Further information on the Directorate-General for Health and Consumers is available at:

Átírás

1

2 European Commission Directorate General for Health and Consumers Directorate General Joint Research Centre - Institute for Health and Consumer Protection Contact information Address: Via E. Fermi 2749, TP 281, I Ispra (VA), Italy JRC-IHCP-CAT@ec.europa.eu Tel.: Fax: Further information on the Directorate-General for Health and Consumers is available at: Further information on the Joint Research Centre is available at: Legal Notice This is a co-publication by the European Commission s Directorate General for Health and Consumers and the Joint Research Centre, the European Commission s in-house scientific service. It aims to provide evidence-based scientific support to the European policy-making process. The scientific output expressed does not imply a policy position of the European Commission. Neither the European Commission nor any person acting on behalf of the Commission is responsible for the use which might be made of this publication. Responsibility for the content of this report rests with the authors and contributors. The opinions expressed herein do not represent those of the European Commission, nor do the European Union, the European Commission or Executive Agency for Health and Consumers assume any responsibility for the information contained in this report or its use. JRC xxxxx EUR xxxxx EN ISBN 978-xx-xx-xxxxx-x (PDF) ISSN xxxx-xxxx (online) doi: xx.xxxx/xxxxx Luxembourg: Publications Office of the European Union, 2014 European Union, 2014 Reproduction is authorised provided the source is acknowledged Printed in Italy Abstract This report is the executive summary of the final report of the SINPHONIE (Schools Indoor Pollution and Health: Observatory Network in Europe) project. SINPHONIE was funded by the European Parliament and carried out under a contract with the European Commission s Directorate-General for Health and Consumers (DG SANCO) (SANCO/2009/C4/04, contract SI ). The SINPHONIE project established a scientific/technical network to act at the EU level with the long-term perspective of improving air quality in schools and kindergartens, thereby reducing the risk and burden of respiratory diseases among children and teachers potentially due to outdoor and indoor air pollution. At the same time, the project supports future policy actions by formulating guidelines, recommendations and risk management options for better air quality and associated health effects in schools.

3 SINPHONIE Iskolai beltéri szennyezettség és egészség megfigyelő hálózat Európában (School Indoor Pollution and Health Observation Network in Europe) A végső jelentés vezetői összefoglalója A jelentést készítették: Éva Csobod, Isabella Annesi-Maesano, Paolo Carrer, Stylianos Kephalopoulos, Joana Madureira, Peter Rudnai and Eduardo de Oliveira Fernandes a következő személyek hozzájárulásával: Josefa Barrero-Moreno, Tímea Beregszászi, Anne Hyvärinen, Hans Moshammer, Dan Norback, Anna Páldy, Tamás Pándics, Piersante Sestini, Marianne Stranger, Martin Täubel, Mihály J. Varró, Eva Vaskovi, Gabriela Ventura and Giovanni Viegi The Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe 2000 Szentendre Ady Endre ut 9-11, Hungary SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary

4 SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary

5 Köszönetnyilvánítás Ez a dokumentum a SINPHONIE (School Indoor Pollution and Health Observation Network in Europe) projekt keretében, az Európai Parlament finanszírozásával és az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával szerződésben (DG SANCO) (SANCO/2009/C4/04, contract SI ) készült. Ez a jelentés azt a munkát foglalja össze, melyet 25 országból 38 partner végzett, és ami mintegy 300 specializált tudományos és/vagy technikai hátterű személy részvételével történt. A jelentés társszerzői köszönetüket kívánják kifejezni minden közreműködőnek a kiemelkedő hozzájárulásukért a SINPHONIE projekt véghezvitelében. Minden közreműködő neve megtalálható ezen jelentés végén, vagy a SINPHONIE projekt weboldalán ( Külön elismerés jár a SINPHONIE projektben résztvevő tanároknak, tanulóknak és szülőknek lelkesedésükért és szoros együttműködésükért.

6 1 Bevezetés A rossz beltéri levegőminőségnek (IAQ) légzőszervi és más egészségi hatásai vannak. A számos, különböző forrással és hatással rendelkező specifikus beltéri szennyezőanyag lehetséges jelenléte kihat az általános közérzetre. Erről már számos alkalommal számoltak be a szakirodalomban, valamint hivatkoztak rá a közegészségüggyel és a kapcsolódó környezeti kérdésekkel foglalkozó politikai és szervezeti testületek az újabb keletű politikai deklarációkban, levegőminőségi útmutatókban [1, 2] és az általános (IAQ) kezelési stratégiákban [3]. Az Egészségügyi Világszervezet európai régiója (WHO Europe) Pármai Deklarációjában [4], mely 53 ország támogatásával készült 2010-ben, felszólította a WHO Europai Régiójának tagországait, hogy tegyenek mérhető intézkedéseket a Deklaráció céljainak eléréséért. A WHO IAQ-el kapcsolatos útmutatója [5] külön kijelenti, hogy a tiszta levegő az élet egyik alapszükséglete. Azt is hangsúlyozza, hogy a WHO útmutató fő célja, hogy egységes alapot szolgáltasson a közegészség védelmére a beltéri légszennyezés okozta expozíció káros következményeivel szemben, továbbá, hogy megszüntesse vagy minimálisra csökkentse az ismerten vagy feltételezetten káros szennyezőanyagok által történő expozíciót. Az útmutatót olyan közegészségügyi szakembereknek szánták, akik a környezeti expozícióból származó egészségkockázatok megakadályozásában vesznek részt, valamint az olyan szakembereknek és hatóságoknak, melyek az épületek, valamint az épületekben alkalmazott anyagok és termékek tervezésében és használatában érintettek. Az Európai Bizottság 2004 júniusában fogadta el az Európai Unió (EU) Környezet és Egészség Akciótervet a es időszakra [6], mint az első ciklust az Európai Környezet és Egészség Stratégiája megvalósításában. Az akcióterv 13 kulcsfontosságú akciót határozott meg a 2010-ig tartó időszakra. Ezen tevékenységek közül a 12. Akció foglalkozott a belső levegőminőség javításával. Ennek megvalósítása keretében az EU által támogatott EnVIE-projekt [7] kidolgozott a szennyező források csökkentésén alapuló prioritás stratégiát az IAQ kezelésre, ami az iskolák esetében azt jelentette, hogy az IAQ kérdést több nézőpontból közelítették meg, ideértve az iskola helyét, tervezését és konstrukcióját, a tanulónkénti alapterületet és a szellőztetés kezelését. A 7. Környezeti Akcióprogramot és az EU Tiszta Levegő Szakpolitikai Csomagját 2013 végére fejlesztették ki és fogadták el. Ezek a dokumentumok szolgálnak politikai kerettel a SINPHONIE projektet nyomonkövető lehetséges tevékenységekhez. Az iskolák beltéri levegőminősége különös aggodalomra ad okot, mivel az iskoláskorú gyermekek a népességnek egy különösen veszélyeztetett csoportját képezik. Európában több, mint 64 millió diák és majdnem 4,5 millió tanár tölt számos órát minden tanítási napon óvodában, valamint általános- és középiskolában. A gyerekek több időt töltenek iskolában, mint az otthonukat leszámítva bármely más helyen. Számos bizonyíték van azoknak az iskolában megtalálható beltéri szennyezőanyagoknak a lehetséges káros egészségügyi hatásaira, amelyek vagy a külső környezeti légtérből származnak, vagy a belső térben keletkeznek az ott található anyagokból, termékekből, vagy tevékenységekből. A szennyező anyagok iskolai jelenléte kihatással lehet a gyermekek növekedésére, lehetőségeikre és iskolai teljesítményére, valamint kulturális és szociális fejlődésükre. A tüdőasztma gyakoriságának növekedését dokumentálták a 20. század utolsó évtizedeiben az iparosodott

7 világban, ideértve Európát is [8]. Ismert, hogy az asztmás gyerekek különösen érzékenyek a rossz levegőminőség hatásaira. Az iskolaépületeket a városi infrastruktúra részeként kell tekinteni, amelyet a helyi állapotok befolyásolnak, ideértve a földrajzi helyzetet, a klímát, energiahasználatot, rendelkezésre álló anyagokat, gazdasági fejlődést és városi stratégiákat. Az iskolaépületek a technológiai fejlődést is tükrözik a kivitelezés és komfort tekintetében, csakúgy, mint az akár Európán belüli más régiókból származó építészeti modellek, kivitelezési tapasztalatok és gyakorlatok befolyását, amik nem mindig kerülnek úgy integrálásra, hogy koherensek legyenek a helyi értékekkel és szokásokkal. A SINPHONIE projekt egy tudományos/technikai hálózatot alakított ki az EU szinten történő cselekvésre azzal a hosszú távú perspektívával, hogy javítsa a beltéri levegőminőséget az iskolákban és óvodákban, ezzel is csökkentve a potenciálisan külső vagy belső légszennyezés okozta légúti betegségek kockázatát és terhét a gyermekek és a tanárok között. Ugyanakkor a projekt támogatja a jövőbeli szakpolitikákat azzal, hogy útmutatókat, javaslatokat, és kockázatkezelési lehetőségeket fogalmaz meg a jobb iskolai levegőminőség és a kapcsolódó egészségügyi hatások érdekében. A SINPHONIE-t az Európai Parlament kezdeményezte és finanszírozta. Az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságával (DG SANCO) szerződve lett elvégezve. A projekt egy az egészség és környezet területeit érintő, kihívást jelentő pilotprojektként lett kigondolva, mely elsősorban az iskolaépületeken belüli levegőminőségét célozza, de foglalkozik az iskolákat körülvevő levegővel is, beleértve a közlekedés és a klímaváltozás hatásainak figyelembevételét is. A multidiszciplináris projektet két évesre tervezték ( ). A legtöbb európai országot érintette, ideértve egyes csatlakozó országokat is, és az iskolák felmérését, valamint egy az európai iskolai beltéri légszennyezés és egészséget érintő megfigyelő rendszer kialakítását célozta meg. A végső célon túl, ami az iskolák és óvodák levegőminőségének hosszú távon történő javítása, a projekt különös figyelmet szentelt az általános IAQ felmérés javítására az európai iskolákban, és a nagy léptékű felmérésekhez és auditáláshoz szükséges módszerek és procedúrák kifejlesztésére, amelyek létfontosságú eszközök az IAQ megfigyelésében és az épületek felmérésében. A gyerekek egyes beltéri légszennyező anyagoknak történő expozíciójának megértése és kapcsolódó potenciális egészséghatások kiértékelése előfeltételei a politikaalkotás és cselekvés megfelelő támogatásának. A SINPHONIE konzorcium 25 országból 38 partner, és egy Belgiumból származó társpartner részvételével történt. A partnerek széleskörű szakértelmükkel járultak hozzá a projekthez az egészség, expozíció, források és IAQ-el kapcsolatos irányelvek, valamint az épületek anyaga és szellőzésének kezelésével kapcsolatos komfort paraméterek némelyikének területén. 23 európai országból összesen 114 általános iskola vett részt a környezet és egészség megfigyelésben és felmérésben iskoláskorú gyermek (ideértve 264 bölcsődés és óvodás) expozíciós szintjei lettek kiértékelve. A SINPHONIE projekt a már létező tudásra és forrásokra alapozva megpróbálta kiterjeszteni a meglévő információ hatókörét a régi és új EU tagországokról és némely csatlakozó országról egy átfogó procedúra használatával. Ez a procedúra egy több, mint 80 embert érintő SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 3

8 tréningfolyamat után lett elindítva, ami az általános minőség és a megbízható eredmények biztosításának érdekében történt. A projekt multidiszciplináris természete miatt ez volt az egyetlen módja az eredmények megszerzésének, hogy garantáljuk az európai beltéri levegőminőség javítását célzó javaslatok, útmutatók, és megfelelő gyakorlatok összeállítását, valamint az információ előállításának a jelenlegi és jövőbeni politikai irányelvek számára. A SINPHONIE eredmények elemzése megerősíti, hogy az iskolai IAQ egy nagyon fontos probléma, és kihatással van a gyermekek egészségére, ideértve a légzőszervi problémákat, mint az asztma és az allergiák, valamint az iskolai jelenlétre és teljesítményre gyakorolt hatását. A SINPHONIE eredmények rámutatnak, hogy az iskolaépületen belüli légszennyezés komplex és változatos, hogy különböző eredetű (beltéri és kültéri) és természetű (fizikai, kémiai, biológiai) lehet, illetve hogy számos forrás okozhatja őket (égési folyamatok, építőanyagok vagy komponensek, és fogyasztói termékek). Számos esetben találtunk légszennyezőanyagokat a WHO útmutatóit meghaladó koncentrációkban, amelyek így károsak voltak az iskolás gyermekek egészségére. A SINPHONIE eredmények egésze, amelyet egyes enyhítő intézkedések hatékonyságáról készült kutatások is alátámasztanak, megerősíti, hogy az iskolákban gyakran vannak IAQ problémáik, amiket rossz épület elhelyezkedés, kivitelezés és fenntartás; túlzsúfoltság, nem megfelelő takarítás, és elégtelen szellőzés okoz. 2 Célok A SINPHONIE általános céljai: hogy (a) hozzájáruljon az iskolai IAQ jobb karakterizálásához az EU-ban; (b) javaslatokkal és útmutatókkal szolgáljon az enyhítő intézkedésekhez az iskolai környezetben különböző európai szituációkban; és (c) terjessze ezeket az útmutatókat a politikai döntéshozók és egyéb olyan érintett felek között, akik képesek a cselekvésre az Európai országokban. Ezen átfogó célok elérésének érdekében a projekt technikai célkitűzései a következők voltak: kritikai elemzésnek és összevetésnek vesse alá az európai (és európán kívüli) kutatásokat az iskolai belső levegő és a kapcsolódó szennyező anyagok szempontjából leginkább releváns egészséghatásokról; felmérje a szakpolitikai relevanciáját ezen kutatások céljainak és konklúzióinak; és beazonosítsa azokat az epidemiológiai és toxikológiai kutatásokat, melyek létfontosságúak a tudás-alapú szakpolitikai fejlesztéshez. felmérje a kiválasztott osztálytermek épületének azon karakterisztikáit és azokat a mindennapos használati szokásokat, amik befolyásolják azok IAQ-ét megmérje a fizikai és komfort paramétereket (hőmérséklet, relatív páratartalom, és légcsere), a kémiai és biológiai szennyezőanyagokat a beltéri (és a kapcsolódó kültéri) légtérben az iskolákban és gyermekgondozó intézményekben egész Európában annak érdekében, hogy új expozíciós adatokkal szolgáljon egy sor szennyezőanyagról: formaldehid, benzol, α-pinén és limonén, naftalin, NO2, CO, CO2, rado, triklóretilén, tetraklóretilén, PAH és BaP, PM10 és PM2,5, allergének a porban és a penészben, és baktériumok a porban és a levegőben. SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 4

9 értékelje a hatását az iskolai környezetet körülvevő levegőnek, ideértve a közlekedés szállítás, forgalom, és a klímaváltozás hatásait. felmérje az épületek tulajdonságainak, tisztítószereknek, és szellőzőrendszereknek a hatását a begyűjtött expozíciós adatokra; felmérje a kültéri légszennyezést enyhítő intézkedések hatásait, ideértve a rövid távú intézkedéseket, az iskolai IAQ-re és a gyermekek iskolai környezetben történő expozíciójára; elvégezze a szisztematikus forrásfelosztását a beltéri légszennyező anyagoknak az iskolai környezetekben mennyiségi alapon; felmérje a befolyását a szennyező anyagok keveredésének a beltéri levegőben és az új szennyező anyagok kémiai és biológiai interakciók okozta keletkezését; adatokat gyűjtsön a gyermekek egészségi állapotáról kérdőívek és klinikai tesztek segítségével a következőkre fókuszálva: asztma, légúti fertőzések, felső légúti tünetek, köhögés, sípoló légzés, nehézlégzés, allergiás rhinitis, hörghurut, és iskolai teljesítmény; kiértékelje a beltéri levegő hatását az osztálytermekben a gyerekek egészségére és teljesítményére, hogy meghatározhassuk a prioritásokat a szakpolitikai fejlesztések számára; kiértékelje a szellőzés hatékonyságát az iskolákban a kültéri légszennyezés visszaszorításában; javaslatokkal és útmutatókkal szolgáljon az enyhítő intézkedésekhez az iskolai környezetben különböző európai szituációkban; és terjessze a SINPHONIE eredményeket és javaslatokat a politikai döntéshozók és egyéb olyan érintett felek között, akik képesek a cselekvésre a kiemelt problémákkal kapcsolatban. 3 Módszertan Mivel a legtöbb esetben a beltéri levegő közvetlenül a környezeti levegőből származik [8] (az utóbbi nagyban hozzájárul a beltéri légszennyezéshez), ezért a SNIPHONIE metodika először a földrajzi és klimatikus szempontokat vette figyelembe, valamint az iskola fekvéséhez és környezetéhez kapcsolódó paramétereket (pl. forgalom szintje, urbanizáció, kivitelezési gyakorlatok és épülettipológiák). Ezért a levegőminőséget a beltéri/kültéri iskolai környezetben és a kapcsolódó egészséghatásokat a régióközi változékonyság figyelembevételével kellett kiértékelni a SINPHONIE-ban résztvető országok esetében. Négy földrajzi klasztert határoztak meg a projektben, mint a SINPHONIE legtöbb eredményének bemutatására és megvitatására szolgáló eszközt (1. Ábra). Bár az iskolaépületek a legtöbb európai régióban a természetes szellőzésre támaszkodnak, egyre többször kerül beépítésre mechanikus szellőztetés és hozzá kapcsolódó fűtő- és hűtőrendszer. Az ilyen rendszereket gyakran létfontosságúnak állítják be és mint szükséges berendezést minden iskolaépületben, bár csak akkor indokoltak, ha a klimatikus és környező állapotok igazolják a szükségességüket. Fontos aláhúzni, hogy az iskolaépület kérdésének megfelelően alkalmazott holisztikus megközelítése és az ebből következő megfelelő tervezés SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 5

10 és kutatási metodika adott esetben megkívánhatja a fűtés/hűtés és szellőzés funkciók szétkapcsolását, egészség alapú kritériumokra bízva ezzel a légcsere irányítását. [10] A DG SANCO pályázati kiírásában megfogalmazott feltételeinek megfelelően az iskolákat a résztvevő országok releváns tényezőinek figyelembe vételével választották ki. Ennek megfelelően magukba foglaltak városi és vidéki helyszíneket, a kültéri légszennyezés különböző szintjeit (zöldövezetek, forgalmas és ipari területek), különböző helyszíneket az országon belül (észak, dél, kelet, nyugat), és különböző szellőztetési gyakorlatokat és klimatikus viszonyokat. Az építési tulajdonságokat illetően nem voltak megkötések. A partnereknek olyan iskolákat kellett kiválasztaniuk, amelyek reprezentatívak voltak az ország épületállományát tekintve, a tipológiát, kivitelezési technikákat és a kort illetően. 1. Ábra. A SINPHONIE projekt négy földrajzi klasztere. A SINPHONIE során használatos megfelelő eszközök, módszerek, és procedúrák azonosítását és kiválasztását követően helyszíni vizsgálatokat végeztek minden ország kiválasztott iskoláiban (max. 6) és környezetében, koncentrálva három meghatározott osztályteremre iskolánként (ideértve az óvodákat is). Összesen 114 iskolát választottak ki helyszíni vizsgálatra 23 országból a fent bemutatott kritériumok szerint. Az iskolaépületeken belüli levegő vizsgálata metodikai megközelítésének a kiválasztásához releváns múltbéli és jelenlegi EU és WHO finanszírozta projekteket vettek figyelembe, ideértve az AIRMEX (European Indoor Air Monitoring and Exposure Assessment)[11], THADE (Towards Healthy Air in Dwellings in Europe)[12], EU-INDEX (Critical Appraisal of the Setting and Implementation of Indoor Exposure Limits in the EU)[13], SEARCH (School Environment and Respiratory Health of Children)[14], és PILOT INDOOR AIR MONIT[15] projekteket, valamint a WHO IAQ útmutatásait[16]. A SINPHONIE ambicíózusabb volt a korábbi projekteknél az iskolai környezettel kapcsolatos egészségi és környezeti kérdéseket illető integrált megközelítésének, és a vizsgált paraméterek nagy számának köszönhetően. Ez igazolta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a 23 országban végzett helyszíni vizsgálat és kampány előkészítése során tettek, és amelyeket egy jól előkészített környezet és egészség tréning előzött meg az Európai Bizottság Közös SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 6

11 Kutatóközpontjában (JRC) Isprában, Olaszországban, több mint 80 tudományos és technikus munkatárs részvételével. A SINPHONIE metodikai keret fontos része volt a SINPHONIE adatbázis felállítása és feltöltése. Az adatbázis segítette az európai iskolai beltéri légszennyezés és egészség megfigyelő hálózat létrehozását az által, hogy nagy mennyiségű minőségi adattal szolgált a SINPHONIE céljainak megfelelően, miközben előkészíti hasonló jövőbeli projektek létrejöttét az európai országokban. A SINPHONIE helyszíni vizsgálatai a kiválasztott épületek megvizsgálásával kezdődtek, amit az iskolaépületek tulajdonságairól történt adatgyűjtés követett. Az adatokat egy iskolaépület és osztályterem ellenőrzőlista segítségével gyűjtötték, ami lehetővé tette mind az iskola beltéri környezetének, mind magának az iskolaépületnek (pl. iskolaépület alakja és elhelyezkedése, távolság a fő külső szennyezőanyag forrásoktól, és a használt építőanyagok és szellőzőrendszerek) az átfogó leírását. Az iskolakörnyezet jellemzőit (működés, használóinak szokásai, stb.) és az épület használóinak egészséggel kapcsolatos tüneteit/betegségeit kérdőívek segítségével gyűjtötték, amelyeket a helyszíni kutatás során osztottak szét a tanárok, a diákok és szüleik között a vizsgált iskolák mindegyikében. Az iskolaépületek környezeti jellemzésébe tartozott a kémiai, fizikai, biológiai, és komfort paraméterek mérése, míg az egészség-jellemzésbe a kérdőívekből és a kapcsolódó klinikai tesztekből származó eredmények tartoztak. Az egészségkockázat becsléseket az inhalációs expozícióra és az egészséghatásokra, mint például az irritációs tünetekre és légzőszervi megbetegedésekre (azaz légúti allergiás reakciókra), összpontosítva végezték a legsérülékenyebb alanyokon (vagyis a gyerekeken). A mérési folyamatokhoz használt módszereket és műszereket a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) releváns szabványainak megfelelően választották ki. A műszerek beszerzése és működtetése során figyelembe vették a pontosságot, minőségellenőrzési követelményeket, és a beruházás ésszerűségét. Tizenhat kémiai, fizikai és komfort paraméter (ideértve a WHO és Európai Bizottság által elismert elsődleges fontosságú vegyületeket) és tizenhárom biológiai szennyezőanyag (ideértve az endotoxinokat (osztályonként egy minta), gomba és bakteriális DNS-t (hét minta osztályonként) és allergéneket (öt minta), elemzése tette lehetővé átfogó kép kialakítását az európai iskolai IAQ-ről. A fő kutatásban 23 ország 30 különböző laboratóriuma vett részt a helyszíni vizsgálatokban és a kémiai elemzésben. Minden laboratórium küldött mérési szakembereket a JRC tréninghez 2011 májusában, hogy mintavételi helyszinről, a mintavételről, mintaelőkészítésről és analízisről tanuljon. Annak érdekében, hogy összehasonlítható adatokat tartalmazó SINPHONIE adatkészlet kerüljön kialakításra, az adatokat egységes formában, a mérési bizonytalanságot minimálisra csökkentve gyűjtötték. Útmutatót készítettek a SINPHONIE helyszíni vizsgálataihoz és az analízishez is, és a helyszínen illetve a laboratóriumban dolgozó alkalmazottak tréningen estek át. Az iskolákban található biológiai szennyező anyagok gyűjtéséről szóló protokoll irányította a kutatóközpontokat a tényleges mintavételben. A biológiai mintavételt a biológiai kutatás vezetői (Finnország és Magyarország) koordinálták a projekt koordinátorral kooperálva. A SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 7

12 minták analízise központilag történt három laboratóriumban Finnországban, Magyarországon és Svédországban. 4 Eredmények A SINPHONIE eredmények leginkább a gyűjtött adatok elemzéséből születtek, különösen az expozíció és az egészséghatások ok-okozati összefüggéseivel kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan további információk beszerzése történt a környezeti feltételekről és az iskolaépületek használatáról és kezeléséről. A SINPHONIE eredmények átfogó leírását a Végső Jelentés tartalmazza. A. Expozíciós szintek A WHO által javasolt PM2,5 és radon határértékeket a vizsgált osztálytermek jelentős részében nem tartották be. Az iskoláskorú gyermekek 13%-a volt kitéve 25 µg/m3 feletti (a WHO által javasolt 24 órás átlagérték) PM2,5 koncentrációnak, míg több, mint 85%-uk volt 10 µg/m3 (a WHO javasolt éves átlagérték) feletti koncentrációnak kitéve. A javasolt határértékek a szív-, keringési és a légzőrendszer működésére, valamint a tüdőrák halálozásra vonatkozó hosszú távú kockázatok csökkentését célozzák. Az iskolás gyermekek 50%-a volt kitéve 100 Bq/m3-nél(vagyis a WHO által ben a radon okozta tüdőrák élethosszi többletkockázatának kezelése érdekében javasolt országos lakóhelyi referenciaértéknél) magasabb radon szinteknek. A legmagasabb medián értékeket Közép-, Kelet-, és Dél-Európában mérték. Az iskolás gyermekek nagyjából 25%-a volt kitéve az iskolában μg 5 /m3 (Levegőminőség Irányelv 2008/50/EC) koncentráció feletti benzol expozíciónak, ami a javasolt irányérték a leukémia élethosszi többletkockázatának kezelésére. A WHO Levegőminőségi Útmutatójában szereplő egységnyi kockázat (unit risk) becslésre alapozva, a benzol medián expozíciós szintje 1.3 x 10-5 kockázati szintnek felel meg, azaz 1: élethosszi leukémia többletkockázatnak az egész vizsgált népességben, és 2.0 x 10-5 kockázati szintnek és az ahhoz tartozó 1: élethosszi leukémia többletkockázatnak a Közép,- és Kelet-Európai gyermekek esetében. A gyermekek több, mint 60%-a volt kitéve az iskolában 10 μg/m3 -nél magasabb formaldehid koncentrációnak (ami értéket a Francia Környezeti és Munkaegészségügyi és -biztonsági Ügynökség, az AFSSET, javasolta mint hosszú távú beltéri határértéket a formaldehid okozta tüdőfunkciót érintő hosszú távú káros hatásokkal, és az élethosszi többlet rák esetekkel szembeni védekezésként). A legmagasabb medián értékek Közép, -Kelet,- és Nyugat-Európában voltak. A környezeti dohányfüst expozíció még mindig jelen van némely iskolában (5%). A SINPHONIE iskolákban és óvodákban a legmagasabb medián koncentrációban a bio-szennyezőanyagok közül a Penicillium spp./aspergillum spp./paecilomyces spp. gombák voltak megtalálhatóak, amiket két baktériumnemzetség, a Mycobacterium spp. és a Streptomyces spp. követett. Bár a medián értékek egyes esetekben alacsonyak voltak, a gyerekek és tanárok 50%-a volt kitéve magas szintű endotoxin és SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 8

13 mikróba expozíciónak. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a nedves épületekben található gombák nagyobb számban fordulnak elő, mint a kültéri környezetben. Nem állnak rendelkezésre EU vagy WHO határértékek, amelyekhez a SINPHONIE iskolákban mért bio-szennyezettségi szinteket össze lehetne vetni, és nemzeti irányértékek is csak néhány országban vannak. A kutatás valódi értéke az innovatív mikróba mintavétel és elemzés, amit a jövőben mikrobiális expozíciók felmérésében lehet használni. A CO2 szintek (átlag és medián értékek) magasabbak voltak 1,000 ppm-nél mind az általános iskolákban, mind az óvodákban. Az 1. Klaszterben (Észak-Európa) és a 2. Kluszterben (Nyugat-Európa) voltak a legnagyobb százalékban alacsony CO2 (<1000 ppm) expozíciójú osztálytermek, míg a 3. Klaszterben (Közép, - és Kelet-Európa) és a 4. Klaszterben (Dél-Európa) nagyobb százalékban voltak 1500 ppm-nél magasabb CO2 szintek, ami csökkentheti a gyermekek iskolai teljesítményét ezekben a régiókban. A légcsere értékek többsége (86%) alacsonyabb volt a kívánt értéknél (4l/s, gyermekenként) két okból kifolyólag: az osztálytermek egyes országokban előforduló túlzsúfoltsága miatt, másrészt a légcsere értékek nem megfelelő kifejezésmódja miatt (azaz légcsere per órában a liter per másodperc per személy (gyermek) helyett). A beltéri/kültéri koncentrációk (I/O) aránya a NO2 és az ózon esetében kisebb volt 1- nél, szemben a többi szennyezőanyag legtöbbjével, amelyek esetében az I/O arány >1 (pl. formaldehid, limonén). Ez kiemeli mind az iskolát körülvevő kültéri légszennyezés, mind az iskolaépületen belül található szennyezőanyag-források fontosságát. Az iskolák közelében mért vegyi szennyező anyagok szintje magasabb volt a forgalomhoz köthető légszennyező anyagok (PM2.5, NO2 és ózon) miatt. Ezeknek a szennyezőanyagoknak a szintje jelentősen magasabb volt a Közép-, Kelet-, és Dél- Európai országokban. Az iskolák 58%-a volt kitéve forgalmas utak zajának. B. Egészségi kimenetelek Számos légszennyező anyag szignifikáns összefüggésben állt a figyelembe vett egészségi kimenetelekkel a gyerekek és tanárok esetében. A frissebb (< 3 hónap) tünetek gyakrabban mutattak összefüggést, mint az egy évvel korábbi vagy a valaha megfigyelt tünetek. Az egészségi kimenetelekre és azok környezeti expozícióval való kapcsolataira a következő megállapításokat tették: Nagy a száma azoknak a gyermekeknek (3,6%), akiknek volt már az iskolában asztmarohamuk. Ez Európában nagyjából esetet jelent az iskolás gyermekek körében. Magas az asztmarohamok aránya az iskolatermekben (1,4%- ig terjedően), ami közel esetet jelent Európában. A diagnosztizált asztma, allergia, és ekcéma esetek aránya 8%, 9% és 17% volt. SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 9

14 Az összes gyermek körében a leggyakoribb friss (< 3 hónap) egészségi tünet az eldugult orr volt (47%), amit orrfolyás, fázás és láz érzet, fejfájás, fáradtságérzet, és torokfájás (36%) követett. Magasabb szennyezőanyag koncentrációjú iskolákban a gyermekek körében nagyobb a kockázata számos légzőszervi megbetegedéssel összefüggő friss tünetek előfordulásának. A SINPHONIE vizsgálatban számos összefüggést mutattak ki az iskola belső téri porában található bizonyos mikrobiológiai ágensek és egyes friss tünetek, korábbi légzőszervi tünetek, illetve klinikai mérési eredmények között, ami a mikrobiális ágensek fontosságát mutatja a tanulók és tanárok légzőszervi egészségében. Az allergiás háttérrel rendelkező gyermekek különösen sebezhetőek, ami azt jelenti, hogy légszennyező anyagok expozíciója tüneteket és betegségeket válthat ki. A tetraklóretilén (p=0,036) és az ózon (p=0,021) szignifikáns összefüggést mutatott az 1 másodperc alatti erőltetett kilégzési térfogat csökkenésével. A tanárok közül sokaknak volt légzőszervi problémája és majdnem 17% szenvedett köhögéstől vagy váladéktól, 27% szenvedett már orr allergiától és 9%- uknak volt orvos által diagnosztizált asztmája. C. Az esettanulmányok eredményei Egy formaldehid csökkentő intézkedés (ACTIV Air Premium szorpciós tábla) csökkentette a beltéri formaldehid szinteket 79%-os hatékonysággal a vizsgálati kamra szituációkban. Egy kísérleti házban az osztályterem plafonja szorpciós táblákkal történő bevonásának szimulációja 60%-al csökkentette a beltéri formaldehid szintet. Egy sor tipikus iskolatermi termék emissziós tesztelése megmutatta, hogy mennyire eltérő mértékben hatnak ki ezek a termékek az IAQ-re az osztálytermekben. A tesztelt folyékony festékek járultak leginkább hozzá (igaz csak időlegesen) a beltéri illékony szerves vegyületek koncentrációihoz. A polírozott és ragasztott székek hozzájárultak az illékony szerves vegyületek és az aldehid beltéri koncentrációihoz a hat napos emissziós tesztelés során. Mind a természetes, mind a mechanikus szellőztetés lehet hatékony az iskolatermekben, amennyiben az osztályteremben betartják a megfelelő tanulónkénti alapterületet, megfelelően megszervezik a tanítási és a szüneti időszakokat, és amennyiben a szellőztetést megfelelően tervezik és irányítják. D. A legszembetűnőbb eredmények A legszembetűnőbb eredmények azok, amelyek: (a) aláhúzzák az IAQ fontosságát az iskolákban, mint olyan társadalmi problémáét, amelynek egyértelmű hatása van az európai iskolás gyermekek egészségére, életminőségére, és iskolai teljesítményére, (b) egyértelműen rámutatnak arra, hogy az iskolai IAQ-el és egészséggel összefüggő határértékek és szabályok egy része még mindig nem került bevezetésre társadalmunkban. SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 10

15 A SINPHONIE projekt a következőkre szolgált bizonyítékokkal: Nagy a száma azoknak a gyermekeknek (3,6%), akiknek volt már az iskolában asztmarohamuk. Ez Európában nagyjából esetet jelent az iskolás gyermekek körében. Magas tovább az asztmarohamok aránya az iskolatermekben (1,4%-ig terjedően), ami közel esetet jelent Európában. Jelentős különbségek vannak az IAQ-ben a felmérésben résztvevő 23 ország iskolái és városai között az iskolaépületek típusától, elhelyezkedésétől (a környék környezete), korától és kezelésétől (beleértve a takarító folyamatokat) függően. Magasabb szennyezőanyag koncentrációjú iskolákba járó gyermekek körében nagyobb a kockázata a légzőszervi tünetek előfordulásának. Az iskolák 5%-ában még mindig megengedett a dohányzás, még ha csupán erre kijelölt helyen is. Ami a tanulónkénti alapterületet illeti, az osztálytermek 8%-ában kevesebb, mint 1,5m2/gyerek áll rendelkezésre, míg 20%-ukban kevesebb, mint 2 m2/gyerek, ami nagyon valószínűvé teszi az alacsony fejenkénti légcserét (azaz CO2 koncentrációk jóval 1500 ppm fölött), mivel ugyan az a közösen használt levegő cserélődik óránként, ezzel is kihatva a gyermekek egészségére és iskolai teljesítményére. A megfigyelt beltéri bio-szennyezőanyagokat illetően, a diákok és tanárok 50%-a volt kitéve magas szintű endotoxin és mikróba koncentrációknak a jelen kutatásban. A tanárok majdnem 17%-a szenvedett köhögéstől vagy váladéktól, 27% szenvedett már életében orr allergiától, és 9%-nak volt orvos által diagnosztizált asztmája. Összehangolt módszertant és protokollokat alakítottak ki és alkalmaztak a SINPHONIE-ban résztvevő országok nagy részében az IAQ, és a gyermekek és tanárok egészségének megfigyelése érdekében végzett helyszíni munka során. E. Az egészségi hatások okai és forrásai Az iskolaépületek tulajdonságainak megfigyelése során egyes paraméterek kitűntek, mint potenciálisan relevánsak a gyermekek között jelentkező, IAQ-hez köthető egészséghatásokkal kapcsolatban. A potenciális kiváltó okok és források alább kerültek kiemelésre: Külső források: a SINPHONIE iskolák 67%-a közlekedési útvonalak mellett helyezkedett el és 45% ipari területek közelében. Ezekben az iskolákban magasabb volt a PM, NO2 és benzol expozíció a jelen kutatás szerint. Talaj: Az iskolák 73%-a alacsony radon zónákban helyezkedett el, és 4%-a magas radon kockázatú zónában. Azonban az iskolák 23%-ának esetében hiányzott a megfelelő információ. Építés és épületkezelés: a SINPHONIE iskolák 61%-ában nem voltak szigetelve a falak, 42%-ban nem volt szigetelve a tető, 25%-ukban volt légszivárgás, és 7%- SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 11

16 ban volt látható penész bizonyos szintű biológiai szennyezőanyaggal egyetemben. Fogyasztási termékek: a SINPHONIE osztálytermek 63%-ában volt fekete tábla és 46%-ban volt egy vagy több számítógép, nyomtató, vagy fénymásoló, a bútorok 69%-a fa-alapú volt, és az osztálytermek csupán nagyon kis százalékát építették meg igazoltan alacsony emissziójú építőanyagokból. Ezek a termékek megnövelhetik az emissziót az osztályteremben és kihathatnak a gyermekek és a tanárok légzőszervi egészségére. Az épületeket használók viselkedése: a SINPHONIE iskolák 5%-ában volt dohányzásra kijelölt terem. Az osztálytermek szellőzésének (amik leginkább a szünetek alatt működtek) állapota rossz volt, ami magas CO2 szinteket eredményezett (az iskolák 20%-ában az egy gyermekre eső terület kevesebb, mint 2 m2 volt és 86%-uk használt természetes szellőzést). F. Útmutatók az egészséges iskolai környezetekhez Európában A SINPHONIE útmutatókat hozott létre az egészséges iskolai környezetek eléréséért, amiket ettől a jelentéstől különállóan jelentettünk meg. Az útmutatók fordításai elérhetőek a SINPHONIE projekt weboldalán Az útmutatókat úgy alkottuk meg, hogy alkalmazhatóak legyenek Európa legtöbb iskolai környezetében. Ugyanakkor, minden ilyen környezet egyedi (a kialakítást, klimatikus állapotokat, működési módokat stb. tekintve) és az útmutatást az országos vagy helyi szinten kell adaptálni. Az útmutatókkal együtt kritériumokkal is szolgálunk azok európai országok politikai intézkedéseibe történő felvételéhez és alkalmazásához. A SINPHONIE útmutatók célja nem a már létező helyi és országos útmutatások (amik továbbra is az elsődleges referenciapont kell, hogy maradjanak) lecserélése, hanem azok gyarapítása és megerősítése. A SINPHONIE útmutatók egy költséghatékony preventív megközelítést támogatnak az adott iskolai környezetben a jó IAQ elérésére a probléma alapú megoldások helyett, amik a problémákat megjelenésük után igyekeznek orvosolni. Az egészséges európai iskolai környezeteket célzó útmutatók elsősorban a releváns politikai döntéshozóknak szántuk mind az európai és országos szinteken, valamint azon helyi hatóságoknak, melyek a beltéri iskolai környezetet szándékoznak javítani országukban, tiszteletben tartva az országos és helyi helyzetük (környezeti, szociális, gazdasági) sajátosságait. Egy másik célcsoport, akiknek a közvetlen hasznára válhatnak ezek az útmutatók az iskolaépületek tervezői és vezetői (akik felelősek azok tervezéséért, megépítéséért és renoválásáért). A harmadik csoportot az iskolakorú gyermekek, a szülők, tanárok, és egyéb iskolai személyzet alkotja. Összességében, és egy pragmatikus és centripetális megközelítés () vonatkozásában, a SINPHONIE útmutatások kiemelik, hogy a jövő iskolai környezetet érintő stratégiáiban és cselekvésterveiben prioritást kell élvezzen a szennyezőanyag forrás kontroll, a következő aspektusok figyelembevételével. Helyszín SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 12

17 A városi légszennyezés megfelelő kezelése, különösen a kültéri levegőből és fő forrásaiból (pl. szállítás, közlekedés). Jobb kontroll az iskola belső környezetébe belépő kültéri levegő felett oly módon, hogy szennyezésmentes övezeteket választunk ki az új iskolák számára, hogy támogatjuk a WHO környező levegővel kapcsolatos útmutatóinak való megfelelést a már létező iskolák közelében, és hogy szigorúbb intézkedéseket vezetünk be a forgalmi állapotok javítására az iskolák közelében (pl. 1 kilométeres körben). Megfelelő radon prevenciós és enyhítő stratégiák. Épülettervezés, konstrukció (ideértve a modernizálást is), és fenntartás. Az iskolaépületek megfelelő tervezése és konstrukciója; a tiszta anyagok kiválasztása az új és modernizált iskolákhoz; és az energiával, beltéri levegővel, és komfort követelményekkel kapcsolatos sajátságok integrációja egy holisztikus értékelésbe mind az iskolaépület-tervezés, mind a használat megkezdése utáni fázisokban. A nedvesség/penész és allergén források megszüntetése az iskolaépületben. A megfelelő fűtés és, ahol szükséges, hűtés stratégia, hogy biztosítsuk a kielégítő hőmérsékletet, relatív páratartalmat, és szellőzést az osztálytermekben. A leválasztása, amennyire lehetséges, a hűtés/fűtés funkcióknak a szellőztető funkcióról. A szellőzés szintek meghatározása a liter per másodperc per személyben (l/s.személy) mérhető egészségkritériumok alapján. Kezelés és használat A meghatározása és betartatása a maximálisan megengedett tanulónkénti alapterületnek az osztálytermekben, hogy biztosítsuk a CO2 megfelelő szintjeit az elfogadható és megfizethető légcsere mellett. Az időszakos megfigyelése az IAQ-nek és az egészségparamétereknek az iskolákban. Egy kézikönyv létrehozása a folyamatokról a beltéri iskolai környezet és különösen az IAQ megfelelő használatáról és kezeléséről. Az iskolaépületek megfelelő takarítása és karbantartása. Az alacsony emissziójú termékek kiválasztása a takarításra és az alacsony emissziójú anyagok kiválasztása az iskolai tevékenységhez és a tanításhoz. A megfelelő tréning biztosítása a diákoknak, szülőknek, tanároknak, és az iskolaépületek kezeléséért, karbantartásáért, és takarításáért felelős személyzetnek. A harmonizált módszerek és protokollok kialakítása és alkalmazása az IAQ kezelésre komplexitás és/vagy szükség különböző szintjein az európai országokban. SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 13

18 A környezeti dohányfüst betiltása minden iskolai helységben. G. Kommunikáció és terjesztés A SINPHONIE kontextusában, és kihasználva a nagyszámú iskola részvételét szerte Európában, prospektusok lettek elkészítve (és minden EU nyelvre lefordítva), amik javaslatokat és útmutatásokat tartalmaznak az iskolás gyermekeknek, a személyzetnek, és a szülőknek az iskolaépületek használatának és kezelésének legfontosabb kérdéseiről a jó IAQ elérésének érdekében. Ezek elérhetőek a SINPHONIE projekt weboldalán ( 5 Konklúziók Ki kell emelni, hogy a SINPHONIE, mint egy paraméterek és résztvevők széles körét felvonultató multidiszciplináris kutatás, nem tudott elegendő bizonyítékot generálni egyes tudományos céljaival kapcsolatban ahhoz, hogy határozott következtetésekre jusson az olyan komplex témákban, mint a forgalom hatásai a beltéri levegőre, vagy a klímaváltozás hatásai az IAQ-re az iskolaépületekben az egészség és komfort szempontjából év múlva. Mindazonáltal, a változatos alkalmazási területek és kulturális, technológiai, klimatikus és szociális aspektusok változatosságának ellenére, a SINPHONIE fontos eredményeket ért el és továbbfejlesztett olyan harmonizált és standardizált módszereket, amelyek, amennyiben teljes mértékben megvizsgálják és alkalmazzák őket, várhatóan hozzájárulnak az egészségesebb iskolai környezethez Európában az elkövetkező években. A SINPHONIE ez holisztikus megközelítést részesített előnyben az iskolai környezetbeli IAQ-et illetően, szisztematikusan összekapcsolva az egészség végpontokat és az olyan környezeti faktorokat, mint a légszennyezésforrások és okozók, ideértve az iskolaépületek tényleges állapotának és kezelésüknek figyelembevételét. Ez segített beazonosítani a megválaszolandó kérdések teljes mélységét annak érdekében, hogy hatékony módszereket találhassunk az általános levegőminőség és egészség javítására az európai iskolai környezetekben. A SINPHONIE eredményei egyértelműen megmutatják, hogy a beltéri levegőminőség valós probléma az iskolákban Európa számos országában. Bizonyíték van arra, hogy sok iskolában magas a légszennyezőanyagok koncentrációja (a javasolt értékek fölött a PM 2.5, formaldehid, benzol, és radon esetében). Továbbá, a kiválasztott iskolák 67%-a forgalmas út közelében helyezkedett el, 20%-uk működött 2 m 2 /gyermeknél alacsonyabb tanulónkénti alapterülettel, és a dohányzás még mindig engedélyezett volt a megfigyelt iskolák 5%-ában. Az iskolák kritikus helyszínek, mivel a gyermekek egy különösen veszélyeztetett szegmensét képviselik a lakosságnak bizonyos egészségdeterminánsok, ideértve az IAQ-el kapcsolatosak, tekintetében. Azonban a SINPHONIE egyes eredményei kiemelik az iskolák (amiknek a legtöbbjét a 90-es években vagy az előtt építették), mint épületek relevanciáját. Bár az európai iskolák 60%-át modernizálták azóta, általában messze nem egészségesek, és ez egy kiemelt fontosságú kihívás marad a jövőbeni cselekvésterveket illetően az EU és országos szinteken. Ez olykor oda vezet, hogy túlságosan nagy fontosságot kap szellőztetés, fűtés, vagy hűtés kérdése, és a klímaváltozás potenciális hatásait nem veszik figyelembe. SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 14

19 A SINPHONIE helyszíni vizsgálatainak eredményei azt mutatják, hogy a jelentős különbségek ellenére, ami az iskola földrajzi helyzetétől és többé vagy kevésbé megfelelő fűtő/hűtő rendszerek meglététől függő beltéri hőmérsékletet illeti, a középhőmérséklet nagyon hasonló volt a fűtési időszakban (20 fok körül), független attól, hogy mely régióban helyezkedett el az iskola. Ez azt a feltevést támogatja, hogy az előre látható globális felmelegedés és klímaváltozás beltéri környezeti paraméterekre kiváltott hatását illetően, ezeknek a paramétereknek az értékeit esetleg nem módosítja jelentősen a kültéri klimatikus értékek változása. A szállítás és közlekedés hatásait illetően egyértelmű, hogy az olyan kapcsolódó szennyezők, mint a PM 2.5, NO 2, ózon és a zaj, hatással vannak a beltéri levegő minőségére az iskolákban, különösen azok esetében, amelyek forgalmas utak közelében helyezkednek el. Itt úgy tűnik két faktor kölcsönhatása történik. Az egyik az európai országok iskoláinak korához és elhelyezkedéséhez köthető. Számos iskolát terveztek és építettek meg, amikor ezek az utak még kevésbé voltak forgalmasak és a könnyű hozzáférés előnyét ígérték annak figyelembe vétele nélkül, hogy miként változhat a jövőben a szennyezésből származó teher. A másik faktor magával a városi légszennyezéssel kapcsolatos, amit kétségkívül leginkább, de nem kizárólag, a szállítás és a forgalom okoz. Mivel az iskolaépületek IAQnek kérdését nem lehet megfelelően megválaszolni a környező levegő minőségének figyelembevétele nélkül, ezért létfontosságú, hogy a helyi/országos hatóságok, amelyek a környező levegő minőségét kezelik a városi környezetekben, maximalizálják erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a környező levegő megfelel a WHO előírásainak. Annak érdekében, hogy biztosítsuk azon útmutatások megfelelő és hatékony alkalmazását, melyek a SINPHONIE projektben kerültek kifejtésre és amelyek az egészséges európai iskolai környezeteket célozzák meg, a következő pontoknak kell különös figyelmet szentelni: A jó IAQ az iskolákban nagy mértékben függ az iskola elhelyezkedésétől, mivel a külső levegő a belső légszennyezés egy fontos forrása. Fontos tehát hangsúlyozni milyen fontos a városoknak a környezeti levegőre vonatkozó WHO útmutatóknak való megfelelés, az egyéb EU és WHO Europe szintjén történő politikai trendekkel egyetértésben. Ez az egyetlen módja a megfelelő IAQ biztosításának az épületekben, ideértve az iskolákat is. Az iskolaépületeket az építési technológiákban és IAQ stratégiákban bekövetkezett fejlődések figyelembe vételével kell megtervezni, kezdve a tiszta anyagokon és építési termékeken keresztül történő forrás kontrolltól egészen a fűtő/hűtő funkciók leválasztásától az egészség alapú szellőzőrendszerről. Fontolóra kell venni a klímát és a földrajzi sajátságokat, az anyagokat és kultúrát, hogy biztosítsuk a holisztikus megközelítését a fenntarthatóságnak, és hogy előnyben részesítsük a hatékonyságot mindig, amikor az idő és a források menedzsmentje forog kockán. Az egyszerű, de józan szabályokat kell előnyben részesíteni, amik mentesek a divatos technikai kifejezésektől, szociális előítéletektől és kulturális feltételektől és amik ezáltal megfelelő épületigazgatási folyamatokhoz vezetnek, amik figyelembe veszik az aktuális épületről rendelkezésre álló ismereteket és az épület sajátságait és elhelyezkedését, valamint a források (víz, energia, oktatási anyagok, tisztítószerek, takarítási folyamatok) megfelelő használatát az által, SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 15

20 hogy úgy kezelnek minden iskolaépületet, mint a gyerekek második bőrét életük sérülékeny időszakának számos órájában. Figyelemfelkeltő kampányokat és tréningeket kell szervezni a diákok és családjuk, az iskolai személyzet, szakemberek, politikai döntéshozók és a lakosság számára. Amint azt a SINPHONIE is kiemelte, az európai iskolákban a rossz IAQ legfőbb okozója a technikailag helytelen megoldásokra, naiv értelmezésekre és a tudományos eredményeket figyelmen kívül hagyó intervenciókra épülő döntéshozatal. Az EU és a WHO Europe közötti kiváló kooperáció és az ígéretes politikai nyilatkozatok (mint a 2010-es Pármai Nyilatkozat) nyomon követése csak akkor lesz eredményes, ha az ebben a jelentésben kiemelt konzisztens lépések, fejlesztések, és javaslatok alkalmazásra kerülnek. References: 1. World Health Organization. Air Quality Guidelines for Europe. 2nd ed. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe World Health Organization. Air Quality Guidelines Global Update 2005: Particulate matter, ozone, nitrogen dioxide and sulfur dioxide De Oliveira Fernandes, E., Jantunen, M., Carrer, P., Seppänen, O., Harrison, P., Kephalopoulos, S. EnVIE Co-ordination Action on Indoor Air Quality and Health Effects: Final Activity report. Project no. SSPE-CT , IDMEC, Porto, Portugal World Health Organization. Parma Declaration on Environment and Health World Health Organization. Development of WHO Guidelines for Indoor Air Quality. Bonn, Germany: WHO Regional Office for Europe European Commission. The European Union Environment and Health Action Plan De Oliveira Fernandes, E., Gustafsson,H., Seppanen, O., Crump, D., Ventura, G., Madureira. J. et al. WP3 Final Report on the Characterization of Spaces and Sources. EnVIE Project. Brussels: European Commission 6 th Framework Programme of Research ISAAC, The Global Asthma report, 2011, Paris, France 9. Jantunen, M., De Oliveira Fernandes, E., Carrer, P. and Kephalopoulos, S.. Promoting actions for healthy indoor air (IAIAQ). Luxembourg: European Commission Directorate-General for Health and Consumer Protection Carrer, P., Wargocki, P., De Oliveira Fernandes, E., Kephalopoulos, S., Allard, F. Asikainen, A., Asimakopoulos, D., Asimakopoulou, M., Bischoff, W., Braubach, M., Brelik, N., Fanetti, A., Hänninen, O., Heroux, M-E., Jantunen, M., Hartmann, T., Leal, V., Malvik, B., Mustakov, T., Palkonnen, S., Popov, T., Salari, M., Salvi, R., Santamouris, M., Santos, H., Seppänen, O. - Framework for health-based ventilation guidelines in Europe. ECA report no. 30. European Commission DG Joint Research Centre, Luxembourg: Office for Official Publications of the European Communities (in print). 11. AIRMEX: European Indoor Air Monitoring and Exposure Assessment. Available from: SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 16

21 12. Franchi, M., Carrer, P. Kotzias, D., Rameckers, E.M.A.L., Seppänen, O., Bronswijk J.E.M.V., et al. Towards Healthy Air in Dwellings in Europe. The THADE Report: European Federation of Allergy and Airways Diseases Patients Associations Kotzias, D., Koistinen, K., Kephalopoulos, S., Schlitt, C., Carrer, P., Maroni, M. et al. The INDEX project. Critical Appraisal of the Setting and Implementation of Indoor Exposure Limits in the EU. Final Report. EUR EN: European Commission, Directorate-General, Joint Research Centre Csobod, E., Rudnai, P. and Vaskovi, E. School Environment and Respiratory Health of Children (SEARCH). Szentendre Kephalopoulos S., Barrero-Moreno, J. Larsen, B., Geiss, O., Tirendi, S. and Reina, V. PILOT INDOOR AIR MONIT AA final report. DG SANCO DG JRC administrative arrangement PILOT INDOOR AIR MONIT (conract no. SI ). March World Health Organization. WHO guidelines for indoor air quality: selected pollutants. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe SINPHONIE Partners: Institutions and Staff 1. REC, Regional Environmental Center for Central and Eastern Europe, HQ Hungary (coordinator) Éva Csobod (Coordination Committee member), Péter Szuppinger, Réka Prokai, Petur Farkas, Cecilia Fuzi REC Albania: Eduart Cani REC Bosnia and Herzegovina: Jasna Draganic REC Serbia: Eszter Réka Mogyorosy, Zorica Korac 2. IDMEC-FEUP, Instituto de Engenharia Mecânica Faculdade de Engenharia da Universidade do Porto, Portugal Eduardo de Oliveira Fernandes (Coordination Committee member), Gabriela Ventura, Joana Madureira, Inês Paciência, Anabela Martins, Ricardo Pereira, Elisabete Ramos 3. NIEH, National Institute of Environmental Health, Hungary Peter Rudnai (Coordination Committee member), Anna Páldy, Gyula Dura, Tímea Beregszászi, Éva Vaskövi, Donát Magyar, Tamás Pándics, Zsuzsanna Remény-Nagy, Renáta Szentmihályi, Orsolya Udvardy, Mihály J. Varró 4. JRC, Joint Research Centre Institute for Health and Consumer Protection, European Commission Stylianos Kephalopoulos (Coordination Committee member), Dimitrios Kotzias, Josefa Barrero- SINPHONIE Project Final Report, Executive Summary 17