MAGYAR SZAKEMBEREK KÖZREMŰKÖDÉSE EGY EGYEDÜLÁLLÓ ENSZ OKIRAT MEGVALÓSULÁSÁBAN WHO UN/ECE VÍZ ÉS EGÉSZSÉG JEGYZŐKÖNYV

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MAGYAR SZAKEMBEREK KÖZREMŰKÖDÉSE EGY EGYEDÜLÁLLÓ ENSZ OKIRAT MEGVALÓSULÁSÁBAN WHO UN/ECE VÍZ ÉS EGÉSZSÉG JEGYZŐKÖNYV"

Átírás

1 BUDAPEST GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR SZAKDIPLOMÁCIA Szakirányú Továbbképzés MAGYAR SZAKEMBEREK KÖZREMŰKÖDÉSE EGY EGYEDÜLÁLLÓ ENSZ OKIRAT MEGVALÓSULÁSÁBAN WHO UN/ECE VÍZ ÉS EGÉSZSÉG JEGYZŐKÖNYV Készítette: Szabó Zsófia Janka Budapest, május 9.

2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS... 5 ELŐZMÉNYEK... 7 HELSINKI NYILATKOZAT A KÖRNYEZETÉRT ÉS EGÉSZSÉGÉRT TEENDŐ EURÓPAI INTÉZKEDÉSEKRŐL CÉL KÖRNYEZETI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI KIHÍVÁS CSELEKVÉS MELLETTI ELKÖTELEZETTSÉG ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS HELYI INTÉZKEDÉSEK EURÓPAI KITERJEDÉSŰ ÉS ORSZÁGHATÁROKON TÚLMUTATÓ INTÉZKEDÉSEK INTÉZMÉNYI TÁMOGATÁS III. EURÓPAI KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG MINISZTERI KONFERENCIA, LONDON JÚNIUS CSELEKVÉS MELLETTI ELKÖTELEZETTSÉG Átfogó intézkedések Víz és Egészség AZ EGYEDÜLÁLLÓ ENSZ OKIRAT Alapvető adatok Miért van szükség a Jegyzőkönyvre? Célok Alapelvek A kitűzött célok elérése Feladatok Ratifikálás A Jegyzőkönyv és Magyarország kapcsolata Az általános célkitűzések hazai végrehajtása A konkrét feladatok hazai végrehajtása Hazai koordináció Részvétel nemzetközi együttműködésekben Magyar szerepvállalás a nemzetközi szervezetben A VÍZ ÉS EGÉSZSÉG JEGYZŐKÖNYV LÉNYEGE ÉS FONTOSSÁGA Hogyan veszélyeztetheti a víz az ember egészségét?...25 Vízgazdálkodási problematikák Az adatgyűjtés és megfigyelés tökéletesítésének szükségessége A JEGYZŐKÖNYV ALÁÍRÓINAK GENFI KONFERENCIÁJA: ÉRTÉKELÉS, RATIFIKÁCIÓ, MUNKATERV KÖZTES MUNKÁK RATIFIKÁCIÓ ÁLLAPOTA OS MUNKATERV LONDONTÓL BUDAPESTIG: A FEJLESZTÉS FŐ IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON A JEGYZŐKÖNYV ALAPJÁN MI TÖRTÉNT LONDON ÓTA? A MAGYAR IVÓVÍZMINŐSÉG JAVÍTÓ PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE Célkitűzés, előzmények Elvek és részfeladatok Egészségügyi szempontú prioritási rendszer leírása IV. EURÓPAI KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG MINISZTERI KONFERENCIA - ALÁÍRÓK ÉS RÉSZES FELEK ÉVI BUDAPESTI KONFERENCIÁJA VÍZ ÉS EGÉSZSÉG JEGYZŐKÖNYV KONZULTÁCIÓS ÉRTEKEZLETE

3 A KONFERENCIA VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSA A FEJLESZTÉS FŐ IRÁNYAI MAGYARORSZÁGON A BUDAPESTI KONFERENCIA UTÁN PROBLÉMÁK, MEGOLDÁSI JAVASLATOK, A JÖVŐ ÚTJA ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK számú melléklet számú melléklet

4 BEVEZETÉS A földi élet egyik legfontosabb eleme a víz. Jóllehet legtöbbünk számára teljesen természetes, hogy tiszta víz folyik a csapból, ennek ellenére még az Európai Unión belül is számos jelentés készül komoly szennyeződésekről, víz okozta fertőzések kitöréséről, és arról, hogy sok helyen az ivásra szánt vizet fogyasztás előtt fel kell melegíteni fertőtlenítés céljából. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO, World Health Organisation) Európai Régiójában (az Európai Unió és Kelet-Közép-Európa országai, valamint a volt Szovjetunió utódállamai) közel 120 millió ember számára nincs rendszeres és kielégítő minőségű víz. Ezért szükségessé vált egy olyan iránymutató nemzetközi dokumentum létrehozása, ami segítséget nyújt abban, hogy miként kell biztosítani a biztonságos és megbízható vízellátást. Ezt a célt szolgálja az 1999-re elkészült Víz és Egészség Jegyzőkönyv 1, ami a határokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény kiterjesztéseként, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (UN/ECE, United Nations Economic Commission for Europe) kezdeményezésével jött létre. A szakmai háttér biztosításáért felelős Titkárságot - a Jegyzőkönyv hatályba lépéséig -, a WHO Európai Régiója működteti. A WHO és az UN/ECE vállalta a Protokoll előkészítését, beterjesztését, megkezdte a tényleges működés szervezeti formáinak kidolgozását. Ebben a munkában a magyar szakma, szakdiplomácia is jelentős szerephez jutott. A Jegyzőkönyv felhívja a figyelmünket a vízügy azon részére, amit valószínűleg mindannyian természetesnek tartunk: a vízhigiéniára. A problémák Európa keleti részén nyilvánvalóbbak, de alkalmanként a nyugati országokban is megjelennek, ezért egy közös ügyről és egy igazán kézzelfogható feladatról van szó. 2 képviselete. 3 A Diplomácia a köznyelvben tárgyalási készség, a saját érdekek ügyes 1 MP. WAT/AC. 1/1999/1 EHCO /8 2 S. Haunia (Nemzetközi Kapcsolatok, Finn Környezeti Intézet, Finnország) 3 Magyar Nagylexikon 6. kötet Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest

5 Világunkban egyre nagyobb figyelmet fordítunk a környezet és az egészség területére, de megállapítható, hogy tényleges és hasznos tettekre még ritkán kerül sor. A víz egy létfontosságú elem, melynek megóvása a világ továbbélése szempontjából elengedhetetlen. Ezt a fontos szerepet ismerte fel az Európa Tanács 1948-ban, amikor több pontban determinálta a víz jelentőségét. Az Európai Víz Kartájának deklarálásával elindult egy hosszú folyamat, amelynek összefüggéseit, főbb állomásait, eredményeit mutatom be dolgozatomban. Egyrészt megvizsgálom azokat a problémákat, amelyeket a nem megfelelő minőségű víz idéz elő; másrészt a Jegyzőkönyv iránymutatásainak segítségével felvázolom azokat a lehetőségeket, amik a felmerülő problémák megoldásai lehetnek; harmadrészt arra keresem a választ, hogy miként lehet a Jegyzőkönyvben megfogalmazott célkitűzéseket elérni, a feladatokat végrehajtani és a Jegyzőkönyv irányelveit érvényesíteni az Európai Régió összes országában, különös tekintettel Magyarországra. Rámutatok arra, hogy egy olyan ügyben, ami mindenkinek fontos, amelyről mindenki tudja, hogy megvalósítása nélkülözhetetlen, amit minden állam akar, és aminek alkalmazása ezen okok ellenére is nehézkes, a diplomácia eszközei hogyan segítik a megvalósulást. Egészségügyi Világszervezet Európai Régiója (WHO/EURO) 6

6 ELŐZMÉNYEK Az Európa Tanács május 6-án Strasbourgban deklarálta az Európai Víz Kartá -ját. A tagok 12 pontban határozták meg a víz jelentőségét az ember és a környezet számára. Megfogalmazták mindazon feladatokat, amelyek a víz védelmére szolgálnak. Ez az egyezmény szolgálja a Víz és Egyészség Jegyzőkönyv és a Jegyzőkönyvre épülő tárgyalássorozatok alapját. 1. Víz nélkül nincs élet. A víz érték és létfontosságú környezeti elem. 2. Az édesvíz készletek nem kimeríthetetlenek. Ezért ezeket meg kell őrizni, illetve védeni kell. 3. A víz szennyezése veszélyes az ember és más vízfüggő élőlények számára. 4. A víz minőségének ki kell elégítenie a különböző használatok igényeit, különösen az emberi egészség szempontjából lényeges követelményeket. 5. A használt vizek vízfolyásokba vezetésével a víz minősége nem akadályozhatja annak további termelési, illetve személyes célú használatát. 6. A vízkészletek megőrzése szempontjából a növényvilág és különösen az erdők szerepe igen nagy. 7. A vízforrásokat meg kell őrizni. 8. A vízügyi hatóságoknak meg kell tervezniük a helyes vízgazdálkodást. 9. A vízvédelem szükségessé teszi a szakoktatást, a tudományos kutatást és a nyilvánosság tájékoztatásának intenzívebbé tételét. 10. A víz közös tulajdon, melynek értékét mindenkinek fel kell ismernie. Az egyének kötelessége a víz célszerű és gazdaságos használata. 11. A vízgazdálkodást természetes vízgyűjtő területek és nem politikai, illetve adminisztratív határok keretében kell óvni. 12. A víz nem ismer semmiféle határokat, ezért mint közös forrás nemzetközi együttműködést tesz szükségessé. A korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló vízkészlet nem megfelelő hasznosítása veszélyezteti mind a környezetet, mind a fenntartható fejlődést. Ez azt a felismerést eredményezte, hogy az emberiség egészsége, élelmezésének biztonsága egyre nagyobb veszélybe kerül, ha a rendelkezésre álló 7

7 erőforrásokkal, mint például a vízzel továbbra is pazarlóan bánunk. Ez a felismerés késztette az országokat a víz védelmét szolgáló jogszabályok megalkotására. Magyarországon a társadalmi változásokat is figyelembe vették a következő törvények megalkotása során: évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól, illetve az évi LVII Törvény a vízgazdálkodásról. Az édesvízkészletekkel kapcsolatos világméretű aggodalmak első alkalommal az ENSZ 1977-ben, Argentínában megtartott Vízügyi Konferenciáján fogalmazódtak meg a Mar del Plata -i akciótervben. Az I. EURÓPAI KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG MINISZTERI KONFERENCIA a WHO Európai Regionális Irodájának támogatásával 1989-ben, Frankfurtban került megrendezésre. A konferencia résztvevői az Egészségügyi Világszervezet tagállamainak környezetvédelmi és egészségügyi miniszterei, valamint az Európai Bizottság (EC, European Commission) környezetért és egészségért felelős tagjai voltak. A konferencia keretében került sor a A Környezet és Egészség Európai Kartájá -nak elfogadására, amely azóta is sok ország egészségügyi és környezetvédelmi politikájának az alapja. Létrejött és folyamatosan működik a WHO Európai Környezet és Egészség Központ (WHO/ECEH, European Center for Environment and Health). A szervezet elkészítette az Aggodalom Európa holnapjáért (CET, Concern for Europe s Tomorrow) jelentést, melynek szerkesztése közben egy átfogó regionális elemzést végzett, különös tekintettel az egészség és a környezet kapcsolatára ben, a volt Csehszlovákia területén található Dobris-i Kastélyban kezdeményezték a Környezetet Európának programot, mely elvezetett a Közép- és Kelet-Európai Környezeti Akcióprogramnak és egy hosszú távú Európai Környezeti Program elemeinek a Pán-Európai Miniszteri Konferencia általi elfogadásához 1993-ban, Luzernben ben fogadták el az Egyesült Nemzetek Rio de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferenciáján a Feladatok a XXI. századra küldetést. 8

8 1992-ben rendezték meg Dublin-ban a Víz és Környezet Nemzetközi Konferenciát 113 ország vezető szakemberei és az ENSZ szakértők részvételével. Az itt elfogadott Dublini Nyilatkozat a vizekkel kapcsolatos aggodalmakat és megfogalmazásokat politikai felhívás formájában hozta a kormányok és a közvélemény tudomására március 17-én írták alá Helsinkiben a Határokon átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatá -ról szóló egyezményt. A konvenció célja, hogy az egyezményben érdekelt országok az egyenlőség és a kölcsönösség alapján kössenek két- vagy többoldalú megállapodásokat, annak érdekében, hogy megőrizzék, ellenőrizzék és csökkentsék a felszíni és a felszín alatti vizeket érő, az ökorendszereket károsító és a határokon átterjedő kedvezőtlen hatásokat, beleértve a kockázatos anyagok okozta, valamint a hő- és sugárszennyezést, az ipari lakossági mezőgazdasági szennyezéseket és a nem körültekintő vízhasználatot. A Konvenció alapelvei: az elővigyázatosság elve, a szennyező fizet elv és a fenntartható vízgazdálkodás elve. Létrehozták az egyes kérdéscsoportokkal foglalkozó munkacsoportokat: 1. Vízgazdálkodási Munkacsoport 2. Monitoring és Értékelés Munkacsoport 3. Jogi és Igazgatási Kérdések Munkacsoport 4. Víz és Egészség Munkacsoport Az egyezmény III. számú melléklete tartalmazza azokat az iránymutatásokat, amelyek a vízminőségi célállapot és a vízminőségi határértékek kidolgozására vonatkoznak. Az egyezmény október 6-án lépett hatályba Magyarországon és a 130/2000. (VII.11) Kormányrendelettel került kihirdetésre ban az Európai Víz Kartájával elkezdődött egy hosszú folyamat, melynek központjában a víz áll re létrejött Konvenció ennek az ügynek az egyik legfontosabb okmánya, amely már iránymutatásokat is tartalmaz. Ez az alapja a következő fejezetekben ismertetett megbeszélésnek, tárgyalásnak, és a Víz és Egészség Jegyzőkönyvnek. 9

9 HELSINKI NYILATKOZAT A KÖRNYEZETÉRT ÉS EGÉSZSÉGÉRT TEENDŐ EURÓPAI INTÉZKEDÉSEKRŐL II. EURÓPAI KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG MINISZTERI KONFERENCIA, Helsinki június A politikai és gazdasági környezet óta jelentősen megváltozott. A Kelet- Közép-Európai országok rendszerváltoztatása révén a WHO európai tagállamainak száma megnőtt, és a régió legtöbb részét érintette a gazdasági recesszió. Ebben az új geopolitikai helyzetben számos, a változással összefüggő kezdeményezés történt, mely Európa gondjait képező környezeti és egészségi kérdésekre irányult, mint például az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság égisze alatt 1992-ben létrehozott egyezmény az országhatárokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról. A WHO Közgyűlése 1993-ban elfogadott egy globális egészségügyi és környezeti stratégiát, mely összefoglalja a célokat és a célok eléréséhez szükséges intézkedéseket. Cél Közös cél volt az emberek egészségügyi- és életkörülményeinek javítása; annak biztosítása, hogy a természet teherbíró képességét ne lépje senki túl; a jövő generációk kielégítő és produktív élethez való jogának megóvása; továbbá a fenntartható fejlődés biztosítása úgy, hogy a termelés és fogyasztás akkori modelljén gyökeres változtatásokat hajtsanak végre. Az ember és a természet együttélése az emberiség jövőjének előfeltétele. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon a társadalom jólétét és folyamatos fejlődését a természet sokféleségének teljes elismerésére, és kitartó védelmére kell alapozni. Ebben nyújt segítséget a konferencián deklarált Helsinki Nyilatkozat. Környezeti és egészségügyi kihívás Az egészséges ivóvíz biztosítása komoly környezeti és egészségügyi kihívást jelentett és jelent mind a mai napig az Európai Régióban élő azon emberek számára, akik egészségét és jólétét negatívan befolyásolja a nem kielégítő lakó-, munka- és pihenési környezet. A szennyezett élelmiszer és víz a rossz életkörülmények következménye: több mint 100 millió ember nem tud hozzájutni biztonságos ivóvízhez, 10

10 ennél is több azok száma, akik nincsenek ellátva szennyvízkezelési szolgáltatásokkal, a régió keleti részén kiemelkedően nagy a vízzel terjedő fertőzések száma (hepatitis A, hasmenés stb.), illetve a vízellátó rendszerek mikrobiológiailag szennyezettek. Cselekvés melletti elkötelezettség A Nyilatkozat érvényesítéséhez a WHO Egészség és Környezet Bizottsága évi jelentésének ajánlásait követték, amelyek hangsúlyozták, hogy az egészség elősegítése és a környezet védelme egymást kiegészítik és nincs közöttük konfliktus. Elismerték, hogy az országokban meglévő és rendelkezésre álló korlátozott erőforrások jobb hasznosítása érdekében kiterjedt és fokozott nemzetközi együttműködésre van szükséges. A fenntarthatóságot minden ágazat stratégiájába be kell építeni. Az aláírók elkötelezték magukat, hogy közreműködnek: a nemzeten belüli és közötti szolidaritás fenntartásában a környezetegészségügy javítására irányuló erőfeszítéseknél, a fejlődés fenntarthatóságának biztosításában anélkül, hogy veszélyeztetnék a jövő generációját, az együttműködés és partnerség megvalósításában a környezet és egészség javítása érdekében, a szubszidiaritás elvének alkalmazásában, hogy a döntéseket mindenkor a leghatékonyabb szinten hozzák meg. A tagállamok saját helyzetük ismeretében határozták meg prioritásaikat, de voltak olyan közös ügyek, mint például a vízminőség, amelyek az okozott problémák súlyossága vagy nagysága miatt megkövetelték valamennyi ország figyelmét. Az aláírók elfogadták az Európai Környezetegészségügyi Intézkedési Terv -et (EHAPE, Environmental Health Action Plan for Europe), mint olyan eszközt, amivel megvédhetik és támogathatják az egészséget és a környezetet. Országos, regionális és helyi intézkedések Az egészségügyi és környezetvédelmi szervek az illetékes hatóságokkal együtt legkésőbb 1997-ig voltak kötelesek kidolgozni az egészséget és a környezetet célzó intézkedési tervet. Ezeket a terveket be kellett illeszteni vagy szorosan össze kellett 11

11 kapcsolni mind a környezeti akcióprogramokkal, mind az egészségtervezési folyamatokkal, illetve az UNCED és a Környezetet Európának folyamatok által megkívánt intézkedési tervekkel. A fenntarthatósághoz vezető fontos lépésként fokozni kellett az együttműködést más, például a turizmusért felelős kormányzati szervekkel annak érdekében, hogy a környezeti és egészségi ügyeket integrálják meglévő politikájukba. Európai kiterjedésű és országhatárokon túlmutató intézkedések Az aláírók felkérték a WHO-t más illetékes nemzetközi szervezetekkel partnerkapcsolatban, hogy fokozza hozzájárulását a víz-, levegő- és talajszennyezésre vonatkozó rendelkezések további kidolgozásához és megvalósításához azon környezetvédelmi egyezmények vonatkozásában - mint például az országhatárokon átlépő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény-, amelyek céljai között az emberi egészség megvédése is szerepel. Az európai kiterjesztésű és országhatárokon túlmutató intézkedések hatékony végrehajtási mechanizmusa a jogalkotás, a felelősségek kiosztása, a környezeti és egészségügyi ágazatok közötti koordináció. Intézményi támogatás Az EHAPE sikeres végrehajtása a Környezetet Európának folyamatban és a WHO Európai Regionális Szervezetében 4 résztvevő felek közötti együttműködéstől függ. A terv teljesítéséhez önálló gépezetre volt szükség, ezért létrehozták az Európai Környezeti és Egészségügyi Bizottságot (EEHC, European Environmental and Health Committee), amely 1995-ben kezdte meg hatályos működését. Az így létrehozott Bizottság a WHO Európai regionális Bizottsága által kijelölt négy képviselőből, az ENSZ/EGB Környezetpolitikai Bizottság által kiválasztott négy képviselőből és az ENSZ Környezeti Program (UNEP, UN Environment Program), WHO, EK, OECD és lehetőleg más kormányközi szervezetek és nemzetközi finanszírozó szervek által kijelölt képviselőkből áll. 4 A regionális szervezet kifejezés a WHO alkotmánya 11. fejezetének cikkelyei szerint együttesen vonatkozik a WHO tagországok, a Regionális Bizottság és a Regionális Iroda egymástól elkülönülő, de interaktív szerepeire és felelősségeire. 12

12 A titkárságot a WHO Európai Regionális Irodája biztosítja egyedül vagy más szervezetekkel közösen. Az EEHC funkciói: a fenntarthatóság koncepciójának elősegítése, az EHAPE végrehajtásának koordinálása és értékelése, közös kutatási politika támogatása, mely a WHO/EURO, az Európai Tudományos Alapítvány és más bekapcsolódni szándékozó testületek között fennálló együttműködéssel jár, elősegíteni és támogatni az országok környezetegészségi intézkedési terveinek kidolgozását, segíteni az olyan felmerülő környezetegészségi kérdések meghatározását, melyek együttműködő intézkedést vagy további tanulmányozást igényelnek, együttműködni a Környezetet Európának folyamat testületeivel, tanácsadás környezetegészségi témákban, segíteni az információk cseréjét és terjesztését. A Helsinki Nyilatkozatot június 22-én írták alá Helsinkiben. Ezzel a nyilatkozattal és a hozzá kapcsolódó intézkedési tervekkel, például EHAPE, végre sikerült megalapozni a jobb, az élhetőbb környezet elérésére irányuló munkát. Eljutottak oda, hogy egy komoly intézményi háttér segíti és biztosítja a munka sikerességét. Az elért eredmények ismertetésére, értékelésére, ellenőrzésére a rendszerességgel megrendezésre kerülő Környezet és Egészség Konferenciákon kerül sor. Ezek az események nagyon jó alkalmat adnak a tapasztalatok kicserélésére, a felmerülő problémák megoldási javaslatainak felvázolására, és a további célok kijelölésére. 13

13 III. EURÓPAI KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG MINISZTERI KONFERENCIA, LONDON JÚNIUS A WHO Európai tagországainak egészségügyi és környezetvédelmi miniszterei és képviselői június között konferenciát tartottak Londonban. A konferencia a frankfurti és a helsinki Környezet és Egészség Konferenciákon lefektetett alapokra épült és új kötelezettségvállalást jelentett a partnerségben folytatott cselekvésre, a környezet és egészség fejlesztésére a XXI. században. A WHO elkészített egy jelentést Áttekintés Európa környezetéről és egészségéről a 90-es években címmel, ami bemutatta az elért eredményeket az első konferencia óta, illetve felhívta a figyelmet számos sürgető feladatra, ami még megoldásra várt. A régióban számos megoldásra váró probléma maradt, és közülük jó néhány súlyosabbá vált az idő múlásával. Folyamatosan nőttek az országok közötti és az egyes országokon belüli egyenlőtlenségek, egyre szükségesebbé váltak az országhatárokon átnyúló problémákkal kapcsolatos nemzetközi együttműködések. Még mindig sok közösségben hiányzott az egészséges élethez nélkülözhetetlen megfelelő mennyiségű és minőségű víz, valamint a szennyvíz és csatornaszolgáltatásokhoz való megbízható hozzáférés. Egyes országokon belül a gazdasági növekedés és a stabilitás hiánya olyan terheket rótt az érintett országok gazdaságára, amely elvonta a környezet és az egészség védelmére szánt forrásokat. Azon országokban, ahol jellemzőek a fegyveres konfliktusok, jelentős a természeti környezet, az egészségügyi intézmények, üdülőterületek pusztulása, szükséges a környezeti és egészségi károk nemzetközi felmérése és a helyreállítási munkálatok mielőbbi elkezdése. Egyes tendenciák súlyos aggodalmat okoztak a konferencia résztvevőinek, mint például az éghajlat változása és az ózonréteg pusztulása, a nem fenntartható fogyasztási és termelési szerkezet, illetve az a tendencia, hogy a fejlődést és a gazdasági növekedést egymástól független kérdésnek tekintik, figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a gazdaság fejlődése alapjában összefügg a lakosság egészségének javulásával. 14

14 A meglévő problémák mellett számos ok bizonyítja, hogy van remény a fejlődés megvalósíthatóságára. A régió egészében folytatódott a demokrácia erősödése, és figyelemre méltóan bővült az országok közötti együttműködés. A Környezet és Egészség program mellett számos más folyamat is mint például a Környezetet Európának, az Európai Bizottság programjai és az Európai Unió bővítése jelentősen hozzájárult ehhez. A programok, folyamatok összehangolása további hasznot hozhat a környezet és az egészség számára. A WHO Európai Régiójának Egészséget mindenkinek keretpolitikája a XXI. századra (EGÉSZSÉG 21) újabb, pozitív keretet biztosít a továbblépéshez, az Európai Környezet és Egészség Központ a hatékony akciók tudományos és gyakorlati támogatásának platformjaként szolgálhat. A legtöbb ország kiaknázza a nemzetközi együttműködés által lefektetett alapokat, olyan egészségügyi stratégiák kidolgozásával, amelyek magukba foglalják az Egészséget mindenkinek politika, a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramok (NEKAP), a Nemzeti Környezetvédelmi Akcióprogramok (NKP) és a Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) stratégiai alapelveit. Számos pozitív folyamat tapasztalható sok országban: a születéskor várható élettartam növekedése, a technológia fejlődése és annak az emberi egészség javát szolgáló hasznosítása, az oktatás fejlődése, a civil társadalom nagyobb mértékű részvétele a környezettel és egészséggel kapcsolatos ügyekben, a kormányzatoknak az a továbbra is fennálló szándéka, hogy határozott lépéseket tesznek a környezet és az egészség védelme érdekében. Cselekvés melletti elkötelezettség Miután megtörtént a meglévő és az újonnan felmerülő problémák, az elért eredmények ismertetése a konferencia résztvevői megfogalmazták a jövőre vonatkozó kívánatos intézkedéseket. Átfogó intézkedések Olyan környezeti hatásvizsgálatok elvégzése, amelyek kiterjednek az emberi egészségre és biztonságra gyakorolt hatások összességére. 15

15 A tagországok lehetőségükhöz mérten vezessék be és/vagy valósítsák meg a javasolt politikák, tervek, programok, általános szabályok környezeti és egészségügyi következményeinek stratégiai vizsgálatait. A civil szervek (NGO) és az egyének megfelelő módon vegyenek részt az itt megjelölt eljárásokban. Víz és Egészség A konferencia résztvevői jóváhagyták az évi, a határokat átszelő vízfolyások és a nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló Helsinki Egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyvet 5, a vízzel összefüggő betegségek megelőzése, ellenőrzése és gyakoriságának csökkentése céljából. Felkérték az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának minden tagállamát és a WHO Európai Régiójának tagállamait az Egyezmény és a Jegyzőkönyv ratifikálására. A Jegyzőkönyv kidolgozásában vezető szerepet töltött be Magyarország kormánya. Az egyedülálló ENSZ okirat Víz és Egészség Jegyzőkönyv a Határokat Átszelő Vízfolyások és Nemzetközi Tavak Védelméről és Használatáról szóló évi Egyezményhez Alapvető adatok NEMZETKÖZI * elfogadás: június 17. * helyszín: London (Egyesült Királyság) * hatálybalépés: 90 nappal a 16. ország ratifikációjától számítva * szervezet: ENSZ EGB és WHO Európai Regionális Irodája * letéteményes: ENSZ Főtitkár MAGYAR * aláírás: június 17. * csatlakozás: december 7. (jóváhagyással) 5 Ausztria és Törökország általános fenntartással él a Jegyzőkönyvvel és címével kapcsolatban. Ausztria úgy véli, hogy Víz és Egészség Jegyzőkönyv az európai régió számára címet kellene alkalmazni. 16

16 Miért van szükség a Jegyzőkönyvre? Mert az Európai Régióban előforduló több mint 30 millió vízzel összefüggő megbetegedés elkerülhető lenne, ha jobban menedzselnék a víz- és közegészségügyet. Mert a nép egészségi állapota nem tud fejlődni biztonságos és jó minőségű víz nélkül. Mert a vízhiány, illetve a nem megfelelő minőségű ivóvíz számtalan betegség előidézője. Mert a víz az élet nélkülözhetetlen eleme. Célok A Víz és Egészség Jegyzőkönyv célja, hogy minden arra alkalmas szinten, országonként, valamint a határok fölötti és nemzetközi összefüggésben egyaránt elősegítse az ember egészségének és jólétének védelmét. Ezen felül további célja a fenntartható fejlődés keretén belül a vízgazdálkodás fejlesztése, a vízi ökoszisztémák védelme és a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése. Alapelvek A célok eléréséhez a jól ismert alapelvek elővigyázatosság elve, szennyező fizet elv, a megelőzés elve, a szubszidiaritás elve mellett a Részes Államoknak a következőket kell figyelembe venniük: az országok saját erőforrásaik hasznosítása során felelősséggel tartoznak azért, hogy ne okozzanak kárt más országok környezetében vagy a nemzeti joghatóságuk alá tartozó terület határain kívül; a fenntartható fejlődés elvét: a vízgazdálkodás szolgálja úgy a jelen generációk érdekeit, hogy ezzel ne veszélyeztesse a jövő generációk szükségleteinek kielégíthetőségét; a vízgazdálkodásban a víz társadalmi, gazdasági és környezeti értékeinek leginkább elfogadható és fenntartható együttes figyelembevételét; az információhoz jutás és a nyilvánosság részvételének biztosítását a víz és egészség viszonylatában történő döntéshozatalban; 17

17 a vízgazdálkodást a lehetséges legnagyobb mértékben integrált módon, vízgyűjtő területi alapon, a többi környezeti közegre irányuló szabályozással együtt kell végezni; méltányosság elvét: igazságos hozzáférés biztosítása a vízhez mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a népesség minden tagjának, különösen a hátrányos helyzetűek és a társadalom kirekesztettjei részére. Nagyon fontos, hogy ezek az alapelvek beépüljenek az emberek mindennapjaiba, életük részévé váljanak. A kitűzött célok elérése A Jegyzőkönyv keretében a Részes Államok minden megfelelő intézkedést megtesznek, hogy elérjék a következőket: a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzése, ellenőrzése és csökkentése érdekében olyan integrált vízgazdálkodási rendszerek létrehozását, amelyek a vízforrások használhatóságának és vízminőségének megtartását szolgálják, nem veszélyeztetik az emberi egészséget és védik a vízi ökoszisztémákat. megfelelő egészséges ivóvízellátást, amely mentes bármely olyan mikroorganizmustól, parazitától és anyagtól, aminek a száma vagy koncentrációja következtében potenciális veszélyt jelent az emberi egészségre. Ez vonatkozik az ivóvíznyerő források védelmére, a vízkezelésre, valamint a közösségi rendszerek létesítésére, fejlesztésére és fenntartására is. a szennyvizek megfelelő színvonalú kezelését, amely kielégítően védi az emberi egészséget és a környezetet. Ezt elsősorban közösségi rendszerek kialakítása, fejlesztése és fenntartása útján kell megvalósítani. az ivóvízforrásként használt vízbázisok és a hozzájuk kapcsolódó vízi ökoszisztémák hatékony védelmét egyéb okokból létrejövő szennyezések ellen, beleértve a veszélyes anyagok mezőgazdasági, ipari és egyéb eredetű kibocsátását. Ennek célja az ember egészségére és a vízi ökoszisztémákra veszélyesnek tartott anyagok kibocsátásainak és emisszióinak hatékony csökkentése, illetve megszüntetése. az emberi egészség megfelelő védelmének biztosítását a víz által közvetített betegségekkel szemben, amelyek a rekreációs vizek használatából erednek. 18

18 hatékony rendszereket az olyan helyzetek figyelemmel kisérésére, amelyek nagy valószínűséggel vízeredetű járványokhoz vagy egyedi megbetegedésekhez vezetnek, valamint az ilyen járványok, és kockázataik kezelésére egy monitoring rendszer kiépítését. A Részes Államok minden intézkedésének olyan hatásvizsgálaton kell alapulni, amely foglalkozik az összes következménnyel, beleértve az előnyöket és hátrányokat a következő szempontok szerint: emberi egészség, vízbázisok, fenntartható fejlődés, számításba véve minden javasolt intézkedésnek a különféle környezeti közegekre gyakorolt új, eltérő hatását. A Részes Államok kötelesek megtenni minden megfelelő lépést olyan jogi, adminisztratív és gazdasági keretek megteremtésére, amelyek stabilak és képesek biztosítani a közösség, a magán- és önkéntes szektor hozzájárulását és részvételét a vízgazdálkodás fejlesztésében, valamint a vízzel összefüggő megbetegedések megelőzésében, ellenőrzésében és csökkentésében. A Részes Államoknak meg kell követelni, hogy az illetékes hatóságok megfelelő mértékben vegyék tekintetbe a Jegyzőkönyv körébe tartozó vizek környezetére jelentős hatással levő tervezett intézkedéseiknek, illetve más szervezetek tevékenységeinek jóváhagyásánál a tevékenység közegészségügyre gyakorolt lehetséges következményeit. A Jegyzőkönyv előírásai nem érintik a Részes Államok azon jogát, hogy a Jegyzőkönyvben lefektetetteknél szigorúbb intézkedéseket tartsanak fenn, fogadjanak el, vagy alkalmazzanak, illetve Részes Államainak azon jogait és kötelezettségeit, amelyek az Egyezményből vagy bármely más érvényes nemzetközi megállapodásból következnek, kivéve, ha a Jegyzőkönyv követelményei szigorúbbak, mint az Egyezmény vagy az adott, érvényes nemzetközi megállapodás vonatkozó előírásai. Feladatok A Részes Államok a Jegyzőkönyv elfogadása utáni két éven belül kötelesek meghatározni és nyilvánosságra hozni az országos és/vagy helyi célkitűzéseket, valamint ezek végrehajtási határidejét. Ahol előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe a célkitűzések megvalósítása, átmeneti, illetve szakaszos tervet kell készíteni. 19

19 A célok megvalósítása érdekében a Részes Államoknak a következőket kell tennie: Meg kell határozni az illetékes hatóságok együttműködésének rendjét országos és helyi szinten. Országhatárokon átterjedő, illetve országos és/vagy helyi vízgazdálkodási programot kell kidolgozni, lehetőleg vízgyűjtő területenként vagy felszín alatti vízbázisonként. Ennek keretében gyakorlati és egyéb szükséges intézkedéseket kell tenni, hogy biztosítsák a lakosság részvételét átlátható és méltányos keretek között, valamint figyelembe vegyék a lakosság részvételének eredményét. Ezeket a terveket be lehet építeni az egyéb, más célok megvalósítására kialakított kapcsolódó programokba, tervekbe és dokumentumokba, gondoskodva arról, hogy a lakosság világosan megérthesse a megfogalmazott célkitűzések elérését szolgáló, meghatározott határidőre végrehajtandó feladatokat. Jogi és intézményi keretet kell kialakítani és fenntartani az ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzésére, valamint a minőségére vonatkozó szabvány érvényesítésére. Létre kell hozni, és fenn kell tartani azokat a rendszereket beleértve a jogi és intézményi kereteket is, amelyek a rendszeres vizsgálathoz (monitorozás) és a célkitűzéseken alapuló szabványok és megvalósítási szintek elősegítéséhez, és ha kell, kikényszerítéséhez szükségesek. A Részes Államoknak időszakonként felül kell vizsgálnia a kitűzött célokat. A Jegyzőkönyv előirányozza egy többoldalú konzultatív vizsgálati mechanizmus kialakítását annak elbírálására, hogy a Részes Államok megfelelően teljesítik-e a Jegyzőkönyv szerinti kötelezettségeiket. Ratifikálás A Jegyzőkönyvet jelenleg 15 ország ratifikálta, de a hatályba lépéshez 16 ország ratifikációja szükséges. Amikor a 16. megerősítő, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése is megtörténik New Yorkban, attól számítva 90 nappal lép hatályba a Jegyzőkönyv. Ennek várható ideje vége első féléve. 20

20 A Víz és Egészség Jegyzőkönyv ratifikálásának jelenlegi helyzete ORSZÁG regionális gazdasági integrációs szervezet Aláírás dátuma 1. táblázat Ratifikáció dátuma, elfogadás, jóváhagyás vagy hatályba lépés Albánia június március 8. Amerikai Egyesült Államok Andorra Ausztria Azerbajdzsán január 9. Belgium június június 29. Belorusszia Bosznia és Hercegovina Bulgária június 17. Ciprus június 17. Cseh Köztársaság június november 15. Dánia június 17. Egyesült Királyság június 17. Észtország június szeptember 9. Európai Unió Finnország június március 3. Franciaország június 17. Görögország június 17. Grúzia június 17. Hollandia június 17. Horvátország június 17. Írország Izland június 17. Izrael Kanada Kazah Köztársaság Kirgiz Köztársaság Lengyelország június 17. Lettország június november 24. Liechtenstein Litvánia június március 17. Luxembourg június október 4. Macedónia Magyarország június december 7. Málta június 17. Moldovai Köztársaság március 10. Monacói Hercegség június 17. Németország június

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

HELSINKI NYILATKOZAT a környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről

HELSINKI NYILATKOZAT a környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről HELSINKI NYILATKOZAT a környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről Második európai konferencia a környezetről és egészségről Helsinki, 1994. június 20-22. Helsinki Nyilatkozat a környezetért

Részletesebben

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr!

* * * Fax: (36 1) 216 7295. Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! Dr. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos Budapest 1051 Nádor utca 22. Tisztelt Dr. Péterfalvi Attila Úr! A Magyar Természetvédők Szövetsége 2005 év elején kétszer kérte a Pénzügyminisztériumot, hogy hozza

Részletesebben

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem

Magyarország 2008. Egészség g és kényelem Magyarország 2008 Egészség g és kényelem A SISTEM-AIR CSOPORT A SISTEM-AIR az európai központi porszívó gyártás és kereskedelem kiemelkedö képviselöje mind a lakossági, mind az ipari szektor területén.

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA

MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA MEHIB ZRT. 2014. I. FÉLÉVRE ÉRVÉNYES ORSZÁGKOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS FEDEZETI POLITIKÁJA Hatályos 2014. január 1-től 2014. I. félévre vonatkozó országkockázati besorolás és biztosíthatósági szabályok (táblázatban

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK 1/6 oldal Tartalomjegyzék: 1/ Célmeghatározás 2/ Területi érvényesség 3/ Fogalom meghatározások 4/ Eljárás 5/ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6/ Dokumentálás Készítette: Szigeti Edit Jóváhagyta: Bálint

Részletesebben

Víz és Egészség Jegyzőkönyv

Víz és Egészség Jegyzőkönyv Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottság Harmadik Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia London, 1999. június 16-18. Egészségügyi Világszervezet Európai Regionális Iroda Cselekvés partnerségben

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway

Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei. 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei 2015. április 1. Amway Nemzetközi Szponzorálás Irányelvei Ez a irányelv minden olyan európai piacra vonatkozik, ahol az Amway 2015. április 1-én saját leányvállalatai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata

MELLÉKLET. a következőhöz: A Tanács határozata EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.5. COM(2014) 338 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Tanács határozata az OTIF felülvizsgálati bizottságának 25. ülésén a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezménynek

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Budapest 2012. május 14.

Budapest 2012. május 14. Nemzeti Megelőző Mechanizmus együttműködései otthon és külföldön Budapest 2012. május 14. Dr. Matthew Pringle Association for the Prevention of Torture (APT) (mpringle@apt.ch) Háromoldalú kapcsolat állam

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben