, inkább választják ezt a közlekedési formát. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

162 162 2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

163 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE Településhálózat Bonyhád az országos az M6-os autópálya menti gazdasági-technológiai magterület peremén, a külső (nagyvárosi) gyűrűben helyezkedik el. A pécsi és a szekszárdi agglomerálódó térségek határán térségi szerepköre korlátozott mértékű: regionális jelentőségét a cipő- és textilipar adja, más regionális és megyei hatókörű funkciója nincsen. A járást 25 település alkotja, ebből tíz a járás délnyugati részében, illetve a várossal határos település tartozik a város elsődleges vonzáskörzetébe. Ezek a települések majd minden szempontból igazgatás, foglalkoztatás, lakossági ellátás, kiskereskedelem stb. Bonyhádhoz integrálódnak. Ezen kívül a járás hét távolabbi települése alkot egy gyengébben vonzott, másodlagos övet, zömében a járás nyugati részén. A járás délkeleti és különösen az északkeleti perifériáján már gyengül a járásszékhely vonzása, amelyekre több szempontból már a tőlük jól elérhető Szekszárd is hatást gravitációs gyakorol. Bonyhád járáson túlmutató kisugárzása viszont viszonylag gyenge, a járáson kívül csak 4 falu van, amelyeknek igazgatás tekintetében is Bonyhád a központja Társadalom Bonyhád Tolna megye negyedik legnépesebb városa, ahol az országos tendenciáknak megfelelően évről évre csökken a lakosság létszáma. Ez a csökkenés mind a természetes fogyásra, mind a negatív vándorlási egyenlegre visszavezethető. Korszerkezetére az öregedés jellemző, amely a fiatal lakosság arányának csökkenésével, valamint az idős népesség számának növekedésével magyarázható. Az öregedési index értéke a vizsgált időszakban egyre kedvezőtlenebbül alakult és mára egyre súlyosabban eltér az országos átlagtól. Mindezek következtében Bonyhád Tolna megye legkedvezőtlenebb korösszetételű járásközpont városának számít. A háztartások vizsgálata során megállapítható, hogy Bonyhádon a házaspárok, illetve élettársi kapcsolatban élő háztartások aránya jóval magasabb, ebből következően pedig az egyszülős háztartások aránya jelentősen alacsonyabb, mint a vizsgált területeken, amely kedvező tendenciát jelent. Viszont a járáson belül, illetve a megye többi járásszékhelye tekintetében kedvezőtlen a háztartásokra jutó alacsonyabb foglalkoztatottsági arány, amely inkább az országos és a megyei átlaghoz igazodik. Bonyhádon a magyar mellett két jelentőseb nemzetiség, a német és a cigány van jelen nagyobb arányban. Amíg azonban a magukat német nemzetiségűnek vallók száma 2001-hez képest mindössze 11 százalékkal, addig a cigányok létszáma 80 százalékkal megnövekedett. Bonyhád iskolai végzettségi mutatói kedvezőbbek a járási és a megyei adatoknál, de az országos értékek alatt maradnak. A nemek közötti megosztottság tekintetében leginkább a magasabban képzettek, vagyis legalább érettségivel rendelkezők esetében találhatunk városi szinten nagyobb eltéréseket a nők javára. A járás többi települése összességében igen kedvezőtlen képet mutat a képzettség tekintetében. Bonyhád a foglalkoztatottság tekintetében hasonló helyzetben van, mint a járás településeinek többsége. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a teljes népesség 38 százaléka foglalkoztatott és a munkanélküliek aránya 4 százalék. Ez utóbbi mutató esetében BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

164 164 enyhe csökkenés állt be 2001-hez viszonyítva (1,2 százalék) és 2014 között az ÁFSZ adatai is megerősítik a munkanélküliek arányában bekövetkezett javulást. Mindezek ellenére a város még mindig a kedvező foglalkoztatottságú települések közé tartozik. Összességében elmondható, hogy Bonyhádon Tolna megye többi járásszékhelyéhez viszonyítva valamivel alacsonyabb jövedelmet realizálnak a munkavállalók. A város a saját járásán belül viszont az egyik leggazdagabb település. Általános tendencia, hogy a járás keleti felében fekvő, különösen a jó forgalmi elérhetőségű (6. és 65. sz. főutak menti) települések pozitívabb helyzetűek. Bonyhád lakásállományának nagy része az iparfejlesztésekhez kapcsolódóan az es években épült fel. A város lakásállománya azóta igen kiegyensúlyozottabban alakult (1980-as évek: 1000, 1990-es évek 300, 2000-es évek 400 lakás), az ezredforduló után leginkább a kétezres évek első felére volt jellemző a lakásépítések magasabb száma. A lakóegységek közül sok a négy vagy több szobás ingatlan és a lakások felszereltsége, komfortfokozata is igen kedvező. Összességében elmondható, hogy a térség középiskolából a gimnáziumi képzések a legnépszerűbbek, amelynek bázisát a színvonalas képzési struktúra adja. Bonyhád esetén is komoly presztízs veszteséget és tanulói létszámcsökkenést a szakiskolák élték meg az utóbbi időben. Ennek oka, hogy a demográfiai hullámvölgy, amely miatt a merítési lehetőség szűkül, a szakiskolák a folyamat veszteseinek tekinthetőek. Ugyanakkor az oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése szükséges, hogy hatékonyabb, környezetkímélő technológiák alkalmazásával a fenntartási költségek csökkenjenek, akadálymentesítésükkel mindenki számára elérhetők legyenek Gazdaság A város gazdasági szerkezetét korábban jellemző ipari túlsúly mára megváltozott, szerepét a szolgáltatások vették át, így a város gazdasága mára több lábon áll. A mezőgazdasági vállalkozások nagyobb része inkább a járás kisebb településein találhatók, de a legnagyobb árbevétel és foglalkoztatotti létszám a bonyhádi mezőgazdasági vállalkozásokat jellemzi. A mezőgazdaság fontos vállalatai az egykori mezőgazdasági tsz utódjaként fennmaradt Pannónia Mezőgazdasági Zrt. (főleg növénytermesztéssel foglalkozik, de figyelemre méltó a szarvasmarha-tartás is), illetve a borkészítéssel és értékesítéssel foglalkozó országos jelentőségű Danubiana Kft. Ugyanakkor a gazdaság diverzifikálása érdekében például egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem megteremtése célszerű lenne. Bonyhád gazdasági életét a hagyományos iparágakat képviselő zománcgyártás (Ema- Lion Kft.) és cipőgyártás máig megmaradt, utóbbit 5 vállalkozás is képviseli. A Bonyhádi Ipari Park cégei (közülük a legjelentősebb a Schäfer-Oesterle) várhatóan egyre nagyobb szerepet játszanak mind az adózói, mind pedig a foglalkoztatói körben. Az ipari park két új üzemcsarnokának létesítésével Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A járás településein ugyanakkor a mikro- és kisvállalkozások dominálnak. A szolgáltató szektorban a legjelentősebb vállalkozás a Hungária Takarék. A turizmus sem Bonyhádon, sem a járásában nem képvisel jelentős gazdasági erőt. Az attrakciók önállóan, mozaikszerűen vannak jelen a járásban, nem fűződnek össze komplex turisztikai termékhalmazzá. A szálláshelykínálat minőségében igazodik a jelenlegi attrakciókhoz, Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

