Általános összefoglaló a Nulla Hulladékról 2008

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános összefoglaló a Nulla Hulladékról 2008"

Átírás

1 Általános összefoglaló a Nulla Hulladékról 2008 (A GAIA anyagai alapján fordította és szerkesztette a HuMuSz) Tartalom: Nulla Hulladék meghatározása A Nulla Hulladék előnyei A jelenlegi rendszer és Nulla Hulladék összehasonlítása A Nulla Hulladék megvalósítása: első lépések és alapvető stratégiák Alapvető stratégiák a Nulla Hulladékban A nullához vezető négy elv 1) Új irány mutatása: Véget kell vetni az olcsó ártalmatlanításnak 2) Átfogó újrahasználati, újrahasznosítási, és komposztálási programok kidolgozása 3) A közösségi részvétel ösztönzése 4) Új terméktervezés, hulladék nélkül Esettanulmányok 1. Palárikovo, Szlovákia: A pénzügyi válságot követően új jövedelemforrások után kellett nézni 2. San Francisco, Kalifornia, USA: Ahol a Nulla Hulladék igéjét a Városházáról hirdetik 3. Markham, Ontario, Kanada: Zöld misszionáriusok Nulla Hulladék települést hoztak létre 4. Kovalam, Kerala, India: Gandhi etikája a gyakorlatban, a fenntartható életformák érdekében 5. Buenos Aires, Argentína: Törvények a Nulla Hulladékért 6. Novara, Olaszország: Házhozmenő gyűjtés a hulladékcsökkentés érdekében 7. Új-Zéland: Egy központi kormány által támogatott decentralizált program Összefoglalás Bibliográfia 1

2 A Nulla Hulladék meghatározása A természet működteti minden idők legsikeresebb nulla hulladék modelljét a világon. A fenntarthatóság érdekében az embereknek meg kell tanulniuk természetes módon cselekedni. - Discarding the Idea of Waste: The Need for a Zero Waste Policy Now [Dobjuk ki a hulladék fogalmát: Nulla Hulladék politikára van szükségünk a ford.] c. műből A Nulla Hulladék egy cél és egy cselekvési terv is egyben. A Nulla Hulladék végső célja, hogy egyáltalán ne termelődjön szilárd hulladék. Ugyanis a hulladék ellentétben az újrahasználható, újrahasznosítható, és komposztálható anyagokkal olyan kidobott anyagokat jelent, amelyeket nem lehet fenntartható és biztonságos módon hasznosítani, ezért végül elégetik vagy lerakják őket. A Nulla Hulladék megelőzi a szilárd hulladék keletkezését, ugyanis olyan programokat és politikákat foglal magába, amelyek biztosítják a hulladékok fenntartható és biztonságos visszajuttatását a természetbe vagy a feldolgozási folyamatokba. Az ilyen intézkedések közé soroljuk a következőket: a termékbe épített, illetve a gyártás során használt vegyszerek visszaszorítása nyersanyag-felhasználás csökkentése kevesebb fogyasztás a termékek újratervezése az újrahasználat könnyítése érdekében Az előbb felsorolt intézkedések lehetővé teszik, hogy ne kelljen hulladékot lerakni vagy elégetni. Ha a Nulla Hulladék terv egy város, megye, régió, vagy egy ország számára készül, akkor a kormányzatnak vezető szerepet kell vállalnia az erőfeszítések és programok koordinálásában, hogy elérjék a nulla célt. Nulla Hulladék tervek készíthetők cégek, iskolák, és más intézmények számára is. Végül pedig ne feledjük, minden lépés fontos a Nulla Hulladékhoz vezető úton! Hogyan működik a Nulla Hulladék? A Nulla Hulladék: csökkenti a fogyasztást; a szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttatja a talajba a komposztálás segítségével, valamint energiatermelésre is képes az anaerob bomlási folyamatok miatt; a termékek újrahasználatára helyezi a hangsúlyt; minden hasznos anyagot újrahasznosít; elutasítja az olyan termékeket vagy csomagolásokat, amelyeket nem lehet biztonságosan és egyszerűen újrahasználni vagy újrahasznosítani Nulla Hulladék egy távolabbi szemszögből: a program mögötti értékek A hulladékra gyakran csak technikai problémaként tekintünk. De a hulladékprobléma valójában egy egészségügyi, egyenlőségi, faji, hatalmi, nemi, szegénységi, és kormányzati kérdések alkotta nagyobb összefüggésrendszer része. Ezért a holisztikus társadalomszemléletbe kell beépíteni a Nulla Hulladék stratégiát, egy olyan szemléletbe, amely mindegyik kérdéssel foglalkozni kíván. A Nulla Hulladék társadalom nem a fogyasztással kapcsolatos értékeken alapszik, hanem olyan emberi értékeken, mint a család, barátok, kultúra, egészség, és egyenlőség. A Nulla Hulladék társadalom tiszteletben tartja a helyi kultúrát és tudást, és ellenszegül a túlfogyasztás divatjának. 2

3 A Nulla Hulladék erős közösségi tevékenységekre épül. A közösség tagjainak kell dönteniük a Nulla Hulladék programok jelenéről, jövőjéről, és a helyi végrehajtás módjáról. Egy Nulla Hulladék társadalomban a közösség felelősséget vállal azért, hogy megtegyen minden tőle telhetőt a nulla cél elérése érdekében. Emellett határozott kormányzati intézkedések is szükségesek az ipar befolyásolására: például a tiszta termelés, kibővített gyártói felelősség, vagy egyéb stratégiák támogatása, illetve veszélyes anyagok betiltása. Az iparnak fel kell vállalnia, hogy biztonságos, könnyen újrahasználható, újrahasznosítható, vagy komposztálható termékeket gyártson. Minimalizálnia kell a felhasznált anyagok mennyiségét, és a lehető legnagyobb arányban kell újrahasznosított anyagokat használnia. Végül, az ipar azzal gondoskodik megfelelően dolgozóiról és a közösségekről, ha sem a termékekben, sem a gyártás során nem használ veszélyes vegyszereket. Egy Nulla Hulladék társadalom számára a környezeti és társadalmi igazságosság, valamint az emberi jogok elsődleges fontosságúak. Ez azt jelenti, hogy a közösségek döntik el, hogyan hajtják végre a Nulla Hulladék terveket, és ezek milyen hatással lesznek a közösség tagjainak életére és munkájára, a hulladékból élőket is beleértve. (Ázsiában és Dél-Amerikában sokan köztük gyerekek is abból élnek, hogy a lerakók szemetéből kiválogatják a még hasznosítható anyagokat és ezeket olcsón eladják.) Egy Nulla Hulladék társadalomban nincs hulladékégetés és lerakás sem, ezért egy közösséget sem veszélyeztetnek ilyen káros létesítmények. A Nulla Hulladék társadalom hulladékkezelése nem hárít semmilyen kötelezettséget a jövő generációira. Egy Nulla Hulladék társadalom csak annyit fogyaszt, amennyire szüksége van, és nem vesz el a természettől többet, mint amennyit az adni képes. Egy Nulla Hulladék programnak számos alkotóeleme van. Minden Nulla Hulladék program különböző módon vegyíti az alkotóelemeket, máshogy valósítja meg őket a gyakorlatban, a helyi adottságoknak megfelelően. Az útmutató célja, hogy az olvasókat megismertesse számos olyan tevékenységgel és jellegzetességgel, amely elengedhetetlen egy Nulla Hulladék programhoz. 3

4 A Nulla Hulladék előnyei Egy véges bolygón nem működtethetsz egy lineáris rendszert a végtelenségig. -- Dr. Paul Connett Jelenleg a világgazdaság anyagfelhasználása lineáris (kitermelés > előállítás > elosztás > fogyasztás > ártalmatlanítás), amelynek minden egyes fázisa túlzott hulladéktermeléssel és az emberek egészségének, valamint jóllétének súlyos károsításával jár. Ahelyett, hogy újra használná a hulladékot és megelőzné a károkozást, a jelenlegi rendszer még a legjobb esetekben is mindössze a megtermelt hulladékot próbálja eltakarítani, illetve a keletkezett kárt csökkenti. Ez nem csak drága, hanem fenntarthatatlan is. A zsákutca helyett a Nulla Hulladék egy ciklikus rendszert kínál, ahol a gazdaság fázisai arra sarkallják egymást, hogy az embereknek és a környezetnek egyaránt egészséges feltételeket teremtsenek. Környezeti fenntarthatóság: Óriási terhet veszünk le a környezetünk válláról, ha az új anyagok előállítását és fogyasztását visszaszorítjuk. Ezt az aránytalan terhet az életmódunk, a túlzott kitermelés és túlfogyasztás okozza. Az újrahasználat megőrzi a nyersanyagokat a jövő generációi számára, csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és még az egészségünket is védi, ellentétben az hulladék égetésével, ártalmatlanításával, vagy a természetben való elhelyezésével. Az emberi méltóság: A jelenlegi rendszerben a legszegényebbek szenvednek a hulladékáram miatt, és közülük sokan kényszerülnek a szemétből élni. Ha a szemétből élőket sikerül a hivatalos Nulla Hulladék programokba bevonni, akkor a Nulla Hulladék képes új, biztonságosabb megélhetést teremteni és gazdasági lehetőségeket nyújtani. A Nulla Hulladék rendszer segítségével, amint megszűnik a lerakók és égetők iránti igény, az embereknek nem kell káros létesítmények szomszédságában élniük. Gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés: A Nulla Hulladék rendszerben a forrásokat munkahelyek teremtésére fordítják, nem pedig új égetőkre, lerakási díjra, vagy a környezeti károk enyhítésére. A hulladékcsökkentés, újrahasznosítás, és újrahasználat egyaránt új munkahelyeket és új üzleti lehetőségeket hoznak létre. Az újrahasznosítás önmagában is tízszer több munkahelyet biztosít, mint a hagyományos ártalmatlanítási módszerek. Közösségek megerősítése: A közösségek bevonása és részvétele jó hatással van a lakosokra, szociális tevékenységeket ösztönöz. Az imént felsorolt előnyök megmutatják, hogy a közösségeinkben miért érdemes a Nulla Hulladék célkitűzésért cselekedni. De mindenféle költség-haszon elemzést félretéve, a végső indok mégis csak egy lehet: egy véges bolygón több mint hat milliárd ember próbálja elosztani a véges forrásokat, már nem pazarolhatunk tovább. 4

5 A jelenlegi rendszer és a Nulla Hulladék összehasonlítása Alternative Industrial systems [Alternatív ipari rendszerek a ford.] c. műből, 39.o., Gyűjtemény a Nulla Hulladékról, Thanal. A jelenlegi ipari rendszer Anyag alapú gazdaság lineáris profitorientált a források kitermelése és a hulladékok ártalmatlanítása központosított, nagyléptékű, tőkeigényes Közpolitika a hulladékgazdálkodás a célja rövid távú cél a hulladékok elrejtése a támogatások a kitermelésben és hulladékban érdekelt iparoknak kedvez Terméktervezés hagyományos anyagokat használ a figyelem főként a termelésre és eladásra irányul a legtöbb terméket és csomagolást csak egyszer használják a rövidéletű termékek növelik az eladásokat Anyagok legolcsóbb anyagok, ökológiai hatásuk nem számít támogatások a kitermeléshez, az energia- és vízhasználathoz korlátozott vállalati felelősségvállalás nagy mennyiségű hulladék Feldolgozás nagyvállalatok, több termék, növekedésen alapuló piac csővégi megoldások, a kialakult károk orvoslása minden problémánál technikai megoldások az előállítás után már nincs gyártói felelősség Elosztás távoli helyekre vagy globális elosztás Fogyasztók a termék népszerűsége biztosítja a folyamatos gyártást a fogyasztó rendszerint eldobja a terméket a használat után Hulladékok központosított hulladékgazdálkodás, az ártalmatlanításhoz tőkeigényes technológiákat használ: lerakókat vagy égetőket az égetők segítségével, illetve a metángáz hasznosításával korlátozott mennyiségű energiát termelnek, de a hulladék értéke lényegében megsemmisül Nulla Hulladék rendszerek Anyag alapú gazdaság ciklikus minőségorientált, hatékony, emellett a természeti, társadalmi és pénzügyi tőke maximalizálására törekszik kisebb léptékű, decentralizált, tudásalapú cégek Közpolitika a hulladékmegelőzés a célja hosszú távú perspektíva: a használt anyagok láthatóvá tétele a gazdaságba való visszairányítás által támogatás a takarékosságért, az energiahatékonyságért, ökológiai tervezésért és társadalmi egyenlőségért Terméktervezés a felhasznált anyagokat a hulladékcsökkentés, tartósság, javíthatóság és újrahasznosíthatóság alapján választja ki tervek a gyűjtésre, újrahasználatra, és az újrahasznosításra a termékek és csomagolások visszakerülnek a kereskedelembe, bioszférába valós költségszámítás, életciklus elemzés Anyagok újrahasznosított, vegyszermentes anyagok fenntartható, környezetkímélő anyagok minimális mennyiségű hulladék, a keletkezett hulladékot felhasználják más ipari folyamatban Feldolgozás helyi és regionális termelést támogatja a globális információcsere a rendszerszintű tervezéssel elkerülhető a szennyezés és a vegyszerhasználat ökológiai és szociális megoldás a problémákra gyártói felelősség a termék teljes életciklusában Elosztás helyi és regionális elosztás Fogyasztók fogyasztók tájékoztatása, hatékony visszajelzési mechanizmusok a gyártók számára az újrahasználati és javítási lehetőségek maximalizálása Hulladékok minden termék szétszerelhető, az anyagok újrahasznosításra kerülnek kormányok, vállalatok végzik a gyűjtést hulladékhasznosító üzemek az anyagokat továbbítják javítás, újrahasználat, vagy újrahasznosítás céljából 5

6 A Nulla Hulladék megvalósítása: első lépések és alapvető stratégiák A Nulla Hulladék célja, hogy véget vessen a hulladék lerakókban, illetve égetőkben történő ártalmatlanításának. Ennek érdekében olyan programokat támogat, mint a hulladékcsökkentés, komposztálás, újrahasznosítás, újrahasználat, valamint az új ipari terméktervezés. De nulla? Valóban lehetséges? A Nulla Hulladék-elvet gyakran azzal vádolják, hogy idealista, sőt utópisztikus. Valóban igaz, hogy egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani, de ha kitűzzük magunknak a nulla célt, akkor már a hulladék-megelőzésre, nem pedig a gazdálkodásra koncentrálunk. Nem találunk két olyan Nulla Hulladék programot, amely teljesen megegyezik, ugyanígy, egyetlen megközelítés nem működhet minden esetben. A következő lépéseket olyan közösségek figyelmébe ajánljuk, akik egy hulladék nélküli jövőt szeretnének. 1 Első lépések a Nulla Hulladék tervhez 1. Fogadjuk el a Nulla Hulladékot célkitűzésként - lerakók és égetők helyett. Konkrét célokat és határidőket kell megnevezni. 2. A közösséget is meg kell szólítani: a helyi lakosok szerepvállalása elengedhetetlen. 3. Indításunk programokat az újrahasználatért és az újrahasznosításért. A programokban sokféle anyagról (különösen a különböző típusú papírokról és a szerves hulladék minden formájáról) kell gondoskodni. Emellett az is fontos, hogy a szelektív gyűjtés kényelmes legyen, és részvételre sarkallja a lakosságot. 4. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás, és a biológiai lebontás segítségével 50%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. 5. Biztosítani kell, hogy minden hulladékot, amely nem lerakókba kerül, biztonságos módon hasznosítanak. El kell érni a hulladékégetők visszaszorítását, betiltását. 6. A szabályozási rendszerrel támogatni kell az újrahasznosítással foglalkozó, vagy azon alapuló vállalatokat. Az újrahasznosítható anyagokat például ki kell tiltani a lerakókból, be kell tiltani az újrahasználatra, javításra, komposztálásra vagy újrahasznosításra alkalmatlan termékeket; új építések esetében pedig kötelezővé kell tenni az építési anyagok újrahasználatát, illetve hasznosítását. 7. Olyan intézkedéseket és rendszereket kell támogatni, amelyek a termékek és csomagolásuk visszavételére kötelezi a gyártókat, miután azok már nem használhatóak többé. Nemzeti vagy regionális szinten pedig a kibővített gyártói felelősséget kell támogatni. 8. Az oktatás és a lakosságnak nyújtott segítség kulcsfontosságú! A Nulla Hulladék négy alapeleme A következő részben a Nulla Hulladék célkitűzést négy alapvető stratégiai célkitűzésre bontjuk: 1) Egy új irány: az ártalmatlanításnak véget kell vetni 2) Átfogó újrahasználati, újrahasznosítási és komposztálási programok létrehozása 3) Közösségi részvétel elősegítése 4) Új terméktervezés (hulladék nélkül) Minden közösségnek, városnak, vagy önkormányzatnak különböző igényei és lehetőségei vannak, ezért nincs egyetlen, mindenkinek megfelelő út a Nulla Hulladékhoz. A különböző szereplők különböző módon fognak bekapcsolódni a hulladék-csökkentési programba (az ipar például 1 forrás: Waste Incineration: A Dying Technology, GAIA,

