A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA"

Átírás

1 EURÓPAI TÜKÖR A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA A TARTALOMBÓL A hidegháborútól a globális integrációig Beszélgetés Palánkai Tibor akadémikussal Forgács Imre: A közigazgatás dilemmái az integrációk korában Füzes Oszkár: Jeles módszer, jó irány, közepes eredmény. A finn soros uniós elnökség félévi bizonyítványa Vándor János Szolcsányi Bálint: Az európai integráció mint a diplomácia sajátos küzdôtere II. Gyarmati István: Magyarország helye Európában és a világban Kenyeres László: Közoktatás az Európai Unióban XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM FEBRUÁR

2 EURÓPAI TÜKÖR Kiadja a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Kht. támogatásával. Felelôs kiadó: A szerkesztôbizottság elnöke: A szerkesztôbizottság tagjai: Fôszerkesztô: Lapszerkesztô: Lapigazgató: Rovatszerkesztôk: Szerkesztôk: Mûszaki szerkesztô: A szerkesztôség címe: Víg József Palánkai Tibor Bagó Eszter, Balázs Péter, Balogh András, Barabás Miklós, Baráth Etele, Bod Péter Ákos, Erdei Tamás, Gottfried Péter, Halm Tamás, Hefter József, Horváth Gyula, Hörcsik Richárd, Inotai András, Iván Gábor, Kádár Béla, Kassai Róbert, Kazatsay Zoltán, Levendel Ádám, Lôrincz Lajos, Magyar Ferenc, Nyers Rezsô, Somogyvári István, Szekeres Imre, Szent-Iványi István, Török Ádám, Vajda László, Vargha Ágnes Forgács Imre Hovanyecz László Bulyovszky Csilla Fazekas Judit, Becsky Róbert Asztalos Zsófia, Farkas József György Lányi György Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 1027 Budapest, Nagy Imre tér 4. Telefon: Az Európai Integrációs Iroda kiadványai hozzáférhetôk az Országgyûlési Könyvtárban, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfh.hu; Kiadványok, információk menüpont). A kiadványcsalád borítón látható emblémája Szutor Zsolt alkotása. Nyomdai elôkészítés: ProPlus Stúdió Nyomdai kivitelezés: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. ISSN

3 EURÓPAI TÜKÖR 2007/2. A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM FOLYÓIRATA

4 Tartalom A hidegháborútól a globális integrációig Beszélgetés PALÁNKAI TIBOR akadémikussal... 3 FORGÁCS IMRE: A közigazgatás dilemmái az integrációk korában VÁNDOR JÁNOS SZOLCSÁNYI BÁLINT: Az európai integráció mint a diplomácia sajátos küzdôtere II GYÖRKÖS PÉTER: Egy új keleti politika lehetôsége és szükségessége FÜZES OSZKÁR: Jeles módszer, jó irány, közepes eredmény. A finn soros uniós elnökség félévi bizonyítványa VARSÁNYI BALÁZS: A pénzügyi szolgáltatások közösségi szabályozásának aktuális kérdései ANGYAL ZOLTÁN: Az ERM II árfolyam-mechanizmus történeti és jogi alapjai ÔRY TAMÁS: A közös áfa-rendszer Európai biztonság- és védelmi politika GYARMATI ISTVÁN: Magyarország helye Európában és a világban Szemle HARGITA ÁRPÁDNÉ IZIKNÉ HEDRI GABRIELLA: Az Európai Unió: értékközösség Uniós aktualitások Országgyûlés Külügyi Hivatala BALÁZS KATALIN: Úton a közösségi energiapolitika megvalósítása felé Központi Statisztikai Hivatal KENYERES LÁSZLÓ: Közoktatás az Európai Unióban Olvasólámpa Rachael Craufurd Smith (szerk.): Culture and European Union Law (Kultúra és az Európai Unió joga) Monitor English summaries

5 3 A hidegháborútól a globális integrációig Beszélgetés Palánkai Tibor akadémikussal Március 25-én lesz ötven esztendeje, hogy hat állam vezetôi aláírták az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról rendelkezô Római Szerzôdést. Az évfordulóra emlékezve Palánkai Tibor közgazdásztól kértünk interjút. Az akadémikus, aki fiatal kutatóként kezdett foglalkozni a gazdasági integráció problémáival, fél évszázad tapasztalatai nyomán úgy véli, hogy mára az európai integráció egy jóval szélesebb egyesülési folyamat részévé vált. A professzor mind az európai, mind a globális integráció jövôjét illetôen optimista. Mikor kezdôdött Magyarországon az európai integrációval kapcsolatos tudományos munka? Elég hamar. Már az 1960-as évek elején megjelent egy tanulmánykötet, ami azt jelentette, hogy a magyar tudomány kezdetektôl megfelelô figyelmet szentelt az integrációs fejleményeknek. Kezdettôl kitûnô tudósok foglalkoztak a témával, közülük néhánynak a neve feltétlenül megemlítendô: Ausch Sándor, Gulyás József, Gyulai István, Izikné Hedri Gabriella, Kozma Ferenc, Mádl Ferenc, Rába András, Simai Mihály vagy Vajda Imre. Az Európai Gazdasági Közösség, vagy ahogyan sokáig hívtuk, a Közös Piac politikai megítélése legalábbis a felszínen meglehetôsen negatív volt Magyarországon is. A zsurnalisztikában gyakran olvashattunk az integráció kudarcairól, a politikai ellentétekrôl, fôleg De Gaulle Amerika-ellenességérôl, vagy az angol csatlakozási kísérlet elutasításáról. Olykor felbukkant a hivatkozás Leninnek Az Európai Egyesült Államok jelszaváról címû, az elsô világháború idején írt mûvére, amelyben a szerzô leszögezi, hogy a kontinens integrációja kapitalista alapon csak imperialista jellegû lehet. Ez a zsurnalisztikában meg az internacionalizmusnak szóló politikai nyilatkozatokban tényleg így volt, azonban a gazdaságpolitika merôben másképpen viselkedett. Magyarországon a Közös Piachoz való viszony mindvégig eltért attól, ami a Szovjetunióban vagy a többi, szocialistának nevezett országban mondjuk így normának számított. Már az 1960-as évek elején több magyar vezetô (például Fock Jenô a Mûszaki Egyetemen tartott elôadásában) nyilatkozott úgy, hogy a nyugat-európai integrációval mint objektív realitással kell számolnunk. Ez ma már kissé nehezen értelmezhetô. Akkor azonban azt jelentette, hogy az úgynevezett szocialista táborban uralkodó felfogással szemben, amely valóban elôszeretettel minôsítette a Közös Piacot valamiféle imperialista összeesküvésnek, a magyar politika pragmatikus álláspontot foglalt el. A kutatásban pedig nemcsak lehetséges, hanem kívánatos is volt a valóban szakszerû, elemzô, tudományos munka. Idézzük fel azt az idôt, amelyet hidegháborús korszaknak szokás nevezni, amely azonban igen különbözô idôszakokból állt. Mint annyi másban, a Közös Piachoz való viszony tekintetében is fordulópont volt az elsô számú szovjet vezetô, Hruscsov ôszi bukása. Ô az 1960-as évek

6 4 EURÓPAI TÜKÖR 2007/2 FEBRUÁR elején a két rendszer közötti együttmûködési politikával kísérletezett, amelynek része volt ahogyan akkoriban neveztük az elismerés politikája. Brezsnyev uralomra kerülése a hidegháborús álláspont megerôsödését jelentette. A késôbbiekben egyre láthatóbbá vált, hogy a kétpólusú világgal szemben Európa mindinkább harmadik hatalomként jelenhet meg, s ezt a szovjet politika nem tartotta kívánatosnak. Egyfelôl úgy vélte, hogy egy sikeres nyugat-európai integráció vetélytárs lehet a szocialista tábor számára. Másfelôl pedig úgy, hogy az egyesülô Európa megváltoztatja a hatalmi viszonyokat, méghozzá a Szovjetunió rovására. Ezzel magyarázható, hogy a Szovjetunió 1964-tôl lényegében 1985-ig tehát bô két évtizeden keresztül, kisebb-nagyobb hullámzásokkal, sajátságos hidegháborús politikát folytatott az Európai Gazdasági Közösséggel szemben. Külön hangsúlyozandónak tartom, hogy ez a hidegháborús politika az 1975-ben megrendezett helsinki értekezlet után sem változott. Tehát azután sem, hogy elindult az enyhülési politika, azután sem, hogy a politikai retorikában az elsô helyre került az együttmûködés hangoztatása. A szovjet diplomácia gyakorlatában egyedülálló módon tagadta meg a diplomáciai elismerést az Európai Gazdasági Közösségtôl. Hiszen még szélsôséges fasiszta rendszerekkel is hajlandó volt a diplomáciai kapcsolatra. Ennek a hajlamnak az a felfogás adta az elvi alapot, hogy mindenféle diplomáciai kapcsolat a szovjet rendszer legitimációját segíti. Ez nyilvánvalóan összefüggött azzal, hogy Szovjet-Oroszország 1917-es létrejöttét követôen a polgári demokráciák igen hosszú ideig vonakodtak az új állam elismerésétôl. Az 1922-ben a weimari Németország és a Szovjet-Oroszország között kötött rapallói szerzôdés hozta meg az áttörést. Igen, a diplomáciai elismerés a szovjet politika tradicionális, igen konzekvensen alkalmazott eszköze volt. Kivételt, az említett okok miatt, az EK képezett. De nem csupán a diplomáciai el nem ismerésrôl volt szó. Hanem a közös kereskedelempolitika el nem ismerésérôl is. És e mögött több ráció, ha úgy tetszik: nyilvánvalóbb érdekvédelem állott. Az alapproblémát az jelentette, hogy a vámunió kialakulásával a kereskedelempolitika brüsszeli kompetenciává vált. A Szovjetunió viszont ahhoz ragaszkodott és szövetségesei is erre kényszerültek, hogy fenn kell tartani az egyes tagországokkal folytatott kétoldalú kereskedelmet. E mögött az a racionális félelem is állott, hogy a Közösséggel nehezebb lehet számunkra elônyös kompromisszumokat elérni, mint külön-külön a tagállamokkal. Az, hogy nem lehetett tárgyalni Brüsszellel a kereskedelmi szerzôdésrôl, a diplomáciai el nem ismerés sajátos formája volt. Ennek nyomán sajátos ex lex állapot alakult ki a kontinens két része között: a kereskedelem formális jogi keretek nélkül folyt annak ellenére, hogy a korábbi szerzôdések szabályait nagyrészt mindenki betartotta. A kapcsolatok normalizálása, a diplomáciai kapcsolatok felvétele Brezsnyev halála után már megindult, de gyakorlatilag az 1985-ben kezdôdô gorbacsovi érában történt meg májusában két, azóta sajátos történelmi pályát befutott politikus neve fémjelezte, hogy az áttörés megtörtént: az olasz Bettino Craxi (akkor a Tanács soros elnöke) és Mihail Gorbacsov találkozója. A normalizációs folyamatban Magyarország élen járt. Mi ezzel kapcsolatban már 1982-ben megkezdtük a tapogatózást.

7 A HIDEGHÁBORÚTÓL A GLOBÁLIS INTEGRÁCIÓIG 5 Akkoriban, majd késôbb gyakran lehetett hallani arról, hogy az 1980-as évek elején Kádár János felvetette a vele jó kapcsolatban lévô német szociáldemokrata vezetôknek, hogy Magyarország szívesen lenne tagja a Közösségnek, ám ez utóbbiak állítólag figyelmeztették ôt a nemzetközi hatalmi realitásokra. Igen, ez valószínûleg legenda, viszont Horváth István volt bonni követünk emlékiratainak tanúsága szerint a rendszerváltás környékén éppen Kohl kancellár tartotta elképzelhetônek korai belépésünket. A normalizációra visszatérve: a folyamat fontos állomása volt, hogy 1988-ban Magyarország aláírta a kereskedelmi és együttmûködési szerzôdést. Itt valójában hazánk számára kitalált modellel találkozhattunk, amely gyakorlatilag a legnagyobb kedvezmény elvének korlátlan érvényesítésérôl és a nemzeti elbánás alkalmazásáról szólt. Ön mikortól kezdte kutatni a nyugat-európai integrációt? 1964-ben kezdtem az európai integrációval foglalkozni, miután Simai Mihály az ENSZ-ben kapott feladatot, és a tanszéken át kellett vennem tôle a témát. Az elsô egyetemi jegyzetem 1968-ban jelent meg, ám ma egyetlen példányom sincs belôle ban jelent meg a kandidátusi értekezésem alapján írott Nyugat-európai integráció címû könyvem. Az integrációról fél tucat könyvet, s több száz cikket és tanulmányt írtam. Külföldi tanulmányúton volt-e? Sajátságos módon elôször nem Európában, hanem az Egyesült Államokban, ahol ben Ford-ösztöndíjasként töltöttem el egy esztendôt. Akkoriban a nemzetközi, és ezen belül az európai monetáris együttmûködés problémáival foglalkoztam. Azután, 1971-ben, Angliában, Sussexben dolgoztam négy hónapot. Brüsszelbe pedig 1966-tól rendszeresen jártam. Épp nemrégiben meséltem egy brüsszeli ismerôsömnek, hogy abban az idôben, ha átutaztam Párizsba, a vonatút négy órán át tartott, és a határon még dolgoztak a vámosok meg az útlevélellenôrök. A vámunió csak 1968-ban lépett életbe. Most ez az út a szupervonattal mindössze 1 óra 20 perc. Engedje meg egy személyes élmény felidézését. Jómagam történészként pályáztam meg egy franciaországi posztgraduális ösztöndíjat. A nizzai Európa Intézetben volt szerencsém tölteni egy tanévet ben. Ott sok más nemzet fiaival és korántsem csak európaiakkal arról hallottunk magas színvonalú elôadásokat, hogy az európai integráció túlcentralizált. Az ottani filozófia szerint egy jóval föderalizáltabb és az autonómiákat sokkal nagyobb mértékben tisztelô közösségre volna szükség. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy azok az ideák, amelyeket ma tart megvalósítandónak az EU, már akkor a levegôben voltak. Igen, ezt én is tapasztaltam, nagyon impresszionálóak voltak azok a viták, amelyek már akkor folytak Nyugat-Európában. Az európai integrációval kapcsolatos nagy kérdésekrôl idehaza is volt véleményünk. Ez az oktatásba is eljutott, például a Közgazdasági Egyetemen a korabeli oktatási reformok lehetôvé tették, hogy az 1970-es évek elejétôl úgynevezett integrációs alternatív blokkokat indítsunk. Ezek keretében tanítottuk az EK-val és a KGST-vel kapcsolatos kérdéseket. Ezek az ismeretek azonban megmaradtak egy meglehetôsen szûk körben. Azt tudta mindenki, hogy a KGST nem mûködik, rengeteg vicc is született a szervezettel kapcsolatban. Az azonban nem volt világos, hogy mit is jelent valójában az EK

8 6 EURÓPAI TÜKÖR 2007/2 FEBRUÁR ban az elsô olajválsággal kapcsolatban a hivatalos álláspont az volt, hogy hozzánk nem gyûrûzhet be. Azután kiderült, hogy ezt nem lehet megúszni, és elkezdôdött annak a találgatása, milyen módon lehetne a magyar exportot növelni. Akkor jött a diverzifikálás gondolata, és olyan országok kerültek szóba lehetséges célpontként, mint Indonézia. Ám a józanabb elemzôk arra figyelmeztettek, hogy Hollandia, Indonézia egykori gyarmattartója, éppenséggel a szomszédos közösségbeli országokba növeli az exportját, nem pedig a távol-keleti országba. Magyarország külkereskedelmébôl az EK akkoriban százalékkal részesült, ami azt jelentette, hogy a Közösség nélkülözhetetlen partner a számunkra. Ámde súlyos strukturális problémáink voltak. Az 1960-as években a Közösség országaiba irányuló exportunknak több mint a felét mezôgazdasági termények adták. Számunkra a közösségi agrárpolitika következményei katasztrofálisak voltak, hiszen például a marhahúst, amely évszázadok óta kedvelt termékünk volt a nyugat-európai piacon, ebben az idôszakban gyakorlatilag kiszorították onnan. De más termékek vonatkozásában is súlyos veszteségek értek bennünket. A hazai propaganda valamit érzékeltetett a protekcionista gazdaságpolitika által okozott problémákból, de nem a lényeget. Ráadásul nem csupán az EK protekcionizmusából adódott a baj, hanem abból is, hogy az agrártermékek helyett semmit nem tudtunk ajánlani, mert nem voltak versenyképes ipari termékeink sem. Magam is emlékszem azokra az erôfeszítésekre, amelyek arra irányultak, hogy el tudjuk adni valahol az eladhatatlant. A helyzetet súlyosbította, hogy az olajválság csak egy mozzanata volt egy nagyszabású strukturális átalakulásnak. Mint ismeretes, ekkor indult az információs-kommunikációs-elektronikai forradalom, ami azt jelentette, hogy radikális termékváltás zajlott le a fejlett világban. Lényegében az történt, hogy az 1973-at követô másfél évtizedben az addigi európai ipart elbuldózerezték a föld színérôl. Helyébe egy teljesen új technikai-technológiai bázist telepítettek, amely vadonatúj termékstruktúrát produkált. Ennek a szerkezetváltozásnak fontos jellemzôje volt, hogy óriási léptekkel hódítottak teret a szolgáltatások. Vagyis kibontakozott a posztindusztriális társadalom. Ezt a változást a szocialistának nevezett világ benne Magyarország sem a technológiában, sem a struktúrában, sem a szervezeti-intézményi területen nem tudta végrehajtani, de még követni sem. Az egész tervezési rendszer alkalmatlan volt egy ilyenfajta átalakulásra. Ha nagyon leegyszerûsítjük a kérdést, akkor azt kell mondanunk, ide nyúlnak a rendszerváltást okozó gazdasági válság gyökerei. Paradox dolog, hogy a szovjet blokkon belül éppen Magyarországon jött létre az egyetlen életképes mezôgazdaság, amely nem csupán az országot tudta bôségesen ellátni élelmiszerrel, hanem igen számottevô exportot is produkált. Ennek a mezôgazdaságnak nem szabad alábecsülni a jelentôségét, hiszen nagymértékben mérsékelte az olajválság negatív hatásait, az élelmiszert olajért kereskedelem sokkal elviselhetôbbé tette az életet a lakosság számára, mint a többi szocialista országban, kiváló szakembergárdát nevelt ki, és még hosszan lehetne sorolni az érdemeit. De ezzel nem lehetett megspórolni a radikális fordulatot. A radikális fordulat pedig azt jelentette, hogy a régi struktúrát szinte ki kellett radírozni Magyarország térképérôl. A hallgatóimnak szoktam mesélni a következô

9 A HIDEGHÁBORÚTÓL A GLOBÁLIS INTEGRÁCIÓIG 7 anekdotát, akiknek a számára ez már történelem végén nagy reklámmal dobott a piacra a székesfehérvári Videoton-cég egy nagyon modernnek mondott hifitornyot. Akkor ez 33 ezer forintba került, ami iszonyú összeg volt. Közben megnyitottuk az importot és 22 ezer forintért fele akkora, ám kétszer többet tudó japán készüléket lehetett kapni. Ezzel jelképesen persze vége volt a Videotonnak. A lényeg: a nyitással radikális szerkezetváltozás következett be, hiszen a piaci verseny eltüntette a versenyképtelen termékeket. És azt a szerkezetváltást, amin az 1970-es, 1980-as években annyit kínlódtunk, a rendszerváltás rövid idôn belül kikényszerítette. Közel fél évszázados tudományos kutatói, oktatói múlttal a háta mögött hogyan tekint ma ön az Európai Unióra? Ilyen hosszú ideig nem lehet valamivel foglalkozni úgy, hogy ki ne alakulna az emberben a tárgyához valamilyen érzelmi viszony, kötôdés. Innen nézve bizonyára érthetô, és nem is túlzás, ha azt mondom, hogy én elkötelezett európainak érzem magam. Ebbôl viszont az is következik, hogy a mindenkori problémák ellenére alapvetôen pozitívan ítélem meg a Közösséget. Az érzelmi viszony mellett természetesen van egy tudományos kapcsolódásom az integráció kérdéseihez. Ez pedig azt diktálja nekem, hogy úgy tekintsek az európai integrációra, mint egy jóval szélesebb egyesülési folyamat részére. A globális integrációról van szó, ami óriási változásokat indukál a világ valamennyi társadalmának életében. A modern nemzeti fejlôdés idôszaka talán két évszázadra tehetô az emberiség történelmében. Ebben az idôszakban a gazdasági fejlôdés alapegysége a nemzeti gazdaság volt. A társadalmak ebben a korban nemzeti államokban szervezôdtek meg. A nemzeti államok biztosították a társadalmi élet feltételeit. Az utóbbi fél évszázadban vagy inkább harminc-negyven évben elindult egy olyan nemzetközi, globális-integrációs folyamat, amelynek fôként intézményileg megvannak a regionális szervezôdései. Ez a folyamat teljesen új viszonyokat teremt a nemzetgazdaságok számára, amelyekre nem lehet a szeretem, vagy nem szeretem nézôpontjából tekinteni. Ez az integráció szoros összefüggésben van az új techno-struktúrával, aminek centrumában az elektronika és az információs technikák állnak. Ez az integráció szoros összefüggésben van azzal a termelésszervezôdéssel, amelyet a multinacionális társaságok testesítenek meg. Ez az integráció szoros összefüggésben van azzal a termelékenységi és hatékonysági szinttel, ha úgy tetszik, költségszinttel, amely meghatározza a fogyasztási struktúráinkat és a fogyasztásunk színvonalát. Ezzel a felsorolással ahhoz a vitához szeretnék eljutni, amelynek alapkérdése az, hogy a globalizáció elônyös-e számunkra vagy nem. A fentiek alapján egyértelmû, hogy a globális integráció hatalmas elônyökkel szolgál az emberiség számára. Emellett rengeteg konkrét érvet is fel lehet sorakoztatni ban egy tanév alatt kétszer vagy háromszor tudtam hazatelefonálni Amerikából, mert többet nem engedhettem meg magamnak. Akkor húsz dollárba került egy telefonálás Magyarországra ben, amikor megint hosszabb ideig kinn voltam, már csak három dollárba, miközben a dollár értéke is a töredékére ment le. Hosszan lehetne sorolni a példákat, de csak körül kell néznünk, és láthatjuk, hogy döbbenetes módon nôtt meg a javak-

10 8 EURÓPAI TÜKÖR 2007/2 FEBRUÁR hoz való hozzáférés lehetôsége az utóbbi évtizedekben. Ki gondolta volna még tíz éve is, hogy a mobiltelefon nélkülözhetetlen eszköze lesz nemcsak a mindennapi kommunikációnak, de az egész életünk szervezésének? Véleményem szerint az integráció csak ebbôl a nézôpontból ítélhetô meg reálisan. Ez a fejlôdés nem szakítható ki a globális integráció folyamatából, s így az európai integrációból sem. A folyamat kritikusai viszont szívesebben beszélnek a hátrányokról. Ezt természetesnek tartom, hiszen a globalizációnak mint minden változásnak nagyok a veszélyei is. Hiszen azok az elônyök, amelyekrôl beszélek, és amelyek nagy tömegeket érintenek, a globális integráció közvetett elônyei. A közvetlen elônyöknek viszont nagyon vékony réteg a haszonélvezôje. Tulajdonképpen csupán a multinacionális cégek körüli gazdasági, politikai, értelmiségi elit. Ezért van az, hogy a társadalom igen nagy csoportjai érzik úgy, hogy ôk vesztesek. És nem teljesen alaptalanul. Ezt a kettôsséget nagyon nehéz megfelelôképpen értelmezni. Ezzel függ össze, hogy az antiglobalizációs mozgalmak olykor nagyon vonzónak tûnnek, csak éppen annyi velük a probléma, hogy a programjaiknak nincsen relevanciája. De az alapkérdéshez visszatérve: én az európai integrációt ma már lényegében a globális integráció regionális intézményesülésének látom. Innen nézve sem mondhatok mást, mint azt, hogy Magyarországnak a legelemibb érdeke az, hogy az Európai Unió tagja legyen. Miközben feltehetôen a globális integráció felé haladunk, az út ama szakaszán, ahol ma járunk, úgy tetszik, versenyben vagyunk. Naponta halljuk, olvassuk: versenyben vagyunk Amerikával, Kínával, Japánnal, mind gyakrabban kerül szóba, hogy Indiával is. E prognózisok az európai kultúra hanyatlásáról, veszélyeztetésérôl is szólnak. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az amerikai kultúra, ami nem csupán eredetét, de lényegét tekintve is európai, szinte megállíthatatlanul terjed a világon. Abból kell kiindulnunk, hogy az integráció az együttmûködés és a versengés dialektikájára épül. Ha ezt nem értjük meg, akkor az integrációból semmit nem értünk. Ez adja az integráció életképességét, a fejlôdés hajtóerôit. Így van ez európai és globális integrációnkkal egyaránt. S így van a globális világ nagy régiói vonatkozásában is. Más kérdés, hogy a folyamatok nem harmonikusan, ideális módon érvényesülnek. Azokat mindig áthatják a hatalmi érdekek, azok egyoldalú érvényesítése, aminek következtében súlyosak lehetnek a torzulások. Azt láttuk, hogy az utolsó bô két évszázadban az ipari forradalom következtében Európa, majd Amerika sokkal gyorsabban fejlôdött, mint például az addig nagyjából vele egy színvonalon lévô Kína. Mára ennek nyomán oda jutottunk, hogy a világ lakosságának húsz százaléka birtokolja az földgolyó anyagi javainak nyolcvan százalékát. Ez a helyzet nyilvánvalóan tarthatatlan. Valószínû, hogy néhány évtizeden belül Kína a világ elsô számú hatalma lesz, ami teljesen értelemszerû, hiszen többször annyian lakják, mint az Egyesült Államokat. Tehát nem az a természetellenes, aminek elébe nézünk, hanem az, ami most van. Hogy a világ milyen lesz, azt persze nem lehet elôre látni. Ismeretes, hogy 1997-ben Hongkong brit fennhatóság alól visszakerült az anyaországhoz, és azóta erôteljes a nyomás a szigetre, hogy legyen ismét igazán kínai.

11 A HIDEGHÁBORÚTÓL A GLOBÁLIS INTEGRÁCIÓIG 9 Nos, én röviddel ezelôtt jártam ott, de nyomát sem láttam az igyekezetnek, hogy a hongkongiak annyira szeretnének hasonulni a szárazföldi társaikhoz. A plakátokat, reklámokat nézve azt tapasztaltam, hogy az ifjúságnak ugyanazok a mintái, mint Európában vagy Amerikában. Annyi a különbség, hogy kínai arcok reklámozzák ugyanazt, amit az európai vagy az amerikai ifjúság fogyaszt. Úgy tetszik, sokkal fontosabb az ottaniak számára az, hogy megfeleljenek a globális trendnek, mint az, hogy megfeleljenek valaminek, amit kínainak mondanak. Természetesen más kérdés, hogy mit tesz a gazdasági hatalom. Az világos, hogy a klasszikus gyarmatosítás ideje lejárt, de, hogy a kínai gazdasági nagyhatalmi pozíció hogyan fog a nemzetközi erôviszonyokra, az országok egymáshoz való viszonyára hatni, azt nem tudhatjuk. Egyelôre annyit tudunk, hogy Kína egyre inkább kereskedelmi nagyhatalommá válik. Mint ilyen, láthatóan a békében érdekelt, hiszen békében lehet igazán jól kereskedni. Éppen ezért hangsúlyozzák azt miként személyesen is tapasztaltam, hogy ôk képesek lennének békét teremteni a Közel-Keleten és a legkülönbözôbb válsággócokban. Mint mondják, Európa és Amerika képtelen az igazi béke megteremtésére, mi azonban igen, mert ez az érdekünk, s kompromisszum-képességünk évszázados beidegzôdésû. Még soha annyi jóslat nem hangzott el arról, hogy a korábbinál békésebb lesz a világ, mint a XX. század legelején. Azután következett két példátlanul szörnyûséges világháború és több népirtás. Ezért a XXI. század elején sem tartanám szerencsésnek, hogy a békével kapcsolatos jóslatokba bocsátkozzunk. Különösen nem azután, ahogy a terrorizmus a XXI. századot szeptember 11-ével indította. Az óvatos reménynek talán egyetlen alapja a globális integráció, aminek csak békés világban van esélye. A feltétel, hogy a globális kihívásokra képesek legyünk releváns válaszokat adni, hogy az elkerülhetetlen reformokat az irracionális populizmus ne kényszerítse fájdalmas és költséges kitérôkre, s a civilizációk háborúja helyett valósítsuk meg a multikulturális világot. Jól felfogott érdekünk ez lenne. HOVANYECZ LÁSZLÓ

12 10 EURÓPAI TÜKÖR 2007/2 FEBRUÁR FORGÁCS IMRE A közigazgatás dilemmái az integrációk korában* E tanulmány csupán egyetlen tézis igazolására törekszik. Azt a gondolatot szeretné elfogadtatni, hogy bármilyen közigazgatás-fejlesztési stratégiában is gondolkodunk a jövôre nézve, azt csak a globális gazdaság új kihívásaiból és Magyarország európai uniós tagságából kiindulva építhetjük fel. Az európai közigazgatás új tendenciái, a tagállami létbôl adódó kötelezettségek és lehetôségek adják azt a keretet, amelyen belül nem kevés munkával és gondolkodással számba vehetjük a jövô közigazgatási feladatait, és fokozatosan kialakíthatjuk az e feladatok ellátására alkalmas szervezeti és személyzeti rendszert. 1. Néhány elôfeltevés Érvelésünk során általunk nem befolyásolható történelmi realitásként fogadjuk el, hogy a monetáris és költségvetési szigort hirdetô neokonzervativizmus meghatározó marad nemcsak a gazdasági, hanem az államtudományok terén is a következô években. Ez azt jelenti, hogy az államról, a közigazgatásról gondolkodók között a világ fejlett piacgazdaságaiban továbbra is a neokonzervatív nézeteket vallók lesznek többségben, s az elméleti elôfeltevések is keveset változnak. Ilyen ismert tézisek például, hogy az állami újraelosztás szintjét, következésképpen az adókat is csökkenteni kell. Az államnak még a maradék területekrôl is ki kell vonulnia a gazdasági életbôl, további privatizációra, deregulációra és liberalizációra van szükség. Az állam jóléti, szociális feladatait minimálisra korlátozva, az öngondoskodásnak és a rászorultság elvének kell teret engedni. A jelen elôadás keretei között nem foglalkozunk e nézetek több évtizedes történetével, a nyolcvanas évek óta könyvtárnyira szaporodott elméleti kritikákkal, vagy a gyakorlati kudarcok (például az egyesült államokbeli reagani gazdaságpolitika) elemzôivel és érveikkel. Csupán megjegyezzük, hogy e nézetrendszer maradandóságát jelzik a Maastrichti Szerzôdés mindenki által ismert konvergenciakritériumai is. A tagállamok költségvetési hiányára vonatkozó elôírások, az alacsony szinten tartott infláció és államadósság követelménye, a kiegyensúlyozott kamatláb- és árfolyam-politika mindmáig azt az üzenetet hordozza, hogy az euró tervezôinek és létrehozóinak gondolkodását is a fenti krédó hatotta át. Ismert, hogy ezen a jogi formát is öltött követelményrendszeren mindmáig az sem változtatott, hogy egyre növekszik bírálóinak a száma, akik fôleg a kritériumok rugal- * A tanulmány az Igazgatás a XXI. században címû, november 29-én, az MTA Közigazgatástudományi Bizottsága által megrendezett közigazgatástudományi konferencián elhangzott elôadás szerkesztett változata.

13 A KÖZIGAZGATÁS DILEMMÁI AZ INTEGRÁCIÓK KORÁBAN 11 matlanságát (például a gazdasági konjunktúra ingadozásainak figyelmen kívül hagyását), vagy a gazdasági növekedésre gyakorolt kedvezôtlen hatásokat hangoztatják. Kevésbé közismert azonban, hogy az Európai Unió jelenlegi modelljében a neokonzervatív gazdaságfilozófia egy igen aktív államfelfogással, ha úgy tetszik, erôs executivával párosul. Ennek belátásához elegendô például arra utalnunk, hogy már a csatlakozási felkészülés idején évente készülô ún. országjelentésekben is felhívta az Európai Bizottság a tagjelöltek figyelmét a közigazgatási kapacitásépítés (capacitybuilding) fontosságára, ami nélkül többek között a közösségi jogszabályok tagállami végrehajtása sem lehetséges. Könnyen belátható az is, hogy egy viszonylag csekély tanácsi szavazóerôvel rendelkezô ország esetében felértékelôdik a közösségi döntés-elôkészítés folyamata. Egy közepes méretû ország érdekérvényesítési esélyeit jelentôsen megnövelheti, ha felkészült szakértôi már a döntési javaslatok megfogalmazásának korai fázisában részt vesznek, s szakmai érveikkel törekszenek a döntések tartalmának befolyásolására. A tagállami mûködés harmadik évében pedig már az is jól látható, hogy milyen hatalmas feladat a fejlesztési tervezéssel, az uniós források közvetítésével és a felhasználás pénzügyi ellenôrzésével foglalkozó szervezetrendszer kiépítése és mûködtetése. A globalizációnak és az európai integrációnak a gazdasági teljesítôképességre gyakorolt pozitív hatásai (például a versenyképesség területén) ma már közismertek. Ugyanakkor a kibôvült egységes európai piacon is egyre növekszik azon aggasztó jelenségek száma, amelyeket például J. E. Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász kissé eufemisztikusan piaci kudarcoknak nevez, s amely kudarcok közigazgatási cselekvés nélkül aligha orvosolhatók. Ilyen például, hogy a nemzetek feletti monopolizáció új tendenciáival szemben egyre kevésbé eredményes az alapvetôen nemzeti alapú versenyjog és versenypolitika, s láthatóan szigorúbb állami fellépésre lenne szükség a globális környezetszennyezés ellen is. Magyarországon is egyre nagyobb gondot okoznak a hatóságoknak az élelmiszerbiztonsági ügyek, s a beruházókért való versengés is olyan anomáliákhoz vezet, hogy például egyes önkormányzatok kizárólag a beruházói érdekeknek rendelik alá településrendezési és építéshatósági tevékenységüket. Az új technológiai forradalom emellett olyan problématerületeket is jelez, ahol nemcsak a szükséges közhatalmi ellenôrzés, hanem maga a jogi szabályozás is messze elmaradt a technikai fejlôdés ütemétôl (pl. számítógépes bûnözés, biológiai és genetikai technológiák hasznosítása és hasonlók). Mindebbôl talán levonható az a következtetés, hogy a globalizáció és az európai integráció új jelenségeinek a közigazgatásra gyakorolt hatását folyamatosan elemeznünk kell, s ezt a munkát nem takaríthatjuk meg a kicsi és olcsó állam tetszetôs jelszavának hangoztatásával. 2. Milyen stratégiai kérdésekben kell tagállami álláspontot kialakítanunk? Mindenekelôtt ki kell alakítani álláspontunkat a közigazgatás európaizálódása néven ismert jelenséggel kapcsolatban. Ez arról az egyelôre inkább csak tudományos

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/

Történelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap:    Telefon: +3620/ Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. december 9. (OR. en) 16651/13 Intézményközi referenciaszám: 2013/0375 (NLE) PECHE 553 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az Európai

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) február KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK EURÓPA FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2010. február 1. Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Mutassa be az ESZAK által létrehozott intézményeket és azok feladatait! Mutassa

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A magyar külpolitika aktuális kérdései Bába Iván Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15.

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója

Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak tájékoztatója A képzés célja: A Külügyi szaktanácsadó szakirányú továbbképzés célja a kortárs diplomácia és nemzetközi kapcsolatok működésének magasabb

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ

ÉVFOLYAM TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. II. évf. vállalkozás szervező. 2007/2008 I. félév. Távoktatási Központ /fax: 222-4584 : 383-8491/172 Budapest 72. Pf.: 35. 1426 Távoktatási Központ ÉVFOLYAM II. évf. vállalkozás szervező TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Bevezetés az EU tanulmányokba 2007/2008 I. félév 1 A Tantárgyi útmutató

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE

NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE NONPROFIT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FEJLESZTÉSE (PL.3346) Érdekvédelem, érdekegyeztetés az Európai Unióban és Magyarországon I. Rácz-Káté Mónika CIMET - a civil világ fűszere TÁMOP 5.5.3-09/1-2009-0013

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév

Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév Vizsgakérdések az Európai Biztonsági Struktúra tárgyból 2006/2007 I. félév 1. Mit értünk biztonságpolitika alatt? 2. Hogyan változott meg a biztonságnak, mint fogalomnak a tartalmi háttere az elmúlt 16

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI

9389/1/16 REV 1 ADD 1 ac/ia 1 DRI Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 19. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0340 (COD) 9389/1/16 REV 1 ADD 1 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy: TELECOM 89 CONSOM 117 MI 374 CODEC 728 PARLNAT

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15. A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! 2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010.

Felsőoktatás-politikai célok és elvárások. Veszprém, 2010. Felsőoktatás-politikai célok és elvárások Veszprém, 2010. Fejlesztés irányai az utóbbi években Kihívások globális, de különösen Európát érintő változások társadalmi váltást követő hazai átalakulások Dokumentumok

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65

TARTALOM. 2.1 Gazdaságpolitikai környezetünk változásai 65 TARTALOM ELŐSZÓ HELYETT 11 1. FEJEZET / A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPE A MODERN GAZDASÁGOKBAN Veress József 1.1 Gazdaságpolitika: első megközelítés 13 1.2 A gazdaságpolitika fogalmi megközelítése 15 1.3 A

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 28. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 28. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0049 (NLE) 6795/17 UD 55 CORDROGUE 31 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. február 28. Címzett: Biz.

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1

KALÁSZ PÉTER AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 KALÁSZ PÉTER KI GAZDAGSZIK GYORSABBAN? PROPAGANDA ÉS VALÓSÁG A JÖVEDELEMPOLITIKAI VITÁK TÜKRÉBEN AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉN 1 Történeti háttér Magyarország a 60-as évek elején hasonlóan a többi szocialista

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője

Varga Zsolt. A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében. A módszertani intézmények jövője Varga Zsolt A közigazgatási reform és a szociális ellátások az európai uniós csatlakozás jegyében A módszertani intézmények jövője A közigazgatási reform az európai uniós csatlakozással együtt alapvetően

Részletesebben

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét.

AZ OLVASÓHOZ. Ez a kiadvány tájékoztató jellegű és nem alapozza meg az Európai Unió intézményeinek felelősségét. Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. november 19. (OR. en) 13708/14 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK PROAPP 19 JAI 717 CATS 139 SCHENGEN 31 Tárgy: A TANÁCS egységes szerkezetbe foglalt HATÁROZATA

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek Szabó Tamás főiskolai tanársegéd, Zsigmond Király Főiskola, Budapest Budapest, 2009. december 4. A magyar EU elnökség és az európai területpolitika

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.7.6. COM(2015) 325 final 2015/0142 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Moldovai Köztársaságnak a Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozása tekintetében

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája 2013. október 4. Budapest Szepesi András Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája - 1998 Az EU-ban nincs közös erdészeti politika,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ*

TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* TÖRPE GONDOLATOK TÖRPE JÖVŐ* BESZÉLGETÉS KOVÁCS GÉZÁVAL, A MAGYAR TUDOMÁNYOS JÖVŐKUTATÁSI SZAKOSZTÁLYÁNAK VEZETŐJÉVEL AKADÉMIA KORPA: Egy idézettel kezdeném a beszélgetést: A jövő kritikus elágazási pontjai"

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Eredmények 2009 2014 között

Eredmények 2009 2014 között Eredmények 2009 2014 között Kik vagyunk? Mi vagyunk a legnagyobb politikai család Európában. Jobbközép politikai nézeteket vallunk. Mi vagyunk az Európai Néppárt képviselőcsoportja az Európai Parlamentben.

Részletesebben

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Közösségi (EU) pénzügyek. tanulmányokhoz III. évfolyam Pénzügy és számvitel szakirány BA TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Közösségi (EU) pénzügyek tanulmányokhoz TÁVOKTATÁS Tanév (2014/2015) I. félév A KURZUS ALAPADATAI Tárgy megnevezése: Közösségi (EU) pénzügyek

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

XXX. Gazdasági Versenyhivatal

XXX. Gazdasági Versenyhivatal XXX. Gazdasági Versenyhivatal I. A célok meghatározása, felsorolása A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: GVH vagy Hivatal ) státuszát és jogosítványait a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás

Részletesebben

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6 KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottság 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE. A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Gazdasági és Monetáris Bizottság 2009 26/2005. SZ. KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Szlovák Nemzeti Tanács (Národná Rada) válaszai Mellékelve a tagok megtalálhatják

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

A KÖZFELADATOK KATASZTERE

A KÖZFELADATOK KATASZTERE A KÖZFELADATOK KATASZTERE A közfeladatok katasztere 2/5 1. A közfeladatok felülvizsgálata és a közfeladatok katasztere A közigazgatás korszerűsítése a világban az elmúlt másfél-két évtizedben vált központi

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.22. COM(2016) 407 final 2016/0189 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás XIX. mellékletének (Fogyasztóvédelem)

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma Legkritikusabb rendszer szintű ügyeket uniós szintre emeltük Magyarország 2011 második

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Európai kulturális egyezmény

Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Európai kulturális egyezmény Official version: European Cultural Convention / Convention culturelle européenne (European Treaty Series, No. 18 / Série des traités européens,

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM 1900-1994 Egyetemi tankönyv / Második, bővített kiadás Szerkesztők PÖLÖSKEI FERENC, GERGELY JENŐ, IZSÁK LAJOS Korona Kiadó, Budapest, 1997 TARTALOM I. A KIEGYEZÉS VÁLSÁGJELEI

Részletesebben