A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján
|
|
- Károly Rácz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MAGYARY ZOLTÁN FELSŐOKTATÁSI KÖZALAPÍTVÁNY CIVIL TÁRSADALOMÉRT ALAPÍTVÁNY Humán erőforrás fejlesztése a civil szektorban oktatói ösztöndíj BARTAL ANNA MÁRIA PH.D. A hálózatelemzés lehetőségei és gyakorlati konzekvenciái a nonprofit szervezetek vizsgálatában egy ernyőszervezet esettanulmánya alapján Kutatási zárójelentés BUDAPEST november
2 TARTALOM BEVEZETÉS 3 I. A HÁLÓZATELEMZÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN 4 II. A HÁLÓZATELEMZÉS MINT A NONPROFIT SZERVEZETEK VIZSGÁLATÁNAK 10 ÚJ IRÁNYA II.1. A hálózati metafora a nonprofit elméletekben és 10 kutatásokban II.1.1. A hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban 11 II.1.2. A globális civil szervezetek hálózati vizsgálata 13 II.2. Egy hazai ernyőszervezet kapcsolathálózati vizsgálata 17 és elemzése II.2.1. A kutatás céljai és módszerei 19 II.2.2. A vizsgálat eredményei 21 II Az NHSZOSZ összes, válaszadó tagszervezetének 23 általános, szervezeti jellemzői II Az NHSZOSZ összes, válaszadó tagszervezeteinek a 37 szövetségi tagságra vonatkozó jellemzői II Az NHSZOSZ budapesti válaszadó tagszervezeteinek 46 általános szervezet, szövetségi tagságra vonatkozó jellemzői és kapcsolathálózati elemzése II.3. Következtetések 72 II.3.1. A kapcsolathálózati vizsgálat eredményeinek 72 szervezetfejlesztési vonatkozásai II.3.2. A nonprofit szervezetek kapcsolathálózati vizsgálatának 76 módszertani problémái Irodalom 77 Mellékletek 78 2
3 BEVEZETÉS A nonprofit kutatások egyik permanens kihívása, hogy a szektor változékonysága ellenére meg tudja ragadni azokat a sajátosságokat, jellemzőket, amelyek egy adott időszakban meghatározónak mutatkoznak. A másik kihívás - amely végig kísérte a szektor nemzetközi kutatásának több mint harminc évét -, hogy megtalálja azokat a módszertani, elemzési apparátusokat, amelyekkel adekvát válaszokat adhat a szektor jelenségeire, és ezzel együtt a tágabban vett gazdasági és társadalmi kérdésekre. A korszellemnek megfelelően a hálózati metafora már a kilencvenes években megjelenik az interdiszciplináris típusú nonprofit elméletekben. A nemzetközi nonprofit kutatásokat az összehasonlító vizsgálatok dominálták a kilencvenes évek elejétől. A globalizáció és a globális civil társadalom azonban olyan új jelenségeket mint például a civil társadalom hálózatosodása - hozott felszínre, amelyekhez meg kellett találni a megfelelő elemzési és módszertani apparátust is. Ennek a hálózatosodásának megértéséhez új módszertani apparátusként fedezik fel a kapcsolathálózati elemzést a nonprofit kutatásban. A témában végzett konkrét empirikus kutatások már a harmadik évezredhez köthetők. Az eredmények azt mutatják, hogy a kapcsolathálózati elemzés nem csak mint módszertani újdonság hozhat újat a nonprofit kutatásban, hanem számos olyan összefüggést is megvilágít (pl. északi déli, fejlődő fejlett országok nonprofit szektorinak különbségei, eltérő fejlődési útjai és helye a globális világban), amelyeket a korábbi nemzetközi összehasonlító nonprofit kutatások eredményei még csak sejtetni engedtek. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindig az adott kérdésfeltevéshez az adott módszert kell alkalmazni, és úgy véljük, ebben a kapcsolathálózati elemzés is egy lehetséges de a többi módszertani megközelítést nem kizáró megoldás. Kutatásunkban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a formális statisztikai elemzés mellett, a kapcsolathálózati elemzésnek egy ernyőszervezet elemzése alapján milyen relevanciái lehetnek a hazai nonprofit kutatásban, illetve milyen szervezetfejlesztési és módszertani vonatkozásai lehetnek. 3
4 I. A HÁLÓZATELEMZÉS A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOKBAN A társadalomtudományokban a hálózati metafora megjelenése több mint négy évtizedes múltra tekint vissza, gyökerei MORENO, LAZARSFELD, MERTON, ROGERS munkásságában eredeztethetők. Ma a társadalmi kapcsolatháló (social network) megközelítés a szociológia egyik legdinamikusabban fejlődő kutatási irányzata, noha abban megoszlanak a nézetek, hogy egységes paradigmának 1 tekinthető -e (TARDOS, 1991). A hálózati elemzés (network analysis) lényegét MOLINA a következőkképpen fogalmazza meg: A társadalmi kapcsolathálók vizsgálata különböző elemek (személyek, csoportok, szervezetek, országok, események) kapcsolatát kutatja. A hagyományos eljárásoktól eltérően, melyek a viselkedést társadalmi osztálytól vagy épp szakmai hovatartozástól teszik függővé, a társadalmi hálók vizsgálata a kapcsolatokat helyezi a középpontba, nem az egyes elemek jellemzőit. (MOLINA, 2001) WELLMANN (1991) tartalmában hasonló, de többrétegű definíciót ad: A hálózatelemzés az egyénszempontú megközelítéssel szemben mely szerint az egyén a többi cselekvőtől függetlenül cselekszik, kizárólag saját érdekeit és döntéseit tartva szem előtt vizsgálja és elemzi a társadalmi struktúrák, a miliő, az egyén másokhoz fűződő kapcsolatait, vagyis nem a környezetükből kiragadva, hanem annak részeként, kötődéseikben és függéseikben, a meglévő és a hiányzó kapcsolataikban, azok tartalmát és erősségét figyelembe véve vizsgálja alanyait Magától értetődő kérdésként merül fel, hogy: mik azok a teoretikus és empirikus újdonságok, amely elősegítették a hálózati metafora és módszer különösen az elmúlt másfél évtizedben felívelő gyors interdiszciplináris karrierjét? (lásd. pl.: COLEMAN, 1990; CASTELLS, 1997; Putnam, 2000; MOLINA, 2001; BARABÁSI, 2003; ANHEIER - KATZ, 2005;) Egyfelől a hálózatelemzés (network analysis) azt a teoretikus lehetőséget kínálja, hogy általa áthidalhatóvá válik az a szakadék, amely a mikro- és makroszintű elemzéseket elválasztja. Azaz, az egyik szinten megragadott összefüggések elhelyezhetővé válnak a másik szint 1 A témát kutatók egy része inkább új elméleti irányzatként kezeli (lásd: pl. Letenyei, 2000), míg másik részük módszertani újdonságát hangsúlyozza (lásd: pl. Albert- Dávid-Kürtösi, 2000; illetve Anheier-Katz, 2005). 4
5 vonatkoztatási rendszerében (TARDOS, 1995:7). Másfelől a kapcsolathálózati megközelítés, ahogy fentebb a MOLINA-féle meghatározásban is olvashatjuk - az empirikus adatgyűjtés hagyományos, egyénközpontú survey-módszerét meghaladva, a többszintű elemzés többletét nyújtja, sajátos módszertani megoldásaival. Az alábbiakban először áttekintjük a hálózatelemzés fejlődésének főbb csomópontjait, majd fontosabb módszertani eszközeit ismertetjük. Ez utóbbi különösen fontos, hiszen e nélkül a szövetségi tagok körében végzett hálózati elemzés fogalomhasználata és mutatói sem érthetők meg. A hálózatelemzés fejlődésének főbb jellemzői. 2 A hálózat fogalmának bevezetését és annak a társadalmi struktúra vizsgálatára való felhasználását RADCLIFFE-BROWN (1940) nevéhez kötik. Népszerűvé válása azonban már a második világháború utáni szociológia szemléleti változásaival és intézményi átalakulásával függ össze. A személeti változás hátterében az elveszett közösségektől a kapcsolatok megtalálásáig tartó folyamat húzódott meg. Nevezetesen: a közösségek amerikai stílusú módszertani és szemléletbeli kutatásával való elégedetlenség arra indította a szociológusok egy jelentős részét, hogy újraértelmezze a közösség fogalmát, illetve valami tágabb magyarázó fogalmat találjon helyette. Mindez tulajdonképpen oda vezetett, hogy a közösség fogalma leszűkült és felváltotta a társadalmi hálózat fogalma. Az új fogalom és értelmezés - a társadalmi hálózat - egyfelől szembe ment a hagyományos szociológiai és antropológiai szemlélettel az által, hogy határtalannak mutatta be a közösségeket, illetve a személyes kapcsolatok hálózatának feltérképezésével jellemezte és írta le a közösségeket. Másfelől nem fogadta el a társadalmi viselkedés normatív magyarázatát, hanem az egyes individuumok strukturális elhelyezkedéséből kapcsolathálózati sajátosságaiból vezette le az egyének értékeit és attitűdjeit. 2 Az elemzést SZÁNTÓ TÓTH (1993): A társadalmi hálózatok elemzése. Társadalom és gazdaság 1.sz o., és SZÁNTÓ (2005): A társadalmi kapcsolatháló- elemzés szociometriai gyökerei. In: Településkutatás (szerk.: Letenyei L.) Budapest: Ráció, tanulmányainak felhasználásával foglaljuk össze. 5
6 A hálózatelemzés legszorosabb elméleti-módszertani előzményének a szociometriai vizsgálatok tekinthetők. A MORENO-féle (1934) hagyományos szociometria elemzési egységei az egyének, és a rokonszenvi-ellenszenvi kapcsolatokat vizsgálja szociometrikus tesztek alapján. Az alábbi táblázat jól mutatja, hogy melyek azok főbb lényeges pontok, ahol a szociometria és a kapcsolatháló elemzés eltérnek. Az újabb keletű, főként a MÉREI Ferenc nevéhez (1971) köthető úgynevezett többszempontú szociometria vizsgálatok már rákérdeznek közösségi funkciókra, az ehhez kötött kapcsolatokra egyéni tulajdonságokra. A szociometria és a kapcsolatháló-elemzés összehasonlítása Elemzési egyének egyének, társadalmi csoportok és egység szervezetek, országok, régiók, stb. A vizsgált rokonszenv rokoni, baráti, hatalmi, reláció tartalma ellenszenv kapcsolatok kommunikációs, tranzakciós, gazdasági kapcsolatok Adatforrás szociometrikus teszt megfigyelés, kérdőív, interjú, dokumentumok, statisztikák Forrás: Szántó, 2005:651. A társadalmi hálózatok kutatásában főként a módszertani megoldások alkalmazásában négy nagyobb korszakot tudunk megkülönböztetni: Az 50-es években a kapcsolathálók egyszerű grafikus ábrázolására szorítkoztak a kisebb közösségben végzett esettanulmányok feldolgozásakor. A 60-as években ugrásszerűen megszaporodtak az empirikus vizsgálatok, amelyek mintegy megkövetelték a módszertani segédeszközök finomítását is. A módszertani fejlődésben nagy szerepet játszott a matematika fejlődése (a reláció analízis és gráfelmélet) és nem utolsó sorban a számítógépek megjelenése. A 70-es évek a társadalmi hálózatkutatások fejlődésének extenzív korszakát jelentették, míg a 80-as évekkel az interdiszciplináris kiterjesztés, a módszerek letisztulása, a kutatói közösségek és hálózatok kialakulása vette kezdetét a hálózatkutatásban. Magyarországon a kapcsolathálózati elemzések dominánsan három terület köré csoportosíthatók (TARDOS, 1995:11): 6
7 család, rokonsági, illetve baráti kapcsolatok, támogatási hálózatok (lásd pl.: ALBERT Fruzsina, DÁVID Beáta, UTASI Ágnes kutatásai), továbbá a gazdasági szervezetek informális tranzakcióinak, a viszonosságon alapuló munkacsere-viszonylatok, illetve regionális, település szintű kapcsolatok elemzése (lásd pl.: CZAKÓ Ágnes, SIK Endre, LETENYEI László vizsgálatai), valamint a rétegződés- és struktúrakutatás (lásd pl.: ANGELUSZ Róbert, TARDOS Róbert tanulmányai és vizsgálatai). A kapcsolathálózati elemzés tehát a hazai szociológiai kutatásokban már bevett gyakorlatnak számít, míg a nonprofit kutatásokban ez a megközelítési mód még nem nyert polgárjogot, mivel főként a formális, statisztikai, valamint a funkcionális vizsgálatok uralják az elméleti és módszertani kutatásokat. A hálózatelemzés módszertani eszközei. 3 A társadalmi hálózatok három szempontból vizsgálhatjuk: a mikro-szintű szemlélet az egocentrikus hálózatokat vizsgálja, és egy individuumra vagy szervezetre, és annak kötődéseire koncentrál, míg a makroszintű elemzések középpontjában a hálók tagjai között kialakuló struktúrák vizsgálata áll. A hiperhálózati megközelítés pedig azon struktúrákat tárja fel, amelyek megegyező és különböző típusú hálók kombinációjával keletkeznek, például egy szervezeti tagság nem csak a szervezet tagjai között hoz létre kapcsolatokat, hanem a szervezetek között is, illetve a tagság összefonódó részén belül. A kapcsolathálózati elemzés jól kiforrott, de speciális fogalomkészlettel dolgozik. Az alábbiakban ennek a fogalomkészletnek a legfontosabb elemeit ismertetjük. A társadalmi kapcsolatháló a cselekvők (egyének, szervezetek, stb.) véges számú készletéből, valamint a köztük fennálló kapcsolatokból (relations) áll (WASSERMAN, FAUST,1994). A hálózati struktúra elemzése tehát, a társadalmi relációk feltérképezésével kezdődik, majd pedig a 3 Az elemzés ezen részét SZÁNTÓ (2005): A társadalmi kapcsolatháló- elemzés szociometriai gyökerei. In: Településkutatás (szerk.: Letenyei L.) Budapest: Ráció, , illetve Albert- Dávid - Kürtösi (2000): Kísérlet életútinterjúk kapcsolthálózati elemzésére. Évkönyv VIII os Intézet, o. tanulmányainak felhasználásával foglaljuk össze. 7
8 következő lépésben vizsgáljuk meg, hogy a strukturális pozíció miként vonatkozik az attribútum (pl. nem, életkor, foglalkozás vagy éppen szervezettípus stb.) típusú változókra. A hálózatok csomópontjait aktoroknak nevezik, amelyek lehetnek (személyek, csoportok, szervezetek, országok, események). A közöttük fennálló kapcsolatokat vonalak (gráfok) ábrázolják. Az aktorokat irányított ( A barátjának tartja B -t, de nem biztos, hogy B is annak tartja A -t) vagy irányítatlan (ha A rokona B -nek, akkor B is rokona A -nak) kapcsolatok köthetik össze. Az irányított vonalak vagy gráfok tehát valahonnan valahová tartanak, és három különböző típusuk lehet: szimmetrikus (vagy kölcsönös) aszimmetrikus, azaz vagy csak kibocsátója, vagy csak befogadója van, illetve a hiányzó gráfok. A kapcsolatháló grafikus elemzésében töréspontnak (cut point) nevezik egy pontot akkor, ha annak eltávolítása azt eredményezi, hogy, a korábban valamilyen módon összefüggő gráf nem-összefüggővé változik. Hídnak pedig azt a kapcsolatot nevezik, amelynek kiiktatása hasonló eredményekkel jár, ugyanakkor a hídszerű kapcsolatok az adott hálózat kohézióját is erősítik. A kapcsolatok jellegzetes típusai a relációk, amelyek az aktorok közötti összeköttetések tartalmi részére vonatkoznak. Ezek lehetnek csere, rokonsági, kommunikatív, érzelmi, instrumentális és hatalmi kapcsolattípusok stb. A különböző típusú viszonyok eltérő hálózatokat alkotnak, még akkor is, ha az elemek azonos csoportjára vonatkoznak. (KNOKE, KUKLINSKI, 1988). A hálózatelemzésben tehát a struktúra az aktorokat összekötő társadalmi relációk mintázatát jelöli. Hálózat fogalma alatt az a kapcsolatháló szereplői és a köztük definiálható relációk összességére vonatkozik, míg a csoport azon aktorok összességét jelenti, amelyek relációt értelmezni kívánjuk. A kapcsolatháló alcsoportok egyik fő típusa a klikk, amely olyan kapcsolatháló szereplők (aktorok) együttese, akiket szoros és kölcsönös kapcsolatok fűznek egymáshoz. Mindez azt jelenti, hogy a klikk a kapcsolat magas kohézióval rendelkező részhalmaza. A kapcsolathálózatokat nem csak grafikus, hanem mátrix formában is ábrázolhatjuk. A kapcsolathálózati mátrix elemzése során 8
9 megállapíthatjuk a hálózat sűrűségét, ami a lehetséges és a létező kapcsolatok arányát jelenti. A sűrűség értéke mindig 0 és 1 közötti szám, melynek magasabb értékei nagyobb hálózati sűrűséget jelentenek. Az egyes kapcsolathálózati szereplők (aktorok) kapcsolatainak számát a kapcsolathálózati fogalomkészletben foknak (degree) nevezzük. Az aktorokhoz beérkező kapcsolatokat befoknak (indegree), míg az aktoroktól kifelé mutató kapcsolatok száma pedig a kifok (outdegree). Egy aktor presztízse annál magasabb lesz, minél több intenzív kapcsolat irányul feléje (befok) a háló többi szereplője felől. Végezetül a központiság (centrality) fogalmát kell ismertetnünk. Ez azt mutatja meg, hogy a valóban létező kapcsolatok közül mennyit birtokol az adott szereplő. Ez az elemzés megmutatja a központi helyzetű szereplőt a szociometrikus sztárt amelynek ellenpárja az elszigetelt egyén, akinek nincsenek kapcsolatai a háló többi szereplőivel. Természetesen a kapcsolathálózati elemzés a fentieknél jóval több és összetettebb, illetve erősen matematizált fogalomkészlettel dolgozik. Ehelyütt csak azokat az alapvető és legfontosabb elemzési elemet ismertettük, amelyek segítenek megérteni a kapcsolathálózattal részletesen és behatóan nem foglalkozó olvasó számára is a módszer lényegét. 9
10 II. A HÁLÓZATELEMZÉS, MINT A NONPROFIT SZERVEZETEK VIZSGÁLATÁNAK ÚJ IRÁNYA A nonprofit kutatások egyik permanens kihívása, hogy a szektor változékonysága ellenére meg tudja ragadni azokat a sajátosságokat, jellemzőket, amelyek egy adott időszakban meghatározónak mutatkoznak. A másik kihívás - amely végig kísérte a szektor nemzetközi kutatásának több mint harminc évét -, hogy megtalálja azokat a módszertani, elemzési apparátusokat, amelyekkel adekvát válaszokat adhat a szektor jelenségeire, és ezzel együtt a tágabban vett gazdasági és társadalmi kérdésekre. Kezdetben ezek a módszertani apparátusok főként egy-egy tudományág (leginkább a közgazdaságtan, majd a politológia, szociológia) elemzési, módszertani megoldásait alkalmazták. Ahogy a szektor viszonylatai egyre összetettebbé váltak, úgy lettek az elemzési és módszertani megközelítések is több szempontúvá. A kilencvenes évek elején a nemzetközi nonprofit kutatásokat az összehasonlító vizsgálatok dominálták. A globalizáció és a globális civil társadalom olyan új jelenségeket hozott felszínre, amelyekhez meg kellett találni a megfelelő elemzési és módszertani apparátust is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy mindig az adott kérdésfeltevéshez az adott módszert kell alkalmazni, és úgy véljük ebben a kapcsolathálózati elemzés is egy lehetséges de a többi módszertani megközelítést nem kizáró megoldás. Sőt, mint majd látható, az ernyőszervezet kapcsolathálózati elemzését meg kell, hogy előzze egy részletes formális statisztikai elemzés, hiszen csak ennek alapján tudjuk azokat a jellemzőket szervezeti tulajdonságokat feltárni, amelyek segítenek megérteni az egyes tagszervezetek közötti kapcsolatok tartalmát, minőségét is. II.1. A hálózati metafora a nonprofit elméletek és kutatásokban A nonprofit szervezetek gazdaságban, társadalomban betöltött szerepeit magyarázó elméletek közül a hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban (EVERS, 1995; WALCHER, 1997) érhető először tetten. Valójában a globális civil szervezetek vizsgálata indította el a civil/nonprofit kutatásban a hálózati megközelítést, abból az alaptételből kiindulva, hogy ezen szervezetek egyik legfontosabb sajátossága a reciprocitás és a hálózatiság. 10
11 II.1.1. A hálózati metafora a jóléti pluralista koncepcióban. Adalbert EVERS és Thomas OLK jóléti pluralista koncepciójukban abból indultak ki, hogy a jólét termelése 4 a piac, az állami intézmények, a háztartások és a civil/nonprofit szervezetek összjátékaként valósítható meg. Ellentétben más jóléti pluralista felfogásokkal (pl. KAUFMANN, 1994) a szerzők felhasználták a korábbi nonprofit elméletek eredményeit is, és a szektorok közötti együttműködés mellett foglalnak állást. A jóléti pluralista koncepció ugyanakkor abban tér el a korábbi nonprofit elméletektől, hogy itt nem annyira az egyes szektorok közötti különbségek, hanem az állam, a piac és a háztartás közötti átmenetek és feszültségek kapnak kiemelt jelentőséget. A korábbi elméletekben (például WEISBROD közjavak-, HANSMANN bizalom-, JAMES kínálati vagy SALAMON interdependencia-elméletében) erősen háttérbe szorult a nonprofit szervezetek szélesebb körű funkcionális elemzése. Ugyanis az amerikai nonprofit elméletek a nonprofit szektor szervezeteinek csak egy részére, a közszolgáltató szervezetek szerepére koncentráltak, míg az érdekérvényesítő, illetve a tag- és önsegítő, valamint a segélyező szervezetek szerepét teljesen figyelmen kívül hagyták (WALCHER 1997). A jóléti pluralista modellben a nonprofit szektor egyfajta intermedier terület, amely azáltal lesz komplex kapcsolatok színtere, hogy összekapcsolja a jóléti háromszög többi elemét. EVERS a nonprofit szektor köztes jellegét számos különböző fejlődési folyamat és kapcsolat hatékonyságából eredezteti, amelyek által a szektorok közötti határok áteresztőbbek és a köztük lévő interakciók intenzívebbé vál(hat)nak (EVERS 1995).Így például a nonprofit szektor és az állam közötti kapcsolatok vizsgálatában inkább a kooperáció kap kitüntetett figyelmet, és kisebb hangsúly jut az állammal szembeni autonómiára. A piaci intézményekkel való interakció hatása EVERS szerint megmutatkozik egyrészt abban, hogy a nonprofit szervezetek menedzsmentépítése egyre inkább piaci jellemzőket vehet és vesz fel, másrészt abban, hogy a nonprofit szervezetek vállalkozásaik révén versenyhelyzetbe kerülnek a piaci szereplőkkel, amely verseny erősen visszahat a szervezetek küldetésére, missziójára. Az informális szektorban megjelenő, szolidaritáson alapuló, kollektív vagy szubkulturális igények igen gyakran a nonprofit szektorban nyernek formalizált teret. Mindezek a nonprofit szektort a civil társadalom és a nyilvánosság képviseletével ruházzák fel. Az informális és a nonprofit 4 EVERS és OLK véleménye szerint a jólét egy fogyasztási folyamat végterméke, amelynek során javak, szolgáltatások, idő és energia bevetésével, felhasználásával objektíven és szubjektíven észlelhető szükségletek kielégítése történik. 11
12 szektor közötti interakció a társadalmi szolidaritást, a demokrácia és a társadalmi igazságosság érvényesülését van hivatott kifejezni. EVERS és OLK szerint - a szektorok közötti kapcsolati hálózatok kialakításában - a nonprofit szektor és szervezetei által történő erőforrás-mobilizálás (jószágok, társadalmi tőke, idő) mikéntjének van meghatározó szerepe. Ez azon múlik, hogy a nonprofit szervezetek az intermedier helyzetből következően azokat az erőforrásokat, amelyeket az államtól (pl. támogatások), a piacon keresztül (pl. vállalkozási bevétel), és az informális szektorból (pl. társadalmi tőke) nyernek, össze tudják-e kapcsolni a saját kompetenciáikkal és cselekvési stratégiáikkal. Az a mód, ahogy az egyes nonprofit szervezetek ezekkel az erőforrásokkal, kívülről jövő hatásokkal, befolyásokkal bánnak, illetve ahogy ezeket alakítják, meghatározza a szervezetek fejlődéstörténetét és karrierjét is (EVERS OLK 1996). A jóléti pluralista koncepcióban a hálózatok szükségessége és értelmezése tehát makroszinten merül fel és éppen a hálózatoknak az a tulajdonsága nem kap elég jelentőséget, hogy általuk áthidalhatóvá válik az a szakadék, amely a mikro- és makroszintű elemzéseket elválasztja. Azaz, az egyik szinten megragadott összefüggések elhelyezhetővé válnak a másik szint vonatkoztatási rendszerében is (TARDOS, 1995:7). Az életvilág hálózatként való észlelése a rendszerteória egyik fontos eleme. SIECKERMAN és NÜSS (2006) alábbi modelljükben arra tesznek kísérletet, hogy az intermedier szektort elhelyezzék a társadalmi hálózatok rendszerében. Először is a hálózatokat felosztják természetes és mesterséges hálózatokra. A természetes hálózatok részeként megjelenő elsődleges hálózatok amelyek jellemzője az informalitás - az eversi modellben a háztartásoknak felelnek meg. A természetes és mesterséges hálózatokat is magában foglaló intermedier szektort a másodlagos és harmadlagos hálózatok alkotják. Tulajdonképpen ez a közvetítő, határokat átszelő jelleg az intermedier szektor legfontosabb tulajdonsága, hiszen egyszerre magában hordoz többfajta hálózati tulajdonságot. Az intermedier szektor részét képező másodlagos hálózatok azokat a nem formalizált szerveződéseket tartalmazzák, amelyek szervezettségük alapján további alcsoportra az alacsonyan és a magasan szervezett hálózatokra oszthatók. 12
13 A nonprofit szektor és a piaci szektor szervezeteit a szerzők a harmadlagos hálózatokban helyezik el intézményesültségük és formális kooperációik miatt. 1.táblázat Az intermedier szektor helye a társadalmi hálózatok rendszerében Természetes hálózatok Mesterséges hálózatok Intermedier szektor Elsődleges Másodlagos hálózatok Harmadlagos hálózatok hálózatok nem alacsonyan erősen nonprofit piaci szervezetek szervezett szervezett szervezett szervezetek informális körök kis hálók nagyobb hálók intézményesült szervezetek piaci vonatkozású kooperációk család, rokonság, kollégák, barátok önsegítő csoportok, szomszédsági hálók laikus szolgálatok, egyesülések különböző tevékenységű alapítványok, egyesületek stb. termékhálózatok (pl. autógyártás), kereskedelmi szövetségek, egyesülések Forrás: Spieckermann, Nüss, A modell alaposabb tanulmányozása alapján azt is láthatjuk, hogy az intermedier szektor fogalmát a szerzők lényegesebben tágabban értelmezik, mint EVERS, hiszen nála az intermedier szektor csak a formalizált és intézményesült szervezetek együtteseként definiálódik. Az intermedier szektort SPIECKERMANN, NÜSS (2006) modellje sokkal inkább a civil társadalom tágabb fogalma alatt értelmezi, amelynek egyaránt részei a nem intézményesült szerveződések és az intézményesült szervezetek. Hiányossága a modellnek, hogy az állami kormányzati kapcsolatokat/hálózatokat nem emeli be a modellbe, és így az intermedier szektor egyik fontos kapcsolati szereplője kimarad az elemzésből. A rendszer szempontú megközelítések, mint a fentiekben láthatjuk, valamit kezdeni akarnak a hálózatok kérdésével és ezt teoretikus irányultságuknak megfelelően a társadalmi jelen esetben a hálózati - makrostruktúrák rendszerezésén keresztül kívánják megoldani, de azzal némileg adósak maradnak, hogy mi a tartalmuk ezeknek a hálózatoknak. II.1.2.A globális civil szervezetek kapcsolathálózati vizsgálata. A civil társadalom fogalma évszázadokon át összeforrt a nemzetállam fogalmával, hiszen innen nyerte identitását, társadalmi bázisát. Az 13
14 1980-as évek nemzetközi gazdasági, diplomáciai szóhasználatában és dokumentumaiban egyre inkább teret nyertek az olyan kifejezések, mint: a páneurópai vagy transznacionális civil társadalom, értve ez alatt a határokat átszelő, határokon átnyúló civil társadalmi összefogásokat (ANHEIER, GLASIUS, KALDOR, 2004:36). A globális civil társadalom szóhasználat és értelmezés a kilencvenes években kezd el terjedni tudományos és szakmai körökben abban az kontextusban, hogy a globális civil társadalom a globalizáció ellensúlya. Értve ez alatt azt, hogy a világ gazdasági, politikai és kulturális globalizálódásának ellenőrzéséhez globális civil társadalomra van szükség. Ennek a globális civil társadalomnak pedig a legfontosabb tulajdonságai pachwork jelleg mellett - a reciprocitásban és a hálózatiságban ragadhatók meg. Ezt a hálózatiságot YERGIN és STANISLAV (cit. Anheier és Katz, 2005) átszőtt világ metaforával jellemzik. Jonh KEANE (2004: 23) A civil társadalom. Régi képzetek, új látomások c. könyvében a globális civil társadalmat kölcsönösen összekapcsolt, többrétegű társadalmi térként jellemzi, határokon átívelő hálózatok és interakció-láncolatok összességeként, amely a lokálist a globálishoz kapcsolja. A globális civil társadalom hálózati megközelítéshez nem kis mértékben járult hozzá Manuel CASTELLS, a hálózati társadalomról szóló trilógiájával. HELD és mtsai szerint (cit. Anheier és Katz, 2005) a globális civil társadalom három fő jellemzővel írható le: az extenzitás (extensity) mint a hálózatok kiterjedése; az intenzitás (intensity) mint a hálózat különböző csomópontjai között fennálló kapcsolatok számának és típusának sűrűsége; és végezetül sebesség (velocity), amellyel a szervezetek a hálózati pontok közötti kapcsolataikat kialakítják, illetve használják. Helmut ANHEIER és kutatócsoportja 2000-ben indította útjára az első Global Civil Society Évkönyvet. Ezekben az Évkönyvekben évről-évre áttekintik a globális civil társadalom aktuális problémáit. A 2004/5-ös Évkönyvben ANHEIER és KATZ (2005) a globális civil társadalom hálózati megközelítésével foglalkoznak. 5 Magától értetődő kérdésként merül fel, hogy miért éppen a hálózatelemzés, hiszen eddig a nemzetközi összehasonlító kutatások (lásd pl.: SALAMON, ANHEIER, 1995; SALAMON, SOKOLOWSKI, LIST, 2001) uralták a civil szervezetek vizsgálatának terepét? Mi az a módszertani 5 ANHEIER, H., KATZ, H. (2005): Network Approaches to Global Civil Society. In: Global Civil Society 2004/5. Sage, London,
15 újdonság és többlet, amit a hálózatelemzés kínálhat a globális civil társadalom és szervezeteinek vizsgálatában? ANHEIER és KATZ szerint a globális civil társadalom vizsgálatához egy olyan módszert kell keresni amelyet kevéssé hatott át a módszertani nacionalizmus. A hálózatelemzés - egy olyan jelenség vizsgálatánál, mint a globális civil társadalom, amely átlépi a nemzetállamok, a régiók és a kontinensek határát épp azt az ígéretet hordozza magában akulturális és elvonatkoztatott jellegénél fogva -, hogy nem szenved a módszertani nacionalizmus gyermekbetegségeiben. A másik ok, ami a hálózatelemzés relavanciája mellett szól, az éppen a globális civil társadalom erős reciprocitása és hálózatisága. ANHEIER és KATZ (2005) legutóbbi tanulmányukban arra tesznek kísérletet, hogy empirikus úton, 5158 szervezetre 6 kiterjedően tárják fel a globális civil szervezetek (az NGO-k) közötti hálózati kapcsolatokat. Első lépésként a mintát alkotó szervezetek közötti teljes kapcsolathálót rajzolták fel, és azt találták, hogy az NGO-k igen kis hányada aránytalanul nagyszámú kötéssel rendelkezik a többi szervezet felé, míg többségük pedig kevés kötéssel. Ennek alapján azt a következtetést vonták le, hogy szervezetileg a globális civil társadalom hálózatai még kevéssé strukturáltak, noha találhatók közöttük már magasabb kötöttségű klaszterek (ANHEIER - KATZ, 2004:211). Második lépésben a mintát alkotó jelentősebb ernyőszervezetek egocentrikus hálózatait vizsgálták észak-dél dimenziók mentén 7, illetve országos szinten 8, arra keresve a választ, hogy miért alakul másképp az egyes ernyőszervezetek kapcsolathálózati sorsa. Az eredmények egyfelől azt mutatták, hogy a nonprofit szervezeti hálózatok a fejlődő országokban ritkábbnak míg északon összetettebbnek mutatkoznak, továbbá a déli szervezetek erősen rá vannak utalva a globális kapcsolatokra a jobb kapcsolati tőkéjű északi szervezetekkel. Következésképpen írja ANHEIER és KATZ - délinek lenni globálisabbá teszi a nonprofit szervezeteket abban az értelemben, hogy a területi elhelyezkedésük új kapcsolatok keresését igényli a jobb kapcsolati tőkéjű északi szervezetek felé. Témánk szempontjából a kutatás harmadik esettanulmánya érdemel kiemelt figyelmet. Ez egy Nigériában, illetve Szenegálban működő 6 Ez a minta az Union of International Assotiation mintegy 25%-át jelentette. 7 Az északi ernyőszervezetet egy svájci székhelyű NGO volt, amely a nonprofit szervezetek és a kormány közötti kapcsolatokkal foglalkozott, míg a déli NGO egy etiópiai központú keresztény szervezet volt, amely a fejlődő országok segítésére jött létre. 8 Ebben az esetben Nigériában és Szenegálban helyi és nemzetközi szervezetek által létrehozott ernyőszervezetek voltak a vizsgálat tárgyai. 15
Központi Statisztikai Hivatal
Központi Statisztikai Hivatal A 2003-ra vonatkozó nonprofit-adatgyűjtés legfontosabb megállapításai A Központi Statisztikai Hivatal 2004-ben, három év után ismét teljes körű adatgyűjtést hajtott végre
RészletesebbenA helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei
A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés
RészletesebbenHálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés
Hálózat, kapcsolat, interakció társadalmi tőke és együttműködés Csizmadia Zoltán, tudományos munkatárs MTA KRTK RKI NYUTO MTA, 2014. november 20. MTA RKK 30. évfordulójára Tudományterületi sajátosságok
RészletesebbenNONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NONPROFIT SZERVEZETEK MAGYARORSZÁGON 2007 N PROF I T N BUDAPEST, 2009 Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISSN 1218 7194 Felelős szerkesztő: Tokaji Károlyné főosztályvezető
RészletesebbenTáblázatok. 1. A nonprofit szervezetek száma és megoszlása településtípus szerint, 2005
TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A nonprofit szervezetek és megoszlása településtípus szerint, 2005 2. A nonprofit szervezetek és megoszlása tevékenységcsoportok szerint, 2005 3. A nonprofit szervezetek és megoszlása
RészletesebbenCivil társadalom utak és tévképzetek?
Civil társadalom utak és tévképzetek? Dr. KÁKAI László Habil. egyetemi docens Mesterek és tanítványok 10 éves a Politikatudományi Doktori Program Pécs, 2012. március 9. Az állam és a nonprofit szektor
RészletesebbenKapcsolatháló-elemzés az iskolai közösségek vizsgálatában II.
Kapcsolatháló-elemzés az iskolai közösségek vizsgálatában II. Boda Zsófia Néray Bálint Budapesti Corvinus Egyetem Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ 2011. március 22. 1. Tartalom A központ kutatási
RészletesebbenA NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei
A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek
RészletesebbenO F. Nonprofit szervezetek Magyarországon, 2006 P R. Központi Statisztikai Hivatal
szervezetek alapítványok egyesületek szövetségek érdekképviseletek közhasznú társaságok egyesülések köztestületek társadalmi szervezetek közalapítványok társas nonprofit szervezetek kamarák hegyközségek
RészletesebbenBocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei
Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó
RészletesebbenDr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója. Pécs, szeptember 27.
Dr. Kákai László Nonprofit szektor és szervezetek definiciója Pécs, 2005. szeptember 27. Civil szféra fogalmai a személyes és anyagi erőforrások önkéntes mobilizálása a közjó érdekében; az állam korlátozása
RészletesebbenA Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben
A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenKákai László * Bevezetés
Kákai László * CIVIL SZERVEZETEK KAPCSOLATI HÁLÓZATAINAK JELLEGZETES MINTÁI A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ** Bevezetés A különbözõ civil szervezetek (pl. gazdasági, szociális, környezetvédelmi, kulturális,
RészletesebbenKirály Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária 2006
A Network-Elemzés - és felhasználása általános iskolai osztályok társas szerkezetének és a szerveződésért felelős személyes tulajdonságok feltárására Király Zoltán, Kondé Zoltán, Kovács Antal, Lévai Annamária
RészletesebbenOrszágos KID Egyesület
Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)
RészletesebbenA pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,
RészletesebbenREGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA
Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenA TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI
A TANÁCSADÁSI MODELLEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK FŐBB SAJÁTOSSÁGAI Józsa Imola Doktorjelölt Dr. Vinogradov Sergey PhD.Tanszékvezető Egyetemi docens SZENT ISTVÁN EGYETEM Gödöllő BUDAPESTI KERESKEDELMI ÉS
RészletesebbenUS. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók:
US. Agency for International Development (USAID) Minőségi mutatók: Jogi környezet Szervezeti kapacitás Pénzügyi életképesség Támogatottság Ellátottság Infrastruktúra Kialakult kép Európai Nonprofit Jogi
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási
RészletesebbenPályázati adatlap. Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére. A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám:
Pályázati adatlap Baranya megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztésére A pályázó neve, székhelye: Regisztrációs szám: (A pályáztató szervezet tölti ki!) Kedvezményezett: Partnerek: 7624 Pécs,
RészletesebbenSzociális gazdaság és vidékfejlesztés
Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai
RészletesebbenAZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK
AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenHang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.
Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:
RészletesebbenKulcs véleményvezér kutatás Közösségi hálózatelemzés
Kulcs véleményvezér kutatás Közösségi hálózatelemzés 2011.11.17. Kutatás folyamata 2 Célkitűzések Rising Starok azonosítása Új KOL-ek meghatároz ása Közösség szerkezetének, összefüggéseinek elemzése 3
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenCivil szektor Közép-Kelet Európában
Civil szektor Közép-Kelet Európában Prof. Dr. KÁKAI László egyetemi tanár Pécs, 2016. nevember. Az állam és a nonprofit szektor kapcsolatának típusai Funkció Model Kormányzat dominánlt Duális Együttműködő
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenTársadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében
Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében DR. KABAI GERGELY TÁRSADALOMKUTATÓ, SZAKPOLITIKAI ELEMZŐ (PANNON.ELEMZŐ IRODA KFT) EMBER A TÁJBAN A BALATONI TURIZMUS AKTUALITÁSAI ÉS THE WINE
RészletesebbenA társadalmi kapcsolatok jellemzői
A társadalmi kapcsolatok jellemzői A győri lakosság kapcsolati tőkekészletének sajátosságai Dr. Csizmadia Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens SZE PLI Szociális Tanulmányok Tanszék Zárórendezvény Győr,
RészletesebbenBarcelonai Folyamat 10.
Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő
RészletesebbenA magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége
RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése
RészletesebbenÁltalános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján
Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
RészletesebbenErőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása
Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet PARA?digmaVÁLTÁS! Erőszak a középfokú oktatásban egy kelet- magyarországi kisvárosban végzett kutatás bemutatása CSABA Zoltán László
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenA felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció
A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció Benke Magdolna Egyetemisták a tanuló közösségekért. Gondolatok a Téli Népművelési Gyakorlatok tanulságairól.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenKistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében
Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Mi is a közösségfejlesztés? az adott településen élő emberek aktív közreműködésével, a rendelkezésre álló humán, természeti- és gazdasági erőforrásokból
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenHumánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein*
TARDOS KATALIN Humánpolitika a dolgozó szegények munkahelyein* A szegénységi küszöb alatti bérekkel rendelkezõk részaránya folyamatosan növekedett a kilencvenes évek Magyarországán. A bérszínvonal és az
RészletesebbenCivil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány
Civil Ernyőszervezet létrehozása Tata városában tanulmány 2009 február április Megrendelő: Tatai Civil Társulás Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság Készítette: Körics Euroconsulting 1053 Budapest, Kossuth
RészletesebbenSzükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László
Szükséges-e a civil összefogás Magyarországon? Dr. Kákai László A politikai intézmények iránti bizalom (százfokú skálán való értékelés) 1991 1996 2001 2002 2003 Köztársasági elnök 79 66 59 61 58 Alkotmánybíróság
RészletesebbenSzovátai Ajánlás. Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult.
Szovátai Ajánlás Az RMDSZ és a romániai magyar ifjúsági szervezetek közötti kapcsolat a rendszerváltás után több keretben, többféle formában alakult. Az ifjúsági mozgalom, az ifjúsági szervezetek spektruma
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 986-999
Vida Zsófia Viktória 1 KAPCSOLATHÁLÓZAT ELEMZÉS TÁRSADALOMFÖLDRAJZI NÉZŐPONTBÓL EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉS GENERÁCIÓK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK VIZSGÁLATA BEVEZETÉS A kapcsolathálózat elemzés a hálózattudományon belül
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi
Részletesebben1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése
1 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése A kutatás célja a természetgyógyászat néven összefoglalható, alternatív és komplementer gyógyító módszerek (röviden: alternatív
RészletesebbenCivil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001
Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének
RészletesebbenCivil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M)
Civil szervezetek működési célú támogatása 2015 (NEA-15-M) A pályázatok benyújtása az alábbiak szerint lehetséges: Közösségi környezet kollégiuma esetén: 2015. március 16-ig Mobilitás és alkalmazkodás
RészletesebbenTerületi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét
Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét [Szirmai Viktória (szerk.): A területi egyenlőtlenségektől a társadalmi jóllét felé. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2015. ISBN 978-615- 5075-27-8,
RészletesebbenA MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.
A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:
RészletesebbenMiskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről
Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a muzeális intézményekről,
RészletesebbenDiplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség
Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az
RészletesebbenVidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés
Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai
Részletesebben30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.
30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok
RészletesebbenA szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában
A szegénység fogalmának megjelenése a magyar online médiában Tartalomelemzés 2000 január és 2015 március között megjelent cikkek alapján Bevezetés Elemzésünk célja, hogy áttekintő képet adjunk a szegénység
RészletesebbenSzakkollégiumok Magyarországon
Szakkollégiumok Magyarországon Helyzetkép Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A kutatás céljai 1. Általános helyzetkép felvázolása A szakkollégiumok típusainak azonosítása A
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Alapítva: 1989 A múlt - TÖOSZ A szövetségek közül elsőként alakult meg a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) - 1989. március a települési
RészletesebbenTÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013
TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013 Bevezetés 3 Tér- Identitás-Rekonstrukció Az identitás a célok és az élettapasztalatok forrása az emberek számára. Értekezésem célja
RészletesebbenSzéttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia
Széttagoltság. Összefogás! Kamara!!! Pataki Éva Szociális Szakmai Szövetség 2010.06.17. SZIOSZ Szakmai Konferencia Mit akar a szociális szakma ma? Transzparens és koherens jogi, szakmai, finanszírozási
RészletesebbenA tanulás affektív tényezõi. Józsa Krisztián. Fejes József Balázs
8. A tanulás affektív tényezõi Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Fejes József Balázs Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet Bloom tanulással-tanítással kapcsolatos
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenFrancia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja. Orosz Gábor cikkének ismertetése. Várkonyi Erika
Francia és magyar egyetemisták versengésről alkotott szociális reprezentációja Orosz Gábor cikkének ismertetése Várkonyi Erika 2010 A vizsgálat kutatásra alapuló átfogó elemzést nyújt magyar és francia
RészletesebbenA GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER
A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása
RészletesebbenSZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag Előadó: Szilágyi Tamás A SZOCIOLÓGIA ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA, FEJLŐDÉSE A társadalomról és magáról az emberről már az ókori
RészletesebbenKözhasznúsági melléklet 2012
Adószám: 18689156-1-42 Törvényszék: 01 Fővárosi Törvényszék Bejegyző határozat száma: PK / / Nyilvántartási szám: 01/01/2898 SZENTJÁNOSBOGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 1085 Budapest, Horánszky utca 20. 2012 -1-1.
RészletesebbenRef # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok
Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek
RészletesebbenBabes-Bolyai Egyetem. Összefoglaló jelentés. Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06
Babes-Bolyai Egyetem Összefoglaló jelentés Vállalati innovációirányítási rendszer bevezetésére irányuló képzés a versenyképes cégekért 2016/06/06 Project N : 2015-1-HU01-KA202-13551 Összefoglaló jelentés
RészletesebbenAlba Radar. 11. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu
RészletesebbenHang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006.
Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18559334-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:
RészletesebbenKÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE
MOZGÁSSÉRÜLTEK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETE (8200 Veszprém, Budapest út 16.) KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2011. december 31. Kelt: Pápa, 2012. május 4. Glück Ferenc György gazdálkodó képviselője A közhasznú szervezetről
RészletesebbenCIVIL KAPCSOLATI HÁLÓK AZ ISTER-GRANUM EURORÉGIÓBAN. Eurohíd Alapítvány Esztergom
Az Európai Unió kifejezetten szorgalmazza az állami, önkormányzati szervezetek és a civil szervezetek össze - fogásán alapuló regionális szövetségek mûködését. Ma már fõként a szakirodalomban egyre inkább
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKözösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana. Domokos Tamás, módszertani igazgató
Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató A helyzetfeltárás célja A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés,
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenKönczöl Erzsébet. A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében
Könczöl Erzsébet A vállalati értéknövelés helye a magyar középvállalatok stratégiai célrendszerében Üzleti Gazdaságtan Tanszék Témavezető: Dr. Chikán Attila Minden szerzői jog fenntartva Budapesti Corvinus
RészletesebbenEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS. Amely létrejött egyrészről az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit. másrészről a(z)..
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Amely létrejött egyrészről az Képviseli: dr. Karakó László ügyvezető igazgató Székhely: 1036 Budapest, Lajos utca 80. Levelezési cím: 1301 Budapest, Pf. 84. Adószám: 23811038-2-41
RészletesebbenA SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA
A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS.. SZERVEZETI STRATÉGIA 2 Szervezet neve:... 1. ALAPOK A. Szervezet neve B. Szervezet jogi háttere C. Szervezet víziója D. Szervezet missziója és célrendszere 2. TERVEK A.
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenA HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal. Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök
A HR gyakorlatok alakulása - nemzetközi összehasonlítás fókuszban a közép-keleteurópai és hazai sajátosságokkal Kovács Ildikó Éva Tanszéki mérnök VIII. NEMZETKÖZI TANÁCSADÓI KONFRERENCIA 2016. október
RészletesebbenA Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként
A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása
RészletesebbenEgészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete
E Ü D SZ M Egészségügyben Dolgozó Szociális Munkások Országos Egyesülete II. Közgyűlés Budapest, 2010. 12. 10. "Ha többek életét és munkáját összekapcsoljuk, együttesen mindnyájan sokkal messzebbre jutunk,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról
TÁJÉKOZTATÓ a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat felállításáról I. Előzmények Az 1698/2005/EK rendelet 68. cikke előírja a tagállamok számára a nemzeti vidéki hálózatok létrehozását, melynek határideje 2008.
Részletesebben1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc
A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés
RészletesebbenAz Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai. Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest április 9.
Az Észak-alföldi Régió szociális szövetkezeteinek működési sajátosságai Virág Ádám Témavezető: Prof. Dr. Csoba Judit Budapest 2019. április 9. Szociális gazdaság: Franciaország, 1990, Harmadik szektor,
RészletesebbenMunkaerő-piaci ismeretek
2 Munkaerő-piaci ismeretek 1. Mutassa be a munkaerőpiacot (tartalma, kategóriái)! Hogyan alakul a munkaerőpiac működése? 2. Hogyan alakul a népesség megoszlása? Milyen tényezők határozzák meg a népesség
RészletesebbenÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30
ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása
RészletesebbenKözhasznúsági jelentés 2009.
Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.
RészletesebbenPál Judit - Vörös András. Budapesti Corvinus Egyetem. Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ. 2011. március 1.
Pál Judit - Vörös András Budapesti Corvinus Egyetem Kapcsolatháló- és Oktatáskutató Központ 2011. március 1. Definíció: A kapcsolatháló-elemzés az egyének viselkedését tanulmányozza mikro szinten, és az
RészletesebbenFÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT
FÓKUSZBAN A GENERÁCIÓVÁLTÓ CSALÁDI VÁLLALKOZÁSOK ORSZÁGOS VÁLLALKOZÓI MENTORPROGRAM A SZEMÉLYES VÁLLALKOZÓI MENTORÁLÁS ALPROJEKT A SEED Alapítványt 1990-ben hozta létre kilenc szervezet, közöttük minisztériumok,
RészletesebbenZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS
ZÖLD ÓVODA KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA NEVELÉS Neumayer Éva http://www.ofi.hu/sh45 A Zöld Óvoda céljai Fenntarthatóságra nevelés Környezettudatos szemlélet kialakítása Egészséges életmód Természettel való kapcsolat
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenHelyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével
Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével ---------------------------------------------- Závogyán Magdolna Nemzeti Művelődési Intézet főigazgató A Nemzeti Művelődési Intézet
Részletesebben