Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. Készítette: Németh Margit, Dr. Virág György

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben. Készítette: Németh Margit, Dr. Virág György"

Átírás

1 Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben Készítette: Németh Margit, Dr. Virág György

2 1

3 Tartalomjegyzék I. A krízis definíciója, történeti fejlődése... 5 II. A KRÍZISEK TÍPUSAI... 6 II.1. Társadalmi krízisek... 6 II.2. Közösségi krízisek... 7 II.2.1 Közösségi krízishelyzetek... 7 II.2.2 Iskolai agresszió (zaklatás, erőszak)... 8 II.2.3 Resztoratív módszerek a közösségi krízishelyzetek, konfliktusok kezelésében, közösségépítés resztoratív gyakorlatokkal II Resztoratív modellek: II.2.4 Mobil kríziscsapat működtetése II A mobil krízis csapat működési elvei és gyakorlata II Mobil krízis csapat prevenciós modellje II.3. Egyéni (lélektani) krízisek II.3.1 A krízisállapotban lévő személy állapotának jellemzői: II.3.2 Krízismátrix II.3.3 Az egyéni krízishelyzetek lehetséges kimenetelei II.3.4 Egyéni krízisállapotok jellemzői II.3.5 Krízisek típusai, jellemzőik II Fejlődési (életszakasz váltási) krízisek: II Akcidentális (külső körülmények által provokált) krízisek: II.3.6 Az egyéni krízisállapot szakaszai II.4. A krízisek kezelése, krízisintervenció II.4.1 A krízisintervenció általános folyamata II.4.2 A Krízisintervenció lépései II.4.3 Szuicid krízis II.4.4 Telefonos krízisintervenció III. A pszichotrauma és a krízisállapot III.1. A krízisállapot és a pszichotrauma összehasonlítása:

4 III.2. A pszichotrauma és a krízis kapcsolata: III.3. Súlyos, traumatikus események és hatásaik IV. Erőszakhoz, bántalmazáshoz kapcsolódó krízisek kezelése, ellátása IV.1. A bántalmazás tipológiája áldozatok szerint IV.2 A bántalmazás tipológiája az elkövetés kapcsolati szintje szerint IV.2.1. Családon belüli erőszak IV.2.2. Családon kívül, illetve idegen személy (az elkövető nem családtag) által elkövetett erőszak, rendszer abúzus IV.3. A bántalmazottak ellátásának biztonságalapú multiszektoriális megközelítése IV.4. Gyermekbántalmazás IV.4.1 A Gyermekbántalmazás definíciója IV.4.2 A gyermekbántalmazás felosztása típusok szerint IV.4.3 A gyermekbántalmazás különleges esetei IV.4.4 A gyermek jogi helyzete IV.5. Gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések IV.5.1. A szexuális bántalmazás áldozatává vált gyerekek ellátásának általános kérdései IV.5.2 Az ellátás működtetésével kapcsolatos kérdések IV.6. Szexuális erőszak IV.6.1 Hatások, következmények IV.6.2 A következmények mértékét befolyásoló tényezők IV.7. Módszertani kérdések MELLÉKLET Javaslat a gyermekkel való munka során alkalmazott elsődleges szempontrendszerre Tennivalók a gyermek személyes segítségkérése esetén Javaslat a bántalmazás áldozatává vált gyermekkel való interjúkészítéshez IRODALOM

5 Az együttérzés sokkal nagyobb és nemesebb dolog, mint a sajnálat. A sajnálat gyökere a félelemben van, egyfajta elutasítás, leereszkedés és néha önelégültség is. Milyen jó, hogy nem velem történik! Amikor a félelmed valaki másnak a fájdalmát érinti, akkor sajnálattá válik, Mikor a szereteted érinti más fájdalmát, akkor együttérzéssé válik. Ahhoz, hogy együttérzést gyakorolhassunk, tudnunk kell: minden lény egyforma és hasonló módon szenved. Tisztelni kell azokat, akik szenvednek, és tudni, hogy semmivel sem vagyunk magasabb rendűek a többi embernél. (Sogyal Rinpoche: Napról napra - A tibeti buddhista hagyomány gondolatai életről és halálról) 4

6 I. A krízis definíciója, történeti fejlődése A krízis olyan feszült, fájdalmas állapot, amely a veszteség, a fenyegetettség elővételezését, a kilátástalanság és elveszettség érzését okozza. A krízishelyzetek magukban hordozzák a megújulás, a pozitív irányú változás lehetőségét, de a rombolás, a sérülés, a negatív irányban történő változás lehetőségét is. A krízis görög eredetű szó, válságot, ítéletet, fordulópontot jelent s a görög Krizei szóból származik. Valóban, a krízishelyzetek fordulópontot jelentenek a krízisben lévő csoportok, vagy az egyén számára, mely a krízist kiváltó okhoz képest tovább terheli a csoport, vagy az egyén problémamegoldó kapacitását és az elégtelenség érzését okozza. A krízis definíciójának kialakulása, a kríziselmélet megjelenése, illetve a krízisintervenció gyakorlati alkalmazása az 1942-ben történt tömegszerencsétlenség tapasztalati forrásából indult ki novemberében, egy futballmérkőzés után, az egyik legrégebbi bostoni klubban (Coconut Grove) nyolcszáz ember ünnepelt, amikor az épület kigyulladt, és leégett. A tragédiában közel ötszáz ember vesztette életét, kétszáz pedig kórházi ápolásra szorult. Családok százai vesztették el hozzátartozóikat. A túlélőkkel és az áldozatok családtagjaival végzett terápiás munka alapozta meg, Lidemann: Az akut gyász szimptomatológiája és kezelése című művének megírását. Ez a gyászreakció dinamikájának kutatásáról szóló munka jelentősen hozzájárult a kríziselméletek fejlődéséhez 1. A lélektani krízis fogalmával egyébként a legtöbb pszichológiai és pszichiátriai iskola foglalkozottfoglalkozik, más-más aspektusait emelve a fókuszba. Caplan az 1970-es évek elején egy segítő modellben összegezte a kríziselmélet alapelveit, és megalkotta a legelterjedtebb krízisdefiníciót Azóta a krízisintervenció elméletét számosan továbbfejlesztették. A krízisekkel foglalkozó különböző magyarázó elméletek közösek abban, hogy kiindulási pontjuk szerint az ember alapvető törekvése, hogy testi, lelki egyensúlyát, a környezettel való harmonikus, rendezett viszonyát, külső-belső egyensúlyát (homeosztázis) fenntartsa. Ez a viszonylagos egyensúly, amely a hétköznapi életünkre jellemző, úgy tartható fenn, hogy a tapasztalatok során kialakított megtanult, jól bevált stratégiákkal, eszközökkel oldjuk meg problémáinkat. Úgynevezett megküzdési stratégiákat alkalmazunk, amelyek jellege, összetettsége, rugalmassága stb. az egyénekre jellemző. A krízis során, valamely külső/belső esemény hatására az egyensúly felborul, és a megszokott, jól bevált stratégiák csődöt mondanak. 1 Lidemann: Symptomatology and management of acute grief, American Journal of Psychiatry, Caplan, G.: Principles of preventive psychiatry; Basic Book New York,

7 II. A KRÍZISEK TÍPUSAI II.1. Társadalmi krízisek Társadalmi krízis: Egy olyan társadalmi tapasztalat, amelyet a természeti katasztrófákhoz, és/vagy a társadalmi igazságtalanságokhoz, konfliktusokhoz kapcsolódó válságok idéznek elő. (pl. háborúk, súlyos balesetek, terrorcselekmények okozta sokk) a. A természeti katasztrófák okozta társadalmi krízisek sorsszerűek, és mint ilyet nem, vagy csak nehezen tudunk megelőzni (pl. viharok, földrengések, cunami előrejelzése). Az ajkai vörös iszap katasztrófa során, október 4-én, Kolontár és Devecser között az ajkai timföldgyár tárolója átszakadt. A kiömlött több, mint egymillió m 3 iszap elöntötte a települések mélyebben fekvő részeit. Hazai- és világviszonylatban az iparágban eddig még soha sem történt hasonló katasztrófa. A tragédia során 10 ember halt meg és 150-nél is több volt a sérültek száma. Az áldozatokkal önkéntes pszichológusok foglalkoztak a mielőbbi trauma feldolgozás érdekében. 3 A vörös iszap katasztrófa hatására 2011-re nőtt a magas vérnyomással, immunrendszerrel és viselkedészavarokkal kapcsolatos megbetegedések száma az érintett településeken. 4 b. A társadalmi krízisek másik típusa a társadalmi igazságtalanságokból, szélsőséges egyenlőtlenségekből adódó konfliktusok válsággá fajulása, amelyet többnyire az ezek ellen harcoló csoportok robbantanak ki. A társadalmi krízis közeledtét számos előjel alapján be lehet jósolni. Szociológusok és közpolitikai döntéshozók létrehoztak egy Korai Riasztó Rendszer nevű eszközt, amely, mintegy Richter-skálaként alkalmas a társadalmi krízis bekövetkezését bejósolni. A riasztó rendszer méri azokat a társadalmi, gazdasági, és társadalomlélektani rendellenességeket, amelyek a lázongásokat, társadalmi válságokat, polgárháborúkat megelőzik. Ilyen módon ezek a krízisek elvileg megelőzhetőek lennének. A Gyöngyöspatai konfliktushelyzet több társadalmi csoport, szervezet, magánszemély között alakult ki. Első megközelítésben a településre érkező szervezetek: Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (továbbiakban: SZJPE) a hozzájuk csatlakozó Véderő, Betyársereg, Csendőrség és a településen élő romák közötti konfliktushelyzetet lehetett regisztrálni. További differenciálás, illetve a folyamatok időbeni alakulásának áttekintése alapján, azonban elmondható, hogy a Gyöngyöspatai konfliktushelyzet a kívülről érkező provokátorokon, illetve a mögöttük álló politikai erőkön kívül a közösség valamennyi polgárát érintette, a lakosságot megosztotta, mintegy két táborra osztotta. Ezen kívül az ügy szereplőjévé vált mindenki, aki valamilyen formában az esetben involválódott, akár hivatalból, akár valamilyen politikai, emberjogi, vagy más ideológiai okból. Így például, értelemszerűen érintette a helyzet megoldásában aktiválódott Gyöngyösi rendőrkapitányságot 3 Csépe Valéria-Adányi László-V. Komlósi Annamária: Pszichoszociális ellátás Kríziskezelés és ellátás: Tényekeredmények javaslatok a vörös iszap katasztrófa nyomán; MPT MTI: Vörös iszap katasztrófa, június 10. 6

8 (2011 márc.1.-től folyamatosan), a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságot (2011 márc.1-4,6), az ORFK Készenléti Rendőrségét (2011 márc.1,6,9,11), amelyek folyamatos, vagy időszakos jelenlétükkel igyekeztek biztosítani a törvényesség kereteit, az eszkaláció megakadályozását. De bevonódott például a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbség Érdekvédelmi Egyesülete (2011 márc.26-i rendezvény) is, stb. stb. Tágabb értelemben az egész ország közvéleményét megmozgatták, megosztották az események. Mindennek a helyi konfliktushelyzet és megoldásának kérdésein túl azért is van nagy jelentősége, mert, ahogy azt az ombudsmani jelentés is kiemeli, a konfliktuskezelésnek, jóvátételnek precedens értéke van, és egyértelmű állásfoglalások, vagy akár törvénymódosítások is követhetik. Ebben a rendszerben figyelik, és gyűjtik: - a szociológiai (pl. társadalmi egyenlőtlenség, etnikai feszültségek), - demográfiai (pl. népesség-összetétel), - gazdasági (pl. munkanélküliség), - szociálpszichológiai, kriminológiai (pl. elidegenedés, alkohol, drog, bűnözés), - kulturális (oktatás) tényezőkre vonatkozó adatokat, illetve ezek jellemzőit. Mindebből három féle mutatót képeznek: - strukturális,- deprivációs csoportok,- krízist közvetlenül kiváltható események. A társadalmi krízisek jellemzői, lefolyása, dinamikája nagyon hasonló az egyéni krízisek során tapasztalt jelenségek jellemzőihez. 5 A továbbiakban a társadalmi krízisekkel nem foglalkozunk! II.2. II.2.1 Közösségi krízisek Közösségi krízishelyzetek Krízishelyzetek nem csak az egyének, családok életében következhetnek be, hanem sok estben tapasztalhatjuk kisebb, nagyobb közösségek, véletlenszerű csoportok traumatizációját is. Különböző nagyságú csoportokat érinthetnek továbbá súlyos balesetek, természeti katasztrófák által kiváltott válsághelyzetek. Az ilyen nagymértékű krízishelyzetek kezelését általában a katasztrófa elhárítás, polgárvédelem képzett szakemberei végzik. Kétségtelen, hogy az utóbbi években ezen a területen is tapasztalható fejlődés Magyarországon. Egyre gyakrabban hallani arról például a médiában, hogy pszichológusok sietnek az érintett áldozatok megsegítésére. A kisebb közösségeket érintő válsághelyzetek kezelésére azonban nincs igazán kialakult hazai gyakorlat. Az áldozatok megsegítésére, a közösségi krízisintervencióra, ezekben az esetekben is gyakorlatilag azonnal szükség van (lásd később mobil kríziscsapat ). 5 V. Komlósi Annamária: Katasztrófa krízisek jellegzetességeinek tanulságai; MPT Plenáris 7

9 2009. január 7-én az alapítványi Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában az alapítvány vezetőjét és a vele érkező tanárt az iskola igazgatója, valamint a gondnoka előre kitervelten, közvetlen közelről lelőtte. Az iskola polgárait, tanulókat, pedagógusokat, ott dolgozókat sokkolták a történtek. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium megbízásából a pszichológusokból álló szakember csapat több hónapon keresztül dolgozott az emberekkel a drámai esemény feldolgozásán. A közösségi kríziskezelés részben csoportos krízisintervencióból, feldolgozó beszélgetésekből (külön tanár, diák), közösségépítő gyakorlatokból, részben egyéni, krízisintervenciós, majd támogató, feldolgozó, terápiás jellegű találkozásokból állt. A szakemberek a krízisintervenció szakaszában mind a csoportokkal, mind az egyénekkel a helyszínen dolgoztak, majd később az egyéni foglalkozások már az iskolán kívül történtek. 6 II.2.2 Iskolai agresszió (zaklatás, erőszak) Az iskolaközösség minden tagjának joga van a biztonságos és békés iskolai élethez. Mindenkinek kötelessége hozzájárulni a pozitív, tanulásra serkentő és a személyiségfejlődését elősegítő iskolai környezet megteremtéséhez. 7 A folyosók, a tantermek és a könyvtár falai eldördülő lövések zaját visszhangozták a Colorado állambeli Columbine középiskolában április 20-án Eric Harris és Dylan Klebold berohantak iskolájukba, a littletoni Columbine középiskolába (USA-Colorado állam), és már a folyosón, majd a tantermekben és a könyvtárban lövöldözve lelőttek tizenkét diákot és egy tanárt, huszonhárom diákot pedig súlyosan megsebesítettek, majd magukkal is végeztek. Annak ellenére, hogy a gyerekek közötti agresszió, erőszak, zaklatás viszonylag gyakori jelenség, vizsgálata csak az 1970-es években kezdődött a Skandináv országokban. Dan Olweus a svéd származású norvég kutató több mint 25 évig kutatta a témát, és a mai napig elsősorban az ő munkásságára támaszkodnak a téma iránt érdeklődő szakemberek. A különböző kutatások, kultúrközi vizsgálatok az egyén szocializációját (családi, intézményi, társadalmi) teszik elsősorban felelőssé az agresszív viselkedés kialakulásáért. Ebben a folyamatban a családi mintáknak, a nevelési attitűdnek kulcsszerepe van. Több kutatási eredmény 6 Németh Margit, esetleírás, Mérei Intézet, 2009., Kézirat 7 Európa Tanács: Európai Charta a Demokratikus és Erőszakmentes iskoláról; Strasbourg, Elliot Aronson: Columbine után - Az iskolai erőszak szociálpszichológiája; Ab Ovo

10 alapján valószínűsítik azt, hogy már a korai szocializációban kialakulnak azok a személyiségjegyek, amelyek megalapozzák a későbbiekben, hogy egy csoportban, közösségben valaki inkább agresszor, vagy áldozat lesz-e. Természetesen a probléma nem redukálható ily módon, az erőszak, az iskolai erőszak egy rendkívül összetett jelenség, ezért az értelmezése, kezelése és megelőzése is komplex, soktényezős feladat. Magyarországon az elmúlt évek tapasztalatai az iskolai agresszió növekedését is jelzik. Bár a témával foglalkozó szakemberek-kutatók köre megosztott abban a vonatkozásban, hogy ez a növekedés mennyiben jelent mennyiségi változást, mennyiben az incidensek súlyosságának fokozódását, vagy valójában a társadalom érzékenységét mutatja az agresszióval szemben 9 Igazán nincsenek barátaim. Rendszeresen piszkálnak a kövérségem miatt. Anyu kicsi macikája - ezzel szívatnak mindig. Rendszeresen elveszik az uzsonnámat és felzabálják. Ricsi a vezér, ő a pénzemet is kicsikarja belőlem, amit otthon büfére kapok. Minden reggel gyomorgörccsel megyek iskolába, sokat vagyok beteg. A múltkor a szemétkosárba nyomták a fejem. Azon gondolkodom, hogy öngyilkos leszek. Attilát egyébként apja otthon rendszeresen veri és megalázza. 10 Olweus szerint egy diák akkor válik bullying áldozatává, ha ismétlődően, hosszabb időn keresztül éri a zaklatás, erőszak, melyet egy, vagy több társa szisztematikusan követ el ellene. Az iskolai erőszak fajtái: 1. Verbális agresszió: gúnyolódás, fenyegetés, durva, trágár hangvétel stb. 2. Fizikai agresszió: ütés, rúgás, leszorítás, lefogás, bezárás, bekerítés stb. 3. Lelki terror: kiközösítés, zsarolás, elutasítás stb. 4. Egyéb, szimbolikus, indirekt formák: mutogatás, grimaszolás, pletyka terjesztés, csicskáztatás stb. 9 Kölcsönhatások az iskolai agresszió megelőzésének és kezelésének többszempontú megközelítése; In, MFPTI Budapest, 2010., szerk.: Németh Margit 10 Németh Margit, esetleírás, Mérei Intézet, 2011., Kézirat 9

11 II.2.3 Resztoratív módszerek a közösségi krízishelyzetek, konfliktusok kezelésében, közösségépítés resztoratív gyakorlatokkal. Egy- egy közösségi krízishelyzet megoldására, az iskolai agresszió különböző formáinak kezelésére, hétköznapi konfliktusok rendezésére a hagyományos büntetető eszközök helyett (intők, fegyelmi eljárás, kicsapás, családi konfliktusok) a resztoratív módszerek hatékony és hosszú távú megoldást kínálnak az egész közösségnek a normaszegő viselkedés szabályozásában, a közösségi szocializációban. A normasértésnek ezt a törzsi hagyományokon (maorik, Új-Zéland) alapuló új megközelítését, és az erre épülő módszertant ausztrál és amerikai (USA) szakemberek dolgozták ki. Azóta számos országban alkalmazzák (Ausztrália, Kanada, USA, Anglia, Magyarország stb.) a közösségi élet különböző színterein így az igazságszolgáltatásban (rendőrség, bíróság), a gyermekvédelemben, iskolákban, munkahelyeken, lakóközösségekben. A módszer a normasértésre, sérelem okozására nem, vagy nem pusztán (az eset súlyosságától függően) büntetéssel reagál, hanem nagy hangsúlyt fektet a bocsánatkérésnek, jóvátételnek a kapcsolatok helyreállításának, a következmények vállalásának (felelősségvállalás), az érzelmi szükségletek elismerésének, a közösség erejének, a valódi változás-változtatás igényének, a valódi problémamegoldás kérdéskörének kezelésére. Ily módon nem idegeníti el az érintettektől a problémát, és lehetőséget ad az adott közösség és tagjai számára rehabilitációra, helyreállítódásra (resztoráció). 1. ábra: A büntetés centrikus (retributív) és a helyreállítást középpontba helyező (resztoratív) szemlélet közötti különbségek 11 A Retributív és Resztoratív kérdésfelvetés Megtorló Helyreállító Ki tette? Mi történt? Miért tette Kit érintett? Ki fog dönteni? Hogy érintette? Mit érdemel? Mit kell tenni, hogy a dolgok helyrejöjjenek? 11 Zehr, Howard (1990) Changing Lenses: A New Focus for Crime and Justice.. Scottsdale, PA: Herald Press 10

12 Számtalan vizsgálat kimutatta, hogy az áldozatok, sértettek felépülése, reintegrációja sokkal gyorsabb és teljesebb a resztoratív módszerek alkalmazása esetében, illetve, hogy a normasértők, elkövetők nagyobb valószínűséggel válnak normakövetővé, az adott közösség teljes értékű tagjává, mint, ha kizárólag szankciókkal, büntetéssel reagálnánk ezekre a helyzetekre. A resztoratív szemlélet kiemeli a támogatás és kontroll dinamikus egyensúlyának kezelését. A 2. ábrán a két tényező (támogatás, kontroll) kölcsönhatásának metszeteiben láthatjuk a normasértésre adott különböző válaszlehetőségeket. 2. ábra 12 Aszerint, hogy a resztoratív eljárás milyen módon vonja be a közös munkába az érintett embereket különböző modellek, technikák alakultak ki Wachtel, T., & McCold, P. (2000). Restorative justice in everyday life. In J. Braithwaite and H. Strang (Eds.), Restorative Justice in Civil Society (pp ). New York: Cambridge University Press 13 Negrea Vidia: Konfliktuskezelés és közösségépítés resztoratív gyakorlatokkal; In: Kölcsönhatások - Budapest, 2010.; szerk.: Németh Margit 11

13 II Resztoratív modellek: a. Szembesítő modellek: Céljuk a bocsánatkérés, megbocsátás, a sértett kárának megtérítése, a jóvátétel. - mediáció: sértettek közötti megállapodások, békítő beszélgetések, áldozat-elkövető párbeszéde - konferencia modellek: családi döntéshozó konferencia, közösségi-jóvátételi konferencia (resztoratív konferencia) Mediáció: A társadalmi együttélés területén kialakult konfliktusok esetén használható. Gyakorlatilag egy facilitált, moderált beszélgetés két fél között. A mediáció során egy független szakember (mediátor) közvetít a konfliktus megoldásában, illetve megállapodások kidolgozásában. Családi csoport konferencia: Lehetővé teszi a családnak, hogy a felmerülő problémákra (gyermekvédelmi, oktatási, egészségügyi, életvezetési stb.) közösen megoldást keressenek úgy, hogy erőforrásaikat kiterjesztve bevonják a folyamatba azokat az embereket, akikben megbíznak, és akik segíthetnek a megoldások kidolgozásában, megvalósításában. A konferenciát vezető tréner elsősorban a keretek biztosításáért felelős. Resztoratív konferencia: A konfliktus rendezése, sérelmek, traumák feldolgozása a hozzátartozók, szakemberek, illetve az adott közösség tagjainak bevonásával történik. A folyamatot irányító szakember (resztoratív facilitátor) meghatározott protokoll szerint vezeti a konferenciát. b. Transzformatív modellek, resztoratív körök: Céljuk a közösségépítés, az együttélés szabályainak, normáinak kialakítása. A közösség kohéziójának erősítése, az esetleges sérelmek, konfliktusok időbeni kezelése, orvoslása - proaktív körök: az együttműködést, közösségi létet megalapozó, megszilárdító beszélgetések. - reaktív körök: problémamegoldó, konfliktusokat, sérelmeket, traumákat feldolgozó beszélgetések. Az alábbi modell ábrák a resztoratív módszerek közötti eligazodást segítik: Negrea Vidia: i.m. 12

14 3. ábra 4. ábra Negrea Vidia i.m. 13

15 II.2.4 Mobil kríziscsapat működtetése A kisebb közösségeket érintő válsághelyzetek kezelésére az áldozatok megsegítésére, a közösségi krízisintervencióra, sok esetben gyakorlatilag azonnal szükség van. Erre a szükségletre ad választ egy olyan szakember csapat, mobil kríziscsapat kialakítása, amely professzionálisan, gyorsan reagál, és a helyszínen kezeli a helyzetet, állítja helyre a kapcsolatokat, az egyensúlyt. A mobil kríziscsapat tehát működése szerint gyorsan reagál, és a helyszínre viszi a segítséget. A team szakember csoportja egy időben, több szinten képes ellátni a közösséget és az egyéneket egyaránt. 5. ábra II A mobil krízis csapat működési elvei és gyakorlata 16 A mobil kríziscsapat tagjai: - esetkoordinátor fogadja az igényt, jelentkezést, begyűjti a kezdeti információkat. Felveszi a kapcsolatot a krízis team tagokkal, átadja az információkat, időpontot egyeztet, elősegíti az első szintű cselekvési terv felállítását. Kiszállást szervez, diszpécsel, adminisztrál, visszacsatol. - krízisintervenciós szakpszichológus átveszi az esetet, felveszi a közösség kontakt embereivel a kapcsolatot, irányítja az első szintű cselekvési terv kialakítását. Helyzetfelmérést végez, további információkat gyűjt, tájékoztatja a közösség tagjait, egyéni interjúkat vesz fel, többlépcsős szűrést végez. Egyéni krízisintervenciót végez, közösségi felmérést, kapcsolati diagnózist állít fel, közösségi krízishelyzetet kezel, cselekvési tervet korrigál, terápiás tervet készít. Diszpécsel, együttműködik a team tagokkal, együttműködik a krízisintervenciót követő ellátásba, esetkezelésbe bekapcsolódó szakemberekkel. - jogász bekapcsolódik az eset átvételébe, hatékonyan együttműködik a team tagjaival. Segít kialakítani az első szintű cselekvési terv stratégiáját, helyzetfelmérést végez, további információkat gyűjt. Jogi szempontú értékelést végez, tájékoztatja az érintett közösség tagjait a jogilag releváns információkról. Beadványt készít, felveszi a kapcsolatot és együttműködik az esetben illetékes szakterületekkel / rendőrség, áldozatsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, gyermekvédelem, stb./, diszpécsel. - felnőtt, és/vagy gyerek klinikai szakpszichológus részt vesz az eset átvételében, aktívan részt vesz az első szintű cselekvési terv kialakításában. Hatékonyan együttműködik a team tagjaival, részt vesz a helyzetfelmérésben, további szempontokat, információkat gyűjt elsősorban a klinikai tüneteket illetően. Részt vesz az egyéni interjúkban, szükség esetén gyors klinikai diagnosztikus munkát végez. Támogatja a közösségi krízisfelmérés és krízisintervenciós munkát, támogatja a cselekvési terv szükséges módosításait, segít kialakítani a krízisintervenció utáni ellátás stratégiáját. Diszpécsel, felveszi a kapcsolatot és együttműködik az eset ellátásba bekapcsolódó egyéb szakterületek képviselőivel. - resztoratív facilitátor, mediátor tájékozódik a pszichológus(ok), és jogász által kialakított helyzetképről, cselekvési tervről, 16 Németh Margit: Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben, ESZTER Alapítvány Kézirat 14

16 saját cselekvési tervet állít fel, amelyet egyeztet a team tagokkal. Egyéni interjúkat folytat a resztoratív munka előkészítő fázisában, mediál, resztoratív köröket, resztoratív konferenciát, reintegrációs csoportokat készít elő, és valósít meg resztoratív módszerekben járatos munkatárs segédletével. Javaslatokat tesz a közösség számára további reintegrációs, a kapcsolatok helyreállítására, jóvátételre vonatkozó tennivalók területén, bekapcsolódik a krízisintervenció utáni esetkezelés releváns részeibe, együttműködik a további szakterületek szakembereivel. - szupervízor funkciója, hogy támogatja és ellenőrzi a mobil kríziscsapat tevékenységét, új szempontokat ad az esetek ellátásához és feldolgozásához, ezen keresztül biztosítja a megfelelő szakmai színvonalat, a csapat tagjainak mentálhigiénéjét, szakmai- és személyiség fejlődését. Esetleírás: Egy zenei képzésre szakosodott középiskolában egy diák rendkívül drága hangszerét ismeretlen tettes(ek) tönkretették. Ezzel a tettükkel nem csak súlyos anyagi kárt okoztak, hanem mélyen felkavarták az iskola életét érzelmileg és erkölcsileg egyaránt. A közösség tagjai, gyerekek, és felnőttek egyaránt sérültek az incidenstől. Kiszolgáltatottnak, értékrendjükben megalázottnak tartották magukat. A tantestület tagjai korábban a helyreállító-resztoratív technikák képzésében vettek részt, így a szokásos eljárástól eltérően ilyen módon kezdték meg a közösségben fellépő krízishelyzet kezelését. Kezdeményezésükről értesítették az őket képző két pszichológust, akik az Alapítvány munkatársai. A resztoratív konferenciákat, a közösségépítő, illetve helyreállító üléseket az ő szupervíziójuk segédletével folytatták le. A rongálók felfedték magukat, és együttműködtek a jóvátételi eljárásokban. Ezzel sikerült a közösségi kapcsolatokat helyreállítani, megelőzni a további konfliktusokat, illetve sikerült elkerülni a hatóság bevonását az incidens kezelésébe Barna Gyöngyi-Németh Margit, Mérei Intézet, Kézirat 15

17 II Mobil krízis csapat prevenciós modellje 6. ábra 18 Fejlesztés - működési protokoll kidolgozása - mobil kríziscsapat felállítása - hálózatépítés - külső kapcsolattartás, együttműködés - monitoring - minőség biztosítás - - információs anyagok készítése, terjesztése (működés, elérhetőség, stb.) - célcsoportok tájékoztatása különböző kommunikációs csatornákon - tapasztalatok átadása (továbbképzéek, konferenciák, stb.) Információ átadás Elsődleges prevenció Ellátás Másodlagos prevenció - szűrés, helyzetfelmérés - egyéni krízisintervenció - közösségi intervenció - resztorációs eljárások (resztoratív körök, konferenciák, közösségépítés. reintegráció) Diszpécselés - egészségügyi, orvosi ellátás - pszichoterápia pszichiátriai járóbeteg, osztályos ellátás - gyermekvédelmi, gyámügyi intézkedések - hatósági lépések Diszpécselés Harmadlagos prevenció 18 Németh Margit: Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben, ESZTER Alapítvány Kézirat 16

18 A közösségi krízisellátás folyamata: 7. ábra 19 Közösségi krízishelyzetek Jelentkezés Eset koordinátor Krízis team értesítése Krízis team info átadás info átadás, kontakt ember időpont egyeztetés cselekvési terv készítése helyszíni kiszállás Krízishelyszín - elsődleges szűrés - helyzet-elemzés - tájékoztatás Krízishelyszín - másodlagos szűrés - egyéni interjúk - krízis-intervenció - Zárás - Összegzés - Értékelés - Visszacsatolás - Utánkövetés Krízishelyszín - harmadlagos szűrés Krízishelyszín - közösségi krízisintervenció - resztorizációs módszerek Kiemelten érintett személyek Külső helyszín Resztorizációs módszerek, mediáció Külső helyszín - terápiás ellátó helyek, - pszichiátriai - gyermekvédelmi - gyámhatósági - hatósági rendszerek 19 Németh Margit: Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben, ESZTER Alapítvány Kézirat 17

19 II.3. Egyéni (lélektani) krízisek A krízisben lévő egyén az adott problémára, azon belül is egy-egy részletre fókuszál. Sokat tud a helyzetéről, de ismereteit képtelen strukturálni. Keresi a megoldásokat, de szorong, érzelmeit nehezen kontrollálja, impulzív, szenved. A tájékozódó megnyilvánulások, attitűdök megszokott rendje felborul, megszűnik az egyén önmagára vonatkozó jövőképe. Munkavégzése alacsony hatásfokú, a mindennapos rutintevékenységek nehézkessé válnak, regressziót tükröznek. A krízisben lévő személy kapcsolatrendszere megváltozik, embertársainak megítélése a tőlük kapott segítségtől, támogatástól függ. Az egyén fokozottan befolyásolhatóvá válik. Függőségi igénye jelentős, kapaszkodik a segítőbe, mély regresszióba süllyed. A krízis egyúttal a kommunikáció válsága is, az egyén az egyensúlyi állapottól eltérő módon közöl, fokozottan használ utalásokat, szimbólumokat. Környezete nehezebben értheti meg, melynek következtében elszigetelődése fokozódik. II.3.1 A krízisállapotban lévő személy állapotának jellemzői: 8. ábra Jellemzők Következmények Érzelmek szélsőségesség, impulzivitás labilitás, szorongás, depresszió Viselkedés dezorganizáltság, regresszió kiszámíthatalanság, felfokozottság Kognitív funkciók strukturálatlanság, regresszió inadekváltság, rugalmatlanság Kommunikáció szimbolikus, nehezen érthető kommunikációs zavarok Kapcsolatok függőséget, támogatást kereső, magára utaltság, magány destruktív Világkép bizalmatlanság, bizonytalanság jövőkép nélküliség II.3.2 Krízismátrix Jacobson nevéhez fűződik a krízismátrix, mely szerint a fejlődési és akcidentális krízisek egyidejűleg is jelentkezhetnek. Előfordulhatnak néhány hónaptól néhány évig terjedő időszakok, amelynek során az egyént nagyobb valószínűséggel érik fenyegető helyzetek, melyek a szokásosnál sérülékenyebbé teszik. Ilyenkor nagyobb az esély újabb krízis kialakulására is. 20 Jacobson a krízis lefolyását hat-nyolc hetes időtartamban határozta meg. 20 G.F. Jacobson: Crisis-oriented therapy; Psychiatry of North America,

20 9. ábra: Az egyéni krízishelyzetek idői tényezői II.3.3 Az egyéni krízishelyzetek lehetséges kimenetelei 10. ábra 1. Megoldás 2. Kompromisszum 3. Ineffektív megoldás 4. Összeomlás 19

21 1. Megoldás: A legkedvezőbb kimenetel: a kiváltó tényező vagy spontán elhárul vagy a személyiség belső illetve a környezet külső erőforrásainak mozgósításával megoldja a helyzetet. Ez esetben a krízis gazdagítja a problémamegoldó stratégiák repertoárját, megerősíti a személyiséget, mely a korábbinál magasabb fejlődési szintre léphet. Az egyensúlyi állapot ismételt elérése a személyiség krízise következtében megvalósuló érésekor KREATÍV krízisről beszél a szakirodalom. 2. Kompromisszum: Kompromisszum esetén az egyén alkalmazkodik egy, a számára korábban elfogadhatatlan élethelyzethez, melynek értékeivel nem képes azonosulni, ezért a krízisállapot újra kialakulhat az ismétlődő döntéskényszer hatásaként. 3. Ineffektív megoldások: Ineffektív megoldások például a pszichoszomatikus betegségek, az alkohol, drogfüggőség, (prolongált suicídum) 4. Összeomlás: pszichózis, öngyilkosság Kóros mentális állapot, amelyet a mentális folyamatok összeomlása, a gondolatok, érzések és cselekedetek közötti összhang felbomlása jellemez. Az egyén realitásérzékét elveszítve negatív érzelmeit, indulatait önmaga ellen fordítja. 11. ábra II.3.4 Egyéni krízisállapotok jellemzői 1 Lélektanilag kritikus állapot 2 A személy a lélektani egyensúlyát veszélyeztető külső körülményekkel kénytelen konfrontálódni, a veszélyeztető helyzet nem elkerülhető 3 A személy számára kitüntetett fontosságú a helyzet 4 Ezek fenyegető jellege mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik számára 5 Minden figyelme, erőfeszítése erre irányul 21 6 Az adott időben és térben, és az adott dinamikus személyiség konstellációban ezeket a helyzeteket sem elkerülni, sem megoldani nem tudja a szokásos problémamegoldó eszközeivel 22 A felfokozott stressz állapot hatására érzelmi válság alakul ki. Az egyént bizonytalanság, tanácstalanság, dezorganizáltság jellemzi, viselkedése, beszéde, gondolkodása szervezetlenné válik, reakciói sokszor önmaga számára is kiszámíthatatlanok, indulatai, érzelmei felfokozódnak. Az 21 Hajduska Mariann: Krízislélektan; ELTE Eötvös kiadó, Dr. Csiszér Nóra előadása a krízisállapotokról Van segítség!, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, 2007 Göd 20

22 egyénnek ilyenkor el kell engednie korábbi szokásait, elképzeléseit, módszereit. Előfordulhat, hogy a világról, önmagáról, másokról kialakított képét is kénytelen átértékelni. Új, kreatív megoldásokat kell alkalmaznia. A válságban lévő személy ilyenkor fokozottan nyitott minden impulzusra, szuggesszivitása megnő. Utóbbi két ismérv fontos a krízisintervencióban, ennek pozitív, és negatív hatásaival együtt (lásd még később: krízis intervenció). Ezt a lelki állapotot a segítő használhatja krízisintervencióban például arra, hogy átkeretezze az egyén számára a válság jelentését, pozitív szempontokat, a fejlődés lehetőségét építse be annak gondolkodásába, érzelem világába. A krízisek egy része szükségszerűen megjelenik életünk folyamán, és a fejlődés természetes velejáróiként tekinthetünk rájuk (lásd később fejlődési krízisek!). Vannak azonban olyan kritikus életesemények, amelyek váratlanok, nincsenek életszakaszokhoz kötve. Ilyenek a különböző veszteségek, traumák stb. okozta krízishelyzetek. Ha az egyén képes hatékony megoldásokkal kikerülni ebből az állapotból, akkor megerősödve, tapasztalatokkal gazdagodva, személyiségében fejlődve magasabb szintre kerülhet. Ha a krízis maga alá gyűri a személyt, akkor az gyakran depresszióval, különböző testi-lelki betegségekkel, az önértékelés csökkenésével, a kapcsolatok romlásával reagálhat. II.3.5 Krízisek típusai, jellemzőik II Fejlődési (életszakasz váltási) krízisek: A fejlődési krízisek 23 az egészséges személyiségfejlődés természetes velejárói. Kitüntetett életszakaszok, életszakasz váltások, amelyek feszültségekkel, változásokkal járnak. Ilyen például a kisgyermek nevelési-oktatási intézménybe lépése, a serdülőkor viharos személyiségfejlődési időszaka, a munka világába lépés kihívásaival járó kiemelt életszakasz stb. Ilyen maga a megszületés aktusa is, hiszen a túléléshez óriási változásokat kell elviselnie testnek és léleknek egyaránt. Kezdve attól, hogy az éltető oxigénhez más módszerrel kell az újszülöttnek hozzájutnia, még megannyi adaptációs mozzanat szövi át a csecsemő életét. Ennek a folyamatnak a dinamikáját analógiaként is alkalmazhatjuk valamennyi krízishelyzetre. Ha megoldunk egy krízishelyzetet, és túléltük, akkor a fejlődésnek egy magasabb szintjére léphetünk, és mintegy megszületünk, újjászületünk. II Akcidentális (külső körülmények által provokált) krízisek: Ezeket a krízisállapotokat előre nem látható események váltják ki, illetve olyan súlyú történések, amelyekre előre nem lehet felkészülni, a szokványos megoldások a problémamegoldásban nem elégségesek. Ilyenek például: a természeti katasztrófák, súlyos balesetek, nemi erőszak átélése, a különböző veszteség élmények, például: súlyos betegség, hozzátartozó elvesztése, különböző egyéb súlyos tárgyvesztéses (pl. munkahely, párkapcsolat) állapotok. Anikó és Judit május 31-én szemtanúja volt édesanyja bántalmazásának, illetve az idősebb kislány maga is fizikai bántalmazásnak esett áldozatul. A gyermekeknél a trauma következményeként PTSD (Post-traumás stressz syndroma) volt diagnosztizálható, amelynek 23 Erik H. Erikson: Identity: youth and crisis; W.W. Norton, New York,

23 kezelése az ESZTER Ambulancián történik. Az ilyen típusú pszichés sérüléseknél gyakori, hogy a bántalmazással egy időben jelenlévő környezeti tényezők összekapcsolódnak a traumával, és ezek a környezeti tényezők a későbbiekben elegendőek ahhoz, hogy újra felidézzék a bántalmazást, és ezen keresztül pedig fenntartsák annak következményeit. 24 Felismerésük, és kezelésük szempontjából, valamint a krízisintervenciós terv, a terápiás lépések, a kezelési stratégia miatt fontos tudni, hogy a krízisek négy jól elkülöníthető fázisra oszthatóak. A szakaszok részben át is fedhetik egymást, illetve időben olyan gyorsan következhetnek egymás után, hogy ezek a szakaszok nem, vagy csak nehezen különíthetőek el. 12. ábra Normatív Fejlődési (életszakasz váltások) - Serdülőkori krízisek - Ifjúkori krízisek - Életközép (mid-life) krízisek Nem normatív Akcidentális (tárgyvesztés) - Gyász - Munkanélküliség - Baleset - Súlyos betegség - Válás II.3.6 Az egyéni krízisállapot szakaszai 1. Az egyén találkozik a kritikus helyzettel. Fokozott erőfeszítéseket tesz, keresi a megoldásokat. Általában olyan megoldásokkal, eszközökkel próbálkozik, amelyek eddig beváltak a problémamegoldásban. Ez a helyzet erős stressz állapotot eredményez. Az egyén igyekszik egyensúlyi állapotát visszanyerni. 2. A megszokott problémamegoldó stratégiák nem bizonyulnak elégségesnek, növekszik a stressz szint. Az átélt kudarc következtében csökken a személy önbizalma, esetleg kapkodás, szervezetlenség kezd kialakulni. 3. A stressz elviselhetetlen mértéket ölt. A személy a tartalék erőforrásait kezdi mozgósítani, külső segítséget keres, illetve számára nem megszokott, vagy a szokványostól eltérő eszközökkel, stratégiákkal próbálkozik. Mindennek következtében: - csökkenhet a probléma intenzitása - az egyén saját erőforrásai felhasználásával, vagy külső segítséggel új problémamegoldó stratégiákat alkalmaz, így például: az egyén számára átkereteződik a probléma, vagyis új, más megvilágításba kerül (ez bekövetkezhet saját erőből, vagy külső segítség hatására is). 24 Németh Margit, esetleírás, ESZTER Alapítvány, Kézirat 22

24 - az egyén átadja magát a tehetetlenség élményének, feladja a helyzet megoldására irányuló törekvéseit. 4. Az egyén feladja a megküzdés elvét és megoldási késztetéseit, energiái kimerülnek, a feszültség elviselhetetlenné válik. Súlyos alkalmazkodási képtelenség alakul ki, amely akár az öngyilkosságig is elvezethet. Az auto-agresszív, illetve hetero-agresszív impulzusok, viselkedéses elemek felerősödnek. A tehetetlenség élménye gyakran hosszú távon károsítja a személyiséget. Az egyén testi-lelki betegségekbe menekül. 5. Az egyén megküzd a helyzettel, sikeresen alkalmazkodik, valódi megoldások születnek. Kati 15 éves, feltűnően szép lány. Egy jó nevű középiskolába jár, ahol nem érzi jól magát. Bosszantják a szabályok, a kötöttségek, művészi ambíciókat dédelget. Eleinte csak néha marad ki az iskolából, majd egyre gyakrabban lóg. Iskola helyett a Belváros drogosok által látogatott helyeire jár, ahol fogyasztókkal és terjesztőkkel kerül kapcsolatba. Néhány hónap után maga is fogyasztóvá, függővé válik. Három hónapra eltűnik otthonról. Elmondása szerint ez alatt az idő alatt egy napig nem volt tiszta tudatánál. Homályos képei vannak arról, hogy rendszeresen erőszakolják, használják a testét. Egy heroin függőktől, és egyéb szerhasználóktól lakott helyen, mocsokban, vérben él. Amikor három hónap után előkerül és kijózanodik, összeomlik tettének, élményeinek súlya alatt. Hatósági eljárások, tanúkihallgatások, felelősségre vonások, terápiás foglalkozások sorozata indul el életének ezt követő szakaszában Németh Margit, esetleírás, ESZTER Alapítvány, Kézirat 23

25 13. ábra: Az egyéni krízisállapot egyes szakaszai Helyzet önmagától megoldódik Testi, lelki betegség 2 2 Kompromisszum Öngyilkosság 3 3 Problémamegoldás Pszichózis 4 Katarzis 26 Hajduska Mariann: Krízislélektan; ELTE Eötvös kiadó, nyomán 24

26 14. ábra Az összeomlás folyamata ábra Hajduska Mariann: Krízislélektan; ELTE Eötvös kiadó, nyomán 28 dr. Csiszér Nóra előadása a krízisállapotokról Van segítség!, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, 2007 Göd nyomán 25

27 16. ábra Az egyéni krízisállapot szakaszai 29 Krízishelyzet megoldása Impulzív reakciók Veszélyes körforgás indul be => egyre nagyobb regresszióba kerülhet a személy Külső segítség nélkül tejles dekompenzáció következhet be Belső erőforrások mozgósítása 2 Külső erőforrások mozgósítása 29 Hajduska Mariann: Krízislélektan; ELTE Eötvös kiadó, nyomán 26

28 17. ábra A krízisállapotok lehetséges kimenetelei 30 II.4. A krízisek kezelése, krízisintervenció A krízishelyzetben lévő ember fogékony a beavatkozásokra, rendkívül motivált, hogy segítséget kapjon. Az ilyen szituációk arra is alkalmasak, hogy az intervenció után a segítő mozgósítsa a családot, környezetet, szakembereket és a krízis hátterében lévő oksági láncolat mentén keresse a megoldásokat. Boglárka 12 és fél éves, életkoránál fizikailag fejlettebb, korán serdülő, hatodik osztályos kislány. Egy, az édesanyjával hétvégén a fiúügyekről-lányügyekről folytatott beszélgetés során bukik ki, hogy édesapja óvodás kora óta szexuálisan zaklatja. Az utóbbi egy évben már nemi aktusra is kényszerítette. A szülők régen elváltak (Boglárka ekkor 4 éves volt) a férfi kicsapongásai (kiskorúakkal folytatott kapcsolatok), erőszakossága (az anyát verte) miatt. A gyermeket a kapcsolattartások során bántalmazta, vonta be, illetve kényszerítette különböző szexuális folyamatokba. Az apa többször megfenyegette: elvágom a torkodat, ha valakinek szólni mersz, és anyádat is kinyírom. A kislány senkinek nem mert szólni a vele történtekről, míg a félig viccesnek induló beszélgetés az anyával, terhességről, vigyázni kell a fiúkkal témáról ki nem robbantotta a válságot. Boglárka az események hatására krízis állapotba került. Öngyilkossági gondolatok, hangulatzavarok, érzelmi instabilitás, depresszió, szorongás, abbahagyhatatlan sírás, rémálmok jellemezték állapotát. Rettegése generalizálódott. Esetében a kapcsolati háló mobilizálása a szokásosnál is fontosabb volt. Édesanyja, osztályfőnöke, nagyszülei sokat segítettek abban, hogy a gyermek állapota rendeződjön dr. Csiszér Nóra előadása a krízisállapotokról Van segítség!, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, 2007 Göd nyomán 31 Németh Margit, ESZTER Alapítvány, Kézirat 27

29 A krízisintervenciós team működési modellje 18. ábra ábra 33 1 A raport megteremtése 2 Az előzmények és a kiváltó esemény feltérképezése 32 Németh Margit: Krízisintervenció és terápia az áldozatsegítésben, ESZTER Alapítvány Kézirat 33 dr. Csiszér Nóra előadása a krízisállapotokról Van segítség!, Áldozatsegítő modellprogram, Eszter Alapítvány, 2007 Göd nyomán 28

30 3 A beszűkülés csökkentése 4 Előre mutató, kreatív megoldások megerősítése II.4.1 A krízisintervenció általános folyamata A raport megteremtése A raport kialakítása ezekben az esetekben viszonylag egyszerű, hamar kialakítható a bizalmi légkör, ilyenkor kevés ellenállást lehet tapasztalni. A biztonságos érzelmi kapcsolat könnyen létrejön. A krízisintervenciós keretek a pszichológiai tanácsadásra jellemzőek. Segítő, elfogadó, empatikus magatartás, az úgynevezett terápiás távolságtartás, a professzionális helyzet sajátosságait megtartó attitűd (túlzott involválódás kerülése). 2. Az előzmények és a kiváltó esemény feltérképezése A személyiségjellemzők feltérképezése egy időben zajlik a helyzet megoldásaira irányuló törekvéssel. Azon dolgozunk, hogy érthetővé, átláthatóvá váljék a helyzet. Mindezt a realitáskontroll megtartása mellett. 3. Beszűkülés csökkentése A beszűkült, regresszív tudat állapot óvatos tágítása fontos részét képezi a krízisintervenciónak. Az indulatokkal szemben semleges magatartást tanúsítsunk, kerüljük a konfrontációt. A kliens figyelmét a több-szempontú gondolkodás, az alternatívák megélése felé szükséges terelni. 4. Előremutató kreatív megoldások megerősítése A megküzdés bátorítása. Az Én erősítő visszajelzések gyakori alkalmazása. II.4.2 A Krízisintervenció lépései 20. ábra 1 Előzmények feltérképezése 2 Támasznyújtás 3 Érzelmi realitás megőrzése, képviselete 34 Hajduska Mariann: Krízislélektan; ELTE Eötvös kiadó,

31 4 Beszűkülés óvatos tágítása 5 A feszültség, impulzivitás csökkentése 6 Remény fenntartása 7 Aktív beavatkozás 8 Specialistához fordulás segítése 9 A család, szűkebb környezet válságának kezelése 10 Mindenki mozgósítása 11 Az alany dependencia fokozásának kerülése 12 Egyéb terápiás szerződéskötés II.4.3 Szuicid krízis Mindig komolyan kell venni, ha valaki arról beszél, hogy véget akar vetni az életének, még akkor is, ha csak mellékesen utal erre. Annak a válságos mentális állapotnak, amelybe az öngyilkosságot elkövetni szándékozó személy kerül, viszonylag jól felismerhető tünetei és előzményei vannak. Ezek felismerése rendkívül fontos a veszély felmérése, és a megfelelő segítségnyújtás szempontjából. A szuicid krízis jellemzői: 1. A pre-szuicidális (öngyilkosságot megelőző) szindróma A pre-szuicidális szindróma egy jellegzetes, könnyen felismerhető, és szabályszerűen jelentkező pszichés állapot. Ez a tünetegyüttes az egyik legfontosabb öngyilkossági szándékra utaló jelzés az egyén felől a környezet számára. Ringel (1974) szerint 35 az öngyilkosságot megelőző állapot három legjellemzőbb sajátossága: 21..ábra A B A személy tudatának jellegzetes, dinamikus beszűkülése Nagyfokban gátolt, és a saját személyiség felé fordított agresszió 35 Ringel, E.: A preszuicidális szindróma tünettana;in: Andorka-Buda-Cseh-Szombati (szerk.): A deviáns viselkedés szociológiája,

32 C Élénk öngyilkossági fantáziák Fontos tudni, hogy aki öngyilkossági szándékot fontolgat, az is csak életének egy meghatározott szakaszában kívánja elpusztítani magát. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok zöme azt mutatja, hogy a legtöbben életüknek ebben a szakaszában ugyan boldogtalanok, de nem küzdenek tartós mentális betegségekkel. Az öngyilkossági szándékot leggyakrabban a cry for help - segélykiáltás jelenség alapján is be tudjuk azonosítani (főleg telefonos jelentkezés esetén nagyon fontos ennek felismerése, mert a segítőnek lényegesen kevesebb támpontja van, mint a személyes helyzetekben). Aki öngyilkos akar lenni, igen gyakran jelzést ad le a környezetének. Tíz ember közül nyolc valamilyen módon jelzi szándékát a környezetének, vagy valamely segélyhelynek A Cry for help - Segélykiáltás Az öngyilkossági tett elkövetése előtt szinte minden ember jelzi valamilyen formában szándékát a környezete számára. Az önpusztításra irányuló készülődés kommunikációja tulajdonképpen egy segítségkérés, azaz annak az alapvetően ambivalens lélektani állapotnak a kifejeződése, amely az önkezű halál gondolatának időpontjában szinte törvényszerűen megjelenik. A legtöbb öngyilkos ingadozik a két kívánság között: élni, vagy meghalni. Az önpusztító szándékot építgető személy az esetek jelentős részében valójában nem meghalni szeretne, hanem másképpen élni. A cry for help a nyílt segítségkéréstől egészen a saját maga számára is tudattalan jelzésekig terjed. A segélykérés leggyakrabban a közvetlen környezetre terjed ki, utalások, vagy a viselkedés megváltozása formájában. A nyílt és rejtett segítségkérés formáját, tartalmát, meghatározza az egyén személyisége, életkora, kultúrköre, az élethelyzet-krízishelyzet jellege. A környezet fogékonysága meghatározó lehet a kimenetel szempontjából. Ha korábban már volt a személy életében öngyilkossági kísérlet, akkor ez önmagában jelzésnek tekinthető arra nézve, hogy az egyén kockázati kitettsége megnövekszik. A legtöbb megvalósított öngyilkosság az öngyilkossági kísérlet után három hónapon belül történik. A közvetlen kiváltó ok, hogy a megelőző tett nem hozott változást az egyén életében, nem kapott segítséget, ezért mélyebbé vált a krízis. 3. Az öngyilkosság megelőzés alapelvei Ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük a hozzánk fordulókat, csökkentenünk kell saját belső feszültségünket! A tényleges veszélyeztetettséget további információk gyűjtésével, a konkrét körülmények alapos feltérképezésével, ezek mérlegelésével, vizsgálatával tudjuk felmérni. Ha minden jel öngyilkossági szándékra utal, akkor is meg kell őriznünk nyugalmunkat, hogy a lehető leghatékonyabb intervenciós stratégiát tudjuk kialakítani, lefolytatni. A szuicid krízis intervenciós folyamata a továbbiakban gyakorlatilag megegyezik azzal a folyamattal, amely általában a krízis intervenciót jellemzi. 36 Balikó Márta: Tele(pszicho)fon; Animula

33 II.4.4 Telefonos krízisintervenció A lelki elsősegélynyújtó, krízismegoldó telefonszolgálatok pszichológiai nehézségei elsősorban abból erednek, hogy kizárólag a vokális kommunikációs csatornák felhasználásával kell pszichoterápiás jellegű attitűd és magatartásbefolyásolást megvalósítani. Kommunikációs szempontból sajátossága ezeknek a helyzeteknek, hogy a telefon különösen érzékenyen közvetíti a beszélő szakember kongruenciájára vonatkozó információkat. 37 A vonalban lévő szakembernek viszonylag rövid idő alatt kell a telefonon keresztül lélektani hatásokat elérni és érzékelni, valamint a hívásokat értelmezni, a mögöttük lévő pszichológiai problémákat percipiálni. II A telefonos krízisintervenció idői tényezői, idői lefolyása 21. ábra 38 Időbeli befolyás Diszpécselés Információ adás Kontaktus teremtés Encounter Rövid terápiás beavatkozás 37 dr. Buda Béla, Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át, dr. Buda Béla, Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át, nyomán 32

34 II Szintek és hatásmechanizmusok a telefonszolgálatos intervencióban: 1. diszpécser szint, 2. elirányító és információadó szint, 3. kontaktusteremtési szint, 4. nem specifikus terápiás hatások encounter szintje, 5. rövid pszichoterápiás, vagy krízismegoldó szint, 6. pszichoterápiás szint. A szintek kibontakozásának a telefonos kontaktus időbeli folytonossága, illetve ismétlődése a feltétele. A hívó lélektanára jellemző, hogy mágikus, tudattalan elvárások, fantáziák is motiválják a segítségkérést. 39 A telefonos segítségnyújtáskor a krízisintervenció abban is különbözik a személyesen lefolytatott krízisintervenciós beszélgetéstől, hogy a segítő azonnali, és konkrét lépéseket is tesz, természetesen az aktív figyelem, empátia, tolerancia fokozott közvetítése mellett. A jelentkezőt irányítani kell, nyugodtságot, elkötelezettséget közvetítve. A helyes probléma fókuszt megtalálva a józan, visszafogott érzelem-közvetítéssel segíteni kell a hívót olyan megoldások megtalálásában, amelyek kisegítikátsegítik az adott válsághelyzeten. A krízisintervenció a hívó meglévő erőforrásaira, a családi, baráti környezetre, vagy szükség esetén szakemberekre támaszkodva próbál meg új probléma-megoldási stratégiákat felajánlani, hogy a segítséget kérő személy egyensúlyát visszanyerve folytatni tudja hétköznapjait. Fontos tudni, hogy a jelentkezők általában sokkal nyitottabbak a javaslatokra, mintegy módosult tudatállapotban vannak, ugyanakkor sokkal sebezhetőbbek is, ezért a telefonos kríziskezelés még fokozottabb felelősséggel jár, mert a korrekció lehetősége talán még kisebb, mint a személyes tanácsadás esetében. 22. ábra II A telefonos krízisintervenció lépései 1 A bizalom kiépítése. Kapcsolatfelvétel, az empátia kialakítása, információszerzés, bevonódás a kommunikációba. 2 A probléma megfogalmazása. Felelősségteljes visszajelzés, támogatás, visszakérdezés a pontos megértés érdekében. 3 Szükséges, tényszerű információk beszerzése. 4 Alternatívák keresése. Alternatív megoldások felvetése, megvizsgálása, erőforrások feltérképezése, múltbéli és mostani probléma- megoldó módszerek összegyűjtése, konkrét javaslatok megfogalmazása. 39 dr. Buda Béla, Pszichés hatás és pszichoterápia telefonon át,

35 23. ábra II Információ gyűjtés A B C D E Melyek a jelentkező legfontosabb szükségletei? Milyen beavatkozásra van szüksége (orvosi, jogi, hatósági, egyéb)? Milyen segítségre, erőforrásokra számíthat a hívó a környezetétől (család, barátok, partner, hozzátartozók, szomszédok, professzionális szakember stb.)? Egyéb fontos személyek a jelentkező életében, pl. edző, lelkész, stb. Az egyén felvette-e a kapcsolatot egyéb segítő személyekkel, vagy intézménnyel a krízissel kapcsolatosan (rendőrség, kórház, pszichológus, jogász stb.)? Kérdezzük meg azt is, hogy kikkel veheti fel a kapcsolatot, a probléma megoldásában mit gondol, ki tud segíteni (család, barátok stb.)? Állapodjunk meg a kapcsolattartásban, beszéljük meg, hogyan, mi módon ér el bennünket a hívó. Az öngyilkossági hívások a krízishívások speciális, szélsőséges típusát képviselik. A hívástípusok közül ez igényli a legnagyobb odafigyelést. 24. ábra II Megfigyelési, cselekvési szempontok, információgyűjtés 1 Öngyilkossági terv 2 Stressz 3 Leggyakoribb tünetcsoportok 4 Erőforrások 5 Kommunikációs jellemzők 6 Az érintett személy számára fontos személyek jelenléte, reakciója 34

36 1. Az öngyilkossági terv Az öngyilkossági terv az öngyilkosság valószínűségére utalhat. Szempontok: - a módszer - az eszközök hozzáférhetősége - a terv részletessége Fontos a beszélgetésben az öngyilkossági terv meglétét, kidolgozottságát körbejárni. 2. Stressz A stresszt mindig a hívó szempontjából kell értékelni, nem a magunkéból, vagy egy társadalomilag elfogadott szint szempontjából. Az értékelésnél fontos feltérképezni a stressz és a tünetek viszonyát. 25. ábra 3. Leggyakoribb tünetcsoportok Visszahúzódás Tehetetlenség érzése Depresszió Alvászavarok Testi-lelki kimerülés Indítékszegénység Apátia, levertség Zaklatottság Reménytelenség érzése Pszichotikus tünetek Étkezési zavarok Tudatállapot beszűkülése, kapcsolatok beszűkülése, feszültségszint növekedés, önkontroll gyengülése, elvesztése, harag, ellenségesség, bűntudat, szégyen. Jellemző, hogy a krízisben lévő személy a feszültségtől mindenáron meg akar szabadulni. 4. Erőforrások Az érintett erőforrásainak mozgósításához, az intervenciós terv kialakításához szükséges egy erőforrástérkép összeállítása. Ennek érdekében a következő tényezők meglétére, minőségére kell rákérdezni: 26. ábra Család Egyház Korábbi sikeres megoldások felelevenítése Barátok Professzionális segítők 35

37 5. Kommunikációs jellemzők A kommunikációs forma sok mindent elárul a helyzet súlyosságáról. Például: Megszakadt-e a környezettel való kommunikáció? Kimerítette-e külső erőforrásait? Nem fordultak e el tőle az emberek? Az öngyilkosság veszélyének valószínűsítése szempontjából súlyosbító tényező, ha a hívó ráutaló módon, indirekt formában közli szándékát. Ilyenkor segítenünk kell, hogy konkrétan, egyértelműen fogalmazzon! Minden esetben adjunk visszajelzést arról, hogy a fájdalom, és düh érzései elfogadhatóak. 6. Az érintett személy számára fontos személyek jelenléte, reakciója Előfordul, hogy a környezet reakciói nem támogatóak, hanem kifejezetten károsak. Így például érheti a krízisben lévő személyt elutasítás, a probléma tagadása, vagy a környezetében lévő emberek fizikailag, vagy pszichológiailag kivonhatják magukat a kritikus helyzetből. A laikus környezet részéről a megfelelő attitűd a probléma elfogadása, a nyitott kommunikáció, és szükség esetén a professzionális segítségkeresés. 36

38 III. A pszichotrauma és a krízisállapot III.1. A krízisállapot és a pszichotrauma összehasonlítása 40 : 27. ábra Krízisállapot Közvetlenül tapasztalható ( látható ) külső jelei vannak Itt és most történik Megoldás: krízisintervenció, kríziskezelés Pszichotrauma Gyakran nem érzékelhető közvetlenül Más idősík, akár évtizedekkel korábbi időzített bomba Hatásai gyakran különböző áttételeken keresztül jelentkeznek, alattomban munkálkodnak Megoldás: pszicho-terápia (gyakran hosszú) III.2. A pszichotrauma és a krízis kapcsolata: - A pszichotrauma krízist okoz(hat), de nem minden esetben, és nem mindig ott és akkor, vagy közel a traumatikus esemény(ek)hez - Nem mindig érzékelhető a közvetlen összefüggés - Gyakran valamilyen egyéb esemény, vagy inger aktivizálja a traumát - Sokszor értetlenül állunk az előtt, hogy egy látszólag kisebb súlyú esemény krízisállapotot vált ki - Mindig gondoljunk arra, hogy a háttérben feldolgozatlan trauma munkálkodhat! A traumatizált személy: - könnyebben válhat áldozattá - súlyosabb krízis alakulhat ki - visszatérő krízisek eszkalálódhatnak 40 Németh Margit: A pszichotrauma és kapcsolata a krízis állapotokkal, Képzés: Melegháttér, Leányfalu,

39 Mi válthat ki traumát: Bármi az egyén életében, amivel nem tud teljes egészében megküzdeni, amit nem tud feldolgozni. A kiváltott hatás súlyossága függ a személy: - életkorától, - élethelyzetétől, - személyiségének érettségi szintjétől, - intellektuális szintjétől, - az esemény súlyától. A pszichotrauma és az esemény súlyosságának kapcsolata: A trauma minél jobban veszélyeztette a - biztonságot, - identitást / énképet, - fontos kapcsolatot / bizalmat, - világképet / értékrendet, - tabuk körét / tabu-szegés, tabuk átlépése annál valószínűbb, hogy - az egyén a megküzdés helyett az elfojtást, tagadást, felejtést, hasítást, választotta, - hogy a személyiség mélyebb rétegeit érintette, - hogy az én, az identitás veszélyeztetett. Specifikus terápiás lépéseket csak a krízisintervenció után tegyünk! III.3. Súlyos, traumatikus események és hatásaik Vannak olyan súlyos, traumatikus események, amelyek (életkortól, nemtől, társadalmi hovatartozástól, stb. függetlenül) kivétel nélkül minden ember számára traumatikusak. Ilyenek például: - Természeti katasztrófák, - Háborúk, terrorcselekmények, - Súlyos balesetek, 38

40 - Súlyos erőszak cselekmények (szexuális abúzus, fogvatartás, súlyos fizikai bántalmazás, megalázó erőszak cselekmények) - Értékrenddel, vallással összeegyeztethetetlen viselkedésre kényszerítés, - Súlyos / életellenes bűncselekmények, átélése és/vagy szemlélése. A traumatikus élményt követően úgy tűnik, az ember önvédelmi rendszere állandó készenléti állapotra kapcsol, mintha a veszély bármely pillanatban visszatérhetne ban a pszichológia történetében először az amerikai pszichiátriai társaság vette fel először a pszichés trauma jellegzetes tünet együttesét új diagnosztikus kategóriaként, a mentális rendellenességeket felsoroló hivatalos kézikönyvbe (DSM III) Poszt-traumás stressz zavar Post-traumatic stress disorder. 41 I. Akut stressz szindróma Négy héten belül alakul ki és négy hét alatt lezajlik Kontrollálatlan test-lelki funkciók Hirtelen támadás, menekülés, dermedtség Beszűkült tudatállapot Krízisintervenció, a krízisintervenció szabályai szerint Azonnali feldolgozás pl. EMDR II. PTSD Hetekkel, hónapokkal később alakul ki (évekre visszahúzódhatnak a tünetek, majd újra jelentkeznek) A traumára utaló dolgok súlyos szorongást provokálnak, ezért az áldozatok gyakran: elkerülik, hogy a traumáról beszéljenek, arra gondoljanak, elkerülik a traumára emlékeztető helyeket, dolgokat, embereket A trauma terápiás feldolgozása 41 Judith Hermann: Trauma és gyógyulás, Tűz-hely könyvek,

41 A PTSD diagnózis kritériumai a DSM-IV-R szerint 28. ábra A személyt megrázó eseményre az alábbi két pontban leírtak együttesen érvényesek. a. Olyan eseményt élt át, vagy olyannak volt tanúja, vagy olyannal szembesült, amelyben valóságos, vagy fenyegető haláleset, súlyos sérülés, vagy a saját, vagy mások testi épségének veszélyeztetése valósult meg. b. A személy erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel, vagy rémülettel reagál. Megjegyzés: gyermekeknél ez dezorganizált, vagy agitált magatartásban is kifejeződhet. 2. A traumát a személy ismételten újraéli az alábbiak közül egy, vagy több módon: a. A traumás eseményre való kényszerű, ismétlődő szenvedést okozó visszaemlékezés, ideértve képzeteket, gondolatokat és perceptív élményeket. Megjegyzés: kisgyermekeknél ismétlődő játékok fordulhatnak elő, amelyekben az átélt trauma témája, vagy elemei fejeződnek ki. b. A traumás eseményről való ismétlődő, kínzó álmodás. Megjegyzés: gyermekeknél felismerhető tartalom nélküli rémálmok. c. Olyan cselekedetek, vagy érzések, mintha a traumás élményt a személy újraélné (ideértve az illúziókat, hallucinációkat, disszociatív epizódokat, azokat is, amelyek csak ébredéskor, vagy intoxikált állapotban lépnek fel). Megjegyzés: kisgyermekeknél a traumára jellemző újrajátszás fordulhat elő. d. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső helyzet, vagy belső történés intenzív pszichés szenvedést vált ki. e. A traumás élményt szimbolizáló, vagy arra emlékeztető külső helyzet, vagy belső történés vegetatív reakciókat vált ki. 3. A traumával összefüggő ingerek tartós kerülése és az általános válaszkészség megbénulása (amely a traumás esemény előtt nem volt jelen), azaz legalább három (vagy több) pont teljesülése az alábbiakból: a. A traumával összefüggő gondolatok, érzések, vagy beszélgetés kerülése. b. A traumával összefüggő emlékeket ébresztő tevékenységek helyek, vagy személyek kerülése. c. A traumára való visszaemlékezési képtelenség. d. Észrevehetően lecsökkent érdeklődés, vagy részvétel fontos tevékenységekben. e. Másoktól való elszakadás, elidegenedés élménye. f. Az érzelmek beszűkülése (képtelenség szeretet érzésére). g. A jövő beszűkülésének érzése (pl. nem remél karriert, házasságot, gyerekeket, vagy normális élettartamot). 4. A fokozott készenlét tünetei (amelyek a trauma előtt nem állottak fent), azaz legalább kettő (vagy több) az alábbiakból: a. Elalvási, átalvási zavarok

42 b. Irratibilitás, vagy dühkitörések. c. Koncentrálási nehézség. d. Hypervigilitás. e. Felfokozott vészjelzés-készség. A zavar klinikailag jelentős szenvedést, vagy a szociális, munkahelyi és más fontos funkciók romlását okozza. A tünetek időtartama több mint egy hónap. Az akut traumával jelentkező, krízisben lévő klienseknél a kríziskezelés, krízisintervenció szakmai szabályai szerint kell eljárni. Fontos a támogató környezet feltérképezése, a szuicid (öngyilkossági) veszély felmérése, gondolni kell az esetleges gyógyszeres támogatás szükségességére. A velük való munkának ki kell terjednie a külső-belső erőforrások, és a megküzdési stratégiák számbavételére. Ezek a kliensek általában telefonos segélyszolgálattól, rendőrségtől, egészségügyi intézményből jutnak el a terápiás ellátó helyre. Az ellátás során az akut, közelmúltban átélt pszicho-trauma feldolgozását minden esetben krízis intervenció krízis ellátás előzi meg. A krízis-állapotban lévő kliens különösen veszélyeztetett, mert olyan beszűkült tudatállapotban van, amelyet a laikus környezet nem észlel mindig megfelelően, és nem is tud mindig kezelni. Gyakran ez életveszélyes állapotot jelent, amely magas szintű támogatást, speciális kompetenciájú szakember segítségét igényli. Ez az állapot lélektanilag kritikus, amelyben az áldozat minden figyelme, erőfeszítése az adott helyzet megoldására irányul, azonban a szokásos problémamegoldó eszközei elégtelennek bizonyulnak. Az áldozat gyakran életkoránál, iskolázottságánál, személyiségénél alacsonyabb színvonalon viselkedik, érez, gondolkodik ilyenkor. A krízisállapotban lévő embernél a fenyegetettség érzés fokozott, a viselkedés szervezettsége a személyiség felbomlik. Destruktív magatartásminták jelenhetnek meg saját maga és mások felé irányuló agresszió formájában. Külső segítség nélkül akár az öngyilkosságig, vagy a másokban tett károkozásig fokozódhat ez a folyamat. Összegzésként elmondható tehát, hogy a bűnesemények áldozatai, különös tekintettel az erőszakos és szexuális cselekmények áldozataira, traumával küzdenek, aminek kezelése és ellátása speciális szakmai feladat. Ez a szükséglet indokolja az ehhez az áldozati csoporthoz tartozó gyermekek és felnőttek elkülönült kezelését, speciális áldozatsegítésének megoldását. 41

43 IV. Erőszakhoz, bántalmazáshoz kapcsolódó krízisek kezelése, ellátása Az erőszak tipológiája, a bántalmazás definíciója az ENSZ Egészségügyi Világszervezete / World Health Organization WHO/ alapján 43 A WHO megállapítása szerint a bántalmazás és elhanyagolás népegészségügyi probléma. Bántalmazás (WHO) Bármely olyan magatartás, amely fizikai, lelki vagy szexuális sérelmet okoz, vagy annak veszélyével jár. Bántalmazásnak számít minden olyan korlátozó intézkedés, amelyet büntetésként alkalmaznak, továbbá kínzást, kegyetlen, megalázó bánásmódot jelent. Gyermekbántalmazás / WHO/ A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód), magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermekegészségének, túlélésének, 43 WHO VPA (Violance Prevention Alliance): World report on violence and health (WRVH) 42

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Krízishelyzetek az iskolában Parrag Bianka, Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Bevezető Iskolapszichológiától az iskolában végzett nevelési tanácsadásig A szakszolgálati intézmények működését szabályozó

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus

A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben. Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus A pszichológus szerepe az áldozatsegítésben Hegedűs Ibolya Klinikai szakpszichológus Bemutatkozás Klinikai szakpszichológus, családterapeuta 2007-2011: Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat, pszichológiai

Részletesebben

XIII./1. Az öngyilkosság

XIII./1. Az öngyilkosság XIII./1. Az öngyilkosság Osváth Péter dr. Bevezetés Az öngyilkos viselkedés gyakorisága és okai Az öngyilkos viselkedés a befejezett, illetve megkísérelt önpusztítás korunkban mind fontosabb népegészségügyi

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva

Dr. Antalfai Márta. XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva Dr. Antalfai Márta XIII. Igazságügyi Környezetvédelmi Szakértői Konferencia Budapest, 2011. április 8. Minden jog fenntartva A katasztrófa legtöbbször végzetes következményekkel járó, nem várt fordulat,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

XII./2.1.2. Krízisszupporció

XII./2.1.2. Krízisszupporció XIII./2. fejezet: A lélektani segítségnyújtás a pszichoterápiás beavatkozás lehetőségei Bevezetés Sorolja fel az akut segítő beavatkozás elemeit! A mindennapi gyakorlatban az akut szomatikus ellátást végző

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás

PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás PSZICHOSZOCIÁLIS ELLÁTÁS Kríziskezelés és utógondozás TÉNYEK - EREDMÉNYEK JAVASLATOK a vörösiszap-katasztrófa nyomán CSÉPE VALÉRIA ADÁNYI LÁSZLÓ V. KOMLÓSI ANNAMÁRIA Forrás: ABC News Az alkalmazkodási

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet

A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz. Csépe Valéria. Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet A környezeti katasztrófákra adott pszichológiai válasz Csépe Valéria Magyar Tudományos Akadémia és MTA Pszichológiai Kutatóintézet csepe.valeria@office.mta.hu 1 Témavázlat Alkalmazkodás a katasztrófákhoz

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában

Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata Pszichológiai segítségnyújtás bemutatása a Fővárosi Áldozatsegítő Szolgálat munkájában Hegedűs Ibolya TÁMOP-5.6.2. Nyitó konferencia Siófok,

Részletesebben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben

Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Konfliktuskezelés és vitarendezés Nagybörzsönyben Milyen esélyei vannak a közösségépítésnek egy olyan településen, ahol a konfliktusok forrása a lakosság szerint a roma lakosság? dr. Fellegi Borbála Foresee

Részletesebben

GRASSROOTS Gyermekvédelem

GRASSROOTS Gyermekvédelem GRASSROOTS Gyermekvédelem A gyermekbántalmazás A gyermekbántalmazás lényege a gyermekkel szembeni bárminemű rossz bánásmód egy szűk közösségen (pl:családon) belül, amelynek szerepe éppen a gyermek védelme

Részletesebben

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja

2010. október 27 28. A Bátorság Köre. A Pressley Ridge Magyarország Alapítvány kétnapos workshopja 2010. október 27 28. A Bátorság Köre A kétnapos workshopja 2010. október 27. Előadással egybekötött mesterkurzust tart Dr. Larry Brendtro a Tisztelet Kötelékeinek Helyreállítása nevű módszerről (RAP Response

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B

M1854 FELADATOK. 4 A gerontológia fogalmának értelmezése B 5 A magyar társadalom demográfia jellemzői B M1854 FELADATOK Értelmezi az idősek társadalmi helyzetét, szociális 4 problémáit, a modern életforma hatásait életmódjukra Megtervezi a gondozási folyamatot, közreműködik az ápolási, rehabilitációs és

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot

Hiperaktivitás. Hiperaktivitás. okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy. anoxiás agyi állapot, vagy. agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot A problémás diák Hiperaktivitás Hiperaktivitás okai: 1906-óta gyanítjuk, hogy anoxiás agyi állapot, vagy agyvelőgyulladás /posztencefalitiszes / utáni állapot Hiperaktivitás Jellemzői: nagyfokú motoros

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. Közösségi pszichiátriai prevenciós program megvalósítása a Mátészalkai kistérségben 3. komponens Fiatalok prevenciós és tanácsadó programja Moravcsik-Kornyicki Ágota Szakmai

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

Mosolits Lászlóné. Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Mosolits Lászlóné Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Indokok Forrás: Skrabski Árpád- Kopp Mária: A bizalom, mint a társadalmi tőke központi jellemzője Indokok 1000 emberből két óra alatt mindössze

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház A kötődési sérülés meghatározása Intenzív érzelmi stressz helyzetben alakul ki, amikor fokozott az igény a jelentős másik támogatására és ez nem történik meg. Kitüntetett

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája

Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Felnőttkori személyiségzavarok felosztása, diagnosztikája Dr. Budavári Ágota ECP 1 Életvitel, veszélyeztetettség Válási gyakoriság Balesetező hajlam Munkanélküliség, hajléktalanság Kriminális cselekmény

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan

Felelősen, egészségesen, biztonságosan Felelősen, egészségesen, biztonságosan Előadó: Geskó Sándor elnök Konszenzus Alapítvány Budapesti Szervezete www.konszenzus.org e-mail cím: konszenzusbp@konszenzus.org Telefonszám: 1/335-6463 Cselekedeteink

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT

Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban. Lukács Péter DEOEC ORFMT Diagnosztika és terápiás eljárások a rehabilitációban Lukács Péter DEOEC ORFMT A pszichológiában a pszichodiagnosztika alatt a különféle lelki folyamatok egyéni, ill. típusos jellegzetességeinek feltérképezése

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor

A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti. Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor Bilkei Pál szakpszichológus A stressz a stresszorok hatására a szervezetben fellépő testi-lelki változásokat jelenti Pszichológiai értelemben stressz állapot akkor jön létre, ha az egyén olyan helyzettel

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció

Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Motivációs állapotfelmérés. Egyéni kezelési terv. Relapszus prevenció Kapcsolatfelvétel Első interjú Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet

Részletesebben

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása

Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Az alacsonyküszöbűség definíciója, körülhatárolása, elméleti szempontok; A hazai alacsonyküszöbű szervezetekre vonatkozó szakmai protokoll kialakítása Dr. Szemelyácz János INDIT Közalapítvány Pécs 2005.okt.18.

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák Orvosi pszichológia előadás 2. hét Merza Katalin merza.katalin@sph.unideb.hu Egészségmagatartás fogalma Minden olyan

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 51/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. április 24-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Tájékoztató a Sorsunk és Jövőnk

Részletesebben

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program

Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Program címe: Kompetencia alapú Tudatosság Építés. KÁTÉ program Tanúsítvány száma: 13/2013 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2015. szeptember 03. Kérelmező neve: Kallódó Ifjúságot Mentő Missziós Támogató

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006.

Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál. Dr. Járai Róbert Zánka 2006. Stressz, szorongás, megküzdés a 12-15 éves korosztálynál Dr. Járai Róbert Zánka 2006. lőadás vázlata Stressz fogalma Szorongás és félelem Megküzdés Önbizalom és képesség 2 tressz A szervezet egészséges

Részletesebben

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés

GYEREKTERÁPIA. K. Németh Margit szakpszichológus képzés GYEREKTERÁPIA K. Németh Margit szakpszichológus képzés A két fı irányzat Anna Freud Gyereket nem lehet analízisbe venni Pedagógia hangsúlyozása A terapeuta valós személy A felettes én az ödipális örököse

Részletesebben

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015

ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 ÁLLAMVIZSGATÉTELEK BAKKALAUREÁTUSI TANULMÁNYOK SZOCIÁLIS MUNKA SZAK 2014/2015 A SZOCIÁLIS MUNKA MÓDSZEREI 1. A szociális munka módszereinek kialakulása és fejlődése. A szociális munka történetének jelentős

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL

A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL A KÁBÍTÓSZER KIPRÓBÁLÁSÁNAK OKAIRÓL az egyetemi hallgatók körében végzett vizsgálatok alapján SZERKESZTETTE: Münnich Ákos Budapest, 2003 A könyv a Debreceni Egyetem, a GYISM (pályázati kód: KAB-KT-02-34),

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben