E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S K é z í r a t Összeállította: P r o f. D r. L e t t B é l a S o p r o n,

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZERVEZETI ÉS SZÁMVITELI KÖRNYEZETE Erdészeti áttekintés Számviteli ismeretek Erdészeti vállalkozások gazdálkodása a beszámolók alapján AZ ERDŐ ÉS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS SZÁMVITELBEN Az erdő, az erdőgazdálkodás számvitele Az állami vagyon nyilvántartása és hasznosítása Az európai erdők értékelése, az IEEAF teszt-alkalmazások eredményei AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HOZAMAI ÉS RÁFORDÍTÁSAI Hozamok költségek és ráfordítások értelmezése az erdőgazdálkodásban Az erdővagyon és az erdőgazdálkodási jövedelem összefüggése Gazdasági számítások az erdészetben AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS PÉNZÜGYEI Pénzeszközök a mérlegben, bevételek és ráfordítások Az ERFA Zrt.-k pénzügyi helyzete, a Cash flow Az erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás finanszírozása AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS KÖLTSÉGVETÉSI KAPCSOLATAI Az erdészeti adózás jelenlegi és várható rendszere Támogatások elmszámolási, adózási kérdései MELLÉKLETEK melléklet Hans A. Jöbstl Günter Karisch: Erdővagyon-mérlegkészítés és/vagy kalkulációs eredményszámítás? Jens Borchers: Az élőfakészlet bevonása az erdészeti üzemek éves beszámolójába, különös tekintettel a nemzetközi mérlegkészítési konvenciók paradigmaváltására A mérlegszerinti eredménytől az erdészeti üzem eredményéig (Prof. Dr. Wolfgang Sagl; Prof. Dr. Hans A. Jöbstl) Hans A. Jöbstl: Javított eredményszámítás az erdővagyon-változások és az erdészeti üzemek környezeti szolgáltatásainak figyelembevételével Martin Moog: Erdészeti mérleg és adózás Németországban melléklet Az erdészet a számviteli és adózási szakanyagokban melléklet Módszertani füzet a mezőgazdasági vállalkozások éves beszámolójának könyvvizsgálatához Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 3

4 4 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

5 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.1. Erdészeti áttekintés Az erdőgazdálkodás helyzete és sajátosságai Művelés alól kivett 14% Nád, halastó 1% Erdő 20% Gyep 12% Kert, gyümölcsös 4% Szántó 49% 1.1. ábra. Az erdő a művelési ágak között Termelési érték arány: Fagazdaság 0,7%, ebben az Erdőgazdálkodás 0,2%. Az állam erdővagyonának értéke 1000 milliárd Ft nagyságú. Az erdőgazdálkodás jelentős, nem piaci pozitív externáliákat és szociális védelmi szolgáltatásokat nyújt. Az erdőgazdálkodást jelentős, nem piaci negatív externáliák és hozamkiesések költségtöbbletek terhelik. Az erdőgazdálkodás állományi és folyó, eszmei és pénzügyi értékadatai sajátosak, az erdőgazdálkodás alulfinanszírozott ezer ha ha 2000 erdősültség % év 1.2. ábra. Az erdőterület hosszú távú változása, az erdőtelepítés A társadalom igényei szerint korábban csökkent, majd jelenleg és a jövőben nő az erdőterület. 5

6 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete ha változás változás Szántó Kert Gyep Erdő Forrás: Izinger, P ábra. A földterület használatának változása művelési ágak szerint (1000 ha) A mezőgazdasági művelés feladásakor racionális, természetközeli földhasználati lehetőség az erdőgazdálkodás változás változás várható változás ha Várható A l f ö l d D u n á n t ú l É. Hegyvidék 1.4. ábra. Az erdőterület térségi változása Az alföldi erdősítések a régiók élén. 6 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

7 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete % T A Ny EL F 1.5. ábra. Fafajpolitika az erdőtelepítésben ( ) A divat fafajok kiemelt támogatása túlzott elterjedésükhöz vezet, ami a későbbiekben visszaüt táblázat Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók M.e.: ezer ha Erdőtelepítés Tervezett Megvalósult 9,8 13,1 14,8 12,0 7,6 7,7 NVT UMVST Tervezett erdőtelepítés Megvalósult erdőtelepítés Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Tervezett Megvalósult NVT UMVST 1.6. ábra. Rövidtávú erdőtelepítési koncepciók (ezer ha) Az erdőtelepítés finanszírozási okokból jelentősen elmarad a tervektől és a lehetőségektől. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 7

8 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Jó H.vk. 4,7 ÁLLAMI (1139 e. ha) K.vk. 4,0 R. vk. 0,4 H v k 0,8 MAGÁN (496 e. ha) K. vk 1,4 R.vk. 0,6 REN- DE- ZET- LEN (306 e.ha) TERVEZETT TELEPÍTÉS 2035-ig H vk K.vk. R.vk. Közepes 11,2 14,9 3,7 2,5 5,4 6,0 12,2 4,3 6,4 Gyenge 6,3 9,8 1,5 3, ábra. Az erdőállomány szerkezete kb (%) A gazdaságilag veszteséges, veszélyeztetett erdőállományok aránya már ma is meghaladja a 40%-ot. Az erdőtelepítések szemiarid klímában, az agrárium veszteségeinek csökkentése miatt történnek, amelyet az erdészet társadalmi érdekből, várható üzemi eredmény nélkül végrehajt. 8 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

9 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.2. táblázat. A fafajok állomány és folyamat jellemezői Terület Élőfakészlet növedék Folyó Fakitermelés Véghasználat E ha M m 3 E m 3 E m 3 E ha E m 3 E ha Tölgy , , ,99 Bükk , , ,96 Cser , , ,48 E. kemény , , ,42 Akác , , ,23 Nyár , , ,41 E. lágy 93 18, , ,00 Fenyő , , ,84 Összes , , , % 9 0 % 8 0 % 7 0 % 6 0 % 5 0 % 4 0 % 3 0 % 2 0 % 1 0 % 0 % T e r É f a k F. n ö v. F a k l. F a k l. V é g h V é g h F E L N Y A E k C s B T 1.8. ábra. A fafajok állomány és folyamat jellemezői Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 9

10 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.3. táblázat. Az erdők védelmi rendeltetése, szolgáltatásai M.e.: ezer ha Az erdő tulajdoni és hasznosítási viszonyai Az erdő elsődleges Állami Közösségi Nem ismert Magánerdő Mindösszes rendeltetése erdő erdő A. Védelmi erdők 435,0 5,5 90,6 66,3 597,4 % 41,8 37,2 18,3 26,1 33,1 - Védő erdők összesen 134,8 4,3 53,3 50,2 242,6 Fokozottan védett természeti 56,0 0,1 3,8 3,3 63,1 területen lévő erdők Védett természeti területen 235,6 1,1 33,4 12,7 282,7 lévő erdő Erdőrezervátumok 8,5 0,1 8,6 - Védett erdők összesen 300,2 1,2 37,3 16,2 354,8 B. Gazdasági erdők 584,1 7,0 400,1 184, ,5 C. Egyéb erdők 20,8 2,3 4,3 2,6 30,0 Erdőrészletek összesen 1 039,8 14,8 495,6 253, ,9 Forrás: ÁESZ Az erdőterület 33%-án, az állami tulajdonnál 42%-on az erdőgazdálkodás korlátozott, de a térítési jogszabály és a finanszírozás elmaradt. 276/2005. Natura táblázat. Országos jelentőségű védett természeti területek Nemzeti Park (NP) - Nemzeti Park Igazgatóság (NPI) Védett terület Fokozottan védett M.e.: ezer ha Szántó Gyep Erdő % Aggteleki 20,0 3,9 1,1 2,8 15,3 76,8 Balaton-felvidéki 57,0 11,1 11,0 11,4 18,3 32,2 Bükki 43,1 3,8 0,2 1,4 40,7 94,3 Duna-Dráva 49,5 14,1 3,4 4,1 31,3 63,3 Duna-Ipoly 60,3 16,1 2,2 3,9 49,3 81,9 Fertő-Hanság 23,6 7,5 2,0 5,1 4,6 19,5 Hortobágyi 80,5 1,3 5,9 48,4 2,3 2,8 Kiskunsági 56,8 12,5 8,7 27,0 6,7 11,8 Körös-Maros 50,1 6,4 12,7 24,9 4,8 9,7 Örségi (2006-ig) 43,9 3,1 9,0 3,3 27,7 63,0 NP NPI Összesen 484,9 79,8 56,1 132,3 201,1 44,8 Tájvédelmi Körzetek 309,8 28,6 39,9 69,8 165,0 53,3 Természetvédelmi területek 25,9 1,3 1,7 7,2 10,5 40,5 Mindösszesen 820,6 109,7 97,8 209,4 376,6 45,9 A védett területek közel fele erdő. 10 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

11 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete 1.5. táblázat. Az FVM évi költségvetése M.e.: Millió Ft Nemzeti támogatások Kiadás Bevétel Egyenleg - Erdészeti feladatok 5 850, Termőföldvédelem támogatása 750, Állattenyésztés támogatás 1 080, Halgazdálkodás támogatása 300, Vadgazdálkodás támogatása 460,0 620 Központosított bevételből működő támogatások összes 8 440, Egyenleg - Fejlesztési típusú támogatások , ,0 - Folyó kiadások és jövedelem támogatások , ,0 - Agrárgazdasági kezesség beváltás 3 203, ,4 Költségvetésből működő támogatások , ,4 - Állatkártalanítás és állati hulladék megsemmisít. 858,6-858,6 - Tartalék 320,0-320,0 - SAPARD intézkedések , , ,0 - Technikai segítségnyújtás 80,0 60,0 20,0 - EU-hoz csatlakozás és projektelőkészítés 5991, ,3 Nemzeti támogatás összes , , ,3 A központosított bevételek, az EFJ elkülönített elemek, az egyenlegben nem szerepelnek táblázat. Az FVM évi költségvetése M.e.: Millió Ft Megnevezés évi évi Megnevezés előirányzat előirányzat Központosított bevételek Nemzeti támogatások Központosított bevételből támogatások Erdőfenntartási járulék 4 000,0 Erdészeti feladatok 3 290,0 Erdővédelmi és erdőgazdálkodási 300,0 bírság Földvédelmi járulék 5000 Termőföldvédelmi támogatás 400,0 Földvédelmi és talajvédelmi bírság 50,0 Tenyésztési hozzájárulás 700,0 Állattenyésztési feladatok 780,0 Lóverseny totalizatőr forgalom utáni b. 10,0 Állami halász- és horgászjegyek díja 250,0 Halgazdálkodás támogatása 222,0 Halászatfejlesztési hozzájárulás 20,0 Halvédelmi birság 10,0 Állami vadászjegyek díja 430,0 Hatósági eljárási díj, trófea bírálat 30,0 Vadvédelmi hozzájárulás 250,0 Vadgazdálkodás támogatása 250,0 Vadazonosító és üzemterv szolgáltatás 25,0 Vadvédelmi birság 25,0 Összesen ,0 Központosított bevételből 4 942,0 A központosított bevételekből támogatott erdészeti feladatok, az EFNT már csökkentésre került. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 11

12 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram Az erdő, mint a természeti tényezőktől és az emberi beavatkozásoktól függő életközösség és élőhely, a természeti környezet nélkülözhetetlen része. Megújuló természeti erőforrás is, ezért folyamatosan fenn kell, hogy maradjon és fontos, hogy a lehetőségekhez képest gyarapodjon. Mindez a tulajdonosi és a közérdekkel összhangban történjék, szolgáltatásai és termékei piaci értékítélettel kerüljenek forgalomba. Az erdő területe, termő és jövedelemtermelő képessége, ökológiai és immateriális értéke nem csökkenhet. Az erdő olyan módon és ütemben kerüljön használatra és igénybevételre, hogy a gazdálkodási lehetőségek a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. Megtermelt, környezetbarát, társadalom számára nélkülözhetetlen anyagi hozamának racionális hasznosításáról sem szabad azonban lemondani. A tartamosság nemcsak mennyiségi, hanem minőségi (jövedelmezőség, infrastrukturális szolgáltatások, védelmi hatások) állandóságot is jelent. A jövedelmezőség biztosítása a szakszerű és tartamos erdőgazdálkodás alapvető érdeke. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodók pénzügyi támogatása indokolt. Nem kívánatos a faanyag fogyasztására irányuló igény visszaszorítása, ösztönözni kell a társadalmat a fának, mint környezetkímélő nyersanyagnak a minél szélesebb körben történő használatára. A célok megvalósítása az említett alapelvek betartásával nemcsak nemzeti, azaz össztársadalmi érdek, hanem az egész emberiségé, ezért egyrészt elfogadható az erdőtulajdonos tulajdonosi jogainak szükséges mértékű korlátozása, másrészt indokolt a közérdeket képviselő állam ösztönző és ellenőrző szerepe táblázat. A Nemzeti Erdőprogram szakértői forrásigénye M.e.: Milliárd Ft/év Célprogram Forrásigény Alcélok Nemzeti forrás EU-forrás Összesen 1. Állami erdőgazdálkodás fejlesztése 2,5 0,5 3,0 2. Magán-erdőgazdálkodás fejlesztése 1,5 1,1 2,6 % Vidék- és területfejlesztés, erdőtelepítés és fásítás 3,0 5,0 8,0 % Ember-erdő viszonyának javítása 0,6 0,15 0,75 5. Természetvédelem az erdőkben 0,75 0,3 1,05 6. Modern erdővédelem 0,4 0,35 0,75 7. Fenntartható vadgazdálkodás 0,5-0,5 8. Racionális fahasznosítás 0,7 0,3 1,0 9. Az erdészeti igazgatás feladatai a NEP-ben 0,5-0,5 10. Innováció, kutatás fejlesztése 0,7 0,3 1,0 11. Hatékony kommunikáció az erdőről 0,75-0,75 % 32 Összesen 11,9 8,0 19,9 Az erdőgazdálkodás alulfinanszírozása megszüntetendő, a forrás igény nemzetgazdaságilag nem számottevő. 12 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

13 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Erdészeti szervezeti struktúra. A tulajdonos és a gazdálkodó kapcsolata A tanulmány a magyar erdőgazdálkodás tulajdoni és szervezeti kérdéseivel foglalkozik. A szervezeti jellemzők közül a tulajdoni és kezelési viszonyokat és a szervezeti formákat vizsgáljuk az állami és a magán erdőtulajdonon alapuló erdőgazdálkodásban. Az átalakulási folyamat elágazásainál, a szakmát érintő lényegi döntéseknél az erdészet adottságaihoz igazodó alternatívák vetődtek fel, kerültek kidolgozásra. Ezeket a szakmán belül is sokszor értetlenség fogadta, a levont következtetéseket erősen támadták. A termelőszövetkezetek megalapításával az erdő gyakorlatilag ún. társadalmi tulajdonba, állami 69%, csoport szövetkezeti 30% került, amely érdemben és között már nem módosult. A magyar erdőgazdálkodásban az 1992-től kezdődő tulajdonváltás meghatározónak ígérkezik a XXI. évszázad erdőgazdálkodására is. A kárpótlás és vagyonnevesítés során az ország erdőterületének mintegy 40%-a került magántulajdonba. A társadalmi-gazdasági rendszerváltást követően, 1998-ban erdeink 59%-a állami, 1%-a közösségi és mintegy 40%-a magán tulajdonba került. Az állami vagyont kezelő erdőgazdálkodók területe később lényegében nem változott. Amennyiben erős speciális indok nem merült fel, úgy a gazdasági társaság (Rt., Kft.) vált az állami vállalat jogutódjává. Az állami vállalatok gazdasági társasági formába átalakulása kötelező a tőkeviszonyok normalizálására. A tevékenységek végrehajtásának keretei módosultak, az erdőgazdálkodásban elsősorban a fakitermelés, de fokozatosan az egyéb tevékenységek esetében is külső vállalkozók a kivitelezők. (A volt erdőgazdasági dolgozók a gazdaságoktól megszerzett gépeket, berendezéseket használják.) A nem túl nagy területen gazdálkodó erdőbirtokossági társulatok esetében a saját rezsis önkezelés (szakkezelés) nem válik meghatározóvá, az állami tulajdonú erdők kezelőihez hasonlóan erdészeti vállalkozásokkal végeztetik az erdészeti tevékenységek nem elhanyagolható hányadát. (Lett B. Mészáros K. 2004) A tulajdonosi-kezelői viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőtulajdonos és az erdőgazdálkodó közötti kapcsolat meghatározása, elhatárolása a lényeges a szervezeti viszony, a felek jogai és lehetőségei, a gazdasági elszámolás szempontjából. A tulajdonstruktúra az egyes nemzetgazdasági ágakban változó gyorsasággal alakult át, a mezőgazdaság tulajdon és használati viszonyaiban a magán tulajdon, a magán gazdálkodók szerepe lényegesen nagyobb. Az erdő, az erdőgazdálkodás esetében az állami szektor megtartotta a dominanciáját, miközben magán vállalkozói végrehajtással működik. (1.8. táblázat) táblázat. A kialakult birtokstruktúra M.e.: % Megnevezés Mezőgazdasági terület Erdő terület Állami 10,6 58,2 Közösségi 1,2 0,8 Magán 88,2 41,0 nincs bejegyzett erdőgazdálkodó - (12,9) osztatlan közös tulajdon n.a. kb. 30,0 Forrás: Lett B. - Mészáros K Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 13

14 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete A közös tulajdon tömeges mértékben jelent meg. Az erdő esetében az osztatlan közös tulajdon mértéke még nagyobb mint a többi agrár ágazatban, és ez az állapot az erdészeti szakmai vélemények következtében, amelyek szerint a tartamos erdőgazdálkodás alapja a nagy erdőterület, nehezen változtatható meg. A tulajdon és a használat a terület túlnyomó részén egymástól elvált. (Családi gazdálkodás mértéke, egyéni erdőhasználat aránya alacsony.) A gazdálkodói viszonyok alakulását a fával borított terület figyelembevételével az elmúlt időszakra, szektoronkénti csoportosításban foglalom össze (1.9. táblázat) táblázat. Az erdőtulajdonosok és az erdőgazdák az állami és a magán erdőkben Erdőgazdálkodó és tulajdonosa 1000 ha % 1. Erdőgazdasági Rt.-k ÁPV Rt. 2. HM Rt.-k Honvédelmi Minisztérium 3. Nemzeti parkok 4. Vízügyi igazgatóságok KVVM KVVM 5. Egyéb kezelésben lévő erdők vegyes 6. Közösségi tulajdonú erdők vegyest 7. Erdőbirtokos társulatok Erdőtulajdonosok 8. Magánszemélyek 9. Egyéb kezelésben lévő magánerdő vegyes 10. Nincs erdőgazdálkodó Erdőtulajdonos Gazdálkodási forma NFA - KVI Részvénytársaság 76 4 NFA - KVI Részvénytársaság 36 2 KVI Költségvetés 13 1 NFA - KVI Költségvetés 19 1 NFA - KVI Vegyes 13 1 Közösség Vegyes Összesen Forrás: Állami Erdészeti Szolgálat Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Belföldi magánszemély Erdőbirtokos társulatok Magánszemély Egyéni vállalkozó Vegyes Az erdők rendeltetésének a védelmi rendeltetésű erdőterületek növekedésével járó átértékelése egyelőre befejeződött, a gazdasági rendeltetés korábbi nagyarányú csökkenése megállt, de a Natura 2000 program keretében további jelentős erdőterületek kerülnek kijelölésre, gazdálkodási korlátozásra (összességében 41,4%). Az állami és a magán tulajdonú erdőknek a stock (erdőterület, élőfakészlet) és a flow (véghasználati terület, véghasználati fatérfogat) adatai is markánsan különböznek (1.9. ábra). 14 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

15 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Erdőterület & Véghasználati terület Tölgy Bükk Csertölgy Akác Nyár Egyéb lombos Fenyő Élőfakészlet & Véghasználati fatérfogat ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT ET VT EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF EK VF Állami Magán State Private ET: Erdőterület ÉK: Élőfakészlet VT: Véghasználati terület VF: Véghasználati fatérfogat 1.9. ábra. A véghasználat megoszlása az erdőterülethez és az élőfakészlethez viszonyítva (%) Forrás: Lett B. Mészáros K Az erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (T, B) a meghatározók (állami), de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (A, NY) fafajok határozzák meg (magán). A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (T, B) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása mind az erdő értékét lecsökkenti, mind az árbevételből finanszírozást kizárja. Az állami erdő fakészletében és értékében a hosszú vágáskorú fafajok (tölgy, bükk) a meghatározók, de a folyamatos gazdálkodást (fakitermelés és erdőfelújítás) a rövid vágáskorú (akác, nyár) fafajok határozzák meg, amelyek elsősorban a magántulajdonú erdőkben találhatók meg. A hosszú vágáskorú, őshonos keménylombos (tölgy, bükk) fafajok természetvédelmi célú termelésből való kivonása egyrészt az erdő értékét lecsökkenti, másrészt az árbevételből történő finanszírozást kizárja. A fakitermelési és az erdőfelújítási naturális adatokból megállapítható, hogy a mennyiségi viszonyokat a rövid vágáskorú állományokban (akác, egyéb lágylombos) folyó erdőgazdálkodás határozza meg, amelyeknél a kitermelhető fatérfogat (m 3 /ha) és a finanszírozásba bevont árbevétel (ezer Ft/ha) lényegesen alacsonyabb a hosszú vágáskorú állományokénál. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 15

16 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az erdőgazdálkodás intézményrendszerének szereplőit a 10. ábra mutatja ábra. Az erdőgazdálkodás intézményi modelljének szemléltetése Forrás: Schiberna E A négy funkcióból az igazgatást, a szabályozást az állam, a kivitelezést, végrehajtást döntően a magánszektor végzi. A tulajdonváltozással egy időben felbomlottak a korábbi kezelő szervezetek, és szétváltak a gazdálkodás funkciói. A korábbi erdőgazdasági dolgozókból kialakult egy erdőgazdálkodási kivitelezésre szakosodott vállalkozói réteg. A megváltozott körülmények mellett alig változott az igazgatási gyakorlat. (Állami Erdészeti Szolgálat 2005) A magánerdő-gazdálkodás szervezetének leírásához nélkülözhetetlen a használat jogcímével kapcsolatban álló szereplőkkel szemben támasztott elvárások ismertetése (11. ábra): Erdőgazda: Gazdálkodás az erdő javaival és hasznaival, gazdálkodási eredmény elérése és kockázatainak viselése. Bejelentett erdőgazdálkodó: Az erdővel, mint közérdekeket is szolgáló tulajdonnal szemben támasztott törvényi szabályoknak való megfelelés. Szakirányító: Az erdőgazdálkodási szakismeretek alkalmazása, szakszerű gazdálkodás. TULAJDONOS BÉRLET ERDŐGAZDA MEGBÍZÁS BEJELENTETT ERDŐ- GAZDÁLKODÓ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS SZAKHATÓSÁG ábra. A tulajdonos, az erdőgazda (haszonélvező) és a bejelentett erdőgazdálkodó jogi kapcsolatai önálló gazdálkodás, bérlet és megbízás esetén (Forrás: Schiberna E ) A gazdálkodás szereplői a bérleti vagy a megbízási kapcsolati forma között választhatnak. Az erdészeti vállalkozások szerkezetét is mutatják a legfontosabb pénzügyi adatok, amelyek az eredményekre és a problémákra is utalnak. (1.10. táblázat) 16 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

17 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete táblázat. Az erdészeti vállalkozások pénzügyi jellemzői 2004-ben és 2005-ben M.e.: millió Ft 2004 Társaság Egyéni vállalkozó Összes Megnevezés Összes Külföldi Belföldi Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma(db) Létszám (fő) Nettó árbevétel ,9 480, , , , Üzemi eredmény 2 330,4 50, , ,7 966,7 Nyereség 3 107,3 49, , , ,3 Veszteség -777,0-99,3-677,7-1,0-676,7 Adózás előtti eredmény 2 313,0-53, , ,0 896, Nyereség 3 078,4 46, , , , Veszteség -765,4-100,0-665,4-0,3-665, Adóalap 2 154,7 36, ,5 902, ,7 TAO fizetett 343,9 5,8 338,1 144,4 193, Jegyzett tőke ,2 233, , , ,1 Saját tőke ,7 378, , , ,4 Rövid l. kötelezettség ,2 646, , , , Társaság Egyéni vállalkozó Összes Megnevezés Összes Állami Magán Magán Magán Vállalkozások száma(db) Létszám (fő) Nettó árbevétel Üzemi eredmény Nyereség Veszteség Adózás előtti eredmény TAO fizetett Jegyzett tőke Saját tőke Forrás: APEH 2004, Ezek az adatok is mutatják, hogy a magán tulajdonosok és magán erdőgazdák az erdőgazdálkodás jelentős szereplői. Megállapítható továbbá, hogy Számos adat és mutató alapján is a magyar erdőgazdálkodás meghatározó szereplője az állam, a tulajdonával, a vállalkozásaival, ugyanakkor a magán vállalkozók nélkül nem tudja tevékenységét, feladatait ellátni. Fejlesztésükhöz jelentős tőkét és támogatást kaptak, de árbevétel vagy tőkearányos jövedelmük csekély (de mind nyereséges). A magán vállalkozások tőkenagysága a személyi gazdaságra jellemző, feltőkésítő támogatásuk elmaradt, de sokáig nem halasztható. Sok a veszteséges vállalkozás és magas a veszteség, amely működésüket veszélyezteti. Ugyanakkor az árbevételhez, tőkéhez viszonyítva jelentős eredményt mutatnak ki, és komoly adót fizetnek (az állami vállalkozásoknál többet), amely tőkekivonás a megerősödésüket akadályozza. Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 17

18 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Állami erdőgazdálkodás Az állami tulajdonról szóló évi LIII. törvény, és az évi XXXIX. törvény alapján az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok vagyona állami tulajdonban maradt. Ugyanakkor az erdőgazdálkodási tevékenységeket 19+3 Erdőgazdasági Rt. hatáskörébe utalták. A termőföldről szóló évi LV. törvény megtiltotta, hogy az erdészeti Rt.-k erdővagyont szerezzenek, emiatt azonban ezek a részvénytársaságok elesnek a növekedési lehetőségektől. Az állami erdők esetében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) szerepel tulajdonosként a telekkönyvben, amely azonban csak jelentős mértékben korlátozott módon gyakorolja tulajdonosi jogait. Az elmúlt évek fejleménye, hogy az állami tulajdonost képviselő szervezeteknél belépett az Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), amelyhez a nem védelmi rendeltetésű területek tartoznak (a KVI a védelmi rendeltetési területeket tulajdonolja). A KvVM elválasztotta a hatósági (Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelet - KVTF) és a gazdálkodási (Nemzeti Park Igazgatóságok - NPI) funkciókat az alárendelt szervezeteiben, és a költségvetési rend szerint működő gazdálkodásba mind nagyobb védelmi rendeltetésű erdő kezelését kívánja bevonni. Az Erdőgazdasági Rt.-k ugyancsak állami tulajdonban vannak, részvényeik az ÁPV Rt. tulajdonát képezik. Ezeknek az erdőgazdálkodási részvénytársaságoknak a feladatai közé tartozik többek között az állami erdővagyon javaival és hasznaival történő gazdálkodás, amennyiben az erdők különleges jellegük miatt (eltérő erdei funkciók) nem tartoznak más hatóságok, szervezetek elsősorban a Honvédelmi-, és a Környezetvédelmi Minisztérium igazgatása, gazdálkodása alá. Gazdálkodóként az Erdőgazdasági Rt.-k hozzák meg az alapvető döntéseket a fahasznosítással, valamint az egyéb, az erdővel kapcsolatos, a jövőt meghatározó intézkedések ügyében, a jogi szabályozás és a hatóságok előírásaival összhangban. A stratégiát alapvetően az ÁPV Rt. határozza meg, jelöli ki. Ez az éves gazdasági tervek jóváhagyása által valósul meg, amelyekben összesítik a hozamok és a ráfordítás (különös tekintettel a bérekre) tervszámait. Az ÁPV Rt. továbbá kinevezi a részvénytársaságok igazgatóit, meghatározva ezzel a menedzsmentet. A részvénytársaságok az erdei hozamok, elsősorban a fakitermelés és a vadászat bevételeiből fedezik az erdőfenntartási, erdőfelújítási költségeket (az általános költségvetési, támogatási és elvonási szabályok szerint). Az erdészeti tevékenységeket az erdőgazdálkodási részvénytárasságok nem saját rezsis önkezelés keretében hajtják végre, azokat többé-kevésbé specializált szervezetekre bízzák. Más országokkal ellentétben Magyarországot szigorú szervezeti elkülönülés jellemzi az erdőtulajdonost, az erdőkezelőt (erdőgazdálkodót) és az erdészeti tevékenységet végrehajtót (kivitelezőt) illetően. A szervezeti tagolásnak megfelelően alakul a gazdálkodók vagyoni és jövedelmi helyzetét jellemző számviteli beszámoló. A táblázat az állami erdők vonatkozásában mutatja a nagyságrendeket. Az erdőtulajdonosok számára alapvetően fontos, hogy tudják, hogy erdeik milyen értéket képviselnek, és az erdővagyon értéke hogyan változik. Mindazonáltal az erdővagyon értékváltozásáról nem áll rendelkezésre aktuális információ. Az erdőtulajdonosok vagyonának változásával kapcsolatban sem állnak rendelkezésre megbízható adatok. Az éves nyereség, az erdők kezelőinél, tehát az Erdőgazdasági Rt.-knél kerül kimutatásra. Ebből az eredményből az ÁPV Rt. (mint az Erdőgazdasági Rt.-k tulajdonosa) osztalékra tarthatna igényt (de az elmúlt évtizedben erre alig volt példa). A KVI és az NFA, mint az erdő területek tulajdonosai vagyonkezelői díjban részesülnek az erdőgazdasági társaságoktól. Ezidáig a KVI és az NFA nem irányította az Erdőgazdasági Rt.-ket, és különös képen nem 18 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás

19 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete ellenőrizte azok élőfakészlet-vagyonát. A gazdasági előírások jogszerűségére vonatkozó ellenőrzést rendszerint az erdészeti hatóságok hajtják végre táblázat. Az állami erdőkkel kapcsolatban állók gazdasági helyzete Vagyoni helyzet Erdővagyon Erdőtulajdonos eszközérték több száz Mrd Ft Erdővagyon-kezelő (Nagyságrend) Tevékenységvégrehajtó Üzemeltetői befekt. eszk. több tíz Mrd Ft több Mrd Ft Saját és vásárolt készletek tíz Mrd Ft Jövedelmezőségi helyzet Árbevétel vagyonkezelői díj száz M Ft (Nagyságrend) több tíz Mrd Ft Ráfordítás több tíz Mrd Ft szolgáltatási díj több Mrd Ft kb. a szolgáltatási díj több Mrd Ft Eredmény kb. egy Mrd Ft elenyésző Forrás: Lett B. Stark M Az állami erdőgazdálkodás bonyolult viszonyait a ábrával igyekszem szemléltetni. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Erdő tulajdon Erdőgazdálkodás Pénzügyminiszter Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter Pénzügyminiszter Honvédelmi miniszter Kincstári Vagyoni Kincstári Vagyoni Igazgatóság Igazgatóság Erdő Nemzeti Földalapkezelő Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Szervezet Erdő kapcsolat kapcsolat kapcsolat kapcsolat Erdőgazdálkodás kontrollja ÁPV ÁPV Rt. Rt. Honvédelmi Honvédelmi miniszter miniszter Erdészeti rt. Erdészeti rt.. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. 3 Erdészeti 19 rt. Erdészeti rt. Erdészeti rt. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter Állami Állami Erdészeti Erdészeti Szolgálat Szolgálat Környezet- Környezettermészetvédelmi természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Park Igazgatóság ábra. Az állami erdőgazdálkodás szerkezete Forrás: Gémesi J. (2005) aktualizálással Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás 19

20 1. Az erdőgazdálkodás szervezeti és számviteli környezete Az 1990-es évek elejének belső szervezeti változásai az átalakulásban elszenvedett veszteségek kivédését jelentették: A fizikai dolgozók vállalkozásba szervezésével az éves teljes foglalkoztatás felelőssége megszűnt, a szociális terhek (szállítás, étkeztetés, oktatás stb.) csökkentek. A gépek dolgozókhoz, vállalkozókhoz való rendezése megszüntette a működtetés problémáit, azonban a javító karbantartó szervezetek feleslegessé váltak. Az erdőgazdálkodás fafeldolgozás kapcsolata lazult, de a vertikalitás nem került feladásra. Az egyes ágazatok, üzemágak teljesítménye és eredménye az elszámolás módosításával átértékelődött. A fafeldolgozás a 2000-es évek piacaiban a tőkeinvesztálás ellenére ismét veszít pozícióiból. Az Erdőgazdasági Rt.-k az önállóságot, a különállást és a függetlenséget hangsúlyozzák. Érdemi együttműködés nincs köztük, közös vállalkozásokat és szervezeteket alig működtetnek, azok sem fejlődnek, inkább kivonulnak belőlük. A (korábbi külkereskedelmi szervezet tevékenységét folytató) kereskedelmi, vadászatszervezési közös, térségi társaságokban is csak kevesen vesznek részt, kis tőke hozzájárulással, lazuló együttműködéssel. Az erdőgazdálkodás ökonómiailag homogén egységeinek az erdészetek tekinthetők (de csak társaságon belül kerül kimutatásra a gazdálkodásuk), az Erdőgazdasági Rt.-k már ezek kombinációi, konglomerátumai. A régóta változatlan 19 (ÁPV Rt.) Erdőgazdasági Részvénytársasághoz év végén 135 erdészet tartozott, de azóta ismét történtek összevonások. Az erdészeteket a kezelt erdőterület nagysága (őrzés és fenntartás), illetve az ott folyó tevékenységek volumene és intenzitása (fakitermelés m 3 /ha, erdőfelújítás ha/ha ) szerint Lett 5 fokozatú skálán osztályozta és csoportosította (1.12. táblázat). A rendkívül különböző adottságú és gazdálkodású erdészetek eredményei és problémái nem jelennek meg, csak az egyes részvénytársaságok szintjén foglalkoznak szervezetükkel, gazdálkodásukkal. 20 Lett B. (2007): Erdészeti számvitel és pénzgazdálkodás