A köznevelési törvény aktuális változásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A köznevelési törvény aktuális változásai"

Átírás

1 2015. A köznevelési törvény aktuális változásai Kozák András köznevelési szakértő

2 A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) több alkalommal módosult. Írásunkban a évi központi költségvetést megalapozó december 30-án hatályba lépett és a tanügyi igazgatás, valamint a köznevelési intézményekben történő foglalkoztatás normalizálása tekintetében releváns január 1-jén hatályba lépett törvénymódosításokat tekintjük át a szabályozási háttér és az intézmények életében betöltött szerepük vonatkozásában évi CXCIX. törvény Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról A évi költségvetési évhez kapcsolódóan december 30-án lépett hatályba a Magyar Közlöny évi 184. számában kihirdetett, Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme ( ) az Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási tárgyú foglalkoztatási normáit módosította. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a közszférában az illetménynövelésről a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak dönteni, így szükségessé vált a minimálbér változásához igazodó korábbi a pedagógus előmeneteli rendszer lényegi elemét képező illetményrendszer fix alapilletményre építése, mely biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését azzal, hogy az illetményalapot a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap meghatározott százalékos mértékében határozza meg. Az Nkt. 65. (2) bekezdésének a korábban kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba léptetés jogtechnikai metódusát követő korrekciója értelmében az Nkt. 95. (3b) bekezdése alapján szeptember 1-jén alkalmazásra kerülő rendelkezése szerint az illetményalap nem a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alaphoz igazodik. A törvény szóhangzatát idézve, az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. Megelőző jogállapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) szeptember 1. és augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg december 30-tól hatályos állapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) szeptember 1. és augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg.

3 Megelőző jogállapot: 97. (20a) szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén december 30-tól hatályos állapot: 97. (20a) január 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén. Miután Magyarország gazdasági potenciálját meghatározó jövedelemtermelő képességéhez igazodóan összhangban a pedagógus életpályamodellel az illetményrendszer felmenő szisztéma szerint kerül bevezetésre, az Nkt. 65. (2) bekezdésében meghatározott generális szabály szerepét hatályba lépéséig részletszabályok helyettesítik. Részletszabályozó szerepét tölti be a felhatalmazó klauzula alapján [Nkt. 94. (4) bek. v) pontja] a Kormány rendeletalkotása, melynek értelmében a Kormány rendeletben állapítja meg a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét. Erről a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 35. -a rendelkezik: január 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén, c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén, c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén. A 2014/2015. tanév január-augusztus és a 2015/2016. tanév szeptember-december közötti időszaka vonatkozásában az illetményalap számítási alapja a Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 61. -a értelmében a évi naptári évben 2

4 Ft (mely megegyezik a évre megállapított legkisebb kötelező munkabér összegével). Az Nkt ának módosított (20a) bekezdése értelmében a naptári év 2014/2015. tanévre eső hónapjaiban a pedagógus illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a következők szerint alakul: végzettség vetítési alap százalékos arány illetményalap bruttó összege középfokú végzettség Ft 118,9 % Ft alapfokozat (főiskolai Ft 163,3 % Ft végzettség) mesterfokozat (egyetemi végzettség) Ft 179,6 % Ft Az egyes pedagógus fizetési fokozatokhoz tartozó garantált illetmény kiszámításának alapjául a fenti táblázat illetményalap bruttó összege oszlopában szereplő összegek szolgálnak alapul az Nkt. egyébként nem módosított 7. melléklete szerint. Megelőző jogállapot: 88. (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal december 30-tól hatályos állapot: 88. (4) A központi költségvetés a 2. (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. (5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg. (6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

5 A köznevelés nemzeti közszolgálati feladat, melyet törvényben meghatározottak szerint az óvodai nevelés kivételével az állam köteles ellátni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az intézményalapítás pluralizmusának elve alapján a feladatellátási kötelezettség címzettjén kívül más is tartson fenn óvodát, iskolát, kollégiumot stb. Ebben az esetben azonban az állam, mint a köznevelési intézményrendszer működtetője köteles ehhez anyagi dotációt biztosítani, melynek mértékét törvény határozza meg. Az Nkt ának módosított (4) bekezdése biztosítja, hogy amennyiben a köznevelési intézményt a nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez, melynek számítási alapja az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma. Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző szervezet vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 42. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás mértékét az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása címet viselő 8. mellékletben határozta meg a jogalkotó. Az átlagbér alapú támogatás meghatározása intézménytípusonként történik, és összege fedezi a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó pedagógusok és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait számított átlagbér formájában. Az átlagbér alapú támogatásnál a vezető pedagógusok és beosztott pedagógusok létszámát az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulólétszámához viszonyított tényleges pedagóguslétszám alapján, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők létszámát az Épr. 4. mellékletében szereplők szerint a tanulólétszám függvényében intézménytípusonként határozzák meg. Az Nkt. módosítása révén a 88. új (5) és (6) bekezdésekkel egészült ki, melyek keretében konkretizálásra került, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg, továbbá törvényi szintű deklarációt nyert az a szabály, melynek értelmében a nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön az illetékes kormányhivatallal. A szakképzési megállapodás részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 4

6 A módosító jogszabály miniszteri indokolása az új finanszírozási szisztéma szükségességét azzal támasztotta alá, hogy bár a köznevelési törvény eddig garantálta minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak béréhez és járulékaihoz szükséges állami hozzájárulást, a vállalkozások és az alapítványok esetében (magánfenntartók) indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására, ezért célszerű, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról Megelőző jogállapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni január 1-től hatályos állapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. Az Nkt. 96. (1) bekezdése az átmeneti rendelkezések első passzusaként szól a köznevelés ágazati kerettörvénye személyi hatályának nem köznevelési intézményekre történő kiterjesztéséről. Ennek értelmében a törvény által nevesített nem köznevelési intézményekben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati kerettörvény rendelkezései szerint lehet az Nkt. szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Ezen intézmények köre: egészségügyi intézmény, 5

7 gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet. Nevezett intézmények szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján vehetnek részt a nevelésoktatás feladataiban. A Magyar Közlöny 2014/160. számában november 25-én kihirdetett, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló évi LXXII. törvény 74. -a az Nkt. által nevesített nem köznevelési intézmények körét érinti egy jogtechnikai jellegű pontosítással, melynek értelmében az előzőekben idézett szabály normaszövegében a büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetés-végrehatási intézetet említ évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelésoktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelésoktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés-oktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló CV. törvény nagy számban tartalmaz olyan jogtechnikai jellegű korrekciókat, melyek szövegpontosítással a jogrendszer koherenciáját erősítik az egységes jogértelmezés jogállami garanciáját szolgálva. E körbe tartozik az Nkt. értelmező klauzulájának [4. ] alapfeladatokról szóló 1. pontjának p) alpontja, ahol az Nkt. 15. (4) bekezdésében foglaltakkal egységben 6

8 a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő nevelés-oktatás kifejezés lépett. A szövegpontosításra a miniszteri indokolás szerint azért volt szükség, mert a fejlesztő nevelés olyan pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik, tehát vonatkozó jogszabályhelyeken elegendő a fejlesztő nevelésoktatást feltüntetni. Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, lehet, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai neveléseoktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak, lehet, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. 7

9 Megelőző jogállapot: 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik január 1-től hatályos állapot: 16. (3) bekezdés (folyt.) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati kerettörvény alapfeladati listájában új, szakmailag korrektebb definíciót nyert [Nkt pont s) alpontja], melynek értelmében az e célcsoportba tartozó, a többségi gyermekekkel, tanulókkal együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás és a kollégiumi ellátás területére kiterjedően az e célra létrehozott gyógypedagógiai valamint a központi idegrendszeri sérültek specifikus ellátását végző konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben történik, amennyiben a szakértői vélemény alapján e gyermekek, tanulók ezen oktatásszervezési szisztémában eredményesebben foglalkoztathatók illetve fejleszthetők. Mindez természetesen nem érinti az Nkt pontjának r) alpontjában szereplő integrált SNI-fejlesztést mint alapfeladatot, mely a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését és iskolai nevelésétoktatását foglalja magába. A sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása [Nkt pont] is változott, azzal a technikai jellegű disztinkcióval, hogy az érzékszervi fogyatékosság pontosításra került a látási, hallási kiegészítéssel. Az érzékszervi fogyatékosság megjelölés tehát a törvény vonatkozásában vagyis jogértelmezési aspektusban közvetlenül csak a hallószerv vagy a látószerv károsodására utal, és nem foglalja magába a kiterjesztő értelmű szaktudományos állásponttal szemben a lelki és a cselekvésbeli tulajdonságok módosulását, valamint azokat 8

10 a tulajdonságokat sem, amelyek a környezet megítélése szerint együtt járnak az érzékszervi fogyatékossággal január 1-től hatályos új normaszöveg: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése lehet, Megelőző jogállapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg január 1-től hatályos állapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt pontjának új v) alpontja, mely hiánypótló jelleggel immár a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában is nevesíthető alapfeladatként ismeri el az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetését, mellyel koherensen az Nkt. 47. (10) bekezdése és a 94. (1) bekezdésének d) pontja is korrekcióra került. 9

11 Megelőző jogállapot: intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, január 1-től hatályos állapot: intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek köre a jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges vagyont érintő döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek intézményátszervezést és nem vonják magukkal az Nkt ában normalizált bonyolult processzust, ha azok olyan fenntartói döntésen alapulnak, melyek kimeríti az Nkt. 21. (3) bekezdés c)-j) pontjait. Intézményátszervezésnek így minden nem jogszabályváltozásból eredő olyan fenntartói döntés minősül, amely a szakmai alapdokumentum, alapító okirat következő elemeinek módosulásával jár: a) az intézmény típusa, b) az intézmény feladatellátási helye, ba) székhelye, bc) tagintézménye, bd) telephelye, c) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése, d) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, e) iskolatípusonként az évfolyamok száma, f) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, g) szakképzés esetén a szakmacsoportok és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakközépiskola esetén az ágazatok, h) a feladatellátást szolgáló vagyon, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati joga. A szabályozás logikája (ratio legis) könnyen átlátható. Az intézményátszervezés fogalmát pontosító korrekció azért vette ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után, mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi változást, így ténylegesen intézményátszervezést sem. A módosítás ezzel lehetővé teszi például azt, hogy egy települési önkormányzati rendeleten alapuló utcanévváltozást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend mellőzésével átvezethessen az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, jelentős mértékben csökkentve ezzel az adminisztrációs feladatokat. 10

12 Megelőző jogállapot: működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni január 1-től hatályos állapot: működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.

13 Megelőző jogállapot: 76. (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig az intézményvezető javaslatára, az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet január 1-től hatályos állapot: 76. (1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladatellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. (3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.

14 Az Nkt. állami fenntartású köznevelési intézmények vonatkozásában releváns fenntartóiműködtetői feladatellátási kötelezettséget lehatároló szakaszainak módosításai konkretizálták az intézményi fenntartás és működés finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Az új törvényi definíció [Nkt pont] a szakmai elvárások és a gyakorlati igények alapján pontosította a működtető települési önkormányzat fogalmát. Ennek értelmében a működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Ehhez kapcsolódóan az Nkt. 76. (1) és (3) szakaszának módosítása a működtető által ellátott feladatok köréből kizárta a nevelőmunkát segítő eszközök és a taneszközök finanszírozását. E jogszabályhelyek néhány a normavilágosság elvének megfelelő szövegcserés változtatást is tartalmaztak. Az Nkt. 76. (3) bekezdésének új szövegezésű első mondata kimondja, hogy a működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Megjegyezzük, hogy az egyedi működtetői szerződésben az állam, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) tankerületi egysége és a települési önkormányzat között esetileg meghatározott megállapodás [Nkt. 74. (6a) bekezdés] a szabályozás polgári jogi természetű diszpozitivitása keretében továbbra is tartalmazhat olyan feladatokat mind a fenntartó, mind a működtető számára, amelyeket az Nkt. tételesen nem határoz meg, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem lehet jogszabállyal ellentétes. Miután a taneszközellátás finanszírozásáról az Nkt. 76. (3) bekezdése kimondottan rendelkezik, leszögezhető, hogy a költségvetési évtől kezdődően a taneszközellátás finanszírozása csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői szerződésben sem lehet a települési önkormányzatokhoz telepíteni. Módosult a gazdasági és jövedelemtermelő képességének elégtelensége miatt köznevelési intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó települési önkormányzatokat érintő eljárásrend, melynek értelmében amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézménynek nem működtetője, úgy az érintett intézmény működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi, melynek megállapítása új szabály szerint a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik. Ugyancsak új norma szól arról, hogy ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni. 13

15 A módosításhoz fűzött miniszteri indokolás elvi éllel szögezi le: az, hogy a települési önkormányzatok működtetési kötelezettségének tartalmát egyértelműsítő és egyben szűkítő módosítás értelmében az új taneszközök beszerzéséről már nem a működtető önkormányzatnak, hanem a KLIK-nek kell gondoskodnia, megtakarítást eredményez a működtető önkormányzatoknál január 1-től hatályos új normaszöveg: lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. 19. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét, rendeletben állapítsa meg. Megelőző jogállapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni január 1-től hatályos állapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni. Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának és az erre épülő komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek új jogintézményként történő meghatározása. Az Nkt. 4. -ának új 37. pontja értelmében lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény 14

16 alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. A célcsoportba tartozó tanulók törvényi definíciója két konjunktív feltétel együttes teljesülését igényli: objektív mérce a tanulmányi eredmény, mely a gyenge előrehaladást tükrözi a tanévi tanulmányi átlag vonatkozásában, míg a mérlegelés szubjektív aspektusa mentén értelmezhető a pedagógiai intézkedések alkalmazásának szükségessége, melyhez támpontokat a Kormány ezen tárgykörben magalkotott végrehajtási rendelete ad majd [Nkt. 94. (4) bekezdés új x) pontja]. A jogalkotó a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása egyáltalán az új jogintézmény konstruálása során azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvénymódosítás az iskolai lemorzsolódás és ezzel a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy mely tanulók tekintendők iskolai lemorzsolódással veszélyeztetetteknek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés került beépítésre a törvénybe. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztettet tanuló fogalma nem azonos a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. n) pontjában definiált veszélyeztetettséggel jellemezhető tanulóéval. A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében valósul majd meg [Nkt. 19. (2) bekezdés], melynek alapja az a statisztikai adatszolgáltatás lesz, amelyet a nevelési-oktatási intézmények kötelezően fognak szolgáltatni [Nkt. 41. (1) bekezdése], így valamennyi iskolának fel kell készülnie az egyes tanulók vonatkozásában az ezirányú, tanulmányi átlageredményük alapján történő adatainak elemzésére is, melynek ügyviteli rutinijait is ki kell alakítani. Ez egyrészt SZMSZ-ben foglalt munkakörileírás-minták és az annak alapján specifikált egyedi munkaköri leírások, másrészt az intézményi adatkezelési szabályzatnak a korrekcióját igényli, rögzíteni kell 15

17 ugyanis, hogy az adatgyűjtés és elemzés feladatait ki végzi, s milyen adatkezelési szabályokat kell érvényesíteni. Megelőző jogállapot: 6. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető január 1-től hatályos állapot: 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Törvénymódosítás érinti a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételéül szabott 50 órás közösségi szolgálat elvégzését illetve annak igazolását. Az eddigi szabályozással ellentétben az Nkt. 6. -ának korrigált (4) bekezdése nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól mentesíteni javasolt sajátos nevelési igényű tanulókat, akik esetében a felmentéshez alakszerű igazgatói határozat is szükséges. A közösségi szolgálat megszervezése a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének a felelőssége, melynek keretszabályait az Nkt. 6. (4) bekezdése, részletszabályait a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a határozza meg. A közösségi szolgálat, amely a tanuló választása alapján megvalósulhat állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálatról, annak teljesítéséről készített dokumentációt jogszabályban meghatározottak szerint az iskola vezeti, így egyebek között az értékelő naplóba és a tanulói egyéni törzslapra is bejegyzi annak tényét. A fogadó intézmények listája az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tekinthető meg (http://www.kozossegi.ofi.hu/institutes). 16

18 Megelőző jogállapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). (5) Köznevelési alapfeladatot a 19. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni január 1-től hatályos állapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelésioktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiaiszakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne. (5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni. Az Nkt. 7. (2) bekezdésének módosítása a nevelési-oktatási intézmények által ellátható alapfeladatok körét bővíti olyan szolgáltatásokkal, melyek a korábbi szabályozás értelmében kizárólag a pedagógiai szakszolgálatok illetve pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények feladatellátási körébe tartoztak, s mindezt a többcélú intézménnyé válás nélkül. A jogszabály nevesíti e körben: a konduktív pedagógiai ellátást; a gyógytestnevelést; a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók pedagógiai gondozását; 17

19 a gyermekétkeztetést és egyes jogszabályban meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. Az Nkt. 19. (2) bekezdése értelmében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a következők: a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, tantárgygondozás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügyigazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy gyakorlatilag bármilyen jogszabályban definiált pedagógiai szakmai-szolgáltatási teendőt elláthat a nevelési-oktatási intézmény, ha ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, míg a szakszolgálati teendők vonatkozásában csak a konkrétan felsoroltakat. Megelőző jogállapot: 15. (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható január 1-től hatályos állapot: 15. (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.

20 Megelőző jogállapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni január 1-től hatályos állapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Az Nkt. 15. (3) bekezdésében foglalt új meghatározás szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény olyan köznevelési intézmény, amely fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült azzal, hogy azt a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatásával kell megszervezni, melynek során továbbra is irányadóak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szakmai útmutatásai, a szülő igénye, a gyermek állapota és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság fejlesztő foglalkozások óraszámára vonatkozó javaslata. A módosítás azért vált szükségessé, mert a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek az ágazati jogszabályok szerinti ellátása, a fejlesztő felkészítés az Nkt. normái szerint két részre, a fejlesztő nevelésre (5-6 éves kor, szakszolgálati feladat) és a fejlesztő nevelésoktatásra (6-23 éves kor, nevelési-oktatási feladat) vált szét, de az érintett feladatok ellátásához szükséges szakképzettségek megjelenítése csak a fejlesztő nevelésnél történt meg, a fejlesztő nevelés-oktatás esetében nem. Ezt a joghézagot pótolja a szükséges gyógypedagógus és konduktor szakképzettségek megjelenítése, melyek a korábbi törvénymódosítások és az ahhoz kapcsolódó rendeleti szintű jogszabályok foglalkoztatási tárgyú normáiban már átvezetésre kerültek szövegpontosító, jogtechnikai jellegű korrekciók során. 19

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bárczay Anna Városi Óvoda 2012. július 13. napján kiadott, 86/2012.(VII.13.) számú önkormányzati határozattal elfogadott

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET

CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET OM 200346 1143 Budapest, Őrnagy u. 5-7. Telefon: 422-0274,422-1998 Fax:422-1999 E-mail: pedintezet@gmail.com Honlap: www.csanadiiskola.hu/pedagógiai Intézet 2014. évi CV. törvény

Részletesebben

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. augusztus 28-án tartandó ülésére Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító

Részletesebben

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján I. Fejezet Általános rendelkezés 1. (1) A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata Önkormányzata Képviselő-testületének 9/015. (V.7.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Óvoda, Bölcsőde alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület I. - elhatározza, hogy a Nyírbátori Óvoda,

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vinczéné Szunyogh Judit SNI gyermek ellátása

Részletesebben

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. K i v o n a t Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 149/2014.

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 19. és 61. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról,

Részletesebben

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

A köznevelési törvény aktuális változásai

A köznevelési törvény aktuális változásai A köznevelési törvény aktuális változásai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. évet érintő módosításai Kozák András köznevelési szakértő Miről lesz szó az előadáson? A köznevelési

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre

Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ 5600 Békéscsaba, Lenkey u.12. Tel.: 66/645-686, 66/324-462 email: lenkeyovi@t-online.hu Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. augusztus 30., péntek Tartalomjegyzék 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 66434 326/2013.

Részletesebben

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat ./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzata, mint alapító a Kerekegyházi Bóbita Óvoda a határozat

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: Békési Református Egyházközség kérelme Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: IV/2 Egyéb

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T DEMECSERI TÜNDÉRKERT ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! 2012. szeptember 1. napján

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa:

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező 39/2014. (XI. 6.) EMMI utasítás mellékletében, a Magyar Közlöny

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 26-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 48/2015. (VI.29.) KT. sz.

Részletesebben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben

Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Térségi Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat Alapító Okirata a módosításokkal egységes szerkezetben Kapuvár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 1992. évi

Részletesebben

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS

ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS ERKÖLCSTAN / HIT-ÉS ERKÖLCSTAN TANTÁRGY TANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ 2011. ÉVI CXC. TÖRVÉNY erkölcstan illetve hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó rendelkezései

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola Érettségizés feltétele 2016. január 1-jétől kötelező érettségi előfeltétel lesz az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI Módosítva: 2014. október 13. FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 28/2014. (II. 26.) számú. h a t á r o z a t a. A Lengyel Laura Óvoda alapító okiratának módosításáról ÚJFEHÉRTÓI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4244 Újfehértó, Szent István út 10. Tel.:(42) 290 000 Fax: (42) 290 003 E-mail: polghiv@ujfeherto.hu Web: www.ujfeherto.hu K i v o n a t Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat B U D A P E S T F Ő V Á R O S V I. K E R Ü L E T T E R É Z V Á R O S Ö N K O R M Á N Y Z A T A Terézvárosi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat egységes szerkezetbe foglalt módosított

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 308/2004. (VII.08.) számú határozata alapján az 1995. évben Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata által létesített

Részletesebben

Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT!

Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT! Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT! Godóné Bóta Éva 2013.06.07. Nincsen semmi, amit nehezebb véghezvinni, aminek kétségesebb a sikere, amit veszélyesebb felvetni, mint a dolgok új rendjének kezdeményezését

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT

Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT Módosításokkal egybeszerkesztett ALAPÍTÓ OKIRAT (megel z módosítás: 2013. május 29.) A (székhelye: 8500 Pápa, Széchenyi u. 15.), a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola alapító okiratát a nemzeti

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására) Oktatásért Felelős Államtitkárság A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására) 2012. március 2. Zalaegerszeg Dr. Madarász Hedvig 1 Alapvetés Kerettörvény jelleg

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1913. évben Budapest Székesfőváros által létesített (alapított)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére Iktató szám: 136/2015. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest I. kerületi köznevelési

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben 1 A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a

(2a) A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a fl:i t149' 12 C 3 '. 2013. évi.... törvény a nemzeti köznevelésr ől szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról* A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban : Nkt.) 31. (6 ) bekezdése

Részletesebben

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ Ügyiratszám: ZAB/090/173-5/2014. Tárgy: működési engedély módosítása Ügyintéző: Baloghné Erdei Margit Telefon: (92) 507-788 HATÁROZAT A Zala Megyei Kormányhivatal által

Részletesebben

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag

13/2015. (III. 6.) EMMI rendelet Intézményvezetői segédanyag Az emberi erőforrások miniszterének 13/2015. (III. 6.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év

Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (módosításokkal!) Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26-i rendes ülésére. Az önkormányzati fenntartású óvodákat érintő döntések

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26-i rendes ülésére. Az önkormányzati fenntartású óvodákat érintő döntések 4. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. szeptember 26-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzati fenntartású óvodákat érintő döntések

Részletesebben

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata

Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Mikrotérségi Általános Művelődési Központ Beled Alapító Okirata Beled Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.. /4/ bekezdésében foglalt felhatalmazása

Részletesebben

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16.

Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School. Közzétételi lista. 2014. október 16. Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School Közzétételi lista 2014. október 16. 1 Tündérkert Óvoda Fairygarden Nursery School nevelési oktatási intézményi Közzétételi listája A kormány 229/2012 (VIII.

Részletesebben

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT

Felelős: Határidő: 2012. december 1. MÓDOSÍTÓ OKIRAT 685/2012. (XI.29.) közgyűlési határozat Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése elfogadja a Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet Alapító Okiratának módosítását 2012.

Részletesebben

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Nyilvántartási szám: K/31205/2/2009/II. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a 198 /1993. (II. 9.) sz. határozatával

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Ecsegfalva Község Önkormányzat 010. május 31-én tartandó Képviselő-testületi ülésére Tárgy: A 011/01. tanévben indítható iskolai osztályok, valamint napközis csoportok számának meghatározása

Részletesebben

A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója

A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója A KÖZNEVELÉS ÚJ RENDSZERE Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tájékoztatója Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Fülöp-Bornemisza Szilvia tankerületi igazgató KLIK

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1979. évben Budapest, VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző

Határidő: 2011. július 3. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke Dr. Imre László megyei főjegyző 116/2011. (VI. 23.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2/A. (3) bekezdésében és a 93. (1) bekezdésében biztosított jogkörében

Részletesebben

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről. Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2740 Abony, Kossuth tér 1. 3-11/2011/JT. Tárgy: jkv-i kivonat Készült: Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. június 21-i rendkívüli üléséről.

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezet) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (1), (3) bekezdéseiben

Részletesebben

JAVASLAT. Intézményi alapító okirat javítására

JAVASLAT. Intézményi alapító okirat javítására P Á S Z T Ó V Á R O S P O L G Á R M E S T E R E 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-12/2014. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3.

TÁJÉKOZTATÓ. Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3. TÁJÉKOZTATÓ Az óvodai ellátással kapcsolatos állami támogatásról Szombathely, 2015. november 3. Vonatkozó jogszabályok Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény, Magyarország 2016.

Részletesebben

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2

szakközépiskola 4;5 szakiskola 2 A L A P Í T Ó O K I R A T A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 4. (1) és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. (5) alapján Kaposvár Város Önkormányzata

Részletesebben

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei

A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei A gyógytestnevelés jelenlegi rendszere, az új szakszolgálati rendelet alapelvei 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 21. A közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei: gyógypedagógiai tanácsadó,

Részletesebben

Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma

Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma Baptista Szeretetszolgálat EJSZ Móra Ferenc Felnőttoktatási Gimnáziuma TÉRÍTÉSI DÍJ- ÉS TANDÍJFIZETÉSI SZABÁLYZAT 2014. április 6725 Szeged, Kálvária sgt. 84 62/551-548 OM azonosító: 200917 www. mffg.hu

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) Melléklet a 283/2010. (VII. 13.) sz. Ökt. határozathoz ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetben) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. (5) bekezdésében foglaltak, az államháztartás működési rendjéről

Részletesebben

T/2085. számú törvényjavaslat. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról

T/2085. számú törvényjavaslat. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/2085. számú törvényjavaslat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2014. november 2014.

Részletesebben

A megújuló köznevelési rendszer jellemzői

A megújuló köznevelési rendszer jellemzői A megújuló köznevelési rendszer jellemzői Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Köznevelésért Felelős Államtitkárság Alapelvek Nagyobb állami szerepvállalás az egységesen magas minőség

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete Alapító Okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület!

POLGÁRMESTERE. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLET POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Tárgy: Sürgősségi indítvány a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat által működtetett, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség

A rendelet hatálya. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások. A térítési és tandíjfizetési kötelezettség om Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2011. (I.21.) számú rendelete az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó térítési díjak és tandíjak megállapításának

Részletesebben

7. melléklet a 2015. évi. törvényhez

7. melléklet a 2015. évi. törvényhez 7. melléklet a 2015. évi. törvényhez Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan

Részletesebben

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 51/2012. (IX.06.) önkormányzati rendelete

Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 51/2012. (IX.06.) önkormányzati rendelete Lenti Város Önkormányzat képviselő-testületének 51/2012. (IX.06.) önkormányzati rendelete a nevelési-oktatási intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Lenti Város Önkormányzat

Részletesebben