ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY évi munka ÖNÉRTÉKELÉSE

Átírás

1 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Tanúsítvány száma: Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL évi munka ÖNÉRTÉKELÉSE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete, Szécsi György SZTT elnöke

2 A évi munkánk önértékelését a felnőttképzésről szóló évi CI. törvény és a 24/2004.(VI.22.) FMM rendelet figyelembe vételével készítettük el. Alapítványunk jellemző tulajdonságai, adottságai: évben volt az alapítvány 10. éves. Fő tevékenységként évben is iskolarendszeren kívüli felnőttképzéssel foglalkoztunk. Önálló humánszolgáltatási tevékenységünk is tovább folytatódott, illetve bővült.. Munkánk alapját képezte a halmozottan hátrányos helyzetű, aluliskolázottak általános iskolai felzárkóztató képzése. Budapesten és ott valósíthattunk meg képzési programokat. Képzéseink, programjaink bonyolítására színvonalas infrastruktúrával rendelkezünk, más képzési helyszínen a együttműködő partnereink meglévő oktató bázisán valósítjuk meg. 1. A vezetés szerepe a minőségi kultúra fejlesztésében Az alapítványi szakmai munkát a kuratórium irányította, élén a kuratórium elnökével. A Szakmai Tanácsadó Testületet továbbra is működtettük. Az alapítvány munkaszervezetét a felnőttképzési igazgató irányítja, a szakmai munka szervezése, irányítása, ellenőrzése a felnőttképzési igazgató irányításával történik. A vezetés a minőségirányítási rendszer alkalmazásával törekedett a szakmai munka színvonalas megvalósítására. Az éves képzési és fejlesztési terv meghatározta a fejleszteni kívánt területeket és aktuális feladatokat. Szabályozott keretek közt folyt a felnőttképzési és humánszolgáltatási tevékenység, a partneri kommunikáció, a panaszkezelés, a hallgatók értékelése, nyomon követése, a munkatársak munkájának irányítása, ellenőrzése, értékelése, ösztönzése. A beszámolási időszakban a kuratórium egyszer ülésezett, az éves közhasznúsági jelentés és pénzügyi beszámoló elfogadása és a munkaszervezet vezetőjének éves beszámoltatása érdekében. SzTT ülésre két alkalommal került sor, év elején az önértékelés, fejlesztési és képzési terv értékelése alkalmával. Év végén pedig a következő évi képzési terv elkészítésekor. Az SzTT ülésein a kuratórium elnöke mindenkor meghívottként részt vett. 2. Az emberi erőforrások menedzselése 1 Főállású munkatársaink: Verner Ildikó Konfár Mónika Szigeti Szandra Feigl Ferenc Balogh Imréné Dr. Bóthné Wágner Aranka Beosztás: munkatanácsadó projektmenedzser munkatanácsadó Képzési referens Technikai alkalmazott felnőttképzési igazgató Az alapítvány munkaszervezetében dolgozó munkatársak a lehetőségeknek megfelelően vettek részt szakmai továbbképzéseken, konferenciákon. A szerződéssel foglalkoztatott oktatók a szakterületüknek megfelelően, a főállású munkahelyükön vehettek részt továbbképzéseken. Felnőttképzési tevékenységünk kapcsán évben is vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott humán erőforrás állomány állt rendelkezésünkre programjaink megvalósítása érdekében. Megbízásuk, foglalkoztatásuk, munkájuk segítése, ellenőrzése folyamatos szervezési, pénzügyi és szakmai kapcsolatot jelentett. Tanfolyamai oktatóink humán erőforrás összetétele: (valamennyien vállalkozási szerződéssel foglalkoztatottak)

3 2 Oktatók tantárgy Végzettség Lippai Judit Biológia, Egyetem földrajz Katonáné Pinke Andrea Matematika, kémia Papp Lászlóné Történelem, egyetem megyar nyelv és irodalom Bata Krisztina biológia Egyetem Radácsi Éva Magyar Egyetem nyelv és irodalom Geizer Erika történelem Egyetem Demeter Annamária Kémia, fizika Egyetem Baja Lívia matematika egyetem Bányai Györgyné Biológia, kémia, fizika Havasi Erzsébet Magyar nyelv és irodalom, matematika Boros József történelem egyetem Feigl Ferenc földrajz Humán szolgáltatás A munkaerő-piaci humán szolgáltatás biztosítására elnyert pályázati programunkat a KMRMK i Kirendeltsége ügyfelei számára jelenleg is végezzük. Az ifjúsági iroda szolgáltatásait és a kihelyezett programokat a vállalt ütemezésnek megfelelően teljesítjük. Főállású munkatársaink és külsős szakemberek bevonásával (vállalkozói szerződés) zökkenő mentesen folyik a munka. Tanácsadók-trénerek Konfár Mónika Verner Ildikó Feigl Ferenc Dr. Bóthné Wágner Aranka Szigeti Szandra Soltészné Pásztor Brigitta végzettség 3. Az alapítványi munka stratégiájának meghatározása és megvalósulása Ebben az értékelési időszakban is a minőségirányítási rendszer adott keretet az alapítványi stratégia, a célok és fejlesztési területek megvalósulásának. Változatlanul élnünk kellett a gyors alkalmazkodás és adaptálás eszközeivel, hogy újabb tevékenységi területekkel tudjuk a folyamatos munkavégzést biztosítani önmagunk számára. Hosszú távú stratégiai tervet ez évben sem dolgoztunk ki hiszen a külső tényezők gyors változása rákényszerít bennünket a prompt reagálásra, ezért hosszú távú tervekben nem is gondolkodhatunk. Szolgáltatásainkat továbbra is széles körben végeztük, a regisztrált munkanélküli ügyfelek és az ifjúság körében egyaránt.

4 3 A képzésben résztvevők száma tovább csökkent az előző évhez képest. Szakképző tanfolyamok megvalósítására nem került sor. 4. A partnerkapcsolatok és a partneri igények figyelembevételének módja Munkakapcsolatunk az elmúlt évben még inkább szélesedett. A TÁMOP 5.2.5, pályázatunk megvalósítása révén az együttműködő partnereink száma tovább növekedett. Radnóti Miklós Általánis Iskola Petőfi Sándor Általános Iskola Földváry Károly Általános Iskola Madách Imre Művelődési Központ Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Madách Imre Gimnázium Szociális Szolgáltatások Háza Jótevők Háza Alapítvány Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistéraégi Társulás Pest Megyei Esélyek Háza Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete Cigány Kisebbségi Önkormányzat Pszichiátriai és Addiktológiai Gondozó Intézet Együtt a Gyermekekért Gyermekjóléti Szolgálat Bt. Nagycsaládosok i Egyesülete i Baptista Misszió Alapítvány Dunakeszi Dunakeszi Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Csörög Cigány Kisebbségi Önkormányzat Csörög Csörög Község Önkormányzata Sződliget Gondozási Központ Gödöllő Kontakt Alapítvány Göd Alapszolgáltatási Központ Nagymaros Mosoly Mikrotérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Fót Egyesített Szoc. Egészségügyi Ped.Szolg. Budapest MOBILITÁS Országos Ifjúsági Szolgálat Budapest Iránytű Ifjúsági Iroda Pest Megyei Esélyek Háza Turisztikai Egyesület Dunakeszi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szolgáltatásainkat igénybe vevőkkel való kapcsolattartást a következők szerint működtettük: - képzési ajánlatok, pályázatok igény szerinti elkészítése, - információ nyújtás megkeresésre szóban, telefonon, írásos formában, web-en, szóróanyagok, hirdetések, internet igénybevételével, - rendezvényeken, börzéken, konferenciákon, továbbképzésen való részvétellel, - szolgáltatásunkat igénybevevőkkel kapcsolatos valamennyi dokumentum (ajánlatok, megállapodások, szerződések, jelentkezési lapok, levelezések, vizsgadokumentumok, számlák, jelenléti ívek, igazolások stb.) megőrzése, bizalmas kezelése, rendeltetésük megfelelő használata, - az érkező jelzések, visszacsatolások korrekt módon történő kezelése.

5 4 5. Folyamatszabályozás A minőségirányítási rendszer alkalmazása az elmúlt évben is meghatározta szolgáltató tevékenységünket. Munkánk folyamatszemléletű megközelítését továbbra is biztosította a meglévő Minőségirányítási rendszer és az SZMSZ, a benne lévő munkaköri leírásokkal, a Vevőszolgálati és panaszkezelési szabályzattal, Házirenddel. A külső környezeti tényezők folyamatos változásai és azok lereagálása nagymértékben befolyásolták a mindennapi munkát, de a belső folyamatok szabályozottsága kellő biztonságot és megfelelő fogódzót adtak a feladatok megoldásához. 6. Az önértékelést szolgáló kérdőívek összesítése I. A vezetés szerepe a minőségi kultúra fejlesztésében 1. A vezető magas szintű szakmai felkészültséggel rendelkezik 2. A vezető biztosítja az intézmény belső működési rendjének és saját vezetési módszereinek értékelését és folyamatos továbbfejlesztését. 3. A vezetés világosan, egyértelműen határozza meg a munkatársak feladatait. 4. Mindent elkövet annak érdekében, hogy hatékony kapcsolatot alakítson ki az intézmény külső partnereivel, - vevőivel. 5. Támaszkodik a belső partnerek (tanárok) ötleteire, javaslataira és meghallgatja észrevételüket, kritikájukat, és lehetőség szerint figyelembe veszi azokat. VEZETŐ 4, A vizsgált területre vonatkozóan 4 kérdőívet bocsátottunk közre, ezt az indokolta, hogy a főállású munkatársak létszáma ennek megfelelő. Az 1,5 pontok alapján a vezető megítélése egyöntetűen elismert. A 2,3,4 témakörök eredményéből levonható, hogy a munkatársak nagyobb mértékben számítanak vezetőjük irányítására, feladatuk konkrét meghatározására, a belső működési rend szabályozottságára. II. Az intézmény stratégiájának meghatározása és megvalósítása 1. A stratégiai célokat megfogalmazták és meghatározták ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladatokat. 2. Rendszeresen aktualizálják, fejlesztik képzési programokat és a felnőttképzési szolgáltatásokat.

6 3. Ellenőrzik a kitűzött feladatok teljesülését a megvalósítás eredményeit és szükség szerint módosítást hajtanak végre. 4. A képzési terv összeállításánál figyelembe veszik az összes lényeges adatot és igényt, amely a rendeletekből, valamint a partnerek igényeiből következik. 5. Felmérik a vevői igényeket és ezek alapján gondoskodnak az erőforrások meglétéről. 5 STRATÉGIA 4,75 4, E terület vizsgálatakor szintén a főállású munkatársak véleményére hagyatkoztunk. Az 1. pont értékelése mutatja, hogy a hosszú távú tervezést nem látják, ez gyenge pontja is az alapítványi tevékenységnek. A 3,4,5 témakörökben az alapítványi tevékenységet zömében elismerően értékelték. Az 5. pont eredménye messze elmarad az előzőektől, ez annak tulajdonítható, hogy kizárólag pályázati forrásból finanszírozott programokat valósítunk meg, széleskörű vevői igények felmérésére így nincs lehetőségünk. Az emberek pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önerős képzésekbe kezdjenek, tehát a tényleges vevői igények így nem is jelennek meg munkánkban. III. Az emberi erőforrások menedzselése 1. A munkatársakkal és tanárokkal egyeztetik a velük szemben támasztott elvárásokat, és teljesítményük mérésére, értékelésére szolgáló kritériumokat. 2. A tanárok számára készítenek továbbképzési tervet, összhangban az intézmény fejlesztési tervével. 3. Meghatározzák a munkatársaknak és tanároknak miben kell fejlődnie, és hogy juttatásaikban milyen változásra számíthatnak. 4. Lehetőségük szerint mindent megtesznek a szükséges erőforrások biztosítására a kitűzött feladatok teljesítéséhez. 5. Elismerik beosztottjaik erőfeszítését, törekvéseit a mindennapi munka során. EMBERI ERŐFORRÁSOK 4,71 4,86 4,43 3,71 3,

7 6 Ebben a kérdéskörben a négy főállású munkavállaló és három óraadó tanár véleménye tükröződik. Az 1,4,5 kérdéskörben közel azonos mértékű értékelés született, ami szintén jónak, elfogadhatónak mondható. Ezek a témakörök a főállású munkatársak véleményét tükrözik. A 2,3 pont értékelése a külsős óraadók véleménye, számukra továbbképzést, fejlődési elvárásokat nem fogalmazunk meg, külön anyagi juttatást nem biztosítunk. IV. A partnerkapcsolatok és a partneri igények figyelembevételének módja 1. Az intézmény vezetősége piackutatást végez, ami által felméri partnerei igényeit. 2. A minőségcélok kitűzésénél figyelembe veszik és beépítik a vevők igényeit. 3. A partnerkapcsolatok kezelése, a velük folytatott kommunikáció a visszaérkezett információk alapján jó. 4. Az intézmény a volt hallgatók nyomonkövetésében részt vesz, és a felmerült igényeik alapján a lehetőségek keretein belül segítséget nyújt részükre. 5. Az intézmény a partnerek igényeihez a lehetőségekhez mérten rugalmasan alkalmazkodik, szem előtt tartva a minőségcélokat. PARTNER 4,80 4,90 4,70 4, Vizsgálódásunk során azon partnerek véleményére voltunk kíváncsiak, akiknél az együttműködés a leggyakoribb. Partnerkapcsolatunk minősítése kiegyenlített véleményt tükröz, ez is azt jelzi, hogy a mi munkánk teljes mértékben a partnerek megbízásától, munkánkkal való megelégedettségről szól. V. A folyamatszabályozás 1. Egyértelműen meghatározzák a szervezeten belül a feladatokat és hatásköröket. 2. Az oktatási és működési folyamatok összhangban vannak a képzési tervvel. 3. Rendszeresen meghatározzák, hogy a célkitűzések megvalósítása és a sikeres működés szempontjából melyek a kulcsfolyamatok, és ezek kézben tartására kiemelt figyelmet fordítanak. 4. A kulcsfolyamatokat felügyelik, (ahol lehetséges ezek eredményességét mérik) és továbbfejlesztik a partnerek elvárásai, az új ismeretek és a belső javaslatok alapján.

8 5. A keletkezett dokumentumokat és feljegyzéseket kiértékelik és felhasználják a szervezet hatékony működésének támogatására. (monitoring kérdőívek, óralátogatás, ügyfélnyilvántartó lap) 7 FOLYAMATSZABÁLYOZÁS 4, Belső folyamataink vizsgálata során a szakmai és technikai munkatársak véleményét építettük be. A témakör leggyengébb eleme a 3. pont, mely jól mutatja az igényt a rendszerességre, továbbá azt is, hogy nem tiszták a kulcsfontosságú folyamatok elemei és ezért a végrehajtás csorbát szenved. A folyamat szabályozás fontossága és igénye markánsan megjelenik. VI. A képzésben részt vevők képzést értékelő véleményének bemutatása Mit ért el az intézmény a külső partnerek elégedettsége terén? A hallgatói elégedettség felmérések alapján: 1. - a képzési tevékenységről, az oktatás színvonaláról alkotott kép 2. - az intézmény tanárairól alkotott kép 3. - az intézményi légkörről alkotott kép 4. - a tananyaggal (tankönyvek, jegyzetek, segédanyagok) kapcsolatos elégedettség 5. - az intézmény infrastruktúrájáról alkotott hallgatói vélemény 6. - a panaszkezelés folyamatának ismertsége. 7. A vezetés beépíti a felmérések eredményeit az intézmény munkafolyamataiba

9 8 képzésben résztvevők értékelése Hallgatóink véleményének megismerésére sokkal több információt nyújtó kérdőívet bocsátottunk közre, mint az előző esetekben. Mivel szolgáltatásaink közvetlen haszonélvezői és érintettjei a hallgatói közösség, ezért próbáltunk mindenre kiterjedő információkat kapni intézményünkről, munkánkról, erősségeinkről, gyengeségeinkről. Az értékek jelzik a hallgatók egyöntetű elégedettségét, köszönhető ez annak is, hogy jellemzően felzárkóztató képzést biztosítunk az arra rászorulóknak és számukra az általános iskolai végbizonyítvány megszerzése nagyon fontos állomása életüknek. Itt zárul le életük egy nagyon fontos szakasza, mely sok esetben évtizedeket késett. VII. Az intézmény oktatóinak véleménye az intézményről és saját teljesítményükről 1. A munkatársak azonosulnak a közösen elfogadott értékrenddel, célokkal. 2. Az infrastruktúra és egyéb technikai eszközök üzemeltetése biztonságos, és szabályozott, karbantartásuk megoldott. 3. Az összes dolgozót ellátják a munkája hatékony végzéséhez szükséges információkkal. 4. Tapasztalata szerint megtörténik-e az eredmények rendszeres értékelése? 5. A munkatársak és tanárok elégedettsége: - a munkakörülményekkel, alkalmazási feltételekkel a munkájuk anyagi elismerésével, (bérek, jutalmak, juttatások) 7. - a munkájuk nem anyagi megbecsülésével, (fejlődési, továbbtanulási lehetőségek, támogatás). oktatói értékelés 4,

10 9 Óraadó tanáraink valamennyi esetben külsős munkatársak. Mint a diagramból is látszik, hogy az oktatói munka értékelést kevésnek ítélik meg. A 7. pontra vonatkozóan az egyik legalacsonyabb az elért pontszám, ez azt tükrözi, hogy a kialkudott óradíj mértékét magasabb összegben is el tudnák képzeli, a költségkeretek azonban előre megmondják, hogy milyen óradíjjal számolhatunk. Ezen a későbbiekben sem tudunk változtatni, de a kérdőíven igen. VIII. Az intézmény szakmai és civil közéletben kifejtett tevékenységének bemutatása 1. Az intézmény kapcsolata a hatóságokkal, önkormányzatokkal. 2. Az intézmény tagja szakmai szervezeteknek és annak munkájában hatékonyan részt vesz. 3. Az intézmény vezetője és dolgozói részt vesznek szakmai konferenciákon, rendezvényeken. 4. Az intézmény vezetője és dolgozói részt vesznek civil szervezetek munkájában. 5. Az intézmény vezetője megfelelő publikációkkal elősegíti tevékenységük megismertetését. INTÉZMÉNYI TEVÉKENYSÉG 4,75 4, E területnél is a főállású szakmai munkatársak véleménye volt a meghatározó. Az értékelésből jól látható, hogy nem rendelkeznek kellő információval ezen a területen, ebben felelőssége a vezetésnek van. IX. Az intézmény szakmai tevékenységének kulcsfontosságú eredményei, illetve mutatói 1. A képzésbe bevont és a záróvizsgára bocsátott hallgatók aránya: Lovári nyelvtanfolyam 8 fő ( vizsgáztatásukat nem végeztük, Rigó u.) Felzárkóztató képzés 7-8. o. Gödöllő 14 fő Felzárkóztató képzés 7-8. o. Cegléd 17 fő Felzárkóztató képzés 7-8.o. 17 fő (áthúzódó képzés évre, átlagolásban nem szerepel) 2. A vizsgára bocsátott hallgatók átlag-eredménye összesen: 3,05 %

