Beszámoló a NAK Vas Megyei Szervezetének munkájáról

Átírás

1 Beszámoló a NAK Vas Megyei Szervezetének munkájáról március 28-án, a korábbi alig tízezres létszámú Magyar Agrárkamara helyébe egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület lépett. Az akkor megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ma 360 ezer tagért vállal felelősséget. Vas megyében 9 ezer kamarai tagot tartunk nyilván. A NAK Vas megyei szervezetét a megyei kabinet, az ügyintéző szervezet - beleértve a szakképzési, a vidékfejlesztési, az élelmiszeripari és a földügyi referenst - és a falugazdászhálózat alkotja. A megyei elnöki feladatokat novembere óta dr. Pusztavámi Márton látja el. Munkáját 4 alelnök segíti: Babati Zoltán (Babati és Tsa Kft.), Bugán József (Szombathelyi Erdészeti Zrt.), Hámori Róbert (Szombathelyi Tangazdaság Zrt.) és Rácz Károly (Rácúnió Kft.) személyében. A megyei ügyintéző szervezet alkalmazotti létszáma a falugazdászokkal együtt mindösszesen 25 fő. A kormánnyal nyarán kötött stratégiai megállapodás értelmében létrejött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Egységes Gazdatámogató Rendszere, amely összefogja a tájékoztatást, szaktanácsadást, illetve a gazdálkodók felkészültségének javítását szolgáló egyéb tevékenységeket, szolgáltatásokat. Ennek megvalósításaként a falugazdász-hálózat január elején került az agrárgazdasági kamarához. A korábbi falugazdász- és kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre. Vas megyében 16 falugazdász végzi munkáját a fő falugazdász koordinálásával. Jelenleg 3 körzetközpont (Szombathely, Sárvár és Körmend), működik, ahol csütörtök kivételével minden nap van ügyfélfogadás, emellett a megye 216 településéből 106 helyszínen tartanak kihelyezett fogadóórát, hogy az érdeklődők hozzájussanak a gazdálkodáshoz szükséges információkhoz. A falugazdász-hálózat számos hatósági feladatot lát el. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok, de külön kiemelendő az őstermelői igazolványok kiadása és érvényesítése, amely új kamarai szolgáltatásként január elsejétől ingyenes. Tavaly egész évben a megyében 4715 ügyintézést jelentett (1883 kiadás, 1722 érvényesítés, 1110 egyéb ügyintézés, mint módosítás és bevonás), a első félévben összesen 2541 ügyintézés történt.

2 Minden időszaknak vannak jellemző feladatai. Decemberben a nitrát-adatszolgáltatás kapcsán volt megemelkedett ügyfélforgalom, februárban a különböző támogatási jogcímekben résztvevők monitoring adatszolgáltatásában nyújtottak a falugazdászok segítséget. Vas megye a monitoring adatszolgáltatásban magas szinten teljesít, átlag feletti eredménnyel teljesítik a gazdálkodók ezen kötelezettségüket, melyben komoly szerepe van falugazdász kollégáknak. A legnagyobb erőpróbát az e-kérelmek számos támogatási jogcím, többek közt a területalapú támogatási igények - elektronikus benyújtása jelenti. A évben a kamarai nyilvántartás szerint Vas megyében benyújtott 4182 db kérelemből 3006-ot adtak be az ügyfelek kamarai meghatalmazással, és további 390 db kérelem kitöltésében nyújtottak dokumentáltan segítséget. A 16 falugazdász így a kérelmek több, mint 81 százalékával foglalkoztak az idei évben. Komoly munkát jelentett az átalakult területalapú támogatási rendszer. Ez évben különösen nagy odafigyelést igényelt ez a feladat az új, ún. zöldítési előírások miatt. A várható változásokról kiadásra került egy zöldítési kézikönyv, mely hathatós segítséget nyújtott az érintett gazdálkodóknak. E témában a megye több helyszínén került sor számos kiscsoportos előadásra, az MVH közreműködésével pedig nagyobb rendezvényekre e témában. A gazdálkodók a személyes megkeresés mellett csoportos tájékoztatókon informálódhatnak az aktuális lehetőségekről, támogatásokról, azokhoz kapcsolódó kötelezettségekről, előírásokról. A évben 66 alkalommal, első félévében pedig már 71 helyszínen és időpontban tartottak a falugazdászok tájékoztató előadást. Folyamatos munkát jelent a tavaszi és őszi betakarítási jelentések elkészítése, és az aratási munkák nyomon követése. Ez fontos alapja a megyei betakarítási koordinációs bizottsági üléseknek, amelyek előkészítése és lebonyolítása - a hatóságok és szakigazgatási szervek bevonásával - szintén a kamara feladata. Fontos feladat hárul a megyei ügyintéző szervezetre a földműves és az üzemi gyakorlatok igazolásának kiadásakor, mely a földhivatalhoz benyújtandó földműves nyilvántartásba vételhez lehet szükséges. A kamara hatáskörébe tartozik az 1 ha alatti belterületi ingatlanok telekadó-mentességére vonatkozó eljárás, ezen belül a helyszíni szemle lefolytatása, ez alapján pedig az igazolás kiadása. Azzal, hogy május elsejéig a helyi földbizottságok megválasztására nem került sor, jelentős mennyiségű, előre nem tervezett feladat hárult a Kamarára a föld adásvételi szerződések kapcsán. Ettől az időponttól átmenetileg a NAK megyei elnökségei látják el a

3 helyi földbizottságok funkcióját a Települési Agrárgazdasági Bizottságok bevonásával. Megyénkben a TAB-ok megalakítása 190 településen megtörtént, így a helyi gazdálkodók véleményt alkothatnak a településeik vonatkozásában a földforgalom kapcsán, melyet a NAK megyei elnöksége figyelembe vesz az állásfoglalásának kialakításában. Ahol nincsen TAB, ott a Járási Agrárgazdasági Bizottságok adnak ajánlást. A földügyekkel kapcsolatos operatív munkát a megyei ügyintéző szervezet látja el. A termőföld adásvételekkel kapcsolatos tényadatok: májusától augusztus 31-ig 1914 adásvétel ügyében érkezett megkeresés a Megyei Földhivataltól. A Kamara Megyei Elnöksége e dátumig 1803 adásvételi ügyet tárgyalt, 111 ügy van folyamatban. (A tárgyalt adásvételekből 632 ügy évi döntés, 1171 db 2015.évi.) Tavaly az ügyek 92,7 %-a került támogatásra, mindössze 32 esetben nem támogatta a Kamara az adásvételt. 8 esetben éltek kifogással az érintettek, ebből 5 esetben a képviselőtestület megváltoztatta az állásfoglalást. A év első 8 hónapjának döntései alapján 97 ügyben történt elutasítás, ebből 49 esetében a képviselőtestülethez fordultak (34 ügyben elfogadta az önkormányzati testület a kifogást, 10 esetben elutasításra került, 5 ügy még folyamatban). A döntések a kéthetente zajló elnökségi üléseken kerülnek meghozatalra. Az idei évi statisztikai adatok alapján átlagosan 69 ügy (egy ügyön belül több ingatlan is előfordul, ha az adásvételi szerződésben több helyrajziszám szerepel) kerül megvitatásra ülésenként. Az átlagos hektár méret ügyenként: 1,035 ha. A zártkertek aránya átlagosan 20 %. A szántó átlagos ára (3 millió Ft feletti kiugró eseteket leszámítva, melyek általában telkek): eft/ha. Az elnökség tagjai és az eljárásban résztvevők a törvény betűjének és szellemiségének megfelelően, a törvény teljes ismeretében, legjobb tudásuk és tiszta lelkiismeretük szerint hozták meg döntéseiket. Sajnálatos tény és tapasztalat, hogy az önkormányzati testületeknél, mint másodfokon eljáró szervnél a Földforgalmi törvény ismerete nélkül hozott, az utóbbi időben gyakran előforduló ellentétes döntések születnek, mert nem kizárólag a termőföld-törvényben foglaltak szerint hozzák meg döntéseiket, hanem szociális (pl. eladó helyzetére való tekintettel) és egyéb szempontok, mint pl. önkormányzat ráutaltsága, függőségi viszonyok alapján (iparűzési adó fizetése és/vagy télen a hó-eltakarítás kérdése). Mindezeket figyelembe véve hozzák meg döntésüket, hogy a évi CCXII. törvény 103./A.. (2). bekezdése alapján a képviselőtestültet akkor változtatja meg a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az Alkotmánybíróság 17/2015. (VI.5) határozata megerősíti, hogy a másodfokon eljáró önkormányzatok csak eljárási hiba esetén jogosultak megváltoztatni az állásfoglalást.

4 A évben került első alkalommal megrendezésre az I. Vas Megyei Búza Termésverseny. A verseny közvetlen célja a versenyzők, búzatermesztők motiválása, ezáltal magasabb terméseredmények, jövedelmezőbb gazdálkodás elérése. Közvetve azonban a sikeres búzatermesztés népszerűsítése, a búzatermesztésben rejlő megyei potenciál megismertetése, a sikeres termesztéstechnológiák keresése, közreadása volt. 50 indulóban került maximalizálásra a résztvevők száma. A jelentkezők összetétele nagyon változatos, a néhány hektáros gazdálkodó és a több ezer hektáros gazdaság is megtalálható a listán. Sajnos az időjárási események sokakat visszaléptettek a versenytől. A július 8-án érkezett jégeső a megye északi (és egyben egyik legjobb adottságú) területeit letarolta, ezért többen nem tudták betakarítani a területüket. A verseny végül 34 résztvevővel ért véget. Eredményhirdetésre szeptember 16-án, ünnepélyes keretek közt kerül sor, két kategóriában: étkezési búza (12%-os fehérjetartalom felett) és takarmánybúza (12%-os fehérjetartalom alatt). Étkezési búza kategóriában az első helyezett 9,887 tonnás hektáronkénti átlagot ért el, takarmánybúza kategóriában pedig 10,021 tonna/hektár-os eredménnyel büszkélkedhet a győztes. A megyei termésátlag ez évben 5,2 t/ha volt, tehát közel kétszeres potenciál rejlik a földben! A győztesek nem csak elismerésre, díjazásra is kerülnek: az első, második és harmadik helyezettek sorrendben Ft, Ft és Ft pénzjutalomban, valamint tárgyjutalomban részesülnek. Ezen kívül minden induló a részvételéről emléklapot és Kamarás ajándéktárgyakat kap majd. A legkiemelkedőbb eredményeket elérő termelők bemutatásra kerülnek termesztéstechnológiájukkal, amely olvasható lesz a versenyről készült kiadványban. A verseny lebonyolítását részben a nevezési díjakból, részben szponzorok által nyújtott támogatásból valósítottuk meg. A nevezési díj Ft volt versenytáblánként (a jégkár miatt visszalépett versenyzőknél a nevezési díjtól eltekintettünk.) A szponzorok Ft és Ft közötti összegekkel járultak hozzá a költségvetéshez. Akiket sikerült az ügy mellé állítani és anyagilag is hozzájárultak a lebonyolításhoz: - IKR Agrár Kft. - Kite Zrt. - Medosz Kft - Vas Megyei Önkormányzat - Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft - Yara Hungária Kft. - Timac Agro Hungária Kft. - Szombathelyi Erdészeti Zrt. - BASF Hungária Kft. - Limagrain Central Europe SE - Bayer Hungária Kft. - Saaten-Union Hungária Kft.

5 Idén már ötödik alkalommal került megrendezésre a Magyarok Kenyere program. A 2011-ben Pécsről indult kezdeményezés célja a nemzeti összetartozás, szolidaritás kifejezése, ezen túlmenően a program jelentős jótékonysági akcióvá nőtte ki magát. A tavalyi évben 215 tonna búzát ajánlottak fel a támogatók, ebből 130 tonna a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével gyűlt össze. Vas megyében idén két helyszínen lehetett leadni az adományokat: Körmenden a Babati és Társa Kft. telephelye, valamint Vépen, a Pusztavámi Szövetkezet telephelye volt gyűjtőpont. Az adományozó gazdák, önkormányzatok, magánszemélyek részéről az előző évi 6,7 tonnát jóval meghaladó, több, mint 12 tonna termény gyűlt össze. A NAK Vas megyei Szervezete augusztus 8-án rendezte meg a megyei ünnepi búzagyűjtő napot a vépi gyűjtőponton, ahol Dr. Veres András szombathelyi megyéspüspök áldotta meg az adományként beérkezett gabonát, melyből kg lisztet őröltek a celldömölki malom jóvoltából. A tavalyi mennyiség feletti részt pedig a megyében lehet felhasználni, karitatív szervezet részére átadni. A megye kenyerét a Ferrosüt Kft. sütötte meg, és az új kenyér megáldására Bükön, az ünnepi megyei közgyűlésen került sor. Fontos szerepet tölt be a kamara a szakképzés területén is. A gazdasági eredményeket nagyban befolyásolja a humánerőforrás képzettsége, ezért kiemelten fontos bevonni a gazdálkodó szervezeteket az oktatásba. A duális képzés (elmélet az iskolában, gyakorlat valós munkahelyi körülmények között) erre remek lehetőség, hiszen a gazdálkodók az általuk biztosított gyakorlati képzés során kinevelhetik jövőbeli munkavállalóikat. A legtöbb vállalkozásnak gondot jelenthet, hogy olyan pályakezdőt alkalmazzon, aki szakmailag és a gyakorlatban is felkészült. Aki azonban gyakorlati képzéssel foglalkozik, felveheti a saját maga által képzett, a céget és a feladatokat jól ismerő korábbi tanulóját is. A megyei szakképzési referens kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati képzésében (nyári összefüggő gyakorlat, évközi gyakorlat) érintett gazdálkodó szervezetekkel, őstermelőkkel, valamint az elméleti képzést végzők szakiskolákkal, vezeti a tanulószerződések és együttműködési megállapodásokkal kapcsolatos nyilvántartást. A kamara ingyenes jogsegélyszolgálatot is üzemeltet, melyet megyénkben három ügyvéd lát el. Az élelmiszeripari terület sajátosságaira való tekintettel megyénként élelmiszeripari referens foglalkozik e területtel. Felmérésre kerültek országosan az élő- és félsertés áfacsökkentésével kapcsolatos tapasztalatok, az élelmiszer-feldolgozói export árualapok, és a NÉBIH-el és az FM-el összefogva országos rendezvénysorozat zajlik az élelmiszerjelölési rendelet gyakorlati alkalmazásáról, az élelmiszeripari stratégiáról, valamint a várható uniós forrásokról. Tavaly március óta minden csütörtök délután a Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft-vel karöltve, Szombathely város biztosította helyszínen, az MMIK előtt termelői piac működik, összehozva a termelőket közvetlenül a vásárlókkal.

6 A vidékfejlesztéssel összefüggő feladatokat külön referens végzi Vas megyében is. Ez különösen hangsúlyos az új Vidékfejlesztési Program elfogadása kapcsán, hamarosan megjelenhetnek az új pályázati kiírások, támogatási lehetőségek, melyről széleskörűen kívánja a kamara tagjait tájékoztatni. Elkészült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara új kézikönyve, amely átfogó és hiteles tájékoztatást a lehetséges pályázók részére. A közel 100 oldalas kiadvány 120 ezer példányban készült el, mezőgazdasági termelők, erdőgazdálkodók, élelmiszer-feldolgozók, más, vidéken működő vállalkozások, nonprofit szervezetek, önkormányzatok számára mutatja be közérthető nyelven a Vidékfejlesztési Program lényeges elemeit. A termelői szövetkezés-együttműködés gazdasági és társadalmi feltételeiről, valamint annak akadályairól a magyar agrárgazdaságban címmel felmérés indult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésben az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetével. Célja, hogy választ kapjon arra, vajon a termelők készen állnak-e együttműködések kialakítására és azok sikeres működtetésére, képesek-e széles körben alkalmazni a legújabb együttműködési formákat, ezáltal hatékonyan versenyezve európai uniós társaikkal, továbbá szeretnének-e élni a as Vidékfejlesztési Program által támogatott együttműködési lehetőségekkel. A jelenlegi együttműködési formákat jellemző helyzet minél átfogóbb megismerése érdekében az egyik kérdőív a termelői együttműködéseket, míg a másik az azokat segítő szervezeteket, integrátorokat vizsgálja. A NAK megyei szervezete, munkatársai a helyi társhivatalokkal, -szervezetekkel szoros együttműködésben elkötelezettek abban, hogy a magyar vidék minden szereplőjét ellássák a szükséges információkkal, munkájukkal segítsék az agrárium szereplőit tevékenységük sikeres elvégzésében. Szombathely, szeptember 2. NAK Vas Megyei Szervezete