NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában"

Átírás

1 NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában MAGYARORSZÁG VP/2006/006 I. Nemzeti kontextus: a kihívások II. Az Európai év nemzeti stratégiája és prioritásai III. A civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció IV. Az Európai év nemzeti stratégiájának és prioritásainak végrehajtása V. Az Európai évvel kapcsolatos nemzeti stratégia és prioritások, valamint a kiválasztott egyedi intézkedések elvárt eredményei/hatása VI. Az Európai év végrehajtásának monitorozása nemzeti szinten Bevezetés Az Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában (továbbiakban: Európai Év) célja, hogy az EU és a tagállamok négy kiemelt célkitűzés mentén (jogok, képviselet, elismerés, tiszteletben tartás) közösségi és tagállami akciók segítségével hívják fel a figyelmet az esélyegyenlőség érvényesítésére, a sokféleség tiszteletére, valamint a hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni fellépés szükségességére. Az Európai Év hátterét az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK (2006. május 17.) határozata 1 (továbbiakban: Határozat) biztosítja. Az Európai Unió a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés és a társadalmi egyenlőség előmozdítása terén hosszú múltra tekint vissza. Az egyre fejlettebb anti-diszkriminációs jogszabályi keret azonban még nem eléggé közismert és széles körben alkalmazott. Az Európai Év célja, hogy az Unió polgárai még inkább tisztában legyenek az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentes élethez kapcsolódó jogaikkal és kötelezettségeikkel is. A kitűzött célok elérése érdekében a 2007-es év során figyelemfelkeltő akciókra, találkozókra és eseményekre, információs és népszerűsítő kampányokra, valamint kutatások és tanulmányok elkészítésére kerül sor. Az Európai Év fókuszában az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (továbbiakban: Szerződés) 13. cikkében felsorolt hat diszkriminációs ok, vagyis a nemi, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdése áll. 1 HL L old. 1

2 Az Európai Év programja a szubszidiaritás és az arányosság elve alapján közösségi és nemzeti szintű intézkedésekből áll. A nemzeti szintű programot a Határozat 6. cikk (1) bekezdése értelmében a Nemzeti stratégia és prioritások elnevezésű dokumentum foglalja össze, végrehajtását pedig tagállami szinten a Nemzeti Végrehajtó Testület felügyeli. Az Európai Év tagállami szintű eseményeinek finanszírozásához tagállamonként a teljes költség legfeljebb 50%-áig a közösségi költségvetés finanszírozza (Határozat melléklete). I. Nemzeti kontextus: a kihívások Az 1989/90-es rendszerváltás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeképpen kialakultak Magyarországon az anti-diszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei. A kezdeti lépéseket megtettük, de az esélyegyenlőségi politika még távol áll attól, hogy a társadalompolitika húzóágazata legyen. Összességében elmondható, hogy az első eredmények már mutatkoznak: az esélyegyenlőség a korábbiakhoz képest mind a közgondolkodásban, mind a kormányzati politikában érezhetően előtérbe került. Mindezek ellenére a diszkrimináció és az esélyegyenlőség megvalósulásának hiánya még mindig széles kört érintő, alapvető társadalmi probléma, amelynek negatív tendenciáját talán sikerült megállítani, de megfordítani még nem. Ehhez további szisztematikus jogi, kormányzati, társadalmi változásokra van szükség, amelyben van a civil szférának alapvető szerepe. Sok esetben jelent problémát a fogalmak helyes értelmezése, használata, alkalmazása is. Fontos, hogy különbséget tegyünk az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőségi politika között. Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmát szolgáló jogszabályok megalkotását és intézmények működtetését követeli meg. Ezzel szemben az esélyegyenlőségi politika az Alkotmány 70/A (3) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság köteles a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel elősegíteni. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek az élet legkülönbözőbb területein azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen. 1. A diszkrimináció és az egyenlő esélyek megteremtésének területei A diszkrimináció az élet számos területén - hasonlóan a többi EU tagállamhoz, Magyarországon is - sajnálatos módon általánosan megtalálható jelenség. Elterjedtsége számokban nehezen mérhető, de egyre több konkrét, nagy visszhangot kiváltó diszkriminációs esetről ad hírt a média például a hátrányos helyzetű csoportok munkához jutásával, a romák egészségügyi szolgáltatásaival, lakhatásával, oktatás területén megnyilvánuló szegregációval, illetve a melegek oktatásával kapcsolatban. Ezekből a napvilágra került esetekből is nyilvánvaló, hogy nagyságrendileg nagyobb a diszkrimináció társadalmi jelentősége annál, mint amire a diszkriminációs eljárások alacsony számából következtetni lehetne. A diszkriminációs ügyekben indított eljárások száma az anti-diszkriminációs jog reformjának köszönhetően növekedik, de még mindig nagyon alacsony. 2

3 A foglalkoztatási diszkrimináció talán a legsúlyosabb horizontális probléma, mert ez alapvetően korlátozza a hátrányos helyzetű egyének társadalmi és gazdasági érvényesülését. Ugyanakkor nyilvánvaló egyenlőtlenségek mutatkoznak az árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint az információhoz való hozzáférés tekintetében is. A foglalkoztatás terén megnyilvánuló egyenlőtlen esélyek következményeit a legérzékletesebben a riasztóan alacsony munkaerő-piaci aktivitás mutatja, amely kiemelten sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat. Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az 50 év felettiek és a fiatal pályakezdők foglalkoztatottsága. Az életkor alapján történő diszkrimináció jelentős hányada is a foglalkoztatás terén jelentkezik. Rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességű emberek és a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága is. Különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerő-piacon a romák, akiknek a becslések szerint körülbelül harmada aktív munkaerő-piaci szereplő. A foglalkoztatás terén megnyilvánuló egyenlőtlen esélyek mellett vannak olyan speciális területek, amelyek kifejezetten egyes társadalmi csoportokat érintenek: - A jogesetek száma alapján a romákkal szembeni diszkrimináció egyik kiemelt területe az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szolgáltató-, illetve vendéglátóiparban. A másik legaggasztóbb terület az oktatási szegregáció. A világ egyetlen országában sincs olyan nagy különbség a középiskolák között a családi háttér, vagyis a szülők iskolai végzettsége tekintetében, mint Magyarországon. A magyar iskolai rendszer már 10 éves kortól szelektál, ami elsősorban a roma gyermekeket sújtja. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban már az általános iskolákban is rendkívül magas a leszakadt, szegregált iskolák száma. - A nők esélyegyenlőségét veszélyezteti az üvegplafon, ami miatt a politikai döntéshozatal valamennyi szintjén (parlament, önkormányzatok), de ugyanígy a gazdasági vezetők körében is rendkívül alacsony a nők aránya. Nehezíti a nemek közötti egyenlőség elérését, hogy a horizontális szegregáció már a középszintű oktatásban érezhetően jelen van, és ez a későbbi életkorokban csak fokozódik. További nehézséget okoz a nők munkahelyi előmenetelében az a tény, hogy az azonos munkát végző férfiakéhoz képest 15-20%-al alacsonyabb bért kapnak, valamint a munkahelyi szexuális zaklatás problémája is, amely a legritkább esetekben kerül nyilvánosságra. - A fogyatékos személyek munkaerő-piaci érvényesülését leginkább a lassan haladó akadálymentesítés gátolja. Bár a jogszabályok 1998 óta kötelezővé teszik az akadálymentesítést, de az eltelt nyolc évben csak a közintézmények harmadát tették mindenki számára hozzáférhetővé, míg a közterületeken és a magánszférában még ennél is rosszabb az arány. - A vallásos meggyőződéssel szemben a jogesetek mindeddig csak kismértékű diszkriminációt mutattak, az e tekintetben veszélynek kitett emberek érdekeinek védelme és (annak kommunikálása) a tájékoztatás a stratégia célkitűzéseinek fontos részét képezik. - A melegek jogainak elismerése terén alig történt előrehaladás, mert a társadalom többsége nem vesz tudomást a problémáikról. A melegek kapcsolatait büntetőjogi szinten tiltó jogszabályi rendelkezések, valamint a deklaratív szintű jogegyenlőség meghozatala 3

4 után a közvetett módon megkülönböztető jogszabályok és diszkriminatív gyakorlat megszüntetése, valamint a családjogi rendelkezések reformja válik indokolttá. - A családon belüli erőszak szintén egy mostanáig még kevéssé vizsgált terület, pedig az áldozatok tipikusan hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott nők, gyermekek, idősek vagy fogyatékkal élők. A probléma súlyát jelzi, hogy az összes ismertté vált személy elleni bűncselekmény negyedét családon belül követik el. 2. A diszkriminációt tiltó szabályozás és intézményrendszer A közösségi jogharmonizáció első lépését a Munka Törvénykönyvének évi módosítása jelentette, amely először szabályozta - a Római Szerződés 141. cikkének megfelelően - az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A jogharmonizáció második lépése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) elfogadása volt, amely január 27-én lépett hatályba. Az Ebktv. elfogadásával Magyarország gyakorlatilag harmonizálta a magyar anti-diszkriminációs jogot az EU irányelveivel, valamint az Európai Bíróság ítéleteivel. Az Ebktv. kodifikációja során külön figyelmet kapott a faji- és az általános foglalkoztatási keretirányelv szövegének való megfelelés. Emellett a törvény megfelel Magyarország más nemzetközi jogi kötelezettségeinknek is. A jogharmonizáció felülvizsgálata és az Ebktv. alkalmazása során tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében az Ebktv. módosítására 2006-ban kerül sor. A Munka Törvénykönyvén és az Ebktv.-n túlmenően számos más ágazati jogszabály is tartalmaz rendelkezéseket az egyenlő bánásmód követelményének megtartásáról, mint a Ktv., Kjt., Hszt., Hjt., Fot., a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv., továbbá a Fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény. Az Ebktv. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése érdekében részletes szabályokat (hatály, definíciók, eljárási szabályok, jogorvoslati rendszer) tartalmaz, amelyek célja egy koherens és hatékony antidiszkriminációs jogi mechanizmus megteremtése. Az új szabályozás igyekszik kiküszöbölni azokat a jogi problémákat, amelyek korábban gátolták a diszkrimináció elleni hatékony küzdelmet. Az Ebktv. elfogadása azonban nem a végét, hanem csupán a kezdetét jelenti a diszkrimináció elleni hatékony jogi szabályozás megteremtésének. Az Ebktv. olyan általános törvény, amely azonos szabályokkal tiltja a diszkriminációt valamennyi hátrányos helyzetű csoporttal szemben. Az indikatív felsorolás 19 védett tulajdonságot nevesít is, emellett egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző alapján is lehetőség van a jogérvényesítésre. E tekintetben az Ebktv. a tagállamokban egyedülállóan széles palettáját teremti meg a hátrányos megkülönböztetési okok folytán védelemben részesíthetők körének. A törvény általános érvényű abban az értelemben is, hogy hatálya kiterjed az élet valamennyi területén előforduló jogviszonyra, részletes szabályokat adva a foglalkoztatásra, a szociális ellátásokra, az egészségügyre, a lakhatásra, az oktatásra és képzésre, valamint az áruk és szolgáltatások igénybevételére. 4

5 Míg egyes társadalmi csoportok előrelépésként értékelték a törvényt a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő diszkrimináció tilalma először lett része a magyar jogrendnek, addig mások elsősorban nőjogi szervezetek azt kifogásolták, hogy a törvény csak papíron, és nem szellemében harmonizálja az irányelveket. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények alábbi eljárások során érvényesíthetők: a) peres eljárás a polgári, munkaügyi bíróságnál, b) közigazgatási eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, c) közigazgatási eljárás az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőségnél, d) szabálysértési eljárás a szabálysértési hatóságnál. Ezek mellett a jogsértett személyek az Állampolgári Jogok, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosához is fordulhatnak, valamint további segítséget kaphatnak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által, az Országos Cigány Önkormányzat és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal együttműködésével létrehozott Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat keretében dolgozó ügyvédektől. Sajnos a peres eljárások száma az Ebktv. hatályba lépése óta is csak enyhén emelkedett. A kevés per oka, hogy a bírói jogorvoslat lassú, drága és komoly szakértelmet igényel. Éppen ez utóbbi miatt eddig szinte kizárólag a jogvédő szervezetek, illetve az általuk képviselt jogsértett személyek vittek sikerre diszkriminációs ügyeket. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) évi megalakulása óta egyre többen keresik fel diszkriminációs jogorvoslatot kérve. Ha az EBH megállapítja, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, akkor - számos más szankció mellett - akár hat millió forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Az EBH vonzereje a panaszosok számára, hogy gyors, ingyenes és kevesebb szakértelmet igényel az ügyféltől. Az EBH ismertségének terjedésével a panaszok száma a évi duplájára emelkedett, és 2006-ban várhatóan eléri az ezret. A kérelmek nagyrészt a munka világával, főleg a romák, az 50 év feletti és a gyermeket nevelő nők, valamint a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával kapcsolatosak. Emellett nagyszámú panasz érkezett az oktatással, különösen a roma tanulók elkülönítésével kapcsolatosan. A roma személyeket érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, illetve a fogyatékossággal élőket az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az eddig kivizsgált ezer fölötti panaszból az EBH 166 érdemi határozatot hozott, amelyből 18 esetben állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, és öt esetben szabott ki pénzbírságot. Az érdemi döntések alacsony számából arra lehet következtetni, hogy a sértettek a jogi szabályozásról és a jogorvoslati lehetőségekről hiányos információval rendelkeznek. Az Ebktv. elfogadását sajnos nem követte információs kampány, és az EBH működése is csak kevéssé ismert. Ezt az űrt csak részben tudta pótolni a média, amely viszonylag aktívan tudósít a diszkriminációval kapcsolatos döntésekről. Az EBH tapasztalatai szerint különösen a munkaerő-piacon éri nagy számban diszkrimináció az érintett csoportokat, ezért az ő célzott tájékoztatásuk kiemelt fontosságú feladat. A közvélemény tájékoztatása mellett hiányzik a magyar anti-diszkriminációs jogi szakirodalom is, eddig mindössze egy-két jelentősebb tudományos cikk jelent meg a témáról. A témával foglalkozó bírók, ügyvédek, egyetemi hallgatók és civil szervezetek hatékony munkájához elengedhetetlen, hogy megszülessenek és mindenki által 5

6 hozzáférhetővé váljanak a magyar anti-diszkriminációs jogot feldolgozó elméleti, tudományos szakkönyvek. A hátrányos helyzetű csoportok közül egyedül a fogyatékos személyekről készült külön jogszabály. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (Fot.) szerint a fogyatékos személyeknek joga van az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezetre, amely nem korlátozódik az épületekre, tehát azt tágan kell értelmezni (hozzáférhetőség). A mentességi határidő a középületek és a Fot.-ban meghatározott egyes szolgáltatások tekintetében lejárt, ezért a kötelezettek jogi felelőssége január elseje óta valamennyi középület tekintetében fennáll. A Fot. egyaránt kötelezi a közszféra és a magánszféra szereplőit. Az EBH valamennyi szankciójával, így pénzbírsággal is sújthatja azt a kötelezettet, aki elmulasztja az akadálymentesítést. A nők és férfiak társadalmi egyenlősége terén hosszú jogalkotási folyamat eredményeként született meg a döntés arról, hogy sem külön, törvény, sem pedig speciális büntető törvénykönyvi tényállás nem szankcionálja a családon belüli erőszak körébe sorolható cselekményeket. A Büntetőeljárási Törvénykönyv évi LI. törvénnyel való módosítása után július 1-jétől bevezette a távoltartás jogintézményét, valamint további törvénymódosítások is szolgálják a családon belüli erőszak elleni hatékonyabb küzdelmet. 3. Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszer A rendszerváltás óta eltelt időszakban fokozatosan kiépülő esélyegyenlőségi kormányzati intézményrendszert számos alkalommal szervezték át. Ezek a változások mindenekelőtt három kérdéskört érintettek. Az első, hogy a kormányzat kiemelten mely társadalmi csoportok esélyegyenlőségével foglalkozzon központi, országos szinten. A kormányzati hatáskör kezdetben a nemzeti és etnikai kisebbségre, a nőkre, majd a fogyatékos személyekre, valamint számos más csoport esélyegyenlőségének előmozdítására is kiterjedt. Jelenleg az Európai Unió anti-diszkriminációs jog szabályozása szempontjából mind a hat diszkriminációs ok kiküszöbölésére hivatott szervezeti egység jelen van a központi kormányzati struktúrában. A második kérdés a szakpolitikai területekre vonatkozott, vagyis hogy a hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozó szervezeti egység a magyar közigazgatás mely szervezeti rendszerében működjön. Általánosságban elmondható, hogy a központi kormányzat keretében működő szervezeti egységek leginkább a munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó minisztériumban kapnak helyet. Ez a szervezeti rendszer azonban csak korlátozott mértékben képes biztosítani az esélyegyenlőség általános érvényesítését (mainstreaming). Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszerrel kapcsolatos harmadik jelentős kérdéskör, hogy az érintett szervezeti egység a közigazgatási hierarchia mely szintjén helyezkedik el, és milyen hatáskörrel rendelkezik májusa óta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban működik az esélyegyenlőségi szakállamtitkárság, amely a gyermek-, és ifjúságpolitikával, a kisebbségpolitikával, a romák társadalmi integrációjával, a fogyatékos személyek 6

7 esélyegyenlőségével, a foglalkoztatási rehabilitációval, a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségével, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális (lmbt) emberek problémáival összefüggő feladatokkal foglalkozik. Emellett az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány. A tárcák közötti koordinációt szolgálja a Társadalmi Kirekesztés Elleni Tárcaközi Bizottság és a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság. A kormány és a civil szervezetek közötti együttműködés fórumai az Idősügyi Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, valamint a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács. A kormány 2004-ben hozta létre az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot. Az Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák (Esélyek Háza) célja, hogy a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésében közreműködjön, illetve, hogy együttműködjön az előítéletek csökkentése érdekében a térségben működő szervezetekkel, intézményekkel. Elsődleges célcsoportjai a Szerződés által felsorolt diszkriminációt elszenvedők. Az érdekvédelmi szervezetekkel közösen un Esélyegyenlőségi Fórumot működtetnek, mely önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek képviselőiből áll. Bár az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszer elsősorban központi kormányzati szinten működik, az Ebktv. alapján a települési önkormányzatok is elfogadhatnak helyi esélyegyenlőségi programot. Ebben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, és meghatározzák az esélyegyenlőségüket elősegítő célokat. Ezzel a lehetőséggel azonban eddig kevés önkormányzat élt. 4. A civil szervezetek szerepe a diszkrimináció elleni küzdelemben és az esélyegyenlőség előmozdításában A civil és érdekképviseleti szervezetek a diszkrimináció elleni fellépés szempontjából három csoportba sorolhatók: jogvédő szervezetek, szakszervezetek, valamint az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségét szolgáló civil szervezetek. Jelenleg néhány olyan professzionális, szakosodott jogvédő szervezet van, amelyek sikerrel visznek diszkriminációs ügyeket a bíróságon és az EBH előtt. A jogvédő szervezetek különösen a roma személyekkel szembeni diszkrimináció terén értek el sikereket. Ezek a jogi eljárások nagyon fontos szerepet játszanak a jogi szabályozás fejlesztésében, és a médián keresztül a közvélemény figyelmének felkeltésében. Alapvető érdek, hogy növekedjen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások száma. A szakszervezetek elsősorban a női munkavállalók esélyegyenlőségének előmozdítása terén aktívak. Ennek érdekében hozták létre többek között az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül működő Esélyegyenlőségi Albizottságot is. A szakszervezeti konföderációk női tagozatai komoly tapasztalatokat szereztek a nők esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzések, konferenciák, tájékoztató kampányok megszervezésében. Az 7

8 Ebktv. szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szerv és többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság köteles - a szakszervezet bevonásával - esélyegyenlőségi tervet készíteni, amely a munkahelyi esélyegyenlőség biztosításának fontos eszköze lehet. Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók, különösen a nők, negyven évnél idősebb munkavállalók, romák, fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó céljait és eszközeit. Sajnos eddig sok arra kötelezett munkáltató nem készített esélyegyenlőségi tervet, de - várhatón től az EBH pénzbírsággal sújthatja őket. Elmondható azonban, hogy mivel az esélyegyenlőségi tervek viszonylag újdonságnak számítanak a munka világában, szükség lenne mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek részére egy általánosan hozzáférhető és könnyen használható szakmai- módszertani háttér megteremtésére. Országszerte több száz olyan alapítvány, egyesület működik, amelyek aktívan részt vesznek a különböző társadalmi csoportok esélyegyenlőségének előmozdításában. Az utóbbi években számos képzési program szolgálta ezeknek a civil szervezeteknek a szakmai támogatását, részben közösségi forrásokból. A civil szervezetek által, illetve a részükre szervezett képzések gyakori problémája, hogy azok sok esetben általános témákat érintettek, nem kapcsolódtak a szervezetek tényleges gyakorlati tevékenységéhez, valamint esetleges volt a résztvevők kiválasztása. II. Az Európai Év nemzeti stratégiája és prioritásai A jogszabályban biztosított és a valóban megélt egyenlőség közti különbség felszámolásán Magyarországon is számos erre hivatott szerv és szervezet dolgozik. A 2007-es Európai Év a maga eszköztárával ezt az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség megvalósulását elősegítő tevékenységet támogatja. A már folyamatban levő és az Európai Év keretében létrejövő intézkedések és események szinergikus hatást érnek el, kölcsönösen támogatva, kiegészítve és erősítve egymást. Az Európai Év magyar célkitűzéseit összefoglaló Nemzeti stratégia és prioritások a nemzeti kontextus által felvázolt nehézségek és kihívások tekintetében természetéből adódóan a lehetséges lépések és intézkedések csak egy részére kísérelhet meg választ adni. A diszkrimináció szerteágazó és mélyen gyökerező problémájára egy korlátozott időtartamú és finanszírozású program keretei nem jelenthetnek teljes megoldást. Mindazonáltal a Nemzeti stratégia és prioritások a rendelkezésre álló források és eszközök leghatékonyabb, legsokoldalúbb és leginkább fenntartható felhasználására törekszik. Az Európai év magyar nemzeti stratégiája és prioritásai a Határozat és a VP/2006/006 sz. korlátozott ajánlattételi felhívásban foglaltak figyelembe vételével az alábbi prioritásokon, általános megközelítési elveken nyugszik: 1. Az Európai év négy közösségi alap-célkitűzésének (jogok, képviselet, elismerés, tiszteletben tartás) figyelembe vétele minden tevékenységben 8

9 Az Európai Évre vonatkozó négy közösségi célkitűzés mintegy összefoglalása a megkülönböztetés-mentesség terén kívánatos általános fejlődésnek és továbblépésnek, szemléletmód-, illetve attitűdváltásnak. A magyar nemzeti stratégia kiemelt szerepet szán az esélyegyenlőséghez és megkülönböztetés-mentességhez való jogok tudatosításának, ezek elsajátításának, valamint a jogorvoslati lehetőségek megismerésének. Ebben természetes partnerek az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a jogsegélyszolgálatok, a szakmai szervezetek, az érintettek érdekeit védő civil szervezetek, valamint a munka világában a szociális párbeszéd résztvevői. A képviselet vagy részvétel elve a megkülönböztetést elszenvedők hatalommal való felruházásának szükségességét, valamint a nők és férfiak kiegyensúlyozott társadalmi szerepvállalását jelenti. Az Európai Év által generált társadalmi vita feltehetően egyik legjelentősebb témája lesz ez a célkitűzés mind a szakmai, mind a média fórumokon, hiszen a probléma a társadalom minden szektorában és szintjén jelentkezik. Az elismerés, mint a sokféleség és az egyenlőség ünneplése, talán leginkább a hétköznapok szintjén, az emberek együttélése során jelentkezik. A sokféleség egyre inkább megélt napi valóság Magyarországon is, ennek pozitív oldalát teszik mindenki számára nyilvánvalóvá a közös ünneplések, események, mint amilyen például az Esélyegyenlőség Napjának megünneplése. A tiszteletben tartás, a másság elfogadása, a sztereotípiák, az előítéletek és az erőszak felszámolása alapvető elvárás a társadalom minden tagjával szemben. Az Európai Év közösségi és nemzeti szintű információs és promóciós kampánya ráirányítja a figyelmet ezekre a problémákra, míg egyes különösen a fiataloknak szóló programok segítenek a társadalmi kohézió értékeinek felmutatásában. 2. A Szerződés 13. cikke által felsorolt hat diszkriminációs ok (nemi, faji vagy etnikai származás, vallás vagy hitbéli meggyőződés, fogyatékosság, kor, szexuális irányultság) mindegyikének kiegyensúlyozott kezelése, kiemelten a több diszkriminációs ok kombinációján alapuló megközelítése A magyarországi szakmapolitikai gyakorlat hagyományosan a hátrányos helyzetű célcsoportok (elsősorban nők, romák, fogyatékos személyek) önálló területként kezeli, amely a kormányzati struktúrák változása során és az Ebktv évi elfogadása révén egyre koherensebb képet mutat. Bár a területek jogszabályi és intézményi háttere közt számos eltérés található, az Európai Év négy célkitűzése mindegyik szakmapolitikai terület, illetve diszkriminációs ok számára értelmezhető. Mivel a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés annál hatékonyabb, minél nagyobb támogatottsággal bír, így kézenfekvő, hogy az egyes területek összehangoltan és közösen lépjenek fel. Az egyes csoportokat érő, esetlegesen eltérő mértékű hátrányos megkülönböztetés mind a kutatások, mind a jogesetek, mind pedig az egyes civil igényekre válaszoló helyi kezdeményezések terén jelentkezni fog. A hat diszkriminációs ok kiegyensúlyozott kezelésének további indoka, hogy csak a csoportok együttes megközelítésében nyílik lehetőség a többszörös diszkrimináció 9

10 kérdéskörének feltérképezésére és megvitatására. Mivel a többszörös diszkrimináció nagyobb hátrányt jelent, mint két, vagy több diszkriminációs ok összeadódása, ezért különösen súlyos jelenség, amelyet mindeddig sajnálatos módon nem tematizáltak. A téma megközelítésében segítséget nyújt az a tanulmány, amelyet több, az Európai Év témakörét érintő tanulmány mellett, az Európai Bizottság ad ki. 3. Decentralizáció (inkább szubszidiaritás) az intézkedések jelentős részének megvalósítása regionális/megyei/helyi szinten Mivel sok esetben jogos a felvetés, hogy a nemzeti szintű tevékenységek túlságosan is Budapestre koncentrálódnak, így a Nemzeti stratégia és prioritások tervezésének és megvalósításának egy része regionális/megyei/helyi szinteken valósul meg. Ezáltal lehetőség nyílik nemcsak a helyi szintű igények még célzottabb kielégítésére, hanem a helyi civil szervezetek és szereplők összefogására, valamint hálózatépítésre. A helyi média bevonásával az Európai Év üzeneteinek mind személyesebb és emberközelibb továbbítására nyílik lehetőség. Az Európai Év helyi szintű megvalósítását az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Esélyek Háza 2006-ra megyei szinten országos lefedettséget elérő intézményrendszere biztosítja. 4. A diszkrimináció elleni fellépés összes lehetséges szereplőjének megszólítása, illetve bevonása az Európai Év eseményeibe Annak érdekében, hogy az Európai Év üzenetei minél több emberhez eljussanak, minden lehetséges szereplő bevonása szükséges mind nemzeti, mind regionális, mind helyi szinteken. Ennek érdekében a nemzeti stratégia és prioritások mind a véleményezés, mind a végrehajtás és monitorozás terén be kívánja vonni az érintett szakmai és civil érdekképviseleti szervezeteit, a munkavállalói és munkáltatói szervezeteket, valamint a diszkrimináció elleni fellépésért felelős és abban szerepet vállaló kormányzati, önkormányzati és egyéb hatósági szereplőket is. Ilyen értelemben az Európai Év a hátrányos megkülönböztetés és esélyegyenlőség témakörében támogatja a társadalmi diskurzus és vita kialakulását és továbbfolytatását, valamint jelentős eszköz lehet a szereplők közti hálózatépítésben, amely további jövőbeni együttműködések alapja lehet. 5. Gender mainstreaming a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének érvényesítése minden, az Európai Évvel kapcsolatos tevékenységben Az Európai Évnek figyelembe kell vennie, hogy a nők és férfiak eltérően tapasztalják meg a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy hitbéli meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést áll a Határozat 4. cikkében, ezért elengedhetetlen a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének érvényesítése a Nemzeti stratégia és prioritások minden intézkedésében és eseményében. A gender mainstreaming, mint a szakmapolitikák, a döntéshozatal, a forrásokhoz való hozzáférés, a módszertan, a végrehajtás, valamint a monitoring és az értékelés terén érvényesítendő horizontális szempontrendszer, még nem tekint vissza hosszú múltra 10

11 Magyarországon. Az Európai Évvel kapcsolatos teendők megvalósításához a Strukturális Alapokra vonatkozó közösségi szabályozás alapján a Nemzeti Fejlesztési Terv I., illetve az EQUAL Közösségi Kezdeményezésben megvalósított jó gyakorlat nyújthat támpontot. Az Európai Év magyarra is lefordított tájékoztatója mellett szakmai segítséget jelentenek többek közt a két említett program keretében megjelent útmutatók is. 6. Akadálymentesítés A hétköznapi környezet az emberek jelentős csoportja számára számos, sok esetben leküzdhetetlen akadályt jelent. Az akadályokkal teli környezetben való boldogulás megkönnyítése össztársadalmi kérdés, amely több társadalmi csoport érdekében is áll. Mind az idősek, a betegek, a gyermekek, az egészségkárosodással élők, mind pedig a kisgyermekkel közlekedők számára fontos és elengedhetetlen a fizikai akadálymentesítés. Azon túlmenően, hogy a Nemzeti stratégia és prioritások keretében szervezendő események fizikailag akadálymentesített környezetben valósulnak meg, kiemelt figyelmet kell fordítani az info-kommunikációs akadálymentesítésre is, hiszen az Európai Év üzenetei is csak ez által hozzáférhetők minden érintett számára. III. A civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció A kormányzati oldal, a civil társadalom, a társadalmi párbeszéd szereplői és a további érdekelt felek együttes konzultációja szükséges és elengedhetetlen az Európai Év sikerességének szempontjából. Mivel a megkülönböztetés-mentesség és az esélyegyenlőség csak teljes társadalmi összefogással érhető el, az Európai Év keretében történő együttműködés minden érintett szereplő közös érdeke. Nemzeti Végrehajtó Testület Tagállami kijelölés alapján az Európai év Nemzeti Végrehajtó Testületének szerepét a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztálya látja el. Az Európai Évre való felkészülés során a Nemzeti Végrehajtó Testület feladata a nemzeti stratégia és prioritások meghatározása, a közösségi támogatásra javasolt intézkedések meghatározása, a közösségi támogatás alapját képező VP/2006/006 sz. korlátozott ajánlattételi felhívás megválaszolása, valamint az Európai Bizottság jóváhagyása után a támogatási megállapodás aláírása. Tagállami szinten a megállapodásban foglaltak végrehajtásáért a Nemzeti Végrehajtó Testület a felelős. Ennek értelmében 2007 során koordinálja és ellenőrzi a nemzeti intézkedések végrehajtását, kezeli és figyelemmel kíséri az év költségvetését, együttműködik a kommunikáció tekintetében az Európai Bizottság által tenderen kiválasztott ügynökséggel, folyamatos konzultációt tart a civil társadalommal és az érintettekkel, valamint összefoglaló szakmai és pénzügyi beszámoló készít az év eseményeiről. 11

12 Szakértői Munkacsoport A civil társadalom és az érdekelt felek bevonásáról az Európai Évvel kapcsolatos munkálatokba az Európai Bizottság felhatalmazása alapján a Nemzeti Végrehajtó Testület dönt. A testület az Európai Év teljes lebonyolítását a tervezéstől a végrehajtáson át a monitoring és értékelés folyamatáig egy az erre a célra létrehozott Szakértői Munkacsoporttal való együttműködésben képzeli el. A Szakértői Munkacsoport a felkérés alapján közreműködik az Európai évet meghatározó Nemzeti stratégia és prioritások meghatározásában, a Nemzeti Végrehajtó Szerv által kiírt pályázati kiírások előkészítésében és elbírálásában, figyelemmel kíséri a monitoring munkálatokat és a végrehajtást, valamint részt vesz az Európai Évvel kapcsolatos kommunikációs teendőkben. A Szakértői Munkacsoportban való részvételre a Határozat, az Operatív iránymutatások és a VP/2006/006 sz. korlátozott ajánlattételi felhívásban foglaltak alapján az összes érintett szervezet meghívást kapott. A munkacsoportban a nemek aránya kiegyensúlyozott. Kormányzati képviselet A kormányzati oldalt a hat kijelölt diszkriminációs ok alapján egyrészt a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakfőosztályai, illetve osztályai; a Roma Integrációs Főosztály (faji vagy etnikai származás); a Fogyatékosügyi és Rehabilitációs Főosztály (fogyatékosság); a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőség Osztály (nem); az Ifjúsági Osztály (kor, szexuális orientáció); és az Idősügyi Tanács Titkársága (kor); másrészt az Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága (vallás vagy hitbéli meggyőződés) képviselik. Civil képviselet Magyarországon a hátrányos megkülönböztetésnek kitett emberek érdekeit védő vagy képviselő civil szervezetek országos szinten az egyes diszkriminációs okok mentén szerveződnek. Az országos érdekegyeztető fórumokat vagy törvény (Országos Fogyatékosügyi Tanács), vagy kormányhatározat hozta létre (Idősügyi Tanács, Romaügyi Tanács, Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács). Jellemző rájuk, hogy mind kormányzati, mind civil, mind szakértő tagjaik vannak és konzultatív, véleményező, javaslattevő feladatot látnak el a Kormány felé a szakterületeket érintő szakmai kérdésekben. Bizonyos értelemben kivétel ez alól az ifjúság terén működő Gyermek-, és Ifjúsági Konferencia, mely az Európai Ifjúsági Fórum nemzetközi ernyőszervezet tagszervezete, valamint a szexuális orientáció területe, mely jelenleg még nem rendelkezik országos szintű érdekegyeztető fórummal. Ez utóbbi területen a Nemzeti Végrehajtó Testület a Melegek és Leszbikusok Nemzetközi Szövetségének egyik magyar tagszervezetét kérte fel a munkacsoportban való részvételre. A Szakértői Munkacsoportba az országos érdekegyeztető fórumok kijelölése ill. felkérés alapján az alábbi civil szervezetek küldtek képviselőt: Romaversitas Alapítvány (faji vagy etnikai származás), Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (fogyatékosság), Női Érdek (nem), Dr. Hun Nándor Egészségileg Hátrányos Helyzetű Nyugdíjasok Egyesülete (kor), 12

13 Gyermek és Ifjúsági Konferencia (kor), valamint a Háttér Társaság a Melegekért (szexuális orientáció). További meghívottak További meghívott a Szakértői Munkacsoportba az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amely az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését országos hatáskörű közigazgatási szervként ellenőrzi, és amely hatóság a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000/43/EK irányelv jogharmonizációs kötelezettségeként alakult meg. A munka világát és a társadalmi párbeszédet a munkacsoportban elsősorban az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói és munkavállalói oldala képviselik. A regionalitás, mint a decentralizáció érvényesítése kiemelt szempontként szerepel az Európai Év célkitűzéseinek magyarországi megvalósításánál. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége úgy, mint az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának magyar tagszervezete vesz részt a munkacsoport tevékenységében. Az Európai Év eseményeinek tervezése és megvalósítása a civil társadalom és az érdekelt felek bevonásával A Nemzeti stratégia és prioritások dokumentum megtervezésével kapcsolatban a civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció első körben informális, majd később formális formában a Nemzeti Végrehajtó Testület kinevezésével vette kezdetét. A konzultáció amely a kormányzati szerkezetváltozások miatt sajnálatos módon lerövidült egyrészt a Szakértői Munkacsoport általi szűk körben történt véleményezést, másrészt pedig egy, az interneten biztosított nyilvános hozzászólási lehetőséget jelentett. A Nemzeti Végrehajtó Testület számára a civil társadalommal és az érdekelt felekkel folytatott hosszú távú konzultáció kereteit az Európai Év során a Szakértői Munkacsoporttal való folyamatos együttműködés jelenti. A rendszeres összejövetelek lehetőséget teremtenek a civil szervezetek szakmai véleményének folyamatos kikéréséhez, továbbá alkalmat adnak a visszacsatolásra, az eredeti elképzelések esetleges módosításaira. A Szakértői Munkacsoportba bevont civil szervezetek nemcsak a civil szakmai vélemények és szempontok kinyilvánításában töltenek be fontos szerepet, hanem az Európai Évvel kapcsolatos kommunikációban is. Segítségükkel az Európai Év eseményei nemcsak folyamatosan szerepelnek az országos érdekképviseleti szervezetek napirendjén, de hozzájárulhatnak a mind inkább célzott és megfelelő pályázatok generálásához, valamint az érintettek személyes jó példáinak nemzeti és regionális szintű kommunikációban való megjelenítéséhez. IV. Az Európai Év nemzeti stratégiájának és prioritásainak végrehajtása 13

14 A Nemzeti stratégia és prioritások megvalósulási színterei A Nemzeti stratégia és prioritások által meghatározott intézkedések egyrészt központi, másrészt regionális/megyei/kistérségi/helyi szinten valósulnak meg. A decentralizáció és a szubszidiaritás elve mentén jó és szükséges, ha egyes tevékenységek az országos figyelem középpontjában állnak, míg más események inkább, minél több szereplő bevonása mellett, egy személyesebb, közvetlenebb formában fejtenek ki hatást. A Nemzeti stratégia és prioritások keretében elsősorban az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Esélyek Házai feladata lesz az Európai év üzeneteinek regionális/megyei/kistérségi/helyi szintre vitelének megvalósítása. A 2004 óta folyamatosan létrehozott, megyei és budapesti szinten országos lefedettségű hálózat tapasztalata és helyi beágyazottsága garanciát jelent az Európai Év keretében történő események helyi igényekhez történő illeszkedéséhez. Az Európai Év közösségi ajánlásai alapján tervezett konkrét nemzeti intézkedések 1. Nemzeti nyitó konferencia (771/2006/EK határozat, Melléklet II. 6. a) A 2007 februárjára tervezett konferencia az Európai Év hivatalos nyitó konferenciája, a berlini Egyenlőségi csúcstalálkozót követően rendezzük meg Budapesten. A rendezvény célja az Európai Év megvalósításába bevont szereplőkön kívül a minél szélesebb közvélemény megszólítása, az általános figyelemnek az Európai Év fő mondanivalóira való irányítása. A konferencia keretében nyilvánosan is bemutatjuk az Európai Bizottság által hivatalosan is jóváhagyott Nemzeti stratégia és prioritások, valamint felvezetjük azokat a témákat, amelyekre az Európai Év során szorgalmazott társadalmi párbeszédben kiemelt figyelmet fordítunk. Aktualitásként szerepel a Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv érintett célcsoportokra vonatkozó stratégiájának bemutatása is. A rendezvények célcsoportja a lehető legszélesebb spektrumú: a döntéshozók, a szakma, jogvédő szervezetek, szakszervezetek, munkáltatók, valamint az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségét szolgáló civil szervezetek és a média. 2. Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Esélyek Háza (771/2006/EK határozat, Melléklet II. 6. b) Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat Esélyek Háza célja és feladata a kormányzat esélyegyenlőségi politikájának, esélyteremtő programjainak támogatása, a hátrányos helyzetű csoportok (romák, fogyatékos személyek, gyermekek, idősek, nők, hátrányos helyzetű térségben élők, lmbt emberek) társadalmi befogadását elősegítő integrációs szakpolitikák közvetítése. A hálózat munkatársai tapasztaltak mind a tolerancianövelő, az előítélet és a sztereotípiák elleni küzdelmet megcélzó programok és tréningek, a konfliktuskezelés, a tanácsadás, a hálózatépítés terén, mind szakmai műhelyek, civil fórumok rendezésében, fotó-, és rajzpályázatok kiírásában, tematikus kiadványok megjelentetésében, mind pedig a nyilvánosság elérésében és a helyi médiával való kapcsolatépítésben. 14

15 Ezekre a tapasztalatokra építve - valamint az Egyenlő Bánásmód Hatósággal való korábbi együttműködésükre - továbbá a évi tevékenységeik közé szervesen illeszkedve az Európai Év keretében önálló programok szerepelnek. 3. Kutatás Szakmai háttér (771/2006/EK határozat, Melléklet II. 6. c) Az Európai év keretében tárgyalt hat diszkriminációs ok tekintetében a jelenleg rendelkezésre álló magyar kutatások eltérő mennyiségűek és összetételűek. Ezért is nagyon időszerű, hogy az Európai Év legfontosabb kérdéseinek (egyenlőség, esélyegyenlőség, megkülönböztetés-mentesség, sokféleség, többszörös megkülönböztetés stb.) alapos megvitatását szolgáló felmérések és tanulmányok készüljenek, valamint, hogy a megkülönböztetés-mentesség és esélyegyenlőség megvalósítását célzó lehetséges eszközök úgy, mint pozitív intézkedések és adatgyűjtés is szóba kerüljenek. Az első lépés e tekintetben a már meglévő kutatások és szakirodalom összesítése és a szükséges és hiányzó adatok meghatározása, a továbbiakra tervezhető kutatási-szakmai terv összeállítása. Az intézkedés közvetlen kedvezményezettjei a kutatásban résztvevő, diszkriminációval, kirekesztéssel és esélyegyenlőség témákkal foglalkozó szakemberek. Az intézkedés további, közvetett kedvezményezettei az eredményeket felhasználó szélesebb értelemben vett szakma, a témával kapcsolatba kerülő döntéshozók, jogi és egyéb tanulmányokat folytató fiatalok. Az ő bevonásuk a kutatást lezáró szakmai rendezvény és az elkészített írásos szakmai anyagok terjesztése révén valósul meg. 4. Esélyegyenlőségi tervek kampány, képzés, díj, konferencia (771/2006/EK határozat, Melléklet II. 6. b) A munkahelyi diszkrimináció megszüntetésének megvalósítása és az egyenlő esélyek biztosítása az Ebktv. által előírt egyik leghatékonyabb eszköze az esélyegyenlőségi tervek készítése. Bár ez csak az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságokra ró ilyen kötelezettséget, a társadalmi felelősségvállalás és a munkahelyi minőségbiztosítás iránt elkötelezett munkáltatók, valamint több önkormányzat, szakmai szervezet és civil szervezet is jó példát mutat és tevékeny e területen. Az esélyegyenlőségi tervek elkészítésének szükségessége viszonylag új fejlemény Magyarországon, amelynek jelenleg még sem kiterjedt módszertana, sem hagyománya nincsen. Ezen kíván a tervezett intézkedés segíteni, amelynek első fázisában nemzetközi és a már meglévő magyar jó példákra alapozott képzések, workshopok segítik a munkáltatókat és a szakszervezeteket egyaránt. Az intézkedés második része egy országos díj alapítása és egy szakmai konferencia keretében történő nyilvános odaítélése. Ez motivációt, a helyes gyakorlat megismerését és vonzerőt jelenthet olyan munkáltatók számára is, akik számára jelenleg nincs törvényi kötelezettség e tervek elkészítésére. Az egész folyamatot végigkíséri egy információs kampány, amely kifejezetten a munkáltatókat és a szakszervezeteket szólítja meg. Külön aktualitást ad az intézkedésnek, hogy az Ebktv. jelenleg folyamatban levő módosítása a jövőben pénzbírsággal és akár a jogsértés nyilvánosságra hozatalával is szankcionálhatja a törvényi előírást nem teljesítőket. 5. Záró konferencia 15

16 (771/2006/EK határozat, Melléklet II. 6. a) Az Európai Év nemzeti szintű zárására egy zárókonferencia keretében kerül sor 2007 decemberében, az európai szintű zárórendezvény után. Az esemény helyszíne nem Budapest, hanem egy vidéki város, amely később születik döntés. A rendezvény célja az Európai Év eseményeinek, sikereinek és kihívásainak összegzése, a szakmai előrelépések összefoglalása, a jövőre vonatkozó szakmapolitikai elképzelések megfogalmazása, valamint a sokszínűség ünneplése. 6. Tudatformáló kampány - Média (771/2006/EK határozat, Melléklet I. 2.) Mivel az Európai Év kiemelt célja a figyelemfelkeltés, ezért a nyilvánosság elérése és a folyamatos, célzott és minőségi kommunikáció a Nemzeti stratégia és prioritások elengedhetetlen feltétele. A Nemzeti Végrehajtó Testület szoros együttműködést tervez az Európai Bizottság által kiválasztott, a közösségi és egyben nemzeti szintű információs és promóciós kampányért felelős céggel annak érdekében, hogy az Európai Év üzenetei és a jó példák minden érintetthez és minden az érintettekért tevékenykedő szervezethez és szervhez eljussanak. Ebben segít egy, a nemzeti végrehajtásról részletesen tájékoztató honlap, egy rendszeresen megjelenő papíralapú hírlevél, továbbá jelentős szerepet kap a Szakértői Munkacsoport, valamint érdekképviseleti szervezetek. A médiával való együttműködésnek általános szempontjai a média figyelmének felhívása, valamint a helyi média bevonása. További elengedhetetlen szempont, hogy minden az Európai Év által támogatott eseménynek nyilvánossági terve legyen, valamint hogy ez az infokommunikációs akadálymentesítés szempontjainak, illetve az Európai Év központi nyilvánosságra vonatkozó előírásainak megfeleljen. További programok További lehetőség önálló kezdeményezések számára, hogy erkölcsi támogatást kapjanak, amennyiben a Nemzeti Végrehajtó Testület a Szakértői Bizottság javaslata alapján az eseményt az Európai Év célkitűzéseivel megegyezőnek találja. Ennek részletesebb szabályozása az Európai Bizottság részéről egy későbbi időpontban várható. V. Az Európai Évvel kapcsolatos nemzeti stratégia és prioritások, valamint a kiválasztott egyedi intézkedések elvárt eredményei/hatása Az Európai Év közösségi szintű célkitűzése, hogy a diszkrimináció elleni fellépés és az esélyegyenlőség elősegítése terén elért eddigi eredményekhez képest minden résztvevő állam további lépéseket tegyen az igazságos társadalom irányába, ahol a de jure és a de facto egyenlőség egyre inkább közelít egymáshoz. Az Európai Év egyik legfontosabb feladata, hogy az üzenetek a tagállamok minden társadalmi rétegéhez eljussanak, és minden embert megtaláljanak. Csak ezáltal nőhet a téma ismertsége és tudatosulhat az egyenlő bánásmód joga, illetve kötelezettsége. Az Európai Év célcsoportja ezért egyrészt minden állampolgár, vagyis a nagyközönség, maguk az érintettek, civil szervezetek, valamint az anti-diszkriminációs politikáért és esélyegyenlőség előmozdításáért felelős intézményrendszer. Fontos, hogy az üzenetek 16

17 eljussanak a közbeszéd alakítóihoz, hiszen ők azok, akik pozitív véleményükkel, ismertségükből fakadóan az ügyet előrevihetik, valamint a témát folyamatosan napirenden tarthatják. Ebből a szempontból is kiemelt jelentősége van az Európai Év keretében kiválasztott nemzeti nagyköveteknek, akik arcukat adják a közös célkitűzésekhez. Egyértelmű mutatói lesznek az Európai Évnek a rendezvényeken résztvevők száma és összetétele, a programok megvalósításába bevont szervezetek száma, a kulcsfontosságú témák napirendre tűzése és releváns szakmapolitikai javaslatok, továbblépési lehetőségek felvázolása. Hatásindikátorként fontos a média-megjelenés és a szakmai publikációk száma, valamint a minőségében és mennyiségi változást mutató esélyegyenlőségi tervek száma is. Veszélyek Az Európai év végrehajtása szempontjából az alábbi nehézségekkel, veszélyekkel kell számolni: Nem sikerül a bonyolult szakmai tartalmakat a hétköznapi emberek nyelvén megfogalmazni, így azok nem érnek célba. Kiemelt figyelmet fordít ezért a Nemzeti Végrehajtó Testület az üzenetek egyszerűsítésére, és az ún. easy language használatára. Az újszerű együttműködés nehézséget jelent a hat diszkriminációs szakterület képviselőinek, akik korábban nem ismerték egymást, és nem dolgoztak még együtt. A Szakértői Munkacsoport ülései többek közt jó alkalmat adnak egymás szakterületeinek jobb megismerésére és a párbeszéd kialakítására. Amennyiben igény mutatkozik rá, informális egyeztető anti-diszkriminációs fórumként az Európai Év után is továbbműködhet a munkacsoport. A szűkre szabott költségvetés nem képes egyéni programokat támogatni, így egyes szervezetek csalódottak lehetnek. Ennek kiküszöbölésére született javaslat az, hogy az Európai Év végrehajtásában résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy az érintett célcsoportokat támogató egyéb forrásokról tájékoztatást adjanak, illetve lehetőség szerint felkészítést tartsanak. Az Európai Év során az általános társadalmi közbeszédet egyéb, aktuális gazdasági és politikai témák uralják. Bár erre nem lehet felkészülni, fontos, hogy az igazán nagy, országos jelentőségű események az Európai Év során kellő visszhangot kapjanak. További teendő e tekintetben, hogy az év során futó egyéb hasonló témájú, közös célcsoportokat megszólító kampányok együtt érjenek el hatást, szinergiát kiváltva ezzel. Lehetőségek A veszélyek mellett, amelyekkel számolni kell és fontos felkészülni rájuk, érdemes az Európai Év kapcsán keletkező lehetőségeket is előre feltérképezni. Ezek lehetnek: Az eddig elszigetelten, egymás mellett működő szakterületek, társadalmi csoportok érdekeiért dolgozó szervezetek megismerik egymást, és olyan együttműködések jönnek létre az Európai Év során, amelyekre a jövőben is alapozni tudnak. 17

18 A hátrányos megkülönböztetés által veszélyeztetett emberek valós szükségletei kerülnek előtérbe azáltal, hogy nem csak személyiségük egy részére helyeződik a hangsúly, mint például meleg, vagy fogyatékos személy, hanem komplex megközelítésre is mód nyílik. Olyan témák is előtérbe kerülnek, amelyekre eddig kevés figyelem irányult, mint az indirekt diszkrimináció, az idős és fogyatékos személy elleni erőszak, vagy a szexuális zaklatás. Létrejön egy olyan információs bázis, amely összefogja az eddig szétszórtan megtalálható adatokat és aktualitásokat a diszkrimináció és az esélyegyenlőség terén és teljes képet ad a témáról. Az adatbázis létrehozása után a fenntartás és fejlesztés már sokkal könnyebb feladatot jelent majd. VI. Az Európai Év végrehajtásának monitorozása nemzeti szinten Az Európai Év nemzeti szintű tevékenységei időben és térben koncentráltan kerülnek végrehajtásra. A közösségi szabályozás szerint a Nemzeti stratégia és prioritások nemzeti szintű megvalósítása az Európai Bizottság jóváhagyása, illetve a támogatási megállapodás megkötése után indulhat. Ez természetesen nem zárja ki az egyes intézkedések időközben történő előkészítésének fontosságát, hiszen csak a szakmailag és pénzügyileg jól előkészített programtervek válhatnak az Európai Év során valóban sikeressé. Az Európai Év nemzeti szintű végrehajtásának monitorozása, vagyis a szakmai és pénzügyi megvalósulás folyamatos nyomon követése kiemelt felelőssége és feladata a Nemzeti Végrehajtó Testületnek. Erről az év zárását követően be kell számolnia az Európai Bizottságnak. Beszámolási kötelezettségének teljesítése érdekében egyrészt támaszkodhat egy az Európai Unió szintjén az év teljes egészében zajló értékelési folyamatra, a Szakértői Munkacsoport munkájára és az általa képviselt érdekképviseleti szervezetek visszajelzéseire, valamint az egyes intézkedések felelőseinek szakmai és pénzügyi beszámolóira. Folyamatos közösségi szintű értékelés Az Európai Unió szintjén, az év során számos közösségi szintű tevékenységre kerül sor, mint az unió-szerte folytatott információs és promóciós kampány, a nyitó és záró konferenciák, számos kutatás és tanulmány, valamint egy olyan folyamatos értékelő munka, amelyet egy tenderen kiválasztott cég végez. Az értékelés az Európai Év számos szempontjára kiterjed, mind közösségi, mind nemzeti szinten. Mivel az elkészült értékelések fontos visszajelzést jelentenek a Nemzeti Végrehajtó Testület számára, kiemelten fontos, hogy intenzív információáramlás legyen a testület és az értékelést végző cég között. A közösségi és nemzeti szintű együttműködést és személyes információ-cserét segíti elő az Európai Év során működtetett Tanácsadó Bizottság, Tanácsadó Csoport és ún. Ad-hoc inter-service csoport, valamint az európai szintű ernyőszervezetek hálózatainak e témában végzett tevékenysége is. A Szakértői Munkacsoport szerepe 18

19 A Nemzeti Végrehajtó Testület az Év során folyamatosan tájékoztatja a Szakértői Munkacsoportot a Nemzeti stratégia és prioritások végrehajtásának üteméről, a közösen megállapított és elfogadott szakmai kritériumok teljesítéséről. Ennek időzítése természetesen az egyes intézkedések időbeli megvalósulásától is függ, hosszabb programok esetében rész-beszámolók bekérésére kerül sor. Amennyiben előfordul, hogy a várthoz képest nagyobb eltérések mutatkoznak, a munkacsoport javaslatot tesz a Nemzeti Végrehajtó Testület számára a szükségesnek vélt időközbeni korrekciókról. Önértékelés és szakmai és pénzügyi beszámoló az egyes intézkedések tekintetében Mivel a Nemzeti stratégia és prioritások központi célkitűzései minden egyes intézkedés keretében meg kell, hogy valósuljanak, minden intézkedés tekintetében pályázati kiírásban és/vagy szerződésben is rögzített elvárás az Európai Év négy közösségi alapcélkitűzésének (jogok, képviselet, elismerés, tiszteletben tartás) figyelembe vétele, a hat diszkriminációs indok mindegyikének kiegyensúlyozott kezelése, a diszkrimináció elleni fellépés összes lehetséges szereplőjének megszólítása, a gender mainstreaming, valamint az akadálymentes megvalósítás. A rendezvények és egyéb események esetén fontos visszajelzést adnak a végrehajtó felé a résztvevők által kitöltött értékelő lapok, amelyek minden beszámoló részét képezik. A szakmai szempontok megvalósítása érdekében a Nemzeti Végrehajtó Testület természetesen mind segédanyagok, mind pedig igény esetén személyes szakmai segítségnyújtás keretében is támogatást nyújt a végrehajtóknak. Az Európai Év szakmai-technikai záró-beszámolója Az Európai Év zárását követő három hónapon belül, minden Nemzeti Végrehajtó Testület el kell készítenie egy összegző jelentést az Európai Bizottság számára, amely egy technikai beszámolóból és egy pénzügyi zárójelentésből áll. A szakmai-technikai beszámoló összegzi a Nemzeti stratégia és prioritások végrehajtását, beszámol arról, hogy mennyire felelt meg a megvalósítás a kezdeti terveknek és elvárásoknak, mik voltak az esetleges eltérések, módosítások okai. Kiemelt szempontja a jelentésnek a fenntarthatóság. Budapest, december 19

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014

MSZOSZ. A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója. Norway Grants 2009-2014 MSZOSZ A HVDSZ 2000 (Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete) a Hajdú-Bihar megyei Régió támogatója Szociális párbeszéd továbbfejlesztése a munkavédelemben Norway Grants 2009-2014 Hajdú-Bihar:

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

M i n i s z t e r i r e n d e l e t

M i n i s z t e r i r e n d e l e t SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 23.578-3/2007-SZMM M i n i s z t e r i r e n d e l e t a szociális és munkaügyi miniszter felügyelete alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Miskolc, 2010. november 17. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Teremts esélyt magadnak és másoknak!

Teremts esélyt magadnak és másoknak! Teremts esélyt magadnak és másoknak! Graczka Sylvia 2008. június 26., Budapest SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány Az esélyegyenlőség fogalma Egyenlő bánásmód Az egyenlő bánásmódról szóló törvény

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY

INFORMÁCIÓS KIADVÁNY INFORMÁCIÓS KIADVÁNY IDÉZET 2 TISZTELT OLVASÓ! ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 - Területi együttműködést elősegítő programok a Mezőtúri járásban Napjainkban egyre több figyelem fordul azok felé, akik élethelyzetükből

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT

BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE SZERVEZETFEJLESZTÉSI FELMÉRÉS BELSŐ ELLENŐRZÉS KÉZIRAT InterMap Térinformatikai Tanácsadó Iroda 1037 Budapest, Viharhegyi út 19/c. Tel.: 06-1-212-2070, 06-1-214-0352, Fax: 06-1-214-0352 Honlap: www.intermap.hu, e-mail: info@intermap.hu BÜKKSZENTKERESZT ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

Így, ha egy cég betartja a különböző limiteket és feltételeket, tízezer forintnyi fizetésemelés esetén - kétszázezer forintos bruttó bérrel számolva - a béren kívüli juttatások használatával 2850 forintnyi

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2007. november 30-i ülése 11. sz. napirendi pontja Javaslat együttműködési megállapodások elfogadására a megyében működő fogyatékosok érdekvédelmi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében

GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében GYES-menedzsment a munkáltatók és a munkavállalók szerepe a nők sikeres munkaerőpiaci visszatérésében Egyenlő Bánásmód Hatóság Tapasztalat átadó konferencia 2012.11.15. Misszió Jövőképünk egy olyan társadalom,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye. Szám: 14/349-3/2011. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ALELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-020, Fax: (88)545-025 E-mail: mokalelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei

Részletesebben

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30.

Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat. Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Nemzedékeken átívelő foglalkoztatás LIGA Esélyegyenlőségi Tagozat Alapvető Jogok Biztosa 2012. november 30. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) 18. (1) Az alapvető jogok biztosához

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK

Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért. Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK Küzdelem a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorításáért Ivány Borbála és Udvari Márton 2014. november 19. ORFK KIK VAGYUNK? civil szervezetek és 3 egyéni szakember (MTA JTI, ELTE Á JK) MIT CSINÁLUNK ÁLTALÁBAN?

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. szeptember 16-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2014. szeptember 16-i rendkívüli ülésére Tárgy: Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.-2014 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző

Részletesebben

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban

Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Kormányzati kiberbiztonsági koordináció eredményei, stratégiai elvárások az NKE képzésével kapcsolatban Dr. Szemerkényi Réka a miniszterelnök kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója, kiberkoordinátor

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés

A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés A magyar kormányzat tervezett korrupcióellenes lépései és a nyílt kormányzati együttműködés Dr. Klotz Péter, főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Védelmi Szolgálat Budapest, 2015. május 12. Szervezeti változások

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. november 10. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány fejlesztései a fogyatékos emberek érdekében MEREK Guruló projekt műhely átadás Kaposvár, 2010. december 7. Tartalomjegyzék 1. A Közalapítványról

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte?

Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Nık és férfiak egyenlısége miért jó és kinek kell tenni érte? Borbíró Fanni Magyar Nıi Érdekérvényesítı Szövetség Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács Mi az a gender? Biológiai nem (sex) anatómiai,

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály

FOREVER GURULÓ. Kogon Mihály FOREVER GURULÓ Kogon Mihály Tartalom 1. A projektről 2. Hogyan gondolkodunk a fogyatékosságról? 3. Kihívások 4. Válaszok GURULÓ műhelyhálózat - www.gurulo.hu Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja

Részletesebben

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV.

A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. A helyi esélyegyenlőségi programok felülvizsgálatának szükségessége Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 31. (1) A község, a város és a főváros

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól Szendrő Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.)

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.) The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza. EGYÜTTES ERŐVEL Menhely Alapítvány

Részletesebben

Módszertani feladatellátás

Módszertani feladatellátás Sidlovics Ferenc Módszertani feladatellátás A korábban kijelölt módszertani intézmények kijelölése 2012. december 31-én megszűnt. 2013. január 1-től a Főigazgatóság látja el az országos szociális, illetve

Részletesebben