Pszichológia tételek. Kidolgozta Csink Sára 2015

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pszichológia tételek. Kidolgozta Csink Sára 2015"

Átírás

1 Pszichológia tételek Kidolgozta Csink Sára 2015

2 A pszichológia tudománya A pszichológia vagy lélektan az ógörög lélek (psziché) és a tudomány (logosz) szavakból ered. A pszichológia az emberi gondolkodással és viselkedéssel foglalkozó tudomány. A pszichológia születését a legtöbb pszichológiatörténeti könyv 1879-re datálja és Wilhelm Wundt ( ) nevével kapcsolja össze, aki Lipcsében pszichológiai laboratóriumot hozott létre. Az azóta eltelt idő során sokban formálódott a pszichológia: több egymás mellett létező elméleti irányzat született, megalakultak a főbb kutatási területek, és az alkalmazott területek száma is megemelkedett. A pszichológiát napjainkban is sokan azonosítják a gyógyító szakmában foglalkoztatott pszichológusok tevékenységével. A pszichológia viszont nem kizárólagosan az emberek lelki jóllétével foglalkozó gyógyító tudomány, hanem az emberekre jellemző mindennemű folyamatok megértésére törekvő diszciplína is. A terápiás szakma csak egyetlen része annak, ahol a szakképzett pszichológus elhelyezkedhet. A pszichológia aktív kutatói szerepet vállal olyan kevésbé közismert területeken is, mint például az emberi észlelés (látás, hallás, tapintás stb.) tanulmányozása, a tanulás és emlékezet törvényszerűségeinek feltárása, a nyelvelsajátítás folyamatának leírása, a matematikai gondolkodás megértése stb. A pszichológia elméleti irányzatai: A. behaviorizmus, Inger/válasz pszichológia, melynek lényege, hogy a viselkedés kondicionálás által alakul ki, azaz a megfelelő ingerre a tanult válaszreakciót adjuk. A behavioristák szerint az önmegfigyelés nem kielégítő egy vagy elmélet megalapozásához, a hiteles válaszokat objektív külső szemlélők megfigyelései alapján kaphatjuk meg. Fő képviselői Watson, Pavlov, Skinner. B. kognitív pszichológia, Az elnevezés a latin cognitio (megismerés) elnevezésből ered. A kognitív pszichológia az észleléssel, az emlékezéssel, a gondolkodással és a figyelemmel foglalkozik. C. a pszichoanalitikus pszichológia Megalapítója Sigmund Freud ( ). Elmélete szerint a represszió (elfojtás) által tudattalanná vált emlékek, motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. A tudattalan gondolatok, általában szexuális, vagy agresszív jellegűek. Fő képviselői többek között Carl Jung, Szondi Lipót. D. a fenomenológikus pszichológia A fenomenologikus nézőpont az egyéni, szubjektív tapasztalásra alapoz. Többek között az egyén világképét és önképét tanulmányozza. Humanisztikus pszichológiának is nevezik. Megalapítója Carl Rogers ( ), aki főbb munkáiban az empátia és az önismeret egyéni és csoportos fejlesztésére dolgozott ki módszereket. Az alkalmazott irányzatok Az alkalmazott irányzatok szerinti felosztásban azok a területek jelennek meg, amik a kutatásokból nyert adatokat a gyakorlati munka során használják fel: Munkalélektan Pedagógiai pszichológia

3 Klinikai pszichológia Sportpszichológia Művészet pszichológia Kriminálpszichológia Reklámpszichológia Pasztorál pszichológia (vallással és hittel összefüggő kérdésekkel foglalkozik).

4 Pszichológiai személyiségfogalmak A személyiség egy széles körben elfogadott meghatározás szerint egy az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént. Egy másik értelmezés szerint a személyiség különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és gondolkodását. Freud pszichoanalitikus megközelítése szerint a személyiségnek három szférája különíthető el: o Ösztönén (ID): öröklött, tudattalanban lévő lelki tartomány. Azonnali szükséglet kielégítésre törekszik. o ÉN (EGO): közvetít a belső valóság és a külvilág, az ösztönén és a felettes én között. o Felettes ÉN (Szuperego): szülői hatásra alakul ki. Ez képviseli a hagyományokat, az erkölcsöt és a lelkiismereti funkciókat. A személyiség alapvető kritériuma a tudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát környezetétől, megkülönböztesse magát minden más személyiségtől, viselkedését tudatosan irányítsa. A személyiség öröklött és veleszületett (szerzett) testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán a társadalmi és természeti környezettel folytonos kölcsönhatásban álló és folytonosan fejlődő nyílt, dinamikus rendszere. A személyiség szerkezete A személyiség szerkezete Freud szerint Topológiai modellje szerint a személyiség két fő tartománya a tudatos és a tudattalan, valamint az ezek között található átjárható zóna, a tudatelőttes és leginkább a tudattalan határozza meg viselkedésünket. Később, strukturális modelljében az elméletet továbbfejlesztette az ösztönén, én és a felettes én személyiség-összetevők bevezetésével, ahol már e három összetevő erőviszonya határozza meg a viselkedést. A személyiség szerkezete Jung szerint A személyiségnek három fő tartományát különböztette meg: tudatos, személyes tudattalan és kollektív tudattalan. Utóbbin belül fontos összetevők pl. a persona, tudatos én, árnyék és az archetípusok. A személyiség legkülső burka a persona, ez érintkezik a külvilággal, míg a személyiség működésének irányítója a Selbst, a tudattalan ősvalónk.

5 A személyiség szerkezete a vonáselméletek szerint A vonáselméletek szerint tulajdonságaink hierarchiába rendeződnek és faktorokat, dimenziókat képeznek. Kutatásaiban az a legfőbb kérdés, hogy hány ilyen fő faktorba rendezhetők a tulajdonságok. A legáltalánosabb nézet szerint 5 szuper-vonás létezik. A hierarchia csúcsán elhelyezkedő vonásokat tartják determináló erejű alaptulajdonságoknak. Wiggins modellje szerint minden tulajdonságunk az alábbi két tényező függvénye: Milyen jellegű a hatalmi késztetésünk, Milyen a szeretet-viszonyulásunk. Ez a kétfajta viszonyulás független egymástól, ezért sajátos kombinációjuk adja személyiségünk egyéni mintázatát. A személyiség kialakulásnak folyamata Erikson: személyiségünk alakulását születéstől halálig 8 kategória határozza meg. Minden periódusban vannak elkerülhetetlen krízishelyzetek, ha ezeket sikerül megoldani, akkor egészséges a személyiség fejlődés, ha nem, akkor a személyiség fejlődése megreked. A fejlődés egész életen át tart. 1. bizalom az ősbizalmatlansággal szemben 1 éves korig 2. autonómia a szégyennel, kétellyel szemben, toalett használat, saját testen való uralkodás kb. 1-3 éves kor 3. kezdeményezés a bűntudattal szemben óvodáskor 4. teljesítmény a csökkent értékűséggel szemben iskolába lépés 5. identitás a szerepdiffúzióval szemben serdülőkor 6. párválasztás, intimitás az izolációval szemben, erős, tartós kötődések az elmagányosodással szemben fiatal felnőttkor 7. alkotóképesség a stagnálással szemben érett felnőttkor 8. én integritás a kétségbeeséssel szemben öregkor Erikson: Freud tanítványa többmindent átvett elméletéből, de alapjaiban különbözik mesterétől, mert társas dimenziót adott Freud biológiai determinizmusának.

6 A tudat fogalma A tudatosság lazán definiálható az elme jellemzőinek olyan együttállásaként, mint a szubjektivitás, az öntudat, az ítélőképesség, és annak képessége, hogy észlejük a kapcsolatot magunk és környezetünk között. A tudatosság részei a gondolatok, az érzések, az élmények, a hangulatok, az érzelmek, az álmok, és önmagunk észlelése, de nem feltétlenül egyszerre ezek mindegyike. (Owen Flanagan) Tudat az, amikor egy szervezet észleli saját magát és környezetét. (Antonio Damasio) A tudat pontos definíciója még mindig nem lezárt kérdés a tudományban. A tudattal foglalkozó tudománynak arra kell vállalkoznia, hogy megmagyarázza a pontos kapcsolatot a mentális állapotok és az agy állapota között. Ez a lényege a klasszikus test-lélek problémának: milyen jellegű kapcsolat van az anyag nélküli, tudatos lélek és annak fizikai alapjai között a test elektrokémiai interakcióiban. Gyakorlati kérdések: Hogyan vizsgálható a tudatosság megléte súlyosan beteg személyekben? Milyen mértékben tudatosak és öntudatosak a nem humán élőlények? Az egyedfejlődés melyik pontján kezdődik a tudatosság? Elérhető-e (számító)gépek esetén a tudatos vagy öntudatos állapot? A tudatnak két általánosan használt, de eltérő értelmű alkalmazása van, az egyik az éberségi szintre, ébreszthetőségre, a másik a tudat tartalmára és a tudatosságra. A mindennapi értelmezésben a tudatosság azt jelenti, hogy ébren vagyunk és reagálunk a környezetünkre. Az éberségi szint zavara például a kóma (olyan állapoot, amelyben a páciens érzéketlen a fájdalom-, fény- és hangingerekre, hiányzik nála a normális alvás-ébrenlét váltakozása, és nem képes akaratlagos cselekvéseket elindítani. A tudat tartalmának zavara például a delírium: idült alkoholistáknál fellépő, állandó reszketéssel, súlyos érzékcsalódásokkal és téveszmékkel járó elmebántalom.

7 A pszichoterápia A pszichoterápia gyógymód a lelki problémák, magatartászavarok kezelésében és gyógyításában. Lélekgyógyászat, mely lélektani módszerekkel dolgozik. Napjainkban számtalan iskola és irányzat műveli. Lényege kommunikáció és emberi kapcsolat. A pszichoterápia ambuláns (bejáró) és kórházi kezelésként alkalmazandó. Ambuláns pszichoterápiás ellátás keretében a terápia maga úgynevezett zárt rendelés keretében folyik, azaz várakozás nincs, a beteg adott időre jön és távozik. Bizonyos esetekben (például krízisveszélyeztetettség, környezetből való kiemelés szükségessége) kórházi pszichoterápiás kezelés szükséges. A pszichoterápiás eljárások meghatározott esetekben egymással, illetve gyógyszeres terápiával kombinálhatók. A az emberek, akiknek pszichoterápiára van szükségük, három nagy csoportba sorolhatók: amikor a pszichés tüneteket testi problémák kísérik, és a betegséggel a pszichés probléma is elmúlik; amikor a lelki egyensúly megbomlása téveszméket, hallucinációkat, szélsőségesen ingadozó hangulatot okoz; illetve azok a betegek, akiket állandó vagy visszatérő szorongás, bizonyos szituációktól, élethelyzetektől, emberektől való félelem kínoz. Amikor egy páciens hozzá kerül, a pszichoterapeuta egy első beszélgetést követően állapítja meg, mi a helyzet, tud-e a problémán segíteni, és ez körülbelül mennyi időbe telhet. A pszichoterápiás kezeléseknek több fajtája van. Az egyéni terápia során a pszichoterapeuta célja a beteg életét megkeserítő, átmeneti vagy már régóta létező probléma megoldása, illetve a tüneteken való segítés. A párterápia arról szól, hogy a pár két tagja között évek óta fennálló problémákat, feszültségeket kibeszéljék, megoldják. A családterápia a családtagok közti indulatok, feszültségek okát igyekszik feltárni és a gondokat megoldani. A leghatékonyabb a csoportterápia, mely a tartós pszichés problémákkal küzdők esetében hatásos: ennek során valós élethelyzeteket élnek át a jelenlevők, melyek segítségével a problémák felszínre kerülnek, fel lehet tárni gyökereiket, és megoldani a problémát. A pszichoterápia lényegében egy tanulási folyamat a modernpszichoterápiák ugyanis azt veszik alapul, hogy a betegség tüneteit a páciens rossz beidegzései, téves következtetései, hibás viselkedése okozzák, valamint, hogy nem megfelelőek az érzelmi reakciói. A pszichoterapeuta segít, hogy a tünetek hátterében álló problémákat közösen feltárják, majd pedig módosítsák. A terápia során a szakember segít a rossz helyzetmegoldásokat és értelmezéseket olyanokra cserélni, melyek jobban hozzájárulnak, hogy a beteg alkalmazkodni tudjon másokhoz, helyzetekhez. A terápiák között van, amelyik a múltra, és olyan is, mely a jelenre koncentrál. A múltra fókuszáló esetében a jelenben felmerülő problémákra úgy próbálnak hatni, hogy feltárják a régi emlékeket, a múltat. Azok a terápiák esetében, ahol a jelenre koncentrálnak, itt és most kell kezelni a gondokat, amelyek jelen vannak. A jelenre irányulóak a kognitív viselkedésterápiák, melyek a pánik, az agorafóbia (nyílt tértől való félelem) gyógyításában például igen jól beválnak. Egyik részük kognitív, vagyis a gondolkodással és érzelmi reakciókkal kapcsolatos, a másik pedig viselkedéses.

8 A kognitív módszer lényege, hogy pszichoterapeuta segít a betegnek felismerni, melyek azok az elemek gondolkodásában és viselkedésében, melyek odáig vezetnek, hogy végül tüneteket produkál (például pánikroham). Belátja, hogy maga értelmezi félre az egyébként teljesen normális testi tüneteit. A pszichoterápia behaviorista (viselkedéses) részében a beteg feladatokat is kap. Persze csak fokozatosan haladnak a páciens otthon gyakorol, illetve olyan helyzeteket kell átélnie, melyektől fél. Ha egykor rosszul lett egy buszon, ezért többet nem mert felszállni, figyelme elterelésével, relaxálással úrrá lehet a félelmén, és megtapasztalja: az, hogy egyszer rosszul lett, nem jelenti, hogy ez minden alkalommal és minden buszon megtörténik. A beteg eleinte kap kísérőt is, aki segít neki, hogy kezdetben ne kelljen egyedül szembesülnie félelmeivel. Pszichológusok mindig inkább a pszichoterápiát ajánlják, mint a gyógyszeres kezelést, mivel úgy vélik: a gyógyszer a tüneteket csak enyhíti és elfedi, de nem gyógyítja, az inkább a terápiás beszélgetések során valósítható meg. Sokkal tartósabbnak válik ezt a megoldást.

9 Fejlődéspszichológia A fejlődéspszichológia, amely az élőlények pszichikus jelenségeinek kialakulásával, az emberi tudat keletkezésével, az egyes életkori szakaszokra jellemző pszichikus sajátosságok, törvényszerűségek leírásával foglalkozik. A fejlődéspszichológia tárgya a pszichikus fejlődés tényezőinek, valamint a természeti és társadalmi környezet személyiségre gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá az életkori szakaszok jellemzőinek leírása. A fejlődéspszichológia három központi kérdés iránt érdeklődik: 1. A folyamatosság Hogyan fejlődik az egyedi élőlény az élete során? Két féle nézet áll szemben egymással, a folyamatos és szakaszoló nézet. Az egyik a fejlődést folyamatos és fokozatos felhalmozásnak fogja fel, a mennyiségi változásokat hangsúlyozza (például a szókincs), míg a másik hirtelen változások által megszakított folyamatnak tekinti, a minőségileg új minták megjelenését (például a mászásból a járásba váltást). Az egyéni fejlődés folyamatossága szempontjából fontos kérdés, hogy vannak-e a fejlődésnek kritikus periódusai vagyis olyan időszakok, amely során sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek kell megtörténniük, hogy a fejlődés normálisan folytatódhassék. Ha valami miatt nem következik be az adott esemény, akkor károsodik a fejlődés folyamata. Az ember esetében a legerősebb kritikus periódus a nyelvi fejlődés terén található, azok a gyerekek, akik 6 vagy 7 éves koruk előtt bármilyen okból nem tanulnak meg beszélni, valószínűleg sosem lesznek képesek egyetlen nyelv elsajátítására sem. 2. A fejlődés forrásai Mi hozza létre a változásokat? A genetika vagy a környezet hajtóereje? Az öröklés és a környezet problematikája jelentős kérdés. Az öröklés az egyén veleszületett biológiai képességeit, lehetőségeit jelenti, míg a környezet a társas környezet, a család és a közösség egyénre gyakorolt hatásait foglalja össze. Azt, hogy milyen arányban felelős az öröklés és milyen arányban a környezet, nem lehet megállapítani, a különböző elméletek más és más arányokat állítanak fel. Iker-, örökbefogadási-, és családvizsgálatok eredményei szerint a normális személyiségvonások 50%-ért a gének (öröklés), míg a változatosság 25-30%-ért a különböző környezeti hatások felelnek. A fennmaradó 20-25% mérési hiba és a személyiségvonásokkal nem összefüggő mutatók fluktuációjából adódhat. 3. Az egyéni különbségek Nincs két teljesen egyforma ember. Hogyan alakulnak ki azok az állandó jellemvonások, amelyek megkülönböztetik a másik embertől? Bizonyos szempontok szerint hasonlítunk a másik emberre, más szempontok szerint viszont senkire sem hasonlítunk. A hasonlóság az azonos fajhoz való tartozás, fontos biológiai vagy kulturális jellemzők miatt van. Ugyanakkor minden ember egyedi, még az egypetéjű ikrek sem azonosak minden tekintetben.

10 Az egyéni különbségek eredete a fejlődés forrásainál keresendők: öröklődésünk és környezetünk következtében különbözünk egymástól. A fejlődéspszichológia tárgya az egészséges fejlődés fontosabb kérdéseinek - mint például a személyiségfejlődést meghatározó tényezőknek, a pszichikus fejlődés formáinak, és törvényszerűségeinek, életkori és egyéni sajátosságainak -, és az egyes életkori szakaszok jellemzőinek a bemutatása. A fejlődéspszichológia tárgyköréhez tartoznak az alkalmazásra kerülő módszerek is, a kutatási és vizsgálati eljárások. A fejlődéspszichológiai kutatás fő módszerei a megfigyelés és kísérlet. A megfigyelés céltudatos és tervszerű, nagy szerepe van a gyermek megismerésében. A megfigyelés lehet önmegfigyelés, vagy mások megfigyelése. Az önmegfigyelés a gyermekpszichológiában egyáltalán nem alkalmazható. A gyermek figyelme kifelé irányul, önismerete nincs, vagy fejletlen, saját pszichés működéséről alig van tudomása, éntudata fejletlen. A serdülőkortól ez a módszer már alkalmazható. A mások megfigyelése lényegesen megbízhatóbb módszer. A megfigyelés lehet alkalmi, vagy rendszeres. Az alkalmi megfigyelés segíti a gyerek megismerését és a helyes nevelői magatartás kialakulását. A rendszeres megfigyelés célokat követ, hosszabb időn át tart, kiterjedhet egy vagy több megnyilvánulásra. A megfigyelés fő problémája, hogy passzív, a megfigyelést végző szakember nem avatkozhat be az események menetébe, így bizonyos jelenségek felbukkanására gyakran hosszú ideig kell várni. Ezt kiküszöbölendő szükség van egy olyan módszerre, amelyben direkt módon felszínre lehet hozni az egyes pszichés jelenségek és az egész személyiség fejlődésének adott életkorban jellemző adatait. Ezt az igényt elégíti ki a fejlődéspszichológiai kutatás másik fő módszere a kísérlet. A kísérlet előnyei a megfigyeléssel szemben: Nem kell megvárni a vizsgálandó pszichikus jelenség véletlenszerű előfordulását. Előre felkészülhetünk a vizsgálandó jelenség fogadására. A feltételek variálhatók, változtathatók. Tanulmányozhatjuk az okokat és következményeket. A kísérlet megismételhető. A pszichikus jelenségekre vonatkozó adatok regisztrálhatóak, mérhetőek és értelmezhetőek. A kísérlet lehet laboratóriumi és természetes kísérlet. A laboratóriumi kísérletben a vizsgált jelenséget mentessé tesszük a zavaró körülményektől, és pontos regisztráló berendezésekkel végezzük el a folyamat rögzítését és a méréseket. A természetes kísérletek a vizsgált személyek természetes közegében kerülnek lebonyolításra. A megfigyelés és kísérlet mellett számos más eljárást is alkalmaznak a kutatással foglalkozók. Fontosabb kiegészítő módszerek az explorációs módszerek, a kikérdezés (szóbeli, vagy írásbeli) különböző fajtái. További jelentős módszer a tesztekkel végzett vizsgálatok. A fejlődéspszichológiában legismertebb és leggyakrabban használt tesztek az. ún. projekciós tesztek közé tartozó, a gyermeki produktumok elemzésére használatos eljárások (bábjáték-teszt, rajz-tesztek, mese tesztek stb.). A megfelelő módszer kiválasztását a felhasználás célja, kutatási, vagy diagnosztikai jellege határozza meg.

11 A fejlődéspszichológia a pszichikus fejlődést több oldalról vizsgálja. Megkülönböztetünk keresztmetszeti vizsgálati módot, hosszmetszetivizsgálati irányt, valamint ezek kombinációját. A gyermek gyakorlati megismerése keresztmetszeti úton történik. Ez az eljárás az életkorokat időrendben követi az újszülött kortól kezdve halad az életkori szakaszokon tovább a felnőttkorig. A személyiség vizsgálat szempontjából legfontosabb tulajdonságait (pl.: intelligencia, érdeklődés, testi fejlődés, tanulás, stb.) teszi a vizsgálat tárgyává. Minden egyes életkorban ugyanazokat a pszichikus működéseket vizsgálja, de már fejlettebb fokon, így minden életkorban megkapja a fejlődés szintjét keresztmetszetben, és kimutatja az előző szakaszhoz viszonyítva bekövetkezett fejlődés mértékét. A hosszmetszeti vizsgálat nem az életkorokat, hanem egy-egy pszichikus funkció fejlődését (külön-külön vizsgálva) tanulmányozza a születéstől haladva. Az eljárással ki lehet mutatni a vizsgálati funkciókban bekövetkező változásokat, így a fejlődés eredményei jól meghatározhatóak. Az eljárás előnye, hogy megmutatja, hogyan fejlődnek az ember pszichikus funkciói, illetve hogyan alakul a fejlődés. Hátránya, hogy nagyon időigényes ugyanazon vizsgálati személynél ki kell várni az évek múlását -, és a pszichikus funkciókat elszigeteli egymástól. A hosszmetszeti és keresztmetszeti módszert lehet kombinálni, hogy azonos életkorú csoportokat állítunk össze és ezeket néhány éven át megfigyeljük.

12 A szociálpszichológia alapkérdései Mi a szociálpszichológia? A pszichológián belül a társas, társadalmi viselkedést tanulmányozó önálló tudományág, azt vizsgálja, hogyan zajlanak le az emberi interakciók, és hogyan befolyásolják a társak az ember gondolkodását, viselkedését és szándékait. Az emberi együttélés törvényszerűségeit vizsgálja, hogy miképpen hat a társ(ak) vélt vagy valós jelenléte a személy gondolkodására, érzelmeire és viselkedésére, azaz, hogyan befolyásoljuk tudatosan vagy tudattalanul egymást. Melyek a szociálpszichológia főbb vizsgálati területei? A szociális attitűd (viszonyulás) kutatása: A szociális attitűd azt mutatja, hogy a kisebb-nagyobb társadalmi csoportok értékrendszere miképpen hatol be és tükröződik az egyén érzelmeinek és gondolatainak világába. Az egyén felől nézve pedig azt mutatja, hogy érzelem és gondolat egymást átszőve, együttesen hogyan szabályozzák az egyén magatartását, a valósághoz való viszonyát. Az attribúció kutatása: a társas viselkedés kutatása. Az attribúció-elmélet azt kutatja, hogy egy adott személy viselkedését külső vagy belső ok magyarázza, és ha belső, szándékolt vagy szándékolatlan az illető cselekvése. A csoportdinamika viselkedési és pszichológiai folyamatok rendszerére vonatkozik, amely egy adott szociális csoporton belül, vagy esetenként csoportok között alakul ki. A csoportdinamika tanulmányozása hasznos lehet a csoportok döntéshozatali folyamatának megértéséhez, és hatásos csoportterápiák kialakításához. Melyek a legjelentősebb kapcsolódó tudományok? Szociológia: a szociálpszichológiához hasonló problémákat vizsgál annak érdekében, hogy megmagyarázza a nagyobb léptékű társadalmi rendszerek működését. Kulturális antropológia: a társadalmi együttélést, a kisebb társadalmak struktúráját, szokásait, kultúráját tanulmányozza. Melyek a szociálpszichológiai tudomány főbb vizsgálati módszerei? Megfigyelés: az adatgyűjtés legelterjedtebb módszere. A szociálpszichológia általában előre meghatározott szempontrendszer szerint megfigyelést végez. Természetes kísérlet: ha valamilyen eseményről előre tudjuk, hogy be fog következni, és ilyenkor a megfigyelést azzal a szándékkal végezzük, h az emberek hogyan reagálnak az adott eseményre (pl.: napfogyatkozás) o Nem beavatkozó kísérlet: természetes körülmények között maguk a kísérletvezetők végeznek valami előre eltervezett manipulációt, majd megfigyelik az emberek reagálását (pl.: ún. Kandi kamera). Előnye, hogy a megfigyelt személyek természetesen viselkednek, hátránya, hogy nehezen

13 alakíthatók ki standard körülmények, így a kapott eredmények bizonytalanok, összehasonlításban nehezen használhatók. o Laboratóriumi kísérletek: a kísérleti személy reakcióit laboratóriumi körülmények között, ellenőrzött feltételek mellett vizsgálják, így pontosan meghatározható, hogy mely hatásokra történik változás. Az így kapott eredmények nagyon megbízhatóak. A szociálpszichológia legjellemzőbb eljárása. Interjútechnika: bizonyos témákban kikérdezzük az egyént. o Nyílt interjú: beszélgetéshez hasonlít, a meginterjúvolt fél a nyitott kérdésekre szabadon, saját szavaival válaszolhat. Jól feltárja a kérdezett egyén valódi attitűdjeit, értékeit, hozzáállását, azonban feldolgozása bizonytalanabb, hosszadalmas. o Strukturált interjú: az interjú kérdéseit előre elkészítjük, akár válaszalternatívákkal együtt, amelyek iránya és a válaszlehetőségek előre behatároltak. Éppen behatároltsága miatt kevésbé alkalmas az attitűd mérésére, de gyorsan, pontosan feldolgozható.

14 Kognitív képességek: az intelligencia A kognitív képesség fogalmába tartoznak többek közt az észlelési, emlékezeti, gondolkodási, tanulási képességek tartoznak. Mi az intelligencia? Az emberek különböznek azon képességükben, hogy megértsenek bonyolult gondolatokat hatékonyan alkalmazkodjanak a környezetükhöz tanuljanak a tapasztalataikból különféle okfejtéseket levezessenek akadályokat győzzenek le gondolkodás segítségével. Az IQ-ban tapasztalt egyéni különbségek jelentős mértékűek lehetnek, ugyanakkor egy adott személy intellektuális teljesítménye alkalomtól, helytől és a kritériumtól függően változik. A pszichometriai (mérésen alapuló) megközelítés szerint az intelligenciát az IQ teszt pontszám szerint lehet mérni (Alfred Binet). A teszteket úgy kalibrálják, hogy az átlagos eredmény 100 IQ pont körül legyen, és az emberek közel 68%-ának IQ pontot mérjen. mentális kor IQ 100 életkor Példa: mennyi az IQ-ja annak a 10 éves gyermeknek, aki a 13 éveseknek megfelelő átlagos szinten teljesít? A fentiek alapján (13/10)*100=130. A Binet-Simon-féle teszt a ma használatos összes intelligenciateszt ősmintájának tekinthető. Ez volt az első teszt, melyet a gyermekek intelligenciájának mérésére használtak. A teszt skálája több ízben módosult, a hazai viszonyokra Éltes Mátyás adaptálta. A tesztben a feladatok és a kérdések nehézségi fok szerint vannak csoportosítva és az intelligencia szintjét az jelzi, hogy a vizsgált személy hány, egyre növekvő nehézségű feladatot tud egymás után hibátlanul megoldani. A Budapest-Binet teszt 3-16 éves kor közötti fiatalok általános, más szóval globális intelligenciáját képes mérni. A Raven-féle teszt a nonverbális elvonatkoztatást mérő próbasorozatot tartalmaz. A teszt igen jól tükrözi az életben elért teljesítményeket, kevésbé az iskolai sikerességet. A teszt feladatai geometriai figurákat tartalmaznak, így kultúrától, nyelvi tényezőktől független módon működik, a világon bárhol használható. Ezért az egyik legjobban használható eljárás a tehetségvizsgálatokban. A Magyar Wechsler Intelligenciateszt tíz részfeladatot tartalmaz, összehasonlító, műveltségi, élethelyzetek megértésére vonatkozó, számterjedelemmel, számolással foglalkozó, mozaikpróbás, képkiegészítő, képeket sorbarendező, tárgyösszeillesztő és rejtjelező feladatokat. Mit tudhatunk meg az eredményből és mit nem? Az intelligenciatesztek segítségével globális képet kapunk a gyermek értelmi képességéről, az adott tesztek által mért területek fejlettségéről. Emellett a mérések segítséget nyújthatnak a normától való eltérés megállapítására, jó módszert jelentenek fogyatékosság vagy éppen kiemelkedően magas intelligencia megállapítására, de a gyermek személyiségét, részképességeit nem állapíthatjuk meg ilyen tesztek alkalmazásával. A tesztek sajátossága,

15 hogy sohasem lehetnek teljesen függetlenek attól a nyelvtől és kultúrától, amelyben létrehozzák őket, hiszen megalkotóik adott struktúrákban gondolkodnak. A nyelvi és kulturális különbségek így a mérést pontatlanná tehetik, de számos egyéb tényező (betegség, fáradtság, szorongás) is befolyásolhatja a gyermek eredményét. Az IQ-ból önmagában nem vonható le következtetés az egyén tehetségével kapcsolatban, tehát alacsonyabb intelligenciaérték sem zárja ki, hogy a gyermek egy-egy tehetségterületen kimagasló képességű legyen és fordítva is igaz, nem feltétlenül tehetséges az a fiatal, akinek nagyon magas az IQ-ja. Mindemellett az intelligenciateszt eredménye egy irányadó érték, ami alapja lehet további vizsgálatoknak. Gardner: többtényezős IQ olyan problémamegoldó képesség, amelyet értéknek tartanak legalább egy kultúrában. Környezeti tényezők hatása az intelligenciára: az adott kultúra elvárásai fontosak. (Példa: a spanyol rizstermesztők jók a rizs mennyiségének felbecslésében, a botswanai gyerekeknek remek emlékezőtehetsége van a mesékre, az amerikaiak a kultúra független pszichometriai tesztekben jobban teljesítenek a hagyományos társadalmakban élőknél.) Az intelligencia-vita A pszichológiában gyakran fellángol a vita, hogy az intelligencia az örökletesség vagy a környezeti tényezők (iskola, család) által meghatározott. Egyesek szerint (Jensen) az intelligencia örökletes és nem fejleszthető, mások szerint mindig érvényesül a környezeti hatás is.

16 A motiváció fogalma A pszichológia egyik fontos kérdése, milyen késztetésekből fakad, valamint milyen erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos cselekvésekre, hatalmas energiákat mozgósítani, míg másokra viszont nem. A motiváció belső indítékokból eredően dinamizálja és irányítja a célirányos és szervezett viselkedést. Összetevői: biológiai és szexuális elemnek szokások, elvárások tudatos szándékok érdeklődés értékorientációk Mindezeket önmagunkra és környezetünkre vonatkoztatjuk. Drive-elmélet (Hunt 1952): a motiváció szükséglet-megvonásból származik, amely állapot megszüntetése érdekében aktivizálja a szervezetet. Megerősítés elmélet: (Skinner 1953): a visszajelzések hatásai szabályozzák a viselkedést. Az cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül is. McClelland elmélete (1961): elismeri a tudat fontosságát az emberi cselekvésben, de a tudatalatti szerepét hangsúlyozza, a személy az adott pillanatban nincs tudatában, hogy milyen értékek, hit, emlékek stb. alapján dönt. Három szükséglet szerint magyarázható a motiváció: a teljesítmény-motiváció (belső hajtóerő a sikerre), a hatalmi motiváció (az egyén befolyással akar lenni másokra), és a kapcsolat-motiváció (elfogadottság iránti vágy). Maslow piramis elmélete (1954): A piramis legalsó szintjén az alapvető élettani szükségletek, mint például az éhség, szomjúság stb. helyezkednek el, majd a piramis csúcsa felé haladva egyre magasabb rendű motívumokkal találkozunk. Maslow szerint a piramis különböző szintjein található szükségletek csak akkor lépnek fel, ha az alattuk lévő szükségletek nagy részben kielégítettek. Például a piramis második szintjén található biztonság iránti szükséglet csak akkor lép fel, ha az alsó szinten lévő fiziológiai szükséglet részben kielégített. A piramis csak az emberre jellemző szükségleteket is tartalmaz, ilyen a megbecsülés, a kognitív, az esztétikai és az önmegvalósítás szükséglete. Az önmegvalósítás alatt a bennünk lévő lehetőségek kiteljesedését érti. A Maslow által elképzelt hierarchia azonban nem minden esetben érvényesül, például ez a rendszere a motivációknak nem magyarázza meg az éhező tudósok, vagy az éhségsztrájkot folytatók viselkedését, akik alapvető szükségleteiket alárendelik egy magasabb szükségletnek.

17 A Pygmalion hatás: Pygmalion görög szobrász, aki beleszeret saját szobrába, és a szobrász imáját meghallgatva a szobrot az istenek életre keltik. G. B. Shaw-t ihlette drámára, melyet megzenésítettek később (My Fair Lady, Higgins professzor és Eliza története). Pszichológiai vonatkozás: ha magas a mérce + hiszünk benne, hogy el lehet érni nagyon erős a motivációs erő. Egy kísérletben néhány pedagógus azt az információt kapta, hogy munkájuk elismeréseként válogatott elit osztályokat fognak kapni, amelyeknek mindegyik tanulója átlagon felüli képességekkel rendelkezik, az iskola vezetése pedig elvárja, hogy teljesítményük meghaladja a többi osztályét. Pontosan így is történt. A csavar a történetben az, hogy mint utólag kiderült, sem a pedagógusok, sem a diákok nem estek át semmiféle szelekción, mindegyikük átlagos képességekkel bírt, ám a velük szemben támasztott elvárások (akár konkrétan megfogalmazva, akár csak sugallva) önbeteljesítő jóslatként működtek. Tehát az elvárások hatékonysága független az információk előjelétől és elérhetőségétől. Ennek ismeretében kijelenthetjük, hogy a tanár a növendékébe vetett hite által kimondatlanul is képes elősegíteni a teljesítményt, míg sajnálkozása, együttérzése rontja azt. Így egy átlagos képességű diák eminenssé, vagy akár lemorzsolódóvá is válhat, mintegy életre hívva a tanár elvárásait. Hogyan érdemes motiválni a diákokat (Herczeg Attila szerint): A alkalmazzunk kevesebb külső kontrollt, engedjük, hogy tanítványaink megismerjék önszabályozó képességeiket és azokra támaszkodjanak. Rendkívül fontos, hogy a lelkesítés és a lelkesedés mindig reális legyen. Ne a konkrét sikert, hanem az ahhoz vezető utat képzeljük el, és ebben legyünk növendékeink segítségére. Kell építő kritika is, de arra ügyeljünk, hogy a negatív visszacsatolások minden esetben kizárólag a tárgyra korlátozódjanak, míg pozitív megerősítéseink a személyre és a tárgyra egyaránt irányuljanak.

18 A személyközi kommunikáció pszichológiai háttere A kommunikáció jelenségeinek közös összetevői vannak, melyek minden rendszerre érvényesek. Az általános modell személyekre vonatkoztatva a következő elemekkel rendelkezik: 1. Információforrás: egy személy, akinek üzenete van. 2. Adó/kódoló: a forrás üzeneteit kódolja és eljuttatja a csatornához, amely azt továbbítja. 3. Csatorna: a jeleket közvetítő közeg. 4. Vevő/dekódoló: a csatorna végén (kimenetén) megjelenő jeleket állítja vissza olyan formába, amit a rendeltetési hely (a másik személy) észlelni tud. 5. Címzett: a rendeltetési hely, az üzenet címzettje, a forrás által kibocsátott üzenetet észlelő másik személy. 6. A zaj: a nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban a környezet hatására. A két ember között lezajló beszélgetés során forrás a küldő fél tudata (az agy), a küldő nyelvi szinten a mozgató rendszer, a hangszalagok, a gége és az ajkak. A jel hanghullám (nyomásváltozás a levegőben), ami beszédként azonosítható. A közvetítő közeg a levegő, amelyben a hanghullámok terjednek. A vevő a hallgató halló szerve, a hallóideg, és a nyelvi szinten a hallgató agya "dekódolja" az információt, és kiszűri a zajokat. A címzett ebben az értelemben a másik fél tudata. Az személyközi kommunikáció A személyközi kommunikáció során a felek nem csak szavakban kommunikálnak, hanem teljes lényükkel. Közvetlen emberi kommunikáció során (mindkét ember jelen van), teljes érzékszervi apparátusuk révén eszköz nélkül történik az információ csere. A közvetett kommunikációnál nincs személyes jelenlét, például telefonon beszélgetnek. A kölcsönhatásban álló felek kölcsönösen értelmezik egymás viselkedését, és ebből a tudatból kiindulva reagálnak egymásra. A mindennapi viselkedések jó részét kölcsönhatások, elvárások vezérlik. A kölcsönhatást befolyásolja az önmagunkról alkotott kép (énkép) és a másikról kialakított kép (impresszió, előítélet, hírnév) is. A kommunikáció csatornái a teljesség igénye nélkül az alábbiak: írás, beszéd, testbeszéd, mimika, gesztusok, térszabályozás, hanghordozás. A szavak által való közlést nevezzük verbális kommunikációnak. A nem szavakkal történő kommunikációt nevezzük non-verbális kommunikációnak, míg a nem szándékolt, nem tudatos megnyilvánulásokat pedig metakommunikációnak. Tehát a szavakon túli, nem szándékolt közléseinkkel is közölhetünk üzeneteket másokkal. Kísérletek szerint az üzenetek átadásában a szavak a kommunikáció kb. 7%-át, míg a hanghordozás és hangsúly kb. 38%-át, a gesztusok, mimikák, azaz a testbeszéd a fennmaradt kb. 55%-át teszik ki. Mivel a szavakon kívüli kommunikációt általában nem kontrolláljuk tudatosan, holott ezek felelősek a kommunikáció 93 %-áért, érdemes őszintének lenni, mert a másik fél hamar rájön ellenkező esetben, hogy a 93 % mást mond, mint a 7 %.

19

20 Társas interakciók, sztereotípiák, előítéletek A személyészlelés a sikeres társas interakció első lépése. Ahhoz, hogy embertársainkkal sikeresen érintkezzünk, szükségünk van arra, hogy a másik ember viselkedését helyesesen értelmezzük, megértsük, és bizonyos fokig előrelássuk. A nem megfelelő ítéletek a kommunikáció meghiúsulásához vezetnek, így az elszigetelődést mozdítják elő. Ennek fő oka, hogy emberekkel kapcsolatban ritkán vagyunk elfogulatlan megfigyelők, előzetes érzelmek, elvárások, motivációk kezdettől fogva befolyásolják ítéleteinket. Hajlunk arra, hogy a hozzánk hasonló emberekben jó, míg a tőlünk különbözőkben rossz tulajdonságokat vegyünk észre. Egyes esetekben a hibás észlelés észrevételét még az is nehezíti, hogy téves ítéleteink önbeteljesítő jóslatként működhetnek, például a (hibásan) zsarnoknak tartott főnökből olyan viselkedést válthatunk ki, ami tényleg zsarnokká teszi. Az emberek igen jól képesek alapérzelmeket (élvezet, bánat, harag, félelem, undor, meglepetés stb.) felismerni arckifejezés alapján (Ekman kísérlete). Azt is tapasztalták, hogy a felismerés kultúrától független univerzális módon történik (más kultúrából származó kísérleti személyek is képesek voltak európai emberek arcáról készült fényképek alapján az érzelmeket helyesen beazonosítani). Cronbach szerint a pontos észlelés nem egyetlen egységes jellemző, hanem több tényezőből áll össze. Akik például, jól észlelik az emberek valamelyik csoportjának általános jellemzőit (sztereotípia-pontosság), gyakran nem tudják jól megkülönböztetni az adott csoporton belüli egyéneket (differenciális pontosság), és ez fordítva is igaz. A másik ember észlelésének pontosságáért inkább a sztereotípia-pontosság felelős (vagyis az a készség, hogy az emberek egy típusának általános jellemzőit azonosítani tudjuk), anélkül, hogy túl sokat törődnénk az adott egyén egyedi, speciális jellemzőivel. A csoportok észlelése Mi a sztereotípia és az előítélet? Egy példával: sztereotípia pl. a plázacica. A plázacica, az egy megjelenés, ruházat, smink, viselkedés stb. Az előítélet meg az, amikor meglátsz egy plázacicát és azt gondolod pl., hogy értelmi képességek terén kihívásokkal küzd (buta, mint a föld), mert külső tulajdonságai alapján következtetsz egy olyan tulajdonságára, amiről valójában nincs információd. A sztereotípiák az egyén számára emberek osztályait reprezentáló sémákat jelenti, azaz embereket csoportosítunk részleges információk és érzelmek alapján, és a csoport minden tagját egyformának tekintjük. Az általánosító jellege miatt az elraktározott információ könnyen torzul és részleteiben pontatlan lesz. Ugyanakkor a sztereotípiák megkönnyítik az információ feldolgozást (azonnal látjuk, ki plázacica és ki nem, anélkül, hogy az egyént megismernénk). Az előítélet a sztereotípiához kapcsolódóan az adott társadalmi csoport tagjainak pozitív vagy negatív értékelése. Az előítélet akkor jelent problémát, ha az adott embert megismerve a sztereotípiának ellentmondó új információk (például a plázacica értelmes, normális lány) nem hatnak vissza az előítéletre, azaz hogy minden plázába járó lány buta. A diszkrimináció nemcsak ítélet alkotás, mint az előítélet, hanem egy pozitív vagy negatív viselkedés a társadalom valamely csoportja, illetve annak tagjai iránt. Ha egyszer egy sztereotípia kialakult az egyénben, a csoporttagokról kialakított gyors ítéletek alkotásához vezethet. Ha egy egyént egy csoport tagjaival azonosítja valaki, úgy fog rá

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei

A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei A pszichológia tárgya, feladata A pszichológia módszerei Mi a pszichológia? A pszichológia a lelki élettel, a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány. Elnevezése görög eredető: PSZICHÉ (lélek) + LOGOSZ

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

Szükségletek és személyiség

Szükségletek és személyiség Szükségletek és személyiség (Pszichológia előadás) Az előadás tematikája: 1. A pszichológia fogalma, vizsgáló módszerei 2. Szükségletek, önmegvalósítás, önmegvalósító személy 3. A személyiség fogalma,

Részletesebben

A személyiségtanuláselméleti megközelítései

A személyiségtanuláselméleti megközelítései Boross Viktor A személyiségtanuláselméleti megközelítései tanulás: viselkedésváltozás a tapasztalatok függvényében (pszichoterápia: viselkedésváltozása pszichoterápiás tapasztalatok függvényében) tanulás

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 9. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

A neveléslélektan tárgya

A neveléslélektan tárgya Szentes Erzsébet Sapientia EMTE, Tanárképző Intézet 2014 A neveléslélektan tárgya a felnevelkedés, a szocializáció, a nevelés, a képzés ezek szereplői és intézményei elsősorban a szociális (társas) környezet

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

TARTALOM Előszó 1. FEJEZET / A MEGISMERŐ FOLYAMATOK Juhász Márta Laufer László 1.1 Bevezetés 13 1.2 Az érzékelés (szenzáció) 14 1.2.1 Abszolút küszöb 15 1.2.2 Különbségi küszöb 16 1.3 Az észlelés (percepció)

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN

REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN REKLÁM PSZICHOLÓGIA 2. MÓDSZERTAN Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés,

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára

Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára Fontos tudnivalók a Pszichológia pótvizsgához 10. évfolyamos tanulók számára A pótvizsgán írásban kell számot adni a tudásodról. A feladatlap kitöltésére 45 perced lesz. Az írásbeli feladatlapon a következő

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. máj us 18. OKTATÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Módszertani útmutató a vizsgázók írásbeli teljesítményének

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet

Tehetség és személyiségfejlődés. Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Tehetség és személyiségfejlődés Dr. Orosz Róbert, pszichológus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Hová tart a személyiség fejlődése? Jung kiteljesedés, integrált személyiség Maslow fejlődés humánspecifikus

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban

A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban A sportpszichológia alkalmazásának lehetőségei egyéni sportágakban Fejes Enikő Sport szakpszichológus Munka-és szervezet szakpszichológus Pszichológiai tudományok felosztása ALAPTUDOMÁNYOK Általános lélektan

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és az elemi okatatás pedagógiája Fejlődéslélektan A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A pszichológia alapjai A tantárgy típusa DF

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A psz A pszichológia irányzatai

A psz A pszichológia irányzatai A pszichológia irányzatai 1879 - Suplicz Sándor BMF-TMPK Kísérleti pszichológia Weber Fechner Wundt Mérhetőség, megismételhetőség, törvényszerűségek megállapítása. Wilhelm Wundt 1879-ben pszichológiai

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai

Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia alapjai ORVOSI PSZICHOLÓGIA II. Tisljár Roland Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Vázlat Az egészségpszichológia és az orvosi pszichológia történeti háttere

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Mikor születik a tudat?

Mikor születik a tudat? Mikor születik a tudat? Perinatális élmények jelentősége tudatos és tudattalan tartományokban ANDREK ANDREA TUDATOSSÁG ÖNMAGUNK ÉS MÁSOK VEZETÉSÉBEN 2014 NOVEMBER 21. Csizma az asztalon?!? http://indafoto.hu/azsoltt

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Zeneterápia, zenei fejlesztés

Zeneterápia, zenei fejlesztés Zeneterápia, zenei fejlesztés A zene ereje I. Az emberi lét központi eleme, valamilyen módon nagy hatással van az egyénre (annak ellenére, hogy nincsenek benne a nyelvre jellemző dolgok, mint fogalmak,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem

III. Pszichoanalitikus perspektíva. Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem III. Pszichoanalitikus perspektíva Pszichoanalitikus perspektíva 2.: Szorongás, elhárítás, énvédelem Szorongás Freud: a szorongás = vészjelzés, mely figyelmezteti az ént, hogy valami kellemetlen fog bekövetkezni.

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit

Kommunikáció az élet végén. Magyari Judit Kommunikáció az élet végén Magyari Judit A halálhoz való viszonyulás megváltozott. A múlt század elejéig nem fordulhatott elő, hogy valaki egyedül maradjon, és ne legyen mellette valaki, aki segít neki

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

Az érzelmek logikája 1.

Az érzelmek logikája 1. Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért

Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Emeljük a szintet Pedagógia és pszichológia a labdarúgásban Vienna Test System Sportpszichológiai méréssel a sikerért Fózer-Selmeci Barbara sport szakpszichológus +36 20 405 72 77 barbara.selmeci@atwork.hu

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03.

Gyakorló ápoló képzés 2012.04.03. NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia:

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus

V. Tanuláselméleti perspektíva. Behaviorizmus V. Tanuláselméleti perspektíva Behaviorizmus Tanuláselméleti perspektíva Kiindulópont: az élettapasztalat nyomán változunk, törvényszerű, és előre jelezhető módon Személyiség: korábbi tapasztalatok nyomán

Részletesebben

OKTATÁSI ALAPISMERETEK

OKTATÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. OKTATÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. május 20. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája

Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája Az önszerveződő és önfenntartó tanulási folyamat pedagógiája A pedagógus szerepek dinamikája Karácsony Sándor Há y év úlva fog u ká a áll i egy elsős diák Céltudat Feladattudat Szabálytudat Öntudat Vallom,

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT SZAKMAI ALAPISMERETEK TÉTEL Rendelkezésre álló idő: 120 perc Elérhető pontszám: 100 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális

Részletesebben