165 165 hosszabb távon azonban a minőségi termékfejlesztés egyik akadálya lehet, különösen, hogy a szállóvendégeket túlnyomó részét fogadó Villa Weber 2012-ben megszűnt. Így szükség van egy nagyobb kapacitású, komfortos üdülőhelyre a város környékén, amely komplex programokkal várja a turistákat Táji és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem Bonyhád nagyobb része a Völgység részét képező Bonyhádi-medencében található, míg a keleti külterületei már a Szekszárdi-dombsághoz tartoznak. A tájat változatos löszformák: dolinák, szakadékok és mélyutak jellemzik. Kisebb-nagyobb vízfolyásokban is gazdag, a Majosi-árok, a Rák-patak és a Völgységi-patak vízfolyásainak felhasználásával halastavak, záportározók sora létesült. A dombsági, erősen felszabdalt felszíneken változatos mezo- és mikroklímák jöttek létre, átmenetet jelentve az alföldi kontinentális és a dél-dunántúli mérsékelten meleg, mérsékelten nedves éghajlata között. A domborzat mellett, a talajadottságok, a növényzet és a vízfelületek is hozzájárultak. Az erdősültség foka az országos átlagnak megfelelő 20 százalékos, főként őshonos tölgyesek, illetve felerészt ültetett fenyvesek és akácosok találhatók itt, melyek vadban igen gazdagok. A település tájkép- és természetvédelmi szempontból gazdagnak mondható. Területének mintegy egynegyede tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő, illetve egyaránt megtalálhatók itt nemzetközi (Natura 2000), országos és helyi védett természeti területek. Ezen kívül a város egyes részei ökológiai magterületnek vagy ökofolyosónak minősülnek. A városon belül sok zöldfelület található, a 32 közpark közül 2 védett, összes területük mintegy 123 ezer négyzetméter. Az egy főre jutó ellátottság a helyi viszonyok között átlagosnak mondható 9 m 2 /fő, de a közparkok nagyon széttagoltak, és még a közeliek között sincs megfelelő kapcsolat kiépítve, ez mindenképpen fejlesztésre szorul. A városban a hulladékszállítás és kezelés jórészt megoldott, de az építési-bontási hulladékok magas költségű lerakása miatt cél egy inert hulladéklerakó kiépítése Épített környezet A település szerkezete történelmi meghatározottságú: a város központi belterülete körül elhelyezkedő kiterjedt belterületbe elszórtan kisebb belterületi részek tagolódnak. A város központi jellegzetessége az egymást érintő két tér (Szabadság és Széchényi), ahol sok központi funkció sűrűsödik. Jelentős hosszanti tengely a Perczel M. utca, amelyen a Perczelek kúriái és a családhoz tartozó épületek sorakoznak. A belső városrészek egyik fő problémája a slumosodás, amely elsősorban a város értékei közé tartozó értékes műemlék jellegű állományt érinti, ez pedig a turizmusra is negatív hatást gyakorolhat. A frekventált helyen lévő épületek közül nagymértékű felújításra szorul például a Perczel M. u. 9. (volt Aranysas Gyógyszertár) épülete, illetve a korábban leánykollégiumként működő Perczel kúria (Perczel M. u. 44.), de szintén égető szükség lenne a Táncsics M. utcában található ortodox zsinagóga felújítására is. A városban sok helyen találhatók barnamezők, melyek funkcióváltása még nem ment végbe. A Dózsa Gy. utcában és a Gyár utcában (cipőgyár), valamint a Perczel utcában BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

166 166 (zománcgyár) területe nagyobb, egybefüggő barnamezőt alkot, de az elszórtan, lakófunkcióval kevert ipari területek kezelése még az előbbieknél is nehezebb. Az ipari park bővítésével lehetőség nyílik arra, hogy a város központi területein működő ipari üzemek ide települjenek Közlekedés Bonyhád bár gyorsforgalmi úttal még nem rendelkezik, a 6. sz. főút és a megyeszékhely közelsége miatt kedvező helyzetben van. Kapcsolata a járás településeivel nem egységes, elsősorban járás északi részén lévő települések elérhetősége nehéz. A település közúthálózatát alapvetően határozza meg a 6. sz. főút és a környező települések felé elérést biztosító összekötő utak, valamint a hozzájuk kapcsolódó helyi gyűjtő- és feltáró utak. A baleseti mutatók az országos tendenciával ellentétben folyamatos romlást mutatnak. A városközpontban a reggeli, valamint a délutáni csúcsban a Zrínyi Miklós utcán torlódik a forgalom, a 6 sz. főút irányába csekély az áteresztőképesség, aminek következtében a közlekedésből származó lég és zajszennyezés tovább terheli a városi környezetet. Ezért csomóponti átalakítások és tehermentesítő utak építése indokolt. A közösségi közlekedés a távolsági és helyközi autóbuszjáratokra épül a vasút helyett. Ennek oka, hogy az autóbusz-állomás a városközpontban, míg a vasútállomás a város határában helyezkedik el, valamint a főút jobb kapcsolatot biztosít, mint a regionális vasút. A helyi autóbuszjáratok száma megfelelő. A buszjáratokkal kapcsolatban minden évben készül egy igényfelmérés, amely alapján a helyi buszok közlekednek. Bonyhád nagyrészt lefedett helyi járatokkal, ez alól legfeljebb a külső részek képeznek kivételt (pl. Tabód). A kerékpáros infrastruktúra rendkívül hiányos, ugyanis a városban mindössze egy, Majos városrészt Bonyháddal összekötő kerékpárút szakasz található, igaz, ez tervek szerint bővülni fog a következő években. Bonyhád egész területén ingyenes a parkolás, de a Szabadság téren 60 perces időkorláthoz kötött. A parkolók száma folyamatosan bővül, ezért kapacitásproblémák egyre kevésbé jelentkeznek Közművek A korábbi fejlesztések eredményeként Bonyhád belterületén az ivóvíz ellátottság teljes körű és az északi vízbázis kiépítésével a szolgáltatás is biztonságossá vált. A mára kialakított rendszerek folyamatos fejlesztése révén az ivóvíz minősége mindenben megfelel a minőségi követelményeknek, és mennyiségi szempontból is kielégíti az igényeket. A város szennyvízközmű hálózattal és szennyvíztisztítóval rendelkezik. A szennyvíztisztító telep régebbi részei felújításra szorulnak az infrastruktúra elöregedése, és a tisztítási fokozatok elégtelensége miatt. A város peremterületei nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, de a nagy távolság, illetve a domborzati adottságok miatt ez nem is lenne gazdaságos, ugyanakkor a külön-külön kialakítandó kis víztisztítók megépítése sem indokolt. Egyes területeken a csapadékvíz a szennyvízzel együtt kerül a csatornába, ugyanakkor nagyobb esőzések idején a csatornarendszer szűk keresztmetszete miatt elvezetési problémák adódnak. Az energiaellátásban a gázvezetékek kiépítése teljes körű, csakúgy, mint a villamosenergiaellátásé. A távhőszolgáltatást az elmúlt években fejlesztették, de az energiatermelést a jövőben geotermális energiára alapozva célszerű megoldani. A megújuló energiák közül még Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

167 167 a napenergia napelemekkel való hasznosítása az a fejlesztés, amelynek szélesebb körű hasznosítása várható a városban. BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

168 168 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

169 A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A folyamatok értékelése Bonyhád a XIX. század második felében indult meg azon a dinamikus fejlődési pályán, amelyet a világháborúk, a rendszerváltások és a gazdasági válságok hátráltattak. Az 1800-as évek végére a szarvasmarhatenyésztés és a sokoldalú kézművesipar révén országos ismertségre tett szert a város. A Dombóvár Bátaszéki vasútvonal megépítésével (1873) a bonyhádi vásárok vonzásköre kiterjedt, a bajai Duna-híd és vasútvonal felavatásával (1909) a kereskedelmi kapcsolatok Észak-Bácskáig nyúltak. A mecseki szénbányászat következményeként Bonyhádon megjelent a villanyáram (1902). Az új energiaforrás egyben a gyáripar kezdetét jelentette (dominó és zománctáblagyár, cipőgyár), amelyek termelékenysége az 1930-as évek közepétől a hadigazdálkodás nyomán jelentősen felgyorsult. A gazdasági konjunktúra hatására gyarapodott a népesség, növekedett a közművelődés iránti igény, amelynek eredményeképpen Bonyhád a XX. század elejére iskolavárossá fejlődött. A II. világháború utáni erőltetett fejlesztések az üzemek, a közúti (6. sz. főút), az üzlethálózat és a kommunális hálózat kiépülését, ugyanakkor a városmag leromlását eredményezték. A közigazgatási átszervezések, egyesülések nyomán folyamatosan emelkedett Bonyhád lakóinak száma ban a városhoz csatolták az addig önálló Majos és Tabód falvakat, amellyel a lakosság lélekszáma megközelítette a 15 ezer főt. A település 1977-ben városi rangot kapott és folytatódott a közművesítés, valamint az úthálózat kiépítése is. A rendszerváltás után a gazdasági átalakításhoz szükségszerű privatizáció a helyi ipari üzemek Kft.-vé alakulását jelentette. A korábban már említett két nagyvállalat azonban a kilencvenes éveket követően nehéz helyzetbe került. Helyettük a Bonyhádi Ipari Park tölt be egyre fontosabb szerepet a város életében, amely 2007-ben nyerte el az ipari park címet december 18-án került átadásra az új ipari park két üzemcsarnoka, amellyel Bonyhád a Völgység első legfontosabb ipari centrumává vált. A DDOP-1.1.1/AC azonosítószámmal jelzett projekt megvalósulásával két termelő vállalkozás számára nyílt lehetőség az újonnan kialakított, fejlett infrastruktúra bérlésére, mely jelentősen növeli ezen vállalkozások versenyképességét. A délnyugati részen található iparterületen a m2-es csarnokban a prémium kategóriás német autókba bőrbevonatú beltéri alkatrészeket gyártó Schäfer-Oesterle Kft. és a 2000 m 2 alapterületű csarnokban a szintén autóalkatrészgyártással foglalkozó Treitz és Társa Bt. összesen közel 290 embernek ad munkát. Mindkét vállalkozás nagyrészt helybeli, szakképzett munkaerőt foglalkoztat. Az Ipari Park bővítése közel 1 milliárd Ft-ba került. A sikeresen megvalósult fejlesztésnek köszönhetően jelentősen nőtt az ipari park nettó beépítettsége, kihasználtsága, valamint korszerűsödött az infrastruktúra, ezzel érezhetően lendületet adva a Bonyhádi Ipari Park további fejlődésének. Bonyhádon az elmúlt évtized folyamán számos fejlesztés, beruházás valósult meg, amelyek nagyban hozzájárultak a város fejlődéséhez között 13 lezárt vagy jelenleg is futó, európai uniós forrást felhasználó projektet valósított meg az önkormányzat, amelyek közel 500 millió Ft-os támogatásban részesültek. Az elmúlt időszak legnagyobb beruházásának az önkormányzati épületek napelemes épületenergetikai fejlesztése BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

170 170 számított (KEOP / A.- Helyi hő, és villamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal ) A beruházással rövid időtávon megtérülő, jelentős költségcsökkenés érhető el az intézmények áramfogyasztásában részben a saját energiaszükséglet közvetlen megtermelésével, részben a fel nem használt áram hálózatra történő visszatáplálásával. A beruházás vissza nem térítendő EU támogatás és a kormány által biztosított EU önerőalap segítségével, 100 százalékos támogatással valósult meg, közel 160 millió Ft értékben. A városban több 50 millió Ft-ot meghaladó értékű fejlesztést is megvalósított az önkormányzat, így felújításra került az idősek otthona (2014), amelynek célja új férőhelyek létesítése, az infrastrukturális feltételek javításával korszerű, családias és emberséges kialakítása, valamint a szakmai minőségjavítás. Továbbá a belterületi vízrendezés kapcsán bonyolítottak le (2012-ben) egy közel 84 millió Ft összköltségű projektet, amelyből a megítélt támogatás meghaladta a 75 millió Ft-ot. Kompetencia alapú oktatás fejlesztése kapcsán egy 80 millió Ft összértékű támogatással valósítottak meg fejlesztést a Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézményben (2010) ben egy újabb nagyobb (51 millió forint) összegű fejlesztést valósít meg az önkormányzat az egészségügyi alapellátás (a három önkormányzati tulajdonban lévő rendelő) fejlesztése terén. A város eltökélt célja az elkövetkezendő időszakban a térségi gazdaságfejlesztés erősítése, valamint a foglalkoztatási helyzet javítása, amelyben az ipar és a mezőgazdaság együttes fejlesztése oldhatja a város egypólusú gazdaságszerkezetén. Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kihívása a vonzó városi környezet megteremtése a városközpont rehabilitáció megvalósításával. A fejlesztés egyszerre támogatja a gazdasági funkciók (pl.: konferenciaterem és üzlethelyiségek kialakítása), a közösségi funkciók (pl.: múzeum épületének felújítása, parkosítás, közösségi civil tér kialakítása), a városi funkciók (pl.: gyalogos zónák, forgalomcsillapított övezetek kialakítása, parkolók kialakítása, útburkolat felújítása) és a közszféra funkcióinak megerősítését. Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

171 A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településhálózat SWOT-analízise Erősségek (S) Bonyhád a belső (ipari logisztikai) és a külső (nagyvárosi) gyűrű között helyezkedik el Gazdasági és foglalkoztatási központ Regionális jelentőségű cipő- és textilipar Lehetőségek (T) Elérhetőség javítása A társadalom SWOT-analízise Erősségek (S) Többnemzetiségű (székely, német) Erős oktatás evangélikus gimnáziumot fejlesztették, folyamatosan nő a diákok száma Van szakképző iskola Bonycom foglalkoztatja a közmunkásokat Képzett munkaerő Bölcsőde, családi napközi van, egyelőre kielégíti az igényeket Uszoda, strand Egészségügyi fejlesztések keretében eszközbeszerzés Sportélet komoly eredmények, helyi cégek is támogatják Lehetőségek (T) Társadalmi elfogadás, települési identitás erősítése Foglalkoztatás-ösztönző, esélyegyenlőséget javító programok Színvonalas iskolákkal még több diákot a városba vonzani és itt tartani Oktatás erősítése, képzési formák szélesítése: magasabb iskolázottság, képzett munkaerő, erősödő foglalkoztatottság Oktatás, közösség szervezés, közösségek közti kapcsolatok keresése, erősítése B Bentlakásos otthon férőhely-bővítése Közösségi intézmények teljes körű akadálymentessé tétele, magán szolgáltatóknál ennek ösztönzése Fürdő és a fürdő körüli infrastruktúra fejlesztése (üdülő övezet, szolgáltatások stb.) Oktatási, nevelési intézmények korszerűsítése: fenntartási költségek csökkentése Gyengeségek (W) Járáson túlmutató kisugárzása gyenge Veszélyek (O) A járáson belüli elérhetősége megfelelő, de autópálya híján nagyobb városok elérése lassabb Gyengeségek (W) Nincs tömeges elvándorlás, de bevándorlás sincs Elöregedő városrészek: belváros, lakótelepek Életet kezdő kispénzű fiatalok Könnyűipari üzemek bezárása Sokan Szekszárdra ingáznak Önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató. Akadálymentesítési hiányosságok Városi költségvetés nagy része erre megy el (Könyvtár, Múzeum, Művelődési Központ; Óvoda; Gondozási Központ 2 épülettel; iskolák technikai fenntartása) Veszélyek (O) Etnikai konfliktusok Nők munkaerőpiaci helyzete (bérkülönbség, foglalkoztatottság, stb.) A szociális bérlakások többsége a Belvárosban található, melyben többségében alacsony státuszú, deprivált, rászoruló társadalmi csoportok koncentrálódnak (pl. cigány kisebbség) Nem megfelelő kapacitású bentlakásos idősotthon Fürdő veszteséges BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

172 A gazdaság SWOT-analízise Erősségek (S) Kiváló minőségű termőföld, alkalmas mezőgazdasági termelésre külterület Szakképzett munkaerő Barna és zöld területek rendelkezésre állnak, az új kialakításúak nem ütköznek más funkciókkal Nemzetiségi (székelyek, németek) és városi rendezvények Sportprogramok, versenyek Perczel hagyományok Fürdő Cipőgyár történelmi hagyományai Értékes műemlék és helyi védettségű épületek Lehetőségek (T) Beruházás ösztönzés, eszköztár szélesítése Ipari területek fejlesztésével lehetne munkahelyteremtést elősegíteni A szigetszerű ipari területek funkcióit a környezethez kell szelidíteni Fürdő fejlesztés Kerékpárutak fejlesztése Ötletes, unikális megoldások a település történelmi karakterét meghatározó cipőgyár bemutatására Perczel projekt Helyi történelemre épített turizmus Önkormányzat ingatlangazdálkodása, hogy vonzóak legyenek a város kiüresedő területei Kiüresedő telkek önkormányzat általi felvásárlása, későbbi értékesítése (egyfajta szabályozási megoldás, hogy nem lehet bárhová építkezni, ne legyenek kiüresedő részek, miközben a város határába építkeznek) Gyengeségek (W) Gyenge beruházási szándék Városon belüli lakó vagy vegyes övezetben lévő ipari szigetek Belvárosban romló lakásállomány, üres házak Veszélyek (O) Értékén kezeljék a földet, ne építsék be, ahol termelni is lehetne Munkaerő-elvándorlás Felújítással együtt magas ár a leromlott állapothoz képest, város peremterületén olcsóbban lehet ingatlanhoz jutni A táji- és természeti adottságok, zöldfelületek, környezetvédelem SWOT-analízise Erősségek (S) Natura 2000-es terület van 22 közpark 5 közkert Kiváló levegőminőség Alacsony a zajterhelés Hulladékudvar, szelektív hulladékgyűjtők Lehetőségek (T) Funkciókat találni nekik, élettel megtölteni (pl. Milleniumi Emlékpark, Ifjúsági Park, Perczel u. 44. parkja) A Perczel u. 44. (volt leánykollégium) parkjának a rendbetétele és megnyitása A Sankoló- és a Szecska-tó rekreációs fejlesztése Csomóponti átalakítások Tehermentesítő utak Záportározók Gyengeségek (W) Szétaprózott, kicsi zöldfelületek 6-os mentén belvizes területek (Völgység patak) Veszélyek (O) A zöldfelületek pontszerűen vannak jelen, nem alkotnak egységes rendszert 6. sz. főúthoz vezető utak túlterheltsége Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

173 Az épített környezet SWOT-analízise Erősségek (S) Értékes műemléki állomány (Perczel hagyaték) Értékes helyi védett épület, utcaképek Kialakításra került az ipari park, két üzemcsarnokkal Lehetőségek (T) Új, működőképes funkciók megtalálása, ami a fenntartást és állagmegóvást biztosítja, többek között pl. turisztikai fejlesztésbe lehetne bevonni Városközpont megújítása Környezetével összhangban lévő új funkció kialakítása. A szigetek funkciójának a környezethez igazítása, eltérő területhasználatok közé ütköző zóna kialakítása A közlekedés SWOT-analízise Erősségek (S) Burkolt utak szinte teljesen 6-os sz. főút Kedvező földrajzi elhelyezkedés Településközpontban található autóbusz állomás Parkolók ingyenesek, maximum időkorlátos van. Lehetőségek (T) M9-es két lekötése Csomóponti átalakítások Tehermentesítő utak Forgalomcsillapítás, közlekedésbiztonságot szolgáló közútfejlesztések Proteus projekthez való csatlakozás Helyi autóbusz közlekedési rendszer megújítása Gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek fejlesztése (kerékpár utak városon belül is) Széchenyi iskola előtti közlekedési problémák megoldása További parkolóhelyek kialakítása Gyengeségek (W) Több funkció nélküli, leromlott állapotú épület Városközpont Volt zománcgyár: régi tartalom kiüresedett Volt cipőgyár: csak egy része kihasznált Ipari területek a városban több helyen vannak, sokszor lakófunkcióval vegyesen Veszélyek (O) Felújítatlan zsinagógák állagromlás Városközpont szlömösödése Cipőgyár: pozíció nem túl szerencsés, városban van, nem lehet olyan tartalommal megtölteni, ami túl zajos Lakófunkciót ipari, gazdasági funkció korlátozza, zavarja Gyengeségek (W) Helyi utak állapota helyenként nem megfelelő Gyorsforgalmi kapcsolat hiánya Főúttal alkotott kapcsolat hiányos Vasútállomás kívül esik a városon (Bonyhád- Hidason van) Helyi autóbuszhálózat menetrendje nem illeszkedik a vasúti közlekedéshez Nincs összehangolva a helyi és helyközi közlekedés menetrendje és tarifarendszere Autóbuszok, megállóhelyek és állomás akadálymentesítése hiányzik Járdák állapota nem kielégítő Nincs kerékpárút Parkolás: csúcsidőszakban (pl.:piaci napon, vagy délután) kapacitás-problémák adódnak Városban több helyen zöldterületen parkolnak Veszélyek (O) 6. sz. főúthoz vezető utak túlterheltsége Tulajdonviszonyokból eredő fenntartási nehézségek Megyei autóbusz társaságok közösségi közlekedési központokká alakítása kapcsán fennálló bizonytalanság (régiós összehangolás mértéke, következményei) Tovább nő az autóbusz életflotta életkora, csökken a szolgáltatás színvonala BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

174 A közművek SWOT-analízise Erősségek (S) Közművek jól kiépítettek Gázellátás van mindenhol Társasházak távfűtésesek (a tervezett geotermikus energiára való átállást nagyban megkönnyíti, hogy a rendszer már ki van építve Közművek színvonalával elégedettek Lehetőségek (W) Csapadék csatornarendszer felújításra szorul Geotermikus energia kiaknázása (intézmények, távfűtés, mezőgazdaság) Közvilágítás fejlesztése garázsterületen Szennyvíztelep fejlesztése, felújítása, új kiépítése Gyengeségek (W) Szennyvízhálózat nem építhető ki gazdaságosan a peremterületeken Veszélyek (O) Csapadék csatornarendszer: szomszédos települések is rákötöttek (eső után jelentkező problémák) Szennyvíztelep bűzhatása Cikói regionális hulladéklerakó bűzhatása Szennyvíztelep műszaki adottságai Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

175 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1/2014 (I. 3.) OGY Határozat OFTK évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről FEJLESZTÉSI TÍPUSÚ TERVEK RENDEZÉSI TÍPUSÚ TERVEK Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Tolna Megye Területfejlesztési Koncepciója /2013.(XII. 20.) TMÖ Kgy. hat. Országos Területrendezési Terv (OTrT) évi XXVI. törvény Tolna Megye Területrendezési Terve (TMTrT) 1/2005 (II. 21.). TMÖ. rendelet, módosította 2/2012. (II. 17.) TMÖ. rendelet Bonyhád Város településfejlesztési koncepciója 88/2004. (VIII. 26.) Kt. határozat Felülvizsgálata folyamatban Bonyhád Integrált Városfejlesztési Stratégia /2008 (VI. 11.) Kt. határozat Helyi Építési Szabályzat Bonyhád Településszerkezeti Terve 150/2013.(XII. 19.) sz. ök. határozat Szabályozási Terv 9/2004. (VIII. 27.) sz. ök rendelet, utoljára módosította 27/2013. (XII. 20.) sz. ök. határozat Építési Tervek ábra: A településfejlesztés- és rendezés kapcsolata BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat

176 PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP ábra: Bonyhád értéktérképe Készítette: Terra Studio Kft Budapest, Szomolnok utca 14.

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE MADOCSATELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE SIÓAGÁRD TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E g y e z t e t é s i a n y a g I. kötet: Megalapozó vizsgálat Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft. 7621 Pécs, Rákóczi út 1., 2016 februárjában

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. PAKS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁT ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEIT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KÉSZÜLT A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓRÓL, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁRÓL

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. november 30-i ülése 9. számú napirendi pontja A Tolna Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelő vizsgálati dokumentumának elfogadása

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Szolgáltató adatlap - Összes szakma

Szolgáltató adatlap - Összes szakma Szolgáltató adatlap - Összes szakma Általános adatok: Szolgáltató kódja : 501301 Szolgáltató megnevezése : Dombóvári Szent Lukács Kórház Szolgáltató címe : 7200 Dombóvár Kórház utca 39-41. Telefon : 74/564-000

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája

Mór város integrált településfejlesztési stratégiája Mór város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben