2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása"

Átírás

1 1. Bevezetés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a évben elindította az első tényleges adatgyűjtését. Ez a jelentés ennek a munkának az összefoglalására szolgál beleértve az elvégzett tevékenységek leírását, a létrejött eredmények bemutatását és a jövőbeli fejlesztési lehetőségek és elképzelések összefoglalását. Az első adatgyűjtés során számos olyan tapasztalat halmozódott fel, amelyek birtokában a korábbi elképzeléseink és törekvéseink egy része más megvilágításba került, és azok felülvizsgálatára kényszerítenek minket, illetve olyan felismerésekkel is gazdagabbak lettünk, amelyekre a felmérés elkezdésekor nem számíthattunk, és újdonságként szolgál az erdőgazdálkodás egésze számára. A évi munkatervünkben foglaltak elvégzése után állíthatjuk, hogy a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat már első adatgyűjtésével is bemutatta, hogy a magán-erdőgazdálkodás lényeges különbségeket mutat az állami erdőgazdálkodáshoz képest, ezért a kapcsolódó döntések meghozatalához a sajátosságokhoz feltáró és megfelelő részletezettségű adatokra van szükség, nem elég a korábbi ismeretek alkalmazása. 2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása 2.1. A magyar erdőgazdálkodási ágazat általános bemutatása Az erdőgazdálkodás termelési ciklusának időtartama hosszú, a gyorsan növő fafajoknál 25, sarjerdőkben és egyes fenyvesekben 40-60, a lassan növő kemény lombos fafajoknál év, esetleg több. A gazdálkodás során az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak egymással. A fák növekedési, fejlődési törvényszerségeinek ismeretében lehetséges csak a hatékony termelés, amelyre jellemző, - a biológiai folyamatok uralkodó szerepe miatt - az idényszerűség. Az erdőgazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához több évtized, esetenként egy évszázadnál hosszabb idő szükségeltetik. Mivel az erdőállományok értéke 1000 milliárd Ft körül becsülhető, az okozott kár igen tetemes lehet. Egyedülálló tulajdonsága az erdőgazdálkodásnak, hogy a 10 vagy 20 év múlva esedékes hozadéknak jelen pillanatig megtermelt része már a jelenben is kivehető, amely csábít a hozadék idő előtti kivételére. Ilyenkor a hozadék kevesebb lesz és 10 vagy 20 év múlva hiányozni fog. Ez a jelenben nagy nyereséget, a jövőben helyrehozhatatlan kárt okoz. Az ország 1,8 millió hektár erdeje gazdasági teljesítményére jellemző az APEH által közzétett, az éves adóbevallások adatait összesítő és évi adatbázis. Ez alapján erdő és fafeldolgozási ágazatok együttes részesedése a magyarországi vállalkozások összes termelési értékén belül 0,7%, körül mozog, az erdőgazdálkodási ágazat részesedése azonban csupán 0,2%. A teljes magyarországi erdőgazdálkodási ágazaton belül a termelési értéket tekintve a 19 ÁPV Rt. tulajdonban lévő állami erdészeti Rt. 60%-ot képvisel. 53

2 1. ábra Az erdőgazdálkodási és fafeldolgozási ágazat részesedése a magyar vállalkozások összes termelési értékén belül 1,00% 0,90% 0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% 0,00% erdőgazdálkodás és fafeldolgozás 19 Rt. (Forrás: KSH, és 19 Rt. éves beszámolói) A tulajdonosi-kezelői, használói viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőkezelést általában nem a tulajdonosok végzik, hanem erdőhasználó szervezetek alakultak. Az állami és a magán erdőgazdaságok tevékenységüket nagy részben önálló vállalkozók, fakitermelők, fuvarozók bevonásával végzik. Az erdészeti tevékenységet végrehajtók nagyrészt egyéni vállalkozás, mezőgazdasági kistermelés keretében, illetve gazdasági társasági formában dolgoznak. Az erdészeti támogatásokon belül az agráriummal közvetlen kapcsolatban lévő erdőtelepítés támogatása dinamikusan emelkedett 2001-től. Az erdészetben sajátos szerepet tölt be az ágazati önfinanszírozás, amely egyben gazdálkodók közötti átcsoportosítással jár. Az erdőtörvény elfogadásával a járulék kötelezettség, a saját fedezésű támogatás közel egy milliárddal nőtt, de az állami támogatás emelkedése ezt csak 2000-től követte. Az egyéb erdészeti támogatások a költségvetés szempontjából, de az agrárfinanszírozást tekintve is marginálisak. Megállapítható, hogy az ágazat alulfinanszírozott, lényegesen és indokolatlanul kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a mezőgazdaság ágazatai A magyar erdőterület szerkezetének változása Jelenlegi erdőállományunk kialakulása a XIX. század végén kezdődött. Ezt megelőzően a lakosság növekedésével a mezőgazdasági hasznosítású termőföld gyarapodásával együtt csökkent az erdők területe ban az ország erdőterülete a háború előtti 7,4 millió ha-ról 1,2 millió ha-ra csökkent, s a Kárpát-medence legkisebb fatermő-képességű sík és dombvidéki erdei maradtak vissza. Magyarországon az utóbbi fél évszázad folyamán számottevően nőtt az erdőterület, a fakészlet és a növedék megkétszereződött. 54

