Duna menti ártéri ligeterdők. Vadon a Dunán. egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért. Fotó: B. Molnár

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Duna menti ártéri ligeterdők. Vadon a Dunán. egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért. Fotó: B. Molnár"

Átírás

1 Duna menti ártéri ligeterdők Vadon a Dunán egy projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért Fotó: B. Molnár

2 Bevezető A Duna hatalmas ereje különböző életformák kifejlődését tette lehetővé az ártéri liget- erdőkben. Kialakult a folyó szövevényes, fonatos ágrendszere, holtágakkal, mocsarakkal és sűrű ligeterdőkkel, futó-növényzettel és liánokkal benőtt szigetekkel, amelyeken különböző növény- és állatfajok ezrei találhatók. A Duna menti ligeterdők a trópusi esőerdők közép-európai megfelelői. A Duna szlovák-magyar szakasza terjedelmes ágrendszerével közép-európai viszonylatban különleges természeti környezetet képvisel. A Duna nemzetközi jelentőségű zöldfolyosó, mely rendszeres vándorlási útvonala számos hal-, madár- és más állatfajnak. A Duna 172 kilométer hosszú szlovákiai szakaszának természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb része a Pozsonytól Csallóközaranyosig terjedő szakasz, kifejlett ágrendszerével, ártéri ligeterdőivel és alluviális rétjeivel egységben. A Duna ágrendszerének, mely az elmúlt századokban alakult ki, csak egy része maradt meg, elsősorban a Doborgaz-Szap között található szakaszon. A Duna menti ártér területe az egyik legnagyobb belföldi folyódelta, s gazdag vízi-, mocsári- és erdőökoszisztémák magas biodiverzitásával tűnik ki. Fotó: P. Áč Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu)

3 Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu) Természeti feltételek Duna menti ligeterdők síkságon terülnek el, de néhány méteres magasságon belül gazdagon tagolt a felszín. Ezt a jelenséget aggradációs halmok és akkumulációs depressziók kialakulása okozza, melyek között kiterjedt ágvíz hállózat alakult ki. Éppen ezek az apró különbségek a terep magasságában, a talajvíz magas szintje, valamint a rendszeres árvizek és a különböző talajtípusok, kis területen változatos élőhelyek tarka mozaikját alakítják ki. Ráadásul ez a tarka mozaik állandóan változásban van, az árvizek dinamikus hatásának és a különböző ökológiai faktorok változásának köszönhetően. Megtalálhatók itt mocsári társulások, nádasok, lágy- és keményfás ligeterdők, folyami ágak és holtágak, melyek a Dunával csak egy torkolatnál vannak összekötve és olyan holtágak is, melyek a Dunától teljesen el vannak vágva. A kavicsos lerakódások tetején különösen száraz sztyepp-erdős növénytársulások alakultak ki. Fotó: J. Šíbl A folyó ökoszisztémájának dinamikája A Duna menti ligeterdők természetes sajátossága (összefüggő nyirkos és gyeperdős lelőhelyek) hogy dinamikája összefügg a Duna dinamikájával. A ligeterdőkben és a folyó mentén lejátszódó dinamikus folyamatok közé tartoznak: a rendszeres árasztások, a száraz időszakok, új folyó medrek kialakulása, holtágak folyamatos behordódása és a felszín átváltozása. Hogyha ez a dinamika leállna, az egész ligeterdős élőhely átváltozna biológiai- és ökológiai-szempontból értéktelen erdőre.

4 Kopács-szigeti erdős-sztyepp Fotó: R. Kúdela Nagyléli sziget Fotó: M. Kúdela A Duna természetes jellegű partja Fotó: T. Kušík Növényzet és élőhelyek A ligeterdő ökoszisztémája a víz jelenlététől függ. Az,hogy milyen ligeterdő-típus alakul ki, a talajvíz magas ságától és az árasztások erősségétől függ. A ter mészetben új ligeterdő a folyó lerakodásain, pl. ka vi csos vagy iszapos teraszokon keletkezik. Ezek a tera szok aztán folyamatosan benőnek fűz vagy nyár fajok kal. Így alkulnak ki a puhafás, más néven fűz- és nyár - faerdők (91E0*), amelyek a rendszeresen és hosszabb időn át elárasztott területeken gyakoriak. Itt a talaj vízszint viszonylag magas, csak a szárazabb idősza kokban csökken. A talaj nagy nedvesség- és tápa nyagtartalmú (elsősorban nitrátokban gazdag). Ezt a társulástípust puha faanyagú fák alkotják, mint pl. a fehérfűz (Salix alba), a finomabb szemcsés, iszap szerű üledékeken gyakori törékenyfűz (Salix fra gilis), ritkábban a kavicsos teraszokon elterjedt feketenyár (Populus nigra) és fehér nyár (Populus alba). A vízpar tokon gyakran előfordul a nálunk nem honos, de inváziószerűen terjedő kőrislevelű juhar (Negundo aceroides). A bokrok közül gyakori például a fekete bodza (Sambucus nigra) és a európai zelnicemeggy (Padus racemosa). A tavaszi áradásokat a lágyszárú növények és füvek gyors burjánzása követi. Késő tavasszal gyakoribb a nyári tőzike (Leucojum aestivum), az ezt követő időszakban pedig a kétlaki csalán (Urtica dioica), a fekete nadálytő (Symphytum officinale), és a hamvas szeder (Rubus caesius) dominál. A tavaszutó és a nyár időszakában a komló (Humulus lupulus) lián jai a többi lágyszárú növénnyel és a fákkal sűrű ren ge teget alkot, amely szinte trópusi esőerdőre em lé kez tet. A puhafás erdők állatvilága szintén gazdag. Kemény fás erdők, más néven tölgy-kőris-szil erdők (91F0*). Ezek előfordulási helyei az ártéri erdők kicsit magasabban fekvő részei, amelyek kívül esnek a rendszeresen elárasztott területeken. Elnevezésüket kemény faanyaguk után kapták. A talajvízszint ma gassága az év folyamán kisebb mértékben ingadozik, az áradások is rövidebb ideig tartanak, mint a puhafás erdők életterein. A fák közül kemény faanyagú fák alkotják, mint pél dául a keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia), vénicszil (Ulmus laevis), európai zelnicemeggy (Padus racemosa), a kocsányos tölgy (Quercus robur), vagy a mesterségesen kiültetett magas kőris (Fraxinus excelsior), a mezei szil (Ulmus minor) és a mezei juhar (Acer campestre). Gyakran telepítik ezekbe az erdőkba az erdőgazdasági szempontból kívánatos, nálunk nem honos fekete diót (Juglans nigra). A cserjeszintet többek között a fekete bodza (Sambucus nigra) és a veresgyűrű som (Swida sanguinea), a vesszős fagyal (Ligustrum vulgare), a csíkos kecskerágó (Euonymus euro paeus), s a kányabangita (Viburnum opulus) al kot ják. A tavaszi lágyszárú növényzet gyakori fajai a salátaboglárka (Ficaria verna), a hóvirág (Galanthus nivalis), a medvehagyma (Allium ursinum), a ligeti csillag virág (Scilla vindobonensis) és az odvas keltike (Corydalis cava).

5 A legszárazabb területeken (magas kavicsos teraszokon) első sorban a Dunapüspöki ártéri ligetek területén ala kultak ki európai jelentőségű élőhelyek: Pannon gyer tyános-tölgyesek (91G0*), Pan non molyhos tölgyesek (91H0*), és Euro-szibériai erdőssztyepptöl gyesek tölgyfa jokkal (Quercus spp.) (91I0*). Agárkosbor Fotó: R. Kúdela Szélsőséges lelőhelyeken, a durva szemcsés kavicsos lera kódásokon, száraz gyepek és alacsony cserjések kelet keztek (6210 Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) élőhelytípus). Ezeken a területeken a víztől teljes mérték ben függő ártéri ligeterdő hirtelen afrikai szavannához hasonló tájba megy át. A talaj szerkezete a talajvíz-szint fölé ma gasan emelkedő kavics-lerakódások - nem teszik lehetővé a kapillá ris víz felvételét a talajból. A fák közül megtalálhatók itt: magányos kocsányostölgyek (Quercus robur) vagy a görbe, csomoros fekete nyárak (Populus nigra), a bokrok közül elsősorban az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a lágyszárú növények és füvek közül a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), kes kenylevelű réti perje (Poa angustifolia) stb... Jelentős több fajta ritka orchideafaj előfordulása, például a vitéz kosbor (Orchis militaris), agárkosbor (Orchis morio), poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora), sömörös kosbor (Orchis ustu lata) és az egyedülálló, ősszel virágzó orchidea, az őszi fü zértekercs (Spiranthes spiralis), amelynek legjelentősebb le lőhelyei országunkban éppen a Duna mentén találha tók. Ezen a területen 13 európai jelentőségű élőhelytípus található. A fent említetteken kívül előfordul még itt a: 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydro charition növényzettel, 3260 Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel, 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, 3130 Oligo-mezotróf állóvizek Littorelletea uniflorae és/vagy Isoeto-Nanojuncetea vegetációval, 3140 Kemény oligo-mezotróf vizek Chara-fajok alkotta üledéklakó növényzettel, 6430 Síkságok és a hegyvidéktől a magashegységig tartó szintek hidrofil magaskórós szegélytársulásai, 6510 Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis). Kolokán Fotó: R. Kúdela Poloskaszagú kosbor Fotó: K. Vidékyová Nyári tőzike Fotó: M. Boďová

6 Állatvilág A természeti feltételek és a növény-társulások sokfélesége feltételezi nagyszámú állatfaj jelenlétét. A Duna menti területen vízi-, mocsári-, erdős- és sztyepp élőhelyekre jellemző állatfajok találnak megfelelő feltételeket. A különböző erdőtár sulások típusainak előfordulása, a puhafás erdőktől kezdve, a galagonyás xeroterm erdős-sztyeppéig, tovább növelik a területen lévő élőhelyek sokféleségét. A fajok mennyisége szempontjából a legnagyobb számban a rovarok fordulnak elő. Az ártéri ligeterdők nagyon feltűnő rovarcsoportja: a szitakötők. Tömegesen fordul itt elő a folyó-vizekhez kötődő Gomphus vulgatissimus, ritkábban találkozunk az Ophiogomphus cecilia, Gomphus flavipes fajokkal. A na gyobb holtágak tipikus faja az Epitheca bimaculata, mely előfordulásának súlypontja Szlovákiában a Duna és környéke. Ugyanitt él, az európai mértékben is nagyon veszélyeztetett szitakötő, a Leucorrhinia caudalis jelentős populációja. A bo garak közül legérdekesebbek a nagyobb fajok, például a szar vasbogár (Lucanus cervus). Nagyon érdekes a földben élő apró faj Thinobius korbeli előfordulása, amelyet ezeddig csak a Duna menti ligeterdőkben találtak meg. Harcsa Fotó: P. Áč Takácscincér Fotó: M. Kúdela A dunai ponty vad formája nyurga ponty Fotó: P. Áč Tócsaszitakötő Fotó: M. Kúdela

7 Nagyon gazdag a halfauna is, ami a vízterületek egyedi kombinációjának és kiterjedésének ered - ménye. Természetvédelmi szempontból érdekes fajok: a nyurga ponty (Cyprinus carpio), lápi póc (Umbra krameri), arany kárász (Carassius carassius) és a réti csík (Misgurnus fossilis). A Dunában megtalálható a védett halfajok közül a: balin (Aspius aspius), garda (Pelecus cultratrus), halványfoltú küllő (Gobio albipinnatus), homoki küllő (Gobio kessleri), leánykoncér (Rutilus pigus), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), selymes durbin cs (Gym nocephalus schraetzer), és a bucófajok (Zingel spp.). A Duna menti ligeterdőkben található időszakos lápok a kétéltű faunának ideális környezetet biz tosítanak. A mai napig itt maradt fenn több ké téltűfaj bölcsője. A különféle kisebb vízterületekben szaporodik a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a rit kábban előforduló dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus). Nyirkos réteken, folyóvölgyekben, mo csaras területeken és fiatal erdõkben megtalálható a zöld levelibéka (Hyla arborea). Az erdők és hoz zájuk csatlakozó nedves rétek az erdei béka (Rana dalmatina) fő élőhelyét jelentik. A különféle vízte rületekben a Rana lessonae, Rana kl. esculenta, Rana ridibunda gyakran előfordul. Az időszakosan elöntött terepmélyedésekből pedig tavasszal a vö röshasú unka (Bombina bombina) hangja hallatszik. Mélyebb vizekben található a kora tavasszal sza porodó barna varangy (Bufo bufo). Barna ásóbéka Fotó: J. Šíbl Erdei sikló Fotó: A. Chudý A hüllők (Reptilia) közül itt a leggyakrabban a víz hez kötődő vízisiklóval (Natrix natrix) találkozhatunk. Sokkal ritkább a kockás sikló (Natrix tessellata), amely egy eurázsiai kígyófaj és közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él. A táplálékát elsősorban az apró halak képviselik. Szintén ritkán előforduló hüllők az erdei sikló (Elaphe longissima) és a rézsikló (Coronella austriaca), melyek az erdőssztyepp me leg és száraz területeihez kötődnek. Zöld levelibéka Fotó: V. Vongrej

8 Nagy kócsag Fotó: M. Bohuš Károkatona Fotó: J. Svetlík A madarak fajgazdagsága figyelemreméltó. A természetes erdőkben nagy sűrűségbe fészkel a barátposzáta (Silvia atricapilla), a mezei veréb (Passer montanus), a seregély (Sturnus vulgaris), a kakukk (Cuculus canorus) és a közép fakopáncs (Dendrocopos medius). A sok faj közül érdekesek még nyaktekercs (Jynx torquilla), szürke légykapó (Muscicapa striata), függőcinege (Remiz pendulinus) és berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis). Öreg fákon a szigetvilág csendes helyein fész kelnek tipikus Duna-ligeti fajok feketególya (Ciconia nigra), barna kánya (Milvus migrans) és rétisas (Haliaeetus albicilla). Az egész Duna menti terület jelentős madártelelőhely. Télen itt koncentrálódnak nagy tömegekben libák, kacsák, gémek, kárókatonák, sirályok és hattyúk. Itt telel a mi legnagyobb ragadozómadarunk is a rétisas. Küszvágó csér Fotó: J. Svetlík Szürke gém fióka Fotó: M. Kúdela

9 Gímszarvas nősténye a Duna-ágban Fotó: J. Svetlík Az emlősök közül itt előfordul az összes a lomblevelű erdő területre jellemző faj: keleti sün (Erinaceus concolor), nyuszt (Martes martes), róka (Vulpes vulpes), borz (Meles meles), őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa), szarvas (Cervus elaphus). Az öreg odúsfákba tartózkodnak denevérek korai denevér (Nyctalus noctula), kései denevér (Eptesicus sero tinus), vízi denevér (Myotis daubentoni), törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus), nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) és hosszúfülű denevér (Plecotus auritus). Közép- Európa nagyon ritka és félénk állatfaja a vidra (Lutra lutra) az ártéri terület tipikus vízhez kötődő emlőse. Az utóbbi években elég gyorsan elterjedt a hód (Castor fiber), melyet a múlt ban az egész Kárpát medencéből kiírtottak. A sással benőtt terepmélyedésekben ritkán a havasi reliktum (a jégkorszak ból itt ragadt) csalitjáró pocok (Microtus oeconomus) is meg található. Hódrágta fa Fotó: J. Svetlík Őz Fotó: J. Svetlík

10 Nagyléli Természeti Rezervátum (Zlatniansky luh) Fotó: M. Kúdela Fekete gólya Fotó: J. Svetlík Természetvédelem Történelem A dunai ágrendszer egyedülálló természete régóta von zotta a természetbarátok, tudósok és természtvédők fi gyel mét. Az első védett terület ezen a helyen a Kormoránsziget volt 1929-ben lett védetté nyilvánítva a tu lajdonos, Lónyai gróffal való megegyezés után. A sziget Püspöki i (Podunajské Biskupice) kataszterében volt található, és egyike volt az első szlovákiai védett terü leteknek, valamint az első ornitológiai rezervátum volt az egész akkori Csehszlovákiában. Az első kisérletek a tájvédelmi körzet és később a Duna menti nemzeti park védetté nyilvánítására a hatvanas évek végére nyúlnak vissza, később a huszadik század 80-as éveiben folytatódtak. Eme tervezeteket hivatásos és amatőr természetvédők nyújtották be. Az összes erő fe szítés azonban megfeneklett a Bős Nagymarosi vízlép cső építésének kezdetekor. Az ágrendszer egy része tön kre ment az építkezés folyamán. A maradék ágrendszert a vízjárás és az árvizek dinamikájának változásai befo lyásolták. A ligeterdőket intenzíven kihasználta az erdő gazdaság s a minél nagyobb profit elérése céljából az eredeti erdők nagy része gyorsannövő nyárfák ültet vé nyévé (monokultúrájává) változott. A bősi vízierőmű 1992-ben lett üzembe helyezve. Csak ezek után kerülhetett sor az ágrendszer nagy kiterjedésű maradékainak jogi védelmére, melyek addigra sajnos sokat veszítettek természeti értékükből.

11 A védelem formái A Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet 1998-ban alakult. A terület egyben jelentős ornitológiai lelőhelynek és nemzetközi jelentőségű lápvidéknek (a lápvidékek védelméről szóló ramsari egyezmény értel mében ramsari területnek ) számít 1993-tól. A Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet (TK) területén 13 kis kiter jedésű védett terület található a következő kategóriákba sorolva: védett terület (2 Poľovnícky les, Bajdel) természeti emlék (2 Panský diel, Kráľovská lúka) természeti rezervátum (7 Kopáčsky ostrov, Gajc, Topoľové hony, Ostrovné lúčky, Zlatniansky luh, Dunajské ostrovy, Starý háj) nemzeti természeti rezervátum (2 Ostrov orliaka morského, Číčovské mŕtve rameno) A projekt keretén belül, de a Duna menti ártéri erdők TK területén kívül lett védetté nyilvánítva a Starý háj (Aggerdő) elnevezésű természeti rezervátum. A ligeterdők területén található még a Hrabiny (Gyertyános) és a Chorvátske rameno (Horvát ág) védett areál mindkettő a projekt és a Duna-menti ártéri erdők TK területén kívül esik. Kendermagos réce Fotó: J. Svetlík Királyréti Természeti Emlék (Kráľovská lúka). Fotó: R. Kúdela

12 Szarvasbogár Fotó: J. Šíbl Őszi füzértekercs Fotó: A. Klindová NATURA európai jelentőségű védett területek hálózata A NATURA 2000 európai jelentőségű védett területek háló zata, melyek az Únió tagországainak a területén lettek kijelölve, a legértékesebb természeti élőhelyek, valamint a legveszélyeztetettebb növény- és állatfajok védelmének érdekében. A terület besorolása természeti értékeinek elis merését jelenti, valamint az Európai únió azon érde kelt ségét hogy ezeket a területeket megőrizze, mint az európai természeti örökség részét. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölendő különleges természetmegőrzési területeket foglalja magába. A projekt olyan területen valósul meg, mely magában fog lal 7 javasolt európai jelentőségű védett területet, melyek részei a javasolt Duna menti ligeterdők madárvédelmi területnek. Kis bukó Fotó: J. Svetlík

13 Kecskebéka egy fehér tavirózsán Fotó: R. Kúdela Különleges természetmegőrzési területek A projekt 7 tervezett különleges természetmegőrzési területtel számol - SKUEV0064 Bratislavské luhy, SKUEV0295 Biskupické luhy, SKUEV0269 Ostrovné lúčky, SKUEV0090 Dunajské luhy, SKUEV0293 Kľúčovské rameno, SKUEV0182 Číčovské luhy és SKUEV0183 Veľkolélsky ostrov. A védelem tárgyát, ezeken a területeken azon európai jelentőségű élőhelyek, növényés állatfajok képezik, melyek az únió területén értékesek és ritkák, és ezáltal védelemre szorulnak. Elsősorban az ártéri ligeterdős élőhelyek, mint 91E0 - enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) és 91F0 - keményfás ligeterdők a nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris), természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition növényzettel, alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho-Batrachion növényzettel, iszapos partu folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel, és a magas kavics teraszokon kialakult száraz gyepek és alacsony cserjések, elsősorban a 6210 meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia). E élőhelyekre több közösségi jelentőségű állatfaj kötődik, mint például: a szarvasbogár (Lucanus cervus), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), a tompa folyamkagyló (Unio crassus), a szivárványos ökle (Rhodeus amarus), német bucó (Zingel streber), homoki küllő (Gobio kessleri), a botos kölönte (Cottus gobio), a széles durbincs (Gymnocephalus baloni), a réti csík (Misgurnus fossilis), a garda (Pelecus cultratus), a dunai galóca (Hucho hucho) a vöröshasú unka (Bombina bombina), a dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus), a közönséges denevér (Myotis myotis), a csalitjáró pocok (Microtus oeconomus), a hód (Castor fiber), a vidra (Lutra lutra) stb. Különleges madárvédelmi terület SKCHVÚ007 Dunajské luhy Fotó: J. Svetlík A javasolt madárvédelmi terület (MVT) SKCHVÚ007 Dunajské luhy a Duna mentén Dévénytöl (Pozsony) egészen Párkányig terjed. A MVT kiterjedése ha. Az egész pályázati területet ez a MVT fedi be. A Duna és az ártéri ligeterdők több európai jelentőségű madárfaj fontos élőhelye. E MVT a három Szlovákiában található legfontosabb fészkelési területek egyike a következő fajok számára: réti sas (Haliaeetus albicilla), kis kócsag (Egretta garzetta), barna kánya (Milvus migrans), törpegém (Ixobrychus minutus), szerecsensirály (Larus melanocephalus), küszvágó csér (Sterna hirundo),a jégmadár (Alcedo atthis). A következő fajoknak az öt fészkelő területből az egyik legfontosabb területet képviseli, mint például a böjti réce (Anas querquedula), a piroslábú cankó (Tringa totanus), az üstökösréce (Netta rufina) a kendermagos réce (Anas strepera). A MVT-en belül rendszeresen telel vagy a területen keresztül vándorol a következő madárfajok nemzeti populációjának több mint az 1% a: parlagi pityer (Anthus campestris), fekete gólya (Ciconia nigra), barna rétihéja (Circus aeruginosus) parti fecske (Riparia riparia).

14 Hrusovi duzassztó, a bősi vízierőmű része többezer hektárnyi ártéri erdő sírhalma Fotó: R. Kúdela A ligeterdők veszélyeztetettsége Úgy, mint a már említett trópusi esőerdők, a mi ligeterdőink is hasonlóan veszélyeztetve vannak. A ligeterdők és a lápok globálisan a legveszélyeztetettebb ökoszisztémák közé tar toznak. A síkságok és nagy folyók völgyeit már ősidők óta benépesítette az ember. Ezzel szorosan összefügg a táj szerkezetének megváltoztatása erdőirtás, lápos területek lecsapolása és szántófölddé alakítása. A ligeterdők nagy része a folyók szabályozásakor ment tönkre. A folyóágak és a főmeder természetes összeköttetésének megszüntetése negatívan hatott a víz utánpótlására és az árvizek dinami kájára. A bősi vízierőmű megépítésének köszönhetően mi nimum hektár ligeterdő szűnt meg létezni, és a kör nyező területek vízjárása is megváltozott. A maradék területen a legnagyobb károkat az erdőgazdaság okozta. Az erdőgazdaság az a tényező, amely az elmúlt 5 évtized alatt az ártéri ligeterdők nagyobb részének károso dásához vezetett. A mai erdőgazdálkodás intenzív mód szerei megkövetelik a minél nagyobb mennyiségű faanyag előállítását, főként nemesített nyárfák ültetvényeinek for májában, melyeket 5 hektáros tarvágásokkal újítanak. Még nemrég is a tarvágások után buldózerekkel történt a talaj előkészítése a következő monokultúrás kiültetés alá, még pedig úgy, hogy a csökök, gyökerek, ágak és a legtermé kenyebb talajréteg is depóniákba, illetve az ágvizekbe, lápokba került. Ezzel a terepet homogenizálták, a folyó alakította felszínek felszámolódtak, megszűntek a lápok, és illegális utak építésénél betemették az ágvizeket. A megnyi tott tarvágások területét ellepték az invazív növények, főleg a Solidago és az Aster novi-belgii, és összefüggő vegetációt alakítottak ki. Az erdőgazdálkodásnak ez volt az általánosan elterjedt módja a dunai ligeterdők egész területén. Ha nem lett vol na megváltoztatva az erdőgazdálkodás e formája, az egész erdőterület komoly károkat szenved, ill. tarvágás alá esik. Több idős fa ki lett vágva annak ellenére, hogy faanyagukat nem dolgozták fel csupán azért, hogy szabad területet nyerjenek az új faültetvényeknek Fotó: T. Kušík

15 Fotó: A. Klindová Ilymódon lett kiirtva az eredeti dunamenti ártéri erdők nagy része... Fotó: J. Lengyel Az eredeti és természetközeli ligeterdők főleg a nehezen meg közelíthető helyeken maradtak fenn szigeteken, lápok környé kén, folyóparti szakaszokon vagy a nem erdőgazdasági terüle teken. Előfordult azonban, hogy az utóbbiakon is folyt a (illegális) kitermelés és a monokulturális nemesített nyárfák ültetése. A nemesített nyárfákat éves korukban vágják ki, s ez a tény kizárja a területről mindazokat az állat- és növényfajokat, melyek az öreg és elkorhadt fáktól függenek. Ezek a módszerek az európai jelentőségű területek likvidálására voltak hivatottak és veszélyeztették a még meglévő természetes és természethez közeli erdőket. Negatív hatásai állat- és növényfajok egész spek - trumát érintették, melyek közül sok megtalálható az élő helyekről és madarakról szóló kormányrendelet mellékletében is. Az itteni természet vadsága és szépsége az emberi beavatkozások nyomán egyre fakult. Az intenzív erdőgazdálkodásnak köszön hetően pár évtized alatt lényegesen megváltozott a Duna mente arculata. A kivételes, színes összetételű ligeterdőket nagyrészt felváltották a nem honos nyárfák ültetvényei. Így veszélybe kerültek a természetes ligeterdők utolsó maradványai, s velük együtt növény- és állatvilágunk utolsó fellegvárai. E tényezők sora késztetett minket a Duna-i ligeterdők védelme és kezelése elnevezésű projekt megírásához és megvalósításához.

16 Fotó: T. Kušík Fotó: T. Kušík A projekt az ártéri ligeterdők megmentéséért Alapvető információk a projektról LIFE03NAT/SK/ a Duna menti ártéri ligeterdők védelme és kezelése nevezett projektot az Európai komisszió LIFE-Természet programból támogatta. A projekt kezdete szeptember 1-je és befejezése március 31.-e. A Pozsony-i Regionális Természetvédő Szövetség BROZ, egy szervezet, amely a projekt kivitelezéséért felel. A projekt partnerei a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelme, a Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet igazgatósága (Štátna ochrana prírody SR Správa Chránenej krajinnej oblasti Dunajské luhy), és a Donau-Auen Nemzeti Park, Ausztria. A projekt célja A projekt célja az utolsó természetes ártéri lige terdők megmentése a Duna szlovákiai oldalán és a kiválasztott területeken állandóan fenntartható erdőgazdálkodás beve zetése. A projekt a legnagyobb hangsúlyt arra fektette, hogy megszüntesse a természetes ártéri ligeterdőkben zajló erdőgazdálkodással kap csolatos területcsökkenést és az őshonos ligeterdő rovására törté nő gyorsan növő, nemesített nyárfa monokultúrák terjeszkedését felfüggessze. A projekt jelentős aktivitásai közé tartozott a kommunikáció fej lesztése, mégpedig az érdekelt erdőgazdálkodók és a természetvédelemmel foglalkozó alanyok együttműködésének javulása ér de kében, ökológiailag és ökonómiailag megfelelő erdőgazdálkodási modell bemutatása, az ártéri ligeterdőkkel kapcsolatos tudat for málás és ismeretterjesztés. Ez a projekt áttörésnek számít a dunai természetvédelmi törekvések terén. Végre megállította az állandó meghátrálást az egyéb érdekek előtt és több jelentős sikert ért el. Fotó: T. Kušík

17 A projekt tevékenységei Erdőgazdálkodási keret-stratégia kidolgozása a Duna menti ártéri ligeterdők pályázati területén. A természetvédelmi követelmények beültetése az új erdőgazdasági tervekbe (4 erdő-gazdasági egység fedi be a pályázat te rületét). Telkek felvásárlása és hosszú távú bérlete a természetvédelmi célok eléréséért. Új, olyan természetközeli erdőgazdálkodási modell kialakítása, amely kedvez az állandóan fenntartható biodiverzitás védel mének. Olyan hazai, honos fafajták genetikai állományának megőrzése, melyek felhasználhatók erdősítési célokra. Új védett területek kinyílvánításának előkészítése és a kijelentett védett területek bővítése. Erdészeti és természetvédelmi munkavállalók iskolázása külföldi tanulmányiutakon, ártéri ligeterdős védett területeken: Donau- Auen Nemzeti Park (Ausztria), Morava és Dyje völgye (Csehország) és March-Auen fokozottan védett terület (Ausztria). Alkalmas erdőgazdálkodás érvényesítése a kiválosztott területeken, tarvágás helyett célzott fakiválasztás, fásszárú inváziós növényfajok eltávolítása, ezzel támogatva a természetes erdők visszaállítását. A köztudat emelése a Duna menti ártéri ligeterdők ökosziszté májának védelméről információs anyagok, szórólapok elké szí tése, előadások és bemutatások szervezése-tartása, terepbejárások diákokkal, kampányok a helyi, regionális és nemzeti médiákban, információs táblák elhelyezése, stb. Kanadai nyár monokultúrák Fotó: Z. Fűzfa. (www.pisztrangkor.hu)

18 A projekt végeredményei A projekt működési ideje alatt a természetvédők és az erdészek elkezdtek több szinten szisztematikusan tárgyalni. Az új erdőgazdálkodási tervek alakulása közben elfogadott közös egyezményeknek köszönhetően, ma már lehetetlen többé a természetes ligeterdők terjedelmét csökkenteni, és ezeket a területeket nemhonos monokulturális nyárfa ültetvényekkel helyettesíteni. Több helyen értékes erdőrészletek beavatkozás nélkül maradtak, fakivágásnál érzékenyebb beavatkozásmódokat érvényesítettek, például célirányos faválasztás az egyes fa vagy fa csoportok kivágása, parton álló fák meghagyása. Kiválosztott területeken, az erdészekkel együttműködve, lettek eltávolítva a nem honos, invazív fásszárú növények. Más területeken a biodiverzitás emelésének érdekében eredeti (honos) ligeterdőkben növő fafajták erdősítésével próbálkoztunk. Javaslatokat dolgoztunk ki új természetvédelmi területek kijelölésére és létező természetvédelmi területek bővítésére. A pályázattal (projekt) kapcsolatos információk web-oldalunkon megtalálhatók. A projekt több eredményét a partnerek, az erdészek és természetvédők között működő jó kommunikációval sikerült elérni. Fontos, alapvető változásokat, amilyenekre a Duna menti ártéri ligeterdők megvédésére szükség volna, ezen az úton pilla natnyilag nem lehetséges megvalósítani. Szlovákiában az összes erdőterület, még a legszigorúabban védett területeken is, az állam tulajdonában van, s ezekkel a Szlovák Állami Erdészet gazdálkodik. Az ő prioritásuk nem a természetvédelem hanem a fakitermelésből származó nyereség. Éppen ezért a pályázat egyik legjelentősebb aktivitása a természetvédelmi célok elérésének érdekében a telkek felvásárlása és hosszú távú bérlése. Ehhez a tevékenységhez viszont csak akkor Gazdagon tagolt természetes puhafás ártéri ligeterdők Fotó: R. Kúdela

19 A kiterjesztett Gajci Természeti Rezervátum első táblája Fotó: T. Kušík Fotó: T. Pašková nyúljunk, ha a természetvédelmi célokat már lehetetlen más effektivebb (olcsóbb) módon elérni (megegyezés a földtulajdonosokkal és gazdákkal), vagy ha a tulajdonos nem képes megfelelő módon gazdálkodni a területen. Az itt létező természet megőrzésének egyik legnagyobb biztosítéka, hogy természedvédelmi szövetségünk az itt lévő terület tulajdonosa. Ez az egyik hatékony módja annak, hogy hogyan mentsünk meg értékes erdőterületeket a kivágástól, és hogy hogyan akadályozzunk meg nem megfelelő aktivitások elburjánzását a területen, mint pl. építkezés, intenzív üdülés, vadászat stb. Saját területünket konfliktus nélkül beáraszthatjuk, lezárhatjuk gépjárművek előtt a bejárati utakat, ami a törvény szerint kijelölt védett területeken gyakorlatilag nagyon nehezen megvalósítható. Ebből a célből a BROZ jelenleg 330 ha földterületnek a tulajdonosa, vagy hosszú távú bérlője (25-30 év), főleg a Csúny, Csicsó, Nagy Keszi és Csallóközaranyos községek kataszterében. Más területek megszerzésén is dolgozunk. Az, hogy az erdőterületek tulajdonosai és használói (gazdálkodás) vagyunk, lehetővé teszi számunkra, hogy megfigyelhessük a természetes ligeterdő megújhodását, mivel az erdei fàk megélhetik természetes életkorukat. A komáromi járásban a Nagy-Léli szigeten van a legnagyobb terület 250 ha - melyet 25 évre bérlünk és használunk. A sziget védelmének érdekében együttműködünk Csallóközaranyos községgel és a helyi lakossággal. Külföldi tapasztalataink szerint a védett területek is attraktívak lehetnek a vendégeknek, hozzájárulnak a község propagálásához és ez végeredményben a turizmus támogatásával több pénzt hozhat a régióba, mint például az intenzív erdőgazdálkodás a nyárfás monokultúrák termelésével. Természetes területek felvásárlása természedvédelmi célokért, ez az az út, amelyen tovább akarunk haladni. A projekt befejezés után más forrásokat keresünk a területek kivásárlásának finanszírozására. Ha támogatni szeretnének minket, vagy ha telkük védett területen van, jelenkezzenek!

20 A projekt partnerei A projekt megvalósítását szoros együttműködésben három partner-szervezet végzi, melyek mindegyike saját forrásból biztosítja az anyagi eszközöket, a szakembereket és saját tapasztalataival támogatja azt. A Pozsony-i Regionális Természetvédő Szövetség (BROZ) egy civil szervezet, amely 1997 ben alakult meg. A szövetség elsősorban gyakorlati természetvédelemmel foglalkozik és működését az állandóan fenntartható fejlődés támogatására irányítja. Az egyesület fő célja: a természetvédelem biztosítása és felújítása a Pozsony-i régióban kiváltképpen a Duna mentén, a Kis Kárpátokban, Záhorie környékén és magában Pozsonyban is, alkalomszerűen Szlovákia más területein is. A BROZ a projekt hivatalos beterjesztője és kizárólagos átvevője az Európai Unió által adott pénzbeli támogatásnak, valamint ugyanúgy ő felel a projekt megvalósításáért, annak szakmai szinvonaláért, és az összes tartalmi és formális megkötés betartásáért. Szlovák Állami Természetvédelem egy szakértő szervezet, amelyet a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma irányít. Szakvéleményeket dolgoznak ki olyan befektetési vállalkozói tervezetekhez, amelyeknek hatásuk van a természetre és környezetre, védelmi programokat és projektekat dolgoznak ki az élőés élettelen természet védelmére. Részben biztosítja a növény- és állatvilág feltérképezését és a környezetvédelmi nevelést regionális és helyi szinten, saját működési területén. A projekt területe a Duna menti ártéri erdők tájvédelmi körzet hatáskörébe tartozik. Törpegém Fotó: M. Bohuš Donau-Auen Nemzeti Park, Ausztria Donau-Auen Nemzeti Park (Duna menti erdők Nemzeti Park) zöld erdősávként köti össze Bécset és Pozsonyt. A legnagyobb összefüggő, többnyire érintetlen ligeterdős területet védelmezi a felső Duna szakaszán. A nemzeti park területe ha és Bécstől Szlovákia határáig, egészen Dévaváráig terjeszkedik. A nemzeti park 1996-ban alakult ben az IUCN-től (Természetvédemi Világszövetség) nemzetközi elismerő oklevelet szerzett. A szabadon folyó Duna a nemzeti park területén korlátok nélkül alakíthatja ki az ártéri ligeterdők tipikus környezetét, amely a folyó dinamikájának hatása alatt állandóan változik. A nemzeti park garantálja a Duna megőrzését és a természeti folyamatok akadálytalan működését, kizárja gát és vízerőmű építésének lehetőségét. A nemzeti park igazgatósága jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy korrigálja a múltban elkövetett negatív emberi cselekmények következményeit. Ennek érdekében a Dunán, az ágrendszerben, és a Duna menti ártéri ligeterdőkben különféle revitalizációs programokat valósít meg. Sügér Fotó: P. Áč Kapcsolat: BROZ Bratislavské regionálne ochranárske združenie Šancová 96, SK Bratislava Szlovákia tel./fax: 02/ A projekt patrtnerei: Štátna ochrana prírody SR Správa CHKO Dunajské luhy Korzo Bélu Bartóka 789/3 SK Dunajská Streda Szlovákia tel./ fax: 031/ Nationalpark Donau-Auen Schloss Orth, A-2304 Orth an der Donau, Österreich Tel.: ++43/+2212/3450 Fax: ++43/+2212/

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 29625-8/2011. Tárgy: Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012

Részletesebben

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V

N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa N A T U R A 2 0 0 0 F E N N T A R T Á S I T E R V ALSÓ-TISZA HULLÁMTÉR (HUKN20031) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22.

A Hanság g (HUFH30005) egyeztetése. Natura 2000 fenntartási terv. Lakossági Rábcakapi, 2014. július 22. A Hanság g (HUFH30005) fenntartási tervének egyeztetése Lakossági és s gazda fórumf Rábcakapi, 2014. július 22. Natura 2000 fenntartási terv A fenntartási terv a Natura 2000 területen közösségi jelentőségű

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal A 26-37. mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal Kód Magyar név Tudományos név A Akác Robinia pseudo-acacia AL Vadalma Malus silvestris BL Bálványfa Amorpha fruticosa CSNY Madárcseresznye

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4.

3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. 3. HÉSZ függelékei 1. számú: Övezeti összesítő 2. számú: Lakóövezetek beépítési mintalapjai 3. számú: Helyi védettségű épületek 4. számú Homlokzatszámítási minták 5. számú Őshonos növények 6. számú Régészeti

Részletesebben

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE

1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető

Gksz Ipari terület Általános Gip-1 Településgazdálkodási Gip-2 K ü l ö n l e g e s t e r ü l e t Sportterület Ksp-1. Ksp-2 Temető BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI övezet alövezet Falusias lakóterület Nagytelkes beépítés Lf-1 Lf-1* Kistelkes beépítés Lf-2 Külső övezet Lf-3 Többlakásos beépítés Lf-4 Kervárosias lakóterület

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézet Sopron 2013. november 18. A Kárpát-medence

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014

Tájépítész Korlátolt Felelősségű Társaság B B-006 B-011 Populus nigra Italica Ulmus laevis Jegenyenyár Vénic szil B-013 B-014 B-006 110/20/7/4 B-011 Ulmus laevis Vénic szil 50/12/12/4 B-013 60/12/10/4 B-014 150/258/4 B-018 Carpinus betulus Közönséges gyertyán 40/8/10/4 B-030 45/10/13/4 B-035 Salix alba Tristis Fehér fűz 80/10/12/4

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül

1. Műemléki védettség alatt álló épületek. Bécsi utca 23. hrsz.: 4090 Ferencesek egykori kertjének kapuja, barokk,1750 körül 2. melléklet a.../2011. (...) önkormányzati rendelethez Műemléki védettség alatt álló épületek, Helyi védelemmel rendelkező, helyi védelem alá vont épületek 1. Műemléki védettség alatt álló épületek Bécsi

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve Az Alsó-Zagyva hullámtere (HUHN20089) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról

Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról 2. sz. melléklet 2009. szeptember 17. Fotók a Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram megvalósításáról Réti csík (Misgurnus fossilis) telepítés az 1. sz. Illés-tó halmegtartó képességének tesztelésére (a jobb

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20006 Pinka kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2014.01.31.

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei

Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei Óballa és térsége állat- és növényvilága, természetvédelmi értékei A térség állat- és növényvilágának, természetvédelmi értékeinek kialakulásában meghatározó szerepe volt a Tiszának. A Tiszáról röviden

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Maros (HUKM20008) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató és Tanácsadó Kft. Együttműködő partnerek RESPECT Tanácsadó

Részletesebben

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa A Sajó-völgy (HUAN20006) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Jósvafő 2013 Aggteleki Nemzeti

Részletesebben

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban

Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 556-22/2011. Tárgy: Sződliget Község árvízvédelmi fejlesztésének

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt. A halastavi halgazdálkodás természeti erőforrás fenntartó szerepének ökológiai

Részletesebben

A HUDI20042 Ráckevei Duna-ág

A HUDI20042 Ráckevei Duna-ág A HUDI20042 Ráckevei Duna-ág kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve ELŐREHALADÁSI JELENTÉS Budapest 2014 Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

Natura 2000 Fenntartási Terv

Natura 2000 Fenntartási Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20008 Rába és Csörnöc völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter,

Részletesebben

Vadludak és vízimadarak Tatán

Vadludak és vízimadarak Tatán Tata kincsei Tata a Vizek Városa Tata, 2012. április 13. Vadludak és vízimadarak Tatán Musicz László, elnök Magyar Madártani Egyesület Komárom-Esztergom megyei Csoport Tatai Öreg-tó 1977-ben megyei jelentőségű

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI

NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

SZAKVÉLEMÉNY Az Aszaló, Bécsi út-i nemesnyarak kivágásával kapcsolatosan

SZAKVÉLEMÉNY Az Aszaló, Bécsi út-i nemesnyarak kivágásával kapcsolatosan SZAKVÉLEMÉNY Az Aszaló, Bécsi út-i nemesnyarak kivágásával kapcsolatosan Készült: Készítette: az ÖKOLÓGIAI INTÉZET ALAPÍTVÁNYNÁL, Miskolc, Kossuth u. 13. HUDÁK KATALIN kertészmérnök Bejárás időpontja:

Részletesebben

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE HALBARÁT VÍZ PROGRAM 2008-2011 www.tavirozsa-egyesulet.hu A TAVIRÓZSA KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDİ EGYESÜLET ORSZÁGOS PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE 2011. MÁJUS 1. A Halbarát Víz Program

Részletesebben

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket?

AJÁNLOTT LISTA. Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? AJÁNLOTT LISTA Miért ültessünk gyümölcsfát vagy őshonos fákat és cserjéket? Kertes ház esetén érdemes saját gyümölcsfogyasztásunk legalább egy részét magunknak megtermelni. Így nem leszünk mindenben az

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program

Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén LIFE+ Természet program Csóka Annamária projektvezető Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Szárazgyepek helyreállítása

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről 5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket.

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Vadátkelők az utakon A forgalmas országutak gyakran áthághatatlan akadályt jelentenek az állatok számára. A megfelelő átkelési rendszer magába foglalja mindazokat a létesítményeket,

Részletesebben

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) 5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

5. sz. melléklet. A 275/2004. Korm. rendelet szerinti, a Duna és ártere SCI Natura 2000 terület jelölő élőhelyeire és fajaira vonatkozó HATÁSBECSLÉS

5. sz. melléklet. A 275/2004. Korm. rendelet szerinti, a Duna és ártere SCI Natura 2000 terület jelölő élőhelyeire és fajaira vonatkozó HATÁSBECSLÉS ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 10-H/2013. 5. sz. melléklet A 275/2004. Korm.

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

A Tisza-tó (HUHN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Tisza-tó (HUHN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Tisza-tó (HUHN20003) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner E-BioAqua Pro Környezetvédelmi Szolgáltató

Részletesebben

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére

VEZETŐFÜZET. a Kalanderdő tanösvényeihez. általános iskolások részére VEZETŐFÜZET a Kalanderdő tanösvényeihez általános iskolások részére Kedves Olvasó! A Kalanderdő kitűnő terep a játékra, ügyességed próbára tételére, és egyúttal lehetőség a természet megismerésére is.

Részletesebben

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata

HÉSZ függeléke Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata Övezetek, építési övezetek összefoglaló táblázata BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Falusias lakóterület Halmazos beépítés Lf-1 Hagyományos fésős beépítés Fésős elıkertes beépítés Szabadonálló

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében

Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Az özönnövények visszaszorításának helye a természetvédelmi területkezelés rendszerében Fenntartható tájhasznosítás a Peszér-adacsi réteken Dr. Vadász Csaba Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Miről lesz

Részletesebben

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

"Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről"

Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről "Tájékoztató a megye természetvédelmének helyzetéről" Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés részére Készítette: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! 1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése

Részletesebben

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról

Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2013. (XI.21.) rendelete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Marcali Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2)

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

DUNA MENTI VÉDETT TERÜLETEK HÁLÓZATA TERMÉSZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS

DUNA MENTI VÉDETT TERÜLETEK HÁLÓZATA TERMÉSZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS Rezervaţia Biosferei Delta Dunării Природен резерват Сребърна Сдружение "Защитена местност "Калимок-Бръшлен" Природен парк Персина Specijalni rezervat prirode Gornje Podunavlje Park prirode Kopački rit

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

A nagytétényi Duna-part természeti értékei

A nagytétényi Duna-part természeti értékei A nagytétényi Duna-part természeti értékei Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK Az Érd-Tétényi-öblözet mintegy 9 km hosszúságban és 2 3 km szélességben elterülő alacsony térszínű,

Részletesebben

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK Prof. Dr. Faragó Sándor Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Nyugat-magyarországi Egyetem A KÁRÓKATONA RENDELKEZÉSÉRE

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja Kiskunhalas Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2015. (VI.26.) önkormányzati rendelete az egyes helyi jelentőségű természeti emlékek védetté nyilvánításáról Kiskunhalas Város Önkormányzatának

Részletesebben

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László

A raftingoló béka. Védett fajok 26.3.2010. Demeter László Védett fajok 26.3.2010 A raftingoló béka A gyepi békát az ország hegyvidékein sok helyen rendszeresen, nagy mennyiségben és ellenőrizetlenül gyűjtik a combjáért a szaporodási időszakban. Az eljárás brutális:

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja

A rendelet hatálya. A védetté nyilvánítás célja A Békésszentandrás Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011.(VII.18.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról Békésszentandrási Nagyközség

Részletesebben

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága

A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Crisicum 3. pp.199-203. A Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő madárvilága Dan Munteanu Bevezetés 1989-ben a Cséfai-halastavak és a Radványi-erdő felkerült a romániai Fontos Madárélőhelyek (Important Bird

Részletesebben

ID NER NER részletes T_S

ID NER NER részletes T_S ID NER NER részletes T_S T Szántó. Gyomfajkészlete a kultúrától függően változhat. A megfigyelt fajok közé tartozik a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), mezei zsurló (Equisetum arvense), kakaslábfű

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK

TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK TERMÉSZETVÉDELEM VÍZÜGY: KÖLCSÖNÖS ELŐNYÖK A hagyományos pásztorkodás jelene a Tisza-tavon Előadó: Lovas Attila KÖTIVIZIG igazgató A TERMÉSZETVÉDELEM ÉS A VÍZGAZDÁLKODÁS TERMÉSZETES SZÖVETSÉGESEK MINDKÉT

Részletesebben

SUBIECTELE Limba maghiar

SUBIECTELE Limba maghiar ROMÂNIA JUDEUL TIMI MUNICIPIUL TIMIOARA DIRECIA DE MEDIU SERVICIUL PROTECIA MEDIULUI SUBIECTELE Limba maghiar pentru competiia intercolar în vederea seleciei unitilor colare (elevi i cadre didactice) care

Részletesebben

A Duna hazai szakaszának természeti

A Duna hazai szakaszának természeti A Duna hazai szakaszának természeti értékei Tóth Balázs Sipos Katalin Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság zingelzingel@gmail.com gmail.com 2010 A Duna hazai szakaszának természetes jellegzetességei: gei:

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben