A befogadó társadalomért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A befogadó társadalomért"

Átírás

1 A befogadó társadalomért

2

3 A befogadó társadalomért Esélyegyenlőségi politika Magyarországon

4 Írták a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárságának munkatársai Szerkesztette Szále László Felelős kiadó a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Esélyegyenlőségi Szakállamtitkársága Szociális és Munkaügyi Minisztérium Készült a Szerif Kiadó gondozásában A kiadványt Hudák Zsolt tervezte, a nyomdai előkészítést Baranyai Norbert végezte Minden jog fenntartva. Jelen könyvet tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon a kiadó engedélye nélkül közölni. Megjelent 2010-ben.

5 t t a r t a l o m Köszöntő Bevezető Áttekintés és helyzetkép Az ifjúság nem társadalmi probléma, hanem a társadalom erőforrása A nők és férfiak társadalmi egyenlősége A fogyatékosságügyi szakterület fejlesztései Roma integráció A felzárkóztatástól a felzárkózás felé Egyéb esélyegyenlőségi programok 2007 Egyenlő esélyek európai év Progress Program Magyar nyertes pályázatok az antidiszkrimináció területén

6

7 k k ö s z ö n t ő Kedves Olvasó! Nagy örömmel ajánlom figyelmébe ezt a kiadványt, amely az elmúlt hónapok hosszú előkészítő munkájának eredménye. Nem vállalkozhattunk többre, mint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezeti egységeként működő Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárság, illetve jogelődei által végzett tevékenység bemutatása. Igyekeztünk azonban ezt úgy megtenni, hogy az Olvasó minden fontosabb törekvésünkről világos és rendszerezett képet kapjon, és a hivatkozások segítségével lehetőséget arra, hogy egy-egy területet mélyebben is megismerjen. E mű fő erényének tablójellegét tartom, még akkor is, ha ennek árnyoldala is van: nem térhetünk ki mindenre, de megkísérelhetjük felvillantani a kapcsolódásokat, ezáltal átfogó képet adva elmúlt évekbeli munkánkról. Amikor először vettem kezembe az egyes területek szakemberei által öszszeállított terjedelmes anyagokat, számomra is érdekes volt, hogy ezek az öszszefoglalók minőségileg más képet adnak, mint ami a hétköznapok eseményeiből, sikereiből, esetleg küzdelmeiből kirajzolódik. Egyszerre éreztem át, hogy mennyi mindent tettünk, mit értünk el, és persze azt is, hogy hány zsákutca terhelte ezt az utat, mennyi falba ütközünk munkánk során. Érdekes, tanulságos ez az összkép, és úgy vélem, mindenképpen szükséges, hogy a napi eseményeken felülemelkedve, távlataiban tekintsük át az elmúlt évek esélyegyenlőségi politikáját. Az esélyegyenlőségi terület vezetését évek óta ellátó szakpolitikusként elengedhetetlenül szükséges számomra, hogy lássam azokat az összefüggéseket, távlati célokat, amelyek egy ilyen áttekintésből adódnak, és erőt merítsek az eredményekből a napi küzdelmek megvívásához. Számomra is tanulságos volt az, hogy egy időre nem a mindennapi munka szemszögéből tekintettem az ezen a területen folyó kormányzati tevékenységre. Ezért gondolom azt, hogy azoknak, akik távolabbról, vagy más módon vesznek részt a magyarországi esélyegyenlőségi törekvések megvalósításában, vagy esetleg nem formálják, hanem szemlélik az eseményeket, még inkább hasznos lehet az, ha egy ideig hajlandóak a megszokottól eltérő kontextusban vizsgálni a témát. Azok az események, hírek, amelyek nap mint nap nyilvánosságra kerülnek a sajtóban, nagyon komoly gondokra világítanak rá, jelentőségüket nem szeretném megkérdőjelezni. Ám úgy vélem, szükséges lenne, hogy az érem másik Köszöntő

8 Köszöntő oldala, az elért komoly eredmények is ilyen súllyal jelenjenek meg a közbeszédben. Nem nagyobb súllyal, csak ugyanolyannal. Mai társadalmunk talán legnagyobb problémája, hogy nem örülünk a sikereknek, nem ismerjük el a jó kezdeményezéseket. A szembenézés a tévedésekkel nagy erény, a fejlődés kezdete, de a felemelkedés, vagy a jelenlegi válságos helyzetből való kilábalás valódi motorja az lehet, ha értékeljük a jót, elismerjük és széles körben ismertté is tesszük az eredményeket. A kedves Olvasónak tudnia kell először is, hogy ez szakmai anyag. Igyekeztünk világosan, érthetően és érdekesen bemutatni a témát, és a legtöbb, amit elvárhatunk magunktól, hogy hasznos és sokat forgatott forrásmunkát adunk azok kezébe, akik ezzel a területtel foglalkoznak. Olvasóink zöme persze, valószínűleg, valamilyen módon szakmabeli lesz, és a fejezetek írói is azok. Ennek megfelelően törekedtünk arra, hogy a mű jó kiindulópont legyen azoknak, akik meg akarják ismerni az elmúlt évek esélyegyenlőségi politikáját, számos olyan kitekintéssel, hivatkozással, amit követve akár teljes képet is kaphatnak. Bármennyire is igyekeztünk közérthetően fogalmazni, a mű óhatatlanul is megmarad szakmai jellegűnek. De egyben köszönetnyilvánítás is, mindazoknak, akik ezek mögött a programok mögött álltak. A könyvnek nagyon fontos célja az is, hogy ezeknek az embereknek az elkötelezettségét és áldozatos munkáját bemutassa és elismerje. Hangsúlyoznom kell, nem valamiféle szakmai hiúság vezet minket, amikor ezt a célt megfogalmazzuk. Egyszerűen arról van szó, hogy nem lehetséges kiegyensúlyozott véleményformálás a tények ismerete nélkül. Az esélyegyenlőségi problémák jellegéből fakad a kísértés, hogy populista, leegyszerűsítő, vagy átpolitizált módon közelítsünk hozzájuk, hogy elhamarkodottan alkossunk véleményt. Ezek a problémák olyan társadalmi csoportokat érintenek, amelyeknek a napi gondjai a társadalom széles körű érdeklődésére tartanak számot, vagy éppen az érintettek számára jelentenek elkeserítően nagy terhet, és könnyű ezeket az érzelmeket, indulatokat politikai célokra felhasználni, vagy egyoldalúan, szenzációként, botrányként bemutatni a sajtóban. Nem kívántuk szebbnek mutatni a jelent, a múltat vagy a jövőt, mint amilyennek felelősen gondolkodó és nyilatkozó szakemberként tehetjük, a mű kitér a kudarcokra, zsákutcákra, a javasolt megoldásokra és nem tagadja a fennálló, fennmaradt, akár súlyosbodott problémákat sem. De mindezt szakmai szempontból, érvekkel alátámasztva fogalmazzuk meg. Ez olyan anyag, amiről értelmes vitát lehet folytatni. Talán sokszor nem is tudatosul sem a közbeszéd formálóiban, sem a társadalom egyes tagjaiban, hogy az, ha teret engedünk egy ettől eltérő, populista megközelítésnek, mindannyiunkat tesz szegényebbé. Az esélyegyenlőség területén a legfontosabb feladat: olyan befogadó társadalom létrejöttének elősegítése, amely az olyan tulajdonságokat, mint az etnikai származás, a női mivolt, a fogyatékossággal élés, az eltérő szexuális orientáció, a sokszínű társadalom alapköveinek tekinti, és lehetőséget lát bennük. Hiszen ezek a különbségek megtermékenyítő hatással lehetnek a kultúránkra, és általában is lehetetlen ezen

9 eltérő vélemények, szempontok ismerete nélkül a saját árnyalt értékrendszerünk kialakítása, akár egyéni, akár nemzeti értékrendszerről van szó. A kormányzat feladata, hogy az esélyegyenlőségi gondolkodásmód áthassa a tág értelemben vett közigazgatás minden tevékenységét, vagyis horizontális politikaként érvényesüljön. Az ilyen távlati célok megvalósítása érdekében működtetünk olyan intézményeket, mint az Egyenlő Bánásmód Hatóság vagy az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat. Természetesen a kormányzati esélyegyenlőségi politika is törekszik arra, hogy napi problémákat oldjon meg: roma telepeket számolunk fel, elősegítjük a leghátrányosabb helyzetű térségek rehabilitációját, olyan intézményrendszert működtetünk, amely segít azokon, akik családon belüli erőszak áldozataivá váltak. Számos olyan konkrét eredményt értünk el, amelyekre méltán vagyunk büszkék, és amelyek igénybevételének lehetőségét minél szélesebb körben szeretnénk ismertté tenni. De valódi megoldást csak az jelenthet, ha a társadalom attitűdje változik meg, ha természetessé válik, hogy a megismerésnek meg kell előznie a véleményalkotást, ha nem fogadunk el igénytelen és demagóg válaszokat, hanem magunk keressük a megoldásokat. A befogadó társadalom nem építkezhet felülről. Ezért is nagyon hangsúlyos eleme a tevékenységünknek ahogy az egyes fejezetekből is kitűnik a szemléletformálás különféle kampányok és rendezvények útján. A fejezetek összefoglalják majd az egyes területek az elmúlt közel egy évtizedben elért eredményeit, ám hangsúlyoznom kell, hogy csupán pillanatképet adhatunk a kormányzati esélyegyenlőségi munkáról, hiszen az ma is formálódik, fejlődik, reményeim szerint bővül és erősödik. Erre nagyon nagy szükség van. A legfrissebb, az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás, az úgynevezett Eurobarométer-felmérés adatai azt mutatják, hogy összességében a megkérdezett európaiak 16 százaléka állította, hogy elszenvedett hátrányos megkülönböztetést életkora, vallása, etnikai származása, fogyatékossága, vagy szexuális irányultsága miatt. Komoly probléma, hogy három európai lakos közül csak egy van tisztában a jogaival, akár a diszkrimináció, akár a zaklatás elleni fellépés lehetőségeit tekintve. Mindezek miatt fontos az, hogy néha megálljunk, és összegezzünk, hogy az elért eredmények is megfelelő nyilvánosságot kapjanak, és együtt fogalmazzuk meg, mit értünk el, és mit kell még tennünk. Csak így felelhetünk meg a kihívásoknak és csak így tudunk megoldást találni a jelen problémáira. Ez a könyv ehhez kíván alapot adni, és remélem, az itt megfogalmazott gondolatok nem maradnak visszhangtalanok. Köszöntő Budapest, március Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár

10

11 b b e v e z e t ő Áttekintés és helyzetkép 11 Az 1989/90-es rendszerváltás óta eltelt időszak erőfeszítéseinek eredményeképpen kialakultak Magyarországon az antidiszkriminációs és esélyegyenlőségi politika jogi és intézményi keretei. A kezdeti lépéseket megtettük, de az esélyegyenlőségi politika még távol áll attól, hogy a társadalompolitika húzóágazata legyen. Összességében elmondható, hogy az első eredmények már mutatkoznak: az esélyegyenlőség a korábbiakhoz képest a közgondolkodásban, és a kormányzati politikában is érezhetően előtérbe került. Mindezek ellenére az esélyegyenlőség megvalósulásának hiánya és a diszkrimináció még mindig széles kört érintő, alapvető társadalmi probléma, amelynek negatív tendenciáját talán sikerült megállítani, de megfordítani még nem. Ehhez további szisztematikus jogi, kormányzati, társadalmi változásokra van szükség, amelyben alapvető szerepe van a civil szférának is. Sok esetben jelent problémát a fogalmak helyes értelmezése, használata, alkalmazása is. Fontos, hogy különbséget tegyünk az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőségi politika között. Az egyenlő bánásmód követelménye a diszkrimináció tilalmát szolgáló jogszabályok megalkotását és intézmények működtetését követeli meg. Az esélyegyenlőségi politika pedig az Alkotmány 70/A (3) bekezdése szerint azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság köteles a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel elősegíteni. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek az élet legkülönbözőbb területein azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen, hogy mérséklődjenek a társadalmi különbségek. Bevezető A diszkriminációtól és az egyenlő esélyek megteremtésének területei A diszkrimináció az élet számos területén hasonlóan a többi EU-tagállamhoz, Magyarországon is sajnálatos módon általánosan megtalálható jelenség. Egyre több konkrét, nagy visszhangot kiváltó diszkriminációs esetről ad hírt a média, például a hátrányos helyzetű csoportok munkához jutásával, a romák egészségügyi szolgáltatásaival, lakhatásával, az oktatás területén megnyilvánuló szegregációval kapcsolatban.

12 12 Bevezető A foglalkoztatási diszkrimináció az egyik legsúlyosabb probléma, mert ez alapvetően korlátozza a hátrányos helyzetű egyének társadalmi és gazdasági érvényesülését. Ugyanakkor nyilvánvaló egyenlőtlenségek mutatkoznak az árukhoz és szolgáltatásokhoz, valamint az információhoz való hozzáférésben is. A foglalkoztatás terén megnyilvánuló egyenlőtlen esélyek következményeit a legérzékletesebben a riasztóan alacsony munkaerő-piaci aktivitás mutatja, amely kiemelten sújtja a hátrányos helyzetű csoportokat. Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az 50 év felettiek és a fiatal pályakezdők foglalkoztatottsága. Az életkor szerinti diszkrimináció jelentős hányada is a foglalkoztatás terén jelentkezik. Rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességű emberek és a kisgyermekes nők foglalkoztatottsága is. Különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon a romák, akiknek a becslések szerint körülbelül harmada aktív munkaerő-piaci szereplő. A foglalkoztatásban megnyilvánuló egyenlőtlen esélyek mellett vannak olyan speciális területek, amelyek kifejezetten egyes társadalmi csoportokat érintenek: A jogesetek száma alapján a romákkal szembeni diszkrimináció egyik kiemelt területe az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés a szolgáltató-, illetve vendéglátóiparban. A másik legaggasztóbb probléma az oktatási szegregáció. A világ egyetlen országában sincs olyan nagy különbség a középiskolák között a családi háttér, vagyis a szülők iskolai végzettsége tekintetében, mint Magyarországon. A magyar iskolai rendszer már 10 éves kortól szelektál, ami elsősorban a roma gyermekeket sújtja. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban már az általános iskolákban is rendkívül magas a leszakadt, szegregált iskolák száma. A nők esélyegyenlőségét veszélyezteti az üvegplafon jelenség, ami miatt a politikai döntéshozatal valamennyi szintjén (parlament, önkormányzatok), és a gazdasági vezetők körében is rendkívül kicsi a nők aránya. Nehezíti a nemek közötti egyenlőség elérését, hogy a horizontális szegregáció már a középszintű oktatásban érezhetően jelen van, és ez a későbbi életkorokban csak fokozódik. További nehézséget okoz a nők munkahelyi előmenetelében az a tény, hogy az azonos munkát végző férfiakéhoz képest százalékal alacsonyabb bért kapnak, jellemző a kisgyermekes nők hátrányos megkülönböztetése, és problémát jelent a munkahelyi szexuális zaklatás is, amely a legritkább esetekben kerül nyilvánosságra. A családon belüli erőszak szintén egy mostanáig még kevéssé vizsgált terület, pedig az áldozatok tipikusan hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott nők, gyermekek, idősek vagy fogyatékossággal élők. A probléma súlyát jelzi, hogy az összes ismertté vált személy elleni bűncselekmény negyedét családon belül követik el. A fogyatékos személyek munkaerő-piaci érvényesülését leginkább a lassan haladó, komplex akadálymentesítés gátolja. Bár a jogszabályok 1998 óta kötelezővé teszik az akadálymentesítést, az eltelt években csak a közintézmények harmadát tették mindenki számára hozzáférhetővé, míg a közterületeken és a magánszférában még ennél is rosszabb az arány.

13 A vallásos meggyőződéssel szemben a jogesetek mindeddig csak kismértékű diszkriminációt mutattak, az e tekintetben veszélynek kitett emberek érdekeinek védelme és (annak kommunikálása) a tájékoztatás fontos része a kormányzat célkitűzéseinek. A melegek jogainak elismerése terén alig történt előrehaladás, mert a társadalom többsége nem vesz tudomást a problémáikról. A melegek kapcsolatait büntetőjogi szinten tiltó jogszabályi rendelkezések megszüntetése, valamint a deklaratív szintű jogegyenlőséget biztosító szabályozás elfogadása után a közvetett módon megkülönböztető jogszabályok és diszkriminatív gyakorlat megszüntetése, valamint a családjogi rendelkezések reformja válik indokolttá. A diszkriminációt tiltó szabályozás és intézményrendszer A közösségi jogharmonizáció első lépését a Munka Törvénykönyvének évi módosítása jelentette, amely először szabályozta a Római Szerződés 141. cikkének megfelelően az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A jogharmonizáció második lépése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) elfogadása volt, amely január 27-én lépett hatályba. Az Ebktv. elfogadásával Magyarország gyakorlatilag harmonizálta a magyar antidiszkriminációs jogot az EU irányelveivel, valamint az Európai Bíróság ítéleteivel. Az Ebktv. kodifikációja során külön figyelmet kapott a faji- és az általános foglalkoztatási keret-irányelv szövegének való megfelelés. Emellett a törvény megfelel Magyarország más nemzetközi jogi kötelezettségeiknek is. A jogharmonizáció felülvizsgálata és az Ebktv. alkalmazása során tapasztalt problémák kiküszöbölése érdekében az Ebktv. módosítására 2006-ban kerül sor. Az Ebktv. részletes szabályokat (hatály, definíciók, eljárási szabályok, jogorvoslati rendszer) tartalmaz, amelyek célja egy koherens és hatékony antidiszkriminációs jogi mechanizmus megteremtése. Az új szabályozás igyekszik kiküszöbölni azokat a jogi problémákat, amelyek korábban gátolták a diszkrimináció elleni hatékony küzdelmet. Az Ebktv. elfogadása azonban nem a végét, hanem csupán a kezdetét jelenti a diszkrimináció elleni hatékony jogi szabályozás megteremtésének. Az Ebktv. olyan általános törvény, amely azonos szabályokkal tiltja a diszkriminációt valamennyi hátrányos helyzetű csoporttal szemben. Az indikatív felsorolás 19 védett tulajdonságot nevesít is, emellett egyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző alapján is lehetőség van a jogérvényesítésre. E tekintetben az Ebktv. a tagállamokban egyedülállóan széles palettáját teremti meg a hátrányos megkülönböztetési okok folytán védelemben részesíthetők körének. A törvény általános érvényű abban az értelemben is, hogy hatálya kiterjed az élet valamennyi területén előforduló jogviszonyra, részletes szabályokat adva a foglalkoztatásra, a szociális ellátásokra, az egészségügyre, a lakhatásra, az oktatásra és képzésre, valamint az áruk és szolgáltatások igénybevételére. 13 Bevezető

14 14 Bevezető Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti igények az alábbi eljárások során érvényesíthetők: a) peres eljárás a polgári, munkaügyi bíróságnál, b) közigazgatási eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, c) közigazgatási eljárás az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőségnél, d) szabálysértési eljárás a szabálysértési hatóságnál. Ezek mellett a jogsértett személyek az Állampolgári Jogok, illetve a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogok Országgyűlési Biztosához is fordulhatnak, valamint további segítséget kaphatnak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által, az Országos Cigány Önkormányzat és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal együttműködésével létrehozott Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat keretében dolgozó ügyvédektől. Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot (EBH) évi megalakulása óta egyre többen keresik fel diszkriminációs jogorvoslatot kérve. Ha az EBH megállapítja, hogy sérült az egyenlő bánásmód követelménye, akkor számos más szankció mellett akár hatmillió forintig terjedő pénzbírságot is kiszabhat. Az EBH vonzereje a panaszosok számára, hogy gyors, ingyenes és a peres eljárásnál kevesebb szakértelmet igényel az ügyféltől. Az EBH ismertségének terjedésével a panaszok száma a évi duplájára emelkedett, 2006-ban a diszkriminációs ügyek száma 592 volt. A kérelmek nagyrészt a munka világával, főleg a romák, az 50 év feletti és a gyermeket nevelő nők, valamint a fogyatékossággal élők foglalkoztatásával kapcsolatosak. Emellett nagyszámú panasz érkezett az oktatással, különösen a roma tanulók elkülönítésével kapcsolatosan. A roma személyeket érinti a szolgáltatások megtagadása a kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben, illetve a fogyatékossággal élőket az egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Az eddig kivizsgált ezer fölötti panaszból az EBH 166 érdemi határozatot hozott, amelyből 18 esetben állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, és öt esetben szabott ki pénzbírságot ben pedig 756 diszkrimináció miatti panasz érkezett, ezekből 186 esetben zárult az ügy érdemi döntéssel, a hatóság 29 elmarasztaló határozatot hozott. Továbbra is a foglalkoztatás területén történt a legtöbb hátrányos megkülönböztetés, amely területen a diszkrimináció áldozata a sérelmet etnikai hovatartozása, életkora, anyasága, valamint egyéb helyzete miatt szenvedte el ban a hatósághoz 1153 kérelem, beadvány érkezett, ez 52,5 százalékkal meghaladja az előző évi ügyforgalmat. Az 1153 ügyből határozattal zárult le 356, áttétellel 171, tájékoztató levéllel 474. A 2009-es évre áthúzódó ügyek száma 152. A 356 vizsgált ügy 37 esetben zárult elmarasztalással. Ez szintén emelkedést mutat a évi 29-hez képest, azonban arányában az egyéb döntésekhez képest lényegében nem változott. Az elmarasztalások a foglalkoztatás és a szolgáltatás területét érintették legnagyobb arányban. A törvény által meghatározott védett tulajdonságok alapján megállapítható, hogy a legtöbb esetben az egyéb tulajdonsággal (a személyiség lényegi vonásához tartozó, de az Ebktv.-ben önállóan nem nevesített tulajdonság), a fogyatékossággal, az életkorral, valamint az anyasággal és etnikai hovatar-

15 tozással összefüggésben érte a panaszosokat hátrány. (A fogyatékossággal élők panaszainak ugrásszerű megnövekedésében az játszott szerepet, hogy egy területi szövetség a vakok és csökkentlátók képviseletében 19 gyógyszergyártó, illetve forgalmazó cég ellen indított közérdekű eljárást, miszerint a gyógyszertájékoztatók a vakok és gyengénlátók számára nem megfelelő módon készülnek.) A tájékoztató levéllel zárult eljárások magas, és az érdemi döntések tartósan alacsony számából arra lehet következtetni, hogy a sértettek a jogi szabályozásról és a jogorvoslati lehetőségekről hiányos információval rendelkeznek. Az Ebktv. elfogadását sajnos nem követte információs kampány, és az EBH működése is csak kevéssé ismert. Ezt az űrt csak részben tudta pótolni a média, amely viszonylag aktívan tudósít a diszkriminációval kapcsolatos döntésekről. Az EBH tapasztalatai szerint különösen a munkaerőpiacon éri nagy számban diszkrimináció az érintett csoportokat, ezért az ő célzott tájékoztatásuk kiemelt fontosságú feladat. A közvélemény tájékoztatása mellett hiányzik a magyar antidiszkriminációs jogi szakirodalom is, eddig mindössze egy-két jelentősebb tudományos cikk jelent meg a témáról. A témával foglalkozó bírók, ügyvédek, egyetemi hallgatók és civil szervezetek hatékony munkájához elengedhetetlen, hogy megszülessenek, és mindenki által hozzáférhetővé váljanak a magyar antidiszkriminációs jogot feldolgozó elméleti, tudományos szakkönyvek. Pozitív fejlemény, hogy a évi egyezségek számához képest 2008-ban ugrásszerűen megemelkedett a kölcsönös engedményeken alapuló, ily módon a hosszú távú és békés együttélést biztosító egyezségek száma. Míg 2007-ben 3 ügyben, 2008-ban 23 ügyben született egyezség. 15 Bevezető Az Egyenlő Bánásmód Hatóság évi tevékenysége a számok tükrében A hatósághoz 2009-ben 1087 ügyben fordultak panasszal, megkereséssel természetes, jogi személyek s különböző társadalmi és civil szervezetek. A hatóság 112 esetben megállapította, hogy az ügy más közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 372 ügyben tájékoztatást küldött az ügyfélnek a jogérvényesítés módjáról, más állami, önkormányzati szervek, bíróságok hatásköréből 351 eljárást indított, melyek alapján 48 esetben állapította meg az egyenlő bánásmód követelményének megsértését. 18 esetben elősegítette és jóváhagyta a felek között létrejött egyezséget. Új jelenség, hogy a korábbiakban lényegesen több esetben kérték az ügyfelek az eljárás megszüntetését azért, mert az eljárás alá vont munkáltató vagy szolgáltató az eljárás megindítását követően megszüntette a hátrányos megkülönböztetést és kompenzálta a kérelmezőt. A diszkrimináció fajtái szerint közvetlen hátrányos megkülönböztetés: 41 Zaklatás hátrányos megkülönböztetés: 4 Megtorlás hátrányos megkülönböztetés: 2 Közvetett hátrányos megkülönböztetés: 1

16 16 Bevezető (2008-ban az elmarasztaló és egyezséget jóváhagyó döntések aránya 37/23 volt.) 177 ügyben született elutasító határozat, többségükben azért, mert az eljárás alá vont bizonyította, hogy nem tett különbséget a panaszossal összehasonlítható helyzetben lévők javára, vagy a különbségtétel jogszerűen indokolta. Az előző évekhez hasonlóan legmagasabb számban a foglalkoztatás területén sérült az egyenlő bánásmódhoz való joga a kérelmezőnek (19) neme (6), életkora (5), más véleménye (4), anyasága, etnikai hovatartozása (2-2), szexuális irányultsága, szakszervezeti érdekképviselethez tartozása alapján (1-1) ügy. 17 ügyben állapította meg a hatóság a szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést életkor (6), fogyatékosság (3), etnikai származás és bőrszín (3), anyaság, politikai vélemény és szexuális irányultság alapján. 48-ból 30 esetben gazdasági társaságokkal, a többi ügyben önkormányzatokkal, illetve intézményekkel és állami hatóságokkal szemben került sor szankció alkalmazására. Összesen: forint perbírság kiszabására került sor, 33 határozat nyilvános közzétételét rendelte el a hatóság ben 46 előző évekről is áthúzódó ügy volt folyamatban a Fővárosi Bíróságon, két új eljárásra utasítást kivéve a bíróság helyben hagyta a hatóság döntését. A jogtudatosság emelése, a közvélemény tájékoztatása 2009-ben is kiemelt feladata volt az EBH-nak. A döntések nyilvánosságra hozatala mellett honlapján ismerteti az összes jogsértést megállapító egyzséget helybenhagyó döntését, valamint a diszkrimináció és az egyéb jogsértések elhatárolása érdekében a jelentősebb elutasító határozatait is. 91 alkalommal tájékoztatta a közvéleményt a médián keresztül tevékenységéről, konkrét jogesetek bemutatásával, s több mint 60 rendezvényen tett eleget civil-, társadalmi szervezetek és társhatóságok meghívásainak. Az EBH honlapját 2009-ben an látogatták áprilisától a TÁMOP projekt keretében 46 hónapig tartó antidiszkriminációs programot indított el, amelynek keretében 2008 szeptemberétől minden megyeszékhelyen ügyfélszolgálatot szervezett, 2010-ben széles körű képzési programot indít, ifjúsági antidiszkriminációs akciókat tervez. (További információk a hatóság tevékenységéről: ) Az esélyegyenlőséget szolgáló intézményrendszer A rendszerváltás óta eltelt időszakban fokozatosan kiépülő esélyegyenlőségi kormányzati intézményrendszert számos alkalommal szervezték át. Ezek a változások mindenekelőtt három kérdéskört érintettek. Az első, hogy a kormányzat kiemelten mely társadalmi csoportok esélyegyenlőségével foglalkozzon központi szinten. A kormányzati hatáskör kezdetben a nemzeti és etnikai kisebbségre, a nőkre, majd a fogyatékos személyekre, valamint számos más csoport esélyegyenlőségének előmozdítására is kiterjedt. Jelenleg az Európai Unió antidiszkriminációs jog szabályozása szempontjából mind

17 a hat diszkriminációs ok kiküszöbölésére hivatott szervezeti egység jelen van a központi kormányzati struktúrában. A második kérdés a szakpolitikai területekre vonatkozott, vagyis hogy a hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozó szervezeti egység a magyar közigazgatás mely szervezeti rendszerében működjön. Általánosságban elmondható, hogy a központi kormányzat keretében működő szervezeti egységek leginkább a munkaügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó minisztériumban kapnak helyet. Ez a szervezeti rendszer azonban csak korlátozott mértékben képes biztosítani az esélyegyenlőség általános érvényesítését (mainstreaming). Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszerrel kapcsolatos harmadik jelentős kérdéskör, hogy az érintett szervezeti egység a közigazgatási hierarchia mely szintjén helyezkedik el, és milyen hatáskörrel rendelkezik májusa óta a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban működik az esélyegyenlőségi szakállamtitkárság, amely a gyermek-, és ifjúságpolitikával, a kisebbségpolitikával, a romák társadalmi integrációjával, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségével, a foglalkoztatási rehabilitációval, a halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségével, valamint a leszbikus, meleg, biszexuális és transzszexuális (lmbt) emberek problémáival összefüggő feladatokkal foglalkozik. Emellett az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány, és a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. A civil szférával való kapcsolattartás fórumait és a tárcák közötti koordinációt is szolgálják az egyeztető fórumok: a Társadalmi Kirekesztés Elleni Tárcaközi Bizottság, a Roma Integrációs Tanács, az Idősügyi Tanács, az Országos Fogyatékosügyi Tanács, valamint a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács. Ezek a tanácsok általában tripartit felépítésűek: a civil és kormányzati tagok mellett jelen van a szakértői oldal képviselete is. A kormány 2004-ben hozta létre az Országos Esélyegyenlőségi Hálózatot. Az Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodák (Esélyek Háza) célja, hogy a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzésében közreműködjön, illetve, hogy együttműködjön az előítéletek csökkentése érdekében a térségben működő szervezetekkel, intézményekkel. Az érdekvédelmi szervezetekkel közösen úgynevezett Esélyegyenlőségi Fórumot működtetnek, mely önkormányzatok, intézmények és civil szervezetek képviselőiből áll. Bár az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló intézményrendszer elsősorban központi kormányzati szinten működik, az Ebtv. hatályba lépése óta a települési önkormányzatok is elfogadhatnak helyi esélyegyenlőségi programot. Ebben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetét, és meghatározzák az esélyegyenlőségüket elősegítő célokat. Ezzel a lehetőséggel azonban eddig kevés önkormányzat élt. Az Ebtv májusában hatályba lépő módosítása nyomán a települési önkormányzatok számára az öt évre szóló esélyegyenlőségi program elfogadása kötelező lesz, és a települések csak a program megléte esetén pályázhatnak hazai és uniós forrásokra, pályázatukban érvényesítve az esélyegyenlőségi program célkitűzéseit. 17 Bevezető

18 18 Bevezető A civil szervezetek a diszkrimináció ellen, az esélyegyenlőség Az érdek-képviseleti szervezetek a diszkrimináció elleni fellépés szempontjából három csoportba sorolhatók: jogvédő szervezetek, szakszervezetek, valamint az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségét szolgáló civil szervezetek. Jelenleg néhány olyan professzionális, szakosodott jogvédő szervezet van, amelyek sikerrel visznek diszkriminációs ügyeket a bíróságon és az EBH előtt. A jogvédő szervezetek különösen a roma személyekkel szembeni diszkrimináció terén értek el sikereket. Ezek a jogi eljárások fontos szerepet játszanak a jogi szabályozás fejlesztésében, és a médián keresztül a közvélemény figyelmének felkeltésében. Alapvető érdek, hogy a realitásoknak megfelelően növekedjen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárások száma. A szakszervezetek elsősorban a női munkavállalók esélyegyenlőségének előmozdításában aktívak. Ennek érdekében hozták létre többek között az Országos Érdekegyeztető Tanácson belül működő Esélyegyenlőségi Albizottságot. A szakszervezeti konföderációk női tagozatai nagy tapasztalatokat szereztek a nők esélyegyenlőségével kapcsolatos képzések, konferenciák, tájékoztató kampányok megszervezésében. Az Ebktv. szerint az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szerv és többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság köteles a szakszervezet bevonásával esélyegyenlőségi tervet készíteni. Ez tartalmazza a hátrányos helyzetű munkavállalók, különösen a nők, a negyven évnél idősebb munkavállalók, a romák, a fogyatékos személyek foglalkoztatási helyzetének elemzését, valamint a munkáltatónak az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó céljait és eszközeit. Sajnos sok arra kötelezett munkáltató nem készített esélyegyenlőségi tervet, pedig 2007-től az EBH már pénzbírsággal sújthatja őket. Elmondható azonban, hogy mivel az esélyegyenlőségi tervek viszonylag újdonságnak számítanak a munka világában, szükség lenne mind a munkáltatók, mind a szakszervezetek részére egy általánosan hozzáférhető és könynyen használható szakmai- módszertani háttér megteremtésére. Országszerte több száz olyan alapítvány, egyesület működik, amelyek aktívan részt vesznek a különféle társadalmi csoportok esélyegyenlőségének előmozdításában. Az utóbbi években számos képzési program szolgálta ezeknek a civil szervezeteknek a szakmai támogatását, részben közösségi forrásokból. A civil szervezetek által, illetve a részükre szervezett képzések gyakori problémája, hogy azok sok esetben általános témákat érintettek, nem kapcsolódtak a szervezetek tényleges gyakorlati tevékenységéhez, valamint esetleges volt a résztvevők kiválasztása.

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság

I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. Országgyűlés Egyenlő Bánásmód Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A diszkrimináció elleni fellépés és az egyenlő bánásmód követelményének tudatosítása, társadalmi szemléletformálás. Az esélyegyenlőség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -

- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - - Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők

Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Esélyegyenlőség a munkaerőpiacon, munkaerőpiaci pozíciót befolyásoló tényezők Matiscsákné dr. Lizák Marianna adjunktus 1 Két idézet mottóként "Ösvényt talán már sikerült vágnunk, de hogy út legyen, az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010.

Városföld Község Önkormányzata. Állampolgári Tanács. Települési Esélyegyenlőségi Program készítése. Dr. Peredi Katalin, Guth Erika. 2010. Városföld Község Önkormányzata Állampolgári Tanács Települési Esélyegyenlőségi Program készítése Dr. Peredi Katalin, Guth Erika 2010. március 23 Kik vagyunk? Mit csinálunk? Jogszabályi háttér Mi az Állampolgári

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. SZEPTEMBER 2012. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.356 álláskereső

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 0 () Válaszadók száma = 9 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb pólus n=mennyiség átl.=átlag

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. GDF felmérések DPR0_hm (Hallgatói mot. 0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 0% 50% 0% 5% Jobb pólus n=mennyiség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júli. márc. febr. júni. ápr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. ÁPRILIS 2015. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 10.137 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában

NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában NEMZETI STRATÉGIA ÉS PRIORITÁSOK Egyenlő esélyek mindenki számára európai év (2007) az igazságos társadalom irányában MAGYARORSZÁG VP/2006/006 I. Nemzeti kontextus: a kihívások II. Az Európai év nemzeti

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők

Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők Vukovich Gabriella: Egyedülálló szülők és gyermeküket egyedül nevelő szülők (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (1999): Egyedülálló

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei Lakossági véleményfeltárás A pályakezdők elhelyezkedési esélyei 2014. április 14. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu A kutatás háttere és módszertana Az Enigma 2001 Kft. rendszeres társadalomtudományi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. OKTÓBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

9. SZER GYORSJELENTÉS

9. SZER GYORSJELENTÉS 9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer

KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer 1 KÉRDŐÍV 2010 Ősz Diplomás Pályakövető Rendszer Jó napot kívánok! XY-al beszélek? QZ.. vagyok, a Szent István Egyetem megbízásából hívjuk fel a végzett hallgatókat, hogy érdeklődjünk, mi történt velük

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA

A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TELEPÜLÉSI EGYENLŐTLENSÉGEK HATÁSA A VIDÉKI FIATALOK JÖVŐTERVEIRE ÉS AKTIVITÁSÁRA A TUDÁSKÖZVETÍTÉS ÉS AZ INNOVÁCIÓK ESÉLYEI Czibere Ibolya Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben