A magyar búza piaci kilátásai. Tartalom: 2007-es év alacsony termés, magas árak as hazai termés gyengébb minőség

Átírás

1 Termesztés-technológiai kézikönyv

2 Tartalom: A magyar búza piaci kilátásai Szabványok és minősítések gabonákban A kalászos gabona termesztés általános szempontjai A fajtaválasztás szempontjai Az őszi búza tápanyag-utánpótlása A gabona-félék növényvédelme A kalászosok gyomirtása (általános rész) A gabona-félék vegyszeres gyomirtása (technológiai ajánlás) A gabona-félék legfontosabb betegségei A kalászos gabonák védelme betegségekkel szemben A kalászosok rovarkártevői Védekezés a gabonafélék legfontosabb kártevői ellen A kalászos növények szárszilárdítása Szórófej-választás a gyakorlatban (permetezés-technika) Raktár- és terményfertőtlenítés A raktár- és terményfertőtlenítés gyakorlata A betároláskori terményfertőtlenítés gépesítése A búza tápanyagellátása lombtrágyákkal Melléklet (agrár-környezetgazdálkodási célprogramok) Műveleti technológiai menetrend A magyar búza piaci kilátásai Hazánk tradicionális búzatermelő ország. A 2,8 millió tonnás belföldi felhasználás mellett a hazai termés az utóbbi években meghaladta a 4,5 millió tonnát, szerencsésebb esztendőkben az 5 millió tonnát is. (1. ábra) Így termésünk 35-40% át de akár felét is az EU27-be illetve 3. országokba exportáljuk A hazai búza minősége is jónak mondható, hasonlóan Franciaországhoz. Az angol vagy a német étkezési búza minősége általában gyengébb. A feleslegünk legfontosabb célországai Görög ország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország, Románia, Bosznia Hercegovina, Törökország mt es év alacsony termés, magas árak Hazai búzatermés ( ) ben a búzatermelőket jelentős aszály sújtotta, a termés elmaradt a sokéves átlagtól. Az őszi búza, sőt a kukorica termésátlaga is 4 ha alatt volt, így a korábbi esztendőkkel ellentétben a haza termés 4 millió tonnára esett. Az Európai Unióban illetve a földközi tengeri országokban sem volt ez másként. Az utóbbi évek legalacsonyabb termését hozta a tavalyi év. Oroszországban, Szerbiában, Argentínában, Uk raj ná ban export kor látozást ve zet tek be a hazai felhasználás biztosítása végett. Sőt az egyre növekvő hitelválság, az USA dollár gyengülése, az ásványi olajár emelkedése mind az árak emelkedésének irányába mutatott. Így ha valaki az elmúlt évben megvárta a megfelelő pillanatot, az étkezési búzát akár ezer forintos tonnánkénti áron is értékesíthette as hazai termés gyengébb minőség millió hektárról. Az elmúlt 5 évet tekintve, a 2004-es esztendő után, az idei volt a legnagyobb termés. A csapadékos július lassította a betakarítást, sőt a termés minőségét is negatívan befolyásolta. Az aratás csak 1. ábra augusztus közepén fejeződött be. Minőségét tekintve 60%-ban megfelel az étkezési kö ve tel ményeknek, míg a fenn maradó hányad ta kar mányozási célra használható fel. Az eső előtt betakarított termés (2,5-3 millió tonna) nagy része étkezési kategóriába esett, míg az utána betakarítottak zömmel takarmány kategóriájúak lettek. Az eső néhol olyan szintű károkat okozott, hogy a termés még a takarmány szintet sem érte el. Ez a fuzárium-fertőzéssel, gyomokkal való fertőzöttséggel, valamint a szemek korai kicsírázásával magyarázható. A jelentős hazai tárolókapacitásoknak köszönhetően egyre kevésbe jellemző az aratáskori értékesítés. Aki tudta betárolja a termelést, mivel bízik az árak emelkedésében. Pedig sok tényező pont az ellenkező irányba mutat. Ezek közül egyik a vártnál gyengébb minőség, a másik a rosszabb exportképesség Az BÉT árait bemutató ábráról is leolvasható, hogy míg márciusban jóval Ft felett lehetett kapni az euro-búzáért, aratásra ez az ár Ft környékére zsugorodott. (2. ábra) 42 Idén a kedvezőbb időjárási feltételek pozitívan hatottak a termésátlagokra, az országos átlag elérte a 5 ha-t, amely 5,6 millió tonna termést jelent 1,124 A fent már említett minőségi problémák miatt a malmi, illetve a javító minőség teljesen elvált a takarmánybúza árszintjétől. A különbség akár ezer

3 2. ábra KIVÁLÓ PERSPEKTÍVÁK A MAGYAR A BÚZA NAPRAFORGÓ PIACI KILÁTÁSAI ELŐTT újtermésű eurobúzaár-változás a BÉT-en 2008 január-szeptember forint lehet az egyes minőségi kategóriák között. Ez a különbség azonban nem a malmi kategória áremelkedésének köszönhető, hanem a takarmányminőség árcsökkenésének. A hazai búzatermés minőségének rosszabb kilátásai csökkentették a kukorica árát is, hiszen a jelentős takarmánybúza és árpakészletek kisebb takarmánykukorica igényt idéznek elő Rosszabb exportképesség Németország Franciaország Olaszország Hollandia Belgium/Luxemburg Egyesült Királyság Írország Konklúzió Dánia Spanyolország Az idei búzatermés az EU-ban 131,7 millió tonna, ami 18%-os növekedést jelent a tavalyi évhez képest, főként a déli és kelet európai országok termésnövekedéséből kifolyólag. A magyar búza iránti keresletet nagymértékben befolyásolja a Kelet-Európai országok megnövekedtet kínálata (Románia, Bulgária, Ukrajna, Oroszország). Bulgáriában 4,4 millió tonnás terméssel számolhatunk a tavalyi 2,4 millióval szemben. Romániában az elmúlt három évtized legjobb termését takarították be Egyes piaci előrejelzések szerint /09-ben az EU27 gabonaexportja növekedni fog ugyan a tavalyi évhez képest, de az EU exportra szánt búzájának számolnia kell az orosz és ukrán búzák által generált éles versenyhelyzettel is. Fontos piacbefolyásoló tényező lehet, hogy vajon lesz-e exportkorlátozás Oroszország, Ukrajna vagy Argentína részéről, hasonlóan a tavalyi évhez. Ez most teljesen valószínűtlennek tűnik. Sokkal inkább rekord mennyiségű búzaexport várható, amely részben könnyen kiszoríthatja az EU exportot a földközi tengeri és a kelet-európai piacokról. A magyar áru eljuttatása tengeri kikötőig euró plusz szállítási költséget jelent. (3. ábra) A hazai búzatermesztés minőségi potenciálját, éghajlati adottságait tekintve komparatív előnyt élvez sok más európai országgal összehasonlítva, amelyet azonban tompít földrajzi elhelyezkedésünkből, logisztikai problémáinkból adódó hátrányos helyzetünk. A hazai exportra történő zállítási nehézségek mellett az új piacokra való betörésünknek egyik legfontosabb akadálya, hogy bizonyos években jelentősen változhat az exportra szánt hazai búzamennyiség, a minőségi paraméterek ingadozásáról nem is beszélve. A magyar búza hírnevének erősítéséhez szükség van a minőségi homogenitásra és az exportált mennyiség viszonylagos stabilitására is. KOVÁCS TAMÁS Glencore Hungary Kft. Ausztria Svédország Lengyelország Cseh-Köztársaság Szlovákia Magyarország Románia Bulgária ábra 3 Szabványok és minősítések gabonákban Minden gabonatermelő életében eljön az a pillanat, amikor a megtermelt árut piacra kell juttatnia. Ez számos esetben megtörténik a betakarítás előtt (határidős szerződések keretében), de az esetek jelentős hányadában csak a betakarítás és a minősítés után. A szállítási szerződések fontos része a minőségi követelmények pontos leírása - mindennemű későbbi vita elkerülése érdekében. A minősítési módszerekről, szabványokról könyvtárnyi irodalom halmozódott fel. Rövid írásomban csak néhány fontos kérdésre hívnám fel a fi gyelmet a búza minősítése kapcsán. Mielőtt a búzánk minősítésére jelentős összeget költenénk, el kell döntenünk, hogy azt nagy valószínűséggel milyen vevőnek fogjuk értékesíteni. Lehet ez egy 4 helyi malom, egy takarmánykeverő, egy bioethanol üzem vagy egy exportőr. A vevőknek lehetnek saját szabványai (vállalati szabvány), speciális minőségi követelményei, aminek ismerete nagyon fontos lehet. Vannak olyan vizsgálatok, amelyek elvégzéséért laboratóriumok több százezer forintot is elkérhetnek, de értékesítéskor derül ki, hogy fölösleges volt elvégeztetni. A magyar piacon a búza értékesítése során leggyakrabban alkalmazott minőségi paramétereket az MSZ 6383 tartalmazza. A szabvány részletesen kitér a minősítés során alkalmazott módszerekre, mintavételezésre és a paraméterek leírására. A következő oldalon a táblázat ezen paramétereket tartalmazza. A Szabvány néhány elemének fogalommeghatározása (teljesség igénye nélkül): Élelmezési búza: az a búza, amely a megfelelő tisztítási, technológiai műveletek elvégzése után megfelel e szabványban előírt minőségi követelményeknek. Takarmánybúza: az a búza, amelyet takarmányozási célra hoztak forgalomba. Poloskaszúrt szem: az a szem, amelyet teljes vagy viaszérésben a gabonapoloska (Eeurigaster és Aelia fajok) megszúrt. A szúrás kissé homorú vagy domború, sárgás, kerek folt, amelynek közepén rendszerint látható a szúrási csatorna (fekete pont). Acélos (üveges) búzaszem: az a durumbúzaszem, amely átvilágítással egyöntetűen átlátszó, vagy átvágással felülete fénylő, üvegszerű, lisztszemcse előfordulása nélkül. Sütőipari érték: a liszt minőségére jellemző, farinográffal vagy valorigráffal meghatározott minőségi értékszám, illetve értékcsoport. Nedves sikér: a tésztából meghatározott körülmények között kimosott, főleg vízben nem oldódó, de hidratálódó fehérjékből álló képlékeny, rugalmas anyag. Nedves sikérterülés: a sikér minőségére jellemző érték, amely a sikérből formált golyó átmérőjének szobahőmérsékleten 1 óra alatt bekövetkezett növekedése, mm-ben kifejezve. Esésszám: az a másodpercben kifejezett érték, amelyet a Hagbert-Perten-féle készüléken mérve kapunk. Nyersfehérje-tartalom: a Kjeldahl-módszerrel meghatározott összes nitrogéntartalom, 5,7-es szorzóval fi gyelembe vett, száraz anyagra számított, százalékban kifejezett értéke. Szedimentációs érték: a búzából meghatározott feltételek mellett előállított lisztből, tejsavas oldatban keletkező üledéknek a milliméterben kifejezett térfogata. Sárgapigment-tartalom: a durum búza teljes őrleményéből ex trahálással kivont sárga színanyagok intenzitásának spek tofotometriás meghatározása után számított mennyisége, mg/kgban kifejezve és szárazanyagra vonatkozóan. Abban az estben ha ezeknek paramétereknek búzánk megfelel ill. a paraméterek ismeretében vagyunk, nagyvalószínűséggel a belföldi vevők igényeinek meg fogunk felelni. Más a helyzet export célú értékesítés esetén. Ebben az esetben olyan új paraméterek ismerete is követelmény, amelyek az elmúlt néhány évben nem voltak hasz-

4 A közönséges búza Durumbúza Minőségi jellemzők Javító Malmi búza búza I. II. III. I. II. Minőségi követelményei Hektoliter, legalább, kg/100 l Nedvességtartalom, legfeljebb, % (m/m) 14,5 14,5 14,5 14,5 14,5 Keveréktartalom, legfeljebb % (m/m) 2,0 2,0 2,0 2,0 2,0 Ezen belül: káros keverék, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 könnyű keverék, legfeljebb, % (m/m) 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Keveréktartalmon felül még megengedett: - törött szem, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 6,0 2,0 2,0 - csírázott szem, legfeljebb, %(m/m) 2,0 2,0 5,0 2,0 2,0 - rozs, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 3, csökkent értékű búzaszem, legfeljebb, % (m/m) 2,0 2,0 2,0 3,0 3,0 - elszíneződött felületű szem, legfeljebb, % (m/m) ,0 8,0 - poloskaszúrt szem, legfeljebb, db % közönséges búzaszem, legfeljebb, % (m/m) ,0 10 Acélos búzaszem, legalább, db% Sütőipari érték, legalább*, minőségi csoport A B1 B A nedves sikér mennyisége, legalább, % (m/m) A nedves sikér terülése, mm/óra Esésszám, legalább, másodperc Nyersfehérje-tartalom, legalább, % 12,5 12,5 12,0 11,5 12,5 12,0 Szedimentációs érték, Zeleny szerint, legalább, ml Sárgapigment-tartalom**, legalább, mg/kg ,0 3,5 Állati kártevők és maradványaik Nincs megengedve * Az A minőségi csoport értékszám-tartományának alsó határa 70, a B1 minőségi csoporté 55, a B2 minőségi csoporté 45 ** Szárazanyagra számítva nálatosak a magyar gabonapiacon. Ezek közül az egyik legfontosabb az ú.n. dagasztási energia érték (W) és a görbe alak tényező (P/L). Ha a W érték 150 alatti, akkor a búza export piacokon nehezen értékesíthető. Amennyiben ez az érték közötti, az export piacokon biztosan eladható, 250 fölött pedig mint kiváló minőséget ismerik el. Ha a P/L érték 1 alatti, a búza étkezési SZABVÁNYOK ÉS MINŐSÍTÉSEK GABONÁKBAN célra nagyon jónak tekintendő, 1-1,2 között elfogadható, 1,5 fölött pedig nehezen értékesíthető. Mivel a magyar búzatermés jelentős része exportra kerül értékesítésére javasolható, hogy a búzát értékesítés előtt az MSZ szerinti paraméterekre és a W ill. P/L értékekre érdemes bevizsgáltatni. A vizsgálatot olyan laboratóriummal érdemes elvégeztetni, amelynek eredményeit a hazai felhasználók és az export piacok szereplői is elfogadják. Érvényben lévő szabványok: Búza MSZ Kukorica MSZ Árpa MSZ Sörárpa MSZ A szabványok beszerezhetők a Szabványboltban Budapest, IX ker. Üllői út 25. ill. előfi zethetők a postahivatalokban. JUHÁSZ CSABA Glencore Hungary Kft GLENCORE Grain Hungary Kft. Gabonák, olajos magvak és takarmány alapanyagok nagykereskedelme Cégünk, a Glencore Grain Hungary Kft., melynek 100%-os tulajdonosa a svájci Glencore International AG, 1996 óta van jelen a hazai mezőgazdasági piacon. A Glencore Grain Hungary Kft. főbb tevékenységei között mezőgazdasági termékek és takarmány alapanyagok nagykereskedelme szerepel. Cégünk évek óta már nem csak az export, de a belföldi értékesítés terén is kiemelkedő sikereket könyvelhet el. Főbb tevékenységi körünkbe tartozik mezőgazdasági termékek értékesítése és takarmány alapanyagok kereskedelme. A 2007-es év értékesített mennyisége meghaladta az 1,7 millió tonnát, amiből kiemelkedik a kukorica és a szója, de számottevő a búza, repce és napraforgó magok, illetve darák kereskedelme is. Cégünk az elmúlt 12 évben folyamatosan növekedett. Fejlődésünk eredményeként már nem csak a kereskedelemben vagyunk jelen, de új beruházásokat is sikerült megvalósítani az országban. Az elmúlt 3 évben sikerült felépítünk két, egyenként tonna kapcitású raktárteret Gyomaendrődön illetve Foktőn. Ennek a fejlesztésnek a szerves részeként Foktőn egy tonna kapacitású napraforgó, repce illetve szójabab feldolgozására képes olajsajtoló üzemet tervezünk megnyitni. A feldolgozóüzem kivitelezési munkái az elmúlt hónapokban kezdődtek meg, és várhatóan 2009 közepére fejeződnek be. A növényolaj-sajtoló 100 munkahelyet teremt a térségben, amellyel együtt a Glencore csoport Magyarországon több mint 150 embernek ad munkát. Értkesített mennyiség (1000mt) Elérhetőség: 1138 Budapest, Népfürdő u. 22. Duna Tower, 14. emelet Tel: (06-1) , Fax: (06-1) , BALOG FERENC szója/napraforgó/repce Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) Értékesített termékek KOVÁCS TAMÁS Növényi olajok, darák Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) Kereskedő kollégák: 271 Ügyvezető igazgató: JUHÁSZ CSABA Létszám: 24 fő Szervezeti felépítés: kereskedők, bonyolítás, pénzügy MARKOVICS ZSOLT kukorica Tel.: (06 1) Mobil: (06 20) árpa repce napraforgó búza szójadara kukorica SZALONTAI SZABOLCS árpa/búza Tel.: (06 1) Mobil: (06 20)

5 A kalászos gabona termesztés általános szempontjai A kalászos gabonák termesztése során a fajok és fajták igényeihez, a termőhely adottságaihoz igazított termesztés-technológia, a célok és lehetőségek együttes mérlegelésével kiválasztott agrotechnikai beavatkozások sora segíti a reálisan tervezhető mennyiség és minőség elérését, az évjáratok okozta ingadozások csökkentését. Éghajlati igény Kalászos gabonatermesztésre alkalmas területeinket tekintve a hűvös, csapadékos peremvidékek, az árnyékolásnak kitett táblák kedvezőtlen hatásait leginkább elviselő növénye a rozs. A tritikále, az árpa, a búza a mérsékelt égöv időjárási feltételeihez jól adaptálódó kalászos gabonáink. A Kárpát-medence szántóföldi növénytermesztésében napjainkra azok a típusok terjedtek el, azok mutatják a legnagyobb termesztési stabilitást, amelyek az évjáratonként - esetenként jelentős - eltéréseket okozó kontinentális, óceáni és mediterrán klímahatásokhoz leginkább alkalmazkodni képesek. Eltérő mennyiségi és minőségi elvárásokkal ugyan, de hazánkban a szántóföldi termesztésbe vont területeket tekintve szinte mindenütt termelhető növényeink. Annak ellenére, hogy vízigényük lényegesen kisebb, mint a széles sortávú kapás kultúráké, a klimatikus feltételeket meghatározó meteorológiai jellemzők közül a termésre, annak minőségére a csapadék mennyisége, valamint időbeni megoszlása jelentős hatást gyakorol. Statisztikai vizsgálatok azt bizonyítják, hogy hazánk területének döntő hányadán az éghajlati elemek közül a csapadék tölti be a legfontosabb szerepet. A szántóföldi növénytermesztés - ezen belül a kalászosok - produktivitását a csapadék mennyisége és megoszlása mintegy 70%-ban határozza meg, míg a többi éghajlati elem együttes hatása a becslések szerint mintegy 30%-ra tehető. A kalászosoknak a vegetáció során legalább 300 mm vízre van szükségük, de a nagy termések elérése mm csapadékot feltételez. A nyár végi, őszi csapadék alapvetően az időben meginduló, egyöntetű csírázást, a növények megerősödését, a rozs és árpa állományok bokrosodását segíti elő. Az őszi búza vízfelhasználása a téli félévben a kismértékű evapotranszspirációs vízigény miatt még szerény. A tavaszi - nyár eleji időszakban, a bokrosodástól a kalászolásig terjedő rövid, intenzív fejlődési szakaszban a legnagyobb a növények vízigénye. A búza összes szükségletének mintegy kétharmadát például ekkor használja fel. Az érés és betakarítás időszakában a termés mennyisége, annak minősége szempontjából a csapadékmentes időjárás a kívánatos. A korszerű és megbízható hazai fajtákkal szemben alapvető elvárás, hogy jól tolerálják a hőmérséklet szempontjából kritikus időszakokat is. A búza és árpa fajták fontos agronómiai tulajdonsága a megfelelő télállóság, azaz minél kisebb kártétellel képesek legyenek átvészelni a téli félévben esetenként előforduló igen hideg, hóborítás nélküli periódusokat, megfelelő ellenálló- és regenerálódó képességgel rendelkezzenek a tél végi, tavasz eleji fagyok okozta károsodások mérséklése érdekében. Tavasszal a mérsékelten meleg időjárás segíti az állományok optimális fejlődését, az ideális kalászsűrűség és kalászméret kialakulását, míg a virágzást követő napokban a száraz, meleg, de nem kánikulai napok teszik lehetővé a fajták képességeinek kiteljesedését. Talajigény Heterogén, sekély termőrétegű talajainkat, a gyenge tápanyag-ellátottságot biztosító, humuszban szegény homokokat - a kalászosokat tekintve - rozstermesztéssel lehet leginkább hasznosítani. A hazai átlagnál kisebb hozamú búzatermő területeken, középkötött, nem mélyrétegű, közepesnél gyengébb tápanyag-ellátottságú talajokon a búzánál kisebb költség igényű tritikále 7 8 A KALÁSZOS GABONA TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI a vetésszerkezet meghatározó növénye. Szántóföldi művelésbe vont talajaink igen nagy változatossága ellenére a búza és az árpa a sekély termőrétegű váztalajok kivételével hazai termőhelyeink mindegyikén beilleszthető a vetésforgóba. A legjobb eredményeket a középkötött, jó vízgazdálkodású csernozjomés erdőtalajokon, valamint az esetenként kisebb hozamokat, de jobb minőséget biztosító, belvizektől mentes réti talajokon, meszes öntéstalajokon várhatjuk. A búza szempontjából közepes feltételeket biztosítanak a javított szikesek, a humuszos homoktalajok, valamint a laza erdőtalajok, míg a szükségszerűen hasznosítható kategóriába tartoznak a sekély termőrétegű, lejtős, erodált hegy- és dombvidéki erdőtalajok, rendzinák. Vetésforgó, elővetemény Az őszi kalászosoknak kedvező növényi sorrend kialakítását, a vetésváltást főként a kórokozók és kártevők szaporodásának, kártételének visszaszorítása indokolja. Száraz időszakban a talaj hasznosítható vízkészleteinek hatékonyabb felhasználása is szükségessé teszi az ún. gyökérforgó alkalmazását. A változó növényi sorrend mindamellett, hogy mérsékli a kártevők és károsítók intenzív felszaporodását, alapját képezi az integrált gyomszabályozásnak is. A vetésforgó nem küszöböli ki a vizet és tápanyagot intenzíven fogyasztó gyomok kártételét, de korlátozza az erős fertőzöttség kialakulását és megakadályozza a gyomnövényzet faji összetételének jelentős, károsan egyoldalú változását. Martonvásári tartamkísérletek több évtizedes eredményei szerint kalászos gabonákban a vetésváltás kedvező hatása nemcsak a tápanyagokkal rosszul ellátott talajokon, de optimális trágyázás esetén is jól kimutatható. A kalászos gabonák közül a rozs átlag feletti vízés tápanyag-hasznosításának, betegségekkel szembeni ellenállóságának, gyomelnyomó képességének köszönhetően monokultúrában is termeszthető. Az egyes elővetemények megítélésében azoknak a talajok vízés tápanyag-állapotára, valamint a vetett kalászos növény-egészségügyi állapotára gyakorolt hatásán túl a vetés-előkészítés, a megfelelő minőségű magágy kialakításának feltételei is szerepet játszanak. Mindezek alapján jellemzően kiváló előveteménynek minősülnek a nyáron betakarított növények, különös tekintettel a talajokat N-nel gazdagító pillangósok. Jó elővetemények közé soroljuk azokat a szántóföldi kultúrákat, amelyeket legkésőbb szeptember első dekádjának végéig betakarítva lehetőség van a jó minőségű vetőágy előkészítésére. Az ennél később lekerülő, nagy melléktermés-tömeget adó növények termesztése - a talajművelést esetlegesen hátráltató kedvezőtlen őszi időjárás miatt - még jó minőséget adó, nagy kapacitású erőgépmunkagép rendszerek megléte esetén is gátolhatja az optimális vetési feltételek megteremtését. Az ekkor betakarított növények ezért többnyire csak közepes minőségű előveteménynek minősíthetők. A hosszú idők során kialakult szakmai értékrend az őszi vetésű kalászosok rossz előveteményei közé sorolja a szeptember után lekerülő növényeket csakúgy, mint a nyár végén feltört gyomos lucernát és gyepet, valamint - alapvetően kórtani szempontok miatt - a kalászos előtt vetett gabonát. Szárazságban különösen olyan növények - főként a lucerna és

6 A KALÁSZOS GABONA TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A KALÁSZOS GABONA TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI a cukorrépa - után csökkenhet a termés, amelyek a talaj vízkészletét a megelőző évben erősebben igénybe veszik. Talaj-előkészítés A kismagvú kalászos gabonák az aprómorzsás, kellően ülepedett, nyirkos magágyba vetve indulnak erőteljes fejlődésnek, az egyöntetűen kelő növények ilyen feltételek között képezhetnek kezdettől fogva homogén állományokat. Mivel a talaj nedvességtartalma a szántóföldi növénytermesztés eredményességét leginkább meghatározó tényezők közé tartozik, ezért különösen száraz, aszályra hajlamos területeken a nedvesség-szabályozás egyik fontos eszköze a talajművelés. Az alkalmazott talajművelési rendszert a kalászosok termesztése során is az agroökológiai adottságok, a technológiai lehetőségek és az ökonómiai feltételrendszer ismeretében meghatározott termesztési céloknak megfelelően kell kialakítani. A talajok szerkezetét kímélő, csökkentett menetszámú művelés minden termőhelyen indokolt. A minőségi termelés jobb talajállapotot feltételez, ezért kerülni kell a talajok kiszárítását, tömörödését előidéző beavatkozásokat. A káros tömörödés következtében csökken a talaj hasznos biológiai tevékenysége, lelassul a tarlómaradványok, trágyák, tápanyagok feltáródása, romlik a növények tápanyag- és vízfelvétele. A tömörödött talajban csökkent intenzitással fejlődő gabonának a kártevőkkel és a kórokozókkal szembeni toleranciája mérséklődik, s a gyomokkal szembeni versenyképessége is erőteljesen romlik. A termesztési technológiát tekintve a lehullott csapadék minél nagyobb arányú tárolását szolgáló eljárások sorában a talajok káros tömörödésének megszüntetése, illetve megelőzése alapvető szempont. Ennek fontos eleme a műveletek összevonása, a művelési menetszám gépkapcsolásokkal történő csökkentése, a periódusos mélyítő művelés alkalmazása, a 2-3 évenként elvégzett lazítózás. Hatékony kiegészítő eszköze a tarlómaradványok és szerves trágyák talajba dolgozása, valamint a talajvédő vetésforgó alkalmazása, talajlazító hatású és zöldtrágya növények termesztése. Az egyes talajművelési módok megítélésében nemcsak az lényeges, hogy általuk a talaj víznyelő képessége növelhető, vagy fenntartható-e, hanem az is, hogy csökkenthető-e a kultúrnövények számára hasznosítható víz légköri vesztesége, a párolgás? Forgatáskor, vagy mélyebb műveléskor nagyobb a talaj nedvességvesztése, különösen hőségnapokon. Alapművelésre ilyenkor bármely, az ekénél kevésbé rögösítő eszköz ajánlható. A kiszáradt művelt réteg elmunkálására a hagyományos, egyszerű elmunkálók nem felelnek meg. Ilyen körülmények között a legkisebb porosítást okozó, a mélyebb rétegek további nedvességveszteségét megakadályozására alkalmas kombinált eszközök használata szükséges. A kisebb bolygatással járó művelés, a tarlómaradványok részleges felszínen hagyása, valamint a felső rétegbe történő egyenletes bekeverése hatékonyan mérsékli a talajnedvesség veszteséget. A kalászos gabonák talajelőkészítése során a felszíni porhanyítás meggátolja a művelt és a bolygatatlan rétegek közötti hőáramlást, ezáltal kialakul az átlevegőzött réteg. Ebben a zónában a talaj kiszáradhat, de a hőbeáramlás és a hőkibocsátás is korlátozódik. Abban a talajrétegben, amelybe a magot vetjük, az erős levegőzés hatására a hőfelvétel a talajfelszínről erősen lecsökken, viszont a nedvességet tartalmazó feltalaj alsó részéből a vetőágy rétegébe jelentős mennyiségű víz érkezhet, megteremtve a csírázás alapvető feltételeit. Trágyázás A tervezett mennyiség és minőség elérése, a termesztés biztonságának növelése a növények optimális trágyázásán, kielégítő tápelem-ellátottságán alapul. A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazdaságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag meg bízható trágyázási szaktanácsadó rendszerek (www. proplanta.hu) segítségével valósítható meg. A gabonatermesztésre alkalmas területeink döntő hányadára jel lemző kontinentális klímajellemzők ismeretében fontos szem pont, hogy egységnyi szárazanyag mennyiséghez a növények hány liter vizet vonnak ki a talajból. A kalászos gabonák termesztése során kedvező foszfor- és kálium-ellátottság és harmonikus N:P:K arány esetén, akár 30 %-kal kevesebb víz felhasználásával érhető el egységnyi száraztömeg gyarapodás. Hazai agroökológiai viszonyaink között a makroelemeket tekintve a szántóföldi növények termésnövekedése a nitrogén hatására a legerőteljesebb. Kalászos gabonák termesztése során a közepes, vagy annál gyengébb foszfor-ellátottságú talajokon azonban - megfelelő N-ellátottság esetén - rendkívül kedvező, akár tonnában mérhető hatása van az ősszel, alaptrágyaként kiadott foszfornak is. A kielégítő P-ellátottság nemcsak a direkt termésnövelő hatásban, hanem a jobb minőségű, telt szemek részarányának növekedésében is kimutatható. Trágyázási tartamkísérletek több évtizedes eredményei szerint a káliumnak a közepes-jó K-ellátottságú talajokon csak egyes évjáratokban van agronómiai szempontból jelentős termésnövelő hatása. A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöttebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talajelőkészítés ezért fontos szerepet tölt be e hatóanyagoknak a gyökérzónájába való egyenletes bekeverésében. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről, a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztartalom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minőség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szármaradvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását fi gyelembe véve kell dönteni. A cél mindig a növény egyenletes, fejlődési állapotának megfelelő táplálása. A növények intenzív kezdeti fejlődése, a bokrosodás végén kialakuló kalászkezdemények dif ferenciálódása érdekében a tenyészidőszak első felében is fontos a kielégítő N-ellátottság. A szárbainduláskor, kalászoláskor adott N-műtrágya ugyanakkor - ha az oldódást és a felvételt kedvező időjárási feltételek segítik - elsősorban a termés minőségét módosítja. Az integrált gyomszabályozás egyéb elemeivel együtt a trágyázás közvetett módon is növeli a termést, javítja a minőséget. A megfelelő trágyázás az intenzívebb fejlődés révén javítja a gyomokkal szemben a vízért, tápelemekért, fényért folytatott versenyképességet. A jól táplált gabona a talajban tárolt vizet nagyobb hatásfokkal hasznosítja, s korábbi kalászolása révén is csökkentheti az aszály okozta terméskiesést. Vetés A termesztéstechnológia elemei között a vetés olyan munkafázis, mely a termés mennyiségére közvetlen, minőségére közvetett hatást gyakorol. A mennyiség és minőség stabilitásának, a garantált, ellenőrzött minőségű végtermék előállításának alapja az igazolható származású, fajtaazonos, védett mag, azaz a fémzárolt vetőmag használata. A vetőmag minősége esetenként nagyobb hatást gyakorol a termésre, mint a fajta. Az aszályos év üzemi eredményeinek országos elemzése szerint például a másodfokú vetőmaggal termesztett búzák termése 3,9, a szaporulati fok nélkülieké 2,6 t/ha volt. Az őszi kalászosok vetési menetrendjét - a hazai tradicionális technológiákat tekintve - szeptember második felében a rozs 9 10

7 A KALÁSZOS GABONA TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI A KALÁSZOS GABONA TERMESZTÉS ÁLTALÁNOS SZEMPONTJAI nyitja meg. Az optimálisnak tekinthető időszak a hónap végéig terjed. A vetésidőt tekintve az ősziek közül az árpa a leginkább (IX X. 5.), a tritikále a legkevésbé (IX X. 20.) érzékeny kalászos. Kenyérgabonánk vetésének időzítésére vonatkozó kísérletek, valamint gyakorlati tapasztalatok szerint az ország déli régióiban az október 2-3. dekádjában, a középső, valamint az északi területeken az október között földbe került búza adja a legtöbb termést. A korai vetés előnye, hogy az időjárás ekkor többnyire még megfelelő minőségű munkát tesz lehetővé. A túl korán elvetett és intenzíven fejlődő búzák télállósága azonban rosszabb lehet, kifagyásuk veszélye nőhet kemény, hosszú teleken. Ez a kedvezőtlen hatás jó télállóságú fajták termesztésével mérsékelhető. Az őszi árpa, valamint a korán kikelt, gyorsan fejlődő búzák - főként meleg, száraz, elhúzódó őszökön - a szokásosnál intenzívebb növényvédelemre tarthatnak igényt, mivel az ilyen táblákon már az ősz folyamán jelentős lehet a rovarok okozta kártétel, a szívó-kártevők által terjesztett vírus-fertőzés. Amennyiben a kártevőket a tél nem gyéríti kellő mértékben, az áttelelt vírushordozók terjedési sebessége, kártételének mértéke tavasszal nagyságrendekkel nagyobb lehet, mint amikor a levéltetvek szárnyas alakjai vírusokat külső forrásokról behurcolva betegítik a jó víz- és tápanyag-felvehetőség révén intenzíven fejlődő búzákat. Erős fertőzöttség esetén a búzában akár 50 %-ot is meghaladó, árpában 100 %-ot megközelítő terméscsökkenést többszöri rovarölő szeres kezeléssel, vagy inszekticid tartalmú csávázó szerrel kell kivédeni. A megkésett vetések fejletlenebb, ritkább állományainak tavaszi fejlődése általában kevésbé erőteljes. Az optimálisnál későbbi vetést jellemzően az átlagosnál jobb bokrosodó képességgel rendelkező, sűrűbben vetett gabonák tolerálják kisebb terméscsökkenéssel. A fajták speciális viselkedésére és az ökológiai adottságok ismeretére alapozott növényszám fontos tényezője a termés nagyságának. A magyarországi búzatermesztésben tradicionálisan az produktív növény termesztése vált jellemzővé négyzetméterenként. Az utóbbi é vekben - csapadékosabb körülmények között ki alakult nyugat-európai technológiák mintájára - a vetőmag mennyiség csökkentésére irányuló törekvések is megjelentek Magyarországon. A hagyományos és a csökkentett vetőmag normát korai vetéssel kombináló technológiák együttes megítélésében azonban minden elemet, így a szükséges növényvédelem eltérő intenzitását, költségszintjét, a környezet vegyszerterhelésének változó mértékét is fi gyelembe kell venni. Az időzítésen és a mennyiségen túl a vetés mélysége is fontos tényező, mert az egyenletes és gyors kelés elősegítésével, a kezdeti fejlődés támogatásával a téli félév időjárási és egyéb kedvezőtlen hatású tényezői elleni védekezésnek is hatékony eszköze. A vetés mélységét a talajok kötöttsége, a magágy minősége és a fajták igénye határozza meg. Középkötött és kötött, ülepedett talajokon 3-6, lazább talajokon 5-7 cm a kalászosok jellemző optimális vetésmélysége. Általánosnak tekinthető az az alapelv is, hogy meleg, száraz időben kissé mélyebbre, nedves, hűvös őszön pedig sekélyebbre kell vetni a magot. Növényvédelem A bő és egészséges gabonatermés betakarításának érdekében szükséges az állományok betegségektől, kártevőktől és gyomoktól mentes állapotának a fenntartása. A kártételek leküzdése, az esetleges veszteségek mérséklése azonban évjárattól és növényfajtól függően is változó intenzitású védekezést igényel, ami a tenyészidő alatt több alkalommal is indokolt lehet. A kórokozók, károsítók felszaporodását leghatásosabban az in tegrált növényvédelem eszközeivel lehet visszaszorítani. Ezek között egyaránt fontos szerepet tölt be a megfelelő vetésváltás, a növénymaradványokat kellően bedolgozó tarlóápolás, talajművelés, a fajták betegségekkel szem beni ellenálló-képességének, gyomelnyomó és egyéb agronómiai tulajdonságainak is merete, kiaknázása, valamint ezek fi gyelembevételével a szük séges kémiai eljárások alkalmazása. Az alapvetően jó gyomelnyomó képességgel rendelkező, sűrűsoros kalászos gabonákban a gyomok elterjedésének megelőzése leginkább az előzőekben is felsorolt - agrotechnikai lehetőségek kihasználásával biztosítható. Csapadékos időjárás esetén, elhúzódó őszön és kora tavasszal, a gabonák intenzív fejlődésének megindulása előtt kell elvégezni a gyomfelvételezéseket. A harmadik állapotfelmérés optimális időpontja a magról kelő kétszikűek tömeges kelése idején van. Amennyiben indokolt, a vegyszeres gyomirtást az időjárási feltételek, a táblák domborzati viszonyai, gyomfaj-összetétele, a gyomirtó szer tartamhatása, a termesztett fajta herbicid érzékenysége ismeretében, üzemszervezési és gazdaságossági szempontok alapján végezzük. A betegségeknek kevésbé ellenálló fajták termesztése, a kórokozók, és a fertőzésre hajlamosító környezeti feltételek együttes jelenléte esetén indokolttá válhat a többszöri védekezés, mely első alkalommal az asszimiláló felület megőrzésére, a kalászolás-virágzás időszakában mindezen túl a kalászt károsító gombabetegségek visszaszorítására irányul. A kórokozóknak ellenálló kalászos gabonákkal és fajtákkal a betegségek terjedésének előrejelzése révén költségtakarékos, a környezetet kevésbé terhelő, gazdaságosabb technológiák valósíthatók meg. Betakarítás A kalászban kifejlődött termés megóvását, értékének megőrzését az érés időszakának időjárása, az aratás időzítése is befolyásolja. A rövid érési periódus, a szűk aratási időszak egyaránt növeli a termésveszteség és a minőségromlás valószínűségét. A szemtelítődés, érés idején bekövetkező aszály jelentősen mérsékli a kalászosok ezermagtömegét. A legszélesebb fajtaválasztékot adó búzát tekintve a korai vetésre alkalmas rövid tenyészidejű, és a késői vetést jól toleráló, középkésői-késői érésű búzák kalászolása közötti, akár két hetet is meghaladó különbség csökkentheti az ilyen jellegű kockázatot. A betakarítási idő széthúzása segítséget jelenthet az éréskor tömegesen megjelenő kártevők okozta minőségromlás mérséklésében is. A kombájn és egyéb műszaki kapacitások gazdaságosabb kihasználásán túl a korábban megkezdett, hosszabb aratási időszak az esős, túlérésben elvégzett betakarítás terméscsökkentő, minőségrontó, negatív hatásait is tompíthatja. Ilyen körülmények között az együtt érő gabonák tábláinak sorrendjét a fajok, fajták eltérő esőállósága, stabilitása és piaci értéke ismeretében kell mérlegelni. ÁRENDÁS TAMÁS MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár BÓNIS PÉTER MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár 11 12

8 A fajtaválasztás szempontjai A növényfajták között örökletesen meghatározott morfológiai, élettani és egyéb különbségek vannak, amelyek közvetlenül vagy közvetve meg határozzák külső megjelenésüket és termesztési értéküket. A tulajdonságok egy része a környezettől gyakorlatilag függetlenül megnyilvánul, más paraméterek értékei pedig azonos fajta esetén is széles skálán mozoghatnak a növényt érő külső hatások függvényében. A kvalitatív és kvantitatív tulajdonságok eltérő jellege nem csak a nemesítők számára fontos azokat más-más módszerekkel lehet változtatni vagy javítani - hanem a termesztőknek is, mert a növény ismerete nélkülözhetetlen ahhoz, hogy reális követelményt fogalmazzunk meg a fajtával szemben. 14 A növény habitusa Termesztett búzafajtáinknál a környezettől függetlenül megnyilvánuló morfológiai tulajdonságok többsége inkább csak esztétikai értékkel bír, a fajtaválasztást nem erre érdemes alapozni. Az, hogy a kalász színe fehér vagy piros, a levél menynyire viaszos, szőrös, a zászlóslevél felálló vagy visszahajló, többnyire nem határozza meg a fajta értékét. Elméletileg a levél szőrözöttsége jobb rovar- rezisztenciával, a viaszosság jobb betegség ellenállósággal együtt járhatna, a nálunk termesztett fajtákra vonatkozó ilyen jellegű bizonyított összefüggés azonban nem ismert. Statisztikailag nehezen alátámasztható, de széleskörű gyakorlati tapasztalat, hogy a szálkás búzafajták a száraz viszonyokat jobban elviselik, mint a tar kalászúak. Az is bizonyítottnak tekinthető, hogy a szálka vadkáros területeken előnyös, termésmentő morfológiai tulajdonság, ezért a szálkás kalászú fajta választása már járhat előnnyel. Egyes morfológiai tulajdonságok nagymértékben függnek a termesztési feltételektől, és ugyanez mondható el a fajta megítélése szempontjából legfontosabb termőképességről és sütőipari mi nőségről egyaránt. Tipikusan ilyen széles intervallumban változó növényi tulajdonság a növénymagasság, amely azonos klimatikus feltételek között is a vetésidőtől, az állomány sűrűségtől, a hőmérséklettől, de főként a tavaszi csapadék és tápanyag ellátottságtól függően cm különbséget is elérhet azonos fajta két táblája között. Az alacsony szalma nem jelent automatikusan megdőlés ellenállóságot, mert azt a szár rugalmassága és erőssége is befolyásolja, mégis kimondható, hogy búza állomány optimális magassága cm körül van. Ezt a magasságot a hazai viszonyok között bő tápanyag ellátottságú területen olyan genetikailag féltörpe fajtákkal lehet biztosítani, amelyek általában az Rht1 jelű törpésítő gént hordozzák, míg a gyenge tápanyag ellátottságú területeken a szárat kevésbé rövidítő törpésítő gének (pl. Rht8) is megfelelő eredményt biztosítanak. A több hatékony gént hordozó fajták nálunk túl alacsonyak, törpésítő gén nélkül pedig túl magasak a magyar viszonyok közé. A nyolcvanas évek elején, amikor az élenjáró búzatermesztők a 10 t/ha termésszint elérést célozták meg az olyan intenzív alacsony szárú fajtákkal, mint az Mv 13, bebizonyosodott, hogy a szalma magasság és a gyökér mélység közötti összefüggés miatt a törpe búzák termés stabilitása száraz években nem megfelelő. A másik esetben viszont semmi sem indokolja, hogy a magas fajták hibáját szárrövidítő regulátorok alkalmazásával korrigáljuk. A helyi klimatikus viszonyokhoz, elsősorban a - nappalhosszhoz (fotoperiódus) - és a termesztés

9 A FAJTAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A FAJTAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI intenzitásához igazodva még a területileg relatíve kis Európán belül is alapvetően különböző búza típusokat termesztenek a keleti és nyugati, vagy az északi és déli területeken, ez az egyik ok, ami megnehezíti egy fajta termesztését a nemesítésétől távoli vidéken. Alkalmazkodás a stresszekhez Az őszi búza fajták termésbiztonságát alapvetően meghatározza a télállóság és a fejlődés ritmusa. E két tényezőtől függ az abiotikus (környezeti) stressz tényezőkkel hideg, meleg, szárazság - szembeni ellenállóság. Magyarországon az őszi búzának jelentős károsodás nélkül túl kell élnie a hosszan tartó mínusz C hó nélküli hideget, rövidebb ideig pedig még ennél alacsonyabb hőmérsékletet is. A legtöbb évben a tél enyhe, vagy a hideg hóval együtt jön. Ilyenkor a fajták télállósága nincs próbára téve. Évtizedenként egyszer-kétszer átlagosnál kicsit hidegebb, évente pedig igazi hideg időjárásra is számíthatunk. Ezt az esetet szimulálják az MGSZH (volt OMMI) megbízásából végzett klímakamrás fagyállóság vizsgálatok. A termeszteni kívánt fajta kiválasztása előtt célszerű végignézni a hivatalos eredményeket, mert a jelenleg is termesztésre engedélyezett fajták hidegtűrése között olyan hatalmas különbségek vannak, amely fi gyelembe nem vétele értelmetlen termesztési kockázattal jár. Főként a déli származású búzáknál fi gyelhető meg, hogy tavasszal az első melegebb napok után fejlődésnek indulnak. Ez nem kedvező tulajdonság. Jobb, ha a növények magasabb hőmérsékleti küszöbbel rendelkeznek, és így a tél végi visszatérő fagyokat jobban elviselik. A tél elmúltával azonban a nagyon gyors szárbaindulás és korai kalászolás kedvező azért, hogy a virágokban a megtermékenyülés, majd a szemtelítődés a nagy melegek előtt, minél hűvösebb időszakban menjen végbe, de legalább kezdődjön meg. Az ilyen fejlődési ritmusú fajták nem bokrosodnak annyira, mint a nyugat-európai búzák, amelyek arra lettek nemesítve, hogy gyakorlatilag nyugalmi állapot nélkül, egész télen fejlődjenek. Magyarországon egy szuper korai és egy nagyon késői búza kalászolási ideje között azonos helyen és azonos időben vetve hét különbség is lehet. Átlagosnak tekinthető évben a korán kalászoló fajtáknak van napjuk a szem kifejlesztésére az igazi hőség és aszály előtt, míg a kési fajták kényszer-érhetnek. Ezért csökken le a kalászolási idő széles intervalluma néhány napos érésidő különbségre, és ezért nem igaz Magyarországon a búzánál az az összefüggés, ami a kukoricánál természetes, nevezetesen, hogy a hosszabb tenyészidejű fajták sokkal nagyobb termés elérésére képesek. A biotikus stresszek közül a gombabetegségek, vírusok és rovarok okozhatnak jelentős termés csökkenést. A fajtaválasztás szempontjából legnagyobb fi gyelmet a azoknak a betegségeknek érdemes szentelni, amelyek esetében megbízható fajtakülönbségek fi gyelhetők meg. A legtöbb ismeretünk ezek közül a búzafajták lisztharmat és a levélrozsda ellenállóságáról van. A betegséggel ellenálló növények olyan rezisztancia gén(ek) el rendelkeznek, amely a termesztési körzetben jelen lévő gomba rasszokkal szemben hatékonyak. A fajták mindaddig tünetmentesek, vagy egészségesek maradnak, amíg nem jelenik meg egy olyan új kórokozó rassz, amely ellen a fajta nem rendelkezik védelemmel. Ilyenkor szokás a fajta leromlásáról beszélni, pedig valójában nem a fajta változott meg, hanem a gomba kórokozó. Lisztharmat és levélrozsda esetében a fajta jó ellenálló képességének megmaradására rendszerint 6-7 évig számíthatunk, speciális genetikai háttér esetén ennél tartósabb rezisztencia is kialakulhat. E két betegséggel szemben legalább közepes szántóföldi ellenállóságot követeljünk meg. Akkor tekinthető egy fajta rezisztenciája elfogadhatónak, ha lisztharmat esetében a fertőzés az alsó leveleken marad, és a zászlóslevél teljesen vagy majdnem teljesen tiszta marad. Megfelelő a levélrozsda rezisztencia, ha a fertőzés a felső levélszinteken csak a szemtelítődés végén jelenik meg korlátozott mértékben. A búzafajták sárgarozsda ellenállóságát a déli országrészeken érdemes fi gyelembe venni. A nemesítés az elmúlt évtizedekben a szárrozsdával szemben volt a legsikeresebb. A legtöbb fajta olyan hatékony gént hordoz, amely teljes védelmet biztosít az Európában azonosított rasszokkal szemben. Ez az oka, hogy epidémia hazánkban több mint három évtizede alakult ki utoljára, ezért erre a kórokozóra amely hatalmas károkat képes okozni keveset fi gyelünk. Észak Afrikában kialakult azonban egy olyan szárrozsda rassz, amely fajtáink jelentős részét képes lenne fertőzni. Ha ez a rozsda megjelenik a mi régiónkban is, a fajtaválasztásnál a szárrozsda ellenállóság jelentősége ugrásszerűen megnő. A levélsárgulást okozó gombabetegségek és a vírusok az elmúlt években jelentkeznek rendszeresen a termesztésben is. A fajták ellenállóságáról kevesebb objektív adat áll rendelkezésre, mint a rozsdák esetében, ezért a termelő választási lehetősége korlátozott. A betegségek közül a fuzáriumról mondható el, hogy fertőzése és kártétele nagyobb mértékben függ az időjárástól és a termesztés technológiától, mint a fajták között megfi gyelhető korlátozott mértékű tolerancia különbségektől. A fajtákról közölt fertőzöttségi adatok alapján kiválaszthatók azok a fajták, amelyeket a fertőzésre hajlamosító körülmények között pl. kukorica elővetemény után - kisebb kockázattal lehet termeszteni. Termőképesség A gyakorlatban a fajtaválasztás legfontosabb szempontja a termőképesség és a sütőipari minőség. Mindkét tulajdonság igen nagymértékben változik az évjárattól és a termőhelytől függően, ezért e tulajdonságok reális megítélésével részletesebben is érdemes foglalkozni. Megalapozottan akkor állítható egy növényfajtáról, hogy nagyobb termőképességgel rendelkezik, mint a másik, ha a különbség statisztikailag igazolható. Több ismétléses kísérlet hálózatban a jelenleg hazánkban államilag elismert legbőtermőbb és legszerényebb produktivitású fajta között kb % termés különbség mutatható ki. Ez az átlagos érték úgy jön ki, hogy vannak termőhelyek, ahol ennél nagyobb fajtakülönbségek is adódnak, miközben nem mindig ugyanazon fajták adják a nagy vagy kis termést. Olyan környezetben, ahol a növény számára optimális feltételekhez képest kedvezőtlen stresszhatás jelentkezik, a fajta teljesítménye attól függ, hogy éppen az adott stresszre érzékeny vagy nem. Száraz, vagy tápanyag hiányos területen más fajták szerepelhetnek jól, mint nedves és intenzív táblákon, és más az optimális fajtaösszetétel, ha enyhe, vagy ha hideg a tél, stb. A fajta és a környeztet közötti kölcsönhatás miatt nagyon félrevezető, ha egy kísérlet vagy egy évjárat adatai alapján próbálunk következtetéseket levonni egy fajta teljesítményéről más fajtához képest. Igaz ez akkor is, ha a kísérlet a termelési körzetben, vagy éppen az adott gazdaságban lett beállítva. Mindenkinek van tapasztalata arról, hogy ugyanaz a fajta azonos évben is milyen eltérő eredményeket adhat attól függően, hogy melyik táblára, milyen elővetemény után került, mikor sikerült elvetni, betakarítani, stb. Nem lebecsülve a fajták között ténylegesen meglévő teljesítmény különbséget, az tanácsolható, hogy több éves kísérlet sorozatok eredményeire támaszkodva válasszunk fajtát, és vegyük fi gyelembe saját termesztési adottságainkat. Minél magasabb a várható termésszint, annál inkább fontos a fajta potenciális termőképessége, és 15 16

10 A FAJTAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI A FAJTAVÁLASZTÁS SZEMPONTJAI minél kedvezőtlenebbek a termesztési feltételek, vagy az időjárás, annál fontosabb ezzel szemben a fajták tűrőképessége. Minőség Az őszi búza árunövény, az áru minőségének pedig követnie kell a piac igényeit. A búzát legnagyobb volumenben a sütőipar használja fel, ezért a sütőipari minőség jelentősége meghatározó. Annak ellenére, hogy a sütőipari minőséget is jelentősen befolyásolja a környezet (időjárás, termőtáj, agrotechnika), a fajtával elérhető legjobb minőség genetikailag determinált, és ez tud többé-kevésbé érvényre jutni a termésben. Stabil, környezettől alig függő tulajdonság a szemszín és a szemkeménység, ugyanakkor a piac számára fontosabb tulajdonságok, mint a fehérje vagy sikér mennyiség, és a tészta minőség nagymértékben függ a termesztés feltételeitől. Ugyanúgy, mint a termőképesség esetében, a fajta potenciális minőségének ismeretében sok kísérlet és termesztési tapasztalat összegzésével becsülhető meg, reálisan milyen minőség elérése lehetséges egyegy fajtával. Ez az előrejelzés pontosabb, mint a termés esetében, mert ha nincs nagy termesztési hiba vagy időjárási anomália, egy fajta minősége szűkebb intervallumban mozog. Ez az indoka, hogy a martonvásári búza fajtaajánlatnál az elsődleges fajta csoportosítás ( 1. táblázat) a minőség alapján történik, mert olyan markáns minőségi különbségek fi gyelhetők meg a búzák között, amit a legtöbb esetben a gyakorlati termesztés esetén is visszaigazolódik. Összegzés 1. A gyakorlott búzatermesztők fajtaválasztási szokásai a szakemberek bölcsességét igazolják vissza. Általános gyakorlat, hogy aki nagyobb területen termeszt gabonát, több fajtát termeszt párhuzamosan. Eltérő tenyészidejű és eltérő genetikai hátterű fajták választásával csökken az előre nem kiszámítható kedvezőtlen évjárati hatás kockázata. Megjegyzendő azonban, hogy azonos nemesítőtől származó fajták is lehetnek távoli rokonok, és különböző nemesítők fajtái is lehetnek nagyon hasonlók, tehát ilyen alapon a fajták nem csoportosíthatók. tés, mert minden új fajta kb. 1-2 % előrehaladást jelent termőképességben a korábbihoz képest, feltéve, ha nincs olyan hibája, amely indokolatlan termelési kockázatot jelentene (pl. fagyérzékenység). Nagy termés különbség ennél fogva csak a nagyon régi és a nagyon új fajták között várható, ez is akkor, ha a potenciális termőképesség, és nem az alkalmazkodó képesség határozza meg a teljesítményt. A régebbi fajták esetében a fő előnyt pont az jelenti, hogy már ismerjük, milyen feltételek között a legversenyképesebbek. Ezért népszerű napjainkban is az Mv Magvas vagy az Mv Magdaléna, mert átlagos termesztési feltételek között termésstabilitásuk és minőség stabilitásuk kiemelkedő. 3. Az elmúlt években a búza minősége felértékelődött, és ez akkor is igaz, ha időről időre lesz egy-egy évjárat, amikor minőségi búza ára csak kismértékben haladja meg az átlagos minőségű vagy a takarmánybúza árát. Ha fi gyelembe vesszük, hogy a javító minőségű búzák 5-10 % termés hátrányban vannak, akkor ugyanilyen mértékű felár már kompenzálja az árbevétel kiesést, ennél nagyobb minőség prémium pedig gazdasági előnyt jelent. Optimális az lenne, ha már vetés előtt ismert lenne a várható vevő, és minőségi igénye, és a fajtaválasztást annak ismeretében lehetne véglegesíteni. 4. Kockázatos fajtaválasztással többet lehet veszteni, mint nyerni. Ha ismerjük a fajtát, tudunk előnyeihez és hátrányaihoz alkalmazkodni, és nagyjából előre látjuk az eredményeket. Ismeretlen fajtát választani, máshol elért eredmények alapján dönteni, vagy csupán a fajta jó oldalát bemutató információkra alapozva vetőmagot vásárolni hazárdjáték. Ezért működtet a martonvásári kutatóintézet olyan infrastruktúrát, amely a fajta állami elismerését követően is folyamatos kísérletezést, adatgyűjtést, értékelést tesz lehetővé, majd visszacsatolásként Pannon prémium naprakész tájékoztatást ad fajtái szerepléséről és eredményeiről. Ehhez a hagyományos fajtabemutatók mellet kiadványait, és a mai kornak megfelelő internetes elérhetőséget is biztosítja (www. martonvasar.eu). LÁNG LÁSZLÓ MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár BEDŐ ZOLTÁN MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Martonvásár Martonvásári őszi búza fajtaajánlat Pannon standard Nagy sikértartalmú búzafajták csoportja Bőtermő Mv Suba Mv Toborzó Mv Csárdás Mv Marsall Mv Ködmön Mv Emese Mv Verbunkos Mv Hombár Mv Kolo Mv Magvas Mv Süveges Mv Regiment Mv Palotás Mv Lucia Mv Béres 2. Az is jó gyakorlat, ha a vetésterület nagyobbik felén már korábban is termesztett, bevált fajtát vetünk, és az új fajtával való kísérletezést kisebb területen végezzük. Ez azért megalapozott dön- Mv Mazurka Mv Laura Mv Magdaléna Mv Walzer Mv Vekni 17 18

11 Az őszi búza tápanyag-utánpótlása Genezis-műtrágyákkal AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA GENEZIS-MŰTRÁGYÁKKAL Magyarország jelentős területe alkalmas és megfelel az őszi búza termesztésére. A magyar mezőgazdaságban és a gazdálkodók körében a búzatermesztés tradicionálisan különleges helyet foglal el. Ennek az oka, hogy a búza a mindennapi kenyerünk tiszteletét, esetenként az életet jelentette, jelenti. A világ összes búza vetésterülete 310 millió ha körül van, a termésmennyiség közelíti a 600 millió tonnát, ami az utóbbi négy évtizedben közel háromszorosára nőtt. Hazánk környezeti adottságai kedvezőnek mondhatók a búza termesztéséhez. Növénytermesztésünk gabonacentrikus, 63-66% vetésterülettel. Ezen belül a búzatermesztésnek 28-31%-os az aránya, és ezzel a gazdasági szerepe is meghatározó jelentőségű. Termését több tényező, technológiai módszer befolyásolja. Az áttelelésre hatással van a száraz ősz, a hiányos kelés, a hótakaró nélküli részlegesen átfagyott talaj és a tavaszi felfagyások. A búza tápanyagellátása speciális helyzetet teremt, hiszen ősszel vetjük és a nyár első felében takarítjuk be; a vegetációs időszak két szakaszra válik. Az őszi búza igényes növény, megköveteli és meghálálja a jó, harmonikus tápanyag-ellátottságot. 1 tonna búza szemtermés és a hozzá tartozó szár- és gyökértömeg kg N, kg P 2 O 5 és kg K 2 O hatóanyagot igényel. A búza átlagos tápanyagigénye egy 5 t/ha-os termésmenynyiség eléréséhez 136 kg N, 68 kg P 2 O 5 és 100 kg K 2 O hatóanyag. Az elmúlt években elvégzett talajvizsgálatok egyik tapasztalata, hogy a gabonacentrikus vetésszerkezet, valamint az egyoldalú nitrogéntrágyázás hibájából adódóan a szántóterületeink foszforellátottsága nagyon leromlott. A harmonikus foszforellátottság kedvező hatással van az őszi búza szemtermésének mennyiségére, minőségére. Az őszi búza jól hasznosítja a talaj káliumkészletét is, a kálium mennyiségét a hosszú vegetációs idő alatt veszi fel. Talajvizsgálatok ismeretében megállapítható, hogy legalább közepes kálium-ellátottságú középkötött-, kötött talajokon akár közvetlen káliumtrágyázás nélkül is termeszthető. A termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, az őszi búza reagál a legérzékenyebben a nitrogénellátásra. A tél beálltáig megfelelő erősségű zöldtömeget kell előállítani a növénynek, ezért a nitrogénigényt ki kell elégíteni ebben az időszakban. Normál körülmények között ezt az igényt a termesztésre alkalmas középkötött mezőségi, középkötött erdőtalajok, vízrendezett réti talajok tudják biztosítani. A talajban található felvehető nitrogénformák mennyisége, a felhasznált nitrogén hatékonysága nagyon nagymértékben függ az időjárástól és a kijuttatás idejétől. A felhasznált nitrogénműtrágya mennyisége, minősége, kijuttatásának módja, ideje jelentősen meghatározza a növényállomány fejlődését, a termés mennyiségét, fehérje és sikér tartalmát. A nitrogén számított adagját megosztva, az első adagot ősszel, a magágykészítéskor, második adagot kora tavasszal, a vegetáció indulásakor, február 15-e után ha hó nincs a területen lehet kijuttatni. A korai fejtrágyázást az egyenetlen felszínű táblákon csak a hóolvadás után szabad elvégezni Trágyázás módja Ideje Kijuttatandó tápanyagok A teljes mennyiség %-a Alaptrágyázás Fejtrágyázás Kiegészítő trágyázás ősz P 2 O 5 K 2 O N tél vége kora tavasz N szárbaindulás N 0-30 kalászolás N 0-15 tél vége kora tavasz Ca, Mg nódusztól kalászolásig mikroelemek, makroelemek, mezoelemek A nitrogén ősszel felvett menynyisége mérsékelt, viszont igen erőteljes növekedés tapasztalható kora tavasszal, majd az intenzív növénytömeg-képződés idején (április közepétől május végéig), a kalász-differenciálódást elősegítve. A virágzást követően mérsékelt, de élettanilag fontos nitrogénfelvétel történik az érésig. A kora tavaszi fejtrágyázás célja a növény kezdeti fejlődéséhez szükséges tápanyag biztosítása, amely kedvezően hat a vegetatív tömeg alakulására, de jelentős a szerepe abban is, hogy a kalászkezdemények kialakulásának idején a növény nitrogénellátottsága jó, harmonikus legyen. A korai fejtrágyázás időpontját az agrokémiai szempontok mellett az időjárás és a munkaszervezés feltételei is befolyásolják. A kora tavaszi nitrátnitrogénérték talajainkban elsősorban termőhelyfüggő, de adott termőhelyen belül is az egyes évek között jelentős ingadozást mutathat. Az ingadozás adódhat: az elővetemény trágyázása, termése, nitrogénfelvétele közötti különbségből, az őszi mineralizáció mértékétől, mely függ: az előveteménytől, a betakarítás időpontjától, növényi maradványok alászántásától, az időjárási tényezőktől, és az ősszel képződött nitrátnitrogén téli elmozdulásától, kimosódásától. Az ősszel kiadott, és a növény által a tél végéig fel nem használt nitrogén az évjáratok többségében elveszik, mert a mélyebb talajrétegekbe mosódik. A tavasszal kimutatható nitrogén mennyisége teljesen függetlenül 100

12 AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAG-UTÁNPÓTLÁSA GENEZIS-MŰTRÁGYÁKKAL Pétisó alakul az ősszel kiadott nitrogén mennyiségétől. A téli csapadékos, hideg időjárás esetén törekedni kell a minél korábbi kijuttatásra, különösen nagy tömegű, kedvezőtlen szén/nitrogén arányú elővetemény után. Enyhe, száraz telet követően jobban kifejeződik a talajok természetes nitrogénszolgáltató képessége, különösen a rendszeresen trágyázott területeken. A gyenge termőképességű talajokon, kedvezőtlen időjárási viszonyok között, nem megfelelő műtrágyázás esetén a búza a rendelkezésre álló nitrogénmennyiséget nagyrészt felhasználja, mielőtt a szemképződés megkezdődik, így nitrogénhiány alakulhat ki a későbbi, kikalászolást követő fejlődési szakaszokban. Ennek orvoslására szolgál a trágyázás nem pótolja az alaptrágyázást és a kora tavaszi fejtrágyázást. A GENEZIS szaktanácsadás alapján nagyon fontos a környezetet még nem veszélyeztető, de korai első nitrogénadag kijuttatása a talajvizsgálatok alapján, illetve a szárbaszökkenés kezdete esetén. Kézenfekvô megoldás Tavaszi időszak Kora tavasz Szárbaindulás kezdetén Fejtrágya Korai fejtrágya Késői fejtrágya Ajánlatunk generatív fejlődési fázishoz közeli időpontban elvégzett, késői kiegészítő nitrogéntrágyázás, mely a minőségjavításra nagy hatással van. A sikér- és fehérjetartalom jelentősen befolyásolja a betakarított termésmennyiség értékesíthetőségét, a búzatermesztés jövedelmezőségét. A késői kiegészítő Jó termőképességű, mezőségi talajokon (6-7 t/ha) Közepes termőképességű talajokon (5-6 t/ha) Gyenge káliumés foszforellátottságú, laza talajokon (4 t/ha) Genezis Pétisó 150 kg/ha 200 kg/ha Genezis Ammóniumnitrát 200 kg/ha 250 kg/ha Genezis Pétisó 300 kg/ha 100 kg/ha 100 kg/ha Genezis Granulált Pétisó 300 kg/ha 100 kg/ha 100 kg/ha Genezis Nitrosol 300 l/ha 100 l/ha 100 l/ha A tapasztalataink alapján megállapítható, hogy a búza jobb minőségét a virágzáskori jobb nitrogénellátás okozhatja, tehát ha sikerül ebben az időszakban a talajoldat magasabb nitrogénkoncentrációját biztosítani, ez jobb sikértartalmat eredményez. Ha ebben a vegetációs időszakban nincs elegendő víz a talajban, akkor a minőségjavító nitrogéntrágyázást lombtrágyázás formájában kell a növény levélzetére kijuttatni. Erre kiválóan alkalmas a Genezis Nitrosol-30. Összességében megállapítható, hogy az őszi búza termesztés-technológiájában a tápanyagellátás kiemelt helyet foglal el. Hatása közvetlenül vagy közvetetten valamennyi agrotechnikai elemnél megjelenik. Kiemelt szerepe van az okszerű tápanyagellátásnak, csapadékszegény időjárás esetén pedig a lombtrágyázásnak és a hiánytünetek kezelésének is. A feltüntetett dózisok csak tájékoztató jellegűek, a pontos és szakszerű tápanyag-visszapótlás érdekében szükséges a talajvizsgálat és az arra épülő szaktanácsadás. A TALAJSAVANYÚSÁG KÁROS HATÁSSAL VAN A TALAJ ÉS ÍGY A TERMÉS MINÔ- SÉGÉRE IS. HATÉKONY ELLENSZEREI SOK- SZOR NEHEZEN BESZEREZHETÔK, HASZ- NÁLATUK PEDIG TÖBBLETKÖLTSÉGGEL JÁR. SAVANYÚ TALAJOKRA EZÉRT HASZNÁLJON PÉTISÓT, MIVEL... ** ebbôl 2% vízoldható, ** ebbôl 1,5% vízoldható > dolomittartalma révén semlegesítô hatású > növeli a talaj nitrogén- és foszforszolgáltató képességét > csökkenti a toxikus hatású fémek mennyiségét > növeli a hasznos mikroorganizmusok számát > magasabb terméshozamot, jobb minôséget eredményez > 39% hasznosuló tápanyagot tartalmaz (Nitrogén 27% + 7% CaO* + 5% MgO**) És a föld újra termô lesz SIPOS JÓZSEF szaktanácsadó, növényorvos Nitrogénművek Zrt. 21 T O V Á B B I I N F O R M Á C I Ó K É R T K E R E S S E S Z A K T A N Á C S A D Ó I N K A T! Dési János > 30/ / Goda László > 30/ / Sipos József > 30/ Gyetvai Edina > 30/ / Dobos László > 30/ / Németh Balázs > 30/ Osztályvezetô: Király József > 30/ NITROGÉNMÛVEK ZRT Pétfürdô, Hôsök tere 14. Tel: 88/ , 180 Fax: 88/ , nrt@nitrogen.hu A Bige Holding csoport tagja

13 A gabona-félék növényvédelme A kalászosok gyomirtása A kalászosok termesztésének kihívásai: Magyarországon nagy hagyománya van a kalászosok (búza, árpa, triticale, rozs, zab, durum búza), ezen belül is az őszi búza termesztésének. Szinte minden gazdaságban foglakoznak a kalászosok termesztésével, gyomszabályozásával. A kalászosok, ezen belül az őszi búza gyomszabályozása az egyik legfontosabb és a legnagyobb lehetőségeket rejtő feladat. A gyomosodást befolyásoló tényezők és azok következményei: Az elmúlt évek, évtizedek folyamatos változása azt eredményezte, hogy felszaporodtak a nehezen irtható, nagy kultúrnövény elnyomó képességgel rendelkező gyomnövények. A kiemelkedő fontosságú gyomnövények közé lépett elő az eb szikfű (Matricaria inodora), a mezei acat (Cirsium arvense), a ragadós galaj (Galium aparine), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a fehér libatop (Chenopodium album) az apró szulák (Convolvulus arvensis). Természetesen gazdálkodási területenként és a termesztett kalászostól is függően, a fontossági sorrendiség változhat, illetve más gyomnövények is okozhatnak gyomirtási, gyomszabályozási problémákat. Ilyen további fontos gyomnövény lehet az árvakelésű napraforgó (Helianthus annuus), a nagy széltippan (Apera spica-venti), a vadrepce (Sinapis arvensis) a hélazab (Avena fatua). Ezen gyomnövények mindegyike jelentős (akár több 10 %-os) termésveszteséget tud okozni, már alacsony (2-5 db/m 2 ) egyedszámban is. Ez a termésvesztés hatványozottan jelentkezik, ha többféle gyomnövény is van a területünkön! Továbbá nemcsak mennyiségi kár ér bennünket, ha gyomnövényekkel fertőzött a gabonatáblánk, hanem minőségi kár is éri a termelőt, mivel nem minden gyomnövény magját tudjuk maradéktalanul eltávolítani a betakarításkor! A gyomnövények elleni védekezés fontossága, a védekezés lehetőségei: A gyomnövények elleni védekezés a növénytermesztésben alapvető fontosságú. A védekezésnél elsősorban a megelőzésre kell(ene) törekednünk, mégpedig úgy, hogy megakadályozzuk a gyomnövények terjedését, felszaporodását, mindeközben megőrizve a talajainkat jó kultúrállapotát. Ezt preventív módszerekkel, a megfelelő termesztéstechnológia betartásával, illetve mechanikai eljárásokkal tudjuk megvalósítani. A világ árutermelő mezőgazdaságának és a jelenlegi hazai növénytermesztési technológiáknak-gyakorlatnak, a kémiai növényvédelem is a szerves részét képezi, ezen belül a herbicidek (gyomirtószerek) használata meghatározó. A kalászosok gyomosodási viszonyait fi gyelembe véve, a hazai vetésterület nagy részén továbbra is szükséges és nélkülözhetetlen a gyomirtó szerek használata, a vegyszeres gyomirtás alkalmazása. A kalászosokban viszonylag könnyű elfogadható szintű, nem túl drága vegyszeres gyomirtást végezni. Azonban igazán jó gyomirtást, ami évekre tervezett és előremutató, csak a gyomfl óra ismeretében és többszöri kezeléssel végezhető el. Ezek azonban már költségesebb eljárások. Az eredményes és gazdaságos kémiai gyomirtáshoz nélkülözhetetlen a gabonatáblák gyomfertőzöttségének táblaszintű ismerete. A gabonavetésekben a gyomnövények kelését, fejlődését folyamatosan fi gyelemmel kell kísérnie a gazdálkodónak. A jó gyomirtó szer kiválasztásának előfeltétele a megfelelő időben elvégzett gyomfelvételezés. Ehhez tud A KALÁSZOSOK GYOMIRTÁSA nia kell a gazdálkodónak, hogy mikor kell elvégeznie a gyomfelvételezést, annak érdekében, hogy értékes információkhoz jusson a gyomnövények előfordulását illetően. Tudatában kell lennie a gazdának, hogy mely gyomnövények uralkodnak a táblán, melyek terjedése várható, melyek a potenciálisan veszélyes gyomfajok, illetve azt, hogy mikor milyen fenológiai stádiumban vannak a gyomnövények. Természete sen, az alapja a jól elvégzett gyomfelvételezésnek az, hogy a termelő felismerje legalább azokat a gyomnövényeket, amelyek a területén előfordulnak, és ami ellen a herbicides védekezést el akarja végezni, végeztetni. Tehát a szakmailag is jól elvégzett gyomfelvételezésre azért van szükség, mert csak így lehet kiválasztani a legalkalmasabb, legoptimálisabb gyomirtó szert, szereket. nagy széltippan mezei acat vadzab A gyomfelvételezések optimális időpontjai: az első gyomfelvételezést még ősszel el kell végeznünk, a másodikat kora tavasszal, a kétszikű gyomok tömeges kelésekor, a harmadik gyomfelvételezést, az őszi búza bokrosodásának végére- szárbaindulásának kezdetére kell időzítenünk, az utolsót a betakarítás előtt 2-3 héttel kell elvégezni, amikor a betakarítást megnehezítő, speciális gyomosodási problémákat tudjuk feltárni. A kalászosok, ezen belül az őszi búza herbicides gyomirtása: Az őszi búza, illetve az ősszel elvetésre kerülő más kalászosoknál, a herbicides gyomirtás alapvetően két időpontban végezhető el: ősszel és tavasszal: Ősszel lehetőségünk van vetés előtti kijuttatásra (Preemergens technológia), illetve a kalászos és a gyomnövények kelése utáni (őszi posztemergens kijuttatás) gyomirtásra. A tavaszi posztemergens gyomirtást a kétszikű gyomnövények tömeges kelését követően kell elvégeznünk, fi gyelembe véve a kul túrnövényünk fenológiai ál lapotát, illetve bizonyos hatóanyagcsoportba tartozó herbicidek utóveteményre gyakorolt hatását is. A preemergens gyomirtásnál, ha alkalmazni kívánjuk, ügyelni kell többek között arra, hogy az erősen porosodó, erózióra, defl ációra és a rendszeresen vízállásos terü leteken ne végezzük el ezt a kijuttatási technológiát. Továbbá a fi totoxikus tünetek elkerülése érdekében fontos az egyenletes, megfelelő mély ségű (4-6 cm) vetés, mivel ezek a preemergensen al kalmazott gyomirtó szerek úgy fejtik ki a hatásukat, hogy a csapadék bemossa a talaj felső rétegébe a hatóanyagot, és a csírázó gyomnövények emiatt pusztulnak el. Az őszi posztemergens gyomirtásnál a már kikelt gyomnövények ellen irányul a védekezésünk. (A magról kelő egy és kétszikű gyomnövények tö megesen csírázhatnak, ha ősszel csapadékos és enyhe az időjárás). A magról kelő egyszikű gyomnövények közül a területünkön előfordulhat a nagy széltippan (Apera spica-venti), a parlagi ecsetpázsit (Alopecurus myosuroides), a soványperje (Poa trivialis), amelyek ellen a gyomnövények legérzékenyebb fenológiai állapotában kell védekeznünk, mégpedig a gyökérváltáskor (1-3 leveles állapot). A magról kelő kétszikű gyomok közül megjelenhetnek az árvacsalán fajok (Lamium spp.), a pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), a tyúkhúr (Stellaria media), a veronika félék (Veronica spp.), a pipitér fajok (Anthemis spp.), a ragadós galaj (Galium aparine), a szarkaláb fajok (Consolida spp.). Ezek a gyomok a herbicidekre a szikleveles-két valódi leveles állapotban a legérzékenyebbek. Az éghajlati adottságaink és a hagyományaink miatt, nem alkalmazzák nagy területeken a kalászosok őszi gyomirtását

14 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A KALÁSZOSOK GYOMIRTÁSA a termelők! Mivel azonban Magyarországon is vannak olyan mély fekvésű, tavasszal nehezen járható, gabonatermesztésbe befogott területeink, ahol időben nem lehet elvégezni a tavaszi gyomirtást, ott fontos, illetve fontos lenne az őszi posztemergens gyomirtási technológia terjedése. Ennél a technológiánál olyan herbicideket kell alkalmazni (izoproturon, klórtoluron, metszulfuron-metil, triaszulfuron), amelyeknek van talajon keresztüli hatásuk is, mivel ennél az alkalmazásnál fontos, hogy még kora tavasszal is legyen a készítménynek gyomirtó hatása! Az őszi vetésű rozs és a triticale intenzív őszi fejlődése miatt, jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, így ha nem kel hiányosan az állomány, nemcsak az őszi gyomirtást hagyhatjuk el, de a tavaszi herbicides gyomirtás is elhagyható a legtöbb esetben! A tavaszi posztemergens gyomirtás: Hazánkban ezt a hagyományosnak mondható kijuttatási technológiát alkalmazzák a termelők döntően. Ehhez a technológiához megfelelő számú, több mint 100 herbicid készítmény áll rendelkezésre! A választás azonban nem könynyű! Tág határok között mozognak a gyomirtó szerek árai, a gyomirtási spektrumban is nagyok a szórások, továbbá az alkalmazástechnológia sem egyforma az engedélyezett készítményeknél. A területi gyomspecialitásokból adódóan sem mindegy, hogy milyen készítményt választ a termelő! Így a választásnál igen sok lényeges információ birtokában kell lennie a felhasználónak, ami sajnos nem minden esetben van meg! Emiatt előfordul, hogy nem a legideálisabb gyomirtó szer kerül kiválasztásra! Ezért fontos, hogy a termelő folyamatosan gyűjtse az újabb és újabb ismereteket az újonnan megjelenő hatóanyagokról, a régi hatóanyagok új formulációiról, az új alkalmazástechnológiákról, a területén előforduló és/vagy a terjedőben lévő gyomnövényekről! Ezzel a jó döntéseit meg tudja alapozni, illetve a rossz döntéseit meg tudja előzni, ki tudja kerülni! A gyomnövények: A legfontosabb tavasszal csírázó egyéves gyomnövény: a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a vadrepce (Sinapis arvensis), a keserűfű fajok (Polygonum spp.), a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a libatopfélék (Chenopodium spp.), a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.), az ugari szulákpohánka (Bilderdykia convolvulus), a szelíd csorbóka (Sonchus oleraceus). Az évelők közül védekeznünk kell az apró szulák (Convolvulus arvensis), a mezei acat (Cirsium arvense) az útszéli zsázsa (Lepidium draba) ellen! Illetve ezen gyomnövényeken túl, természetesen védekeznünk kell más egyéb gyomnövények ellen is (lásd az őszi posztemergens gyomirtásnál felsorolt gyomokat!) A tavaszi gyomirtás általános szabályai: A tavaszi gyomirtás általános szabályai, amit minden esetben be kell tartani a hatékony gyomirtás és a fi totoxikus károk elkerülése érdekében: Fontos, a gyomirtás összeállításánál előzetesen fi gyelembe venni az előző év-évek termesztését, mivel sok esetben komoly problémát jelent például az árvakelésű napraforgó megjelenése! Főleg akkor jelentős a probléma, ha a posztemergens kezeléseket, már akkor elvégeztük, amikor még az árvakelésű napraforgó döntő többsége nem kelt ki! Az árvakelésű napraforgó később kel, mint az általános tavaszi gabona gyomnövények, így a tavaszi poszt kezeléseket ehhez mérten az általánosnál későbbre kell ütemezni, de ekkor már általában a gabona szárba indul, így olyan készítményt kell előzetesen kiválasztani, ami ebben a fenológiában is kijuttatható fi totoxikus tünet nélkül, és megfelelően írtja nemcsak a napraforgót, hanem a megjelenő más gyomnövényeket is! Hormonhatású készítmények éjszakai fagyok és 25 C feletti léghőmérséklet esetén, továbbá pangóvizes területeken és szárbaindult gabonában nem juttatható ki. Továbbá 2,4 D hatóanyagcsoportba tartozó készítményeket sörárpában ne használjunk (fehérjét növel, így nem használható fel söripari célra!) A tavasszal kijuttatott hormonbázisú készítmények, és a kétszikűirtó hatásspektrummal rendelkező gyomirtó szerek, a nem megfelelő ki juttatás technológia következtében elsod ródhatnak és károsíthatják a szomszédos érzékeny kultúrákat (szőlő, zöldségfélék, napraforgó, cukorrépa, pillangósok, gyümölcsösök). A gyomirtó szerek engedélyokiratban rögzített kijuttatás technológiára vonatkozó további előírásokat is minden esetben ragadós galaj ebszikfű veronika be kell tartani. Ilyen például, hogy a kultúrnövény mely fenológiai állapotáig jut tatható ki a készítmény (bok rosodás végéig, egy-két nóduszos állapotig, zászlóslevél megjelenéséig). Ez a miatt fontos, mert ha nem vagyunk tisztába ezen előírásoknak, fi totoxikus tüneteket fogunk okozni a kultúrnövényen, amit a legtöbb esetben észre sem veszünk, mivel az esetek többségében ez a tünet nem látványos, mivel a termékenyülést befolyásolja a megkésett kijuttatás, és csak a betakarításkor derül ki, hogy a termékenyülés kárt szenvedett, és lényegesen kevesebb a betakarított termés a vártnál! Fontos tudni, hogy milyen módon hat a gyomnövényre az adott gyomirtó szer? Hogyan fejti ki a gyomirtó hatást a készítmény? Ez amiatt fontos, mert nem mindegy, hogy az adott készítmény csak leperzseli a gyomnövények föld feletti részét (évelők újra hajtanak!), vagy a teljes növényben szállítódik a hatóanyag és a földalatti növényi részeket, tehát a gyökérrendszert is elpusztítja a készítmény (fontos az évelők ellen, mivel ezzel tudjuk hatékonyabban irtani például az acatot!) Van-e a posztemergens készítménynek talajon keresztüli hatása is? Ez amiatt fontos, mert lényeges, hogy a kijuttatás után nemcsak a már kint lévő gyomnövényeket pusztítja el a készítmény, hanem mivel talajon keresztül is hat, így meggátolja a magról kelőek újrakelését a hatóanyag! Van-e utóveteményre gyakorolt káros hatása a gyomirtó szernek? Fontos tudni, hogy 25 26

15 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME Termékeink a gabonafélék növényvédelmében egyes szulfonil-ureák alkalmazását követően, milyen kultúrnövény vethető, és mely kultúrnövény nem vethető! Milyen adalékanyagra, adalékanyagokra van/lehet szükség a megfelelő hatás eléréséhez, vagy éppen tilos hozzáadni adalékanyagot a gyomirtó szerhez a fi totoxikus hatás elkerülése érdekében. A betakarítás utáni gyomirtási teendők: Az őszi búza gyomirtási lehetőségei közül kiemelkedően fontos a vegetáció végén (betakarítás után) a vegyszeres tarlókezelés alkalmazása is, mivel az őszi búza betakarítása után elvégzett herbicides tarlókezelés a herbicides gyomirtás leghatékonyabb eljárásainak egyike, azzal együtt, hogy a viszonylag költségtakarékosabb gyomirtások közé is tartozik. Ennél a technológiánál a gyomnövények ellen a glifozátokat és azok sóit alkalmazzuk. Itt fontos azt tudni, hogy a technológia alkalmazásánál a gyomnövények legalább cm-es nagyságúak legyenek, annak érdekében, hogy megfelelően nagy növényfelület álljon rendelkezésünkre, a hatóanyag levélfelületre juttatásához. Tudni kell, hogy az évelő gyomnövények ellen a megfelelő hatás eléréséhez, a kijuttatás után a négy hetet meg kell várnunk! Ez az időmennyiség minimálisan szükséges ahhoz, hogy a hatóanyag lejusson a gyökérrendszerbe, és ott kifejtse a hatását. A herbicides tarlókezelés után, az őszi talajmunkákkal további mechanikai gyomirtást tudunk elvégezni, ami a következő vegetációs időszakra csökkenti a gyomnövények számát. Milyen változások várhatóak a gabona gyomirtásában és a gyomnövények előfordulásában, terjedésében: Mindenféleképpen várható, illetve már tapasztalható is, hogy egyes gyomnövények nagymértékben terjednek (pl. selyemkóró, nagy széltippan, évelő egy- és kétszikűek), illetve már egyeduralkodóvá is váltak egyes hazai területeken a gabonatáblákon. Előfordulnak, előfordulhatnak olyan gyomnövények, amelyeknél kialakultak, vagy várható, hogy ki fognak alakulni olyan gyomnövény bio-típusok, amelyek egyes hatóanyagokra, vagy esetleg hatóanyagcsoportokra rezisztensé válnak, az egyoldalú vegyszerfelhasználás miatt, ezáltal az ellenük való védekezés még nagyobb odafi gyelést igényel majd. Ilyen rezisztens gyomnövények a hormontoleráns gyomnövények (pl.: ebszékfű, ragadós galaj, tyúkhúr), a szulfonil-karbamidokra kialakult, illetve várhatóan majd a kialakuló rezisztencia (pl.: mezei acatnál, parlagfűnél). Várható: több olyan hatóanyag kivonásra kerül a piacról, amit ma előszeretettel használnak a termelők, a fémzárolt vetőmagok egyre kisebb arányú alkalmazása miatti minőségromlás, a gyommagok további terjesztése. Összefoglalva elmondható, hogy az őszi búzánál és természetesen a többi kalászos gabonánál is, a gyomszabályozást, gyomirtást több módon, a preventív-megelőző intézkedések, a termesztéstechnológiai módszerek, a mechanikai és a vegyszeres eljárások valamelyikével, illetve a lehetőségek kombinációjával vagy azok párhuzamos alkalmazásával lehet és kell megoldani a biztos termés, illetve a gyomnövények visszaszorítása érdekében! HORNYÁK ATTILA gyombiológus Nógrád megyei MgSzH NTI Colombus EC Dithane DG NeoTec DMA-6 Dominator SL Dominator Zöld Esteron 60 Genius WG Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye dr. Hajdu Frigyes Tel.: (30) Somogy, Tolna és Baranya megye GARAMVÖLGYI PÉTER Tel.: (30) Pest, Nógrád és Bács-Kiskun megye GÁSPÁR GERGELY Tel.: (30) Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye Balogh Lajos Tel.: (30) Békés és Csongrád megye Bujdosó Mihály Tel.: (30) Lontrel 300 Mustang SE Nurelle D 50/500 EC Rapid CS Reldan 40 EC Starane 250 EC Taltos 450 WG 27 Dow AgroSciences Hungary Kft., 1016 Budapest, Hegyalja út Tel.: , Fax:

16 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A GABONAFÉLÉK VEGYSZERES GYOMIRTÁSA A gabonafélék vegyszeres gyomirtása Egy adott terület gyommentesítésére legalkalmasabb a kalászosokban elvégzett gyomirtás. A kultúrnövény jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik, és szinte minden egy- és kétszikű gyom ellen rendelkezésre állnak hatékony készítmények. Az egyes gabonafélék gyomirtása alapvetően megegyezik, a különbségeket a vonatkozó részeknél külön tárgyaljuk. 1. Technológiai javaslatok az őszi vetésű gabona gyomirtása Az őszi gabonák gyomirtása két időpontban, még ősszel, illetve tavasszal végezhető. 1.1 Őszi gyomirtás Amennyiben a gabonatáblát ősszel akarjuk gyomirtani (pl. nagy széltippan, veronika-fajok, árvácska, árvacsalán ellen), akkor a Logran 20WG gyomirtó szert használhatjuk. A készítmény dózisa őszi búzában pre-emergensen 75 g/ha, minden őszi vetésű kalászosban 3 leveles kortól 60 g/ha. 1.2 Tavaszi gyomirtás Magyarországon a területek legnagyobb részén tavasszal végzik el a vegyszeres gyomirtást. Ilyenkor a jól áttelelt gabonában már kikelt gyomnövények ellen lehet védekezni, illetve az évelő gyomok (pl. mezei acat) ellen ilyenkor kezelhetünk hatékonyan. A gyomirtás időpontjának meghatározásánál és a gyomirtó szer kiválasztásánál fi gyelembe kell venni a terület gyomviszonyait, az évelő gyomok (pl. mezei acat) vagy az elővetemény napraforgó árvakelésként való megjelenését. Ez utóbbi esetekben mindenképpen meg kell várni a gyomok megjelenését, és későbbi gyomirtásra kell felkészülni Általános gyomosodás esetén Ezt a technológiát olyankor válasszuk, amikor optimális körülmények között (bokrosodás idején, a gyomok pár leveles állapotában) tudunk permetezni, és kicsi a hibalehetőség a kezelés elvégzésekor. Olyan szert válasszunk, ami széles gyomirtó spektrumú, a legtöbb gabonafélében használható, közepes árfekvésű MUSTANG* SE. Általános gyomosodás esetén a kétszikű gyomok ellen javasoljuk a Mustang 0,6 l/ha dózisát. A készítmény hatékonyan írtja a következő gyomokat: ragadós galaj, ebszikfű (kamilla), parlagfű, libatop, pipacs, szulák keserűfű, vadrepce, árvakelésű napraforgó (IMI- és tribenuron-toleráns is), tyúkhúr, szarkaláb, pásztortáska, sebforrasztó zsombor, tarló tisztesfű, orvosi székfű, búzavirág, pipitér, keserűfű, repcsényretek, mezei tarsóka, keszegsaláta, disznóparéj, és sok más kétszikű gyomfaj. A szer 5-25 C hőmérsékleti tartományban használható a gabona bokrosodásától a szárbaindulás kezdetéig. A hatáskifejtése gyors, a gyomok növekedése a permetezést követő napon leáll, teljes pusztulásuk nap múlva következik be. A Mustang keverhető folyékony nitrogénnel, levéltrágyákkal, gombaölő-, rovarölő szerekkel, növekedésszabályozókkal. A vetésforgóval kapcsolatban semmiféle korlátozás nincs, a következő szezonban bármilyen kultúra vethető (repce is). Az AKG célprogramokban másodvetésként vetett zöldtrágyanövényeket nem károsítja Fejlett gyomok ellen, erős mezei acat fertőzés esetén Ezt a technológiát olyankor válasszuk, amikor a körülmények a kezeléskor nem biztos, hogy optimálisak lesznek (szárbaindulhat a gabona, a gyomok túlfejlettek lehetnek), a mezei acat fertőzése erősebb az átlagosnál, és célunk, hogy a rizómáit is gyen gítsük. Nagyobb kezelési biz tonságot szeretnénk, mert fennáll a kezelési hiba kockázata (fejlettebb gabona, gyomok stb.). Az alkalmazott szer ilyenkor rugalmasabb, nagyobb tudású legyen TALTOS* 450WG. Amennyiben a területen a mezei acat irtására különös fi gyelmet kell szentelni (nemcsak a levélzetét, hanem a gyökerét[rizómáit] is írtani kell), akkor a Taltos 0,033 kg/ha dózisát javasoljuk. A megbízható hatékonyság eléréséhez adjuváns hozzáadása szükséges, kivétel a folyékony műtrágyával egy menetben történő kijuttatáskor. A Taltos egy olyan új, kétszikű gyomok ellen használható gyomirtó szer, amely a mezei acat rizómáiba gyorsan lejut, és elpusztítja az ott található alvó rügyeket is. Ezzel megakadályozza, illetve minimális mértékűre csökkenti az acat újrahajtását. Taltos hatása acat gyökerén Taltos galaj ellen (jobb) (Hatása ez ellen a gyomnövény ellen olyan, mint a Lontrelé!) A Taltos 5-25 C közötti hőmérsékleten használható egészen a gabona 2 nóduszos állapotáig. Hatása az érzékeny gyomokon már a kijuttatást követő napon észrevehető, a teljes pusztulásuk a kezelés után nap múlva következik be. A Taltos a következő gyomok ellen hatékony: ebszikfű, mezei acat, ragadós galaj, parlagfű, pipacs, vadrepce, szulákpohánka, tyúkhúr, napraforgó árvakelés (IMI- és tribenuron-toleráns is), szarkaláb-fajok, sebforrasztó zsom bor, pásztortáska, tarló tisztesfű, pipitér-fajok, búzavirág, ke serűfű-fajok, keszegsaláta, repcsényretek, mezei tarsóka, disznóparéj-fajok. A mogyorós lednek, a mezei tikszem, a vadkender, az árvácska- és a libatop-fajok közepesen érzékenyek, ellenük feltétlenül szükséges a Taltos mellé a nedvesítő szer alkalmazása. A Taltos keverhető folyékony nitrogénnel (ebben az esetben nedvesítő szert nem szabad használni), levéltrágyákkal, gombaölő-, rovarölő szerekkel, növekedésszabályozókkal. Az AKG célprogramokban másodvetésként vetett zöldtrágyanövényeket nem károsítja. A használatát követő évben repce biztonsággal vethető. A Taltos II. forgalmi kategóriájú készítmény, azaz zöld könyvvel rendelkezők számára megvásárolható. 1 hektáros kiszerelésben is kapható Fejlett gyomok ellen, erős mezei acat fertőzés esetén, fejlett gabonában Ezt a technológiát olyankor válasszuk, amikor a célunk a lehető legnagyobb szabadság elérése a gyomirtásban. Nagy kezelési biztonságot szeretnénk, azt hogy a gyomirtás hatékonysága minél függetlenebb legyen az olyan tényezőktől, mint a gyomfajok, a gyomok fejlettsége, a gabona fajtája ill. annak fejlettsége. Az alkalmazott készítmény prémium minőségű és tudású COLOMBUS* EC. A gabonafélék zászlós levelének megjelenéséig használható a Colombus (1-1,5 l/ha dózisban). A gyomirtásban szinte korlátlan szabadságot biztosít, mert bármilyen gabona-félében alkalmazható, széles gyomirtó spektrummal rendelkezik, a nagy gyomok ellen is (bármekkora ragadós galaj illetve mezei acat) hatékony, fejlett gabonában biztonságosan használható és nem korlátozza a vetésforgót (utána bármi vethető). A Colombus 1 l/ha dózisban hatékony a következő gyomok ellen: ebszikfű, mezei acat, ragadós galaj, parlagfű, pipacs, vadrepce, szulákpohánka, tyúkhúr, napraforgó árvakelés (IMIés tribenuron toleráns is), mezei- és keleti szarkaláb, porcsin keserűfű, sebforrasztó zsombor, pásztortáska, tarló tisztesfű, parlagi pipitér, vadkender, orvosi székfű, kék búzavirág, lapulevelű keserűfű, mezei tikszem, keszegsaláta, repcsényretek, mezei tarsóka, szőrös disznóparéj. Közepesen érzékenyek, ezért ellenük a magasabb dózis alkalmazása javasolt: fehér libatop, aprószulák, mezei árvácska, mezei zsurló, mogyorós lednek, bársonyos árvacsalán. A Colombus három hatóanyagot tartalmazó gyári kombináció. Megtaláljuk benne a Mustangból jól ismert fl oraszulamot, amely a 29 30

17 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A GABONAFÉLÉK VEGYSZERES GYOMIRTÁSA széles gyomirtó spektrumot biztosítja. A másik alkotóelem a Starane* 250EC fl uroxipir hatóanyaga, aminek közismerten kiváló a galaj és az aprószulák elleni hatása. A harmadik összetevő a Lontrel* 300 klopiralidja, aminek segítségével a Colombus a mezei acat gyökere ellen is megbízható hatékonyságú. A készítmény szabadon kombinálható rovar- és gombaölő szerekkel, lombtrágyával, folyékony műtrágyával. A Colombus II. forgalmi kategóriájú készítmény, azaz zöld könyvvel rendelkezők számára megvásárolható. 1 hektáros kiszerelésben is kapható Egy- és kétszikű gyomok ellen Genius vadzab ellen (bal) Genius széltippan ellen Ezt a technológiát olyankor válasszuk, amikor a gabonatábla egyszikű gyomokkal fertőzött, de az ezek mellett előforduló legkülönfélébb magról kelőés évelő kétszikű gyomokat is megbízható hatékonysággal akarjuk elpusztítani GENIUS* WG. Amennyiben a búzában a kétszikű gyomok mellett egyszikű gyomokat is találunk, használjuk a Genius 0,2 kg/ha dózisát. A készítmény nedvesítő szerrel kijuttatva hatékonyan pusztítja a nagy széltippant, a vadzabot, a rozsnok fajokat, és gyéríti a tarackbúzát, a parlagi ecsetpázsitot. A kétszikű gyomok közül a következők ellen hatékony: ebszikfű, mezei acat, ragadós galaj, parlagfű, fehér libatop, pipacs, vadrepce, szulákpohánka, tyúkhúr, napraforgó árvakelés (IMI- és tribenuron-toleráns is), mezei- és keleti szarkaláb, sebforrasztó zsombor, pásztortáska, tarló tisztesfű, pipitér-fajok, mezei árvácska, vadkender, veronika-fajok, orvosi székfű, kék búzavirág, keserűfű-fajok, mezei tikszem, keszegsaláta, mogyorós lednek, repcsényretek, mezei tarsóka, szőrös disznóparéj, árvacsalán-fajok. A Genius 5-25 C között alkalmazható a gabona 2 nóduszos állapotáig. Hormon típusú hatóanyagának köszönhetően hatáskifejtése gyors. A mezei acatnak nemcsak a levelét szárítja le, hanem a kezelés idején kihajtott gyom gyökerébe lejutva az ott található alvó rügyeket is elpusztítja. Ennek köszönhetően az acat a következő évben csak minimális mértékben hajt újra. A Genius felhasználásával végzett gyomirtást az egyszikű gyomok fejlettségéhez igazítsuk. A nagy széltippan és a vadzab a bokrosodás előtt érzékenyebb a kezelésre. A hatásspektrumába tartozó kétszikű gyomok (pl. ebszikfű, ragadós galaj, mezei acat) közül a készítmény a nagyobbakat is képes elpusztítani. A Genius keverhető folyékony nitrogénnel (ebben az esetben nedvesítő szert nem szabad használni), levéltrágyákkal, gombaölő-, rovarölő szerekkel. Szártörpítővel tilos egy menetben kijuttatni. A készítmény II. forgalmi kategóriába tartozik, zöld könyvvel megvásárolható. A gabonafélék közül őszi- és tavaszi búzában, rozsban és tritikáléban használható. Az elmúlt években többször volt aszály a tenyészidőszakban. Ilyen körülmények között, főleg kötött, levegőtlen talajú táblákon a hatóanyagok viselkedése eltér az általánostól. A szigorú Europai Uniós irányelvek az új hatóanyagok esetében ma már pontosabb gyártói ajánlást tesznek kötelezővé, mint a régebben engedélyezetteknél. Az egyes készítmények felhasználásánál ezért vegyük fi gyelembe a következőket. A Taltos és a Genius kezelés után a gabonafélék szalmája gombatermesztés céljából nem használható. A kezelés után a területre pillangós virágú kultúra nem vethető. A fent leírt körülmények esetén, a Taltos kezelés után a következő évben vetett burgonya, ill. a Genius kezelés után vetett burgonya vagy repce károsodhat. A két gyomirtó szer valamelyikével ke zelt gabona szalmájából készült szervestrágyát a kétszikű kultúrák vetése előtt 7 hónappal a talajba kell dolgozni, illetve annak szamócatermesztésben (mulcs), melegágy-készítéshez, házikertben való felhasználása nem javasolt. Az utóbbi években megjelent Genius tarlója és felszaporodóban lévő, egyes gyomirtószer-hatóanyagokra (pl. szulfonil-ureák, 2,4 D) rezisztens gyomfajok (pl. mezei acat különböző biotípusai, disznóparéj, libatop, parlagfű, pipacs) ellen kiválóan alkalmazhatók az új fejlesztésű hatóanyagokat tartalmazó készítmények pl. a Taltos és a Genius. 2. A tavaszi vetésű gabona gyomirtása A tavaszi vetésű gabonafélék gyomviszonyai némileg eltérnek az ősziekétől, hiszen nincsenek áttelelt gyomok a területen. A későbbi talajmunkának, magágyelőkészítésnek is van gyom-gyérítő hatása, illetve nagyobb arányban találunk a táblákon tavasszal, nyár elején csírázó gyomfajokat (pl. parlagfű, libatop). 2.1 Kétszikű gyomok ellen Standard készítmény tarlója Az őszi gabonaféléknél leírtak alkalmazhatóak a tavaszi vetésűeknél. Külön fi gyelni csupán a sörárpának termesztett tavaszi árpánál kell, mivel ebben a kultúrában a 2,4 D tartalmú készítmények (pl. Mustang, DMA-6*, Esteron*) a fehérje-tartalom emelése miatt nem használhatóak. A fénymag gyomirtására az őszi gabonáknál tárgyalt szerek közül csak a Mustang rendelkezik külön engedélyokirattal. 2.2 Egyszikű gyomok ellen A tavaszi vetésű gabonákban (a zab és a fénymag kivételével) a Puma extra használható egyszikű gyomok ellen 0,8-1 l/ha dózisban. A készítmény hatékony többek között a nagy széltippan, a vadzab, a parlagi ecsetpázsit és a fénymag ellen. * a Dow AgroSciences LLC védjegye a Logran 20WG a Syngenta védjegye a Puma extra a Bayer Cropscience védjegye SZABÓ ISTVÁN Dow AgroSciences Genius széltippan ellen 31 32

18 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A GABONAFÉLÉK FONTOSABB BETEGSÉGEI Melléklet: Összefoglaló táblázat az ajánlott gyomirtó szerek felhasználásáról forgalmi kategória megjegyzés gyomok dózis kg,l/ha kultúra gabona fejlettsége max. Szer neve ŐB ŐÁ R T TB TÁ Z F ME ÉE MK ÉK Taltos 450WG X X X X X X X 2 nódusz 0,033 II. adjuvánssal Genius WG X X X X 2 nódusz 0,2 II. adjuvánssal Colombus EC X X X X X X X zászlóslevél 1-1,5 II. légi kijuttatás Mustang SE X X X X X X* X X szárbaindulás 0,6 I. légi kijuttatás DMA-6 X X X X X X* X szárbaindulás 0,9-1,2 I. légi kijuttatás Esteron 60 X X X X X X* X szárbaindulás 0,6-0,8 I. légi kijuttatás Starane 250 EC X X X X X X X zászlóslevél 0,6-0,8 I. légi kijuttatás Lontrel 300 X X X X X X X zászlóslevél 0,25-0,4 I. légi kijuttatás rövidítések: őszi búza ŐB * sörárpában nem magról kelő egyszikűek évelő egyszikűek magról kelő kétszikűek évelő kétszikűek (pl.acat) őszi árpa ŐÁ rozs R tritikálé T tavaszi búza TB tavaszi árpa TÁ zab Z fénymag F A gabonafélék fontosabb betegségei A lisztharmat (Blumeria graminis) Szeptória Sárga levélfoltosság Hálózatos levélfoltosság A lisztharmat már ősszel megfertőzi a vetéseket. Itt telel át. Külső élősködő, így a növény fe lületén, annak bőrszövetét károsítva találjuk. A kórokozó micéliuma (gombafonal szövedéke) és a hosszú láncokban le fűződő ko nídiumjai (ivartalan szaporí tó sejtjei) fehér-piszkosfehér be vonatot alkotnak. Később gombostűfejnyi méretben megjelennek ivaros termőképletei is, amelyek éretten feketére színeződnek. Bár az ezekből kiszóródó spórái is fertőzőképesek, a betegség járványos megjelenése, nagy területen történő elterjedése a gyors és ismétlődő vegetatív szaporodásával áll összefüggésben. A tünetei alulról felfelé terjednek és azok a leveleken, a levélhüvelyeken, valamint ritkábban a száron is kialakulnak. Gyakorlati tapasztalat, hogy a kalász, ill. a kalász alatti un. zászlóslevél fertőződése okoz csak jelentős termésveszteséget. A betegségre hajlamosít a korai vetés, a sűrű, buja állomány és a túlzott nitrogéntrágyázás. Erősebb fertőzésére számíthatunk az árnyékolt, illetve mély fekvésű területeken. A változékony időjárás, a száraz és az esős periódusok ismétlődése, ugyancsak kedvező számára. A kórokozó specializált formái fertőzik a különböző gabonaféléket. A szeptóriás betegség (Septoria tritici, S. nodorum) A Septoria nemzetség fajai elsősorban a búzán, ritkábban a rozson és az árpán okoznak megbetegedést. A S. tritici a leveleket, míg a S. nodorum a kalászokat támadja. A tünetek már tavasszal megjelenhetnek. Kezdetben a levelek hónaljában, majd a levelek egész felületén orsó alakú, sárga foltok alakulnak ki, amelyeknek közepe kiszürkül, és ugyanitt, apró fekete pontokként a kórokozó vegetatív szaporító képletei (piknídiumok) is mutatkoznak. A kalászokon pelyvabarnulás jelentkezik. E patogének a tarlómaradványokban és a szemekben maradnak fenn. Lisztharmat A sárga levélfoltosság (Drechslera tritici-repentis) Az elmúlt évek gyakori betegsége, amelyet a szakemberek a kórokozó tudományos neve után egyszerűen DTR -nek is neveznek. A búzán kívül az árpa, a rozs és a tritikálé a fontosabb gazdanövényei. Tüneteivel már tavasszal találkozhatunk. A leveleken sárga udvarú barna foltok sokaságát képzi. A foltok összefolyhatnak, ekkor a levelek elhalnak, leszáradnak. A kalászt is fertőzi. Kényszerérést és jelentős termésveszteséget okozhat. A tarlón és a gabonaszemekben egyaránt fennmaradhat

19 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A GABONAFÉLÉK FONTOSABB BETEGSÉGEI Az árpa levélcsíkoltsága (Drechslera graminea) Csak az árpaféléket fertőzi. A szemtermés külső rétegeiben marad fenn. Csírázáskor megfertőzi a rügyhüvelyt, majd együtt fejlődik a növénynyel. Fitotoxinokat termel, amelyek a leveleken hosszanti lefutású sárga csíkokat váltanak ki. Később ezek a foltok elhalnak, és a felületükön konídiumokat képez a gomba, amelyekkel a virágzó kalászt fertőzi csapadékos időjárás esetén. Az árpa hálózatos levélfoltossága (Drechslera teres) Az árpán kívül a búzát és a zabot is fertőzheti. Hálózatos nekrózisokat okoz. Bár évente előfordul, és a leveleken kívül a kalászokat szintén fertőzi, a megbetegedés ritkán ölt járványos méreteket. A szártörő gomba (Pseudocercosporella herpotrichoides) Hűvösebb, csapadékosabb időjárás esetén számíthatunk a szártörő gomba támadására, amely a búzát és az árpát súlyosan, a zabot és rozsot kisebb mértékben károsítja. A növények szárán a szárcsomó között mandula alakú, szürke színű, enyhén besüppedő foltot okoz, amelynél a szár eltörhet. A gabonatáblán foltszerűen jelentkezik a betegség. A mély fekvésű, vízállásos részek erősebben érintettek. Vörösrozsda A torsgomba (Gaeumannomyces graminis Főleg a több évig tartó gabona-gabona utáni termesztés eredményeként léphet fel e betegség. A gazdanövénykörébe a búza, az árpa, a rozs és a zab egyaránt beletartoznak. A gabonák alacsonyabbak, korábban kalászolnak. Rendszerint csak nagyobb földlabdával tudjuk őket kihúzni a gyökerekhez kapcsolódó gombafonalak miatt. A szártő és a gyökérzet fekete, enyhén fokhagyma szagú. A kalászok kifehérednek, vagy különböző penészgombáktól feketére színeződnek, esetenként sterilek. Belvizes területeken gyakrabban fertőz. A gabonafélék rozsdabetegségei (Puccinia spp.) A feketerozsdát (P. graminis) a legpusztítóbb gabonabetegségként tartják számon, és bár csak tízévente okoz járványt, akkor a termést megfelezheti. A hazánkban is előforduló sóskaborbolya a köztesgazdája. A járványokért a balkáni gabonákról melegfrontokkal ideszállított spórái a felelősek. A búza szárán és a levélhüvelyen találjuk az un. uredo- és teleutotelepeit, amelyek a bőrszövetet felszakítva, barna, ill. fekete pörsenéseknek mutatkoznak. A vörös rozsda (P. triticina) szinte minden évben jelentkezik kisebb-nagyobb járvánnyal a búzán és a tritikálén. Köztigazdás, teljes fejlődésmenetű. A köztigazda növénye a bórkóró. Már ősszel fertőz, és a vetésben telel. Porzó pörsenései a leveleken, szórtan helyezkednek el, az egész levélfelületet ellephetik. Élénkvörös, ill. barnás színűek. A erősen fertőzött levelek elhalnak, leszáradnak. Az árpa levélrozsda (P. hordei) korai fertőzése jelentős szemtermés veszteséget okoz. Köztigazdája az ernyős madártej. Mérsékelten csapadékos és hűvös időjárás esetén számíthatunk megjelenésére. A gabonaféléken a sárgarozsda (P. striiformis), a rozson a barnarozsda (P. dispersa), a zabon pedig a koronás rozsda (P. coronifera) ritkábban okoz gondot. A rozsdagombák fertőzése esetén a növények légzése felgyorsul, a fotoszintézise csökken, a keményítő beépítése a szemtermésbe lelassul, megszűnik. Kényszerérés és termésveszteség jár a nyomukban. A gabonafélék üszögbetegségei (Tilletia spp. Ustilago spp.) A búzakőüszög (Tilletia foetida, T. carries) a szemek felületén, esetleg a talajban üszögspórákkal marad fenn. Csírafertőző, és a rügyhüvely meghasadásáig fertőzi a búzát. A gomba együtt fejlődik a növénnyel. A beteg egyedek korábban kalászolnak, a szemek helyén üszögpuffancsokat érlelnek. Aratáskor a betakarítógép verőlécei ezeket szétmorzsolják, a spórái így kerülnek az egészséges szemekre, illetve a talajra. A törpe kőüszög (T. contraversa) hajtásfertőző. Télen, hosszantartó hótakaró alatt fertőzi meg a búzát. Ezt követően különösebb látható tünet nélkül együtt él a növénnyel. Idővel a fertőzött hajtások növekedése leáll, Hópenész Fedettüszög Törpe kőüszög a kalászaikban üszögpuffancsok kép ződnek. A búza por- vagy repülőüszög (Ustilago nuda) a búzaszem csírájában marad fenn. Ez a kórokozó is együtt fejlődik a növénnyel. Annak kalászát teljesen átszövi, majd gombafonalai üszögspórák tömegére esnek szét. A spórákat a szél elszállítja, és azok az egészséges, virágzó kalászokra kerülnek. Ott csíráznak. A bibén át az embrióba hatolnak. A búzaszem csírarészében marad fenn. Az árpa fedett üszög (U. hordei), az árpa álporüszög (U. vavilovi) és a zab fedettüszög (U. levis) csírafertőzők, míg az árpa valódi porüszög (Ustilago nuda), illetve a zabporüszög (U. avenae) virágfertőzők. A gabonafuzáriózis (Fusarium spp.) A Fusarium fajok a gabonákat valamennyi fejlődési stádiumban képesek fertőzni. Csíranövény kori támadásuk gyakran eredményez kelés nélküli pusztulást. Később a kelő növények csírahüvelyén és gyökerén okoznak barna elhaló foltokat. A főhajtás csavarodik, sárgul, később elhal. Ha elég erős a gyökérzet, sarjhajtások képződhetnek, de a növények többsége így sem képes áttelelni. A tavaszi időszakban szár- és gyökérkorhadást okozva a fi atal növényeket is megfertőzik. Ekkor az alsó szárcsomóknál és a járulékos gyökereken látjuk a betegség tüneteit. Elhaló, barnuló foltjaik, valamint nedves körülmények között, az igen jellemző, fehérrózsaszín micéliumuk is megjelenik. Kétségtelen azonban, Porüszüg 35 36

20 A GABONA-FÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME A KALÁSZOS GABONÁK VÉDELME BETEGSÉGEKKEL SZEMBEN Fuzárium hogy e komplex betegség legnagyobb veszteséget okozó formája a kalászfuzáriózis, hiszen ez az estek többségében a szemtermés károsodásával is együtt jár. A beteg növények kalászain a kórokozó tenyésző és szaporító képletei fehér, rózsaszínű vagy narancsvörös bevonatot adnak. Idővel a kalászok kifehéredhetnek. A fertőzés leginkább a virágzó kalászt éri, de előfordulhat a kalászolás és a tejes érés közötti időszakban is bármikor, sőt kedvező környezeti feltételek mellett a betakarításra váró gabonát sem kíméli. Mind a májusi-júniusi bőséges csapadék, mind a különböző egyéb, gabonákat támadó kórozók (lisztharmat, rozsdák, sárga levélfoltosság stb.) megnövelhetik a Fusarium-os fertőzés mértékét. A szemtermésveszteség a kalászfuzáriózis tipikus tünetéhez tartozik, amelynek kialakulásában inkább az 1000-szemsúly csökkenése, mint a kalászonkénti szemszám redukciója játszik szerepet. Közismerten az aszott, fehér rózsaszín szemek biztosan fertőzöttek, de a látszólag tünetmentesek termésfalában, csírájában is jelen lehet a kórokozó. A szemek megbetegedése a mennyiségi veszteségen túl, minőségromlást is jelent egyben, amely az un. sütőipari értékmérők (sikértartalom, esésszám stb.) csök kenéséből és a termény mi kotoxinos (gombamérges) szenynyeződéséből áll. A termelt mér gek az állatokra és az emberekre egyaránt veszélyesek. Meddőséget, vetélést, a nemi szervek gyulladásos megbetegedését, hányást, hasmenést, idegrendszeri problémákat, az ellenálló képesség csökkenését, súlyosabb esetben akár halált is okozhatnak. A takarmányfogyasztó állatoknál a toxinok a tápcsatornát elhagyva bár kis mennyiségben, de belekerülhetnek a húsba, a tejbe is. Így az emberek közvetve is mérgeződhetnek. Már a sörből is mutattak ki ilyen méreganyagokat. A legjelentősebb Fusarium mikotoxinok a T-2 toxin, a HT-2 toxin, a DAS (diacetoxiszcirpenol), a fumonizinek, a deoxinivalenol (DON) és a zearalenon (ZEA). E toxinok veszélyességéről alkotott általános képhez hozzátartozik, hogy a DON a leginkább elterjedt (az európai gabonamintákból %-ban kimutatható), míg a T-2 toxin a legmérgezőbb, de ez utóbbi szerencsére csak ritkábban okoz kontaminációt. Mivel ezek a méreganyagok hőálló vegyületek, továbbá a savaknak jól, a lúgoknak bár kevésbé, de ellenállók, a termények detoxikálása mind a mai napig nem megoldott. Ezért a szántóföldön kell megvédeni a gabonát. Az EU tagállamaiban a termények mikotoxin-tartalmát a július 1-én hatályba lépő 856/2005/EK rendelet szabályozza, amelynek értelmében a kereskedelmi forgalomba kerülő feldolgozatlan gabonákban kilogrammonként a DON mennyisége nem haladhatja meg az 1,25 mg-os értéket, míg a zearalenon esetében ugyanez 0,1 mg. A leggyakoribb, gabonaféléket támadó Fusarium fajok a F. graminearum, a F. culmorum, a F. avenaceum, a F. poae és a F. sporotrichioides. Ezek szerepe a hazai járványokban és a termények toxinokkal történő szennyezésében igazolódott az elmúlt években. A kórokozók fennmaradhatnak a tarlómaradványokon a gombafonalaikkal, az un. klamidospóráikkal, és az ivaros termőtestükkel (peritécium) is. Ennek megfelelően a fertőzés történhet közvetlen kolonizálással, vagy ivartalan (konídiumok), ill. ivaros (spóra) szaporító sejtekkel. Bár ez utóbbiak terjedését az eső és a szél is segítik, így is csak viszonylag kis távolságra képesek eljutni. Tehát a fertőzésért mindig a közelben lévő inokulum a felelős. A kalászosok egymás utáni termesztése ezért különösen veszélyes. E tekintetben, igazoltan a kukorica utáni búzatermesztés jelenti a legnagyobb kockázatot. Egyébként a Fusarium-ok áttelelése történhet a szemtermésben micéliummal is. A védekezés megtervezésénél erre is tekintettel kell lennünk. DR. CS.TÓTH ATTILA növénykórtani szakelőadó Fővárosi és Pest megyei MgSzH NTI A kalászos gabonák védelme betegségekkel szemben A vetőmag védelme A magban koncentráltan vannak jelen a csírázáshoz és a kezdeti fejlődéshez szükséges anyagok, fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok. Nem túlzás, ha azt mondjuk: a vetőmag - mint mini energia csomag - a növénytermesztés legértékesebb, de védtelen alapeleme. Természetes, hogy a mag vonzó célpont a károsítók számára is. A hozamcsökkenést gyakrabban okozzák kórokozók, mint a kedvezőtlen időjárás. A magot és a csírázó növényt károsító kórokozók fertőző képletei elsősorban a talajban és magában a vetőmagban vagy annak felületén találhatóak. Kártételük gyakran csak későn ismerhető fel, amikor már nem lehet ellenük hatékonyan védekezni. A maggal és talajból terjedő betegségek ellen leghatékonyabban csávázással védekezhetünk. A növényvédő szerek alkalmazását tekintve ez a legcélzottabb eljárás. Ebből következik, hogy környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból is élenjáró megoldásról van szó. A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan A csávázó szerek és alkalmazási eljárások kutatásában és fejlesztésében a Bayer CropScience, a jogelőd vállalatain keresztül, közel 100 éves múltra tekint vissza ban került forgalomba a cég máig meghatározó, azol fungicidje a tebukonazol. Széles hatásspektruma miatt sok területen alkalmazzák eredményesen. Más azol fungicidekkel szemben nem egy, hanem két helyen gátolja a gombák ergoszterol bioszintézisét. Ez nagy hatásbiztonságot nyújt. A növényekben lassan, de egyenletesen oszlik szét. Hatása sokáig tart. Preventív aktivitása hosszú, ugyanakkor kuratív (gyógyító) és eradikatív (pusztító) hatása is kitűnő. Fontos tulajdonsága az is, hogy biztonságos a kultúrnövényre. Raxil 060 FS az egyedülálló A Raxil 060 FS literenként 60 g tebukonazolt tartalmazó korszerű formulációjú gabona csávázószer. A nagy hatékonyságú készítmény meggátolja a maggal terjedő és a talajból eredő kórokozók fertőzését. Felszívódó tulajdonságának köszönhetően a vetőmag felületére juttatott szerből a tebukonazol a csírázás után a kifejlődő zöld növényi részekbe is eljut, ahol a korai lisztharmat és rozsdafertőzés ellen is védettséget nyújt. Nagy biztonsággal alkalmazható a búza és árpa kőüszög, búza és árpa porüszög, búza szárüszög, csírakori szeptória, tavaszi árpa levélfoltosodása, rozs szárüszög, zab fedett- és porüszög ellen. Kielégítő hatékonyságot mutat a nehezebben leküzdhető fuzáriumos és helmintospóriumos gyökér- és szárrothadás, valamint az árpákban károsító helmintospóriumos levélfoltosodás ellen is. A Raxil 060 FS egyedülállóan alacsony dózisú termék: 1 tonna vetőmag kezeléséhez csupán 0,