3 2. ábra Magyarország területi megoszlása művelési ágak szerint 2003 Művelés alól kivett 14% Nád, halastó 1% Erdő 20% Gyep 12% Kert, gyümölcsös 4% Szántó 49% Az általános európai helyzettől eltérően Magyarországon az összes erdőterület 84,9%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15,1%. Az összes élőfakészlet 85,1%-a lombos fáktól, 14,9%-a fenyőktől ered. (ÁESz 2003.) Az erdőterület 57%-át őshonos fafajok, 43%-át idegenföldi, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) vagy klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. Élőfakészletben mérve az őshonos fafajok 68%-ot, a nem őshonos fafajok és fajták 32%-ot képviselnek. Továbbra is jellemző az állami erdők meghatározó szerepe, amely területi hányadát illetően a magántulajdonú erdőtelepítések következtében szolid mértékben csökken. Az állam tulajdonosi képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mellett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is megjelent (2002. augusztus 1-től), ha termőföld ha erdő tekintetében. Az 1996-ban a részvénytársaságok és a KVI között kötött ideiglenes vagyonkezelési szerződések nem kerületek megújításra, a 2002 tavaszán készített tervezet már az NFA megalapításával csak részben lett volna realizálható. Ez utóbbi szervezet egyelőre nem fogalmazta meg a vagyonkezelési szerződés alapelveit, előreláthatólag 2004-től kezdődően kerül sor a szerződések aláírására. A magán-erdőtulajdon kialakításánál érvényesült az elv, hogy lehetőség szerint a nagy területű, egybefüggő erdőségek állami tulajdonban maradjanak. Ezt bizonyítja, hogy amíg a köztulajdonú erdők területének 86,1%-a nagy erdőtömbben helyezkedik el és a kis erdő aránya gyakorlatilag elenyésző, addig a magántulajdon esetében a kis erdő területe meghaladja annak negyedét, ill. a 300 ha alatti erdőnagyság az 50%-ot. Az erdőtulajdonformák fafaj-szerkezete között is lényeges és folyamatosan változó különbség tapasztalható. A hosszú tenyészidejű, lombos állományok (tölgy, bükk) túlnyomórészt állami tulajdonban, amíg az akác, nemes nyár és egyéb lágy lombos erdők 50-60%-a magántulajdonban van. Ezt az arányt erősíti a jelenlegi erdőtelepítések fafajösszetétele is, amelyben a gyorsan növő fafajok 80%-os területi arányt foglalnak el és 2002-ig alapvetően magántulajdonú földterületen valósultak meg. A gazdálkodói szerkezetre továbbra is jellemző a működésképtelen magántulajdonú erdők magas aránya, amely a tulajdon feletti rendelkezési jog nehézkes megvalósításával, a tulajdonosi kör döntésképtelenségével, a jogi és gazdasági környezet szabályozási 55

4 problémáival kapcsolatos. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magántulajdonú erdők kialakulásakor rendkívül kedvezőtlen birtokszerkezet keletkezett, amely során az erdőgazdálkodás alapvető érdekei nem érvényesültek. Ebből az alaphelyzetből elmozdulni igen nehéz, teljes rendezettség elérése a konszolidált tulajdonszerkezetű országokban sem realizálódik, hazai viszonylatban reálisnak látszik e szegmens esetében a 70-80%-os rendezettség, amelynek a bekövetkezése csak hosszú évek múlva valósulhat meg. Jelenleg gazdálkodó nélküli ha magánerdő, amely a teljes üzemtervezett terület 15,6%-át teszi ki. 30% 3. ábra Ábra Az erdőállomány szerkezete (%) Állami erdő 1139 e ha Magán erdő 496 e ha Rendezetlen 306 e ha 25% 9,8% 20% 6,3% 15% 6,4% 10% 11,2% 14,9% 3,9% 6,0% 15,6% 5% 4,7% 4,0% 4,3% 1,5% 3,7% 2,5% 5,4% 6,0% 0% Hosszú vágáskorú Közepes vágáskorú 0,4% 0,8% 1,4% Rövid Hosszú Közepes vágáskorú Jó vágáskorú vágáskorú Közepes Gyenge Rövid vágáskorú Rendezetlen Az elmúlt 5 év erdőgazdálkodásának legfontosabb összefoglaló adatait az Állami Erdészeti Szolgálat és az Erdészeti Hivatal közlései alapján mellékeljük. Megállapítható, hogy az erdők rendeltetéseinek változása (a védett erdők fokozódó aránya), és az utóbbi két év magasabb erdőtelepítési tevékenységének kivételével -, amely a magán erdőgazdálkodást érinti (2001/2002 tenyészeti évben 754,5 ha állami szervezetek által végzett első kivitel) - a változások nem meghatározóak. 56

5 1. Táblázat A kezelt erdők kiemelt mutatói Megnevezés M.e Állami tulajdonú erdők aránya % Magántulajdonú erdők aránya % Közösségi tulajdonú erdők aránya % Működőképes magántulajdonú erdők aránya a 2. pont alattiból % Erdőgazdálkodás alá vont terület ezer ha Faállománnyal borított terület ezer ha Az erdők élőfa készlete millió m Fakitermelés az erdőtervi lehetőség arányában % Tényleges fakitermelés em Erdőfelújítás első kivitel ezer ha 20,1 18,9 20,3 21,9 22,3 11. Befejezett ezer ha 20,9 20,8 19,9 20,1 20,0 12. Kötelezettség alá vont terület ezer ha 112,9 111,8 114,2 115,4 117,4 13. Hátralék ezer ha 11,4 13,8 14,1 13,00 12,5 14. Tisztítás és törzskiválasztó gyérítés területe az erdőtervi előírás arányában % Növedék fokozó gyérítés területe % az erdőtervi előírás arányában 16. Erdőtelepítés első kivitel ezer ha 8,2 8,7 9,8 15,4 15,2 17. Befejezett ezer ha 6,3 7,9 6,9 7,6 8,6 18. kötelezettség alá vont terület ezer ha 27,9 28,7 31,3 36,7 42,6 19. Hátralék ezer ha 1,8 1,7 1,4 1,3 1,3 20. Törzsültetvények területe ezer ha 4,7 4,7 4,5 4,8 4,9 21. Szemlézett szaporítóanyag Millió db Állami szektor aránya a szaporítóanyag termelésben Forrás: FVM Erdészeti Hivatal, %

6 2. Táblázat Az erdőgazdálkodás kiemelt mutatói: Sorszám Egyéb részlet % Erdőtervezett terület Erdőgazdálkodó Fával borított Összesen Gazdasági erdő Egyéb erdő (c+d+e) a b c d e 11 EG Rt-k , , , ,9 49,7 12 HM Rt-k 4 734, , , ,9 4,6 15 MG Rt-k , ,4 779, ,4 1,0 16 Vízügyi szervek 511, , , ,4 0,7 17 HM szervek 324, , , ,4 0,4 18 KvVM szervek 1 836, , , ,1 1,3 19 Egyéb áll. Erdők 4 810, , , ,7 0,6 1 Állami szervek összesen , , , ,8 58,3 21 Önkorm. Erdők 4 676, ,9 662, ,6 0,6 26 Egyházi erdők 31,9 19,5 1,8 53,2 0,0 27 Alapítványi erdők 4,5 59,3 3,3 67,1 0,0 28 Egyesületi erdők 0,6 38,7 1,3 40,6 0,0 29 Egyéb erdők 404,6 689,8 37, ,7 0,1 2 Közösségi összesen 5 118, ,2 706, ,2 0,7 1+2 Köztulajdon összesen , , , ,0 59,0 31 EB társulás , , , ,9 6,3 32 Erdőszövetkezet , ,4 295, ,1 0,6 37 Szövetkezet , , , ,2 1,6 39 Egyéb gazd. társ , , , ,3 4,2 3 Társult összesen , , , ,5 12,7 41 Természetes személyek , , , ,5 12,7 4 Magán gazd össz: , , , ,0 25,4 3+4 Gazdálkodók össz , , , ,0 84,4 9 Gazdálkodó nélküli , , , ,0 15,6 összesen 1-9 MINDÖSSZESEN , , , ,0 100,0 % 60,2 33,0 6,8 100,0 Forrás: FVM Erdészeti hivatal, ha Az erdőterület és az élőfakészlet fafajcsoportok szerinti megoszlásának változása Az ország erdeinek élőfakészlete 333 millió m 3, anyagi értéke meghaladja az ezer milliárd Ftot. Az elmúlt fél évszázadban évi 150 millió m3-ről a több mint duplájára emelkedett. Az élőfakészlet növekedésének legfőbb oka, a nagyarányú erdőtelepítési program végrehajtása, illetve kiemelt erdészetpolitikai irányelvként alkalmazott erdőszerkezet átalakítás, amely főként a sarjeredetű keménylombos állományok visszaszorítását célozta. Az as időszakban is növekedett az élőfakészlet, amelynek alakulásában az időszakban elvégzett erdőtelepítéseken túlmenően az átalakulás során elmaradó fakitermelések is jelentősen közrejátszottak. Az élőfakészlet 85%-át a lombos fafajok alkotják, amelyben a tölgy fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 58

7 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a éves korosztályok aránya (29%). Az élőfakészlet ebben a vizsgált időszakban is növekedett amely a magánerdők csekélyebb mértékű használatával illetve az állami erdőkben a fakitermelési lehetőség csökkenő mértékű kihasználásával kapcsolatos. Ez utóbbi számos okra vezethető vissza, de ezek közül meghatározó a természetvédelmi korlátozások akkumuláló hatása. Az élőfakészlet növekedés nem ítélhető meg egyértelműen pozitívan, hiszen a lehetséges de ki nem termelt faanyag lábon jelentősebb értékvesztés nélkül csak korlátozott ideig tartható fenn, negatív vágásérettségi mutatójú, vagy az ökonómiai vágáskortól való eltérés (a vágáskorok jelentős kitolása) a megtermelt faanyagról való lemondást jelenti, ami nemzetgazdasági szinten veszteségként jelentkezik. Az erdőterületek növekedésének hatása az élőfakészletre pozitív. Fatermőképesség A magántulajdonú erdők magasabb fatermőképessége a gyorsan növő lágy lomb és az akác fafajok területi részarányából ered. Az erdők 41,8%-a jó, 54,6%-a közepes és 3,6%-a sorolható a gyenge fatermőképességi csoportba. 3. Táblázat A termőhely fatermőképessége tulajdonformák szerint Megnevezés Fatermőképességi csoportok JÓ Közepes Gyenge Összes Fatermőképesség ezer ha ezer m 3 m 3 /ha Állami erdő 480,3 517,5 40,2 1038, ,3 Közösségi erdő 6,0 9,8 0,8 16, ,3 Összes köztulajdonú 486,3 527,3 41,0 1054, ,3 Magántulajdonú erdő 161,2 259,9 12,2 433, ,8 Rendezetlen tulajdonú 96,3 183,8 10,6 290, ,3 Országos összesen erdő 743,8 971,0 63,8 1778, ,4 % 41,8% 54,6% 3,6% 100% Erdőfelújítás, fahasználati tevékenység változása Erdőfelújítás Az elmúlt évben országosan ha erdőfelújítási kötelezettség keletkezett, ami magasabb az elmúlt tíz év átlagánál ( ha), de közel azonos az előző év hasonló adatával. Az összes kötelezettség növekvő tendenciájú, A fával borított területhez ( ha) képest a kötelezettség ( ha) nem változott: 6,4%, amely mutató kielégíti a tartamos erdőgazdálkodás követelményeit. Az üres területek változásai az elmúlt három évben: 2000: ha, 2001: ha, 2002: ha, azaz csökkenő tendenciájú és a HM szektor kivételével mindenütt hasonló irányú. Az üres területek és a belépő kötelezettség arányában szembetűnő eltérések mutatkoznak: Az ÁPV Rt. részvénytársaságok esetében ez a mutató 19%, a magánszektornál viszont 92%! A magánszektorban közel egy évi vágásterületnek megfelelő területen nem indult el a felújítás, amelynek okait a következő főbb tényezőkre vezethetjük vissza: 59

8 - A felújítást megelőzően az erdőgazdasági Rt-k 30%-ban felújítóvágásos, és 70%-ban tarvágásos módszert alkalmaznak, míg a magánszektor döntően (94%) tarvágást alkalmaz. (Ez utóbbi visszavezethető a magán-erdőállomány szerkezeti tulajdonságaira (Gyorsan növő lágy és kemény lomb magas aránya). - Az erdőgazdasági erdőkben rendszerint egy éven belül elvégzik az első kivitelt, míg a magánszektor kivárja az erdőtörvényben biztosított határidőt (később és magasabb szinten áll be az egyensúly). - Magánerdők esetében igen magas a harmadik évben is üres terület aránya. Mennyisége évek óta meghaladja a ha-t, ami a szektorhoz tatozó üres terület 55-60%-a. Időben ennek keletkezése a rendszerváltást követő időszakra vezethető vissza, az elhúzódó kárpótlásokra és az osztatlan közös tulajdon magas aránya miatti gazdálkodó nélküli területek kiugró mértékére. Megoldást jelenthet új erdőgazdálkodó kijelölése, illetve a területek gazdálkodásra alkalmatlansága esetén azok művelési ágból való kivezetése. Az erdőfelújítás és erdőfelújítást pótló telepítés első kivitelének éves teljesítése ha volt 2002-ben, az aktuális kötelezettség 105%-a, amely ha-ral meghaladja az elmúlt 10 év átlagát és 341 ha-ral magasabb az előző évinél is. Nőtt a természetes mag aránya 15-ről 16%-ra, ami az erdészeti Rt-k esetében 27%-t tesz ki az állami szektorra vonatkoztatva. A befejezett erdőfelújítás éves teljesítménye 2002-ben ha, ami elmarad az elmúlt 10 év ha-os átlagától. A befejezett erdősítés 11%-a természetes mag, 38%-a sarj, a mesterséges erdőfelújítás aránya 51%. A sikeresség is kis mértékben (1%-al) növekedett az elmúlt évhez viszonyítva. Az erdőfelújítások egyensúlyi helyzetére jellemző, hogy az első kivitelek mennyisége meghaladja a belépő kötelezettségeket, a korábbi lemaradásokat még nem sikerült felszámolni, de az egyensúlyi állapot fokozatosan javul. Az erdőgazdasági Rt.-k esetében ez már 1995-től stabilnak mondható, míg a magán-erdőgazdálkodók esetében az egyensúly nem áll fenn: a belépő kötelezettség 2002-ben ha volt, a befejezett erdősítés ha-jával szemben. Fahasználat Hazánkban a fakitermelési tevékenység is részletesen szabályozott, a tíz évre szóló erdőtervekben meghatározott előírások szerint történik. Ezen előírások teljesülése a következő volt az elmúlt időszakban: Megnevezés Fakitermeléssel érintett összes terület Kitermelt bruttó fatérfogat Ezer ha Erdőterv %-ában Ezer m 3 Erdőterv %-ában évek átlaga évek átlaga 85 n.a évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény Forrás. FVH Erdészeti Hivatal

9 Látható, hogy az erdőgazdálkodók az üzemterv lehetőségeit nem használták ki, az élőfakészlet és annak kitermelhető részében a tartalékok tovább növekedtek. A gazdálkodói csoportokban a fakitermelési teljesítés eltérő, 2002-ben az Eg. Rt-k esetében 87%, HM Rt-nél 99%, A többi állami szektor 67%-os, a közösségi szektor 50%, A magánszektor 58%-ot teljesített Igen lényeges különbség mutatkozik az erdőgazdasági Rt.-k és az egyéb gazdálkodók között. A magánszektor a tulajdoni helyzet rendezetlensége és esetenként az erdészeti szakember hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy éljen a kitermelhető készlet nyújtotta lehetőségekkel. Ennek következménye a faanyag felhalmozódása, amely automatikusan nem jelenti annak egy későbbi időpontban való ésszerű hasznosítását. Mindenesetre a megnövekedett lehetőség a jövőben a magánszektor erőteljesebb fakitermelési tevékenységét prognosztizálja. Jelenleg azonban a fennálló akadályozó tényezők nem teszik lehetővé a felhalmozódott alapanyag hasznosítását. A tisztítások az állománynevelés szakszerű végrehajtása érdekében elengedhetetlenek. Célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, az elegyarány szabályozása, amelynek elvégzéséért a gazdálkodó a jelenlegi rendszerben állami támogatásban részesül. Az állami erdőgazdasági Rt-k teljesítése ezen a területen mind mennyiségében, mind minőségében jónak mondható, 2000-ben területben 100%, fatérfogatban 80%-os volt a teljesítés, ellentétben a magánszektor 45%-os területi és 57%-os mennyiségi teljesítésével szemben. Ez utóbbi komoly problémája a magyar erdőgazdálkodásnak, hiszen az erdőszerkezet jövőbeni kialakításában fontos szerepe van a megfelelő időpontban és minőségben elvégzett tisztításoknak. A növekvő előírások és az elmúlt évek elmaradásai miatt a tényleges teljesítményeket növelni szükséges. Komoly problémát jelent a fenyő tisztítási anyag kihordásának és megsemmisítésének elmaradása elsősorban állomány-egészségügyi szempontok miatt. A törzskiválasztó gyérítés esetében a teljesítés az elmúlt időszakban a tisztításokhoz volt hasonló (Eg Rt-k 88, és 80%, míg a magánszektor 75 és 72%), országosan 75% területbeni és 72% fatérfogatbani teljesítés történt. A növedékfokozó gyérítések esetében bár az erdőtervi lehetőség az előző évihez képest 64 ezer m 3 -rel csökkent a teljesítés növekedett. A magánszektor ezen a területen is jelentősen elmarad a lehetőségeitől (2002: 50 és 48%). Az ÁPV Rt. részvénytársaságok 100%- és fatérfogatban 94%-ban teljesítettek. Az Országos érték: 85 és 82%. Kirívó szakszerűtlenség csak néhány esetben fordult elő, nem jellemző a túlhasználat, a visszamaradó állomány törzs sérülései esetenként tapasztalhatók. Az erdei haszonvételek közül a legjelentősebb a véghasználati fakitermelés, amelynek magyarországi gyakorlata tarvágásra és felújítóvágásra oszlik. Az előbbi esetében a kitermelést követően az erdőfelújítás mesterséges erdősítéssel, vagy sarjadztatással történik, míg felújító vágások esetében az új állomány az idős fák magjáról történik. A fakitermelési módok alkalmazásának lehetősége számos tényező függvénye, a fafaj, termőhelyi tényezők, magtermés, egyéb speciális körülmények befolyásolhatják. Az utóbbi időszakban a tarvágás a társadalom és ezen belül a környezetvédők részéről erős kritikával illetett, annak a növényzetre és a termőhelyre gyakorolt lehetséges káros hatásai miatt. A tarvágások visszaszorítását elsősorban az erdészek szorgalmazták, jelenleg is az egyik legfontosabb erdészetpolitikai cél a felújítóvágások arányának növelése, de tudomásul kell venni a jelenlegi állományszerkezet és főleg hazánk termőhelyi adottságai miatti korlátokat. 61

10 4. Táblázat 2002-ben a véghasználati fakitermelés a táblázat szerint alakult: Véghasználati fakitermelés ezer m 3 -ben Gazdálkodó Erdőtervi lehetőség Teljesítés Arány % ezer ha ezer m 3 ezer ha ezer m 3 ha m 3 ÁPV RT. Eg HM Rt.-k Többi állami szektor Közösségi szektor Magánszektor Összesen: Forrás. FVH Erdészeti Hivatal 2003 A véghasználatban nem voltak az elmúlt időszakban markáns változások. A felújító vágások végrehajtása során kitermelt faanyag fatérfogata az összes véghasználati fatérfogat 26%-a, redukált területe pedig 17%-a volt, lényeges változások ezen a téren sem következtek be. A felújítóvágások növelésének erdőtervi lehetőségei fennállnak, korlátai azonban a magas vadlétszám és a kedvező magtermés hiánya következtében jelenleg nem teszik lehetővé részarányának a markáns növelését. Fafajcsoportonként vizsgálva a fakitermelést megállapítható, hogy jelentős tartalékok akácból halmozódtak fel, tölgy esetében viszont ez az egészségügyi okok miatt csak látszólagos. Kiemeljük azonban, hogy a magyar erdőgazdálkodásban túlhasználat egyik fahasználati mód esetében sem történt, nem érintett egyetlen fafajcsoportot sem, a tartamos gazdálkodás alapvető feltételei teljesültek, az e téren tapasztaltható erős kritikák a társadalom laikus, a tényeket nem ismerő csoportjai részéről nem állják meg a helyüket és szakszerű érveléssel visszautasíthatók. Különösen érvényes ez a megállapítás az állami erdőket kezelő ÁPV Rt. részvénytársaságokra. Erdőtelepítés Az FVM és 2010 között új erdőtelepítési programot indított, amely és 2002 évekre 15 ezer ha új erdő létesítését irányozta elő évi millió Ft biztosítása mellett. Ebből az összegből kellett fedezni a korábbi évek folyamatban levő erdőtelepítéseinek ápolási, pótlási költségeit, a befejezésre kerülő erdők értéknövekedését, az erdők közjóléti funkcióit növelő műszaki létesítmények fejlesztési költségeit, illetve az erdőszerkezet átalakítás költségeit is. Az erdőtelepítési igény az elmúlt időszakban fokozatosan növekedett, 2001-ben és 2002-ben meghaladta a 16 ezer ha-t. Az erdőtelepítési tevékenység 2001-ben az előző évihez képest több mint 5000 ha-ral növekedett, majd a terv 2002-ben is teljesült ( ha). Az utóbbi két év magasabb erdőtelepítési teljesítménye a költségvetési források bővülésével magyarázható, jelezve, hogy az erdőtelepítési programok üteménél a tényleges források biztosítása a legmeghatározóbb tényező ben az erdőgazdálkodói szektorcsoportok szerinti teljesítés az alábbi volt: állami erdőgazdálkodók 766 ha, közösségi gazdálkodók 401 ha, társult magán-erdőgazdálkodók ha, míg az egyéni erdőgazdálkodók: ha. Az állami szektorban kivitelezett erdőtelepítés az összesnek csupán 5%-a (Forrás: FVM Erdészeti Hivatal 2003). 62

11 A több mint 90%-ban magán tulajdonú területen megvalósult erdőtelepítések uralkodó fafajai az akác és a nyár, de tendenciájában növekszik a tölgy részaránya, ami kedvező jelenségnek mondható. Az akác részaránya 4%-kal csökkent a 2000 évihez viszonyítva ben az első kivitel célállományok szerinti megoszlása: tölgy 20%, Cser és egyéb keménylomb 6%, akác 33%, nemes nyár 31%, hazai nyár és egyéb lágy lomb 9%, fenyő 1%. 63

12 2.2. A magán-erdőgazdálkodás erdőtulajdonosi szerkezete A magán-erdőgazdálkodás egyik kiemelt mutatója a tulajdonosi birtokméret: az Erdészeti Hivatal információ szerint mintegy negyedmillió erdőtulajdonos van Magyarországon. Az erdőtulajdonosok nagyon heterogén csoportot alkotnak, összefoglaló jellemzésük csak korlátozott mértékben lehetséges. A tulajdonosok fontosabb szociológiai jellemzői a kor, iskolai végzettség, lakóhely. Hasonlóképpen lényeges a birtokméret és a birtokolt erdőállomány jellege. Vizsgálható továbbá, hogy a lakóhely milyen mértékben determinálja a mezőgazdasághoz való viszonyt, a foglalkozást és az erdőgazdálkodásban elfoglalt szerepet. Kérdésként merülhet fel az is, hogy lehetséges-e egységesen a magán-erdőgazdálkodást vizsgálni, vagy kedvezőbb különböző tulajdonosi csoportok elkülönítése. A nagyfokú heterogenitás mindenképpen szükségessé teszi további csoportok képzését. A legfontosabb csoportképző jellemző hagyományosan a tulajdonos birtokának nagysága. Ezen túlmenően azonban jelentős különbségek tapasztalhatók a városi és falusi erdőtulajdonosok között. Ennek alapján igazolható, hogy vidéki és városi tulajdonosok igényei, szándékai az erdővel kapcsolatosan jelentősen különböznek. Mértékadó vélemények szerint erdőtulajdonosok mintegy egyharmada városi, kétharmada vidéki lakos. A kutatások adatai megerősítik a korábbi feltételezéseket, mely szerint a tulajdonosok fele 50 évesnél idősebb. Ezen belül a falusi tulajdonosok inkább a 60 éves, a városi tulajdonosok főként az 50 éves korosztályhoz tartoznak. A negyven év alatti korosztály csak nagyon korlátozott mértékben jelenik meg az erdőtulajdonosok között. Az öröklés és birtokeladás hatására az idős korosztály túlsúlya, noha még mindig jelentős, de csökkentő tendenciát mutat. A birtokszerzés mértékét jelentősen befolyásolhatja a lakóhelyen töltött évek száma. A tendencia mögött jelentős részben az életkor és a földhöz jutás összefüggése húzódik meg: az idősebbek jóval nagyobb arányban jutottak földhöz és erdőhöz, mint a fiatalabb korosztályok. Az erdőhöz jutás módját tekintve vidéki lakosok esetén a kárpótlás és a részarány-tulajdon nevesítése megközelítőleg egyező arányú. Az erdőhöz jutás módjai közül a városi erdőtulajdonosok számára meghatározó volt a kárpótlás. Az egyéb tulajdonszerzés szinte kizárólag öröklést jelöl. A lakosság erdőbirtok-szerzését alapvetően a múlthoz való kötődés, a megkapott kárpótlási jegy hasznosítása motiválja. Ezen belül a lakóhely szerinti eltérés jelentős különbségeket mutat: A vidéki lakosság számára az erdőhöz jutás elsődleges indokai: a hagyomány, a természetszeretet és a tűzifa. Ezek egyúttal az erdőkép elsődleges elemei is. A városi erdőtulajdonosok esetén a tulajdonszerzés indokai összetettebbek, mint a falusi erdőtulajdonosok esetén. A meglévő kárpótlási jegy befektetése a kézenfekvő indok, legalábbis a tulajdonosok mintegy 40 százaléka szerint. Ezen túl viszont már jóval árnyaltabb a kép, mivel az egyes, a kérdőív által felajánlott tulajdonszerzési okok megközelítőleg azonos arányban találhatók meg a válaszok között. Az előzetes várakozásoknál alacsonyabb a természetszeretet, míg magasabb a hosszú távú gazdálkodás igénye és a tűzifa, mint tulajdonszerzési indok aránya. 64

13 Az iskolai végzettséggel összehasonlítva megállapítható, hogy amíg az alacsonyabb végzettségűek főként a kárpótlási jegy befektetése és a családi hagyományok folytatásában látják a tulajdonszerzés okait, addig a felsőfokú végzettségűek szinte minden szempontot közel ugyanolyan arányban említettek. Tehát főként a felsőfokú végzettségűek azok, akik az erdőtulajdonlás során egyéb szempontokat is figyelembe vesznek. A tulajdonviszonyok kialakulatlansága, a tulajdonszerzés buktatói és egyes esetekben az erdő és a lakóhely közötti nagy távolság következtében feltételezhető, hogy az erdőhöz való kötődés meglehetősen alacsony. A kutatási adatok ennek ellenére azt igazolják, hogy az erdőhöz való kötődés meglehetősen magas nem csak az erdőtulajdonosok, de lakosság körében is, tulajdonviszonyoktól függetlenül. A kötődés egyaránt erős általában a lakóhely, illetve az erdők iránt is. Egyértelműen bizonyítható, hogy nagyobb erdővel rendelkező tulajdonosok egyéb jövedelme is magasabb. A különbség nyilvánvalóan nem az erdőből származó jövedelem különbségén alapul, hanem valószínűsíthető, hogy a magasabb jövedelműek érdekérvényesítő képessége (pl. a kárpótlás során), vállalkozói hajlama, tájékozottsága szintén magasabb. Tekintettel arra, hogy az erdőtulajdonosok többsége vidéki lakos, akik meglehetősen kedvezőtlen jövedelmi körülmények között élnek, így feltételezhető, hogy a tulajdonosok elsősorban gazdasági szempontból értékeik erdeiket. A tulajdonosok értékelése során azonban a nem gazdasági hasznok minden esetben megelőzik a gazdasági hasznokat. Ez az eredmény azt igazolja, hogy a magán-erdőtulajdonosok ökonómiai racionalitása - gazdasági hasznosítás iránti törekvése - meglehetősen csekély. A gazdasági funkciókon belül elsődleges az erdő vagyonképző szerepe. A jövedelemszerzés, illetve faanyag biztosítása lényegesen alacsonyabb jelentőséggel bír a tulajdonosok számára. Nem vitatható, hogy bizonyos mértékű információra az erdőtulajdonosoknak szükségük van az erdejükkel, az erdőgazdálkodással és az erdőgazdálkodás jogi, intézményi, hatósági kereteivel kapcsolatosan, hogy képesek legyenek az erdőtulajdonlással kapcsolatos feladatok ellátására. A tulajdonváltás rövid időléptéke, a tulajdonosok nagy száma, a birtokok elaprózódottsága következtében feltételezhető, hogy a tulajdonosok rendkívül különböző, de általában véve alacsony információs szinttel rendelkeznek. Az ismeretek szintjének értékelését nehezíti az a tény, hogy a kapcsolódó kutatásokban egyszerre jelennek meg gazdálkodók és tulajdonosok, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek és általános iskolai végzettséggel rendelkező nyugdíjasok. Az értékelés során az alapvető gondot az okozza, hogy a szükséges információk szintje egyénenként változó, valamint annak értékelése nagyon szubjektív. Ennek ellenére határozottan megállapítható, hogy minden harmadik tulajdonos az elemi ismeretekkel sem rendelkezik. A konkrét ismeretekkel kapcsolatban azonban a tájékozottság általában alacsony. Az Erdőfelügyelőséggel kapcsolatban a tulajdonosok túlnyomó többségének vannak ismeretei, a megkérdezetteknek csak csakély része nyilatkozik kedvezőtlenül, egytizedük a falopás megszüntetését, az erdő őrzését tekinti a felügyelőség feladatának. A fennmaradó többség a tényleges feladatok valamelyikét emeli ki: ellenőrzés, szakmai irányítás, erdőirtás megakadályozása a gyakoribb kulcsfogalmak. Az üzemtervezés tényével ellenben csak a tulajdonosok harmada van tisztában, a tulajdonosok nagy része nem tud különbséget tenni hatóság és erdőgazdaság, felügyelet és erdőrendezés között. 65

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535

Részletesebben

5f!J. számú előterjesztés

5f!J. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről

Részletesebben

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE

A MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdővagyon-gazdálkodás (E3) program Schiberna Endre doktori szigorlatának írásbeli dolgozata A

Részletesebben

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Új erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként

Részletesebben

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról

Részletesebben

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI

A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól

Részletesebben

Részarány-rendezés erdőértékelési problémái

Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Mizseiné dr. Nyiri Judit főiskolai docens NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1. Bevezetés A közelmúltban megjelent Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiában

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete

A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár

Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:

Részletesebben

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár

Fiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:

Részletesebben

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.

Bruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004. 1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és

Részletesebben

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások

A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

VERGA Veszprémi Erdőgazdaság

VERGA Veszprémi Erdőgazdaság 1 / 2 VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság 8200 Veszprém, Jutasi út 10. Domokos László úr Elnök Állami Számvevőszék Budapest Tisztelt Elnök Úr! A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

összefüggést mutat a tulajdonosok jövedelmi 30 városi vidéki

összefüggést mutat a tulajdonosok jövedelmi 30 városi vidéki 1. Bevezető A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által létrehozott és működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a 2003. évben elindította az első tényleges adatgyűjtését,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Nagygazdák és kisgazdák*

Nagygazdák és kisgazdák* Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium

Részletesebben

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE

AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a

Részletesebben

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 8. melléklet A GAZDÁLKODÁSI TERV FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által meghirdetett nyilvános termőföld-haszonbérleti pályázat keretében benyújtott ajánlatok részét képező

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe

TANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe TANYAFEJLESZTÉS 2015 -kivonat- Támogatás vehető igénybe 1. a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület), 2. a tanyák

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET

MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló

Részletesebben

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése

Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar

Részletesebben

Eredmény és eredménykimutatás

Eredmény és eredménykimutatás Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,

Részletesebben

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és

Részletesebben

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes

Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon. Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföld forgalom, termőföldpiac Magyarországon Előadó: Polyák László vezérigazgató helyettes Termőföldek árának alakulása 1998 és 2012 között TISZACASH által közvetített tranzakciók alapján (30 ha, 20

Részletesebben

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv

A HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó

Részletesebben

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete

MUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló

ELŐTERJESZTÉS. a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére. 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló ELŐTERJESZTÉS a Budapesti ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. Közgyűlése részére Az ülés időpontja: Az ülés helye: 24. április 26. délelőtt 8,3 óra 2174 Verseg, Fenyőharaszti Kastélyszálló 1. napirendi

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve egyszemélyes kft. egyszemélyes rt. egyéni cég, egyéni vállalkozó és őstermelőt is) ügyfél nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. Törvény

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére 2067-2/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S A Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28 - i ülésére Az előterjesztést készítette: Ferencz Péter ügyvezető Előterjesztő: Dr. Kelemen

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22.

Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. 1 Az MNV Zrt. szervezeti felépítése NVT Titkársága Részvényesi

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18.

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, 2014. január 18. BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Gazdálkodási terv Pápa, 2014. január 18. Tartalomjegyzék 1. Összefoglalás... 3 1.1. Cégbemutató... 3 1.2. A gazdálkodás céljai... 4 1.3.

Részletesebben

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t

VERSENYTANÁCS. h a t á r o z a t o t VERSENYTANÁCS Vj 185/2006/24. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa az Axiál Javító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, melyben további

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző

. ar 51 la Tóth János Zoltán polg~ ester jegyző Kisköre Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014(111. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonú helyiségeinek bérleti díjáról egységes szerkezet Kisköre Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

III.1/A. Alkalmassági teszt adatlap. - lakossági ügyfelek részére -

III.1/A. Alkalmassági teszt adatlap. - lakossági ügyfelek részére - III.1/A. Alkalmassági teszt adatlap - lakossági ügyfelek részére - ALKALMASSÁGI TESZT CÉLJA A Diófa Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 1027 Budapest, Kacsa u. 15-23. VI. em... 1/1.,

Részletesebben

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

J a v a s l a t a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója 2008. évi prémiumfeladatainak értékelésére és 2009. évi prémiumfeladatainak kiírására

J a v a s l a t a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója 2008. évi prémiumfeladatainak értékelésére és 2009. évi prémiumfeladatainak kiírására SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/312-250; Fax: 32/422-386; E-mail: polgarmester@.salgotarjan.hu Szám:19975-3 /2009. J a v a s l a t a Salgó

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

2011.01.01-2011.06.30. Befektetői kapcsolattartó: Nemes Attila, IT elnök. TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Társaság neve: TvNetwork Nyrt. Telefon: 890-2001 Társaság címe: 1138 Bp., Váci út 168/A Telefax: 890-1590 Ágazati besorolás: Távközlés E-mail cím: tozsde@tvnetwork.hu Beszámolási időszak: 2011.01.01-2011.06.30.

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató

Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége. Tájékoztató 12. a) sz. melléklet Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Tájékoztató a Pannónia Nyugdíjpénztár 2012-2013. évi tevékenységéről, a Pénztár előtt álló 2013-2014.évi feladatokról

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására

J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására J a v a s l a t az Önkormányzat tulajdonában álló, haszonbérlet útján hasznosított földterületek bérleti díjának megállapítására Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság Elnöke Előkészítő: PH. Településfejl.

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű

Részletesebben

SOPRON BANK BURGENLAND ZRT.

SOPRON BANK BURGENLAND ZRT. H-9400 Sopron H-9400 Sopron Kossuth Lajos u. 19, Pf. 154 Tel.: 0036/99/513-000 Fax: 0036/99/513-038 E-mail: sopronbank@sopronbank.hu Adósz.: 12951659-1-44 Bankkapcsolat MNB 19017004-00201768 www.sopronbank.hu

Részletesebben

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos:

Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: Kengyel Közgég Jegyzője Beérkezés dátuma: Átvevő: 5083 Kengyel, Szabadság út 10. Ikt.sz.: Előző tulajdonos: BEVALLÁS A MAGÁNSZEMÉLY KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Benyújtandó az ingatlan fekvése szerinti települési

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 306/2004. (XI.2.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 306/2004. (XI.2.) számú h a t á r o z a t a a Nyíregyházi Főiskolával kötendő együttműködési megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés a Nyíregyháza Megyei Jogú

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S

E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR MATEMATIKAI ÉS ÖKONÓMIAI INTÉZET E R D É S Z E T I S Z Á M V I T E L É S P É N Z G A Z D Á L K O D Á S K é z í r a t Összeállította: P r o f. D r. L e t t B

Részletesebben

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök

III. Döntési szintek. IV. Döntési hatáskörök. 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök 10. Kockázatvállalási döntési hatáskörök III. Döntési szintek A Takarékszövetkezet üzleti tevékenysége során keletkező kockázati elemek minimalizálása érdekében a döntéseket a takarékszövetkezeti hierarchia

Részletesebben