FEHÉR FÜZET A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FEHÉR FÜZET 2007. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója"

Átírás

1 FEHÉR FÜZET 2007 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója

2

3 FEHÉR FÜZET 2007 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója Felelõs kiadó: DR. KÁRPÁTI JÓZSEF Szerkesztette: IVÁNYI KLÁRA Esetleírásokat készítette: DR. MUHI ERIKA DR. URVARI MÁRTON IVÁNYI KLÁRA A MÁSSÁG ALAPÍTVÁNY kiadványa MÁSSÁG ALAPÍTVÁNY, NEKI, FEHÉR FÜZET 2007, BUDAPEST

4

5 Tartalom Elõszó... 7 Az év 2007-ben született bírósági ítéletek, illetve az Egyenlõ Bánásmód Hatóság döntései a NEKI által képviselt ügyekben I. Foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben született ítéletek II. Személyhez fûzõdõ jogok megsértése III. Lakhatással kapcsolatos kérdésekben született ítélet IV. Egészségügyi ellátással kapcsolatos ítélet V. Büntetõeljárásokban született döntések Képzések, pályázati programok Új ügyek Foglalkoztatással kapcsolatos ügyek Cs. Gyula ügye (B. város) K.- né B. Ilona és társai ügyei (Sz. város) B. Józsefné ügye (B. község) R. Johanna ügye (M. város) Közszolgáltatás körében elkövetett hátrányos megkülönböztetés K. Zsolt és társai ügye (B. város) L. Sándor és társai ügye (B. város) Oktatási diszkrimináció S. Udo ügye (D. város) Büntetõeljárások során nyújtott jogi segítség Ifj. B. Csaba ügye (H. község) K. Gyuláné ügye (K. község) Egyéb ügyek M. Pál és D. Zoltán ügye (B. város) A NEKI A szervezet Vállalt tevékenységek Alapelvek a vállalásokról Munkamódszerek Diszkrimináció A diszkriminációról röviden Támogatók 2007-ben... 75

6

7 Elõszó A Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Irodája (NEKI) közel másfél évtizede küzd a hátrányos megkülönböztetés, a társadalmi kirekesztés ellen. A szervezet 1995 óta minden évben megjelenteti éves beszámolóját, amelyben hírt ad legfontosabb ügyeirõl. Az utóbbi években a Fehér Füzetben azokat az eseteket ismertetjük, amelyeket stratégiai szempontból, a hazai jogalkotás és jogalkalmazás fejlõdése érdekében vállaltunk fel és kísérünk végig jogi képviselet formájában. A Fehér Füzet a rendszerváltás elsõ két évtizedének egyfajta kórtörténete: az elõítéletekrõl, a gyûlöletrõl, a kirekesztésrõl emlékezik. Figyelmeztet bennünket arra, hogy a megkülönböztetés, a kisebbségellenesség nem a Magyar Gárda megalapításával kezdõdött, hanem annak gyökerei sokkal mélyebbre és idõben távolabbra nyúlnak. Elgondolkodtat arról, hogy a diszkrimináció nem mérséklõdik, sõt új minõségben jelenik meg: kifinomultabb módszerekkel, erõsebb szervezettséggel munkálkodik, sajátságos ideológiai rendszerekbe áll össze. A évrõl szóló Fehér Füzetben igyekeztünk olyan ügyeket bemutatni, amelyek a klasszikus hátrányos megkülönböztetést példázzák. Ezeken belül is leginkább a szolgáltatás megtagadása és a foglalkoztatás területén történõ megkülönböztetés volt a jellemzõ. Egy esetben értünk el sikert oktatási diszkrimináció tárgyában. Az esetleírások között találunk két büntetõeljárást is: az egyikben romák sérelmére elkövetett bûncselekményrõl, a másikban pedig megítélésünk szerint rendõri túlkapásról számolunk be. Természetesen az igazságszolgáltatás mûködése körében a klasszikus diszkrimináció alig bizonyítható, mégis fontosnak tartottuk felhívni a figyelmet a rendõrség mûködése során tapasztalható anomáliákra. Végezetül egy ügyben a magyarországi német kisebbséghez tartozóknak nyújtottunk segítséget, mert esetükben a jogszabályi környezet fogyatékossága vagyoni hátrányhoz vezetett. Az elmúlt években megkezdett gyakorlatot folytatva beszámolunk a korábban ismertetett ügyeinkben hozott ítéletekrõl is. 14 döntést ismertetünk, ezek közül számunkra 9 ügyben született kedvezõ határozat, egy ügy zárult egyezséggel, egy esetben pedig az ítélet indokolását a fellebbviteli bíróság oly módon változtatta meg a javunkra, hogy az a megosztott bizonyítási kötelezettség értelmezésével lényeges jogfejlesztõ hatással bírhat ben a Másság Alapítvány folytatta mûködési reformját is: számos tréninget tartottunk országosan a tolerancia erõsítés és az egyenlõ bánásmód követelményének témakörében, és részt vettünk a hazai bírák továbbképzésében is. DR. KÁRPÁTI JÓZSEF Igazgató 7

8

9 AZ ÉV

10

11 2006-ban született bírósági ítéletek, illetve az Egyenlõ Bánásmód Hatóság döntései a NEKI által képviselt ügyekben

12 FEHÉR FÜZET 2007 I. Foglalkoztatással kapcsolatos ügyekben született ítéletek I. 1. MÁV II. A másodfokon eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság június 12.-én kelt ítéletével 1 helyben hagyta a Miskolci Munkaügyi Bíróság ítéletét, 2 amely kötelezte a MÁV Zrt.-t, 3 hogy fizessen meg fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést hat, létszámleépítés során kiszervezett roma származású munkavállalójának. Az ítélet szerint a MÁV Zrt. a kiszervezés során közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott roma származású dolgozóival szemben. A jogerõs döntés szerint a munkaügyi bíróság helyesen állapította meg a tényállást, és döntését az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen indokolta. Mint az korábbi beszámolóinkból már ismeretes, folyamán egy kormányhatározat értelmében a MÁV Zrt.-nél nagyarányú létszámleépítést hajtottak végre. Ennek eredményeként kerültek kiszervezésre a Borsod megyei Sajószentpéter fõpályamesteri szakaszának munkavállalói is. Az eljárás során a karbantartók közül valamennyi roma származású dolgozót kiszerveztek, azaz átadtak egy, a feladatot ellátó másik cégnek. A kiszervezett dolgozók közül 2005-ben ketten irodánkhoz fordultak segítségért. A kihelyezett roma munkavállalók legtöbbje évtizedes munkaviszonnyal és szakképzettséggel rendelkezett, míg állományban maradhatott olyan nem roma személy, aki szarvasmarha-tenyésztõ illetve bútorasztalos képesítéssel rendelkezett, és akinek mindössze kétéves munkaviszonya volt. Az eljárás során több roma származású tanú erõsítette meg a felperesek azon nyilatkozatát, hogy a szóban forgó fõpályamesteri szakaszon a cigány származású dolgozók helyzete már a kiszervezés elõtt is jóval rosszabb volt nem roma kollégáikéhoz képest. A Miskolci Munkaügyi Bíróság november 28-án kelt elsõfokú ítéletében megállapította, hogy a kiszervezés során közvetlen hátrányos megkülönböztetés valósult meg a roma származású munkavállalókkal szemben. Önmagában az a körülmény érvelt a bíróság, hogy a kiválasztásnál a származás döntött anélkül, hogy a szakmai végzettséget, emberi alkalmasságot figyelembe vették volna, a felpereseket megalázta, és elzárta attól a lehetõségtõl, hogy a MÁV Zrt. alkalmazottai legyenek. Minderre tekintettel további bizonyítás nélkül is megállapítható, hogy az alperes felpereseknek kárt okozott. [ ] Az egyenlõ bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelõen orvosolni kell, mely jelen károkozás esetén [ ] a nem vagyoni kártérítés alkalmazását jelenti. A kártérítés összegszerûségével kapcsolatban a bíróság értékelte azt a tényt, hogy indokolása szerint az alperes magatartása alkalmas lehet arra, hogy a felperesekben erõsítse azt a feltevést, hogy a kisebbséghez való tartozás gátolja a munka nem roma származásúakhoz képesti egyenlõ értékelését 5. Az ítélet késõbb jogerõssé vált; ezt követõen kerestek meg bennünket a kiszervezett csoport további roma dolgozói azzal, hogy az õ érdekeiket is képviseljük a MÁV Zrt.-vel szemben. Tekintettel korábbi pernyertességünkre, peren kívüli megegyezésre felhívó ajánlattal kerestük meg a céget. Abban bíztunk, hogy a dolgozók sérelmét további pereskedés nélkül kompenzálni fogják, hiszen egy jogerõs bírósági ítélet már diszkriminatívnak találta a kiszervezés lebonyolítását. A cég azonban ezzel a lehetõséggel nem kívánt élni. Mivel a MÁV Zrt. egyezkedési ajánlatunkat elutasította, a kiszervezett brigád további hat roma dolgozójának nevében ismét peres eljárást kezdeményeztünk. Ahogy azt fent ismertettük, a MÁV Zrt.-t jogerõsen elmarasztalták az eljárásban, és ismét személyenként félmillió forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezték. A munkaügyi bíróság kifejtette, hogy az alperes bizonyítási kísérlete nem járt sikerrel. Az alperes arra hivatkozott, hogy megtartotta az egyenlõ bánásmód követelményét, mivel az elküldött dolgozókat nem roma származásuk miatt, hanem szakmai indokok alapján választották ki. Ezzel szemben az alpe- 1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1. Mf /2007/3. számú ítélete. 2 Miskolci Munkaügyi Bíróság 6.M.1364/2006/4. számú ítélete. 3 Kiadványunkban teljes néven azokat az érintetteket jelenítjük meg, akikkel szemben kezdeményezett eljárásokban jogerõs bírósági döntés áll rendelkezésünkre. Azokban az ügyekben, amelyekben még az eljárások folyamatban vannak, illetve az ítéletek nem jogerõsek, az érintettek nevét csak rövidítéssel közöljük. 4 A MÁV kiszervezéssel kapcsolatos ügyekrõl beszámoltunk már korábban: Fehér Füzet MÁV Rt., o.; Fehér Füzet Idézetek Miskolci Munkaügyi Bíróság 6. M /17. sz. ítéletébõl. 12

13 2007-BEN SZÜLETETT ÍTÉLETEK ÉS DÖNTÉSEK A NEKI ÁLTAL KÉPVISELT ÜGYEKBEN resnél maradó és a kiszervezett munkavállalók szakképesítését, iskolai végzettségét, munkaviszonyát, az alperesnél eltöltött szolgálati idejét összehasonlítva semmi nem támasztotta alá a szakmai szempontú kiválasztást, érvelt a bíróság. A felperesek az alperessel szemben bizonyítási kötelezettségüknek eleget tettek: roma származásukról nyilatkozatot tettek, a hátrány vonatkozásában pedig okiratokkal igazolták, hogy a MÁV Zrt.-nél maradt munkavállalókhoz képest milyen károk érik õket. 6 Mivel a felperes bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az alperes kimentése azonban nem járt sikerrel, a bíróság keresetünknek helyt adott. I. 2. Gy. Lászlóné ügye (Budapest) A Fõvárosi Bíróság november 7-én kelt ítéletében 7 helybenhagyta a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság döntését 8, amely több mint félmillió forint elmaradt munkabér és ötvenhétezer forint kártérítés megfizetésére kötelezte az Atanázia Kft.-t volt munkavállalója, a roma származású Gy. Lászlóné számára. Gy. Lászlóné 2004 októbere óta dolgozott a cégnél üzletkötõ munkakörben. A cég médiahirdetések szervezésével, közvetítésével foglalkozott. A roma származású asszonnyal munkaszerzõdést csak két hónappal késõbb kötöttek, a munkabérrõl azonban rendelkezést a szerzõdés nem tartalmazott. Késõbb a szerzõdést úgy módosították, hogy a munkavállalónak havi forint munkabér jár, arról pedig szóban állapodott meg vele a munkáltató, hogy a megkötött szerzõdések után jutalékot is fog kapni. Tekintettel arra, hogy Gy. Lászlóné és a cég között vita támadt a jutalékok kiszámításával kapcsolatban, 2005 júliusában a munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették. Az asszony azonban hiába kérte, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos igazolásokat nem kapta meg, így késõbbi elhelyezkedési kísérletei is kudarcra voltak ítélve. Nem kapta meg a neki járó, még ki nem fizetett munkabért, illetve jutalékot sem. Mivel a cégnél Gy. Lászlóné volt az egyetlen roma származású dolgozó, a munkaviszony megszûnése megalázó körülmények között történt, elhelyezkedni munkáltatója jogellenes magatartása miatt az asszony nem tudott, érdekeit képviselni egyedül nem tudta, így irodánk jogi segítséget nyújtott számára. A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes tanúkkal igazolta a cégnél zajló jutalékos rendszer meglétét, másrészt a bíróság köztudomású tényként fogadta azt el, hogy az üzletek szerzésével foglalkozó munkavállalókat jellemzõen jutalékos rendszerben foglalkoztatják, ezzel is ösztönözve õket minél több ügylet megszerzésére. Mivel a felperes azt is igazolta, hogy a munkaviszony megszûnését követõen több cégnél is azért nem alkalmazták, mert korábbi munkáltatójától a szükséges igazolásokat beszerezni nem tudta, a munkaviszony megszûnésekor kiadandó iratok kiadásának elmaradásával okozott kár tényét is megalapozottnak találta a bíróság. Idõközben a cég végelszámolási eljárást kezdeményezett maga ellen. Mivel az ítéletben foglaltakat nem teljesítette, végrehajtási eljárást kellett kezdeményezünk, amely jelenleg is folyamatban van. I. 3. T. Csaba ügye (Budapest) A Fõvárosi Bíróság április 26-án kelt ítéletében 9 elutasította a BE-MA 2000 Bt. keresetét, amelyben az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elmarasztaló döntését kérte a felperes hatályon kívül helyezni. A hatóság még 2006 januárjában marasztalta el a céget diszkrimináció miatt, és kötelezte hétszázezer forint bírság megfizetésére. A hatóság határozata 10 szerint a cég a roma származású T. Csabát etnikai hovatartozása miatt nem alkalmazta szobafestõ munkakörben, és ezzel megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét. 11 Az eset érdekessége volt, hogy a hatóság a tényállás felderítése során elfogadta az irodánk által megszervezett telefonos tesztelés tapasztalatait. Ennek során tesztelõink elõbb egy közismerten romákra jellemzõ ve- 6 A jogutód munkáltatónál a dolgozók csak egyéves foglalkoztatási garanciát kaptak, ennek elteltével csak meghatározott mértékû végkielégítés járt nekik, szemben a MÁV Zrt. Kollektív szerzõdésében foglalt, ennél jóval kedvezõbb rendelkezésekkel. Elestek továbbá a MÁV-alkalmazottakat megilletõ szociális csomagtól, szabadjegytõl, alacsonyabb lett a bérfejlesztésük, kedvezõtlenebb munkarendben dolgozhattak tovább, és a munkavégzés helye is rosszabb lett. 7 Fõvárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 55.Mf /2007/4. sz. ítélete. 8 Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 5.M.2053/2006/16. sz. ítélete. 9 Fõvárosi Bíróság 8.K /2006. sz. ítélete. 10 EBH/180/1/ T. Csaba ügyérõl bõvebben lásd: Fehér Füzet T. Csaba ügye o. 13

14 FEHÉR FÜZET 2007 zetéknéven, majd egy hétköznapi vezetéknéven mutatkoztak be a munkáltató képviselõjének, és érdeklõdtek az állás iránt. Míg a romák közt gyakori néven bemutatkozó tesztelõvel a munkáltató képviselõje elutasító volt, hétköznapi néven bemutatkozó tesztelõnek a munkával kapcsolatban minden információt megadott, neki személyes találkozásra lehetõséget kínált fel. Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság elmarasztaló döntését a cég megtámadta, és kérte a Fõvárosi Bíróságot, hogy azt helyezze hatályon kívül. Keresetében arra hivatkozott, hogy mint munkáltató több napon át folyamatosan hirdette az állást, voltak olyan idõszakok, amikor már valakivel személyes találkozót is megbeszélt, így joggal mondhatta azt a telefonba akár a panaszosnak, akár a tesztelõnek, hogy a hirdetés már nem aktuális. Sérelmezte azt is a cég, hogy a hatóság elutasította azon bizonyítási indítványukat, amely arra vonatkozott, hogy alátámasszák: rokonszenvvel viseltetnek a roma származású munkavállalókkal szemben, szívesen alkalmazzák õket. A cég eltúlzottnak találta a kiszabott bírság összegét is, hangsúlyozva, hogy annak befizetésével a társaság megszûnhet, egy család megélhetése kerül veszélybe, és további munkavállalók maradnak munka nélkül. A bíróság a felperes érvelését nem tartotta alaposnak. A keresetet elutasító ítélet indokolásában kifejtette, hogy a közigazgatási szerv határozatának felülvizsgálatát az ügyfél anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésre, illetve a közigazgatási szerv téves jogértelmezésére hivatkozással kérheti. 12 Az eljárási szabálysértés csak akkor eredményezheti a határozat hatályon kívül helyezését (megváltoztatását), ha az ügy érdemére is kiható olyan súlyos eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható, érvelt a bíróság. Az indokolás szerint a perben rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az Egyenlõ Bánásmód Hatóság a határozathozatalhoz szükséges mértékben eleget tett a tényállás-tisztázási kötelezettségének, minden, az ügyben releváns tényt, körülményt feltárt és értékelt. A bíróság fontos megállapítást tesz a tekintetben is, hogy a cég sérelmezte, nem volt lehetõség bizonyítani a hatóság eljárásában más roma munkavállalókkal kapcsolatos viszonyukat: Leszögezi a bíróság, hogy jelen perben csakis az adott esemény értékelhetõ, a hátrányos megkülönböztetést megvalósító magatartást a konkrét jogviszonyban kell vizsgálni [ ] más hirdetõk hátrányos megkülönböztetést megvalósító magatartása egyébként sem mentesítené a felperest. Ugyancsak nem értékelhetõ jelen perben a felperes által meghallgatni kért személy tanúvallomása, akivel azt kívánta a felperes bizonyítani, hogy korábbi idõszak vonatkozásában alkalmazott roma származásúakat is a különbözõ építkezésein, tehát a tanúkihallgatás mellõzésével, azzal, hogy nem adott helyt a felperes ezen bizonyítási indítványának az alperesi hatóság, nem követett el eljárásjogi jogszabálysértést. 13 A bírság mértékével kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a közigazgatási iratok tanúsága szerint a bírság felsõ határához képest, 14 a felperes vagyoni helyzetét is figyelembe véve a kiszabott összeg arányban állónak tekinthetõ az elkövetett cselekmény súlyával. Hangsúlyozta a bíróság, hogy a határozat jogszabálysértõ voltának bizonyítása a felperest terhelte, 15 ilyen értékelhetõ, a keresetet alátámasztó bizonyítás azonban a perben nem történt. I. 4. K.-né B. Ilona és társai ügye (Sz. város) Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság június 25-én kelt határozatában 16 megállapította, hogy a Stampi 2002 Munkaerõ-kölcsönzõ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy K.-né B. Ilonát és két társát roma származásuk miatt nem közvetítette ki a képzettségüknek és végzettségüknek egyébként megfelelõ munkára. A határozat szerint a Benei és Társa Édesipari Termékgyártó és Forgalmazó Kft. is megsértette az egyenlõ bánásmód kötelezettségét, mivel õ utasította a Stampi Kft.-t, hogy roma munkavállalókat ne közvetítsen ki. A Stampi Kft.-t egymillió, a Benei és Társa Kft.-t kétmillió forint bírság megfizetésére kötelezte a hatóság. A roma származású K.-né B. Ilona és két társa egy újságban meghirdetett csomagolási munkára jelentkezett 2007 tavaszán. A roma asszonyok, miután telefonon egyeztettek a hirdetést közzé tevõ munkaerõ-kölcsönzõ cég képviselõjével, Budapestre utaztak további egyeztetés érdekében. Az egyeztetésen tájékoztatták 12 Legfelsõbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának KK. 31. sz. állásfoglalása. 13 Idézet az ítéletbõl. 14 Az Egyenlõ Bánásmód Hatóság ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedõ bírságot szabhat ki az egyenlõ bánásmód megsértése miatt, lásd Ebktv. 16. (4) bekezdése. 15 Pp (1) bek. 16 EBH/271/2007/26. 14

15 2007-BEN SZÜLETETT ÍTÉLETEK ÉS DÖNTÉSEK A NEKI ÁLTAL KÉPVISELT ÜGYEKBEN õket, hogy a munkavégzésre Budapesten kerül sor, a 10 órás munkáért 2990 forintot kapnak majd naponta, azonban a dolgozóknak havi ezer forinttal kell hozzájárulniuk az utazási költségekhez. A nem túl kedvezõ lehetõségek ellenére a roma asszonyok a munkát vállalták, még azt is megígérték, hogy további embereket toboroznak ismerõsi körükbõl. Még aznap este azonban, ahogy az asszonyok hazaértek Sz. városba, telefonon közölték velük, hogy csak a magyar emberek mehetnek dolgozni, a cigányok nem kellenek. A roma asszonyok egyike telefonon kérdõre vonta a munkaerõ-kölcsönzõ cég képviselõjét, aki a felelõsséget a megbízóra hárította azzal, hogy kint járt annál a cégnél, ahová közvetítette volna az asszonyokat, és ott közölték vele, hogy romákat ne küldjön dolgozni. Mivel az elutasítás módja, különösen annak a származásra utaló indoka az asszonyokat rendkívül megalázta, kérték az Egyenlõ Bánásmód Hatóság eljárását. Az eljárás során több tanú megerõsítette, hogy a munkaerõ-kölcsönzõ cég a roma származású dolgozóknak azt üzente, hogy õket nem kívánja közvetíteni származásuk miatt. A megbízó cég arra hivatkozott, hogy a magyar ember kitétel alatt a magyar állampolgárokra gondoltak, mivel külföldieket nem tudnak foglalkoztatni, hivatkozását azonban a hatóság nem fogadta el a kimentési bizonyítás körében. A hatóság határozatának indokolásában kifejti, hogy a meghallgatott tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok kétséget kizáróan alátámasztották, hogy mindkét cég közvetlen diszkriminációt alkalmazott a roma származású kérelmezõkkel szemben. I. 5. M. Ildikó (K. város) A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság augusztus 6-án kelt ítéletében kötelezte a K. városi Sz. I. Általános Iskolát, hogy 15 napon belül fizessen meg forintot annak kamataival együtt M. Ildikó roma származású pedagógus javára. 17 A roma származású pedagógus 2003-ban helyezkedett el a szóban forgó általános iskolában, kifejezetten azzal a céllal, hogy az iskola eltérõ tantervû tagozatán tanuló, zömében roma gyerekekbõl álló osztállyal foglalkozzon. M. Ildikó, miután tapasztalta, hogy az oktatási intézményben a gondjaira bízott roma gyerekekkel megítélése szerint hátrányosabban járnak el, mint a nem roma származású gyerekekkel, a fenntartó, majd a kisebbségi ombudsman segítségét kérte. Fellépése miatt folyamatos konfliktusa lett az intézmény vezetõjével, és több atrocitás is érte: osztálya az egyik iskolai ünnepségen nem léphetett fel, alacsonyabb fizetési fokozatba sorolták be, utazási költségtérítési igényét elutasították, majd határozott idejû szerzõdését nem hosszabbították meg. A pedagógus nevében eljárást kezdeményeztünk, amelyben kértük, hogy a bíróság állapítsa meg a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, a rossz fizetési besorolásból adódó bérkülönbség megfizetésre kötelezését, valamint a hátrányos megkülönböztetés, a megtorlás megállapítását. Álláspontunk az volt, hogy a tanárnõt azért érték hátrányok az iskola vezetése részérõl, mert õ több alkalommal fellépett az iskolában a roma tanulókat érõ rossz bánásmód miatt. Ezen fellépést torolta meg az iskola elõbb a rossz besorolással, majd azzal, hogy a korábbi ígéret és a rendelkezésre álló betöltetlen álláshely ellenére a pedagógus munkaszerzõdését nem hosszabbították meg, illetve azt nem alakították át határozatlan idejûvé. 18 Az elsõ fokon eljáró bíróság megállapította, hogy a fizetési besorolás valóban téves volt a tanárnõ hátrányára, ugyanakkor a munkaviszony és a hátrányos megkülönböztetés tekintetében keresetünket elutasította. A bíróság szerint az a tény, hogy az iskola a tanárnõ szerzõdését meghosszabbította még azután is, hogy az ombudsmani vizsgálat már elkezdõdött, azt mutatja, hogy a foglalkoztatás késõbbi megszüntetése és a pedagógusnak a roma gyerekek érdekében kifejtett fellépése között nincs összefüggés. Az ítéletet irodánk és az iskola is megfellebbezte, így az nem jogerõs. I. 6. B. István (P. város) A Pécsi Munkaügyi Bíróság szeptember 13. napján kelt ítéletében 19 elutasította B. István keresetét, amelyben arra kérte a bíróságot, hogy állapítsa meg: az országosan mûködõ õrzõ-védõ alperesi cég roma 17 Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 10. M. 1290/2005/33. sz. ítélete. 18 Az ügyrõl bõvebben lásd: Fehér Füzet M. Ildikó ügye. 48. o. 19 Pécsi Munkaügyi Bíróság 3.M.615/2006/16. 15

16 FEHÉR FÜZET 2007 származása nem alkalmazta õt. Az ítélet indokolása szerint a cég sikeresen bizonyította, hogy nem B. István származása volt az alapja annak, hogy õt nem alkalmazták. Amint arról már korábban is beszámoltunk, B. István 2005 májusában szerzett tudomást arról, hogy az õrzõ-védõ cégnél üresedés van, ezért bement annak pécsi kirendeltségéhez. 20 A kirendeltség vezetõje megerõsítette, hogy valóban keresnek munkaerõt értékszállítói pozícióban, és miután tisztázták, hogy B. István rendelkezik a megfelelõ képesítéssel, ígéretet tett rá, hogy alkalmazni fogják, amennyiben a munkába álláshoz szükséges követelményeknek eleget tesz (regisztráció a Személy- Vagyonvédelmi- és Magánnyomozói Kamarában, egészségügyi alkalmassági és pszichológiai vizsgálat elvégzése, bankszámla-nyitás). Miután azonban B. István nem kevés idõ és pénz ráfordításával megszerezte a szükséges dokumentumokat, telefonon közölték vele, hogy nem tudják alkalmazni. A férfit nagyon meglepte a megváltozott hangnem, így személyesen is érdeklõdött az elutasítása indokáról. A kirendeltség vezetõje ekkor közölte vele, hogy a budapesti központ nem hagyta jóvá a felvételét. Mivel B. István nem tudott másra gondolni, ezért megkérdezte, hogy roma származása miatt utasították-e el, amire azt a választ kapta, hogy nem jár messze az igazságtól. Az elsõfokú bírósági eljárása során az õrzõ-védõ cég azzal védekezett, hogy június 1. napjától az egész országra kiterjedõ létszámstopot vezettek be náluk, amelyrõl májusban a kirendeltség vezetõje még nem tudott, ezért is tett ígéretet B. Istvánnak, hogy felveszik. A cég több alkalmazottja is ezzel egyezõen nyilatkozott az eljárás során, és okirati bizonyítékot is tudtak csatolni a létszámstopról. Ezzel szemben B. István állításait csak saját elmondása, és közvetett bizonyítékok támasztották alá. Mindezek ellenére irodánk az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be, tekintettel arra, hogy a bíróság indokolása véleményünk szerint téves megállapítást tartalmazott a bizonyítási teher vonatkozásában. Az ítélet leszögezte ugyanis, hogy a bíróság álláspontja szerint az esélyegyenlõségi törvényben foglaltak értelmében a felperesnek azt kell bizonyítania, hogy az elszenvedett hátrány összefüggésben volt a származásával. Ez a megállapítás azonban ellentétes az Ebktv. 21 vonatkozó rendelkezéseivel, amely szerint a felperesnek csak azt kell valószínûsítenie, hogy hátrány érte, illetve hogy rendelkezett valamely, a törvényben felsorolt védett tulajdonsággal. 22 Amennyiben a felperesnek még azt is bizonyítani kellene, hogy az elszenvedett hátrány öszszefüggésben volt a védett tulajdonságával, a megosztott bizonyításnak a felperes perbeli helyzetét megkönnyítõ hatása nem érvényesülhetne. A fenti érveléssel megegyezõ álláspontra helyezkedett az Egyenlõ Bánásmód Hatóság Tanácsadó Testülete is egy korábbi állásfoglalásában, amelyben leszögezte, hogy az eljárás alá vont személy akként mentesülhet a felelõsség alól azaz akkor mentheti ki magát ha bizonyítja, hogy [a hátrány és a védett tulajdonság] közt nincs oksági összefüggés: ebben az esetben azt igazolja sikeresen, hogy az egyenlõ bánásmód követelményét megtartotta. 23 Az Ebktv. bizonyításra vonatkozó speciális szabályainak központi eleme épp az oksági összefüggés megléte vagy meg nem léte. A Pécsi Munkaügyi Bíróság okfejtésével azonos tartalmú megállapítások az Ebktv. téves értelmezéséhez vezethetnek, és az ezirányú bírósági gyakorlatra is káros hatással lehetnek, ezért is fontosnak tartottuk, hogy az ítélet ellen fellebbezést nyújtsunk be, kérve a jogszabállyal ellentétes indokolás megváltoztatását. A megyei bíróság döntése az Ebktv. értelmezése tekintetében kulcsfontosságú, mert az Egyenlõ Bánásmód Tanácsadó Testületének a bizonyítási kötelezettség megosztása tárgyában hozott állásfoglalásának a bírói gyakorlatba épülését szolgálta. I. 7. R. Norbert (Budapest) A Fõvárosi Bíróság április 13-án kelt ítéletével 24 helybenhagyta a Fõvárosi Munkaügyi Bíróság döntését, 25 amely kötelezte a Bross Security Vagyonvédemi Kft.-t, hogy fizessen háromszázötvenezer forint nem vagyoni kártérítést R. Norbert 26 felperes számára. A bíróság által megállapított tényállás szerint az 20 Fehér Füzet 2005, 52. o. 21 Az Egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, továbbiakban: Ebktv. 22 Ebktv. 19. (1) bekezdés. 23 EBH Tanácsadó Testületének /1/2006. TT. sz. állásfoglalása. 25 Fõvárosi Munkaügyi Bíróság 29.M.5804/2005/18. sz. ítélete. 24 Fõvárosi Bíróság 55.Mf /2006/3. sz. ítélete. 26 R. Norbert ügyérõl bõvebben lásd: Fehér füzet R. Norbert ügye o. 16

17 2007-BEN SZÜLETETT ÍTÉLETEK ÉS DÖNTÉSEK A NEKI ÁLTAL KÉPVISELT ÜGYEKBEN õrzõ-védõ tevékenységgel foglalkozó társaság képviselõje azzal utasította el a roma felperest, hogy megbízója egy snájdig, jóképû, csinosabb fiatalembert kíván alkalmazni. Az R. Norbert képviseletében benyújtott keresetünkben kértük a bíróságot, hogy az alperes fõvállalkozó céget nyolcszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezze, mivel az megsértette az egyenlõ bánásmód követelményét azzal, hogy szakmai alkalmassága ellenére a roma származású felperest nem alkalmazta. Az egyenlõ bánásmód megsértését elsõsorban a roma származással összefüggésben kértük megállapítani, azonban az eljárás során felmerült adatok fényében benyújtott keresetmódosításunkban vagylagosan kértük a felperes külleme mint egyéb helyzete alapján történõ diszkrimináció megállapítását is. (A felperes amellett, hogy szembetûnõ roma rasszjegyekkel rendelkezik, átlagon felüli testsúlyú és magasságú.) Az Ebktv. nemcsak az Európai Unió által védett hat alapvetõ tulajdonságot ismeri el oltalmazandónak, hanem az összesen 19 különbözõ helyzet vagy tulajdonság mellett az ún. egyéb helyzetet is. 27 Az ügyfél, illetve a kereset elutasításának elkerülése érdekében, mintegy tudatos óvatosságból jelöltük meg az egyéb helyzet alapú diszkriminációt vagylagos kereseti kérelemként. Az alperes védekezése során elõször arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendelkezett kamarai tagsággal, késõbb pedig azt hozta fel kimentésként, hogy tekintettel a testalkatára nem tudtak volna számára megfelelõ méretû munkaruhát biztosítani. Ahogy a bíróság ítéletének indokolásában kifejtette, az eljárás során megállapíthatóvá vált, hogy az alperes az általa õrzött objektumon megüresedett álláshelyre biztonsági õrt keresett, a felvételi eljárás során a felperes jelentkezését pedig elutasította. A felperes az eljárás során bizonyította, folytatta a bíróság, hogy roma származású és külleme olyan, a személyiség lényeges vonásának tekinthetõ, amely az Esélyegyenlõségi törvényben felsorolt körbe vonható. A perben ezt követõen az alperesre hárult annak bizonyítása, hogy megtartotta, vagy az adott jogviszony keretében nem volt köteles megtartani az egyenlõ bánásmód követelményét. Ennek bizonyítására az alperesnek, érvelt a bíróság, a jogviszonnyal összefüggõ, objektíven igazolható indokot kellett volna bizonyítania. Az alperes azonban nem hozott fel olyan objektív okot, amely az elutasítást igazolta volna, a felperes jelentkezését alkalmasságának, képzettségének vizsgálata nélkül, külleme alapján utasította el. Az alperes továbbá nem hivatkozott semmilyen olyan indokra sem, amely miatt az adott munkakörben a küllemnek kifejezett jelentõsége lett volna. A bíróság ítéletében hangsúlyozta, hogy arra nézve, hogy a felperest az alperes roma származása miatt nem alkalmazta, adat nem merült fel a perben, maga a felperes is úgy nyilatkozott, hogy azt»érezte«, hogy az elutasításnak»más oka nem lehetett«, mint a származása. 27 Ebktv. 8. : Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minõsül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bõrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyõzõdése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidõs jellege, illetve határozott idõtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzõje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezõtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levõ személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 17

18 FEHÉR FÜZET 2007 Az eljárást végig figyelemmel követve valóban pusztán az volt kétséget kizáróan megállapítható, hogy a panaszost külleme miatt nem alkalmazták. Tekintettel arra, hogy a kereseti kérelmünk az etnikai származás és az egyéb helyzet tekintetében vagylagos volt, fellebbezésünkben pusztán a nem vagyoni kártérítés öszszegszerûsége miatt kértük az ítélet megváltoztatását. Indokolásunkban kifejtettük, hogy a felperest a hátrányos megkülönböztetés nagyon megviselte, állandó munkahelye azóta sincs. Súlyos jogsértésnek minõsíthetõ, hogy az alperes a munkához való jutástól zárta el a felperest, amely cselekedet alkalmas lehet arra, hogy erõsítse benne azt a feltevést, hogy külseje gátolja a munkavállalásban, megélhetése biztosításában. Hivatkoztunk arra is, hogy az utóbbi évek bírói gyakorlata a hasonló tényállású ügyekben többlettényállású elem nélkül is nagyobb összegû kártérítést tart indokoltnak. 28 Ennek megfelelõen a kártérítés összegét ötszázezer forintra kértük felemelni. Az ügyben eljáró fellebbviteli bíróság április 13-án kihirdetett ítélete azonban helybenhagyta az elsõfokú bíróság döntését a kártérítés összegének tekintetében. Ítéletének indokolásában a bíróság kifejtette: A másodfokú bíróság az ítélet döntéséhez kapcsolódóan emeli ki, hogy a felperes kereseti érvelése közül az elsõdleges, a súlyosabb hátrányt jelentõ indok [roma származás miatti megkülönböztetés] nem nyert bizonyítást az alperes terhére, amely körülményt a felperesi keresettel érvényesített nem vagyoni kártérítés összegszerûségét érintõen az elsõfokú bíróság megfelelõen értékelt. Látható, hogy az ítélet indokolásában ismét megjelenik az a bizonyítással kapcsolatos probléma, amire már többször felhívtuk a figyelmet: a bíróság továbbra is a felperestõl, a diszkrimináció áldozatától várta volna, hogy a származás és a megkülönböztetés közti ok okozati összefüggést bizonyítsa, noha az Ebktv. bizonyítási szabályai nem ezt a logikát követik. (Pusztán az ítélet indokolása ellen a Legfelsõbb Bírósághoz további jogorvoslatért nem lehet fordulni.) 28 A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 8. Mf /2004/3. sz. ítéletével jogerõre emelkedett Pest Megyei Munkaügyi Bíróság által I. M. 471/2004/3. sz. ítéletében a bíróság egy vagyonvédelmi céget ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezett, mivel az nem alkalmazta a roma származású felperest etnikai hovatartozása miatt vagyonõri munkára. (Az esetrõl bõvebben lásd: Fehér Füzet Cs. Gyula ügye o.) 18

19 2007-BEN SZÜLETETT ÍTÉLETEK ÉS DÖNTÉSEK A NEKI ÁLTAL KÉPVISELT ÜGYEKBEN II. Személyhez fûzõdõ jogok megsértése II. 1. K. János (B. község) A Fõvárosi Bíróság január 31-én kelt ítéletében kötelezte a Cement Info újság kiadóját és felelõs szerkesztõjét, a Strabag Zrt.-t és Zimmermann Ottót, hogy fizessenek meg százezer forint nem vagyoni kártérítést K. Jánosnak, mivel a Cement Info címû újságban megsértették a roma férfi emberi méltóságát, jó hírnevét és becsületét tavaszán a Strabag Zrt. kampányt folytatott B. községben egy cementgyár létesítésének érdekében. A faluban aláírásgyûjtés kezdõdött a létesítendõ gyár ellen, amelyet az egyik helyi civil szervezet kezdeményezett. A Strabag Zrt. az aláírásgyûjtést nehezményezve gúnyolódó cikket jelentetett meg Pepita kalandjai címmel, amelyben az egyesület egyetlen roma tagjának, K. Jánosnak a személyét használta fel a cementgyárat ellenzõk lejáratására. A cikk szerzõje a roma férfit szûk körben használt becenevén emlegeti, és állításait a társadalomban a romákkal szemben élõ sztereotípiákra alapozza. Többek között azzal vádolja meg K. Jánost, hogy az adófizetõk pénzén, közmunka ideje alatt, ahelyett, hogy munkáját végezte volna, gyûjtötte az aláírásokat. 29 A bíróság ítélete szerint az alperesek megsértették K. János emberi méltóságát, jó hírnevét és becsületét azzal, hogy õt Pepitának nevezték, és valótlanul olyan színben tüntették fel, mintha az aláírásgyûjtést munkaidõben, ellenszolgáltatás fejében, arról sem tudva végezte volna, hogy a cementgyár mellett vagy ellene gyûjti-e az aláírásokat. A százezer forintos kártérítés megfizetése mellett a bíróság kötelezte az alpereseket, hogy saját költségükön az ítélet rendelkezõ részét tegyék közzé a helyi újságban. Az alperesek azon érvelésére, hogy a Pepita elnevezés a faluban ismert és mások által is használt volt K. János kapcsán, a bíróság kifejti, hogy még ha egy kis településen valakit a ragadványnevén szólítani általánosan elfogadott is lenne, a ragadványnevet a sajtónyilvánosság elé tárni az érintett tudta és beleegyezése nélkül nem lehet. A cikk állításaival kapcsolatban az alperes a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva próbált mentesülni a felelõsségre vonás elõl, ezen érvelését sem fogadta azonban el a bíróság. Az ítélet indokolása szerint tekintettel arra, hogy a vizsgált cikk felperes személyiségét sértõ valótlan tényállításokat adott közre, a bíróság nem látott jogalapot arra, hogy az alperesek a véleménynyilvánítás szabadságára alapítottan mentesüljenek. Ezen kérdés kapcsán külön is ki kell emelnie a bíróságnak azt is, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos elismerése nem vezethet a személyiségi jogok védelmezõ elõírások félretételéhez. 30 A nem vagyoni kártérítés mértékének megállapítása során a bíróság azt vette figyelembe, hogy a sérelmezett cikk két településen megjelenõ újságban jelent meg, így olvasói olyan emberek voltak, akik a felperes munkáját, emberi magatartását személyes ismeretségük során szerzett tapasztalataikból már ismerték. Mindez pedig a bíróság jogi álláspontja szerint alkalmas a valótlan megállapítások által okozott sérelem enyhítésére. Az általunk kért háromszázezer forint helyett a bíróság ezen érvelése alapján mindössze százezer forint megfizetésére kötelezte a kiadót és a szerkesztõt. Az ítélet ellen az újság kiadója és szerkesztõje fellebbezést nyújtott be, a Fõvárosi Ítélõtábla október 30-án kelt ítéletével 31 helyes indokainál fogva helybenhagyta a döntést. II. 2. H. Sándor (V. város) Megegyezéssel zárult az az eljárás, amelyet H. Sándor és édesanyja nevében indítottunk személyhez fûzõdõ jogok megsértése miatt egy lízingtársaság és egy vagyonvédelmi cég ellen. A lízingtársaság által megbízott vagyonvédelmi cég H. Sándor vagyoni körülményeinek felmérése során a munkalapra a férfi édesanyjánál 29 K. János ügyérõl bõvebben lásd: Fehér Füzet K. János ügye. 70. o. 30 Idézet az ítéletbõl. 31 Fõvárosi Ítélõtábla 2.Pf /2007/2. sz. ítélete. 19

20 FEHÉR FÜZET 2007 tett látogatást követõen a következõ szöveget írta: Az ügyfél lakcíme a v.-i cigánysor egyik putrija, az anyuka full dakota. H. Sándor egy nagy értékû személygépkocsi lízingelése kapcsán került pénzügyi vitába a lízingcéggel még 2005-ben. Mivel a személygépkocsiról kiderült, hogy súlyos mûszaki problémák vannak vele, H. Sándor a felvett hitel törlesztését megszüntette, ugyanakkor a cég feljelentést tett ellene közokirat-hamisítás gyanúja miatt. A feljelentést követõen a roma származással összefüggõ dehonesztáló kifejezéseket tartalmazó munkalap is becsatolásra került a bûnügyi iratok közé, amit a roma férfi és az ügyrõl csak késõbb értesülõ édesanyja rendkívül sérelmezett. 32 A munkalap emberi méltóságot sértõ, megalázó kijelentései miatt elõbb a hitelt folyósító pénzintézet ellen kezdeményeztünk eljárást, azonban mint késõbb kiderült, a felmérést a G. B. Vagyonvédelmi Kft. munkatársa végezte el, a pénzintézet lízingcégének a megbízásából. Az alperesi pozícióba került két cég az eljárás során egyezségi ajánlatot tett, amelyet H. Sándor és édesanyja elfogadott. Az egyezség szerint a személyiségi jogi perben a felek álláspontjaikat kölcsönösen közelítve egymáshoz, mindkettõ fél érdekeinek maximálisan megfelelõ egyezséget kötöttek és kérték közösen a per megszüntetését. 32 Az ügyrõl bõvebben lásd: Fehér Füzet H. Sándor ügye. 81. o. 20

A munkaviszony megszüntetésének

A munkaviszony megszüntetésének A munkaviszony megszüntetésének aktuális 0 kérdései A munkáltatói felmondás indokolása A munkáltatói felmondás indokolásával szemben támasztott tartalmi követelmények: Valós, okszerű és világos indokolás

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/109/8/2008. Előadó: dr. Szász Adrián Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.A. kérelmező kérelme alapján Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatával

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése

Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 2970 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3244/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/11/11/2011 Ügyintéző: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85., továbbiakban hatóság) kérelmező kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

Hatályos: től

Hatályos: től MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 2015 Hatályos: 2015.01.01-től Készítette: Szentesi Zsuzsanna humánpolitikai csoportvezető Szivák Ildikó gazdasági igazgató Budapest Jogszabályi

Részletesebben

Esélyegyenlőségi szabályzat

Esélyegyenlőségi szabályzat MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM 23. sz. melléklet Esélyegyenlőségi szabályzat OM azonosító: 031202 HA2301 2018.03.12 MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM Fenntartó:

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Edutus Egyetem Szenátusa által 64/2018. (aug. 31.) számú határozatával egységes szerkezetben elfogadva. Kiadás száma Módosítás száma Határozat száma Hatályos 1. kiadás 64/2018.

Részletesebben

Tájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz.

Tájékoztató óta folyamatban lévő munkaügyi perről. Előterjesztő: Dr. Árvay István elnök. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás. 7. sz. Mosonmagyaróvár Térségi Társulás 7. sz. napirend Előterjesztés A Társulási Tanács 2015. szeptember 22-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Megtárgyalta: Tájékoztató 2011. óta folyamatban lévő munkaügyi perről

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) által Érd Megyei Jogú Város

Részletesebben

A BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás

A BIZONYÍTÁSI TEHER. A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás A BIZONYÍTÁSI TEHER A NEMI ALAPON TÖRTÉNŐ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ESETEIBEN Gyulavári Tamás 1 TÉMAKÖRÖK 1. EU jogszabályi rendelkezések 2. EUB döntések 3. Következtetések 1. BIZONYÍTÁSI TEHER AZ EU JOGBAN 2 BIZONYÍTÁSI

Részletesebben

2003. évi CXXV. törvény

2003. évi CXXV. törvény 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve,

Részletesebben

Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal

Magyar joganyagok - BH I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal Magyar joganyagok - BH2001. 110. - I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy gazdálkodó szer1. oldal BH2001. 110. I. Személyhez fűződő jogot sért annak valótlan állítása, hogy egy

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t:

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.30.942/2006/9. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás felülellenőrzés, iratmegőrzési kötelezettség Kfv.I.35.516/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szabó Andrea

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám

Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,

Részletesebben

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás

Részletesebben

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója FEHÉR FÜZET 2006 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója FEHÉR FÜZET 2006 A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédõ Iroda beszámolója Felelõs kiadó: DR. KÁRPÁTI JÓZSEF Szerkesztette: IVÁNYI

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V. Markó u. 27. 1055 4.M.2875/1999/5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.) ügyintéző:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Fővárosi Munkaügyi Bíróság Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.364/2007/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Radnóti István ügyvéd (1055 Budapest, Bihari János u. 20.) által képviselt felperes neve (felperes címe)

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3068/2015. (IV. 10.) AB végzés 1597 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3068/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! NEM JOGERŐS!!! Fővárosi Munkaügyi Bíróság 22.M.1798/2004/12. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet részéről eljáró dr. Topánka Erika jogtanácsos (1077

Részletesebben

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.

A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő. 3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta

Részletesebben

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság

A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.35.537/2012/5.szám A Kúria a Cseri Ügyvédi Iroda (6720 Szeged, Lengyel u. 11/A., ügyintéző ügyvéd: dr. Cseri András) által képviselt R. I. felperesnek a Paksiné

Részletesebben

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/245/5/2012 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) Kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére az Esély Pedagógiai

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT

ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT MTA Agrártudományi Kutatóközpont ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZAT Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 0 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

Részletesebben

v é g z é s t: A megyei bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 120/2006./X.9./ sz. határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A megyei bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 120/2006./X.9./ sz. határozatát helybenhagyja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság ügyvéd által képviselt..alatti lakos / I.r.,.alatti lakos / II.r.kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság /3525.Miskolc, Városház

Részletesebben

Fővárosi Törvényszék

Fővárosi Törvényszék Fővárosi Törvényszék 2018. 03. 12-14. 2018. 03. 12. Fővárosi Törvényszék földszint 38. 1.B. 469/2017 T. J. és társa különösen nagy kárt okozó csalás 2018. 03. 12. 9.00 A vád szerint T. J. I. r. vádlott

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Képzés

Esélyegyenlőségi Képzés Esélyegyenlőségi Képzés KEOP 6.1.0/B/09-2009-0014 Erdei tanóra program Nógrád megyében című projekt projektmenedzsment tagjai és a DIPO Khe. alkalmazottai számára Készítette: Glázer Éva Bánk, 2010. március

Részletesebben

í t é l e t e t : I n d o k o l á s :

í t é l e t e t : I n d o k o l á s : Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M. 406/1997/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a Független Rendőrszakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (1388 Budapest, Pf. 52. ügyintéző:

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

EBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

EBH2017. K.8. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás EBH2017. K.8. A közigazgatási eljárás garanciális szabályainak a figyelmen kívül hagyása (megsértése) az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményez akkor is, ha egyébként a garanciális szabályok

Részletesebben

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S :

V É G Z É S T : Ezt meghaladó mértékben a felülvizsgálati kérelmet elutasítja. I N D O K O L Á S : BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG KECSKEMÉT A Bács-Kiskun Megyei Bíróság kérelmezőnek,- a Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 47/2006. (VIII.28.) TVB határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelme

Részletesebben

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

v é g z é s t : I n d o k o l á s : A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság a Ügyvédi Iroda (képviselő címe, ügyintéző: dr. Sz. A. ügyvéd) által képviselt K. Zs. Cs.-né (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi

Részletesebben

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról

A Tanácsadó Testület márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/3/2008. (II. 27.)TT. sz. állásfoglalása a megtorlás fogalmáról Az egyenlő bánásmód követelményének

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Zalaegeszegi Munkaügyi Bíróság 1.M.107/1999/7.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf. 52.) által képviselt Gy. Gy. felperesnek a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság,

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4

Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III /2016/4 Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Kfv.III.37.353/2016/4 Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/139 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.12.02.

Részletesebben

A telepfelszámolás megfelelő előkészítettségének és az annak veszélyei kivédésére tett intézkedések előzetes kidolgozásának vizsgálatán túl,

A telepfelszámolás megfelelő előkészítettségének és az annak veszélyei kivédésére tett intézkedések előzetes kidolgozásának vizsgálatán túl, EBH/67/2015 Év 2015 Védett tulajdonság: Nemzetiséghez tartozás Diszkrimináció területe Lakhatás Diszkrimináció típusa Közvetett hátrányos megkülönböztetés Befejezésmód Jogsértést megállapító döntés A hatóság

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3130/2015. (VII. 9.) AB végzés 2201 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi. 3014/2015. (I. 27.) AB végzés 1111 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság határozatát helybenhagyja. A Fővárosi Ítélőtábla a Néző Gabriella Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Néző Gabriella ügyvéd) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014. szeptember

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t : Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.025/2007/7. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a G-Publishing Kft. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest hivatkozási szám: Vj-55/2005.)

Részletesebben

A munkavállaló által tett jognyilatkozatra is irányadó az a bírói gyakorlat, miszerint utóbb az azonnali hatályú felmondás indokolása nem bővíthető.

A munkavállaló által tett jognyilatkozatra is irányadó az a bírói gyakorlat, miszerint utóbb az azonnali hatályú felmondás indokolása nem bővíthető. A kötelezettségvállalás felmondására az Mt. 16. -a lehetőséget biztosít. Arra a felperes sem az azonnali hatályú felmondásban, sem az eljárás során nem hivatkozott, hogy nem állnak fenn a kötelezettségvállalás

Részletesebben

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete

Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! NEM JOGERŐS! Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 4.M.787/2004/15. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság dr. Tordai Gábor előadó (Független Rendőr Szakszervezet, 1077 Budapest, Király

Részletesebben

v é g z é s t: A megyei bíróság a H. O.-néval kapcsolatban benyújtott kifogást elutasítja.

v é g z é s t: A megyei bíróság a H. O.-néval kapcsolatban benyújtott kifogást elutasítja. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság dr. Sz. A. (kérelmező címe) kérelmezőnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság (3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhely) elleni választási

Részletesebben

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

v é g z é s t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 6.Pkf.26.585/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő iroda címe; ügyintéző: dr. Fekete Csaba ügyvéd) által képviselt... (felperes címe) felperesnek,

Részletesebben

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról

Tájékoztató. az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Szentmiklósi és Társa Ügyvédi Iroda Budapest Szám: 1-38 / 2012. Tájékoztató az önkormányzat peres ügyeinek állásáról Készült: A Képviselő-testület 2012. márciusi ülésére Előterjesztő: Szentmiklósi és Társa

Részletesebben

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok:ptk. 75. /1/ bekezdés,. 78. /1/ és /2/ bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.I /2014/6. szám

Alkalmazott jogszabályok:ptk. 75. /1/ bekezdés,. 78. /1/ és /2/ bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.I /2014/6. szám .A (gazdálkodó) szervezet képviseletében nyilatkozó, képviseleti jogkörét túl nem lépő, a szervezet álláspontját kinyilvánító természetes személy alperessel szemben a jogsértést megvalósító valótlan tényállítás

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda

Részletesebben

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium

Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/ / /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. X.Y (továbbiakban, mint Kérelmező) által az egyenlő bánásmód

Részletesebben

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013.

Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. Az esélyegyenlőségi terv értékelése 2013. A Debreceni Művelődési Központ fontos feladatának tekinti az esélyegyenlőség érvényesítését a munkahelyi alkalmazottak körében. 2012-ben, esélyegyenlőségi felelőst

Részletesebben

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE ALDEBRŐ-TÓFALU KÖRJEGYZŐSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE 2010-2015 Aldebrő-Tófalu Községek Körjegyzősége, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 70/A. -ának, és az Egyenlő bánásmódról

Részletesebben

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt

Részletesebben

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf)

1./ A legkisebb bérek megállapításáról szóló évi Ajánlás (ILO 135. sz. Ajánlás, június 22., Genf) Legkisebb munkabér megállapítása 1./ "A legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó eljárásról szóló 1928. évi Egyezmény"(ILO 26. sz. Egyezmény, 1928. június 16., Genf) kihírdette: 1932. évi XIX. tv.

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban

Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés felülvizsgálata másodfokú eljárásban MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY MBFH/1605-3/2011. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: tamas.berces@mbfh.hu Tárgy: az MBK/3822-2/2011. számú végzés

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 301/2014.(X.17.) számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 13.Pk.50.052/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Gera Annamária Ügyvédi Iroda (székhelycíme) által képviselt Kiss Róbert (lakcím) kérelmezőnek a Fővárosi Választási Bizottság (1052

Részletesebben

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg

Levélcím: Telefon: Fax: Ügyszám: Iktatószám: Axel Springer- Magyarország Kft. v é g z é s t. változtatja meg 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1245, Budapest 5. Pf. 1036 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/23/2011. Iktatószám: Vj/23-211/2011. A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa

Részletesebben

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban

A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban A Tanácsadó Testület 2008. márciusi állásfoglalása a bizonyítási kötelezettség megosztásával kapcsolatban Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 384/4/2008. (III.28.) TT. sz. állásfoglalása a bizonyítási

Részletesebben

I. Hatósági tevékenység

I. Hatósági tevékenység Beszámoló az Egyenlő Bánásmód Hatóság tevékenységéről, valamint az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény alkalmazásának tapasztalatairól (2006. január

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

Szabálysértési eljárás

Szabálysértési eljárás Szabálysértési eljárás Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok: Feljelentés, magánindítvány. Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: Az eljárást megindító feljelentés/magánindítvány benyújtható

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.*

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) október 6.* VAJNAI A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (negyedik tanács) 2005. október 6.* A C-328/04. sz. ügyben, az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország)

Részletesebben

Jogesetek a földhasználat köréből

Jogesetek a földhasználat köréből FÖLDHASZNÁLAT Dr. Szentgyörgyi Ágota Jogesetek a földhasználat köréből A földhasználati nyilvántartásba vételi eljárás, és annak szabályozása lassan egy évtizedes múltra tekint vissza, azonban annak körében

Részletesebben

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.

í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 4.K.22.276/2009/7. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kfv.II.37.882/2010/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Galgóczi Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gellérthegyi István ügyvéd által képviselt Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

Kúria mint felülvizsgálati bíróság

Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8515/2012. számú ügyben Előadó: dr. Sárközy István Az eljárás megindulása A panaszos beadványa szerint gépjármű tulajdonjogának megszerzése során téves számlaszámra

Részletesebben

Siófok Város Önkormányzata Polgármester 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON: FAX:

Siófok Város Önkormányzata Polgármester 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON: FAX: Siófok Város Önkormányzata Polgármester 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON: + 36 84 504100 FAX: + 36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2016. március 3. Kónyáné Dr. Zsarnovszky

Részletesebben