Centrális mechanizmusok a neuropathiás fájdalom kialakulásában. Nagy Gergely György, Andrew Todd

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Centrális mechanizmusok a neuropathiás fájdalom kialakulásában. Nagy Gergely György, Andrew Todd"

Átírás

1 Centrális mechanizmusok a neuropathiás fájdalom kialakulásában Nagy Gergely György, Andrew Todd

2 A diabetes prevalenciája ORSZÁG TELJES LAKOSSÁG DIABETESESEK SZÁMA (2000) DIABETESESEK SZÁMA (2030) Egyesült Királyság 60,512,000 1,765,000 (2.9%) 2,668,000 Franciaország 60,496,000 1,710,000 (2,8%) 2,645,000 Magyarország 10,098, ,000 (3.3%) 376,000 Németország 82,689,000 2,627,000 (3.2%) 3,771,000 Spanyolország 43,064,000 2,717,000 (6.3%) 3,752,000 Európa 730,000,000 33,332,000 (4.5%) 47,973,000 USA 298,213,000 17,702,000 (5.9%) 30,312,000 Világ 6,081,000, ,000,000 (2.8%) 366,000,000

3 A diabetes komplikációi Makroangiopathia Mikroangiopathia Neuropathia (Nephropathia) (Retinopathia) Szívinfarktus Szívelégtelengésg Hirtelen halál Veseelégtelenség Stroke Dementia Vakság Fájdalom Erektilis diszfunkció Claudicatio intermittens Diabeteses láb Diabeteses gangraena Végtag amutpáció stb

4 A diabeteses neuropathia Cukorbetegeken neuropathiás szövődmény 20-40%-os gyakorisággal fordul elő Sokszínű tünetegyüttesként jelentkezhet Számos felosztása ismert pathomechanizmus, pathomorphológia, klinikai kép, kórlefolyás alapján Kezelésére csak nagyon korlátozottak a lehetőségeink Az életminőséget jelentősen rontja Megjelenése rizikótényező a hirtelen halál és a diabeteses láb kialakulása szempontjából Jelentőségét még gyakran a diabetológusok is alulbecsülik

5 A diabeteses neuropathia tünetei Autonóm neuropathia Erektilis diszfunkció: retrográd ejakuláció impotentia Gasztrointesztinalis motilitászavar: hányás hasmenés Húgyhólyag beidegzési zavara: vizeletretenció Érfal beidegzési zavara: vasodilatatio csontreszorpció Szívritmuszavar: hirtelen halál tachycardio-myopathia Visceralis neuropathiás fájdalom: hasi panaszok Verejtékezés zavara: bőrszárazság gustatory sweating Sensoros neuropathia Allodynia, hyperalgesia, spontán fájdalom Hypaesthesia, anaesthesia, paraesthesia: elesés sérülés ulcus Motoros neuropathia Agyideg bénulás, perifériás idegbénulás Izomatrophia

6 Diabeteses láb syndroma

7 A diabeteses neuropathia (DPN) kialakulásának pathomechanizmusa Klasszikus hypothesisek perifériás károsodás Nem-enzimatikus glikáció Szorbitol felhalmozódás Oxidatív stressz Vasa nervosum microangiopathia Axonális demyelinizáció Új elképzelések centrális károsodás Centrális szenszitizáció? Excitotoxicitás? GABAerg inhibíció csökkenése? Sprouting ( bimbózás)? Gerincvelői atrophia

8 Mi az evidencia a centrális mechanizmusok szerepére? DPN-ben MRI-vel vizsgálva a gerincvelő keresztmetszeti területe kisebb mint az egészségeseké A gerincvelőbe irányuló sensoros input nem nő, hanem éppen ellenkezőleg csökkent DPN-ben Valamennyi DPN-ben hatásos gyógyszer a KIR-ben hat DPN-ben a glutamát receptort kódoló mrns-ek upregulációja észlelhető NMDA-receptor antagonisták csökkentik fájdalmat DPN-ben

9

10 Primer afferens rostok végződése a gerincvelő hátsó szarvában

11 Glutamát A legfőbb excitátoros neurotranszmitter: mind primér afferensek, mind serkentő interneuronok használják Számos glutamát receptoron hat: ionotróp (iglur) AMPA NMDA kainát metabotróp (mglur)

12 Extracelluláris S1 Flip/Flop NH 2 S2 M1 M2 M3 M4 COOH Ser-831 Intracelluláris Ser-845

13 AMPA receptorok tetramer szerkezetű kationcsatornák négy alegység ismert: GluR1-4 a receptor komplexek homo- és heteromerek egyaránt lehetnek GluR2 alegység megakadályozza a Ca 2+ -permeabilitást receptor trafficking függ az alegység összetételtől foszforilációs állapotuk szerepet kap LTP- és LTD-ben

14 Ionotróp glutamát receptorok és a nociceptív ingerület feldolgozás Funkció: AMPA többnyire akut fájdalom NMDA krónikus fájdalom, szinaptikus plaszticitás Fokozott AMPA aktivitás (foszforiláció vagy inszerció hozzájárul a szinaptikus plaszticitáshoz) Lokalizáció: főleg glutamaterg szinapszisok PSD-jében de... nagyon keveset tudunk ezen receptorok lamináris megoszlásáról és elhelyezkedésükről meghatározott gerincvelői neuronális hálózatokban

15 Glutamaterg szinapszis sematikus képe Glu (CGRP) (substance-p) w w w w w w w w w w w w NK1 NK3 NMDA NR1 NR2 non- NMDA AMPA GluR 1-4 kainte GluR 5-7 KA 1-2 m GLuRs

16 Szinaptikus iglur-ok kimutatása I. konvencionális ICC-vel nem detektálhatók az epitópokat elrejti a szinaptikus denzitás és rés kiterjedt fehérje hálózata

17 Konvencionális ICC nem mutatja ki a szinaptikus helyzetű iglur-okat

18 Konvencionális ICC nem mutatja ki a szinaptikus helyzetű iglur-okat

19 Szinaptikus iglur-ok kimutatása II. konvencionális ICC-vel nem detektálhatók az epitópokat elrejti a szinaptikus denzitás és rés kiterjedt fehérje hálózata alternatív stratégiák post-embedding elektronmikroszkópos ICC (?) antigén unmasking (felfedés) hővel mikrohullámú sugárzással enzimatikus emésztéssel pl. pepszin kezeléssel (Watanabe et al Eur J Neurosci 10: ) szignál amplifikáció pl. Tyramid reakció

20 AMPAR alegységek a gerincvelőben Pepszin kezelés után mindegyik alegység pontszerű jelölést ad; az immunoreaktív szemcsék szinapszisoknak felelnek meg Laminaris megoszlás: GluR2: mindenhol a szürkeállományban GluR1: hátsó szarvra korlátozódik (főleg lamina I-II) GluR3-4: főleg elülső szarvban és a hátsó szarv mély lamináiban

21 Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,

22 Mi a bizonyíték, hogy a szemcsék valóban szinaptikus iglur-oknak felenek meg? Glutamaterg boutonokkal asszociálódnak Egyéb szinaptikus elhelyezkedésű fehérjékkel co-localizálódnak (pl. PSD-95) Elektronmikroszkóppal a PSD-nek felenek meg

23 VGLUT1 boutonok (lamina IIi-III) (főleg low-threshold myelinhüvelyes Aβ és Aδ afferensek) ~ 4 szemcse/bouton IB4-jelölt boutonok (lamina II) (főleg nem-peptiderg C afferensek) ~ 4.8 szemcse/bouton VGLUT2 boutonok (lamina I-III) (főleg interneuronok terminálisai) ~ 1.5 szemcse/bouton Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,

24 Co-localizáció PSD-95-tel szinte valamennyi GluR2 szemcse egyben PSD-95 immunoreaktív is

25 0.5 µm Elektron mikroszkópia: bár az ultrastruktúra károsodott a pepszin kezelés hatására, mégis számos szinapszis PSD-je jelölődött. Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,

26 Konklúziók az AMPA receptorokkal kapcsolatban az egyes alegységek eltérő lamináris megoszlást mutatnak a GluR2 alegység szinte minden AMPA receptort tartalmazó szinapszisban előfordul a GluR1 alegység nagyobb arányban fordul elő primer afferens alkotta szinapszisban, mint interneuronális szinapszisokban a fájdalomérzés szempontjából legfontosabb felszínes I-II laminában a GluR2/GluR1 alegységet tartalmazó AMPAR komplexek fordulnak elő legnagyobb gyakorisággal

27 AMPAR alegységek foszforilációja szerepet játszik a szinaptikus plaszticitásban (pl. LTP a hippocampusban) egyes vélemények szerint hasonló mechanizmus áll a krónikus fájdalommal járó kórképek hátterében

28 AMPA alegységek foszforilációja GluR1 foszforiláció Ser831-nél (PKC, CaMKII) current flow (megnövekedett konduktancia) GluR1 foszforiláció Ser845-nél (PKA) current flow (megnövekedett nyitvatartási valószínűség) hippocampusban elengedhetetlenül szükséges az új AMPA receptorok szinaptikus inszerciójához LTP során

29 GluR1 foszforiláció a S831-nél ps831 GluR1 10 perccel fájdalmas hőingerlés után ps831 basal levels and doesn't change A S831-nek van egy bazális foszforilációs szintje, mely úgy tűnik nem növekszik akut fájdalominger hatására

30 GluR1 foszforiláció a S845-nél Az S845 bazális foszforilációs szintje nem tűnik számottevőnek a hátsó szarv felszínes lamináiban 10 perccel s.c. capsaicin injekció vagy fájdalmas hőingerlés után (52 C) a szinaptikus ps845-glur1 szint jelentősen megemelkedik az ipsilateralis hátsó szarvban

31 ps845 GluR1 10 perccel s.c. capsaicin injekció után

32 Konklúzió I. Akut gyulladásos fájdalomban fokozódott a GluR1 Ser845 oldalláncának PKA mediált foszforilációja, mely felveti, hogy a hyperalgesiában a szinaptikus ingerületátvitel erősségének fokozódása, ún. centrális szenzitizáció játszhat szerepet.

33 Foszforiláció diabeteses neuropathiában Számos irodalmi adat utal DPN-ben a PKC fokozott aktivitására. 80 mg/kg streptozotocin i.p. adása után 24 órán belül DM alakul ki (vc > 15 mmol/l) kb. 4 nappal a DM indukcióját követően viselkedési teszteléssel mechanicus allodynia mutatható ki az allodynia csúcspontját 4 hét múlva éri el, ezt követően hypaesthesiába megy át

34 Viselkedései tesztelés von Frey monofilamentumok

35 GluR1-p-Ser831

36 GluR1-p-Ser831 vs GluR2

37 Konklúzió II. Diabeteses mechanicus allodyniában fokozódott a GluR1 Ser831 oldalláncának PKC mediált foszforilációja, mely felveti, hogy a diabeteses neuropathiás fájdalomban a szinaptikus ingerületátvitel erősségének fokozódása, ún. centrális szenzitizáció játszhat szerepet.

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban

A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira

Részletesebben

A pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató

A pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató A pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató neuronhálózatok vizsgálatát. A munkaterv célkitűzéseinek

Részletesebben

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció

Az idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor

Részletesebben

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan

Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás

Részletesebben

Limbikus rendszer Tanulás, memória

Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,

Részletesebben

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita

Új szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau

Részletesebben

Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus

Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus A szénhidrát-, a zsír-, a fehérje és a nukleinsav-anyagcsere komplex zavara Oka: a hasnyálmirigyben termelődő - inzulin hiánya - a szervezet inzulinnal szembeni

Részletesebben

A somatomotoros rendszer

A somatomotoros rendszer A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus

Részletesebben

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.

a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel. Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron

Részletesebben

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban

Jegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek

Részletesebben

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok

Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus

Részletesebben

Humán asztrociták. Nagyobb és komplexebb. idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű

Humán asztrociták. Nagyobb és komplexebb. idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű Humán asztrociták Nagyobb és komplexebb idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű Forrás: Human vs Rodent astrocytes. (Courtesy Alexi Verkhratsky (Chapter 3), Neuroglia by Kettenmann) Glial Progenitor

Részletesebben

A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,

A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged, A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca

Részletesebben

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus

Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,

Részletesebben

Szinaptikus folyamatok

Szinaptikus folyamatok Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel

Részletesebben

Tianeptine induces GluA1 phosphorylation and subsequent alteration of the firing properties of CA1 neurons

Tianeptine induces GluA1 phosphorylation and subsequent alteration of the firing properties of CA1 neurons Tianeptine induces GluA1 phosphorylation and subsequent alteration of the firing properties of CA1 neurons PhD értekezés tézisei Barkóczi Balázs Bay Zoltán Nonprofit Kft. BAYGEN, Szeged Orvosi Vegytani

Részletesebben

A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája. Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012

A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája. Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012 A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012 Fájdalom az előadás fő pontjai Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés

Részletesebben

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke

A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI

Részletesebben

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)

AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória) TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet

Részletesebben

GOP 1.1.1 Project UDG Debreceni Egyetem kollaborációs munka

GOP 1.1.1 Project UDG Debreceni Egyetem kollaborációs munka GOP 1.1.1 Project UDG Debreceni Egyetem kollaborációs munka Dr. Csutak Adrienne PhD, MSc Debreceni Egyetem Szemklinika UD-GenoMed Kft. szakért! GOP 1.1.1 Depletáló kit fejlesztés könny proteomikai alkalmazásokhoz

Részletesebben

neuropathiák a gyakorlatban

neuropathiák a gyakorlatban neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra

Részletesebben

Antitest-mediált encephalitisek

Antitest-mediált encephalitisek Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni

Részletesebben

Ioncsatorna szerkezetek

Ioncsatorna szerkezetek Jellegzetes Ioncsatorna szerkezetek Ördög Balázs Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kapuzás Feszültség szabályozott Voltage-gated Fesz. szab. Na +, +, Ca 2+ 2+,, K + + csatornák channels Transiens

Részletesebben

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János

A sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén

III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai

Részletesebben

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01.

PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. ÁLTALÁNOS FOGALMAK Neuropátiák: perifériás idegek betegségei Perifériás idegrendszer: összes neurológiai struktúra mely a gerincvelő

Részletesebben

Jellegzetességek, specialitások

Jellegzetességek, specialitások Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál

Részletesebben

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai

Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris

Részletesebben

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel

IONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák

Részletesebben

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER

Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal

Részletesebben

CB1 cannabinoid receptorok megoszlásának vizsgálata a gerincvelő felületes hátsó szarvában. Készítette: Pálóczi János

CB1 cannabinoid receptorok megoszlásának vizsgálata a gerincvelő felületes hátsó szarvában. Készítette: Pálóczi János CB1 cannabinoid receptorok megoszlásának vizsgálata a gerincvelő felületes hátsó szarvában Készítette: Pálóczi János Debrecen 2013 Tartalom 1. ÁTTEKINTÉS... 3 1.1. A CB1 RECEPTOR TULAJDONSÁGAI... 4 1.2.

Részletesebben

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?

Neurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara

Részletesebben

Homeosztázis A szervezet folyadékterei

Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett

Részletesebben

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok

III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai

Részletesebben

oktatásuk jelentősége és

oktatásuk jelentősége és Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelentősége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során Simon Éva 1, Huszáros Bernadatt 1, Simon Attila 2, Veress Gábor2, Bálint Beatrix 3, Kóródi

Részletesebben

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú

NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó

Részletesebben

A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük

A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus denzitás), valamint a szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis szimmetrikus (Gray II): variábilis, nagy vezikulák; ált. gátló aszimmetrikus

Részletesebben

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája

Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,

Részletesebben

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális

Részletesebben

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA

A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA 2017.11.14. AZ ASZTROGLIA SEJTEK FONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL (Devinsky és mtsai.,

Részletesebben

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő

Részletesebben

FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁSÚ NR2B ALTÍPUSSZELEKTÍV NMDA ANTAGONISTÁK KUTATÁSA. Borza István

FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁSÚ NR2B ALTÍPUSSZELEKTÍV NMDA ANTAGONISTÁK KUTATÁSA. Borza István Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem FÁJDALMCSILLAPÍTÓ ATÁSÚ R2B ALTÍPUSSZELEKTÍV MDA ATAGISTÁK KUTATÁSA PhD ÉRTEKEZÉS Borza István Témavezetı: Dr. Domány György Richter Gedeon yrt. Gyógyszerkémiai

Részletesebben

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

I. Spinális mechanizmusok vizsgálata Az OTKA pályázat keretében több irányban végeztünk kutatásokat a fájdalom mechanizmusok tisztázása érdekében. Az egyes kutatások eredményeit külön fejezetekben ismertetem. I. Spinális mechanizmusok vizsgálata

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HCN2 IONCSATORNÁK EXPRESSZIÓJA PATKÁNY GERINCVELŐ HÁTSÓ SZARVÁBAN ÉS SZEREPE A GYULLADÁSOS FÁJDALOM TRANSZMISSZIÓJÁBAN Papp Ildikó Témavezető: Prof. Dr. Antal

Részletesebben

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága

Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Dr. Polner Kálmán Főv. Önk. Szt. János Kh. És Észak-budai Egyesített Kórházai Szent Margit Kórház th., Nephrologia Budapest Orvosi

Részletesebben

AsztroGlia - neuron interakció

AsztroGlia - neuron interakció 2011.04. 06. AsztroGlia - neuron interakció protoplazmás asztroglia (szürkeállomány); rostos asztroglia (fehérállomány); oligodendroglia (CNS); Schwann sejt (PNS); radiális glia (cortex); Bergmann glia

Részletesebben

myelin elvesztése Patogenesis axonok nem tudják megfelelően vezetni az ingerületet

myelin elvesztése Patogenesis axonok nem tudják megfelelően vezetni az ingerületet Sclerosis multiplex Bevezetés sclerosis : hegesedés gyulladásos megbetegedés, amelyben az agyi és gerincvelőben lévő myelin hüvelyek károsodnak, demyelinizáció és hegesedés fiatal nők, 2-150 / 100.000

Részletesebben

Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben

Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben Axonális sérülés és regeneráció August Waller, 1850: Waller-féle degeneráció (Wallerian degeneration) disztális axonális csonk: degeneráció 24-36 órán belül

Részletesebben

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL

FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis

Részletesebben

A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI. Udvarhelyi Edina

A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI. Udvarhelyi Edina A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI Udvarhelyi Edina A fájdalom megélése szubjektív, függ: a beteg aktuális pszichés és fizikai állapotától társadalmi, szociális környezetétől neveltetésétől

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

Diabetes mellitus. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Diabetes mellitus

Diabetes mellitus. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Diabetes mellitus Diabetes mellitus Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009 diamisk.ppt 1 Diabetes mellitus Glukóz homeosztázis, inzulin, inzulin antagonisták Definíció és a probléma méretei A diabetes tünetei

Részletesebben

Az autonóm idegrendszer

Az autonóm idegrendszer Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS

Részletesebben

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018

Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara

Részletesebben

AZ ENDOKANNABINOID RENDSZER MOLEKULÁRIS SZERVEZŐDÉSE RÁGCSÁLÓK GERINCVELŐJÉNEK FELÜLETES HÁTSÓ SZARVÁBAN. Hegyi Zoltán

AZ ENDOKANNABINOID RENDSZER MOLEKULÁRIS SZERVEZŐDÉSE RÁGCSÁLÓK GERINCVELŐJÉNEK FELÜLETES HÁTSÓ SZARVÁBAN. Hegyi Zoltán Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ENDOKANNABINOID RENDSZER MOLEKULÁRIS SZERVEZŐDÉSE RÁGCSÁLÓK GERINCVELŐJÉNEK FELÜLETES HÁTSÓ SZARVÁBAN Hegyi Zoltán Témavezető: Dr. Antal Miklós DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI

A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI ph, normálértékek ph = a H-koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa a H koncentrációt a vérben a CO2 és a HCO3- közti egyensúly határozza meg CO2 + H2O H2CO3 HCO3- + H+

Részletesebben

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája

A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes

Részletesebben

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.

Az agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai

Részletesebben

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II

Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és

Részletesebben

A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA. Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem OKTATÁSI SEGÉDANYAG

A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA. Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem OKTATÁSI SEGÉDANYAG A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK JELLEMZŐK: Neuron pusztulás a KIR-ben. Egy speciális populáció károsodása

Részletesebben

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok

A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin

Részletesebben

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs

Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Tartalom KDIGO ajánlás tükrében Krónikus vesebetegségek funkcionális osztályozása

Részletesebben

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER

VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)

Részletesebben

Sclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde 2012. December 11.

Sclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde 2012. December 11. Sclerosis multiplex Dr. Csépány Tünde 2012. December 11. Mi a sclerosis multiplex? A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye:

Részletesebben

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet

Szenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Szenzoros Neurofiziológia Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Általános megfontolások A környezet megismerésének folyamata 1. Objektív szenzoros élettan Mi történik? 2. Szubjektív szenzoros élettan

Részletesebben

A fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

A fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika Az előadás vázlata Anatómia, nociceptív illetve neuropátiás fájdalom adaptív : hasznos - nociceptív/ gyulladásos

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál

Egy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza

Részletesebben

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el: Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran

Részletesebben

A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük

A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus denzitás), valamint a szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis szimmetrikus (Gray II): variábilis, nagy vezikulák; ált. gátló aszimmetrikus

Részletesebben

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév

Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)

Részletesebben

Endogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei

Endogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei Endogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei Dr. Tuboly Gábor Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet

Részletesebben

Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során

Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember

Részletesebben

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:

a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg: Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció

Részletesebben

1. ESET DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS. 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét

1. ESET DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS. 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét 1. ESET 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét Sebészeti osztály hasi UH: bélfal ödéma, ascites konzervatív kezelés DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS

Részletesebben

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR

mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs

Részletesebben

Dr. Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet, KK. Onkoterápiás Intézet

Dr. Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet, KK. Onkoterápiás Intézet Neuropathiás és áttörő fájdalom csillapítása daganatos betegek esetén Dr. Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet, KK. Onkoterápiás Intézet 2019.05.17. Gyakori hibák a fájdalomcsillapításban Az antineuropathiás

Részletesebben

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika

Neuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika Neuropathiák, dysimmun neuropathiák Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A központi és környéki idegrendszer határa Központi idegrendszer: oligodendrogliák Környéki idegrendszer: Schwann-sejtek A környéki

Részletesebben

Az alvásfüggő légzészavarok következményei

Az alvásfüggő légzészavarok következményei Az alvásfüggő légzészavarok következményei Faludi Béla Neurológus Klinikai neurofiziológus Szomnológus (ESRS certified) Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE Alvásfüggő légzészavarok

Részletesebben

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom.

Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. AKUT HAS Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. Az akut hasi katasztrófára jellemző: hirtelen kezdet, viharos,

Részletesebben

A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése

A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése Nagy B, Nagyjánosi L, Nagyistók Sz, Józwiak-Hagymásy J, Dessewffy Z, Kaló Z, Vokó Z Magyarországon

Részletesebben

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.

Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.

Részletesebben

Az agytörzsi dorzális vagus komplex glukokináz expressziójának molekuláris. és funkcionális változásai I-es típusú diabetes egérmodelljében

Az agytörzsi dorzális vagus komplex glukokináz expressziójának molekuláris. és funkcionális változásai I-es típusú diabetes egérmodelljében 1 Az agytörzsi dorzális vagus komplex glukokináz expressziójának molekuláris és funkcionális változásai I-es típusú diabetes egérmodelljében PhD tézis Halmos Csányi Katalin MSc Témavezetők: Prof. Dr. Benedek

Részletesebben

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással

Izomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik

Részletesebben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben

Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok

Részletesebben

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest

Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló

Részletesebben

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV

ANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701

Részletesebben

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin

AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin 1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a

Részletesebben

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

PhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét. PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.

Részletesebben

Perifériás neuropathia és klinikai következményei diabetes mellitusban

Perifériás neuropathia és klinikai következményei diabetes mellitusban Perifériás neuropathia és klinikai következményei diabetes mellitusban Kempler Péter Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika Neuropathiák Modern Szemlélete Kaposvár, 2013. október 4. Vinik

Részletesebben

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése

Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),

Részletesebben

VEGETATÍV IDEGRENDSZER

VEGETATÍV IDEGRENDSZER VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld

Részletesebben

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK

ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd

Részletesebben

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem

Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája

Részletesebben