Magtarlap. 3.szam. szombat

Átírás

1 3.szam szombat

2 szombat Jappan, Utazas, tu,, az Operencian, Kis késésse érkeztünk meg az Ősök házába, a már sokszor emített Taiándörögdünkre. Egy könyvbemutatóra mentünk, és igencsak szedtük a sátorfánkat. Eőre tudtuk, ha Badár Sándort, és eengedheteten cimboráját, Horváth Jánost hagathatjuk majd, jó fogunk szórakozni, eteepedve a kis színpad eé, amint épp egújabb könyvükrő számonak be. Vajuk be, egy hétköznapi könyvbemutatótó - ha tegyük fe, még a szerzőt sem ismeri az ember fia), nem sokat várunk. Bemutatja a szóban forgó művet, informatív, de kicsit egyhangú, aztán rosszabb esetben végü kiderü, hogy nem is oyan jó a könyv. Ma ettő vaahogy nem fétem. A padokon és a födön még pont vot számunkra egy tapaatnyi hey, amit gyorsan efogatunk. Nem ért csaódás, hiszen percek aatt átvettük ezt a könnyed, sztorizgatós hanguatot, jó nagy adag humorérzékke fűszerezve. 87-ben két szentesi srác kopaszra borotvát fejje nekivág a zord Szovjetuniónak, hogy vaamikor aztán ejussanak Japánba, és etötsenek ott hónapokat annyi pénzbő, ami 3 napra eegendő. Horváthék ezekre az éményekre emékeznek vissza a Jappán című könyvben. Megpróbátak nem meséni a könyvbő, de nem tudták megáni. Sőt! Egymásbó következtek a kaandos sztorik, Oaszországró, egy 3 napos oroszországi átogatásró, amit Badár non stop egy könyvtárba zárva tötött, és így tovább. Sokszor etértünk a témátó, de mint ahogy ezt már emítettem, ez nem egy tipikus könyvbemutató vot. A történetek inkább csak róuk szótak, szabáyok nékü. Bármerre jártak, foyton gaibába keveredtek, ehetett ez a viág bármey pontján. És ha ez még nem enne eég, áandóan kitotak egymássa, puszta szórakozásbó.

3 szombat Badár pédáu sosem kapott inni a rekkenő hőségben, de rögtön megbosszuta, amikor akama nyít egy fagyos éjszakán magára csavarni Horváth összes takaróját. Iyen, és ehhez hasonó történetekke taákozhatunk a könyvben. Hogy miért érdemes eovasni? Szeméy szerint még nem ovastam, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jó. Ha ennek a két embernek a keze van a doogban, csak jó ehet, de nem ez az egyeten titka.sok útinapó jött már viágra manapság, nem fetétenü izgamas ez a téma. Ez a könyv viszont egy húsz évve ezeőtti történetet mesé e. Akkoriban Magyarországon az ötet, hogy vaaki kiruccan Japánba, nem nagyon vot megvaósítható. Mintha honap este vaaki a Hodró szeretné nézni a napementét. Nehezen mentek a dogok a rendszerbő adódóan, ők mégis könnyedén vették az éetet. Andrics Renata,

4 szombat Csehov stíusát taán nem ke eemezni ahhoz, hogy tudjuk, a tőe várható mű mindenképpen szórakoztató esz. Sokszor a groteszk humor és tragikomédia eemeit hasznája, amive örökké tartó eméket akothatnak a művei. A Lakodaom című tragikomédiáró még én se haottam, de kíváncsian ütem e az eső árnyékban évő padra. Már egy óráva a kezdés eőtt eket a heyek nagy része, így nekem szerencsém vot. Az eőadás eőtti technikai próbák sejtetni engedték, hogy azért nem egy amatőr színház növendékei fognak színpadra épni. A képzeetbei heyszín egy szibériai vasútáomás restije vot. Csaknem fé órámba tet, mire megtaátam azt az embert, aki feviágosított arró, hogy pontosan mi is az a resti. Ha eseteg nem tudná vaaki, a resti egy étterem a vonatáomáson, egaábbis ezt magyarázta egy födön fetrengő és szivart szívó fószer. Lakod

5 szombat aom Az eőadás kezdetekor szinte tejesen megtet a kapocsi Maomsziget nézőtere és a jegynéküiek is kint dekkotak a beépési kordon eőtt. Nem mintha ott egy vaskerítés ett vona ovasrendőr-körítésse, bár a tapig feketébe ötözött, bakancsos kisány eég indok vot arra, hogy eijessze az ietékteen behatoókat. Na de most már tényeg ekezdődött a darab. Tejesen profi feszereések, jó hangzás, megfeeő fénytechnika. A színészek is egész jó játszották e a rájuk szabott szerepeket, bár nem tudták áténi a szerepők karakterét. Ennek eenére évezhető vot a mű, a közönség nemegyszer harsány kacajja jeezte tetszését. Taán egyedü a Nasztaszja Tyimofejevna Zsigaova, vagyis az örömanya karakterét megformáó Mirea Bucur-Pá tudta hűen visszaadni a főszerepő szeméyiségét. A végén természetesen szót a vastaps, és a szerepők visszajöttek párszor eköszönni, de ez vot a egkevesebb, amit a nagyszámú közönségnek nyújtani ehetett. Sajó Dávid

6 szombat kor- TÁRS -tánc Kortárs tánc a Csigaházban. Nem sokáig haboztak az eőadók, rögtön eadták az adást, hogy ez a darab bizony füedt esz az erotikátó, és ángo majd a szenvedéytő. A szépsége ennek a performancenak mégis az vot, hogy nem csupán a szexuaitást, de a férfi és nő kapcsoatának minden mozzanatát eírta. Jeemezte a szereem ingatagságát négy szóva, két, mindent magában fogaó szópárra: egyik/másik, konfiktus/ megodás. Az eőadásban egyszerre vot jeen a düh, az induat a vadság és gyengédség a finom csókok, és szoros öeések, a szenvedéy, a tűz, a vita, és az efogadás (efogadása egymás aberrát visekedésének). A darab egy erőszakosan vad, férfias nő csettintéseive kezdődik, közben a nőies férfi ritmusra vetkőzik. A férfi és női szerepek áandóan cseréődtek. Közben őrüt hegedűricsaj, szinte csak ritmusa van, üktetése, a daama az vaaho eveszett az erotikátó izzó éterben. Minden egyes ütemre üktetett a testük, ritmusra ringtak a csenevész csípők. Egymást követték a füedten édes érintések, fájdamas piantások, feszakadó sóhajtások. Rapszodikus, szésőséges visekedés: Vagy tejesen összeovadtak, vagy nagyon távo egymástó, összhang nékü rezdütek, vonagottak Finom fenéksimogatás közben a férfi kezében megjeenik egy szemspirá, assan ecsavarja a tetejét, és érzéki, ritmikus ütemességge vissza-vissza

7 szombat dugja a heyére. Közben a nő a födön fekszik, ába assan fekúszik párja ködöke aá Eközben ő kifestegeti piáit Gyors heycsere után a ány feemei társa tapát combjai közü, és masszírozni kezdi, ami a hegedűszó csikorgásának erősödéséve ujjtördeéssé fuad. Gyönyörű testheyzetekbe gabayodnak egymássa, minden izgamas terüetet fefedeznek egymás testén a kezek és szájak és a ábak. A hegedűs kezében is visít már a hangszer Szinte már fe-fenyög a kéjtő... A vonó ószőrei szakadtan ógnak A szereem rútságainak és gyönyöreinek eszenciáját nem gyakran sűrítik egy fé órás paackba, de ez a kéjita mégsem hatott tú tömörnek. Ladányszki Márta és Berger Gyua erotikus erőszakosságga csavarták fe egymás testének gomboyagát, s e gomboyagga szenvedéyesen játszva késztették a közönség tagjainak szívdobogását egyre hevesebb üktetésre. Venter Izabea

8 szombat Az óriások és a törpék födjén Amikor egeőször megpiantottam a programfüzetben ezt a rendezvényt, rögtön föketette az érdekődésemet. Ezért ma rögtön útnak is indutam, hogy fötérképezzem Kapocson ezt a bizonyos mesebei heyet. Miközben baagtam a fauba, már azon gondokoztam, hogy miyen is esz majd ez a program. Láttam magam eőtt a mesebei figurákat, a sok játszó gyereket és rengeteg játékot. Végre megérkeztem a tempomkertbe, de csaódnom keett. Számításaim nem jöttek be, ugyanis nem votak se mesefigurák, se gyerekek, se játékok. A paccon egy kis sátor át, benne pár pad, négy idősebb högy és egy rendező. Körben ütek és egy apot nézegettek, amin középkori pajzsok votak. Mindegyikük úgy figyete, mintha a szépség titka enne eírva. Nézegették jó pár percig, mire megszóat a rendező, és ekezdett meséni. Emondta a apon átott pajzsok történetét, azt, hogy meyiken miyen motívum van és miért. Közben kiderüt, hogy ez azért fontos, mert ezen tárgyak motívumaibó és színeibő nagyon sok minden megáapítható. A történet végén a rendező högy kiadott mindenkinek egy feadatot. A közönségnek meg keett terveznie saját Baazs, Anna pajzsát. Mindent hasznáhattak, vot ceruza, papír, oó meg minden, ami eképzehető. Eőször a högyek megepődve ütek a székükön, nem értették, hogy mire jó ez az egész, de pár perc múva mintha átvátoztak vona kisgyerekekké. Úgy dogoztak, mint a kisiskoások. Hajtogattak, festegettek, hogy ekészühessen saját pajzsuk. Körübeü fé óra múva befejezték a remekműveket és megkezdődhetett az eemzés. A rendező néni mindegyik pajszsot küön kieemezte, ugyanis szerinte a pajzs formájábó, színviágábó nagyon sok minden kiovasható. Áítóag egy iyen eemzés során fény derü a átogató igazi jeemére. Ezenkívü még nagyon sok érdekes dogot meg ehet ismerni a jósat kapcsán, de részetes információkat nem tudok, mert a kiértékeés aatt nem maradhattam ott. Sajnos, ki keett mennem a sátorbó, pedig igazán kíváncsi ettem vona az értékeésre. Bár a számításaim nem jöttek be, hiszen ez a stand a neve eenére mégsem a mesérő szó, de azért nem érzem evesztegetett időnek ezt a pár órát, amit itt tötöttem. Bátran ajánom, hogy akik kíváncsiak, átogassanak e Kapocsra, az óriások és törpék födjére.

9 szombat T-bázis A taiándörögdi poros úton, még az ypszioneágazás eőtt, szinte a semmibő jeentek meg. Lábukon fonott kosár, füükbő keresztbe kinövő répa, krumpiva és saátáva díszített fej. Ezek tették fe jogosan bennem a kérdést, az egyik iyen fura fazonhoz szegezve: Te tejesen meg vagy őrüve??? A Művészetek Vögyének második napján, szokásunkhoz híven fáradtan és izzadtan bókásztunk mai napi útvonaunk keős közepén. Amikor szinte egyik evegővéteemtő a másikig eőugrottak ezek az eőbb emített, két ábon járó, füig érő szájú nem tudom kik. Pedig nem, ők egyátaán nem votak megőrüve. Csak rekámozni próbáták a kedvezőbb percdíjakat Az ingyenes, minden spóroni szerető ember szeme eé áított, eőnyökke tei szogátatások meett nem ehet csak úgy esétáni. Így a rózsaszínben virító óriás teefonfükék meett sem. Nem is átam meg szó nékü Ahogy nyitottam az ajtót, rögtön megkapott a hűvös kíma szee. Miközben végigmértem a körüöttem átszeemüt arcú, éménybeszámoót tartó embereket, feütem a kis bárszékemre, majd tárcsáztam. Itt ugyanis, a Művészetek Vögyének egnyugatibb csücskébő, Kukutyin mögött is pár méterre eső faucskábó, a térképen is aig megtaáható törpe-citybő tejesen ingyen, csiogó szemekke hívtam fe az otthon hagyott barátaimat egy-egy jóízű beszégetésért; pár rég nem haott ismerősömet egy-egy párperces cseveyért; vagy szinte bárkit, bármiért. Egy órán át évezhettem a készüék nyomogatását, és az ország küönböző pontjain tartózkodó szeretteim társaságát. A 20 modern teefonkészüékrő díjmentesen hívható az ország vaamennyi T-com száma. A Fesztivá ideje aatt hétköznap 16 órátó regge 10 óráig és hétvégén egész nap várják a teefonáni vágyókat, akik szeretnék kipróbáni az új, korátan és ingyenes teefonáás éményét. Hűtőmágnesse a zsebemben, mai jeentősnek tűnő pianataimat megosztva távoztam a fükébő, a Művészetek Vögyének edugott csücskébő, a T-com Favorit Teefonbázisábó. Kurti.. Ivett

10 szombat Írott tojások Ma az erdéyi udvarban jártam. Székey és csángó írott tojások jeképtárát néztem meg. A tárat egy eőadássa kezdődött, amit Kis Portik Irén néprajzkutató tartott. H a r m i n c - éves néprajzi gyűjtő-, fedogozó munkájáért Aszaós János-díjja tüntették ki. Idéntő a magyar kutúra határon túi ápoásáért a Magyar Kutúra Lovagja. Több mint 100 cikk, 3 kötet szerzője. Sok ezer tárgyat számáó magángyűjteményét aapítványi keretben, közhasznú kuturáis céra hasznosította. Kutatásaiban a népi kutúra jerendszeri értékeive fogakozik. Megérkezésemkor már javában foyt a gyakorati bemutató. Két segítő társáva együtt tojásokat készített az érdekődőknek. Közben beszégetésbe eegyedtem vee. Ezek főeg székey és csángó vidéken honos tojásfestési hagyományok mondta nekem, de természetesen másho is megtaáhatók szerte egész Erdéy terüetén. A tojásra a viaszt úgynevezett viaszpácáva viszik fö. Ennek az a sajátossága, hogy fenyőfábó készü, mert ez vezeti egkevésbé a hőt bármey más fafajtához képest. A páca végén taáható a viasztöcsér, ami kis fonáa van rögzítve. Ennek az is a szerepe, hogy feitatja a viaszt, és szépen evezeti a tö-

11 szombat csérbe. Ezze az eszközze tehát megrajzojuk a tojás feüetére a kívánt mintákat. Fontos, hogy viaszoás eőtt mindig mossuk meg a tojásokat, mert így jobban rajta marad a minta, meynek megrajzoásáná csak a tojást mozgatjuk, és a viaszpáca mindig fixen, egy heyben van. A rajzoást a rovásírásnak megfeeően jobbró bara végezzük. Motívumként szinte bármit eképzehetünk, a szimpa köröktő egészen a bonyout népies ábrákig. Ezután következik a festés, ami a nemez, ietve a gyapjú festésére szogáó festékanyag feviteét jeenti. Ennek a egeterjedtebb festéktípusnak a színe a bordó és a piros között képez átmeneteket. Néhány heyen hasznának még vörös- és iahagyma héjának, evének az összeforraásábó készüt festéket, de ez ma már kihaófében van. Távozásomkor ez a kedves, aranyos néni megajándékozott engem egy saját maga áta készített tojássa. Szerintem az egész kiáításon ez vot a egszebb darab, nagyon örütem, hogy megkaptam. Így keemes emékke indutam tovább az utamra. Bordas, Gabor,

12 szombat Aki érdekődik a szobrászat egyik nagyon kedvet váfaja, a bronzszobrászat iránt, annak javasom, hogy átogasson e a Kastéy Gaériába, és tekintse meg Sánta Csaba munkáit. És ha már ott van, tátsa e a száját Sikósdi Zsot grafikáin is. Bronzon keresztü az osi bodogsághoz Nagyjábó fé órás késésse nyitották meg a kiáítást, de szerintem a jeenévők közü nem sokan bánták a várakozást, hiszen a Nagypince keemes hűvösében, ágy zenét hagatva mindenki nagyon jó érezte magát. Aztán megérkezett Kassay L. Péter a Nagypince tuajdonosa, és fekonferáta Baázs Józsefet, akit fekértek arra, hogy mutassa be a két művészt. Ezze semmi gond nem ett vona, ha Baázs úr nem egy mindenki számára eérhető kis könyvbő ovassa fe mondatokat. Én sokka inkább ettem vona kíváncsi az ő szeméyes véeményére, mint arra, hogyan tud ovasni. Sajnos egyik művéssze sem vot akamunk taákozni, mive nem votak jeen a megnyitón. Inkább megpróbáom eírni azokat az érzéseket, ameyek a szobrok áttán törtek rám. És itt van szerintem a kucsszó: próbákozni. Én megkísérehetem eírni az érzéseket, de nem biztos, hogy sikerüni fog. Sánta Csaba viszont formába öntötte azokat a dogokat, meyeket szavakka nem tudunk kifejezni. Taán emiatt, de szinte mindegyik műve kapcsoatban azt éreztem, hogy én is csináhattam vona őket. Mármint itt nem arra gondook, hogy én egy nagyon ügyes

13 szombat bronzszobrász vagyok, hanem arra, hogy ha nekem egyszer eszembe jutna a szobrászatta fogakozni, akkor iyen műveket akotnék. Az egyik szobor csak egy ó vot. Mégis másképp, mint ahogy hagyomáynyosan megszoktuk. Csak a feje vot efordítva, mégis tejesen más átványt nyújtott. Egyesek taán morbidnak vagy groteszknek nevezték vona, de szerintem inkább merész vot, ötetes, és szépen megakotott. A szobrok az ókori etruszk akotásokat juttatták eszembe, formáikka, díszítésükke. Baázs úr szerint, az akotások egyfajta meneküést jeentenek a mai rohanó viágbó, és segítenek a átogatóknak visszataáni az ősi bodogsághoz. A hanguatot tovább fokozta a Koégium zenekar, akik ősi magyar hangszereikke és csodáatos hangjukka varázsotak misztikus hanguatot a hűs pincébe. Persze ne feejtsük e megemíteni a szintén szovátai szüetésű Sikósdi Zsot grafikáit, meyek középpontjában a NŐ á. Egyfajta szintézisként ábrázoja a nőt, küönböző formákban. Érdemes megnézni! Bajtai Kitti

14 szombat Vivadi az otár eőtt Toongó tömeg. Tempom. Ez a két doog eég ritkán fordu eő együtt. A tempomban nem szokott tömeg enni, ez aó egyedü taán a vasárnapi mise a kivéte, de ebben az esetben sem beszéhetünk tömegrő, csupán tetházró. De nem csak ez az egy doog vot szokatan ma déután a puai imaházban. Az otár eőtt a pap heyett négy fiata srác fogadott, gitárra a kezükben. Hagattam a többiek tanácsára, és déután négy órakor ebattyogtam Puára, hogy meghagassam Vivadi Négy évszakát, a Pectrum Quartet eőadásában. Ahogy ez a címbő is kiderü, négy tagja van az együttesnek. Közüük hárman szóógitáron játszanak, ameyek két hegedűt és egy brá-csát heyettesítenek, vaamint negyedik tagként csatakozik a basszusgitár, amey a gordonka szóamát játssza. Még soha nem taákoztam ehhez hasonóva: egy komoyzenei művet eektromos gitárra eőadni. De a fiúk kivétees tehetségének köszönhetően mindez megvaósut, és ezt a nagyszerű akotást eredeti formájában szóatatták meg a húrok segítségéve.

15 szombat Beéptem a tempomba. Az itt összegyűt embertömeg szokatanu megviset áapotban, hiányos ruházatban jeent meg. Fogjuk rá, hogy ez a fesztivá veejárója, persze ez nem jeent fementést az aó, hogy bárki is fémezteenü pózojon az imakönyv és a szentetvíz társaságában. A padsorok közti vörös szőnyeg a koncert aatt üőheyként szogát. Igyekeztem az eső sorba jutni. Ehatározásom eég erős vot ahhoz, hogy a feadatot végrehajtsam. Esőnek egy kis botadozás, majd ehangzott néhány Enézést, és végü sikerüt heyet foganom közvetenü a zenészek ába eőtt, persze a tisztes távoságot betartottam, nehogy zavaró egyen jeenétem. A műsor megkezdődött. Az eddig nyüzsgő ruhátanok, és ruhába bújtak is ehagattak. Zene szót. Végignéztem az eőadókon: egy rövid, barna hajú srác tejes átéésse; egy szőke hosszú hajú, aki foyton a homokát ráncota; egy szoid fiataember, aki a kottája mögé rejtette az arcát, ezért sem tudtam megfigyeni; és egy kopasz, tetovát, piercinges fiú. Színes egyéniségükhöz képest már csak a zenéjük vot egyedibb. Mindkét doog tejesen rabu ejtett. A következő egy órában csak ütem a tempom hideg kövén, és hagattam a húrok játékát. A befejezést persze ráadás követte. Megvártam, míg a tömeg kisétá a kapun. Szép assan én is ejutottam a kijáratig. Visszanéztem. Minden a megszokott vot, se nudisták, se gitárosok. Baazs, Kriszta

16 szombat Csodás kövek kertje A címbő adódóan azt gondotam, hogy biztos kövekrő van szó. Egy kiáítás, aho majd beszégetek egy jót az egyik kiáítóva a kövekrő. Már meg is terveztem magamban, hogy nagyjábó miket fogok kérdezni, mirő fog szóni az interjú. Csakhogy ez nem így történt Kőkiáitás heyett ugyanis egy játékos program vot, aho megismerhettük saját magunkat. Ez így eég furán hangozhat, de riportaanyom, Tornai Petra, az egyik szervező, taán meg tudja értetni veünk, hogy pontosan mi is ez. - Mirő is szó ez a program? - Erre nem ehet pontos váaszt adni, de azért megpróbáom. Ez egy játékos program, ami egy mesébő indu ki, ami egy fiata fiúró szó, aki egy követ akar megkeresni. Az útja során tapasztaatot gyűjt, és rájön, hogy a kő, amit keresett, önmagában akozik. Így ismeri meg saját magát. Itt a kertben küönböző áomások vannak, nő-, férfi-, önismereti sátor, cirkusz, meditációs fotókiáítás, mandaafestés és annak eemzése. Megtaáható még itt a kreativitás, a tréning és az ecsendesüés. Sok érdekes program, ami eősegíti azt, hogy megismerhessük a saját besőnket. - Mi indította e? - Tuajdonképpen a gazdag, sokrétű Kapocs, aho egyre kevesebb a ehetőség az ecsendesüésre. Hiányzott az a hey, aho az embernek nincs váasztási kényszere, egy doogga fogakozhat, pédáu a saját eki viágáva. - Ez a program csak itt Kapocson taáható meg? - Nem, a Katoikus Ifjúsági Aapítvány Szegedde fogott össze, hogy étrejöhessen az Ifjúság Ferázás Program. - Sikeresek? - Igen, a programjainkra sok az érdekődő, sokan maradnak. A fogakozásainkat igény szerint tartjuk, csak akkor, ha összegyűik egy csoportra vaó ember. - Ez vaási indíttatású program? - Katoikus, de nem direkt evangeizáó. Taán ezért is oyan sok az érdekődő. - Hányan dogoznak itt? - Idén tizenhatan vagyunk, ebbő sok az önkéntes. Az emberek szívesen váaták e, hogy itt dogozzanak, akár ingyen is. - Jó viszonyban vannak egymássa az itt dogozók? - Persze. Minden nap ötkor zár be a kert, utána együtt vacsorázunk, megbeszéjük, mi is történt az adott napon.

17 szombat Bödök Dama

18 szombat Szabo, Peter, Kapocshoz hű maradni Ladányi András már régóta Kapocson é, és éete párját is a közei fauban ismerte meg. Nehéz vot a kapocsi égkört magába szippantania. Az emberek főeg egy igazi városi ember számára nagyon, oykor túságosan nyugodt és rendezett éetet ének itt, amit nehezen szokott meg. Szüőfaujáró eddig két könyve jeent meg, vaamint Monostorapátiró is készüt írása. A könyv tejes mértékig emberközpontú, ez annak is köszönhető, hogy a beszégetések nagyon nyítak, és rendkívü közvetenek votak. A Kapocshoz hű maradni című akotása kapcsán, gyűjtőmunkája során, oyan titkokat tudott meg a akosoktó, amiket még a szomszédjaik eőtt is szégyetek, egyedü Ladányi Andrást tiszteték meg vee. Az itt éő emberek rendkívü megnyítak az írónak, mintha vaamifée tehertő szabadutak vona meg a bezszégetés aatt. Taán túontú is kinyítak, ebbő következhet, hogy egyes akosok kérésére sok ebeszéés végü nem is kerüt bee a könyvbe. A fesztivá ideje aatt is kapható a Kapocshoz hű maradni, ami egészen az 1920-as évektő az ötvenes évekig dogozza fe a kapocsi akosok örömökke és fájdamakka tei éetét. Egy időutazásként foghatjuk fe a művet, meyet az interjúk során készüt 60 kép iusztá. Ha hasraütésszerűen fecsapjuk a könyvet, mind az 515 apja egy-egy történetet mesé e. Ezek a méyinterjúk a heyi kézművesek, parasztok és cigányság éetképei. Az éetképek nézegetése közben beetekinthetünk a régi fau éetébe, ruhaviseeteibe és szokásaiba, vaamint megtudhatjuk, hogy mennyiben vot más az éetfefogásuk akkoriban. Az írónak ezze a könyvve az vot a céja, hogy megismerhessük a kapocsi emberek mútját, az összes fájó pontta és vidámságga együtt. A könyv megszüetése kapcsán két szeméyt érdemes küön is kiemeni: Márta Istvánt, vaamint az azóta sajnos ehunyt kapocsi tiszteetest, aki hatamas munkát végzett a fau éetében... Ha vaaki közeebbrő is meg akarja ismerni Kapocs történemét és akóit, annak remek éményt ad a mű, ami még a heyi emberek számára is újat tudott nyújtani.

19 szombat TégábóL ToLLtartÓ Puán a zödprogramok közü kiszemetem szerintem a egjobbat. Ezt a Refex Egyesüet tagjai csináják, ámbár az egyesüet oszopos tagjai igen kis étszámban képvisetetik magukat. Míg ott votam, egy höggye taákoztam csak, aki igazi tag vot, a többiek, akik a munkát végezték, mind heyi toborzású emberek votak. Amikor megátták, hogy hatamas az érdekődésem a munkájuk iránt, akkor egyszerre hárman is feajánották, hogy segítenek. De miben is? A standjukon egy igazi papírtégagyár üzeme, hatamas kapacitássa. Az érdekődés igen nagy. Többször is az emberek autójukbó kiszáva kérdezgetik, hogy mit is csinának. Mindenkit próbának rábírni egy kis tégagyártásra, és szép számban vannak jeentkezők, többek közt én is beváatam a dogot. Esőnek újságot ke apjaira széttépkedni, erre eginkább akamasak a napiapok mondják ők. Ezután vízze tei vödörbe ke beerakni, és apró darabokra ke morzsoni a papírt. Ez eég időigényes feadat, egaább etart egy negyed óráig, mire úgy összeaprítjuk kézze, hogy abbó megfeeő téga készühessen. Következik az a rész, amikor közepes méretű csipeteket ke a tégakészítő gépbe rakni, egészen addig, míg meg nem teik. Egyszer rápréseünk erre és utána egy műanyag emezt még a tetejére rakva még egyszer rápréseünk, hogy minden fööseges víz távozzon a tégánkbó. Már csak ki ke vennünk, és ha kedvünk van, akkor bármiyen papírmintát tehetünk a tetejére és így ekészüt a saját házépítőeemünk. Meg ke várnunk, míg kiszárad, mert addig sajnos száíthatatan. Ez átaában egy-két nap és utána már szinte korátan ideig megőrzi új formáját. Kis farigcsáássa készíthetünk beőe asztai totartót, amiben összes íróeszközünket e tudjuk heyezni. Nagyon érdekes és szép ez a program, főeg, hogy vaami megepetésse készünek az idén, de még nem akartak eáruni errő semmit. Mindenkinek csak ajánani tudom ezt a műheyt, kicsiknek-nagyoknak egyaránt. Akinek van egy kis szabadideje és Puán jár, mindenképp készítsen tégát magának. Bordas, Gabor,

20 szombat Magyar konga Mióta csak emékszem, kibírhatatan vágyakozást éreztem a trópusok és az afrikai doboás iránt. Eőször mindkettőt Kubában taátam meg, amikor egyetemi ösztöndíjasként a atin-amerikai irodamat tanumányoztam ( ) fevettem a Miero Congo nevet és küdetést, mey a doboást egy éetre szóó hivatássá tette számomra Dey István. Egy kövekke kirakott, hűvösebb, árnyas kubai utcára képzetem magam arra járó zarándokokka körbevéve. Az együttes egyik tagjáró nem tudtam evenni rátapadó tekintetem, aki két ába közt oyan hatamas erőve tartotta kongáját, és karjaiva oyan erőve ütötte a dobot, hogy testének minden porcikája megfeszüt, és aggódva néztem, mikor roppan szét. Szemét ehunyva, fejét rázva ő is vaami trópusi fa árnyékába, vagy egy esti tábortűz meé képzeheti magát. Ott, azokban a percekben, ha akár tényeg egy odaiő környezetben ennénk, akkor sem érezném magam küönösebben máshogy. A Dey csaádbó verbuváódott együttest hagatva ezen nem is csodákozom Dey István nagy fába vágta a fejszéjét, amikor a hetvenes évek eején beváata a magányosságot. Magyarország eső és egyeten kongázójaként a könnyűzene kimagasó képviseőive játszik, emezeket kézszít és turnézik (többek közt az LGT-ve és a Rákfogóva is). Az egyedüáóságot 1977-ig bírta eviseni konkurencia nékü, ezért nyevi és irodami tanumányainak befejezése után, spanyo és ango műfordítási munkájának csúcsán Dére, Koumbiába megy szerencsét próbáni. (Az akkori evándorókka eentétben, akik Nyugaton próbákoztak). Kienc évve később a szintén énekes és daszerző feeségéve, és két fiukka a karib-tenger-parti Cartagenaban megaapítja az ország eső dobiskoáját, és a Miero Congo együttest. Ami a doboást tényeg egy éetre szóó hivatássá tette számára qesac Kurti.. Ivett

21 Főszerkesztő: Kun Tamás Szabados Péter Korrektor: Strasser Éva Szivásy György Péter Vezető Tanár: Papp Lászó Tördeőszerkesztő: Bukovics Zotán Raffay Réka A cikkeket írták, szerkesztették és a fotókat készítették: Andrics Renáta Bajtai Kitti Brigitta Baázs Anna Mária Baázs Kriszta Bordás Gábor Bödök Dama Harangozó Rita Kürti Ivett Ratiu Larisza Beatrix Sajó Dávid Szabados Máté Szabó Péter Ujj Zsombor Pá Venter Izabea Zita Szent Lászó Gimnázium 2005 Impresszum