2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása
|
|
- Elemér Orosz
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. Bevezetés A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a évben elindította az első tényleges adatgyűjtését. Ez a jelentés ennek a munkának az összefoglalására szolgál beleértve az elvégzett tevékenységek leírását, a létrejött eredmények bemutatását és a jövőbeli fejlesztési lehetőségek és elképzelések összefoglalását. Az első adatgyűjtés során számos olyan tapasztalat halmozódott fel, amelyek birtokában a korábbi elképzeléseink és törekvéseink egy része más megvilágításba került, és azok felülvizsgálatára kényszerítenek minket, illetve olyan felismerésekkel is gazdagabbak lettünk, amelyekre a felmérés elkezdésekor nem számíthattunk, és újdonságként szolgál az erdőgazdálkodás egésze számára. A évi munkatervünkben foglaltak elvégzése után állíthatjuk, hogy a Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat már első adatgyűjtésével is bemutatta, hogy a magán-erdőgazdálkodás lényeges különbségeket mutat az állami erdőgazdálkodáshoz képest, ezért a kapcsolódó döntések meghozatalához a sajátosságokhoz feltáró és megfelelő részletezettségű adatokra van szükség, nem elég a korábbi ismeretek alkalmazása. 2. A magyar magán-erdőgazdálkodás erdővagyonának bemutatása 2.1. A magyar erdőgazdálkodási ágazat általános bemutatása Az erdőgazdálkodás termelési ciklusának időtartama hosszú, a gyorsan növő fafajoknál 25, sarjerdőkben és egyes fenyvesekben 40-60, a lassan növő kemény lombos fafajoknál év, esetleg több. A gazdálkodás során az emberi tevékenység és a biológiai folyamatok összefonódnak egymással. A fák növekedési, fejlődési törvényszerségeinek ismeretében lehetséges csak a hatékony termelés, amelyre jellemző, - a biológiai folyamatok uralkodó szerepe miatt - az idényszerűség. Az erdőgazdálkodásban elkövetett hiba kijavításához több évtized, esetenként egy évszázadnál hosszabb idő szükségeltetik. Mivel az erdőállományok értéke 1000 milliárd Ft körül becsülhető, az okozott kár igen tetemes lehet. Egyedülálló tulajdonsága az erdőgazdálkodásnak, hogy a 10 vagy 20 év múlva esedékes hozadéknak jelen pillanatig megtermelt része már a jelenben is kivehető, amely csábít a hozadék idő előtti kivételére. Ilyenkor a hozadék kevesebb lesz és 10 vagy 20 év múlva hiányozni fog. Ez a jelenben nagy nyereséget, a jövőben helyrehozhatatlan kárt okoz. Az ország 1,8 millió hektár erdeje gazdasági teljesítményére jellemző az APEH által közzétett, az éves adóbevallások adatait összesítő és évi adatbázis. Ez alapján erdő és fafeldolgozási ágazatok együttes részesedése a magyarországi vállalkozások összes termelési értékén belül 0,7%, körül mozog, az erdőgazdálkodási ágazat részesedése azonban csupán 0,2%. A teljes magyarországi erdőgazdálkodási ágazaton belül a termelési értéket tekintve a 19 ÁPV Rt. tulajdonban lévő állami erdészeti Rt. 60%-ot képvisel. 53
2 1. ábra Az erdőgazdálkodási és fafeldolgozási ágazat részesedése a magyar vállalkozások összes termelési értékén belül 1,00% 0,90% 0,80% 0,70% 0,60% 0,50% 0,40% 0,30% 0,20% 0,10% 0,00% erdőgazdálkodás és fafeldolgozás 19 Rt. (Forrás: KSH, és 19 Rt. éves beszámolói) A tulajdonosi-kezelői, használói viszonyok átalakulásának legfontosabb szervezeti következménye az erdőtulajdonos, az erdőkezelő (erdőgazdálkodó) és az erdészeti tevékenységet végrehajtó (kivitelező) szervezetek, gazdálkodók elkülönülése. Az erdőkezelést általában nem a tulajdonosok végzik, hanem erdőhasználó szervezetek alakultak. Az állami és a magán erdőgazdaságok tevékenységüket nagy részben önálló vállalkozók, fakitermelők, fuvarozók bevonásával végzik. Az erdészeti tevékenységet végrehajtók nagyrészt egyéni vállalkozás, mezőgazdasági kistermelés keretében, illetve gazdasági társasági formában dolgoznak. Az erdészeti támogatásokon belül az agráriummal közvetlen kapcsolatban lévő erdőtelepítés támogatása dinamikusan emelkedett 2001-től. Az erdészetben sajátos szerepet tölt be az ágazati önfinanszírozás, amely egyben gazdálkodók közötti átcsoportosítással jár. Az erdőtörvény elfogadásával a járulék kötelezettség, a saját fedezésű támogatás közel egy milliárddal nőtt, de az állami támogatás emelkedése ezt csak 2000-től követte. Az egyéb erdészeti támogatások a költségvetés szempontjából, de az agrárfinanszírozást tekintve is marginálisak. Megállapítható, hogy az ágazat alulfinanszírozott, lényegesen és indokolatlanul kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a mezőgazdaság ágazatai A magyar erdőterület szerkezetének változása Jelenlegi erdőállományunk kialakulása a XIX. század végén kezdődött. Ezt megelőzően a lakosság növekedésével a mezőgazdasági hasznosítású termőföld gyarapodásával együtt csökkent az erdők területe ban az ország erdőterülete a háború előtti 7,4 millió ha-ról 1,2 millió ha-ra csökkent, s a Kárpát-medence legkisebb fatermő-képességű sík és dombvidéki erdei maradtak vissza. Magyarországon az utóbbi fél évszázad folyamán számottevően nőtt az erdőterület, a fakészlet és a növedék megkétszereződött. 54
3 2. ábra Magyarország területi megoszlása művelési ágak szerint 2003 Művelés alól kivett 14% Nád, halastó 1% Erdő 20% Gyep 12% Kert, gyümölcsös 4% Szántó 49% Az általános európai helyzettől eltérően Magyarországon az összes erdőterület 84,9%-án lombos erdő található, a fenyőerdők területe 15,1%. Az összes élőfakészlet 85,1%-a lombos fáktól, 14,9%-a fenyőktől ered. (ÁESz 2003.) Az erdőterület 57%-át őshonos fafajok, 43%-át idegenföldi, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) vagy klónozott fajták (nemesnyárak) foglalják el. Élőfakészletben mérve az őshonos fafajok 68%-ot, a nem őshonos fafajok és fajták 32%-ot képviselnek. Továbbra is jellemző az állami erdők meghatározó szerepe, amely területi hányadát illetően a magántulajdonú erdőtelepítések következtében szolid mértékben csökken. Az állam tulajdonosi képviseletében a Kincstári Vagyoni Igazgatóság mellett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is megjelent (2002. augusztus 1-től), ha termőföld ha erdő tekintetében. Az 1996-ban a részvénytársaságok és a KVI között kötött ideiglenes vagyonkezelési szerződések nem kerületek megújításra, a 2002 tavaszán készített tervezet már az NFA megalapításával csak részben lett volna realizálható. Ez utóbbi szervezet egyelőre nem fogalmazta meg a vagyonkezelési szerződés alapelveit, előreláthatólag 2004-től kezdődően kerül sor a szerződések aláírására. A magán-erdőtulajdon kialakításánál érvényesült az elv, hogy lehetőség szerint a nagy területű, egybefüggő erdőségek állami tulajdonban maradjanak. Ezt bizonyítja, hogy amíg a köztulajdonú erdők területének 86,1%-a nagy erdőtömbben helyezkedik el és a kis erdő aránya gyakorlatilag elenyésző, addig a magántulajdon esetében a kis erdő területe meghaladja annak negyedét, ill. a 300 ha alatti erdőnagyság az 50%-ot. Az erdőtulajdonformák fafaj-szerkezete között is lényeges és folyamatosan változó különbség tapasztalható. A hosszú tenyészidejű, lombos állományok (tölgy, bükk) túlnyomórészt állami tulajdonban, amíg az akác, nemes nyár és egyéb lágy lombos erdők 50-60%-a magántulajdonban van. Ezt az arányt erősíti a jelenlegi erdőtelepítések fafajösszetétele is, amelyben a gyorsan növő fafajok 80%-os területi arányt foglalnak el és 2002-ig alapvetően magántulajdonú földterületen valósultak meg. A gazdálkodói szerkezetre továbbra is jellemző a működésképtelen magántulajdonú erdők magas aránya, amely a tulajdon feletti rendelkezési jog nehézkes megvalósításával, a tulajdonosi kör döntésképtelenségével, a jogi és gazdasági környezet szabályozási 55
4 problémáival kapcsolatos. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a magántulajdonú erdők kialakulásakor rendkívül kedvezőtlen birtokszerkezet keletkezett, amely során az erdőgazdálkodás alapvető érdekei nem érvényesültek. Ebből az alaphelyzetből elmozdulni igen nehéz, teljes rendezettség elérése a konszolidált tulajdonszerkezetű országokban sem realizálódik, hazai viszonylatban reálisnak látszik e szegmens esetében a 70-80%-os rendezettség, amelynek a bekövetkezése csak hosszú évek múlva valósulhat meg. Jelenleg gazdálkodó nélküli ha magánerdő, amely a teljes üzemtervezett terület 15,6%-át teszi ki. 30% 3. ábra Ábra Az erdőállomány szerkezete (%) Állami erdő 1139 e ha Magán erdő 496 e ha Rendezetlen 306 e ha 25% 9,8% 20% 6,3% 15% 6,4% 10% 11,2% 14,9% 3,9% 6,0% 15,6% 5% 4,7% 4,0% 4,3% 1,5% 3,7% 2,5% 5,4% 6,0% 0% Hosszú vágáskorú Közepes vágáskorú 0,4% 0,8% 1,4% Rövid Hosszú Közepes vágáskorú Jó vágáskorú vágáskorú Közepes Gyenge Rövid vágáskorú Rendezetlen Az elmúlt 5 év erdőgazdálkodásának legfontosabb összefoglaló adatait az Állami Erdészeti Szolgálat és az Erdészeti Hivatal közlései alapján mellékeljük. Megállapítható, hogy az erdők rendeltetéseinek változása (a védett erdők fokozódó aránya), és az utóbbi két év magasabb erdőtelepítési tevékenységének kivételével -, amely a magán erdőgazdálkodást érinti (2001/2002 tenyészeti évben 754,5 ha állami szervezetek által végzett első kivitel) - a változások nem meghatározóak. 56
5 1. Táblázat A kezelt erdők kiemelt mutatói Megnevezés M.e Állami tulajdonú erdők aránya % Magántulajdonú erdők aránya % Közösségi tulajdonú erdők aránya % Működőképes magántulajdonú erdők aránya a 2. pont alattiból % Erdőgazdálkodás alá vont terület ezer ha Faállománnyal borított terület ezer ha Az erdők élőfa készlete millió m Fakitermelés az erdőtervi lehetőség arányában % Tényleges fakitermelés em Erdőfelújítás első kivitel ezer ha 20,1 18,9 20,3 21,9 22,3 11. Befejezett ezer ha 20,9 20,8 19,9 20,1 20,0 12. Kötelezettség alá vont terület ezer ha 112,9 111,8 114,2 115,4 117,4 13. Hátralék ezer ha 11,4 13,8 14,1 13,00 12,5 14. Tisztítás és törzskiválasztó gyérítés területe az erdőtervi előírás arányában % Növedék fokozó gyérítés területe % az erdőtervi előírás arányában 16. Erdőtelepítés első kivitel ezer ha 8,2 8,7 9,8 15,4 15,2 17. Befejezett ezer ha 6,3 7,9 6,9 7,6 8,6 18. kötelezettség alá vont terület ezer ha 27,9 28,7 31,3 36,7 42,6 19. Hátralék ezer ha 1,8 1,7 1,4 1,3 1,3 20. Törzsültetvények területe ezer ha 4,7 4,7 4,5 4,8 4,9 21. Szemlézett szaporítóanyag Millió db Állami szektor aránya a szaporítóanyag termelésben Forrás: FVM Erdészeti Hivatal, %
