Konszenzus-modellek Európában
|
|
- Diána Királyné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Pro Deo State University PDSU ON LINE PUBLISHERS DEPARTMENT Pétervári Zsolt Konszenzus-modellek Európában TANULMÁNY PDSU Faculty of Political Sciences and International Relations 1
2 ELECTRONIC EDITION Second edition Pro Deo State University Faculty of Political Sciences and International Relations Department of European Studies Pétervári Zsolt Published by the On Line Publishers Department of Pro Deo State University 7, Pulaski Street, Auburn New York United States of America Registration Number: KMFAP-PDSU 2012/ All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means, electronic, mechanical, photocopying, recording or otherwise, without prior permission of the publishers. 2
3 Egyre gyakrabban vetődik fel hazánkban az új kiegyezés gondolata, illetve igénye. A közvélemény, a mértékadó véleményformálók, de még a politikai szervezetek többsége is a jelenlegi gazdasági és politikai válság okait döntően a társadalmi és a politikai konszenzus hiányára vezetik vissza. A lassan egy évtizede a társadalom többségében uralkodóvá váló megegyezés pártiság ellenére elemzők mindeddig ritkán hasonlították össze, vagy értékelték részletesebben a média és a politika mindennapos szóhasználatában már-már elcsépeltté váló kiegyezések egyes elemeit. Alábbi elemzésében a Méltányosság Politikaelemző Központ arra tesz kísérletet, hogy az elmúlt negyed század legnagyobb hatású európai konszenzusait - vagyis a finn, az ír és a spanyol modellt - folyamatában mutassa be, és általánosan megragadja a megegyezés folyamatának gyökereit az intézményrendszer, a politikai kultúra és a történeti hagyományok középpontba állításával. Emellett szeretnénk választ adni a megvalósult modellek magyarországi alkalmazhatóságára is. I. Vajon mi is az a sokat emlegetett Moncloa-paktum? A Moncloa lelke a spanyol politikai kultúrában keresendő, amely képes volt az évtizedeken át tartó megosztottság és a kölcsönös sérelmek évtizedei után mind a mai napig világszerte támpontként szolgáló megegyezést kialakítani. A történések persze vehettek volna egészen más irányt is, hiszen csupán a XX. századi történéseket alapul véve Spanyolország enyhén szólva sem volt a társadalmi szerződések, vagy a politikai megegyezések országa. Jellemző, hogy a húszas években Primo de Rivera tábornok katonai diktatúrája például azért sem ütközött komolyabb társadalmi ellenállásba, mert a spanyolok ugyanúgy belefáradt az állandó politikai harcokba, mint saját küzdelmeikbe. Néhány évtized múltán - a Franco-érában - a politika 3
4 ugyanúgy képtelennek bizonyult megoldást találni bizonyos társadalmi és gazdasági kérdésekre, mint korábban. A hetvenes évek gazdasági válsága csupán tetézte a már korábban jelentkező, belső migráció okozta feszültségeket, amelyek egyúttal kiélezték a nemzetiségi problémákat is. A Moncloa-paktum alapvetően politikai megegyezésnek tekinthető, bár megszületését a rendkívüli gazdasági válság tette szükségessé 1. A kompromisszum két évvel Franco halálát követően, és négy hónappal az első szabad spanyolországi választás után jött létre. Megalkotásában a parlamenti pártok, a munkáltatói érdekképviseletek és a szakszervezetek vettek részt. Az országban ekkor a jobboldali UCD alakította kormány volt hatalmon (UCD Demokratikus Centrum Unió), melynek vezetője a korábban francoista pártelnök-miniszterelnök, Adolfo Suárez volt; e párton kívül a törvényhozásban a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE), a Spanyol Kommunista Párt (PCE), valamint a későbbi Néppárt elődje, a Népszövetség (AP) foglalt még helyet 2. A megállapodás előzményeként 1977 augusztusában a kormány tárgyalásra hívta a szakszervezeteket abban a reményben, hogy az infláció megfékezése érdekében sikerül velük megállapodni a bérek mérsékléséről. Szeptemberben Fuentes de Quintana gazdasági miniszter, a paktum alapjainak megfogalmazója egyeztetett a kormánnyal az egyezményről, amely októberben nyerte el végleges formáját. Bár a paktum hatása és eredménye egyértelműen pozitív volt, mégsem jelenthető ki, hogy hosszú távon az elképzelés minden pontja megvalósult volna ez a világgazdasági folyamatok állandó változása miatt sem történhetett így-, s az sem állítható, hogy a lakosság minden csoportja egy emberként támogatta volna a megegyezést. A regionális nacionalista mozgalmak az autonómiatörekvéseik általuk feltételezett meggátolása okán, a radikális jobboldal éppen a 4
5 tartományok önállóságának megerősítése miatt, míg a (szélső)baloldal azért támadta az egyezséget, mert a francoista rendszer képviselőinek hatalomátmentését vélte benne felfedezni. A megegyezés nem intézményesült semmilyen formában (pl. tanács vagy más szerv létrejöttében), erejét mégis mutatja, hogy máig olyan vonatkozási pontként szolgál, amely meghatározza a politizálás konszenzuális kereteit a politikai erők számára. Sikere a politikai-társadalmi konszenzusban rejlik, mely a spanyol kormány előtt szélesebb mozgásteret nyitott a rövidés hosszú távú elképzelések kidolgozásához és véghezviteléhez. A Moncloa egyrészt új alapokra helyezte a gazdaságot, másrészt biztosította a spanyol demokratikus átmenetet ( la Transición democrática espańola ), megteremtvén egyúttal az alkotmányozási folyamat elindításának lehetőségét3. Napjainkban a politikai és társadalmi megbékélést hangoztatva magyar politikusok szájából is elhangzik a magyar Moncloa, valamifajta új egyezség kívánalma. Bár az akkori spanyol és a mostani magyar szituáció sok elemében mutat hasonlóságot adóreform szükségessége, költségvetési hiány nagysága, foglalkoztatáspolitikai nehézségek stb. -, ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a spanyol példa az alábbi szempontok miatt sem lenne alkalmazható a jelenlegi magyar helyzet illusztrálására: Spanyolországban a megegyezést olyan rendkívüli gazdasági helyzet hívta életre a hetvenes években, ami Magyarországon még a jelenlegi körülmények ellenére sem áll fenn. Az akkori helyzet súlyosságát mutatja, hogy 1973 és 1977 között Spanyolországban nyolc, még a dirigista gazdaságpolitika szellemében született gazdasági csomag vérzett el, amelyekre 5
6 a koncepciótlanság, a sikertelenség, de leginkább az időhúzás szándéka volt jellemző 4. A kiegyezés Spanyolországban egyet jelentett a politikai erők saját érdekeikről történő lemondásával a hosszabb távú, közös célok javára. A szakszervezetek követték a baloldali pártokat, és beleegyeztek a kormányzat által javasolt gazdasági és társadalmi úton végbemenő szabályozásba, míg a kabinet és a nagyvállalkozók kötelezték magukat arra vonatkozólag, hogy végrehajtják a vállalati, költségvetési és társadalombiztosítási reformot. A magyar pártok véleményünk szerint nem lennének hajlandóak ilyesfajta politikai önmegtartóztatásra. A hazai politikában ma nem létezik az a spanyol híd, amely átívelne a két tábor között húzódó szakadékon. Spanyolországban a résztvevők elfogadták egymást azonos rangú, hiteles félnek. A Moncloa-paktum a felek valódi kompromisszuma volt. Félő, hogy Magyarországon a pártok fő célja politikai tőke kovácsolása lenne hasonló szituáció esetén. Spanyolországban egyesek szerint a paktummal a hallgatás paktuma is megköttetett. Ez azt jelenti, hogy a politikai pártok nem keresnek a múltból alapot a másik lejáratására. Hazánkban ez a jelenlegi körülmények között szintén elképzelhetetlen. II. Az ír gazdasági kiegyezés mintája A gazdaságpolitikai értelemben vett ír kiegyezés létrejöttében két tényező megléte játszott döntő szerepet. Írország nyugateurópai demokrácia, 1949-től nem tagja a brit nemzetközösségnek. Az ír társadalmat a britekkel vívott háború ( ), valamint a katolicizmus kovácsolta egységbe. Írországban bevett gyakorlat, hogy alkotmányozó, valamint ún. morális kérdésekről szóló politikai döntéseket népszavazásra kell bocsátani. A parlamentáris rendszer közvetlen demokratikus elemekkel történő korlátozása egy 6
7 szoros bizalmi viszonyt eredményezett a vezetők és vezetettek, a politikai osztály és a társadalom széles rétegei között. Ez erősítette az államba vetett társadalmi bizalmat, ami megteremtette a gazdasági fellendülés lehetőségét. A as évek politikai válságának nem társadalmi, hanem gazdasági okai voltak, mely azonban a polgárok bizalmi tőkéjét nem emésztette fel. Az együttműködés intézményes formája egészen 1949-ig nyúlik vissza. A politikai osztály tagjai ekkor konszenzuális döntéssel létrehozta az Ír Beruházási Ügynökséget (IDA). Kezdetben a szervezet feladata mindössze a vámrendszer felülvizsgálata volt, azonban 1952-től már a külföldi befektetések ösztönzése is e szervezethez tartozott (ez utóbbiban jelentős könnyebbséget jelentett, hogy az USA keleti partvidékén jelentős számú ír kisebbség él). Az1958-as Ipari fejlesztési törvény (a külföldi befektetés ösztönzése) hatására 1959 és 1963 között a GDP 75%-kal növekedett, azonban az infláció és a munkanélküliség problémája csak kevésbé enyhült, a Londontól való pénzügyi függés csak az EGK-tagság elnyerésekor szűnt meg. A két évtizedes pangási szakaszt követően a gazdasági fellendülés egészen a 80-as évek második feléig váratott magára. Az 1987-es radikális gazdasági reform legfontosabb elemei: három éves bérmegállapodás, maximalizált bérnövekedés adócsökkentés (különösen a jövedelemadóra, majd a vállalati adókra tekintettel) oktatásfejlesztés A program eredményeképpen csökkent a munkanélküliség, és stabilizálódott a nemzeti valuta. Az IDA végig funkcionált. A közvetlenül a kormány alá rendelt szerv, továbbra is csalogatta a külföldi befektetőket, különösen az elektronikai, 7
8 egészségügyi és nemzetközi szolgáltatási szektorokba. Az IDA egyértelmű sikere több komponensű: fiatal, kiválóan képzett munkaerő áll rendelkezésre az IDA vissza nem térítendő támogatásokat nyújtott a befektetések finanszírozására, a humán erőforrás-projektekre és a termékfejlesztésre emellett meghatározó körülmény, hogy az EGK tagjaként 450 milliós piacra tett szert Írország. Az eredmény tíz éve alatt százezer fővel csökkenő munkanélküliség, kiugróan magas működőtőke-beáramlás, valamint a 90-es évek átlagos vállalati nyereségadó-bevétele meghaladta az 500 millió ír fontot. A gazdasági fellendülést (vagy nevezzük kiegyezésnek) évtizedes konkrét gazdasági egyeztetés előzte meg, melynek azonban az ír kultúrában rögzült társadalmi bizalom adott alapot. III. Egy kevéssé ismert modell: a finn csoda A Moncloa-paktum és az ír csoda mellett ugyancsak sokat emlegetett, viszont talán kevésbé vizsgált példa a finn csoda, amely egy mondatban úgy foglalható össze, hogy Finnország az 1860-as évektől a második évezred legvégéig terjedő időszakban az európai periféria egyik szegény országából a világ legfejlettebb jóléti államainak a sorába emelkedett. Már ebből a meghatározásból is látszik, hogy nem csupán néhány egymást követő év kiváló gazdaságpolitikai döntéseit kell nyomon követnünk, hanem egy több évtizedet, egy bő évszázadot átfogó összetett jelenséget kell megvizsgálnunk. A 60-as évektől kialakuló finn neokorporatív állami berendezkedés amely elemzésünk igazi tárgya valójában nem jöhetett volna létre, ha nem születnek meg a XIX. század harmadik harmadától fogva bizonyos, a gazdasági 8
9 modernizációt (egyben liberalizációt) elősegítő reformok, valamint ha nem alakul ki már a két világháború között végső soron a regionális különbségségeknek köszönhetően a korporativizmusnak néhány sarkalatos eleme. A második világháborút követően, a szovjet piac teremtette gazdasági-kereskedelmi kényszerben, fokozatosan érlelődött ki a finn korporativizmus. Ennek intézményesülése az 1966-os parlamenti választásoknak volt köszönhető: a Centrumpárt mellett hatalomra kerültek és mintegy két évtizedig hatalmon is maradtak a szociáldemokraták és a kommunisták, ezzel megnőtt az érdekképviseletek jelentősége. Még a választások évében egy konszolidációs program keretében létrehozták a Gazdasági Tanácsot, amely a kormány és az érdekvédelmi szervezetek közötti makroszintű tárgyalásoknak adott intézményes lehetőséget: a bér- és munkaviszonyok rendezésén túl bizonyos szociális jóléti programok előkészítése is ennek az országos konzultatív fórumnak a feladata lett. Az első, és a későbbieknek mintául szolgáló gazdasági és szociális egyezmény az 1968-ban megkötött Liinanmaa-egyezmény volt, amelyben a felek a két évre megkötött béralkun túl egy sor átfogó jövedelempolitikai egyezményt is kötöttek. A kormány ezzel párhuzamosan és ehhez kapcsolódóan átfogó oktatási törvényt is elfogadott. A kormány és a szakszervezetek kialakuló konszenzusos megoldásában szerepet játszott: A 60-as évek közepétől kezdődően centralista-baloldali koalíciók kormányoztak; a szakszervezeti tagság a második világháborút követően folyamatosan nőtt, 1989-re az érdekképviseletek a foglalkoztattak 86%-át ölelték föl; 9
10 az 1960-as évektől a párttagság növekvő tendenciát mutatott, az 1980-as évekre már a lakosság 25%-a rendelkezett párttagkönyvvel; a nagyfokú regionalizmusból fakadóan egyébként is konszenzuális politikai kultúra jellemzi Finnországot. A politikai pártok egymás közötti megegyezésének gyakorlata a jelentős jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnökkel, Kekkonennel ( ) magyarázható. Kekkonen a belpolitika alakításakor állandóan kénytelen volt figyelembe venni a szovjet érdekeket is. Az 1970-es évektől ezért maradhatott ki mindig a kormányból a választásokat folyamatosan megnyerő szocialista-liberális koalíciós párt, és ezért alakulhattak a gazdasági válságperiódusokban (olajválság, SZU felbomlása) kényszerű, azaz a pártok akarata ellenére, nagykoalíciók, amelyek szükségessé tették a pártok közötti kiegyezést Kekkonen kifejezett utasítására. A pártok egymással szembeni viselkedésére továbbá az is rányomta a bélyegét, hogy egyik sem rendelkezett számottevő többséggel, tehát nem volt domináns párt. A politika és az érdekképviseletek legfontosabb intézménye és egyben a finn modernizáció tényleges műhelye fokozatosan a Gazdasági Tanács lett. Annak ellenére, hogy a Tanács feladata törvényileg csak a konzultáció, kellő súlyt jelent az, hogy a kormányzati résztvevők mind miniszterek, hogy a munkavállalói és munkáltatói szervezetek képviselői az érdekképviseletek elnökei, valamint hogy az egyeztetés folyamatos, hiszen üléseik havi rendszerességgel ismétlődnek 5. A 80-es évektől már az ország sikeressége szempontjából fontos gazdasági kérdéseket, gazdaságpolitikai alternatívákat is ez a fórum vitatta meg, sőt, a kormány a Gazdasági Tanáccsal közösen dolgozta ki Finnország Európai Uniós csatlakozásának részleteit, tárgyalási irányelveit is. A politika tehát lépésről lépésre egyre nagyobb lehetőségeket biztosított az érdekérvényesítő szervezeteknek. 10
11 A finn jóléti állam kialakításának útját a Gazdasági Tanács tagjai már a hetvenes évektől kezdődően az innováció és az oktatás fejlesztésében, illetve összekapcsolásában látták: a legfontosabb gazdasági tényezővé a humántőkét tették meg. A finn csoda létrejöttében ennek folytán nagy szerep hárult egy, a Gazdasági Tanácshoz hasonló intézményre, az 1986-ban több szervből összekovácsolt Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsra 6. Ezen intézmény munkájának gyümölcse eredményezte a 1990-es évekbeli gazdasági recesszióból történő kilábalást: a technológiai kutatásoknak és a képzett munkaerőnek köszönhetően Finnország az információs forradalom egyik éllovasa lett. Ez a gazdasági-politikai kiegyezés viszont a sajátos finn társadalmi feltételek nélkül kétségtelenül nem valósulhatott volna meg. Ez a vallási megosztottságtól, történeti-rendi ellentéttől mentes, kiegyensúlyozott, szociálisan érzékeny, mérsékelten differenciált társadalmi struktúra és az ennek eredményeképpen kialakult konfliktuskerülésre, kompromisszumra törekvő politikai kultúra is a nemzeti konszenzus feltétele. A finn modell működik, hiszen megmutatta, hogyan tudott egy Európa perifériáján lévő, nyersanyagban szegény állam a világ élmezőnyébe emelkedni. A gazdasági szereplők és a kormányzat időközben kialakult intézményesült kapcsolata révén közösen vitatja meg a főbb gazdaságpolitikai irányvonalakat, intézkedéseket, a nemzetstratégia elemeit. A modell működési mechanizmusához viszont hozzájárulnak még a gazdasági-politikai dimenzión túli tényezők is: a szakszervezeti tagság lakossághoz viszonyított rendkívül magas aránya, konszenzuális politikai kultúra és kiegyensúlyozott társadalmi berendezkedés. Ezen utóbbiak sajátos finn volta a modell magyarországi adaptálásának legfőbb gátja. 11
12 IV. Összegzés A magyar társadalmi (történelmi gyökerű) törésvonalak egyelőre lehetetlenné teszik a politikai és a társadalmi megegyezést egyaránt. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a jelenleg Magyarországon működő érdekegyeztetési fórumok rendszertelenek és a komolyabb gazdaságpolitikai-stratégiai döntések jogosítványainak hiánya miatt súlytalanok. Hazai relációban tanulságként vonható le mindegyik tárgyalt modellből, hogy a társadalmi, politikai szereplők javaslatainak, koncepcióinak akceptálása egy szerkezeti reform kidolgozása során nem megkerülhető. Amíg nincs meg a társadalmi fogadókészség a gazdaságpolitikai átalakításokra, addig a kormányzati erővel oktrojált programok nagy valószínűséggel eredménytelenek maradnak. A társadalmi, gazdasági, politikai modellek sikere mindezek ellenére példaként szolgálhat az értelmes párbeszédre és a tényleges konszenzusra törekvő magyar politikai elit, valamint a politizáló közvélemény számára. Ha a konszenzuális fordulat továbbra is várat magára, itthon könnyen valóra válhat az a régi republikánus jóslat, amit a hazájában ma oly nagyra becsült, számos állami kitüntetéssel büszkélkedő Quintana annak idején hangoztatott: a demokraták vagy megtalálják a megoldást a gazdasági válságra vagy a válság semmisíti meg a demokráciát. 1./ Az olaj-krízis megoldatlansága, a hatalmas ben 44 %-os - infláció, a külföldi adósság nagysága, ami háromszorosa volt az ország arany és valutatartalékainak, a gazdasági csomagok sorozatos bukása és 1977 között nyolc ilyen csomag vérzett el 2./ A pártok mandátumainak száma az június 15-i választások tükrében: UCD: 166, PSOE: 118, PCE: 20, AP: végén Spanyolországban új alkotmányt fogadtak el, amely az országot alkotmányos monarchiává nyilvánította. Az 12
13 alkotmányozásról szóló vitában a paktum megalkotásának mintájára az UCD mellett részt vettek a szocialisták és a kommunisták is. 3./ A nyolcadik esetében (amelyet február 22-én hirdettek meg) éppen a júniusi választásokig kívánt a kormány időt nyerni. 4./ A Gazdasági Tanács elnöke a miniszterelnök, elnökhelyettese a pénzügyminiszter. A kormány hét tagot delegál, a munkáltatói szervezetek négyet, a munkavállalói szervezetek hármat, a Központi Kereskedelmi Kamara, a Finn Vállalkozók Szövetsége és a Finn Nemzeti Bank pedig egyetegyet. A Gazdasági Tanács mind a mai napig működik. 5./ Ezt a Tanácsot szintén a miniszterelnök vezeti, emellett a tanácskozáson részt vesz nyolc miniszter, tíz egyetemi rektor és/vagy kutatásfejlesztő, a jelentősebb cégek képviselői, akadémikusok, a munkavállalói és a munkaadói oldal képviselői. 13
Konszenzus-modellek Európában
Bozóky Tamás - Gyene István - Kőrösi Viktor Dávid Konszenzus-modellek Európában Egyre gyakrabban vetődik fel hazánkban az új kiegyezés gondolata, illetve igénye. A közvélemény, a mértékadó véleményformálók,
RészletesebbenA LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN
Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenA spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember
A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenKÖNYVEKRŐL. A spanyol konszenzusos átmenetről
KÖNYVEKRŐL SZABÓ TIBOR A spanyol konszenzusos átmenetről Mind a hazai, mind a külföldi trahzitológiai szakirodalomban kiemelkedő helyet kap két európai régió. Egyrészt a kelet-közép-eurőpai térség, aholl989
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenOsztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen
Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenEngelberth István főiskolai docens BGF PSZK
Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-
Részletesebben9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei
9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenMagyarország külpolitikája a XX. században
Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9
RészletesebbenDr. Kaposi József 2014
Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,
RészletesebbenTörténelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!
Történelem 13/I 1. A középkori gazdaság Ismertesse a korai középkori gazdaság működését, a termelés színtereit és szereplőit, az eszközök és módszerek fejlődését a XI-XIII. századi, Európában! Mutassa
RészletesebbenÚj Ú ra r t a e t r e v r e v z e és é Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. GKI Zrt., www.gki.hu
Újratervezés Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest 2011. december 8. Miért kell új gazdaságpolitika? Európában is sok változás kell, de nálunk is Magyarország: hitelesség-vesztés, finanszírozási
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
Részletesebben20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM
20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenTervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014
Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt
RészletesebbenOsztályozó vizsga témái. Történelem
9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság
RészletesebbenICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december
ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon
RészletesebbenNONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE
NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott
RészletesebbenAz eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások. Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem)
Az eurózóna 2017-ben: a Gazdasági és Monetáris Unió előtt álló kihívások Dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Egyetem) Kiindulási pontok I. Az eurózóna tagsági feltételeinek tekinthető maastrichti konvergencia-kritériumok
RészletesebbenBudapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK
RészletesebbenBenczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective
Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central
RészletesebbenX X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és
1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi
RészletesebbenBEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1
BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk
RészletesebbenVárakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013
Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
RészletesebbenKilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu
Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk
RészletesebbenDr.Ficzere Lajos. Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban. (Vázlat)
Dr.Ficzere Lajos Kormányzati rendszerek, központi igazgatás az EU tagállamaiban (Vázlat) I. Bevezető megjegyzések az összehasonlító módszer alkalmazásáról a közigazgatási rendszerek vonatkozásában 1. Az
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenMigrációs kihívások a multikulturalizmus vége?
Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális
RészletesebbenA brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete
Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.
RészletesebbenAz elnök-vezérigazgató üzenete
Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális
RészletesebbenA technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére
A technológiai forradalmak hatása a a jövő fejlődésére Az előadás Carlotta Perez könyve alapján készült: Technological Revolution and Financial Capital The dynamics ang Bubbles and Golden Ages Bakonyi
RészletesebbenVersenyképességünk fokozásának tényezői
ÁTALAKULÁS ÉS KONSZOLIDÁCIÓ A MAGYAR GAZDASÁGBAN ÉS GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSBAN 50. Közgazdász Vándorgyűlés Versenyképességünk fokozásának tényezői Chikán Attila egyetemi tanár, igazgató Budapesti Corvinus Egyetem
RészletesebbenT/ számú. törvényjavaslat. a Gazdasági és Szociális Tanácsról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18877. számú törvényjavaslat a Gazdasági és Szociális Tanácsról Előadó: Kiss Péter Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter Budapest, 2005. december 2006. évi törvény a Gazdasági
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenAz Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye. Hogyan mőködik a gyakorlatban?
Az Egyesült Királyság (UK) klímatörvénye Hogyan mőködik a gyakorlatban? A törvény születése 4 oldalas törvényjavaslat készült a Föld Barátai EWNI (Anglia, Wales és É-Írország) londoni irodájában 2004-ben
RészletesebbenEgy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100
gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenVállalkozások, adózás, kilátások a válság után
Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenA progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei
Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült
RészletesebbenNők a munkaerőpiacon. Frey Mária
Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA. 2011. féléves jelentése
Az ERSTE TŐKEVÉDETT ALAPOK ALAPJA 1. Az Erste Tőkevédett Alapok Alapja (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Tőkevédett Alapok Alapja Az Alap rövidített elnevezése Erste Tőkevédett Alapok
RészletesebbenÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010
ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. Tanulmányok alatti vizsgák
TÖRTÉNELEM Tanulmányok alatti vizsgák A vizsga felépítése: 1.) Feladatlap: A vizsgakövetelményben felsorolt 9. évfolyamos tananyag számonkérése egyszerű, rövid feladatokon keresztül, kifejtendő feladat
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenFoglalkoztatás- és szociálpolitika
Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás-politika II. 2017/18 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Csütörtök 14-16, Kádár László (105) terem Foglalkoztatás-politikai
RészletesebbenMunkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában
Bartha Eszter Munkások, munkáspolitika a Kádár-korszakban és a rendszerváltás időszakában A hatalom kérdései a munka világában REWORK-OTKA Kutatócsoport műhelyszemináriuma 2017. január 19. hivatalos ideológia
RészletesebbenAz egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon
Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság
RészletesebbenA globalizáció hatása a munkaerőpiaci
A MUNKAERŐPIAC FOGALMA ÉS JELLEMZŐI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A globalizáció hatása a munkaerőpiaci folyamatokra Globális felmelegedés Globális gazdaság
RészletesebbenFEHÉR KÖNYV. A megfelelő, biztonságos és fenntartható európai nyugdíjak menetrendje. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final}
EURÓPI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.2.16. COM(2012) 55 final FEHÉR KÖNYV megfelelő, biztonságos és fenntartható európai díjak menetrendje (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2012) 7 final} {SWD(2012) 8 final} FEHÉR
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
Részletesebben8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig
8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék TK 9 18, 33-38 A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború
RészletesebbenSZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM közpészint 2013
Tatabányai Integrált Szakiskola Középiskola és Kollégium Cím: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: +36 34 309 545 E-mail: ititkar@is-kola.hu Web: www.is-kola.hu Fax: +36 34 309 549 SZÓBELI TEMATIKA TÖRTÉNELEM
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenMUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE. Confederation of Hungarian Employers and Industrialists
MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Confederation of Hungarian Employers and Industrialists 1 Tisztelt Olvasó! Dr. Futó Péter elnök A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) a
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenŐszi előrejelzés ra: holtponton a növekedés
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Őszi előrejelzés 2011 2013-ra: holtponton a növekedés Brüsszel, 2011. november 10. Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra
RészletesebbenBULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések
Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
Részletesebben1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021
1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
RészletesebbenNépesedésvita a parlamentben
Dobos Arnold Török Zoltán Népesedésvita a parlamentben Tematizációs kísérlet vagy valódi szakpolitikai alternatíva? Hogyan értékeljük a Jobbik által kezdeményezett parlamenti népesedési vitát? A Jobbik
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenAZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN
Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenOrszágos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program
Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)
RészletesebbenRendszerellenesség és protesztpártok (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)
2016. március 17. Kovács János vezető elemző A Jobbikot és az LMP-t (tehát az ún. XXI. századi pártokat) bizonyos nézőpontból közös platformra helyező elemzések kezdetben elsősorban az anti-establishment
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenÖsszefoglaló. 2016. május 20.
2016. május 20. Összefoglaló Péntek reggel mindhárom vezető devizával szemben stagnálás közeli állapotban tartózkodik a hazai fizetőeszköz a tegnapi szintjéhez viszonyítva. A BUX továbbra is lejtmenetben
RészletesebbenAz Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben
Az Unió helye a globalizálódó gazdasági rendben Az Eu létrejöttének oka: a széthúzó európai népek összefogása, és nem a világhatalmi pozíció elfoglalása, mégis időközben a globalizálódó világ versenyre
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Plenárisülés-dokumentum 20.6.2013 B7-****/2013 ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a B7-****/2103. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez az eljárási szabályzat 115. cikkének
RészletesebbenA szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig
A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség
RészletesebbenTéli előrejelzés re: lassanként leküzdjük az ellenszelet
EURÓPAI BIZOTTSÁG SAJTÓKÖZLEMÉNY Brüsszel, 2013. február 22. Téli előrejelzés 2012 2014-re: lassanként leküzdjük az ellenszelet Miközben a pénzügyi piaci feltételek tavaly nyár óta lényegesen javultak
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTER III-3TK/137/1/2006. TERVEZET! E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az Ipari Park címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről szóló 186/2005.
RészletesebbenBérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében
EURÓPAI UNIÓ Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. március (244 260. o.) VISZT ERZSÉBET ADLER JUDIT Bérek és munkaerõköltségek Magyarországon az EU-integráció tükrében A fejlettségi szintek alakulása,
RészletesebbenKorona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást
Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak
RészletesebbenA magyar államadósság keletkezése (1973 1989) PÉNZRIPORT. www.penzriport.hu
A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu 1 A magyar államadósság keletkezése (1973 1989) 2016 PÉNZRIPORT www.penzriport.hu Szerző: Szabó Gergely Lektorálta: Sinka
RészletesebbenHol találjuk a évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben?
Hol találjuk a 2009. évi emelt szintű szóbeli érettségi anyagát a Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveiben? A hagyományoknak megfelelően közöljük, hogy a 2009. május júniusi történelem szóbeli érettségi
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
RészletesebbenA fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György
A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György Budapest, 2014. december 4. Mi alapján ítél a fogyasztó? - Szempontok A hétköznapokban nyert saját tapasztalatok. A média, mint hírforrás
RészletesebbenVizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév
Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16
RészletesebbenA második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER
A második világháború öröksége és a japán-filippínó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái KLEMENSITS PÉTER A világháború a Fülöpszigeteken A háború kitörése, hadműveletek a Corregidor elestéig
Részletesebben