7 újratervezi a termékeket és eljárásokat, a kormány támogatja a hulladékok hasznosítását, a háztartások szelektíven gyűjtik a szemetet, helyi csoportok pedig oktatási rendezvényeket szerveznek, stb.). A végrehajtás módja a helyi adottságoktól és a politikai akarattól függ. A Nulla Hulladék terv megalkotása során ügyelni kell arra, hogy minden lépés közelebb vigye a közösséget a Nulla Hulladék végső céljához. A köztes eredmények ugyan segíthetnek a terv, és az addig elvégzett munka értékelésében, fontos azonban, hogy a köztes célok ne akadályozzák a Nulla Hulladék program további szakaszait. (Rossz hatása lehet például a húsz évre szóló, adott mennyiségű hulladék égetőbe vagy lerakóba való szállítását előíró szerződéseknek. De akadályt jelenthet az oktatás is, ha azt a hamis képzetet kelti, hogy a szelektálás és újrahasznosítás önmagában is elegendő megoldás.) 1: Egy új irány: véget kell vetni az olcsó ártalmatlanításnak A Nulla Hulladék kezdetben a káros hulladék-ártalmatlanítási módszereket kívánja megszüntetni, így valójában a hulladékot magát szeretné elkerülni. A különféle hulladéklerakókat és égetőket (az energiahasznosító műveket is beleértve) általában egyszerű és olcsó megoldásként tüntetik fel a döntéshozók számára, akik el is hiszik, hogy ez a hulladék eltüntetésének módja. A költségek valóban alacsonynak tűnnek (pontosabban a profit tűnik magasnak), ha a nyersanyagok kitermelése, a központosított termelés, a nagy távolságra történő szállítás és az olcsó hulladékártalmatlanítás is állami támogatást élvez. De ha beszámítjuk a környezeti és emberi költségeket is, a hulladékártalmatlanítás sohasem olcsó. Ezért az olcsó hulladék-ártalmatlanítási módszerek és a mögöttük rejlő rövid távú gondolkodásmód elutasítása az első lépés a Nulla Hulladék megvalósításához. Az olcsó ártalmatlanítás hozzájárult a jelenlegi, pazarló ipari rendszer kialakulásához, amely a költségeket áthárítja, a környezetre, a szegényekre, és a jövő generációkra. Ezzel szemben a Nulla Hulladék egy hatékony, ökológiai határokon belül működő, emberi munkára épülő gazdaság kialakítását célozza meg. A következőkben felsoroljuk azokat a fő lépéseket, amelyek az ártalmatlanítási módszerek megszüntetéséhez szükségesek. A Nulla Hulladék egyes elemeit a helyi, regionális, vagy kormányzati szinten kell megvalósítani, illetve egyéb kezdeményezéseket nem kormányzati szervezetek, vállalatok vagy informális közösségi csoportok tudnak legjobban végrehajtani. A hulladékokkal leggyakrabban helyi szinten kell foglalkozni, ezért a nulla cél érdekében kulcsfontosságú, hogy az önkormányzatok vezető szerepet vállaljanak az erőfeszítések összehangolásában. 1.1 A kormány jogszabályokat hozhat a hulladékcsökkentés érdekében. Például az alábbiakat: A vegyszert tartalmazó termékek forgalmazását be lehet tiltani. A ma használatos termékek jó része nemcsak hulladékként, de már a használat és gyártás során is kockázatokat jelent számunkra. Ilyenek a PVC-termékek vagy a higanyt tartalmazó hőmérők. Vissza kell szereznünk az ellenőrzést az általunk használt termékek felett, és meg kell tiltanunk a vegyszert tartalmazó és veszélyes termékek forgalmazását. A vegyszert tartalmazó termékek ártalmatlanítását be lehet tiltani. Az ártalmatlanítás fokozatos betiltásával a gyártók kénytelenek lesznek újratervezni termékeiket, a szétszerelés, újrahasználat, újrahasznosíthatóság, valamint a tartósság szempontjai alapján. Nem szabad új égetőt építeni, a régieket be kell zárni. Ha a közösség hulladékégető építése mellett dönt, akkor tulajdonképpen azt vállalja, hogy a település több 10 éven át elegendő szemetet fog termelni az égető működtetéséhez. Ez közvetlenül visszaveti a hulladékcsökkentést célzó, újrahasználati és újrahasznosítási programok megvalósítását és eredményességét. 7

8 Határidőket és célokszámokat kell kitűzni a lerakóba kerülő hulladék csökkentésére. Az ipar képviselői és a döntéshozók egyaránt látni fogják a Nulla Hulladék célkitűzés gyakorlati megvalósulását, ha a lerakóba kerülő hulladékok fokozatos csökkentésére jogszabályokat hoznak, és emellett biztosítják az ehhez szükséges infrastruktúrát. Az ide vezető stratégiai javaslatokat a következő rész tárgyalja. A maradék hulladékkal okosan kell bánni. Maradék hulladéknak nevezzük azt a hulladékot, amelyet nem tudunk visszaforgatni, tehát ártalmatlanítani kell. Egyik napról a másikra nem lehet búcsút mondani a lerakóknak, égetőknek, és annak a gondolkodásnak, amely a hulladék keletkezéséhez vezet. Amíg az ipari rendszerünk nem áll át egy hulladékmentes működésre, foglalkoznunk kell a maradék hulladékkal is. Olyan hulladékgazdálkodási terveket kell kidolgozni, amelyek a lehető legkisebb kárt okozzák. Például építhetünk átmeneti tárolót, hogy raktározzuk az újrahasznosítható anyagokat, amíg a piac nem tudja felvenni őket. De ne feledjük, ezek a tervek csak köztes megoldások lehetnek, és nem lesz rájuk szükség, mihelyst a közösség eléri a Nulla Hulladékot. A tervezés nem akadályozhatja a hulladék-csökkentési kezdeményezéseket és a végső célt. Az termelsz vagy fizetsz típusú szerződések például hosszú távon arra kényszerítik a lakosokat, hogy maradék hulladékkal lássák el az égetőket és lerakókat, aláásva a megelőzés érdekében tett erőfeszítéseket. Egy ilyen szerződéssel működő létesítmény sosem lehet okos megoldás. 1.2 A kormány megadóztathatja a hulladéktermelést Az eldobható termékeket meg lehet adóztatni. A tartós termékeket gazdaságilag életképesebbé kell tenni. Valós hatást tükröző lerakási díjakat kell meghatározni. Tényleges költségszámítás segítségével (lásd 4. elv) a lerakási díjakat valós nagyságrendjük szerint lehet meghatározni. Így a szolgáltatások valós költségét kell megfizetni, ami elriasztja a hulladéktermelőt/kezelőt a lerakástól. Lerakási illetéket lehet bevezetni: Az Egyesült Királyságban és számos ausztrál tartományban létező nemzeti, állami vagy regionális lerakási illetékek szintén eltántorítanak a lerakástól, ráadásul finanszírozzák a Nulla Hulladék programokat is. 8

9 2: Átfogó újrahasználati, újrahasznosítási, és komposztálási programokat kell kidolgozni Az ártalmatlanítás megszüntetéséhez egy új rendszert kell kifejlesztenünk, amelyben elsődleges szempont az anyagok biztonságos és hatékony hasznosítása. Az ártalmatlanítás helyett kínált tevékenységek (lásd 1. elv) jelentős része valójában a társadalom átállását jelenti, a régi modellt újra kell cserélni. De az újrahasználat, újrahasznosítás, valamint a komposztálás terén vállalt célok eléréséhez számos további lépés szükséges, mint például: Meg kell ismerni a hulladék összetételét. A jó hasznosítási programokhoz tudnunk kell, hogy pontosan mi alkotja a hulladékot. Egy vizsgálat információval szolgál a közösségben termelt hulladék összetételéről, így a későbbiekben a helyi igényekhez szabhatják a programokat és terveket. A hasznosítható anyagokat már a forrásnál külön kell válogatni. a hasznosítás kulcsa, hogy már a kidobás pillanatában elkülönítsék a hasznos anyagokat. A hulladék különböző rendszerekkel szelektálható: három vagy több kuka segítségével, száraz és nedves anyagok szétválasztásával, stb. A szerves hulladékot (például az ételmaradékot, vagy kerti hulladékot) minden rendszerben a száraz anyagoktól külön kell gyűjteni. Újrahasználati, javító és újrahasznosító létesítményeket kell kialakítani. Vállalati befektetéssel, kormány segítségével, vagy nem kormányzati szervezetek útján is létrehozhatóak ilyen létesítmények. A legfontosabb szempontok a következők: 1. a kényelmes részvétel megteremtése: ez lehet hagyományos hulladékgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtő szigetek csoportja vagy hálózata; 2. a megfelelő feldolgozási kapacitás kialakítása a háztartási, üzleti, intézményi vagy ipari hulladékokra; 3. aktív közösségi részvétel szükséges az újrahasználati és javítási tevékenységek során. A szállítási költségek elkerülése végett az újrahasznosítást végző vállalkozásokat arra kell ösztönözni, hogy helyben létesítsenek üzemeket, különösen a nagy értékű anyagok újrahasznosítása és a zárt rendszerű újrahasznosítás esetében (ilyenek például régi újságokból újakat gyártó üzemek). Újrapark -okat lehet létesíteni (lásd 7-es számú esettanulmány). Az udvarok az újrahasználat, javítás és újrahasznosítás lebonyolítását végzik, emellett itt összpontosulnak az emberi, természeti és anyagi források, ez az a hely, ahol a vállalkozói és innovatív tevékenységek találkoznak, és kereskedelmi erővel vegyülve munkahelyeket és további üzleteket hoznak létre. Eközben csökkentik az ártalmatlanítási költségeket, a környezeti hatásokat, és az új anyagok importjának költségeit is. 2 Anyagraktárak kialakítása. Raktárhelységet kell biztosítani minden lerakó, illetve átrakó állomáson, amíg az újrahasznosítható anyagok nem találnak vevőre. Pontos monitorozási rendszereket kell működtetni. Biztosítani kell, hogy a program hatásairól minden érintett visszajelzéseket kapjon. A haladás üteméről pedig tájékoztatni kell a közoktatással foglalkozó intézményeket, és Nulla Hulladék cél fokozatos megvalósításával foglalkozó oktatási kampányokban dolgozókat is. [Keret/oldalsáv:] Egy kényelmes szelektív gyűjtés, amelyben mindenki szívesen részt vesz, kulcsfontosságú az olcsó ártalmatlanítás megszüntetésében. Amikor a szelektálás módjáról döntünk, a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: Az emberek kényelme: nem fognak részt venni a szelektív gyűjtésben, ha az nem elég 2 forrás: Resourceful Communities: A Guide to Resource Recovery Centres in New Zealand 9

10 egyszerű! A gyűjtők és válogatók egészsége és biztonsága: a rendszert emberek működtetik, az egészségüket és biztonságukat tiszteletben kell tartani! A rendszer maradjon kisebb, és fenntartója a közösség legyen mindaddig, amíg a kormány nem támogatja a nagyobb léptékű rendszereket. Biztosítani kell, hogy minden típusú hulladékot feldolgozzanak, legyen az papír, műanyag, alumínium, vagy egyéb anyag. Kell egy raktárhelység is, és további létesítmények az újrahasznosítás és az újrahasznosított anyagok termelésbe való visszaforgatására. Támogatni kell a közoktatást és a közösségi részvételt (lásd 3-as elv). A kormány olyan gazdasági ösztönzőket vezethet be, amelyek a hulladékcsökkentésnek, és -hasznosításnak kedveznek az ártalmatlanítással szemben. Ide sorolható az alacsonyabb szemétdíj szelektált vagy komposztálható hulladékok esetén, illetve a differenciált szemétdíj is. Betétdíjas rendszerek kialakítását lehet ösztönözni: több államban/tartományban és országban létezik betétdíjas rendszer, amely az ital- és étel csomagolások újrahasználatát vagy újrahasznosítását finanszírozza. A betétdíj munkahelyeket teremt és bevételt termel. Ha van rá lehetőség, az újratöltős betétdíjat válasszuk, mert az újratöltés jobb megoldás az újrahasznosításnál. A vállalatok számára kötelező hulladékcsökkentési terv minden vállalatot arra kötelezne, hogy valóban csökkentse hulladékát és erről jelentést is készítsen. Ez lehet egy nagyobb léptékű, vállalatok számára kötelező, környezeti jelentés része, de korlátozódhat csak a hulladékra is. Közösségi szerveződéseket is lehet a magánszektor lehetőségeivel egyesíteni: A visszaforgató üzemek kialakítása a lakosságot a javításra, újrahasználatra, és újrahasznosításra sarkallják, a helyi iparosokkal és feldolgozókkal együttműködésben. Ezzel biztosítják, hogy az anyagok biztonságos módon visszakerüljenek a körforgásba. Az ételmaradékokat környéki és regionális központokban komposztkészítésre és/vagy biogáztermelésre lehet használni. A települési és háztartási hulladék körülbelül fele vagy egyharmada szerves hulladék, amely komposztálható, de biogáz termelésére is alkalmas lehet. A komposztálást több szinten is meg lehet valósítani: különálló háztartások használhatnak kerti és féregkomposztálást, de több ház együttesen is komposztálhat (mindez megoldható néhány egyszerű eszköz segítségével). Ezeknél nagyobb léptékű komposztálás is megvalósítható (számos lehetőség van, a ráfordítás mértékétől, és a technológia szintétől függően). Információs központ a hasznosítható anyagokról. Egy információs központ segítségével a vállalatok tudomást szerezhetnek egymás hulladékairól, és így fel is használhatják azokat. Az anyagok cseréjét lehet az olcsó hulladékártalmatlanításnak véget vető stratégia (lásd 1. elv) valamint az újragondolt termelési folyamatok (lásd 4. elv) részeként értelmezni, ugyanakkor tekinthetünk rá úgy is, mint egy köztes lépcsőre, amely a jelenlegi rendszerünktől a hulladék maximális hasznosításához vezet. Olyan minimum felhasználási szabványok meghatározása, amely kedvez a hulladékhasznosításnak. A kormányok előírhatnak ilyen standardokat, a köztes célok és határidők pedig elősegítik, hogy a vállalatok fokozatosan növelni tudják az újrahasznosított anyagok részarányát, az újrahasznosított anyagok piaci kínálatának növekedése mellett. Az egyes emberek például az alábbi területeken járulhatnak hozzá a Nulla Hulladékhoz: A hulladék válogatása, részvétel a háztól-házig menő, illetve környéki gyűjtési programokban. A hulladékok újrahasználata, ebben segítséget nyújthatnak a kreatív, közösségi szerveződés 1

11 alapján működő újrahasználati központok. A biológiailag lebomló hulladékok komposztálása és felhasználása helyben, vagy cseréje helyi termelőkkel. 3: A közösségi részvétel ösztönzése Ha egy közösség az ellenőrzése alatt tudja tartani a hulladékáramot, akkor a hulladék nyersanyaggá válik, amely állásokat teremt, csökkenti a hulladékkezelés költségeit, és új szolgáltatásokat nyújt a közösség számára. -- idézet a Resourceful Communities: A Guide to Resource Recovery Centres in New Zealand [Leleményes közösségek: Útmutató az új-zélandi hulladékhasznosító központok számára a ford.]című könyvből A Nulla Hulladék aktív közösségi szerepvállaláson alapszik, ugyanis a közösségeknek kell dönteniük a programjaik jelenéről és jövőjéről, valamint a végrehajtás helyi sajátosságairól. Emellett az aktív részvétel segíti, hogy az egész közösségben, szélesebb körben is elfogadják, illetve támogassák a Nulla Hulladékot. A részvételt elősegíthetik különféle kormányzati és nem kormányzati szervezetek vezette programok, alulról jövő kezdeményezések, iskolák, egyházak, és egyéb közösségi szerveződések is. A részvétel kiemelt fontosságú az alábbi területeken: a fogyasztás csökkentése a háztartási hulladékok kezelése és a háztartásból való elszállítása hulladéktermelés csökkentése (a felelős fogyasztói választás, újrahasználat és javítás segítségével), az újrahasznosítás megkönnyítése (otthoni szelektálással) közterületek tisztán tartása ésszerű döntéshozás az ártalmatlanításra alkalmas területeket, és módszereket illetően nyomásgyakorlás a helyi és nemzeti kormányokra a Nulla Hulladék bevezetése érdekében A közösségi részvételt nagyban segíti, ha az emberek számukra kényelmes módon tudnak bekapcsolódni a programokba. Ennek feltétele egy kormány-, civil szervezet-, vagy magánszektor által biztosított infrastruktúra, azaz például: konténerek a szelektív gyűjtéshez járművek a gyűjtés lebonyolításához terület és egyéb források a hulladékhasznosító központok létrehozásához a társadalom széles rétegei számára elérhető és kényelmes kreatív újrahasználati műhelyek, amelyek ingyen kurzusokat tartanak a komposztálásról, a komposzt otthoni felhasználásáról, és számos termék újrahasználati és javítási lehetőségeiről fizető állások biztosítása a hulladékgyűjtés, -hasznosítás, és az újrahasznosítás területén jutalmak és egyéb ösztönzők a részvételért (ide tartozhat a munka elismerése, a pénzbeli jutalmak, például év végi engedmények, vagy bármilyen más intézkedés is). A közoktatásnak fontos és sokrétű szerepe van az újrahasználatról, újrahasznosításról, és komposztálásról szóló programok iránti érdeklődés felkeltésében és fenntartásában, valamint a közösségi szerepvállalás növelésében. Ehhez az alábbi eszközök állnak rendelkezésére: rádiós és nyomtatott hirdetések, amelyek felkeltik az érdeklődést, ugyanakkor könnyen érthetőek nagyméretű hirdetőtáblák és más hirdetések, amelyek részvételre buzdítanak, és felhívják a figyelmet a helyi erőforrásokra folyamatos, tájékoztató szórólapozás, amely a hulladékgyűjtési módszerek megváltoztatására sarkall, és felhívja a figyelmet a problémára Nulla Hulladékkal foglalkozó nevelők felkérése, hogy iskolákban, piacokon, közösségi központokban, hitközösségekben, vagy akár városi tisztviselőknek vagy kormánymegbízottaknak tartsanak előadásokat 1

12 4: Új terméktervezés, hulladék nélkül A Nulla Hulladék természetesen nem valósítható meg csupán egyének, vagy akár egész közösségek mobilizálásán keresztül. Egy kg késztermék előállítása során átlagban 70 kg szemét képződik, ezért az ipari termelésnek is meg kell változnia, ha valódi eredményt akarunk elérni. Ha helyben meg is teszünk mindent az újrahasználat és az újrahasznosítás érdekében, még mindig marad olyan hulladék, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az újrahasznosítás nem lehetséges, ha a termék mérgező anyagokat tartalmaz, ha nem újrahasznosítható anyagból készül, vagy ha több anyagból készül, amelyeket otthon nem tudunk különválasztani. Ezért kell a termékeink tervezését újragondolni. Ha egy terméket nem lehet újrahasználni, komposztálni, vagy újrahasznosítani, akkor le sem kellene gyártani. A Nulla Hulladék valójában több megközelítést alkalmaz egyszerre, hogy az értékesítési lánc minden pontjánál kevesebb hulladék keletkezzen. A program szerves része az a tervezési elv, amely a termék életciklusáról, mint bölcsőtől bölcsőig tartó folyamatról gondolkodik. Eszerint a megelőzés legjobb módja, ha már a tervezésnél elejét veszik a hulladék termelődésének. Az ipari tervezést ezért meg kell változtatni, a tartósságra, az erőforrások kímélésére, a biztonságos eljárásokra és munkamódszerekre kell helyezni a hangsúlyt, valamint biztosítani kell, hogy a termék végül visszakerüljön az emberi munkára épülő gazdaságba (az újrahasználat, szétszerelés, vagy minőségjavulással járó újrahasznosítás (upcycling) segítségével) vagy a természetbe (biztonságos lebomlás során). A hulladékmentes terméktervezés előtt több kérdést is fel kell tennünk, amelyeket a Nulla Hulladék Kovalamban c. részben (lásd 4. esettanulmány) részletesen is tárgyalunk. 1. Hasznosság: Tényleg szükségünk van az adott termékre? 2. Környezeti hatás: Elő lehet állítani a terméket minimális környezetterheléssel járó anyagokból is? 3. Gazdasági hatás: Ki lehet elégíteni a termék iránti igényt, ha helyi erőforrásokat használunk? Helyben is elő lehet állítani a terméket? 4. Takarékosság: Terméktervezéssel csökkenthető a felhasznált erőforrások mennyisége? 5. Szállítás: Lehet-e a terméket használathoz közeli helyen előállítani a szállítás és a csomagolás minimalizálása érdekében? 6. Használat utáni hasznosítás. Lehet-e újrahasználni, újrahasznosítani, vagy biztonságos módon komposztálni a terméket, ha már rendeltetésszerűen nem használható? Ha minden problémával foglalkozni szeretnék, amelyeket a kérdések felvetnek, zárt rendszerű termeléshez jutunk: a kitermelés > előállítás > elosztás > fogyasztás > ártalmatlanítás egyenes láncát zárt körré lehet alakítani. A zárt rendszerű ipari tervezés megelőzi a környezetszennyezést és a hulladéktermelődést, tartós és újrahasznosítható termékeket gyárt, amelyek nem tartalmaznak veszélyes vegyszereket, és végül, de nem utolsósorban az egész értékesítési láncot szem előtt tartja, már a termékfejlesztés és a marketing fázisainál is. A valós költségszámítás az ökológiai közgazdaságtan alapja, egy olyan módszer, amely az értéket egy ún. hármas mérleg segítségével, gazdasági, társadalmi, és környezeti költségek alapján határozza meg. Így a gazdasági gyakorlatot a realitáshoz (és nem csak az absztrakt piaci törvényekhez) szabja. A valós költségszámítás a következőket foglalja magában: a valódi költségeket, nem csak a beruházás kiadásait rejtett költségeket és externáliákat (áthárított költségeket), például az ipari eljárások egészségügyi hatásait, vagy a biodiverzitás esetleges károsodását közvetett költségeket múltbéli és jövőbeni kiadásokat a termék teljes életciklusa folyamán felmerülő költségeket. A kibővített gyártói felelősség (extended producer responsibility - EPR) egy olyan politikai eszköz, amely a jelenlegi elszámoltathatóságon túl (amely a dolgozók egészségét és biztonságát, a fogyasztói biztonságot, és az előállítási költségeket érinti) nagyobb felelősségre kötelezi a gyártókat, 1

13 ugyanis a csomagolásért valamint a termék életciklusa alatt jelentkező költségekért is felelőssé teszi őket. Az EPR a hulladékmentes tervezést alkalmazó ipari rendszer egyik alkotóeleme, de tekinthetünk rá egy áthidaló stratégiaként is, amely a helyes irányba tereli az ipari termelést. Az EPR szempontjából kulcsfontosságú, hogy a gyártók visszavegyék termékeiket, miután azokat nem lehet már használni. Így egy zárt rendszer alakul ki, amely csökkenti a környezetszennyezést és az erőforrások pazarló használatát. Az EPR a bölcsőtől bölcsőig tartó felelősséget ill. a termék hatásait jóval szélesebb spektrumon vizsgálja (különösen, ha minden gyártó a saját termékei után vállal felelősséget, és nem egy közös alapot, vagy hulladékgazdálkodási rendszert támogat) 3. Nagy hangsúlyt helyez az olyan tervezési stratégiákra, amelyek már a termék előéletét is figyelembe veszik, szem előtt tartva az anyag kiválasztásának, bányászatának, és a kitermelésének környezeti hatásait, illetve a feldolgozás helyi közösségre és dolgozókra kifejtett környezeti-egészségügyi hatásait is. Emellett a késztermék környezetterhelésére, a használat, újrahasznosítás, és az ártalmatlanítás okozta károkra is figyelnek. Végső soron az EPR célja, hogy a tisztább és biztonságosabb gyártási folyamatokat népszerűsítsen, valamint elkerülje a hulladék termelődését a termék teljes életciklusában. 4 Adjatok vissza mindent a Földanyának, amit a Földanya adott; adjatok vissza mindent a gyáratyának, amit a gyáratya adott. Sonia Mendoza A tiszta termelés segítségével a termékek előállítása megújuló energiával, a lehető legkevesebb erőforrást felhasználva, és minimális hulladéktermeléssel történik. Alapvetően a természeti ciklusok mintájára épül fel, amelyek hatékonyan és hulladék nélkül használják az erőforrásokat. A tiszta termelés gyökerei valójában az Elővigyázatosság Elvéig nyúlnak vissza, amely megköveteli tőlünk, hogy olyan ipari termelési rendszereket dolgozzunk ki, amelyek megelőzik a károk kialakulását. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a tiszta termelés az ökológiai gazdálkodás módszereit, minimális csomagolást, és helyi fogyasztást jelent. A feldolgozásban a tiszta termelés a következőket takarja: A környezetszennyezés megelőzése, és a vegyszerhasználat visszaszorítása a vegyszerek helyettesítésén, a termelési folyamatok megváltoztatásán, a termékek fejlesztésén, az anyagok feldolgozás alatti újrahasznosításán, és állandó karbantartáson alapszik. Szétszerelés: A mai gyakorlat szerint a terméktervezésnél figyelembe sem veszik az ártalmatlanítást. De a tervezés során a szétszerelés, és új termékbe építés is lehet szempont. Szétszerelési iránymutatásokkal és szabványokkal biztosítható, hogy a termék lehető legnagyobb része újra használható legyen. Dematerializáció (avagy kevesebből többet): olyan termékek tervezését jelenti, amelyek kevesebb új anyagból készülnek, kevesebb energiát használnak, és kevesebb feldolgozást igényelnek. A zöld kémia olyan termékek és folyamatok tervezését támogatja, amelyek csökkentik, vagy teljesen kiküszöbölik a veszélyes anyagok használatát és keletkezését. Fenntartható fogyasztás: a jelenlegi rendszerünkben, az emberek és közösségek fogyasztókká degradálódtak, a legfontosabb társadalmi céljuk, hogy minél többet fogyasszanak, minél több szemetet termeljenek, mindezt a lehető leggyorsabban. A termelés és hulladékrendszerek új alapokra helyezéséhez meg kell változtatni a fogyasztói szokásainkat. Csomagolási adó: A biológiailag nem lebomló és nem újrahasználható csomagolások megadóztatása a csomagolások teljes újratervezésére kényszerítené az ipart. 3 További információért látogasson el a oldalra 4 forrás: 1

14 Átfogó jelölési rendszer kifejlesztése: ez a környezettudatosság-erősítés része. A két egymásba futó nyíl, amelyet gyakran látunk műanyag csomagolásokon, csak egy példa a félrevezető és kétértelmű címkék közül. Azt sugallja, hogy az újrahasznosítással zárt lesz a rendszer, pedig minden lépés szennyezi a környezetet és hulladékot is termel. Jelentősen eltérő jelöléseket kell tervezni és bevezetni az újrahasznosított, újrahasznosítható, illetve az X anyagból készült tartalmak kifejezésére. Újrahasznosított anyagok és termékek számára piacokat kell teremteni a kormányzati beszerzésekhez szánt iránymutatások és fogyasztók számára indított oktatási kampányokkal. 1

15 Esettanulmányok Akik a Nulla Hulladék hegy lábánál állnak, nehezen hiszik el, hogy valaha is elérik a csúcsot. Nincs egyetlen követendő példa, egyetlen kitaposott ösvény. De lassan kirajzolódik egy széles út azoknak, akik még mindig felfelé tekintenek. -- Robin Murray, Nulla Hulladék Az ökológiai tervezés elméletét, illetve annak alapelveit tekinthetjük a Nulla Hulladék pilléreinek, de a program igazi gyökerei a közösségi szerepvállalásig nyúlnak vissza. Szerte a világon, városok és közösségek tűzik ki maguknak a Nulla Hulladék célt, új munkahelyekbe, infrastruktúrába fektetnek egy környezetbarát jövő reményében, és nem utolsósorban azért, hogy véget vessenek a források pazarló és szennyező felhasználásának. Oakland, San Francisco, Buenos Aires, Canberra, és az indiai Kovalam városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a Nulla Hulladékot, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító és komposztáló üzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak. Egyre több közösség dönt a Nulla Hulladék mellett, lehetetlen is lenne mindegyiküket felsorolni. Az útmutató szempontjából hét esetet választottunk ki arra, hogy bemutassuk, a Nulla Hulladék különböző földrajzi, kulturális és gazdasági körülmények között is felvállahtaó célkitűzés. A Nulla Hulladék programot elfogadó városok listája ezen a linken található: Esettanulmány #1: Palárikovo, Szlovákia: A pénzügyi válságot követően új jövedelemforrások után kellett nézni 5 Szlovákiában elsőként Palárikovo (Tótmegyer) városa döntött a Nulla Hulladék mellett, a program első hat évében pedig sikerült a lerakott hulladék mennyiségét 75%-kal csökkenteni.palárikovo Pozsonytól 80 km-re található, 4380-an lakják, a lakosság többsége családi házakban él ben törvényi szigorítások miatt bezárták a városi hulladéklerakót, így a helyi önkormányzatnak két választása maradt: hulladékát vagy egy távolabbi lerakóra szállítja (ebben az esetben számításba kell venni a szállítási költséget és a lerakási díjat is) vagy komposztálja és újrahasznosítja. A hulladékgazdálkodás javítása érdekében először is megvizsgálták a hulladék összetételét. Kiderült, hogy a szemét 30%-a biológiailag lebomló hulladék, 25%-a PET palack, 15%-a papír, 5%-a üveg és további 5%-át egyéb műanyagok teszik ki. Az elemzés azt is kimutatta, hogy a lakosok ritkán vették igénybe a szelektív hulladékgyűjtő pontokat. Az elemzés hatására az önkormányzat belátta, hogy a hulladékszállítás és lerakás költségei az eddigi kiadások többszörösére rúgnának a törvényi szigorítások miatt. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése tekintetében az önkormányzat kijelentette, hogy egy új megközelítés szükséges, amely a közösségi részvételt növeli, a költségeket viszont nem. Az első lépést 2000-ben tette meg a város, amikor oktatási kampányt indított a házi komposztálás elterjesztésére. A Palárikovská ekologická spolocnos (Palárikovói Környezeti Szövetség) évente 5 forrás: Zero Waste as Best Environmental Practice for Waste Management in CEE Countries, c. könyv Bronislav Moňok (Friends of the Earth, Szlovákia) szerző által írt jelentése 1

16 kétszer terjesztett szórólapokat, valamint a helyi rádióban és lapokban adott tájékoztatást a komposztálásról és a városi komposzttelepekről. A szervezet ingyenes komposztkereteket biztosított a helyiek számára, és a város beszerzett egy aprítót is, hogy a nagyobb kerti hulladékot is komposztálni tudják ben bevezettek egy új, integrált szelektív hulladékgyűjtési rendszert. Kezdetben üveget, papírt, PET-palackokat, és kombinált csomagolásokat gyűjtöttek. Külön gyűjtöttek más, eladható nyersanyagokat, például fémeket re a szelektív hulladékgyűjtésbe többféle hulladékot is bevontak, például a fémcsomagolásokat, textileket, elektronikai hulladékot, gumiabroncsokat, elemeket, akkumulátorokat, kábeleket, nagyméretű vagy veszélyes hulladékokat, és kisméretű építési hulladékot. Palárikovóban 2008-ban 18 féle hulladékot gyűjtöttek szelektíven. A város kéthavonta egyszer gyűjti be a különválogatott hulladékot a házak elől. Hogy a feldolgozás könnyebb legyen, a szemetet a lakosok válogatják és tisztítják. Az elektronikai hulladék és a nagy mennyiségű hulladék gyűjtése is ugyanekkor történik. Természetesen a díjszabás rendszerén is változtatni kellett. Először differenciált szemétdíjat vezettek be, amely az újrahasznosítható anyagok szelektív gyűjtésére ösztönözte az embereket. A vegyes hulladékért 7,4 -t, különválogatottért csak 4,7 -t kellett fizetni. Jelenleg a lakosság 99% gyűjti szelektíven a szemetét, ezért szigorítottak a díjszabáson: a háztartások egyedül a lerakóba kerülő vegyes hulladék után fizetnek, a szelektíven gyűjtött után nem. A vegyes hulladék szállításáért és lerakásáért 1,08 -t kérnek 110 literenként. A palárikovói rendszer másik előnye, hogy újrahasználatra ösztönzi a lakosokat, a hulladéktermelődés megelőzése végett. Van egy helyi gyűjtőudvar, ahol az újrahasználható tárgyakat és anyagokat beveszik, és azok onnan ingyen elvihetők. Eddig 28 környező település csatlakozott a palárikovói programhoz, ezért hamarosan egy regionális gyűjtőudvart is létesítenek az állami Újrahasznosítási Alap támogatásával. Emellett Palárikovo vezető szerepet vállalt egy olyan programban is, amely segíti, hogy az újrahasználható anyagok gazdára találjanak a közösségen belül. A városban a PET-palackokat szín, egyéb műanyagokat pedig az anyaguk szerint válogatják külön, ezután az állami Újrahasznosítási Alapból vásárolt géppel (ennek az ára ) bálákba préselik őket. A város jelentős jövedelemre tett szert az újrahasznosítható műanyagok eladásával. Jelenleg két komposzttelepet is működtetnek, hogy a szerves hulladékot helyi szinten tudják kezelni. A közösségi részvétel szempontjából azt is fontos megemlíteni, hogy a hulladékválogatásban fontos szerepet játszanak a posták, általános iskolák, és az óvodák is. A helyi cégeket egyaránt bevonták a Nulla Hulladék programba, pedig kezdetben féltek, hogy ez sok vetélytársat teremt majd a helyi hulladékgyűjtő vállalat számára (amely kizárólag fémet vásárol). A lerakóba helyezett hulladékmennyiség csökkenése Év Mennyiség (tonnában) A hulladék-gazdálkodási rendszer hatékonysága Év Vegyes/maradék hulladék 1, Vegyes hulladék mennyisége [kg/lakos/év] A vegyes hulladék mennyiségének csökkenése, évhez képest [%-ban kifejezve] Különválogatott nyersanyag [t]

17 Városi komposzttelepen felhasznált biológiailag lebomló hulladék [t] Házilag komposztált biológiailag lebomló hulladék [t] Anyaghasznosítás foka a városi hulladékban (beleértve a házi komposztálást is) [%] Anyaghasznosítás foka a városi hulladékban (házi komposztálás nélkül) [%] Kapcsolat Priatelia Zeme (Friends of the Earth) SPZ Ing. Iveta Markusková Obecný úrad Hlavná Palárikovo Slovak republic 1

18 Esettanulmány #2 San Francisco, Kalifornia, USA: Ahol a Nulla Hulladék igéjét a városházáról hirdetik San Francisco az amerikai környezettudatos mozgalom jelentős központja, egy haladó szellemű város, így nem csoda, hogy a Nulla Hulladék mozgalomban is vezető szerepet vállalt. Az azonban még így is meglepő, hogy a kezdeményezés meglehetősen rövid időn belül egy igen átfogó programmá bővült. Jelenleg a 744 ezer lakost számláló San Francisco hulladéka 69%-át hasznosítja, és a város egyre közelebb jut az általa kitűzött célhoz: szeretné, ha 2020-ra nullára csökkenne a lerakóra kerülő hulladék mennyisége. A San Francisco-i program alapja, hogy az eddigi gyakorlathoz képest kényelmesebb legyen a hulladék szelektálása és komposztálása. Ezt az igényt egy egyszerű és kényelmes rendszerrel sikerült kielégíteni: különböző színű kukákkal, piktogramokkal, és többnyelvű tájékoztatással próbálják a sokszínű lakosságot bevonni. Emellett máshogy kezelik a különféle szektorokat, a lakosságot, a vállalatokat, valamint az önkormányzatot. A város Nulla Hulladék tervében a hulladékmegelőzés is kulcsszerepet játszik, amelyre az egész rendszerben törekednek. A közösségektől a szemétszállító cégekig mindenkinek érdeke, hogy kevesebb hulladék termelődjön. A hulladékcsökkentést és újrahasználatot számos program és kezdeményezés segíti: a palackozott víz elleni (és csapvíz mellett érvelő) kampány, illetve több új jogszabály, amelyek arra kötelezik az eladókat, hogy a habosított műanyag csomagolást cseréljék le komposztálható vagy újrahasznosítható anyagokra. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az évente megjelenő, ingyenes telefonkönyveket nem kötelező elfogadni, valamint megtiltották, hogy a boltok eldobható nejlonzacskókat osztogassanak, ehelyett tartós (újrahasználható) vagy komposztálható műanyagból, esetleg újrahasznosítható papírból készült táskákat adhatnak, a megfelelő címkével ellátva. Az önkormányzat saját cserebörzét is tart, így a város bútorai, számítógépei, elektronikai berendezései, és még sok más tárgy gazdára találhatnak más állami hivataloknál. A városvezetés azt is jól látja, hogy a kreatív újrahasználat és a fogyasztói felelősség is csak részleges eredményeket hozhat, ezért 2006-ban elfogadták a kibővített gyártói felelősségről szóló határozatot, ezzel párhuzamosan pedig megtiltották, hogy veszélyes anyagokat tartalmazó termékek kerüljenek a kukába. A rendelkezés arra ösztönzi a feldolgozókat, hogy saját gyártói felelősség etikát dolgozzanak ki. Jelenleg még nincs olyan kötelező szabályozás, amely kötelezné a helyi gyártókat a kibővített gyártói felelősség alkalmazására de a város beszerzési politikája, amely az Elővigyázatosság Elvén alapszik, ösztönző erőként hat. Mind a lakosok, mind a vállalatok háromféle kukába gyűjtik a szemetet: a zöldbe komposztálható, a feketébe vegyes, a kékbe újrahasznosítható hulladék kerül (azaz papír, műanyag, üveg, és fém). A város több vállalattal is szerződésben áll, ezek végzik a háromféle hulladéktípus begyűjtését és feldolgozását. Az egyszerű, három kukás rendszerben a lakosok kényelmes módon kapcsolódhatnak be az újrahasznosításba, az újrahasznosítható anyagokat pedig magánvállalatok válogatják külön. San Francisco volt az első amerikai nagyváros, amely bevezette az ételhulladék szelektív gyűjtését és komposztálását. Manapság több százezer lakos és nagyjából kétezer vállalat összesen több, mint háromszáz tonna hulladékot küld egy komposztáló üzembe, ahol az ételmaradékot, kerti nyesedéket, földdel szennyezett papírt, és más komposztálható anyagokat alakítanak át tápanyagban gazdag humusszá, amely hozzájárul a híres San Francisco-i bioélelmiszerek és bioborok termeléséhez. A komposztprogram részeként, a város komposztkeretekkel is ellátja a háztartásokat, megszervezi a rendszeres gyűjtést, emellett ingyenes és többnyelvű kurzusokat tart a városi komposztálásról (beleértve a féregkomposztálást) és a biokertészkedésről. A San Francisco Környezeti Hivatal honlapján a következőket olvashatjuk: Miután kimerítette a hulladékcsökkentés, újrahasználat, újrahasznosítás és komposztálás lehetőségeit, egy pillanatra 1

19 álljon meg, és gratuláljon magának. Majd nézze meg mi maradt. Hogyan szabadulhat meg ettől? A vegyszert tartalmazó, vagy veszélyes hulladékot nem teheti sem a fekete, kék, vagy zöld kukába. A nagyméretű hulladék sem fér be. Erre a célra több tucat hulladékudvart létesítettünk San Franciscóban, de van ingyenes hulladékszállítási szolgáltatásunk is a nagyméretű vagy veszélyes termékek számára. Mindezt azért hoztuk létre, hogy minden egyes hulladékról megfelelően gondoskodjunk: újrahasznosítsuk, újrahasználjuk, vagy - legutolsó megoldásként - lerakóba küldjük. A honlapon több link is található, tippeket kaphatunk, hogyan használjunk kevesebb vegyszert az otthonainkban és a szépségápolás során. De San Francisco programja nem csak annyit üzen a lakosainak, hogy kevesebb vegyszert vegyenek, egyben megvalósítható alternatívákat is kínál. A város szeretne minél kevesebb hulladékot lerakóba küldeni, ennek érdekében egy egyedülálló hozzáállást képvisel, azaz a legjobb és legmagasabb minőséget eredményező hasznosítás politikáját alkalmazza. A helyi és nagyléptékű komposztálás mellett (amely az ételmaradék és a kerti hulladék legjobb és legmagasabb minőséget eredményező hasznosítása) a város több más programot is felkarolt: Étel(újra)osztás: Az ehető élelmiszereket étkeztetési programoknak adományozzák. Állateledel: az élelmiszer-feldolgozás melléktermékeit állateledelben használják fel, vagy közvetlenül a tenyésztőknek adják. Kiolvasztás és derítés: A zsiradékokat és olajokat faggyú alapú termékekben, illetve állateledelben, takarmányban használják fel. Nagyüzemi emésztés biogáztermelés céljából: központosított anaerob bomlásból biogázzal energiát állítanak elő. Alternatív megújuló üzemanyagok helyi előállítása: a zsiradékokat begyűjtik az éttermekből, majd üzemanyagot gyártanak belőlük a város kukásautói és dízel-elektromos hibrid buszai számára. Az aktív közösségi szerepvállalást nagyban segíti, hogy a San Francisco-i program figyelemmel követi a részvételt, emellett azonnali visszajelzést és segítséget is nyújt. A város hajlandó finanszírozni olyan bemutató programokat, amelyek egyszerűek ugyan, de a későbbiekben ezekre alapozhatnak. Arra is figyelnek, hogy ne legyen túl sok kísérleti terv, amelyek könnyen kudarcba fulladhatnak. Nem utolsósorban pedig pénzbeli, vagy egyéb jutalmakkal ismerik el a kiemelkedő eredményeket és szerepvállalást. A San Francisco-i program másik egyedülálló vonását a magánvállalkozókkal kötött szerződések adják, amelyek a hulladékmennyiség fokozatos csökkentésére ösztönzik a lakosságot. Például, a Norcal nevű céggel kötött szerződés szerint évente négy új célkitűzést kell teljesíteni, hogy egyre kevesebb hulladék kerüljön lerakókba. Ebből kettő a lerakott hulladék mennyiségét korlátozza, a másik kettő pedig megszabja, hogy az anyagok hány százalékát kell hasznosítani évente. Ha mind a négy célkitűzést sikerül megvalósítani, a cég nagyobb profitot zsebelhet be (célkitűzésenként 0.5%- kal, összesen 2%-kal többet), amely egy évben nagyjából 5 millió USD-re rúg. Ezek az összegek egy külön, hulladékcsökkentés ösztönzésére létrehozott számlára futnak, és a cég csak az eredmények arányában hívhatja le a jutalmat, a városi ellenőrzés után. Végezetül, a San Francisco-i program mögött óriási buzgóság, valóságos küldetéstudat áll: a város célként nevezte meg a Nulla Hulladék elterjesztését, ezért a város Nulla Hulladék tisztségviselői rendszeresen tartanak beszédeket és előadásokat, hogy megosszák a stratégiáikat közeli önkormányzatokkal, más országokkal, és minden, érdeklődő hallgatósággal. Kapcsolat 1

20 Esettanulmány #3: Markham, Ontario tartomány, Kanada: Zöld misszionáriusok Nulla Hulladék települést hoztak létre 6 San Franciscóhoz hasonlóan, az Ontario tartományban található Markham is 69%-kal kevesebb lerakott hulladékkal büszkélkedhet, amely a Zöld Misszió program előtti adat duplája. Markham lakossága 260 ezer fő, a város Torontótól 35 km-re található. Markham jelenleg azon dolgozik, hogy minden egyes önkormányzati létesítmény megvalósítsa a Nulla Hulladék tervet, amit egy új szabályozással kívánnak elérni: megtiltják a nem újrahasznosítható, komposztálható, vagy újrahasználható termékek beszerzését, illetve minden városi eseményt a Nulla Hulladék jegyében szerveznek majd. A Zöld Misszión belül működik egy két kukás, heti begyűjtési rendszer, a vegyes hulladékot kéthetente viszik el. Minden újrahasznosítható anyag a kék kukába, míg a szerves hulladék, például az ételmaradék, pelenka, és a háziállatok ürüléke egy kisebb, zöld kukába kerül. Ugyanaz a begyűjtő kocsi szállítja el mindkét hulladékáramot, így egy házat csak egyszer kell érinteni. A vegyes hulladékot havonta csak kétszer viszik el, ráadásul bevezettek egy ravasz ösztönzőt is: átlátszó szemeteszsákot adnak, így a szomszédok is láthatják, ki mit tesz a kukákba! A szerves hulladékokat kétféleképpen dolgozzák fel: a kerti nyesedéket szabadtéri komposztüzembe szállítják, a zöld kukákból származó (biológiailag lebomló) hulladékot pedig zárt technikával kezelik, a szerves hulladékot víz segítségével különítik el a komposztálás előtt (hydropulped separation). A városban nem gyűjtik a levágott füvet, inkább arra bíztatják a lakosokat, hogy hagyják csak a földön, ahol magától lebomlik (ezt hívják grasscyclingnak azaz fűhasznosításnak ). Így a kerten belül zajlik le a szerves anyagok természetes körforgása. 6 forrás: 2

Úton a nulla hulladék felé

Úton a nulla hulladék felé Úton a nulla hulladék felé Földesi Dóra Humusz Szövetség 2011. május 13.. Problémák A legyártott tárgyak 99%-a fél éven belül szemétbe kerül. Az élelmiszerek 30%-a bontatlanul kerül a kukába. 1 kukányi

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád

Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére. Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Nulla hulladék?! A csı végérıl a folyamatok elejére Szilágyi László 2009. február 5. Visegrád Idén száznál több lerakót be kell zárni, de sok helyen még nincs kész az új. Sorban dılnek be a begyőjtı cégek,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Települések a nulla hulladék felé vezető úton. Graczka Sylvia

Települések a nulla hulladék felé vezető úton. Graczka Sylvia Települések a nulla hulladék felé vezető úton Graczka Sylvia Mitől lesz egy település nulla hulladékos? 1. Stratégiaalkotás/tervkészítés 2. Általános szemléletformálás 3. Hulladékcsökkentést eredményező

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont

MEGOLDÁSOK. Összesen 55 + 7 pont MEGOLDÁSOK Összesen 55 + 7 pont A javítás során több megoldást is elfogadtunk. Ebben a MEGOLDÁSOK összesítésben a főbb szempontokat és iránymutatásokat gyűjtöttük össze. Az elérhető részpontszámok a feladatoknál

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti.

Vaszarról a hulladékudvarra 2011-ben összesen 813,05 m 3 hulladékot szállítottak be, melynek százalékos összetételét az alábbi grafikon szemlélteti. Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4.

Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék. Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Bogár a fülbe avagy Mitől gyűlik szelektíven a hulladék Czippán Katalin Budapest, 2010. február 4. Miről lesz szó avagy a bogarak Honnan jöttem? a JNOI Földi gondok EU megoldások felvillantás A jó kommunikáció

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar

Tisztelt Lakosok! Gyarmaton a hulladékudvar nyitvatartása: hulladékudvar Tisztelt Lakosok! A GYŐRSZOL Zrt megküldte részünkre a 2011. évi hulladékgazdálkodásra vonatkozó tájékoztatást. Ebben nyomon követhető az előző évben a hulladékudvar igénybevétele, a szelektív gyűjtés

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető

Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása. István Zsolt, osztályvezető Hulladékgazdálkodási K+F projektek bemutatása Innovatív megoldások, fejlesztési lehetőségek a környezetiparban István Zsolt, osztályvezető zsolt.istvan@bayzoltan.hu Hulladékgazdálkodás Hulladék keletkezése

Részletesebben

Most legyél válogatós!

Most legyél válogatós! Jó helyen járok, mik ezek a színek? Hová lettek a régi kukák? És miért ilyen szépek az újak? Mert 2012. szeptemberétõl a Corvinuson is bevezetésre került a szelektív hulladékgyûjtés! Ne a tanulnivalót,

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN

KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A HÉTKÖZNAPOKBAN KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK Kump Edina ÖKO-Pack Nonprofit Kft. E-mail: edina@okopack.hu Web: www.okopack.hu Dunaújváros, 2015. február 6. KÖRNYEZETTUDATOS PRAKTIKÁK A Föld több, mint 7 milliárd lakosának

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA

Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében. dr. Kiss Csaba EMLA Jogszabályok és jogesetek a Nulla Hulladék tükrében dr. Kiss Csaba EMLA EMLA 1992/1994 alapítás Közérdekű környezetvédelmi jogi tanácsadó iroda 600+ peres üggyel Tagja a Justice and Environment és a The

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei

A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei A Westel Mobil Rt. környezetvédelmi tevékenysége és eredményei Pónya Gábor TQM menedzser (000) 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 124 225 Westel: A piacvezető Előfizetők számának alakulása 363 547

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia

Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia Nulla Hulladékos Települések Hálózata Graczka Sylvia XVII. Hulladékhasznosítási Konferencia A konzultáció alapja: nyilvános környezeti adatok» Az OKIR rendszert a nyilvánosság számára is használhatóvá

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC

Aktualitások a körkörös gazdasági programban. Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC Aktualitások a körkörös gazdasági programban Jeffrey D. Kimball elnökségi tag, EuRIC European Recycling Industries Confederation (EuRIC) 18 ORSZÁG az EuRIC által képviselt országos szervezetek (Magyarországon:

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Humusz Ház képzése alapján

Humusz Ház képzése alapján Humusz Ház képzése alapján Szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás: A szelektív gyűjtés a különböző alapanyagú hullakékfajták külön gyűjtését jelenti. (papír, műanyag, üveg, fém, szerves, egyéb) Hulladék

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért

Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért Zöldbarátok óravázlat a környezettudatos nevelésért Tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Évfolyam: 5-6. évfolyam Téma: Én és a környezetem - esszé a hulladékkezelésről Tanóra időtartama: 45 Nevelési cél:

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási megoldások, esettanulmányok. Garamvölgyi Ernő. Tudományos munkatárs

Hulladékgazdálkodási megoldások, esettanulmányok. Garamvölgyi Ernő. Tudományos munkatárs Hulladékgazdálkodási megoldások, esettanulmányok Garamvölgyi Ernő Tudományos munkatárs Kötelező betétdíjas italcsomagolás Az egyutas italcsomagolásból keletkező hulladékok lakossági szelektív visszagyűjtésének

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra

A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra A szelektív hulladékgyűjtés helyzete Budapesten, különös tekintettel a hulladékudvarokra Készítette: Ressinka Ágnes Környezettudomány MSc szakos hallgató Témavezető: Dr. Munkácsy Béla Egyetemi adjunktus

Részletesebben

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.

Homolka Fruzsina Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. A fenntarthatóság jelentősége a Jövő Élelmiszeripari Gyárában A környezeti hatások vizsgálatát szolgáló kutatási infrastruktúra az élelmiszeripari fenntartható fejlődés megvalósítására Homolka Fruzsina

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6.

A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai. Örményi Viktor 2015. május 6. A VPP szabályozó központ működési modellje, és fejlődési irányai Örményi Viktor 2015. május 6. Előzmények A Virtuális Erőművek kialakulásának körülményei 2008-2011. között a villamos energia piaci árai

Részletesebben

Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft.

Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. 2013. Bevezetés A Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. 2012. június 1-én alakult, azzal a céllal, hogy a békési és más települések

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK V VIII. OSZTÁLYOS TANULÓI RÉSZÉRE

www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK V VIII. OSZTÁLYOS TANULÓI RÉSZÉRE S M I D H A R G H I T A I H R H A R G I T A F E L E L Ő S K Ö Z Ö S S É G, É L H E T Ő J Ö V Ő! www.hargitamegye.ro www.elhetojovo.ro /elhetojovohr OKTATÓ KIADVÁNY AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK V VIII. OSZTÁLYOS

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága

A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága Pirolízis szakmai konferencia A hulladékok hasznosításának társadalmi elfogadottsága ÖKOINDUSTRIA Szent István Egyetem GAEK -Szakmai Konferencia Dr. Farkas Tibor, SZIE GAEK Farkas.tibor@gtk.szie.hu 2013.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program

Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus Hulladékgazdálkodási Program Hartman Mátyás (SZIE KGI), 2004. 1 Hulladékgazdálkodási programok a felsőoktatási intézményekben Campus

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG

Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével. Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Munkahelyteremtés a zöld gazdaság fejlesztésével Kohlheb Norbert SZIE-MKK-KTI ESSRG Témakörök Zöld gazdaság és munkahelyteremtés Közgazdasági megközelítések Megújuló energiaforrások Energiatervezés Foglakoztatási

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Műanyagok és környezetvédelem

Műanyagok és környezetvédelem Műanyagok és környezetvédelem 1 Vázlat Műanyagok és környezet mennyiség energia Megoldás életút-analízis megelőzés, tervezés újrafeldolgozás kémiai hasznosítás égetés Biológiailag lebontható polimerek

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés?

Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? Forró témák a környezetvédelmi médiában, avagy merre tart ma a szakmai közérdeklődés? - Szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai nap 2010.február 4. Simányi Zsuzsanna Hulladéksors szakmai folyóirat

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában

Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Hulladékgazdálkodás szabályozás Kitekintés a műanyagok irányában Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes Főosztályvezető agnes.ringelhann.kolozsine@vm.gov.hu 457-3570 Budapest, 2011. április 27. A hulladékképződés

Részletesebben

LCA - életciklus felmérés

LCA - életciklus felmérés LCA - életciklus felmérés alkalmazása a környezetmenedzsmentben Sára Balázs - FEBE ECOLOGIC KÖRINFO konferencia BME, 2010.05.28. Rövid bemutatkozás 1995. BME - ökotoxikológiai tesztek, felmérések 1997.

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben