Felsőoktatási rangsor elemzés kutatás (Vezetői összefoglaló)
|
|
- Balázs Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Felsőoktatási rangsor elemzés kutatás (Vezetői összefoglaló) Összeállította: Eruditio-Hungária Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP / azonosító számú projekt támogatásával. Budapest, 2011
2 A kutatási projektről A TÁMOP kiemelt projekt céljaihoz igazodva, a Felsőoktatási rangsor elemzés kutatási projekt célja az volt, hogy feltárja a hazai és nemzetközi felsőoktatási rangsorkészítés módszereit, gyakorlatát, feltérképezze a hazai felsőoktatással kapcsolatos rangsorokat, és mindezek alapján ajánlásokat fogalmazzon meg felsőoktatási rangsorok méréséhez használható mutatószámok meghatározásához és definiálásához. A projektet két nagyobb egységre tagoltuk. Az első körben összegyűjtöttük a legismertebb nemzetközi rangsorokat Academic Ranking of World Universities (Jiao Tong University rangsora), Financial Times rangsora, Leiden University rangsora, CHE Excellence Ranking, rangsora, megvizsgáltuk négy ország Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia, Németország rangsorolási gyakorlatát, feldolgoztuk módszertanukat, összegyűjtöttük és tipizáltuk rangsor-indikátoraikat. Dokumentumelemzés, adatelemzés valamint módszertani elemzés segítségével megvizsgáltuk a rangsorolási technikákat, az adatköröket, a rangsorok média-megjelenését, kommunikációját. Külön elemzés keretében összegyűjtöttük a hazai felsőoktatási rangsorokat, bemutattuk módszertanukat, alkalmazott mutatószámaikat, érintettük a hazai rangsor-kommunikáció sajátosságait, valamint a rangsorokkal kapcsolatban az elmúlt években kialakult szakmai párbeszédet. Kitértünk az International Ranking Expert Group (IREG) nevet viselő szakértői csoport rangsormódszertanokat megalapozó szakmai tevékenységére, a májusában elfogadott Berlin Principles on Ranking of Higher Education című dokumentumra, ismertebb nevén a rangsorolás berlini alapelveire. Ugyanezen elemzés keretében térképeztük fel a 2006-ban megindult European Ranking - kezdeményezést, amelynek fő célja, hogy a jelenleg működő nemzetközi rangsorolási gyakorlat módszertanbeli hiányosságaiból fakadó torzításait különösen az európai egyetemek hátrányos helyzetét enyhítse, és egy szakmailag jól megalapozott, a felsőoktatás nemzetközi színterén is használható egységes rangsorolási módszertant alakítson ki. Tudástár-jelleggel egységes struktúrába szervezve összegyűjtöttük a felsőoktatási rangsorokkal kapcsolatos legfőbb ismérveket (megjelenés ideje, helye, elérhetősége; alkalmazott mutatók, módszertani sajátosságok; készítők), ezzel kívántuk segíteni a rangsorok, a rangsorolás iránt érdeklődők, szakértők, kutatók tájékozódását. A projekt második szakaszában a projekt végkimenetelének számító ajánlásgyűjteményhez, mutatószám-javaslathoz szükséges tematikus vizsgálatokat végeztünk el. Szakértői interjúk segítségével feltérképeztük a szakmai szereplők (ágazati döntéshozó szervek, felsőoktatási érdekképviseleti 2
3 szervek, tanácsadó szervek felelős vezetői, szakértői) rangsorokkal kapcsolatos véleményét, elvárásait, javaslatait. Megvizsgáltuk a rendelkezésre álló lehetséges (statisztikai és nem statisztikai céllal készült) adatbázisokat Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR), jelentkezési és felvételi adatbázis, NEFMI Felsőoktatási Statisztika, OTDK-adatbázis, MTA-adatbázisok, azok adattartalmát, adatgyűjtési mechanizmusát, rangsorolási célú felhasználásuk lehetőségeit. Külön foglalkoztunk az Adattár-alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) adattartalmával, felépítésével, az AVIR által központilag gyűjtött adatokkal, valamint a TÁMOP keretében a felsőoktatási intézmények számára felkínált mutatószám-javaslataival. Két speciális területet is bevontunk a vizsgálatunkba: a külföldi rangsorolási gyakorlatban általánosan elterjedt a felsőoktatási intézmények nemzetközi orientációjának mérése; hazánkban a rendelkezésre álló adatok strukturálatlansága miatt erre eddig kevés kísérlet történt ilyen kísérlet a MOHA Magazin Belépő című kiadványában ez évben megjelent Top Networkegyetem-rangsor. A témában jártas szakértő bevonásával kísérletet tettünk a nemzetközi orientáció operacionalizálására, a méréshez szükséges mutatószámok kidolgozására, azok értelmezhetőségi kereteinek megadására. Ugyancsak kiemelten vizsgáltuk a munkaerő-piaci oldal véleményét középpontba állító piaci rangsorok működését, külön tekintettel a munkaerő-piaci presztízsrangsorok működésének elemzésére, a presztízsrangsorok és az adatalapú statisztikai rangsorok közötti esetleges korrelációk feltérképezésére. A kutatási projekt végén két zárótanulmányban összegeztük a feltárt eredményeket, valamint a kísérletet tettünk azok alapján egy lehetséges az ágazati döntés-előkészítés területén is alkalmazható felsőoktatási rangsor módszertani megalapozására, lehetséges mérési dimenziókat és mutatószámokat határoztunk meg. A felsőoktatási rangsorok módszereiről A rangsorok léte ma már megkérdőjelezhetetlen eleme a felsőoktatásnak. Az egyes rangsorok módszertan, kidolgozottság, és nem utolsósorban a megcélzott célcsoport szempontjából meglehetősen heterogének. A módszertani különbségek természetesen nem feltétlenül jelentik azt, hogy a rangsorok maguk is rangsorolhatóak lennének; fontos szempontként kell figyelembe venni az eltérő célokat és az eltérő célközönséget. A rangsorok fontos feladata a jelentkezők, az érdeklődők informálása az egyes intézmények teljesítményéről. Ezt a feladatot egyszerűbb módszertannal rendelkező rangsorok (guide-ok) is el tudják végezni itt az aggregálás, az intézménycsoportosítás, a mutatókészítés sok fajtájával találkozhatunk; ezek a guide-ok nem kívánnak tudományos alapossággal foglalkozni a témával, céljuk a 3
4 közönség informálása tudományos teljesítménynek így nem is tekinthetőek; alkalmazott indikátoraik, rangsorolási technikáik azonban inspirálhatják a professzionális rangsorkészítést. A rangsorok első célja Magyarországon is a tájékoztatás volt: az átalakuló, mind bonyolultabbá, nehezebben áttekinthetővé váló felsőoktatási szektorról kívántak képet adni ben jelent meg a Felvi-rangsor 2006 Egyetemek, főiskolák mérlegen című kiadvány, amely úgynevezett akadémiai (statisztikai adatokon nyugvó) rangsorokkal egészítette ki a korábbi rangsor-kezdemények többnyire véleménymutatókon alapuló rangsorolási tevékenységét; 2006-tól a HVG Diploma különszámaként jelentek meg a Felvi-rangsorok, amelyek a hazai felsőoktatási rangsorok egyedülálló idősoros adatbázisát tudhatják magukénak. A Felvi-rangsor egy minden évben megjelenő, a hazai felsőoktatási intézményeket rangsoroló lista, mely egy folyamatosan bővülő szempontrendszerre épül. A Felvi-rangsor rangsorolási dimenzió a következők: oktatói minőség; hallgatói/jelentkezői minőség; hallgatói vélemények. Az első hazai rangsor további rangsorok megjelenését indukálta. A Heti Válasz rangsora egy 2005 óta évente megjelenő különkiadás, általában öt-hét, nagy népszerűségnek örvendő szakra terjed ki. Mutatószámai: túljelentkezés, diák/tanár arány, oktatók összetétele, OTDK-eredmények, tipikus foglalkoztatók véleménye, munkaerőközvetítők véleménye. Új hazai kezdeményezés a Belépő Top Networkegyetemrangsor, mely a legjobb nemzetközi ösztöndíj-lehetőségeket és külföldi szakmai gyakorlatokat kínáló egyetemek rangsora. Az egyetemi közösség egészét vezetőket, oktatókat, finanszírozókat, diákokat egyaránt megcélzó rangsorok, összetett módszertanuk révén, külföldön is viszonylag ritkák. A legalaposabbnak talán a német CHE-rangsor (a Centrum für Hochschulentwicklung kutatóintézet rangsora) tekinthető, amely kilenc vizsgálati dimenzióban több mint 100 indikátort tartalmaz. Ezek közül nem mindegyik jelenik meg rangsorképzőként, többségük az intézmények csoportosítására (ezen a ponton a módszertan hasonlít az ún. university-mapping módszerre) szolgál. A CHE általános felsőoktatási rangsor alapelvei: - a rangsorokat szakonként/szakterületenként kell értelmezni - az eltérő természetű adatok alapján összeállt rangsorok aggregálása nem indokolt - a rangsoroknak a lehető legtöbb dimenzióra ki kell térniük - csak a hasonló profillal rendelkező intézmények összehasonlíthatóak egy rangsor által - az adatokat nagyon alapos ellenőrzésnek kell alávetni A rangsorolás berlini alapelveire, valamint sok szempontból a CHE-rangsor módszertani elveire épül az Európai Ranking -kezdeményezés. Az európai ranking elképzelések 2006-ban realizálódtak először, amikor az Európai Bizottság "Delivering on the modernisation agenda for universities: education, research and Innovation címmel kommünikét adott ki, ami 2007-ben Európai 4
5 Tanács határozatban öltött testet. A rangsorral kapcsolatos szándék eredetileg sokkal inkább az akadémiai szempontok európai felsőoktatási intézmények vonatkozásában való transzparenssé tétele volt. Az európai egyetemeken folyó kutatások világviszonylatban mérhető versenyképességének és felzárkóztatásának igénye szintén testet öltött abban az elképzelésben, hogy megalkotásra kerülhessen egy olyan, egységes szempontrendszert és széles körben elfogadott, szakmai értelemben helytálló módszertant használó európai ranking. Noha a felsőoktatási rangsorok ahogy a felsőoktatás egésze maguk is rendkívül sokszínűek, alkalmazott mutatószámaik összességében jól tipizálhatóak, öt-hat lényegi dimenzió mentén szerveződnek. A mutatószámok hasonlóságán túl a rangsorok módszertani jellegzetességei közé tartozik egyben értékelésüket is megkönnyíti hogy a rangsorkészítés nem nélkülöz minden szabályszerűséget, nincs híján alapelveknek, alapvetően elfogadottnak tekintett módszertani értékeknek. A nemzetközi és a hazai rangsorolási gyakorlat feltérképezése, a rangsormódszertanok elemzése alapján a rangsormutatókat a következő dimenziókba soroltuk: - bemeneti mutatók - oktatási minőség mutatói - oktatói minőség mutatói - az intézményi szolgáltatások mutatói - kutatás-fejlesztési tevékenység mutatói - munkaerő-piaci és egyéb network-mutatók - a nemzetközi orientáció mutatói - elégedettségi mutatók - általános presztízsmutatók Az egyes lehetséges rangsorolási dimenziók közül témánk szempontjából a bemeneti és kimeneti mutatókat, az oktatási és oktatói minőség mutatóit, a munkaerő-piaci (kapcsolati és egyéb) mutatókat és a K+F-tevékenység mutatóit, valamint a nemzetközi orientáció mutatóit kell kiemelnünk. Természetesen kétségtelen, hogy az elégedettségi dimenzió a felsőoktatási intézmények rangsorolásának fontos részét képezi; szubjektivitása miatt azonban elsősorban tájékoztatási, orientálási céloknak felel meg, az általános tájékoztatáson túlmenő relevanciája az intézmények számára van, saját szolgáltatás-fejlesztéseiket, belső és külső marketing-stratégiájukat alapozhatja meg. 5
6 Ajánlások lehetséges mérési dimenziókhoz és az azokban használható mutatószámokhoz A hazai és a nemzetközi gyakorlat alkalmazott dimenziói és indikátorai, valamint a rendelkezésre álló és előállítható megbízható és releváns statisztikai adatok, adatbázisok alapján a következő rangsorelemek kiválasztását és további definíciós és auditálási folyamatának megindítását javasoljuk: Bemeneti mutatók: - Jelentkezők száma az első helyes jelentkezőkön túl (természetesen eltérő súllyal) a nem első helyen jelentkezőket is számításba kell venni- Az intézmények szelektáló képessége első helyes bejutási arány - A felvettek (jelentkezők) korábbi tanulmányi teljesítménye középiskolai versenyeken elért helyezések; nyelvvizsgával rendelkező jelentkezők/felvettek Kimeneti mutatók: - Végzettek éves átlagjövedelme - Végzettek munkaerő-piaci aktivitása Oktatói (oktatási) mutatók: - Egy minősített oktatóra jutó hallgatók száma - Tudományos fokozattal (PhD, CSc, DLA) rendelkező oktatók száma és aránya - Akadémiai doktori címmel (MTA doktora) rendelkező oktatók száma és aránya Kutatás-fejlesztési tevékenység mutatói: - Hazai kutatási projektek száma - Nemzetközi kutatási projektek száma - Hazai K+F projektek bevétele; részarányuk a teljes költségvetéshez képest - Nemzetközi K+F projektek bevétele; részarányuk a teljes költségvetéshez képest - Bejegyzett szabadalmak, védjegyek és szabványok száma - Doktori (PhD, DLA) képzésben részt vevő hallgatók száma - Megszerzett doktori (PhD, DLA) fokozatok száma 6
7 Munkaerő-piaci kapcsolatok mutatói: - Az intézmény vállalati partnereinek száma - Az intézmény által kínált betölthető szakmai gyakorlati helyek száma - Az adott évben szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók száma és aránya A nemzetközi orientáció mutatói: - A részképzésen vagy teljes képzésen tanuló külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest - Hallgatói mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz képest - Oktatói és személyzeti mobilitás: az Erasmus és a Ceepus programban kiutazó oktatók és személyzet aránya a teljes alkalmazotti létszámhoz képest - Kutatói mobilitás: az intézményhez beutazó vagy onnan kiutazó kutatók aránya az összes főállású kutatóhoz képest Az egyes mutatók alkalmazásánál és a rangsorok összeállításánál természetesen figyelembe kell venni az intézménytípusok rangsorolhatóságával, a felsőoktatási szektor heterogenitásából fakadó értelmezhetőségi kérdésekkel kapcsolatos megállapításokat, valamint a rangsorok képzési területi, illetve szakos vonatkozásának fontosságát. A berlini alapelvek egyik fő meglátása, hogy az eltérő történeti meghatározottságú, eltérő hátterű, más profillal rendelkező intézmények nem képezhetik ugyanazon szempontok szerinti rangsorolás tárgyát, illetve nem rendezhetőek egyazon rangsorba. A minden intézményre kiterjedő, minden intézményt egyazon rangsorszempontok szerint sorrendbe állító listák hasznossága, relevanciája megkérdőjelezhető. Az eltérő profillal bíró egyetemek és főiskolák esetében más és más mutatószámok jelenthetnek valódi teljesítménymérést, és csak saját vonatkoztatási csoportjukon belül lehetséges őket ezen mutatók mentén rangsorba rendezni. A heterogenitás egyik elemeként további mérési nehézséget okoznak az egyes eltérő tudományterületek jellemzőinek (legyen szó lényegében bármely mérési dimenzióról) komoly különbségei. Az európai kutatóintézetek konzorciumának munkájaként kidolgozás alatt álló Európai Ranking is felhívja a figyelmet a szakterületi vonatkozás figyelembe vételére, az azonos területen képző intézmények egy rangsorba rendezésére, míg a más területen mozgók összevetésének lehetőség szerinti elkerülésére. 7
8 Ajánlások a rendelkezésre álló adatbázisok használhatóságának megalapozásához Az Oktatási Hivatal megbízásából jelenleg az Educatio Nonprofit Társadalmi Szolgáltató Kft. bonyolítja le a felsőoktatási intézmények tevékeny együttműködése mellett a felsőoktatási felvételi folyamatát. A felvételi adatbázis a jelentkezőkre és a képzéseket meghirdető felsőoktatási intézményekre vonatkozó információkat tartalmaz. Az adatok forrásai egyrészt maguk a jelentkezők, illetve a meghirdető intézmények, másrészt az Oktatási Hivatal. Az adatbázis idősoros adatok kiszolgálására is alkalmas, digitalizált formában rendelkezésre állnak 2001-től kezdődően a jelentkezési/felvételi adatok, illetve az egyes intézmények/karok meghirdetett és elindított képzéseivel kapcsolatos információk, ami lehetőséget teremt a hosszabb távú jelenségek elemzésére is. Az egységes Felsőoktatási Információs Rendszer biztosítani tudja az ágazat szereplői számára valamennyi felsőoktatási intézmény képzésének és a szakokhoz tartozó adatok hatályos nyilvántartását, beleértve a szakokhoz tartozó végzettségek egységes nyilvántartását. Ez jóval megbízhatóbb és pontosabb adatszolgáltatást tesz lehetővé, valamint alkalmas a döntés előkészítéshez használt különböző szempontú szűrésekre, lekérdezésekre, mint a jelenleg gyakran alkalmazott ad hoc jellegű adatszolgáltatási forma. A statisztikai célok eléréséhez szükséges a FIR jelenlegi kb. 80%-os feltöltöttség javítása, az adatkörök felülvizsgálata, és az adattisztítás. A FIR-hez és a felvételi adatbázishoz hasonlóan országos szintű adatok kinyerésére lehet alkalmas a NEFMI által gondozott Felsőoktatási Statisztikai adatbázis. A NEFMI Statisztikai Osztálya rendkívül széles merítéssel dolgozik, a hallgatói létszámtól és egyéb adatoktól, az oktatói és kutatói létszámadatoktól az infrastrukturális adatokig több adatkör is évente feltérképezésre kerül. Említést kell tenni ugyanakkor néhány bizonytalanságról, amely nehezíti e statisztikai célú adatgyűjtés eredményeként előálló adatok feldolgozását és értelmezését. Ilyen bizonytalansági faktor például az, hogy minden adatgyűjtés, amely aggregált adatok összeállításával és átadásával folyik, magában rejti annak veszélyét, hogy hibás számítások eredményeként téves adatok kerülnek be a statisztikába. További probléma, hogy az adatgyűjtés során alkalmazott némely fogalmak nem kellően definiáltak, illetve jelentéstorzulás figyelhető meg a statisztikai rendszer egyes szintjein található szereplők (statisztikusok, felhasználók) körében. Az adatgyűjtés strukturális megvalósulásából eredő probléma, de nem kevésbé zavaró, hogy az adatlapok némelyikén az egyes összesített értékekből történő alábontásoknál nem egyértelmű, hogy az egyes részösszegeknek ki kell-e adniuk az összesített értékeket, tehát teljes spektrumát fedik-e le az adott dimenziónak, vagy egy kiemelt részértékét. Az adatkörök tisztázatlansága azt eredményezheti, hogy az erre alapuló rangsormutatók torzítanak, valóságtartalmuk bizonytalan, hitelességük megkérdőjelezhető lehet. 8
9 Ajánlásgyűjtemény-tanulmányunkban több helyen is jelezzük, hogy a javasolt mutatók szerepelnek az Adattár Alapú Vezetői Információs Rendszer intézmények számára ajánlott mutatószám-gyűjteményében. A gyűjtemény célja az volt, hogy kellő inspirációt adjon az intézményi fejlesztőknek ahhoz, hogy a saját elképzeléseiknek legjobban megfelelő mutatószámrendszert tudják felépíteni az intézményi vezetői információs rendszerükbe, ezek a mutatók azonban jelenleg nem képezik részét a TÁMOP központ, kiemelt projekt keretében megvalósuló ágazati szintű központi adattárnak. Az AVIR-ba érkező központi adatok felhasználásának is korlátja, hogy az intézményi adatokat a jogszabályi környezet kialakulásáig csak azok az intézmények fogják tudni és akarni szolgáltatni, akik a TÁMOP fejlesztési pályázat keretében intézményi vezetői információs rendszert építenek (ez a pályázat két fordulójában összesen huszonhét intézményt érint, igaz, azt is elmondhatjuk, hogy ezek az intézmények nagyjából kétharmadát lefedik a teljes hallgatói létszámnak. További szűkülő teljeskörűséget jelent, hogy a nem állami fenntartású intézmények nem kötelezhetők jelen pillanatban arra, hogy a gazdálkodással kapcsolatban minden olyan információt, adatot megadjanak magukról, amit az államiaktól el lehet kérni ez a nem teljes körű adatgyűjtési lehetőség komoly gátját jelentheti az egységes rangsorszempontok kialakításának, az egységes rangsormutatók kidolgozásának. 9
Ajánlásgyűjtemény, összesítő tanulmány
Ajánlásgyűjtemény, összesítő tanulmány Felsőoktatási rangsorok mérési dimenziói, mutatószámai; a rendelkezésre álló és szükséges statisztikai adatbázisok, adatkörök Összeállította: Eruditio-Hungária Kft.
RészletesebbenA felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)
A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban
RészletesebbenÁgazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója
Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Ágazati Vezetői Információs Rendszer koncepciója Bemutatja: Bruhács Tamás főosztályvezető-helyettes - OM, Fejlesztési és Tudományos Ügyek Főosztálya Hodász
RészletesebbenA pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai
A pályakövetési rendszerek fejlesztésének hazai és nemzetközi irányai Frissdiplomások a munkaerőpiacon műhelykonferencia Pécsi Tudományegyetem Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. 2012. október 25. A felsőoktatási
RészletesebbenTÁMOP 4.1.1 intézményi követelmények. Vezetői Információs Rendszer
TÁMOP 4.1.1 intézményi követelmények Vezetői Információs Rendszer Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. Szakmai követelmények... 2 A rendszer felhasználói és a biztosított felhasználások (információszolgáltatások)...
RészletesebbenMutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére
Mutatószámrendszer együttműködések hatékonyságának mérésére Összeállította: INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. Közreműködött: a DE KTK Menedzsment és Marketing
RészletesebbenAz adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások
Az adatszolgáltatás technológiájának/algoritmusának vizsgálata, minőségi ajánlások A dokumentum a TÁMOP 5.4.1. számú kiemelt projekt keretében, a Magyar Addiktológiai Társaság megbízásából készült. Készítette:
RészletesebbenVersenytársak az oktatásban Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor
Versenytársak az oktatásban Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor "Az oktatás nyilvánossága" konferencia Budapest, 2009. november 11. Tartalom Rangsor bemutatása Diák és munkáltatói preferenciák Régiós verseny
RészletesebbenAz AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai
Az AVIR eredményei és továbbfejlesztésének irányai Bozóky Tamás, AVIR szakmai vezető Fejérvári Bence, informatikai folyamatmenedzser 2013. szeptember 18. AVIR I. fejlesztése 2008-2011: AVIR fejlesztése
RészletesebbenA felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata
A felsőoktatás és a megfelelősség-értékelés kapcsolata Dr. Gáti József Intézményfejlesztési főigazgató Akkreditálási Világnap 2016. június 9. A megfelelőség-értékelés elemei Az értékelés tárgya Követelmények
RészletesebbenSTRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP B-10/2/KONV PROJEKT KERETÉN BELÜL. Projekt koordinációs értekezlet október 4.
STRATÉGIA ALKOTÁS A TÁMOP- 4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 PROJEKT KERETÉN BELÜL Projekt koordinációs értekezlet 2011. október 4. A stratégia készítés - szerződéses kötelezettség A Pályázónak a kiemelt kutatási
RészletesebbenTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS
TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds (ERDF,
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
RészletesebbenHVG Rangsor Diploma 2014
HVG Rangsor Diploma 2014 A HVG rangsorát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Oktatási Hivatal és az Educatio Nonprofit Kft. adatainak felhasználásával a Tudástárs Kft., a Felvi-rangsorok módszertani
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
Részletesebben(1) E törvény célja továbbá.. l) a felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási és TÁMOP Minőségfejlesztés a
2010 július 2 Minıségmenedzsment rendszer tanácsadói lehetıségek/szükségletek a felsıoktatási intézményekben Felsıoktatási Törvény minıség?? 1 A Felsőoktatási Törvény 2 minőségmenedzsment (minőségbiztosítási)
RészletesebbenMérés gyakorisága. Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók száma Fő Féléves ORH Neptun Automatikus
A.1 Hallgatói létszám növelése A.1.1 Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Aktív jogviszonnyal rendelkező hallgatók Fő Féléves ORH Neptun Automatikus Finanszírozási szempontú kimutatás, azaz kétszakos
Részletesebben206 ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER. 4. melléklet
206 ADATTÁR ALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER 4. melléklet 4. melléklet: Az ismertebb nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorokban 207 Az ismertebb nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorokban főbb
RészletesebbenFelsőoktatási rangsorok nemzetközi és hazai gyakorlata
Felsőoktatási rangsorok nemzetközi és hazai gyakorlata (Hazai és nemzetközi gyakorlatok alapján összesítő benchmark tanulmány) Összeállította: Eruditio-Hungária Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő
RészletesebbenFelsőoktatási felvételi eljárások 2010
Felsőoktatási felvételi eljárások 2010 Dr. Manherz Károly, szakállamtitkár Bakonyi László, elnök (Oktatási Hivatal) Kerekes Gábor, ügyvezető általános helyettese (Educatio Társ. Szolg. Nonprofit Kft.)
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)
RészletesebbenTeljesítménymérés a műszaki felsőoktatásban
Kihívások a műszaki szakemberképzésben Teljesítménymérés a műszaki képzésben Teljesítménymérés a műszaki felsőoktatásban A teljesítménymérés különböző aspektusai Dunaújvárosi Főiskolán Harazin Tibor 2010.
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény
RészletesebbenFELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE
FELHÍVÁS A PALLAS ATHÉNÉ GEOPOLITIKAI ALAPÍTVÁNY MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE A Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány pályázatot hirdet az Alapítvány munkaszervezete személyi állományának feltöltésére. Az
RészletesebbenFIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!
FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 216. évi CLV. törvény
RészletesebbenKépzési lehetőségek oktatók és felsőoktatási munkatársak számára a Campus Mundi programban
Képzési lehetőségek oktatók és felsőoktatási munkatársak számára a Campus Mundi programban Campus Mundi program - felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésének támogatása Cél: a hazai felsőoktatási intézményekben
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata Regionális tájékoztató napok 2013. október november Főbb témák, csomópontok Milyen
RészletesebbenFenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban
Fenntarthatóság a statisztikában, statisztika a fenntarthatóságban A felsőoktatás teljesítményének fenntartható mérhetősége Sándorné Kriszt Éva MTÜ, FENNTARTHATÓSÁG ÉS MAGYARORSZÁG 2025-BEN Az MTA IX.
RészletesebbenDebreceni Egyetem. Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet
Debreceni Egyetem Jánosy Orsolya irodavezető Nemzetközi Iroda, Rektori-Kancellári Kabinet Nemzetköziesítési audit a Debreceni Egyetemen 2016. november 09. Nemzetköziesítés a Debreceni Egyetemen - a Debreceni
RészletesebbenA felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje
A felsıoktatási intézmények minıségmenedzsmentje TÁMOP 4.1.4 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban (FEMIP nyitó rendezvény) Budapest, 2009. november 27. Topár József BME Felsıoktatási Törvény minıség?? 1.
RészletesebbenStipendium Hungaricum
Stipendium Hungaricum Pályázatíró szeminárium 2015. április 13. Dobos Gábor, csoportvezető Témák Jogszabályváltozás A program tervezett menetrendje Pályázati feltételek Pályázati űrlap Bírálati szempontrendszer
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenA TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata
A TÁMOP 3.1.5/12 kiemelt projektben az OFI által megvalósítandó fejlesztések és a köznevelés megújulásának kapcsolata dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12-2012-0001
RészletesebbenÖnértékelési rendszer
Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. 8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24. Felnőttképzési engedély szám: E-000116/2014. Önértékelési rendszer Hatályba lép:
RészletesebbenVállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008
Vállalkozás Statisztikai Adatbázis 1995-2008 Hungarian Corporate Statistics Database AZ ADATBÁZIS LEÍRÁSA Budapest, 2010 Adatbázis ECOSTAT Softwerleírás DATASECTION-OPMI 1 BEVEZETÉS A hitelezési kockázatok
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenAz Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Budapest, október 21.
Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer Budapest, 2016. október 21. Nagy András PhD téradat-elemzési szakértő, Lechner Tudásközpont Makainé Vellai Viktória térinformatikai
Részletesebbenstatisztikai módszerekkel
Statisztikai világnap 2010. október 20. Az oktatási kiválóság g mérése m statisztikai módszerekkel Sándorné dr. Kriszt Éva rektor A mérésrm sről l elméleti leti megközel zelítésben A A mérés m s fogalma,
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenKözponti diplomás pályakövető program (DPR)
TÁMOP 4.1.3 DPR Központi diplomás pályakövető program (DPR) avagy amit a VAS elbír Fodor Szabolcs 11. Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás 2011. január 21. Tudja Ön pontosan, hogy mennyi ma Magyarországon
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Veszprém megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenHelyünk a felsőoktatásban
Helyünk a felsőoktatásban Készült Dr. Makovényi Ferenc Dékán, Ybl nyílt napon, 2012 január 19.-én elhangzott előadása, valamint a HVG. 2011/ számában megjelent adatok alapján. A HVG 2012-ben megjelent,
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Csongrád megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenA magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata. Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány június 5.
A magyar doktori iskolák nemzetköziesedésének vizsgálata Dr. Kovács Laura Tempus Közalapítvány 2019. június 5. AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE: A doktori kutatás háttere, módszerei A doktori iskolák nemzetköziesítési
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése ELEMZŐ KAPACITÁS FEJLESZTÉSE, MÓDSZERTANI FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA Előadó: Szentesi Fekete
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
Részletesebben7 ~ idegen nyelven: 9
Fekete: kitöltése mindenki számára kötelező Piros: kitöltése a társadalomtudomány számára kötelező, másoknak opcionális Kék: kitöltése a matematika és természettudományok, valamint az élettudományok számára
RészletesebbenÁgazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland
Ágazati és intézményi szinten meglévő nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása Új-Zéland Stratégiai menedzsment a felsőoktatásban Dr. Drótos György egyetemi docens, tanszékvezető Minőségfejlesztés a felsőoktatásban
RészletesebbenA FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA
MOLNÁRNÉ STADLER KATALIN TUNKLI GÁBOR A FELSŐOKTATÁSI MINŐSÉGI DÍJ MODELL BEMUTATÁSA FMD 2011 DÍJÁTADÓ, 2011. OKTÓBER 26. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Az előadás tartalma
RészletesebbenESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP F-13/ ) WORKSHOP
A gyakorlati képzés iránti vállalati igények és elvárások a régióban AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERÜLETI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI SZEREPÉNEK FEJLESZTÉSE: OKTATÁS GYAKORLAT INNOVÁCIÓ (TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0009)
RészletesebbenTERVEZÉSI FELHÍVÁS II. a Társadalmi Megújulás Operatív Program. Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban. című kiemelt projekt Tervezési felhívásához
TERVEZÉSI FELHÍVÁS II. a Társadalmi Megújulás Operatív Program Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című kiemelt projekt Tervezési felhívásához Kódszám: TÁM-OP-2008-3.1.8/08 A kiemelt projekt az Európai
RészletesebbenTeach with Erasmus+ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem törekvései az oktatói mobilitás minőségének fejlesztésére
Teach with Erasmus+ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem törekvései az oktatói mobilitás minőségének fejlesztésére Szontágh Anikó ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem Erasmus+ és Nemzetközi Programok Osztálya
RészletesebbenAZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS. Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP
AZ OFI KIEMELT PROGRAMJÁNAK ELŐZMÉNYEI A CALDERONI ADATBÁZIS Topár Gábor szakmai projektvezető TÁMOP 4.1.4. Miért FEMIP? Minőségfejlesztés a felsőoktatásban program = FEMIP a program korábbi munkacíme:
RészletesebbenKomplex mátrix üzleti képzések
1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény
RészletesebbenTÁMOP : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN
TÁMOP-3.1.8 : ÁTFOGÓ MINŐSÉGFEJLESZTÉS A KÖZOKTATÁSBAN TÁMOP-3.1.8 Az intézményi külső és belső értékelési rendszerek fejlesztése A tanulói teljesítménymérés rendszerének fejlesztése A Magyar Képesítési
RészletesebbenHUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA KIVÁLÓSÁGI KÖZPONTOK FEJLESZTÉSÉRE ALAPOZVA A MISKOLCI EGYETEM STRATÉGIAI KUTATÁSI TERÜLETEIN TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001
RészletesebbenTÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt
TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb
RészletesebbenAz új típusú szaktanácsadás
Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató
RészletesebbenKezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
RészletesebbenAZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE
AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és
RészletesebbenA pedagógusképzés kutatási katasztere
A pedagógusképzés kutatási katasztere Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása c. projektje keretében Horváth
RészletesebbenMINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI TERV Testnevelési Egyetem Doktori Iskola 2014. 1 1. A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája A Testnevelési Egyetem Doktori Iskolája kiemelkedő professzorok, kutató-személyiségek körül
RészletesebbenSzolnoki Főiskola. Vezetői Információs Rendszer (VIR) Szabályzat
Szolnoki Főiskola Vezetői Információs Rendszer (VIR) Szabályzat 2012 A Szolnoki Főiskola, mint felsőoktatási intézmény a Vezetői Információs Rendszer bevezetését és működését az alábbiak szerint szabályozza.
RészletesebbenA felsőoktatás szociális dimenziója. Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály
A felsőoktatás szociális dimenziója Fehérvári Anikó - Szemerszki Marianna HERA Felsőoktatás-kutató Szakosztály Expanzió és felsőoktatási bekerülés Felsőoktatás expanziója: esélykülönbségek csökkenése vagy
RészletesebbenDiplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2012 Módszertani útmutató a Diplomás Pályakövető Rendszer 2012 es tavaszi online kérdőíveinek központi blokkjához Educatio Nonprofit Kft. Felsőoktatási
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Jelentések felhasználói körében végzett kutatás bemutatása KIINDULÁSI KÉRDÉSEK (EGYSZERŰSÍTETT) Ki és milyen
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A pedagógusok szakmai munkájának támogatása Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP 3.1.5/12 projekt Főbb témák, csomópontok Milyen fejlesztések történnek a TÁMOP 3.1.5
RészletesebbenFentiek alapján javaslom az értekezés nyilvános vitára bocsátását és a Jelölt számára az MTA doktora fokozat odaítélését.
Opponensi vélemény Szerb László: Vállalkozások, vállalkozási elméletek, vállalkozások mérése és a Globális Vállalkozói és Fejlődési Index című MTA doktori értekezéséről Szerb László doktori értekezésének
RészletesebbenA GINOP KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN
A GINOP-6.1.7-17 - KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN Előadó: Vavró Márta projektmenedzser Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.1.7-17-2018-00001 E-mail cím: ginop617@nive.hu
RészletesebbenSzakmai előrehaladási jelentések rendje
Szakmai előrehaladási jelentések rendje Tartalomjegyzék Bevezetés...2 Szakmai előrehaladási jelentés: kitöltési útmutató...2 Rövid szakmai összefoglaló...2 A projekt résztvevői...2 A projektben elért eredmények...2
RészletesebbenRECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN
RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN KT I IE KTI Könyvek 5. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Rechnitzer János Smahó Melinda A HUMÁN ERŐFORRÁSOK REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGAI
RészletesebbenHVG Rangsor Diploma 2017
HVG Rangsor Diploma 2017 A 12. HVG Diploma különszámban az intézmények és karok rangsorait ezúttal is az Oktatási Hivatal adatainak felhasználásával a Tudástárs Kft., a Felvi-rangsorok módszertani alapjául
RészletesebbenA projekt ütemezése 2010. 2011. 2012. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1. 2. 3. 4. 5. Tevékenység
A projekt ütemezése Tevékenység Projekt menedzsment 1. Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1.2 Regionális- térségi szolgátatóvá váláshoz szükséges módszertani és szervezeti fejlesztések A Regionális
RészletesebbenJELENTÉS A VÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI ADATAIRÓL
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 24. és 26. -a alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1074 JELENTÉS A VÁLLALKOZÁSOK KUTATÁSI, FEJLESZTÉSI
RészletesebbenA diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései
Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Tamándl László A diplomás pályakövetés és a felsőoktatási intézmények sikerességének összefüggései Doktori értekezés tervezet Konzulens:
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenSmart City Tudásbázis
Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához
Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab
RészletesebbenAZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN
AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,
RészletesebbenA mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
Vállalkozásfejlesztés MSc szak A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, korszerű és magas színvonalú elsajátított elméleti és módszertani ismeretanyag
RészletesebbenKIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program
KIEMELT PROJEKT FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése, 2. ütem című Kiemelt projekt részletes projektjavaslat felhívásához Kódszám: TÁMOP
RészletesebbenA DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN
A DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN TAKÁCS TAMÁS POLITIKAI FŐTANÁCSADÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA TAMAS.TAKACS@EMMI.GOV.HU Duális Képzés Vállalati szemmel Konstruktív vitanap és workshop MAGYAR TELEKOM
Részletesebbenwww.pwc.com Panorama project
www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek
RészletesebbenSmart City, okos város - a jövőnk kulcsa konferencia április 13. Budapest. Nagy András PhD téradat-elemzési szakértő Lechner Nonprofit Kft.
A T E I R L E H E T Ő S É G E I A Z O K O S V Á R O S I F E J L E S Z T É S E K S Z O L G Á L AT Á B A N Smart City, okos város - a jövőnk kulcsa konferencia 2016. április 13. Budapest Nagy András PhD
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019
Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenPÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése támogatására.
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Érdekképviseleti szervezetek kapacitásainak fejlesztése támogatására Kódszám: TAMOP 2.5.1/07/1 A projektek az Európai Unió támogatásával,
RészletesebbenA KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN
A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN
RészletesebbenGyöngyös,
XIV. Nemzetközi Tudományos Napok Gyöngyös, 2014. 03.27.-03.28. A munkapiaci termelékenység és az intézmények összefüggései különböző képzettségi szinteket igénylő ágazatokban 1 Előadó: Dr. Máté Domicián
RészletesebbenTEXAPP PROJEKT 2016 október szeptember
TEXAPP PROJEKT 2016 október - 2018 szeptember Hotel Corvin Budapest- Hungary/06/12/2017 Ecker Gabriella -TMTE KÁPB-MKSZ-TMTE Szakmai Nap www.texapp.eu Integrated strategy Initiative for Strengthening the
RészletesebbenTÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt
TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és
RészletesebbenÖnértékelés. A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájáról
1 Önértékelés A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájáról A Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolája (GSDI) 2000. decemberében kezdte el működését.
RészletesebbenA 2017-es pályázati felhíváshoz kapcsolódó intézményi mobilitási főpályázat elkészítésével kapcsolatos információk
A 2017-es pályázati felhíváshoz kapcsolódó intézményi mobilitási főpályázat elkészítésével kapcsolatos információk Erasmus+ felsőoktatási mobilitási pályázati információs és konzultációs nap Budapest,
RészletesebbenIBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.
Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
RészletesebbenÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár május 25.
ÖNKORMÁNYZATI FEJLESZTÉSEK AZ OKOS TELEPÜLÉSEK ÉRDEKÉBEN Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár 2017. május 25. IGÉNY ALAPÚ TÁMOGATÁS-ELŐKÉSZÍTÉS AZ OKOS ÖNKORMÁNYZATOKÉRT Az önkormányzati
RészletesebbenKÚTFŐ projekt mit is végeztünk?
KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN
RészletesebbenKutatásértékelési szolgáltatások szakmai szemmel: felhasználásához
Kutatásértékelési szolgáltatások szakmai szemmel: tudománymetriai kalauz az InCites megbízható felhasználásához Soós Sándor MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály Tartalom A kutatásértékelési
RészletesebbenSZAKMAI SZEMPONTOK GINOP A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA
GINOP-6.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A szakképzést végzettség nélkül elhagyók számának csökkentése GINOP-6.2.3-17 - A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA SZAKMAI SZEMPONTOK Előadó: Ütőné dr. Visi Judit Szakmai
Részletesebben