Duna menti ártéri ligeterdők. Vadon a Dunán. egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért. Fotó: B. Molnár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duna menti ártéri ligeterdők. Vadon a Dunán. egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért. Fotó: B. Molnár"

Átírás

1 Duna menti ártéri ligeterdők Vadon a Dunán egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért Fotó: B. Molnár

2 Bevezető A Duna hatalmas ereje különböző életformák kifejlődését tette lehetővé az ártéri liget- erdőkben. Kialakult a folyó szövevényes, fonatos ágrendszere, holtágakkal, mocsarakkal és sűrű ligeterdőkkel, futó-növényzettel és liánokkal benőtt szigetekkel, amelyeken különböző növény- és állatfajok ezrei találhatók. A Duna menti ligeterdők a trópusi esőerdők közép-európai megfelelői. A Duna szlovák-magyar szakasza terjedelmes ágrendszerével közép-európai viszonylatban különleges természeti környezetet képvisel. A Duna nemzetközi jelentőségű zöldfolyosó, mely rendszeres vándorlási útvonala számos hal-, madár- és más állatfajnak. A Duna 172 kilométer hosszú szlovákiai szakaszának természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb része a Pozsonytól Csallóközaranyosig terjedő szakasz, kifejlett ágrendszerével, ártéri ligeterdőivel és alluviális rétjeivel egységben. A Duna ágrendszerének, mely az elmúlt századokban alakult ki, csak egy része maradt meg, elsősorban a Doborgaz-Szap között található szakaszon. A Duna menti ártér területe az egyik legnagyobb belföldi folyódelta, s gazdag vízi-, mocsári- és erdőökoszisztémák magas biodiverzitásával tűnik ki. Fotó: P. Áč Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu)

3 Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu) Természeti feltételek Duna menti ligeterdők síkságon terülnek el, de néhány méteres magasságon belül gazdagon tagolt a felszín. Ezt a jelenséget aggradációs halmok és akkumulációs depressziók kialakulása okozza, melyek között kiterjedt ágvíz hállózat alakult ki. Éppen ezek az apró különbségek a terep magasságában, a talajvíz magas szintje, valamint a rendszeres árvizek és a különböző talajtípusok, kis területen változatos élőhelyek tarka mozaikját alakítják ki. Ráadásul ez a tarka mozaik állandóan változásban van, az árvizek dinamikus hatásának és a különböző ökológiai faktorok változásának köszönhetően. Megtalálhatók itt mocsári társulások, nádasok, lágy- és keményfás ligeterdők, folyami ágak és holtágak, melyek a Dunával csak egy torkolatnál vannak összekötve és olyan holtágak is, melyek a Dunától teljesen el vannak vágva. A kavicsos lerakódások tetején különösen száraz sztyepp-erdős növénytársulások alakultak ki. Fotó: J. Šíbl A folyó ökoszisztémájának dinamikája A Duna menti ligeterdők természetes sajátossága (összefüggő nyirkos és gyeperdős lelőhelyek) hogy dinamikája összefügg a Duna dinamikájával. A ligeterdőkben és a folyó mentén lejátszódó dinamikus folyamatok közé tartoznak: a rendszeres árasztások, a száraz időszakok, új folyó medrek kialakulása, holtágak folyamatos behordódása és a felszín átváltozása. Hogyha ez a dinamika leállna, az egész ligeterdős élőhely átváltozna biológiai- és ökológiai-szempontból értéktelen erdőre.

4 Kopács-szigeti erdős-sztyepp Fotó: R. Kúdela Nagyléli sziget Fotó: M. Kúdela A Duna természetes jellegű partja Fotó: T. Kušík Növényzet és élőhelyek A ligeterdő ökoszisztémája a víz jelenlététől függ. Az,hogy milyen ligeterdő-típus alakul ki, a talajvíz magas ságától és az árasztások erősségétől függ. A ter mészetben új ligeterdő a folyó lerakodásain, pl. ka vi csos vagy iszapos teraszokon keletkezik. Ezek a tera szok aztán folyamatosan benőnek fűz vagy nyár fajok kal. Így alkulnak ki a puhafás, más néven fűz- és nyár - faerdők (91E0*), amelyek a rendszeresen és hosszabb időn át elárasztott területeken gyakoriak. Itt a talaj vízszint viszonylag magas, csak a szárazabb idősza kokban csökken. A talaj nagy nedvesség- és tápa nyagtartalmú (elsősorban nitrátokban gazdag). Ezt a társulástípust puha faanyagú fák alkotják, mint pl. a fehérfűz (Salix alba), a finomabb szemcsés, iszap szerű üledékeken gyakori törékenyfűz (Salix fra gilis), ritkábban a kavicsos teraszokon elterjedt feketenyár (Populus nigra) és fehér nyár (Populus alba). A vízpar tokon gyakran előfordul a nálunk nem honos, de inváziószerűen terjedő kőrislevelű juhar (Negundo aceroides). A bokrok közül gyakori például a fekete bodza (Sambucus nigra) és a európai zelnicemeggy (Padus racemosa). A tavaszi áradásokat a lágyszárú növények és füvek gyors burjánzása követi. Késő tavasszal gyakoribb a nyári tőzike (Leucojum aestivum), az ezt követő időszakban pedig a kétlaki csalán (Urtica dioica), a fekete nadálytő (Symphytum officinale), és a hamvas szeder (Rubus caesius) dominál. A tavaszutó és a nyár időszakában a komló (Humulus lupulus) lián jai a többi lágyszárú növénnyel és a fákkal sűrű ren ge teget alkot, amely szinte trópusi esőerdőre em lé kez tet. A puhafás erdők állatvilága szintén gazdag. Kemény fás erdők, más néven tölgy-kőris-szil erdők (91F0*). Ezek előfordulási helyei az ártéri erdők kicsit magasabban fekvő részei, amelyek kívül esnek a rendszeresen elárasztott területeken. Elnevezésüket kemény faanyaguk után kapták. A talajvízszint ma gassága az év folyamán kisebb mértékben ingadozik, az áradások is rövidebb ideig tartanak, mint a puhafás erdők életterein. A fák közül kemény faanyagú fák alkotják, mint pél dául a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia), vénicszil (Ulmus laevis), európai zelnicemeggy (Padus racemosa), a kocsányos tölgy (Quercus robur), vagy a mesterségesen kiültetett magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei szil (Ulmus minor) és a mezei juhar (Acer campestre). Gyakran telepítik ezekbe az erdőkba az erdőgazdasági szempontból kívánatos, nálunk nem honos fekete diót (Juglans nigra). A cserjeszintet többek között a fekete bodza (Sambucus nigra) és a veresgyűrű som (Swida sanguinea), a vesszős fagyal (Ligustrum vulgare), a csíkos kecskerágó (Euonymus euro paeus), s a kányabangita (Viburnum opulus) al kot ják. A tavaszi lágyszárú növényzet gyakori fajai a salátaboglárka (Ficaria verna), a hóvirág (Galanthus nivalis), a medvehagyma (Allium ursinum), a ligeti csillag virág (Scilla vindobonensis) és az odvas keltike (Corydalis cava).

5 A legszárazabb területeken (magas kavicsos teraszokon) első sorban a Dunapüspöki ártéri ligetek területén ala kultak ki európai jelentőségű élőhelyek: Pannon gyer tyános-tölgyesek (91G0*), Pan non molyhos tölgyesek (91H0*), és Euro-szibériai erdőssztyepptöl gyesek tölgyfa jokkal (Quercus spp.) (91I0*). Agárkosbor Fotó: R. Kúdela Szélsőséges lelőhelyeken, a durva szemcsés kavicsos lera kódásokon, száraz gyepek és alacsony cserjések kelet keztek (6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus). Ezeken a területeken a víztől teljes mérték ben függő ártéri ligeterdő hirtelen afrikai szavannához hasonló tájba megy át. A talaj szerkezete a talajvíz-szint fölé ma gasan emelkedő kavics-lerakódások - nem teszik lehetővé a kapillá ris víz felvételét a talajból. A fák közül megtalálhatók itt: magányos kocsányostölgyek (Quercus robur) vagy a görbe, csomoros fekete nyárak (Populus nigra), a bokrok közül elsősorban az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a lágyszárú növények és füvek közül a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), kes kenylevelű réti perje (Poa angustifolia) stb... Jelentős több fajta ritka orchideafaj előfordulása, például a vitéz kosbor (Orchis militaris), agárkosbor (Orchis morio), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), sömörös kosbor (Orchis ustu lata) és az egyedülálló, ősszel virágzó orchidea, az őszi fü zértekercs (Spiranthes spiralis), amelynek legjelentősebb le lőhelyei országunkban éppen a Duna mentén találha tók. Ezen a területen 13 európai jelentőségű élőhelytípus található. A fent említetteken kívül előfordul még itt a: 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydro charition növényzettel, 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel, 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval, 3140 Kemény oligo-mezotróf vizek Chara-fajok alkotta üledéklakó növényzettel, 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis). Kolokán Fotó: R. Kúdela Poloskaszagú kosbor Fotó: K. Vidékyová Nyári tőzike Fotó: M. Boďová

6 Állatvilág A természeti feltételek és a növény-társulások sokfélesége feltételezi nagyszámú állatfaj jelenlétét. A Duna menti területen vízi-, mocsári-, erdős- és sztyepp élőhelyekre jellemző állatfajok találnak megfelelő feltételeket. A különböző erdőtár sulások típusainak előfordulása, a puhafás erdőktől kezdve, a galagonyás xeroterm erdős-sztyeppéig, tovább növelik a területen lévő élőhelyek sokféleségét. A fajok mennyisége szempontjából a legnagyobb számban a rovarok fordulnak elő. Az ártéri ligeterdők nagyon feltűnő rovarcsoportja: a szitakötők. Tömegesen fordul itt elő a folyó-vizekhez kötődő Gomphus vulgatissimus, ritkábban találkozunk az Ophiogomphus cecilia, Gomphus flavipes fajokkal. A na gyobb holtágak tipikus faja az Epitheca bimaculata, mely előfordulásának súlypontja Szlovákiában a Duna és környéke. Ugyanitt él, az európai mértékben is nagyon veszélyeztetett szitakötő, a Leucorrhinia caudalis jelentős populációja. A bo garak közül legérdekesebbek a nagyobb fajok, például a szar vasbogár (Lucanus cervus). Nagyon érdekes a földben élő apró faj Thinobius korbeli előfordulása, amelyet ezeddig csak a Duna menti ligeterdőkben találtak meg. Harcsa Fotó: P. Áč Takácscincér Fotó: M. Kúdela A dunai ponty vad formája nyurga ponty Fotó: P. Áč Tócsaszitakötő Fotó: M. Kúdela

7 Nagyon gazdag a halfauna is, ami a vízterületek egyedi kombinációjának és kiterjedésének ered - ménye. Természetvédelmi szempontból érdekes fajok: a nyurga ponty (Cyprinus carpio), lápi póc (Umbra krameri), arany kárász (Carassius carassius) és a réti csík (Misgurnus fossilis). A Dunában megtalálható a védett halfajok közül a: balin (Aspius aspius), garda (Pelecus cultratrus), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), homoki küllő (Gobio kessleri), leánykoncér (Rutilus pigus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbin cs (Gym nocephalus schraetzer), és a bucófajok (Zingel spp.). A Duna menti ligeterdőkben található időszakos lápok a kétéltű faunának ideális környezetet biz tosítanak. A mai napig itt maradt fenn több ké téltűfaj bölcsője. A különféle kisebb vízterületekben szaporodik a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a rit kábban előforduló dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). Nyirkos réteken, folyóvölgyekben, mo csaras területeken és fiatal erdõkben megtalálható a zöld levelibéka (Hyla arborea). Az erdők és hoz zájuk csatlakozó nedves rétek az erdei béka (Rana dalmatina) fő élőhelyét jelentik. A különféle vízte rületekben a Rana lessonae, Rana kl. esculenta, Rana ridibunda gyakran előfordul. Az időszakosan elöntött terepmélyedésekből pedig tavasszal a vö röshasú unka (Bombina bombina) hangja hallatszik. Mélyebb vizekben található a kora tavasszal sza porodó barna varangy (Bufo bufo). Barna ásóbéka Fotó: J. Šíbl Erdei sikló Fotó: A. Chudý A hüllők (Reptilia) közül itt a leggyakrabban a víz hez kötődő vízisiklóval (Natrix natrix) találkozhatunk. Sokkal ritkább a kockás sikló (Natrix tessellata), amely egy eurázsiai kígyófaj és közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él. A táplálékát elsősorban az apró halak képviselik. Szintén ritkán előforduló hüllők az erdei sikló (Elaphe longissima) és a rézsikló (Coronella austriaca), melyek az erdőssztyepp me leg és száraz területeihez kötődnek. Zöld levelibéka Fotó: V. Vongrej

8 Nagy kócsag Fotó: M. Bohuš Károkatona Fotó: J. Svetlík A madarak fajgazdagsága figyelemreméltó. A természetes erdőkben nagy sűrűségbe fészkel a barátposzáta (Silvia atricapilla), a mezei veréb (Passer montanus), a seregély (Sturnus vulgaris), a kakukk (Cuculus canorus) és a közép fakopáncs (Dendrocopos medius). A sok faj közül érdekesek még nyaktekercs (Jynx torquilla), szürke légykapó (Muscicapa striata), függőcinege (Remiz pendulinus) és berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis). Öreg fákon a szigetvilág csendes helyein fész kelnek tipikus Duna-ligeti fajok feketególya (Ciconia nigra), barna kánya (Milvus migrans) és rétisas (Haliaeetus albicilla). Az egész Duna menti terület jelentős madártelelőhely. Télen itt koncentrálódnak nagy tömegekben libák, kacsák, gémek, kárókatonák, sirályok és hattyúk. Itt telel a mi legnagyobb ragadozómadarunk is a rétisas. Küszvágó csér Fotó: J. Svetlík Szürke gém fióka Fotó: M. Kúdela

9 Gímszarvas nősténye a Duna-ágban Fotó: J. Svetlík Az emlősök közül itt előfordul az összes a lomblevelű erdő területre jellemző faj: keleti sün (Erinaceus concolor), nyuszt (Martes martes), róka (Vulpes vulpes), borz (Meles meles), őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa), szarvas (Cervus elaphus). Az öreg odúsfákba tartózkodnak denevérek korai denevér (Nyctalus noctula), kései denevér (Eptesicus sero tinus), vízi denevér (Myotis daubentoni), törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) és hosszúfülű denevér (Plecotus auritus). Közép- Európa nagyon ritka és félénk állatfaja a vidra (Lutra lutra) az ártéri terület tipikus vízhez kötődő emlőse. Az utóbbi években elég gyorsan elterjedt a hód (Castor fiber), melyet a múlt ban az egész Kárpát medencéből kiírtottak. A sással benőtt terepmélyedésekben ritkán a havasi reliktum (a jégkorszak ból itt ragadt) csalitjáró pocok (Microtus oeconomus) is meg található. Hódrágta fa Fotó: J. Svetlík Őz Fotó: J. Svetlík

10 Nagyléli Természeti Rezervátum (Zlatniansky luh) Fotó: M. Kúdela Fekete gólya Fotó: J. Svetlík Természetvédelem Történelem A dunai ágrendszer egyedülálló természete régóta von zotta a természetbarátok, tudósok és természtvédők fi gyel mét. Az első védett terület ezen a helyen a Kormoránsziget volt 1929-ben lett védetté nyilvánítva a tu lajdonos, Lónyai gróffal való megegyezés után. A sziget Püspöki i (Podunajské Biskupice) kataszterében volt található, és egyike volt az első szlovákiai védett terü leteknek, valamint az első ornitológiai rezervátum volt az egész akkori Csehszlovákiában. Az első kisérletek a tájvédelmi körzet és később a Duna menti nemzeti park védetté nyilvánítására a hatvanas évek végére nyúlnak vissza, később a huszadik század 80-as éveiben folytatódtak. Eme tervezeteket hivatásos és amatőr természetvédők nyújtották be. Az összes erő fe szítés azonban megfeneklett a Bős Nagymarosi vízlép cső építésének kezdetekor. Az ágrendszer egy része tön kre ment az építkezés folyamán. A maradék ágrendszert a vízjárás és az árvizek dinamikájának változásai befo lyásolták. A ligeterdőket intenzíven kihasználta az erdő gazdaság s a minél nagyobb profit elérése céljából az eredeti erdők nagy része gyorsannövő nyárfák ültet vé nyévé (monokultúrájává) változott. A bősi vízierőmű 1992-ben lett üzembe helyezve. Csak ezek után kerülhetett sor az ágrendszer nagy kiterjedésű maradékainak jogi védelmére, melyek addigra sajnos sokat veszítettek természeti értékükből.

11 A védelem formái A Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet 1998-ban alakult. A terület egyben jelentős ornitológiai lelőhelynek és nemzetközi jelentőségű lápvidéknek (a lápvidékek védelméről szóló ramsari egyezmény értel mében ramsari területnek ) számít 1993-tól. A Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet (TK) területén 13 kis kiter jedésű védett terület található a következő kategóriákba sorolva: védett terület (2 Poľovnícky les, Bajdel) természeti emlék (2 Panský diel, Kráľovská lúka) természeti rezervátum (7 Kopáčsky ostrov, Gajc, Topoľové hony, Ostrovné lúčky, Zlatniansky luh, Dunajské ostrovy, Starý háj) nemzeti természeti rezervátum (2 Ostrov orliaka morského, Číčovské mŕtve rameno) A projekt keretén belül, de a Duna menti ártéri erdők TK területén kívül lett védetté nyilvánítva a Starý háj (Aggerdő) elnevezésű természeti rezervátum. A ligeterdők területén található még a Hrabiny (Gyertyános) és a Chorvátske rameno (Horvát ág) védett areál mindkettő a projekt és a Duna-menti ártéri erdők TK területén kívül esik. Kendermagos réce Fotó: J. Svetlík Királyréti Természeti Emlék (Kráľovská lúka). Fotó: R. Kúdela

12 Szarvasbogár Fotó: J. Šíbl Őszi füzértekercs Fotó: A. Klindová NATURA európai jelentőségű védett területek hálózata A NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek háló zata, melyek az Únió tagországainak a területén lettek kijelölve, a legértékesebb természeti élőhelyek, valamint a legveszélyeztetettebb növény- és állatfajok védelmének érdekében. A terület besorolása természeti értékeinek elis merését jelenti, valamint az Európai únió azon érde kelt ségét hogy ezeket a területeket megőrizze, mint az európai természeti örökség részét. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába. A projekt olyan területen valósul meg, mely magában fog lal 7 javasolt európai jelentőségű védett területet, melyek részei a javasolt Duna menti ligeterdők madárvédelmi területnek. Kis bukó Fotó: J. Svetlík

13 Kecskebéka egy fehér tavirózsán Fotó: R. Kúdela Különleges természetmegőrzési területek A projekt 7 tervezett különleges természetmegőrzési területtel számol - SKUEV0064 Bratislavské luhy, SKUEV0295 Biskupické luhy, SKUEV0269 Ostrovné lúčky, SKUEV0090 Dunajské luhy, SKUEV0293 Kľúčovské rameno, SKUEV0182 Číčovské luhy és SKUEV0183 Veľkolélsky ostrov. A védelem tárgyát, ezeken a területeken azon európai jelentőségű élőhelyek, növényés állatfajok képezik, melyek az únió területén értékesek és ritkák, és ezáltal védelemre szorulnak. Elsősorban az ártéri ligeterdős élőhelyek, mint 91E0 - enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) és 91F0 - keményfás ligeterdők a nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris), természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel, iszapos partu folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, és a magas kavics teraszokon kialakult száraz gyepek és alacsony cserjések, elsősorban a 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia). E élőhelyekre több közösségi jelentőségű állatfaj kötődik, mint például: a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a tompa folyamkagyló (Unio crassus), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), német bucó (Zingel streber), homoki küllő (Gobio kessleri), a botos kölönte (Cottus gobio), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni), a réti csík (Misgurnus fossilis), a garda (Pelecus cultratus), a dunai galóca (Hucho hucho) a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a közönséges denevér (Myotis myotis), a csalitjáró pocok (Microtus oeconomus), a hód (Castor fiber), a vidra (Lutra lutra) stb. Különleges madárvédelmi terület SKCHVÚ007 Dunajské luhy Fotó: J. Svetlík A javasolt madárvédelmi terület (MVT) SKCHVÚ007 Dunajské luhy a Duna mentén Dévénytöl (Pozsony) egészen Párkányig terjed. A MVT kiterjedése ha. Az egész pályázati területet ez a MVT fedi be. A Duna és az ártéri ligeterdők több európai jelentőségű madárfaj fontos élőhelye. E MVT a három Szlovákiában található legfontosabb fészkelési területek egyike a következő fajok számára: réti sas (Haliaeetus albicilla), kis kócsag (Egretta garzetta), barna kánya (Milvus migrans), törpegém (Ixobrychus minutus), szerecsensirály (Larus melanocephalus), küszvágó csér (Sterna hirundo),a jégmadár (Alcedo atthis). A következő fajoknak az öt fészkelő területből az egyik legfontosabb területet képviseli, mint például a böjti réce (Anas querquedula), a piroslábú cankó (Tringa totanus), az üstökösréce (Netta rufina) a kendermagos réce (Anas strepera). A MVT-en belül rendszeresen telel vagy a területen keresztül vándorol a következő madárfajok nemzeti populációjának több mint az 1% a: parlagi pityer (Anthus campestris), fekete gólya (Ciconia nigra), barna rétihéja (Circus aeruginosus) parti fecske (Riparia riparia).

14 Hrusovi duzassztó, a bősi vízierőmű része többezer hektárnyi ártéri erdő sírhalma Fotó: R. Kúdela A ligeterdők veszélyeztetettsége Úgy, mint a már említett trópusi esőerdők, a mi ligeterdőink is hasonlóan veszélyeztetve vannak. A ligeterdők és a lápok globálisan a legveszélyeztetettebb ökoszisztémák közé tar toznak. A síkságok és nagy folyók völgyeit már ősidők óta benépesítette az ember. Ezzel szorosan összefügg a táj szerkezetének megváltoztatása erdőirtás, lápos területek lecsapolása és szántófölddé alakítása. A ligeterdők nagy része a folyók szabályozásakor ment tönkre. A folyóágak és a főmeder természetes összeköttetésének megszüntetése negatívan hatott a víz utánpótlására és az árvizek dinami kájára. A bősi vízierőmű megépítésének köszönhetően mi nimum hektár ligeterdő szűnt meg létezni, és a kör nyező területek vízjárása is megváltozott. A maradék területen a legnagyobb károkat az erdőgazdaság okozta. Az erdőgazdaság az a tényező, amely az elmúlt 5 évtized alatt az ártéri ligeterdők nagyobb részének károso dásához vezetett. A mai erdőgazdálkodás intenzív mód szerei megkövetelik a minél nagyobb mennyiségű faanyag előállítását, főként nemesített nyárfák ültetvényeinek for májában, melyeket 5 hektáros tarvágásokkal újítanak. Még nemrég is a tarvágások után buldózerekkel történt a talaj előkészítése a következő monokultúrás kiültetés alá, még pedig úgy, hogy a csökök, gyökerek, ágak és a legtermé kenyebb talajréteg is depóniákba, illetve az ágvizekbe, lápokba került. Ezzel a terepet homogenizálták, a folyó alakította felszínek felszámolódtak, megszűntek a lápok, és illegális utak építésénél betemették az ágvizeket. A megnyi tott tarvágások területét ellepték az invazív növények, főleg a Solidago és az Aster novi-belgii, és összefüggő vegetációt alakítottak ki. Az erdőgazdálkodásnak ez volt az általánosan elterjedt módja a dunai ligeterdők egész területén. Ha nem lett vol na megváltoztatva az erdőgazdálkodás e formája, az egész erdőterület komoly károkat szenved, ill. tarvágás alá esik. Több idős fa ki lett vágva annak ellenére, hogy faanyagukat nem dolgozták fel csupán azért, hogy szabad területet nyerjenek az új faültetvényeknek Fotó: T. Kušík

15 Fotó: A. Klindová Ilymódon lett kiirtva az eredeti dunamenti ártéri erdők nagy része... Fotó: J. Lengyel Az eredeti és természetközeli ligeterdők főleg a nehezen meg közelíthető helyeken maradtak fenn szigeteken, lápok környé kén, folyóparti szakaszokon vagy a nem erdőgazdasági terüle teken. Előfordult azonban, hogy az utóbbiakon is folyt a (illegális) kitermelés és a monokulturális nemesített nyárfák ültetése. A nemesített nyárfákat éves korukban vágják ki, s ez a tény kizárja a területről mindazokat az állat- és növényfajokat, melyek az öreg és elkorhadt fáktól függenek. Ezek a módszerek az európai jelentőségű területek likvidálására voltak hivatottak és veszélyeztették a még meglévő természetes és természethez közeli erdőket. Negatív hatásai állat- és növényfajok egész spek - trumát érintették, melyek közül sok megtalálható az élő helyekről és madarakról szóló kormányrendelet mellékletében is. Az itteni természet vadsága és szépsége az emberi beavatkozások nyomán egyre fakult. Az intenzív erdőgazdálkodásnak köszön hetően pár évtized alatt lényegesen megváltozott a Duna mente arculata. A kivételes, színes összetételű ligeterdőket nagyrészt felváltották a nem honos nyárfák ültetvényei. Így veszélybe kerültek a természetes ligeterdők utolsó maradványai, s velük együtt növény- és állatvilágunk utolsó fellegvárai. E tényezők sora késztetett minket a Duna-i ligeterdők védelme és kezelése elnevezésű projekt megírásához és megvalósításához.

16 Fotó: T. Kušík Fotó: T. Kušík A projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért Alapvető információk a projektról LIFE03NAT/SK/ a Duna menti ártéri ligeterdők védelme és kezelése nevezett projektot az Európai komisszió LIFE-Természet programból támogatta. A projekt kezdete szeptember 1-je és befejezése március 31.-e. A Pozsony-i Regionális Természetvédő Szövetség BROZ, egy szervezet, amely a projekt kivitelezéséért felel. A projekt partnerei a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme, a Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet igazgatósága (Štátna ochrana prírody SR Správa Chránenej krajinnej oblasti Dunajské luhy), és a Donau-Auen Nemzeti Park, Ausztria. A projekt célja A projekt célja az utolsó természetes ártéri lige terdők megmentése a Duna szlovákiai oldalán és a kiválasztott területeken állandóan fenntartható erdőgazdálkodás beve zetése. A projekt a legnagyobb hangsúlyt arra fektette, hogy megszüntesse a természetes ártéri ligeterdőkben zajló erdőgazdálkodással kap csolatos területcsökkenést és az őshonos ligeterdő rovására törté nő gyorsan növő, nemesített nyárfa monokultúrák terjeszkedését felfüggessze. A projekt jelentős aktivitásai közé tartozott a kommunikáció fej lesztése, mégpedig az érdekelt erdőgazdálkodók és a természetvédelemmel foglalkozó alanyok együttműködésének javulása ér de kében, ökológiailag és ökonómiailag megfelelő erdőgazdálkodási modell bemutatása, az ártéri ligeterdőkkel kapcsolatos tudat for málás és ismeretterjesztés. Ez a projekt áttörésnek számít a dunai természetvédelmi törekvések terén. Végre megállította az állandó meghátrálást az egyéb érdekek előtt és több jelentős sikert ért el. Fotó: T. Kušík

17 A projekt tevékenységei Erdőgazdálkodási keret-stratégia kidolgozása a Duna menti ártéri ligeterdők pályázati területén. A természetvédelmi követelmények beültetése az új erdőgazdasági tervekbe (4 erdő-gazdasági egység fedi be a pályázat te rületét). Telkek felvásárlása és hosszú távú bérlete a természetvédelmi célok eléréséért. Új, olyan természetközeli erdőgazdálkodási modell kialakítása, amely kedvez az állandóan fenntartható biodiverzitás védel mének. Olyan hazai, honos fafajták genetikai állományának megőrzése, melyek felhasználhatók erdősítési célokra. Új védett területek kinyílvánításának előkészítése és a kijelentett védett területek bővítése. Erdészeti és természetvédelmi munkavállalók iskolázása külföldi tanulmányiutakon, ártéri ligeterdős védett területeken: Donau- Auen Nemzeti Park (Ausztria), Morava és Dyje völgye (Csehország) és March-Auen fokozottan védett terület (Ausztria). Alkalmas erdőgazdálkodás érvényesítése a kiválosztott területeken, tarvágás helyett célzott fakiválasztás, fásszárú inváziós növényfajok eltávolítása, ezzel támogatva a természetes erdők visszaállítását. A köztudat emelése a Duna menti ártéri ligeterdők ökosziszté májának védelméről információs anyagok, szórólapok elké szí tése, előadások és bemutatások szervezése-tartása, terepbejárások diákokkal, kampányok a helyi, regionális és nemzeti médiákban, információs táblák elhelyezése, stb. Kanadai nyár monokultúrák Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu)

18 A projekt végeredményei A projekt működési ideje alatt a természetvédők és az erdészek elkezdtek több szinten szisztematikusan tárgyalni. Az új erdőgazdálkodási tervek alakulása közben elfogadott közös egyezményeknek köszönhetően, ma már lehetetlen többé a természetes ligeterdők terjedelmét csökkenteni, és ezeket a területeket nemhonos monokulturális nyárfa ültetvényekkel helyettesíteni. Több helyen értékes erdőrészletek beavatkozás nélkül maradtak, fakivágásnál érzékenyebb beavatkozásmódokat érvényesítettek, például célirányos faválasztás az egyes fa vagy fa csoportok kivágása, parton álló fák meghagyása. Kiválosztott területeken, az erdészekkel együttműködve, lettek eltávolítva a nem honos, invazív fásszárú növények. Más területeken a biodiverzitás emelésének érdekében eredeti (honos) ligeterdőkben növő fafajták erdősítésével próbálkoztunk. Javaslatokat dolgoztunk ki új természetvédelmi területek kijelölésére és létező természetvédelmi területek bővítésére. A pályázattal (projekt) kapcsolatos információk web-oldalunkon megtalálhatók. A projekt több eredményét a partnerek, az erdészek és természetvédők között működő jó kommunikációval sikerült elérni. Fontos, alapvető változásokat, amilyenekre a Duna menti ártéri ligeterdők megvédésére szükség volna, ezen az úton pilla natnyilag nem lehetséges megvalósítani. Szlovákiában az összes erdőterület, még a legszigorúabban védett területeken is, az állam tulajdonában van, s ezekkel a Szlovák Állami Erdészet gazdálkodik. Az ő prioritásuk nem a természetvédelem hanem a fakitermelésből származó nyereség. Éppen ezért a pályázat egyik legjelentősebb aktivitása a természetvédelmi célok elérésének érdekében a telkek felvásárlása és hosszú távú bérlése. Ehhez a tevékenységhez viszont csak akkor Gazdagon tagolt természetes puhafás ártéri ligeterdők Fotó: R. Kúdela

19 A kiterjesztett Gajci Természeti Rezervátum első táblája Fotó: T. Kušík Fotó: T. Pašková nyúljunk, ha a természetvédelmi célokat már lehetetlen más effektivebb (olcsóbb) módon elérni (megegyezés a földtulajdonosokkal és gazdákkal), vagy ha a tulajdonos nem képes megfelelő módon gazdálkodni a területen. Az itt létező természet megőrzésének egyik legnagyobb biztosítéka, hogy természedvédelmi szövetségünk az itt lévő terület tulajdonosa. Ez az egyik hatékony módja annak, hogy hogyan mentsünk meg értékes erdőterületeket a kivágástól, és hogy hogyan akadályozzunk meg nem megfelelő aktivitások elburjánzását a területen, mint pl. építkezés, intenzív üdülés, vadászat stb. Saját területünket konfliktus nélkül beáraszthatjuk, lezárhatjuk gépjárművek előtt a bejárati utakat, ami a törvény szerint kijelölt védett területeken gyakorlatilag nagyon nehezen megvalósítható. Ebből a célből a BROZ jelenleg 330 ha földterületnek a tulajdonosa, vagy hosszú távú bérlője (25-30 év), főleg a Csúny, Csicsó, Nagy Keszi és Csallóközaranyos községek kataszterében. Más területek megszerzésén is dolgozunk. Az, hogy az erdőterületek tulajdonosai és használói (gazdálkodás) vagyunk, lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyelhessük a természetes ligeterdő megújhodását, mivel az erdei fàk megélhetik természetes életkorukat. A komáromi járásban a Nagy-Léli szigeten van a legnagyobb terület 250 ha - melyet 25 évre bérlünk és használunk. A sziget védelmének érdekében együttműködünk Csallóközaranyos községgel és a helyi lakossággal. Külföldi tapasztalataink szerint a védett területek is attraktívak lehetnek a vendégeknek, hozzájárulnak a község propagálásához és ez végeredményben a turizmus támogatásával több pénzt hozhat a régióba, mint például az intenzív erdőgazdálkodás a nyárfás monokultúrák termelésével. Természetes területek felvásárlása természedvédelmi célokért, ez az az út, amelyen tovább akarunk haladni. A projekt befejezés után más forrásokat keresünk a területek kivásárlásának finanszírozására. Ha támogatni szeretnének minket, vagy ha telkük védett területen van, jelenkezzenek!

20 A projekt partnerei A projekt megvalósítását szoros együttműködésben három partner-szervezet végzi, melyek mindegyike saját forrásból biztosítja az anyagi eszközöket, a szakembereket és saját tapasztalataival támogatja azt. A Pozsony-i Regionális Természetvédő Szövetség (BROZ) egy civil szervezet, amely 1997 ben alakult meg. A szövetség elsősorban gyakorlati természetvédelemmel foglalkozik és működését az állandóan fenntartható fejlődés támogatására irányítja. Az egyesület fő célja: a természetvédelem biztosítása és felújítása a Pozsony-i régióban kiváltképpen a Duna mentén, a Kis Kárpátokban, Záhorie környékén és magában Pozsonyban is, alkalomszerűen Szlovákia más területein is. A BROZ a projekt hivatalos beterjesztője és kizárólagos átvevője az Európai Unió által adott pénzbeli támogatásnak, valamint ugyanúgy ő felel a projekt megvalósításáért, annak szakmai szinvonaláért, és az összes tartalmi és formális megkötés betartásáért. Szlovák Állami Természetvédelem egy szakértő szervezet, amelyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma irányít. Szakvéleményeket dolgoznak ki olyan befektetési vállalkozói tervezetekhez, amelyeknek hatásuk van a természetre és környezetre, védelmi programokat és projektekat dolgoznak ki az élőés élettelen természet védelmére. Részben biztosítja a növény- és állatvilág feltérképezését és a környezetvédelmi nevelést regionális és helyi szinten, saját működési területén. A projekt területe a Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet hatáskörébe tartozik. Törpegém Fotó: M. Bohuš Donau-Auen Nemzeti Park, Ausztria Donau-Auen Nemzeti Park (Duna menti erdők Nemzeti Park) zöld erdősávként köti össze Bécset és Pozsonyt. A legnagyobb összefüggő, többnyire érintetlen ligeterdős területet védelmezi a felső Duna szakaszán. A nemzeti park területe ha és Bécstől Szlovákia határáig, egészen Dévaváráig terjeszkedik. A nemzeti park 1996-ban alakult ben az IUCN-től (Természetvédemi Világszövetség) nemzetközi elismerő oklevelet szerzett. A szabadon folyó Duna a nemzeti park területén korlátok nélkül alakíthatja ki az ártéri ligeterdők tipikus környezetét, amely a folyó dinamikájának hatása alatt állandóan változik. A nemzeti park garantálja a Duna megőrzését és a természeti folyamatok akadálytalan működését, kizárja gát és vízerőmű építésének lehetőségét. A nemzeti park igazgatósága jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korrigálja a múltban elkövetett negatív emberi cselekmények következményeit. Ennek érdekében a Dunán, az ágrendszerben, és a Duna menti ártéri ligeterdőkben különféle revitalizációs programokat valósít meg. Sügér Fotó: P. Áč Kapcsolat: BROZ Bratislavské regionálne ochranárske združenie Šancová 96, SK Bratislava Szlovákia tel./fax: 02/ A projekt patrtnerei: Štátna ochrana prírody SR Správa CHKO Dunajské luhy Korzo Bélu Bartóka 789/3 SK Dunajská Streda Szlovákia tel./ fax: 031/ Nationalpark Donau-Auen Schloss Orth, A-2304 Orth an der Donau, Österreich Tel.: ++43/+2212/3450 Fax: ++43/+2212/

2014. márciusban elvégzett feladatok:

2014. márciusban elvégzett feladatok: HAVI JELENTÉS 6. Tárgy: Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése Vác Város helyi közforgalmú közlekedési rendszerének fejlesztésére Időszak: 2014. március, 2014. április 2014. márciusban elvégzett feladatok:

Részletesebben

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve

A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve A Girincsi Nagy-erdő (HUBN20029) kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület Natura 2000 fenntartási terve Eger, 2016 Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Elérhetőségei: Postacím: Eger

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 29625-8/2011. Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek

A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek A HUDD20035 Pogányvölgyi rétek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Egyeztetési anyag Csopak 2014. Támogatási határozat 1536230392 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság

Részletesebben

A HUDI20034 Duna és ártere

A HUDI20034 Duna és ártere A HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve KÉP Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A HUDI20019 Felső-Tápió

A HUDI20019 Felső-Tápió A HUDI20019 Felső-Tápió kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2015 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALPÁR-BOKROSI TISZA-ÁRTÉRI ÖBLÖZET (HUKN10004) különleges madárvédelmi

Részletesebben

A HUDI20034 Duna és ártere

A HUDI20034 Duna és ártere A HUDI20034 Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava

Egyeztetési anyag. Készítette: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger. 2012. május hava Tiszaújvárosi ártéri erdők (HUBN220096) különleges természetmegőrzési területnek a Natura 2000 fenntartási terve és a Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentációja Egyeztetési anyag

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

1/1. sz. melléklet Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) Natura 2000 terület fenntartási

1/1. sz. melléklet Alsó-Zala-völgy (HUBF 20037) Natura 2000 terület fenntartási ZÁRÓJELENTÉS (2009. december 1.) a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése című

Részletesebben

A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete

A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Európai ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Long-erdő (HUBN20081) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv tervezete Jósvafő 2013 1 Aggteleki

Részletesebben

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 58. szám A vidékfejlesztési miniszter 47/2014. (IV. 24.) VM rendelete a 2014. évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALSÓ-TISZA HULLÁMTÉR (HUKN20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag a 2006/18/176.02.01 számú Átmeneti Támogatás projekt keretén belül Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése címő projekthez Alsó-Zala-völgy (HUBF20037)

Részletesebben

A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Szuha-völgy (HUAN20005) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2014 Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS

BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS BARACS KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA HÉSZ ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA kikötő bővítés KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS HATÁSBECSLÉS 2009. november egyeztetési anyag Tervező: BOTANIKUS Természetvédelmi

Részletesebben

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció M70 autóút Letenye-Tornyiszentmiklós (oh) 2x2 forgalmi sávra történő bővítése Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció Kerka mente (HUBF20044) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület AZ UVATERV ZRT.

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek

A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek A HUDI20013 Csolnoki löszgyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő NÉBIH - Halászati őri ismeretek Felkészülést elősegítő tananyag a halászati őri vizsgára (105 oldal). Alapvető tudás (halfajfelismerés)

Részletesebben

Štátna ochrana prírody SR

Štátna ochrana prírody SR Štátna ochrana prírody SR Kutatási zárójelentés a HUSK/1101/2.2.1./0133 projektum keretében Szlovákiában végzett zoológiai és botanikai vizsgálatokról Kidolgozta a Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet Igazgatósága

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat

A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat A HUDI20016 Epöli szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI KIFÜGGESZTÉSRE Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V MÓRICGÁTI LÁPOK (HUKN20026) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület

Részletesebben

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Tunyogmatolcsi Holt-Szamos (HUHN20159) különleges természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA

PÁLYÁZATI ŰRLAP A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A PÁLYÁZAT RÉSZLETES TARTALMI LEÍRÁSA A projekt megvalósításában a szentendrei Szent András Általános Iskola 6. osztályos tanulói vesznek részt. A projekt megvalósulási helyszíne a Szentendréhez közel,

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat

A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat A HUDI20037 Nyakas-tető szarmata vonulat kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS ROMÁNIA KORMÁNYA NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV 2007-2013 Európai Unió és Románia Kormánya által támogatott projekt/ FEADR A KIS-KÜKÜLLŐ BALAVÁSÁR-SÓVÁRAD EGYESÜLET HELYI AKCIÓ CSOPORTJÁNAK NYÚJTOTT VISSZA

Részletesebben

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó személy neve: Popányné Vaszkó Ágnes 2. A javaslatot benyújtó személy

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501.

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501. 2008/51. szám MAGYAR KÖZLÖNY 2501 A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 33/2008. (III. 27.) FVM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelõ mezõgazdasági beruházásokhoz

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE. (éééé. hónap nn.)

A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE. (éééé. hónap nn.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011. 01. 25. C(2011) 351 A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE (éééé. hónap nn.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország.

Tárgyszavak: városökológia; biodiverzitás; növény; természetvédelem; őshonos faj; betelepített faj; Berlin; Németország. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Biodiverzitás Berlinben A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott konferencia egyik természetvédelmi célkitűzése a biológiai diverzitás (sokféleség) fenntartása volt. A közelmúltban

Részletesebben

Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv

Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv Szévíz-Principális-csatorna (HUBF20045) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terv Debrecen 2014. Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek 17720 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 105. szám A vidékfejlesztési miniszter 85/2012. (VIII. 6.) VM rendelete a 2012. évi körzeti erdõtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekrõl, valamint az érintett körzeti

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Natura 2000 fenntartási terv Ágasegyháza-orgoványi rétek (HUKN20015) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék Szeged 2016. Tartalomjegyzék I. Natura 2000

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

A HUDI20026 Ipoly-völgy. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20026 Ipoly-völgy. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A HUDI20026 Ipoly-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014 Pályázat azonosítója Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez

Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Kaba Város Településrendezési Tervének készítéséhez Alátámasztó munkarész 2015. július Tervező: Art Vit al Tervező, Ép ít ő és Kereskedelmi Kf t. 2014. Külzetlap Település tervező/ Építész vezető tervező

Részletesebben

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ

A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ A PÁL-VÖLGYI KŐFEJTŐ FELSŐ BÁNYATERASZÁNAK CÖNOLÓGIAI KÉPE Szabó Emőke szalonka83@gmail.com Szent István Egyetem, Mezőgazdasági és Környezettudományi kar Természetvédelmi mérnöki szak Budapest, 2010. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok

Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry, Forest garden Sövények mezővédő erdősávok Agroforestry rendszer Meghatározás: Ezt erdészeti ágazatok és szántóföldi ágazatok és/vagy állattenyésztés egyidejű vagy átfedéses, megvalósítása

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

"Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013.

Madarak és fák napja XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. "Madarak és fák napja" XX. Országos Tanulmányi Verseny Országos döntő 2013. Jelige, csapat: Elérhető pontszám: 175 Elért pontszám: Helyezés: I. feladat: 20 pont/ Madárhangok. Minden helyes megoldás két

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Natura 2000 fenntartási terv

Natura 2000 fenntartási terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 fenntartási terv HUON20014 Gércei tufagyűrű és láprét kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

2. számú melléklet. A Natura 2000 jelölő fajok térképi lehatárolására felhasznált térképek forrása: http://www.iucnredlist.org/

2. számú melléklet. A Natura 2000 jelölő fajok térképi lehatárolására felhasznált térképek forrása: http://www.iucnredlist.org/ 2. számú melléklet A tervezési terület által érintett Natura 2000-es területen (Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület) előforduló jelölő és/vagy közösségi jelentőségű fajok érintettségének

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.

Részletesebben

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Felsőregmeci Ronyva (HUBN20082) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Ügyfél Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak

Részletesebben

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához Bevezető Egyesületünk a rendkívül száraz 00-ik év után 00-ben tovább folytatta a cserháti patakok halfaunisztikai felmérését. A két év leforgása alatt a

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente

A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente A HUDI20022 Gógány- és Kőrös-ér mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ÖNKORMÁNYZATI Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés

Erdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 96.417-1-12/2013. Ea: dr. Balthazár Éva Tóth Éva Kovács Viktor Balatonyi Zsolt Tárgy: Solt Város Önkormányzata, Solt,

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben