Centrális mechanizmusok a neuropathiás fájdalom kialakulásában. Nagy Gergely György, Andrew Todd
|
|
- Rudolf Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Centrális mechanizmusok a neuropathiás fájdalom kialakulásában Nagy Gergely György, Andrew Todd
2 A diabetes prevalenciája ORSZÁG TELJES LAKOSSÁG DIABETESESEK SZÁMA (2000) DIABETESESEK SZÁMA (2030) Egyesült Királyság 60,512,000 1,765,000 (2.9%) 2,668,000 Franciaország 60,496,000 1,710,000 (2,8%) 2,645,000 Magyarország 10,098, ,000 (3.3%) 376,000 Németország 82,689,000 2,627,000 (3.2%) 3,771,000 Spanyolország 43,064,000 2,717,000 (6.3%) 3,752,000 Európa 730,000,000 33,332,000 (4.5%) 47,973,000 USA 298,213,000 17,702,000 (5.9%) 30,312,000 Világ 6,081,000, ,000,000 (2.8%) 366,000,000
3 A diabetes komplikációi Makroangiopathia Mikroangiopathia Neuropathia (Nephropathia) (Retinopathia) Szívinfarktus Szívelégtelengésg Hirtelen halál Veseelégtelenség Stroke Dementia Vakság Fájdalom Erektilis diszfunkció Claudicatio intermittens Diabeteses láb Diabeteses gangraena Végtag amutpáció stb
4 A diabeteses neuropathia Cukorbetegeken neuropathiás szövődmény 20-40%-os gyakorisággal fordul elő Sokszínű tünetegyüttesként jelentkezhet Számos felosztása ismert pathomechanizmus, pathomorphológia, klinikai kép, kórlefolyás alapján Kezelésére csak nagyon korlátozottak a lehetőségeink Az életminőséget jelentősen rontja Megjelenése rizikótényező a hirtelen halál és a diabeteses láb kialakulása szempontjából Jelentőségét még gyakran a diabetológusok is alulbecsülik
5 A diabeteses neuropathia tünetei Autonóm neuropathia Erektilis diszfunkció: retrográd ejakuláció impotentia Gasztrointesztinalis motilitászavar: hányás hasmenés Húgyhólyag beidegzési zavara: vizeletretenció Érfal beidegzési zavara: vasodilatatio csontreszorpció Szívritmuszavar: hirtelen halál tachycardio-myopathia Visceralis neuropathiás fájdalom: hasi panaszok Verejtékezés zavara: bőrszárazság gustatory sweating Sensoros neuropathia Allodynia, hyperalgesia, spontán fájdalom Hypaesthesia, anaesthesia, paraesthesia: elesés sérülés ulcus Motoros neuropathia Agyideg bénulás, perifériás idegbénulás Izomatrophia
6 Diabeteses láb syndroma
7 A diabeteses neuropathia (DPN) kialakulásának pathomechanizmusa Klasszikus hypothesisek perifériás károsodás Nem-enzimatikus glikáció Szorbitol felhalmozódás Oxidatív stressz Vasa nervosum microangiopathia Axonális demyelinizáció Új elképzelések centrális károsodás Centrális szenszitizáció? Excitotoxicitás? GABAerg inhibíció csökkenése? Sprouting ( bimbózás)? Gerincvelői atrophia
8 Mi az evidencia a centrális mechanizmusok szerepére? DPN-ben MRI-vel vizsgálva a gerincvelő keresztmetszeti területe kisebb mint az egészségeseké A gerincvelőbe irányuló sensoros input nem nő, hanem éppen ellenkezőleg csökkent DPN-ben Valamennyi DPN-ben hatásos gyógyszer a KIR-ben hat DPN-ben a glutamát receptort kódoló mrns-ek upregulációja észlelhető NMDA-receptor antagonisták csökkentik fájdalmat DPN-ben
9
10 Primer afferens rostok végződése a gerincvelő hátsó szarvában
11 Glutamát A legfőbb excitátoros neurotranszmitter: mind primér afferensek, mind serkentő interneuronok használják Számos glutamát receptoron hat: ionotróp (iglur) AMPA NMDA kainát metabotróp (mglur)
12 Extracelluláris S1 Flip/Flop NH 2 S2 M1 M2 M3 M4 COOH Ser-831 Intracelluláris Ser-845
13 AMPA receptorok tetramer szerkezetű kationcsatornák négy alegység ismert: GluR1-4 a receptor komplexek homo- és heteromerek egyaránt lehetnek GluR2 alegység megakadályozza a Ca 2+ -permeabilitást receptor trafficking függ az alegység összetételtől foszforilációs állapotuk szerepet kap LTP- és LTD-ben
14 Ionotróp glutamát receptorok és a nociceptív ingerület feldolgozás Funkció: AMPA többnyire akut fájdalom NMDA krónikus fájdalom, szinaptikus plaszticitás Fokozott AMPA aktivitás (foszforiláció vagy inszerció hozzájárul a szinaptikus plaszticitáshoz) Lokalizáció: főleg glutamaterg szinapszisok PSD-jében de... nagyon keveset tudunk ezen receptorok lamináris megoszlásáról és elhelyezkedésükről meghatározott gerincvelői neuronális hálózatokban
15 Glutamaterg szinapszis sematikus képe Glu (CGRP) (substance-p) w w w w w w w w w w w w NK1 NK3 NMDA NR1 NR2 non- NMDA AMPA GluR 1-4 kainte GluR 5-7 KA 1-2 m GLuRs
16 Szinaptikus iglur-ok kimutatása I. konvencionális ICC-vel nem detektálhatók az epitópokat elrejti a szinaptikus denzitás és rés kiterjedt fehérje hálózata
17 Konvencionális ICC nem mutatja ki a szinaptikus helyzetű iglur-okat
18 Konvencionális ICC nem mutatja ki a szinaptikus helyzetű iglur-okat
19 Szinaptikus iglur-ok kimutatása II. konvencionális ICC-vel nem detektálhatók az epitópokat elrejti a szinaptikus denzitás és rés kiterjedt fehérje hálózata alternatív stratégiák post-embedding elektronmikroszkópos ICC (?) antigén unmasking (felfedés) hővel mikrohullámú sugárzással enzimatikus emésztéssel pl. pepszin kezeléssel (Watanabe et al Eur J Neurosci 10: ) szignál amplifikáció pl. Tyramid reakció
20 AMPAR alegységek a gerincvelőben Pepszin kezelés után mindegyik alegység pontszerű jelölést ad; az immunoreaktív szemcsék szinapszisoknak felelnek meg Laminaris megoszlás: GluR2: mindenhol a szürkeállományban GluR1: hátsó szarvra korlátozódik (főleg lamina I-II) GluR3-4: főleg elülső szarvban és a hátsó szarv mély lamináiban
21 Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,
22 Mi a bizonyíték, hogy a szemcsék valóban szinaptikus iglur-oknak felenek meg? Glutamaterg boutonokkal asszociálódnak Egyéb szinaptikus elhelyezkedésű fehérjékkel co-localizálódnak (pl. PSD-95) Elektronmikroszkóppal a PSD-nek felenek meg
23 VGLUT1 boutonok (lamina IIi-III) (főleg low-threshold myelinhüvelyes Aβ és Aδ afferensek) ~ 4 szemcse/bouton IB4-jelölt boutonok (lamina II) (főleg nem-peptiderg C afferensek) ~ 4.8 szemcse/bouton VGLUT2 boutonok (lamina I-III) (főleg interneuronok terminálisai) ~ 1.5 szemcse/bouton Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,
24 Co-localizáció PSD-95-tel szinte valamennyi GluR2 szemcse egyben PSD-95 immunoreaktív is
25 0.5 µm Elektron mikroszkópia: bár az ultrastruktúra károsodott a pepszin kezelés hatására, mégis számos szinapszis PSD-je jelölődött. Nagy et al. (2004) J Neurosci 24,
26 Konklúziók az AMPA receptorokkal kapcsolatban az egyes alegységek eltérő lamináris megoszlást mutatnak a GluR2 alegység szinte minden AMPA receptort tartalmazó szinapszisban előfordul a GluR1 alegység nagyobb arányban fordul elő primer afferens alkotta szinapszisban, mint interneuronális szinapszisokban a fájdalomérzés szempontjából legfontosabb felszínes I-II laminában a GluR2/GluR1 alegységet tartalmazó AMPAR komplexek fordulnak elő legnagyobb gyakorisággal
27 AMPAR alegységek foszforilációja szerepet játszik a szinaptikus plaszticitásban (pl. LTP a hippocampusban) egyes vélemények szerint hasonló mechanizmus áll a krónikus fájdalommal járó kórképek hátterében
28 AMPA alegységek foszforilációja GluR1 foszforiláció Ser831-nél (PKC, CaMKII) current flow (megnövekedett konduktancia) GluR1 foszforiláció Ser845-nél (PKA) current flow (megnövekedett nyitvatartási valószínűség) hippocampusban elengedhetetlenül szükséges az új AMPA receptorok szinaptikus inszerciójához LTP során
29 GluR1 foszforiláció a S831-nél ps831 GluR1 10 perccel fájdalmas hőingerlés után ps831 basal levels and doesn't change A S831-nek van egy bazális foszforilációs szintje, mely úgy tűnik nem növekszik akut fájdalominger hatására
30 GluR1 foszforiláció a S845-nél Az S845 bazális foszforilációs szintje nem tűnik számottevőnek a hátsó szarv felszínes lamináiban 10 perccel s.c. capsaicin injekció vagy fájdalmas hőingerlés után (52 C) a szinaptikus ps845-glur1 szint jelentősen megemelkedik az ipsilateralis hátsó szarvban
31 ps845 GluR1 10 perccel s.c. capsaicin injekció után
32 Konklúzió I. Akut gyulladásos fájdalomban fokozódott a GluR1 Ser845 oldalláncának PKA mediált foszforilációja, mely felveti, hogy a hyperalgesiában a szinaptikus ingerületátvitel erősségének fokozódása, ún. centrális szenzitizáció játszhat szerepet.
33 Foszforiláció diabeteses neuropathiában Számos irodalmi adat utal DPN-ben a PKC fokozott aktivitására. 80 mg/kg streptozotocin i.p. adása után 24 órán belül DM alakul ki (vc > 15 mmol/l) kb. 4 nappal a DM indukcióját követően viselkedési teszteléssel mechanicus allodynia mutatható ki az allodynia csúcspontját 4 hét múlva éri el, ezt követően hypaesthesiába megy át
34 Viselkedései tesztelés von Frey monofilamentumok
35 GluR1-p-Ser831
36 GluR1-p-Ser831 vs GluR2
37 Konklúzió II. Diabeteses mechanicus allodyniában fokozódott a GluR1 Ser831 oldalláncának PKC mediált foszforilációja, mely felveti, hogy a diabeteses neuropathiás fájdalomban a szinaptikus ingerületátvitel erősségének fokozódása, ún. centrális szenzitizáció játszhat szerepet.
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban
A sejtmembrán szabályozó szerepe fiziológiás körülmények között és kóros állapotokban 17. Központi idegrendszeri neuronok ingerületi folyamatai és szinaptikus összeköttetései 18. A kalciumháztartás zavaraira
RészletesebbenA pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató
A pályázat célul tűzte ki a gerincvelői nociceptív ingerületfeldolgozást végző érző és a gerincvelői szintű motoros működéseket irányító mozgató neuronhálózatok vizsgálatát. A munkaterv célkitűzéseinek
RészletesebbenAz idegsejtek kommunikációja. a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus PERIFÉRIÁS IDEGRENDSZER Receptor
RészletesebbenGyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan
Az idegrendszert felépítő sejtek szerepe Gyógyszerészeti neurobiológia. Idegélettan Neuronok, gliasejtek és a kémiai szinapszisok működési sajátságai Neuronok Információkezelés Felvétel Továbbítás Feldolgozás
RészletesebbenLimbikus rendszer Tanulás, memória
Limbikus rendszer Tanulás, memória Limbikus kéreg Részei: septum, area piriformis, preapiriformis, amygdala, hippocampus, hypothalamus thalamus bizonyos részei. Limbikus rendszer: Funkciója: motiváció,
RészletesebbenÚj szignalizációs utak a prodromális fázisban. Oláh Zita
Új szignalizációs utak a prodromális fázisban Oláh Zita 2015.10.07 Prodromális fázis Prodromalis fázis: De mi történik?? Beta-amiloid: OK vagy OKOZAT? Beta-amiloid hogyan okozhat neurodegenerációt? Tau
RészletesebbenDr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus
Dr.Varga Annamária belgyógyász, diabetológus A szénhidrát-, a zsír-, a fehérje és a nukleinsav-anyagcsere komplex zavara Oka: a hasnyálmirigyben termelődő - inzulin hiánya - a szervezet inzulinnal szembeni
RészletesebbenA somatomotoros rendszer
A somatomotoros rendszer Motoneuron 1 Neuromuscularis junctio (NMJ) Vázizom A somatomotoros rendszer 1 Neurotranszmitter: Acetil-kolin Mire hat: Nikotinos kolinerg-receptor (nachr) Izom altípus A parasympathicus
Részletesebbena. Szinaptikus jelátvitel b. Receptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció. Szinaptikus jelátvitel.
Az idegsejtek kommunikációja a. Szinaptikus jelátvitel b. eceptorok c. Szignál transzdukció neuronokban d. Neuromoduláció Szinaptikus jelátvitel Terjedő szignál 35. Stimulus eceptor végződések Érző neuron
RészletesebbenJegyzőkönyv. dr. Kozsurek Márk. A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban
Jegyzőkönyv dr. Kozsurek Márk A CART peptid a gerincvelői szintű nociceptív információfeldolgozásban szerepet játszó neuronális hálózatokban című doktori értekezésének házi védéséről Jegyzőkönyv dr. Kozsurek
RészletesebbenReceptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok
Receptorok, szignáltranszdukció jelátviteli mechanizmusok Sántha Péter 2016.09.16. A sejtfunkciók szabályozása - bevezetés A sejtek közötti kommunikáció fő típusai: Endokrin Parakrin - Autokrin Szinaptikus
RészletesebbenHumán asztrociták. Nagyobb és komplexebb. idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű
Humán asztrociták Nagyobb és komplexebb idegrendszeri fejlődésben jelentős szerepű Forrás: Human vs Rodent astrocytes. (Courtesy Alexi Verkhratsky (Chapter 3), Neuroglia by Kettenmann) Glial Progenitor
RészletesebbenA tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája. Szeged,
A tanulási és emlékezési zavarok pathofiziológiája Szeged, 2015.09.09 Szerkezet, működés, információáramlás, memória, tanulás: 1. Neokortex 2. Limbikus rendszer Limbikus rendszer és a memória Paul Broca
RészletesebbenCa 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus
Ca 2+ Transients in Astrocyte Fine Processes Occur Via Ca 2+ Influx in the Adult Mouse Hippocampus Ravi L. Rungta, Louis-Philippe Bernier, Lasse Dissing-Olesen, Christopher J. Groten,Jeffrey M. LeDue,
RészletesebbenSzinaptikus folyamatok
Szinaptikus folyamatok Jelátvitel az idegrendszerben Elektromos szinapszisok Kémiai szinapszisok Neurotranszmitterek és receptoraik Szinaptikus integráció Szinaptikus plaszticitás Kettős információátvitel
RészletesebbenTianeptine induces GluA1 phosphorylation and subsequent alteration of the firing properties of CA1 neurons
Tianeptine induces GluA1 phosphorylation and subsequent alteration of the firing properties of CA1 neurons PhD értekezés tézisei Barkóczi Balázs Bay Zoltán Nonprofit Kft. BAYGEN, Szeged Orvosi Vegytani
RészletesebbenA fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája. Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012
A fájdalom kórélettana - a fogorvoslás egyik központi problémája Dr. Varga Gábor SE FOK Orálbiológiai Tanszék 2012 Fájdalom az előadás fő pontjai Fájdalom és fogorvoslás Definíciók és osztályozás Érzőműködés
RészletesebbenA 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke
A 2-es típusú diabetes háziorvosi ellátására vonatkozó minőségi indikátorok gyakorlati értéke dr. Nagy Attila, Csenteri Orsolya, Szabó Edit, Ungvári Tímea, dr. Sándor János DE OEC Népegészségügyi Kar DEBRECENI
RészletesebbenAZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA TANULÁS. EMLÉKEZÉS (memória)
TANULÁS AZ IDEGRENDSZER PLASZTICITÁSA EMLÉKEZÉS (memória) VISELKEDÉS, MAGATARTÁS A viselkedés és a magatartás, a szervezetet ért ingerekre adott válaszok összessége, agyi működés, ami a gének és a környezet
RészletesebbenGOP 1.1.1 Project UDG Debreceni Egyetem kollaborációs munka
GOP 1.1.1 Project UDG Debreceni Egyetem kollaborációs munka Dr. Csutak Adrienne PhD, MSc Debreceni Egyetem Szemklinika UD-GenoMed Kft. szakért! GOP 1.1.1 Depletáló kit fejlesztés könny proteomikai alkalmazásokhoz
Részletesebbenneuropathiák a gyakorlatban
neuropathiák a gyakorlatban Prof. Dr. Illés Zsolt Oxford, Church College neurológiai alapelv lézió helye hol van? centrum periféria tünetek oka: betegség lézió helye? rendszer struktúra lézió helye: struktúra
RészletesebbenAntitest-mediált encephalitisek
Antitest-mediált encephalitisek Dr. Simó Magdolna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika II.Terápiás Aferezis Konferencia 2013. szeptember 27. Autoimmun encephalopathiák Antitestek neuron ill. glia sejtfelszíni
RészletesebbenIoncsatorna szerkezetek
Jellegzetes Ioncsatorna szerkezetek Ördög Balázs Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet Kapuzás Feszültség szabályozott Voltage-gated Fesz. szab. Na +, +, Ca 2+ 2+,, K + + csatornák channels Transiens
RészletesebbenA sejtek közöti kommunikáció formái. BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János
A sejtek közöti kommunikáció formái BsC II. Sejtélettani alapok Dr. Fodor János 2010. 03.19. I. Kommunikáció, avagy a sejtek informálják egymást Kémiai jelátvitel formái Az üzenetek kémiai úton történő
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenS-2. Jelátviteli mechanizmusok
S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés
RészletesebbenIII./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek. III./2.3.1.: Migrén
III./2.3.: Klinikai jellegzetességek, tünetek III./2.3.1.: Migrén Egyes felmérések szerint a migrén az orvosok által leggyakrabban látott neurológiai kórkép. Nagy epidemiológiai vizsgálatok szerint a migrén
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-8/1/A-29-11 Az orvosi biotechnológiai
RészletesebbenPERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK. Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01.
PERIFÉRIÁS NEUROPATIÁK Pfund Zoltán PTE Neurológia Klinika 2012.02.01. ÁLTALÁNOS FOGALMAK Neuropátiák: perifériás idegek betegségei Perifériás idegrendszer: összes neurológiai struktúra mely a gerincvelő
RészletesebbenJellegzetességek, specialitások
Fájdalom Jellegzetességek, specialitások Szomatoszenzoros almodalitás Védelmi funkcióval bír Affektív/emocionális aspektusa van A pillanatnyi környezetnek hatása van az intenzitásra Ugyanaz az inger másoknál
RészletesebbenPszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai
Pszichiátriai zavarok neurobiológiai alapjai Kéri Szabolcs 1 1. Alapfogalmak: anatómia, fiziológia 2. Funkcionális lokalizáció az agyban 3. Szinapszisok és neurotranszmitterek 4. A neurotranszmisszió molekuláris
RészletesebbenIONCSATORNÁK. I. Szelektivitás és kapuzás. III. Szabályozás enzimek és alegységek által. IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel
IONCSATORNÁK I. Szelektivitás és kapuzás II. Struktúra és funkció III. Szabályozás enzimek és alegységek által IV. Akciós potenciál és szinaptikus átvitel V. Ioncsatornák és betegségek VI. Ioncsatornák
RészletesebbenAsztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA NOVEMBER
Asztroglia Ca 2+ szignál szerepe az Alzheimer kórban FAZEKAS CSILLA LEA 2017. NOVEMBER Az Alzheimer kór Neurodegeneratív betegség Gyógyíthatatlan 65 év felettiek Kezelés: vakcinákkal inhibitor molekulákkal
RészletesebbenCB1 cannabinoid receptorok megoszlásának vizsgálata a gerincvelő felületes hátsó szarvában. Készítette: Pálóczi János
CB1 cannabinoid receptorok megoszlásának vizsgálata a gerincvelő felületes hátsó szarvában Készítette: Pálóczi János Debrecen 2013 Tartalom 1. ÁTTEKINTÉS... 3 1.1. A CB1 RECEPTOR TULAJDONSÁGAI... 4 1.2.
RészletesebbenNeurotranszmisszió. Prof. Dr. Kéri Szabolcs. SZTE ÁOK, Élettani Intézet, Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni?
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2019 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia:olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenHomeosztázis A szervezet folyadékterei
Homeosztázis A szervezet folyadékterei Homeosztázis Homeosztázis: a folytonos változások mellett az organizáció állandóságát létrehozó biológiai jelenség. A belső környezet szabályozott stabilitása. Megengedett
RészletesebbenIII./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia. III./2.2.1.: Anatómiai alapok
III./2.2.: Pathologiai jellemzők, etiológia Ez az anyagrész az önálló fejfájások pathomechanizmusát foglalja össze. A tüneti fejfájások kóreredetét terjedelmi okokból nem tárgyaljuk. III./2.2.1.: Anatómiai
Részletesebbenoktatásuk jelentősége és
Cukorbetegek állapotfelmérése, oktatásuk jelentősége és eredményessége az intézeti kardiológiai rehabilitáció során Simon Éva 1, Huszáros Bernadatt 1, Simon Attila 2, Veress Gábor2, Bálint Beatrix 3, Kóródi
RészletesebbenNOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú
NOAC-kezelés pitvarfibrillációban. Thrombolysis, thrombectomia és kombinációja. Az ischaemiás kórképek szekunder prevenciója. A TIA új, szöveti alapú meghatározása. (Megj.: a felsorolt esetekben meghatározó
RészletesebbenA posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük
A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus denzitás), valamint a szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis szimmetrikus (Gray II): variábilis, nagy vezikulák; ált. gátló aszimmetrikus
RészletesebbenSzédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája
Szédüléssel járó kórképek sürgősségi diagnosztikája Dr. Mike Andrea 1, Dr. Tamás László 2, Dr. Tompos Tamás 2 1 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Neurológiai Osztály 2 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház,
RészletesebbenVASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató
VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális
RészletesebbenA GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA
A GLIASEJTEK ÉS AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS KAPCSOLATA GÁSPÁR ATTILA GLIA SEJTEK ÉLETTANA EA 2017.11.14. AZ ASZTROGLIA SEJTEK FONTOSABB TULAJDONSÁGAI AZ EPILEPTIKUS AKTIVITÁS SZEMPONTJÁBÓL (Devinsky és mtsai.,
RészletesebbenA diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására
OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő
RészletesebbenFÁJDALOMCSILLAPÍTÓ HATÁSÚ NR2B ALTÍPUSSZELEKTÍV NMDA ANTAGONISTÁK KUTATÁSA. Borza István
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem FÁJDALMCSILLAPÍTÓ ATÁSÚ R2B ALTÍPUSSZELEKTÍV MDA ATAGISTÁK KUTATÁSA PhD ÉRTEKEZÉS Borza István Témavezetı: Dr. Domány György Richter Gedeon yrt. Gyógyszerkémiai
RészletesebbenI. Spinális mechanizmusok vizsgálata
Az OTKA pályázat keretében több irányban végeztünk kutatásokat a fájdalom mechanizmusok tisztázása érdekében. Az egyes kutatások eredményeit külön fejezetekben ismertetem. I. Spinális mechanizmusok vizsgálata
RészletesebbenEGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A HCN2 IONCSATORNÁK EXPRESSZIÓJA PATKÁNY GERINCVELŐ HÁTSÓ SZARVÁBAN ÉS SZEREPE A GYULLADÁSOS FÁJDALOM TRANSZMISSZIÓJÁBAN Papp Ildikó Témavezető: Prof. Dr. Antal
RészletesebbenKrónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága
Krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozott fogyatékossága Dr. Polner Kálmán Főv. Önk. Szt. János Kh. És Észak-budai Egyesített Kórházai Szent Margit Kórház th., Nephrologia Budapest Orvosi
RészletesebbenAsztroGlia - neuron interakció
2011.04. 06. AsztroGlia - neuron interakció protoplazmás asztroglia (szürkeállomány); rostos asztroglia (fehérállomány); oligodendroglia (CNS); Schwann sejt (PNS); radiális glia (cortex); Bergmann glia
Részletesebbenmyelin elvesztése Patogenesis axonok nem tudják megfelelően vezetni az ingerületet
Sclerosis multiplex Bevezetés sclerosis : hegesedés gyulladásos megbetegedés, amelyben az agyi és gerincvelőben lévő myelin hüvelyek károsodnak, demyelinizáció és hegesedés fiatal nők, 2-150 / 100.000
RészletesebbenDegeneráció és regeneráció az idegrendszerben
Degeneráció és regeneráció az idegrendszerben Axonális sérülés és regeneráció August Waller, 1850: Waller-féle degeneráció (Wallerian degeneration) disztális axonális csonk: degeneráció 24-36 órán belül
RészletesebbenFEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL
Eke András, Kollai Márk FEJEZETEK AZ ÉLETTAN TANTÁRGYBÓL Szerkesztette: Ivanics Tamás Semmelweis Kiadó www.semmelweiskiado.hu B u d a p e s t, 2 0 0 7 Szerkesztette: Ivanics Tamás egyetemi docens, Semmelweis
RészletesebbenA FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI. Udvarhelyi Edina
A FÁJDALOMCSILLAPÍTÁS FIZIKO-, ÉS FIZIOTERÁPIÁS SZEMPONTJAI Udvarhelyi Edina A fájdalom megélése szubjektív, függ: a beteg aktuális pszichés és fizikai állapotától társadalmi, szociális környezetétől neveltetésétől
RészletesebbenSejtek közötti kommunikáció:
Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes
RészletesebbenDiabetes mellitus. Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar. Diabetes mellitus
Diabetes mellitus Rácz Olivér Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009 diamisk.ppt 1 Diabetes mellitus Glukóz homeosztázis, inzulin, inzulin antagonisták Definíció és a probléma méretei A diabetes tünetei
RészletesebbenAz autonóm idegrendszer
Az autonóm idegrendszer Enterális idegrendszer Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer HYPOTHALAMUS AGYTÖRZS agyidegek PERIFÉRIÁS GANGLIONOK EFFEKTOR GERINCVELŐ Gerincvelői idegek PERIFÉRIÁS
RészletesebbenProf. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018
Neurotranszmisszió Prof. Dr. Kéri Szabolcs SZTE ÁOK, Élettani Intézet, 2018 Miért fontos a szinapszisokkal foglalkozni? Szinaptopátia: olyan idegrendszert érintő betegségek, amelyekben a szinapszisok zavara
RészletesebbenAZ ENDOKANNABINOID RENDSZER MOLEKULÁRIS SZERVEZŐDÉSE RÁGCSÁLÓK GERINCVELŐJÉNEK FELÜLETES HÁTSÓ SZARVÁBAN. Hegyi Zoltán
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei AZ ENDOKANNABINOID RENDSZER MOLEKULÁRIS SZERVEZŐDÉSE RÁGCSÁLÓK GERINCVELŐJÉNEK FELÜLETES HÁTSÓ SZARVÁBAN Hegyi Zoltán Témavezető: Dr. Antal Miklós DEBRECENI EGYETEM
RészletesebbenA SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI
A SAV-BÁZIS EGYENSÚLY ZAVARAI ph, normálértékek ph = a H-koncentráció negativ tizes alapú logaritmusa a H koncentrációt a vérben a CO2 és a HCO3- közti egyensúly határozza meg CO2 + H2O H2CO3 HCO3- + H+
RészletesebbenA diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája
A diabetes mellitus laboratóriumi diagnosztikája Laborvizsgálatok célja diabetes mellitusban 1. Diagnózis 2. Monitorozás 3. Metabolikus komplikációk kimutatása és követése Laboratóriumi tesztek a diabetes
RészletesebbenAz agy betegségeinek molekuláris biológiája. 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5.
Az agy betegségeinek molekuláris biológiája 1. Prion betegség 2. Trinukleotid ripít betegségek 3. ALS 4. Parkinson kór 5. Alzheimer kór 28 Prion betegség A prion betegség fertőző formáját nem egy genetikai
RészletesebbenNeurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4. A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II
Neurobiológia - III. blokk Idegélettan # 12/4 A vázizomműködés gerincvelői kontrollja - II Gamma-rostok aktiválódásának következménye γ aktiválódás hossznövekedés A gamma-aktiválódás következménye ugyanaz,
RészletesebbenTÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI
TÁMOP-6.1.2/LHH/11-B-2012-0002 A MAGAS VÉRNYOMÁS ÉS RIZIKÓFAKTORAI Az erekben keringő vér nyomást fejt ki az erek falára: ez a vérnyomás. Szabályozásában részt vesz a szív, az erek, az agy, a vesék és
RészletesebbenA NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA. Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem OKTATÁSI SEGÉDANYAG
A NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK GYÓGYSZERTANA Tábi Tamás Gyógyszerhatástani Intézet Semmelweis Egyetem NEURODEGENERATÍV BETEGSÉGEK JELLEMZŐK: Neuron pusztulás a KIR-ben. Egy speciális populáció károsodása
RészletesebbenA sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa. kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok
A sejtek közötti kommunikáció módjai és mechanizmusa kommunikáció a szomszédos vagy a távoli sejtek között intracellulári jelátviteli folyamatok A kommunikáció módjai szomszédos sejtek esetén autokrin
RészletesebbenAktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében. Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs
Aktualitások a glomerulonephritisek tárgykörében Dr. Kovács Tibor PTE II.sz. Belgyógyászati Klinika és Nephrologiai Centrum Pécs Tartalom KDIGO ajánlás tükrében Krónikus vesebetegségek funkcionális osztályozása
RészletesebbenVEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER
VEGETATIV IDEGRENDSZER AUTONOM IDEGRENDSZER A szervezet belső környezetének_ állandóságát (homeostasisát) a belső szervek akaratunktól független egyensúlyát a vegetativ idegrendszer (autonóm idegrendszer)
RészletesebbenSclerosis multiplex. Dr. Csépány Tünde 2012. December 11.
Sclerosis multiplex Dr. Csépány Tünde 2012. December 11. Mi a sclerosis multiplex? A központi idegrendszer chronikus gyulladásos betegsége Myelin (oligodendroglia) károsodás jellemzi Gyulladás eredménye:
RészletesebbenSzenzoros Neurofiziológia. Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet
Szenzoros Neurofiziológia Debreceni Egyetem, OEC, Élettani Intézet Általános megfontolások A környezet megismerésének folyamata 1. Objektív szenzoros élettan Mi történik? 2. Szubjektív szenzoros élettan
RészletesebbenA fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika
A fájdalom funkcionális neuroanatómiája, fájdalomtípusok Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika Az előadás vázlata Anatómia, nociceptív illetve neuropátiás fájdalom adaptív : hasznos - nociceptív/ gyulladásos
Részletesebben2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.
2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton
RészletesebbenMagyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.
Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l
RészletesebbenEgy idegsejt működése. a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza
RészletesebbenOTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:
Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran
RészletesebbenA posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus. szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük
A posztszinapszis és a PSD (posztszinaptikus denzitás), valamint a szinaptikus plaszticitásban játszott szerepük A posztszinapszis szimmetrikus (Gray II): variábilis, nagy vezikulák; ált. gátló aszimmetrikus
RészletesebbenÉlettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév
Élettan írásbeli vizsga (PPKE BTK pszichológia BA); 2014/2015 II. félév 2015. május 35. A csoport név:... Neptun azonosító:... érdemjegy:... (pontszámok.., max. 120 pont, 60 pont alatti érték elégtelen)
RészletesebbenEndogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei
Endogén és exogén ligandok, valamint a szociális izoláció hatásai a fájdalomérzékenységre Ph.D. értekezés tézisei Dr. Tuboly Gábor Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet
RészletesebbenAz agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során
Az agyi plaszticitás szerepe heveny agykárosodást követő rehabilitációs folyamat során Dr. Urbán Edina Károlyi Sándor Kórház Neurorehabilitációs Osztály, Budapest ORFMMT XXVII. vándorgyűlés Budapest, 2008.szeptember
Részletesebbena. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Akciós potenciál. Nyugalmi potenciál. 3 tényező határozza meg:
Egy idegsejt működése a. Nyugalmi potenciál b. Transzport proteinek c. Nyugalmi potenciál Az ionok vándorlása 5. Alacsonyabb koncentráció ioncsatorna membrán Passzív Aktív 3 tényező határozza meg: 1. Koncentráció
Részletesebben1. ESET DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS. 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét
1. ESET 16 éves nő: görcsös hasi fájdalom, hányinger, hányás, vizes hasmenés, collaptiform rosszullét Sebészeti osztály hasi UH: bélfal ödéma, ascites konzervatív kezelés DIAGNÓZIS: LYMPHADENITIS MESENTERIALIS
Részletesebbenmi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR
mi a cukorbetegség? DR. TSCHÜRTZ NÁNDOR, DR. HIDVÉGI TIBOR az OkTaTÓaNyag a magyar DiabeTes Társaság vezetôsége megbízásából, a sanofi TámOgaTásával készült készítette a magyar DiabeTes Társaság edukációs
RészletesebbenDr. Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet, KK. Onkoterápiás Intézet
Neuropathiás és áttörő fájdalom csillapítása daganatos betegek esetén Dr. Radványi Ildikó PTE ÁOK Alapellátási Intézet, KK. Onkoterápiás Intézet 2019.05.17. Gyakori hibák a fájdalomcsillapításban Az antineuropathiás
RészletesebbenNeuropathiák, dysimmun neuropathiák. Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika
Neuropathiák, dysimmun neuropathiák Komoly Sámuel PTE Neurológiai Klinika A központi és környéki idegrendszer határa Központi idegrendszer: oligodendrogliák Környéki idegrendszer: Schwann-sejtek A környéki
RészletesebbenAz alvásfüggő légzészavarok következményei
Az alvásfüggő légzészavarok következményei Faludi Béla Neurológus Klinikai neurofiziológus Szomnológus (ESRS certified) Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratórium Neurológiai Klinika PTE Alvásfüggő légzészavarok
RészletesebbenMi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom.
AKUT HAS Mi az akut has? Eddig még nem diagnosztizált, kevesebb,mint 7-10 napja tartó, kórházi felvételt vagy megfigyelést igénylő fájdalom. Az akut hasi katasztrófára jellemző: hirtelen kezdet, viharos,
RészletesebbenA cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése
A cukorbetegség szűrési, kezelési és gondozási stratégiáit vizsgáló egészség-gazdaságtani modell fejlesztése Nagy B, Nagyjánosi L, Nagyistók Sz, Józwiak-Hagymásy J, Dessewffy Z, Kaló Z, Vokó Z Magyarországon
RészletesebbenAz egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája. Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28.
Az egyensúlyszabályzás anatómiája, élettana és patofiziológiája Dr. Mike Andrea Pécs, 2013. november 28. Vesztibuláris rendszer neurofiziológiája: 5 alap szenzoros észlelés (Arisztotelész): 1. látás, 2.
RészletesebbenAz agytörzsi dorzális vagus komplex glukokináz expressziójának molekuláris. és funkcionális változásai I-es típusú diabetes egérmodelljében
1 Az agytörzsi dorzális vagus komplex glukokináz expressziójának molekuláris és funkcionális változásai I-es típusú diabetes egérmodelljében PhD tézis Halmos Csányi Katalin MSc Témavezetők: Prof. Dr. Benedek
RészletesebbenIzomműködés. Az izommozgás. az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással
Izomműködés Az izommozgás az állati élet legszembetűnőbb külső jele a mozgás amőboid, ostoros ill. csillós és izomösszehúzódással történő mozgás van Galenus id. II.szd. - az idegekből animal spirit folyik
RészletesebbenSejt - kölcsönhatások az idegrendszerben
Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben dendrit Sejttest Axon sejtmag Axon domb Schwann sejt Ranvier mielinhüvely csomó (befűződés) terminális Sejt - kölcsönhatások az idegrendszerben Szinapszis típusok
RészletesebbenCukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése. Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest
Cukorbetegek hypertoniájának korszerű kezelése Dr. Balogh Sándor OALI Főigazgató főorvos Budapest Hypertonia diabetesben 1-es típusú diabetes 2-es típusú diabetes Nephropathia diabetica albuminuria (intermittáló
RészletesebbenANATÓMIA KOLLOKVIUMI TÉTELEK II. ÉVFOLYAM 2010/2011. TANÉV 1. FÉLÉV
Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete Igazgató: Dr. Mihály András egyetemi tanár 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 40. Telefon: (62)-545-665 6701
RészletesebbenAZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin
1 AZ IDEGSZÖVET Halasy Katalin Az idegszövet elektromos impulzusok generálására és gyors továbbítására specializálódott szövetféleség, idegsejtekből és gliasejtekből épül fel. Az egyedfejlődés során a
RészletesebbenPhD vizsgakérdések április 11. Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
PhD vizsgakérdések 2012. április 11 1 Mi a szerepe a corpus geniculatum lateralé-nak a látásban? Próbálja meg funkcionális szempontból leírni és példákon bemutatni az intralimbikus kapcsolatok jelentőségét.
RészletesebbenPerifériás neuropathia és klinikai következményei diabetes mellitusban
Perifériás neuropathia és klinikai következményei diabetes mellitusban Kempler Péter Semmelweis Egyetem ÁOK, I. sz. Belgyógyászati Klinika Neuropathiák Modern Szemlélete Kaposvár, 2013. október 4. Vinik
RészletesebbenKardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése
Kardiológiai rehabilitációban résztvevő cukorbetegek diétás ismereteinek jellemzése Dr. Kóródi Tünde (Székesfehérvár), Dr. Simon Éva (Sopron), Huszáros Bernadette (Sopron) Dr. Simon Attila (Balatonfüred),
RészletesebbenVEGETATÍV IDEGRENDSZER
VEGETATÍV IDEGRENDSZER A külső környezet ingereire adandó válaszreakciók szabályozását a központi idegrendszer végzi. A szervezet belső környezetéből érkező ingerekre pedig a vegetatív idegrendszer küld
RészletesebbenELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK
ELEKTROLIT VIZSGÁLATOK 1. ELEKTROLITOK - A SZERVEZET VÍZTEREI (KOMPARTMENTEK) -A VÉRPLAZMA LEGFONTOSABB ELEKTROLITJAI *nátrium ion (Na + ) *kálium ion ( ) *klorid ion (Cl - ) TELJES TESTTÖMEG: * szilárd
RészletesebbenDr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem
Dr. Arányi Zsuzsanna Neurológiai Klinika Semmelweis Egyetem A peripheriás idegrendszer A peripheriás ideg Peripheriás idegek : Motoros rostok Sensoros rostok Autonóm rostok A peripheriás ideg anatómiája
Részletesebben