Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő szociális intézményekbe történő beutalás rendszerének felülvizsgálata

Átírás

1 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő szociális intézményekbe történő beutalás rendszerének felülvizsgálata ÁROP-1.A DEBRECEN

2 Tartalomjegyzék I. Fejezet 3 Bevezetés 3 II. Fejezet 4 Jogszabályi háttér 4 III. Fejezet 7 Az önkormányzat fenntartásában lévő szociális intézmények 7 IV. Fejezet Tartós bentlakás igénybevétele Átmeneti ellátás igénybevétele Alapszolgáltatások igénybevétele 18 V. Fejezet Következtetések az igénybevételi eljárásokkal összefüggésben Tájékoztatási kötelezettség teljesítése 28 2

3 I. Fejezet Bevezetés Jelen dokumentum célja, hogy ismertesse, és bemutassa Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények beutalási rendszerét. Ennek keretében elengedhetetlen áttekinteni többek között az intézményrendszert érintő jogszabályi változásokból adódó átszervezéseket, hiszen az intézmények számának csökkenése, és az általuk nyújtott ellátások arányainak az alapellátások felé való eltolódása hozzájárult a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének egyszerűbbé válásához. A jogszabályi előírások alapján az intézményi beutalás rendszerét, mint az igénybevétel egyik módját DMJV Idősek Háza idősotthoni ellátása estében lehet megvizsgálni. Áttekintésre kerül azonban az anyagban a személyes gondoskodást nyújtó, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában lévő szociális intézmények által nyújtott valamennyi ellátást érintő igénybevétel folyamata is, mely bár nem beutalásnak minősül, azonban az ellátások igénybevételének egyéb eljárási szabályainak a vizsgálatát, összevetését teszi lehetővé. Az intézmények által lefolytatott eljárások vizsgálati tapasztalatai alapján lehetőség van arra, hogy - amennyiben szükséges - a minőségi munka javítás érdekében javaslatok fogalmazódjanak meg. 3

4 II. Fejezet Jogszabályi háttér A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének keretszabályait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) adja meg. Az Szt a részletesen rögzíti, hogy az ellátások igénybevétele kizárólag önkéntesen történhet, szóbeli vagy írásbeli kérelemre történhet, továbbá azt is, hogy milyen eljárási szabályokat kell a feleknek követnie abban az esetben, ha az igénybevevő cselekvőképessége valamilyen mértékben korlátozott. Az ellátási formák sokfélesége, az igénybevevők eltérő életkora, egészségi és mentális állapota miatt az intézményi jogviszony keletkezését az Szt a szerint számtalan okirat, döntés megalapozhatja. Így például képviselő-testületi határozat, bírósági ítélet, gyámhatósági határozat, az intézményvezető döntése. A gyakorlati tapasztalatok alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését önkormányzati fenntartású szociális intézmények esetében vagy az önkormányzat képviselő-testületének, hatáskör átruházása esetében valamely szervének határozata, vagy az intézmény vezetőjének a döntése alapozza meg. Az Szt. 94/A. (1) bekezdése a települési önkormányzati fenntartású szociális intézmények esetében különbséget tesz abban a tekintetben a döntésre jogosultak között, hogy az intézmény milyen típusú szolgáltatást nyújt. Nappali és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetében az Szt. 94/A. (1) bekezdés a) pontja szerint az intézményvezető, míg tartós bentlakást nyújtó intézmények esetében kizárólag csak eltérő képviselő-testületi döntés hiányában dönt az intézményvezető a kérelmekről. Az intézményvezető döntéséről értesítés formájában, míg az önkormányzat döntéséről határozat formájában értesülnek a jogosultak. 4

5 A döntések meghozatalát követően, az igénybevétel megkezdése előtt az intézményvezető megállapodást köt a jogosulttal. Az Szt. 94/C. (2) bekezdése rögzíti azokat az ellátásokat, melyek esetében nem kell az igénybevevővel megállapodást kötni. Ilyen ellátások többek között a népkonyhán történő étkeztetés, a családsegítés, az utcai szociális munka. Az igénybevétel részletes szabályait a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: Ir.) állapítja meg. Az Szt. 93. (1) bekezdése és az Ir. 3. -a rögzíti, hogy a szociális ellátásokat szóban, vagy írásban kell kérelmezni. Az egyes ellátási típusoktól függően az Ir. 1. számú mellékletét képező nyomtatvány meghatározott részét kell benyújtani. A kérelem benyújtását követően bentlakásos intézményi elhelyezés esetében előgondozást kell végezni. Az előgondozás keretében az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Amennyiben az intézményi jogviszony keletkezését beutaló határozat alapozza meg, az önkormányzat az Ir. 1. számú melléklete szerinti adatlapokat haladéktalanul megküldi az intézményvezető részére. A kérelem megérkezését követően az előgondozást el kell végezni azzal, hogy annak eredményéről az intézményvezető az Ir. 2. számú melléklete szerinti előgondozási adatlap megküldésével értesíti a beutalást végző önkormányzatot. Idősotthoni ellátás esetében a beutaló szerv kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát, és annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést, vagy dönt az elutasításról. Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető, vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban 5

6 tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata évben alkotta meg a jelenleg hatályos, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 15/2013. (III. 28.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.). Az Ör. az Szt. 92. (2) bekezdésében rögzített felhatalmazás keretei között került megalkotásra. Szabályozására kerültek többek között az egyes ellátások ellátási területei, az önkormányzati fenntartású intézmények útján biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások, az ellátási szerződés útján biztosított szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások, az intézményi jogviszonnyal összefüggő rendelkezések, és a térítési díjra vonatkozó előírások. Az Ör. 8. (1) bekezdése alapján az önkormányzat által biztosított ellátások esetében a kérelemről az intézmény vezetője jogosult dönteni. Ennek megfelelően Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában működő, szakosított ellátást nyújtó szociális intézményben az intézményi jogviszony keletkezését nem beutaló határozat, hanem minden esetben az intézmény vezetőjének döntése alapozza meg. Az igénybevételi eljárás egyszerűbb és gyorsabb, hiszen hatósági eljárás lefolytatása nélkül születik döntés. 6

7 III. Fejezet Az önkormányzat fenntartásában lévő szociális intézmények Az Szt. 86. (1)-(2) bekezdései meghatározzák, hogy mely személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat kell a települési önkormányzatoknak kötelezően nyújtani. E jogszabályi előírás alapján a lakosságszámra tekintettel Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést, az idősek nappali ellátását, további egy nappali ellátást, időskorúak gondozóházát, éjjeli menedékhelyet, valamint hajléktalan személyek átmeneti szállását köteles biztosítani. Ezen szolgáltatásokon túlmenően az Szt. 90. (2) bekezdése alapján a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási feladatokat, éjjeli menedékhelyet, hajléktalan személyek átmeneti szállását, idősek otthonát, valamint - amennyiben a lakossági szükségletek indokolják - hajléktalanok otthonát és hajléktalan személyek rehabilitációs intézményét megszervezni és fenntartani. Ezen jogszabályi előírások alapján látható, hogy Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának igen szerteágazó ellátórendszert kell kötelezően működtetnie. Ennek eleget téve DMJV Idősek Háza idősek otthona és idősek gondozóháza szociális szolgáltatást, DMJV Városi Szociális Szolgálata étkeztetést, házi segítségnyújtást, idősek, idős demensek, fogyatékos személyek, és kiskorú fogyatékos személyek számára nappali ellátást nyújt. A családsegítést két intézmény DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja, valamint DMJV Gyermekvédelmi Intézménye biztosítja. Az Önkormányzat az általa fenntartott intézményeken túl a civil szolgáltatókkal is együttműködik a feladatok teljesítésében, így több szervezettel kötött ellátási szerződést. Ellátási szerződés keretében tesz eleget az önkormányzat a feladatellátási kötelezettségnek: 7

8 részben a családsegítést, a közösségi ellátást (a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást), a nappali ellátást (fogyatékosok nappali ellátását, szenvedélybetegek nappali ellátását, hajléktalanok nappali melegedőjét), a támogató szolgálatot, az utcai szociális munkát, az éjjeli menedékhelyet, a hajléktalan személyek átmeneti szállását és a szenvedélybetegek rehabilitációs intézményét érintően. E számtalan alapszolgáltatás és szakosított ellátás biztosítása érdekében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséggel, a Héra Egyesülettel, a Forrás Lelki Segítők Egyesülettel, és a Lelkierő Fiatalon a Fiatalokért Egyesülettel kötött ellátási szerződést. Látható, hogy több intézmény fenntartásával, továbbá több civil szolgáltatóval kötött ellátási szerződés útján nyújtható a jelenleg hatályos jogszabályban rögzített valamennyi ellátás január 1. napját megelőzően azonban a nyújtott ellátások, és a fenntartott intézmények száma lényegesen magasabb és szerteágazóbb volt. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCII. törvény alapján két időpontban, január 1. napjával és január 1. napjával az önkormányzat fenntartásában működő egyes intézmények állami fenntartásba kerültek. A települési önkormányzatok ellátási kötelezettsége többek között a pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek otthona, illetve átmeneti otthona ellátás esetén az egységes irányítású és fenntartható működés biztosítása érdekében került megszüntetésre. 8

9 A szociális területen a szakosított ellátások közül az idősek és a hajléktalanok ellátása kötelező önkormányzati feladat maradt. A törvény alapján az államra szállt át a feladat ellátásához kapcsolódó valamennyi, önkormányzati tulajdonban álló szociális intézmény, az ezekkel kapcsolatos fenntartói jog és kötelezettség, továbbá az intézményekkel kapcsolatos valamennyi vagyon és vagyoni értékű jog. Ahhoz, hogy az állami átvétel megtörténhessen több lépcsőben átszervezések történtek az intézményrendszerben. Az átvételt megelőzően az Szt. a jelenlegitől több személyes gondoskodást nyújtó ellátási forma biztosítást tette kötelezővé a lakosságszám függvényében a megyei jogú város önkormányzata számára. Ezen okból, és a lakosság szükségleteiből következően a jelenlegi ellátási formákon túl további három szakosított ellátást biztosító intézmény is működött Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában. A három intézményből két intézmény integrált formában nyújtotta az ellátásokat, ezért az átszervezések többek között az integráció megszüntetésére irányultak. DMJV Terápiás Háza fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek otthonát működtetett. Tekintettel arra, hogy ezen intézmény az állami átvétellel érintett ellátásokat nyújtotta, ezért január 1. napjával a jogszabályokban rögzített feltételek szerint megtörtént az állam általi átvétel. Ezt követően a fenntartó az integrált formában működő DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthonát és DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményét az integráció megszüntetésével tiszta profilú intézménnyé szervezte, mellyel megnyílt a lehetőség az állam általi átvételre. Ezeket a fenntartói döntéseket azért volt szükséges meghozni, mert a jogszabályi rendelkezések értelmében azon ellátások után, amelyek január 1. napjával állami feladatként jelennek meg, a települési önkormányzatok kizárólag önként vállalt feladatként állami normatíva igénybevétele nélkül láthatnák el. 9

10 Az átszervezések alapján alakult ki a jelenleg is működő intézményi struktúra, ugyanis december 31. napjával DMJV Városi Szociális Szolgálatának a feladatellátásába került DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményétől a fogyatékos személyek nappali ellátása, illetve időlegesen átkerült a fogyatékos személyek átmeneti ellátása is, ám azt december 31. napjával visszakerült DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézményéhez. Szintén december 31. apjától DMJV Idősek Háza fenntartásába került DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthonától az idősek otthona feladat, valamint az elhelyezést biztosító Debrecen, Szávay Gyula utca 55/F. szám alatti telephely. A fenntartói döntések következtében DMJV Fogyatékosokat Ellátó Intézménye, valamint DMJV Idősek és Csökkentlátók Otthona tiszta profilú intézménnyé vált, és fogyatékos személyek átmeneti, illetve bentlakásos intézményi ellátását nyújtotta. Így január 1. napjával megtörténhetett ezen két intézmény állam általi átvétele is. 10

11 IV. Fejezet 1. Tartós bentlakás igénybevétele Az átszervezéseket, és az állam általi átvételeket követően Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában DMJV Idősek Háza az egyetlen olyan személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény, mely szakosított ellátást időskorúak gondozóházát és idősek otthonát működtet. Az idősek otthona ellátás esetében Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 129/2014. (VI. 26.) határozata 275 főben állapította meg az idősotthoni ellátotti létszámot a székhely, Debrecen, Pallagi út 9. szám alatti székhelyét érintően, míg a Debrecen, Szávay Gyula utca 55/F. szám alatti telephely esetében a működési engedély szerinti ellátotti létszám 32 fő. Az intézmény működési engedélyében, és egyéb dokumentumaiban a létszámváltozás átvezetése folyamatban van. Az Szt. már ismertetett szabályai szerint DMJV Idősek Háza esetében az idősek otthona ellátást érintően merül fel a beutalás rendszerének vizsgálata. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata az Ör. 8. (1) bekezdésében azt a döntést hozta, hogy az intézményi jogviszony keletkezéséről az intézményvezető döntsön, így nem az önkormányzat valamely szervének hatósági határozata, hanem az intézmény vezetőjének döntése (értesítése) alapozza meg az intézményi jogviszony keletkezését. A április 30. napjáig hatályos, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 14/2008. (III. 28.) rendelet 9. (4) bekezdése szerint az Egészségügyi és Szociális Bizottság hatósági hatáskörben meghozott döntése alapozta meg a beutalást az idősek otthonába. Az intézményrendszert érintő jogszabályváltozások azonban e rendelkezés módosítását indokolták, azaz intézményvezetői hatáskörbe került a tartós bentlakás igénybevételéről szóló döntés meghozatala. 11

12 Az Szt. 68. (1) bekezdése és a 68/A. (3) bekezdése alapján az idősek otthonában napi 4 órát meghaladó, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Mint az általános szabályok között ismertetésre került az ellátás igénybevételét az Ir. 1. számú melléklete szerinti nyomtatványon kell kérelmezni. Tekintettel arra, hogy tartós bentlakásról van szó, így az Ir. 1. számú mellékletének a I. része szerinti orvosi igazolásokat, a II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a III. része szerinti vagyonnyilatkozat 3. Ingatlanvagyon pontját is ki kell tölteni. Az Ir. nem tartalmaz a fenti egészségi állapotról, jövedelmi, vagyoni viszonyokról szóló részen kívül olyan általános, a személyes adatokat tartalmazó kérelem formanyomtatványt, amely szükséges a kérelmező azonosításához, illetve az intézményi jogviszonyhoz kapcsolódó releváns adatokat tartalmazná. Ebből adódóan DMJV Idősek Háza alkalmaz egy általuk szerkesztett un.: Kérelem és Adatlap nyomtatványt, mely a személyes adatokat, családi állapotot, a gondnokság alá helyezéssel, tartási szerződéssel összefüggő adatokat, a legközelebbi hozzátartó adatait, rokkantság fokára vonatkozó adatokat tartalmazza. Leglényegesebb része ezen nyomtatványnak, hogy ezen tud nyilatkozni a kérelmező, hogy milyen típusú ellátást kér (idős otthoni, vagy átmeneti ellátást), melyik telephelyen igényli az ellátás nyújtását, határozott, vagy határozatlan időre kívánja-e igénybe venni az intézmény szolgáltatást, továbbá, hogy igényel-e soron kívüli beutalást. A nyomtatvány alkalmas arra, hogy az intézmény az intézményi jogviszony keletkezéséhez szükséges valamennyi személyes adatot, és indokot megtudjon a kérelmezőről, így kitölti azt az űrt, amelyet a jogi szabályozás pontatlansága okoz. 12

13 Az idősotthoni ellátás igénybevétele iránt benyújtott kérelemről való döntést megelőzi az előgondozás, melynek keretében el kell végezni a gondozási szükséglet vizsgálatot is. Az előgondozás célja: a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozás alkalmával az Ir. 2. számú melléklete szerinti előgondozási adatlapot kell kitölteni. A gondozási szükséglet vizsgálatról külön jogszabály rendelkezik. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet (a továbbiakban: R.) részletesen rögzíti, hogy a gondozási szükséglet vizsgálata alkalmával milyen igazolásokat kell a kérelmezőnek bemutatni, illetve, hogy a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell kitölteni. Az R. rögzíti azt is, hogy a gondozási szükséglet fennállását az R. 4. számú melléklete szerinti igazolás kitöltésével kell igazolni. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: SzCsM rendelet) 5/A. (1) bekezdés d) pontja szerint az intézmény szakmai programja tartalmazza az ellátások igénybevételének módját. 13

14 Az előgondozás és a gondozási szükséglet vizsgálatok egységes végzése érdekében tekintettel a jogszabályi előírásokra és a szakmai programban foglaltakra - DMJV Idősek Háza vezetője egy előgondozási intézményi protokoll keretében rögzítette az érintettek számára a követendő szabályokat. Ezen protokoll alapján a szociális és mentálhigiénés munkatársak előre egyeztetett időpontban keresik fel a kérelmezőt. Rögzítésre került többek között, hogy a személyes adatokat minden esetben érvényes személyi okmányok alapján kell kitölteni. Különösen indokolt erre nagy figyelmet fordítani, hiszen a személyi adatok a jogviszony létrejöttét követően a személyi nyilvántartások alapját képezik. Tájékoztatják a kérelmezőt arról, hogy amennyiben tartási szerződést kötött, akkor térítési díjfizetési kötelezettség terheli az eltartót. Ezen túlmenően a gondozási szükséglet vizsgálat keretében megvizsgálják, hogy a kérelmezőnek fennáll-e a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglete. Amennyiben nem, úgy részletesen tájékoztatást nyújtanak, hogy milyen ellátást többek között házi segítségnyújtást - tud igénybe venni a kérelmező az idősotthoni ellátás helyett. Leglényegesebb része az előgondozásnak, hogy a szociális és mentálhigiénés munkatársak tájékozódnak az ellátást igénylő életkörülményiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről. Felmérik, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e a kérelmező állapotának, és szükségleteinek, jogosult-e az elhelyezésre. Tájékoztatják a kérelmezőt az intézménybe bekerülés feltételeiről, a házirendről, a szokásokról, az intézményi életről, válaszolnak a felmerülő kérdésekre a beilleszkedés zavartalan biztosítása érdekében. Ezen túlmenően átadják részére a várható személyi térítési díjról a tájékoztatást. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kérelmező cselekvőképességére. Erre a protokoll is részletesen kitér. Eligazítást ad az előgondozást végzőnek, hogy milyen eljárást kell követnie, ha a kérelmező gondnokság alatt áll, vagy felmerül, hogy bár nem áll gondnokság alatt, ám a belátási képessége valamilyen mértékben korlátozott, esetleg hiányzik. Az előgondozást végzőnek tájékoztatni kell az érintetteket az eseti gondok kirendelésének eljárási szabályairól, 14

15 és arról, hogy a beutalás csak a gondnok kirendelését követően történhet meg. Elkülöníti azt az esetet is a protokoll, amikor a kérelmező belátási képességének teljesen a birtokában van, ám olvashatóan nem tud írni. Ekkor két tanú aláírásához köti az aláírás hitelességét. Rendkívül fontos ezen szabályok szem előtt tartása annak érdekében, hogy az Szt. 93. (1) bekezdésében rögzített elv érvényre jusson, mely szerint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének szóbeli, vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Az előgondozásnak, és a gondozási szükséglet vizsgálatnak az elvégzését követően a szociális és mentálhigiénés munkatársak megírják az összegző véleményüket, valamint az elhelyezési javaslatukat, és az anyagot átadják a szociális és mentálhigiénés csoportvezetőnek. A csoportvezető ellenőrzi az előgondozás megállapításait, amennyiben javasolható a kérelmező tartós bentlakásos elhelyezésre, megírja a férőhely kijelölésről a tájékoztatást. Ezt követően hozza meg döntését az intézményvezető a kérelemről. Az Szt. 94/A. (2)-(4) bekezdései szerint az intézményvezető a döntéséről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a fenntartó határozattal dönt a beutalás kérdéséről. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése ezen hatáskörét az Ör. 8. (7) bekezdése szerint az Egészségügyi és Szociális Bizottságra ruházta. Az Szt 94/B. alapján az intézmény vezetője az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. 15

16 Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről. A soron kívüli elhelyezés részletes szabályait az Ir ai rögzítik. A szabályozás tartalmazza a figyelembe vehető indokok körét, melyen túl további indokokat is mérlegelhet az intézményvezető, továbbá a követendő eljárási szabályokat. Az Szt. 94/C. szerint az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. DMJV Idősek Háza vezetője által kötött megállapodás-minta SzCsM rendelet 5/A. (2) bekezdés a) pontja szerint a fenntartó által elfogadott szakmai program melléklete. A megállapodás az Szt. 94/C. (3) bekezdése szerint tartalmazza: a) az ellátás kezdetének időpontját, b) az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését), c) az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, d) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az ellátás térítésidíj-fizetési kötelezettséggel jár, e) az ellátás megszüntetésének módjait, f) az igénybevevő természetes személyazonosító adatait. DMJV Idősek Háza vezetője a beérkezett és ki nem elégíthető jogos igényekről (várakozókról) nyilvántartást vezet az igények beérkezésének időpontja szerinti sorrendben. A várakozók ellátása kapacitás felszabadulás esetén a nyilvántartás sorrendjében történik. A várakozók listáját évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 2. Átmeneti ellátás igénybevétele DMJV Idősek Házában működik az egyetlen átmeneti ellátást nyújtó intézményrészleg, az 16

17 időskorúak gondozóháza 50 fő engedélyezett létszámmal. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik betegségük miatt vagy más okból otthonukban ideiglenesen nem képesek önmagukról gondoskodni. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körűen biztosítanak ellátást. Az időskorúak gondozóháza szakosított ellátás igénybevételére vonatkozó előírások hasonlóak az idősotthoni ellátás igénybevételéhez, azonban annak jellegéből adódóan, lényegesen egyszerűbb a követendő eljárás. Az átmeneti elhelyezés idénybevételére is alkalmazni kell az Szt. 93. (1) bekezdésében foglaltakat, mely szerint a szolgáltatások igénybevétele önkéntes, és szóbeli, vagy írásbeli kérelem benyújtása szükséges. A kérelem előterjesztésekor az Ir. 3. (2)-(3) bekezdései alapján az Ir. 1. számú mellékletének I. és II. részeit kell kitöltve benyújtani. Az Szt. 94/A. (1) bekezdés a) pontja szerint a kérelemről az intézményvezető dönt. A kérelem benyújtását követően az előzőekben ismertetett jogszabályi előírások és intézményi protokoll alapján a szociális és mentálhigiénés munkatárs elvégzi az előgondozást, melynek keretében az Ir. 2. számú melléklete szerinti előgondozási adatlap kerül kitöltésre. Időskorúak gondozóháza átmeneti ellátás igénylése esetében az előgondozás keretében nem kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot, hiszen a jogszabályi előírások szerint a jogosultságnak nem feltétele, hogy a kérelmező meghatározott mértékű gondozási szükséglettel rendelkezzen. Ez alapján az előgondozás folyamata egyszerűbb, mint a tartós bentlakást nyújtó intézményi ellátás igénylésekor. A szociális és mentálhigiénés munkatársak az előgondozási adatlap elkészítését követően a döntéshez szükséges okiratokat (orvosi igazolások, jövedelemről szóló igazolások) az összegző 17

18 véleményükkel együtt átadják a szociális és mentálhigiénés csoportvezetőnek, aki ellenőrzi az előgondozás megállapításait. Ezt követően ha a kérelmező megfelel a feltételeknek, akkor megírja a férőhely kijelölésről a tájékoztatást, ellenkező esetben az elutasítást. E javaslat után az intézményvezető meghozza döntését, és megküldésre kerül a kérelmezőnek az értesítés. Az intézményvezető az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézmény vezetője megköti a szakmai program mellékletét képező megállapodás-tervezet az ellátottal, aki ezt követően a megüresedő férőhelyek függvényében elfoglalhatja a férőhelyét. DMJV Idősek Háza vezetője a beérkezett és ki nem elégíthető jogos igényekről (várakozókról) szintén nyilvántartást vezet az igények beérkezésének időpontja szerinti sorrendben. A várakozók ellátása kapacitás felszabadulás esetén a nyilvántartás sorrendjében történik. A várakozók listáját évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 3. Alapszolgáltatások igénybevétele Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartásában három alapszolgáltatást nyújtó szociális intézmény működik. DMJV Városi Szociális Szolgálat étkeztetést, enne keretében népkonyhai ellátást is, házi segítségnyújtást, nappali ellátást ennek keretében idősek klubja, demens idősek klubja, fogyatékos személyek nappali intézménye, valamint kiskorú fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatást nyújt. Működési engedélye alapján az idősek nappali ellátását 236 fő, demens betegek nappali ellátást 30 fő, házi segítségnyújtást 567 fő és fogyatékosok (kiskorú, nagykorú) nappali ellátást 130 fő veheti igénybe. A működési engedélybe az étkeztetés létszáma nem kerül meghatározásra, ám a naponta étkezők száma körülbelül 400 fő, míg körülbelül 80 fő vesz igénybe népkonyhai ellátást. Az intézmény szolgáltatásait az intézmény működését szolgáló székhely és telephelyen kívül 15 telephelyen nyújtja. 18

19 DMJV Családsegítő és Gyermekjóléti Központja és DMJV Gyermekvédelmi Intézménye a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben rögzített ellátásokon túl családsegítés szociális alapszolgáltatást végeznek. Az alapszolgáltatások esetében is alkalmazandó az Szt. 93. (1) bekezdése, mely szerint a szociális ellátások igénybevétele önkéntes, és szóbeli vagy írásbeli kérelemmel történik. Az Ir. 3. -a szerint szociális alapszolgáltatásnak az intézményi jogviszony megszüntetésétől számított három hónapon belüli ismételt kérelmezése esetén az igény elbírálható a korábbi kérelem és mellékletei alapján. Ebben az esetben írásban nyilatkozni kell arról, hogy a korábbi kérelemben foglaltak tekintetében időközben nem következett be változás. Házi segítségnyújtás, idősek, fogyatékosok és demens személyek nappali ellátása esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az Ir. 1. számú melléklete I. része szerinti orvosi igazolást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt, illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést. Ezen túlmenően a kérelem előterjesztésekor be kell nyújtani az Ir. 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot. Szociális alapszolgáltatás igénylése során a jogszabályban rögzített dokumentumok másolatként is benyújthatók, feltéve, hogy három hónapnál nem régebbiek. Nem szükséges ismételten benyújtani ezen dokumentumokat, amennyiben az igénylő ugyanannál az integrált intézménynél igényel más ellátást, ahol ellátásban részesül, feltéve, hogy a dokumentumok három hónapnál nem régebbiek. Írásban nyilatkozni kell arról, hogy a másolatként csatolt, illetve korábban csatolt dokumentumok tekintetében időközben nem következett be változás. Az Szt. 94/A. (1) bekezdés a) pontja szerint a kérelemről az intézményvezető dönt. DMJV Városi Szociális Szolgálat szakmai programja az SzCsM rendelet 5/A. (1) bekezdés d) pontja alapján rendelkezik az ellátások igénybevételének módjáról. Ennek keretében részletesen rögzítik a követendő eljárást az egyes ellátásokat érintően. 19

20 Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta önállóan terjesztheti elő. A szolgáltatások iránti igény mind szóban, mind írásban kérelmezhető. Megkönnyítve az ellátást igénylő számára a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kötelező adatszolgáltatást, az intézmény összeállított egy kérelem nyomtatványt, melyet az igénylőnek kitöltésre javasol. Az ellátás iránti igényt az ellátási forma vezetőjénél kell jelezni, aki a szolgáltatásra vonatkozó igényt, érkezésének napján az intézményi nyilvántartásba felvezeti. A nyilvántartás vezetésének célja az Szt. által meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése. Az ellátás iránti kérelem előterjesztése esetén valamennyi szolgáltatás igénylésekor a jogszabály által meghatározott jövedelem nyilatkozatot, a jogszabályban előírt egészségi állapotra vonatkozó igazolást - kivéve étkeztetés - be kell nyújtania. Az ellátást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban hozzájárul az adatainak kezeléséhez, valamint nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. A fogyatékos személyek nappali ellátásának igénybevétele iránti kérelemhez mellékelni kell a fogyatékosság fennállását igazoló, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményét vagy a fogyatékosság jellege szerinti szakorvosi leletet vagy az Szt. 65/C. -ának (6) bekezdése szerinti dokumentumokat. A demens idősek klubja szolgáltatásának igénybevételéhez csatolni kell az orvosszakértői szerv, vagy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, vagy a Pszichiátriai/Neurológiai Szakkollégium által befogadott demencia centrum, vagy pszichiáter/neurológus/geriáter szakorvos által kiállított szakvéleményt, mely a demencia kórképet igazolja. 20