A házassági perek és e jogviták rendezésének uniós szabályai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A házassági perek és e jogviták rendezésének uniós szabályai"

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Polgári Eljárásjogi Tanszék A házassági perek és e jogviták rendezésének uniós szabályai Szakdolgozat Készítette: Markovics-Balogh Boglárka Jogász, Levelező tagozatos hallgató Konzulens: Dr Wopera Zsuzsa Egyetemi docens Miskolc 2013

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Civil Procedure The matrimonial matters and their regulation in the EU-law Dissertation Written: Markovics-Balogh Boglárka Consultant: Dr Wopera Zsuzsa Associate Professor Miskolc 2013

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A házasság elméleti megközelítése A házasság fogalma A házasságkötés joghatásai A család fogalma Házasságkötés Magyarországon Külföldi házasságkötés Házasságkötés külföldi állampolgárral Házasságkötés külföldön A házasság fogalmának változása A házassági perek hatályos magyar szabályozása A házassági perek A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per A házasság felbontása iránti per (a bontóper) A házassági bontóper részletes szabályai Hatáskör, illetékesség Ki indíthat pert? A keresetlevél Intézkedés a keresetlevél alapján Tárgyalás Ideiglenes intézkedés Igazolási kérelem Közös kiskorú gyermek elhelyezése és tartása Az elsőfokú ítélet jogereje A házasság megszűnésének következményei Házassági perrel összekapcsolható perek Határon átnyúló házassági perek szabályozása A nemzetközi válások Az új Brüsszel II. rendelet szabályai A házassági ügyek joghatósági kérdéseire vonatkozó rendelkezések A határozatok elismerése és végrehajtása A Róma III. rendelet szabályai: a válásokra alkalmazandó jog meghatározása Alkalmazandó jog fogalma Előzmény A Róma III. rendelet alkalmazási köre Az évi 13. törvényerejű rendelet vonatkozó rendelkezései Az Nmjt. joghatósági szabályai Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása Az Nmjt. szerint alkalmazandó jog, a Róma III. rendelet és az Nmjt. viszonya egymással Záró gondolatok Irodalomjegyzék

4 Rövidítések jegyzéke AB BH Brüsszel II. rendelet Csjt. EBHT EUMSZ Nmjt. Pp. Pp. Kommentár Róma III. rendelet Új Brüsszel II. rendelet Alkotmánybírósági Határozat Bírósági Határozat A Tanács 1347/2000 EK rendelete (2000. május 29.) a házassági és a házastársaknak a közös gyermekekkel kapcsolatos szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Európai Bírósági Határozatok Tára Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról Kommentár a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvényhez A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 2

5 1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául azért választottam a házassági perek uniós szabályozását, mert szerettem volna ezzel a témával részletesen megismerkedni. Amikor végig olvastam a szakirodalmakat, és hozzá kezdtem a szakdolgozat megírásához, azt hittem mindent értek. De hamar rájöttem, hogy ez a téma közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek gondoltam. Nagy kihívást jelentett számomra, és végiggondolván az egészet, úgy gondoltam kezdek mindent elölről. És újra nekiültem a könyveknek, folyóiratoknak, jogszabályoknak, stb Egy ilyen izgalmas téma, mint a házassági perek témája, a legjobb választás volt számomra. Szakdolgozatomat úgy építem fel, hogy kezdem a magyarországi viszonylattal, itt bemutatom a házasság-család fogalmát, a házasságkötést, annak joghatásait, a külföldiek házasságkötését Magyarországon, magyar állampolgárú személyek házasságkötését külföldön, a házassági pereket részletesen tárgyalva, majd áttérek az Európai Uniós szabályozásra, azokra a rendeletekre, amelyek a külföldi elemet tartalmazó házassági pereket szabályozzák. Hazánkhoz hasonlóan, az Európai Unióban is egyre csak növekszik a házasságok felbontásának a száma, amik nemzetközi jogvitákhoz vezettek. Éppen e jogvitáknak köszönhető, hogy olyan rendeleteket alkottak, olyan rendeletek léptek hatályba, amelyek e jogviták megelőzését szolgálják, azaz a kollíziós jog egységesítésének irányába haladunk. Az egyes rendeleteket a könnyebb érthetőség végett joggyakorlatokkal egészítem ki. 3

6 2. A házasság jogintézményének elméleti megközelítése 2.1. A házasság fogalma Dolgozatom legelején úgy gondolom elengedhetetlen magának a házasság fogalmának a tisztázása. A házasság fogalmát sem Magyarország Alaptörvénye, sem a Családjogi törvény 1 (a továbbiakban: Csjt.) nem határozza meg. A Jogi Lexikon meghatározása szerint a házasság egy férfi és egy nő között a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelelően létrejött kötelék, amely rendszerint tartós életközösség létesítésére és családalapításra irányul. 2 Az Alaptörvény L cikke szerint Magyarország védi a házasság intézményét, mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot, mint a nemzet fennmaradásának alapját. Az Alkotmánybíróság 14/1995. (III.13.) AB határozatában kimondta, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogrendszerünkben hagyományosan egy férfi egy nő életközössége. Hazánkban október 1. óta a jogszabályok (1984. évi XXXI. Tc.) kizárólag az állami anyakönyvvezető előtt kötött házasságot ismeri el érvényesnek A házasságkötés joghatásai Házassági jogviszony jön létre, szoros személyi, vagyonjogi és nem közösség, melyből kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. A nemi közösség megalapozza a házasságból származó gyermekek családi jogállását. A házastársak között dologi jogi, öröklési jogi és kötelmi jogi jogviszonyok jönnek és jöhetnek létre, a házastársi jogviszonynak komoly jelentősége van az eljárási jogokban. A kiskorú házastárs nagykorúvá válik, feleség dönthet névviseléséről évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 2 Lamm Vanda - Peschka Vilmos: Jogi Lexikon, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 4

7 A család fogalma Az Alaptörvény párhuzamosan beszél a házasság és a család intézményéről. Ez nem véletlen: a házasság a család alapja. E megállapítás miatt kitérek pár gondolat erejéig magára a család fogalmára is. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 16. cikk (3) bekezdése szerint: A család a társadalom természetes és alapvető egysége, és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére Házasságkötés Magyarországon A házasságkötést sok esetben jegyesség előzi meg. Ennek fogalmát azonban a Csjt. nem határozza meg. Nincsenek jogi kritériumai, hogy kik tekinthetők jegyeseknek. A jegyesség a kölcsönös házasságkötési szándékot fejezi ki, e szándék kinyilvánításából azonban nem keletkezik kötelezettség a házasság megkötésére. A jegyesség felbontása nem von maga után jogi következményeket. 3 Házasság akkor jön létre, ha 1) az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik, azonban rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető. Érvénytelen lesz azonban a házasság, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el, illetve a házasulók nem együttesen voltak jelen a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor. 2) A házastársak, a házassági tanúk és az anyakönyvezető, továbbá ha közreműködött a tolmács a házassági anyakönyvi bejegyzést aláírják Anyakönyvvezető lehet a polgármester, a jegyző és az illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának köztisztviselője, aki rendelkezik a jogszabályokban meghatározott képesítési feltételekkel. 4 3 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, old. 4 5

8 2.3. Külföldi házasságkötés Házasságkötés külföldi állampolgárral Ha a házasfelek egyike külföldi állampolgár, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mind a magyar jog, mind a külföldi állampolgár államának joga szerint megvannak. Hazánkban ezt az évi 13. törvényerejű rendelet 5 (a továbbiakban: Nmjt.) szabályozza. A külföldinek saját állama illetékes szervétől igazolást kell beszereznie, amely bizonyítja, hogy államának joga szerint nincs törvényes akadálya a házasságának. Ezt az igazolást és a többi csatolandó iratot a házasságkötés helye szerinti közigazgatási hivatal vizsgálja meg, majd ezt követően eldönti, hogy a külföldi állampolgársága szerinti ország joga alapján a házasságkötésnek van-e akadálya. A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire (anyakönyvvezető, együttes, személyes jelenlét, személyes nyilatkozat, tanúk) a házasságkötés helyén és idején hatályos jog irányadó (tehát a magyar jog). 6 Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs akadálya. Az igazolás alól a fővárosi és a megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat Házasságkötés külföldön Ha magyar állampolgár külföldön kíván házasságot kötni, a területileg illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány kiadását a lakóhelye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél lehet kérni. Ha magyar állampolgár lakóhelye külföldön van, a tanúsítványt a magyar külképviseleti hatóság állítja ki. Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, külföldön a magyar külképviseleti hatóság évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról 6 Nmjt. 37. (1)-(4) 7 Nmjt. 38. (1) 6

9 előtt is köthetnek házasságot, amennyiben a kormány erre a külképviseleti hatóságot felhatalmazta. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni. 8 Ha magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön kíván házasságot kötni, a fővárosi és megyei kormányhivatal tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya A házasság fogalmának változása Korábban a házasság fogalma alatt csak a különnemű párok monogám együttélési formája volt értendő. Jelenleg azonban már öt olyan tagállam van az Európai Unióban, amelyekben az azonos neműek is köthetnek házasságot. A négy nagy tagállam, Németország, Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság ugyanakkor a házasság intézményét továbbra is a különnemű párok számára kívánja fenntartani. 10 Az azonos neműek házassága alatt olyan házasságot értünk, amelyet két azonos nemű személy, tehát két nő vagy két férfi köt Nmjt. 38. (3) 10 Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, old

10 3. A házassági perek hatályos magyar szabályozása 3.1. A házassági perek A házassági pereket a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 12 (a továbbiakban: Pp.) szabályozza, a negyedik részében, a különleges eljárások között. A különleges eljárások cím alatt találkozunk még az apasági, származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, a gondnokság alá helyezés iránti perek szabályaival is. Ezeknek a pereknek a megemlítésére azért is tértem ki külön, mert a házassági perek szabálya úgynevezett háttérszabályként minősül az apasági, és a származás megállapítása iránti egyéb perek, a szülői felügyelet megszüntetése iránti per eljárási szabályai mögött. A különleges eljárásokra az általános rész szabályait a különleges eljárásokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A házassági perek gyűjtőkategória, ami többféle pert foglal magában. Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. 13 Ezek közül a leggyakoribb a házassági bontóper. A házasságkötések száma Magyarországon kb. 45 ezer házasságkötés. Ma alig több mint feleannyi házasság köttetik, mint az 1980-as években. Ezzel szemben a válások száma dinamikusan emelkedik. De vajon mennyi a házassági bontóperek száma Magyarországon? A statisztikai adatok szerint kb ezer házasság felbontása történik évente Magyarországon. Ezzel a statisztikában hazánk Európában nem a legrosszabb, de nem is a legjobb számokkal bír, mondhatjuk, hogy a középmezőnyben foglal helyet. A házasság felbontásának száma Belgiumban a legmagasabb, ott a házasságok háromnegyede végződik válással évi III. törvény a Polgári Perrendtartásról 13 Pp (2). 8

11 A KSH elérhető legfrissebb adatai: év: év: év: év: év: év: év: év: év: év: év: De vajon hogy áll a házassági bontóperek száma az Európai Unióban? Ezen adatok begyűjtésére az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) 15 oldalát használtam segítségül. Az uniós adatok alapján a kilencedik legtöbb válás nálunk történik. A csúcstartó Belgium, Csehország és Litvánia, Írországban a legkevesebb a bontások száma. Ebből a sorból kilóg Málta, ahol nem volt lehetséges a házasság felbontása. Vagyis tilos volt egészen 2011-ig júliusában a máltai parlament elfogadta a házasság felbontásának bevezetéséről szóló törvényt A házasság létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított per A házasság létezésének megállapítása iránti per célja annak kimondása, hogy a házasság a szükséges alaki kellékek megtartásával, 16 szabályszerűen jött létre. A házasság létezésének bírói kimondása nem jelenti azt automatikusan, hogy a házasság érvényes is, annak megállapítására újabb keresettel kell fellépni A Csjt. 2. (1) bekezdése alapján a házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. 17 Pp. Kommentár 9

12 A házasság nemlétezésének a megállapítására akkor kerülhet sor, ha hiányoznak az alakszerűségek, feltéve, hogy az adott hiányosságot a törvény nem minősíti érvénytelenségi oknak. A megállapításhoz nincs szükség bírói ítéletre, arra bárki, bármikor hivatkozhat. Nem létező házasság esetében a házasság létre sem jön. A házasság három alaki feltétel együttes megvalósulása esetén jön létre: 1. anyakönyvvezető személyes közreműködése 2. a házasulók személyes jelenléte 3. házasságkötésre irányuló személyesen tett kifejezett és határozott nyilatkozata. Ezen feltételek bármelyikének hiányában nemlétező házasságról beszélünk. Példa: ha Magyarországon kizárólag egyházi úton kötnek meg egy házasságot, az is a nemlétező házasság kategóriájába tartozik. Abban az esetben azonban, ha magyar állampolgár olyan országban köt külföldivel házasságot, ahol az egyházi házasság is elismert, akkor a házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog lesz az irányadó. 18 Hatáskör és illetékesség szempontjából az általános illetékességi szabályok az irányadóak, de emellett természetesen megjelenik a vagylagos illetékességi ok és a kizárólagos illetékesség, melyre részletesen ki fogok térni a bontóper tárgyalásánál. (Lásd ) Felperes bármelyik házastárs, az ügyész és az a személy is lehet, akinek jogi érdeke fűződik a házasság nemlétezésének megállapításához. A házasság létezésére, nemlétezésére bárki, határidő nélkül hivatkozhat, mind peres, mind közigazgatási eljárásban, a házasság megszűnése után is meg lehet indítani. A keresetlevélnek az általános szabályokon túlmenően különleges elemeket is tartalmazni kell (Lásd ), azonban ezekben a perekben az anyakönyvi kivonat hiánya miatt az anyakönyvi kivonatot nem kell csatolni. 18 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, old. 10

13 A nemlétező házasság semmilyen jogkövetkezménnyel nem bír. A nemlétező házasság nem keletkeztet házassági jogokat és kötelezettségeket. Ezek a személyek olyanok, mint akik élettársi kapcsolatban vannak egymással. Az ítélet jogereje mindenkivel szemben hatályos A házasság érvénytelensége és érvényessége iránt indított per A házasság érvényességének megállapítása iránti per annak a kimondására irányul, hogy az érvénytelenségi okok nem állnak fenn. Az érvénytelenítési per célja, hogy a bíróság a törvényben meghatározott okok valamelyikének a fennforgása miatt a házasságot érvénytelennek nyilvánítsa. A Csjt szakaszai taxatíve felsorolják azokat az esetköröket, amikor a házasság létrejött ugyan, de érvénytelen. Érvénytelenségi okok a kettős házasság, egyes rokoni és hozzátartozói kapcsolatok fennállása, cselekvőképesség hiánya, a házasságkötési korhatár el nem érése és egyes alaki hibák. A Csjt. lehetőséget ad az akadályok orvoslására, egyedül a testvérek és az egyenes ági rokonok között létrejött érvénytelen házasság nem orvosolható. Megkülönböztetünk el nem hárítható házassági akadályokat (abszolút házassági akadályok), amelyek esetében a házasság nem köthető meg, alóla felmentés nem adható, illetve elhárítható házassági akadályokat (relatív házassági akadályok) amelyek alól a házasságkötés helye szerint illetékes jegyző adhat felmentést (ekkor tehát a házasság megköthető). 19 Külön csoportba sorolhatjuk az alaki hiba miatti érvénytelenségi szabályokat is

14 1. A házasság el nem hárítható akadályai 20 Felmentéssel, engedéllyel el nem hárítható házassági akadályok fennállása esetén az anyakönyvvezető köteles a közreműködést megtagadni. Ilyen akadálynak minősül: a) A fennálló házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat: Fennálló házasság esetén kötött újabb házasság érvénytelen. Ha azonban a korábbi házasság időközben megszűnik vagy érvénytelenné nyilvánítják, az utóbb kötött házasság érvényessé válik. b) Az egyenes ági rokonság: Egyenes ági rokonság azok között a természetes személyek között jön létre, akik közül egyik a másiktól származik. Megkülönböztetünk felmenő egyenes ági rokonokat, ők a szülők, nagyszülők, dédszülők, és megkülönböztetünk lemenő egyenes ági rokonokat, ők a gyermekek, az unokák, dédunokák. Ilyen rokoni kapcsolatot keletkeztet az apaságot megállapító bírói ítélet is. c) Testvéri kapcsolat: Ne köthetnek házasságot a testvérek és a féltestvérek, akiknek legalább egy közös felmenőjük van. d) Cselekvőképtelenség: Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott. (Pl. olyan mértékű ittas vagy bódult állapot, amely cselekvőképtelenséget eredményez.) Az anyakönyvvezető köteles a cselekvőképtelen állapotban álló személy házasságkötésénél való részvételt megtagadni. Ha mégis közreműködik a házasságkötés során, a megkötött házasság törvényes akadály miatt válik érvénytelenné. A házasság érvényes lesz, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja. e) Cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állás: Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott 21 f) Tizenhatodik életév alatti életkor: A házassági korhatár főszabályként a nagykorúság határa, azaz a 18. életév betöltése. A 18. életév betöltése előtt a gyámhatóság előzetes engedélye alapján van lehetőség házasságkötésre. A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a 16. életévét betöltötte. A 16. életév betöltése előtt, tekintettel arra, hogy ehhez a gyámhatóság nem adhat engedélyt, nincs lehetőség házasságkötésre. 20 Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, old. 21 Csjt. 9. (1) 12

15 A gyámhatósági engedéllyel házasságot kötő, 16. életévét betöltő személy egyébként a házasságkötéssel automatikusan nagykorúvá válik. g) Örökbefogadói kapcsolat: Örökbefogadással egyenes ági rokonság jön létre, ebből következően érvénytelen az örökbefogadó és az örökbefogadott egymással kötött házassága. 2. Felmentéssel, engedéllyel elhárítható házassági akadályok a) A testvérnek testvére vérszerinti leszármazójával kötött házassága: Pl. nagybácsiunokahúg. E házassági akadály elhárítható bármelyik házasuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által adott előzetes felmentéssel. Az engedély utólag is megadható. b) Az ún. egyenes ági rokonság: A sógorság a házastársak rokonai között áll fenn. Egyenes ági rokonság létesül a házastársak egyenes ági rokonai között, egyenes ági rokonság áll fenn az após, anyós, a vő, illetve a menny között, valamint egyenes ági rokonság áll fenn a házastárs és házastársa leszármazója között. c) A tizenhatodik és tizennyolcadik év közötti életkor: Elhárul az akadály a tizenhatodik életévét már betöltött, de még nem nagykorú házasuló esetén, ha a gyámhatóság az indokolt házasságkötéshez az előzetes engedélyt megadja. Az engedély nélküli házasság érvénytelen. A házasság érvényessé válik, ha a kiskorú házastárs nagykorúvá válásától számított 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt a házasságot nem támadja meg. 3. Alaki hiba miatti érvénytelenség Be nem tartásuk esetén a házasság, ha érvénytelenül is, de létrejön. - Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben való eljárása. - A házasulok együttes jelenlétének hiánya Csjt

16 Az alaki hiba olyan orvoslása, amely magát a hibát tudná elhárítani, nyilván nem lehetséges. Érvényessé válhat azonban a házasság azzal, ha az érvénytelenítési perre megállapított határidő eredménytelenül telik el. A házasság alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított 6 hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet érvénytelenítési pert indítani. A házasság érvénytelensége több ponton is eltér a polgári jogi érvénytelenség intézményétől. Nem beszélhetünk külön semmisségről és megtámadhatóságról, az érvénytelenségi okok rendszere ily módon egységes. Csjt. 13. (1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította. (2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az érvénytelenné nyilvánítás szabályait részint a Csjt., részint a Pp. tartalmazza. A Csjt. rendezi azt, hogy ki és milyen időhatárig rendelkezik perindítási jogosultsággal. Csjt. 14. (1) Érvénytelenítési per indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik. (2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet. Bírósági ítélet nélkül nem hivatkozhat senki a házasság érvénytelenségére. A házasság érvénytelenítése következtében a házastársak visszanyerik házasságkötési képességüket, mégpedig a keletkezésre visszanyúló (ex tunc) hatállyal Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, old. 14

17 A házasság felbontása iránti per (a bontóper) A házassági bontóper célja az, hogy a bíróság az érvényesen fennálló házasságot a jövőre nézve megszüntesse. A bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Házasság felbontása iránti pert bármelyik házastárs jogosult kérelmezni, de természetesen a közös kérelem lehetősége is fennáll. 24 A bíróságnak meg kell győződnie arról, hogy a házasság valóban teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre tekintettel a bíróságnak széles körű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia. A bizonyítás kétirányú. Vizsgálni kell azt, hogy a házasság felbontásának feltételei fenn állnak e, valamint fel kell tárni azokat az okokat, amik a házasélet megromlásához vezettek. A jogirodalom megkülönbözteti a tényállásos bontópert és az ún. megegyezésen alapuló bontópert. 1. Tényállásos bontóper: Tényállásos bontás esetén a bíróságnak a házasélet megromlásához vezető folyamat egészét fel kell tárnia annak megállapítása érdekében, hogy a házasság véglegesen megromlott-e. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg, de ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást (pl. tanúmeghallgatás). Az alperes házastárs távolmaradása nem lehet akadálya sem a bizonyításnak, sem pedig a házasság felbontásának, szemben a megegyezésen alapuló bontással, ahol a felek személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a bontás kizárt. 25 A teljes körű bizonyítás alapján folyó tényállásos bontópereknek egyik típusa az, amikor csak a házastársak valamelyikének egyoldalú kérelmére és a másik fél ellenzése mellett folyik az eljárás, míg a másik típusnál ugyan mindkét házastárs egyetért a házasság felbontásával, de a megegyezéses bontás feltételei valamilyen okból mégis hiányoznak (pl. a járulékos kérdésekben nem jutnak egyezségre). 24 Pp. Kommentár 25 BH 1983/

18 2. Megegyezésen alapuló bontóper: Megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak által a bíróság felé kinyilvánított, a házasság felbontását célzó közös akarata akkor utal a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására, ha az végleges elhatározáson alapul, befolyásmentes és egyező. A megegyezésen alapuló bontás lényegében a válás önálló formája, a házastársak bontásra irányuló közös kérelme. 26 Az egyezséggel az alábbi kérdéseket kell rendezni: a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, b) a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, c) a házastársi tartás, d) a közös lakás használata, valamint e) - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében. Véglegesnek tekinthető az elhatározás, ha 1. a házastársak a járulékos kérdésekben (a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi eltartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása) megegyeztek és egyezségüket a bíróság is jóváhagyta, vagy ha 2. a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek, és igazolják továbbá azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását - a gyermek érdekeinek megfelelően - rendezték Dr Kőrös András: A családjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, old. 27 Csjt. 18. (2) 16

19 A házasság felbontásának 28 szabályozása körében két fontos elvet kell egymástól elkülöníteni. 1. Vétkességi elv: a házasságot akkor lehet felbontani, ha valamelyik házastárs vétkesen megszegte a házasságból eredő kötelezettségét. A bontást csak a vétlen fél kérheti 2. Feldúltsági elv: a bíróságnak a házasságot fel kell bontania, ha a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Az okot nem kell bizonyítani, s a bontást bármelyik fél kérheti. A házasélet teljes és végleges megromlására utal a házastársaknak végleges, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása a házasság felbontására. Az egyező akaratnyilvánítást igazolja, ha a felek az ún. járulékos kérdésekben megegyeztek, vagy hosszabb ideje megszakadt az életközösség közöttük. 29 Az esetek többségében a házasságból közös kiskorú gyermek is származik. Ilyen esetekben természetesen a bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül a kiskorú gyermek érdekeit sem. Egy kiskorú gyermeknek az lenne az érdeke, hogy a szülők együtt maradjanak, és közösen neveljék, ugyanakkor, ha a házasság már menthetetlenné válik, és a felmerült problémákat a szülők nem képesek rendezni, úgy pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik, nem lehet a házasság felbontásának akadálya. Amennyiben a bíróságnak nem sikerül a feleket kibékíteni, és a bíróság megállapítja azt, hogy a házasélet végérvényesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a gyermek érdekeit szem előtt tartva a lehető leggyorsabban kell eljárnia, hogy a gyerek lelkileg a lehető legkevesebbet sérüljön. A lélektan megfigyelései szerint a serdülőkorban (13-18 év) a szülők konfliktusa legalább annyi veszélyeztető tényezőt rejt magában, mint a kisebb gyermekek esetében A mindennapi tapasztalat szerint a házasság felbontásának okai: szexuális hűtlenség; házastárs betegsége; tettlegesség; szabadságvesztésre ítélés; különélés; gyermekek érdeke. 29 Heinerné Barzó Tímea: Családi Jog, Miskolc, Egyetemi jegyzet, negyedik átdolgozott kiadás, Novotni Alapítványa magánjog fejlesztéséért, old. 30 Bognár Gábor Telkes József: A válás lélektana, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, old. 17

20 A házassági per hossza általában a felektől függ. Ha megegyezéses bontás van, akkor ezek a perek általában rövidebbek, ha teljes körű bizonyítás felvételére van szükség, akkor ezek a perek értelemszerűen hosszabbak. A bontóperes eljárás két szakaszra oszlik, a békítésre és az ún. érdemi eljárásra. A békítésre jellemzően az első tárgyaláson kerül sor, tekintettel arra, hogy a felek az első tárgyaláson vannak személyesen együtt jelen. A békítés nem kötelező a bíróság számára, ez mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben a békítés eredményre vezetett, akkor a bíróság az eljárást megszünteti. Nincs kötelező békítés és a pert már az első tárgyaláson érdemben kell tárgyalni: a) a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló, b) ismeretlen helyen tartózkodó fél esetében, c) ha a fél bíróság előtti megjelenése elháríthatatlan akadályba ütközik, d) a házasfelek hosszabb ideje tartó különélése és a gyermek elhelyezési és tartási kérdésekben való megegyezése, e) ha a feleknek nincs közös kiskorú gyermeke A házassági bontóper részletes szabályai Hatáskör, illetékesség Hatáskör: A házassági perek az általános szabályok szerint a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Ez a szabály alkalmazandó a házassági perrel együtt indított házassági vagyonjogi perre is. Azonban, ha a házassági vagyonjogi pert nem a házassági perrel együtt indítják, arra már az általános hatásköri szabályok az irányadók Pp. Kommentár 32 Pp. Kommentár 18

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET

HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESET Tisztelt Járásbíróság! Felperes neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Lakcíme: Telefon, fax: E-mail: Munkahelyének címe: (ha nyugdíjat, járadékot, vagy

Részletesebben

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.

Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős

Részletesebben

Bejegyzett élettársi kapcsolat

Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra

Részletesebben

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna

A személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna A személyállapoti perek Dr. Nyilas Anna Mi tartozik ebbe a körbe? 1. házassági perek -házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, ill. létezésének v. nem létezésének megállapítása

Részletesebben

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához

TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?

Részletesebben

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban

Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Az Európai Unió polgári eljárásjogának kialakulása, fejlıdése Joghatósági szabályok az Európai Unióban Debrecen, 2015. November 4. Polgári eljárásjogok -Definíciók Polgári eljárásjog Nemzetközi polgári

Részletesebben

300/1993 T Ö R V É N Y

300/1993 T Ö R V É N Y 300/1993 T Ö R V É N Y a család- és utónévről *) A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alábbi törvényt alkotta: Az utónév 1. (1) A Szlovák Köztársaság területén született személy utónevét a szülők közösen

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai

A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai A gondnokság alá helyezés iránti perek szabályai 1. Felek és cselekvőképességük 1/A Felperes Ptk 2:28. [A gondnokság alá helyezés kezdeményezése] (1) A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a) a nagykorú

Részletesebben

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )

A rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban

Részletesebben

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján. Dr. Nyilas Anna A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása az EU-ban a 44/2001/EK és a 2201/2003/EK Rendeletek alapján Dr. Nyilas Anna Jogforrások: 1. Magyar belső jog: 1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

A családjog kézikönyve

A családjog kézikönyve Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika

Részletesebben

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető

1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető ANYAKÖNYVI ÜGYINTÉZÉS 1.1 Az ügyintézés helye, elérhetőségek: Szákszendi Közös Önkormányzati Hivatal 2856 Szákszend, Száki u. 91. Mezőfi Attiláné anyakönyvvezető telefonszám: 34/371-524, e-mail: anyakonyv@szakszend.hu

Részletesebben

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez ADATLAP 1 a külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez I. Kérelem Alulírott anya apa meghatalmazottként eljáró (neve) kérem külföldön történt születésnek hazai anyakönyvezését. II. A gyermek/ anyakönyvezendő

Részletesebben

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének

A bejegyzett élettársi kapcsolat intézményének INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Kriszt Zita A bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény 2009. január elsején lép hatályba, egy olyan köztes

Részletesebben

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1

NYILATKOZAT KÖZELI HOZZÁTARTOZÓI VISZONYRÓL 1 TÁJÉKOZTATÓ A mező és erdőgazdasági földekre szerződéssel alapított, 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre, vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók

Részletesebben

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe.

Hatáskörrel rendelkező szerv. Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület. Öttevény Község közigazgatási területe. Hatáskörrel rendelkező szerv Öttevény Község Jegyzője 9153 Öttevény, Fő utca 100. Illetékességi terület Öttevény Község közigazgatási területe. Elérhetőség Öttevényi Polgármesteri Hivatal 9153 Öttevény,

Részletesebben

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható.

Tekintettel arra, hogy a tagállamok közül Dánia nem vett részt e rendelet elfogadásában, rá nézve e rendelet nem kötelező, és nem alkalmazható. A kis értékű követelések európai eljárása 1. A vonatkozó Európai Uniós jogszabály A határokon átnyúló, kis értékű fogyasztói és kereskedelmi követelések egyszerűsített és gyorsított elbírálására vonatkozó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)

Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2

Részletesebben

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm.

Kérem, a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló többször módosított 164/1995. (XII. 27.) Korm. KÖZLEKEDÉSI KEDVEZMÉNYEK IRÁNTI KÉRELEM Kérelmező adatai: családi és utóneve:... születési neve:... anyja neve:... születési helye, ideje:..., év... hó... nap... családi állapota:... személyi ig. száma:...

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/ SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A vélemény elkészítését a pénzügyi támogatása tette lehetővé. A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE A NEMZETKÖZI MAGÁNJOGRÓL SZÓLÓ T/14237. SZÁMÚ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL 2017. március 7. www.lmbtszovetseg.hu A

Részletesebben

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN dr. Koltai György A KÖZIGAZGATÁSI PER CÉLJA Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy - összhangban az 1. -ban foglaltakkal - a feleknek a jogviták elbírálásához, a

Részletesebben

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):...

HONOSÍTÁSI KÉRELEM. 1. Házassági neve:... Születési családi neve:... Születési utóneve(i):... Előző (születési) családi neve:... Előző utóneve(i):... A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI KÉRELEM Alulírott....... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy...... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú gyermeke(immel/inkkel)

Részletesebben

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)

Joghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5.

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. A köztársasági elnöknek Budapest 1 fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. (3) és (3a) bekezdése, illetve 5. -a alapján

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...

TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG... TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6

Részletesebben

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM 1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások

TÁJÉKOZTATÓ. Az intézett hatósági ügy megnevezése: Hatósági közvetítők nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárások TÁJÉKOZTATÓ A Fejér Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) joghatóságába, hatáskörébe és illetékességébe tartozó közigazgatási ügyek intézéséről A hivatal illetékességi területe: Fejér megye Az

Részletesebben

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1

Jegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent

Részletesebben

Nemzetközi magánjog 1.

Nemzetközi magánjog 1. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék Nemzetközi magánjog 1. Knapp László knapplaszlo@sze.hu Nagy Csongor István: Nemzetközi magánjog. Második,

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS

ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT HÁZASTÁRSI TARTÁS ROKONTARTÁS Szeibert Orsolya PhD ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék 2013. 10. 01. Házasságon kívüli partnerkapcsolatok Vitatottság Eredeti elképzelések jelzés a jogalkalmazónak?

Részletesebben

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN

BEJEGYZETT ÉLETTÁRSI KAPCSOLAT LÉTESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ SZEMÉLYEK ESETÉN 1. Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Nógrád Megyei Kormányhivatal 2. Illetékességi terület: Nógrád megye 3. Ügyfélfogadás ideje: Hétfő Csütörtök: 8 00-16 30 Péntek: 8 00-14 00 4. Ügyintéző és elérhetőség:

Részletesebben

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21.

Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat Élettársi jogviszony és fajtái: Pjt, élettársak, bejegyzett élettársak, új Ptk. dr. Kenderes Andrea 2011.Május 21. Házastársi lakáshasználat! 1952. évi IV. törvény! Csjt. 31.

Részletesebben

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9.

AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA. B u d a p e s t, s z e p t e m b e r 2 9. AZ EURÓPAI FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁS GYAKORLATA d r. R á k V i k t o r B u d a p e s t, 2 0 1 6. s z e p t e m b e r 2 9. végrehajtási jogcímhez jutás önálló, alternatív igényérvényesítési eljárás európai

Részletesebben

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám

Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 14. szám A TANÁCS 1974. december 17-i IRÁNYELVE valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállamban folytatott önálló vállalkozói tevékenység befejezése után az adott tagállam területén maradáshoz való jogáról

Részletesebben

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez

ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Szerv EAK eseményazonosító: I. Kérelmezı(k) adatai ADATLAP külföldön történt születés hazai anyakönyvezéséhez Kérelmezı 1 anya/apa/érintett/egyéb kérelmezı Családi és utóneve: Lakcíme: Elérhetısége: @

Részletesebben

Munkaügyi bíróság: jogszabály határozza meg, hogy mely perek tartoznak ide. Pp. 349

Munkaügyi bíróság: jogszabály határozza meg, hogy mely perek tartoznak ide. Pp. 349 Joghatóság: melyik állam fog eljárni. Szűkebb fogalma: bíróság vagy más szervnek van joga eljárni milyen típusú bíróság jár el. Hatáskör: helyi vagy megyei bíróságon kezdjük el a pert. Minden helyi bíróság,

Részletesebben

Személyazonosító igazolvány

Személyazonosító igazolvány Első személyazonosító igazolvány Személyazonosító igazolvány Állandó személyazonosító igazolványra az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, Magyarországon élő magyar állampolgár,

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú

Részletesebben

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):

(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): 1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról születendő gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 10/2008.(IX.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokról

Részletesebben

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1. (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza

Részletesebben

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján

A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség

Részletesebben

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság

Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság 2011/0059(CNS) 2.4.2012 MÓDOSÍTÁS: 24-37 Véleménytervezet Marina Yannakoudakis (PE478.403v01-00) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos

Részletesebben

A közjegyzői nemperes eljárások

A közjegyzői nemperes eljárások A közjegyzői nemperes eljárások A nemperes eljárás olyan eljárás amely nem a peres eljárás szabályai szerint zajlik (Kengyel Miklós) Célja eltérő: -perelterelő, permegelőző, perelőkészítő -Jogok, tények

Részletesebben

Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/

Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/ GYÁMHIVATAL Ügyintézők Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/565-276 Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-278 ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-280 ügyintéző fszt. 13. sz.

Részletesebben

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól

15/2006. (VI.13.) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete. a születési támogatásr ól 5/006. (VI..) Budapest Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a születési támogatásr ól (a 0/007. (III.6.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelttel, valamint a /007. (V.5.) Budapest XXI. Kerület

Részletesebben

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között?

4. Milyen azonosság és különbség van a gyámság és a gondnokság között? 1. Melyek a Családjog fő részei? A Családjog a család személyi és a család vagyoni viszonyait rendező jogág. 3 részből áll: -házasság, - rokonság és -gyámság A Családjog a családhoz tartozás két formáját

Részletesebben

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából

Tartózkodási engedély kérelem családi együttélés biztosítása céljából BEVÁNDORLÁSI ÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGI HIVATAL Tartózkodási kérelem családi együttélés biztosítása céljából Kérelmet átvevő hatóság: Gépi ügyszám: Kérelem adatbevitelét végző szerv: Tartózkodási kiadása első

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA*

A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 427-396 A HÁZASSÁGI PEREK JOGHATÓSÁGI SZABÁLYAINAK VÁLTOZÁSAI A RENDSZERVÁLTOZÁSTÓL NAPJAINKIG NAGY ANDREA* A házassági perek - amelyek magukba

Részletesebben

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem

Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Végrehajtás korlátozása iránti kérelem Alulírott adós előadom, hogy önálló bírósági végrehajtó előtt számon végrehajtás folyik velem szemben. A végrehajtást kérő: Álláspontom szerint a végrehajtást kérő

Részletesebben

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete. a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Nyékládháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 28.)sz. rendelete a gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról (A módosítással egységes szerkezetbe foglalva.) Nyékládháza Város

Részletesebben

T/4411. számú törvényjavaslat. a bejegyzett élettársi kapcsolatról

T/4411. számú törvényjavaslat. a bejegyzett élettársi kapcsolatról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4411. számú törvényjavaslat a bejegyzett élettársi kapcsolatról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. november 2 2007. évi. törvény

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra

A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Fénykép Fénykép A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott Minta Péter és házastársam, Mintaová

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

Tájékoztató. az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról

Tájékoztató. az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról Tájékoztató az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos eljárásokról A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal illetékességi területe: Komárom-Esztergom megye Alkalmazásra kerülő jogszabályok: - Az anyakönyvekről,

Részletesebben

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és működési szabályzat melléklete 2012. szeptember T A R T A L O M J E G

Részletesebben

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés

1952. évi IV. törvény. a házasságról, a családról és a gyámságról 1 ELSŐ RÉSZ A HÁZASSÁG. I. fejezet. A házasságkötés 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 1. (1) 2 A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje

Részletesebben

Anyakönyvi ügyek. 1. Születés anyakönyvezése. Ügyleírás:

Anyakönyvi ügyek. 1. Születés anyakönyvezése. Ügyleírás: Anyakönyvi ügyek 1. Születés anyakönyvezése A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek kell bejelenteni a születést követő első munkanapon. Az intézetben történt születést az intézet vezetője,

Részletesebben

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 15/1995. /V. 25./ sz. RENDELETE a bölcsődés-korú gyermeket nevelő családok szociális támogatásáról (Hatálytalan 2011. május 1-jétől, hatályon kívül helyezte a bölcsődés korú

Részletesebben

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK

NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK NEGYEDIK KÖNYV CSALÁDJOG ELSŐ RÉSZ ALAPELVEK 4:1. [A házasság és a család védelme] (1) A törvény védi a házasságot és a családot. (2) E törvény alkalmazása során a családi és az egyéni érdek összhangját

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ : A JOGI KÉPVISELŐ IRATAI Keresetlevelek, rendelkezés a keresetről 16. old.

TARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ : A JOGI KÉPVISELŐ IRATAI Keresetlevelek, rendelkezés a keresetről 16. old. y TARTALOMJEGYZÉK: I. RÉSZ : A JOGI KÉPVISELŐ IRATAI 1.1. Keresetlevelek, rendelkezés a keresetről 16. old. 1.1.1. Keresetlevél pénztartozás megfizetésére 1.1.2. Keresetlevél meghatározott cselekmény kikényszerítésére

Részletesebben

KÉRELEM A BÉRLETI JOGVISZONY FOLYTATÁSÁRA

KÉRELEM A BÉRLETI JOGVISZONY FOLYTATÁSÁRA Budapest Főváros III. kerületi Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztály 1033 Budapest, Fő tér 2. Ügyfélfogadás: hétfő 9.00 18.00 kedd 8.00 16.30 szerda 8.00 16.30 csütörtök 8.00 16.30 péntek

Részletesebben

Anyakönyvi ügyek: Letölthető nyomtatványok:

Anyakönyvi ügyek: Letölthető nyomtatványok: Anyakönyvi ügyek: 1. Tájékoztatás 2. Születés anyakönyvezése 3. Apai elismerő nyilatkozat felvétele 4. Házasságkötési szándék bejelentése 5. Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése 6. Haláleset anyakönyvezése

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások

A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások A Magyaryegyszerűsítési programmal bevezetett, 2014 január 1-jétől hatályba lépő változások Örökbefogadhatónak nyilvánítás Örökbefogadás előtti eljárás Örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás 2013.

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

... utca/út/tér/park/köz/stny./rp./krt... házszám...ép./lph... em.,... ajtó

... utca/út/tér/park/köz/stny./rp./krt... házszám...ép./lph... em.,... ajtó BUDAPEST FŐVÁROS XIII. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL Szociális és Köznevelési Osztály 1139. Budapest XIII., Béke tér 1. elektronikus elérhetőség: szoco@bp13.hu KÉRELEM Önkormányzati segély Elhunyt személy

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L ŐTERJ E SZT É S Kéthely Község Önkormányzat Képviselő-testületének a hivatali helyiségen kívüli, és a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés létesítése engedélyezésének szabályairól és díjairól

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelete az újszülött gyermekek és a házasulandó személyek támogatásáról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2016.

Részletesebben

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján

HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest fénykép helye fénykép helye HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELEM az 1993. évi LV. törvény 4. (3) bekezdése, illetve 5. -a alapján Alulírott SABAU PETRU és házastársam,

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 33/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelete a Human Papilloma Vírus (HPV) elleni védőoltás támogatásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alkotmány

Részletesebben

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról

SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról SZERENCS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003. (III. 25.) SZ. RENDELETE az első lakáshoz jutók támogatásáról egységes szerkezetben a 19/2003. (VIII. 26.), a 21/2004. (V. 27.), 5/2005. (III. 29.), 17/2009. (V.

Részletesebben

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról 1 Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói

Részletesebben

A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat) Special Procedural Rules of Matrimonial Actions

A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat) Special Procedural Rules of Matrimonial Actions MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI JOGI INTÉZET POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat) Special Procedural Rules of Matrimonial

Részletesebben

Mit kell magunkkal vinni a személyazonosító igazolvány igényléséhez?

Mit kell magunkkal vinni a személyazonosító igazolvány igényléséhez? A személyes megjelenésében - egészségügyi okból - akadályozott és a 14 éven aluli kérelmező az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. számú melléklet a 2/1968. (I. 24.) IM rendelethez NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL 1. Név Kérelmező házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével) másik

Részletesebben

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából.

NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. NETJOGTÁR. A CompLex Kiadó Kft. CompLex jogi adatbázisából. 1957. évi V. törvény az állampolgárságról I. FEJEZET A magyar állampolgárok 1. (1) Magyar állampolgár az, aki a) magyar állampolgár szül gyermeke;

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM

Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM A Magyar Köztársaság Belügyminiszterének Budapest Állampolgárság igazolása iránti KÉRELEM Kérem a magyar állampolgárságom fennállásának, megszűnésének, illetve annak megállapítását, hogy nem voltam magyar

Részletesebben

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA

HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA A lakcímkártya kiadására irányuló eljárás hivatalból vagy kérelemre indul. A HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY KIADÁSA HIVATALBÓL TÖRTÉNIK, HA 1. a polgár a lakcímet is tartalmazó régi típusú személyazonosító igazolványát

Részletesebben

Nyilatkozat személyi adatokról

Nyilatkozat személyi adatokról Nyilatkozat személyi adatokról Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi tájékoztatót! 1.Név (leánykori név is) házastársa, illetőleg eltartásáról gondoskodni köteles szülő (a családi kapcsolat megjelölésével)

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben