Horváth Márk Lovász Ádám. Diskurzus a lokalitásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Horváth Márk Lovász Ádám. Diskurzus a lokalitásról"

Átírás

1 Horváth Márk Lovász Ádám Diskurzus a lokalitásról Ha a katasztrófa a múlt szétválása, akkor a zaj az összeálló jövő. 1 Történelmi távlatból érzékelve a zaj egy grandiózus elágazás során levált a homo sapiensről a technotudományos komplexum révén, elérvén egy kritikus arányviszonyt, a folyamat során specifikus összeomlásokat és egybeolvadásokat produkálván. Az út végén a behelyettesítés sötét lehetősége sejlik fel. Thierry Bardini jelenünket az antropogenezis radikális elágazójaként írja le, egy olyan»félreérthetetlen most-ként«, ahol a késő-modern ember a szingularitásra való várakozás során valami teljességgel idegenné traszformálódik. 2 A rendellenes elhelyezkedés élénksége Deleuze és Guattari nézetében a hiperkapitalizmus deterritorializációjának alapvető sajátossága, és ezen kiszorítás a zaj totalitásához vezet el. 3 A zaj hegemóniájáról beszélünk. A hegemónia az uralkodás végleges állapota, az állandóság fázisa, amikor az újabb elágazás lehetősége felszámolódik. Az uralkodás (domination) periódusának karakterológiája a mester/szolga viszonyrendszerének elnyomás/felszabadulás során érvényesülő duális relációja, ahol az elidegenedés, a hatalomhoz való viszony és a konfliktus lehetősége még megragadható valójában, tehát az elnyomók és az elnyomottak szimbolikus kapcsolatrendszeréről van szó. 4 5 Úgy tűnik, mintha a lokalitás nem lenne fontos jelenség a mai közbeszédben, sőt a nonlokalitás eszmeiségét pártolják? Hogy vélekedsz erről? Én visszakérdeznék, ugyanis több kérdés merült fel bennem a kérdésfeltevés kapcsán. Mit értünk non-lokalitáson és mit értünk közbeszéden? Definiálnunk kell ezeket az alapvető fogalmakat, és meg kell fogalmaznunk, hogy mit értünk közbeszéden, mi az a kommunikációs forma, amelyet ezzel a jelzővel illethetünk. Mi az, amit beszédnek nevethetünk? Hol van a beszéd és a fecsegés a határa? Mi a közbeszéd, és mi a non-lokális? 1 Sadie Plant, Nick Land: Cyberpositive in Accelerate, London: Underground, 1994, Thierry Bardini: Junkware: Posthumanities. Minneapolis, London: University of Minnesota Press, 2011, Gilles Deleuze Félix Guattari: The Civilized Capitalist Machine In: Robin Mackay Armen Avanessian eds.: Accelerate: The Accelerationist Reader, Falmouth: Urbanomic, 2014, Jean Baudrillard: From Domination to Hegemony, In: Baudrillard: The Agony of Power. Los Angeles: Semiotext(e), A zaj hegemóniája (részlet). Manuscript. 1

2 Non-lokalitáson alapvetően a nagy gazdasági folyamatoknak kitett jelenséget értem: úgy, mint a fogyasztás, a gazdasági jelenségek, a multikulturalizmus eszmeisége, ideológiája, amely egy olyan ideológia, amit én ma hegemónnak mondanék Nyugaton. Megkülönböztetném az ideológiát, egyfajta szellemi áramlatot, amelyet a nyitottság, a posztnemzeti érzület, a tolerancia, illetve a diverzitás értékei itatnak át. Emögött marxista szempontból a kapitalista gazdaság térnyerését és totálissá válását vélem felfedezni. Ez a gazdasági rendszer az elmúlt 500 évben sokszor cserélt álruhát, mintha ma egy színes, de kissé ütött-kopott maskarába bújt volna. Ez az, amit non-lokalitásnak neveznék. Értem a kérdést: a kérdés tehát arra vonatkozik, hogy mit gondolok a non-lokális, világrendszernek is nevezhető szisztéma ideológiájáról és a legitimációs ideológiájáról, diskurzusáról? Fontosnak tartom Foucault diskurzus-fogalmát megemlíteni. Foucault a kommunikáció azon intézményesített formáját nevezi diskurzusnak, amely valamilyen rejtett vagy kevésbé rejtett hatalomnak a nyelve tulajdonképpen. Ha jól értem, az elmúlt 500 év tendenciájához kötöd a világrendszert és váltakozó nyelveit. Én e ponton némileg vitatkoznék, bár tudom, hogy ez csak részletkérdés. Immanuel Wallersten volt az, aki tudtommal Kolombusz felfedező útjaihoz, Észak-Amerika felfedezéséhez köti a kapitalista, vagy egyáltalában a világrendszer létrejöttét. Azonban már maga Wallerstein is megállapítja, hogy már sokkal régebb óta vannak regionális rendszerek, hatalmi rendszerek, amelyek mutatták a világrendszer sajátosságait. Eme ténnyel szembesülvén más kutatók, akik a világrendszer-paradigmához tartoznak, sokkal régebbi világrendszerekre is felhívják a figyelmünket. Janet Abu-Lughod írt az 1250 és az 1400 közötti arab kereskedelmi világrendszerről, amely szintén rendkívül kiterjedt és alapvetően kapitalistának volt tekinthető. Tehát már az arab középkorban is megfigyelhetjük egyfajta kapitalista világredszer működését, amelynek középpontja Kairó volt, a kor legnagyobb városa, és mindenesetre a térség legjelentősebb kereskedelmi központja. De említhetnénk akár Andre Gunder Frank elméletét, aki szerint már a bronzkorban létezett ugyan nem az egész földkerekségre kiterjedő kereskedelmi rendszer, de mindenesetre a Mediterániumot és a Közel-Kelet civilizációit összekötő kereskedelmi hálózat. Elnézést, hogy megszakítalak. Akkor a kapcsolati rendszerek meglétét és a non-lokalitás igényét te állandó jelenségnek véled? Ha jól értelmezem szavaidat, egyfajta komplexifikációról beszélhetünk? Tehát a világrendszerek egyre bonyolultabbá és kiterjedtebbé, egyre inkább non-lokálissá transzformálódnak? Mintha egy statikus pontból kiinduló erő, fokozatosan küzdené maga alá az egész világot? Ez az erő független lenne az embertől? 2

3 Valóban megfigyelhetünk egy olyan társadalmi tendenciát, amely ezeket a világrendszereket összetettebbé teszi. Összetettebbé és bonyolultabbá formálja. Ugyanakkor óva intenék attól, hogy akár még a mai globalizálódott formájában is totális jelenségként értelmezzük ezt a folyamatot, mivel még a mai napig is a globális non-lokális viszonyok noha kis híján szinte mindenkinek az életét érintik, és non-humán aktorok sokaságát is bevonva a munkamegosztásba, viszont számottevő vidékek léteznek amelyek nem, vagy alig vannak bekapcsolva a globális gazdasági folyamatokba, a külkereskedelembe, vagy legfeljebb a világrendszernek csupán olyan melléktermékeivel találkoznak, ráadásul közvetve, mint a globális fölmelegedés. Valóban elmondható, hogy egyikünk sem mentes a lokális közösségek horizontjain túlmutató non-lokális jelenségektől. Viszont a lokalitás továbbra is fontos szerepet tölt be az emberek életében. És nem elhanyagolhatóak a helyi lét sajátosságai. Nyilván az eddigi kérdéseimből érezhetted, és ismered gondolatiságomat. Egy válságra kívántam utalni már az első kérdésemmel. Érzékeled ezt? Az első kérdésben jelzett közbeszéd témáját többféleképpen is értelmezhetjük. Én a közösség beszédekén definiálnám, vagyis egy realitással bíró, valós közösség őszinte kommunikációjának tartalmaként foglalnám össze. A közösség, úgy tűnik, jól regisztrálja a válságokat, erről bőven van tudomásunk, viszont a probléma nem a diskurzusokban vagy a közbeszéd strukturájában rejlik, hanem a bennünket fenyegető ökológiai- és gazdasági krízishelyzetre adott határozott válaszok terén van jelentős gond. A jelenlegi bevándorlási válság, amely fenyegeti Európát és a szélesebb térséget, egy wallersteini értelemben vett rendszer szintű bifurkáció, vagyis széthasadás, fragmentálódás következménye. Amikor egy világrendszer ilyen stádiumba érkezik, a különböző térségek közötti munkamegosztás rendje felbomlik, ez nagyfokú népességmozgásokkal és háborúkkal is együtt jár. Wallerstein és saját nézetem szerint is, a kapitalista rendszer legalább az 1970-es évek óta egy ilyen szakaszban találja magát, és úgy tűnik, egyre csak fokozódik a helyzet, és egy negyedik világháború előszobájában vagyunk. Említetted a 70-es éveket és a fragmentáltságot. Erről nekem a posztmodern állapot, Lyotard vagy Baudrillard filozófiája jutott eszembe, de említhetném a mozgás nagy gondolkodóját, a piknolepszia teoretikusát, Paul Viriliot is. Lyotard a metanarratívák végéről, Baudrillard szimulákrumokról, míg Virilio a sebesség terrorjáról és a harmadik világ idehozataláról beszél. Sőt, Baudrillard is Afrika felé irányítja a figyelmünket. Na nem azért, hogy segítsünk rajtuk, hanem hogy megpillantsuk a jövőnket! Mit szólsz ezen felvetésekhez, amelyeket én kapcsolatba hozok az áltad említett gazdasági krízissel? 3

4 Hasonló tendenciák, mint például az igazság fogalmának relativizációja, távolról sem mondhatóak újnak a filozófia történetében. Nagy Sándor birodalmának felbomlása és a hellén világ gazdasági és kulturális válsága idején, valamint a Római Birodalom kései évszázadaiban szintén előtérbe került az igazsággal szembeni szkepszis a gondolkodásban, mely tendencia távolról sem elvonatkoztatható a gondolkodás tereként definiálható társadalmak állapotától. Tehát a geopolitikai események egyben mentális összeomlást is jelentenek nézetedben? A két jelenség összefügg: melyik az ok és melyik az okozat? A kérdés érdekes, azonban álláspontom szerint ez esetben képtelen eldönteni, hogy mi az okozat és mi az ok, mivel mindkettő, a mentális fragmentálódás és a gazdasági, társadalmi hanyatlás lehet egymásra ható tényező. Lehetlen, különösen évszázadok távlatából megmondani, hogy a Római Birodalom bukását egészen pontosan mi okozta, a helytelen adópolitika vagy a kultúra rothadása, vagy a vidékek elnéptelenedése; mindössze annyit tudunk regisztrálni, hogy mindegyik mellett szólnak érvek. Ez a Lyotard-i posztmodern állapot vagy esetleg a Lyotard által kívánt pluralizmus ideájának összeomlása? Lyotard a The Postmodern Explainedben hangot adott csalódottságának filozófiájának kicsiny hatásása miatt például a funkcionalista építészet vagy a tőke által primitivizált művészetek területén. Te általánosabbnak mondanát ezt a kudarcot? Lyotardnál ugye a posztmodern állapot a metanarratívák hitelvesztésére adott intellektuális reakció. Mivel egyetlen metanarratíva sem bizonyult célravezetőnek, kiváltképpen nem a modern metanarratívák, Lyotard metanarratívának, mint olyannak a végét tartja elfogadhatónak, annak beismerését, hogy egyetlen diskurzus sem képes az emberiség egészének számára megoldásokat kínálni. Egy lehetséges alternatív megközelítés e dilemmákra az, hogy lényegüket tekintve egyetlen valaha létezett diskurzus sem kínált az emberiség egésze számára kielégítő szerepet betöltő ígéreteket. Valójában a történelem során soha nem létezett univerzalista diskurzus, mivel vagy rejtetten, vagy nyíltan egy kisebbséghez szóltak. Még a leginkább demagóg politikai ideológiák sem. Elég a marxizmus-leninizmusra gondolnunk. Lenin az emberiség egészének emancipációját ígérte, viszont nem győzte hangsúlyozni a demokratikus centralizmus szervezeti elvét, amelyet egyébként megjegyezném, hogy számos iszlamista szervezet is elsajátított, például a Muszlim Tesvériség is ezen elv alapján működik, de említhetném akár az Al- 4

5 Kaidát is, amely szintén Lenintől vette át ezt az ideológiát. Mit mond ki a demokratikus centralizmus? A pártszervezeten belül legalábbis elvileg demokrácia van, azaz a vezetők demokratikus elvek alapján választódnak ki, vagyis a szervezet tagjainak egy bizonyos, privilegizált köre választja ki a vezetőket, és így a társadalom párton kívüli része, sőt még az átlagos párttagok is kirekesztődnek a döntéshozatalból. Miközben az adott szervezet elvben a társadalom egészét képviseli. A Muszlim Testvériség, az Al- Kaida vagy a Bolsevik Párt, minden muszlim vagy minden proletár nevében cselekedett, azaz univerzalista módon konstruálta saját diskurzusát, azonban a gyakorlatban képtelenek voltak univerzalista módon eljárni. Az univerzalizmus csak egy idea, amely nem igazán megvalósítható a politikai gyakorlatban. Ezt kitűnően elemezte Robert Michels német politológus. Az úgynevezett metanarratívák ezért sohasem voltak igazán meták, mivel egyrészt az emberiségnek csak egy szűk csoportjára vonatkoztak, másrészt univerzalizmusuk, és adott esetben egalitarianizmusuk csupán látszat volt májusának eseményeit, amelyeket később Baudrillard orgiaként regisztrált, meghatározták a Szituacionista Internacionálé gondolkodói, mint Guy Debord vagy Raoul Vanegeim. A radikális emancipációt és a kapitalista spektákulumoktól való felszabadulás igényét demokratikus szituációk megteremtésével kívánták elérni. Tudvalevő, hogy Debord közel senkit nem hagyott érvényesülni az emancipáció ezen ligájában, ezért a 68-as eseményekre lényegében elfogyott a társaság; Vanegeim pedig nyaralni ment forradalom helyett. Úgy látszik, vannak dolgok, amik nem változnak? 1968 felfordulásai távolról sem példátlanok, elég csak az első világháború utáni lázadásokra és zavargásokra gondolni Európa-szerte és az Egyesült Államokban, sőt még Ausztráliában is. Az ilyen események tekinthetőek demokratikus szituációknak, de mint minden szituációnak, a gyors elmúlás és elavulás várt ezekre a kezdeményekre. A nép nem a történelem mozgatója. Hanem bizonyos olyan rejtett erők és tendenciák mozgatják a világot, amelyeknek még az emberhez sincsen sok közük, nemhogy a néphez. A rejtett erők által előhívott szelek felkorbácsolták a lángoszlopokat, amelyek kíméletlenül lerombolták az embert és annak nyomait (a Hagia Sophia megmenekült a tüzek elől). Az ember, mint a hálózatok kapcsolódásának externális költsége, halálra van ítélve. Halálra ítéli a komplexitás tüze.»emberi«történelmünk, mint kitudódik a társadalomtörténetből, sosem volt egyéb, mint lángoszlopok, szikrák, útvonalak és szelek együttese. Végleges eltűnésünket és alámerülésünket követően ezen aktorok továbbra is jelen lesznek. Bármennyire is traumatikus, a társadalomtudósnak sem szabad visszariadnia azon ténytől, hogy minden nem oldódik meg a hálózatok láthatóvá tételétől, a nyilvánosságba való bekerülésüktől. 6 Sokkal inkább 6 Bruno Latour (1993) We Have Never Been Modern, Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1993,

6 arra döbbenünk rá, hogy már mindnyájan halottak vagyunk. 7 Ezen körülményt lesz köteles a jövő non-antropocentrikus társadalomtudománya alapvetésként, kiindulópontként kezelni, másképpen a társadalmi folyamatok és aktorok valós súlyához képest eltérő fontosságúként fogja kezelni a társadalmi folyamatokat. 8 Szavaid miszticizmusba hajlanak. Istenekről beszélsz, esetleg hipertárgyakról? A latouri cselekvő hálozatot akarod helyzetbe hozni? Esetleg arra utalsz, hogy a tradicionalista világkép adekváltabb lenne? Jobban regisztrálja az ember szerény helyzetét és képességeit? Melyikre gondolsz ezek közül, vagy esetleg mindegyikre? A gondolatokat lehet egyáltalán elválasztani egymástól, érdemes egy ilyen általános poszt-humán gondolatot részeire bontani? Tulajdonképpen mindegyikre gondolok és egyben semelyikre. Tény és való, hogy a már elhangzott komplexifikáció, a társadalom összetettebbé tétele, egyben hipertárgynak, a latouri értelemben erős aktornak tekinthető. Szintén igaz, hogy a tradicionális felfogásmódok, a különböző hibrideket és szörnyeket jobban regisztrálták, mint az antropocentrikus tudományos megközelítésmódok, azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy ma egészen eltérő hipertárgyakkal is szembenézünk, mindamellett, hogy a világrendszer mai dilemmáinak vannak történeti előzményei és hasonlóságai más világrendszerekkel. Azonban sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a mai világrendszer kihívásai eltérőek a hagyományos, tradicionális társadalmakat érő kihívásoktól, és ennél fogva új megoldások szükségeltetnek. Bolygónk ugyanis apokalipszis előtt áll, sőt, már javában zajlik az apokalipszis, ahogyan erre Timothy Morton felhívja figyelmünket. Mint Morton írja, a globális felmelegedés korában a tudomány vészfék funkciót kell, kéne, hogy betöltsön. Azonban már rég késő, már javában nyakunkon a baj. 9 Olyan misztikusokat olvasván, mint Echkart mester, Savonarola vagy Kierkegaard, úgy érezhetjük, a vallás komoly vészfék volt az emberi túlkapásokkal szemben. Felvethetjüke a felvilágosodás felelősségét a jelenlegi helyzet traumájáért, mint tették Adornóék. De gondolhatunk akár a buddhizmusra is. De bármely beszámolót olvasván a paraszti, lokális gazdálkodásról, arra juthatunk, hogy ez a létmód egyfajta transzcendens kapcsolatot biztosított a Földdel? Hogy vélekedsz erről? 7 Jean-Francois Lyotard: The Inhuman. Reflections on Time, Stanford: Stanford University Press, 1991 [1988], 9. 8 Horváth Márk Komplex keveredés (részlet). Manuscript. 9 Timothy Morton: Hyperobjects. Philosophy and Ecology After the End of the World, Minneapolis: University of Minnesota Press,

7 Martin Heidegger írja, hogy a világban a rothadás, romlás tendenciája nem visszafordítható, és nem meghaladható. Ez azt jelenti, hogy ha már egyszer megindult a lejtmenet, a hanyatlás, a világkorszak hanyatló irányultsága, ezen irányultság nem visszafordítható. Beszélhetnénk a múlt romanticizálásáról, azonban ez a beszéd az értelmet nélkülözni fogja, mivel jelenlegi egzisztenciánk végzetesen eltávolodott ama állapottól. Természetesen a társadalomtörténetnek nyilvánvalóan van létjogosultsága, akárcsak a valláskutatásnak, azonban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a világromlás már javában tart, és zuhanunk a szakadéba. A felvilágosodás felelőssége felmerül, felmerülhet, ugyanakkor már a felvilágosodás utáni-utáni időket éljük. A felvilágosodás ellen harcolni a 21. században kissé idejétmúlt, mert már azok az értékek is meghaladottak, amelyek a felvilágosodás alapját adták, vagy azon diskurzusok is, amelyek magukat szembepozicionálták a felvilágosodással. Latour nézetében anti-modern nézőpont helyett sokkal radikálisabb szemszögből közelíteném meg a kérdést, ugyanis anti-modernitás helyett non-modern konstrukciókra van szükség. A Sohasem voltunk modernek-re gondolsz Latourtól? Pontosan ezen műre gondolok, amelyben kifejti az úgynevezett non-modern alkotmány körvonalait. Eszerint meg kéne tartanunk a tradicionális megközelítésmódokból az ismeretlen iránti tiszteletet, valamint az ember jelentéktelenségébe vetett hitet, vagy a hibridek pre-modern kezelésmódjait, ugyanakkor a modernitásból az innovációt és a technológiát mindenképpen megőrzendő értékként tekinti Latour. 10 Virilio szerint a technikában eredendően benne van a tragédia lehetősége, mint járulékos forma. A hajóval feltalálták a hajóroncsot is. A gázkamra sem lett volna elképzelhető a 11. században. Virilio a technikából bensőleg származó gyorsulást is problémának tekinti. Mozgásszabadság helyett, a mozgás diktatúrájáról beszél. Most, amikor az Európia Unió kvóta-jelleggel tenné kötelezővé a bevándorlók befogadását, talán nem a mozgás diktatúrájának működéséről beszélhetünk? Nem lehet összefüggés a technika, a lokalitás háttérbe szorulása és a kulturális alámerülés között? Összekapcsolható Latour és Virilio diskurzusa? A technika tragikus jellegére azt lehetne válaszolni, hogy maga a születés is tragédia, azonban már megszülettünk, tehát érdemes azért szembesülnünk az élet kihívásaival, és 10 Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek: Szimmetrikus antropológiai tanulmány, Budapest: Osiris, 1999 [1991]. 7

8 nem szabad keseregnünk azon, hogy megszülettünk. Hasonlóképpen felesleges, sőt ártalmas dolog azon szomorkodni, hogy technikai civilizációban élünk, hiszen abban élünk, és nagyon sok alternatívja ennek már nincs. Már az antropocén korszakban élünk, vagyis abban a földtörténeti korban, amelyben az ember geofizikai erővé vált. Nem tudunk visszamenni egy olyan korszakba, ahol nincs technika, és nem szabad túlhangsúlyozni a technika balesetkitermelő jelentőségét. Elvégre az ember is egy evolúciós baleset, egy mutáció eredménye. Sokkal inkább arra kell helyezni a hangsúlyt amint erre mind Latour, mind Virilio felhívja a figyelmünket, hogy tudatosítani kell önmagunkban azokat az oksági viszonyokat, amelyek összekötik a hipertárgyakat és a technológiai alapú termelést, és hozzátenném: a fogyasztást, pusztítást és eldobást. Egy számottevő hiányossága a szociológiának, különösen a kultúrszociológiának, hogy rendkívül sokat kutatták a fogyasztás jelenségét, viszont az eldobás a szeméttelepek működésével, egyáltalán a szemét rekurzivitása kevéssé kerül számításba. A gyorsásagra válaszolva annyit mondanék, hogy szerintem nem feltétlenül probléma a sebesség, ha megfelelően tudunk élni vele. Kétféle alapvető válaszlehetőség adódik a megnövekedett sebességre. Az egyik, a sebesség és mozgásban való önfeledt tobzódás, amint erre példa lehet a Formula 1 versenyeken a közönség őrjöngése. A szemét jelentőségével kapcsolatban Bardini Junkware című könyve jár körül hasonló gondolatmenetet. J. G. Ballard Crash című műve is eszedbe jutott itt? 11 Akár az említett regényre is gondolhatunk, igen. Mint emlékezetes, abban a regényben is a technológiailag katalizált mozgás áldozatul veszi az autóutasokat. Viszont létezik egy alternatív megoldás, tundiilik, amennyiben megfelelő integritással rendelkezik egy személyiség, úgy képes a sebességgel oly módon élni, hogy közben nem bomik fel a személyisége. A sebességgel való célravezető bánásmód ezért megköveteli a személyiség kellő szilárdságát. Ez minden tapasztalással így van, nem csak a technikailag katalizált sebességet illetően. Ami a mozgás diktatúráját és a menekültáradatot illeti, Európa régóta szenved egyfajta öngyilkos, posztkoloniális pszichózisban, amely szerint a jelenleg élő európai nemzedékeket valamilyen felelősség terhelné az imperializmus során elkövetett bűnökért és kizsákmányolásért. Ezen nézetet a legmesszebb menőkig tagadnia kell minden felelős gondolkodású döntéshozónak és európai állampolgárnak. Nem hagyhatjuk, hogy jövőnkről bürokratikus, a nép igényeitől, sőt, a realitások talajától elszakadt brüsszeli bürokraták döntsenek. Mindezen megfontolások mellett meg kell említenünk a jelenlegi világrendszer hatalmi szervezeteinek felelősségét a jelenlegi krízisben. A humanitárius segítségnyújtás leghangosabb szószólói jellemzően az olyan hatalmi intézményeknek a 11 J.G. Ballard: Crash, New York: Picador,

9 képviselői, mint például az Amerikai Egyesült Államok kormánya, vagy az Európai Unió és intézményei, amelyek egyébként hozzájárulnak a probléma előteremtéséhez. Pontosan mire gondolsz? A menekültek jellemzően, olyan összeomlott társadalmakból érkeznek, mint például a polgárháborúban lévő Szíria. Annyit tudni kell, hogy a polgárháború nem valamilyen időjárási jelenség, amely izolációban, véletlenszerűen fordul elő (noha a globális felmelegedés miatti időjárás is lehet ok), hanem nagyhatalmi játszmák színtere. Teljesen rendjén van, hogy az USA médiája aggódik az Európába érkező bevándorlók biztonsága miatt, azonban az Egyesült Államok, valamint arab szövetségeseik azok az országok, amelyek felfegyverezték és továbbra is felfegyverzik, támogatják a szír lázadókat. Értem mire gondolsz. Noam Chomsky is hasonlókkal támasztja alá azon érvét, hogy Amerika a világ legnagyobb terroristája. Mintha visszatértünk volna beszélgetésünk kiindulópontjához. Hiszen egy lokális helyzetbe avatkozik bele geopolitikai okokból a centrum, majd ezen lokális destruktivitás következményeként non-lokális, átfogó, bürokratikus megoldást szorgalmaznak. Nem arcátlanság ez egy kicsit, illetve a felelősség megtagadása? Mintha a világrendszer egyensúlyának fenntartása ilyen terror-események révén lehetne csak kivitelezhető. Tehát az állításom a következő: újfent a lokalitás (Szíria) kárára a non-lokalitás zsarnokoskodik. Egyet értessz meglátásommal? A centrum annak érdekében, hogy még az összeomlás dacára is megtarthassa a vezető pozícióját, minden lehetséges eszközt igénybe vesz. Érdekessége a szír eseményeknek, hogy a polgárháború egy nagyhatalmi szembenállás erőterében zajlik. Az egyik oldalon az USA és szövetségesei, beleértve a pozícióját féltő Szaúd-Arábiát, a másik oldalon pedig Kína, Oroszország és Irán mérkőznek meg egymással a Közel-Keleten, sőt Ukrajnában is. Két világpólus szembenállásáról beszélhetünk, akárcsak az úgynevezett hidegháború folyamán, amelynek során egyébként millió ember vesztette életét fegyveres konfliktusokban. Ezért joggal nevezhetjük a hidegháborút a harmadik világháborúnak. Wallerstein a 20. századot a győzedelmes liberalizmus évszázadának nevezi. Sokatmondó, hogy ez az évszázad egy konstans világháború volt, elejétől végéig. Nézetem szerint még mindig a 20. században élünk, legalábbis geopolitikai szempontból. Sőt, az Eurázsia birtoklásáért folyó küzdelem az 1820-as évekig mutat vissza, azonban erre most időhiány miatt nem térek ki. 9

10 Nem abszurd és perverz mindezek után fejlődésről beszélni? Egyszerűen a centrumországok diskurzusának emancipatív jellege elvonja a figyelmet a világ és a környezet összeomlásáról. Mintha a feminizmus és a melegek jogai felülírhatnák a fent elemzett jelenségeket, legalábbis a diskurzus szintjén spektákulumként vagy szimulakrumként tovább hajtják a fejlődés motorját. Bizonyos szociobiológiai kísérletek teljesen hasonló tendenciákat igazoltak egereknél a túlzsúfoltság hatására, mint amiket emberi jogi dicsőségként és az emberi faj fejlődéseként mutatnak be. Lehet-e, hogy ezen jelenségek kiváltó oka megegyezik? Az értékek berobbanására gondolok, amit Badrillard A rossz transzparenciája című művében egy hármasságban foglal össze: transzszexualitás, transzesztétika és transz-gazdaság. Mintha utóbbi barbarizmusát és az élet lehetőségét is felszámoló destruktivitását az előbbi két jellegzetesség igazolásával próbálnák fenntartani, elfedni. Baudrillard és az én álláspontom szerint, illetve a szociálbiológiai kísérletek tanulsága szerint a három jelenség alapja egy és oszthatlan, a népesség túlkoncentrációja, maga a rossz átláthatósága. Ez a kérdés nyilván a lokalitáshoz vagy annak felbomlásához is köthető. Hogy vélekedsz asszociációm helyességéről vagy helytelenségéről? A három jelenség között kétségtelen némi korreláció tapasztalható, viszont nem mondanám annyira erősnek a homoszexuálisok emancipációs törekvései és a kapitalizmus közötti korrelációt. A világrendszer mint olyan 500 éve létezik, a melegjogi aktivizmus pedig, ha jól tudom, körülbelül az 1970-es évek közepe óta. Érdekes gazdaságtörténeti adalék, hogy 1973-tól datálja Wallerstein a kapitalista világrendszer jelenlegi, alapvetően hanyatló fázisát, bifurkációját, ugyanis ebben az évben volt az úgynevezett olajválság. Mint minden világrendszer esetében nyilvánvalóan, a fennálló, vagyis az Egyesült Államok Nyugat-Európa Japán hármas kombójának rendszere is igyekszik saját kulturális normáit ráerőltetni az alávetett régiókra. Nyilvánvaló, bizonyos szempontból releváns lehet Baudrillard felvetése, noha a transzszexualitás elenyészően kevés embert érint, és igazából nem érdemel különösebb társadalomelméleti figyelmet, legalábbis szerintem. Baudrillard természetesen nem csak a szoros értelemben vett transzszexuálisokat, vagyis a nemi átalakuláson átesetteket érti, hanem általánosságban azt a kulturális szétfolytságot, feloldódást, amely szerinte a mai Nyugatot jellemzi. Ebben van igazság, viszont számos olyan egyén létezik manapság is, akik határozott személyiséggel rendelkeznek, és jó kérdés, hogy a múltban vajon valaha is többséget alkottak az integratív, szilárd személyiségek. Egy bizonyos fokig minden társadalomban léteztek hibrid személyiségek, feloldódott egyének, legfeljebb e jelenségek különböző kezelési módjaik tértek el. A gyakorlatban minden kultúra kialakította a maga procedúráit, és nem beszélhetünk olyan paradigmáról, amely minden kultúrában azonos lett 10

11 volna. Azon diskurzus, mely szerint a másságot vagy a devianciát a tradicionális társadalmak nem tűrték, vagy nem bírták volna kezelni olyan kielégítően, mint a fennálló, toleráns társadalom, egyáltalán nem helytállóak. Civilizációnk, a szimulakrák által fertőződött ál-civilizáció, az inorganikusság léttelenségének kibomlása. A testet és a nemiséget ezért száműzi: organikusnak lenni eretnekség. Feloldódott minden érték. Evola azonban fatalitás helyett a benső értékekre és szilárdságra való támaszkodást, valamint a modern technológia és kulturális tendenciák szelektív alkalmazását helyezi előtérbe individuális megoldás gyanánt. Transzszexuálisok vagyunk mindannyian, képtelenség visszatérni pillanatnyilag a kiindulóponthoz, addig, amíg életben van a Világkígyó. Ennek dacára bizakodnia kell a lélek-arisztokratának abban, hogy a Világkígyó elpusztítható. A léttelenségből még teremtődhet lét. 12 És a transzesztétikáról hogy vélekedsz? Baudrillard Lyotardhoz hasonlóan azt nehezményezi, hogy a művészet nem a mindenség elmondhatatlanságát, megjeleníthetetlenségét fejezi ki, hanem a bármi művészet perverz banalitását. Ha bevisznek egy felszeletelt bálnát vagy egy falloszokból kirakott gyermek arcot a kiállítótérbe mint performansz, akkor a múzeumból kivett tárgyak sem jelentenek többé semmit sem. Bármit be lehet vinni, bármit ki lehet vinni. Ami bekerül a múzeumba, az azért művészeti alkotás, mert ott van, és ez fordítva is igaz. Ez a kulturális összeomlás egyik jele? Tulajdonképpen ez is érinti a lokalitás kérdését, hiszen a múzeum arra jött létre, hogy megmentse az olyan tárgyakat, amelyek amúgy megsemmisülnének odakint. A kérdésem a művészet és a lokalitás kapcsolatára irányulna. Ahhoz, hogy a mindenség elmondhatatlanságát élvezhessük vagy kifejezhessük, nem szükséges a művészet eszközéhez nyúlni. A művészet mint önálló érték a 19. századi európai romantikához kötődik, előtte a művészet nem rendelkezett önértékkel, tehát az esztétika a transzcendens szimbolikus tartalommal való átitatottság révén rendelkezett relevanciával társadalmi szempontból. Ezek szerint a mai művészet banalítása ezen transzcendens totális hiányából eredeztethető. Üresség bent, üresség a művészetkben. Ez a helyzet? 12 Horváth Márk Az ikertornyok sohasem voltak: Szimuláció és valóság. (Részlet) Manuscript. 11

12 Én azt mondom: üresség bent, üresség kint, üresség mindenütt. Egyáltalában a kint és bent mint fogalmak, nézetem szerint irrelevánssá váltak, és a sprituális fejlődés bizonyos szakaszán túlmenően ténylegesen akadályai a szelídnél is szelídebb törvény ismeretének. A művészetnek, ha egyáltalán van funkciója, vagy tágabb értelembe véve a megjelenítés rendeltetése a valóság ábrázolása. Amennyiben a valóság csúf, sőt katasztrofálisan rút, akkor képmutatás lenne szép művészetet alkotni. A művészet a hanyatló világkorszakban csakis undorító, undorkeltő lehet, amennyiben meg kívánja őrizni tisztaságát. A művészet tisztasága, a léthez való tiszta és őszinte odafordulásban kell, hogy megjelenjen. Őszintétlen, sőt hazug volna azon művészet, amely igényt tart a szép megjelenítésére az ökológiai válság idején. Kavarogtak benne a gondolatok, akárcsak a tengerben a víz. Nem akart továbbmenni, és alig tudott megszabadulni a meztelen gyermekek látványától. Úgy képzelte, hogy ártatlanul, érintetlenül fekszenek a köveken, ahol a réseken keresztül lehet látni egy tátongó sötét szakadékot. Ahol nem illeszkednek a kövek egymáshoz, füvek és mohák igyekeznek betölteni az űrt. Mintha mindegyik gyerek egy közös cél felé törekedne, és az olyan fogalmak, mint a meztelenség vagy a test, nemlétező kategóriák lennének a láthatatlan célhoz képest. Megkövült szemeikben észlelte egy különleges, megfoghatatlan világossággal nem rendelkező fény jelenlétét. Sosem érnek célba, örökké ott maradnak, míg a homlokzat le nem szakad. Igaz ennek ideje mintha azokban a pillanatokban megérkezett volna. 13 Beszélgetésünk zárásaként térjünk vissza még egyszer, utoljára a lokalitás kérdéseire. Ezen szakaszban kérlek, személyes élményeidről is számolj be, de tartsuk fent a beszélgetés eddigi, elvontabb, általánosabb jellegét. Véleményem szerint a mai kor annyira szélsőségesen individuális, hogy kizárólag individuális élményekről beszélni felesleges, megteszi ezt más helyettünk. Ha jól tudom nem Magyarországon születtél? Valóban, Ausztráliában láttam napvilágot, ezért rendelkezem némi tapasztalattal egy Magyarországtól távol levő vidék lényegiségét tekintetében. Mesélhetnénk különböző személyes élményekről, viszont az olvasók számára sokkal hasznosabbnak ítélném a tengerpartnak mint lokalitásnak a leírását. 13 Horváth Márk A megsemmisülés (részlet). Manuscript. 12

13 A tengerpart valóban lehet a lokalitásnak egyfajta szimbóluma. Én ezt sötét lokalitásnak nevezném, az állandó mozgás és dinamika egy helyből, a partról való megfigyelésének létmódját. Oké, viszont nem tilos a vízbe bemenni, abban megmártózni, és ekkor az ember felfedezheti magában a tengerhez való kötődést. A tenger is egy létmód, annak minden fluiditásával és likviditásával együtt. Többféle tengerpart létezik, például a közelben volt egy sziklás partszakasz, ahol dinoszaurusz fosszíliák és növényi maradványok voltak találhatóak. Itt, egy kirándulás alkalmával egy dinoszaurusz lábnyomot találtam. A hüllő jelenlévő hiányát volt szerencsém végigtapogatni a kövön, vagyis annak dacára, hogy már nem létezett az élőlény, amely, ha jól emlékszem egy kisméretű növényevő volt, kísérteties jelenléte mégis szilárd formát alkotott. A hiány lehet szilárdabb, mint a lét? A hiány az egyetlen szilárdság, amiben érdemes hinni. A vihar megnevezése (Pam) által hamis módon úgy tűnhet, hogy az ember képes rendet teremteni a kozmoszban, és ily módon bevonni saját világába még a mindent felforgató hurrikánt is, azonban ennek pontosan az ellenkezője történik. A hurrikán társadalmi cselekvése (beszédaktusa) sokkal erőteljesebb hatásokkal bír, mint az emberi nyelv megnevezési aktusa. Pam beszédénél mi lehet vajon objektiválóbb, amikor az házakat rombol le, és viharos erejű széllökéseket okoz? Azon benyomás kezd eluralkodni rajtunk, mintha az antropocentrikus szociológusok még a széllökések által arrébb hajított faágaknál is zavartabbak lennének. Max Webernél a»társadalmi cselekvés«kizárólag emberek közötti lejátszódó esemény. 14 Egy emberi cselekvés csakis akkor válik»társadalmivá«, amennyiben a cselekvő tekintetbe veszi más, emberi szereplők viselkedését. Weber egész egyszerűen figyelmen kívül hagyja a nem-emberi szereplőket, és így kirekesztődnek azok a kapcsolódási formák, amelyek nélkülözik a jelentéstartalmat vagy az intencionalitást. Két biciklis összeütközése»csupán esemény, akárcsak egy természeti jelenség.«15 Weber ugyan megengedhette magának az abszurditásba átmenő absztrakciót, azonban könnyen 14 Max Weber: The Nature of Social Action In: W.G. Runciman, (ed.): Selections in Translation, Cambridge University Press, 2007, Uo. 13

14 észrevehetnénk a hibát gondolatmenetében, amennyiben felszólítanánk Vanuatu lakóit arra, hogy tegyenek úgy, mint a társadalomtudós, azaz, ők is mellőzzék a természeti jelenségeket. Eszeveszettnek néznének bennünket, vagy egyenesen rosszindulatúnak. Arról van itt szó, hogy mivel a mindennapi társadalmi valóságunk szó szerint és átvitt értelemben hemzseg a különböző, emberi és nem-emberi aktoroktól, aligha lehetnek fenntarthatóak az olyan társadalomtudományi paradigmák, amelyek kirekesztik e szereplőket. Természetesen szó sincs arról, hogy minden egyes aktort figyelembe kellene vennünk; a mindennapokban és a tudományos életben egyaránt válogatnunk kell a különböző aktorok között, és rendszerint válogatunk is, amint erre Graham Harman hívja fel a figyelmünket:»minden egyes pillanatban aktorok billiói által vagyunk körbevéve, és általában figyelmen kívül hagyjuk a számunkra haszontalan legyek, bogarak és elektronok sokaságát, amelyek hemzsegnek az általunk fontosnak ítélt tárgyak között. A legtöbb szabadalom sosem válik piacképessé, vagy meg sem valósul. A legtöbb regényt vagy tudományos publikációt egyáltalán nem olvassák el: nem kapnak bírálatot, hanem teljességgel figyelmen kívül maradnak.« Graham Harman: Prince of Networks. Bruno Latour and Metaphysics, Melbourne: re.press, 2009, Horváth Márk Inhumán komplexitás: Társadalomtudomány az antropocentrizmus után. Manuscript. 14

Az absztrakció centruma

Az absztrakció centruma Horváth Márk Lovász Ádám Az absztrakció centruma Gyarmathy Tihamér 100. születésnapja kapcsán...a fraktalitás lehetővé teszi az absztrakciót, méghozzá annak legkonkrétabb módját. Amennyiben az absztrakció

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit

Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Új földrajzi irányzatok 5. Posztmodern geográfiák, Timár Judit Egyetemi docens DE Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék (MTA Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) 5600 Békéscsaba, Szabó

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

Vegyél elő papírt és tollat!

Vegyél elő papírt és tollat! Vegyél elő papírt és tollat! Válaszolj írásban! 1.Mi a globalizáció? 2.Mi a fogyasztói társadalom? 3.Mi a fenntartható fejlődés? 12. Napjaink globális problémái Témakör Leginkább ennek nézz utána! A globalizálódó

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA

A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Tóth Gábor Attila A MÁSODIK ABORTUSZDÖNTÉS BÍRÁLATA Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az utóbbi évek legjelentôsebb alkotmánybírósági határozata az 1998 novemberében kihirdetett abortuszdöntés. Elsôsorban

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE

14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE 14. A PROSZOCIÁLIS KULCSKOMPETENCIA ÉS A PROSZOCIALITÁS FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE A 6. fejezetben a kompetenciafogalom pszichológiai szakfogalommá alakulását a szociális kompetencia alakuló fogalmával szemléltettem,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER?

MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? 7,3 Mrd Éhes száj Teher 7,3 Mrd Fogyasztó Piac 7,3 Mrd Gondolkodó Fejlődés 7,3 Mrd Vágy, álom Életszínvonal MIT AKAR MA A 7,3 MILLIÁRD EMBER? Gazdaság Gazdagság Pénz Jólét

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

resszív-népírtó háború az van. És van gerillaháború, van tupamaros,

resszív-népírtó háború az van. És van gerillaháború, van tupamaros, A BÉKE POSZTULÁTUMA A háború és béke fogalmának konkrét szintézise mindig végbemegy. Vagy háború van, vagy béke. De az elvont fogalom, a háború elvont fogalma egy háborúval fenyegetett világban akkor is

Részletesebben

Gettósodás, mint szociális probléma

Gettósodás, mint szociális probléma Gettósodás, mint szociális probléma Michal Vašečka Workshop Területi és etnikai különbségek formái Szlovákiában, Csehországban és Magyarországon Ostrava, 2012. május 3-4. Gettó Wacquant a gettó jelenséget

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN.

Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN. Doktori (PhD) értekezés LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS ÚJRAALKOTÁSA? ERKÖLCSI ÉRVELÉS A DEMOKRATIKUS POLITIKÁBAN Rácz Sándor Debreceni Egyetem BTK 2014 LEHETSÉGES-E A POLITIKAI KÖZÖSSÉG IGAZSÁGOS

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. Szociológia mesterszak Pótfelvételi tájékoztató 2015. Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015. JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: AUGUSZTUS 10! JELENTKEZNI LEHET: www.felvi.hu Részletes tájékoztató a képzésről:

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre

P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre 1 P. Benvin Sebastian Madassery SVD Vallások globalizációjának hatása a kereszténységre Mindennek megvan a maga órája, és az ég alatt minden dolog elmúlik a maga idejében. Ideje van a születésnek és ideje

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Kiből lesz vállalkozó?

Kiből lesz vállalkozó? Kiből lesz vállalkozó? A vállalkozói szféra létrejöttének mikrotársadalmi tényezői Szlovákiában Mészárosné Lampl Zsuzsanna, PhD Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Doktori Értekezés Tézisei

Doktori Értekezés Tézisei Doktori Értekezés Tézisei Korom Ágoston Az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos elméleti, és gyakorlati problémák A bírósági aktusokból eredő tagállami felelősség Budapest, 2012. Károli Gáspár Református

Részletesebben

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében

A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében G. GŐDÉNY ANDREA A hagyomány integrációja a kisiskolások olvasóvá nevelésében [ ] bármennyire önmagában egybehangzó és lekerekített világot alkosson is, a műalkotás mint valóságos, egyedivé vált objektum

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

KOMPLEX KEVEREDÉS. Horváth Márk Lovász Ádám: Absztrakt

KOMPLEX KEVEREDÉS. Horváth Márk Lovász Ádám: Absztrakt Horváth Márk Lovász Ádám: KOMPLEX KEVEREDÉS Absztrakt Számos tudományterületen vált divatos kifejezéssé a komplexifikáció. Külön tudományterület a komplexitás-kutatás (complexity studies), amely e folyamattal

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás

Az urbanizáció Nyugaton. 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás A város. Az urbanizáció Nyugaton 1. BE A VÁROSBA mezőgazdasági forradalom ipari forradalom szállítási forradalom népességrobbanás Az urbanizáció Nyugaton 2. KI A VÁROSBÓL szállítási forradalom ipari munkahelyek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához

Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Analitikus módszertan az európaizáció kutatásához Grünhut Zoltán MTA KRTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XIII. VÁNDORGYŰLÉSE Kelet-Közép-Európa területi folyamatai, 1990 2015 Eger, 2015. november

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL

BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL BÁNTALMAZÁS PROTOKOLL A protokollt az SOS-Gyermakfalu Magyarországi Alapítványa készítette a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával. Az Ökotárs Alapítvány az Autonómia Alapítvánnyal, a Demokratikus

Részletesebben

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Az erkölcsi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Az erkölcsi nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az erkölcsi nevelés lényegében magatartásformálás, amelynek során a társadalom igényeinek megfelelő tartós magatartásformák kialakítására törekszünk.

Részletesebben

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old.

Nyomtatható változat. Megjelent: Szent Korona 1992. jan. 15., 3. és 12. old. A hazánkat több mint 40 éven át elnyomó bolsevista rendszer egyik legfontosabb célja a vallásos világnézet, a vallásos lelkület és a valláserkölcs kiirtása volt. A bolsevik ideológusok ugyanis kezdettől

Részletesebben

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő

Nyolc év a tv előtt PAVEL CÂMPEANU. Társadalom és televíziós idő PAVEL CÂMPEANU Nyolc év a tv előtt Társadalom és televíziós idő Az emberi viszonyok történeti lényege a szükségszerűség. Viszonyait látványnyá változtatva, az ember a történelmi szükségszerűséget teszi

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A post mortem történelem vége?

A post mortem történelem vége? Világosság 2006/1. Bölcsészet és infokommunikáció esszépályázat Bakcsi Botond A post mortem történelem vége? Posztmodern (?) történetfilozófiák és szeptember 11. értelmezései Jean-François Lyotard közismert

Részletesebben

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013

SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013 Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

A rendszerváltástól a struktúraváltásig

A rendszerváltástól a struktúraváltásig Bartha Eszter A rendszerváltástól a struktúraváltásig Valuch Tibor (2015) A jelenkori magyar társadalom Budapest: Osiris 1989 Klaus von Beyme szavaival valóságos fekete péntek volt a társadalomtudomány

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat

Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat TERELL CARVER Diskurzuselemzés és a nyelvi fordulat A diskurzuselemzés háttere egy filozófiai paradigmaváltás. Közismert, hogy a filozófia a huszadik században határozottan eltávolodott attól a felfogástól,

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON

A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON Szociológiai Szemle 2007/3 4, 278 283. A TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM KIALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON FARAGÓ Péter MTA Szociológiai Intézet H-1014 Budapest, Úri u. 49.; e-mail: peter.farago@meh.hu Tamás Pál (szerk.):

Részletesebben

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X

2012. szeptemberétől. Heti kontakt. Félévi Kredit. Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára X Történelem alapszak Idegenvezető szakirány mintatanterve 2012. szeptemberétől Tantágy neve felelős Informatika AIB1001 0 2 G 2 MI Dr. Ionescu Klára Filozófiatörténet AIB1002 2 0 K 2 TR Dr. Trembeczki István

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat

Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia,

Részletesebben

Alternatív szociológia

Alternatív szociológia Acsády Judit Alternatív szociológia Kapitány Ágnes Kapitány Gábor: Alternatív életstratégiák Typotex 2014. Never doubt that a small group of thoughtful committed citizens can change the world. Indeed,

Részletesebben

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1

BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 BUDAPEST REGIONÁLIS SZEREPKÖRE ÉS AZ AUTÓPÁLYÁK 1 Fleischer Tamás MEDENCE? ÁTJÁRÓHÁZ? Magyarország fekvésének, helyzetének metaforájaként két meghatározás tér rendre vissza különböző elemzésekben: a térség,

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére

A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe

dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Halász József Az európai konföderáció - mint Európa lehetséges jövőképe dr. Morvai Krisztina EU-parlamenti képviselőasszony felkérésére írt tanulmány Tartalom Tartalom Bevezetés. Az európai föderációról

Részletesebben

A menekültügy képe a magyar sajtóban

A menekültügy képe a magyar sajtóban A menekültügy képe a magyar sajtóban A Népszabadságban és Magyar Nemzetben 005-ben megjelent cikkek elemzése Dr. Vicsek Lilla (Budapesti Corvinus Egyetem KROLIFY Vélemény- és Szervezetkutató Intézet),

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben