A köznevelési törvény aktuális változásai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A köznevelési törvény aktuális változásai"

Átírás

1 2015. A köznevelési törvény aktuális változásai Kozák András köznevelési szakértő

2 A 2014/2015. tanévben a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) több alkalommal módosult. Írásunkban a évi központi költségvetést megalapozó december 30-án hatályba lépett és a tanügyi igazgatás, valamint a köznevelési intézményekben történő foglalkoztatás normalizálása tekintetében releváns január 1-jén hatályba lépett törvénymódosításokat tekintjük át a szabályozási háttér és az intézmények életében betöltött szerepük vonatkozásában évi CXCIX. törvény Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról A évi költségvetési évhez kapcsolódóan december 30-án lépett hatályba a Magyar Közlöny évi 184. számában kihirdetett, Magyarország évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló évi CXCIX. törvény, melynek 85. alcíme ( ) az Nkt. több, valamennyi köznevelési intézményre kiterjedő finanszírozási tárgyú foglalkoztatási normáit módosította. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás a törvénymódosítást azzal indokolta, hogy a közszférában az illetménynövelésről a mindenkori költségvetési peremfeltételek között lehet csak dönteni, így szükségessé vált a minimálbér változásához igazodó korábbi a pedagógus előmeneteli rendszer lényegi elemét képező illetményrendszer fix alapilletményre építése, mely biztosítja a pedagógus illetménytáblának és a pótlékalapnak a jelenlegi minimálbér szintjén való rögzítését azzal, hogy az illetményalapot a mindenkori központi költségvetési törvényben meghatározott vetítési alap meghatározott százalékos mértékében határozza meg. Az Nkt. 65. (2) bekezdésének a korábban kihirdetettől eltérő szöveggel történő hatályba léptetés jogtechnikai metódusát követő korrekciója értelmében az Nkt. 95. (3b) bekezdése alapján szeptember 1-jén alkalmazásra kerülő rendelkezése szerint az illetményalap nem a mindenkori legkisebb munkabér összegéhez, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alaphoz igazodik. A törvény szóhangzatát idézve, az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) középfokú végzettség esetén százhúsz százaléka, b) alapfokozat esetén száznyolcvan százaléka, c) mesterfokozat esetén kétszáz százaléka. Megelőző jogállapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) szeptember 1. és augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg december 30-tól hatályos állapot: 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy v) szeptember 1. és augusztus 31. között az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét rendeletben állapítsa meg.

3 Megelőző jogállapot: 97. (20a) szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének a) 118,5 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 157,8 százaléka alapfokozat esetén, c) 172,9 százaléka mesterfokozat esetén december 30-tól hatályos állapot: 97. (20a) január 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén. Miután Magyarország gazdasági potenciálját meghatározó jövedelemtermelő képességéhez igazodóan összhangban a pedagógus életpályamodellel az illetményrendszer felmenő szisztéma szerint kerül bevezetésre, az Nkt. 65. (2) bekezdésében meghatározott generális szabály szerepét hatályba lépéséig részletszabályok helyettesítik. Részletszabályozó szerepét tölti be a felhatalmazó klauzula alapján [Nkt. 94. (4) bek. v) pontja] a Kormány rendeletalkotása, melynek értelmében a Kormány rendeletben állapítja meg a szeptember 1. és augusztus 31. közötti időszakra az egyes tanévekre vonatkozóan az illetményalapnak a mindenkori költségvetési törvényben rögzített vetítési alap százalékában meghatározott tanévenkénti mértékét. Erről a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) 35. -a rendelkezik: január 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén, c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén, c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén szeptember 1. és augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén, b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén, c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén. A 2014/2015. tanév január-augusztus és a 2015/2016. tanév szeptember-december közötti időszaka vonatkozásában az illetményalap számítási alapja a Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 61. -a értelmében a évi naptári évben 2

4 Ft (mely megegyezik a évre megállapított legkisebb kötelező munkabér összegével). Az Nkt ának módosított (20a) bekezdése értelmében a naptári év 2014/2015. tanévre eső hónapjaiban a pedagógus illetményalap az egyes végzettségi szintekhez igazítva a következők szerint alakul: végzettség vetítési alap százalékos arány illetményalap bruttó összege középfokú végzettség Ft 118,9 % Ft alapfokozat (főiskolai Ft 163,3 % Ft végzettség) mesterfokozat (egyetemi végzettség) Ft 179,6 % Ft Az egyes pedagógus fizetési fokozatokhoz tartozó garantált illetmény kiszámításának alapjául a fenti táblázat illetményalap bruttó összege oszlopában szereplő összegek szolgálnak alapul az Nkt. egyébként nem módosított 7. melléklete szerint. Megelőző jogállapot: 88. (4) A költségvetési hozzájárulás összege fedezi a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait. A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit külön jogszabály állapítja meg. Nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal december 30-tól hatályos állapot: 88. (4) A központi költségvetés a 2. (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti fenntartók számára az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. (3) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja szerinti fenntartók esetében a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. (5) A pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg. (6) A nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön a kormányhivatallal.

5 A köznevelés nemzeti közszolgálati feladat, melyet törvényben meghatározottak szerint az óvodai nevelés kivételével az állam köteles ellátni. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az intézményalapítás pluralizmusának elve alapján a feladatellátási kötelezettség címzettjén kívül más is tartson fenn óvodát, iskolát, kollégiumot stb. Ebben az esetben azonban az állam, mint a köznevelési intézményrendszer működtetője köteles ehhez anyagi dotációt biztosítani, melynek mértékét törvény határozza meg. Az Nkt ának módosított (4) bekezdése biztosítja, hogy amennyiben a köznevelési intézményt a nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy tartja fenn, az állam átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez, melynek számítási alapja az állami fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma. Ha a köznevelési intézményt vallási tevékenységet végző szervezet vagy magánfenntartó tartja fenn, a hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg. A Magyarország központi költségvetéséről szóló évi C. törvény 42. (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nevelési-oktatási, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus és nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után járó átlagbéralapú támogatás mértékét az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok és a magán köznevelési intézmények fenntartói köznevelési feladatainak és a bevett egyházak hit- és erkölcstan oktatás után járó támogatása címet viselő 8. mellékletben határozta meg a jogalkotó. Az átlagbér alapú támogatás meghatározása intézménytípusonként történik, és összege fedezi a nevelési-oktatási intézményekben, valamint a pedagógiai szakszolgálatokban dolgozó pedagógusok és a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetményét, munkabérét és ezek járulékait számított átlagbér formájában. Az átlagbér alapú támogatásnál a vezető pedagógusok és beosztott pedagógusok létszámát az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények tanulólétszámához viszonyított tényleges pedagóguslétszám alapján, a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők létszámát az Épr. 4. mellékletében szereplők szerint a tanulólétszám függvényében intézménytípusonként határozzák meg. Az Nkt. módosítása révén a 88. új (5) és (6) bekezdésekkel egészült ki, melyek keretében konkretizálásra került, hogy a pedagógiai szakszolgálat keretében biztosított ellátás időkereteit jogszabály állapítja meg, továbbá törvényi szintű deklarációt nyert az a szabály, melynek értelmében a nem állami fenntartású szakképző iskola esetében a költségvetési hozzájárulás igénybevételének feltétele, hogy a fenntartó szakképzési megállapodást kössön az illetékes kormányhivatallal. A szakképzési megállapodás részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 4

6 A módosító jogszabály miniszteri indokolása az új finanszírozási szisztéma szükségességét azzal támasztotta alá, hogy bár a köznevelési törvény eddig garantálta minden fenntartó számára a pedagógusok és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő foglalkoztatottak béréhez és járulékaihoz szükséges állami hozzájárulást, a vállalkozások és az alapítványok esetében (magánfenntartók) indokolt e garancia oldása, tekintettel arra, hogy e körtől elvárható a nagyobb szerepvállalás a feladat finanszírozásában, hiszen széles körben lehetőségük van tandíjak, térítési díjak megállapítására, ezért célszerű, hogy a mindenkori költségvetés teherbírása függvényében járuljon hozzá az állam a magánintézmények fenntartóinak köznevelési feladatellátásához évi LXXII. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról Megelőző jogállapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni január 1-től hatályos állapot: 96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelésegondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvény szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Az egészségügyi intézmény, gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban. A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyedi munkarend szerint folyik, a tanév rendjére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni. Az Nkt. 96. (1) bekezdése az átmeneti rendelkezések első passzusaként szól a köznevelés ágazati kerettörvénye személyi hatályának nem köznevelési intézményekre történő kiterjesztéséről. Ennek értelmében a törvény által nevesített nem köznevelési intézményekben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesített pedagógus-munkakör esetén az ágazati kerettörvény rendelkezései szerint lehet az Nkt. szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni. Ezen intézmények köre: egészségügyi intézmény, 5

7 gyermekgyógyüdülő, büntetés-végrehajtási intézet, javítóintézet. Nevezett intézmények szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy nevelési-oktatási intézménnyel létesített megállapodás alapján vehetnek részt a nevelésoktatás feladataiban. A Magyar Közlöny 2014/160. számában november 25-én kihirdetett, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló évi LXXII. törvény 74. -a az Nkt. által nevesített nem köznevelési intézmények körét érinti egy jogtechnikai jellegű pontosítással, melynek értelmében az előzőekben idézett szabály normaszövegében a büntetés-végrehajtási intézmény helyett büntetés-végrehatási intézetet említ évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelésoktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelésoktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely p) fejlesztő nevelés-oktatás, lehet, 15. (4) A fejlesztő nevelésoktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról szóló CV. törvény nagy számban tartalmaz olyan jogtechnikai jellegű korrekciókat, melyek szövegpontosítással a jogrendszer koherenciáját erősítik az egységes jogértelmezés jogállami garanciáját szolgálva. E körbe tartozik az Nkt. értelmező klauzulájának [4. ] alapfeladatokról szóló 1. pontjának p) alpontja, ahol az Nkt. 15. (4) bekezdésében foglaltakkal egységben 6

8 a fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás terminus helyébe fejlesztő nevelés-oktatás kifejezés lépett. A szövegpontosításra a miniszteri indokolás szerint azért volt szükség, mert a fejlesztő nevelés olyan pedagógiai szakszolgálati feladat, amely egy másik alapfeladat részeként már megjelenik, tehát vonatkozó jogszabályhelyeken elegendő a fejlesztő nevelésoktatást feltüntetni. Megelőző jogállapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, lehet, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel január 1-től hatályos állapot: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai neveléseoktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak, lehet, sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, 16. (3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseinek használata. 7

9 Megelőző jogállapot: 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik január 1-től hatályos állapot: 16. (3) bekezdés (folyt.) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanuló részére az első alapfokú művészetoktatásban való részvétel. 47. (7) Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. A sajátos nevelési igényű tanulók szegregált, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben történő nevelése-oktatása az ágazati kerettörvény alapfeladati listájában új, szakmailag korrektebb definíciót nyert [Nkt pont s) alpontja], melynek értelmében az e célcsoportba tartozó, a többségi gyermekekkel, tanulókkal együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók gyógypedagógiai ellátása az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás és a kollégiumi ellátás területére kiterjedően az e célra létrehozott gyógypedagógiai valamint a központi idegrendszeri sérültek specifikus ellátását végző konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekben történik, amennyiben a szakértői vélemény alapján e gyermekek, tanulók ezen oktatásszervezési szisztémában eredményesebben foglalkoztathatók illetve fejleszthetők. Mindez természetesen nem érinti az Nkt pontjának r) alpontjában szereplő integrált SNI-fejlesztést mint alapfeladatot, mely a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését és iskolai nevelésétoktatását foglalja magába. A sajátos nevelési igényű tanulók meghatározása [Nkt pont] is változott, azzal a technikai jellegű disztinkcióval, hogy az érzékszervi fogyatékosság pontosításra került a látási, hallási kiegészítéssel. Az érzékszervi fogyatékosság megjelölés tehát a törvény vonatkozásában vagyis jogértelmezési aspektusban közvetlenül csak a hallószerv vagy a látószerv károsodására utal, és nem foglalja magába a kiterjesztő értelmű szaktudományos állásponttal szemben a lelki és a cselekvésbeli tulajdonságok módosulását, valamint azokat 8

10 a tulajdonságokat sem, amelyek a környezet megítélése szerint együtt járnak az érzékszervi fogyatékossággal január 1-től hatályos új normaszöveg: 4. E törvény alkalmazásában 1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában foglalt köznevelési feladat, amely v) utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése lehet, Megelőző jogállapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg január 1-től hatályos állapot: 47. (10) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat hálózat megszervezése és működtetése az állami intézményfenntartó központ feladata. 94. (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy d) a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel kapcsolatos szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság működését, az országos és más szakértői és rehabilitációs tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének részletes szabályait, rendeletben állapítsa meg. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érinti az Nkt pontjának új v) alpontja, mely hiánypótló jelleggel immár a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában is nevesíthető alapfeladatként ismeri el az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetését, mellyel koherensen az Nkt. 47. (10) bekezdése és a 94. (1) bekezdésének d) pontja is korrekcióra került. 9

11 Megelőző jogállapot: intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, január 1-től hatályos állapot: intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. (3) bekezdés c) j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges, Bővült az intézményátszervezés köréből kizárt tartalmi elemek köre a jogszabályváltozásból eredő módosításokkal, melyek a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges vagyont érintő döntésekkel együtt akkor sem eredményeznek intézményátszervezést és nem vonják magukkal az Nkt ában normalizált bonyolult processzust, ha azok olyan fenntartói döntésen alapulnak, melyek kimeríti az Nkt. 21. (3) bekezdés c)-j) pontjait. Intézményátszervezésnek így minden nem jogszabályváltozásból eredő olyan fenntartói döntés minősül, amely a szakmai alapdokumentum, alapító okirat következő elemeinek módosulásával jár: a) az intézmény típusa, b) az intézmény feladatellátási helye, ba) székhelye, bc) tagintézménye, bd) telephelye, c) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése, d) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám, e) iskolatípusonként az évfolyamok száma, f) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezése, g) szakképzés esetén a szakmacsoportok és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezése és azonosító száma, szakközépiskola esetén az ágazatok, h) a feladatellátást szolgáló vagyon, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati joga. A szabályozás logikája (ratio legis) könnyen átlátható. Az intézményátszervezés fogalmát pontosító korrekció azért vette ki a definícióból azokat az esetköröket, amelyek jogszabályváltozás folytán az alapító okirat, szakmai alapdokumentum automatikus módosítását vonják maguk után, mert ezek értelemszerűen nem jelentenek érdemi változást, így ténylegesen intézményátszervezést sem. A módosítás ezzel lehetővé teszi például azt, hogy egy települési önkormányzati rendeleten alapuló utcanévváltozást a fenntartó az intézményátszervezés esetére előírt eljárásrend mellőzésével átvezethessen az alapító okiratban, szakmai alapdokumentumban, jelentős mértékben csökkentve ezzel az adminisztrációs feladatokat. 10

12 Megelőző jogállapot: működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont üzemelteti, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolc napos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni január 1-től hatályos állapot: működtető: az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket az e törvényben meghatározottak szerint biztosítja, 74. (6) A (4) bekezdés szerinti kötelezettség alól történő mentesülés iránti kérelemmel egyidejűleg a települési önkormányzat igazolja a gazdasági és jövedelemtermelő képességének hiányát, ennek érdekében adatot szolgáltat az érintett köznevelési intézmények működtetési adatairól, amelyek működtetését a települési önkormányzat nem tudja vállalni, továbbá a működtetéshez rendelkezésre álló bevételeiről. Amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézményeknek nem működtetője, úgy az érintett intézmények működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi. A hozzájárulás megállapítása a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik, a felülvizsgálatra a helyi önkormányzati képviselők soron következő választását követő évben kerül sor. Hozzájárulási kötelezettség megállapítása esetén, annak közlését követő nyolcnapos jogvesztő határidőn belül a települési önkormányzat a hozzájárulás feltételei vállalásáról határozatot hoz. A hozzájárulás vállalásának hiányában a települési önkormányzat működtetési kötelezettség alóli mentesülés iránti kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni.

13 Megelőző jogállapot: 76. (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig az intézményvezető javaslatára, az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával a működtető által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet január 1-től hatályos állapot: 76. (1) A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. A működtető a köznevelési közfeladatellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemelteti, karbantartja, gondoskodik az állagmegóvásról. Az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése a működtetőnek nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. (3) A működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések működtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévő taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.

14 Az Nkt. állami fenntartású köznevelési intézmények vonatkozásában releváns fenntartóiműködtetői feladatellátási kötelezettséget lehatároló szakaszainak módosításai konkretizálták az intézményi fenntartás és működés finanszírozásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Az új törvényi definíció [Nkt pont] a szakmai elvárások és a gyakorlati igények alapján pontosította a működtető települési önkormányzat fogalmát. Ennek értelmében a működtető az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képező ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz szükséges tárgyi feltételeket, továbbá a tárgyi feltételek rendelkezésre állásához szükséges személyi és pénzügyi feltételeket a nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint biztosítja. Ehhez kapcsolódóan az Nkt. 76. (1) és (3) szakaszának módosítása a működtető által ellátott feladatok köréből kizárta a nevelőmunkát segítő eszközök és a taneszközök finanszírozását. E jogszabályhelyek néhány a normavilágosság elvének megfelelő szövegcserés változtatást is tartalmaztak. Az Nkt. 76. (3) bekezdésének új szövegezésű első mondata kimondja, hogy a működtető feladata a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket bútorzata, a nevelőmunkát segítő eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. Megjegyezzük, hogy az egyedi működtetői szerződésben az állam, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (a továbbiakban: KLIK) tankerületi egysége és a települési önkormányzat között esetileg meghatározott megállapodás [Nkt. 74. (6a) bekezdés] a szabályozás polgári jogi természetű diszpozitivitása keretében továbbra is tartalmazhat olyan feladatokat mind a fenntartó, mind a működtető számára, amelyeket az Nkt. tételesen nem határoz meg, de csak azzal a feltétellel, hogy az nem lehet jogszabállyal ellentétes. Miután a taneszközellátás finanszírozásáról az Nkt. 76. (3) bekezdése kimondottan rendelkezik, leszögezhető, hogy a költségvetési évtől kezdődően a taneszközellátás finanszírozása csak állami feladat (KLIK) lehet, azt az egyedi működtetői szerződésben sem lehet a települési önkormányzatokhoz telepíteni. Módosult a gazdasági és jövedelemtermelő képességének elégtelensége miatt köznevelési intézmény működetéséről lemondani nyilatkozó települési önkormányzatokat érintő eljárásrend, melynek értelmében amennyiben a települési önkormányzat a mentesülés iránti kérelem benyújtásakor az érintett köznevelési intézménynek nem működtetője, úgy az érintett intézmény működési adatairól az állami intézményfenntartó központ szolgáltat adatot. Ha az adatszolgáltatás nem vagy csak részben támasztja alá a működtetési képesség hiányát, az állam a települési önkormányzatot hozzájárulás megfizetésére kötelezi, melynek megállapítása új szabály szerint a helyi önkormányzati képviselők soron következő választása évét követő szeptember 1-je és az azt követő önkormányzati képviselő-választás évét követő augusztus 31-ével bezárólag terjedő időszakra havonként azonos összegben történik. Ugyancsak új norma szól arról, hogy ha az állami intézményfenntartó központ a köznevelési intézmény fenntartói jogát más fenntartónak átadja, a hozzájárulás összegét a fenntartóváltásra vonatkozó döntéstől számított harminc napon belül felül kell vizsgálni. 13

15 A módosításhoz fűzött miniszteri indokolás elvi éllel szögezi le: az, hogy a települési önkormányzatok működtetési kötelezettségének tartalmát egyértelműsítő és egyben szűkítő módosítás értelmében az új taneszközök beszerzéséről már nem a működtető önkormányzatnak, hanem a KLIK-nek kell gondoskodnia, megtakarítást eredményez a működtető önkormányzatoknál január 1-től hatályos új normaszöveg: lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló: az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. 19. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás h) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. 94. (4) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy x) a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulónak minősülés részletes feltételeit, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer létrehozását, működtetését, és az ennek keretében történő adatszolgáltatás rendjét, rendeletben állapítsa meg. Megelőző jogállapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni január 1-től hatályos állapot: 41. (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat, valamint a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókról összesített adatokat szolgáltatni. Az Nkt. egyik legfontosabb tartalmi újítása a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának és az erre épülő komplex jelző és pedagógiai támogató rendszernek új jogintézményként történő meghatározása. Az Nkt. 4. -ának új 37. pontja értelmében lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló az a tanuló, akinek az adott tanévben a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény 14

16 alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat, és esetében komplex, rendszerszintű pedagógiai intézkedések alkalmazása válik szükségessé. A célcsoportba tartozó tanulók törvényi definíciója két konjunktív feltétel együttes teljesülését igényli: objektív mérce a tanulmányi eredmény, mely a gyenge előrehaladást tükrözi a tanévi tanulmányi átlag vonatkozásában, míg a mérlegelés szubjektív aspektusa mentén értelmezhető a pedagógiai intézkedések alkalmazásának szükségessége, melyhez támpontokat a Kormány ezen tárgykörben magalkotott végrehajtási rendelete ad majd [Nkt. 94. (4) bekezdés új x) pontja]. A jogalkotó a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának meghatározása egyáltalán az új jogintézmény konstruálása során azokhoz a módosításokhoz kapcsolódik, amelyek célja, hogy elősegítse a korai iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia megvalósításához illeszkedő, az EU 2020 stratégia vonatkozó célkitűzéséhez tett hazai vállalás (a korai iskolaelhagyók arányának 10%-ra történő csökkentése 2020-ra) teljesítését. A törvénymódosítás az iskolai lemorzsolódás és ezzel a korai iskolaelhagyás megelőzését szolgáló beavatkozásokat megalapozó és támogató korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer kiépítésére irányul. Ennek megfelelően egyrészt meghatározza a jelzőrendszer általi adatgyűjtés alanyait jelentő tanulói kör jellemzőit, azaz definiálja, hogy mely tanulók tekintendők iskolai lemorzsolódással veszélyeztetetteknek. A rögzített jellemzők szignifikáns kapcsolatot mutatnak a lemorzsolódáshoz vezető iskolai kudarcokkal. A mutatók a köznevelési intézmény által nyilvántartott tanulói adatokon alapulnak. A jelző- és pedagógiai intézkedésekkel támogató rendszer működtetése részletszabályainak megállapítása végrehajtási rendeletben történik majd, erre vonatkozóan felhatalmazó rendelkezés került beépítésre a törvénybe. Felhívjuk a figyelmet, hogy a lemorzsolódással veszélyeztettet tanuló fogalma nem azonos a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. n) pontjában definiált veszélyeztetettséggel jellemezhető tanulóéval. A Gyvt. szerint a veszélyeztetettség olyan a gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében valósul majd meg [Nkt. 19. (2) bekezdés], melynek alapja az a statisztikai adatszolgáltatás lesz, amelyet a nevelési-oktatási intézmények kötelezően fognak szolgáltatni [Nkt. 41. (1) bekezdése], így valamennyi iskolának fel kell készülnie az egyes tanulók vonatkozásában az ezirányú, tanulmányi átlageredményük alapján történő adatainak elemzésére is, melynek ügyviteli rutinijait is ki kell alakítani. Ez egyrészt SZMSZ-ben foglalt munkakörileírás-minták és az annak alapján specifikált egyedi munkaköri leírások, másrészt az intézményi adatkezelési szabályzatnak a korrekcióját igényli, rögzíteni kell 15

17 ugyanis, hogy az adatgyűjtés és elemzés feladatait ki végzi, s milyen adatkezelési szabályokat kell érvényesíteni. Megelőző jogállapot: 6. (4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető január 1-től hatályos állapot: 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása, kivéve a) a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és b) azon sajátos nevelési igényű tanulókat, akiket a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól az igazgató határozatban mentesített. Törvénymódosítás érinti a középiskolai érettségi bizonyítvány megszerzésének feltételéül szabott 50 órás közösségi szolgálat elvégzését illetve annak igazolását. Az eddigi szabályozással ellentétben az Nkt. 6. -ának korrigált (4) bekezdése nem az érettségi bizonyítvány kiadásának időpontjához, hanem a középiskola sikeres elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszak első napjához igazítja a közösségi szolgálat elvégzéséről szóló igazolás megszerzésének határidejét, kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulókat és a szakértői bizottság javaslata alapján a közösségi szolgálat alól mentesíteni javasolt sajátos nevelési igényű tanulókat, akik esetében a felmentéshez alakszerű igazgatói határozat is szükséges. A közösségi szolgálat megszervezése a középiskola feladata és az intézmény vezetőjének a felelőssége, melynek keretszabályait az Nkt. 6. (4) bekezdése, részletszabályait a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a határozza meg. A közösségi szolgálat, amely a tanuló választása alapján megvalósulhat állami, önkormányzati, civil, illetve nonprofit szervezetnél, középiskola magánszeméllyel kötött megállapodása alapján magánszemélynél vagy saját intézményben szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása. A közösségi szolgálatról, annak teljesítéséről készített dokumentációt jogszabályban meghatározottak szerint az iskola vezeti, így egyebek között az értékelő naplóba és a tanulói egyéni törzslapra is bejegyzi annak tényét. A fogadó intézmények listája az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján tekinthető meg (http://www.kozossegi.ofi.hu/institutes). 16

18 Megelőző jogállapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). (5) Köznevelési alapfeladatot a 19. (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni január 1-től hatályos állapot: 7. (2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható az e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény). Nevelésioktatási intézmény elláthatja a konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása pedagógiai szakszolgálati feladatot, jogszabályban meghatározott egyes pedagógiaiszakmai szolgáltatási feladatot, továbbá a gyermekétkeztetés feladatát anélkül is, hogy többcélú intézmény formájában működne. (5) Köznevelési alapfeladatot - a 19. (3) bekezdés a) és c) pontjában foglalt kivétellel - csak az (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmény láthat el. A vidékfejlesztésért felelős miniszter által fenntartott szakképző iskolában kizárólag az agrárpolitikáért, az élelmiszeriparért, az erdőgazdálkodásért, a halgazdálkodásért, a földügyért és térképészetért, a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért, valamint a vadgazdálkodásért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések oktathatóak, ezen túli szakképzések indításához az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) hozzájárulását ki kell kérni. Az Nkt. 7. (2) bekezdésének módosítása a nevelési-oktatási intézmények által ellátható alapfeladatok körét bővíti olyan szolgáltatásokkal, melyek a korábbi szabályozás értelmében kizárólag a pedagógiai szakszolgálatok illetve pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények feladatellátási körébe tartoztak, s mindezt a többcélú intézménnyé válás nélkül. A jogszabály nevesíti e körben: a konduktív pedagógiai ellátást; a gyógytestnevelést; a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók pedagógiai gondozását; 17

19 a gyermekétkeztetést és egyes jogszabályban meghatározott pedagógiai szakmai szolgáltatásokat. Az Nkt. 19. (2) bekezdése értelmében a pedagógiai-szakmai szolgáltatások a következők: a pedagógiai értékelés, a szaktanácsadás, tantárgygondozás, a pedagógiai tájékoztatás, a tanügyigazgatási szolgáltatás, a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetése. A módosító jogszabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyértelműsíti, hogy gyakorlatilag bármilyen jogszabályban definiált pedagógiai szakmai-szolgáltatási teendőt elláthat a nevelési-oktatási intézmény, ha ehhez a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, míg a szakszolgálati teendők vonatkozásában csak a konkrétan felsoroltakat. Megelőző jogállapot: 15. (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni. A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható január 1-től hatályos állapot: 15. (1) A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető igénybe. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. (3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktoróvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor (óvodapedagógus) foglalkoztatásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.

20 Megelőző jogállapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni január 1-től hatályos állapot: 15. (3) bekezdés (folyt.) A heti fejlesztő foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre, az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére, a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Az Nkt. 15. (3) bekezdésében foglalt új meghatározás szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény olyan köznevelési intézmény, amely fejlesztő nevelést-oktatást végző iskolaként működik, ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el. A fejlesztő nevelés-oktatás megszervezésének szabálya kiegészült azzal, hogy azt a sajátos nevelési igény típusának megfelelő gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) foglalkoztatásával kell megszervezni, melynek során továbbra is irányadóak a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet szakmai útmutatásai, a szülő igénye, a gyermek állapota és a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság fejlesztő foglalkozások óraszámára vonatkozó javaslata. A módosítás azért vált szükségessé, mert a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeknek az ágazati jogszabályok szerinti ellátása, a fejlesztő felkészítés az Nkt. normái szerint két részre, a fejlesztő nevelésre (5-6 éves kor, szakszolgálati feladat) és a fejlesztő nevelésoktatásra (6-23 éves kor, nevelési-oktatási feladat) vált szét, de az érintett feladatok ellátásához szükséges szakképzettségek megjelenítése csak a fejlesztő nevelésnél történt meg, a fejlesztő nevelés-oktatás esetében nem. Ezt a joghézagot pótolja a szükséges gyógypedagógus és konduktor szakképzettségek megjelenítése, melyek a korábbi törvénymódosítások és az ahhoz kapcsolódó rendeleti szintű jogszabályok foglalkoztatási tárgyú normáiban már átvezetésre kerültek szövegpontosító, jogtechnikai jellegű korrekciók során. 19

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek

Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek: SNI gyermekek Nagy Gyöngyi Mária Óvodapedagógiai konferencia - 2013. 04. 12.- Hotel Benczúr 1 Köznevelés A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az integráció jegyében Mohács, 2013. október 24 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésének

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

VEGYES ÜGYEK Ügyiratszám: 1/326-1/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület április 29-i nyilvános ülésére

VEGYES ÜGYEK Ügyiratszám: 1/326-1/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület április 29-i nyilvános ülésére VEGYES ÜGYEK Ügyiratszám: 1/326-1/2016. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2016. április 29-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Szász Márton Általános Iskola intézmény-átszervezésének

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Köszöntjük vendégeinket!

Köszöntjük vendégeinket! Köszöntjük vendégeinket! Szakmai nap az intervenció jegyében Mohács, 2013. szeptember 28 TÁMOP 3.1.6-11/2 2011-003 Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48

A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény rendelkezései 46. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény rendelkezései 48 46 5. Oktatás* Tartalomjegyzék A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény rendelkezései 46 A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései 48 A szakképzésről szóló 2011.

Részletesebben

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32.

Alapító okirat - - 5. Tagintézményei: 6. Jogelődjének megnevezése, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor utca 32. Alapító okirat ának Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8..(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21..(3)

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 5. melléklete Dunakeszi Oktatási Központ 2120 Dunakeszi, Táncsics u. 4. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Dunakeszi Oktatási Központ

Részletesebben

CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET

CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET CSANÁDI PEDAGÓGIAI INTÉZET OM 200346 1143 Budapest, Őrnagy u. 5-7. Telefon: 422-0274,422-1998 Fax:422-1999 E-mail: pedintezet@gmail.com Honlap: www.csanadiiskola.hu/pedagógiai Intézet 2014. évi CV. törvény

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bárczay Anna Városi Óvoda 2012. július 13. napján kiadott, 86/2012.(VII.13.) számú önkormányzati határozattal elfogadott

Részletesebben

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el.

Az Aranykapu Óvoda alapító okiratát Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselőtestülete az 54/2015. (III.26.) HÖ. számú határozatával fogadta el. Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. április 30-án tartandó ülésére Tárgy: Az Aranykapu Óvoda alapító okiratának

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 1082 Budapest Baross u. 63-67. ALAPÍTÓ OKIRAT Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az 1989. évben Budapest VIII. ker. Tanács VB. által létesített (alapított)

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 12-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének június 12-i rendkívüli ülésére ELŐTERJESZTÉS Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 12-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lakossági víz-és csatornaszolgáltatás támogatás igénylése Tisztelt Képviselő-testület! Az

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 25-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének október 25-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. október 25-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Döntés köznevelési intézmények működtetéséről Iktatószám: 7442/2012.

Részletesebben

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése

40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése 40/2014. (V.28.) Öh. sz. Tárgy: a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét követő fenntartása és működtetése HATÁROZAT Képviselő-testülete megtárgyalta a bátonyterenyei tagóvodák 2014. július 1-jét

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) hatályba lépésének ütemezése A törvény 2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre,

Részletesebben

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján

Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján Martonvásári Alapfokú Művészeti Iskola Térítési- és Tandíj Szabályzata a 8/2014. (X.10.) KLIK elnöki utasítás alapján I. Fejezet Általános rendelkezés 1. (1) A Szabályzat célja A Szabályzat célja, hogy

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2016.09.01-I HATÁLLYAL 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

Részletesebben

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása

Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító okiratának módosítása Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Oktatási, Művelődési, Ifjúsági és Sport Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. augusztus 28-án tartandó ülésére Tárgy: A Szivárvány Óvoda alapító

Részletesebben

Óvodai nevelő munkát érintő jogszabályok gyűjteménye

Óvodai nevelő munkát érintő jogszabályok gyűjteménye Óvodai nevelő munkát érintő jogszabályok gyűjteménye 2016.08.02-án MÓDOSÍTOTT Összeállította: Aranyosiné Borsodi Éva kistérségi tanügy-igazgatási szakértő http://aranyoskozszolg.ininet.hu segedanyag.aranyosine@gmail.com

Részletesebben

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. Tárgy: Tájékoztató a fenntartókat érintő közoktatási intézményekkel kapcsolatos változásokról

VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE. Tárgy: Tájékoztató a fenntartókat érintő közoktatási intézményekkel kapcsolatos változásokról VÁRPALOTA KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE 8100 Várpalota, Gárdonyi G. u. 39. (88) 592-660/225 (88) 592-660/ 225 e-mail: varpalota.tobbcelu.tarsulas@varpalota.hu Iktatószám: 182-1/2012 Ügyintéző:

Részletesebben

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Vinczéné Szunyogh Judit SNI gyermek ellátása

Részletesebben

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása

Előterjesztés. Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása Előterjesztés A 6. napirendi ponthoz Napirend: Előterjesztő: Monostorpályi Egységes Óvoda-Bölcsőde alapító okiratának módosítása a polgármester és az óvodavezető Előzmények: - Határozat- tervezet: az előterjesztés

Részletesebben

2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról - Intézményvezetői segédanyag

2014. évi CV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény módosításáról - Intézményvezetői segédanyag 2011. évi CXC. tv. 4. 1. pont p) alpont: fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, 1. (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. 1. pont p) alpontja helyébe

Részletesebben

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére

Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember 4-én tartandó rendkívüli ülésére HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. szeptember

Részletesebben

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT

Társulási ülés 2012. december 11. 10. napirend ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT A Jászsági Óvodai Intézménynek, mint a Jászsági Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Köznevelési Intézmény jogutód Intézményének a Jászsági Többcélú Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T A L A P Í T Ó O K I R A T Hajdúnánás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről

Részletesebben

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN

A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN A SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI A 48/2012. (XII.12.) EMMI RENDELET ALAPJÁN Dr. Kaposi József 2014 A szaktanácsadó a köznevelési törvényben 61. A pedagógusok tevékenységét szakértők, szaktanácsadók segítik.

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z 6. szakmai gyakorlatnak kell elfogadni össze kell számítani

T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z 6. szakmai gyakorlatnak kell elfogadni össze kell számítani T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

Részletesebben

Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak ( )

Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak ( ) Rozmis Attiláné Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak (2015.09.01.) Az elmúlt és az idei évben több ponton is megváltozott a köznevelést

Részletesebben

Tárgy: A KLIK fenntartásában működő XVI. kerületi köznevelési intézmények évi átszervezésének véleményezése. Tisztelt Képviselő-testület!

Tárgy: A KLIK fenntartásában működő XVI. kerületi köznevelési intézmények évi átszervezésének véleményezése. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2016. április 20. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Erdősné dr. Kocsis Helga Humán Ügyosztály vezetője. Tisztelt

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

Általános iskolai nevelő-oktató munkát érintő jogszabályok gyűjteménye a márciusától hatályos

Általános iskolai nevelő-oktató munkát érintő jogszabályok gyűjteménye a márciusától hatályos ÁLTALÁNOS ISKOLA Általános iskolai nevelő-oktató munkát érintő jogszabályok gyűjteménye a 2016. márciusától hatályos jogszabályok alapján A megrendelő által történő felhasználásra. Jogszabályi háttér:

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 49/2015. (V.27.) önkormányzati határozata Önkormányzata Képviselő-testületének 9/015. (V.7.) önkormányzati határozata a Nyírbátori Óvoda, Bölcsőde alapító okiratának módosításáról A Képviselő-testület I. - elhatározza, hogy a Nyírbátori Óvoda,

Részletesebben

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 18/2014. K i v o n a t Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből 149/2014.

Részletesebben

Alapító Okiratot módosító okirat 2

Alapító Okiratot módosító okirat 2 Alapító Okiratot módosító okirat 2 Kippkopp Óvoda és Bölcsőde, Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete által 2012. december 13. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló

Részletesebben

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Buj Község Önkormányzat Képviselő-testület 183/2016. (II.15.) határozata Buj Község Önkormányzata Képviselő testületének a Buji Aranyalma Egységes Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának a kormányzati funkciók

Részletesebben

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:

Részletesebben

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása

A Decs Tesz- Vesz Óvoda Alapító Okiratának módosítása Az előterjesztés száma: 95/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. május 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A Decs Tesz- Vesz

Részletesebben

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere. Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ A pedagógiai-szakmai szolgáltatások rendszere Hancock Márta központigazgató Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ Jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.)

Részletesebben

A köznevelési törvény aktuális változásai

A köznevelési törvény aktuális változásai A köznevelési törvény aktuális változásai A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2015. évet érintő módosításai Kozák András köznevelési szakértő Miről lesz szó az előadáson? A köznevelési

Részletesebben

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap

Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Gimnáziumi (4,5,6,8 évf.), szakközépiskolai, szakiskolai Adatlap Intézmény neve: Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1. Általános felvételi eljárásban felvételi

Részletesebben

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS

FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS FARKAS EDIT RÓMAI KATOLIKUS SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KESZTHELY Módosításokkal egységes szerkezeíbe foglalt ALAPÍTÓ OKIRAT Eredeti alapító okirat kelte: 1991.07.11. 1992.06.18. 1994.06.03. 1997.09.01.

Részletesebben

Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(II.13) határozata

Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(II.13) határozata Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(II.13) határozata a Tornyospálcai Közös Fenntartású Óvoda és Könyvtár Alapító Okirata módosításáról és egységes szerkezetbe foglalásáról

Részletesebben

Módosító okirat. 4. Az alapító okirat új számozás szerinti 2. alcíme a következő 2.1. ponttal egészül ki:

Módosító okirat. 4. Az alapító okirat új számozás szerinti 2. alcíme a következő 2.1. ponttal egészül ki: Okirat száma: Módosító okirat A a Dombóvár város polgármestere által 04. június 0. napján kiadott okiratát az államháztartásról szóló 0. évi CXCV. törvény 8/A. -a és a nemzeti köznevelésről szóló 0. évi

Részletesebben

TESZT EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN

TESZT EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN SZAKÉRTŐI KATASZTER TESZT EREDMÉNYEK MEGYEI BONTÁSBAN TÁMOP 3.1.10 A helyi oktatásirányítás fejlesztése 2012. szeptember 19-20. A helyes válaszok kékkel, aláhúzva. 1. Ki lesz felelős 2013. január elsejét

Részletesebben

2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása (R2)

2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása (R2) A Kormány 1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása (R1) 2. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

Részletesebben

Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre

Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre Hajnal-Lenkey-Jázmin Utcai Általános Művelődési Központ 5600 Békéscsaba, Lenkey u.12. Tel.: 66/645-686, 66/324-462 email: lenkeyovi@t-online.hu Intézményi közzétételi lista a 2014-2015-ös nevelési évre

Részletesebben

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Polgármesteri Hivatal Jegyzőjétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: U-17846/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában

A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában A Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat kompetenciái az atipikus fejlődésű gyermekek diagnosztikájában, ellátásában Mile Anikó Székesfehérvár, 2016. október 27. 2 A SZAKSZOLGÁLAT HELYE, SZEREPE A KÖZNEVELÉS

Részletesebben

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 Szakmai szolgáltatások az új szaktanácsadói rendszer felépítése Jogszabályi háttér A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 19. és 61. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról,

Részletesebben

2./ A Képviselő-testület megbízza dr. Kelemen Henrietta jegyzőt a további feladatok ellátásával. Alapító okiratot módosító okirat

2./ A Képviselő-testület megbízza dr. Kelemen Henrietta jegyzőt a további feladatok ellátásával. Alapító okiratot módosító okirat 216/2015. (IV. 30.) Tárgy: VDÁMK alapító okiratának módosítása Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) megtárgyalta Lesi Árpád előterjesztését és a következő

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. augusztus 30., péntek Tartalomjegyzék 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 66434 326/2013.

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS POLGÁRMESTERE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 e-mail: molnarpeter@pr.hu Tárgyalja: Oktatási, Sport és Kulturális Bizottság E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testület

Részletesebben

A 20/2012. EMMI rendelet változásai szeptember 1-től

A 20/2012. EMMI rendelet változásai szeptember 1-től A 20/2012. EMMI rendelet változásai 2016. szeptember 1-től Szakál Ferenc Pál köznevelési szakértő *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat

Részletesebben

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására

köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S köznevelési intézmények alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! 2012. szeptember 1. napján

Részletesebben

BAKTAY ERVIN GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

BAKTAY ERVIN GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRATA Dunaharaszti Város Önkormányzata BAKTAY ERVIN GIMNÁZIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 1 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (4) és (5) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. december 12-i ülésére Tárgy: Békési Református Egyházközség kérelme Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező Bizottság: Tisztelt Képviselő-testület! Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: IV/2 Egyéb

Részletesebben

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRAT 1.1. Az intézmény neve: ÉLTES MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA, ÓVODA, KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLA, DIÁKOTTHON, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁS 2016. AUGUSZTUS 5. BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTOKTATÁSI TÁJÉKOZTATÓ Iskolarendszerű felnőttoktatás (nem felsőfokú szakképzés!) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T

A L A P Í T Ó O K I R A T DEMECSERI TÜNDÉRKERT ÓVODA ALAPÍTÓ OKIRATA EGYSÉGES SZERKEZETBEN Társulási Tanács: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) 56/2010.(II. 12.) csornai kt.h. 2. számú melléklete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola, és Kollégium Alapító okirata (a módosításokkal egységes szerkezetben) Csorna Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. térítési díj és tandíjfizetési szabályzata

A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM. térítési díj és tandíjfizetési szabályzata A MEZŐBERÉNYI PETŐFI SÁNDOR EVANGÉLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM térítési díj és tandíjfizetési szabályzata Hatályos: 2016. év szeptember hó 1. napjától I. Törvényi háttér a térítési díj

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: , TELEFAX:

HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: , TELEFAX: HAJDÚHADHÁZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERÉTŐL 4242 HAJDÚHADHÁZ, BOCSKAI TÉR 1. TELEFON: 384-103, TELEFAX: 384-295 Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 28-án

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat: Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 30-án megtartott rendes ülésének jegyzőkönyvéből. Jászdózsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 85/2013. (V.30.) határozata

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592-660 Pf.: 76. fax: 592-676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Várpalota Város Önkormányzati

Részletesebben

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa:

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola szakmai alapdokumentuma Megnevezései Feladatellátási helyei Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező 39/2014. (XI. 6.) EMMI utasítás mellékletében, a Magyar Közlöny

Részletesebben

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet

Nyíregyháza, március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet Nyíregyháza, 2014. március 27. Szabó István Köznevelésért Felelős Államtitkári Kabinet istvan.szabo@emmi.gov.hu Jogszabályi háttér Kötelező alkalmazandó 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

Ügyleírás: A köznevelési feladatot ellátó hatóság a megyeszékhely szerinti járási hivatal.

Ügyleírás: A köznevelési feladatot ellátó hatóság a megyeszékhely szerinti járási hivatal. A nem állami költségvetési szerv, vagy települési önkormányzat beleértve a helyi önkormányzatok társulását is által alapított intézmények (egyházi és magán köznevelési intézmények) működési engedélye Ügyleírás:

Részletesebben

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT

AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZAT 2015. A közösségi szolgálatra vonatkozó jogszabályok Nkt. 4. (15) közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 7. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Garas u. 26. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Bárdos Lajos

Részletesebben

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménykt 30 KT 121 28. bekezdés Sajátos nevelési igény ű tanulók ellátásának feltételei Sajátos nevelési igény ű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

A Kormány..../2015. ( ) Korm. rendelete

A Kormány..../2015. ( ) Korm. rendelete A Kormány.../2015. ( ) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

Részletesebben

Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév

Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév Magántanulói szabályzat 2013/2014 tanév Erzsébet Királyné Szépészeti Szakközépiskola 1203 Budapest, Kossuth Lajos u. 35. OM:035472 Igazgató: Aranyiné Farkas Magdolna Magántanulói szabályzat 1.) Jogszabályi

Részletesebben

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat

./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása. Normatív Határozat ./2014. (I. 28.) sz. NORMATÍV Kth. Kerekegyházi Bóbita Óvoda Alapító Okiratának módosítása Normatív Határozat 1./ Kerekegyháza Város Önkormányzata, mint alapító a Kerekegyházi Bóbita Óvoda a határozat

Részletesebben

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban

SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban SNI gondozás Változások a jogszabályi háttérben és a szakmai gyakorlatban Csibi Enikő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet szakszolgálati igazgatóhelyettes, bizottságvezető 2012. november 12.

Részletesebben

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA

KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Dunaharaszti Város Önkormányzata KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA 1 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8. (4) és (5) bekezdésében nyert felhatalmazás

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7.

ALAPÍTÓ OKIRAT. Kippkopp Óvoda és Bölcsőde tagóvoda 8172 Balatonakarattya, Bakony utca 7. ALAPÍTÓ OKIRAT Balatonkenese Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66.

Részletesebben

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T

M Ó D O S Í T Ó O K I R A T /2012. (10. 25.) sz. határozat 6. melléklete M Ó D O S Í T Ó O K I R A T Fazekas Mihály Általános Iskola 2120 Dunakeszi, Radnóti M. u. 29. Dunakeszi Város Képviselő-testülete jóváhagyta a Fazekas Mihály

Részletesebben

1.1. Hivatalos neve: Balatonlelle-Karádi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

1.1. Hivatalos neve: Balatonlelle-Karádi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Somogy megye Tankerület megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fonyódi Tankerülete OM azonosító: 033998 Balatonlelle-Karádi Általános Iskola és

Részletesebben

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI

FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI Módosítva: 2014. október 13. FENNTARTÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI, A SZOCIÁLIS ALAPON ADHATÓ KEDVEZMÉNYEK FELTÉTELEI A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására) Oktatásért Felelős Államtitkárság A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (felkészülés a törvény alkalmazására) 2012. március 2. Zalaegerszeg Dr. Madarász Hedvig 1 Alapvetés Kerettörvény jelleg

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. május 21-i ülésére Iktató szám: 136/2015. Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Budapest I. kerületi köznevelési

Részletesebben

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról

Előterjesztés. A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés A Benedek Elek Óvoda alapító okiratának módosításáról A Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény tartalmazza az a települési önkormányzatok

Részletesebben

Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 484/2012.(XII.10.) határozata

Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 484/2012.(XII.10.) határozata Tornyospálca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 484/2012.(XII.10.) határozata a Közös Fenntartású Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatás és Könyvtár Tornyospálca többcélú intézmény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására Püspökladány Város Polgármesterétől 450 Püspökladány, Bocskai u.. sz. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítására

Részletesebben

Pedagógusbér a 2016/2017.tanévben

Pedagógusbér a 2016/2017.tanévben Pedagógusbér a 2016/2017.tanévben a jelenlegi, (2016.05.06.) még hatályos jogszabályok alapján - VÁLTOZÁS VÁRHATÓ(differenciálás)!!! 326/2013.Korm.rendelet 38. (3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben 1 A közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben A nemzeti köznevelésről szóló 2011.

Részletesebben

Alapító okiratot módosító okirat

Alapító okiratot módosító okirat 324/2013. (VI. 19.) Tárgy: Varga Domokos ÁMK alapító okiratának módosítása Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban Képviselő-testület) megtárgyalta Bődi Szabolcs polgármester

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2010. (VII.02.) önkormányzati rendelete a köznevelési 1 intézményekben fizetendő térítési díj és tandíj megállapításának szabályairól Zalaegerszeg Megyei

Részletesebben

Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT!

Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT! Egymással-egymásért! A GYEREKEKÉRT! Godóné Bóta Éva 2013.06.07. Nincsen semmi, amit nehezebb véghezvinni, aminek kétségesebb a sikere, amit veszélyesebb felvetni, mint a dolgok új rendjének kezdeményezését

Részletesebben