6 2. Táblázat Az erdőgazdálkodás kiemelt mutatói: Sorszám Egyéb részlet % Erdőtervezett terület Erdőgazdálkodó Fával borított Összesen Gazdasági erdő Egyéb erdő (c+d+e) a b c d e 11 EG Rt-k , , , ,9 49,7 12 HM Rt-k 4 734, , , ,9 4,6 15 MG Rt-k , ,4 779, ,4 1,0 16 Vízügyi szervek 511, , , ,4 0,7 17 HM szervek 324, , , ,4 0,4 18 KvVM szervek 1 836, , , ,1 1,3 19 Egyéb áll. Erdők 4 810, , , ,7 0,6 1 Állami szervek összesen , , , ,8 58,3 21 Önkorm. Erdők 4 676, ,9 662, ,6 0,6 26 Egyházi erdők 31,9 19,5 1,8 53,2 0,0 27 Alapítványi erdők 4,5 59,3 3,3 67,1 0,0 28 Egyesületi erdők 0,6 38,7 1,3 40,6 0,0 29 Egyéb erdők 404,6 689,8 37, ,7 0,1 2 Közösségi összesen 5 118, ,2 706, ,2 0,7 1+2 Köztulajdon összesen , , , ,0 59,0 31 EB társulás , , , ,9 6,3 32 Erdőszövetkezet , ,4 295, ,1 0,6 37 Szövetkezet , , , ,2 1,6 39 Egyéb gazd. társ , , , ,3 4,2 3 Társult összesen , , , ,5 12,7 41 Természetes személyek , , , ,5 12,7 4 Magán gazd össz: , , , ,0 25,4 3+4 Gazdálkodók össz , , , ,0 84,4 9 Gazdálkodó nélküli , , , ,0 15,6 összesen 1-9 MINDÖSSZESEN , , , ,0 100,0 % 60,2 33,0 6,8 100,0 Forrás: FVM Erdészeti hivatal, ha Az erdőterület és az élőfakészlet fafajcsoportok szerinti megoszlásának változása Az ország erdeinek élőfakészlete 333 millió m 3, anyagi értéke meghaladja az ezer milliárd Ftot. Az elmúlt fél évszázadban évi 150 millió m3-ről a több mint duplájára emelkedett. Az élőfakészlet növekedésének legfőbb oka, a nagyarányú erdőtelepítési program végrehajtása, illetve kiemelt erdészetpolitikai irányelvként alkalmazott erdőszerkezet átalakítás, amely főként a sarjeredetű keménylombos állományok visszaszorítását célozta. Az as időszakban is növekedett az élőfakészlet, amelynek alakulásában az időszakban elvégzett erdőtelepítéseken túlmenően az átalakulás során elmaradó fakitermelések is jelentősen közrejátszottak. Az élőfakészlet 85%-át a lombos fafajok alkotják, amelyben a tölgy fafajcsoport 26%-os aránya kiemelkedő, míg a további sorrend: fenyők: 15%, cser: 58
7 13%, bükk és akác 12-12%, nyárak 6%. Főleg az erdőtelepítések nagy arányára vezethető vissza, hogy magas a 0-20 (32%) és a éves korosztályok aránya (29%). Az élőfakészlet ebben a vizsgált időszakban is növekedett amely a magánerdők csekélyebb mértékű használatával illetve az állami erdőkben a fakitermelési lehetőség csökkenő mértékű kihasználásával kapcsolatos. Ez utóbbi számos okra vezethető vissza, de ezek közül meghatározó a természetvédelmi korlátozások akkumuláló hatása. Az élőfakészlet növekedés nem ítélhető meg egyértelműen pozitívan, hiszen a lehetséges de ki nem termelt faanyag lábon jelentősebb értékvesztés nélkül csak korlátozott ideig tartható fenn, negatív vágásérettségi mutatójú, vagy az ökonómiai vágáskortól való eltérés (a vágáskorok jelentős kitolása) a megtermelt faanyagról való lemondást jelenti, ami nemzetgazdasági szinten veszteségként jelentkezik. Az erdőterületek növekedésének hatása az élőfakészletre pozitív. Fatermőképesség A magántulajdonú erdők magasabb fatermőképessége a gyorsan növő lágy lomb és az akác fafajok területi részarányából ered. Az erdők 41,8%-a jó, 54,6%-a közepes és 3,6%-a sorolható a gyenge fatermőképességi csoportba. 3. Táblázat A termőhely fatermőképessége tulajdonformák szerint Megnevezés Fatermőképességi csoportok JÓ Közepes Gyenge Összes Fatermőképesség ezer ha ezer m 3 m 3 /ha Állami erdő 480,3 517,5 40,2 1038, ,3 Közösségi erdő 6,0 9,8 0,8 16, ,3 Összes köztulajdonú 486,3 527,3 41,0 1054, ,3 Magántulajdonú erdő 161,2 259,9 12,2 433, ,8 Rendezetlen tulajdonú 96,3 183,8 10,6 290, ,3 Országos összesen erdő 743,8 971,0 63,8 1778, ,4 % 41,8% 54,6% 3,6% 100% Erdőfelújítás, fahasználati tevékenység változása Erdőfelújítás Az elmúlt évben országosan ha erdőfelújítási kötelezettség keletkezett, ami magasabb az elmúlt tíz év átlagánál ( ha), de közel azonos az előző év hasonló adatával. Az összes kötelezettség növekvő tendenciájú, A fával borított területhez ( ha) képest a kötelezettség ( ha) nem változott: 6,4%, amely mutató kielégíti a tartamos erdőgazdálkodás követelményeit. Az üres területek változásai az elmúlt három évben: 2000: ha, 2001: ha, 2002: ha, azaz csökkenő tendenciájú és a HM szektor kivételével mindenütt hasonló irányú. Az üres területek és a belépő kötelezettség arányában szembetűnő eltérések mutatkoznak: Az ÁPV Rt. részvénytársaságok esetében ez a mutató 19%, a magánszektornál viszont 92%! A magánszektorban közel egy évi vágásterületnek megfelelő területen nem indult el a felújítás, amelynek okait a következő főbb tényezőkre vezethetjük vissza: 59
8 - A felújítást megelőzően az erdőgazdasági Rt-k 30%-ban felújítóvágásos, és 70%-ban tarvágásos módszert alkalmaznak, míg a magánszektor döntően (94%) tarvágást alkalmaz. (Ez utóbbi visszavezethető a magán-erdőállomány szerkezeti tulajdonságaira (Gyorsan növő lágy és kemény lomb magas aránya). - Az erdőgazdasági erdőkben rendszerint egy éven belül elvégzik az első kivitelt, míg a magánszektor kivárja az erdőtörvényben biztosított határidőt (később és magasabb szinten áll be az egyensúly). - Magánerdők esetében igen magas a harmadik évben is üres terület aránya. Mennyisége évek óta meghaladja a ha-t, ami a szektorhoz tatozó üres terület 55-60%-a. Időben ennek keletkezése a rendszerváltást követő időszakra vezethető vissza, az elhúzódó kárpótlásokra és az osztatlan közös tulajdon magas aránya miatti gazdálkodó nélküli területek kiugró mértékére. Megoldást jelenthet új erdőgazdálkodó kijelölése, illetve a területek gazdálkodásra alkalmatlansága esetén azok művelési ágból való kivezetése. Az erdőfelújítás és erdőfelújítást pótló telepítés első kivitelének éves teljesítése ha volt 2002-ben, az aktuális kötelezettség 105%-a, amely ha-ral meghaladja az elmúlt 10 év átlagát és 341 ha-ral magasabb az előző évinél is. Nőtt a természetes mag aránya 15-ről 16%-ra, ami az erdészeti Rt-k esetében 27%-t tesz ki az állami szektorra vonatkoztatva. A befejezett erdőfelújítás éves teljesítménye 2002-ben ha, ami elmarad az elmúlt 10 év ha-os átlagától. A befejezett erdősítés 11%-a természetes mag, 38%-a sarj, a mesterséges erdőfelújítás aránya 51%. A sikeresség is kis mértékben (1%-al) növekedett az elmúlt évhez viszonyítva. Az erdőfelújítások egyensúlyi helyzetére jellemző, hogy az első kivitelek mennyisége meghaladja a belépő kötelezettségeket, a korábbi lemaradásokat még nem sikerült felszámolni, de az egyensúlyi állapot fokozatosan javul. Az erdőgazdasági Rt.-k esetében ez már 1995-től stabilnak mondható, míg a magán-erdőgazdálkodók esetében az egyensúly nem áll fenn: a belépő kötelezettség 2002-ben ha volt, a befejezett erdősítés ha-jával szemben. Fahasználat Hazánkban a fakitermelési tevékenység is részletesen szabályozott, a tíz évre szóló erdőtervekben meghatározott előírások szerint történik. Ezen előírások teljesülése a következő volt az elmúlt időszakban: Megnevezés Fakitermeléssel érintett összes terület Kitermelt bruttó fatérfogat Ezer ha Erdőterv %-ában Ezer m 3 Erdőterv %-ában évek átlaga évek átlaga 85 n.a évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény évi tény Forrás. FVH Erdészeti Hivatal
9 Látható, hogy az erdőgazdálkodók az üzemterv lehetőségeit nem használták ki, az élőfakészlet és annak kitermelhető részében a tartalékok tovább növekedtek. A gazdálkodói csoportokban a fakitermelési teljesítés eltérő, 2002-ben az Eg. Rt-k esetében 87%, HM Rt-nél 99%, A többi állami szektor 67%-os, a közösségi szektor 50%, A magánszektor 58%-ot teljesített Igen lényeges különbség mutatkozik az erdőgazdasági Rt.-k és az egyéb gazdálkodók között. A magánszektor a tulajdoni helyzet rendezetlensége és esetenként az erdészeti szakember hiánya miatt nincs abban a helyzetben, hogy éljen a kitermelhető készlet nyújtotta lehetőségekkel. Ennek következménye a faanyag felhalmozódása, amely automatikusan nem jelenti annak egy későbbi időpontban való ésszerű hasznosítását. Mindenesetre a megnövekedett lehetőség a jövőben a magánszektor erőteljesebb fakitermelési tevékenységét prognosztizálja. Jelenleg azonban a fennálló akadályozó tényezők nem teszik lehetővé a felhalmozódott alapanyag hasznosítását. A tisztítások az állománynevelés szakszerű végrehajtása érdekében elengedhetetlenek. Célja a kedvező állományszerkezet rendeltetésszerű kialakítása, az elegyarány szabályozása, amelynek elvégzéséért a gazdálkodó a jelenlegi rendszerben állami támogatásban részesül. Az állami erdőgazdasági Rt-k teljesítése ezen a területen mind mennyiségében, mind minőségében jónak mondható, 2000-ben területben 100%, fatérfogatban 80%-os volt a teljesítés, ellentétben a magánszektor 45%-os területi és 57%-os mennyiségi teljesítésével szemben. Ez utóbbi komoly problémája a magyar erdőgazdálkodásnak, hiszen az erdőszerkezet jövőbeni kialakításában fontos szerepe van a megfelelő időpontban és minőségben elvégzett tisztításoknak. A növekvő előírások és az elmúlt évek elmaradásai miatt a tényleges teljesítményeket növelni szükséges. Komoly problémát jelent a fenyő tisztítási anyag kihordásának és megsemmisítésének elmaradása elsősorban állomány-egészségügyi szempontok miatt. A törzskiválasztó gyérítés esetében a teljesítés az elmúlt időszakban a tisztításokhoz volt hasonló (Eg Rt-k 88, és 80%, míg a magánszektor 75 és 72%), országosan 75% területbeni és 72% fatérfogatbani teljesítés történt. A növedékfokozó gyérítések esetében bár az erdőtervi lehetőség az előző évihez képest 64 ezer m 3 -rel csökkent a teljesítés növekedett. A magánszektor ezen a területen is jelentősen elmarad a lehetőségeitől (2002: 50 és 48%). Az ÁPV Rt. részvénytársaságok 100%- és fatérfogatban 94%-ban teljesítettek. Az Országos érték: 85 és 82%. Kirívó szakszerűtlenség csak néhány esetben fordult elő, nem jellemző a túlhasználat, a visszamaradó állomány törzs sérülései esetenként tapasztalhatók. Az erdei haszonvételek közül a legjelentősebb a véghasználati fakitermelés, amelynek magyarországi gyakorlata tarvágásra és felújítóvágásra oszlik. Az előbbi esetében a kitermelést követően az erdőfelújítás mesterséges erdősítéssel, vagy sarjadztatással történik, míg felújító vágások esetében az új állomány az idős fák magjáról történik. A fakitermelési módok alkalmazásának lehetősége számos tényező függvénye, a fafaj, termőhelyi tényezők, magtermés, egyéb speciális körülmények befolyásolhatják. Az utóbbi időszakban a tarvágás a társadalom és ezen belül a környezetvédők részéről erős kritikával illetett, annak a növényzetre és a termőhelyre gyakorolt lehetséges káros hatásai miatt. A tarvágások visszaszorítását elsősorban az erdészek szorgalmazták, jelenleg is az egyik legfontosabb erdészetpolitikai cél a felújítóvágások arányának növelése, de tudomásul kell venni a jelenlegi állományszerkezet és főleg hazánk termőhelyi adottságai miatti korlátokat. 61
10 4. Táblázat 2002-ben a véghasználati fakitermelés a táblázat szerint alakult: Véghasználati fakitermelés ezer m 3 -ben Gazdálkodó Erdőtervi lehetőség Teljesítés Arány % ezer ha ezer m 3 ezer ha ezer m 3 ha m 3 ÁPV RT. Eg HM Rt.-k Többi állami szektor Közösségi szektor Magánszektor Összesen: Forrás. FVH Erdészeti Hivatal 2003 A véghasználatban nem voltak az elmúlt időszakban markáns változások. A felújító vágások végrehajtása során kitermelt faanyag fatérfogata az összes véghasználati fatérfogat 26%-a, redukált területe pedig 17%-a volt, lényeges változások ezen a téren sem következtek be. A felújítóvágások növelésének erdőtervi lehetőségei fennállnak, korlátai azonban a magas vadlétszám és a kedvező magtermés hiánya következtében jelenleg nem teszik lehetővé részarányának a markáns növelését. Fafajcsoportonként vizsgálva a fakitermelést megállapítható, hogy jelentős tartalékok akácból halmozódtak fel, tölgy esetében viszont ez az egészségügyi okok miatt csak látszólagos. Kiemeljük azonban, hogy a magyar erdőgazdálkodásban túlhasználat egyik fahasználati mód esetében sem történt, nem érintett egyetlen fafajcsoportot sem, a tartamos gazdálkodás alapvető feltételei teljesültek, az e téren tapasztaltható erős kritikák a társadalom laikus, a tényeket nem ismerő csoportjai részéről nem állják meg a helyüket és szakszerű érveléssel visszautasíthatók. Különösen érvényes ez a megállapítás az állami erdőket kezelő ÁPV Rt. részvénytársaságokra. Erdőtelepítés Az FVM és 2010 között új erdőtelepítési programot indított, amely és 2002 évekre 15 ezer ha új erdő létesítését irányozta elő évi millió Ft biztosítása mellett. Ebből az összegből kellett fedezni a korábbi évek folyamatban levő erdőtelepítéseinek ápolási, pótlási költségeit, a befejezésre kerülő erdők értéknövekedését, az erdők közjóléti funkcióit növelő műszaki létesítmények fejlesztési költségeit, illetve az erdőszerkezet átalakítás költségeit is. Az erdőtelepítési igény az elmúlt időszakban fokozatosan növekedett, 2001-ben és 2002-ben meghaladta a 16 ezer ha-t. Az erdőtelepítési tevékenység 2001-ben az előző évihez képest több mint 5000 ha-ral növekedett, majd a terv 2002-ben is teljesült ( ha). Az utóbbi két év magasabb erdőtelepítési teljesítménye a költségvetési források bővülésével magyarázható, jelezve, hogy az erdőtelepítési programok üteménél a tényleges források biztosítása a legmeghatározóbb tényező ben az erdőgazdálkodói szektorcsoportok szerinti teljesítés az alábbi volt: állami erdőgazdálkodók 766 ha, közösségi gazdálkodók 401 ha, társult magán-erdőgazdálkodók ha, míg az egyéni erdőgazdálkodók: ha. Az állami szektorban kivitelezett erdőtelepítés az összesnek csupán 5%-a (Forrás: FVM Erdészeti Hivatal 2003). 62
11 A több mint 90%-ban magán tulajdonú területen megvalósult erdőtelepítések uralkodó fafajai az akác és a nyár, de tendenciájában növekszik a tölgy részaránya, ami kedvező jelenségnek mondható. Az akác részaránya 4%-kal csökkent a 2000 évihez viszonyítva ben az első kivitel célállományok szerinti megoszlása: tölgy 20%, Cser és egyéb keménylomb 6%, akác 33%, nemes nyár 31%, hazai nyár és egyéb lágy lomb 9%, fenyő 1%. 63
12 2.2. A magán-erdőgazdálkodás erdőtulajdonosi szerkezete A magán-erdőgazdálkodás egyik kiemelt mutatója a tulajdonosi birtokméret: az Erdészeti Hivatal információ szerint mintegy negyedmillió erdőtulajdonos van Magyarországon. Az erdőtulajdonosok nagyon heterogén csoportot alkotnak, összefoglaló jellemzésük csak korlátozott mértékben lehetséges. A tulajdonosok fontosabb szociológiai jellemzői a kor, iskolai végzettség, lakóhely. Hasonlóképpen lényeges a birtokméret és a birtokolt erdőállomány jellege. Vizsgálható továbbá, hogy a lakóhely milyen mértékben determinálja a mezőgazdasághoz való viszonyt, a foglalkozást és az erdőgazdálkodásban elfoglalt szerepet. Kérdésként merülhet fel az is, hogy lehetséges-e egységesen a magán-erdőgazdálkodást vizsgálni, vagy kedvezőbb különböző tulajdonosi csoportok elkülönítése. A nagyfokú heterogenitás mindenképpen szükségessé teszi további csoportok képzését. A legfontosabb csoportképző jellemző hagyományosan a tulajdonos birtokának nagysága. Ezen túlmenően azonban jelentős különbségek tapasztalhatók a városi és falusi erdőtulajdonosok között. Ennek alapján igazolható, hogy vidéki és városi tulajdonosok igényei, szándékai az erdővel kapcsolatosan jelentősen különböznek. Mértékadó vélemények szerint erdőtulajdonosok mintegy egyharmada városi, kétharmada vidéki lakos. A kutatások adatai megerősítik a korábbi feltételezéseket, mely szerint a tulajdonosok fele 50 évesnél idősebb. Ezen belül a falusi tulajdonosok inkább a 60 éves, a városi tulajdonosok főként az 50 éves korosztályhoz tartoznak. A negyven év alatti korosztály csak nagyon korlátozott mértékben jelenik meg az erdőtulajdonosok között. Az öröklés és birtokeladás hatására az idős korosztály túlsúlya, noha még mindig jelentős, de csökkentő tendenciát mutat. A birtokszerzés mértékét jelentősen befolyásolhatja a lakóhelyen töltött évek száma. A tendencia mögött jelentős részben az életkor és a földhöz jutás összefüggése húzódik meg: az idősebbek jóval nagyobb arányban jutottak földhöz és erdőhöz, mint a fiatalabb korosztályok. Az erdőhöz jutás módját tekintve vidéki lakosok esetén a kárpótlás és a részarány-tulajdon nevesítése megközelítőleg egyező arányú. Az erdőhöz jutás módjai közül a városi erdőtulajdonosok számára meghatározó volt a kárpótlás. Az egyéb tulajdonszerzés szinte kizárólag öröklést jelöl. A lakosság erdőbirtok-szerzését alapvetően a múlthoz való kötődés, a megkapott kárpótlási jegy hasznosítása motiválja. Ezen belül a lakóhely szerinti eltérés jelentős különbségeket mutat: A vidéki lakosság számára az erdőhöz jutás elsődleges indokai: a hagyomány, a természetszeretet és a tűzifa. Ezek egyúttal az erdőkép elsődleges elemei is. A városi erdőtulajdonosok esetén a tulajdonszerzés indokai összetettebbek, mint a falusi erdőtulajdonosok esetén. A meglévő kárpótlási jegy befektetése a kézenfekvő indok, legalábbis a tulajdonosok mintegy 40 százaléka szerint. Ezen túl viszont már jóval árnyaltabb a kép, mivel az egyes, a kérdőív által felajánlott tulajdonszerzési okok megközelítőleg azonos arányban találhatók meg a válaszok között. Az előzetes várakozásoknál alacsonyabb a természetszeretet, míg magasabb a hosszú távú gazdálkodás igénye és a tűzifa, mint tulajdonszerzési indok aránya. 64
13 Az iskolai végzettséggel összehasonlítva megállapítható, hogy amíg az alacsonyabb végzettségűek főként a kárpótlási jegy befektetése és a családi hagyományok folytatásában látják a tulajdonszerzés okait, addig a felsőfokú végzettségűek szinte minden szempontot közel ugyanolyan arányban említettek. Tehát főként a felsőfokú végzettségűek azok, akik az erdőtulajdonlás során egyéb szempontokat is figyelembe vesznek. A tulajdonviszonyok kialakulatlansága, a tulajdonszerzés buktatói és egyes esetekben az erdő és a lakóhely közötti nagy távolság következtében feltételezhető, hogy az erdőhöz való kötődés meglehetősen alacsony. A kutatási adatok ennek ellenére azt igazolják, hogy az erdőhöz való kötődés meglehetősen magas nem csak az erdőtulajdonosok, de lakosság körében is, tulajdonviszonyoktól függetlenül. A kötődés egyaránt erős általában a lakóhely, illetve az erdők iránt is. Egyértelműen bizonyítható, hogy nagyobb erdővel rendelkező tulajdonosok egyéb jövedelme is magasabb. A különbség nyilvánvalóan nem az erdőből származó jövedelem különbségén alapul, hanem valószínűsíthető, hogy a magasabb jövedelműek érdekérvényesítő képessége (pl. a kárpótlás során), vállalkozói hajlama, tájékozottsága szintén magasabb. Tekintettel arra, hogy az erdőtulajdonosok többsége vidéki lakos, akik meglehetősen kedvezőtlen jövedelmi körülmények között élnek, így feltételezhető, hogy a tulajdonosok elsősorban gazdasági szempontból értékeik erdeiket. A tulajdonosok értékelése során azonban a nem gazdasági hasznok minden esetben megelőzik a gazdasági hasznokat. Ez az eredmény azt igazolja, hogy a magán-erdőtulajdonosok ökonómiai racionalitása - gazdasági hasznosítás iránti törekvése - meglehetősen csekély. A gazdasági funkciókon belül elsődleges az erdő vagyonképző szerepe. A jövedelemszerzés, illetve faanyag biztosítása lényegesen alacsonyabb jelentőséggel bír a tulajdonosok számára. Nem vitatható, hogy bizonyos mértékű információra az erdőtulajdonosoknak szükségük van az erdejükkel, az erdőgazdálkodással és az erdőgazdálkodás jogi, intézményi, hatósági kereteivel kapcsolatosan, hogy képesek legyenek az erdőtulajdonlással kapcsolatos feladatok ellátására. A tulajdonváltás rövid időléptéke, a tulajdonosok nagy száma, a birtokok elaprózódottsága következtében feltételezhető, hogy a tulajdonosok rendkívül különböző, de általában véve alacsony információs szinttel rendelkeznek. Az ismeretek szintjének értékelését nehezíti az a tény, hogy a kapcsolódó kutatásokban egyszerre jelennek meg gazdálkodók és tulajdonosok, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek és általános iskolai végzettséggel rendelkező nyugdíjasok. Az értékelés során az alapvető gondot az okozza, hogy a szükséges információk szintje egyénenként változó, valamint annak értékelése nagyon szubjektív. Ennek ellenére határozottan megállapítható, hogy minden harmadik tulajdonos az elemi ismeretekkel sem rendelkezik. A konkrét ismeretekkel kapcsolatban azonban a tájékozottság általában alacsony. Az Erdőfelügyelőséggel kapcsolatban a tulajdonosok túlnyomó többségének vannak ismeretei, a megkérdezetteknek csak csakély része nyilatkozik kedvezőtlenül, egytizedük a falopás megszüntetését, az erdő őrzését tekinti a felügyelőség feladatának. A fennmaradó többség a tényleges feladatok valamelyikét emeli ki: ellenőrzés, szakmai irányítás, erdőirtás megakadályozása a gyakoribb kulcsfogalmak. Az üzemtervezés tényével ellenben csak a tulajdonosok harmada van tisztában, a tulajdonosok nagy része nem tud különbséget tenni hatóság és erdőgazdaság, felügyelet és erdőrendezés között. 65
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a 2009. évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján Tovább gyarapodott a magyar erdővagyon az elmúlt évben. Az erdők területe 4 535
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenA MAGÁN-ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZEKTOR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőgazdálkodási és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola Erdővagyon-gazdálkodás (E3) program Schiberna Endre doktori szigorlatának írásbeli dolgozata A
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenAGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK. 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 pont)
Mezőgazdasági üzemek AGRÁRJOG I. KOLLOKVIUMI KÉRDÉSEK 1. Határozza meg a mezőgazdasági üzem földforgalmi törvény szerinti fogalmát! (2 2. Melyek a mezőgazdasági üzem fogalmához tartozó termelési tényezők?
RészletesebbenÚj erdőtörvény. Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Új erdőtörvény Kiss János Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti erdőprogram 2006-2015 A Nemzeti Erdőprogram egy országosan elfogadott, az ágazatok közötti tervezési folyamat eredményeként
RészletesebbenA magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében. 2015. május 16. Túrkeve
A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében 2015. május 16. Túrkeve A magyar faipar jövőjének meghatározója a magyar erdő Megfelelő minőségű alapanyag biztosítása a magyar erdőkből
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
Részletesebben1. Értelmezõ rendelkezések. 2. A támogatás jellege és tárgya
MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 51. szám 8813 A vidékfejlesztési miniszter 41/2012. (IV. 27.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdõterületeken történõ gazdálkodáshoz
RészletesebbenÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ISMERTETŐ 2019 A Magyar Nemzeti Bank új statisztikai kiadványt jelentetett meg, amely
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti célú támogatási rendeletek módosításáról
VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Ikt.szám: XXIV1514/3/2010 Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2010. november 16-án ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a nemzeti hatáskörben
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
Részletesebben144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet
144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A
RészletesebbenRészarány-rendezés erdőértékelési problémái
Részarány-rendezés erdőértékelési problémái Mizseiné dr. Nyiri Judit főiskolai docens NYME Geoinformatikai Főiskolai Kar 1. Bevezetés A közelmúltban megjelent Agrár- és Vidékfejlesztés Nemzeti Stratégiában
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenFiatal gazdák az állami. Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár
Fiatal gazdák az állami földbérleti rendszerben Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár A magyar mezőgazdaság számára a legfontosabb piac a helyi és a hazai piac. Olyan fejlesztések és beruházások
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /. (..) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter. rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
RészletesebbenA NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI
A NEMZETI FÖLDALAP VÁLTOZÁSAI Fiatal Gazda Konferencia Budapest, 2011.02.25. Dr. Sebestyén Róbert NFA NEMZETI FÖLADALAPLKEZELŐ SZERVEZET (NFA) A Nemzeti Földalap (visszatekintés) A Nemzeti Földalapkezelő
RészletesebbenBruttó hazai termék (GDP) volumenindexe. 1960=100 Éves változás 85 1960. 1964. 1968. 1972. 1976. 1980. 1984. 1988. 1992. 1996. 2000. 2004.
1. oldal MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 24. január 1. 1.836,4 ezer ha erdő, ami 19,7-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 24. január 1-én 1,1
RészletesebbenAZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) május 10.
AZ ÁLLAMI FÖLDVAGYON- GAZDÁLKODÁS (Mátraháza) 2017. május 10. Nemzeti Földalapkezelő Szervezet A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hozta létre és ez a törvény adja meg az NFA működésének
RészletesebbenVáros Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról
Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/124, 125, 133 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: beruhazas@pmh.biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Iktatószám: Tárgy: Ügyintéző:
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenAz állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály
Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, III. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1118,6 milliárd Ft
Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. III. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 2018. III. negyedévének
RészletesebbenPest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete
www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási
RészletesebbenÁllami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában. Országos Erdészeti Egyesület. Ormos Balázs főtitkár
Állami erdőgazdálkodás, természetvédelem az Országos Erdészeti Egyesület programjában Ormos Balázs főtitkár Országos Erdészeti Egyesület EFDSZ-WWF szakmai fórum, BUDAPEST 2006.február 1. Az előadás forrása:
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az élelmiszer-gazdaság társadalmi- gazdasági szerkezetének változásai és
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenI. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.
A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete. 1. Értelmező rendelkezések
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2010. (.) FVM rendelete az erdőgazdálkodás szakszerűségének biztosítása érdekében végzett erdészeti szakirányítási tevékenységhez nyújtott csekély összegű
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenTANYAFEJLESZTÉS 2015. -kivonat- Támogatás vehető igénybe
TANYAFEJLESZTÉS 2015 -kivonat- Támogatás vehető igénybe 1. a tanyák, valamint az alföldi tanyás térségek megőrzését és fejlesztését célzó települési és térségi fejlesztésekhez (1. célterület), 2. a tanyák
RészletesebbenNagygazdák és kisgazdák*
Raskó György Nagygazdák és kisgazdák* Helyzet- és jövőkép az agrárgazdaságról *Gazdaságpolitikai választások, GKI konferencia 2005 november 8. Húzóerő-e az agrárszektor Magyarországon? Nem Az agrárium
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban
A természet útmutatásának és az emberi cselekvésnek tudatos összehangolása szükséges. (Krutsch, 1942) A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban Czirok István osztályvezető
Részletesebben35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni
35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenI/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése
I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,
RészletesebbenMinisztériumi szervezeti felépítés
Az erdészeti ágazat irányítása - változások Az erdészeti politika aktuális kérdései Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár Minisztériumi szervezeti felépítés Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Miniszter
RészletesebbenBaksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely. Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt
Baksay Gergely - Benkő Dávid Kicsák Gergely Magas maradhat a finanszírozási igény az uniós források elmaradása miatt A költségvetés finanszírozási igénye 2016 óta folyamatosan meghaladja az ESAdeficitet
RészletesebbenErdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet
M Ű K Ö D É S H A T Á S O K Á L T A L Á N O S Nyugat-Magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, I. ERDŐGAZDÁLKODÓK SZÁMÁRA NYÚJTOTT SZAKTANÁCSADÁS Támogatási kérelem beadásának éve:... Mekkora a teljes erdőgazdálkodói
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter./.... (..) VM rendelete a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
RészletesebbenA szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások
A szociális szövetkezeteket érintő pénzügyi-számviteli szabályok és azokat érintőmódosulások Szombathely, 2013. május 6. Készítette: Berényiné Bosch Cecília 1 Alapítási, bejegyzési eljárás jogi szabályai
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenOptimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban
Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenA december 31- i állapot szerinti az önkormányzat tulajdonában álló 1324 db-os
Tisztelt Képviselő-testület! A 2016. december 31- i állapot szerinti az önkormányzat tulajdonában álló 1324 db-os bérlakás állományból, 315 db lakás költségelven van bérbe adva, a teljes lakásállomány
Részletesebbenösszefüggést mutat a tulajdonosok jövedelmi 30 városi vidéki
1. Bevezető A Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézete által létrehozott és működtetett Magán-erdőgazdálkodói Tesztüzemi Hálózat a 2003. évben elindította az első tényleges adatgyűjtését,
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az
RészletesebbenERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség: lomniczi.gergely@pprt.hu
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA I. FÉLÉV BUDAPEST AUGUSZTUS
TRENDRIPORT 2019 A HAZAI FÜRDŐÁGAZAT TELJESÍTMÉNYÉNEK VIZSGÁLATA 2019. I. FÉLÉV BUDAPEST 2019. AUGUSZTUS Tartalom Összefoglaló... 2 Részletes elemzések... 3 1. Az értékesítés nettó árbevételének változása
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA
ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet
RészletesebbenMezőgazdasági számla
3. előadás Mezőgazdasági számla Megnevezés Folyó alapáron 2009 2010 2011 +) Gabonafélék (vetőmaggal) 393 047 458 021 679 591 Ipari növények (hüvelyesekkel) 151 957 159 261 248 061 Takarmánynövények 42
RészletesebbenAz agrárgazdaság hitelezési folyamatai I. negyedév
Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai- 218. I. negyedév Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) 218. I. negyedévének végére az előző negyedévhez képest
RészletesebbenPROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA
PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és
RészletesebbenTovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya. Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai III. negyedév
Tovább nőtt a mezőgazdaság hitelállománya Az agrárgazdaság hitelezési folyamatai 17. III. negyedév I) Az agrárgazdaság (mezőgazdaág és élelmiszeripar) hitelállományának alakulása Az agrárgazdaság hitelállománya
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenAz erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása
Az erdőtörvény felülvizsgálata és módosítása Dr Bitay Márton államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Állami Földekért Felelős Államtitkárság 2016. március 22. Az erdő, a széles körű ökoszisztéma szolgáltatásai,
RészletesebbenEredmény és eredménykimutatás
Eredmény és eredménykimutatás Eredmény Eredmény Az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. Nyereség Veszteség 0 A hozam - bevétel A létrehozott teljesítmények várható ellenértéke Az értékesített,
RészletesebbenFAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet
FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet Az EMVA tengelyei A mezőgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének növelése. A természeti környezet és
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenA földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében
A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék
RészletesebbenNagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról
Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenGazdasági társaságaink
A társaságok működését, gazdálkodását jelentősen meghatározta a Bv. Holding Kft. megalapítása, amely a társaságok részvételével létrehozott Bv. Holding elismert vállalatcsoport uralkodó tagja lett. A fogvatartottak
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenPiackutatás versenytárs elemzés
Piackutatás versenytárs elemzés 2015 TÁJÉKOZTATÓ Jelen szigorúan bizalmas piackutatást / versenytárs elemzést (a továbbiakban mellékleteivel és kiegészítéseivel együtt Elemzés ) az Elemző (a továbbiakban
RészletesebbenA HM ipari részvénytársaságok 2010. I-III, negyedéves gazdálkodásának elemzése. 2009. év bázis. 2010. évi terv
A HM ipari részvénytársaságok 21. I-III, es gazdálkodásának elemzése 1./ HM Armcom Kommunikációtechnikai Zrt. Megnevezés 29. év bázis 21. évi 21. III. Adatok ezer Ft-ban Bázis Terv index index () () Nettó
RészletesebbenA Bizalom Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának évi Üzleti jelentése
BIZALOM Önkéntes Nyugdíjpénztár Székhely:1146 Budapest, Borostyán u. 1/b. Adószám: 18061457-1-42 Bankszámlaszám: K&H Bank 10200964-20221713 Tel./Fax: (06) 1-351-4843 Tel.: (06) 1-351-0372 Honlap: www.bizalompenztar.hu
RészletesebbenJelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév
Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások
RészletesebbenEsély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése
Esély egy új vidékfejlesztési politikára az új földtörvény ismertetése dr. Nagy Olga Földügyi és Térinformatikai Főosztály Az új földtörvény meghozásának okai A termőföld stratégiai vagyon, ezért a magyar
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. I. negyedév 1 Budapest, 2006. május 19. Az I. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint a
Részletesebben71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a0700071.kor HATÁLYOS: 2009.01.25. 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében
RészletesebbenAz építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége
Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A vállalkozás jellege és üzemelési formái III. 38. lecke Előadás vázlat 1. Közös
RészletesebbenAz egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások. FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22.
Az egységes állami erdővagyon-kezelés koncepciója, az állami erdőgazdálkodás szervezetében várható változások FAGOSZ Fakonferencia 2008. április 22. 1 Az MNV Zrt. szervezeti felépítése NVT Titkársága Részvényesi
RészletesebbenALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-
ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. a hitelintézetekről 1 a IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján
SAJTÓKÖZLEMÉNY a hitelintézetekről 1 a 2015. IV. negyedév végi 2 előzetes prudenciális adataik alapján Budapest, 2016. február 24. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2015. IV. negyedévben 2,4%-kal nőtt,
RészletesebbenFás szárú energetikai ültetvények
Fás szárú energetikai ültetvények Holl Katalin MGSZH Erdészeti Igazgatósága Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdővagyon-gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézet Területhasznosítás Napjainkban
RészletesebbenÉlet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások
WWF Magyarország Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások Gálhidy László WWF Magyarország, 2014.10.04. Natura 2000 erdők Magyarországon Magyarországi N2000 erdőterület: 833.000 ha; ebből nemzeti védelem
RészletesebbenÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése
ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése Takarék Agrár Igazgatóság Értékesítési Osztályvezető Sánta József Dátum: 218.8.1 Kibocsátási mutatók 2 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon
RészletesebbenMAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET
MAGYAR VIDÉK HITELSZÖVETKEZET Székhely: 7623 Pécs, Köztársaság tér 2. Adószám: 11017897-2-02 KSH: 11017897-6419-122-02 Cg.: 02-02-060334 Honlap: www.mvhsz.hu ELŐTERJESZTÉS A 2. NAPIRENDI PONTHOZ Beszámoló
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenKöltségtranszparencia a pénztárak szemszögéből
Költségtranszparencia a pénztárak szemszögéből Nagy Csaba OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgató PSZÁF II. Biztosítás-konferencia Siófok, 2007. május 17. OTP Magánnyugdíjpénztár OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés
RészletesebbenBALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2016. (XII. 01.) önkormányzati rendelete. a települési adóról
BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016. (XII. 01.) önkormányzati rendelete a települési adóról Balatonhenye Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990.
RészletesebbenSAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév
SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg
RészletesebbenMUNKAANYAG A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /... (..) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó
RészletesebbenÉrtékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1
Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 1 Budapest, 2006. augusztus 21. A II. negyedévben az állampapírpiacon a legszembetűnőbb változás a hitelintézeteket magába foglaló egyéb monetáris intézmények
Részletesebben