Siklóernyőzés és természetvédelem

Átírás

1 2009. március 24. Siklóernyőzés és természetvédelem Bevezetés Az ember évezredes vágya, hogy meghódítsa a természet harmadik dimenzióját, és madár módjára a levegőbe emelkedjen, szárnyaljon magasan a felhők között, vagy éppen súrolja a fák suhanó zöld lombját meredek hegyoldalak mentén. Korunk lélegzetelállító és tiszteletet parancsoló adománya, hogy erre képessé tesz minket a siklóernyőzés, mellyel a természetközeli élmények egy új dimenziója nyílik meg számunkra. Az erdők, mezők, hegyek, völgyek fölött repülve az ember mesterséges repülőeszközéről, mint elengedhetetlen kellékéről megfeledkezve azonosul a természettel, láthatatlan megfigyelőként, végre igazi madártávlatból néz végig a tájon, és ilyenformán megingathatatlan meggyőződéssel képzeli magát a teremtés koronájának. Ez az a jól ismert, kellemesen bódító tudatállapot, melyben sajnos sokszor és sokan elfeledkeznek arról, hogy valójában a jó öreg természet a mi Urunk, és repülésünkkel éppen mi vagyunk nála a vendég! Éppen ezért fontos megismerni és elsajátítani a jó vendég illemtanát, hogy a mi repülésünknek egyik érintett vendéglátó se lássa kárát. A repülés mesterei Az alábbiakban természetvédelemről lesz szó siklóernyős szemszögből. Azokat a kérdéseket fogjuk röviden érinteni, amiket feltétlenül tudnunk kell, ha a természetet fenntarthatóan használni szeretnénk repülésünkhöz. Először megismerkedünk a természetvédelem céljával, alapfogalmaival, majd összefoglaljuk, hogy mik azok a helyzetek, ahol fokozottan oda kell figyelnünk a természetvédelmi előírásokra. Ismertetjük a természetben ránk vonatkozó főbb jogszabályokat, és megpróbálunk tanácsokat adni, hogy miként lehet a repülésünket minél inkább a természet évmilliók során jól kialakított elveivel összhangban végezni. Mire jó a természetvédelem? Új-Guinea szigete hétszer akkora, mint Magyarország, lakosainak száma sokkal kevesebb, és rengeteg a meredek, járhatatlan erdő. Ilyen helyen sokkal érintetlenebb a természet, mint Európában. Nálunk a bronzkori kohók és gerendavárak érdekében évezredekkel ezelőtt kezdődött az erdők felszabdalása, ma pedig Magyarország területének egyötöde sem erdő, és ennek is nagy része nem természetes, hanem ültetvény. A korábban természetes mocsarak és árterek ki vannak szárítva. Az ország területének 7%-át emberi építmények borítják. Nálunk gyakorlatilag alig vannak természetes területek, a védett, értékes területeink is csak természetközeliek. Nem tudjuk, hogy mekkora szükségünk van a természeti folyamatok érintetlenségére, mikor fog a lassú fogyás a kritikus küszöböt átlépve vészes leromlásba átcsapni. Mintha a repülőből kihullana egy-egy csavar, leállna egy motor, elveszne egy alkatrész, de még repülne odafönn. Meddig? Hagyunk eltűnni fajokat a Földről, olyanokat is, amelyeket nem is ismerünk mintha egy lexikon lapjait tépnénk ki, miközben nem is tudjuk lesz-e rájuk még szükségünk. Magyarország még így is több tekintetben nagyon jó helyzetben van a környező országokhoz képest, már ami a természet érintetlenségét illeti. Nagyon értékes területeink mellett óriási a hazai fajgazdagság. Itt találkoznak a hegyvidéki (Alpok, Kárpátok) és síksági fajok, a délről jött mediterrán, a keletről jött sztyeppei, a nyugat-európai

2 fajok; a Kárpát-medence pedig védett, biztonságos környezetet jelent számukra. Rengeteg öko-turista keresi fel hazánkat, hogy velünk együtt élvezze a pazar természeti szépségeket. A gyönyörű és védett Mogyorós-orom starthely Galyatetőn Egyszerű emberként, civilként is, de természetjáró siklóernyősként mindenképpen figyelnünk kell a még megmaradt természetes környezetünkre, és felelősnek kell lennünk mindazért, amit mi magunk okozunk, még ha ez látszólag elhanyagolható is. Egy-két apró szemléletbeli változással illetve gondossággal könnyedén elkerülhetünk sok olyan helyzetet, melyben a figyelmetlenség természetkárosításhoz vezetne. A siklóernyőzés sok szempontból természetközeli sport tegyünk azért, hogy ez a kép legyen a meghatározó mindenkiben! Természetvédelmi alapfogalmak Mielőtt rátérnénk azokra a természetvédelmi kérdésekre, melyek a siklóernyősöket egy átlagos repülés során érintik, mindenképpen fontos egy-két alapfogalmat tisztázni. Sok konfliktus forrása ugyanis, hogy nem vagyunk tisztában még a leghétköznapibb fogalmak jelentésével sem. Sokan keverik a természetvédelmet a környezetvédelemmel, az erdészt vagy vadászt a természetvédővel, sokan nem ismerik a védett szó lehetséges jelentéseit, a védelem lehetséges valós okait. A tájékozatlanságból eredő nézeteltérések végett tehát mindenekelőtt átnézzük a legelemibb természetvédelmi kérdéseket, fogalmakat. Környezetvédelem: az a tevékenység, amelyet a természetes és a mesterséges környezet védelme érdekében az ember által okozott szennyező ártalmakkal (levegőszennyezés, víz- és talajszennyezés, zaj, sugárzás stb.) szemben folytatunk. Természetvédelem: a természet, az élő és az élettelen természeti értékek, valamint a természeti területek megóvását, hosszú távú fenntartását célzó (legtöbbször nehéz, nemes és önfeláldozó) tevékenység. A környezetvédő és a természetvédő nem azonos személy, bár munkájuk sokszor összefügg, illetve hasonlít (pl. mindkettőnek alapvetően korlátoznia kell másokat, aminek következtében a korlátozás érintettjei belátás helyett sajnos leginkább nemtetszésüket fejezik ki e két csoport irányába, az említett megkülönböztetés nélkül...) A természetvédelem elvéből fakadóan a természeti értékek és területek védelmét nem lehet kizárólag a jogszabályok alapján védetté nyilvánított objektumokra (pl. fajokra, egyedi értékekre) korlátozni, hanem azok természeti rendszereit és a biológiai sokféleséget kell védeni az ehhez tartozó védőövezettel, mely indokolt esetben egy egész természetes táj is lehet az ökológiai potenciáljával együtt. Fontos megkülönböztetnünk egymástól a természet általános védelmét, amely kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, és a hagyományos természetvédelmet, amely a külön jogszabállyal kiemelt, védelemben részesített természeti értékeket és földterületeket foglalja magában. Az általános természetvédelem tehát minden természeti értékre és természeti területre kiterjed, és magában foglalja a tájvédelmet, a vadon élő élővilág (élő szervezetek) általános védelmét, az élőhelyek általános védelmét, a földtani természeti értékek általános védelmét, valamint a természeti területek védelmét. Ha pedig

3 nem a hatóság fejével gondolkodunk, az általános természetvédelem jelenti azt, hogy ha lehet, nem okozunk semmilyen kárt a természetben, a természetnek. A hagyományos természetvédelem a védetté nyilvánításon alapul. A hagyományos természetvédelem a kiemelt oltalomra érdemes élő vagy élettelen természeti értékek és természeti területek feltárását, védetté nyilvánítását, megóvását, fenntartását, helyreállítását valamint bemutatását foglalja magába. A hagyományos természetvédelem tárgyai (azaz a védett természeti értékek) a klasszikus csoportosítás szerint a következők lehetnek: földtani értékek (pl. barlang, ásványok és ősmaradványok, kunhalom) víztani érékek (pl. forrás, láp, víznyelő, tó, vízesés) növénytani értékek (növényfajok, növénytársulások, gombafajok) állattani értékek (emlősök, madarak, hüllők, kétéltűek, halak, gerinctelenek, rovarok, háziállatok, stb.) tájképi értékek kultúrtörténeti értékek (pl. történelmi emlékhely, néprajzi értékek, műemléki környezet) természeti területek, élőhelyek Az aktuálisan védett növény- és állatfajok listája megtalálható itt: Ez a lista többnyire bővül, aminek fő oka sajnos nem a természetvédelem szemléletének terjedése, hanem az a tény, hogy egyre több faj léte kerül komoly veszélybe az ember mindenre kiható káros tevékenysége következtében. A védettség megítélése nem egyszerű feladat, mert az egyes fajok az élőhelyükkel együtt dinamikus kölcsönhatásban állnak egymással. A végtelenül bonyolult összefüggések előre nem látott változásokat, ellentmondásokat is hozhatnak. Az elmúlt évszázad kártékony, engedéllyel irtott hörcsögét például ma a kihalás veszélye fenyegeti. A régen szintén elterjedt ürgét ma már szinte csak az amúgy zajos és többnyire zavarást okozó repülőtereken találjuk nagy számban (pl. Ferihegyen vagy Hármashatár-hegyen). A komoly természetvédelmi kutatómunka ellenére sokszor itt is csak annyit tudunk, hogy nagyon keveset tudunk az összefüggésekről, az előrejelezhetőségről ugyanúgy, mint más kaotikus, sokváltozós rendszerekben (mint pl. a meteorológia). Ugyanakkor általában egyértelmű az ember káros hatása, ezért összességében szükség van a minél több értékre Egy fokozottan védett, ritka termikelőbajnok, a fekete gólya kiterjedő védelemre. A különösen értékes, leginkább veszélyeztetett fajok a védettség mellett fokozottan védett kategóriát is kaphatnak, mely név magáért beszél. A fajok védelme mellett láttuk, hogy az élőhelyek védelme is fontos. Egy védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően többféle fokozatot érhet el. Lehet helyi vagy országos jelentőségű védett természeti terület az alábbi kategóriákban (2008. december 31-i adatok szerint): a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek (pl. minden láp vagy szikes tó) természeti emlék (pl. Rákóczi-fa és környéke) természetvédelmi terület (30109 ha, az ország területének 0.3%-a) tájvédelmi körzet ( ha, az ország területének 3.5%-a) nemzeti park ( ha, az ország területének 5.2%-a) Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme (pl. Budapesten a Sashegy). Tájvédelmi körzet: az ország olyan jellegzetes - természeti, tájképi adottságokban gazdag - általában összefüggő nagyobb területe vagy tájrészlete, ahol az ember és a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és

4 természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki. A tájvédelmi körzet (TK) elsődleges rendeltetése ezen tájképi és természeti értékek megőrzése. Nemzeti park: az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése és a természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása. A nemzeti parkok fontos feladata ezek mellett az oktatás, a tudományos kutatás, és a szabadidős látogatók igényeinek kielégítése is a jogszabályi lehetőségekkel összhangban! A védett természeti területek is kaphatnak a fenti kategóriákon kívül további védettségi szigorítást, amennyiben annak szükségessége indokolt. A kiemelt védettséget igénylő természeti övezetet fokozottan védett területté nyilváníthatják. Fokozott védelmet élvez például a nemzeti park természeti övezete, vagy a bioszférarezervátumok és erdőrezervátumok magterülete (pl. Csobánc starthely a Balaton mellett, vagy Sombokor starthely és környéke a Kékesen). A védelem egy viszonylag új kategóriája az Európai Unió által létrehozott összefüggő európai ökológiai hálózat, a Natura 2000, mely definíció szerint a közösségi jelentőségű természetes élőhely típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. Magyarországon jelenleg 1.96 millió ha, az ország területének 21%-a esik Natura 2000 védelem alá, amiből 1.2 millió ha az országos védettségű területeken kívül esik. A Natura 2000 programnak két fő EU-s irányelve van. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhely típusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A Natura 2000 program bizonyos kérdésekben a hazai természetvédelmi előírásoknál szigorúbb megkötésekkel rendelkezik. A programmal a jövőben valószínűleg sokat fogunk találkozni. Natura 2000 védelem alatt áll pl. a Hajdúszoboszlói csörlőpálya. A védett természeti területek civil látogatása egy sarkalatos kérdés. Egyrészt ennek lehetőségét az adott természetvédelmi hatóságnak biztosítania kell az ismeretterjesztés, oktatás, tudományos kutatás és az idegenforgalom részeként. Ugyanakkor a látogatás nyílván csak a bemutatásra alkalmas területeken és a

5 védettség érdekeivel összhangban történhet, máskülönben nagymértékben zavarná a védendő élővilágot, rongálhatná a felszíni képződményeket vagy szennyezhetné a talajt, a levegőt és a vizeket. Ezért a védett területeket a kompromisszumos megoldás érdekében övezetekre oszthatják. A védett természeti területek látogathatóság szerint lehetnek: szabadon látogathatók korlátozottan látogathatók (térben, időben, létszámban) zárt területek (csak kutatók számára) Ezekre jó példa a Kiskunsági Nemzeti Park kilenc részből álló területe, ahol a bugaci pusztai világot bemutató Bócsa-Bugac bemutatóterület a jelzett turistautakon szabadon látogatható, érdekes lovasbemutatóval fűszerezve megtekinthető a puszta élővilágát bemutató kiállítás és a lótartás, míg a miklapusztai terület csak engedéllyel és szakvezetővel látogatható. Hazánkban a természetvédelmet állami természetvédelmi szervek és civil szervezetek képviselik. Az állami természetvédelmi feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) és ennek helyi természetvédelmi szervei látják el. E szervek közül a nemzeti park igazgatóságok felelősek a természetvédelmi kezelési feladatokért, a természetvédelmi szabálysértések ügyéért illetve a természetvédelmi őrszolgálat működtetéséért; másodfokú természetvédelmi hatóságként az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség működik. További információk az általános természetvédelmi kérdésekben az alábbi linkeken találhatók: A siklóernyősöket fokozottan érintő természetvédelmi kérdések jogszabályok a védett természeti területen történő repülésekhez mivel a szabad repülés megkezdéséhez többnyire hegyek kellenek, és Magyarországon a hegyek nagy része mostanra már védett területre esik, ezért fontos tudnunk mindazon jogi szabályozásokat, korlátozásokat, melyek ilyen területeken érintenek minket. A jogi helyzet jelenleg kicsit bonyolult, ezért egyelőre más kategóriába esik a védett területen startolás, a védett terület fölötti repülés és a védett területen való leszállás. Védett természeti terület fölötti repülést jelenleg egyedül a 26/2007. (III.1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelete korlátoz a Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek területén. A rendelet szerint Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben nem végezhető hajtóművel felszerelt és a hajtóművét használó légijárművel történő repülés (azaz pl. motoros siklóernyőzés járó motorral), továbbá nem létesíthető nem nyilvános fel- és leszállóhely. A motoros ernyősök külön engedélyt kérhetnek a területeken történő repüléshez a légiközlekedési hatóságtól térképezés, területfelmérés, képrögzítés, szúnyogirtás, stb. esetén. A környezetvédelmi szempontból korlátozott légtereket elsősorban a védett, fokozottan védett, vagy közösségi jelentőségű madárfajok egyedeinek, populációinak, élő-, szaporodó- és táplálkozóhelyeinek megóvása érdekében vezették be. A légtér alsó határa mindenütt a talaj szintje, magassága vagy 300 m (pl. Ócsa, Tószeg. Aggtelek, Zempléni-hegység, stb.) vagy 450 m (pl. Tisza-tó, Hortobágy, Gemenc, Tihany, Tapolcai-medence, stb.). A rendelet és a legújabb ICAO térkép is tartalmazza a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek teljes listáját. A rendelet teljes szövege letölthető az alábbi linkről: A védett területről startolás engedélyköteles, amennyiben elfogadjuk azt, hogy a siklóernyőzés technikai sport a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.)38. (1) bek. i.) pont alapján. (Jelenleg ez a természetvédelmi és légiközlekedési szervek álláspontja.) Amennyiben a starthely fokozottan védett, ez vitán felül áll - kell engedély. A Tvt. 40. (2) bek. alapján ezeken a helyeken kizárólag természetvédelmi kezelés és közvetlen élet-, és vagyonvédelmi beavatkozás végezhető az esetleg engedélyezett tevékenységeken kívül. A leszállásra és a motoros ernyőzésre fentiek értelemszerűen vonatkoznak. Mindamellett a légi közlekedésről szóló évi XCVII. törvény (Lt.)52. és a 141/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet (Vhr.)22. kimondja, hogy repülőeszközünkkel bárhol leszállhatunk, ha annak tulajdonságai miatt a leszállás helye előzetesen nem határozható meg, vagy ha a leszállás a biztonság érdekében, veszélyhelyzetben szükséges. Ugyanakkor az ilyen nem repülőtéren történő leszálláskor az okozott kárt meg kell térítenünk.

6 Fontos megjegyezni, hogy természetvédelmi területen nem csupán az engedély nélküli start valósíthat meg ( Forintig terjedő pénzbírsággal büntethető) szabálysértést (1999. évi LXIX. törvény 147. ), hanem a védett élő szervezetek zavarása, veszélyeztetése, elpusztítása is. Ilyesmire nyilván nem adható engedély, így ahol védett növények, madarak vannak, fokozott figyelemmel kell eljárni. Súlyosabb esetben a 33/1997. (II. 28.) Korm. rendelet és a Tvt. 80. alapján természetvédelmi bírság is kiszabható. Erről annyit kell tudni, hogy a bírság összege többszázezres is lehet, és nem függ a felróhatóságtól (magyarán: itt nem számít az, hogy nem tudtam, nem akartam, kényszerleszállás volt, stb.). Legsúlyosabb esetben bűncselekmény is megvalósulhat. Ez utóbbiakra azonban még nem volt példa. természetvédelmi engedélyek siklóernyősöknek tehát a védett területről startoláshoz engedélyre van szükségünk a helyi természetvédelmi hatóságtól. Ezt általában az adott helyi klub szokta intézni évről évre az egész (legálisan repülő) siklóernyős közösség nevében. A természetvédelmi engedélyek mindenképpen kompromisszumok mindkét fél részéről, ezért helyről-helyre eltérő feltételekhez kötöttek. Repülés megkezdése előtt mindenképpen vegyük fel a kapcsolatot a helyi starthely kezelő klubbal, tájékozódjunk a helyi szabályokról, hogy be tudjuk tartani azokat, és véletlenül se veszélyeztessük repülőtársaink jövőbeli lehetőségeit se. Az engedélyek tartalmazhatnak információt a lehetséges megközelítési utakról, a kijelölt parkolási lehetőségekről, starthelyekről, leszállókról, részük lehet időszakos korlátozás bizonyos madarak fészkelési időszaka miatt vagy létszámkorlátozás a lokális tömeges terhelés megelőzése érdekében. Az egyes starthelyekhez kötődő engedélyekről és tiltásokról országos szinten is találhatsz tájékoztatást a Szabad Repülők Szövetsége honlapján a starthelyek menüpont alatt ( starthelyekre felvezető út az erdőben a fák, madarak, növények, állatok vannak otthon, és mi vagyunk a vendég. Illik úgy viselkedni, hogy ne zavarjuk a vendéglátók nyugalmát. Védett területen a kijelölt turistaösvényről letérni hivatalosan is tilos! Sok starthelyhez vezet gépkocsis közlekedésre alkalmas erdei út, ám ezek általában nem engedélyezettek civilek számára (a bank széfjéhez is vezet ajtó, mégse engednek be oda se, sajnos...) Ilyenkor ne próbáljunk meg mégis felmenni! Ne tegyük tönkre se a sorompót, se az erdőt, se a saját jövőbeli repülési lehetőségeinket! starthely különleges élményt nyújt minden starthely akár gyalogosan is, hiszen ott hegytetőn vagyunk, van előttünk meredek hegyoldal, és biztosan van tisztás is kilátással. Az ilyen rendkívüli helyeknek a siklóernyősökön kívül például a védett sziklagyepek is kedvelői. Hazánkban rendkívül értékes növénytársulásokat alkotó növények a lakói e területeknek, és rájuk jellemző, hogy sokszor sajnos nagyon érzékenyek, és instabil egyensúlyban vannak. Azaz ha egy helyen megbolygatjuk, akár az egész összetett társulás elpusztulhat tőle. Ezért fontos, hogy a tiltott starthelyek háborítatlanságát tiszteletben tartsuk (pl. jelenleg Pilis, HHH Újlaki Délnyugat, stb.), az engedélyezett starthelyeken pedig az arra kijelölt helyen startoljunk (pl. HHH Óbudán csak a szőnyegről!), hogy ne növeljük az eróziót. A sziklagyepek nagyon komplex ökoszisztémáknak a részei, óriási fajgazdagsággal, melyhez Tömeg a HHH Óbuda starthelyen szőnyeges védekezés a súlyos erózió ellen az ott élő pillangók, gyíkok, nagyobb állatok is szorosan kapcsolódnak. Ügyeljünk e gyönyörű rendszerek épségére, hiszen könnyűszerrel okozhatunk akár figyelmetlenségből is óriási károkat. A starthely karbantartása a kezelő klub feladata a tulajdonossal illetve a helyi természetvédelmi hatósággal kialakított szabályok alapján. Civil siklóernyősként a starthelyen nyilván tiltott a fák, bokrok metszése, tördelése. Ne bővítsük feleslegesen a starthelyet, és ha fára akad az ernyőnk, inkább pár perccel tovább tartson a makramézás, de próbáljunk minél kevesebb ágat letörni! Ne felejtsük el, hogy az erdő is érték, nem csak az ernyőnk! Ha mindenképpen ágtörésre van szükség, lehetőleg minél kisebb sérülési felületet okozzunk a fának. Ne hagyjunk sehol vizes palackot vagy más szemetet magunk után, tartsuk tisztán a starthelyet mások és a természet számára is. leszálló Minden engedélyezett starthelyhez van kijelölve hivatalos leszálló. Ezen leszálló használata és a biztonságos leszállás nem csak a saját érdekünk, hanem annak az érdeke is, amin amúgy landolnánk. Nem csak azért nem jó fára/szőlőkaróra/vetésbe/villanyvezetékre/kertbe/háztetőre/nyuszira szállni, mert nagyobb a baleset kockázata, hanem mert környezetünkben is nagy károkat okozhatunk akaratlanul is. Éppen ezért nagy repülési tapasztalattal is induljunk el időben a leszálló felé, és ne kockáztassunk alternatív leszállásokat csak azért, mert úgy kevesebbet kell visszagyalogolni. Ugyanígy figyeljünk arra is, hogy a visszaszállás sem engedélyezett

7 minden starthelyen, minden vizsgafokozatra (pl. Óbudán csak B vizsgával)! Magánterületre szállva vegyes érzelmeket válthatunk ki a helyi lakosokból van, aki örül nekünk, még borral is kínál, de van, aki jogosan van felháborodva. Ahogy a természetet se, úgy a helyi lakosokat se háborgassuk feleslegesen. Leggyakoribb védett repülőtársunk, az egerészölyv madarak közkedvelt állítás, hogy a madarak nem félnek az ernyőtől, hiszen együtt lehet velük tekerni. Sajnos ez az állítás leginkább téves általánosítás! Nyilván egyik madár se fél, amelyikkel együtt repülünk, de ugyanakkor olyannal még soha nem repülünk együtt, amelyik fél! És ilyenből is sok van. Sőt, a nagyon kíváncsi fajok (pl. fehér gólya, egerészölyv) is csak akkor tekernek velünk, ha épp semmi dolguk őket is zavarhatjuk például fészkelési időben. Nem mindegy tehát, hogy a madár jön hozzánk, vagy mi megyünk a madárhoz. Tiszteljük a madarakat! Elsősorban azért, mert madarak, és joguk van a háborítatlan élethez, zavarásukkal pedig az egész ökoszisztémát károsítjuk. Másrészt azért, mert ők mutatták nekünk az utat a levegőbe, ők a profik, tőlük tanulhatunk a legtöbbet repülésből. A madarak a fészkelési időszakban (akár januártól augusztusig) nagyon érzékenyek, sok a dolguk, a fiókák pedig félősek. Kerüljük az ismert, kitett fészkelési helyeket, tartsuk tiszteletben a fészkelés miatti időszaki korlátozásokat (pl. Tokaj)! A siklóernyőzés fiatal sport idővel valószínűleg a madarak is hozzászoknak egy bizonyos szintig az ernyők fenséges látványához, de legyünk velük is türelmesek! motoros siklóernyőzés a motoros ernyőzés a természet védelme szempontjából külön kategória. Nagy előnye, hogy a startot szinte bárhonnan végezhetjük, nem kell hozzá a védett hegycsúcs, ugyanakkor egyértelműen nagyobb terhelést jelent a környezet számára az okozott zaj és a motor működéséhez szükséges kipufogott üzemanyag miatt. Ausztriában pl. ezen okok következtében az egész ország területén tilos a motoros siklóernyőzés. Motoros repülésünkkor legyünk tisztában azzal, hogy a levegőből a zaj alattunk akadályok nélkül eljut nagy területre, és ez bizony zavarhatja nem csak a helyi lakosságot, hanem a természet lakóit is! május 10-től bevezetésre kerültek a Környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek, melyek a vadászgépek, hőlégballonok, motoros kisgépek mellett a motoros ernyőzést is korlátozzák (a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterekről fentebb már olvashattál). Elképzelhető, hogy idővel megjelennek majd az elektromos motorral rendelkező, netán napelemes hátimotorok remélhetőleg a lokális környezeti terhelés a technika fejlődésével mindenképpen csökkenni fog. Természetvédelmi Őrszolgálat, természetvédelmi őr A nemzeti park igazgatóságok rendkívül korlátozott számban (de 2007-től egyre bővülő létszámmal) alkalmaznak természetőröket, akiknek a rendőrökhöz hasonlóan feladatuk a rend fenntartása csak nem a városban, hanem a természetben. Az analógia olyannyira igaz, hogy e két szerv jogköre is nagyon hasonló. A természetvédelmi őrök igazoltathatnak, visszatarthatják az ernyőnket, átvizsgálhatják a ruhánkat, lehet náluk önvédelmi maroklőfegyver, gumibot, elektromos sokkoló, szolgálati kutya, stb. Sajnos sok az összetűzés az illegális repülők és a természetvédelmi őrök között, ami amellett, hogy nem mutat túl jó képet rólunk, egyben veszélyeztetheti az egész siklóernyős társadalom lehetőségeit is. Ne ellenkezzünk a természetvédelmi őrökkel, kerüljük a tiltott starthelyeket, a tiltott időszakokat, ne hajtsunk be gépkocsival oda, ahova nekik igen de nekünk nem szabad, sőt, segítsük az őrök munkáját, és másoknak is szóljunk, ha tudatlanul, illegálisan repülnek. erdészet, vadászat Az erdész és a vadász nem azonos a természetvédővel! Az erdészet feladata többek között az, hogy az erdőből profitot termeljen az államnak. Ezáltal a természetvédelemmel is sokszor konfliktusba kerül. Vadászatra egyrészt alapvetően szükségünk van, mert a csúcsragadozókat (farkas, medve) már kiirtottuk hazánkból. Ilyen helyzetben vadászat nélkül elszaporodik a nagyvad állomány (vaddisznó, őz, szarvas), ami az erdő épségét veszélyezteti. Ez van. Ugyanakkor a vadászat is profitot termelő tevékenység lehet, az örömrepüléssel ellentétben. Sajnos sokszor előfordul konfliktus ezen szervek és a siklóernyősök között, ami mögött esetenként magáncélok is állhatnak. Az apci (volt) starthelyünk... Mindenesetre az erdészet és a vadászat hatékonyságának illetve esetleges működési anomáliáinak megítélése nem ennek az anyagnak a feladata. Az illegális vadásztatás vagy fakitermelés nyilvánvalóan elítélendő, és ezt azonnal jelenteni kell a hatóságoknál. Ugyanakkor adott

8 vadászterületről jogosan tiltanak ki minket, hiszen ott repülni tényleg balesetveszélyes lehet, és a vadak mozgását is zavarhatjuk. Jó tanács nincs. Sajnos sok a ránk vonatkozó korlátozás, hiszen sokan tartanak igényt ugyanazokra a területekre. Ezt mindenkinek el kell fogadni, és a lehető legjobb kompromisszumra törekedni. kapcsolat a helyi lakossággal Úgy használjuk más felségterületét, hogy ne éljünk vissza a vendégszeretettel. Legyünk türelmesek a helyiekkel, próbáljuk megértően átbeszélni az esetlegesen felmerült problémákat és legyünk partnerek az ő elvárásaikban is. A starthelyeink hosszú távú fennmaradása érdekében érdemes áldozatokat is hozni alkalmanként! kapcsolat a természetvédelemmel Az emberiség és a szabad repülés közös érdekében fontos a partnerség a természetvédelemmel. Siklóernyősként akár civilben is nagyon sokat segíthetünk a természetnek és a természet védelmének. Mindenekelőtt terjesszük a környezettudatos ismereteinket! Ne féljünk a helyi szabályokat másokkal is megosztani, főleg ha egyértelmű, hogy nem ismerik a rendet ez mindenkinek közös érdeke. Ugyanakkor a természetet járva, és pláne a harmadik dimenzióba emelkedve sok olyan dolgot is láthatunk, amit mások nem. Ha erdőtüzet, illegális szemétlerakót észlelünk, azonnal hívjuk fel rá a hatóságok figyelmét! Természetvédőkkel együttműködve vállalhatjuk a helyi starthelyünk és környékének karbantartását, készíthetünk rendszeres légi fotós terepfelmérést, figyelhetünk ragadozómadár mozgást, stb. Legyünk kreatívak az ötletekben, támogassuk a természetet és a természetvédelmet avval, amit szívből és könnyen megtehetünk. Legyünk hálásak a mindennél különlegesebb kiváltságért, hogy a levegőbe emelkedhetünk! Verziók első munkaváltozat első hivatalos kiadás második kiadás (apró módosítások, adatfrissítés) harmadik kiadás (apró módosítások, adatfrissítés) Köszönetnyilvánítás Az anyag egyes részei a A Magyar Természetbarát Szövetség honlapjáról ( lettek átvéve, átdolgozva hálás köszönet érte Köszönet a konkrét lektorálásért, javaslatokért, ötletekért, kiegészítésekért a következőknek: Dr. Bartha Levente, Sevcsik András, Dr. Vásárhelyi Tamás, Ádám Elek, Dulácska Zsolt Köszönet az egyéb szakmai támogatásért, beszélgetésekért és tanácsokért a következőknek: Atkári Győző, Kerekes László, Tarján Barna Köszönet a márciusi első Siklóernyős és Természetvédő Találkozó összes résztvevőjének a rendkívül hasznos kerekasztal beszélgetésért és az ott megfogalmazott röpkérdésekért Köszönet a képekért az internetnek Köszönet a szöveg összeállításáért Vásárhelyi Gábornak

9 Természetvédelemmel kapcsolatos gondolkodtató röpkérdések siklóernyősöknek Egyes kérdések megválaszolásához nem biztos, hogy elég a fenti összefoglaló. De válasz természetesen mindenre van amit nem tudsz, annak nézz utána! Köteles vagyok-e ismerni a helyi természetvédelmi szabályozásokat a repülésem megkezdése előtt? Magyarország mely starthelyei vannak természetvédelmi területen? Magyarországon hány Nemzeti Park működik? Sorolj fel párat! Magyarországon hány környezetvédelmi felügyelőség működik? Mi ezek szerepköre? Mikor kell egy starthely működéséhez engedélyt kérni a természetvédelmi hatóságtól? Védettség szempontjából milyen kategóriákat ismersz? Mire vonatkozhat a védettség? Mik az egyes kategóriák főbb jellemzői? Milyen tevékenységet folytathatunk védett/helyi védettségű/fokozottan védett területeken? Mit nem csinálhatunk? Kell-e jelentenem, ha természetvédelmi károkozást észlelek? Ha igen, kinek? Mi egy természetvédelmi területen lévő starthely engedélyeztetési eljárása? Mi a különbség környezet- és természetvédelem között? Miért van szükségünk Nemzeti Parkokra? Mi az erdészet feladata? Mi a vadásztársaságok feladata? Miért kell lőni a vadakat? Mit jelent az, hogy sziklagyep? Ismersz-e ilyet valahol? Mit jelent az, hogy zárt- és nyílt növénytársulás? Tudsz rájuk példát mondani? Hol tudok utánanézni az aktuálisan védelem alatt álló növény/állatfajok listájának? Mik egy starthelyen végezhető engedélyezett, illetve tiltott tevékenységek? Szabad-e a starthelyen fát kivágni? Szabad-e a starthelyen kaszálni? Szabad-e a starthelyen bokrot irtani? Használhatom-e gépkocsimmal a járható erdőgazdálkodási utakat? Hogyan szedem le az ernyőm fára szállásnál? Miben zavarhatja a siklóernyőzés a madarakat? Mik egy védett területen az engedélyhez kötött tevékenységek? Mi a magyarországi természetvédelem címerállata? Mi a természetvédelem célja? Miért lehet starthelyeken időszakos természetvédelmi korlátozás? Miért fontos a természetvédelem? Mi a természetvédelmi őrszolgálat szerepe, hatósági jogköre? Kiből lehet polgári természetőr? Vázold fel a magyarországi természetvédelem strukturális felépítését, egyes elemeinek szerepkörét. Sorolj fel 3-5 fokozottan védett növényfajt, melyekkel találkozhatsz a starthelyeken és környékükön. Miért védettek ezek jobban, mint mások? Sorolj fel 3-5 vörös könyves állatot, melyekkel repülésed során összefuthatsz. Miért esnek ezek ebbe a védettségi kategóriába? Hol tudsz utánanézni a természetvédelmi engedélyeztetésnek és az aktuális starthely rendnek az egyes területeken? Milyen Magyarország helyzete a természeti értékek szempontjából Európa más részeihez képest? Miért? Mi az a Natura 2000 program? Mit tehet veled a természetőr, ha illegálisan repülsz? Hogyan segíthetsz a természetvédelemnek siklóernyősként? Mi a Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtér? Milyen magasságban érvényes és milyen légijárműre vonatkozik?