11 10 3. A lemorzsolódó hallgatók aránya: 13% 4. Teremkihasználtság aránya: 40% Tanácsadások : 35 % Képzések: 25% 5. Pénzügyi elvárások teljesítése: 84.6 % (Kontakt Alapítvány) Valamennyi vizsgált területre vonatkozóan, partnereinknek, munkatársainknak kérdőívet készítettünk. A feltett kérdéseinkkel próbáltunk azokra a vizsgált területekre választ kapni, amelyek a fenti táblázatokban szerepelnek, és ezeket diagramokon is ábrázoltuk. A megfogalmazott vélemények segítenek abban, hogy minőségcéljainkat és az éves fejlesztési tervünket milyen szempontok figyelembe vételével készítsük el. 7. A szakmai és a civil közéletben kifejtett tevékenységünkről Országos szinten tagjai vagyunk a Felnőttképzők Szövetségének és az Akkreditált Felnőttképzési Intézmények Országos Egyesületének. Tagjai vagyunk a városi Szociális Kerekasztalnak, itt is módunk van találkozni azon szervezetekkel akiknek tevékenysége szorosan kapcsolódik alapítványunk munkájához, alaptevékenységünk célcsoportjához. 8. Óralátogatások A Gödöllői Ceglédi helyszínű felzárkóztató programoknál tavasszal kezdődtek meg az óralátogatások. A váci képzésnél az óralátogatásokat évre ütemeztük. Az alapítvány képzési referense és a csoportvezető osztályfőnökök megbízás alapján végezték ezt a feladatot. Valamennyi tantárgyat érintően az óralátogatások megtörténtek. 9. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásaink: - teljeskörű tájékoztatás (szóbeli, írásbeli) - szakmai alkalmassági és egészségügyi vizsgálat szervezése, irányítása, - előzetes tudásszint mérése, - pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás és tréning, - álláskeresési tanácsadás, technikák, - személyiségfejlesztő-, tanulási tréning, - képzési tanácsadás, - munkavállalási tanácsadás, - munkaerőpiaci tréning szolgáltatásokat végeztük. - JOB klubot működtettünk 10. Ügyfélszolgálat 47 esetben került sor ügyfél nyilvántartó lap kitöltésére. Az érdeklődők egyrészt az általános iskola befejezésének lehetőségéről érdeklődnek nagy számban, másrészt a évfolyam elvégzésének módjáról. Mindkét irányban megnyugtató információval tudtunk szolgálni. A KMRMK által támogatást nyert felzárkóztató programba a jelentkezéseket felvettük, a szükséges információkkal az érdeklődőket elláttuk. A évfolyam befejezésével kapcsolatosan elmondtuk, hogy év tavaszán szintén a KMRMK támogatásával képzési programunk indul, Budapesti képzési helyszínen, az utazás költségeit is biztosítja a munkaügyi szervezet.

12 Szakmatanulással kapcsolatos megkeresések is voltak. Sajnos forrás hiányában szakképző tanfolyamokat indítani nem állt módunkban, ezért más képzőhöz, ill. a munkaügyi kirendeltséghez irányítottuk az érdeklődőket. Számos megkeresés történt elhelyezkedési lehetőségek feltárása és nyújtása érdekében is. A telefonos megkereséseket ügyfélnyilvántartó lapon nem regisztráltuk. 11. Pályázati forrásból finanszírozódó, felnőttképzési tevékenységen túli programok: Munakerő-piaci komplex humánszolgáltatásra nyertünk el pályázati támogatást a KMRMKtól. Regisztrált munkanélküli ügyfelek részére a váci kirendeltséghez tartozó ügyfelek számára nyújtottuk ezt a szolgáltatásunkat. Munkaerőpiaci információ nyújtást a szentendre és váci kirendeltség működési területén lévő gazdálkodó szervezeteknek nyújtottunk. Az elvárt eredménymutatókat teljesítettük. Uniós forrásból TÁMOP ifjúsági program megvalósítására kaptunk megbízást. A pályázatunk témája VITA i Ifjúsági Információs és Tanácsadó Szolgálat életre hívása és értékteremtő szolgáltatások nyújtásával. A kétéves program majd ,- Ft-os támogatással valósul meg. A programnak külön munkaszervezete van, élén a projekt menedzserrel, aki újabb főállású munkatársa lett az alapítványnak. A program kedvezményezettjei az alap és középfokú oktatásban résztvevő fiatalok városában és a Dunakanyar Kistérség településein. 12. Szakmai munka fejlesztése: Az UNIÓ-s alapokra történő pályázatok elkészítésére pályázatíró TEAM-et állítottunk fel, munkamegosztásban, a különböző szakmai feladatokra koncentráltan. A munkacsoport számos együttműködő partner, internetes portál segítségével és szakmai könyvek áttekintésével készült fel a pályázatok elkészítésére. Telefonos Lelkisegély Szolgálat létrehozásával bővítettük az ifjúsági irodánk szolgáltatásait. 13. PR munka: Képzési programjaink és egyéb tevékenységünk népszerűsítésében az IPOLYINFO, SZUPERINFO, ES TV, i Napló, Dunakanyar TV szolgáltatásait vettük igénybe. Szóróanyagok készítésével, TV riportok biztosításával, sajtótájékoztatónkon való részvétellel, reklám film elkészítésével, cikkek megjelentetésével voltak szolgálatunkra. 11, január 29. Dr. Bóthné Wágner Aranka felnőttképzési igazgató