A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A titkos örökbefogadás múltja, jelene, jövője The secret adoption in the past, at present, in the future Konzulens: Dr. Heinerné dr. Barzó Tímea Egyetemi docens Készítette: Magyari Kinga Jogász szak, levelező tagozat 2013

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezetés... 3 I. Az örökbefogadás történeti áttekintése Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe A 20. századtól napjainkig II. Az örökbefogadás szereplői Az örökbe fogadható gyermek A vérszerinti szülő Az örökbefogadó szülők Örökbefogadás a nevelőszülői családokban Azonos nemű párok örökbefogadása III. Az örökbefogadás típusai Örökbefogadás Magyarország területén Örökbefogadás Magyarország területén kívül Örökbefogadási adatbank IV. A titkos örökbefogadási eljárás A gondozásba történő kihelyezés Az eljárás lefolytatása V. Az örökbefogadás joghatásai Az örökbefogadott gyermek jogállása Névviselés Tájékoztatás a vér szerinti szülők adatairól VI. Az örökbefogadás megszűnése Megszűnéssel és felbontással Hatálytalanná válással VII. A évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről...52 Összegzés

3 Irodalomjegyzék...59 Jogszabályjegyzék...62 Táblázatjegyzék

4 Tessék nekem megmondani, mi vagyok én? Örökbefogadott vagy örök befogadott? Melyik szeretnél lenni? kérdezem. Az örökbefogadott. Mert az örök befogadott csak aludni megy oda, cselleng egész nap. /Virág Teréz/ Bevezetés Mindenki ismer szűkebb vagy tágabb környezetében örökbe fogadó szülőket, örökbe fogadott gyermeket vagy felnőtteket. Az örökbefogadás kérdését a közvélemény magánügyként kezeli, sok titok vette és veszi körül, mind a mai napig. 1 A gyámhatóság örökbefogadást engedélyező határozatának jogerőre emelkedése után az örökbe fogadott gyermek szülőt és gyökeret vált. Születését újra anyakönyvezik, vér szerinti szülei adatait törlik születési anyakönyvéből, örökbefogadóit jegyzik be vér szerinti szüleiként. Az örökbe fogadott gyermek születéskor kapott családi neve örökbe fogadó szülei családi nevére változik, utónevet is ők választhatnak neki. A Családjogi Kódex kimondja, hogy az örökbefogadás után a vér szerinti szülőkkel a gyermeknek minden kapcsolata megszakad. 2 Az örökbefogadás a családi élet természetes formája. Sok tekintetben az örökbe fogadott és a vér szerinti gyermek nevelése ugyanazt jelenti. Az örökbe fogadottságnak azonban mégis van egy eltérő minősége, melyet az örökbe fogadott gyermek is érez. Minden örökbe fogadott gyermek foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy róla a vér szerinti szülei lemondtak. Ő valakinek nem kellett. Ezzel pedig nem könnyű szembenézni. Ezek a gyerekek sokat gondolkodnak azon, hogy hasonlítanak-e vagy sem örökbe fogadó szüleikre, fantáziálnak vér szerinti családjukról, esetleges vér szerinti testvéreikről. Kamaszkorukban nagy valószínűséggel mélyebb identitásproblémáik lesznek bizonytalan gyökereik miatt. 1 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély szám, 75. oldal 2 Korbuly Ágnes: A vér szerinti szülő reprezentációja mint fantom, örökbefogadó családokban, Család, gyermek, ifjúság (14. évf.) 3. szám, 13. oldal 3

5 Eltérő a gyerekek helyzete azokban a családokban, amelyekben az örökbefogadásról lehet, illetve nem lehet beszélni. Ma Magyarországon az örökbefogadást a családok nagy része nemcsak a tágabb környezet, hanem gyakran még az örökbe fogadott gyerek előtt is titokban tartja. Még mindig tabu. A gyerekek nem tudnak szüleikkel nyíltan beszélni, teljesen magukra maradnak kérdéseikkel, nem fejezhetik ki érzelmeiket. 3 Valóban vannak nem kívánt terhességek, gyűlölt magzatok, megölt csecsemők. Azok a nők, akik végső elkeseredésükben ilyet tesznek, szélsőségesen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Más nők a terhességük alatt családjuk teljes szeretetét és figyelmét igénylik és kapják meg. Ezek a nők azonban érzelmileg magukra maradtak, nincs mellettük senki, és kétségbeesésüket csak fokozza, hogy a magzat egyre nő, meg fog születni, és ők nem lesznek képesek gondoskodni róla. Vagy azért, mert nagyon szegények, vagy azért, mert családjuk kitaszította őket. A gyermeküket örökbe adó nők közül sokan életük végéig emlékeznek megszült gyermekükre, soha nem múló bűntudatot éreznek, és életük végéig gyötri őket a kétség, mivel nem tudják, él-e, jól van-e a gyerekük. 4 Ma Magyarországon gyermek él. Ebből állami gondozásban. A állami gondoskodás alatt álló gyermekből 8700 él nevelőszülőnél. Évi gyermeket helyeznek ki nevelőszülőkhöz, ebből kerül vissza Intézetbe. A nevelőszülőnél élő gyermekek 5 %-át fogadja örökbe nevelőszülője. A nevelőszülőnél élő gyermekek 1 %-a kerül máshoz örökbefogadásra. Átlagosan 6 évet kell várni a szándék kinyilvánításától az örökbefogadásig. Az örökbefogadásra jelentkezők 97 %-a bizonyul alkalmasnak az örökbefogadásra. Évente átlagosan 120 állami gondozott válik nagykorúvá, és kezdi el az "Életet" úgy, hogy sosem élt családban. 5 3 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély szám, 81. oldal 4 Szilvási Léna Az örökbefogadásról, másképpen, Esély szám, 82. oldal 5 4

6 I. Az örökbefogadás történeti áttekintése Az örökbefogadás célja, rendeltetése a társadalmi fejlődés során többször változott és nem kizárt az sem, hogy az párhuzamosan több célt is szolgál. 1.1 Az örökbefogadás története ókortól a 19. századig Az ókori népek nagy részénél az elhagyott gyermekek sorsát a célszerűség határozta meg. Jelentős szerepet játszhatott a nemzetségek és a vagyonos családfők közötti harcban, hiszen ha nem volt az örökhagyónak gyermeke, akkor a nemzetség örökölt. A római jog az örökbefogadás két formáját ismerte - az arrogatiot és az adoptiot, azaz vagy egy önjogú személy, vagy valamely családfő hatalma alatt álló személy örökbefogadását amely elsődlegesen azt a célt szolgálta, hogy atyai hatalom, vagyis "patria potestas" keletkezzen. 6 Az arrogatio önjogú örökbefogadásnak számított, mely először a comitia calata előtt, a pontifex maximus közreműködésével történt, ahol az örökbefogadó előadta, hogy koránál vagy betegségénél fogva gyermeke már nem lehetne, és az örökbefogadandó személyről szavazott a népgyűlés. Itt eredetileg csak önjogú, fegyverforgatásra képed férfi volt örökbefogadható, mert csak ilyen személy jelenhetett meg a népgyűlés előtt. A császárkorban császári rescriptummal ment végbe az arrogatio, s ennek során a serdületlenek és a nők is arrogálhatók. Antonius Pius császár úgy rendelkezett, hogy serdületlen önjogú csak úgy arrogálható, ha az örökbefogadó cautióval biztosítja azt, hogy az arrogáltat serdületlensége idején nem bocsátja el az apai hatalma alól, s ha igen, akkor kiadja az örökbefogadottra eső vagyont, illetve törvényes örökségképpen az arrogator vagyonának részét. Iustinianusnál az arrogatio az örökbefogadónak a bíróság előtt tett nyilatkozatával történt. Az arrogatio jogi hatása abban nyilvánult meg, hogy az örökbefogadottat a családgyermek személyi és vagyoni helyzetébe juttatta, manusos házasságban élő feleségével és gyermekeivel, valamint vagyonával együtt. 6 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 32. oldal 5

7 Az adoptio hatalom alatti személy örökbefogadását jelentette, amely háromszori színleges eladással, s ez után az örökbefogadó által indított színleges perrel ment végbe. Ennek eredményeként a praetor az örökbefogadónak ítélte a gyermeket, mint annak fiát vagy leányát. A jusztiniánuszi korban az adoptio csak akkor eredményezett apai hatalmat, ha az örökbefogadó az örökbefogadott felmenője volt, és eme intézmény neve volt az adoptio plena, ellenkező esetben csak az öröklési jogot biztosította az örökbefogadó után (adoptio minus plena). 7 Örökbefogadási képessége nem volt a herélteknek és a nőknek, akik atyai hatalmat sem szerezhettek. Szülő saját, de házasságon kívül született gyermeket nem adoptálhatta. 8 Kr. u. 530-ban Jusztiniánusz császár átfogóan megreformálta az örökbefogadás szabályait, mely során változatlanul hagyta azt az alapelvet, hogy a nők főszabály szerint nem fogadhatnak örökbe, mindazonáltal különleges lehetőséget nyitott bizonyos, szánandó helyzetben levő nőknek, akik saját vér szerinti gyermekük elvesztése esetén, vigaszból, a császár kegye alapján örökbe fogadhattak egy idegen gyermeket. Ezen adoptio természetesen nem eredményezett patria potestas-t a gyermek felett. 9 Szükséges volt az örökbefogadáshoz az is, hogy az örökbefogadott beleegyezzen, az örökbefogadó legalább 60 éves legyen és gyermektelen. A kánonjog kizárta a papokat is, akiknek kizárt, hogy gyermekük szülessen. 10 Az örökbefogadás döntően vagyoni céljai mellett a nemzetség, majd a család fennmaradásának, a családi név átruházásának eszköze is lett. 11 A Római Birodalom bukása utáni időkben nőtt az elhagyott gyermekek száma, egyre több lelencet hagytak templomlépcsőkön. Ebben az időben az egyház bevezette az ún. obláció gyakorlatát, melynek keretein belül az elhagyott gyermekek a kolostor falai között élhettek. Az obláció jelentette az első lépést az intézményesedés felé, mely 7 Brósz Pólay: Római jog, Tankönyvkiadó, Budapest 1992, oldal 8 Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 9 Péter Orsolya Márta A nők által gyakorolt örökbefogadás problémái a római jog és irodalom forrásaiban, Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica 2009., Tomus 27/1, 94. oldal 10 Fleischner Samu Az örökbefogadás (adoptio) az európai jogrendszerekben, Jogtudományi Közlöny, (4. évf.) 10. szám, 74. oldal 11 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 6

8 árvaházak magalapításával folytatódott. Ugyanebben az időben megkezdődött a gyermekek családban való elhelyezése. A fiúkat iparosok vehették magukhoz inasként, a lányokat kiházasíthatták az intézmény felügyeletével. Később az árvaházak arra törekedtek, hogy a gyermekeket olyan megegyezések alapján helyezzék el, melyek családtagként való gondozásukat biztosították. Sokan e modell elterjedését tartják az első modern örökbefogadási törvény előzményének, melyet 1851-ben Massachusettsben hoztak. Az örökbefogadás fejlődésének következő állomásához a növekvő Egyesült Államok jutott el. A nagymértékű bevándorlás és az Észak- Dél háború az árvaházak túltelítettségéhez vezetett. Charles Loring Brace, protestáns pap megoldását a Legjobb módszer kolduló és hontalan utcagyerekeinktől való megszabadulásra (1859) írta le, amely elindította az Árva Vonat mozgalmat. A történelem legnagyobb gyermekmigrációja során egy-egy vonat közel 200 ezer gyereket vitt a kelet városaiból a nyugati vidék területeire. A hozzáállás csak a II. világháború és a náci fajelmélet bukása után változott meg. 12 A feudális és kapitalista jogrendben az öröklési szerződésből fejlődött ki az örökbefogadás. Itt a cél az volt, hogy az örökbefogadást ne ismerjék el, azért hogy a vagyon a vérszerinti családban maradjon. 13 Magyarországon az örökbefogadás tartalma és célja jelentős változáson ment keresztül. Az örökbefogadással először Werbőczy Hármaskönyve foglalkozott. Itt még hangsúlyt kap annak vagyonjogi jellege, de emellett teret kaptak olyan szempontok is, mint a fiú utód biztosítása, a család kihalásának megakadályozása, nevek, rangok továbbvitelének lehetősége. Megengedett a kiskorúak és a nagykorúak örökbefogadása. 14 A Tripartitum VIII. valamint a LXVI. címe a következőképpen szabályozzák ezt a jogintézményt: Továbbá, még más módon is lesznek nemesek, ugyanis örökbefogadás útján; midőn tudniillik a főurak vagy nemesek valamelyike egy paraszti állapotú vagy nem nemes személyt örökbe fogad, s javainak örökösévé és a maga jogutódává tesz; s ha azután az örökbefogadáshoz királyi jóváhagyás is járúl, végül pedig a jószágba való törvényszerű igtatás is megtörtént, (mivel az örökbefogadás, éppen úgy, mint a fiúsítás, Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 33. oldal 14 Weiss Emilia Az örökbefogadás néhány társadalmi és jogi kérdése, Magyar Tudomány, szám, 181. oldal 7

9 a királyi jóváhagyás mellett jószágadomány erejével bír): akkor az a nem nemes, valamint gyermekei is, valóságos nemeseknek tekintetnek. 15 Jegyezzük meg tehát, hogy bármely birtokos emberek vagy más személyek között javaiknak az egyik fél megszakadása esetében a másikra való átszállása felől kötött szerződést, mely tudniillik akár a király jóváhagyásával láttatott el, akár pedig a bevalló személyek többségénél fogva a fönt említett módon megerősűlt, az egyik félnek megszakadása után egy év leforgása alatt (mint mondtam) törvényes igtatással foganatosítani kell. 1. Addig is azonban a túlélő fél az efféle szerződés vagy testvérré fogadás folytán őt megillető öröklési jog erejénél fogva a magtalanul elhalt félnek, neki tudniillik mintegy osztályos atyafiának, jószágait egyszerűen elfoglalni és birtokba venni (hacsak valamely törvényes akadály nem áll ellen) jogosítva van. 2. A szerződés vagy testvérré fogadás pedig abban áll, hogy valaki (kinek törvényes örökösei nincsenek) egy tőle idegen más személyt a maga jószágaiban, engedély mellett örököséül helyettesít. 3. Nyomatékosan mondám, hogy: a kinek törvényes örökösei nincsenek. Mert ha valóságos és törvényes örökösök és utódok élnek, a testvérré-fogadásnak nem lesz helye. De ilyenek nem létében, a testvérré vagy fiúvá fogadott személy nyeri meg azon jószágok örökösödésnek erejét és jogát. 4. Mondottam továbbá, hogy engedély mellett történik a helyettesítés; mivel engedély, vagyis a fejedelem jóváhagyása nélkűl az ily helyettesítés vagy örökbefogadás semmi jogerővel nem bir s nem birhat, hanem a javak háramlása egyenesen a fejedelemre és a szent korona joghatóságára fog nézni és tartozni. A fejedelem jóváhagyása nélkül az örökbe fogadott testvér vagy fiú nem is léphet az olyan jószágok birtokába, és azokat el nem tulajdoníthatja Az első jelentős törvények és az Árvaszék szerepe E jogintézmény első, lényegesnek ítélhető jogi dokumentuma az évi XX. törvénycikk a Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről, amely kimondta, hogy az 15 Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, oldal 16 Werbőczy István: Tripartitum (A dicsőséges magyar királyság szokásjogának hármaskönyve), Téka Könyvkiadó, Budapest 1990, oldal 8

10 atyai hatalom átszáll az örökbefogadó szülőre. Külön rendelkezik a Gyámtörvény a nő általi örökbefogadásról: 36. Nő általi örökbefogadás esetében, ha a törvényes atya az atyai hatalmat vagy az anya a törvényes gyámságot fenn nem tartotta, a törvényes és természetes gyámság az örökbefogadó anyát illeti. 20. Az atyai hatalmat gyakorló atya köteles a gyámhatóság jóváhagyását következő esetekben kikérni, ha saját kiskorú gyermeke más által örökbe fogadtatik; 17 A nagykorúak közötti szerződést a gyámhatóság hagyta jóvá. Az örökbefogadási szerződés érvényességéhez az igazságügyi miniszter megerősítésére is szükség volt. A kiskorúak örökbefogadásának két formája volt ismert a szülői felügyeletnek az örökbefogadókra való átszállással járó ún. adoptio plena és a szülői felügyeleti jognak a vér szerinti szülőknél hagyásával járó ún. adoptio minus plena. 18 A főváros gyámhatósági feladatait Budapest Székesfőváros Árvaszéke látta el. Az Árvaszék 1877-ig a tanács keretében működött, ekkor, az egész árva- és gyámügyet új alapokra helyező évi XX tc. megszületése folytán, függetlenítették tőle. Az Árvaszék feladatai közé tartozott az örökbefogadási szerződések jóváhagyása, a 18. életévüket betöltöttek nagykorúvá nyilvánítása, 20 évesnél fiatalabb kiskorúak házasságkötésének engedélyezése. 19 Az örökbefogadás egy további célja lehet, a házasságon kívül született gyermek törvényesítése, a gyermek családi jogállásának az apa részéről ezen az úton való rendezése. Az örökbefogadás szolgálhatja a családi név továbbvitelét, irányulhat az örökbefogadó állampolgárságának megszerzésére, s lehetnek más céljai is. Ilyen célja lehetett az örökbefogadásnak ingyen munkaerő szerzése, ami adott esetben, különösen a kiskorú örökbefogadott munkaerejének kizsákmányolásához is vezethetett. Már e korban hangsúlyozták mindenütt, ahol kiskorúak örökbe fogadhatóak voltak, hogy az Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 35. oldal 19 9

11 örökbefogadásnak a kiskorú érdekét kell szolgálnia, és ezt az örökbefogadási eljárás során vizsgálják A 20. századtól napjainkig Jelentős szerepet az örökbefogadás jogintézménye terén az január 1-jén hatályba lépő Csjt.-nek tulajdoníthatunk (1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról). "Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek. " 21 Kizárta a nagykorú személy örökbefogadásának lehetőségét, akinek az esetében már nem valósulhat meg az örökbefogadás célja a családi nevelés. Megszüntette a nem teljes hatályú (adoptio minus plena) örökbefogadást. 22 A tényleges áttörést a Csjt.-nek az évi 12. törvényerejű rendelettel való módosítása hozta meg. Az évi 12. törvényerejű rendelet hatálybalépéséig pedig rokoni kapcsolat csak az örökbefogadó és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között jött létre. Az örökbefogadottnak az örökbefogadó rokonaival tehát nem keletkezett rokoni kapcsolata. A Csjt évi szövegével szemben az évi 12. törvényerejű rendelet teljes rokoni kapcsolatot létesített az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai között abban az esetben, ha az örökbefogadást május 1. napja után engedélyezték. 23 Az örökbefogadással kapcsolatos társadalmi igények változásai a Csjt. szabályaiban is több változást eredményeztek, így a Csjt. rendelkezéseit 1974-ben, 1986-ban, 1990-ben, 1995-ben és 2002-ben is módosították. Az évi I. törvény a Házasságról, a családról és a gyámságról használja először a titkos örökbefogadás fogalmát: 20 Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 21 Csjt Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 204. oldal 23 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal 10

12 A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében - intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. 24 Az évi módosítás feljogosította a gyámhatóságot arra, hogy a gyermek érdekében az örökbefogadást a szülő hozzájárulása nélkül is engedélyezze. Ezt a Csjt évi módosítása kizárta, mert ez a nyilatkozat a szülő legszemélyesebb joga, ettől csak a bíróság foszthatja meg. 25 Az évi XV. törvény a családjogi törvény módosításáról az évi IV. törvény 48. -ában további változtatásokat eszközöl. A titkos örökbefogadások körét kibővítette az örökbe fogadhatónak nyilvánítás jogintézményével. Elismeri, hogy a külföldre történő örökbefogadás a családból kiemelt gyermekek számára is csak másodlagos eszköz lehet, ha származási országában nem helyezhető el a helyettesítő családban vagy gyermekintézményben. 26 Az évi XXXI. törvény ismét módosítja a Csjt.-t. Bekerül a törvényi szabályozásba a külföldről történő örökbefogadás. Továbbá fontos elemként megjelenik, hogy az örökbefogadás nem sértheti sem a kiskorú érdekét, sem a közérdeket. Ezt követően az november 1-jén hatályba lépő A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) is több vonatkozásban módosította az évi IV. törvényt. Az örökbefogadásnak a jogszabályban is megfogalmazott két alapvető eleme: 1. A vérségi kapcsolattal azonos értékű kötelék jön létre az örökbefogadó és az örökbefogadott között, annak minden családjogi és öröklési jogi konzekvenciájával együtt. 24 Csjt. 48. (3) 25 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 36. oldal 26 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal 11

13 2. Az örökbefogadott családi nevelésének biztosítása. Az örökbefogadó, az örökbefogadó rokonsága és az örökbefogadott, valamint annak leszármazói között rokoni kapcsolat jön létre, az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének vér szerinti jogállásába lép. Az örökbefogadó az örökbefogadott kiskorúsága alatt szülői felügyeletet gyakorol az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Az örökbefogadott gyermek ugyanazon jogokkal és kötelezettségekkel bír, mint a vérszerinti gyermek. Az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekével testvéri viszonyba kerül. Az örökbefogadással járó rokoni kapcsolat a vérszerinti gyermekével azonos törvényes öröklési kapcsolatot is létrehoz. A törvény többek között rendelkezik az Országos Család-, és Gyermekvédelmi Intézet felállításáról, melynek számos feladata közül az egyik az örökbefogadást elősegítő országos nyilvántartási rendszer kialakítása és működtetése. További fontos lépésként megjelenik a törvényben a titkos örökbefogadás mellett a nyílt örökbefogadás lehetősége. A Csjt. szabályozásának kiegészítését, tökéletesítését egy olyan világtendencia váltotta ki, amely a jog eszközével szabályozni és biztosítani kívánja a gyermekek jogainak védelmét. E folyamat jelentős állomása volt a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989-ben elfogadott Egyezmény. (Magyarországon kihirdetve az évi LXIV. törvénnyel). A külföldi örökbefogadások hatékonyabbá tételét a Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló 1993-ban létrejött hágai egyezmény szolgálja. 27 A évi IX. törvény módosítja a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényt. A 34. a következő új bekezdéssel egészül ki: Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából [Csjt. 48/A. (1) bek.] nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak a levélírás, telefonhívás, illetve csomagküldés, továbbá az évenkénti egy-két látogatás. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóságnak mérlegelnie kell a szülő körülményeit is. Az örökbefogadás elsődleges célja ma világviszonylatban az, hogy új családot, új családi otthont és új családi jogállást is biztosítson olyan gyermekeknek, akiknek 27 Dr. Csiky Ottó Dr. Filó Erika Magyar családjog 2. átdolgozott kiadás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2003, 205. oldal 12

14 nincsenek szüleik, vagy ha vannak, valamilyen oknál fogva nem képesek gyermekeik felnevelésére, vagy nem akarják ezt a feladatot vállalni Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 37. oldal 13

15 II. Az örökbefogadás szereplői 2.1 Az örökbe fogadható gyermek Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Kiskorúnak az a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy minősül, aki még nem kötött érvényes házasságot. Nem lehet örökbe fogadni azt a kiskorú személyt, akit már örökbe fogadtak - ide nem értve az örökbe fogadó házastársát - és az örökbefogadása nem szűnt meg. Ha az örökbefogadó meghal, ezt követően már más személy is örökbe fogadhatja a gyermeket és az újabb örökbefogadás gyámhatósági engedélyezésével a korábbi örökbefogadás a törvény erejénél fogva megszűnik. 29 Dr. Deli Judit szerint a gyermek saját családjától csak saját érdekében és törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetés miatt nem. Joga van családját pótló helyettesítő védelemhez örökbefogadó család, vagy más családot pótló ellátás formájában. Ennek során tiszteletben kell tartani lelkiismereti- és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is származása, vér szerinti családja megismeréséhez. Joga van ahhoz, hogy véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. Joga van ahhoz, hogy jogait minden megkülönböztetés nélkül biztosítsák számára. 30 A Csjt a szerint az örökbefogadás a gyermek érdekében jön létre, akinek nevelésre, családi környezetre van szüksége. Az örökbefogadás tehát kifejezetten a gyermek érdekét kell, hogy szolgálja. A Gyermek Jogairól szóló 1989-es New York-i Egyezmény az első átfogó nemzetközi egyezmény, amely a gyermekek jogaival és védelmével foglalkozik. Az Egyezmény 21. cikke előírja, hogy a részes államok gondoskodjanak arról, hogy a gyermek örökbefogadását csak az illetékes hatóságok 29 https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410000/420001/orokbefogadas html?ugy=orokbef ogfelt html#topicissue 30 dr. Deli Judit Kinek az érdeke? Az örökbefogadás feltételeivel kapcsolatos szabályozás változásai, Család, gyermek, ifjúság (15. évf.) 1. szám, 31. oldal 14

16 engedélyezzék. A szülő hozzájárulása nélkül történő állami tartós nevelésbe vétel, illetve az örökbeadás súlyos beavatkozás a vér szerinti szülők családi életébe. 31 A gyermek érdekét szolgálja, hogy róluk ne nélkülük szülessen döntés az örökbefogadás kérdésében. A Csjt évi módosítása óta az örökbefogadáshoz a 14. életévét betöltött gyermek hozzájárulása szükséges. A 14 év alatti, de ítélőképessége birtokában lévő gyermeket is meg kell hallgatni, aki életkorának, értelmi és érzelmi fejlettségének megfelelően képes az őt érintő tények és döntések lényegi tartalmát megérteni. 32 A gyermeknek ismernie és értenie kell saját élettörténetét, mert a származás ismerete fontos az identitás és az önértékelés szempontjából. Fontos, hogy az örökbefogadandó gyermeket is felkészíteni az új családba kerülésre. Nagy jelentősége van az úgynevezett élettörténeti könyvek használatának, amely tartalmazza a születés körülményeit, fényképeket, a nevelésbe vétel okait, körülményeit. 33 Sok esetben találkozik az örökbefogadók motivációja a gyermek érdekével, de sok esetben attól elválik. A legáltalánosabb indokként fogalmazódik meg az, hogy mivel nincs gyerekük, vagy nem lehet több gyermekük, a gyermek utáni vágyukat örökbefogadás útján teljesítsék. Ez találkozik a gyermek érdekével. Alternatívát jelent, amikor az örökbe fogadni szándékozó személyek meghalt gyermekük helyett kívánnak valakit örökbe fogadni. Gyakran azonban a gyermekben a meghalt gyermekük emlékét keresik, ezért indokoltabb elkerülni az ilyen örökbefogadást. Felmerülhet motivációként, hogy nevelőszülőként a nevelésbe vett gyermeket kívánják örökbe fogadni, mely indok is találkozik a gyermek érdekével. Vannak olyan motivációk is, amikor a házastársak a közöttük megromlott kapcsolatot kívánják helyreállítani azzal, hogy örökbefogadott gyermeket hoznak a családba. A gyakorlat azt mutatja, hogy a házasság felbontása után tehernek érzik a gyermeket és nem kívánnak vele kapcsolatot tartani. 31 A családjogi törvény magyarázata KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002, oldal 32 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, 42. oldal 33 Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, oldal 15

17 Az örökbefogadás indoka lehet az is, ha valaki egyedülállóként vágyik szülői szerepre, vagy ha a saját gyermeküket már felnevelő idősebb házaspár szeretne még gyermekről gondoskodni. Mindkét indok megfelelő a gyermek érdekeinek. Az örökbefogadók reális kívánsága előmozdíthatja a szülő-gyermeki kapcsolat kialakítását. 34 Az örökbefogadott gyermeket illetően különbséget kell tenni a születés után röviddel örökbeadott, vagy esetleg azonnal, nyílt örökbeadással örökbe adott, és az esetleg éveket intézeti ellátásban töltött gyermekek között. A két-három, esetleg több éves intézményes ellátás a patológiás kötődés révén változó személyek, munkarendfüggő személy, attitűdváltozások, az érzelmi befektetés hiánya olyan kóros érzelmi, indulati regulációt hoz létre, amely később megnehezíti az örökbefogadott gyermek számára a saját helyzetével való megbirkózást. Akit szülei elhagytak, intézeti ellátásba kényszerült, stigmát szenved el. A stigmával való birkózás meghaladja a gyermek erejét, oldása az örökbefogadó család feladata. A serdülőkorú örökbefogadott gyermek törvényszerűen érdeklődik múltja, vér szerinti szülei után ben örökbefogadó szülő csoportot indítottak el a budapesti Vadaskert Kórházban. A csoportüléseken foglalkoztatta a szülőket a mit, mikor, hogyan kérdése. Az egyik család elmesélte, hogy hitelesen mertek válaszolni a 13 éves örökbefogadott fiuk Hol születtem? kérdésére. Elmondták, hogy Tökölön, egy börtönben, és elmondták mindazt, amit az anyáról tudtak. A fiú később látni akarta a börtönt, hármasban elutaztak és megnézték. Saját beszámolójuk szerint nem volt könnyű egyiküknek sem. Később meglátogatták a csecsemőotthont is, helyreállítva az örökbefogadás előtti és utáni évek törését. A csoportmunka segítségével a szülők jobban kezdték érteni saját magukat és gyermekeiket. A tabuk, titkok felfedésével a családon belüli hiteles kommunikáció létrejött Dr. Katonáné dr. Pehr Erika - Az örökbefogadás és az örökbefogadási eljárás, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999, oldal 35 Kardos Ilona Örökbefogadók és örökbefogadottak, beszámoló egy örökbefogadó szülőcsoportról, Család, gyermek, ifjúság (11. évf.) 2. szám, oldal 16

18 Megnevezés Örökbe fogadásra alkalmas Örökbe fogadható gyermekek száma ebből fogyatékos év alatti év feletti táblázat: Gyermekvédelmi statisztikai tájékoztató 2007, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Budapest 2009 A gyermekek életkor, nemek szerinti megoszlása: lány fiú összes 0-1 év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti év közötti 2 2 összes táblázat: 17

19 Andrási Júlia gyermekvédelmi szakember több éve végez vizsgálatokat az örökbefogadásból gyermekvédelmi gondoskodásba került gyermekek helyzetére vonatkozóan. Az Evangélikus folyóiratban megjelent cikkében esettanulmányok olvashatók. A kiválasztás problémáiról, amikor a gyermeket nem megfelelő helyre fogadják örökbe. Egy esetet szeretnék kiemelni. Emília, egy roma származású kislány, kilenc hónapos korában került örökbe fogadó családjába. Örökbe fogadó apja roma származású volt, örökbe fogadó anyja nem, de közösen döntöttek úgy, hogy nem számít a kislány cigány származása. Hat éves korában a szülei elváltak, és Emília anyjánál nyert elhelyezést. Ettől kezdve apja teljesen eltűnt örökbe fogadott gyermeke életéből. A kislányt 12 éves korában anyja újra intézetbe adta, úgy döntött nem kívánja többé családjában látni őt. A szakértői vizsgálat kiderítette, hogy a kislány nem tudott örökbefogadásának tényéről, több probléma jelentkezett az örökbefogadás után: válás, egyik örökbe fogadó szülő eltűnése, munkanélküliség. Mégis a legjelentősebb az elfogadás. Az örökbe fogadható gyermekek származását nem lehet nyilvántartani. A gyakorlatban viszont a szakemberek nem így gondolják. Roma származású gyermeket olyan örökbe fogadó szülőnek nem szabad ajánlani, aki nem kész cigány kiskorú örökbefogadására, a vegyes házasságok esetében mindenképpen alaposan meg kell vizsgálni mindkét szülő motivációját. 36 Vannak olyan rizikótényezők, amelyek problémássá tehetik az örökbefogadásokat. A gyermek életkora és neme lényegesnek látszik. Mentális vagy komoly testi betegség szintén erősen veszélyeztető tényező. Különösen nehéz a helyzet, ha a betegség csak a gyermek örökbefogadása után alakul ki A vérszerinti szülő Az örökbefogadás témakörében kulcsfontosságú lélektani fogalom a veszteség, és annak szerepe az örökbe fogadó családok életében. Veszteséget él át a vér szerinti szülő, mikor örökbe adja gyermekét, veszteség éri a gyermeket, akiről anyja lemond és születése pillanatától, vagy vele való rövidebb-hosszabb, sok esetben megszakított 36 Andrási Júlia Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat (17. évf.) 1. szám, oldal 37 Andrási Júlia Az örökbefogadás, amikor nem végleges sorsrendezés, Evangélikus folyóirat (17. évf.) 1. szám, 56. oldal 18

20 együttléteket követően őt nélkülözni kénytelen, és veszteség éri az örökbe fogadó szülőt is, hogy nem született gyermeke. Az örökbe adó anyákat a felmérések szerint sok esetben előítélet, elutasítás övezi, a megkérdezett örökbefogadók egy része így nyilatkozik a vér szerinti szülőkről: Ilyen tettre nem lehet mentség. Nem is ember az ilyen, aki el tudja dobni gyerekét. Önző dolog nem védekezni. Hol van az ilyen embernek a felelősségtudata. Elképzelhetetlennek tartom, hogy juthat valaki ilyen döntésre. Nem kéne engedni, hogy találkozzon vér szerinti anyjával az örökbe fogadott gyerek, csak összetörné a lelkét. A megkérdezett örökbefogadók másik része megértőbb. Ilyeneket mondanak: Nehéz helyzetben lehetett, hogy meg kellett tennie ezt a lépést. Lehet, hogy intézetben nevelkedett, nem volt hová vinnie gyerekét. Szociális problémái lehettek. Önzetlen volt, hogy kihordta, és nem elvetette a gyermeket. Végül is az örökbeadással gondoskodott gyermekéről. Nem volt, aki segítsen neki a bajban. Valójában az örökbeadók többsége olyan szülő, akinek pszicho szociális helyzete, pszichés állapota, életkora, anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy önmagán kívül másról is gondoskodjon, nem áll mögötte olyan család, amelyhez szükség esetén támogató segítségért fordulhatna. Többen maguk is állami gondoskodásban nőttek fel, nem rendelkeznek a problémák megoldásához szükséges családi mintával, megküzdő stratégiával. 38 Az örökbefogadáshoz főszabályként a gyermek szüleinek hozzájárulása szükséges, és csak kivételes esetekben lehet eltekinteni attól. Ezek a következők: ha a bíróság megszüntette a szülők szülői felügyeletét, ha a gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbe fogadhatónak nyilvánította, ha a szülő gyermekét inkubátorba helyezte, és hat hétig nem jelentkezik érte, ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy cselekvőképtelen 38 Korbuly Ágnes - Más e az örökbe fogadott gyerek a vér szerinti családban nevelkedő társaihoz képest?, Család, gyermek, ifjúság (15. évf.) 1. szám, oldal 19

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Örökbefogadás és joghatásai. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT. Örökbefogadás és joghatásai. Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT Örökbefogadás és joghatásai Konzulenst tanár: Szakdolgozatot készítette: Dr. Kaiser Klára

Részletesebben

Az örökbefogadás előtti eljárás

Az örökbefogadás előtti eljárás Az örökbefogadás előtti eljárás Az örökbefogadás előtti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személynek a lakóhelye szerint (amennyiben az örökbefogadni szándékozó házaspár különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:

I. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban: 29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364

Részletesebben

Pályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára

Pályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék Pályázat Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért alapításának 20. évfordulójára Az örökbefogadott

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás

Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik

Házasság joghatásai. Házastársak vagyoni viszonyai törvényes házassági vagyonjogi rendszer: vagyonközösség szerződéssel eltérően rendezhetik Házasság Partnerkapcsolatok körében a legvédettebb Alaptörvény védelme, Ptk védelme Házasság megkötése Házasság érvénytelensége Házasság felbontása házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása közös

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal

Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyámhivatal 1153 Bp., Bácska u. 14. 1601 Bp. Pf. 46. Tel.: 305-3100 Fax.: 305-3211 gyamhivatal@bpxv.hu www.bpxv.hu Ügyfélfogadási idı:

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6

54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző. Szociális segítő É 1/6 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK CSALÁDJOGI TÖRVÉNY (A SZK Hivatalos Közlönye, 18/2005. szám és 72/2011. - másik törvény) Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK A törvény tartalma 1. szakasz Ez a törvény a házasságot és a házassági viszonyokat,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben

Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Szálkai Önkormányzat 9/2006. (VI.14.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, a módosításokkal egységes szerkezetben Bevezető rész Szálka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN

BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN EK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN Feith Helga Judit PhD Társadalomtudományi Tanszék ETK-EDUVITAL 2013. ÁPRILIS 26. Stróbl Alajos Justitia szobra a XIX. századból Beteg

Részletesebben

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T

Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T 50/2004.(VI.18.) rendelet 7. sz. melléklete Képviselői, illetve polgármesteri és alpolgármesteri vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárási S Z A B Á L Y Z A T A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kazár Rákóczibánya - Vizslás Községek Körjegyzősége 3127 Kazár, Tanács út 1. Tel/fax: 32/341-333 KÉRELEM A SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLYEK SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Kérem,

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához

Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához KÉRELEM Közlekedési kedvezmény (személygépkocsi szerzési/átalakítási támogatás) megállapításához 1. A kérelmező személyes adatai Neve: Születési neve:. Anyja neve:.. Születési hely, év, hó, nap:... Állampolgárság:...

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

Örökbefogadással kapcsolatos feladatok

Örökbefogadással kapcsolatos feladatok Örökbefogadással kapcsolatos feladatok A gyermekek örökbefogadásával kapcsolatos igen széleskörű feladatrendszerben az, ami a gyerekek oldaláról feladat (az örökbefogadhatóvá nyilvánítás, majd a kihelyezés

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó gyermekek védelme, születések

Részletesebben

A rendelet hatálya 1..

A rendelet hatálya 1.. Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 4/2006.(III.21.) Ktr. rendelete A gyermekek védelmét szolgáló pénzbeli és természetbeni ellátásokról. 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései.

Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Az élettársi életközösség szabályozásának előzményei és új rendelkezései. Szerző: Kepesné dr. Bekő Borbála 2015. szeptember 14 Budapest Az élettárs köznapi értelemben is gyakran használt szó, azoknak a

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A családtámogatási ellátások

A családtámogatási ellátások A családtámogatásról általában A családtámogatási ellátások Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu - Megkülönböztetett jelentőség, külön törvény - Jövő generáció nevelése, a közösséghez tartozó

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik

A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik GYERMEKVÉDELEM jegyzet A hazai gyermekvédelmi rendszer működtetése az állam és az önkormányzatok feladata. A legfontosabb gyermekvédelmi feladatok közé tartozik 1. a gyermekek családban való nevelkedésének

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea

Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Párkapcsolat, gyermekvállalás: Magyarországi jogi helyzet, nemzetközi kitekintés, célok és feladatok Sándor Bea Az előadás témái a magyarországi jogi helyzet; milyen alapvető kérdések merülnek fel a partnerkapcsolat

Részletesebben

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is.

bekezdésben foglaltakon túlmenően a kiterjed Gyvt. 4. (2)-(4) bekezdésében foglalt gyermekekre, személyekre is. Szilvásvárad községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2008.(VI.25.) RENDELETE a gyermekvédelem helyi végrehajtási szabályairól (Egységes szerkezetbe foglalva a módosítására hozott 22/2008. (VIII.

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók TGYSZ PROTOKOLLJA. Készítette: Baloghné Gábor Katalin Búzás Tibor Pados Zsolt Dr.

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók TGYSZ PROTOKOLLJA. Készítette: Baloghné Gábor Katalin Búzás Tibor Pados Zsolt Dr. TGYSZ TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁS ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐKÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK PROTOKOLLJA Készítette: Baloghné Gábor Katalin Búzás Tibor Pados Zsolt Dr. Radoszáv Miklós TGYSZ.doc Létrehozás dátuma:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 89. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 1., kedd 89. szám Tartalomjegyzék 2010. évi XLIV. tör vény A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról 21330 2/2010.

Részletesebben

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl

Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Segédlet a fogadó szervezetek számára az adminisztrációs kötelezettségekrõl Bejelentési kötelezettség 11. (1) A fogadó szervezet a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelõs miniszter által

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 4/1998.(II.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/1998.(II.1.) számú r e n d e l e t e a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó feladatok végrehajtásáról (egységes

Részletesebben

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza.

A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. Köztemetés A köztemetést a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló (1993. évi III.) törvény 48. -a szabályozza. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere

Részletesebben

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

TISZTELT LEENDŐ ÖRÖKBE FOGADÓ SZÜLŐK!

TISZTELT LEENDŐ ÖRÖKBE FOGADÓ SZÜLŐK! BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLATÁNAK TÁJÉKOZTATÓJA TISZTELT LEENDŐ ÖRÖKBE FOGADÓ SZÜLŐK! AZ ÖRÖKBEFOGADÁSRÓL CÍMSZAVAKBAN Az örökbefogadás célja : Az örökbefogadás célja

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Gyermeki jogok. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermeki jogok 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Alapelvek A védelmet ellátó szervezetek (helyi önk., gyámhiv., bíróság, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat

Részletesebben

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi

Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi 1 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Ludányhalászi Figyelmeztetés! Az ügyfél, vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve kötelező adatszolgáltatás

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

ELŐ TERJESZTÉS. a Kormány részére. egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER Szám: 6068-1/2006-SZMM. TERVEZET ELŐ TERJESZTÉS a Kormány részére egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Budapest, 2006. november Az előterjesztés

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja

A rendelet hatálya. Az eljárás alapja Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. február 3. Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 7/2003.(VI.25.) számú rendelete a

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért ALAPÍTVÁNY SZABÁLYZAT A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁS KÖZVETÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN

FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért ALAPÍTVÁNY SZABÁLYZAT A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁS KÖZVETÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért ALAPÍTVÁNY SZABÁLYZAT A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁS KÖZVETÍTÉSÉVEL KAPCSOLATBAN 1. A Fészek Alapítvány minden jelentkezőt fogad és regisztrál életkortól, családi

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért. közhasznú ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012.

FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért. közhasznú ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért közhasznú ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2012. SZERVEZET ALAPADATAI 1. Elnevezés: FÉSZEK az Örökbefogadókért és Örökbefogadottakért közhasznú ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu

GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu GYÖMRŐ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL 2230 Gyömrő, Szabadság tér 1-4. 29-330-011, 29-330-012; Fax: 29-330-078 pmhiv@gyomro.hu KÉRELEM SÚLYOS MOZGÁSKORLÁTOZOTT SZEMÉLY SZEMÉLYGÉPKOCSI SZERZÉSI TÁMOGATÁSÁNAK

Részletesebben

Ózd Város Jegyzőjének

Ózd Város Jegyzőjének Közlekedési kedvezmények iránti kérelem Ózd Város Jegyzőjének Név, leánykori név is: Születési helye, ideje: Állampolgárság: Anyja neve: Bejelentett lakóhelye: Bejelentett tartózkodási cím: Társadalombiztosítási

Részletesebben

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart.

(4) 5 A gyermek átmeneti gondozása az annak alapjául szolgálók fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Gárdony Város Önkormányzat Képviselı-testületének 1/2000. (I. 30.) számú rendelete a gyermekek átmeneti gondozása keretében megvalósítandó helyettes szülıi tevékenységrıl 1 (az idıközbeni módosításokkal

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN

A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN A BETEGEK JOGAI A PSZICHIÁTRIAI KEZELÉS SORÁN 1998. július elsejétõl új egészségügyi törvény szabályozza a betegjogokat. Fõbb rendelkezései meghatározzák, milyen jogok illetnek meg minket a gyógykezelésünk

Részletesebben

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani.

KÉRELEM. Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. KÉRELEM Alulírott kérem, hogy gyermekeim részére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot szíveskedjenek megállapítani. Kérelem indokolása: NYILATKOZAT A) Személyi adatok A rendszeres

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007.

E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére. Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG E L N Ö K E E L Ő T E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2008. április 25-i ülésére Tárgy: Beszámoló Dorog Város Gyámhatóságának 2007. évi munkájáról Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

Kérelem. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére. Születési neve:. Település irányítószámmal:

Kérelem. Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére. Születési neve:. Település irányítószámmal: Kérelem Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek igénybevételére Súlyos mozgáskorlátozott (kérelmező) Neve: Születési neve:. Anyja neve:. Születési hely és idő :. Családi állapota: hajadon

Részletesebben

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA

KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA 1 KÉRELEM SZÜLETÉSI CSALÁDI ÉS/VAGY UTÓNÉV MEGVÁLTOZTATÁSÁRA Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Hatósági Főosztály Anyakönyvi Osztály 1357 Budapest, Pf.: 2. Tel.: 06-1-79-55191, Fax.: 06-1-79-50364

Részletesebben

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya

A rendelet célja 1. II. A rendelet hatálya 1 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 52/2003.(XI.11.) sz. rendelete az önkormányzat fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi intézmények által biztosított ellátások formáiról,

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben