AJapán-szigetek a monszunövbe

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AJapán-szigetek a monszunövbe"

Átírás

1 ÉVFORDULÓ Japán története dióhéjban A kezdetektõl napjainkig AJapán-szigetek a monszunövbe tartoznak, rizstermesztésre alkalmas kevés földdel (területének alig több mint 10%-a mûvelhetõ). A többi meredek, magas hegyekkel, mély, néhol szakadékszerû völgyekkel, sebes folyású keskeny folyókkal, erdõkkel borított vidék. Az éghajlat változatos: meleg, nagyon csapadékos, fülledt, párás nyár, tájfunokkal terhes õsz, nagyon hideg, szelet és sok havat hozó tél, áradásokkal, erõs széllel érkezõ tavasz. Mindehhez még erõs vulkanikus tevékenység, évi több száz kisebb-nagyobb földrengés társul szökõárral, földcsuszamlásokkal, hegyomlásokkal. Az emberi élet számára meglehetõsen zord körülményeket biztosító táj. Õstörténet: népcsoportok keveredése A Japán-szigeteket egy törésvonal mentén felgyûrõdött hegylánc alkotja, Ajnu férfi. Ahogy Japán õsi lakóit 1898 körül elképzelték. Kézzel színezett albuminkép amely a jégkorszakokban összefüggött az ázsiai kontinenssel. Az emberi jelenlétre utaló legkorábbi leletek 130 ezer évesek. 32 ezer évvel ezelõttõl található õskõkori, paleolit kultúrák létezését bizonyító leletanyag. 13 ezer éve, az utolsó jégkorszakot követõ felmelegedés következtében a tengerszint emelkedett. Ekkor alakult ki a mai Japán-szigetvilág. Ebben az idõszakban egy nagyobb, eszközhasználatban fejlettebb, gyûjtögetõ társadalom tûnt fel. A régészek Dzsómon-kultúrának hívják. Nevét az agyagedények jellegzetes zsinórmintás díszítésérõl kapta. E kor- Japán története évszámokban Kr. e tõl. A Dzsómon-kultúra korszaka. Kr. e A legenda szerint az elsõ császár (tennó), Dzsinmu trónra lép. Ez a japán idõszámítás kezdete. Kr. e. 3. sz. Elterjed a földmûvelés és a fémmûvesség. 4. sz. A Jamato törzs Hokkaidó kivételével egyesíti a Japán-szigeteket, létrejön az elsõ államalakulat. 6. sz. A buddhizmust pártoló Sótokú herceg Tizenhét cikkelyes alkotmánya a konfucianizmus eszmeiségének elsõ jelentõs megjelenése Megkezdõdik a Taika-reform: kínai mintára erõsen decentralizált, szigorú alá-fölérendeltségre épülõ államot hoznak létre A Nara-korszak. Heidzsó (ma Nara) néven geometriailag megtervezett állandó fõvárost alapítanak Sómu japán császár (ur ) államvallássá teszi a buddhizmust A Heian-korszak. A fõvárost Heiankjóba (ma Kiotó) költöztetik (1868-ig ez a császári székhely). 9. sz. Az egymással harcoló családok, tartományi vezetõk fegyveres kíséretének tagjaiból, a szamurájokból új társadalmi réteg alakul ki Goszandzsó tennó (császár) véget vet a Fudzsivara család befolyásának. Ezután a trónjukról lemondott, szerzetesi fogadalmat tett császárok kormányoznak. A helyi hatalmasságok közül kiemelkednek a császári család mellékágai, a Tairák és a Minamotók A Heidzsi-zavargások. A Tairák és a Minamotók versengésébõl ideiglenesen az elõbbiek kerülnek ki gyõztesen A Gempei-háború. Minamoto no Joritomó megsemmisíti a Taira családot ben felveszi a sógun címet, amelyet 1868-ig viselnek Japán tényleges uralkodói. A császár udvara Kiotóban marad, a sógun Kamakurából irányítja az államot A Kamakura-korszak. A nyugat-európai hûbéri rendszerrel mutat rokon vonásokat Muromacsi-kor. Az Asikaga családból származó sógunok uralkodnak, székhelyük Kiotó Muromacsi negyede Az Ónin-háború során felbomlik az Asikaga-sógunátus által fenntartott központi hatalom. Az ország független feudális fejedelemségekre esik szét, élükön a daimjóknak nevezett tartományurak állnak Elsõ európaiként portugál kereskedõk jelennek meg Japánban Oda Nobunaga daimjó megfosztja hatalmától Asikaga Josiakit, ezzel megdönti a kiotói Asikaga-sógunok uralmát és harcot kezd a tartományurakkal Japán újraegyesítéséért. 3

2 Az Edo- vagy Tokugavakorszak. Tokugava Iejaszu daimjó felveszi a sóguni címet. Székhelyét Edóban (a mai Tokió) alapítja meg. A Tokugavák felszámolják az európaiak befolyását: a keresztények elüldözése után 1635-tõl kezdve teljesen elzárják Japánt az európaiak elõl tól. Az USA és az európai hatalmak egyenlõtlen szerzõdések megkötésére kényszerítik a sógunkormányt Tokugava Josinobu visszaadja a politikai hatalmat a császárnak. A Meidzsi (felvilágosult kormányzás) néven meghirdetett új történelmi korszak modernizálást, terjeszkedést és nagyhatalmi törekvéseket hoz A japán kínai háború. Kína lemond Tajvanról Japán javára, Korea önállósul Az orosz japán háború. A portsmouthi békében Oroszország átengedi Japánnak Port Arthur és a Liaotung-félsziget bérletét, Szahalin szigetének déli részét, valamint Koreát és Mandzsúriát japán érdekterületnek ismeri el Japán annektálja Koreát A Taisó-kor Japánban február 6. A washingtoni konferencián öthatalmi flottaegyezményt írnak alá. Nagy-Britannia, az USA, Japán, Franciaország és Olaszország hadiflottáinak arányát 5:5:3:1,75:1,75-ben állapítják meg A Sóva-kor kezdete. Taisó császár halála után helyére fia, Hirohito kerül Mandzsúria Japán kézre kerül február 18. A japánok Mandzsúriában bábállamot (Mandzsukuo) hoznak létre. Kormányzójává, majd császárává az utolsó kínai császárt, Pu Jit teszik november 25. Németország és Japán aláírja az antikomintern paktumot Japán kínai háború (1945-ig tart) szeptember 27. Japán, Németország és Olaszország háromhatalmi egyezményt köt. Elismerik Japán vezetõ szerepét Ázsiában december 7. Japán megtámadja az USA-t augusztus 6. és 9. Atombombatámadás Hirosima és Nagaszaki ellen szeptember 2. Japán aláírja a feltétel nélküli megadást szeptember 8. A gyõztes hatalmak közül az USA, Nagy-Britannia és Franciaország (a Szovjetunió és Kína nem), valamint további 46 állam San Franciscóban békét köt Japánnal. Japán visszanyeri teljes szuverenitását, de elveszti Koreát, Tajvant, a Kuril-szigeteket, Szahalin déli részét és Mandzsúriát, illetve mandátumterületeit. Japán beleegyezik, hogy továbbra is amerikai haderõk állomásozzanak területén A Heiszei-kor kezdete. Hirohito császárt halála után a trónon fia, Akihito követi (1990. november 22-tõl). Oprán Emese szak (Kr. e. 14. évezredtõl Kr. e. 3. század elejéig) emberei készítették japán régészek szerint a világ elsõ agyagedényeit és -figuráit. Vitatott kérdés, hogy ez a népesség vagy népességek a mai japánok õsei-e, illetve van-e közük a mai japánoknál régebben a szigeteken lakó ajnukhoz (akik mára alig 20 ezren maradtak Hokkaidón). Egyes vélemények szerint a Japán-szigetvilág elsõ lakói, közöttük feltehetõen a mai ajnuk õsei Észak- és Kelet-Ázsiából az akkor még létezõ földhidakon érkeztek erre a területre mintegy 35 ezer évvel ezelõtt. Más kutatók szerint néhány népcsoport hajóval is jött erre a vidékre Délkelet-Ázsiából a csendes-óceáni nagy vándorlási idõszakban. A leginkább elfogadott vélemény az, hogy a japán nép több irányból érkezett népcsoportok keveredésébõl alakult ki. A zsinórmintás kerámiákat elõállító népeket (Dzsómon-kultúra) az úgynevezett Jajoi-korszak követte. Idõhatárát a régészek a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 3. századig tartó idõszakra teszik. A kontinensrõl átkerülõ rizstermesztési és öntözési technikák jelentek meg, és fémeszközöket készítettek. A törzsek vezetõit hatalmas halomsírokban temették el. Az elsõ államszervezetek, 3 9. század Bronzharang a Jajoi-korból. (Kr. e. 3. sz. Kr. u. 3. sz.) Az elsõ államalakulat a leghatalmasabb törzs, a Jamato nemzetség vezetésével a 3 4. században jött létre. A 7. század folyamán a laza államszövetséget kínai mintára egy központosított, szigorúan szervezett állammá alakították át. Az akkor már évezredes Kínai Birodalom kultúrája, jól szervezett állama szolgált példaként. A reform részben a belsõ hatalmi harcok megszüntetését, részben a Kína és a Koreai-félsziget államai felõl érkezõ külsõ fenyegetés elhárítását célozta. A 8. századi joggyûjtemények (Ricurjó) meghatározták az új állam szerkezetét és szabályozták mûködését. Ezek értelmében az uralkodó akit ekkortól neveztek kínai mintára tennónak, mennyei császárnak az ország egész területe és népe felett abszolút hatalommal, istenként uralkodott. Hatalmát a törvényeknek megfelelõen az intézmények és a kinevezett hivatalnokok révén gyakorolta, minden föld az õ tulajdona lett állami földként. A Nara-kor ( ) az átvételek és a kínaias kultúra idõszaka Japánban: a buddhizmus, konfucianizmus, kínai írásrendszer, jogrendszer, kínai mûveltség és szokások átvétele és meghonosításának ideje. Japánban azonban a magánföldtulajdon és a nemzetségi elv is megmaradt a társadalomszervezésben. A 10. század végére a hatalom alapja a magánbirtok lett, s a földet birtoklók különbözõ rétegeit bonyolult függõségi rendszer kötötte össze, mely leginkább az európaihoz hasonló hûbéri hierarchiával jellemezhetõ. (Ez a fejlõdés Ázsiában máshol nem található.) Az állami földek és az onnan befolyó adók csökkenésével a központi hatalom rendfenntartó ereje egyre gyengült, a 10. századra megszûnt a központi hadsereg. A vidéki földbirtokosok, tartományurak, templomok, földesgazdák kis birodalmainak fontos része volt magánhadseregük. Ebbõl a saját fegyveres erõbõl alakult ki a szamurájréteg. Bezárkózás, század Dzsómon-kori zsinórdíszítésû agyagedény A 9. században a Kínai Birodalom meggyengült, Kelet-Ázsiában új államok jelentek meg (például a Koreai-félszigeten). Japán bezárkózott. A 12. század második feléig nem érintkezett a kontinenssel. Ez adott lehetõséget a sajátosan japán kultúra megszületésének és fejlõdésének. A Heian-korszak ( ) folyamán megjelentek a japán nyelven és japán írással írt, japán 4

3 Minamoto no Joritomo ( ), az elsõ Kamakura-kori sógun ízlésvilágot tükrözõ sajátos irodalmi mûfajok. A vidéki elit harcos réteg szamuráj vagy busi megerõsödött. A 12. század végén a szamurájok az egyik magasra emelkedett család vezetésével megalakították saját kormányukat, s a politikai hatalmat kivették az udvari arisztokrácia kezébõl. A Kamakura-korszakban ( ) a sógun, a szamurájok legfõbb hûbérura, a császártól katonailag kikényszerített felhatalmazással az egész országra kiterjedõ végrehajtó és ellenõrzõ rendszert épített ki vazallusaival. Az intézmények: sóguni államtanács, kincstár, a tartományokba kirendelt védnök (sóguni helytartó) és a magánbirtokokra (!) kihelyezett sóguni intézõ. A sógun ezen intézményekkel az összes tartományt, a magánbirtokok területét, a birtokosokat, a szamurájokat, az udvari nemeseket és a császári udvart is irányítani és ellenõrizni tudta. A császár és az udvari arisztokrácia felsõbbsége névlegessé vált, legfõbb tevékenységük a mûvészetek gyakorlása maradt. A busihatalom 1868-ig tartott. A harcosok rétegének megjelenése nemcsak a politikai struktúra átalakulását vonta maga után, hanem a mûvészi ízlés változását, a filozófia és vallás újabb irányzatainak érvényesülését, a társadalmi szervezõdés új formáinak kialakulását is. (A szamurájok klasszikus korszaka a század. A szamuráj harcmûvészet kikristályosodása, a szamurájetika megformálása ekkor történt meg.) A császárság Ajapán császári dinasztia az egyedüli a világon, mely ugyanazon országban megszakítás nélkül uralkodik a császárság kialakulásától (igazoltan a 4 5. század) a mai napig. A 8. századi japán krónikák szerint (amelyek ig a hivatalos állameszmét jelentették) az elsõ japán császár a sintó panteon fõistenének egyenes ági leszármazottja volt. Isteni személy, és egyben a sintó, az õsi japán hitvilág feje. Elsõsorban vallási vezetõként tevékenykedett, és a legitimáció forrása volt a legfõbb államhivatalokat birtokló és ténylegesen kormányzó nemzetségek számára. A japán császárság intézményének jellegzetessége, hogy a császár személye már a kezdetektõl csak szimbólum volt, és nem valós politikai hatalom birtokosa. Hirohito (uralkodói nevén Sóva), a 124. japán császár hagyományos öltözékben, mint a sintó egyház feje, 1926 körül A 12. század végétõl a 19. század közepéig a hatalom a szamurájok hûbérura, a sógun kezében volt. Õket névleg a császár nevezte ki, hatalmuk legitimációja tõle eredt, ugyanakkor a császár és udvara nem avatkozhatott bele a politikába. Isteni származásáról a császár január 1-jén mondott le. Kétezer éve a császár a nemzet egységét, a japán történelem és állam folytonosságát szimbolizálja. Szamurájhagyományok Ajapán szamurájok (busik) évig uralták országukat, és kultúrájuk a nemzeti mûveltség alapvetõ része lett. Harci erejükre a 10. században lett igazán szükség, amikor a központi hatalom már nem mûködött. A harcos csapatok eredetileg családi Szamurájok harca. Színes nyomat a Heian-kori Heike monogatoriból. A 12. századi mûben az eszményi harcos hõsiességének végsõ próbája az élet feláldozása a hûbérúrért alapon szervezõdtek, a családfõ körül csoportosultak a család férfi tagjai, a rokon fiúk, illetve a háziszolgák, a szolgálatban álló parasztok és hûségüket felajánló kisebb gazdák. A tagokat szoros függõségi rendszer kötötte össze. A busicsoportok egymással is függõ viszonyba kerültek. A szamurájkultúra alapja filozófiai, vallási, társadalmi és katonai eredetû. Konfucianizmus, zen buddhizmus, busidó és a családmodell együttesen alakította ki a szigorú morált és etikát. A hagyományokat, szabályokat és szokásokat a 17. század elejére rendszerezték a busidó ( a harcos útja ) nevû íratlan erkölcsi kódexben. Az eszményi szamuráj nemcsak kiváló harcos, hanem mûvelt is volt. Elsajátították az arisztokrácia mûveltségét, és emellé saját ízlésviláguknak megfelelõ jellegzetes stílust teremtettek. Legfontosabb értékeik a hõsiesség, a hûség, a családi dicsõség és a harci jártasság voltak. 5

4 Hadakozó tartományok, század A Kamakura-korban még viszonylag erõs és szilárd volt a busi központi hatalom, de a Muromacsi-korban ( ) kitört tartományi zavargások és helyi háborúskodások miatt a szamurájok központi hatalma is elveszítette irányító és ellenõrzõ erejét. A tartományokban a szinte állandóvá váló háborúskodásban végül egy-egy nagyúr vált a terület egyedüli urává, és a tartományban élõ szamurájok az õ vazallusai lettek. A következõ korszak neve hadakozó tartományok kora, arra utal, hogy az így létrejövõ független uradalmak folyamatosan harcban álltak egymással a területekért, illetve a hatalomért. A 16. század elsõ harmadára mintegy 250 önálló tartomány alakult ki, mindegyik saját uralkodóval. A széttagoltság azonban nem csak háborúskodást jelentett az országnak. A kontinensrõl újabb ismeretek érkeztek, a kereskedelmi cikkek mellett. A mezõgazdasági termelékenység növekedett, a különbözõ területek egyedi termékei állandósuló piacokon a városokban cseréltek gazdát az egyre növekvõ számban megjelenõ kereskedõk révén. Különösen a tartományurak központi vára körül jöttek létre a nagyobb városok, a jelentõs önálló rétegként megjelenõ városlakó kézmûves és kereskedõ népességgel. Az önállóságra kényszerített magára hagyott, de az adókötelezettségeket teljesíteni köteles vidéken megkezdõdött a faluközösségek kialakulása, amelyek zárt, hierarchikus és önigazgató egységekként foglalták keretbe a parasztság életét. Ekkor (1543) érkeztek elõször európaiak Japánba, s bár az általuk hozott puska és dohány hamar meghonosodott, hatásuk még nem lehetett hosszan tartó és jelentõs. Néhány évtizedes jelenlét után az ismét egységesedõ országból kiszorították az idegeneket, az általuk terjesztett kereszténységgel együtt. Terakoja iskola lányok számára. Edo-kori színezett fametszet Kabuki színészek. A színészportré mint mûvészeti ág az Edo-kor kedvelt mûfaja ország egységét. A Tokugava-sógunok a japán történelem legszilárdabb, két és fél évszázadon keresztül fennálló hatalmi rendszerét építették ki. A Tokugava- (vagy más néven Edo-) kor ( ) a japán történelem legbékésebb korszaka volt, a középkori anarchia után az országegyesítés befejeztével, majd a külvilág (spanyol, portugál hittérítõk és kereskedõk) fokozatos kizárásával lehetõség nyílt a békés, külsõ hatásoktól mentes fejlõdésre. Szigorúan ellenõrzött hierarchikus társadalom, erõs központi államszervezet, agrárgazdaság, fejlett pénzgazdálkodás, jelentõs urbanizáció, önálló városi kultúra, magas szintû jog- Országegyesítés: békés elzártság, A széttagoltságot az egységesítés idõszaka követte. A 17. század elejére három nagy hadvezérnek kevesebb mint 50 év alatt sikerült megteremteni az 6

5 felfogás, törvényi szabályozottság és iskolázottság jellemezte ezt a korszakot. A 30 milliós népesség nagy többsége (85%) az agrártársadalomhoz tartozott. A falvak autonómiája, az árutermelésre berendezkedett tehetõs parasztgazdák rétege, a bérleti rendszer egy Ázsiában szinte páratlan életszínvonal-emelkedést biztosított nekik, és nagyszámú munkaerõ-felesleget is teremtett. A városi népesség (15%) egyrészt a hosszú békeidõben civil állami hivatalnokokká vált mûvelt szamurájrétegbõl, másrészt a gazdag, autonóm polgárságból állt. A már létezõ fejlett pénzgazdálkodás (a tõkeerõs kereskedõházak szinte bankokként tevékenykedtek) túlnõtt az agrárgazdaság keretein. Az Edo-korszakot a városi kultúra korszakának lehet tartani. A polgárság megteremtette saját mûvészeti mûfajait (színház, bábszínház, városi szórakoztató irodalom, a híres japán fametszetek), amelyek a nemzeti kulturális hagyomány részei lettek. Az elszigeteltség alatt kialakult az erõs hagyományokkal rendelkezõ homogén nemzeti kultúra, amely a késõbbiekben meg tudta tartani az átalakuló ország etikai-szellemi egységét. A reformok kora, Japán a 19. század közepéig elzárt ország volt, s ennek az lett a következménye, hogy lemaradt a technikai fejlõdésben. Amikor az 1850-es évektõl kezdve megjelentek a japán partoknál az ország megnyitását követelõ amerikai, angol, francia és orosz hajók, nyilvánvalóvá vált a Nyugat technikai fölénye, s az is, hogy ezzel Japán nem szállhat szembe. A császárság hatalmának visszaállítása programjával 1868-ban uralomra került csoport meghirdette az új (Meidzsi) korszakot: az ország gazdasági és állami berendezkedésének nyugati mintájú átalakítását. Japán megnyitása után feszített tempójú, irányított modernizációt kezdett, hogy technikai lemaradását behozza és egy modern államot építsen fel, amely az akkori hatalmakkal minden tekintetben egyenrangú. A modernizáció nyugati mintájú államberendezkedés (parlamentáris rendszer) kiépítése, közigazgatási reform, hadseregszervezés, földreform, A Port Arthur bevételét elõsegítõ nan-shani csata, május 25. A propaganda célzatú japán fametszet a japán (technikai) fölényt és hõsiességet emeli ki A zen kultúrája iparosítás, bankrendszer kialakítása a társadalmat is megváltoztatta, eltörölte a korlátokat. A modern államszerkezet és gazdaság kialakítása a századfordulóra lezárult. A Japán történelem aranykora kezdõdött el ekkor és tartott az elsõ világháború végéig: folyamatos gazdasági fejlõdéssel, gyarapodással és gyõzelmekkel. Az iparosítás és a gyors népességnövekedés azonban az azelõtt önellátó, de ásványkincsekkel és nyersanyagokkal nem rendelkezõ országot teljességgel kiszolgáltatottá tette. A gazdaság problémája, a külkereskedelmi mérleg egyensúlya nemzetbiztonsági kérdés lett, amelyet részben békés kereskedelemmel, részben területszerzésekkel, katonai eszközökkel próbáltak megoldani. Kína vonzóvá vált, hatalmas területével, nyersanyagforrásaival, ásványkincseivel, felvevõpiacával. Ez Aszamurájok jellegzetes stílust teremtettek, amelyhez az eszmei filozófiai és vallási alapot a zen buddhizmus szolgáltatta. A zent a többi buddhista irányzattól az egyén és az individuum fegyelmezésének hangsúlyozása különbözteti meg. A században terjedt el Japánban. Az egyszerûség, egyenesség, az ülõ helyzetben végzett A puritán egyszerûségû zen kert meditáció szigorúsága, a a kifinomult mûvészi ízlés példája személyes erõfeszítéssel elérhetõ megvilágosodás lehetõsége, a lényegre törõ gondolkodás transzcendens és mindennapi síkon is eligazítást adott az életvitelhez. Önfegyelem, összpontosítás, szigorú munka a mindennapokban: ez a kívánatos viselkedés alapja, amely a már nem katonáskodó szamurájok életvitelét is meghatározta. A zen mûvészet szigorú egyszerûsége, letisztult formavilága, jelzésszerû, de mégis egyenes mûvészi kifejezésmódja tökéletesen megfelelt a szamurájok puritánabb életvitelének és szemléletmódjának, amelyhez azonban finom mûvészi ízlés társult. A tusfestészet színtelen, jelzésszerû vonalakkal a valóságot csak sejtetõ ábrázolásmódja, a száraz kertek (amelyekben csak homokkal, kaviccsal és kövekkel jelzik a természet világát), a teaszertartás mesterkélten egyszerû kellékei voltak ennek a finom ízlésû világnak a jellegzetes kifejezõi. 7

6 vezetett az ös japán kínai háborúhoz, melyben Japán tíz hónap alatt gyõzelmet aratott, és amellett hogy birtokait (Tajvan, Okinava) és érdekszféráját (Korea) Kínával elismertette, még óriási hadisarcot és kínai területeket is kapott. Japán legyõzte az egykori civilizációs mintát, és a helyére lépve Ázsia nagyhatalmává lett. A kontinensen való terjeszkedése azonban az orosz expanzióba ütközött, és ez az ellentét vezetett az ös orosz japán véres háborúhoz, amelyben Japán ismét gyõzelmet aratott, és ezáltal egyenrangúvá vált a nyugati nagyhatalmakkal. Az elsõ világháborúban Japán Anglia szövetségeseként vett részt, bár hadi eseményekbe nem kapcsolódott. Szállítóként viszont hatalmas haszonra tett szert, és területeket foglalhatott el. Fellendülés, válság, nyugati életformák, Meidzsi császár halála ben egy korszak végét is jelölte. A fél évszázados nagy átalakulás lezajlott. Már olyan nemzedékek éltek Japánban, amelyek a nyugati kapitalizmus mintáit befogadó új világban születtek. A hatalmat különbözõ elit csoportok (udvari tisztviselõk, közhivatalnokok, hadsereg, flotta, parlamenti pártok, gazdasági elit) birtokolták kényes egyensúlyban. A parlament mûködése még nem szilárdult meg, a császár hatalma viszont abszolút volt, amit azonban nem õ, hanem a nevében fellépõ csoportok gyakoroltak. Az 1912-tõl 1926-ig tartó Taisó-kort a liberális húszas évek megjelölésével szokták emlegetni. A nyugati típusú parlamentáris, polgári kormányzás korszaka volt ez, a nyugatias életforma, stílus, divat és életérzés megjelenése Japánban. A háborús konjunktúra vége (1918) nagy csapást jelentett a japán ipar számára. Japán modern kori gazdasági 8 fejlõdésében (1880 és 1945 között) az 1920-as években volt a leglassúbb a növekedés, komoly válsághelyzet alakult ki több alkalommal is tól új korszak kezdõdött: Sóva (Hirohito) császár uralkodása (egészen 1989-ig) ban a világválság nagy erõvel elérte Japánt, a külföldi piacok elvesztek, a bankok tönkrementek, a termelés visszaesett, a japán exporttól külföldön magas vámokkal védték a belsõ piacokat. Mindez a gazdasági összeomláson túl tudati válságot is elõidézett az országban: a Nyugatból való kiábrándulást. Elõtérbe kerültek a japán értékek, a nemzeti jellegzetességek, a saját fejlõdés elemei. Szélsõséges politikai ideológiák hódítottak, amelyek sajátos módon ötvözték a japán hagyományokat a modern radikális eszmékkel. Az 1920-as évek kényes egyensúlya felbomlott, és a hatalmi ûrt az egyre erõsödõ hadsereg töltötte be. Megoldás területi hódítások, ben japán csapatok támadást indítottak Kínában, amivel megkezdõdött egy majdnem 15 éves küzdelem Kína és Japán között ben az elfoglalt mandzsúriai területeken létrehozták Mandzsukuo japán bábállamot, amelyet a Népszövetség nem ismert el, sõt kizárta Japánt a tagjai közül ban Japán aláírta az antikomintern paktumot Németországgal, amivel egy új szövetségi rendszerbe tagolódott, bár attól függetlenül saját háborúját vívta ben a Japán Birodalom elfoglalta Kína egyes részeit, elindítva a második kínai japán háborút. A belpolitikában egyre diktatórikusabb elemek kaptak szerepet: a politikai ellenzék üldözése, nacionalista és militarista propaganda, a pártok betiltása (1940). A japán stratégia célja a haditengerészeti fölény megszerzése volt a csendes-óceáni térségben, majd a fontos nyersanyaglelõhelyek megszerzésével elõnyös béke megkötése az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával december 7-én Japán megtámadta a Pearl Harbor-i amerikai haditengerészeti bázist és hadüzenetet küldött az Egyesült Államoknak re érte el a birodalom a legnagyobb kiterjedését: ellenõrzése alatt tartotta Kína nagy részét, Koreát, szinte a teljes Délkelet-Ázsiát (Indokína, Malajzia, Burma, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Indonézia) és a csendes-óceáni szigetvilágot, egészen Ausztrália partjaiig. Az amerikaiak ellentámadásba kezdtek, és folyamán sorra visszafoglalták a japánok területeit februárjában az amerikai légierõ megkezdte a japán hadiüzemek és városok módszeres bombázását. Miután az USA az atombombát is bevetette Japán ellen és a Szovjetunió is belépett az ország elleni háborúba, Japán augusztus 15-én feltétel nélkül megadta magát a szövetségeseknek. A háború Japánban több millió emberéletet

7 Nagaszaki romjai az atomtámadás után követelt és jórészt elpusztította az ország gazdaságát és infrastruktúráját. Amerikai megszállás, újjáépítés, A világháború után Japánra hat és fél éves amerikai katonai megszállás és gyámság várt, amely incidensek nélkül zajlott le. A japán nép kollektív célja (amellyel mindig is mozgósítani lehetett a társadalmat) ekkorra az újjáépítés és a talpra állás lett, és ehhez akkor az amerikaiak segítséget nyújtottak ez motiválta a japán együttmûködési készséget. A megszállás fõ célja Japán átalakítása, demilitarizálása és demokratizálása volt, és ugyanolyan horderejû reformfolyamatot jelentett, mint a Meidzsi kori modernizáció. Földreform, emberi jogok az alkotmányban, általános választójog, a császár szimbolikus szerepre korlátozása, közigazgatási decentralizációs reform, az oktatás átalakítása, demilitarizálás, politikai tisztogatás, titkos szabad választások, parlamenti reform, a háborúról és a hadsereg fenntartásáról való lemondás a mai demokratikus Japán megteremtése zajlott le akkor, amerikai vezénylettel ban a világpolitikai helyzet változása felértékelte Japán szerepét az USA számára, és érdekeltté tette abban, hogy Japán gazdaságilag megerõsödjön. Amerika részben elengedte a japán háborús jóvátételt, részben pénzügyi stabilizációs politikával és konkrét segélyekkel az amerikai piac megnyitása a japán áruk elõtt, technológia átadása, hitelek nyújtása, géppark biztosítása segítette a rekonstrukciót. Modernizáció és hagyomány, 1951-tõl szeptember 8-án San Franciscóban 48 állam békeszerzõdést kötött Japánnal. Az ország visszanyerte teljes szuverenitását, és nekilátott, hogy átalakított gazdaságát és teljes berendezkedését nemzeti sajátosságaihoz igazítsa. Az között zajló koreai háború fellendítette a japán gazdaságot, áruik keresettek lettek, fejlõdött a háború elõtt már világszínvonalon termelõ nehézipar. Az ipar újjáépítésében fontos szerepe volt az állami ellenõrzésnek, amely az olyan az iparosítás elsõ szakaszában kulcsfontosságú ágazatok fejlesztését szorgalmazta, mint az acélipar, a hajógyártás, a szénbányászat és a vegyipar. A japán gazdaság fejlõdése meghaladta az évi 10%-ot. Az 1960-as évek második felében óriási ütemben indult meg az autók gyártása és exportja, valamint az elektronikai ipar felfutása. Japán 1968-ra a világ második legfejlettebb piacgazdasága lett. Az 1970-es évek energiaválságára az ipar szerkezetátalakítással válaszolt: a kevésbé energiaigényes, A japán GDP növekedése között (milliárd japán jen) Év GDP , , , , , , , , ,5 Kiss Sándor közlése. viszont magas fokú technikai fejlettséget és szakértelmet igénylõ iparágak fejlesztésével: csúcstechnológia, elektronika, számítástechnika stb. A sikerekben nem kis szerepet játszott a sajátos japán menedzsment-, valamint a munkáltatói rendszer, amely a közösségi és családi szervezõdés hagyományait vette mintának. A kormányzatnak méltó partnere volt a közös célért jól mozgósítható, fegyelmezett, keményen dolgozó japán társadalom, amely a gazdasági sikerek elérését mindennél fontosabbnak tartotta, mert ezáltal nemcsak az ország erõsödését és ezzel saját sorsának jobb alakulását remélte, hanem a világháborúban elvesztett presztízs és kedvezõ országimázs visszaszerzését is. FARKAS ILDIKÓ Tokió modern Sindzsuku kerülete, elõtérben a Sinkanszen gyorsvasúthálózat egyik szuperexpressze 9

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010 I. Témakör: Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. Gazdasági változások az Anjouk idején. Mutassa be Károly Róbert gazdaságpolitikájának főbb tényezőit! Tárja fel

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen

Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL. 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen Osztályozó/Javító vizsga témakörei TÖRTÉNELEMBŐL Írásbeli vizsga: teszt + esszé (60 perc) 40% fölött elégséges 20-40% között szóbeli vizsga 20% alatt elégtelen I. Az ókori kelet 9. évfolyam Mezopotámia

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Kössünk békét! SZKA_210_11

Kössünk békét! SZKA_210_11 Kössünk békét! SZKA_210_11 TANULÓI KÖSSÜNK BÉKÉT! 10. ÉVFOLYAM 145 11/1 NÉMETORSZÁG A VALLÁSHÁBORÚ IDEJÉN SZEMELVÉNYEK Németországban a XVI. században számos heves konfliktus jelentkezett, s ezek gyakran

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT A JAPÁN NACIONALIZMUS MEGJELENÉSE A POLITIKÁBAN ÉS ENNEK ÚJJÁÉLEDÉSE MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET

SZAKDOLGOZAT A JAPÁN NACIONALIZMUS MEGJELENÉSE A POLITIKÁBAN ÉS ENNEK ÚJJÁÉLEDÉSE MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET MISKOLCI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR POLITIKATUDOMÁNYI INTÉZET A JAPÁN NACIONALIZMUS MEGJELENÉSE A POLITIKÁBAN ÉS ENNEK ÚJJÁÉLEDÉSE SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: MÁTYÁS VIKTÓRIA PATRICIA POLITOLÓGIA SZAK

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

Zsinka László A középkori japán történelmi fejlődés jellegzetességeihez

Zsinka László A középkori japán történelmi fejlődés jellegzetességeihez Zsinka László A középkori japán történelmi fejlődés jellegzetességeihez Kínai államminták A japán civilizáció sajátos helyet tölt be a kelet-ázsiai térségben. Míg a Kínával szomszédos országok általában

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek

Részletesebben

ETE_Történelem_2015_urbán

ETE_Történelem_2015_urbán T Ö R T É N E L E M ETE_Történelem_2015_urbán Szóbeli középszintű érettségi tételek / 2015-2016. év tavaszára / Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1, T é t e l A korai feudalizmus / középkor gazdálkodása

Részletesebben

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év

Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év Az első világháború legfontosabb eseményei Az 1914-es háborús év VIII. Német támadás Belgium és Franciaország ellen VIII. osztrákmagyar támadás Szerbia ellen IX. 1. marne-i csata állóháború kialakulása

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK A TÁRSADALMI GAZDASÁGI FÖLDRAJZ ALAPFOGALMAI Geográfia 1.természeti földrajz (amely természettudomány) 2.társadalmi-gazdasági földrajz (amely társadalomtudomány) népességföldrajz

Részletesebben

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE

Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Salát Gergely PPKE BTK 2012 A KÍNAI ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOZÁS RÖVID TÖRTÉNETE Hagyomány: a császári hatalom Elvileg korlátlan ( égi megbízatás ) minden ember nincsenek vele szemben jogok az egész világ

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Népesség és település földrajz

Népesség és település földrajz Népesség és település földrajz Népességet jellemző adatok: 1, Népesség szám: - adott évben hányan születtek - adott évben hányan haltak meg - vándorlási különbözet Ezek együttesen adják a tényleges szaporodást

Részletesebben

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1

VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 VILÁGGAZDASÁGTAN 2. A világgazdaság fejlıdési szakaszai Képek kellenének bele! Bacsi Vilgazd 2-2013 1 A világgazdaság fejlıdési szakaszai 1. Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820)

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet)

Tematika. FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) Tematika FDB 2208 Művelődéstörténet I. (ID 2551 Egyetemes művelődéstörténet) 1. hét: Az emberiség őstörténete, az őskor művészete 2. hét: Az ókori Közel-Kelet 3. hét: Az ókori Egyiptom 4. hét: A minósziak

Részletesebben

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre dr. Keszely László ezds. Karl Marx: A történelem ismétli

Részletesebben

Az ország fővárosa Tokió Honshu szigetén fekszik. Négyszer nagyobb, mint Budapest és lakosainak száma eléri a 13 milliót.

Az ország fővárosa Tokió Honshu szigetén fekszik. Négyszer nagyobb, mint Budapest és lakosainak száma eléri a 13 milliót. Rókadémonok Japán már az őskorban kb. 30000 évvel ezelőtt lakott terület volt. 6852 sziget tartozik az országhoz. Közülük is kiemelkedik a négy legnagyobb: Hokkaido Honshu Kyushu Shikotu Az ország fővárosa

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI 2006 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 27. szám 3. Az R. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI alcíme

Részletesebben

Merénylet Szarajevóban LEGO

Merénylet Szarajevóban LEGO Merénylet Szarajevóban LEGO Augusztini Krisztián, Dombrovszky Borbála, Kovács-Osváth Apolka Városmajori Gimnázium A cél békés megoldás a szarajevói merénylet okozta helyzetre, és a belső konfliktusokra

Részletesebben

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )

V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( ) Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

TÖRTÉNELEM FELADATLAP VÖRÖSMARTY MIHÁLY GIMNÁZIUM 2030 Érd, Széchenyi tér 1. TÖRTÉNELEM FELADATLAP 2016 Név:... Iskola:... A megoldásra 45 perc áll rendelkezésedre! Eredményes munkát kívánunk! A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÓKORI

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka

AZ ÓKORI KELET. 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka AZ ÓKORI KELET 2. lecke Egyiptom, a Nílus ajándéka A Nílus, mint közlekedési útvonal Az afrikai Nílus a Föld leghosszabb folyója. Hossza 6685 km. Neve az ókori Egyiptomban Hápi volt. A kőkor óta alapvető

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

60 éves a kommunizmus Kínában

60 éves a kommunizmus Kínában 2009 október 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Hatvan évvel ezelőtt, 1949. október 1-én kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, amelynek alapjait egy ádáz

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Ajándékba kapott függetlenség Az önálló mongol állam létrejöttének körülményei és következményei

Ajándékba kapott függetlenség Az önálló mongol állam létrejöttének körülményei és következményei Ajándékba kapott függetlenség Az önálló mongol állam létrejöttének körülményei és következményei Szilágyi Zsolt MTA BTK NI Traumák és tanulságok konferencia Pázmány Péter Katolikus Egyetem 2015. november

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGI / TÁRSADALMI TERÉRE HATÓ GEOGRÁFIAI TÉNYEZŐK Csizmadia Gábor 1 Bevezetés Az értékelés tárgya a Dél-Dunántúli régió / társadalmi terére hogyan hat a földrajzi környezet?

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Politikaelmélet tanszék HERCZEGH GÉZA ARDAY LAJOS JOHANCSIK JÁNOS MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE SUB Göttingen 7 219 046 719 2006 A 6088 BUDAPEST,

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor

TestLine - Osztályozó vizsga/6 félév Minta feladatsor Párosítsd az eseményeket az évszám: (1) 1514, (2) 1521, (3) 1526, (4) 1541 1. évszámukkal! 2:50 Nehéz évszám uda elfoglalása /az ország három részre szakadása/ Mohácsi sata ózsa yörgy parasztháborúja Nándorfehérvárt

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint

Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint Egyiptom művészetének tárgyalása korszakok szerint A XIX. század végéig az a nézet uralkodott, hogy Egyiptom legrégebbi emlékei a piramisok, melyek az i.e. 2600 2500 körül épültek. Ma már régészeti leletek

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben

Világháború a Távol-Keleten (1894-?)

Világháború a Távol-Keleten (1894-?) Világháború a Távol-Keleten (1894-?) Mérföldkövek a történelemben 1939. május 4. Csungking 1937. július 7. Peking Marco Polo híd Sanghai 1932. jan. 18. A mukdeni incidens, 1931 szept. 18. A nagyhatalmak

Részletesebben

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

BÁRDOS LÁSZLÓ GIMNÁZIUM TÖRTÉNELEM BELSŐ VIZSGA 2015-2016 8. ÉVFOLYAM o Szóbeli vizsga 1. Az ókori Mezopotámia 2. Az ókori Egyiptom 3. A távol-keleti államok az ókori Keleten 4. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban,

Részletesebben

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai Térfejlődés és térszerkezet a globalizáció korában 1. A huszonegyedik század a globalizációnak, a különböző értékeket, értékrendszereket

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből)

Tematika. FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) Tematika FDB 2209 Művelődéstörténet II. ID 2562 Magyar művelődéstörténet (Fejezetek a magyar művelődéstörténetből) 1. hét: A magyar művelődés korai szakaszai 2. hét: A magyarok és a IX-X. századi Európa

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

Japán története és vallásai

Japán története és vallásai Japán története és vallásai Skuczi László Japán története és vallásai Japán története a mitológia és az õstörténet szerintcikksorozatomban a teljesség igénye nélkül szeretnélek megismertetni Benneket Japán

Részletesebben

MAGYARORSZAG TÖRTENETE

MAGYARORSZAG TÖRTENETE Kristó Gyula-Barta János-Gergely Jenő MAGYARORSZAG TÖRTENETE Előidőktől 2000-ig RMNONÍCK KIADÓ TARTALOM 683 Tartalom ELŐIDŐK (1000-IG) A néppé válás évezredei (Kr. e. 6000-Kr. u. 855 körül) 5 Nyelvrokonság,

Részletesebben

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.1 Az els világháború jellege, jellemz i; a Párizs környéki békék Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemz i. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán

Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán Globális pénzügyi válság, avagy egy új világgazdasági korszak határán 2009. október 16. Dr. Bernek Ágnes főiskolai tanár Zsigmond Király Főiskola "A jelenlegi globális világgazdaságban mindössze csak két

Részletesebben

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra.

Tanítási tervezet. Az óra típusa: Ismereteket elmélyítő és új ismereteket feldolgozó óra. Tanítási tervezet I. Alapadatok Az óra időpontja: 2016. április 16. Az iskola megnevezése: ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Az iskola címe: 1088, Budapest Trefort utca 8. Osztály: 7. c Tanít: Visy

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A népesség mobilitása (példa: egyetlen személy pozícióváltása ) térbeli vagy földrajzi mobilitás társadalmi mobilitás (vándorlás vagy migráció) lakóhelyváltoztatással lakóhelyváltoztatás

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Géza fejedelemsége

Géza fejedelemsége Államalapítás Géza fejedelemsége 972-997 -933: Merseburg -955: Augsburg Kérdés: Folytatás Döntés: 973 Katasztrófális vereségek vagy befejezés????? Kelet vagy Nyugat Quedlinburgi-i konferencia - 12 magyar

Részletesebben

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől Felvétele Kreditpont Követelmény típusa Heti óraszám Ajánlott félév Felvétel típusa Meghirdető tanszék/intézet TÖRTÉNELEM MESTERKÉPZÉSI SZAK MINTATANTERVE NAPPALI TAGOZAT Érvényes a 2016/2017. tanévtől

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák

11. évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37. Fejlesztési cél, kompetenciák 11 évfolyam történelem tanmenet Gimnázium Évi óraszám: 37 Óraszám A tanítás anyaga 1 óra Év eleji ismétlés Fejlesztési cél, kompetenciák Az éves tananyag rövid (problémaközpontú) bemutatása, az érdeklődés

Részletesebben