a nem hagyományos családmodell, a szülői fejlődésének összefüggései

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a nem hagyományos családmodell, a szülői fejlődésének összefüggései"

Átírás

1 Társadalmi egyenlötlensége.indd 1 Kereszty Zsuzsa A kötet összeállításának célja elsősorban az volt, hogy a pedagógiai munkát végzők számára segítséget adjunk a mindennapi tapasztalataik jobb megértéséhez, a címben felsorolt folyamatok, jelenségek közötti összefüggések értelmezéséhez. A kötetet azzal a reménnyel készítettük, hogy az írások gazdagítják a pedagógusok felkészültségét, akik megújult tudásuk birtokában hatékonyabban segíthetik a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését olyan módon, hogy együttműködve segítik a szülőket is, és elismerik a nem hagyományos családok szokatlan működését is. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését a pedagógusok professzionálisan tudják segíteni, ismerniük kell a családok helyzetéből és/vagy kultúrájából fakadó különbözőségeket. Különösen fontos, hogy a tanárok értsék, milyen nehézségeket jelent a szegény családok gyermekeinek az iskolai követelmények teljesítése. Napjainkban a pedagógusok körében számos esetben leegyszerűsítő magyarázatokkal, sztereotípiákat tartalmazó értelmezésekkel találkozunk, amikor a hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekek iskolai vagy családi helyzetéről esik szó. Az iskolákban dolgozó pedagógusok attitűdjének változásához olyan ismeretekre van szükség, amelyek segítenek a hétköznapi tapasztalatok értelmezésében, feldolgozásában. Rendelkezésükre kell bocsátani minél több olyan információt, amely segíti a nem hagyományos családmodell, a szokatlan szülői viselkedés, az átlagtól eltérő kapcsolati jellemzők értékességének felfedezését. Csak akkor várható változás, ha a társadalmi vagy kulturális különbözőségekből eredeztethető sajátosságokat a tanárok szakmailag felkészülten, a különbözőségeket értékként képesek kezelni :33:40 Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései Tanulmányok nulmányok a társadalmi egyenlőtle egyenlőtlenségeknek a gyermekek fejlődésére gyakorolt hatásairól Társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései

2 Társadalmi egyenlôtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülôi viselkedés és a gyermekek fejlôdésének összefüggései

3 Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés központi programjának A komponense keretében Sorozatszerkesztô Kerber Zoltán

4 Társadalmi egyenlôtlenségek, a nem hagyományos családmodell, a szülôi viselkedés és a gyermekek fejlôdésének összefüggései Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008

5 A külföldi tanulmányok szerzői Birgit Leyendecker Christy Brady Jeanne Brooks-Gunn Michael E. Lamb Paul C. Rosenblatt Pia Rebello Britto Vivian L. Gadsden A fordítások az alábbi kiadás alapján készültek Michael E. Lamb (ed.): Parenting and Child Development in Nontraditional Families. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Mahwah, New Jersey, A tanulmányokat fordította Harmati Gábor A magyar tanulmányok szerzői Babarczy Eszter Békési Ágnes Boreczky Ágnes Katz Katalin Kertesi Gábor Kézdi Gábor Mendi Rózsa Ranschburg Jenő Sallai Éva Szilvási Léna Alkotószerkesztő Sallai Éva Olvasószerkesztő Dr. Takács Éva Szerzők, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/4/társ_egy ISSN ISBN A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

6 Tartalom Bevezető... 7 Társadalmi egyenlőtlenségek és a gyermekek fejlődésének összefüggései a hazai és külföldi szakirodalom tükrében Szilvási Léna: Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés beavatkozási lehetőségek Ranschburg Jenő: A család anyagi helyzetének szerepe a gyermekkori magatartási zavarok kialakulásában Nem hagyományos családmodellek családkutatási módszerek, eredmények Békési Ágnes: A magyarországi muzsikus cigány családok szocializációs stratégiái és kapcsolati hálózata Vivian L. Gadsden: A fekete családok intergenerációs és kulturális perspektívából Boreczky Ágnes: Családtörténet és társadalmi-földrajzi mozgás a szimbolikus család szerepe Nem hagyományos családmodellek társadalmi egyenlőtlenségek oktatás, identitás Birgit Leyendecker Michael E. Lamb: A latinó családok Kertesi Gábor Kézdi Gábor: A szegénység átörökítésének közvetlen és rejtett csatornái Paul C. Rosenblatt: Multiraciális családok Mendi Rózsa: A kirekesztettség mint lélektani probléma A szegénység hatása a gyermeki fejlödésre kutatási eredmények, személyes élmények Szilvási Léna: Gyermekszegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon Jeanne Brooks-Gunn Pia Rebello Britto Christy Brady: A létfenntartásért folytatott küzdelem A szegénység és a gyermeki fejlődés Katz Katalin: Aki szegény, az a legszegényebb Babarczy Eszter: A szegénységnek nincs rovata

7

8 Bevezetô A társadalmi egyenlőtlenségek, a nem hagyományos családmodellek, a szülői viselkedés és a gyermekek fejlődésének összefüggései Ez a kötet pedagógusok számára készült. Amerikai és magyar szociológusok, közgazdászok, pszichológusok, szociálpolitikai szakemberek, családkutatók, újságírók gondolatait, véleményeit és kutatási eredményeit tartalmazza. Az összegyűjtött írások által képviselt interdiszciplinaritás is azt a szemléletet képviseli, hogy az iskolaügy fontos kérdései csak a társtudományok segítségével értelmezhetők. Ilyen kérdés a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének segítése, és ebben a folyamatban a család, a szülők szerepének vizsgálata. Sokféle írás sokféle nézőponttal. Szándékaink szerint ez a gondolati gazdagság segíti az olvasót, hogy örömét lelje a részben vagy teljesen ismeretlen szaktudományok eredményei közötti kalandozásban. A kötet összeállításának célja elsősorban az volt, hogy a pedagógiai munkát végzők számára segítséget adjunk a mindennapi tapasztalataik jobb megértéséhez, a címben felsorolt folyamatok, jelenségek közötti összefüggések értelmezéséhez, és egyfajta kitekintéshez, amely új gondolatokat indíthat el, és ezzel gazdagítja az iskolai szakemberek felkészültségét, szélesítheti szakmai látókörüket. Feltételeztük, hogy a magyar pedagógusok kevésbé ismerik az amerikai nem hagyományos családmodelleket, nem foglalkoztak a Magyarországon is egyre gyakoribb interetnikus családok működésével, jellemzőivel, így azt gondoljuk, örömmel fogadják, ha kötetünk elkalauzolja őket ezekre a területekre. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését a pedagógusok professzionálisan tudják segíteni, ismerniük kell a családok helyzetéből és/vagy kultúrájából fakadó különbözőségeket. Különösen fontos, hogy a tanárok értsék, milyen nehézségeket jelent a szegény családok gyermekeinek az iskolai követelmények teljesítése. Napjainkban a pedagógusok körében számos esetben leegyszerűsítő magyarázatokkal, sztereotípiákat tartalmazó értelmezésekkel találkozunk, amikor a hátrányos helyzetű roma és nem roma gyermekek iskolai vagy családi helyzetéről esik szó. Az iskolákban dolgozó pedagógusok attitűdjének változásához olyan ismeretekre van szükség, amelyek segítenek a hétköznapi tapasztalatok értelmezésében, feldolgozásában. Rendelkezésükre kell bocsátani minél több olyan információt, amely segíti a nem hagyományos családmodell, a szokatlan szülői viselkedés, az átlagtól eltérő kapcsolati jellemzők értékességének felfedezését. Csak akkor várható változás, ha a társadalmi vagy kulturális különbözőségekből eredeztethető sajátosságokat a tanárok szakmailag felkészülten, a különbözőségeket értékként képesek kezelni. Mivel kötetünk több amerikai szerző írását tartalmazza, felhívjuk az olvasó figyelmét néhány sajátosságra. Az amerikai tanulmányok egy része bizonyára nehezen olvasható a magyar pedagógusok számára (én is csak többszöri olvasás után szerettem meg őket), de a hazai szerzők írásai sem könnyű olvasmányok, mert hol a közgazdaságtan, hol a pszichológia vagy éppen a szociológia, antropológia felől közelítik meg a tárgyalt kérdéseket, feltételezve az olvasó megfelelő előzetes tudását az adott szakmai területen. Esetenként a kérdésfelvetések

9 is szokatlanok, a szakkifejezések is idegenek és az ismeretlen forrásokra történő hivatkozásokkal sem tud mit kezdeni a magyar pedagógus olvasó. Az amerikai példák talán túl távolinak is tűnhetnek, annak ellenére, hogy tisztában vagyunk a kitekintés hasznosságával. A tanulmányok elolvasása mindezek ellenére megéri az erőfeszítést, mert a kötet lehetővé teszi, hogy olyan kérdéskörökkel is megismerkedjen az olvasó, amelyekkel eddig feltehetőleg nem vagy ritkán találkozott. Például a kiterjedt családok működése. Ez a probléma sok pedagógust nem érint közvetlenül, de a témakezelés, a problémák megfogalmazása mégis értékes tapasztalatot jelenthet mindenki számára. Illetve ezek az amerikai tanulmányok szembesítenek bennünket azzal a ténnyel, hogy az említett területeken mennyire hiányosak a saját környezetünkben élőkről szerzett kutatási eredményeink. Valószínűleg nem találnánk adatokat a magyarországi interetnikus házasságokkal kialakuló családokban nevelkedő gyermekek fejlődéséről. Így akár kutatásokra is ösztönözhetnek ezek az izgalmas tanulmányok. Különösen fontosnak tartom, hogy a tanulmányok a nem hagyományos családok erősségeire teszik a hangsúlyt, amellyel példát adnak arra, hogy egy másik nézőpontból történő elemzés, milyen jelentős különbségeket hoz létre egy probléma kezelésében. A hazai tanulmányok közé a legfrissebb írásokat is igyekeztünk megtalálni. Szilvási Léna diszszertációjának két fejezete és Békési Ágnes írása széles körű szakirodalmi tájékozottsághoz juttathatják az olvasót. A többi tanulmány válogatásánál a fejezet tartalmához való kapcsolódást és a minél összetettebb, de a pedagógusok számára is izgalmasnak ítélt témakezelést tartottam fontosnak. Külön figyelmet kapott a kötet összeállításakor az a törekvés, hogy a pedagógus olvasó több megközelítésben is találkozzon a sztereotípiák veszélyességével, mert ezek gátolják talán a legerőteljesebben az iskolai szakembereket a hátrányos helyzethez kapcsolódó jelenségek valódi összefüggéseinek megértésében. Az írások stílusukat tekintve, témakezelésük módjában és mélységében is nagyon különbözőek, de remélem, ez csak segíti, hogy mindenki megtalálja azt a forrást, amelyből új inspirációkat kaphat a kiemelt témakörökről való gondolkodáshoz. A kötetben vannak szakirodalmi összegzéseket tartalmazó dolgozatok, vannak egy-egy résztémához kapcsolódó tanulmányok, de helyet kapnak személyes hangvételű, konkrét élethelyzeteket tartalmazó írások is. Az első fejezet a Társadalmi egyenlőtlenségek és a gyermekek fejlődésének összefüggései a hazai és külföldi szakirodalom tükrében címet kapta. Ebben a fejezetben a hazai és a külföldi szakirodalom értelmező elemzésével foglalkozó tanulmányok kaptak helyet. A tanulmányok jól mutatják, milyen gazdag információk állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy értsük a társadalmi egyenlőtlenségek hatását a gyermekek fejlődésére. A tanulmányok egyfajta nemzetközi tájékozottságot biztosítanak a problémaháttér széles körű feltárásával. A második fejezet címe: Nem hagyományos családmodellek családkutatási módszerek, eredmények Ebben a fejezetben a kiterjedt család, az intergenerációs családkutatás és a szimbolikus család mint kutatási módszer kap helyet. A módszerek megismerése felveti azt a kutatás-módszertani kérdést, hogy a vizsgáló módszerek mennyire befolyásolják a kapott információkat? A bemutatott esetben a különböző nem hagyományos családok vizsgálata hagyományos módszerekkel oda vezetett, hogy az összehasonlítás a kedvezőtlen jellemzőket erősítette 8

10 föl, viszont rejtve maradtak a nagyon is értékes erősségek. Sőt talán úgy is fogalmazhatunk, hogy a hagyományos módszerekkel történő kutatás megerősíti a hagyományos család felsőbbrendűségének mítoszát. Érdemes ezen elgondolkodnunk. Nem hagyományos családmodellek társadalmi egyenlőtlenségek oktatás, identitás a harmadik fejezet címe. Ebben a fejezetben is a nem hagyományos családokról olvashatunk, de itt az identitás és az oktatás kérdésköre kerül a fókuszba. Az utolsó fejezet A szegénység hatása a gyermeki fejlődésre kutatási eredmények, személyes élmények címmel gyűjti össze azokat az írásokat, amelyek kifejezetten a szegénység és a gyermeki fejlődés átfogó és részkérdéseivel foglalkoznak. A magyarországi szegény - ség és kirekesztettség jelenségeinek szociológiai bemutatása mellett a pszichológiai megközelítés is megjelenik. A publicisztikai írások egyrészt nagyon izgalmas kérdést vetnek föl, másrészt a szegénység mint környezet gyermeki fejlődésre való hatásához adnak elgondolkodtató, erős élményt. A kötetet azzal a reménnyel készítettük, hogy mind az amerikai, mind a magyar szerzők írásai gazdagítják a pedagógusok felkészültségét, és akik megújult tudásuk birtokában hatékonyabban segíthetik a hátrányos helyzetű gyermekek fejlődését olyan módon, hogy együttműködve segítik a szülőket is, és elismerik a nem hagyományos családok szokatlan működését is. Sallai Éva szerkesztő 9

11

12 Társadalmi egyenlôtlenségek és a gyermekek fejlôdésének összefüggései a hazai és külföldi szakirodalom tükrében

13

14 Szilvási Léna Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés beavatkozási lehetőségek 1 A téma nemzetközi irodalma A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődési mechanizmusainak megismerése a társadalomtudomány egyik fontos feladata. Az utóbbi évtizedekben felhalmozódott társadalomtudományi ismeretek a kora gyermekkor jelentőségére hívják fel a figyelmet a szegénység újratermelődésének folyamatában. A gyerekeket a korai életéveikben érő hatások ereje nagy, és ezek jelentős mértékben meghatározzák a felnőttkori társadalmi pozíciójukat. A kisgyermekkor paradoxonja, hogy a fejlődés ekkor a legerőteljesebb, de egyben a legsérülékenyebb is. A kora gyermekkor az az időszak, amikor a társadalmi kirekesztődés folyamata leginkább megfordítható (By n n e r, 2001). A fogamzás pillanatától az iskoláskor kezdetéig tartó időszakban a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a bármely későbbi életszakaszban jellemző fejlődés sebességét. A társadalomtudományi ismeretek széles körűek: ismertek és empirikusan bizonyítottak azok a biológiai, lelki, szocializációs és társadalmi mechanizmusok, melyeken keresztül a szegénység hat a gyerekek fejlődésére. A hatékony beavatkozások módjára vonatkozóan mára jelentős tapasztalat halmozódott fel. Kutatások sora bizonyítja, hogy az emberi erőforrások fejlesztése szempontjából gazdaságilag a kisgyermekkorban történő beavatkozások a leghatékonyabbak. Az alábbiakban az ezen állítások hátterét jelentő tudományos ismereteket, kutatási tapasztalatokat foglalom össze. A korai beavatkozási programok társadalmi és gazdasági haszna Ma már széles körben elfogadott a kora gyermekkori fejlődés és a korai beavatkozások jelentősége (OECD, UNESCO stb.). Különösen nagy szerepe volt ebben annak a programnak (High/Scope Perry Preschool 2 ), melyet a Michigani Egyetem mellett működő egyik óvodában valósítottak meg a 60-as években (Sc h w e i n h a r t, 1993). Ez a modellprogram ami a hátrányos helyzetű gyerekek korai fejlesztését célozta egyike volt azoknak a programoknak, melye- 1 Forrás: Szilvási Léna: Társadalmi egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés beavatkozások. Doktori disszertáció, kézirat. 2 További hasonló modellprogramok: Head Start; itt csak a Head Startot érdemes kiemelni, a többiről később lesz szó. 13

15 Társadalmi egyenlôtlenségek és a gyermekek fejlôdésének összefüggései ket az amerikai kormány a szegénység elleni küzdelem keretein belül valósított meg. A High/ Scope program különlegessége az volt, hogy a modellkísérlet részeként a programban részt vevő gyerekek sorsának hosszú távú utánkövetését is célul tűzte ki. Ma már ismertek a részt vevő gyerekek éves korában készült felmérések eredményei is. Ezek a gyerekek 1993-ban lettek harmincévesek, és felnőttkori helyzetük a korai beavatkozások hosszú távú kedvező hatásait bizonyította. Felnőttkorukra lényegesen sikeresebbek lettek kontrollcsoportbeli társaikhoz képest: nagyobb százalékban szereztek középiskolai végzettséget (67 százalék a kísérleti, 49 százalék a kontrollcsoportban 3 ), a lányok között alacsonyabb volt a kamaszkori terhességek száma (64, míg a kontrollcsoportban 117), kevesebben kaptak segélyt (59 százalék és 80 százalék), magasabb volt a havi jövedelmük, és lényegesen kevesebben követtek el közülük bűncselekményt (7 százalékuk, szemben a kontrollcsoport 35 százalékával) (Sc h w e i n h a r t, 1993; Ba r n e t t). A kora gyermekkori beruházások nem kifizetődőek rövid távon, mivel a korai készségfejlesztésben részt vevők több évnyi oktatási beruházást igényelnek. A nyereség akkor jelentkezik, amikor a korai nevelési programokban részt vevők elhagyják az iskolarendszert. Felnőttkorukban kevesebb társadalmi befektetést igényelnek, mivel a gazdasági önállóságuk nagyobb, jobb kapcsolatokkal rendelkeznek, kevesebb korrekciós beavatkozásra van szükségük (Ba r n e t t, 2000, 601.). A High/Scope program társadalmi haszna kilencszeres volt a programban részt vevők harmincéves korára: a befektetett gyerekenkénti 16,5 ezer dollár hosszú távon 150 ezer dolláros haszonnal járt, mivel a programban részt vevőknek felnőttkorukban magasabb volt a jövedelmük, nagyobb arányban rendelkeztek saját tulajdonú lakással, és kevésbé vettek igénybe állami segítséget segélyek vagy intézményes ellátás formájában (He c k m a n, 2005a; Ba r n e t t, 2000). Ma már az oktatás-gazdaságtan területén széles körben elfogadott, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek korai oktatására irányuló társadalompolitikai programok nem csak a méltányosságot segítik elő, de a gazdaság és társadalom működésének hatékonyságát is előmozdítják. A gyermeki fejlődés humánökológiai modellje A gyerekek fejlődését tényezők sokasága határozza meg, a génektől a környezetig. Az, hogy a veleszületett genetikai adottságok vagy a nevelés és a környezet hatása az erősebb, évtizedek óta kérdés az ember fejlődésével foglalkozó tudományok számára (Va j d a, 2002). 4 A korai beavatkozási programok és a kora gyermekkorra ható tényezőket elemző társadalomtudományi kutatások egyaránt az Ur i e Bronfenbrenner által kidolgozott humánökológiai fejlődési modellre támaszkodnak (Bronfenbrenner, 1979). A humánökológiai megközelítés a környezet jelentőségét hangsúlyozza a gyerekek fejlődésében (Bronfenbrenner, 1986, 1979). A környezetet azok a rendszerek képezik, amelyek közvetlenül (a gyerek mindennapi környezetében végzett napi rutinok) vagy közvetetten (a napi rutinokra ható távolabbi tényezők) hatnak a gyerek fejlődésére. Fontos állítása a modellnek, hogy a gyerek fejlődésére ható rendszerek kölcsönös összefüggésben állnak és kölcsönösen hatnak egymásra. Ami a gyerek- 3 A programban 123 gyerek vett részt (kísérleti csoport); a kontrollcsoportba szintén 123, hasonló családi háttérrel és hasonló képességekkel rendelkező gyerek tartozott. 4 A Va j d a Zs u z s a n n a által szerkesztett Az intelligencia és az IQ-vita című kötet sokoldalúan ismerteti a természet vagy nevelés, nature-nurture vita különböző aspektusait. 14

16 Szilvási Léna: Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés... kel az iskolában történik, az hat a család mindennapjaira, és fordítva. Ugyanígy az ökológiai megközelítést alkalmazzák azok a társadalomtudósok is, akik a társadalompolitikai beavatkozásoknak és a gazdasági tényezőknek a gyerekek fejlődésére tett hatását vizsgálják. Vizuálisan az ökológiai modell a gyereket körbevevő koncentrikus körök sora (1. ábra). A gyerek közvetlen környezetét azok a felnőttek és gyerekek (szülők, rokonok, bölcsődei, óvodai nevelők, pedagógusok) jelentik, akik naponta gondozzák, nevelik őt, valamint ide tartoznak a testvérei és a kortársai. Egy gyerek személyes kapcsolatainak jellemzői sűrítik magukba a fejlődésére ható tényezőket. Ez a gyerek mikrokörnyezete. 1. ábra A fejlődés humánökológiai modellje Urie Bronfenbrenner szerint Szülő gyerek kapcsolat, a fejlődés motorja Közeli kapcsolatok: rokonok, testvérek, gondozók, nevelők (bölcsőde, óvoda) A gyerek közeli kapcsolataira ható környezet: szülő munkahelye, testvér iskolája, egyéb intézmények Tágabb környezet: kultúra, vallás, gazdaság és szociálpolitika, politikai berendezkedés Életciklus és történelmi idő A család, a gyermekkel rendszeresen találkozó felnőttek és intézmények számos módon kapcsolódnak egymáshoz; kapcsolataik hálója alkotja a mezorendszert. Ide tartozik például a szülő és az óvónő, a szülő és a pedagógus kapcsolata egymással, a kapcsolatuk minősége, a közöttük lévő összhang vagy éppen az összhang hiánya. Ezek a kapcsolatok kötik össze a gyerek személyes és társadalmi világát. A személyes világ és a külső világ dinamikus egymásra hatásában fejlődik a gyerek személyisége, alakul a gondolkodása, a viselkedése és a szociális kompetenciái. A gyerekek fejlődésének motorja a szülő, a motor számára az energiát azonban a környezet biztosítja (Bronfenbrenner, 1986). A következő kör azt a rendszert jeleníti meg, melyek a gyerek gondozását biztosító személyekre és intézményekre hatnak, ahol a gyerek nincs jelen, de amelyek fontos hatást gyakorolnak a fejlődésére. Ilyen például a szülő munkahelye, ami lehetővé teszi vagy megakadályozza, hogy a szülő az esti lefekvés idején otthon tartózkodjon, hogy az esti beszélgetések rutinná váljanak. A modell következő köre a tágabb környezeti hatásokat tartalmazza, az adott ország kultúráját, politikai berendezkedését, szociálpolitikáját, gazdasági helyzetét. Az ötödik alrendszer az időtényezőt veszi tekintetbe, mind a gyerek életciklusának értelmében (kora gyermekkor, iskoláskor, kamaszkor, fiatal felnőtt kor), mind a történelmi időben. A történelmi idő 15

17 Társadalmi egyenlôtlenségek és a gyermekek fejlôdésének összefüggései jelentősége a generációs távlatokban történő változásokra hívja fel a figyelmet, olyan változásokra, amelyek alapvetően alakítják át a család mindennapjait. A tudás felértékelődése, a számítógépek elterjedése, a média térnyerése, az információ terjedésének felgyorsulása, a munkaerőpiachoz való rugalmas alkalmazkodás kényszere megváltoztatták a mindennapokat, és így a gyerekek fejlődésére is hatnak. A gyerekek alapvetően máshogyan élik ma a mindennapjaikat, máshogyan töltik a szabadidejüket. A társadalmi környezet más miatt is meghatározó a gyerek fejlődése szempontjából: azt a közeget jelenti, ahova a gyermekkor befejeztével a fiatal felnőtt belép. A humánökológiai megközelítés kidolgozásában Bronfenbrennert a természet vagy tanulás, öröklés vagy környezet vita inspirálta. A humánökológiai modell szerint az emberi viselkedést az egyéni és a környezeti hatások egymásra hatásának bonyolult dinamikája alkotja. A fejlődés folyamat, melynek során az emberben rejlő genetikai lehetőségek az emberi szervezet és a környezet fizikai, szociális és kulturális elemeinek folyamatos interakciója során bontakoznak ki (Bronfenbrenner Cec i, 1994), a fejlődést a veleszületett adottságok és a környezet határozzák meg. A modell szerint a gyerekek közeli kapcsolatai, a mikroviláguk jelenti a fejlődés elsődleges motorját, melynek révén a veleszületett adottságaik realizálódnak. A közeli kapcsolatok ereje akkor mutatkozik meg, ha az interakciók ismétlődőek, tartósak, gyakoriak. Ahhoz, hogy az örökletes tényezők a fejlődő személyiség részeként (például intelligencia vagy művészi tehetség formájában) is megjelenjenek, ismeretekre és készségekre (kulturális tőkére) is szükség van a gyerekkel közeli kapcsolatban levő felnőttek részéről (Bronfenbrenner Cec i, 1994). A hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének szempontjából a modell lényeges megállapítása, hogy kedvező társadalmi-gazdasági és kulturális körülmények között az egyének közötti különbség genetikai komponense viszonylag jelentős: részben mivel a kedvező körülmények a veleszületett adottságok nagyobb részét képesek kibontakoztatni, részben pedig mert az az egyén, akinek az örökletes adottságai jók, inkább képes a környezetét alakítani (Bronfenbrenner Cec i, 1994). Ezzel szemben a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági és kulturális körülmények között a közeli kapcsolatok kisebb ereje és alacsonyabb hatékonysága miatt az örökletes adottságok nagyobb része marad kihasználatlanul. A nehéz körülmények között élő társadalmi csoportokban a családi folyamatok elsődleges célja a túlélés, kevesebb idő és energia marad a fejlődés szempontjából alapvető jelentőségű folyamatokra, a közeli kapcsolatok ápolására. Ezekben a csoportokban a mindennapi élet több feszültséggel jár, a családok szűkösebb anyagi, kulturális, kapcsolati erőforrással rendelkeznek, ami gyengíti a közeli kapcsolatok minőségét (Bronfenbrenner Cec i, 1994). A kedvezőtlen körülmények között élő csoportokban a veleszületett adottságok kibontakoztatása kevésbé valósul meg, viszont a környezeti tényezők enyhe változása is jelentős egyéni különbségekhez vezethet (Bronfenbrenner Cec i, 1994). Ez, a genetika és a környezet interakciójára épülő modell lett a kora gyermekkori beavatkozások lehetőségét vizsgáló különböző társadalomtudományi kutatások és elemzések koncepcionális kerete. 16

18 Szilvási Léna: Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés... A kisgyermek közvetlen környezete és a szegénység Attól, hogy valaki szegény vagy rossz környéken lakik, még lehet érzékeny, határozott szülője egy egészséges, életvidám gyereknek. De a szülői feladat ebben az esetben szükségszerűen sokkal nehezebb. Ut t i n g (1995) Kutatások sora bizonyítja, hogy a gyerekek egészséges fejlődését és jó teljesítményét a szülői melegség, érzékenység, a gyerek életében való részvétel (involvement) és a mérsékelt fegyelmezés biztosítja. A gyerekek akkor fejlődnek jól, ha az otthon légköre meleg, a szülők válaszkészek és érdeklődőek a gyermekeik tevékenységei iránt, ha felügyelik, irányítják és következetesen, de nem erőszakosan fegyelmezik gyermekeiket, és ha elvárásokat támasztanak velük szemben (Ha n s o n McLa h a n, In: Br o o k s-gu n n, 1997, 190) Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a megélhetési nehézségek, a szegénység csökkenti a szülők képességét arra, hogy mindezt biztosítani tudják. A jövedelem elvesztése, a munkanélküliség, a tartósan alacsony jövedelem csökkenti a szülő válaszkészségét, melegségét, aláaknázza a szülői felügyelet minőségét és gyakran következetlen és durva fegyelmezéshez vezet. Az alábbiakban összefoglalom azokat a klinikai kísérletekből és empirikus társadalomtudományi kutatásokból származó ismereteket, amelyek rámutatnak, milyen közvetlen és rejtett mechanizmusokon keresztül gyakorol hatást a szegénység a gyerekek fejlődésére. Az egészség mint közvetítő tényező A szegénység következtében a gyerekek táplálkozása is egészségtelenebb. A szegény családok gyerekei betegebbek, magasabb közöttük a koraszülések aránya, ami később egészségügyi és tanulási problémákhoz vezet. A betegebb vagy rosszabbul teljesítő gyerekek nevelése is nehezebb, a szegényebb szülők azonban kevesebb információval, kapcsolattal és olyan erőforrással rendelkeznek, ami hozzásegítené őket a korszerű gyógyítási vagy fejlesztési lehetőségekhez. Mivel a szegényebb szülők egészségi állapota is rosszabb, mint a jobb helyzetű szülőké, az egészség olyan közvetítő tényezőnek tekinthető, amely több csatornán keresztül járul hozzá a szegénységi ciklus fennmaradásához (Ke r te s i, Br o o k s-gu n n). Otthoni környezet Csecsemőkorban a biztonságos környezet, a szabad mozgást lehetővé tevő tér fontos feltétele az egészséges fejlődésnek; három-négyéves korban a megfelelő játékok, tárgyi eszközök megléte alapvető jelentőségű a gyerekek értelmi fejlődése szempontjából. Gondolkodásuk fejlődéséhez a gyerekeknek olyan konkrét tapasztalatokra van szükségük, amelyek fejlesztik az ismereteiket és a fogalmi készségeiket. A játékok egyben lehetőséget nyújtanak arra, hogy a gyerekek szüleikkel együtt, illetve szüleik útmutatásai alapján játszanak. Ennek révén tanulják meg tőlük a problémamegoldás különböző lehetőségeit. Vizsgálatok sora támasztja alá, hogy a szegénységben élő gyerekek között is jelentős különbségek vannak értelmi 17

19 Társadalmi egyenlôtlenségek és a gyermekek fejlôdésének összefüggései képességeik fejlődésben az otthoni környezet minőségének függvényében (Br a d l e y, 1984, ). Az otthon tárgyi környezetének egyik legfontosabb meghatározója a szülő társadalmi-gazdasági státusa. A szegényebb szülő kevesebbet tud áldozni a gyerek tárgyi környezetére, ugyanakkor Ga r r e t t kutatása rámutatott, hogy amint a szegény szülők jövedelme nő, az otthon tárgyi környezete is javul. A szülők megnövekedett erőforrásaikat gyerekeikre és a környezetük javítására fordítják (Ga r r e t t, 1994). A szülői bánásmód minőségére vonatkozó klinikai kutatások A szülők társadalmi hovatartozása és a szülői bánásmód minőségének összefüggései évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket. Tény, hogy a szegények között kevesebb a jó szülő egyszerűen azért, mert kevesebb erőforrással rendelkeznek. De vajon milyen mechanizmusok húzódnak meg a háttérben? Mennyire képes a jó szülői bánásmód ellensúlyozni a szegénység kedvezőtlen hatását? Hogyan javítható a szülői bánásmód? Ezek a kérdések már a 60-as évek óta foglalkoztatják a kutatókat. Dr il l i e n, egy kanadai gyermekorvos a 60-as években vizsgálta a szülők társadalmi hovatartozása (osztályhelyzetének) és a szülői bánásmód hatását a gyerekek fejlődésére. Az elsők között mutatott rá arra, hogy a szegényebb családokban a jó szülői bánásmód hatása lényegesen erősebb, mint a jobb módú (a vizsgálatában középosztályúnak nevezett) családokban. Arra a fontos összefüggésre hívta fel a figyelmet, hogy a jó szülői bánásmód jelentősen csökkenti a szegénység kedvezőtlen hatásait a gyerekek fejlődésére (Dr il l i e n, 1964, Bronfenbrenner Cec i, 1994). Más klinikai elemzők azt figyelték meg, hogy a kedvezőtlenebb helyzetben lévő szülők kevesebbet beszélgetnek a gyerekeikkel, és alacsonyabb a válaszkészségük is, mint középosztálybeli társaiké (Tu l k i n, 1973). Ezt részben megmagyarázza alacsonyabb iskolázottságuk, de nem csak erről van szó. A szegénységben élő szülők gyakran úgy gondolják, nem képesek hatást gyakorolni gyerekük fejlődésére, mint ahogy a saját életkörülményeiken sem képesek változtatni (Tu l k i n, 1973; Minuchin, 1965), maguk is kiszolgáltatottak, és nem bíznak abban, hogy képesek befolyásolni a gyerekeik sorsát. Megfelelő tájékoztatással, gyereknevelési tanácsadással azonban a szülői készségek az alacsony iskolázottságú szülők esetén is javíthatók (Riks e n-wa l r a v e n, 1978). Klinikai kísérletek támasztották alá azt is, hogy rendszeres érzelmi támasznyújtás révén a szülői készségek javíthatók azon anyák esetében is, akik szociális helyzete érzelmi nehézségekkel is párosul (Fr a ib e r g, 1980). Megfelelő terápiás segítséggel a szegény és érzelmileg sérült anyák is képesek a gyerek szükségleteire érzékeny szülői magatartás kialakítására (Fr a ib e r g, 1980). 18

20 Szilvási Léna: Egyenlőtlenségek és gyermeki fejlődés... Empirikus elemzések a szülői bánásmód hatásáról A 90-es években Ha n s o n és munkatársai reprezentatív mintán 5 elemezték a szegénység hatását a gyerekek jólétére. Ezen belül is különös figyelmet fordítottak arra, hogy a szülői gyakorlatban fellelhető különbségek mennyiben vezetnek a hátrányos helyzetű családok gyerekeinek alacsonyabb teljesítményéhez. A kutatók a gyerekek viselkedését és teljesítményét több területen mérték: iskolai teljesítmény, teszteredmények, magatartási problémák megléte, agresszív viselkedés gyakorisága, visszahúzódó magatartás előfordulása, a gyerek társas készségei, kezdeményezőkészsége, életminősége. Több mért dimenzió tekintetében az eredmények azt mutatták, hogy a szülői bánásmód minősége a szülők szociális helyzetétől függetlenül kedvezően hat a gyerekek teljesítményére: minél jobb a szülői bánásmód, annál kedvezőbbek a gyerekek teljesítményét mérő mutatók az iskolai teljesítményben és a társas készségekben (2. ábra). Bár a szegényebb szülők gyerekeinek teljesítménye összességében alacsonyabb, de a szülői bánásmód javulása az eredmények javulásával is jár. Tehát nem a szülői bánásmódban megmutatkozó különbség az, ami kedvezőtlenebb eredményhez vezet a hátrányos helyzetű gyerekek esetében. 2. ábra A jövedelmi helyzet és a szülői bánásmód minőségének hatása a gyermek fejlődésére, konkrétan a társas készségeire NSZ SZ 1 SZ szegény NSZ nem szegény 0 Szülői bánásmód minősége +1 Forrás: Hanson et al. In: Brooks- Gunn Duncan: Consequences of Growing Up Poor, 1997: A National Survey of Families and Households (NSFH) vizsgálatából 2778 olyan háztartás adatait vették figyelembe, ahol a kiválasztott gyerek 3 és 18 év közötti életkorú (In: Br o o k s-gu n n, 1997, 193.) 19

Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére

Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére 05Szilvasi(3).qxd 2006.05.18. 14:44 Page 67 Szilvási Léna A szegénység hatása a gyermek fejlõdésére Készülõ disszertációm témája a szegénység, a társadalmi egyenlõtlenségek hatása a gyerekek fejlõdésére,

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM. ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:...ir.sz...(település)...(utca, Telefon: Apja neve: E-mail: Ha igen SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely: Születési dátum (év, hó, nap): Anyja neve:

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból

Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Roma fiatalok a középiskolában: Beszámoló a TÁRKI Életpálya-felmérésének 2006 és 2012 közötti hullámaiból Hajdu Tamás 1 Kertesi Gábor 1 Kézdi Gábor 1,2 1 MTA KRTK KTI 2 CEU Szirák 2014.11.29. Hajdu - Kertesi

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában

A viselkedészavarok kialakulásának okai az óvodában, iskolában Csak akkor biztosíthatunk minden egyes gyerek számára boldog gyermekkort és a képességek optimális fejlődését, ha figyelembe vesszük a gyerekek fejlődésének törvényszerűségeit, az egyes gyerekek különböző

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai

Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Roma terhesek gondozásának speciális szempontjai Dr. Timmermann Gábor Forrás: Dr. Papp- Dr. Rigó: A várandós nő gondozása Miért kell külön foglalkoznunk ezzel a kérdéssel? Rasszizmusból? Nem, hanem mert

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23.

Szülő támogató programok Európában. Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. Szülő támogató programok Európában Dr.(habil) Herczog Mária C.Sc. Értjük egymást? Budapest, 2013. november 23. A szülőség támogatása A szüleinket és a nagyszüleinket nem okolhatjuk azért, hogy félreérthető

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában,

Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN. Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, Varga Andrea GYERMEKVÉDELMI FELADATOK EGY INTEGRÁLÓ ÓVODÁBAN Ha az emberek különbözhetnek is testi vagy szellemi erő dolgában, a közmegállapodás és a jog, valamennyiüket egyenlővé teszi. / Rousseau / Szakdolgozatom

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos

Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt. Készítette: Korózs Lajos Gyermekek szegénységéről iskola kezdés előtt Készítette: Korózs Lajos ELTE-kutatás eredménye Soha nem volt annyi szegény gyermek hazánkban mint most! A leghátrányosabb helyzetű térségekben a gyerekek 84

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK Szociális alapismeretek középszint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Fontos

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30.

Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása. 2014. Január 30. Magyarországi Református Egyház Cigánymissziós Stratégiájának Bemutatása 2014. Január 30. Bemutatkozás A Stratégia alkotás előzményei Felmérés a lelkészek körében: - a kérdőívet 2012. december és 2013.

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Miért betegebbek a szegény gyerekek?

Miért betegebbek a szegény gyerekek? KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURAKÖZY BALÁZS Miért betegebbek a szegény gyerekek? Anne Case, Darren Lubotsky és Christina Paxson: Economic status and health in childhood: the origins of the gradient. American

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak

ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2012/2013. Csecsemő- és kisgyermeknevelő BA szak Összeállította: Dr. Bús Imre főiskolai tanár, szakfelelős Jóváhagyta: Dr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató Csecsemő- és kisgyermeknevelő

Részletesebben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben

Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Fizikailag aktív és passzív szabadidőeltöltési formák néhány összefüggése egymással és a pszichés jólléttel serdülőkorúak körében 2010-ben Németh Ágnes 1, Kertész Krisztián 1, Örkényi Ágota 1, Költő András

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés

Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés Dolgozat címe: Az integráció feltételeinek megvalósulása, inkluzív nevelés KECSKEMÉTI FŐISKOLA TANÍTÓKÉPZŐ FŐISKOLAI KAR NYELV ÉS BESZÉDFEJLESZTŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS 2011. KONZULENS: DR. MAKAI KATALIN

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport

KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató

Részletesebben

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében

Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Regulációs zavarok kutatása az Egészséges utódokért program keretében Scheuring N.(1); Danis I.(2); Németh T.(3); Papp E.(1); Czinner Antal Prof.(1) Heim Pál Gyermekkórház, Budapest, Belgyógyászat (1);

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért

CASTANEA Egyesület. Középkorúak egészségéért CASTANEA Egyesület Középkorúak egészségéért CASTANEA 2007-ben alapított civil szervezet, melyet Vas megyei értelmiségiek alapítottak - felismerve azt a társadalmi kihívást, mely a lakónépesség egészségi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI

A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben