A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A GYAKORLATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A GYAKORLATA"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT EURÓPAI ÜZLETI TANULMÁNYOK SZAKIRÁNY A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS UNIÓS ÉS HAZAI ELMÉLETE ÉS MISKOLC PÉLDÁJÁN A GYAKORLATA Budapest, április Készítette: Horváth Erzsébet 2

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS: MI A HALADÁS?... 5 II. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS... 7 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSHEZ VEZETŐ ÚT... 7 A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS GONDOLATA... 9 A MEGVALÓSÍTÁS HÁTTERE AZ EU ÁLTALÁNOS ALAPELVEI A FEJLŐDÉS MÉRŐSZÁMAI A GDP kritikája A gazdaság mérőszámainak reformja III. AZ ÖKOLÓGIAI PROBLÉMÁK GLOBALIZÁLÓDÁSA GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Üvegházhatású gázok gyarapodása a légkörben A globális klímaváltozás SIVATAGOSODÁS (DEZERTIFIKÁCIÓ) A sivatagosodás megakadályozásának lehetőségei AZ ÓZONLYUK JELENSÉG A KÖRNYEZET ELSAVASODÁSA A legfontosabb feladatok a savasodás ellen A VILÁGÓCEÁN ELSZENNYEZŐDÉSE A BIOSZFÉRA ÁLLAPOTA ÉS A GÉNERÓZIÓ IV. GLOBÁLIS (NEMZETKÖZI) FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A RIÓI KONFERENCIA A konferencia legfontosabb pontjai: NEMZETKÖZI SZERVEZETEK V. FENNTARTHATÓSÁG ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM AZ EU JOGALKOTÁSÁBAN AZ EU KÖRNYEZETVÉDELMI JOGRENDJE A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEKTORAI Levegőtisztaság-védelem Hulladékgazdálkodás Vízminőség-védelem Természetvédelem Ipari szennyezés-ellenőrzés és kockázatkezelés Vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás A KÖRNYEZETJOGI ALAPELVEK AZ EURÓPAI UNIÓ FENNTARTHATÓSÁGI POLITIKÁJA AZ EU FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS STRATÉGIÁJA VI. MAGYARORSZÁG ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETJOGI FELZÁRKÓZÁSA A magyar kormány környezetvédelmi kötelezettségvállalása A környezetvédelmi szektorok jelenlegi helyzete A fenntartható városi fejlődés BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE ÉS MISKOLC HELYZETE VII. A FENNTARTHATÓSÁG MEGJELENÉSE MISKOLC KÖRNYEZETVÉDELMI KERETTERVÉBEN A KERETTERV LÉTREHOZÁSÁNAK HÁTTERE A program főbb célkitűzései A célkitűzések megvalósításával kapcsolatos általános feladatok A KÖRNYEZETI ELEMEK JELENLEGI ÁLLAPOTA ÉS TERHELTSÉGE A levegő állapota

3 A vizek állapota A talaj állapota A természet állapota évi tevékenység a természetvédelem területén A környezeti tényezők állapotát érintő tevékenységek jellemzői A 2001-ES KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSI TERV HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI FELADATAI A KÖRNYEZETVÉDELMI KERETTERV TEMATIKUS CÉLKITŰZÉSEI Levegőtisztaság-védelem A vizek védelme Földvédelem Természet- és tájvédelem Az emberi egészség védelme A lakosság környezeti szemléletformálása Az energiagazdálkodás átalakítása Hulladékgazdálkodás Közlekedésszervezés A KÖRNYEZETVÉDELMI KERETTERV MEGVALÓSÍTÁSI ESZKÖZEI A.) Az önkormányzat feladatai B.) A kerettervvel kapcsolatos nemzetközi együttműködés B.) A program pénzügyi háttere A MISKOLCI ÖKOLÓGIAI INTÉZET A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY Zöld Akció Egyesület Miskolci Öko-Kör KÖRNYEZETPOLITIKAI CÉLKITŰZÉS: FELZÁRKÓZNI AZ UNIÓ ÁTLAGÁHOZ EU-támogatással folyó tevékenységek VIII. ÖSSZEFOGLALÁS: A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS FENNTARTHATÓSÁGA ÉLET EGY TISZTÁBB, KIBŐVÍTETT EURÓPAI UNIÓBAN IRODALOMJEGYZÉK ÚJSÁGCIKKEK, KIADVÁNYOK INTERNETES HONLAPOK

4 A természet törvényeinek megsértésére nincs bocsánat. /Paul Ehrlick, a Stansford Egyetem populációbiológusa/ -földünk embereltartó képessége a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt visszafordíthatatlan módon csökkent -szűkül az emberiség jövőjéhez szükséges természeti bázis /The World Conservation Strategy/ I. Bevezetés: Mi a haladás? A Föld lakóinak száma 1900 óta több mint háromszorosára növekedett, a világgazdaság növekedése pedig hússzoros volt. Az ásványi eredetű energiahordozók fogyasztása harmincszorosára, az ipari termelés pedig ötvenszeresére emelkedett; e növekedés négyötöde 1950 óta ment végbe. Ez a nagyarányú fejlődés a világot új problémák elé állította. A fejlődés tette lehetővé az emberi jólét határtalan növekedését is, csakhogy a fejlődési folyamatok közül jó néhány riasztó mértékben károsítja bolygónk természeti környezetét és csökkenti ökológiai alaptőkéjét; ennek gazdasági visszahatásai következtében egyre nagyobb tömegek válnak szegénnyé és kiszolgáltatottá. A fejlettséget a növekedésben, fogyasztásban mérő vállalkozói világszemlélet végzetesen szembeállította az embert és a természetet, amelynek következményeként a természet erőforrásainak kizsákmányolása, környezetünk pusztulása olyan méreteket öltött, amely világméretben fenyegeti a földi természetet és az emberi létezést. STRATÉGIÁK A TERMÉSZETBEN A TÁRSADALOMBAN Irányítás vezérlés és szabályozás egyensúlya vezérlés túlsúlya Negatív visszacsatolás jelen van késleltetett Organizáltság heterogén homogén A hatások kezelési stratégiája elvezetés ellenhatás 5

5 Erőforrás használati stratégia erőforrás fejlesztés új erőforrások bevonása Termelői stratégiák ciklikus lineáris Környezeti stratégia környezet-adekvát környezet-átalakító Fogyasztói stratégia sokféléből keveset kevésből sokat Időhorizont hosszú táv rövid táv Stabilitás dinamikus egyensúly nagy bizonytalanság Alrendszerek azonos szerkezet és funkció eltérő Elemek száma sok kevés 1. táblázat: Az emberi társadalom és a természet által alkalmazott stratégiák különbözősége Megvizsgálva a természet és a gazdaság termelői és fogyasztói stratégiáit, csak eltéréseket találunk. A természetben a hosszú távú stratégiák uralkodnak, míg a társadalomban, amely rosszul mérte fel erőviszonyait a természet törvényeivel kapcsolatban, a rövidtávú stratégiák váltak uralkodóvá. A rövidtávú sikerstratégiák pedig csak humán- és természeti erőforrások párhuzamos aláásásával válhatnak sikeressé és csak meglehetősen rövid ideig létezhetnek. Elcsépelt kifejezés, hogy tanuljunk a természettől, de ha a fenti táblázatot megvizsgáljuk, elgondolkodtató, hogy a lassan négymilliárd éve létező természet eljárási módszerei milyen gyökeres ellentétben állnak az alig néhány száz éves nyugati típusú emberi civilizáció megoldásaival. A társadalmi haladás az as nagy gazdasági válság óta a gazdasági növekedéssel látszik azonosulni. A környezet és a társadalom mai állapotának ismeretében azonban egyre világosabb, hogy a haladást nem lehet többé hagyományos módon értelmezni. A haladás nem jelentheti többé az anyagi előremenetelt. Csak a fenntartható jövő felé haladás lehet a kifejezés teljes értelme. A fenntartható fejlődés ideológiája, mint minden gondolat, kronológiai fejlődésen ment keresztül. Először a természetvédelem fogalma jelent meg az ember szókincsében, amely azt jelentette, hogy legalább néhány kitüntetett fajt és területet meg kellene védeni. Ezt követte az a felismerés, hogy ez nem lehetséges, ha párhuzamosan szennyezzük a környezetünket, ezért kialakult a környezetvédelem gondolata és eszközrendszere. Később látta csak be az emberiség egy része, hogy nem elegendő a szennyező agyagok mérséklése, hogyha 6

6 közben pazarlóan bánunk az erőforrásokkal; egész környezetünkkel kellene racionálisan gazdálkodni. Ez a felismerés vezetett el a környezetgazdálkodás gondolatához. Jól látható, hogy minden újabb lépés a látókör szélesedését és újabb részterületek integrálását jelentette. A klasszikus természetvédelem a védett fajokra és területekre koncentrált, a környezetvédelem a környezetet állította a középpontba, a környezetgazdálkodás a környezet és a gazdaság közötti kapcsolatot tette hangsúlyossá. Végül az utóbbi évtizedekben teret nyert a fenntartható fejlődés gondolata, amely a környezet- gazdaság- társadalom komplex egységének elvén nyugszik, s jelenleg a legkiforrottabb koncepció a Föld és az ember együttélése szempontjából. A fenntartható fejlődés térhódítása és a haladás fogalmának átalakulása párhuzamosan zajlott le. Herman Daly szerint a növekedés az anyagi gyarapodás következtében beálló méretbeni változás, míg a fejlődés a nagyobb teljesítőképesség elérését jelenti. Sokkal egyszerűbben fogalmazva: a növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. A globális irányváltást, az ökológiai szempontok érvényesülését elősegítheti a jelenlegi tendenciák szociális tarthatatlanságából eredő társadalmi nyomás is. Nem lehet haladásnak tekinteni a gazdagok további gazdagodását a szegények további elszegényedése, helyzetük ellehetetlenülése árán. Egyre többen tudatosítják: a nyugati civilizáció kulcskérdése ma a változás, még mielőtt visszafordíthatatlan rombolást végeznénk a Föld létfenntartó rendszerében. Az emberiség jövője azon múlik, hogy mennyiben képes a felismeréseket tettekre váltani, a helyi érdekeket a globális érdekkel összeegyeztetni. II. A fenntartható fejlődés A fenntartható fejlődéshez vezető út A folyamatos növekedés az élet minden formájának vele született képessége, amelynek azonban a természet nyújtotta lehetőségek és környezeti korlátok között kell érvényesülnie. A természetes szelekció feltételei között egy populáció növekedése hamar elér egy felső limitet, amelyet a környezet eltartó képességének megfelelően nem léphet át. Az ember az 7

7 ipari fejlődéssel már kivonta magát ez alól a szabályozás alól, ezért bolygónk tudatos és megfontolt irányítása a legnagyobb szabású feladat, mellyel a 21. század küszöbén szembe kell néznünk. Az ember a civilizáció kialakulása óta igyekszik alakítani környezetét; napjainkban azonban már sokkal jelentősebbek, gyorsabb üteműek és bonyolultabbak az emberiség és a környezet között kialakuló kölcsönhatások. Ami valaha még helyi környezetszennyezési probléma volt, ma már egész nemzeteket érint; a savas esők például Európában és Észak-Amerikában egyaránt gondot jelentnek. Ami egykor a természetvédelem és a gazdasági fejlődés egyszerű és nyilvánvaló ellentéte volt, ma már a kapcsolatok bonyolult szövedéke ilyen többek között az energiafelhasználás, a mezőgazdaság és az éghajlati változások között mutatkozó visszacsatolási rendszer, az üvegházhatás valószínű oka ben Stockholmban, az ENSZ első környezetvédelmi világkonferenciáján a világ nemzeteinek képviselői a környezet elszennyeződéséről még mint elszigetelt problémáról tárgyaltak. Ekkor még mindenki azt hitte, hogy a környezeti válság megoldása csupán tudományos-technikai kérdés. Pontosan 20 évvel később jutott el a világ odáig, hogy az ENSZ tagállamok Rio de Janeiróban a világ első olyan konferenciáját rendezték meg, amely már a környezet és fejlődés kapcsolatát vitatta meg. Az eltelt időszak legfontosabb felismerése azt volt, hogy a környezet és a fejlődés ügye szorosan összefügg, jövőről pedig csak akkor beszélhetünk, ha igényeink kielégítése mellett forrásokat hagyunk az utódaink számára is. Tíz évvel az 1972-ben, az emberi környezet kérdéseiről tartott stockholmi konferencia után, a kormányok végre elkezdték felismerni, hogy a példátlan ütemű és mértékű környezetrombolás aláássa a gazdasági fejlődés további lehetőségeit, és veszélyezteti a Föld lakóinak puszta életben maradását is. Az ENSZ Közgyűlése 1983-ban egy különleges, független bizottság létrehozását indítványozta. E bizottság amely később a Környezeti és Fejlesztési Világbizottság nevet kapta 22 ország 23 megbízottjából állt. A bizottság széles körű elemzéseket végzett, ismereteket gyűjtött és vitákat folytatott októberében végül az ENSZ Közgyűlése elé terjesztette Közös jövőnk című jelentését. A Közgyűlés kimondatlan kérdésére adott válasz egy erősen feltételes igen volt. A ma igényei és törekvései csak akkor egyeztethetők össze a holnap szükségleteivel, ha az országok a jelenlegitől alapvetően eltérő módon szabályozzák és ellenőrzik a világgazdaságot. A Föld és az emberiség környezeti gondjainak orvoslásához két kérdésre kell választ találnunk: milyen bolygón akarunk élni, és milyen bolygón élhetünk majd valójában? Az embe- 8

8 riségnek meg kell tudnia, hogy tevékenysége miként befolyásolja a globális környezetet, és megfelelő utat kell találnia a további fejlődéshez. Olyan korszakba léptünk, amikor már kézzelfoghatóvá váltak az emberiség és a környezet kölcsönös egymásrautaltságából fakadó világméretű változások. A tudomány segíthet e kérdések megoldásában, döntést azonban nekünk kell meghoznunk, a következményekkel pedig majd unokáinknak kell szembenézniük. A fenntartható fejlődés gondolata Meadows, D. H. és munkatársai a 70-es években a Meadows-féle világmodell-elemzések során arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdasági növekedést meg kell állítani, mert csak így kerülhető el a globális környezeti katasztrófa ábra: Meadows 1. és 10. világmodell-változata a 1970-es évek tendenciáinak fennmaradása esetén, illetve a gazdasági és népességi növekedés 1975-ben történő megállításakor jósolt jövő Azóta egyértelművé vált, hogy a nulla-növekedés megvalósíthatatlan, a stagnálási szemlélet helyett először az ún. Brutland-jelentésben fogalmazódott meg a fenntartható (harmonikus) fejlődés elve. Ezen a fejlődés olyan formáját értjük, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit a saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. A fenntartható fejlődés két alapvető szempontja a környezeti értékek megőrzése és a jövő generációkért érzett felelősség elve. A társadalom fenntartható fejlődésének környezetvédelmi vetülete a környezet fenntartható használatát jelenti, vagyis az emberi életminőség 9

9 használatának azt a módját, amely a természeti erőforrások és a létfenntartó ökológiai rendszerek teherbíró és megújuló képességének határán belül tud maradni. A fenntartható fejlődés tehát abból a feltételezésből indul ki, hogy a szükségletek kielégítése és a környezeti értékek megőrzése között egyensúly hozható létre. A fenntartható fejlődés elve szerepel az Európai Unióról szóló szerződésben, ahol a Brutland Bizottság szerinti, ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontokat ötvöző definíciója jelenik meg. Az EU a Riói Agenda 21, a Klímaegyezmény, a Biodiverzitás és az Elsivatagosodási Egyezmény aláírásával elkötelezte magát a fenntartható fejlődés mellett. A megvalósítás háttere A Massachusetts Institute of Technology (MIT) tudósai a Római Klub felkérésére, ben tudományos igényű felmérést készítettek A növekedés határai címmel. Hosszú távú prognózisukban alternatívákat állítottak fel a gazdasági növekedés jövendő folyamata számára. Egy olyan globális modellt ajánlanak, amely lehetővé teszi az emberiség számára, hogy elkerülje a természeti kincsek hirtelen és ellenőrizhetetlen kimerülését, emellett lehetőséget nyújt az anyagi szükségletek kielégítésére is. Ennek lehetőségét a globális egyensúly fenntartásában, a gazdasági és demográfiai növekedés stabilizálásában látják. Hosszú távú prognózisukban sajnos még nincsen utalás ezen egyensúly elérésének útjára és formájára. A MIT kutatóinak legfontosabb következtetései az alábbiak voltak: Környezetünk mennyiségi korlátainak és az esetleges túllépés tragikus következményeinek a felismerése nagyon lényeges az olyan új gondolkodásmód kialakítása szempontjából, amely az emberi magatartásnak és ezzel kapcsolatban a mai társadalom egész szerkezetének alapvető átértékeléséhez fog vezetni. Az emberek kénytelenek számításba venni a Föld korlátozott teherbíró képességét és tevékenységük határait. A világon a demográfiai nyomás máris olyan magas szintet ért el, és eloszlása annyira egyenlőtlen, hogy egymagában is elegendő kényszerítő erő a Föld egyensúlyi állapotának a vizsgálatára. A világ egyensúlya csak akkor válhat valósággá, ha valamennyi fejlődő ország jelentős haladást ér el, mind abszolút mértékben, mind pedig a gazdaságilag fejlett nemzetekkel összevetve. Ez a haladás csak globális stratégiával valósítható meg. 10

10 A világméretű fejlődés problematikája olyan szorosan összefűződött más világméretű környezeti problémákkal, hogy megköveteli a mindenre kiterjedő stratégia kialakítását, amelynek alapján valamennyi fő probléma kezelhető. A jelenlegi kiegyensúlyozatlan és veszélyesen romlásnak indult világhelyzet gyors és radikális helyreállítása az emberiség elsőrendű feladata. A jelenlegi helyzet annyira komplex, hogy az eddig alkalmazott technikai, gazdasági vagy jogi intézkedések és módszerek semmiféle kombinációja nem hozhat lényeges javulást. Teljesen új megközelítési módokra van szükség, amelyben a társadalom célja inkább az egyensúly, semmint a növekedés kell, hogy legyen. A döntő erőfeszítést a mai generációnak kell kifejtenie, e munka már nem hárítható tovább a következő generációra. Egy ekkora feladat valamennyi nép közös összefogását kívánja, bármilyen legyen is kultúrájuk, gazdasági rendszerük vagy fejlettségi szintjük. A felelősség nagyobb része a fejlettebb nemzeteket terheli. A globális gazdasági, társadalmi és ökológiai egyensúly harmonikus állapotának elérése közös meggyőződésen alapuló közös vállalkozás eredménye kell, hogy legyen. Az EU általános alapelvei A fenntartható fejlődés elvének érvényesítése nem piaci jellegű megoldások bevezetését igényli a gazdaságban is, amelyek a teljesség igénye nélkül az alábbi elvek formájában is megfogalmazhatóak. Elővigyázatosság elve: az ipari fejlődés felgyorsulásával a belőle eredő környezeti kockázatok is növekednek. Az egyre bonyolultabb termelési technológiák alkalmazásával egyre nő a környezeti hatásukra vonatkozó bizonytalansági tényező. Az elővigyázatosság elvét szükséges alkalmazni minden olyan esetben, ahol kiszámíthatatlan esetleg irreverzibilis következmények adódhatnak, például vegyipari, nukleáris és jelentős emisszióval járó módszerek esetén. Ezen elv alapján érvelhetünk az integrált környezetvédelmi technológiák mellett, melyek elkerülik a problematikus anyagok termelését. 11

11 Megelőzés elve: A termelés mértékének rohamos fejlődése felvetette a nyersanyag és energiakészletek számbavételét, és a termelés melléktermékeként környezetbe került anyagok nagy mennyisége, illetve ezek káros hatása napjainkban érlelődtek olyan problémává, amely az ember-környezet viszony tisztázását jövőnk alapvető feltételévé emeli. A környezetkárosítás és szennyezés mértéke a technikai eszközök használatával megsokszorozódott, ilyenformán az ipar, illetve az iparszerű tevékenység a környezetszennyezés fő okozójává lépett elő. A megelőzés elve a fenntartható fejlődés egyik alapvető tétele, mivel általánosan érvényes az a megfigyelés, hogy a megelőzés mindig gazdaságosabb megoldás az utólagos beavatkozásnál, ráadásul környezeti hatások esetén irreverzibilitás is felléphet, ami az utólagos megoldásokat eleve lehetetlenné teszi. A megelőzés elve megköveteli, hogy a környezetvédelem befolyásoló hatással bírjon a technikai fejlődésre (környezetkímélő technológiák) és a piaci orientációra (környezetbarát termékek elterjesztése). A környezet megóvásának egyik útja tehát a fenntartható fejlődés érdekében alkalmazott technika, az úgynevezett környezettechnika, amelynek az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatás területén is alapvető fontosságra kell szert tennie. Holisztikus megközelítés elve: A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos egyik legfontosabb felismerés, hogy a problémák rendszerjellegűek, összefonódottak. Így a fejlődés és a környezet ügye is összetartozó és együtt kezelendő. A jelenlegi szektorszemlélet és közgazdasági szabályozás nem alkalmas a rendszer-jellegű kihívások kezelésére, ezért a környezetvédelem intézményrendszerét is meg kell reformálni, ha meg akarunk felelni a fenntartható fejlődés elképzeléseinek. Akárhonnan is közelítünk meg egy kérdést, legyen az környezetsavanyodás, sivatagosodás, éhínség, mezőgazdasági túltermelés, túlnépesedés, vagy a biodiverzitás csökkenése, rendszerszemléletben gondolkodva felismerjük közvetett kapcsolataikat egymással. Bármely problémára adandó válasz tehát csak az ok-okozati lánc feltárása után fogalmazható meg, s hajtható végre eredményesen. Globális szemléletmód elve: A szemléleti kérdések egyik legfontosabbját a globális és helyi érdekek összehangoltsága jelenti. A rendszerben gondolkodás egyik alapvető kritériuma, hogy a helyi cselekedetek megállják helyüket globális vonatkozásban is. Számos olyan helyi intézkedés létezik, amely tágabb környezetre, vagy a jövőre hárítja a terheket. Ezt a viselkedést nevezik nimby-ségnek ( Not into my back yard! Ne az én kertembe ). 12

12 A problémák tér- és időbeli áttologatása nem folytatható tovább, el kell ültetni az emberiségben a közös vagyon szemléletet. Egy rendszerrel, erőforrással való bánásmódunkban nemcsak magunknak, de az egész emberiségnek felelősséggel tartozunk. A bioszféra, a természet országhatárokon kívüli fogalom. Tartamosság elve: Ez az elv azt jelenti, hogy a humán rendszerek gyökeres reformjára van szükség, mégpedig a természeti rendszerek működési tulajdonságainak integrálásával (ld. 1. táblázat). A természetben a hosszú távú stratégiák uralkodnak az erőforrás-megőrzéshez a jövő számára az emberi társadalomban is fel kell számolni a rövidtávú, önpusztító stratégiák egyeduralmát. A természetben a konzervatív és progresszív elemek harmonikus egyensúlyban állnak, minden hirtelen változást a szabályozás negatív visszacsatolású elemei gátolnak meg, de a lassú fejlődésnek nincs akadálya. Eddigi tevékenysége során az ember mindig a rövidebb utat választotta, és minden negatív visszacsatolású hatást a jogai elleni támadásként fogott fel, s ha tehette, kiiktatta őket ezen ideje változtatni, ha fenntartható jövőt akarunk. Partnerség elve: mivel a környezetvédelem nem egy-egy csoport, hanem az egész emberiség érdeke, és mert a környezetszennyezés nem ismer országhatárokat, ezért a fenntartható fejlődéshez minden lehetséges résztvevő teljes együttműködése szükséges. A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos cselekvéseket nem akadályozhatja egyoldalú alá-fölérendeltségi viszony; az egységes intézkedések magasabb szinten, a konkrét megoldások lokálisan jönnek létre, ezért a különböző közigazgatási szintek között hatékony és folyamatos együttműködés szükséges. A döntésekbe és intézkedésekbe a nem hivatalos szervezeteket, pl. önkéntes állampolgári csoportokat, gazdálkodói, vállalkozói érdekképviseleteket is be kell vonni. A partnerség alapelve az Európai Unió Ötödik Környezetvédelmi Akcióprogramjában került kidolgozásra. Gazdaszemlélet elve: azt a környezetet, amelynek fenntartható használatát szeretnénk kialakítani, saját tulajdonunknak kell éreznünk, hogy az ennek megfelelő felelősségtudat is kialakuljon. A gazdaszemlélet terén is az államnak és az önkormányzatoknak kell élen járnia a példamutatásban és a szabályok betartásában, mert más módon, pusztán gazdasági vagy jogi befolyásoló tényezőkkel nem érhető el szemléletváltás a lakosság és a gazdasági irányítók körében. 13

13 A környezetvédelem tervszerű alakításának elve: A környezetvédelem tervszerű alakításának igénye a harmonikus fejlesztés szükségszerű velejárója. A tervszerűség országos, regionális és helyi szinten egyaránt jelentkező feladat, és nem csupán a kifejezetten környezetvédelmi tervekre értendő, sokkal inkább a gazdasági, területrendezési, településrendezési és környezeti tervek együtteseként kezelendő. Ugyanakkor a környezetvédelem alakításának nyilvánvalóan megfelelő környezetpolitika alapján kell történnie, nemcsak országos, hanem immár globális szinten is. Amióta a környezetkárosítás nemzetközi jellegűvé vált, többé már nem lehetséges a környezetvédelem megvalósításában pusztán helyi kezdeményezésekre hagyatkozni. (Környezetvédelem az Európai Unióban [2000]) A fejlődés mérőszámai Honnan tudjuk, hogy milyen irányba halad a fejlődésünk? Minden folyamatnak szüksége van visszaigazolásra arról, hogy biztosan jó irányba, a céljai felé tart, és nem tévúton jár, tehát a változásokat a lehető legobjektívebben mérni kell. A fenntartható fejlődés gondolatának megjelenése előtt erre a kérdésre nagyon egyszerűen válaszoltak. A fejlődést azonosították a gazdasági növekedéssel és a bruttó nemzeti termék (GDP: Gross Domestic Product) összértékét használták a fejlettség kimutatására. Ma egyre több gazdasági szakember tartja a gazdaság növelésére törekvő politikát egy letűnt történelmi korszak maradványának, s ebből következően a mai viszonyokra használhatatlannak. Szerintük a GDP mutatói egyre inkább fogalmi gáttá válnak, amelyek eltávolítanak a gazdasági-társadalmi realitástól és a fenntartható jövőhöz vezető úttól. A GDP nem tekinthető a gazdasági összteljesítmény jó mércéjének. A társadalmi jólét szintjét pedig még kevésbé képes tükrözni. (Zsolnai László /2001/: p.55) Az Egyesült Államok a GDP alapú sikertörténet leghíresebb példája, de az utóbbi évtizedben már komoly jelek vannak arra nézve, hogy a népesség is érzékelni kezdi a ragyogóan működő gazdaság és a saját valós helyzete közötti szakadékot. A közgazdászok értelmezése szerinti gazdaság fellendült, de azok az emberek, akikből a társadalom áll, nem érezték jobban magukat. A Time magazin cikke is arra mutatott rá, hogy a hivatalos mutatók egyszerűen rosszak és rossz irányba vezetik az országot. Számos válságtünet figyelmeztet a fennálló értelmezési szakadékra: az emberek hosszabb ideig dolgoznak kevesebb bérért; a középosztály lecsúszik, miközben a gazdagok gazdagabbak lesznek. A bűnözés, nő, családok bomlanak fel, általános pesszimizmus lesz úrrá az 14

14 embereken. Mert ha a gazdasági fejlődés mutatói elavultak, akkor folyamatosan kiszolgáltatják a lakosságot egy olyan politikának, amely nem lehet sikeres. Ebből következik, hogy alapvető fontosságú eldönteni, mennyire alkalmas a ma is központi helyzetben lévő GDP a fenntartható fejlődés sikerének meghatározására. (Gyulai Iván[2000]) A GDP kritikája A GDP a piaci tevékenység és a pénztulajdon változásának a mércéje. Nem tesz különbséget a kívánatos és a nemkívánatos események között, és a valóságnak csak azt a szeletét veszi figyelembe, amelyet a közgazdászok figyelemre méltónak tartanak: a pénzügyi tranzakciókat; a háztartásban és a magánéletben döntő jelentőségű, de nem anyagiasítható történéseket kihagyja a számításból. A GDP csak a piacon realizált s számba vehető tevékenységek eredményét képes mérni. Ezért merült fel számos közgazdászban és politikusban a kétely, hogy ez a mutató igencsak korlátozott kifejezője a gazdaság valódi teljesítményének, és eltorzított képet ad a társadalom jóléti szintjéről. (Zsolnai László [2001]: p.56) Önmagában a GDP nagyon kevésről informál. Nem tesz különbséget produktív és destruktív, fenntartható és fenntarthatatlan tevékenység között, minden piaci eseményt nyereségként kezel. Ennek eredményeként a GDP nemcsak elleplezi a társadalmi struktúra zavarait és a természeti környezet tönkretételét, hanem ami rosszabb, ezeket a problémákat gazdasági nyereségként tünteti föl. Minél inkább kimeríti egy ország a természeti erőforrásait, annál inkább nő a GDP. A környezetszennyezés még jobban emeli az értéket, mert kétszer jelenik meg nyereségként: egyszer, amikor a vegyi gyár melléktermékként előállítja, másodszor amikor az ország milliárdokat költ az elhárítására. A GDP teljesen figyelmen kívül hagyja a jövedelem-eloszlást, és így a csúcson lévők óriási jövedelmei úgy jelennek meg, mintha ezek mindenki számára pénzbeli gyarapodást jelentenének. Amikor a különmunka a családdal vagy a közösséggel töltött időt csökkenti, ezt a veszteséget a GDP gazdasági nyereségként tartja számon. A GDP szinte vallásos tisztelete talán a kevéssé fejlett országokban okozza a legnagyobb károkat. Ezekben az országokban ugyanis a termelés nagy része a háztartás-gazdaságokban zajlik le, amik kívül esnek a GDP látókörén, ezért a GDP növelésére irányuló erőfeszítések éppen ezeket a gazdaságokat számolják fel, megszüntetve a gazdasági hátteret és a minimális jólétet is. 15

15 A gazdaság mérőszámainak reformja A fent leírtakra ráébredve a szakemberek között is egyre többen ismerték-ismerik fel, hogy sürgősen szükség van a fejlődés új mutatóira, amelyek a ténylegesen létező gazdasághoz kapcsolódnak. Az új mutatókkal szemben álló közgazdászok főként arra hivatkoznak, hogy bármilyen kísérlet, ami a gazdaság emberekre és környezetre gyakorolt hatásait próbálná számszerűsíteni, túl sok feltevést és belemagyarázást tartalmazna. Ennek ellenére az, hogy a GDP értékként nullát rendel ezekhez a dolgokhoz, sokkal tarthatatlanabb, mint bármilyen kezdetleges próbálkozás a gazdaság-értékelésbe való bevonásukra. A hagyományos közgazdasági gondolkodásmód a ténylegesen mérhető dolgokkal foglalkozik, de ha a tengereket, természeti tájakat nehéz is pénzben számításba venni, az nem jelenti azt, hogy ezeknek nincs értéke. Egy rossz becslés is pontosabb, mint a teljes figyelmen kívül hagyásuk, ezért minden alternatív gazdasági-társadalmi mérőszámnak létjogosultsága van. Ma már több átgondolt próbálkozás létezik egymás mellett. A fenntartható fejlődés elveinek Riói elfogadása után az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága elhatározta, hogy kidolgozza a fenntartható fejlődés indikátorait. A munka eredményei az ún. kék könyvben hozta nyilvánosságra, ahol a gazdaság, társadalom, környezet és ipar kategóriáiban három indikátorcsoportot hoztak létre. Az ún. folyamat-indikátorok megmutatják a különböző humán tevékenységek hatását a környezetre, az állapot-indikátorok a pillanatnyi állapotra utalnak, az eredmény-indikátorok pedig alkalmasak a különböző intézkedések hatékonyságának a mérésére. Ezek a mérőszámok általában a már létező adatgyűjtések mérhető eredményeire támaszkodnak (pl. GDP, természetes szaporodás, születéskor várható élettartam, művelt terület nagysága stb.), de azok újszerű, változatos kombinálásával (pl. környezetvédelmi kiadások a GDP %-ában, egészségügyi kiadások a GDP %-ában) az adatok más megvilágítást nyernek, és a mutatók összességükben képesek kiküszöbölni saját fogyatékosságaik többségét. Történtek még radikálisabb próbálkozások is a mérőszámok reformjára, ilyen kísérlet eredménye például egy olyan új mutató, amely fejlesztői szerint sokkal közelebb visz ahhoz a gazdasághoz, amelyet az emberek ténylegesen megtapasztalnak. A Valódi Fejlődés Mutatójának (GPI = Genuine Progress Indicator) nevezték el. A GPI a gazdasági életnek húsznál több olyan vetületét is tartalmazza, amelyeket a GDP nem vesz figyelembe. Ezek részben az elérhető adatokra, részben a józanészre támaszkodnak, és megpróbálják rendezetten számba venni a különféle kiadásokat. Ugyanazokat a 16

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak

Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak Tudománytörténet 6. A környezeti problémák globálissá válnak XIX. század Kialakul a vegyipar: Szerves: első műanyag Chardonne-műselyem Szervetlen: elektrolízis alumíniumgyártás Robbanómotorok megalkotása:

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ

Érzékeny földünk. Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19. ME MFK Digitális Közösségi Központ Érzékeny földünk Városi Pedagógiai Intézet Miskolc, 2006 április 19 ME MFK Digitális Közösségi Központ Földessy János ...ha egy pillangó szárnya rebbenésével megmozdítja a levegőt, mondjuk Pekingben, akkor

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye

Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Éghajlatváltozás Budapest és Pest megye Környezettudatossági felmérés A Magyar Természetvédők Szövetsége részére 2 Éghajlatváltozás következményeinek spontán ismerete 2010 2009 N=291 N=270 *TERMÉSZETI

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák

MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák MENTSÜK MEG! Veszélyben a kék bálnák Mi a probléma? Az ember a világ legokosabb élőlénye. Tudja, hogyan kell földet művelni, várost építeni, különféle iparágakat létrehozni, repülőgépet készíteni. Ám ez

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. SZMOG Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet. A szmog a nevét az angol smoke (füst) és fog

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Globális problémák Fenntartható-e e ez a világ ökológiailag? (Képes-e eltartani a bioszféra 6 md embert és a világgazdaságot?) Nem szenved-e e visszafordíthatatlan károsodásokat k a bioszféra? Képes-e

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT)

Oktatási Hivatal. Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Földrajz - II. forduló Javítási útmutató I. FELADATCSOPORT (50 PONT) I.1. Egyszerű választás (10 pont) 2. E 3. B 4. C 5. A 6.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon 2020-2040 Kutatási eredmények áttekintése I. Elméleti keretek Tények és kockázatok A tudományos elemzések szerint az emberi tevékenység jelentős

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok dr. Faragó Tibor, dr. Hasznos Erika sztratoszféra Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felszín

Részletesebben

Globális klímaváltozás

Globális klímaváltozás Három hetet meghaladó iskolai projekt Globális klímaváltozás Okok - következmények - megoldások Készítette: H. Fazekas Erika, Kaszt Erika, Lakatos Ferenc, Zalai Edina A három hetet meghaladó iskolai projekt

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés

A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés 21/12 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 12. szám 21. október 6. A nemzetgazdasági ágak környezetszennyezése légszennyezés A tartalomból 1 Bevezetés 1 Üvegházhatású gázok

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN A Föld atmoszférája kolloid rendszerként fogható fel, melyben szilárd és folyékony részecskék vannak gázfázisú komponensben. Az aeroszolok kolloidális

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

A fenntartható fejlődés fogalmának története

A fenntartható fejlődés fogalmának története 2. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ TURIZMUS A föld egy bizonyos mértékig, valóban úgy viselkedik, mintha anyánk lenne. Bármit teszünk vele, elnézi nekünk. Ám újabban olyan rendkívüli pusztítást végzünk a

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények.

Természet- és környezetvédelem. Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. Természet- és környezetvédelem Környezetvédelem története. Világmodellek. Környezetvédelmi világkonferenciák, egyezmények. A környezetvédelem születése Világmodell-alkotások korszaka Verbális (logikai

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné

A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében. Kaleta Jánosné A területfejlesztés új szemléletű irányai a fenntartható fejlődés érdekében Kaleta Jánosné Címválasztás oka Aktualitása Internet A területfejlesztés nélkül elképzelhetetlen a jövő fejlesztés, eddigi gyakorlat

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben